(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: a Bizottság) az (EU) 2017/336 végrehajtási rendelettel (3) a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína, érintett ország) származó egyes, ötvözetlen vagy más ötvözött acélból készült durvalemezek behozatalára dömpingellenes vámot vetett ki (a továbbiakban: eredeti intézkedések). Az eredeti intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálatra a továbbiakban az „eredeti vizsgálat” fordulattal hivatkozunk.

(2)

A Bizottság az (EU) 2019/1382 végrehajtási rendelettel (4) (a továbbiakban: a védintézkedésekről szóló rendelet) módosított egyes olyan rendeleteket, amelyek a védintézkedések hatálya alá tartozó egyes acéltermékekre vonatkozóan dömping- és szubvencióellenes intézkedéseket vezetnek be.

(3)

A mintában szereplő exportáló gyártóktól származó behozatalra kivetett jelenleg hatályos dömpingellenes vámok mértéke 65,1 % és 73,7 % között mozog; 70,6 % a mintában nem szereplő együttműködő vállalatoktól származó behozatal esetében; és 73,7 % az összes többi kínai vállalattól származó behozatal esetében.

(4)

Az intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (5) közzétételét követően a Bizottsághoz felülvizsgálati kérelem érkezett az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

(5)

A felülvizsgálati kérelmet 2021. november 26-án az Európai Acélszövetség (EUROFER, a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be az egyes, ötvözetlen vagy más ötvözött acélból készült durvalemezekkel foglalkozó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében.

(6)

A felülvizsgálati kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

(7)

Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultáció nyomán megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság a Kínából származó egyes, ötvözetlen vagy más ötvözött acélból készült durvalemezek Unióba történő behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján 2022. február 25-én hatályvesztési felülvizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (6).

(8)

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2021. január 1-jétől 2021. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2018. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(9)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a kérelmezőt és a többi ismert uniós gyártót, az ismert kínai gyártókat és a kínai hatóságokat, az ismert importőröket, a felhasználókat, kereskedőket, valamint az érintettként ismert szervezeteket a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(10)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

(11)

A felek nem kérelmezték meghallgatásukat.

(12)

A Bizottsághoz észrevételek érkeztek a China Iron and Steel Association szövetségtől (a továbbiakban: CISA) és a Primex Steel Trading GmbH-tól (a továbbiakban: Primex). Ezenfelül a kérelmező is tett észrevételeket e tekintetben.

(13)

A Primex előadta, hogy a kérelem nem tartalmaz elegendő bizonyítékot a dömping megismétlődésének vagy folytatódásának valószínűségére vonatkozóan. A Primex különösen azt állította, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az uniós behozatal szintje nemcsak a kínai szabad kapacitástól, hanem az uniós kereslettől, az árak és költségek kapcsolatától, a világpiaci verseny intenzitásától, a világpiaci kereskedelmi akadályok meglététől és az árfolyamok alakulásától is függ. A Primex előadta továbbá, hogy a kérelmező által a kérelemben figyelembe vett szabad kapacitás különböző forrásai kétségeket vetettek fel ezen adatok érvényességét illetően. A Primex kijelentette, hogy a kínai acélipari politika változása – többek között az egyes exportált termékekre vonatkozó héa-visszatérítés csökkentése – miatt az intézkedések hatályvesztése esetén mérsékelten fog növekedni az Unióba irányuló behozatal. A Primex azt is állította, hogy az uniós piac nem olyan vonzó a kínai exportőrök számára, mint ahogy azt a kérelmező a felülvizsgálati kérelemben állította.

(14)

A kérelem elemzése azt mutatta, hogy az eljárás megindításakor elegendő bizonyíték állt rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a Kínából származó behozatalra alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető a dömping folytatódása vagy megismétlődése. A kérelmező nemcsak a Kínában rendelkezésre álló szabad kapacitásra alapozta az elemzését, hanem az uniós piac vonzerejére is, tekintettel annak méretére és a nagy kínai durvalemezgyártók Unióban működő kereskedelmi vállalatainak kiépült hálózatára, a harmadik országok által bevezetett piacvédelmi intézkedésekre, valamint a Kína által a harmadik országok piacain tanúsított tisztességtelen árképzési magatartásra. Az eljárás megindításához szükséges, jogszabályban rögzített bizonyítási küszöb („elegendő bizonyíték a dömpingre, a kárra és az ok-okozati összefüggésre vonatkozóan”) alacsonyabb, mint a végleges határozathozatalhoz szükséges szint (7). Az elegendő bizonyíték szolgáltatására vonatkozó követelmény azokra az információkra korlátozódik, amelyek a kérelmező félnek „észszerűen rendelkezésére” állhatnak (8). A kérelemben megadott információknak nem kell megdönthetetlen bizonyítékot képezniük az állítólagos tények fennállására vonatkozóan (9). Ezeket az állításokat ezért a Bizottság elutasította.

(15)

A Primex kifogásolta azt, hogy a kérelmező reprezentatív országként Brazíliát választotta. A Primex különösen azt állította, hogy: a brazil piac kisebb, mint a kínai piac: a kérelmező által az értékesítési, általános és igazgatási költségek (a továbbiakban: SGA-költségek) és a haszonkulcs kiszámításához figyelembe vett Usinas Siderúrgicas de Minas Gerais SA (a továbbiakban: Usiminas) brazil vállalat nem megfelelő, mivel erőfölényben van a belföldi piacon; a brazil piacot az Ukrajnából, Kínából, Dél-Afrikából és Dél-Koreából származó behozatallal szembeni dömpingellenes vámok védik a nemzetközi importversenytől (10); valamint a Brazíliából az Unióba irányuló behozatal csekély mértékű.

(16)

A kérelmező által benyújtott információk alapján a Bizottság elemezte a javasolt reprezentatív országot, és úgy ítélte meg, hogy Brazília megfelelt a hatályvesztési felülvizsgálat megindítása céljából az ahhoz szükséges jogszabályi követelményeknek, hogy reprezentatív országnak lehessen tekinteni. Brazília gazdasági fejlettsége a Világbank szerint Kínáéhoz hasonló; Brazília jelentős durvalemezgyártó, és könnyen hozzáférhető adatokkal rendelkezik a vonatkozó előállítási és értékesítési költségekről. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a vizsgálat megindításakor Brazília reprezentatív országként megfelelő választás volt.

(17)

A Primex azzal érvelt továbbá, hogy a felülvizsgálati kérelemben szereplő dömpingszámítás módszertana nem volt helyes. A Primex különösen azt állította, hogy a vizsgálati időszak (a 2021. január 1-jétől 2021. december 31-ig tartó időszak) túlságosan rövid a reprezentatív rendes érték megállapításához, továbbá eltér a felülvizsgálati kérelemben szereplő időszaktól. A Primex előadta továbbá, hogy a fő nyersanyagok (a vasérc, a kokszolható szén és a törmelék) árai erősen ingadoztak – és ez különösen igaz volt a vasérc ára 2021-ben –, ezért 2021 nem tekinthető reprezentatív évnek. A Primexszerint továbbá megkérdőjelezhető az, hogy reprezentatívak-e az egész piacra nézve azok az uniós gyártóra vonatkozó adatok, amelyeket a kérelmező a kérelemben a felhasználási tényezőkre vonatkozóan figyelembe vett. A Primex előadta, hogy nem volt megfelelő a kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben a Kínára vonatkozó rendes érték kiszámításához használt módszer, mivel a kérelmező csak a brazil Usiminas munkaerőköltségekre, SGA-költségekre és nyereségre vonatkozó adatait vette figyelembe. A Primex azt is állította, hogy a felülvizsgálati kérelem nem tartalmazott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az uniós, a brazil és a kínai gyártók költségszerkezete egymással összehasonlítható lenne. A Primex hozzátette, hogy a felülvizsgálati kérelem nem fejtette ki, hogy az egyes brazíliai termelési tényezők ára reprezentatív-e. A Primex azzal is érvelt, hogy a kérelmező téves számolást végzett, amikor a nyereség százalékos arányát az értékesítési költséghez viszonyítva, nem pedig az eladásokhoz viszonyítva adta meg. A Primex továbbá azt állította, hogy a reprezentatív haszonkulcsot hosszabb időszakra kell kiszámítani, és az adott időszaknak 2019-et is magában kell foglalnia, mivel azt az évet nem érintette a Covid19-világjárvány. Végül a Primex előadta azt is, hogy a kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben alkalmazott 14 %-os haszonkulcs rendes piaci feltételek mellett nem érhető el. A Primex azt állította ezenfelül, hogy nem megfelelő az a két módszer, amelyet a kérelmező a felülvizsgálati kérelemben az exportár kiszámításához használt.

(18)

Hatályvesztési felülvizsgálatot kell indítani akkor, ha a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping és az okozott kár további fennállását vagy megismétlődését eredményezi. A kérelmező elegendő bizonyítékot szolgáltatott az exportárra és a rendes értékre vonatkozóan annak alátámasztására, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a dömpingkülönbözetek jelentősek lennének. A rendes érték és az exportár alapjául szolgáló számadatokat elegendő bizonyíték támasztotta alá, amit a Bizottság szolgálatainak elemzése is megerősített. A gyakorlatban a rendes érték és az exportár kiszámítása összhangban volt az alaprendelet 2. cikkében foglalt elvekkel, és azt mutatta, hogy a kérelem elegendő bizonyítékot tartalmazott az érintett termék uniós piacon történő dömpingjére vonatkozóan. A jogszabály által előírt elemzésében a Bizottság csak azokat az elemeket vette figyelembe, amelyek tekintetében a bizonyítékok megfelelőek és pontosak voltak.

(19)

A Bizottság megjegyezte, hogy az alaprendeletben nem szerepel jogi követelmény sem a kérelmező által választott időszakra vonatkozóan, sem pedig arra vonatkozóan, hogy a vizsgálathoz választott időszaknak meg kell egyeznie a kérelmező által választott időszakkal. Az alaprendelet 6. cikkének (1) bekezdése szerint ki kell választani egy vizsgálati időszakot, amely a dömping esetében rendszerint az eljárás megindítását közvetlenül megelőző hat hónapnál nem lehet rövidebb. A kérelmező által választott időszak, vagyis a 2020. július 1-jétől 2021. június 30-ig tartó periódus röviddel a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem benyújtása, azaz 2021. november 26. előtt véget ért, ezért a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűsége szempontjából reprezentatívnak minősült az eljárás megindításakor.

(20)

A Bizottság az eredeti vizsgálat során arra a következtetésre jutott, hogy az érintett termék, valamint az uniós gazdasági ágazat által az Unióban előállított és értékesített termék az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében vett hasonló terméknek minősül. A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem megállapítja, hogy a Kínában és a reprezentatív országban zajló előállítási folyamat hasonló volt ahhoz, amelyet az uniós gazdasági ágazat alkalmazott és amelyet a kérelmező a felhasználási tényezők vonatkozásában figyelembe vett. A Bizottság ezért a kérelemben figyelembe vett költségstruktúrát és felhasználási tényezőket reprezentatívnak tekintette. Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján a kérelmező a rendes értéket egy reprezentatív országban, azaz Brazíliában felmerülő megfelelő előállítási és értékesítési költségek felhasználásával képezte. A gyártási költségek kiszámításához ebben az országban jelentkező költségeket alkalmazta a termelési tényezők felhasználási rátáira, míg az SGA-költségeket és a nyereséget a reprezentatív országbeli gyártó nyilvánosan hozzáférhető pénzügyi kimutatásaiból származtatta. Meg kell jegyezni, hogy a számtanilag képzett előállítási költség és a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából harmadik országokba irányuló exportjához tartozó exportárak közötti összehasonlítás már úgy is a dömping meglétét mutatja, ha az előállítási költséget nem növeljük meg a reprezentatív országbeli gyártó SGA-költségeivel és nyereségével. A Primex jövedelmezőségi szinttel kapcsolatos állításai tehát nem relevánsak.

(21)

Az exportár tekintetében a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem három módszert alkalmazott: az Unióba irányuló kínai behozatal TARIC-szintű (11) átlagos árát, az egyik fő terméktípusra vonatkozóan közzétett, FOB-paritáson számított és az összes harmadik ország viszonylatában érvényesített átlagos kínai exportárat, valamint az összes harmadik ország esetében alkalmazottátlagos kínai exportárat. Ez a három módszer kellően megalapozottnak bizonyult ahhoz, hogy az eljárás megindításakor megfeleljen a jogszabályi rendelkezéseknek.

(22)

A CISA előadta, hogy a felülvizsgálati kérelemben túlzott mértékben alkalmazták a bizalmas adatkezelést, és emiatt a CISA nem tudta az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetét értékelni, valamint a kérelmező felülvizsgálati kérelemben megfogalmazott állításaira reagálni. Ennek következtében állítólag sérült a CISA védelemhez való joga. A CISA például különösen az F1. mellékletre (Kapacitás), az F2. mellékletre (Export), konkrétabban a 2020 augusztusától 2021 júliusáig tartó időszakban megvalósuló kínai durvalemez-exportra, valamint az N. mellékletre (az áralákínálásra és az áron aluli értékesítésre vonatkozó számítások), konkrétabban a felülvizsgálati kérelemben szereplő, az uniós gazdasági ágazat értékesítéseire és a 27 tagú EU-ra vonatkozó költségadatokra hivatkozott.

(23)

A Bizottság megjegyzi, hogy a betekinthető F1. melléklet a kínai durvalemez-felhasználásra, -kapacitásra és -termelésre vonatkozó különböző adatokat tartalmazott. A betekinthető F2. melléklet átfogó összefoglalást tartalmazott az átlagos kínai exportárról és a világ többi részébe, valamint az öt legnagyobb exportpiacra irányuló kínai export teljes volumenéről. A betekinthető N. melléklet tartalmazta a teljes alákínálási és alulértékesítési számításokat, valamint az uniós gazdasági ágazat átlagárára és költségére vonatkozó összesített adatokat. A betekinthető M. melléklet tartalmazta az összes kérelmezőre vonatkozó, vállalatonként indexált kármutatót, a betekinthető K. melléklet pedig az uniós felhasználás kiszámításához szükséges valamennyi adat összesített értékét, beleértve az értékesítést is (szintén vállalatonként indexálva). A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a felülvizsgálati kérelem betekinthető változatában szereplő információk így kellően részletesek voltak ahhoz, hogy lehetővé tegyék a bizalmasan benyújtott információk érdemi részének kielégítő megismerését.

(24)

Az alaprendelet 19. cikke megengedi a bizalmas információk védelmét olyan esetekben, amikor az adatok közlése jelentős versenyelőnyt biztosítana egy versenytárs számára, vagy lényeges mértékben rontaná az információkat szolgáltató személy vagy azon személy helyzetét, akitől az adott személy az információkat megszerezte. A kérelem korlátozott mellékleteiben megadott információk e kategóriákba tartoznak. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kérelemnek az érdekelt felek számára betekintésre hozzáférhető változata tartalmazta az összes lényeges bizonyítékot. A bizalmasan benyújtott adatok betekinthető összefoglalói kellően részletesek voltak ahhoz, hogy lehetővé tegyék a bizalmasan benyújtott információk lényegének kielégítő mértékben történő megismerését annak érdekében, hogy az érdekelt felek az eljárás során mindvégig gyakorolhassák védelemhez való jogukat. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(25)

A CISA előadta, hogy a felülvizsgálati kérelem ellentmondásos információkat tartalmazott, különösen a Kínából az Unióba irányuló kivitel árának tekintetében, ami hatással volt a dömpinggel kapcsolatos ténymegállapításokra.

(26)

A felülvizsgálati kérelem nem tartalmazott ellentmondásos információkat. A kérelmező két terméktípus (S235 és S355) rendes értékét képezte, és az S235 osztály esetében a TARIC-szintű kínai importárat, az S355 kategória esetében pedig a közzétett átlagos kínai exportárat vette figyelembe. A kérelmező tehát a dömpingkülönbözeteket hasonló terméktípusok összehasonlításával számította ki. Ezenkívül a kérelmező dömpinget állapított meg, amikor összehasonlította a felülvizsgálat tárgyát képező termék valamennyi harmadik országban érvényesített átlagos kínai értékesítés árát a két számtanilag képzett rendes értékkel. Ezért az állítást el kellett utasítani.

(27)

A CISA előadta, hogy a kérelem nem tartalmaz elegendő bizonyítékot a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozóan. A CISA különösen azt állította, hogy a kérelemben nem szerepelt arra utaló bizonyíték, hogy az intézkedések hatályvesztése a kár folytatódásához vezethetne. A CISA kétségbe vonta az uniós gazdasági ágazat állítólagos instabil helyzetét is, és azt állította, hogy ha fenn is állna ez az állapot, teljes mértékben a felhasználás visszaesésének és a kereslet csökkenésének lenne betudható. A CISA azt is állította, hogy az egyes acéltermékekre – köztük a durvalemezekre – vonatkozó uniós védintézkedések miatt, valamint amiatt, hogy a kínai durvalemez-export már nem jogosult héa-visszatérítésre, nincs jele a kár megismétlődésének.

(28)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kérelemben szereplő bizonyítékok a kérelmező számára észszerűen rendelkezésre álló és a dömpingre, a kárra és az ok-okozati összefüggésre vonatkozóan elegendő bizonyítéknak minősülnek. A kérelemben szereplő fő kármutatók a kérelmező által választott referencia-időszak tekintetében negatív tendenciát mutattak, ezért a kérelmező azt állította, hogy továbbra is jelentős kárt szenved.

(29)

Felülvizsgálati kérelmében azonban a kérelmező azt is elismerte, hogy a Kínából származó behozatal lényegében megállt az eredeti intézkedések bevezetése óta, és hogy az uniós gazdasági ágazatot ért kár, valamint a felhasználás visszaesése más tényezőknek tudható be (ilyen például az általános gazdaság helyzete, különösen az építőipari és piacra lépés előtt álló projektek kapcsán, valamint a Covid19-világjárvány negatív hatása). A kérelmező ezért azt is állította, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető a kár megismétlődése, és e tekintetben elegendő bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy intézkedések hiányában a Kínából származó behozatal valószínűleg áralákínálás mellett növekedne. A Bizottság kénytelen volt elutasítani a CISA állítását.

(30)

A Primex előadta, hogy téves az a CIF-importár és uniós értékesítési ár, amelyet a kérelmező a felülvizsgálati kérelemben az áralákínálás és az áron aluli értékesítés kiszámításához használt, és nem állapítható meg alákínálási vagy alulértékesítési különbözet. Emellett a Primex azt is állította, hogy az áron aluli értékesítés kiszámításához használt haszonkulcs még az elmúlt években hatályban lévő intézkedések ellenére sem volt elérhető.

(31)

A Bizottság nem ért egyet azzal, hogy a kérelemben szereplő áralákínálásra és áron aluli értékesítésre vonatkozó számítások helytelenek lennének. A kérelmező a leggyakoribb terméktípusok exportárát és uniós értékesítési árát hasonlította össze, ami részletesebb összehasonlítás, mint az átlagos exportárnak az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési árával való összehasonlítása (melyet a Primex javasolt). A kérelmező módszerét egyértelműen ismerteti a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem 3.6. pontja és az N. melléklet, amely tartalmazza az áralákínálást és az áron aluli értékesítést mutató számítást minden egyes reprezentatív terméktípusra vonatkozóan. Továbbá a kérelmező által az áron aluli értékesítést érintő számításokhoz használt haszonkulcsot illetően megjegyzendő, hogy a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az eredeti vizsgálat során ezt a haszonkulcsot rendes versenyfeltételek mellett észszerűen el lehetett érni. Megjegyzendő, hogy ha a kérelmező nem is nyújtott volna be az áron aluli értékesítésre vonatkozó számításokat, akkor is elegendő bizonyíték állna rendelkezésre annak alátámasztására, hogy a Kínából származó dömpingelt behozatal által okozott kár az intézkedések hatályvesztése esetén megismétlődne. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(32)

A CISA előadta, hogy a Bizottság által hivatkozott jelentés nem felel meg a pártatlan és objektív bizonyítékokra és a kellő bizonyító erővel rendelkező bizonyítékokra vonatkozó követelményeknek, mindenekelőtt azért, mert a szóban forgó jelentést a Bizottság azzal a kifejezett céllal állította össze, hogy megkönnyítse az uniós gazdasági ágazatok számára a kereskedelmi intézkedések terén történő panasztételt. A CISA továbbá előadta, hogy mivel a jelentést 2017-ben tették közzé, az nem tükrözi a 2021-es naptári évet magában foglaló vizsgálati időszakot érintő állítólagos torzulásokat.

