EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2016.6.27.

COM(2016) 424 final

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere és a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről szóló tanácsi ajánlás végrehajtásának értékeléséről – 2016

{SWD(2016) 209 final}

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK

ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere és a romák integrációját célzó hatékony tagállami intézkedésekről szóló tanácsi ajánlás végrehajtásának értékeléséről – 2016.

1. Bevezetés

„A nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszere 2020-ig” című közlemény 1 alapján a tagállamok kötelezettséget vállaltak egy átfogó, bizonyítékokon alapuló megközelítéssel összhangban a stratégiáik 2 kialakítására, végrehajtására és nyomon követésére. A Bizottság értékeli a végrehajtást, valamint az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak évente jelentést tesz. Az uniós keretrendszert megerősítette a romák integrációját célzó hatékony intézkedésekről szóló tanácsi ajánlás. 3 Az ajánlás a keretrendszert további területekre is kiterjesztette, valamint felhívta a tagállamokat, hogy az ajánlással összhangban hozott intézkedéseket és a stratégiák végrehajtásában elért eredményeket évente a Bizottsággal közöljék. 

Ez a közlemény az uniós keretrendszer végrehajtásában elért eredményekkel kapcsolatos átfogó következtetésekről számol be. Első alkalommal, a tanácsi ajánlás alapján bevezetett romaintegrációs intézkedéseket is felülvizsgálja. A kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum ismertet egy országonkénti értékelést, és a különböző tematikus területekről gyakorlati példákat emel ki. A tagállamok jelentéstételének alátámasztására részletes jelentéssablon került kidolgozásra. 4 Egyes tagállamok (Franciaország, Németország, Szlovénia) alternatív jelentéstételt választottak, míg mások (Dánia, Luxemburg, Hollandia) 5 nem számoltak be az intézkedéseikről.

2. A Bizottság szerepe a tagállamok támogatásában

A Bizottság a romák befogadásában elért eredmények nyomon követését a szélesebb körű növekedési programjához, az Európa 2020-hoz kapcsolta. 2012. óta a legnagyobb roma közösségekkel rendelkező és a legégetőbb kihívásokkal szembesülő öt tagállam országspecifikus ajánlásokat kapott arról, hogy hogyan tehetik az általános politikákat a romák számára befogadóbbá. 2016-ban a Bizottság által javasolt ajánlások a roma gyermekek minőségi többségi oktatásban való részvételének előmozdítására összpontosítanak. 6 Az európai szintű jogi, szakpolitikai és pénzügyi eszközök teljes mértékben összehangoltak a 2014-2020-as pénzügyi programozási időszak indulásával.

2.1. A kapacitásépítés és az együttműködés ösztönzése

A Bizottság a nemzeti roma kapcsolattartó pontok hálózatának keretei között továbbra is megkönnyíti a tagállamok közötti párbeszédet. 7 A romákkal foglalkozó munkacsoport munkáját is folytatja, ami összehozza az uniós romaintegrációs folyamathoz hozzájáruló, érintett bizottsági osztályokat. A tagállamokba irányuló kétoldalú ellenőrző látogatások során a Bizottság, a nemzeti és a helyi hatóságok és a civil társadalom között mélyrehatóbb megbeszélések, valamint a roma közösségek látogatásai történnek.

A valamennyi érdekelt felet európai szinten összefogó Európai Roma Fórum 2015-ben reformon esett át a még inkább részvételen alapuló eljárás biztosítása érdekében. A Bizottsággal folyamatos párbeszédet folytató európai civil társadalmi átfogó szervezetek közvetlenül részt vettek az Európai Platform megreformálásában és előkészítésében, ami 2015-ben a több érdekelt fél közötti együttműködésre, valamint a hátrányos megkülönböztetés és a cigányellenesség elleni küzdelemre összpontosított.

A Bizottság elkötelezte magát a tagállamok támogatása mellett a Nemzeti Roma Platformok kialakítása során. A Platformoknak döntőfontosságú szerepet kell betölteniük abban, hogy valamennyi érdekelt fél átlátható és befogadó részvétele biztosítva legyen a végrehajtási, nyomon követési és jelentéstételi tevékenységekben.

A Bizottság a helyi kapacitásépítési és hálózatba szervezési kezdeményezéseket is megerősítette a következők támogatásával:

•helyi hatóságok között ikerintézményi együttműködés kialakítása (a „Romákkal a romákért” transznacionális kampány keretei között); 8

•közös programok 9 az Európa Tanáccsal a roma közösségek és a helyi hatóságok közötti közvetítésbe, a strukturált párbeszédbe, valamint a kapacitásépítésbe történő befektetés érdekében;

•transznacionális együttműködési hálózatok a nemzeti és helyi szintű hatóságok, valamint a (pro-)roma nem kormányzati szervezetek között.

2.2. A hátrányos megkülönböztetés és a cigányellenesség elleni küzdelem

2015-ben a Bizottság fokozta a hátrányos megkülönböztetés, a szegregáció és a cigányellenesség elleni fellépést, ideértve a gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményt is. Mint a Szerződések őrének, a Bizottság feladata biztosítani a megkülönböztetést tiltó jogszabályok, mint például a faji egyenlőségi irányelv, 10 megfelelő átültetését és betartatását. A Bizottság egy második jogsértési ügyet indított el roma gyermekek oktatásban tapasztalt hátrányos megkülönböztetésével kapcsolatosan, 11 valamint több tagállamban folytatta az oktatásban és lakhatásban feltételezett hátrányos megkülönböztetés vizsgálatát.

