15.12.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/10

1.

Az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés 2010 és 2018 közötti időszakra szóló megújított keretéről (1) szóló tanácsi állásfoglalásra, amely a részvételt az egyik cselekvési területként nevezi meg, és kimondja, hogy annak célja valamennyi szinten előmozdítani a fiatalok részvételét a képviseleti demokráciában, a civil társadalomban és tágabb értelemben a társadalomban is; valamint amely általános kezdeményezésként határozza meg, hogy ösztönözni és támogatni kell a fiataloknak és az ifjúsági szervezeteknek a velük folytatott kitartó és strukturált párbeszéd révén a politika meghatározásába, megvalósításába és a nyomon követésébe való bevonását és az abban való részvételét.

2.

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által 2014. május 20-án elfogadott, a 2014–2015-ös időszakra szóló uniós ifjúsági munkatervről szóló állásfoglalásra (2).

3.

A negyedik munkaciklus keretében a luxemburgi elnökség által 2015. szeptember 21. és 24. között megrendezett uniós ifjúsági konferencián meghatározott, a strukturált párbeszédre vonatkozó közös ajánlásokra (3).

4.

A demokrácia, a pluralizmus és az aktív polgári szerepvállalás az Európai Unió alapvető értékei. Ezek részét képezi a véleménynyilvánítás szabadsága és a tolerancia (4), céljuk pedig valamennyi európai polgár társadalmi befogadásának megvalósítása. A demokrácia nem magától értetődő állapot, hanem olyan, amelyet folyamatosan fenn kell tartani és erősíteni kell.

5.

Az európai fiatalok összességében támogatják a demokratikus rendszert és annak képviseleti szerveit, illetve hisznek ezekben, ugyanakkor kritikusan szemlélik a rendszer gyakorlati működését és elért eredményeit (5).

6.

A politikai részvétel hagyományos formáival, például a politikai pártokkal és a szakszervezetekkel sokan egyre nehezebben azonosulnak, ugyanakkor szabadabb egyéni választásra lehetőséget adó alternatív módokon, többek között a meghatározott ügyekért folyó és az életük konkrét megváltoztatását szolgáló kampányok, petíciók, demonstrációk és spontán szerveződő események keretében közreműködnek. (6)

7.

Az információs és kommunikációs technológiák, különösen a közösségi média és azok mobileszközökön való használata nyomán új lehetőségek kínálkoznak a politikai folyamatokban való részvételre és az azokról való tájékozódásra, az információterjesztés felgyorsítására és az alternatív részvételi formák fejlesztésének előmozdítására.

8.

A strukturált párbeszéd eszköze az ifjúságpolitika területén folytatott európai együttműködés keretében arra szolgál, hogy bevonjuk a fiatalokat az uniós szakpolitikák kidolgozásába. „A fiatalok önállóságának témája keretében (…) a jogokhoz való hozzáféréssel és a fiatalok politikai életben való részvételének fontosságával” való foglalkozást (7) előirányzó átfogó tematikus prioritással foglalkozó negyedik 18 hónapos munkaciklusban elért eredmények egyrészt az olasz, a lett és a luxemburgi elnökség előtt és alatt a fiatalokkal folytatott konzultációk, másrészt pedig a 2014 októberében Rómában, 2015 márciusában Rigában és 2015 szeptemberében Luxembourgban megrendezett uniós ifjúsági konferenciák eredményeire épülnek (8).

9.

A fiatalok és a szakpolitikák képviselői közötti párbeszéd eredményei fontos kiindulópontként szolgálnak ehhez az állásfoglaláshoz, többek között a fiatalok, az ifjúságsegítők és az ifjúságpolitika területén dolgozó más szakértők nézőpontjának érvényesülése révén, valamint előmozdítják a tényeken alapuló és hatékony uniós szakpolitikák kidolgozását.

10.

Az Európai Unió számít a demokratikus elvek és az európai értékek iránt elkötelezett fiatalokra.

11.