(33)

A Bizottság ezzel nem értett egyet. A Bizottság megjegyezte, hogy a jelentés átfogó dokumentum, amely széleskörű objektív bizonyítékokon – többek között a Kínai Népköztársaság kormánya (a továbbiakban: kínai kormány) által közzétett jogszabályokon, szabályokon és hivatalos szakpolitikai dokumentumokon, nemzetközi szervezetek mint harmadik felek által összeállított jelentéseken, szakemberek tudományos tanulmányain és cikkein, továbbá egyéb megbízható független forrásokon – alapul. A jelentés 2017 decembere óta nyilvánosan hozzáférhető, így az érdekelt feleknek bőséges lehetőségük volt arra, hogy megcáfolják vagy kiegészítsék azt, illetve észrevételeket fűzzenek hozzá és az annak alapjául szolgáló bizonyítékokhoz, továbbá sem a kínai kormány, sem más felek nem terjesztettek elő olyan érveket vagy bizonyítékokat, amelyek cáfolták volna a jelentésben szereplő forrásokat. Hasonlóképpen, azzal az érvvel kapcsolatban, hogy a jelentés elavult, a Bizottság különösen azt jegyezte meg, hogy a jelentésben szereplő fő szakpolitikai dokumentumok és bizonyítékok – beleértve a vonatkozó ötéves terveket és a felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozó jogszabályokat is – a felülvizsgálati időszak alatt is relevánsak voltak, továbbá egyetlen fél sem bizonyította, hogy ez a helyzet már ne állna fenn. Kína csak 2021 folyamán kezdte meg az új ötéves tervek közzétételét, és e tervek közül sokat csak az év második felében tettek közzé. Ezt a Bizottság által végzett, fent összefoglalt esetspecifikus kutatás is megerősítette.

(34)

Másodszor: a CISA előadta, hogy a WTO dömpingellenes megállapodása (a továbbiakban: dömpingellenes megállapodás) nem ismeri a jelentős torzulás fogalmát 2.2. cikkében. Ehelyett a rendes érték kiszámítását korlátozott számú konkrét feltétel teljesülése esetén engedélyezi, mely feltételek között nem szerepelnek a jelentős torzulások. A CISA előadta továbbá, hogy a dömpingellenes megállapodás 2.2. cikke csak a származási országban adódó előállítási költségnek az igazgatási, értékesítési és általános költségek és a nyereség észszerű összegével megnövelt felhasználását teszi lehetővé, míg az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése lehetővé teszi a megfelelő reprezentatív ország adatainak felhasználását, tehát a WTO rendelkezéseivel nem áll összhangban. A CISA továbbá azt állította, hogy a számtanilag képzett értéket a dömpingellenes megállapodás 2.2.1.1. cikkével és a WTO Fellebbezési Testületének az EU–Biodízel (DS 473) ügyben adott értelmezésével, valamint az EU – Költségkiigazítási módszerek II. (Oroszország) (DS494) ügyben eljáró vizsgálóbizottság értelmezésével összhangban kell kiszámítani, amelyek nem említik sem a jelentős torzulások fogalmát, sem pedig azt, hogy exportáló vállalat adatait figyelmen kívül lehetne hagyni.

(35)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az alaprendelet 2. cikk (6a) bekezdésének rendelkezései teljes mértékben összeegyeztethetők az Európai Unió WTO-kötelezettségeivel és a CISA által hivatkozott ítélkezési gyakorlattal. Először: a Bizottság úgy véli, hogy a „jelentős torzulások” fogalma összeegyeztethető a dömpingellenes megállapodással. Továbbá a Bizottság álláspontja szerint – a WTO-vizsgálóbizottság és a Fellebbezési Testület DS473 ügyben hozott határozatával összhangban – az alaprendelet azon rendelkezései, amelyek valamennyi WTO-tag esetében általánosan alkalmazandók, különösen pedig a 2. cikk (5) bekezdésének második albekezdése, lehetővé teszi, hogy a Bizottság – a szükséges és megalapozott kiigazítások mellett – harmadik ország adatait használja fel. A jelentős torzulások megléte miatt az exportáló országra jellemző költségek és árak nem megfelelőek a rendes érték kiszámításához. Ilyen körülmények esetére az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése az előállítási és értékesítési költségeknek torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő számítását irányozza elő, ideértve az exportáló országhoz hasonló fejlettségű, megfelelő reprezentatív országban érvényesülő torzulástól mentes árakat is. A DS 494 üggyel kapcsolatban megjegyzendő, hogy e vita ügyében a vizsgálóbizottsági jelentés kifejezetten úgy ítélte meg, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének rendelkezései kívül esnek a jogvita hatályán. Ezen túlmenően a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az EU és Oroszországi Föderáció egyaránt fellebbezett a vizsgálóbizottság megállapításai ellen, amelyek nem véglegesek, és ezért a WTO állandó ítélkezési gyakorlata szerint nem rendelkeznek jogi státusszal a WTO rendszerében, mivel azokat a Vitarendezési Testület a WTO-tagok általi határozattal nem hagyta jóvá. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(36)

Harmadszor: a CISA azzal érvelt, hogy az a gyakorlat, hogy a korábbi vizsgálatokra mint bizonyos állítások „bizonyítékára” hivatkoznak – amint azt a kérelmező a jelen vizsgálat során a kérelmében tette – valószínűleg nem áll összhangban a Fellebbezési Testület bizonyítási teherre vonatkozó megközelítésével, amelyet a WTO Fellebbezési Testületének az „Egyesült Államok – Egyes Kínából származó termékekre kivetett dömpingellenes és kiegyenlítő vámok” (DS 379) ügyben hozott határozata tartalmaz.

(37)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a DS 379 ügyben a Fellebbezési Testület határozata kifejezetten kimondta, hogy egy határozatban megengedett egy másikra történő kereszthivatkozás, amennyiben a két vizsgálat között szoros időbeli és érdemi átfedés van. Egyértelmű, hogy a jelenlegi vizsgálat és a kérelemben említett szilícium-elektromos acélból készült szemcseorientált síkhengerelt termékekre (a továbbiakban: GOES) vonatkozó vizsgálat között érdemi átfedés van, mivel mindkét vizsgálat nemcsak hogy a kínai acélágazatra vonatkozik, hanem csupán hat hónapos eltérés volt a szilícium-elektromos acélból készült szemcseorientált síkhengerelt termékeket érintő vizsgálati időszak (2019. július 1-jétől 2020. június 30-ig) és a jelenlegi vizsgálat felülvizsgálati időszaka között (2021. január 1-jétől 2021. december 31-ig).

(38)

Negyedszer: a CISA ismét felvetette a tizenharmadik ötéves terv (a továbbiakban: ötéves terv) kérdését, rámutatva arra, hogy egyrészt a tervet nem kötelező erejű jogszabálynak, hanem általános szakpolitikai dokumentumnak kell tekinteni (melyek az Unióban is léteznek), másrészt pedig arra, hogy a felülvizsgálati időszak kívül esik a tizenharmadik ötéves terv által lefedett időszakon. A CISA továbbá azzal érvel, hogy a kérelem továbbra is a tizenharmadik ötéves tervre hivatkozik, jelezve, hogy a tizennegyedik ötéves terv nem tartalmaz olyan elemet, amely csökkentené az általában vett kínai gazdaság és különösen az acélágazat feletti állami ellenőrzést.

(39)

Ezt az érvelést a Bizottság nem tudta elfogadni. Először is: Kína időszakos ötéves tervezési ciklust működtet. Egy adott ciklusban már zajlik a következő ciklusra vonatkozó egyedi tervezési dokumentumok összeállítása, ugyanakkor előfordulhat, hogy a következő ciklus egyedi tervezési dokumentumainak hivatalos kiadására az előző ciklus megfelelő tervezési dokumentumainak lejártát követően, némi késedelemmel kerül sor. Az, hogy a tizenharmadik ötéves terv hivatalos zárónapja nem a felülvizsgálati időszakra esik, vagy hogy a vonatkozó tizennegyedik ötéves tervet az előző tervezési időszak végét követően bizonyos időeltolódással tették közzé, nem változtat azon, hogy a kínai tervezési rendszer jellegéből adódóan a hatóságok és a gazdasági szereplők mindig egy tervezési ciklus részeiként működnek. A Bizottság hangsúlyozta továbbá, hogy a kínai kormány által közzétett ötéves tervek nem csupán általános útmutatók, hanem jogilag kötelező erejűek. E tekintetben a Bizottság a jelentés 4. fejezetében hivatkozott a tervek részletes elemzésére, és a 4.3.1. szakaszban külön szakaszt szentelt a tervek kötelező jellegének. Mind a tizennegyedik, mind a tizenharmadik ötéves terv kifejezetten emlékezteti a hatóságokat a tervek gondos végrehajtására: „Meg fogjuk erősíteni a tervezésirányítási rendszereket, például a katalógusokat és listákat, az anyagok összeállítását és archiválását, valamint az összehangolást és koordinációt, listákat és katalógusokat dolgozunk ki, többek között »tizennegyedik ötéves« nemzeti szintű különleges tervek, előmozdítjuk a nemzeti tervezés integrált irányítási információs platformjára támaszkodó tervarchiválást, és egységes irányítás alá vonjuk a különböző terveket. Kialakítjuk és javítjuk a tervezés összehangolását és koordinációját szolgáló mechanizmusokat, a [Kínai Kommunista Párt – a továbbiakban: KKP] Központi Bizottság[a] és az Államtanács által jóváhagyott terveket és a tartományi fejlesztési terveket ezzel a tervvel hangoljuk össze a jóváhagyásra történő benyújtás előtt, továbbá biztosítjuk, hogy a nemzeti szintű területrendezés, a különleges tervezés, a regionális tervezés és más tervezési szintek összhangban legyenek ezzel a tervvel a fő célok, a fejlesztési irányok, az általános felépítés, a főbb szakpolitikák, a nagyprojektek, valamint a kockázatmegelőzés és -kezelés tekintetében” (12). Ezen túlmenően a nyersanyagipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv kimondja, hogy „minden településnek jobban meg kell ismernie ezt a tervet, és elsődleges helyi feladatai közé be kell építenie az abban foglalt fő tartalmi elemeket és nagyprojekteket”, míg „az acélipar és más kulcsfontosságú ágazatok konkrét végrehajtási véleményeket dolgoznak ki e terv célkitűzései és feladatai alapján” (13). A Bizottság kénytelen volt elutasítani a CISA állítását.

(40)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben közölte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(41)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság a mintát az alaprendelet 17. cikkének alapján választotta ki. A Bizottság a hasonló terméknek az Unión belüli, a felülvizsgálati időszak alatti (azaz 2021. január 1-jétől 2021. december 31-ig) termelési és értékesítési volumene alapján vette a mintát. Ez az ideiglenes minta három uniós gyártóból állt. A mintában szereplő uniós gyártók az uniós termelés becsült teljes volumenének több, mint 25 %-át tették ki, valamint a hasonló termék becsült teljes uniós értékesítési volumenének 31 %-át. Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket az ideiglenes mintával kapcsolatban. Észrevétel nem érkezett.

(42)

A 2022. március 8-i feljegyzésben a Bizottság megerősítette, hogy az ideiglenesen kiválasztott minta a végleges minta, amely az uniós gazdasági ágazatra nézve reprezentatívnak tekinthető.

(43)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(44)

Nem jelentkezett független importőr.

(45)

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkérte a Kínai Népköztársaságban működő összes exportáló gyártót, hogy nyújtsák be az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információkat. Emellett a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy azonosítsa azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot.

(46)

Az érintett országban működő exportáló gyártók egyike sem bocsátotta rendelkezésre a kért információkat, és járult hozzá ahhoz, hogy felvegyék a mintába.

(47)

A Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan.

(48)

A Bizottság egy kérdőívre mutató linket tartalmazó levelet küldött a mintába felvett uniós gyártóknak:

(49)

A Bizottság ugyanezt a kérdőívet az eljárás megindításának napján hozzáférhetővé tette az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (14) is.

(50)

A kérdőívet a mintában szereplő három uniós gyártó mindegyike kitöltötte.

(51)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság felkérte továbbá a felhasználókat és képviseleti szervezeteiket, a szakszervezeteket és a felhasználói képviseleti szervezeteket, hogy adjanak tájékoztatást az uniós érdekről, és töltsenek ki egy külön kérdőívet.

(52)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék felhasználóinak szánt kérdőívet három vállalat töltötte ki és nyújtotta be. Ezek a következők:

(53)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

(54)

A Bizottság ellenőrző látogatást kívánt tenni a fő független felhasználó (a Vestas) telephelyén, de a vállalat nem mutatott kellő együttműködést ahhoz, hogy a látogatásra sor kerülhessen.

(55)

A Bizottság 2023. február 28-án tájékoztatta az összes érdekelt felet azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján végleges dömpingellenes vámot szándékozott kivetni a Kínából származó durvalemezek behozatalára (a továbbiakban: az érdekelt felek végső tájékoztatása). A Bizottság a felek számára egy meghatározott időszakot biztosított az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeik megtételére. A Bizottság a kérelmezőtől és a CISA-tól kapott észrevételeket.

(56)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.7. pontjának rendelkezései értelmében érdekelt felek lehetőséget kaptak a meghallgatásra. A Bizottság az érdekelt felek végső tájékoztatásával összefüggésben meghallgatta a CISA-t.

(57)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék megegyezik az eredeti vizsgálatban szereplő termékkel, nevezetesen: sík, ötvözetlen vagy ötvözött acélból (kivéve rozsdamentes acélból, szilícium-elektromos acélból, szerszámacélból és gyorsacélból) készült, melegen hengerelt, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélküli, nem tekercsben lévő, 10 mm-t meghaladó vastagságú és legalább 600 mm szélességű, vagy legalább 4,75 mm, de legfeljebb 10 mm vastagságú és legalább 2 050 mm szélességű termékek (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék vagy durvalemez).

(58)

Durvalemezeket építőipari, bányászati és fakitermelési berendezések, nyomástartó edények, olaj- és gázvezetékek gyártásához, valamint hajógyártáshoz, hidakhoz és épületekhez használnak.

(59)

Az e vizsgálatban érintett termék a Kínából származó, jelenleg az ex 7208 51 20, ex 7208 51 91, ex 7208 51 98, ex 7208 52 91, ex 7208 90 20, ex 7208 90 80, 7225 40 40, ex 7225 40 60 és ex 7225 99 00 KN-kód (TARIC-kódok: 7208512010, 7208519110, 7208519810, 7208529110, 7208902010, 7208908020, 7225406010 és 7225990045) alá tartozó, a felülvizsgálat tárgyát képező termék. A megadott KN- és TARIC-kódok csak tájékoztató jellegűek, a tarifális besorolás későbbi módosításai lehetőségének sérelme nélkül.

(60)

Amint az eredeti vizsgálat során megállapítást nyert, ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(61)

Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek minősülnek.

(62)

A felülvizsgálati időszak alatt a Kínából származó durvalemezeket elhanyagolható mennyiségben importálták, aminek alapján nem volt megállapítható a dömping folytatódása. A Bizottság ezért a következő szakaszban a dömping megismétlődésének valószínűségét elemezte.

(63)

A Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetére fennáll-e a valószínűsége a dömping megismétlődésének. A következő elemek vizsgálatára került sor: a Kínai Népköztársaságban rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás, az uniós piac vonzereje, a harmadik országokkal szemben alkalmazott exportárak, valamint a harmadik országbeli piacok esetleges felvevőképessége.

(64)

A (46) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen kínai gyártó sem működött együtt a vizsgálat során. Ezért a Bizottság tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy együttműködés hiányában a Bizottság a kínai exportáló gyártókra vonatkozó ténymegállapítások tekintetében az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja. A Bizottság nem kapott e tekintetben észrevételeket vagy a meghallgató tisztviselő közbenjárására irányuló kérelmet.

(65)

Ennek következtében a dömping megismétlődésének valószínűségére vonatkozó ténymegállapításokat az alaprendelet 18. cikke szerint a rendelkezésre álló tényekre kellett alapozni, különösképpen a következőkre: a felülvizsgálati kérelemben szereplő megfelelően frissített információkra (ha van ilyen), a kérelmezőtől származó információkra, továbbá más, nyilvánosan hozzáférhető forrásokból, például a Globális Kereskedelmi Atlaszból (a továbbiakban: GTA) származó adatokra (15).

(66)

A kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben szolgáltatott információk szerint a kínai durvalemez-gyártási kapacitás a felülvizsgálati időszakban két információforráson, például a CRU-n (16) és az MCI-n (17) alapult. A CRU-jelentés szerint Kína 2021-ben 94 millió tonna durvalemez-gyártási kapacitással rendelkezett; a tényleges termelés 86 millió tonna volt, ami legalább 8 millió tonna tartalékkapacitást jelent. Az MCI szerint Kína 2021-ben 113 millió tonna durvalemez-gyártási kapacitással rendelkezett, míg a tényleges termelés 99 millió tonna volt, ami legalább 14 millió tonna szabad kapacitást jelent.

(67)

Ebből következik, hogy Kínában a szabad kapacitás 8 és 14 millió tonna között van, ami elegendő arra, hogy fedezze a felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós felhasználást, amely – amint az a (177) preambulumbekezdés 2. táblázatában szerepel – 8,2 millió tonna volt. A kérelmező úgy ítélte meg, hogy ilyen nagy szabad kapacitás mellett a Kínából az Unióba irányuló behozatal évente több mint 1 millió tonnára növekedhet, ahogy az az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában (2015-ben) is történt (18).

(68)

Amint azt a (13) preambulumbekezdés megemlíti, a Primex azzal érvelt, hogy a kínai durvalemez-kapacitásokat illetően a különböző források nagyon eltértek egymástól, hogy az eredeti adatok származását nem jelölték meg, továbbá hogy a szabad kapacitás 2018 és 2021 közötti csökkenése arra enged következtetni, hogy az Unióba irányuló potenciális kínai export az elmúlt években visszaesett.

(69)

A kérelmező tisztázta, hogy a kapacitásbecslések független harmadik felek – a CRU és az MCI – által benyújtott két részletes jelentésen alapultak, amelyek jelentős számú kínai vállalat adataival dolgoztak. A kérelmező továbbá azzal érvelt, hogy a szabad kapacitás csökkenése a látszólagos kínai felhasználás 2020-ig tartó növekedésével függött össze, amelyet 2021-től kezdődően a felhasználás visszaesése és a kínai gazdaság folytatódó gyengeségére vonatkozó előrejelzés követett. A kínai durvalemez-felhasználás mértéke 2021-ben mintegy 85 millió tonna volt. A kérelmező azt is kijelentette, hogy a Nemzetközi Valutaalap arról számolt be, hogy a kínai növekedés 2022 eleje óta jelentősen gyengült (19). Ezen túlmenően az OECD szerint az acélfelhasználás lassulása 2021 júliusában kezdődött, amikor az építőiparban lassulás állt be (20). Az egyik uniós gyártó piaci ismeretei szerint Kínában középtávon a durvalemez-kereslet negatív növekedése várható.