A Bizottság párbeszédbe kezdett a tagállamokkal a rasszizmusról és idegengyűlöletről szóló tanácsi kerethatározat 12 teljes és pontos átültetésének és végrehajtásának biztosítására, miután az alkalmazásának felügyeletére irányuló hatáskörrel felruházták. Az erőfeszítéseit abban is fokozta, hogy a tagállamokat segítse a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmény ellen helyi szinten történő hatékony fellépés biztosításában. Információtechnológiai társaságokkal, tagállamokkal és civil társadalmi szervezetekkel tárgyalásokba kezdett az online illegális gyűlöletbeszéd gyors eltávolításának biztosítására, valamint az az ellen szóló tartalmak megfogalmazására.

A Bizottság elindította a „Romákkal a romákért” transznacionális figyelemfelkeltő kampányt. A célja a roma-ellenes sztereotípiák elleni küzdelem a médiával való együttműködésen, a kulturális megértés ösztönzésén, iskolai rajzversenyek szervezésén, valamint helyi hatóságok között ikerintézményi együttműködési projektek támogatásán keresztül.

2015-ben a Bizottság három referenciaanyagból álló csomagot tett közzé a tagállamok támogatására a hátrányos megkülönböztetés és a szegregáció elleni küzdelemben:

•Iránymutatás arról, ahogyan a 2014-2020-as európai strukturális és beruházási alapokat fel lehet használni az oktatási és területi szegregáció feloldására, szakértők végrehajtási tanácsaival a leginkább érintett tagállamoknak. 13

•Ismerd meg jogaidat brosúra, amely iránymutatást ad arról, hogy hogyan adja elő hátrányos megkülönböztetési keresetét, egyértelmű nyelvezettel megmagyarázva az áldozatok jogait az egyenlőségi irányelvek és jogtudatosság jobb érvényesítése érdekében. 14

•Iskoláknak szóló európai eszköztár az oktatásban bevált gyakorlatokról, köztük a roma gyermekeknek nyújtott célzott támogatás nyújtásáról és a roma családokkal való együttműködésről. 15

A Bizottság határozottan támogatta a cigányellenességről és a második világháború alatti roma népirtás emléknapjának Unió általi elismeréséről szóló európai parlamenti állásfoglalást. 16 Az Európa a polgárokért program keretei között a Bizottság a roma holokausztról megemlékező projekteket, a jogok, egyenlőség és polgárság program keretei között pedig a romaintegrációt és megkülönböztetésmentességet szolgáló helyi, nemzeti és transznacionális projekteket finanszírozott.

3. A romaintegráció jelenlegi állása a tagállamokban

A gazdasági és pénzügyi válságon túl a menekültválság soha nem tapasztalt kihívást jelentett a tagállamoknak. A hatóságok nyomás alatt állnak, hogy saját kiszolgáltatott roma polgáraikon és a területükön élő roma származású uniós vagy harmadik országok állampolgárain kívül az újonnan érkezett menekültek szükségleteivel is foglalkozzanak. A kihívás ellenére, amit e közösségek integrációja jelent, a tagállamoknak nem szabad az egyiket a másikkal szemben előnyben részesíteniük. Kiegyensúlyozott megközelítésre van szükség, amely minden integrációs igényt egymást kölcsönösen támogató és koordinált intézkedésekkel hoz összhangba.

Ez az értékelés a tagállamok által szolgáltatott információkon alapul, amit a civil társadalom hozzájárulásai egészítenek ki. A romaintegrációs mutatókkal foglalkozó munkacsoport keretein belül (amelyet az Alapjogi Ügynökség koordinál 17 tagállam és a Bizottság részvételével) erőfeszítéseket tettek a romákkal kapcsolatos mutatók közös keretrendszerének kidolgozására. Miközben a folyamat eredménye egy részletes jelentéssablon lett a bevezetett intézkedésekről, további munkára van szükség egy olyan romaintegrációs mutató keretrendszert illetően, amely lehetővé teszi az intézkedéseknek a ráfordításokkal és az eredményekkel való összekapcsolását. Az ezen év jelentéseihez használt sablon néhány tagállamnak kihívást jelentett. A Bizottság elkötelezett a mutató keretrendszerrel szorosan összefüggő felhasználóbarát jelentéstételi módszertan kidolgozása mellett.

3.1. Horizontális intézkedések

A hátrányos megkülönböztetés továbbra is elterjedt az EU egészében, valamint minden társadalomban és minden kulcsfontosságú területen jelen van. Ezt egy friss Eurobarométer felmérés 17 megállapításai, valamint a civil társadalmi szervezetektől érkezett visszajelzések is megerősítik. A tagállamok az interkulturális párbeszéd, a sokféleség, a roma történelemről és kultúráról szóló tájékoztatás – ideértve a roma holokausztot is – előmozdítására összpontosítanak. Néhányan közülük ezeket az információkat már az iskolai tananyagukba is belefoglalták. Fontos a romák hátrányos megkülönböztetése elleni küzdelmet a gyermekek oktatásán és az oktatás e szélesebb dimenzióba helyezésén keresztül kezelni. Egyes tagállamok képzési tevékenységeket vezettek be, amelyek célja a köztisztviselők és szolgáltatás nyújtók érzékenyebbé tétele, hogy megfelelő interkulturális megértéssel rendelkezzenek, amikor romákkal dolgoznak. Egyesek gyűlölet-bűncselekmény elleni kampányokat is folytatnak. Mindezek az intézkedések szükségesek az egyenlőség előmozdításához. A tagállamokat biztatni kell a fejlesztésükre.

