Keywords
Summary

Keywords

1. Adórendelkezések — Jogszabályok harmonizálása — Forgalmi adó — Közös hozzáadottértékadó‑rendszer — A hatodik irányelvben meghatározott adómentességek — Közintézmények vagy egyéb, karitatív jellegűnek elismert intézmények által végzett, a szociális gondozással és a szociális biztonsággal, valamint a gyermek‑ és ifjúságvédelemmel összefüggő szolgáltatások adómentessége — Az angol változatban szereplő „charitable” kifejezés — Értelmezési szempontok — A különböző nyelvi változatok figyelembevétele

(77/388 tanácsi irányelv, 13. cikk, A. rész, (1) bekezdés, g) és h) pont)

2. Adórendelkezések — Jogszabályok harmonizálása — Forgalmi adó — Közös hozzáadottértékadó‑rendszer — A hatodik irányelvben meghatározott adómentességek — Közintézmények vagy egyéb karitatív jellegűnek elismert intézmények által végzett, a szociális gondozással és a szociális biztonsággal, valamint a gyermek‑ és ifjúságvédelemmel összefüggő szolgáltatások adómentessége — A „karitatív jellegűnek elismert intézmények” fogalma — Nyereségszerzésre törekvő magánjogi jogalanyok — Bennfoglaltság

(77/388 tanácsi irányelv, 13. cikk, A. rész, (1) bekezdés, g) és h) pont)

3. Adórendelkezések — Jogszabályok harmonizálása — Forgalmi adó — Közös hozzáadottértékadó‑rendszer — A hatodik irányelvben meghatározott adómentességek — Közintézmények vagy egyéb karitatív jellegűnek elismert intézmények által végzett, a szociális gondozással és a szociális biztonsággal, valamint a gyermek‑ és ifjúságvédelemmel összefüggő szolgáltatások adómentessége — A nemzeti hatóságoknak a karitatív jelleg elismerésére vonatkozó mérlegelési jogköre — A nemzeti bíróságok által végzett felülvizsgálat — Korlátok

(77/388 tanácsi irányelv, 13. cikk, A. rész, (1) bekezdés, g) és h) pont)

Summary

1. A 77/388 hatodik irányelv 13. cikke A. része (1) bekezdésének a szociális gondozással és a szociális biztonsággal, valamint a gyermek‑ és ifjúságvédelemmel összefüggő szolgáltatások adómentességéről szóló g) és h) pontja angol változatában szereplő „charitable” kifejezés a közösségi jog autonóm fogalma, amelyet az említett irányelv összes nyelvi változatának figyelembevételével kell értelmezni. Ugyanis, az, hogy egy meghatározott ügylet hozzáadottértékadó‑köteles‑e, nem függhet attól, hogy a nemzeti jog hogyan minősíti azt; ezenkívül a közösségi irányelvek egységes értelmezésének szükségessége kizárja azt, hogy valamely rendelkezés szövegét kétség esetén elszigetelten vizsgálják, és éppen azt követeli meg, hogy a többi hivatalos nyelven elfogadott változatok fényében értelmezzék és alkalmazzák azt.

(vö. 25–27. pont és a rendelkező rész 1. pontja)

2. A 77/388 hatodik irányelv 13. cikke A. része (1) bekezdésének a szociális gondozással és a szociális biztonsággal, valamint a gyermek‑ és ifjúságvédelemmel összefüggő szolgáltatások adómentességéről szóló g) és h) pontját úgy kell értelmezni, hogy „az érintett tagállam által karitatív jellegűnek elismert intézmények” fogalom nem zárja ki a nyereségszerzésre törekvő magánjogi jogalanyokat.

Ugyanis, ha a közösségi jogalkotó nem rendelte kifejezetten alá a szóban forgó adómentesség igénybevételét a nyereségszerzési cél hiányának – amint azt a 13. cikk A. része (1) bekezdésének g) és h) pontjában tette –, az ilyen célra törekvés nem zárhatja ki e mentességek igénybevételét. Azonkívül, az adósemlegesség elvét sértené, ha akkor, amikor a nemzeti jogalkotó nem tette függővé az adómentességet azon, a hatodik irányelv 13. cikke A. része (2) bekezdése a) pontjának első francia bekezdésében előírt feltételtől, hogy az érintett intézmények ne törekedjenek rendszeres nyereség elérésére, a 13. cikk A. része (1) bekezdésének g) és h) pontjában említett szociális szolgáltatásokat eltérően kezelnék a hozzáadottérték‑adó tekintetében attól függően, hogy az őket nyújtó jogalanyok törekednek‑e nyereségszerzésre, vagy nem.

(vö. 40., 42., 47. pont és a rendelkező rész 2. pontja)

3. A 77/388 hatodik irányelv 13. cikke A. része (1) bekezdésének a szociális gondozással és a szociális biztonsággal, valamint a gyermek‑ és ifjúságvédelemmel összefüggő szolgáltatások adómentességéről szóló g) és h) pontja mérlegelési jogkört biztosít a tagállamoknak arra, hogy karitatív jellegűnek ismerjenek el egyes nem közjogi intézményeket. Mindazonáltal a nemzeti bíróságoknak kell eldönteniük – tekintettel többek között az egyenlő bánásmód és az adósemlegesség elvére, valamint figyelembe véve a kérdéses szolgáltatások tartalmát és nyújtásuk feltételeit –, hogy az olyan magánjogi jogalany karitatív jellegű intézményként való elismerése az említett rendelkezésekben előírt adómentességek szempontjából, amely nyereségszerzésre törekszik, túllépi‑e a tagállamok számára az e rendelkezések által az ilyen elismerésre biztosított mérlegelési jogkört.

(vö. 51., 58. pont és a rendelkező rész 3. pontja)