(70)

A kérelmező ezért azzal érvelt, hogy a kínai durvalemez-felhasználás valószínűleg tovább fog csökkenni, ami a szabad kapacitás folyamatos növekedését eredményezi, ez pedig nagyobb mértékben ösztönzi a kínai gyártókat arra, hogy acélipari kapacitásfeleslegük részére harmadik országbeli piacokat találjanak.

(71)

A kérelmező azzal érvelt továbbá, hogy a kínai lemez (7207 12 10 KN-kód) Unióba irányuló behozatalának a 2022 júniusa és augusztusa közötti időszakban tapasztalt jelentős növekedése azt mutatja, hogy Kína nagymértékű szabad kapacitással rendelkezik, és képes igen rövid időn belül igen nagy mennyiségű acélt az Unióba szállítani.

(72)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kérelemben szolgáltatott és a kérelmező által pontosított információk, valamint a kínai felhasználás várható csökkenésére és a lemezbehozatal közelmúltbeli növekedésére vonatkozó bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy Kínában a durvalemez-termelés szabad kapacitása jelentős mértékű, és középtávon valószínűleg nem fog csökkenni. A Bizottság ezért elutasította a Primex érveit.

(73)

Ennek alapján a Bizottság megállapította, hogy jelentős szabad kapacitás áll fenn, amelynek következtében az intézkedések hatályvesztése esetén igen nagy mértékben növelhető lenne az Unióba irányuló kivitel.

(74)

A kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben szolgáltatott információk szerint az uniós durvalemez-piac a világ legnagyobb piacai közé tartozik. Emellett a kínai gyártók kapacitása – amint az a (66) preambulumbekezdésben szerepel – legalább 9 millió tonnával meghaladja a (69) preambulumbekezdésben említett kínai felhasználást, így a kínai gyártók exportpiacokat keresnek, amelyek e többletet felveszik.

(75)

A kérelmező a felülvizsgálati kérelemben jelezte, hogy a nagy kínai durvalemezgyártók, például a Baoshan Iron & Steel Co., Ltd. (a továbbiakban: Baosteel) és a Wuhan Iron & Steel Co., Ltd. (a továbbiakban: WISCO) az Unióba irányuló importjuk megkönnyítése érdekében kereskedelmi vállalatokat hoztak létre az Unióban. Ezt a többek között Kínából származó egyes szilícium-elektromos acélból készült szemcseorientált síkhengerelt termékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló bizottsági végrehajtási rendelet (21) is megerősítette.

(76)

Amint azt a (67) preambulumbekezdés megemlíti, a Kínából származó durvalemez behozatalának mértéke 2015-ben – a dömpingellenes vámok kivetését megelőzően – meghaladta az 1 millió tonnát. Ezért valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportőrök ismét jelentős mennyiségben exportálnának az uniós piacra.

(77)

A Primex előadta, hogy a durvalemezekre alkalmazott (az (EU) 2022/434 bizottsági végrehajtási rendelettel (22) kiigazított) védintézkedések 2024. június 30-ig korlátozzák az Unióba irányuló behozatalt. Azzal érvelt, hogy a Kínából származó behozatal a más országokra vonatkozó kontingens hatálya alá tartozik, és az e kategóriába tartozó behozatal 2021-ben mintegy 370 000 tonnát tett ki. Azzal érvelt, hogy mivel más országok nem fognak felhagyni az Unióba irányuló exporttal, Kína nem fér hozzá a más országok számára kiosztott teljes kvótához.

(78)

A kérelmező a felülvizsgálati kérelemben azt is megjegyezte, hogy az egyes acéltermékek behozatalára vonatkozó jelenlegi uniós védintézkedések nem korlátozzák érdemben a durvalemez-behozatal volumenét.

(79)

A 2022. július 1-jétől 2023. június 30-ig tartó időszakra azonban az ötvözetlen és más ötvözött kvartólemezekre vonatkozó teljes vámkontingenst több mint 3,2 millió tonnában állapították meg, amelyből mintegy 2,2 millió tonnát „más országok”, köztük Kína számára különítettek el. Ezenkívül a 2023. július 1-jétől 2024. június 30-ig tartó időszakra a kontingenst mintegy 3,4 millió tonnában állapították meg, amelyből mintegy 2,3 millió tonnát „más országok” számára osztottak ki, beleértve Kínát is (23). A „más országok” közé sorolt országokból (melyek nem foglalják magukban Ukrajnát) származó durvalemez behozatala a felülvizsgálati időszakban összesen kevesebb mint 0,8 millió tonnát tett ki – amint azt a 3. és 5. táblázat mutatja –, így Kínának lehetősége van arra, hogy több mint 1 millió tonnára növelje a behozatalt anélkül, hogy a védintézkedések kihatnának rá.

(80)

A Bizottság úgy véli, hogy ennek következtében a Kínából származó behozatal számára rendelkezésre álló kontingens jelentős, és a kontingens megléte nem rontaná az uniós piac vonzerejét a dömpingellenes vámok hatályvesztése esetén, miközben a jelentős kontingensen belüli behozatal lehetősége továbbra is rendelkezésre állna.

(81)

Továbbá az intézkedések hiányában az Unióval szemben valószínűsíthető árképzési magatartás meghatározásához a Bizottság összehasonlította a harmadik országokban érvényesített kínai exportárakat a kínai rendes értékkel is.

(82)

A kínai exportáló gyártók és a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság a rendes értéket a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben megadott információk, valamint más könnyen hozzáférhető adatok alapján állapította meg, amint azt az alábbi szakasz kifejti.

(83)

Tekintettel arra, hogy a vizsgálat megindításakor elegendő bizonyíték állt rendelkezésre, amely arra mutatott, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság a vizsgálatot az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján indította meg.

(84)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív. Ezt követően a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni.

(85)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra tekintettel a rendes érték torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározása az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében megfelelő reprezentatív ország kiválasztását teheti szükségessé, és e tekintetben Brazíliát javasolta. A Bizottság jelezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének első franciabekezdésében foglalt kritériumokkal összhangban további potenciálisan megfelelő országokat is megvizsgál.

(86)

A Bizottság 2022. december 16-án feljegyzés (a továbbiakban: a feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kíván használni úgy, hogy Brazíliát tekinti reprezentatív országnak. Arról is tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy az SGA-költségeket és a nyereséget a felülvizsgálat tárgyát képező termék reprezentatív országbeli gyártói, az Usinas Siderúrgicas de Minas Gerais (a továbbiakban: Usiminas) és a Gerdau S/A (a továbbiakban: Gerdau) vállalat kapcsán rendelkezésére álló információk alapján fogja megállapítani.

(87)

A feljegyzéshez fűzött észrevételeiben a kérelmező előadta, hogy a Bizottságnak figyelembe kellene vennie a durvalemezek gyártása során használt egyéb termelési tényezőket is, például az ötvözetlen alumíniumhuzalt, az alumíniumhulladékot és -törmeléket, a ferroötvözetet, a ferroszilíciumot, a vizet, a nehézolajokat, az acetilént stb.

(88)

A feljegyzésben a Bizottság ismertette a főbb termelési tényezőket. E termelési tényezők mellett a Bizottság a (139) és (149) preambulumbekezdésben ismertetett fogyóeszközöket és általános költségeket is szerepeltette. Továbbá tekintettel arra, hogy a jelenlegi vizsgálat az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat, amely nem igényel pontos dömpingkülönbözet-számítást, hanem a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét állapítja meg, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ebben az ügyben a rendes érték kiszámítása során kivételesen a fő termelési tényezőkre összpontosíthat. Továbbá – amint az a (184) és (185) preambulumbekezdésben szerepel – a felülvizsgálati időszak alatt elhanyagolható volt az érintett termék Kínából származó behozatala. Ezért a számtanilag képzett rendes értéket csak a harmadik országokba irányuló kínai exportárakkal való összehasonlítás céljára használja majd a Bizottság.

(89)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(90)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint ugyanakkor „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, és annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”.

(91)

Az alábbiakban bővebben kifejtett módon a Bizottság a jelenlegi vizsgálatban arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

(92)

A Bizottság a kínai acélágazat vonatkozásában végzett közelmúltbeli vizsgálatai (24) keretében megállapította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállását.

(93)

Az említett vizsgálatok során a Bizottság megállapította, hogy Kínában a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (25). A Bizottság megállapította különösen, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék fő nyersanyagát előállító acélágazatban nemcsak hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében jelentős mértékű kormányzati tulajdon van jelen (26), hanem az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány számára a vállalatokban való jelenléte azt is lehetővé teszi, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében (27). A Bizottság megállapította továbbá, hogy az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kínai kormány által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag más szempontból fontosnak tartott gazdasági ágazatokban összpontosulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (28). Emellett a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése értelmében a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában különösen a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén (29). Hasonlóképpen a Bizottság megállapította, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése értelmében az acélágazatban torzultak a bérköltségek (30), valamint hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése értelmében a pénzügyi ágazatban – különösen a vállalati szektor tőkéhez jutása terén – torzulások állnak fenn (31).

(94)

A kínai acélágazatra vonatkozó korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan a Bizottság e vizsgálat keretében is megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt a vizsgálatot a rendelkezésre álló bizonyítékokra, köztük a kérelemben foglalt bizonyítékokra, valamint többek között a nyilvánosan hozzáférhető források felhasználásával összeállított, a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól piacvédelmi vizsgálatokhoz készült bizottsági szolgálati munkadokumentumban (32) (a továbbiakban: jelentés) szereplő adatokra alapozta. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és a felülvizsgálat tárgyát képező termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott. A Bizottság ezeket a bizonyítékokat kiegészítette a Kínában fennálló, a korábbi vizsgálatok keretében is megállapított jelentős torzulások alátámasztása szempontjából releváns különböző kritériumokkal kapcsolatos saját kutatásával.

(95)

A kérelmező kérelmében előadta, hogy Kínában az acéltermékek – köztük a felülvizsgálat tárgyát képező termék – árai és költségei nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A kérelem szerint valamennyi termelési tényező – a földterület, az energia, a tőke, a nyersanyagok és a munkaerő – egyaránt torzult. Álláspontjának alátámasztására a kérelem számos nyilvánosan hozzáférhető információforrásra hivatkozott, például a jelentésre, az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma által levont következtetésekre (33), a kínai acélágazatra vonatkozó közelmúltbeli bizottsági vizsgálatokra (34), Kína nemzetgazdasági és társadalmi fejlődésének tizenharmadik ötéves tervére, valamint Kína nemzetgazdasági és társadalmi fejlődésének tizennegyedik ötéves tervére.

(96)

Ennek alapján a kérelem a következőket emelte ki:

(97)

A kínai kormánytól nem érkezett olyan észrevétel vagy bizonyíték, amely alátámasztotta vagy cáfolta volna az ügy irataiban, ezen belül a jelentésben található, valamint a panaszos által ezek kiegészítéseképpen nyújtott, a jelentős torzulások fennállására és/vagy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazásának a jelen ügyben való indokoltságára vonatkozó bizonyítékokat.

(98)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazatában – vagyis az acélágazatban – továbbra is megfigyelhető a kínai kormánynak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében vett jelentős mértékű tulajdona. Mivel a felülvizsgálat tárgyát képező termék kínai exportőrei nem működtek együtt a vizsgálat során, a magán- és az állami tulajdonú gyártók pontos aránya nem állapítható meg. A vizsgálat azonban megerősítette, hogy az acélágazatban működő két legnagyobb gyártó – nevezetesen az Angang Steel csoport (a továbbiakban: Ansteel) és a Baowu – vagy teljes mértékben állami tulajdonban van, vagy az állam ellenőrzésre jogosító részesedéssel rendelkezik benne. Jóllehet a felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozóan nem állnak rendelkezésre konkrét információk, az ágazat az acélipar egyik alágazata, ezért az acélágazatra vonatkozó ténymegállapítások a felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozóan is irányadónak tekinthetők.

(99)

Az acélágazatban az állami tulajdonú vállalatok mellett a magántulajdonú vállalatokra is kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás. Az acélágazatra vonatkozó legújabb kínai szakpolitikai dokumentumok megerősítik, hogy a kínai kormány továbbra is nagy jelentőséget tulajdonít az ágazatnak, ideértve azt a szándékát is, hogy ágazati beavatkozásokat kíván végrehajtani annak érdekében, hogy az ágazatot a kormányzati szakpolitikákkal összhangban alakítsa. Erre példa az Ipari és Információtechnológiai Minisztériumnak az acélipar magas színvonalú fejlesztésének előmozdításáról szóló iránymutatás-tervezete, amely az ipari alap további megszilárdítására és az ipari lánc modernizációs szintjének jelentős javítására szólít fel (35), vagy a nyersanyagipar fejlesztésére vonatkozó tizennegyedik ötéves terv, amely szerint az ágazatban „megvalósul majd a piaci vezető szerep és a kormányzati támogatás ötvözése”, és „az ökológiai vezető szereppel és alapvető versenyképességgel rendelkező vezető vállalatokból álló csoport jön létre” (36), vagy az acélhulladék-ágazat fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv, melynek fő célkitűzése „az acélhulladék felhasználási arányának folyamatos növelése, továbbá az, hogy a nemzeti acélgyártásban alkalmazott hulladék összesített rátája a tizennegyedik ötéves terv időszakának végére elérje a 30 %-ot” (37).

(100)

Hasonló tartományi szintű példák is mutatják a kínai hatóságok azon szándékát, hogy felügyeljék és irányítsák az ágazat fejlődését, például Hebei tartományban, amely tervezi „a szervezetek csoportfejlesztésének következetes végrehajtását, az állami tulajdonú vállalatok vegyes tulajdonlását érintő reform felgyorsítását, a vas- és acélipari magánvállalkozások régiók közötti egyesülésének és átszervezésének előmozdítására való összpontosítást, valamint arra törekszik, hogy egy-két világszínvonalú nagy csoportot és három-öt nagy csoportot hozzon létre, amelyek működését belföldi befolyásuk támogatja”, továbbá tervezi „az acélhulladék újrahasznosítási csatornáinak további bővítését” (38). Hasonlóképpen, Henan tartománynak az acélipar átalakítását és korszerűsítését célzó és a tizennegyedik ötéves tervre vonatkozó végrehajtási terve előirányozza „jellegzetes acélgyártási bázisok építését […], hat jellegzetes acélgyártási bázis építését Anyangban, Jiyuanban, Pingdingshanban, Xinyangban, Shangqiuban, Zhououban stb., valamint az ágazat méretének, intenzitásának, specializálódásának és szegmentálódásának javítását. Többek között 2025-ig Anyang város nyersvastermelési kapacitása 14 millió tonnán belüli, nyersacél-termelési kapacitása 15 millió tonnán belüli lesz” (39). További iparpolitikai célkitűzéseket más tartományok, például Jiangsu (40), Shandong (41), Shanxi (42), Liaoning Dalian (43) vagy Zhejiang (44) tervezési dokumentumai is tükröznek.

(101)

Azzal kapcsolatban, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány abban a helyzetben van-e, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre, mivel az exportáló gyártók nem tanúsítottak együttműködést a vizsgálat során, lehetetlen volt szisztematikusan megállapítani, hogy vannak-e személyi kapcsolatok a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártói és a KKP között. Tekintettel azonban arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazata az acélágazat egyik alágazata, az acélgyártókkal kapcsolatban rendelkezésre álló információk a felülvizsgálat tárgyát képező termékre nézve is relevánsak.

(102)

Az Ansteel elnöke például egyidejűleg a pártbizottság titkára is. Hasonlóképpen az Ansteel igazgatója és vezérigazgatója tölti be a pártbizottság titkárhelyettesének tisztségét (45). Baowu esetében megjegyzendő, hogy a Baosteel (a Baowu 100 %-os tulajdonában lévő leányvállalat) elnöke egyúttal a pártbizottság titkára is, az ügyvezető igazgató egyúttal a pártbizottság titkárhelyettese is, a helyettes főigazgató pedig egyúttal a pártbizottság állandó bizottságának is tagja (46).

(103)

Ezen túlmenően Ansteel pártbizottsága 2022. július 22-én jelentést adott ki Hszi Csin-ping főtitkár „Július 1.” című fontos beszédének tanulmányozásáról és szellemének megvalósításáról: „Keményen kell dolgoznunk, hogy megvalósíthassuk Hszi Csin-ping főtitkár »Július 1.« című fontos beszédének szellemiségét, gondosan össze kell hasonlítanunk az Ansteel-csoport pártbizottságának intézkedéseit, meg kell vizsgálnunk és meg kell fogalmaznunk az »opcionális intézkedéseket«, pontosan alkalmazkodnunk kell az Ansteel csoport »tizennegyedik ötéves« fejlesztési stratégiájának előmozdítása terén fennálló jelenlegi helyzethez, mélyreható vizsgálatokat kell végeznünk, jól kell végrehajtanunk a gyakorlati teendőket és jól kell új tevékenységekbe fognunk” (47). 2021. április 2-án az Ansteel-csoport szakszervezeti ülésén hangsúlyozták, hogy „a szakszervezeti szervezeteknek az Ansteel csoport minden szintjén alkalmazkodniuk kell a párt vezetéséhez, tükrözniük kell a szakszervezetek politikai felelősségét, és tudatosan kell szolgálniuk az Ansteel csoport általában vett magas színvonalú fejlődését” (48).

(104)

Továbbá, amint az a Baowu honlapján is szerepel: „A Baowu teljes mértékben megfelel »A párt vezető szerepének megerősítése a központi vállalkozások vállalatirányításának javítása terén« című véleményben előírt követelményeknek, szisztematikusan optimalizálja a fő döntéshozatali rendszert, és meghatározza a »három fontos és egy nagy« elnevezésű döntéshozatali rendszer végrehajtási intézkedéseit, összeállítja a döntéshozatali hatáskörök és felelősségi körök listáját a főbb ügyekben, valamint az igazgatótanácsot” (49).

(105)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazatában azonosíthatók az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése értelmében vett, a belföldi gyártókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló politikák. Noha a Bizottság a vizsgálat során nem azonosított konkrét, kifejezetten a durvalemez-ágazat fejlesztését meghatározó szakpolitikai dokumentumokat, ezen ágazat számára előnyös az acélágazattal kapcsolatos kormányzati iránymutatás és beavatkozás, tekintettel arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék annak egyik alágazatát képviseli.

(106)

A kínai kormány az acélipart továbbra is kulcsfontosságú gazdasági ágazatnak tekinti (50). Ezt támasztja alá az acéllal foglalkozó számos országos, regionális és települési szinten kiadott terv, irányelv és más dokumentum is. A 2021 márciusában elfogadott tizennegyedik ötéves terv keretében a kínai kormány az acélipar átalakítását és korszerűsítését, valamint optimalizálását és strukturális kiigazítását irányozta elő (51). Hasonlóképpen a tizennegyedik ötéves nyersanyagipar-fejlesztési terv, amely az acélágazatra is vonatkozik, azt a „reálgazdaság alapkövének” és „Kína nemzetközi versenyelőnyét meghatározó kulcsfontosságú területnek” nevezi, és több olyan célkitűzést és munkamódszert határoz meg, amelyek a 2021 és 2025 közötti időszakban ösztönöznék az acélágazat fejlődését, mint például a műszaki korszerűsítést, az ágazat szerkezetének javítását (nem utolsósorban további vállalati összefonódások révén) vagy a digitális átalakulást (52).