Ezen erőfeszítések ellenére, helyi szinten nem tapasztalhatóak tényleges javulások. Ezért rendszerezettebb megközelítésre van szükség, és a tagállamokat ösztönözni kell a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemben az erősebb politikai akarat kinyilvánítására. A cigányellenesség, mint a rasszizmus mélyen gyökerező sztereotípiákhoz és a romák megbélyegzéséhez szorosan kapcsolódó egyedi formája, fellendülőben van. Összefügg az EU-ban növekvő radikalizmussal és szélsőségességgel. Döntő fontosságú, hogy a hatóságok elhatárolódjanak a romákat célba vevő rasszista és idegengyűlölő diskurzustól és ténylegesen büntetendővé tegyék a romaellenes retorikát, a gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményt. Fontos megérteni, hogy a cselekvéstől való vonakodás is hozzájárul az intolerancia elfogadásához a társadalmakban.

Bár egyes tagállamok tettek lépéseket a romák hátrányos megkülönböztetése és szegregációja ellen befogadás melletti jogszabályok elfogadásával – nevezetesen az oktatás terén, hogy előmozdítsák a roma gyermekek egyenlő hozzáférését a többségi oktatáshoz 18  – a kirekesztés a munkahelyekről, a szegregáció az oktatásban és a lakhatásban továbbra is folytatódik. Ezért a tagállamoknak arra is nagyobb erőfeszítéseket kell tenniük, hogy biztosítsák a megkülönböztetést tiltó jogszabályok tényleges gyakorlati végrehajtását, a megkülönböztető és szegregációs gyakorlatok tényleges megszüntetése érdekében.

A tagállamok többsége beszámolt a romák részvételét ösztönző intézkedésekről, de szükség van a roma fiatalokra való fokozottabb összpontosításra. A roma gyermekek helyzete továbbra is kifejezetten aggasztó. Egyes tagállamokban intézkedéseket vállaltak a zaklatás és bántalmazás ellen. A kirekesztés így is folytatódik. Egyes tagállamokban ez a nyilvántartásba vétel és a személyazonosító okmányok hiányával, a kisgyermekkori nevelésben való alacsony szintű részvétellel, valamint a lemorzsolódottak magasabb arányával függ össze.

A roma nőkkel főleg átfogó intézkedések alapján foglalkoznak. Mivel azonban többszörös megkülönböztetéssel szembesülnek (erőszak, emberkereskedelem, kiskorúak házassága és kényszerházasság, valamint gyermekek részvételével folytatott koldulás), célzottabb intézkedések alapján is kell velük foglalkozni egy, a nemükhöz kapcsolódó és a gyermekek igényeire fogékony megközelítés részeként. Ezeken a területeken nagyobbrészt hiányoznak az intézkedések, annak ellenére, hogy jelek utalnak arra, hogy nőtt a romákkal való ilyen célú kereskedelem. 19

A tagállamoknak a romák sajátos helyzetét jobban kellene kezelniük, hogy átfogó és célzott intézkedések kombinációjának felhasználásával részükre tényleges egyenlő hozzáférést biztosítsanak jogokhoz és többségi szolgáltatásokhoz.

3.2. Oktatás

A tagállamokban az integrációs intézkedések során továbbra is az oktatás kapja a legtöbb figyelmet. A tagállamok többsége beszámolt a kisgyermekkori nevelés és gondozás, korai iskolaelhagyás, inkluzív oktatás és személyre-szabott támogatás szempontjából fontos intézkedésekről. Sok tagállam fogadott el a korai iskolaelhagyás csökkentését célzó stratégiát, de ezek nem célozzák kifejezetten a romákat, akik továbbra is túlreprezentáltak a korai iskolaelhagyók között. A kisgyermekkori neveléshez való hozzáférés előmozdításának és a kisgyermekkori nevelés minőségének szentelt figyelem jelentős, ami később a korai iskolaelhagyás megelőzését és az oktatási eredmények javulását szolgálja. A kisgyermekkori nevelés központi jelentőségét felismerő kedvező paradigmaváltás vált láthatóvá az elmúlt években. Ezt mutatja az óvodák építésére folyósított pénzösszegek növekedése, valamint több tagállamban a kötelező óvodai nevelés bevezetésére vagy kiterjesztésére a jogszabályokban történt változások. 20

Egy frissebb kedvező fejlemény a többségi oktatásban résztvevő gyermekek részére az inkluzív oktatás és a személyre-szabott támogatás előmozdítása, ami a szociális háttér alapján a gyógypedagógiai iskolákban történő elhelyezés megakadályozását szolgálja. A befogadás melletti jogi környezetet – amelyet több tagállamban megerősítettek – hatékony végrehajtási intézkedéseknek kell kísérniük. A megfelelő nyomon követést, fenntartható finanszírozást és a releváns tanárképzést biztosítani kell a kézzelfogható eredmények eléréséhez. Több figyelmet kell fordítani a második esélyt nyújtó oktatási és felnőttoktatási kínálatra, az oktatási szintek közötti átmenet megkönnyítésére, ideértve a felsőfokú oktatást is. A szegregáció megszüntetésére irányuló aktív intézkedések foganatosítása a roma gyermekeknek többségi oktatás keretei között jó minőségű oktatás biztosítása érdekében, prioritás kell, hogy legyen. A képzési programoknak meg kell felelniük a valós munkapiaci igényeknek ahhoz, hogy ténylegesen javítsák a foglalkoztatási kilátásokat.