Az európai politikának és a politikának általában véve igazodnia kell a fiatalok szükségleteihez és törekvéseihez. A politikai kérdéseknek ezért átláthatónak kell lenniük, és azokat valamennyi polgárral, köztük a fiatalokkal is meg kell ismertetni. Ahhoz, hogy felkeltsük az érdeklődésüket és fokozottabban bevonjuk őket a politikai életbe, a fiataloknak tisztában kell lenniük a legsürgetőbb problémákkal. A döntéshozóknak különböző szakpolitikai területeken és a politika több szintjén lehetőséget kell biztosítaniuk a fiatalok számára az érdemi döntéshozatali folyamatokban való részvételre és arra, hogy részvételük tényleges hatással bírjon a folyamatra.

12.

A politikai részvétel fogalma elsősorban azt jelenti, hogy a fiatalok képviseltetik magukat a képviseleti demokrácia struktúráiban, tehát szavazóként részt vesznek vagy jelöltként indulnak a választásokon és politikai pártokban is tagságot szereznek. A politikai részvétel a fiatalok érdekeit képviselő (ifjúsági) szervezeteken belüli tagság, személyes vagy online politikai viták, illetve a véleményformálás és a kulturális kifejeződés más formáit is öltheti. A politikai részvétel a polgári szerepvállalással és az emberi jogokkal kapcsolatos ismeretterjesztő tevékenységek és fellépések keretében is megélhető, amelyek célja, hogy kedvező társadalmi változásokat idézzenek elő.

13.

A politikai folyamatokban való részvétellel a fiatalok jobban megismerhetik a véleményképző folyamatokat és a különféle érdekeket. Személyes szinten a részvétel fejleszti a társas készségeket, erősíti a felelősségvállalást, az önbizalmat, a kezdeményezőkészséget és a kritikus szemléletmódot, valamint javítja a kommunikációs és tárgyalási készségeket, a kompromisszumkészséget, az empátiát és mások véleményének tiszteletben tartását.

14.

A fiatalok politikai folyamatokban való valós és érdemi részvételét többek között az alábbiak jellemzik:

15.

Ebben a tekintetben fontos szerepet játszik az ifjúságpolitika, az ifjúsági munka és az ifjúsági szervezetek az aktív polgári szerepvállalás ösztönzése, politikai részvételi lehetőségek biztosítása, valamint a marginalizálódás és az erőszakos radikalizálódás megelőzése révén, különösen a helyi közösségekben, ahol a nyitott és a fiatalok megszólítását célzó ifjúsági munka ennek fontos eszköze.

16.

A fiatalok kiterjedt és eredményes részvételéhez elengedhetetlen a testi és szellemi jóllét és az alapvető szükségletek, ezen belül az oktatási és képzési, egészségügyi, foglalkoztatási, pénzügyi biztonsági, valamint társadalmi integrációs szempontok szavatolása.

17.

Dolgozzanak ki, hajtsanak végre vagy fejlesszenek tovább nemzeti, regionális és/vagy helyi stratégiákat, programokat, struktúrákat vagy más olyan kapcsolódó mechanizmusokat, amelyek javítják a fiatalok és különösen a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalok politikai életben való részvételét. E mechanizmusoknak tudás- és tényalapúnak kell lenniük, az ágazatok közötti együttműködésen kell alapulniuk, és ki kell terjedniük minden érdekelt félre. Az érdemi részvételi stratégiákat úgy kell kialakítani, hogy azokban a célcsoport tagjai a tervezési, a végrehajtási, az ellenőrzési és az értékelési szakaszban végig részt vegyenek. A stratégiákban az alábbi prioritások szerepelhetnek.

18.

Mozdítsák elő és ösztönözzék az ágazatközi együttműködést és partnerségeket a formális oktatási szolgáltatók, az ifjúsági szervezetek és a fiatalok foglalkoztatói között a polgári szerepvállalást célzó programokra vonatkozó integrált, a fiatalok, a tanárok, az ifjúságsegítők, a szülők és más érintett szereplők bevonásával jellemzett megközelítések kidolgozása érdekében.