(107)

A durvalemezek gyártása során felhasznált másik fontos nyersanyag a vasérc. A vasércet a nyersanyagipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv is megemlíti, amelyben az állam előirányozza a következőket: „a hazai ásványi erőforrások racionális fejlesztése. A vasérc feltárásának megerősítése […], kedvezményes adópolitika végrehajtása, a fejlett technológiák és berendezések bevezetésének ösztönzése a szilárd bányászati hulladék keletkezésének csökkentése érdekében” (53). A tartományokban, például Hebeiben a hatóságok a következőket irányozzák elő az ágazat számára: „új projektberuházási diszkonttámogatás; a pénzügyi intézmények vizsgálata és irányítása annak érdekében, hogy alacsony kamatozású kölcsönöket nyújtsanak a vas- és acélipari vállalatoknak az új iparágakra való átállás érdekében. A kormány ugyanakkor diszkonttámogatásokat fog nyújtani” (54). Összefoglalásként elmondható, hogy a kínai kormány olyan intézkedéseket hajt végre, amelyek arra ösztönzik a gazdasági szereplőket, hogy megfeleljenek az ösztönzött iparágak – köztük a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához fő nyersanyagként felhasznált anyagokat előállító ágazat – támogatásához kapcsolódó közpolitikai célkitűzéseknek. Az intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését.

(108)

E vizsgálat során a Bizottság nem talált olyan bizonyítékokat, amelyek azt jeleznék, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése szerinti, a csődjogi és a tulajdonjogi jogszabályoknak a durvalemez-ágazatban való, a (93) preambulumbekezdésben már bemutatott diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése ne hatna ki a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártóira.

(109)

A durvalemez-ágazatra a (93) preambulumbekezdésben már szintén bemutatott, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése szerinti, a bérköltségek tekintetében fennálló torzulások is kihatnak. A szóban forgó ágazatban ezek a torzulások közvetlenül (a felülvizsgálat tárgyát képező termék és annak legfontosabb inputjai előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesülnek (55).

(110)

Emellett e vizsgálat keretében nem nyújtottak be a Bizottsághoz olyan bizonyítékot, amely azt jelezné, hogy a (93) preambulumbekezdésben már szintén bemutatott, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, a pénzügyi rendszerben érvényesülő kormányzati beavatkozás ne hatna ki a felülvizsgálat tárgyát képező termék ágazatára. Ebből következően a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(111)

Végezetül a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához több különböző inputra van szükség. Amikor a durvalemezek gyártói beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(112)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak a durvalemezek belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a jelentés I. és II. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes területén érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább.

(113)

A feljegyzéshez fűzött észrevételeiben a CISA megismételte a vizsgálat megindítására válaszul tett észrevételeit (lásd a (32)–(39) preambulumbekezdést). Ezen túlmenően megjegyezte, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint a jelentős torzulások fennállásának értékelését minden exportáló gyártó esetében külön-külön kell elvégezni. Ezért a Bizottságnak kötelessége volt elemezni minden egyes kínai gyártó helyzetét, és ezek mindegyike esetében eldönteni, hogy a tényezők (vagyis az előállítási és értékesítési költségek) bármelyike torzult-e. A CISA előadta, hogy bár ebben az esetben az egyes kínai gyártók nem működtek együtt, nem szabad „országszintű” vagy „ágazati” megállapításokat tenni.

(114)

A Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy ha megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, a 2. cikk (6a) bekezdésének b) pontja szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, akkor a Bizottság a rendes értéket egy megfelelő reprezentatív ország torzulásoktól mentes árai vagy referenciaértékei alapján képezheti minden egyes exportáló gyártóra nézve, a 2. cikk (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően. Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az egyes gyártók belföldi költségei akkor vehetők figyelembe, ha pontos és megfelelő bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható, hogy torzulástól mentesek. Az egyes exportáló gyártók termelési tényezőiről rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azonban a felülvizsgálat tárgyát képező termék termelési és értékesítési költségei nem tekinthetők torzulástól mentesnek. Ezt az állítást ezért a Bizottság elutasította.

(115)

Az érdekelt felek végső tájékoztatásával kapcsolatos megjegyzéseiben a CISA újból megismételte a vizsgálat megindítására és a feljegyzésre válaszul tett észrevételeit (lásd a (32)–(39) preambulumbekezdést). A CISA kijelentette, hogy a Bizottság megválaszolta korábbi észrevételeit, ugyanakkor csalódásának adott hangot amiatt, hogy hogy a Bizottság elutasította a CISA által előterjesztett érveket. Ezért a CISA kitartott amellett, hogy i. a jelentés bizonyító ereje kétséges és a jelentés nem felel meg a a pártatlan és objektív bizonyítékokra vonatkozó követelményeknek, ii. a különböző ötéves tervek csupán kötelező erővel nem rendelkező általános politikai dokumentumok – amelyet a CISA szerint a megsértésük esetén alkalmazandó szankciók hiánya is alátámaszt –, és maga az EU is rendelkezik hasonló típusú szakpolitikai dokumentumokkal.

(116)

A CISA érveivel a Bizottság már foglalkozott a jelentéssel kapcsolat (33) preambulumbekezdésben, valamint az ötéves tervekkel kapcsolatosa (39) preambulumbekezdésben. A Bizottság a CISA azzal kapcsolatos megjegyzésével kapcsolatban, hogy az EU is rendelkezik a kínai ötéves tervekhez hasonló szakpolitikai dokumentumokkal, megjegyzi, hogy ezek teljesen irrelevánsak az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti jelentős torzulások értékelése szempontjából. Hasonlóképpen, a CISA arra való hivatkozása, hogy az ötéves tervek nem tartalmaznak a megsértésük esetén alkalmazandó szankciókat, nincs hatással a (39) preambulumbekezdésben szereplő értékelésre, amely az érintett ötéves tervek konkrét rendelkezései és a jelentésben ismertetett tények alapján kimutatta a kínai hatóságok vonatkozásában a szóban forgó ötéves tervek végrehajtására vonatkozó egyértelmű kötelezettséget. Ezért a CISA érvei nem változtatnak a Bizottság (32)–(39) preambulumbekezdésben levont következtetésein.

(117)

Összességében a rendelkezésre álló bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a felülvizsgálat tárgyat kepéző termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében – az ott felsorolt elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatásának tanúsága szerint – jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ezen az alapon a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához. A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országban érvényes előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte.

(118)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

(119)

A (86) preambulumbekezdésben kifejtett módon a Bizottság feljegyzést adott ki a rendes érték meghatározásához felhasználandó releváns forrásokról. E feljegyzés ismertette a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. A feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ebben az ügyben Brazíliát szándékozik megfelelő reprezentatív országnak tekinteni abban az esetben, ha megerősítést nyer az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti jelentős torzulások fennállása.

(120)

Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében felsorolt kritériumokkal összhangban a Bizottság – a kérelmező a felülvizsgálati kérelemben foglalt javaslatának megfelelően – Brazíliát olyan országként azonosította, amelynek gazdasági fejlettsége hasonló Kínáéhoz. Brazíliát bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank „a közepes jövedelmű országok felső sávjába” sorolja. Ezért úgy tekinthető, hogy gazdasági fejlettsége hasonló Kínáéhoz.

(121)

A Bizottság megállapította, hogy Brazília jelentős (évi mintegy 3,1 millió tonna telepített kapacitással rendelkező (58)) durvalemezgyártó. A Bizottság azt is megállapította, hogy Brazília megfelel az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében meghatározott valamennyi kritériumnak, és hogy minden releváns nyilvános adat könnyen hozzáférhető, beleértve az importstatisztikákat, valamint a nyersanyagköltségekre és az olyan termelési tényezőkre vonatkozó adatokat, mint a földgáz, a villamos energia és a munkaerő.

(122)

A fő brazil durvalemezgyártó az Usinas Siderúrgicas de Minas Gerais (a továbbiakban: Usiminas). A kérelmező szerint az Usiminas nagy integrált acélgyártó, amely a kínai gyártókkal azonos eljárást alkalmaz az acélgyártás során (vagyis a szénből és a vasércből a nagyolvasztókban végzett redukciós folyamatok révén nyersvasat állít elő, vagy oxigénbefúvásos konverterben nyersacélt állít elő, majd ezeket folyamatos öntéssel és hengerléssel munkálja meg). A Bizottság megjegyezte, hogy az Usiminas kapcsán a 2020. december 31-én és a 2021. december 31-én záruló pénzügyi évekre vonatkozó pénzügyi kimutatások elérhetők az Orbis Bureau van Dijk adatbázisban (a továbbiakban: Orbis adatbázis). A Gerdau S/A (a továbbiakban: Gerdau) egy másik brazil durvalemezgyártó. A Gerdau 2020. december 31-én és 2021. december 31-én záruló pénzügyi évekre vonatkozó pénzügyi kimutatásai szintén elérhetők az Orbis adatbázisban. A Bizottság ezért mindkét brazil durvalemezgyártó pénzügyi adatait kívánja felhasználni.

(123)

A felülvizsgálati kérelemben javasolt reprezentatív országgal kapcsolatban a Primex elnevezésű importőrtől érkeztek észrevételek.

(124)

Amint arról a (15) preambulumbekezdés említést tesz, a Primex nem értett egyet azzal, hogy a felülvizsgálati kérelemben Brazíliát választották reprezentatív országnak. A Primex különösen azt állította, hogy 1. a brazil piac kisebb, mint a kínai piac, 2. a kérelmező által az SGA-költségek és a haszonkulcs kiszámításához figyelembe vett brazil Usiminas vállalat nem megfelelő, mivel ez a vállalat erőfölényben van a belföldi piacon, 3. a brazil piacot az Ukrajnából, Kínából, Dél-Afrikából és Dél-Koreából származó durvalemezek behozatalával szembeni dömpingellenes vámok védik a nemzetközi importversenytől, és 4. a Brazíliából az Unióba irányuló durvalemez-behozatal csekély mértékű volt.

(125)

A Bizottság megjegyezte, hogy az, hogy egy ország a kínai piacnál kisebb piaccal rendelkezik, nem zárja ki azt, hogy reprezentatív ország lehessen. A „megfelelőség” alaprendeletben szereplő követelménye a gazdasági fejlettség azonos szintjére tesz utalást, a piac méretét azonban nem említi. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy – amint azt a kérelmező a kérelemben említette – Brazília, Oroszország és (az ezen eljárás hatálya alá tartozó) Kína a Világbank besorolása szerint a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozó országok között a három legnagyobb durvalemezgyártó. A fent kifejtettek szerint Brazíliában két olyan megfelelő durvalemezgyártó működik, amelyek kapcsán az SGA-költségekre és a nyereségre vonatkozóan észszerűen elérhetők adatok.

(126)

Ezen túlmenően azt az állítást, miszerint az Usiminas erőfölényben van a brazil piacon, nem támasztják alá olyan bizonyítékok, amelyek azt mutatnák, hogy ez a körülmény alkalmatlanná teszi a vállalatot torzulástól mentes források megállapítására, és ha igen, akkor milyen módon. Mindenesetre – amint azt a fenti szakaszok kifejtik – a Bizottság az SGA-költségek és a haszonkulcs kiszámításához mindkét brazil durvalemezgyártó pénzügyi adatait felhasználta, mivel mindkét vállalat pénzügyi adatai könnyen hozzáférhetők.

(127)

Ezenkívül a Primex nem támasztotta alá, hogy a Kínából, Dél-Afrikából és Dél-Koreából származó durvalemez behozatalára kivetett dömpingellenes intézkedések bevezetése hogyan befolyásolta az Usiminas SGA-költségeinek mint torzulástól mentes forrásnak a megfelelőségét. A nyereséget illetően megjegyzendő, hogy bár a Brazíliában bevezetett dömpingellenes intézkedések valóban hatással lehetnek az Usiminas haszonkulcsára, a dömpingellenes intézkedések eredményeként helyreáll a tisztességes verseny, beleértve a hazai gyártók rendes nyereségszintjének elérését is. Mindenesetre a Bizottság megjegyezte, hogy sem az Usiminas, sem a Gerdau pénzügyi kimutatásai nem korlátozódnak a durvalemezekre, hanem összesítve közlik a vállalat által gyártott acéltermékekre vonatkozó adatokat. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy a Primex ebben a szakaszban nem javasolt alternatív reprezentatív országot.

(128)

Az érdekelt feleket felkérték, hogy tegyék meg észrevételeiket Brazília mint reprezentatív ország, illetve az Usiminas és a Gerdau mint a reprezentatív országban működő gyártó megfelelőségéről.

(129)

A megfelelő reprezentatív országról szóló feljegyzés nyomán egyetlen érdekelt fél sem tett észrevételt Brazília reprezentatív országként való kiválasztásával kapcsolatban.

(130)

A feljegyzéshez fűzött észrevételeiben a CISA azzal érvelt, hogy a fő termelési tényezők egységárának megállapításához a Bizottságnak a belföldi árakat, nem pedig a GTA-ban szereplő behozatali adatokat kellene figyelembe vennie, mivel az importárakat számos tényező befolyásolja, például egy adott termék behozatalának mennyisége, az ilyen termék rendelkezésre állása, valamint az exportáló és az importáló országok közötti távolság.

(131)

A Bizottság megjegyezte, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja előírja, hogy a Bizottság megfelelő reprezentatív országbeli vonatkozó adatokat használjon fel, „feltéve, hogy a vonatkozó adatok könnyen elérhetők”. A Bizottságnak nem állnak rendelkezésére adatok a lehetséges reprezentatív országokban zajló termelés releváns tényezőinek belföldi árairól, és ezek az adatok nem elérhetők el könnyen. Ezzel szemben a lehetséges megfelelő reprezentatív országok importáraira vonatkozó adatok könnyen hozzáférhetők. Amennyiben a bizonyítékok alapján indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának alkalmazása, a Bizottság tovább korrigálja ezeket az importárakat (például a vonatkozó vámok hozzáadásával) annak érdekében, hogy egy olyan észszerű helyettesítő értéket kapjon, amely ezekben az országokban torzulástól mentes belföldi árnak tekinthető. A Bizottság azt is ellenőrzi, hogy elegendő mennyiségű reprezentatív, torzulástól mentes behozatali adat áll-e rendelkezésre ahhoz, hogy az így megállapított végleges átlagérték automatikusan csökkentse a lehetséges rendellenes – a tartomány alsó és felső határára eső – árak hatását, és ezáltal tükrözze az adott input különböző tulajdonságainak és rendelkezésre állásának együttesét. Ezen túlmenően a Bizottság a vonatkozó referenciaértékek meghatározása során nem veszi figyelembe a Kínából és a WTO-tagsággal nem rendelkező országokból (59) a reprezentatív országba irányuló behozatalra vonatkozó adatokat. Ha a termelési tényezők behozatali mennyisége kellő mértékben reprezentatív, és nem áll fenn olyan egyéb sajátos körülmény, amely miatt e mennyiségek nem tekinthetők megfelelőnek, akkor nincs olyan objektív ok, amelyre tekintettel ki kellene zárni azokat. A CISA nem terjesztett elő bizonyítékot állítása alátámasztására. Ezért a Bizottság ellenkező bizonyíték hiányában elutasította ezt az állítást.

(132)

Végezetül, tekintettel az együttműködés hiányára és annak megállapítása után, hogy Brazília a legmegfelelőbb reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

(133)

Tekintettel az együttműködés hiányára, valamint a megfelelő reprezentatív országról szóló feljegyzéssel kapcsolatos észrevételek hiányára, a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben javasoltak szerint és mivel Brazília teljesítette az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében meghatározott kritériumokat, a Bizottság Brazíliát választotta megfelelő reprezentatív országnak.

(134)

A feljegyzésben a Bizottság felsorolta mindazokat a termelési tényezőket (például anyagok, földgáz, energia, munkaerő), amelyeket az exportáló gyártók felhasználnak a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához. A Bizottság közölte továbbá, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez a GTA alapján állapítja meg a legtöbb termelési tényező (különösen a nyersanyagok) torzulásoktól mentes költségét. Ezen túlmenően a Bizottság közölte, hogy a következőktől származó információkat fogja felhasználni: a torzulástól mentes munkaerőköltségeket a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (a továbbiakban: ILO) adatai, az energiaköltségeket a brazil villamosenergia-szolgáltatók nyilvános díjszabása alapján állapítja meg.

(135)

Végül a Bizottság jelezte, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termékek brazil gyártóitól származó pénzügyi adatokat fogja felhasználni az SGA-költségek és a nyereség megállapításához.

(136)

A feljegyzésben a Bizottság arról is tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy a mintában szereplő és teljes körű adatokat szolgáltató exportáló gyártók termelési tényezőinek nagy száma miatt, valamint a tekintettel arra, hogy bizonyos nyersanyagok a teljes előállítási költségnek csak elhanyagolható részét teszik ki, az elhanyagolható tételeket a fogyóeszközök kategóriájában vonta össze. A Bizottság továbbá azt a tájékoztatást adta, hogy kiszámítja majd a fogyóeszközöknek az alapanyagok összköltségéhez viszonyított százalékos arányát, és a megfelelő reprezentatív ország megállapított torzulástól mentes referenciaértékeinek használata során ezt az arányszámot alkalmazza majd az újraszámított nyersanyagköltségekre.

(137)

A kérelmen alapuló összes információ, valamint a kérelmező és az érdekeltek által azt követően benyújtott információk figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

A durvalemez termelési tényezői

Nyersanyagok

(138)

A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulástól mentes árának megállapítása során a Bizottság a reprezentatív országba irányuló importnak a Globális Kereskedelmi Atlasz szerinti súlyozott átlagos importárát vette alapul, amelyet megnövelt az importvámmal. A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 rendelet (60) I. mellékletében felsorolt országokon kívüli összes harmadik országból származó behozatal egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta. A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba származó behozatal figyelmen kívül hagyása mellett, mert a 4.2.2.1. szakaszban jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták. A Kínából és a WTO-ban tagsággal nem rendelkező országokból a reprezentatív országba irányuló behozatal kizárását követően az egyéb harmadik országokból származó behozatal volumene továbbra is reprezentatív maradt.

(139)

Egyes termelési tényezők esetében a kérelmezőnél felmerült tényleges költségek a felülvizsgálati időszak alatt az összes nyersanyagköltség elhanyagolható részét tették ki. Mivel az ezekhez használt értéknek – a felhasznált forrástól függetlenül – nem volt érzékelhető hatása a dömpingkülönbözet-számításokra, a Bizottság úgy döntött, hogy e költségeket a többi nyersanyaghoz sorolja. Az összes többi nyersanyag torzulástól mentes értékének megállapításához – és figyelemmel a kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányára – a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket használta fel. Ezért a kérelmező által közölt adatok alapján a Bizottság 7,5 %-ban állapította meg az összes többi nyersanyag és a teljes nyersanyagköltség arányát. Ezt követően a Bizottság a többi nyersanyag torzulástól mentes értékének meghatározásához ezt a százalékos arányt alkalmazta a többi nyersanyag torzulástól mentes értékére.

(140)

Ezeket az importárakat rendesen a belföldi fuvarozási költséggel is meg kell növelni. Tekintettel a hatályvesztési felülvizsgálat lényegére – vagyis arra, hogy célja annak megállapítása, hogy a dömping megismétlődik-e az intézkedések hatályvesztése esetén, nem pedig a mérték pontos meghatározása – a Bizottság úgy döntött, hogy a belföldi fuvarozási költségek miatt szükségtelen kiigazítást végezni. Ez a kiigazítás megnövelné a rendes értéket, ennek következtében pedig a dömpingkülönbözetet.

Munkaerő

(141)

A Bizottság az ILO statisztikái alapján határozta meg a brazíliai munkabéreket (61). Ezek információval szolgálnak a Brazíliában a vizsgálati időszakban (2021-ben) a feldolgozóipari ágazatban fizetett havi munkabérekkel és ledolgozott heti munkaidővel kapcsolatban.