3.3. Foglalkoztatás

A romák részvétele a munkaerőpiacon továbbra is nagyon gyenge. A tagállamok a munkanélkülieket, képzést, és hosszú távú munkanélküliek támogatott munkahelyeit szolgáló általános intézkedésekre helyezték a prioritást. A tagállamok aktivizálást/közmunkát is kínálnak, valamint migráns hátterű személyeket segítő intézkedéseket biztosítanak, azonban az intézkedések hatása a romákra nem jelentős. A többségük beszámolt az első munkatapasztalatot, szakképzést vagy munkahelyi képzést, egész életen át tartó tanulást és készségfejlesztést támogató intézkedésekről. Több tagállam tett lépéseket általános foglalkoztatási szolgálatok biztosítására és az önfoglalkoztatás vagy vállalkozási készség támogatására. Mindezen intézkedések ellenére, a romák továbbra is a leginkább alulreprezentált csoport a munkaerőpiacon. Az alacsony iskolázottsági és képzettségi szintjük, valamint a széles körű hátrányos megkülönböztetés olyan tényezők, amelyek megmagyarázzák a rossz foglalkoztatási eredményeket. Az aktivizálás és a közmunka lehetséges, hogy javítottak a foglalkoztatási statisztikákon, de ahelyett, hogy átmenetet biztosítanának a nyitott munkaerőpiac felé, bezáródási hatással jártak és a résztvevőket gyenge minőségű, alacsony bérezésű munkahelyeken tartották, amelyek nem elégségesek ahhoz, hogy a szegénységből kitörjenek.

Nyilvánvaló, hogy mindenre kiterjedő, a helyzetekhez igazított megközelítésekre van szükség. Jobban ki kellene aknázni az innovatív intézkedéseket – a szociális vállalkozások és a roma vállalkozások ösztönzése, munkáltatók ösztönzése, magán munkáltatók bevonása, az ifjúsági garancia keretei között a romák előtérbe helyezése és a szociális megfontolások előmozdítása a közbeszerzések során – valamint az aktív, integrált befogadó megközelítéseket. Az is döntő fontosságú, hogy valamennyi intézkedés romák foglalkoztatására gyakorolt hatását szorosan nyomon kövessék. A munkaerő-piaci megkülönböztető gyakorlatok elleni küzdelmet is meg kell erősíteni, és szorosabbra kell vonni az együttműködést a munkaügyi ellenőrzéssel. Az Európai Szociális Alapból folyósított összegeket teljes mértékben az intézkedések hatékonyságának és fenntarthatóságának biztosítására kell mozgósítani, az integrált és személyre-szabott támogatáson keresztül. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap által nyújtott lehetőségeket is teljes mértékben a romák vidéki területeken - ahol a romák többsége él - történő foglalkoztatásának előmozdítására kell felhasználni.

3.4. Egészség

A romák által elviselt egészségügyi egyenlőtlenségek feloldása továbbra is folyamatos kihívást jelent, különösen a leginkább elmaradott területeken. A tagállamok többsége beszámolt olyan intézkedésekről, amelyek megkönnyítik az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, továbbá prevenciós, védő intézkedésekre összpontosítanak, különösen a gyermekek oltására, családtervezésre és egészségügyi tájékoztatásra. A nem kormányzati szervezeti ágazattal is együttműködnek. Egyes romák esetében azonban az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés a nyilvántartásba vétel és az egészségbiztosítási fedezet hiánya miatt korlátozott. További erőfeszítéseket kell tenni e kiszolgáltatott helyzetben lévő emberek bevonására, ideértve az egészségügyi és szociális ellátási kezdeményezésekben való részvételüket is. Valamennyi tagállamban az egészségügyi szakembereket és a romákat is célzó tájékoztató tevékenységeket kell bevezetni.

3.5. Lakhatás

A legfontosabb lakhatási kihívásokat – nevezetesen a szegregáció elleni küzdelmet és a kényszer-kilakoltatások megelőzését – nem kezelték kielégítően. 21  Több tagállam számolt be olyan intézkedésekről, amelyek a megkülönböztetéstől mentes szociális lakáshoz jutást ösztönözték, míg mások a szegregáció elleni küzdelemről számoltak be. Mindkét terület fontos a további közös, határozott fellépés szempontjából, amit potenciálisan uniós alapokból lehetne finanszírozni. Az európai strukturális és beruházási alapoknak a létesítmények (további) szegregációjához vezető felhasználását el kell kerülni. A szegregáció kezelése hosszú távú megközelítést igényel. A szegregáció sikeres megszüntetésének előfeltételei közé tartoznak a következők:

•az elmaradott és azzal fenyegetett régiókat célzó intézkedések;

•az érdekelt felek közötti koordinációnak és az érintett roma közösségek végrehajtásba történő bevonásának biztosítása;

•az infrastrukturális és emberi erőforrás fejlesztések összekötése;

•lakhatás legalizálása;

•előkészítő és kísérő intézkedések bevezetése;

•megfelelő lakhatás biztosítása integrált környezetben;

•a szegregáció megszüntetésének beemelése egy integrált megközelítésbe.