19.

Erősítsék meg a részvételen alapuló fenntartható struktúrákat a formális oktatási és a nem formális tanulási környezetben annak érdekében, hogy a demokratikus elvek napi szintű gyakorlása révén elősegítsék a demokratikus értékekhez és az emberi jogokhoz kapcsolódó társas készségek és kompetenciák, például a véleménynyilvánítás szabadsága és a sokféleség iránti tisztelet fejlesztését.

20.

Ösztönözzék olyan nemzeti, regionális és helyi szintű szervezetek és/vagy struktúrák létrehozását, amelyek a formális oktatási intézményekkel szemben a tanulók érdekeit képviselik.

21.

Segítsék elő olyan médiaműveltségi programok kidolgozását, melyek javítják a napjaink tudásalapú társadalmában az információk kritikus elemzésére való képességet, valamint az ikt-ismeretekkel kapcsolatos olyan programok létrehozását, amelyek célja a hasznos online információkhoz való hozzáférést, ezek kezelését, értékelését és ilyen információk létrehozását lehetővé tevő, felhasználói szintű technológiai ismeretek megszerzése.

22.

Tegyék lehetővé és támogassák részvételi folyamatok, például a helyi és regionális hatóságokkal szoros együttműködésben ifjúsági tanácsok kialakítását, amelyek keretében a fiatalok kifejezésre juttathatják véleményüket a helyi és regionális döntéshozatali folyamatok során.

23.

Dolgozzanak ki és biztosítsanak tájékoztatási és képzési lehetőségeket a politikai döntéshozók számára a megfelelő és a fiatalok igényeihez igazodó kommunikációs és részvételi módszerekről és eszközökről, előmozdítva ezáltal a fiatalokkal szembeni nyitott és fogékony hozzáállást.

24.

Mérlegeljék, hogy a nemzeti körülményeket és a nemzeti jogi kereteket is figyelembe véve helyénvaló lenne-e a regionális és helyhatósági választások esetén a választójogi korhatárt 16 évre csökkenteni.

25.

Ismerjék el és támogassák a fiatalok és az ifjúsági szervezetek által, illetve az ifjúsági munka keretében a politikai részvétel olyan különféle formáinak létrehozására tett törekvéseket, mint a petíciók, a demonstrációk, a kampányok, valamint a kultúra, a művészetek és a sport felhasználása, mivel ezek az eszközök számos véleménynyilvánítási formát tesznek lehetővé és sokféle módot biztosítanak a politikai részvételre, különösen, ha kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokra irányulnak.

26.

Hozzanak létre a fiatalok politikai részvételét segítő, személyes részvételi elemekkel ötvözött digitális eszközöket, valamint dolgozzanak ki megfelelő képzést a formális oktatás és a nem formális tanulás keretein belül különböző célcsoportokkal dolgozó tanárok, ifjúságsegítők, oktatók és multiplikátorok részére, hogy minden szinten meg tudják szólítani a fiatalokat; ismerjék el és vegyék igénybe az európai, nemzeti, regionális és helyi szinten meglévő ifjúsági információs csatornákat és ifjúsági információszolgáltatókat.

27.

Vonják be az ifjúságpolitikát az európai digitális egységes piaci stratégia megvalósításába, amely olyan témaköröket érint, mint a digitális készségek és szakértelem, a biztonságosabb internethasználat és a jogellenes tartalmak, például a rasszizmus, az idegengyűlölet és az erőszakra uszítás elleni küzdelem.

28.

Adott esetben támogassák azokat az információs és kommunikációs folyamatokat és eszközöket, amelyek segítségével a fiatalok megismerhetik és alkalmazni tudják a közpolitikákat, kiemelve a fiatalok számára releváns szempontokat, és hatékonyan felhasználva a különböző médiaeszközöket és az ikt-t.

29.

A fiatalokat érintő valamennyi szakpolitikai területen mérjék fel, illetve teremtsék meg a párbeszéd lehetőségét a fiatalok és a döntéshozók közötti helyi, regionális és nemzeti szinten egyaránt.