Villamos energia

(142)

A villamos energia vonatkozásában a Bizottság a Cemig Distribuição S.A., Brazília egyik legnagyobb villamosenergia-szolgáltatójának (62) árát használta fel, amely könnyen rendelkezésre állt. Ez a forrás lehetővé teszi a vizsgálati időszakra (2021-re) vonatkozó átlagos ipari díjak meghatározását.

Földgáz

(143)

A földgáz esetében a Bizottság a felülvizsgálati időszakra vonatkozóan Brazíliában érvényes, a Companhia de Gás de Minas Gerais (GASMIG) (63) által közzétett gázárat vette figyelembe, amely lehetővé teszi az ipari felhasználóknak szállított földgáz árának meghatározását.

(144)

A feljegyzéshez fűzött észrevételeiben a CISA előadta, hogy Brazília reprezentatív országként szerepelt két másik vizsgálatban: AD683 – Elektrolitikus úton króm-oxiddal bevont acéltermékek (64) (a továbbiakban: ECCS) és R728 – Egyes szilícium-elektromos acélból készült szemcseorientált síkhengerelt termékek (65). A CISA kijelentette, hogy – jóllehet az egyes eljárások vizsgálati időszakai nem voltak teljesen azonosak – tekintettel arra, hogy a fent említett két eljárásra a közelmúltban került sor, a Bizottságnak ugyanazon forrásokból kellett volna adatokat beszereznie az energiával és a költségekkel kapcsolatban, és ennek eredményeként minden egyes tényező esetében hasonló egységköltséget kellett volna megállapítania. A CISA azzal érvelt, hogy a jelenlegi vizsgálatban a Bizottság a földgáz referenciaértékét a GASMIG által közzétett brazíliai gázár alapján állapította meg, 7,46 CNY/m3 értéken. Az ECCS-vizsgálat során a Bizottság a gázra vonatkozó referenciaértéket a brazil energiaügyi minisztérium statisztikái alapján állapította meg, 2,257 CNY/m3 értéken. A GOES-vizsgálat során a Bizottság a gáz referenciaértékét a GASMIG által bejelentett árak alapján állapította meg, 3,42–3,72 CNY/m3 értéken. A CISA előadta, hogy egyfelől a jelenlegi vizsgálat, másfelől pedig az ECCS- és a GOES-vizsgálat során figyelembe vett árak között több mint kétszeres különbség van, annak ellenére, hogy az ECCS- és a GOES-vizsgálatok vizsgálati időszaka nagyon közel esik a jelenlegi vizsgálat vizsgálati időszakához, és hozzátette, hogy ez az árkülönbözet meghaladja az észszerű mértéket. A CISA arra kéri a Bizottságot, hogy e különböző forrásokból származó árakat hasonlítsa össze, és így határozzon meg észszerű árat.

(145)

A CISA továbbá hasonló észrevételt tett a munkaerőköltségre vonatkozóan. A CISA felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi vizsgálatban a munkaerő referenciaértékét az ILO statisztikáinak, valamint az Usiminas által közzétett fenntarthatósági jelentésnek az adatai alapján állapította meg a Bizottság, 46,69 CNY/óra értéken. Az ECCS-vizsgálatban a Bizottság csak az ILO statisztikáit vette figyelembe; az így kiszámított átlagos munkaerőköltség 27,112 CNY/óra volt. A CISA azzal érvelt, hogy a brazíliai munkaerőköltség rövid időn belül nem növekedhetett ilyen mértékben, és arra kérte a Bizottságot, hogy a munkaerőre vonatkozó referenciaérték a meghatározásához a jelenlegi vizsgálatban ugyanazt a módszert alkalmazza, mint az ECCS-vizsgálatban.

(146)

A Bizottság megjegyezte, hogy a jelenlegi vizsgálat vizsgálati időszaka eltér a CISA által említett két vizsgálat vizsgálati időszakától. Amint azt a (8) preambulumbekezdés is közli, a jelenlegi vizsgálat vizsgálati időszaka 2021. január 1-jétől 2021. december 31-ig tart, míg az ECCS-vizsgálat vizsgálati időszaka a 2020. július 1-jétől 2021. június 30-ig tartó periódusra, a GOES-vizsgálat vizsgálati időszaka pedig a 2019. július 1-jétől 2020. június 30-ig tartó periódusra esik. A referenciaértékek tehát eltérők lehetnek, mivel különböző időszakokra vonatkoznak. Ezenkívül a CISA nem pontosította, hogy a Bizottság által a referenciaértékek kiszámításához használt módszerek valamelyike téves-e. A CISA láthatólag csak a referenciaérték értékére összpontosított. Nem határozta meg a referenciaérték észszerű mértékét. A CISA láthatólag azt sugallja, hogy egy alacsonyabb referenciaérték lenne észszerű. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy míg a földgáz esetében a CISA mind az ECCS-vizsgálatra, mind a GOES-vizsgálatra hivatkozott, a munkaerőköltség esetében csak az ECCS-vizsgálatot említette. Meg kell jegyezni, hogy a GOES-vizsgálat során a Bizottság a munkaerő referenciaértékét 84,59 CNY/órában határozta meg, amely a jelenlegi vizsgálatban kiszámított referenciaérték kétszerese. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy a CISA az ECCS-vizsgálattal és a GOES-vizsgálattal összefüggésben nem tesz észrevételt a villamos energiára vonatkozó referenciaértékkel kapcsolatban. A jelenlegi vizsgálatban a villamos energiára vonatkozó referenciaérték jelentősen alacsonyabb volt, mint a másik két vizsgálat során. A jelenlegi vizsgálat során a villamos energiára vonatkozó referenciaértéket a Bizottság 0,79 kWh-ban, míg az ECCS-vizsgálat során 5,034 kWh-ban, a GOES-vizsgálat során pedig 8,251 kWh-ban állapította meg.

(147)

A Bizottság minden egyes vizsgálatban a könnyen rendelkezésre álló információk, valamint a kifejezetten a vizsgálatra és a kínai exportáló gyártókra vonatkozó információk alapján számítja ki a referenciaértékeket. A Bizottság emlékeztet arra, hogy a jelenlegi vizsgálatban a kínai exportáló gyártók nem működtek együtt, míg az ECCS-vizsgálat és a GOES-vizsgálat során igen. Nem releváns az, hogy az egyik vizsgálatban a referenciaérték alacsonyabb, mint egy másik vizsgálatban. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(148)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett a gyártási általános költségeket úgy kell meghatározni, hogy az előzőekben említett termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket is tartalmazzák.

(149)

A gyártási általános költségek torzulástól mentes értékének megállapítása érdekében, továbbá mivel a kínai gyártók nem működtek együtt, a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket használta fel. Ezért a mintában szereplő uniós gyártók egyike által közölt adatok alapján a Bizottság megállapította, hogy a gyártási általános költségek mekkora részt képviselnek a teljes gyártási költségen és a munkaerőköltségen belül. Ezt követően a Bizottság a gyártási általános költségek torzulástól mentes értékét úgy határozta meg, hogy az előzőek szerint kapott százalékos arányt alkalmazta a gyártási közvetlen költség torzulástól mentes értékére.

(150)

Az SGA-költségek és a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegének megállapításához a Bizottság a feljegyzésben a felülvizsgálat tárgyát képező termék aktív és nyereséges gyártójaként azonosított brazil vállalatok legfrissebb rendelkezésre álló pénzügyi adatait vette alapul. A Bizottság a 2021. és a 2020. pénzügyi év tekintetében a következő vállalatokra vonatkozó, az Orbis Bureau van Dijk adatbázisából kinyert pénzügyi adatokat használta fel: az Usiminas és a Gerdau.

(151)

A feljegyzés nyomán a CISA azzal érvelt, hogy mind az Usiminas, mind a Gerdau a 2020-as évben 2021-hez képest kivételesen magas bevételeket és nyereséget könyvelt el. Erre tekintettel a CISA felkérte a Bizottságot, hogy ne a 2021. évre vonatkozó pénzügyi adatokat, hanem a 2020. évre és a 2021. évre vonatkozó pénzügyi adatok átlagát vegye figyelembe annak érdekében, hogy észszerűen tükrözze a két brazil gyártó szokásos pénzügyi helyzetét.

(152)

A Bizottság megalapozatlannak találta az állítást. Valójában mind az Usiminas, mind a Gerdau igen magas nyereséget könyvelt el 2021-ben. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy észszerűbb lenne a két brazil gyártó 2020. évre vonatkozó pénzügyi adatait figyelembe venni a 2021. évre vonatkozók helyett, mely év láthatólag mindkét vállalat számára kivételes volt.

(153)

A CISA az érdekelt felek végső tájékoztatását követő észrevételeiben azt állított, hogy a Bizottság által figyelembe vett SGA-költségek és haszonkulcsok még mindig nagyon magasak. A CISA szerint a vas- és acéliparban nagyon ritkán fordul elő – sőt lehetetlen – kétszámjegyű nyereséget elérni. A CISA szerint a Bizottságnak a két brazil vállalkozás esetében nem lehetett volna az Orbis adatbázisból származó pénzügyi adatokat használnia, amelyek nem csak az érintett termékre vonatkoztak, hanem a hatályvesztési felülvizsgálattal kapcsolatos, a brazil Gazdasági Minisztérium által a Dél-Afrikából, Kínából, Dél-Koreából és Ukrajnából származó durvalemezek behoztatalára vonatkozóan közzétett megállapításokra (66) kellett volna támaszkodnia. A CISA arra kérte a Bizottságot, hogy a SGA-költségeket és a haszonkulcsokat az említett vizsgálat megállapításai alapján igazítsa ki.

(154)

A Bizottság megjegyzi, hogy a CISA az első feljegyzéshez fűzött észrevételeiben felkérte a Bizottságot, hogy ne a 2021. évre vonatkozó pénzügyi adatokat, hanem a 2020. évre és a 2021. évre vonatkozó pénzügyi adatok átlagát vegye figyelembe annak érdekében, hogy észszerűen tükrözze a két brazil gyártó szokásos pénzügyi helyzetét (lásd a (151) preambulumekezdést). A Bizottság eleget tett a kérésnek, sőt, még óvatosabb megközelítést alkalmazva az SGA-költségek és haszonkulcsok tekintetében csak a 2020. évet vette figyelembe, amely még alacsonyabb volt, mint a CISA által javasolt 2020. és 2021. évi átlagok. A CISA által említett vizsgálatok tekintetében a Bizottság megjegyzi, hogy azt 2019 októberében végezték és a 2013–2017-es időszakra vonatkozó adatokon alapult, míg e vizsgálat esetében a vizsgálati időszak a 2021-es év. Ezenkívül a CISA nem határozta meg, miként kellene a Bizottságnak a brazil megállapítások alapján kiigazítania az SGA-költségeket és a haszonkulcsokat. Ezenkívül az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében a rendes érték meghatározásához használt SGA-költségeknek és nyereségnek torzulástól mentesnek és észszerűnek kell lenniük. A CISA nem bizonyította, hogy az említett értékek nem lennének torulástól mentesek és észszerűek. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(155)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(156)

A Bizottság elsőként a torzulástól mentes gyártási költségeket állapította meg. Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság azokra az adatokra hagyatkozott, amelyeket a kérelmező nyújtott be a felülvizsgálati kérelemben a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához felhasznált egyes tényezőkre (az anyagokra és a munkaerőre) vonatkozóan.

(157)

A torzulástól mentes gyártási költség meghatározása után a Bizottság a (149)–(152) preambulumbekezdésben leírtak szerint elvégezte a gyártási általános költségek, az SGA-költségek és a nyereség hozzáadását. A gyártási általános költségek megállapítása a kérelmező által szolgáltatott adatok alapján történt. Az SGA-költségeket és a nyereséget a Bizottság az Usiminas és a Gerdau 2020. évi pénzügyi kimutatásai alapján, a vállalat pénzügyi kimutatásaiban közöltekre támaszkodva határozta meg. A Bizottság a torzulásmentes gyártási költségeket megnövelte:

(158)

A Bizottság ezzel az eljárással az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(159)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság az exportárat a Kínából harmadik országokba irányuló kivitelnek a GTA-ban szereplő FOB-paritáson számított adatai alapján állapította meg, melyeket átszámított gyártelepi paritásra.

(160)

E tekintetben a Bizottság a következő kínai árukódok GTA-ból származó exportstatisztikáit használta fel: 7208 51 10, 7208 51 20, 7208 51 90, 7208 52 00, 7208 90 00, 7225 40 91, 7225 40 99 és 7225 99 90. A Bizottság megjegyzi, hogy ezek az árukódok nemcsak az érintett termékre vonatkoznak, hanem más terméktípusokra is. Tekintettel azonban a kínai gyártók együttműködésének hiányára, a rendelkezésre álló információk nem teszik lehetővé az érintett termék volumenének azonosítását az ezen kínai árukódokhoz kapcsolódó teljes exportvolumenen belül. Az átlagos exportárak az árukódtól függően 619 EUR/tonna és 1 163 EUR/tonna között helyezkednek el. Az átlagos exportár mind a nyolc kínai árukód esetében 749 EUR/tonna volt. A harmadik országokba irányuló kivitel legnagyobb volumene a 7225 40 99 kínai árukód alatt történt, melynek exportára a nyolc kínai árukód közül a legalacsonyabb, 619 EUR/tonna.

(161)

A Bizottság a GTA-ban szereplő FOB-paritáson számított adatokat gyártelepi szintre igazította. Így a FOB-paritáson számított árat a kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben szolgáltatott információk alapján csökkentette a belföldi szállítási költséggel.

(162)

A Bizottság összehasonlította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően megállapított rendes értéket és a Kínából a harmadik országokba irányuló exportnak az előzőekben leírtak szerint megállapított, gyártelepi paritáson számított árát.

(163)

Ennek alapján a rendes érték és a harmadik országokba irányuló export árainak a CIF uniós határparitáson számított ár százalékában kifejezett különbözete 9 % és 97 % között mozog, attól függően, hogy az export mely kínai árukód alá tartozik. A CIF uniós határparitáson számított ár százalékában megállapított különbözet átlagosan 65 % volt.

(164)

Ez arra enged következtetni, hogy ha az intézkedések hatályukat vesztenék, és a kínai exportáló gyártók az érintett terméket olyan árakon exportálnák az Unióba, amelyek összhangban állnak a felülvizsgálat során a más harmadik országban érvényesített árakkal, akkor a dömpingkülönbözetek valószínűleg jelentősek lennének, és szintjük hasonló lenne az eredeti vizsgálatban megállapított szintekhez.

(165)

Ezen túlmenően – amint arról a (13) és (27) preambulumbekezdés említést tesz – a CISA és a Primex előadta, hogy az export visszaszorítása és a kínai acélgyártásnak a kínai belföldi gazdasági ágazatba való átirányítása érdekében a kínai pénzügyminisztérium bejelentette, hogy 2021. augusztus 1-jétől egyes acéltermékek (köztük a durvalemezek) nem jogosultak a héa-visszatérítésre (67). A CISA azzal érvelt, hogy e szakpolitika-módosítással a kínai kormány szándéka az, hogy csökkentse az exportot és a kínai termelést a belföldi gazdasági ágazatba irányítsa át. A CISA azzal érvelt, hogy e szakpolitika-módosítás következtében a közeljövőben a Kínából származó durvalemezek exportjának jelentős csökkenése várható, míg a Primex azzal érvelt, hogy a Kínából származó behozatal mérsékelten növekedne.

(166)

Jóllehet a kínai exportáló gyártók 2021-től kezdődően valóban elvesztették ezt az exportösztönző tényezőt, tekintettel: 1. a kínai piacon tapasztalható keresletcsökkenésre, melyről a (69) preambulumbekezdés tesz említést; 2. dömpingellenes intézkedések meglétére több más jelentős piacon, melyet a (169) preambulumbekezdés fejt ki; és 3. a (66) és (69) preambulumbekezdésben említett jelentős szabad kapacitásra, ezen ösztönző elvesztése nem akadályozná meg a kínai gyártókat abban, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az uniós piacra nagy mennyiségben, dömpingáron exportáljanak durvalemezeket szabad kapacitásuk kihasználása érdekében. Ezenkívül a CISA és a Primex nem számszerűsítette a héa-visszatérítés eltörlésének az exportárra gyakorolt valószínű hatását. Továbbá eltérően vélekednek arról, hogy az intézkedések hatályvesztése milyen hatással lenne a behozatali volumenre. A Bizottság ezért ezeket az érveket elutasította.

(167)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az uniós gyártók milyen árszinteket tudnának elérni az uniós piacon a kínai exportáló gyártók által más harmadik országok piacain érvényesített árszintekhez képest.

(168)

A kínai gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság a GTA adatait használta fel. A Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az uniós gazdasági ágazat szabadpiaci átlagos értékesítési ára – 749 EUR/tonna, melyet a 9. táblázat tartalmaz – megegyezett a harmadik országokba irányuló kivitel FOB-paritáson számított átlagárával (749 EUR/tonna), viszont meghaladta annak a kínai árukódnak az átlagárát, amelyhez a legnagyobb exportvolumen társult. Ezért a kínai exportáló gyártók számára előnyös lenne, ha az intézkedések hatályvesztése esetén a harmadik országokba irányuló exportot az Unióba irányítanák át, megragadva a lehetőséget arra, hogy az uniós piacra irányuló kivitelüket kiterjesszék.

(169)

A kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben szolgáltatott információk, az internetes kutatás és a WTO adatbázisának vizsgálata alapján a Bizottság megállapította, hogy dömpingellenes intézkedéseket vezettek be a Kínából az Amerikai Egyesült Államokba (68), Brazíliába, az Egyesült Királyságba (69), Indonéziába, Kanadába és Thaiföldre irányuló durvalemez-behozatalra. Tekintettel arra, hogy a kínai exportőröknek e piacok mindegyikén nehézséget okoz az értékesítés, a jelenlegi intézkedések hatályvesztése esetén az uniós piac nagyon vonzóvá válna azon kínai exportőrök számára, amelyek többlettermelésüket kívánják exportálni és szabad kapacitásukat kívánják kihasználni.

(170)

A (66)–(169) preambulumbekezdésben foglalt értékelés fényében, különös tekintettel a kínai exportőrök jelentős szabad kapacitására, az uniós piac vonzerejére és a harmadik országbeli piacok alacsony felvevőképességére, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése esetén a Kínából származó dömpingelt behozatal valószínűsíthetően megismétlődne.

(171)

A Primex előadta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén az Unióba irányuló behozatal szintje nem kizárólag a kínai termelési kapacitástól függne, hanem számos olyan tényezőtől, amelyek közül a legfontosabb az uniós felhasználói kereslet. További ilyen tényező az árak és a költségek kapcsolata, valamint a világpiaci verseny intenzitása, a világpiacon fennálló kereskedelmi akadályok megléte és az árfolyamok alakulása. A Primex azt is kijelentette, hogy e tényezők jövőbeni alakulása nem látható előre.

(172)

Amint arról a (170) preambulumbekezdés is említést tesz, a Bizottság nemcsak a kínai szabad kapacitásra, hanem az uniós piac vonzerejére és a harmadik országok piacainak alacsony felvevőképességére is alapozza következtetését, miszerint a hatályban lévő intézkedések hatályvesztése esetén a Kínából származó dömpingelt behozatal valószínűleg nagy mennyiségben megismétlődne. A Primex a többi tényezővel kapcsolatos állítását nem támasztotta alá, ezért a Bizottság azt elutasította.

(173)

A hasonló terméket a figyelembe vett időszak alatt több mint 25 gyártó gyártotta az Unióban. Ezek a gyártók alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(174)

A felülvizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés mintegy 9,4 millió tonna volt. Ezt a számadatot a Bizottság az uniós gazdasági ágazatról rendelkezésre álló információk összessége – például a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem, a mintában szereplő uniós gyártók kérdőívre adott ellenőrzött válaszai és az EUROFER ellenőrzött beadványa – alapján állapította meg.