Az érintett országok közül néhány az uniós keretrendszer és az ajánlás által kiemelt más prioritásra vonatkozó intézkedéseket is bevezetett: a helyi igények arányában táborhelyek biztosítása a nomád életmódot folytató romák számára. A közműszolgáltatásokhoz való hozzáféréssel valamennyi érintett tagállamnak foglalkoznia kell a roma életkörülmények javítása érdekében.

3.6. Strukturális intézkedések

A nemzeti roma kapcsolattartó pontok munkájának és intézményi kapacitásának megerősítésére pozitív lépések történtek, bár azok megbízatása és forrásai még mindig jelentősen eltérnek. Sokan közülük nem csupán a vonatkozó szakpolitikák koordinációjában, hanem azok megtervezésében és módosításában is részt vesznek. Sokan aktívan részt vettek a szakpolitikai prioritásoknak a 2014–2020 közötti programozási időszak alatt rendelkezésre álló finanszírozáshoz való igazításában. 22 Az erőfeszítéseik hozzájárultak ahhoz, hogy a marginalizált roma csoportok társadalmi-gazdasági integrációja az operatív programok egyedi beruházási prioritásaként kiválasztásra kerüljön. Ez fenntartható finanszírozást biztosított 2020-ig a romaintegrációs intézkedéseknek.

Egyes nemzeti roma kapcsolattartó pontok szorosan együtt dolgoznak a helyi hatóságokkal, a helyi cselekvési tervek kidolgozásához módszertani támogatást nyújtva, és együttműködnek a (pro)roma civil társadalom képviselőivel. Egyre inkább láthatóvá válnak valamennyi érdekelt fél számára. Azonban a végrehajtás során további fejlődésre van szükség, különösen a helyi hatóságokkal, a civil társadalmi szervezetekkel és főképpen a magánszektorral való együttműködés terén. A tagállamok jelentéseiből kitűnik, hogy a nemzeti hatóságok hajtják végre azon intézkedések többségét, amelyekről beszámoltak, különösen az oktatás és az egészségügy terén, míg a helyi hatóságok jellemzően a lakhatási és foglalkoztatási intézkedések végrehajtásáért felelnek. A civil társadalmi szervezetek az egészségügyben a legaktívabbak, amit az oktatás követ, de partnerségüket a végrehajtásban valamennyi érintett területen tovább kellene ösztönözni. A magánszektor lehetséges szerepe még jórészt feltáratlan.

Sok tagállamban létrejött az együttműködés a kapcsolattartási pontok és az egyenlőséggel foglalkozó szervek 23 között. Mindkét szereplő hozzájárul a szakpolitikákhoz és támogatást nyújt, amennyiben az helytálló. Még mindig szükséges mindkettő emberi és pénzügyi erőforrásainak növelése, az együttműködésük tökéletesítésének és hatékonyabbá tételének érdekében.

A transznacionális együttműködés fontosságát minden érintett, minden szinten, egyre inkább felismeri, gyakorolja és ösztönzi. A hatóságok között a bevált gyakorlatok cseréje egyaránt történik nemzeti szinten (például a kapcsolattartási pontokat és az irányító hatóságokat összekapcsoló EURoma hálózat, amely célja a európai strukturális és beruházási alapok felhasználásának a romák befogadása érdekében történő javítása) és önkormányzati szinten (például a dunai régióra vonatkozó európai uniós stratégia alapján). A romaintegrációt célzó transznacionális együttműködés fokozására kétoldalú nemzeti megállapodásokat kötöttek (például Franciaország-Románia, Svédország-Románia). A helyi szintű transznacionális együttműködés is kiterjed a romaintegrációra (például az EUROCITIES roma munkacsoport keretei között, vagy a ROMACT program – helyi hatóságok segítése érdekében kapacitásépítést és transznacionális együttműködési tevékenységeket támogató – új eleme alapján). A Nyugat-Európa és Kelet-Európa önkormányzatai közötti együttműködés több pozitív példája romáknak nyújtott szolgáltatásokra összpontosít, köztük az oktatás (például Glasgow és Oszló Belfasttal, Araddal, Craiovával, Temesvárral) és a foglalkoztatás terén (például Gent Glasgow-val, Athénnal, Malmővel).

A tagállamok lépéseket tettek a nemzeti romaintegrációs stratégiák nyomon követésének kidolgozására. Az európai strukturális és beruházási alapok alapos monitoring módszerek bevezetésére vonatkozó követelménye fontos szerepet tölt be a romaintegrációs intézkedések által gyakorolt hatás értékelésének tökéletesítésében. Mindazonáltal további erőfeszítésekre van szükség a romákkal foglalkozó, célzott és átfogó lejelentett intézkedésekből származó eredmények értékelésének lehetővé tétele érdekében, ideértve azok hatását is a szegregációs tendenciákra, a romák iskolai végzettségi és foglalkoztatási szintjeire, valamint integrált környezetben, lakhatáshoz és egészségügyi ellátáshoz való hozzáférésükre. E végett az Alapjogi Ügynökség folytatja munkáját a romaintegrációs mutatók kidolgozásán, ami hozzá kell hogy járuljon a jelentéstételi módszertan fejlődőséhez, azáltal, hogy valamennyi érdekelt féltől hozzászólásokat gyűjt be. A romaintegrációs intézkedések és a romák befogadását szolgáló európai strukturális és beruházási alapok monitoringját a kapcsolattartó pontok és az európai strukturális és beruházási alapok irányító hatóságainak szorosabb koordinációján keresztül jobban össze kell hangolni annak biztosítására, hogy a pénzeszközök elérjék a romákat.