30.

Ösztönözzék a fiatalok részvételét a választásokon, valamint a képviseleti demokrácia hivatalos struktúráin, például a politikai pártokon belül, hogy a politikai pártoknak jobban érdekében álljon a fiatalok igényeit is figyelembe vevő szakpolitikai javaslatok kidolgozása.

31.

A helyi, regionális, nemzeti és európai választások alkalmával támogassák a fiatalokra irányuló tájékoztató kampányok és események szervezését, és ennek keretében alkalmazzanak interaktív online és élő közvetítési eszközöket, valamint az első szavazókat és a kevesebb lehetőséggel rendelkező fiatalokat megszólító célzott programokat.

32.

Valamennyi kormányzati szinten alakítsanak ki olyan döntéshozatali kultúrát, amely támogatja a fiatalok vezette, alulról szerveződő részvételi folyamatokat, és figyelembe veszi az informális ifjúsági kezdeményezéseket.

33.

Ösztönözzék és biztosítsák, hogy a fiatalokat támogató uniós programok, köztük például az Erasmus+, támogassák az alábbiakat:

34.

Támogassák és tökéletesítsék az olyan igényre szabott ifjúságsegítő kezdeményezéseket, amelyek a nem formális tanulás és a társaktól való tanulás módszereinek segítségével mindenekelőtt az állampolgári ismeretek, az emberi jogokkal kapcsolatos ismeretek, valamint az eltérő kultúrák és vallások oktatását tűzik ki célul annak érdekében, hogy előmozdítsák a fiatalok társadalmi beilleszkedését, valamint megfékezzék a szélsőséges tendenciákat,az erőszakos radikalizálódást és a gyűlöletbeszédet; alkalmazzák az ifjúságpolitika területén meglévő együttműködési hálózatok, például az Európai Ifjúságpolitikai Tudásközpont és a SALTO Ifjúsági Társadalmi Részvételi Központ helyes gyakorlatait.

35.

Erősítsék meg az ifjúsági információszolgáltatók kapacitását, lehetővé téve ezáltal a politikai részvételi lehetőségekkel kapcsolatos információk terjesztését, különösen azon fiatalok körében, akik nem vesznek részt szervezett ifjúsági mozgalmakban vagy nem rendelkeznek ifjúsági szervezeti tagsággal.

36.

Hozzák nyilvánosságra az Erasmus+ program tagállami projektjeivel összefüggő, a fiatalok politikai részvételét célzó kezdeményezések keretében kialakult helyes gyakorlatokat és sikertörténeteket; vegyék figyelembe az e területre vonatkozó egyéb kutatási tanulmányokat és kezdeményezéseket, és tegyék elérhetővé ezek eredményeit.

37.

Készítsenek összefoglaló jelentést a rendelkezésre álló, többek között az európai ifjúságkutatók csoportjával, az e-részvétellel és a különböző digitális média- és online eszközökkel foglalkozó kutatási tanulmányokról, valamint elemzést az ilyen eszközök fiatalok körében való használatáról, hogy átfogó képet kapjanak a meglévő hatékony módszerekről.

38.

Határozzák meg, hogy az ifjúsági munka és a nem formális és informális tanulás pontosan miként járul hozzá a fiatalok sokszínű és toleráns társadalmakban való aktív polgári szerepvállalásának és részvételének előmozdításához, illetve a marginalizálódás, a radikalizálódás és az esetlegesen ebből fakadó erőszakos magatartásformák kialakulásának megelőzéséhez.

39.

Könnyen hozzáférhető kommunikációs eszközök segítségével nyújtsanak a fiatalok igényeihez illeszkedő tájékoztatást, amelyben pontosítják és/vagy elmagyarázzák a fiatalokat kiemelten érintő különböző uniós szakpolitikai területekkel és döntésekkel kapcsolatos fejleményeket, hogy ezek átláthatók és érthetők legyenek.