(175)

Amint azt a (41) preambulumbekezdés is közli, a Bizottság három uniós gyártót vett fel a mintába. Ezek a gyártók a hasonló termék teljes uniós termelésének több mint 25 %-át és a hasonló termék felülvizsgálati időszak alatti becsült teljes uniós értékesítési volumenének több mint 31 %-át képviselik.

(176)

A Bizottság az uniós felhasználást az Eurostat importstatisztikái alapján és az uniós gazdasági ágazat ellenőrzött értékesítési adatai alapján állapította meg.

(177)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós felhasználása a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

(178)

A teljes uniós felhasználás 2019-ben először 9 %-kal visszaesett, amikor az Unió GDP-növekedése jelentősen lelassult, és erős ciklikus jellemzőkkel rendelkező ágazatokat, például az acélipart érintette. Ezt követően a szűkülést súlyosbította a Covid19-világjárvány okozta gazdasági visszaesés, a felhasználás pedig 2020-ban tovább csökkent. A felülvizsgálati időszak alatt a felhasználás végül helyreállt, de 10 %-kal elmaradt a 2018. évi szinttől.

(179)

A kötött piac mind a kötött értékesítést, mind pedig belső felhasználást magában foglalja. A kötött piacra szánt durvalemezek mennyisége összességében 23 %-kal esett vissza a figyelembe vett időszakban. A kötött piac a durvalemez-üzletágnak csak elenyésző részét tette ki: a szóban forgó időszakban a teljes felhasználás kevesebb mint 10 %-át képviselte. Ezeknek az értékesítéseknek a teljes felhasználáson belüli részaránya 2019-ben még alacsonyabb volt, 2020-ban pedig – a gazdasági lassulással és a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben – a felhasználásnak mintegy 6 %-át tette ki. Ez főként a csövek ágazatában tevékenykedő kapcsolt vállalkozások alacsonyabb keresletének tudható be.

(180)

Az uniós szabadpiaci felhasználás terén a teljes felhasználáséhoz hasonló tendencia volt megfigyelhető. 2020-ig folyamatosan, 18 %-kal csökkent a (178) preambulumbekezdésben említett okok miatt, és a felülvizsgálati időszakban kezdett helyreállni. A 2018. évi szintet azonban nem érte el. A vizsgálat kimutatta, hogy egyes értékesítési szegmensek – például a gépjárműágazat és a szélturbina-ágazat – növekedtek, különösen a felülvizsgálati időszakban. Ezzel szemben a legfontosabb értékesítési szegmensek némelyikét – például az acélcső-ágazatot és a hajógyártást – súlyosan érintette a gazdasági lassulás, és a felülvizsgálati időszakban nem álltak helyre. Ez a figyelembe vett időszak alatt a teljes uniós szabadpiaci felhasználás 9 %-os csökkenéséhez vezetett.

(181)

A Bizottság a Kínából származó behozatal volumenét az Eurostat importstatisztikái alapján határozta meg. Ezt követően a Bizottság a behozatal piaci részesedését állapította meg oly módon, hogy a szabadpiacra szánt behozatal volumenét összehasonlította a teljes uniós felhasználással, melyet a (177) preambulumbekezdésben található 2. táblázat tüntet fel.

(182)

A Kínából az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

A behozatal volumene és piaci részesedése

(183)

A Kínából származó behozatal volumene elérte az 1,4 millió tonnát, piaci részesedése pedig meghaladta a 14 %-ot az eredeti vizsgálat során.

(184)

A figyelembe vett időszakban az Unióba irányuló kínai behozatal elhanyagolhatóvá vált. Volumenük már 2018-ban nagyon alacsony volt, és a figyelembe vett időszakban 86 %-kal csökkent.

(185)

A kínai behozatal piaci részesedése elhanyagolható maradt a figyelembe vett időszakban, azaz nem érte el az uniós felhasználás 1 %-át.

(186)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság a Kínából származó behozatal átlagárát az Eurostat behozatali statisztikái alapján határozta meg.

(187)

Az Unióba irányuló kínai behozatal átlagára a következőképpen alakult:

4. táblázat

Importárak (EUR/tonna)

(188)

A Kínából származó behozatal átlagárai jelentősen ingadoztak a figyelembe vett időszakban. Amint azt a (182) preambulumbekezdésbe található 3. táblázat mutatja, a behozatali volumen elhanyagolható maradt a figyelembe vett időszakban. A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a behozatal ilyen korlátozott volumenére vonatkozóan nem lehet érdemi vagy releváns következtetéseket levonni.

(189)

Emellett a figyelembe vett időszak egészére nézve érdemes megjegyezni, hogy míg az uniós gyártók középtávú – alapvetően egy évre vagy két évre szóló – szerződések alapján értékesítették a durvalemezeket, a szerződéses időszakra nézve rögzített árakon, a rendelkezésre álló információk arra engednek következtetni, hogy a kínai exportőrök a durvalemezeket azonnali áron, nevezetesen nagyon rövid távú szerződések alapján értékesítették. Ez lehetővé tette a szóban forgó exportőrök számára, hogy áraikat viszonylag gyorsan a piaci feltételekhez igazítsák, és gyorsan kövessék az árakban megfigyelhető trendeket. Mindazonáltal – amint arról a (185) preambulumbekezdés említést tesz – a kínai termékek piaci részesedése a figyelembe vett időszak alatt rendszeresen a csekély mértékű (de minimis) szint alatt maradt, ezért az ilyen korlátozott mennyiségekre vonatkozó árképzésről nem lehetséges érdemi következtetéseket levonni.

(190)

A Kínától eltérő harmadik országokból behozott durvalemezek főként Ukrajnából, Indiából, az Oroszországi Föderációból és a Koreai Köztársaságból származtak.

(191)

A durvalemezek egyéb harmadik országokból az Unióba irányuló behozatalának (összesített) volumene, valamint szabadpiaci részesedése és ára a következőképpen alakult:

5. táblázat

Harmadik országokból származó behozatal (tonna) és piaci részesedés

(192)

A felülvizsgálat tárgyát képező terméknek a Kínától eltérő harmadik országokból származó teljes behozatala a figyelembe vett időszakban 3 %-kal csökkent.

(193)

Tekintettel arra, hogy a figyelembe vett időszakban az egyéb harmadik országokból származó behozatal volumene összességében kisebb mértékben csökkent, mint a (178) preambulumbekezdésben leírtak szerint figyelembe vett uniós felhasználás, a más harmadik országokból származó behozatal piaci részesedése 6 %-kal (vagy 0,9 százalékponttal) nőtt a figyelembe vett időszakban.

(194)

Az ötvözetlen acélból készült durvalemezek behozatalának kiszámításához a kérelmező nemcsak a releváns TARIC-kódokat, hanem a szóban forgó termékeknek megfelelő teljes KN-kódra vonatkozó Eurostat-adatokat használta fel. Ennek oka, hogy a kérelmező véleménye szerint az e KN-kódok alatt importált valamennyi terméknek a felülvizsgálat tárgyát kellene képeznie. A kérelmező különösen – a termékkörből kizárt – szerszámacél kapcsán érvelt azzal, hogy a Kombinált Nómenklatúrában (70) szereplő meghatározás szerint szerszámacél csak ötvözött acélból készülhet, ezért nem létezhetnek olyan szerszámacélból készült termékek, amelyek az ötvözetlen acélnak megfelelő KN-kódok alá tartoznak. A kérelmező mindenesetre azt állította, hogy az eredeti vizsgálat során benyújtott panasz csak az ötvözött acélból készült szerszámacélt zárta ki. A kérelmező úgy ítélte meg, hogy a Bizottságnak nem kellett volna tíz számjegyű TARIC-kódokat megállapítania a 7208 51 20, a 7208 51 91, a 7208 51 98 és a 7208 52 91 KN-kód alá tartozó fő ötvözetlen durvalemezekre vonatkozóan, és hogy az e TARIC-kódokat figyelembe vevő számítás a téves besorolás miatt jelentősen alábecsülné a behozatalt. Ez pedig hibákat okozna az egyéb kártényezők – például a felhasználás és a piaci részesedés – kiszámításában, és adott esetben torz képet adna az uniós gazdasági ágazat helyzetéről a kárelemzésben.

(195)

A Bizottság megállapította, hogy a szerszámacélból készült termékek ötvözetlen acélból (azaz szénacélból) is készülhetnek (71), és hogy a figyelembe vett időszak alatt e termékekből legalább bizonyos mennyiséget importáltak az Unióba. A nem ötvözött acélból készült szerszámacél létezése nem mond ellent a szerszámacél Kombinált Nómenklatúra szerinti meghatározásának, mivel a szóban forgó meghatározás csak az ötvözött acélból készült termékeknek megfelelő egyes alszámok (KN-kódok) alkalmazásában szerepel. Ezenkívül a kérelmező nem szolgáltatott bizonyítékot a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalának téves besorolására vonatkozóan. A fentiekre tekintettel a Bizottság megerősítette, hogy a behozatali adatok kiszámítása szempontjából releváns alapnak a megfelelő TARIC-kódokat kell tekinteni, amennyiben ilyen kódok léteznek. Végezetül a Bizottság megjegyezte, hogy még ha lenne is bizonyíték arra, hogy a teljes KN-kódok alkalmazásából eredő magasabb becsült érték pontosabb lenne, a kárra vonatkozó következtetések ennek következtében nem változnának.

(196)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetének felmérése valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat állapotára.

(197)

A Bizottság a (41) preambulumbekezdésben említett módon az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének vizsgálatára mintavételt alkalmazott.

(198)

A kár meghatározásával összefüggésben a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat a felülvizsgálati kérelemben és a kérelmező ellenőrzött beadványában szereplő adatok, nevezetesen az összes uniós gyártóra vonatkozó adatok alapján értékelte. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintába felvett uniós gyártók által a kérdőívre adott válaszokban közölt, nevezetesen a mintába felvett uniós gyártókra vonatkozó adatok alapján állapította meg. Mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének megítélése szempontjából.

(199)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(200)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(201)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6A. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(202)

A vizsgálat kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat termelésében megmutatkozó trendek szorosan követték a szabadpiaci felhasználás trendjeit. A figyelembe vett időszak alatt a termelés összességében 8 %-kal esett vissza. A helyzet különösen nehéz volt 2020-ban, amikor a termelés 15 %-kal szűkült a Covid19-világjárvány ugyanezen évben bekövetkezett megugrása által okozott alacsony kereslet miatt. A termelés a szabadpiaci felhasználás és a belső felhasználás növekedésével összhangban a felülvizsgálati időszakban helyreállt, de nem érte el a 2018. évi szintet.

(203)

A durvalemezekre szánt termelési kapacitást fenntartották, sőt kismértékben növelték a 2018 és 2020 közötti időszakban. A vizsgálat azonban azt mutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat a felülvizsgálati időszakban arra kényszerült, hogy kapacitásainak egy részét leállítsa vagy más termékekre irányítsa át. A teljes kapacitás 5 %-kal, azaz 727 ezer tonnával csökkent a figyelembe vett időszak alatt.

(204)

Tekintettel a termelési kapacitás 5 %-os szűkülésére, a kihasználtsági arány a felülvizsgálati időszak elején és végén 70 % körüli maradt. A kihasználtsági arány azonban különösen alacsony volt 2019-ben és 2020-ban, amikor 59 %-ra esett vissza. Ezt az alacsony arányt a Covid19-válság okozta gazdasági visszaesés váltotta ki, amely a szabadpiaci felhasználásnak, valamint a belső felhasználásra és a kötött értékesítésre szánt termelés jelentős szűküléséhez vezetett.

6B. táblázat

Belső felhasználásra és kötött értékesítésre szánt uniós termelés

(205)

Amint azt az 5.2. pont („Uniós felhasználás”) is megemlíti, a durvalemezek felhasználása visszaesett a figyelembe vett időszakban. A visszaesés hatása különösen a belső felhasználásra és kötött értékesítésre szánt termelést érintette, amely 2019-ben 39 %-kal, 2020-ban pedig további 4 százalékponttal esett vissza. A felülvizsgálati időszakban megfigyelt fellendülés nem volt elegendő az azt megelőző években elvesztett termelési volumen visszanyeréséhez.

(206)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Az értékesítés volumene és piaci részesedése

(207)

Az uniós gazdasági ágazat teljes értékesítési volumenének alakulása nagyjából követte a figyelembe vett időszak alatt a felhasználásban megfigyelhető tendenciát. 2019-ben 8 %-kal esett vissza, majd 2020-ban, a Covid19-világjárvány bekövetkezésének évében még tovább csökkent. Jóllehet a kereslet a felülvizsgálati időszakban helyreállt, ez nem tette lehetővé a gazdasági ágazat számára, hogy elérje a 2018. évi értékesítési szintet. A figyelembe vett időszakban elveszített értékesítés közel egymillió tonnának felelt meg.

(208)

A vizsgálat kimutatta, hogy ez a hatás a kötött értékesítést súlyosabban érintette, mint a szabadpiaci értékesítést. A csökkenés mértéke 2018 és 2020 vége között elérte az 55 %-ot (azaz mintegy 425 000 tonnát). A kötött értékesítéseknek a felülvizsgálati időszakban tapasztalható fellendülése viszonylag gyenge volt; a szóban forgó értékesítések még mindig 37 %-kal elmaradtak a 2018. évi szinttől.

(209)

A szabadpiaci értékesítéseket a piac általános visszaesése is érintette, és az értékesítésben megfigyelhető trendek az adott piacra jellemző felhasználási trendeket is követték. A felülvizsgálati időszakban megfigyelt fellendülés nem volt elegendő az azt megelőző években elvesztett értékesítési volumen visszanyeréséhez.

(210)

Mivel az értékesítési volumen alakulása szorosan követte a szabadpiaci felhasználásban megfigyelhető trendeket, az uniós gazdasági ágazat ezen a piacon nem veszített a részesedéséből. Ez azonban nem fedheti el azt a tényt, hogy a szabadpiaci értékesítési volumen csökkenése (– 683 000 tonna) a figyelembe vett időszakban jelentős volt.

(211)

Amint azt a (178) preambulumbekezdés említi, a figyelembe vett időszak a 2019. évre és a 2020. évre terjedt ki; az előbbire a gazdasági növekedés lassulása volt jellemző, az utóbbira pedig a Covid19-világjárvány következtében súlyosbodott visszaesés. Emiatt a szóban forgó időszakban a piaci és egyéb volumenmutatók nem növekedtek annak ellenére sem, hogy a felülvizsgálati időszakban megmutatkoztak a piaci fellendülés biztató jelei.

(212)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(213)

Az uniós gazdasági ágazatban 2020 végéig nem változott a foglalkoztatás, de a piaci visszaesés súlyossága miatt a felülvizsgálati időszakban a munkaerő 14 %-át kellett elbocsátania. Ebbe beletartozik az egyik uniós gyártó (a ThyssenKrupp) durvalemezekkel kapcsolatos tevékenységének 2021. évi beszüntetése miatt elveszített munkaerő is.

(214)

Az uniós gazdasági ágazat alkalmazottainak termelékenysége 2019-ben és 2020-ban igen alacsony volt, mivel a termelés jelentősen (akár 15 %-os mértékben) csökkent; a foglalkoztatás ezekben az években is fennmaradt. A termelékenységnek a felülvizsgálati időszak alatt tapasztalható fellendülése annak tudható be, hogy 2020-hoz képest alacsonyabb volt az alkalmazottak száma, a termelés pedig fellendült (+7 %).

(215)

Mivel a Kínából származó behozatal volumene elhanyagolható volt a felülvizsgálati időszak alatt, a Bizottság erre az időszakra vonatkozóan nem végzett dömpingszámítást. A Bizottság azonban emlékeztet arra, hogy ilyen számításokat a dömping megismétlődésének valószínűségével összefüggésben elvégzett a 4. fejezetben.

(216)

A korábbi dömping hatása alól való felépüléssel összefüggésben érdemes megjegyezni, hogy a jelenlegi vizsgálat az eredeti intézkedések első felülvizsgálata, melyek szintje 65,1 % és 73,7 % között mozog. Tekintettel a kínai exportőrök 14,4 %-os piaci részesedésére, a korábbi dömpingnek az uniós piacra és az uniós gazdasági ágazatra hosszú távon gyakorolt negatív hatását nem lehet alábecsülni, különösen a gazdasági visszaesés összefüggésében.

(217)

Tekintettel a figyelembe vett időszak alatti kedvezőtlen gazdasági helyzetre, az uniós gazdasági ágazat nem lábalt ki kellő mértékben a korábbi dömping hatásaiból.

(218)

Az uniós független vevők számára történő értékesítések súlyozott átlagú egységárai és a mintába felvett uniós gyártók termelési egységköltsége a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Értékesítési árak az Unióban és termelési egységköltség (EUR/tonna)

(219)

Az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban 9 %-kal tudta növelni szabadpiaci értékesítési árát. Ez az áremelés azonban nem volt elegendő a szóban forgó időszakban párhuzamosan zajló költségnövekedés fedezésére. Amint azt a (189) preambulumbekezdés kifejti, az uniós gazdasági ágazat éves vagy kétéves szerződések alapján végez értékesítést, mely esetben az árakat a szerződés időtartamára nézve rögzítik a felek. Emellett számolni kell a Covid19-világjárvány következményeivel és a piacra gyakorolt előre nem látható hatásával.

(220)

A vizsgálat kimutatta, hogy bizonyos mértékben volt lehetőség az árakat a költségek alakulásának megfelelően kiigazítani. A szabadpiaci értékesítési egységár mindazonáltal 12 %-kal alacsonyabb volt a felülvizsgálati időszak alatti termelési egységköltségnél.

(221)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(222)

A figyelembe vett időszak alatt az átlagos munkaerőköltség kismértékben ingadozott, és összességében 4 %-kal növekedett.

(223)

A mintába felvett uniós gyártók készleteinek szintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Készletek

Forrás: a mintában szereplő uniós gyártók által kitöltött kérdőívek.

(224)

A 11. táblázat azt mutatja, hogy a durvalemez-készletek 2018 és 2019 között csaknem 20 %-kal csökkentek, 2020-ban stabilak maradtak, majd 2021-ben visszaálltak a 2018-as szintre (a teljes termelés mintegy 12 %-ának megfelelő szintre). A készletek az uniós gazdasági ágazat szempontjából nem tekinthetők fontos kármutatónak, mivel a hasonló terméket az uniós gazdasági ágazat általában a felhasználók konkrét megrendelései alapján állítja elő.

(225)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

12. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(226)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből – nevezetesen a szabadpiaci értékesítéseiből – származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési árbevétel százalékában. A várakozásoknak megfelelően a jövedelmezőség 2020-ban, a világjárvány legsúlyosabb időszakában érte el a legalacsonyabb szintet, a –11 %-ot. A felülvizsgálati időszakban a jövedelmezőség helyreállt, de negatív maradt. Ez annak az eredménye volt, hogy az árak a 2018. évi szinthez képest akár 9 %-kal is emelkedtek, és bizonyos költségeket – például a teljes munkaerőköltséget – csökkenteni lehetett a szóban forgó időszakban.

(227)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A pénzforgalom a figyelembe vett időszakban negatív maradt, és különösen 2020-ban jelentősen romlott. A felülvizsgálati időszakban kismértékben helyreállt, de nagyrészt negatív maradt.

(228)

A gazdasági visszaesés, a legtöbb termelési költség növekedése és az uniós gazdasági ágazat által a figyelembe vett időszakban elszenvedett veszteségek súlyos következményekkel jártak a beruházások szintjére nézve, melyeket 2020-tól következetesen és drasztikusan vissza kellett fogni. A beruházások szintje a felülvizsgálati időszakban nem érte el a 2018. évi szint felét.