3.7. Finanszírozás

A Bizottság 2015. évi közleményében ismertette a 2014–2020 közötti programozási időszak alatt rendelkezésre álló lehetőségeket. A bizottsági szolgálati munkadokumentum országonként beszámol a tagállamok társadalmi befogadásra, valamint a szegénység és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemre fordítható szélesebb körű finanszírozási lehetőségeiről. Meg kell jegyezni, hogy a társadalmi befogadásra fordítható szélesebb körű összegek alapján 12 tagállam 24 kiválasztotta azt az új beruházási prioritást, amely lehetővé teszi a romák kifejezett, de nem kizárólagos célzását, és erre összesen 1,5 milliárd eurót jelölt ki. Több másik európai strukturális és beruházási alap alá tartozó beruházási prioritás azonosíthatóan hozzájárul a romák befogadásához. 25

A nemzeti közfinanszírozás szempontjából az érdemi szakpolitikai területek közül az oktatás és a lakhatás vonzza a legtöbb beruházást, sokkal kevesebb jut a foglalkoztatásnak és még kevesebb az egészségügynek. A jelentések szerint a horizontális és strukturális intézkedésekre jutó nemzeti finanszírozás elenyésző. Az európai strukturális és beruházási alapokból származó finanszírozás szempontjából és az európai szemeszter szerinti ország-specifikus ajánlásokkal összhangban az inkluzív oktatás (ideértve a koragyermekkori nevelést is) és a foglalkoztatás a két elsődleges beruházási terület, de a lakhatás is jelentős juttatásban részesül. Az egészségügyi beruházásokra kijelölt összeg sokkal kisebb. A horizontális és strukturális intézkedések esetében a nők és gyermekek védelme, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem kapják a legtöbb finanszírozást, többnyire az európai strukturális és beruházási alapokból.

Több tagállam etnikai vagy társadalmi-gazdasági mutatók bevezetésével kidolgozta a roma közösségek feltérképezését (azaz rászoruló/szegregált térségek, leginkább rászoruló emberek, szegénységi térképek, stb.) annak érdekében, hogy az európai strukturális és beruházási alapok jobban célozzák a romaintegrációt, és az innen származó pénzösszegek e cél szempontjából jobban kerüljenek elosztásra.

4. Bővítés

A romaintegráció továbbra is kulcsfontosságú prioritás a bővítési folyamat során. A Bizottság szorosan együttműködik a Nyugat-Balkán országaival és Törökországgal, valamint nyomon követi a kötelezettségvállalások végrehajtását. Fontos erőfeszítés történik az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA II) keretei között a romaintegrációs programok nemzeti és regionális szintű támogatása érdekében. A roma közösségek többségében a helyzet azonban továbbra is aggasztó. Jogszabályi vagy szakpolitikai dokumentumok elfogadása nem elégséges. Elegendő költségvetési eszközt kell nemzeti szinten kijelölni az integrációs intézkedések végrehajtására, külön figyelmet szentelve a helyi végrehajtásnak. A roma közösségeket teljes mértékben be kell vonni a tervezésbe, végrehajtásba és nyomon követésbe. A roma évtized 26 biztosította, hogy a roma integráció felkerüljön a politikai napirendre. Az évtizedet követő időszaknak helyi szinten mérhető eredmények elérésére kell koncentrálnia, egyértelműen csökkentve a romák és nem romák közötti szakadékot, és külön figyelmet szentelve a prioritási területeknek (oktatás, foglalkoztatás, egészségügy, lakhatás és személyi okmányok), valamint a nemhez és cigányellenességhez kapcsolódó átfogó területeknek. A romaintegrációs politikákat a jelenlegi menekültválságra reagálva kell megerősíteni; a jelenleg biztonságos származási országnak nyilvánított Nyugat-Balkánra hazatelepülők jelentős része roma.

5. Következtetések és további teendők

A jogi, szakpolitikai és finanszírozási eszközök európai szinten bevezetésre kerültek. A tagállamok koordinációs struktúrákat hoztak létre, célzott és átfogó intézkedéseket vezettek be a tanácsi ajánlásra reagálva, és finanszírozást jelöltek ki. Az értékelés megjelölt néhány kedvező tendenciát, mint például a növekvő összpontosítást a koragyermekkori nevelésre, a romaintegrációs szakpolitikai prioritások és a 2014–2020-as európai strukturális és beruházási alapok felhasználása közötti új kapcsolatot, valamint a nemzeti roma kapcsolattartó pontok szerepét ennek a finanszírozásnak a megtervezésében. Az erőfeszítések azonban nem tudták megakadályozni a romák életkörülményeinek további romlását és a többségi társadalmak széleskörű ellenségességét. A romaellenes megkülönböztetés elleni küzdelem során súlyos akadályokat azonosítottak, különösen a lakóhelyi és oktatási szegregáció, valamint a kényszer-kilakoltatások megelőzése terén. Továbbra is foglalkozni kell a fenntartható helyi elköteleződés és végrehajtás biztosításával. A civil társadalommal való együttműködés és a magánszektor végrehajtásban való szerepvállalása továbbra sem elégséges. Az integrációs erőfeszítések helyi szintű hatásáról a számadást szintén fejleszteni kell.