(229)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékos arányában kifejezett nyereség. A többi teljesítménymutatókhoz hasonlóan a figyelembe vett időszak alatt ez is negatív maradt. Nem meglepő, hogy a legalacsonyabb szintet (–20 %) 2020-ban érte el. A felülvizsgálati időszakban a piac fellendülése, a veszteség csökkenése, valamint a beruházások alacsonyabb szintje némileg jobb, de továbbra is negatív eredményhez vezetett.

(230)

A vizsgálat kimutatta, hogy a Kínából származó behozatal visszaesett, és a figyelembe vett időszak alatt a csekély mértékű (de minimis) szint alatt maradt. Az ilyen korlátozott importmennyiségek volumene vagy ára alapján tehát nem lehetett érdemi következtetéseket levonni.

(231)

Az egyéb harmadik országokból származó behozatal volumene is visszaesett a figyelembe vett időszakban a csökkenő kereslettel összefüggésben. Az összes többi harmadik országból importált durvalemezek átlagos importára körülbelül 2,5 %-kal maradt el az uniós gazdasági ágazat átlagos árszintjétől. Piaci részesedésük a szóban forgó időszakban nagyjából változatlan maradt.

(232)

A figyelembe vett időszak magában foglalja a 2020-as évet, amikor kitört a Covid19-világjárvány, amely világszerte a gazdaságok jelentős mértékű általános visszaeséséhez vezetett. Ebben az összefüggésben a vizsgálat kimutatta, hogy a zsugorodó piacon az uniós gazdasági ágazat valamennyi kármutatója negatívan alakult és/vagy negatív maradt a figyelembe vett időszakban. A termelés csökkent, a szabadpiaci értékesítés 9 %-kal visszaesett; az uniós gazdasági ágazat kénytelen volt 14 %-kal csökkenteni a foglalkoztatást. Az értékesítési árak növelésére volt lehetőség, de ez nem volt elegendő mértékű ahhoz, hogy fedezze a termelési költségek növekedését, így a jövedelmezőség, a pénzforgalom, a beruházások és a beruházások megtérülése ebben az időszakban következetesen negatív maradt.

(233)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat a felülvizsgálati időszakban igen sérülékeny állapotban volt, az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében vett jelentős kár érte. A Bizottság ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy – tekintettel az érintett termék Kínából származó behozatalának elhanyagolható volumenére – azt a jelentős kárt, amely az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt érte, nem okozhatta a Kínából származó behozatal.

(234)

A Primex előadta, hogy az uniós gazdasági ágazat instabil helyzetét a kereslet visszaesése okozta, és hogy nincs bizonyíték a Kínából származó behozatal és az uniós gyártók helyzete közötti ok-okozati összefüggésre. Ezért a kínai exportőrök nem tekinthetők felelősnek az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon elszenvedett kárért.

(235)

A figyelembe vett időszakban a felhasználás visszaesése valószínűleg szerepet játszott az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetében. A Bizottság azonban emlékeztet arra, hogy az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján indított hatályvesztési felülvizsgálat során más kritériumokat – különösen a dömping megismétlődésének és a Kínából származó dömpingelt behozatal által okozott kár megismétlődésének valószínűségét – is figyelembe kell venni. Ebben a vonatkozásban a Bizottság tovább vizsgálta a Kínából származó dömpingelt behozatal által okozott kár megismétlődésének valószínűségét.

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követő észrevételek

(236)

A kérelmező az érdekelt felek végső tájékoztatását követő észrevételeiben egyetértett a Bizottság következtetéseivel, és megjegyezte, hogy az uniós ágazat gazdasági helyzete a dömpingellenes intézkedések kivetésének köszönhetően az eredeti vizsgálati időszakkal összevetve általánosan javult, ugyanakkor ez a helyzet sérülékeny és az uniós ágazat továbbra is hátrányos helyzetben van.

(237)

A CISA észrevételeiben úgy vélte, hogy a Bizottság által elismert tény, miszerint az uniós ágazatot ért kárt nem a Kínából származó behozatal okozta, alapvető jelentőségű ebben az ügyben.

(238)

Ugyanakkor a CISA kétségbe vonta a Bizottság kármeghatározását és azt állította, hogy az nem felelt meg a WTO dömpingellenes megállapodásának 3.1. cikkében meghatározott, a tárgyilagos vizsgálatra és az egyértelmű bizonyítékokra vonatkozó követelménynek. Állítása alátámasztására a CISA észrevételezte a figyelembe vett időszak kiválasztását, az uniós iparág fő makrógazdasági mutatóinak értelmezését és az importárakkal kapcsolatos tendenciákat.

(239)

A figyelembe vett időszakot illetően a CISA hivatkozott a „tárgyilagos vizsgálat” követelményének a WTO Fellebbezési Testülete általi értelmezésére; a testület jelentése (72) szerint ugyanis „a vizsgálatot végző hatóságok nem végezhetik olyan módon a vizsgálatot, amely szerint valószínűbbé válik, hogy a megállapítások vagy az értékelési folyamat hatására azt állapítják meg, hogy a belföldi gazdasági ágazatot kár éri”. Ezenkívül a CISA hivatkozott az alaprendelet 6. cikkének (1) bekezdésére, amely szerint a vizsgálati időszak többek között „reprezentatív ténymegállapításra” szolgál. A CISA megítélése szerint 2020-ban és 2021-ben a Covid19-világjárvány általában a gazdaságra, és konkrétan az acéliparra gyakorolt hatásai miatt a Bizottság által figyelembe vett időszak (2018. január 1. – 2021. december 31.) nem reprezentatív és a Bizottságnak a figyelembe vett időszakba bele kellett volna venni legalább a két megelőző évet is, valamint a vizsgálati időszakot követő időszakot is.

(240)

Az uniós iparág fő makrógazdasági mutatóinak értelmezését illetően a CISA megismételte az eljárás megindításával kapcsolatos észrevételiben kifejtett nézeteit. A CISA különösen hangsúlyozta az uniós durvalemez-felhasználás visszaesését és azzal érvelt, hogy az uniós ágazatra vonatkozó mutatószámokat ezzel a visszaeséssel összefüggésben kell értékelni. A CISA szerint ezzel a megközelítéssel azt a következtetést kellene levonni, hogy az uniós ágazat stabil. Ezenkívül a CISA hangsúlyozta, hogy e mutatószámok kedvezőtlen alakulása nem vezethető vissza a Kínából származó behozatalra.

(241)

Az importárakkal kapcsolatos tendenciákat illetően a CISA megjegyezte, hogy a Kínából származó import ára meghaladta az eladási árakat, valamint az uniós iparág a vizsgálati időszakra eső termelési költségeit, valamint hogy a Kínából származó import ára 2019 és 2021 között magasabb volt a más harmadik országokból származó import áránál, amelyek következetesen elmaradtak az uniós ágazat értékesítési áraitól és termelési költségeitől. A CISA álláspontja szerint ez meggyőzőn bizonyítja a jelenlegi exportőrök által alkalmazott áralákínálást és áron aluli értékesítést, és további bizonyítéka annak, hogy a Bizottság következtetéseivel ellentétben a Kínával szembeni dömpingellenes intézkedések fenntartása nem indokolt.

(242)

A (233) preambulumbekezdésben említettek szerint az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt ért jelentős kár nem vezethető vissza a Kínából származó dömpingelt behozatalra. Ezért, és ellentétben a CISA megjegyzéseivel, a kár oka nem lényeges kérdés ebben az ügyben. Ezenkívül a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó elemzés megállapította, hogy az intézkedések hiánya minden valószínűség szerint a Kínából származó, kárt okozó árak mellett megvalósuló dömpingelt behozatal jelentős növekedését eredményezné, és a Kínából származó dömpingelt behozatal által eredetileg okozott jelentős kár valószínűleg megismétlődne. Ennek részletes magyarázatát a (249)–(263) preambulumbekezdés tartalmazza. Ezért a CISA jelentős kár megállapítására vonatkozó állításainak nincs hatása.

(243)

Mindenesetre a teljesség kedvéért, valamint a következő preambulumbekezdésekben elmagyarázott okokból a Bizottság nem értett egyet a CISA azon állításaival, hogy a kármeghatározás nem felelt meg a tárgyilagos vizsgálatra és az egyértelmű bizonyítékokra vonatkozó követelménynek. A Bizottság továbbá nem értett egyet azzal, hogy a CISA által felhozott érvek alátámasztanák ezt az állítást.

(244)

A figyelembe vett időszak kiválasztását illetően – ahogy azt a CISA beadványában elismeri – a Bizottság jelentős mérlegelési jogkörrel rendelkezik. Ebben az esetben a Bizottság a szokásos gyakorlatnak megfelelően (az alaprendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban) azt az időszakot választotta ki, amely magában foglalja a vizsgálati időszakot, valamint az azt megelőző három évet. Ezért az a feltételezés, hogy a figyelembe vett időszakot a Bizottság úgy választotta ki, hogy az valószínűbbé tegye a kár bekövetkezésének kimutatását, teljes mértékben alaptalan és visszautasítandó. A reprezentativitást illetően a négy teljes évet felölő időszak rendes körülmények között megfelelően reprezentatívnak számít. A piaci körülmények vonatkozásában megszokott, hogy ekkora időtartam alatt változnak, és egyes időszakokat gazdasági visszaesés jellemez, vagy a gazdasági ciklus részeként vagy egy váratlan esemény, például a Covid19-járvány miatt. Ezenkívül a Bizottság hangsúlyozta, hogy a piaci feltételeket, többek között a felhasználás visszaesését az értékelés során megfelelően figyelembe vette, és ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a bekövetkezett kár nem vezethető vissza a Kínából származó behozatalra.

(245)

A fő makrogazdasági mutatók értelmezését illetően a Bizottság megjegyzi, hogy az alaprendeletben semmi nem enged arra következtetni, hogy az uniós ágazat gazdasági helyzetét kizárólag a felhasználással és más piaci feltételekkel összefüggésben kellene értékelni. Az alaprendelet előírja ugyanakkor, hogy az ok-okozati összefüggések értékelésekor figyelembe kell venni a kereslet csökkenését és a felhasználásban bekövetkezett változásokat. A fentiekben kifejtettek szerint a Bizottság értékelése teljes mértékben megfelelt ennek a követelménynek.

(246)

Az importárakkal kapcsolatos tendenciákat illetően a Bizottság megjegyzi, hogy a Kínából származó behozatal volumenének és árának a harmadik országból származó behozatal volumenével és árával való összehasonlítása önmagában nem releváns a kár meghatározása szempontjából, ugyanakkor az ok-okozati kapcsolat meglétének értékelése szempontjából az lehet.

(247)

A fentiek alapján a Bizottság megerősítette a kárral kapcsolatos következtetéseit és megjegyezte, hogy a jelentős kár felülvizsgálati időszak alatti meglétére vonatkozó vizsgálat elkülönül a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó meghatározástól az intézkedések hatályvesztése esetén. Az utóbbi a (250)–(206) preambulumbekezdésben elmagyarázottaknak megfelelően különböző tényezők előretekintő elemzésén alapul.

(248)

A Bizottságnak a (233) preambulumbekezdésben foglalt következtetései szerint az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt jelentős kár érte. Amint az a (216) preambulumbekezdésben szerepel, a korábbi jelentős mértékű dömping negatív hatását nem lehet alábecsülni, és a Bizottság úgy ítélte meg, hogy azt a kárt, amely a felülvizsgálati időszak alatt az uniós gazdasági ágazatot érte, nem okozhatta a Kínából származó behozatal, mivel annak volumene nagyon korlátozott volt. Amint azt a (185) és (230) preambulumbekezdés megemlíti, a kínai behozatal piaci részesedése a figyelembe vett időszakban a csekély mértékű (de minimis) szint alatt, azaz a felhasználás 1 %-a alatt maradt. A Bizottság ezért az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e a Kínából származó dömpingelt behozatal által eredetileg okozott kár megismétlődése.

(249)

Ennek kapcsán a Bizottság megvizsgálta a kínai termelési kapacitást és szabad kapacitást, az uniós piac vonzerejét, valamint a harmadik országokba irányuló export árai és az uniós árszint közötti kapcsolatot. Vizsgálta továbbá a Kínából származó behozatalnak a dömpingellenes intézkedések hiányában valószínűsíthető árszintjét, valamint annak az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatását.

(250)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy a kínai exportőrök egyre nagyobb számban vannak jelen az uniós piacon, és az eredeti vizsgálati időszakban 14,4 %-os piaci részesedéssel rendelkeztek. Ez azt mutatja, hogy ezek az exportőrök különösen érdekeltek az uniós piacon. Amint azt a (170) preambulumbekezdés kifejti, a kínai szabad kapacitás, az uniós piacnak a kínai exportáló gyártók által észlelt vonzereje, valamint az e piacokra irányuló export lehetőségét korlátozó dömpingellenes intézkedések megléte alapján nagy a valószínűsége annak, hogy a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése a Kínából az Unióba irányuló durvalemez-export jelentős növekedését eredményezné.

(251)

Azt illetően, hogy e behozatal milyen árszinten lépne be az Unióba, a kérelmező az S&P Global Platts – az acélágazat független piaci elemzője – árképzésre vonatkozó adataira támaszkodó becsléseket nyújtott be. Ezek az adatok magukban foglalták a Kínából (Sanghaj) származó export (FOB-paritáson számított) árait, az uniós gazdasági ágazat által Észak- és Dél-Európában felszámított (gyártelepi) árakat, valamint egy dél-európai kikötő (CIF) importárait. A Kínából származó export árai a Q355 elnevezésű alapvető szerkezeti osztályra vonatkoznak, míg a többi ár a hasonló S235 JR osztályra vonatkozik. Az adatok azt mutatták, hogy a felülvizsgálati időszakot követő időszakban a Kínából származó export árai általában jelentősen alacsonyabbak voltak, mint az uniós gazdasági ágazat által Észak- és Dél-Európában alkalmazott árak, valamint az egy dél-európai kikötőben történő behozatal árai. A kérelmező különösen az elmúlt három hónapra – azaz 2022 augusztusára, szeptemberére és októberére, melyekre nézve elérhetők voltak az adatok – vonatkozóan számította ki a Kínából származó export árait (a Sanghajból Antwerpenbe irányuló fuvarozás költségeivel kiigazítva): az így kiszámított árak az uniós gazdasági ágazat által Észak-Európában alkalmazott áraknál 39 %-kal, az uniós gazdasági ágazat által Dél-Európában alkalmazott áraknál 29 %-kal, a dél-európai importáraknál pedig 20 %-kal voltak alacsonyabbak. Ennek eredményeként a kérelmező becslése szerint az uniós piacra irányuló kínai export nagy volumene valószínűleg az uniós piaci árak legalább 20–29 %-os csökkenését eredményezné az értékesítési volumen fenntartása esetén.

(252)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából származó behozatal jelentős növekedése jelentős további nyomás alá helyezné az uniós árakat, amelyek már most is veszteséget eredményeznek. Tekintettel az uniós gazdasági ágazat sérülékeny helyzetére, ez a kombináció az értékesítés, a piaci részesedés és a jövedelmezőség további jelentős visszaesését eredményezné, tovább rontaná az uniós gazdasági ágazat helyzetét, és végső soron életképességét kérdőjelezné meg.

(253)

A CISA számos állítást fogalmazott meg a kár megismétlődésének valószínűségével kapcsolatban. Először is előadta, hogy a durvalemezekre már kiterjed az uniós védintézkedések által biztosított védelem, és hogy már pusztán ezeknek az intézkedéseknek köszönhetően nagyon valószínűtlen a kár megismétlődése. Felkérte a Bizottságot, hogy a jelenlegi felülvizsgálat értékelése során vegye figyelembe ezt a kettős védelmet.

(254)

Ebben az összefüggésben két alapelvre kell felhívni a figyelmet. Először: jóllehet mind a védintézkedéseknek, mind a dömpingellenes intézkedéseknek a kár kezelése a céljuk, az előbbiek nem helyettesítik az utóbbiakat. Másodszor: ebben az esetben nem áll fenn az uniós gazdasági ágazat kettős védelme. Amint azt a CISA említette, a védintézkedéseket mértéke 25 %-os volt, míg a durvalemezekre kivetett dömpingellenes vámok magasabbak voltak: a 65,1 % és a 73,7 % közötti tartományban mozogtak. Amint azt a védintézkedésekről szóló rendelet 2.6. melléklete egyértelműen említi, a durvalemezekre kivetett dömpingellenes vámnak csak egy töredéke lenne megfizetendő a védintézkedések szerinti összegek megfizetése után. Ezek az intézkedések tehát nem kumulatívak, és nem áll fenn kettős védelem.

(255)

Másodszor: a védintézkedési rendelet 2.6. melléklete azt mutatja, hogy a védintézkedések nem azt hivatottak biztosítani, hogy a durvalemezeket az eredeti dömpingellenes vizsgálatban meghatározott, kárt nem okozó szinten importálják Kínából. Az e követelménynek való megfeleléshez 40,1 %-os kiegészítő vámra lenne szükség. Ezenkívül – amint arról a (79) és (80) preambulumbekezdés említést tesz – a Bizottság megjegyezte, hogy a jelenlegi védintézkedések által biztosított globális kontingens jelentős, és ezért a dömpingellenes vámok hatályvesztése esetén nem tudná érdemben korlátozni a Kínából származó behozatalt abban, hogy kárt okozó árakon lépjen be az uniós piacra.

(256)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság elutasítja azokat az állításokat, miszerint az uniós gazdasági ágazat kettős védelmet élvez, és hogy a védintézkedések megakadályozzák a kár megismétlődését.

(257)

A CISA és a Primex előadta továbbá, hogy a kínai pénzügyminisztérium bejelentette, hogy egyes acéltermékek – köztük a durvalemezek – 2021 augusztusától kezdődően már nem jogosultak héa-visszatérítésre, és hogy ennek az intézkedésnek eredményeként nem valószínű, hogy a kár az intézkedések hatályvesztése esetén megismétlődne.

(258)

A (166) preambulumbekezdésben említettek szerint a CISA és a Primex nem terjesztett elő állításokat arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a héa-visszatérítés eltörlése milyen valószínűsíthető hatást gyakorolna az Unióba irányuló kivitel árára. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy – tekintettel a kínai gyártók szabad kapacitásai kihasználásának szükségességére – a héa-visszatérítés megszüntetése nem akadályozná meg a kínai gyártókat abban, hogy dömpingelt exporttal elárasszák az uniós piacot. Ebből következik, hogy nem megalapozott azt az érv, miszerint a héa-visszatérítés megszüntetésének következtében a kár valószínűleg nem ismétlődik meg.

(259)

A Bizottság ennek alapján megállapítja, hogy az intézkedések hiánya minden valószínűség szerint a Kínából származó, kárt okozó árak mellett megvalósuló dömpingelt behozatal jelentős növekedését eredményezné, és a Kínából származó dömpingelt behozatal által eredetileg okozott jelentős kár valószínűleg megismétlődne.

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követő észrevételei

(260)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követő észrevételeiben a kérelmező egyetértett a Bizottság azon következtetésével, hogy az intézkedések hiánya minden valószínűség szerint a Kínából származó, kárt okozó árak mellett megvalósuló dömpingelt behozatal jelentős növekedését eredményezné, és a Kínából származó dömpingelt behozatal által eredetileg okozott jelentős kár valószínűleg megismétlődne.

(261)

Ezzel ellentétben a CISA megjegyzéseiben megismételte, hogy a durvalemezek Kínából származó behozatala már így is jelentéktelen volt és a héa-visszatérítés megszüntetése miatt az még jobban csökkenne. A CISA szerint az egyetlen észszerűen levonható következtetés az lenne, hogy az uniós ágazatot ért feltételezett kár vagy a kár megismétlődésének oka nem lehet a Kínából származó import.