A tagállamoknak biztosítaniuk kell a romaintegráció melletti politikai elkötelezettséget annak érdekében, hogy a bevezetett jogi, szakpolitikai és pénzügyi eszközöket helyi szinten kézzel fogható eredmények elérése céljából teljes mértékben kihasználják. A helyi végrehajtás a lehető legnagyobb jelentőségű.

A Bizottság felhívja a tagállamokat, hogy a következő sürgető prioritásokkal foglalkozzanak:

A hátrányos megkülönböztetés, rasszizmus és idegengyűlölet elleni jogszabályok és biztosítékok nemzeti és helyi szinten történő betartatása, a következők segítségével:

ovalamennyi szakpolitikai területen a roma ellenes megkülönböztetés nyomon követése, az az elleni küzdelem, jelentéstétel és annak szankcionálása;

oerőszakra és gyűlöletre való nyilvános uszítás büntetendővé tétele, ideértve az etnikai származáson alapuló uszítást is;

oaz emberkereskedelem kezelése nemi igényekhez igazodó és a gyermekek igényeire érzékeny intézkedésekkel;

oa többségi társadalmat és a kulcsfontosságú érdekelt feleket célzó tájékoztató és megkülönböztetés ellenes kampányok a romák befogadásának gazdasági szükségszerűsége és az abból származó kölcsönös előnyök megértésének elősegítése érdekében.

Az etnikai származáson alapuló kényszer-kilakoltatások megelőzése annak biztosításával, hogy az esetleges kilakoltatások az alapjogok teljes mértékű tiszteletben tartása mellett történjenek, megfelelő alternatív lakhatást biztosítsanak a kilakoltatott családoknak a hajléktalanság és a súlyosbodó kirekesztés elkerülése érdekében, valamint azáltal, hogy az európai strukturális és beruházási alapok beruházásai által kínált lehetőségeket feltárják a romák lakhatási helyzetének javítására.

A Bizottság iránymutatásával összhangban az oktatási és lakhatási szegregáció megszüntetése jogszabályok, befogadó szakpolitikai reformok, tanárképzés, befogadó módszerek terjesztése és a szegregációt kifejezetten felszámoló intézkedések segítségével, ami a hozzáférés mindennemű akadályát feloldó, célzott támogatással egyesül, az európai strukturális és beruházási alapok által kínált lehetőségek teljes körű felhasználása mellett.

Biztosítékok és célzott intézkedések bevezetése annak biztosítására, hogy az átfogó beavatkozások ténylegesen elérjék a romákat, különösen a foglalkoztatás és az egészségügy terén.

A sikeresnek bizonyult, kisebb kezdeményezések kiterjesztése és megsokszorozása, a 2014-2020-as pénzeszközök felhasználásával.

Az adatgyűjtési, monitoring és jelentéstételi módszertanok további fejlesztése a közpénzek felhasználásának elszámoltathatóságával kapcsolatos elvárások teljesítése érdekében, valamint annak biztosítása, hogy a romákkal foglalkozó célzott és általános intézkedések hatását értékeljék és ez a szakpolitikákból való tanuláshoz és azok felülvizsgálatához vezessen.

A Nemzeti Roma Platformok teljes körű kihasználása valamennyi érdekelt fél végrehajtásban, nyomon követésben, jelentéstételben és a szakpolitikák felülvizsgálatában való inkluzív részvételének biztosítására, a bevált gyakorlatok cseréje, értékelése és átadása, partnerségek létesítése, valamint a roma közösségek, helyi hatóságok, a civil társadalom és a magánszektor további mozgósítása érdekében.

A Bizottság továbbra is támogatja a tagállamokat, európai szinten biztosítja a romák befogadásához szükséges elkötelezettséget, valamint minden rendelkezésre álló eszközt felhasznál a párbeszéd és az együttműködés előmozdítására. A Bizottság kulcsfontosságú prioritásai közé tartoznak a következők:

Fellépés a hátrányos megkülönböztetés elleni jogszabályok teljes körű betartatásának biztosítására, valamint a cigányellenesség elleni küzdelem céljából a rendelkezésre álló jogi eszközök felhasználásával.

A Nemzeti Roma Platformok támogatása valamennyi érdekelt fél nemzeti szinten történő befogadó együttműködésének előmozdítására.

A tagállamok romaintegrációs erőfeszítéseinek támogatása a nemzeti roma kapcsolattartó pontok hálózatán keresztül a csere, az együttműködés és a koncentrált tematikus megbeszélések elősegítésével.

A magas szintű párbeszéd és szakpolitikai iránymutatás biztosítása nemzeti és helyi hatóságokat, valamint a civil társadalmat bevonó kétoldalú nyomon követő missziók szervezésével.

Valamennyi érdekelt fél között, a megreformált Európai Roma Platform égisze alatt a párbeszéd és részvétel európai szintű előmozdítása.

A helyi hatóságok és a civil társadalmi szervezetek kapacitásépítésének támogatása az aktív mozgósításuk előmozdítása érdekében.

A 2019-re tervezett tanácsi ajánlás lehetséges módosítása céljából egy, a roma integrációra vonatkozó, 2020-at követő stratégiai megközelítés kialakítása, figyelemmel a romák és nem romák között az oktatás, foglalkoztatás, egészségügy és lakhatás terén fennmaradó szakadékra, a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemre, valamint a nemzeti romaintegrációs stratégiák uniós keretrendszerének félidős értékeléséről folyamatban lévő vitára.

(1)

COM(2011) 173. végleges, az állam- és kormányfők által 2011. június 23-24-én elfogadva.

(2)

A stratégia kifejezés integrált szakpolitikai intézkedéscsomagokat is jelöl. A tagállamokat a következő rövidítések jelzik: AT – Ausztria, BE – Belgium, BG – Bulgária, CY – Ciprus, CZ – Cseh Köztársaság, DE – Németország, DK – Dánia, EE – Észtország, EL – Görögország, ES – Spanyolország, FI – Finnország, FR – Franciaország, HU – Magyarország, HR – Horvátország, IE – Írország, IT – Olaszország, LT – Litvánia, LU – Luxemburg, LV – Lettország, MT – Málta, NL – Hollandia, PL – Lengyelország, PT – Portugália, RO – Románia, SE – Svédország, SI – Szlovénia, SK – Szlovákia, UK – Egyesült Királyság. Málta területén nincs roma népesség.

(3)

HL C 378., 2013.12.24., 01.

(4)

A romákkal kapcsolatos mutatókkal foglalkozó munkacsoport az Alapjogi Ügynökség támogatásával és 17 tagállam részvételével (AT, BE, BG CZ, EL, ES, FI, FR, HR, HU, IE, IT, NL, PT, RO, SK, UK) dolgozta ki az ajánlás szerkezetét követő jelentéssablont. Még véglegesíteni kell egy romaintegrációs mutatókra vonatkozó keretrendszert, amely a ráfordításokat és eredményeket az intézkedésekkel összekapcsolja.

(5)

 Hollandia egy kvalitatív tanulmánnyal szolgált, amelyet a kormányzat rendelt meg az Erasmus Egyetemtől a romák életkörülményeiről. Dániának hosszabb időn keresztül nem volt kijelölt nemzeti roma kapcsolattartó pontja. Nemrégen kijelöltek egy kapcsolattartó pontot, de a tanácsi ajánlás alapján bevezetett intézkedésekről a Bizottság nem kapott jelentést.

(6)

BG, CZ, HU, RO, SK: http://ec.europa.eu/europe2020/making-it-happen/country-specific-recommendations/index_hu.htm .

(7)

 A hálózat évente kétszer ülésezik. 2012-ben hozták létre a nemzeti romaintegrációs stratégiák végrehajtásával kapcsolatos együttműködés és kölcsönös tanulás elősegítésére, valamint a kapcsolattartó pontok által azonosított problémák esetében bizottsági támogatás nyújtására. A hálózat keretein belül a tematikus munkacsoportok (amelyek jelenleg a transznacionális együttműködésre és a roma gyermekekre összpontosítanak) mélyrehatóbb megbeszéléseket tesznek lehetővé.

(8)

  http://ec.europa.eu/justice/discrimination/roma/for-roma-with-roma/index_en.htm .

(9)

A ROMED2 és ROMACT programok.

(10)

A Tanács 2000. június 29-i 2000/43/EK irányelve a személyek közötti, faji- vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról, HL L 180., 2000.7.19.

(11)

Szlovákia 2015 áprilisában Az első eljárás a Cseh Köztársaság ellen indult 2014 szeptemberében.

(12)

2008/913/JHA, HL L 328., 2008.11.28.

(13)

  http://ec.europa.eu/regional_policy/sources/docgener/informat/2014/thematic_guidance_fiche_segregation_en.pdf .

(14)

  http://ec.europa.eu/justice/discrimination/files/rights_against_discrimination_web_en.pdf .

(15)

  http://www.schooleducationgateway.eu/en/pub/resources/toolkitsforschools/general.htm .

(16)

2015.04.15., 2015/2615(RSP).

(17)

Az Eurobarométer 437. sz. különjelentése (2015).

(18)

BG, CZ, SK.

(19)

Europol: Helyzetjelentés – Emberkereskedelem az EU-ban.

(20)

 BG, CZ, HU, FI.

(21)

A nemzetközi emberi jogi és civil társadalmi szervezetek több aggályt vetettek fel 2015. során egy több tagállamban történt kényszer-kilakoltatási sorozat kapcsán. Lásd például http://www.coe.int/en/web/commissioner/-/european-countries-must-stop-forced-evictions-of-roma . Az esetek többségében nem biztosítottak alternatív szociális lakásokat, továbbá egyes esetekben a gyermekeket elvették a családjuktól.

(22)

 Az európai strukturális és beruházási alapokról: http://ec.europa.eu/regional_policy/hu/funding/ ; a megerősített partnerségről az európai strukturális és beruházási alapok tervezése, végrehajtása és monitoringja során: http://ec.europa.eu/regional_policy/en/policy/what/glossary/e/european-code-of-conduct .

(23)

Az EU egyenlőségről szóló 2000/43/EK, 2004/113/EK és 2006/54/EK irányelvei alapján létrehozott szervek.

(24)

 AT, BE, BG, CZ, ES, FR, EL, HU, IT, PL, RO, SK.

(25)

 Például az Európai Szociális Alap esetében: a korai iskolaelhagyók számának csökkentése, valamint a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés előmozdítása a koragyermekkori nevelésben, az alap- és középfokú oktatásban; vagy a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem és az esélyegyenlőség előmozdítása. Az Európai Regionális Fejlesztési Alap esetében: szociális, egészségügyi vagy oktatási infrastruktúra vagy rászoruló közösségek fizikai, gazdasági és társadalmi rehabilitációjának támogatása.

(26)

  http://www.romadecade.org/ .