(262)

A Bizottság megítélése szerint a kár megismétlődésének valószínűségével összefüggésben a releváns kérdés nem az, hogy a héa-visszatérítés eltörlése milyen valószínűsíthető hatást gyakorolna, amíg az intézedések hatályban vannak, hanem az, hogy milyen hatást gyakorolna a durvalemezek uniós piacára és az uniós ágazatra az intézkedések hatályvesztése esetén. A Bizottság megjegyzi, hogy a CISA nem számszerűsítette a szóban forgó eltörlés hatását a lehetséges volumen és azon exportár tekintetében, amelyen a Kínából származó termékek az uniós piacon megjelennének. Ezenkívül a CISA nem érvelt azzal a következetetéssel szemben, hogy a héa-visszatérítés megszüntetése nem akadályozná meg a kínai gyártókat abban, hogy dömpingelt exporttal elárasszák az uniós piacot. Ezért a Bizottság fenntartotta a (259) preambulumbekezdésben levont következetetését a kár megismétlődésének valószínűségét illetően.

(263)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök/kereskedők és a felhasználók érdekeit is.

(264)

Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.

(265)

Az uniós gazdasági ágazat több tagállamban, például Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Spanyolországban, Belgiumban, Görögországban, a Cseh Köztársaságban, Lengyelországban és Ausztriában található, és – amint arról a (212) preambulumbekezdés említést tesz – a felülvizsgálati időszakban több mint 16 000 főt foglalkoztatott közvetlenül a durvalemezek kapcsán.

(266)

A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az uniós gazdasági ágazat – a Kínával szembeni meglévő intézkedések ellenére is – veszteséges maradt a figyelembe vett időszak teljes időtartama alatt, és veszteségeket könyvelt el a termelés, továbbá az uniós piaci értékesítési volumene tekintetében. A fentiekben kifejtettek szerint az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai behozatal nagy valószínűséggel dömpingárakon és nagy volumenben indulna újra. Ez valószínűsíthetően az uniós gazdasági ágazat már most is sérülékeny helyzetének romlásához vezetne, ami adott esetben megkérdőjelezhetné a durvalemezgyártás életképességét, és emiatt a foglalkoztatás, valamint az alternatív ellátási források szűkülnének az Unióban.

(267)

Az uniós gazdasági ágazat érdeke, hogy a piacot hatékony és tisztességes kereskedelmi feltételek vezéreljék. Az intézkedések fenntartása esetén a várakozások szerint a világjárványt követő piaci fellendülés kontextusában az uniós gazdasági ágazat képes lenne emelni árait, növelni termelési és értékesítési volumenét, valamint a foglalkoztatást, továbbá fokozatosan visszatérni a nyereség termeléséhez.

(268)

A Bizottság tehát levonta a következtetést, hogy a Kínával szembeni hatályos intézkedések fenntartása egyértelműen az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(269)

A vonatkozó bizottsági kérdőívet egyetlen független importőr vagy kereskedő sem töltötte ki.

(270)

A Primex elnevezésű durvalemez-importőr ellenezte az intézkedések meghosszabbítását, és a vizsgálat megindításakor beadványt nyújtott be, de a független importőrök és kereskedők érdekeivel kapcsolatban nem tett észrevételt.

(271)

Az eredeti vizsgálat azt a következtetést vonta le, hogy az intézkedések bevezetése nem gyakorol majd jelentős kedvezőtlen hatást az uniós importőrök érdekeire. Ennek oka az volt, hogy a durvalemezek az együttműködő importőrök üzleti tevékenységének legfeljebb 20 %-át tették ki, valamint az, hogy a legtöbb importőr számos forrásból származó árukkal kereskedik, mely források egyike az uniós gazdasági ágazat.

(272)

A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartása esetén a független importőrökre és kereskedőkre gyakorolt hatás valószínűleg nem lesz jelentős.

(273)

Három felhasználó működött együtt a vizsgálatban, és töltötte ki legalább részben a Bizottság kérdőívét. Az Europipe GmbH (a továbbiakban: Europipe) elnevezésű felhasználó kijelentette, hogy támogatja az intézkedések fenntartását. Az Europipe GmbH-nak azonban két uniós gyártó a tulajdonosa, és helyzete a felhasználók érdekei szempontjából nem tekinthető reprezentatívnak.

(274)

A másik két felhasználó, a Vestas Wind Systems A/S (a továbbiakban: Vestas) és az Astilleros Gondán S.A. (a továbbiakban: Gondán) kijelentette, hogy ellenzi az intézkedések fenntartását.

(275)

A szélturbinák építésével foglalkozó Vestas kijelentette, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék végtermékei költségének jelentős részét teszi ki. Jóllehet úgy nyilatkozott, hogy a felülvizsgálati időszak alatt kizárólag az uniós gazdasági ágazattól szerezte be a durvalemezeket, azt állította, hogy az intézkedések fenntartása negatív hatással lenne tevékenységeire. A Vestas azonban nem bocsátott rendelkezésre olyan információkat, amelyek ezen állításának ellenőrzése szempontjából relevánsak lennének.

(276)

Annak értékelése céljából, hogy az intézkedések meghosszabbítása milyen hatással lehet a Vestasra és általánosabban a szélerőmű-üzletág egészére, a Bizottság felhasználta a WinEurope (73) egyik jelentését is, mely szerint a szélerőmű-ágazat a (178) preambulumbekezdésben említett nehéz gazdasági helyzet ellenére is folyamatosan nőtt (+22%) a 2018 és 2020 közötti időszakban, majd a felülvizsgálati időszakban folytatódott a növekedése (+17 %). A 2026-ig tartó időszakra vonatkozó előrejelzés arra enged következtetni, hogy ez a tevékenység továbbra is jelentősen bővülni fog.

(277)

A hajógyártással foglalkozó Gondán is kijelentette, hogy a felülvizsgálati időszak alatt kizárólag az uniós gazdasági ágazattól vásárolt. A felülvizsgálat tárgyát képező termék költsége nem érte el az adott végtermék teljes költségének 5 %-át.

(278)

A versengő felhasználók durvalemez-felhasználása a felülvizsgálati időszakban együttesen a teljes uniós szabadpiaci felhasználás jóval kevesebb mint 10 %-át tette ki.

(279)

A fentiekre tekintettel nincs bizonyíték arra, hogy az intézkedések fenntartása jelentős vagy aránytalan hatást gyakorolna a szóban forgó felhasználók tevékenységeire.

(280)

A Vestas, a CISA és a Primex azzal érvelt, hogy a dömpingellenes intézkedések fenntartása nem szolgálná az Unió érdekét, különös tekintettel azokra a hatásokra, amelyeket a nehézlemez-kínálatra gyakorolt az Oroszország által 2022. február 24-én Ukrajnával szemben provokáció nélkül indított és indokolatlan katonai agresszió, valamint az Oroszországgal és Belarusszal szemben ezt követően bevezetett szankciókra. E felek szerint ezek a fejlemények az Oroszországból és Fehéroroszországból származó durvalemezek behozatalának beszüntetéséhez, valamint az Ukrajnából származó behozatal jelentős korlátozásához vezettek, és a következmények várhatóan továbbra is fennmaradnak. A Vestas és a Primex szerint az uniós gyártók termelési kapacitása is korlátozott lenne az acéllemezek vagy más inputok (például a vasércpellet, a kokszolható szén, a fémhulladék és az ötvözőfémek) állítólagos ellátási hiánya miatt. A fent említett országokból származó behozatal csökkenésére tekintettel a CISA és a Primex azzal érvelt, hogy a Kínából származó behozatal pótolhatja a hiányzó kínálatot.

(281)

A Bizottság elismerte, hogy 2022 februárjától kezdődően az ukrajnai háború az Oroszországból és Ukrajnából származó behozatal jelentős csökkenését eredményezte, és hogy nincs arra utaló jel, hogy ez a helyzet a közeljövőben megváltozna. A Bizottság azonban megállapította, hogy az Ukrajnából és Oroszországból származó behozatalt nagyrészt felváltotta az Indiából, Indonéziából és a Koreai Köztársaságból származó behozatal. Továbbá – amint azt a (201) preambulumbekezdés is közli – az uniós gazdasági ágazat továbbra is mintegy 4 millió tonna szabad kapacitással rendelkezik, és képes kielégíteni a kereslet jelentős növekedését, emellett a nyersanyagokat érintő állítólagos korlátozásokat nem támasztották alá bizonyítékokkal. Végezetül: a Bizottság emlékeztetett arra, hogy az intézkedéseknek nem az a céljuk, hogy a piacról kizárják a kínai behozatalt, továbbá arra, hogy a kínai export számára mindig is rendelkezésre állt a durvalemezek kárt nem okozó áron történő értékesítése. Ezért az ellátási hiányra vonatkozó állításokat a Bizottság nem tudta elfogadni.

(282)

Összefoglalásként elmondható, hogy a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az intézkedések fenntartásának a felhasználókra gyakorolt hatása nem lenne jelentős, különös tekintettel arra, hogy az Unióban fenn kell tartani a durvalemez-termelést.

(283)

A Vestas azzal érvelt, hogy az uniós gazdasági ágazat kapacitáskorlátai miatt az uniós szélenergia-ágazat durvalemezek iránti – ezen belül különösen a nagy méretű acéllemezek iránti – kereslete az intézkedések fenntartása esetén nem elégíthető ki. A Vestas szerint ez hatással lenne a szélenergiának az energiamixben való arányának további növekedésére, és ennek következtében az Unió azon képességére is, hogy elérje a megújuló energiára és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó célkitűzéseit.

(284)

A Bizottság megjegyezte, hogy a Vestas nem támasztotta alá a durvalemezek adott típusára vonatkozó állítólagos kapacitáskorlátozásokat. Emellett – amin az a (281) preambulumbekezdésben szerepel – az uniós gazdasági ágazat tartalékkapacitással rendelkezik, amely képes kielégíteni a jelentősen megnövekedett keresletet is, és termelését harmadik országokból származó behozatal egészíti ki. A fentiekre tekintettel nincs bizonyíték arra, hogy az intézkedések fenntartása jelentősen korlátozná a szélenergia-ágazat fejlődését.

(285)

A vizsgálat továbbá kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat ambiciózus beruházási tervekkel rendelkezik az acélgyártás környezetbarátabbá tételére, beleértve a hagyományos nagyolvasztókról az elektromos ívkemencékre való átállást is. Az ilyen beruházások várhatóan jelentős mértékben hozzájárulnak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó uniós célok eléréséhez. Ezek azonban csak akkor valósulhatnak meg, ha az uniós gazdasági ágazat megfelelő jövedelmezőséget ér el, amelynek viszont előfeltétele az intézkedések fenntartása.

(286)

A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy az intézkedések fenntartása összességében nem gyakorolna negatív hatást az Unió környezetvédelmi célkitűzéseire.

(287)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincsenek olyan, uniós érdekből fakadó kényszerítő okok, amelyek a Kínából származó durvalemezek behozatalára vonatkozóan meglévő intézkedések fenntartása ellen szólnának.

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követő észrevételei

(288)

Az érdekelt felek végső tájékoztatását követő észrevételeiben a kérelmező egyetértett a Bizottság azon következtetéseivel, hogy az intézkedések fennmaradása az egész uniós piac érdeketi szolgálná azáltal, hogy a durvalemezek tekintetében biztos és stabil ellátást garantálna az unión belül és lehetővé tenné a környezetbarátabb acélgyártásra való átállás folytatását, valamint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését.

(289)

Ezzel ellentétben a CISA azt állított, hogy az uniós érdekkel kapcsolatos megfontolások a szóban forgó intézkedések megszüntetését tennék szükségessé a következő okok miatt: (1) Az Oroszország és Ukrajna uniós piacról való kiesése és az acélra vonatkozó védintézkedések fenntartása miatti valószínűsíthető importhiány, (2) az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó javasolt uniós mechanizmus, valamint (3) a gazdasági visszaesés kockázata az uniós magas inflációs rátákkal összefüggésben.

(290)

A lehetséges importhiány tekintetében a CISA ismételten úgy vélte, hogy az Oroszországból és Ukrajnából származó behozatal megszűnése ellátási hiányt eredményez. Állítása alátámasztására a CISA benyújtott piaci elemző által közzétett cikket (74) nyújtott be.

(291)

A Bizottság megjegyezte, hogy a CISA által szolgáltatott információk megerősítik azt a következtetést, hogy az Ukrajnából és Oroszországból származó importot nagymértékben a más országokból, többek között Indiából és Indonéziából származó import váltotta fel. Figyelembe véve azt, hogy a CISA nem szolgáltatott megbízható információkat az uniós kereslet alakulásáról vagy a durvalemezek uniós gyártók általi előállításáról, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a hiányra vonatkozó állítások nem megalapozottak és ezért azok nem vehetők figyelembe.

(292)

Az importáruk karbonintenzitását ellensúlyozó uniós mechanizmust (CBAM) illetően a CISA azt állította, hogy az Európai Parlament és a Tanács közötti átmeneti megállapodás (75) szerinti elfogadása és alkalmazása esetén jelentős többletköltségeket okozna és ezért visszafogná a durvalemezek behozatalát, többek között különösen a Kínából, az Indiából, az Oroszországból és a Törökországból származó importot.

(293)

A CISA megerősítette, hogy a CBAM nincs hatással a vizsgálati időszakra, mivel akkor még csak egy jogalkotási javaslat volt. A Bizottság mindenesetre emlékeztetett arra, hogy a javasolt mechanizmus célja az, hogy megelőzze a kibocsátásáthelyezést, ösztönözze a tisztább ipari termelést a nem uniós országokban, valamint hogy méltányos árat szabjon az EU-ba belépő, karbonintenzív áruk előállítása során kibocsátott szén-dioxidra. Ezért a CBAM céljai teljes mértékben összhangban állnak az Unió azon érdekével, hogy megvalósítsa környezetvédelmi célkitűzéseit. Ezenkívül a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a CBAM lehetséges hatása a Kínából, Indiából, Oroszországból és Törökországból származó durvalemezek behozatalára függ az ezen országok gyártási eljárásának dekarbonizációs szintjétől, amit ebben a szakaszban még mindig túl korai értékelni. A Bizottság a CBAM hatását az átmeneti végrehajtási időszak végén (2025. december) fogja e tekintetben megvizsgálni, hogy szükség esetén a végső rendszer 2026. januári teljes mértékű hatályba lépése előtt kiigazítsa az alkalmazást. A fentiek alapján a Bizottság ezt az állítást elutasította.

(294)

Az inflációt illetően a CISA azt állította, hogy az Unióban 2022-ban eddig soha nem látott inflációs szintek miatt az érintett termék megnövekedett ára miatt veszélybe került az infrastrukturális projektek életképessége és az uniós tagállamokban a GDP növekedése.

(295)

A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az intézkedések célja az Unión belüli tisztességes piaci feltételek biztosítása, és megjegyezte, hogy az olyan gazdasági környezet, amelyben jelentősen megnő az inputanyagok ára, de a termelők nem igazíthatják ki megfelelően az áraikat a dömpingelt behozatal miatt, nem eredményezne gazdasági növekedést és veszélyeztetné az iparág életképességét.

(296)

Ezért Bizottság fenntartotta azon álláspontját, hogy nincsenek olyan, uniós érdekből fakadó kényszerítő okok, amelyek a Kínából származó durvalemezek behozatalára vonatkozóan meglévő intézkedések fenntartása ellen szólnának.

(297)

A CISA előadta, hogy a jelenleg hatályos dömpingellenes intézkedések felfüggesztésének az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdésében előírt feltételei teljesültek. A CISA azt állította, hogy az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdésében meghatározott mindkét feltétel teljesül. A CISA előadta, hogy a piaci feltételek ideiglenesen olyan mértékben változtak, hogy nem valószínű az, hogy a felfüggesztés következtében a kár folytatódna vagy kár következne be. E tekintetben a CISA hivatkozott az uniós downstream ágazat növekedési várakozásaira és az uniós piacon tapasztalható egyre nagyobb mértékű szűkösségre, a Covid19 utáni időszakban várható gazdasági fellendülésre, az érintett termék árának emelkedésére, az Oroszországból és Ukrajnából származó behozatal mennyiségének várható csökkenésére, valamint a Kínából származó síkhengerelt alumíniumtermékekre kivetett végleges dömpingellenes vámok felfüggesztéséről szóló végrehajtási határozatra.

(298)

A Bizottság elutasította a CISA állítását, mivel az megalapozatlan volt. A CISA nem nyújtott be információt annak alátámasztására, hogy az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdésében foglalt feltételek teljesülnek, és hogy a hatályos dömpingellenes intézkedéseket fel kell függeszteni.

(299)

A dömping megismétlődésének valószínűségével, a kár megismétlődésének valószínűségével és az uniós érdekkel kapcsolatban levont bizottsági következtetések alapján a Kínai Népköztársaságból származó durvalemezekre vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(300)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. A vállalatoknak, amelyekre egyedi dömpingellenes vámok vonatkoznak, a tagállamok vámhatóságai felé érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatniuk. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Amennyiben a behozatalt nem kíséri ilyen számla, akkor a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vám alkalmazandó.

(301)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassanak a behozatalokra, nem a számla jelenti az egyetlen olyan elemet, amelyet a vámhatóságoknak figyelembe kell venniük. Ugyanis, még ha a bemutatott számla teljesíti is az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében előírt összes követelményt, a tagállamok vámhatóságainak akkor is el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is bekérhetnek a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy az alacsonyabb vámtétel alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen.

(302)

Amennyiben az érintett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének mennyisége jelentősen megnő, ez a mennyiségi növekedés önmagában is az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyen körülmények között, és amennyiben a feltételek teljesülnek, a kijátszások feltárására vizsgálatot lehet indítani. E vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére és ebből következően országos vám kivetésére.

(303)

Az e rendeletben meghatározott vállalatspecifikus dömpingellenes vámtételek kizárólag a Kínából származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E behozatalok esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(304)

Ha egy vállalatnak a későbbiekben megváltozik a neve, a rá vonatkozó egyedi dömpingellenes vámtételek a kérelme alapján alkalmazhatók. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (76). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(305)

Azok az exportőrök vagy gyártók, amelyek nem exportálták az érintett terméket az Unióba abban az időszakban, amelyet az exportjukra jelenleg alkalmazandó vám szintjének meghatározásához a Bizottság figyelembe vett, kérhetik a Bizottságtól, hogy a mintában nem szereplő együttműködő vállalatokra vonatkozó dömpingellenes vámot vessék ki rájuk. A Bizottságnak abban az esetben kell helyt adnia a kérelemnek, ha három feltétel teljesül. Az új exportáló gyártónak bizonyítania kell, hogy: i. nem exportálta az érintett terméket az Unióba abban az időszakban, amelyet az exportjára jelenleg alkalmazandó vám szintjének meghatározásához a Bizottság figyelembe vett; ii. nem áll kapcsolatban olyan vállalattal, amely végzett ilyen exportot és ezért dömpingellenes vámok hatálya alá tartozik; és iii. ezt követően exportálta az érintett terméket, vagy vállalt visszavonhatatlan szerződéses kötelezettséget arra, hogy az érintett terméket jelentős mennyiségben exportálja.

(306)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság javaslatot kívánt tenni a meglévő intézkedések fenntartására. A Bizottság emellett határidőt is tűzött, amelyen belül az érdekelt felek a nyilvánosságra hozatalt követően ismertethetik észrevételeiket.

(307)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (77) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően teljesítendő visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábnak megfelelő késedelmi kamat fizetendő.

(308)

Az (EU) 2019/159 bizottsági végrehajtási rendelettel (78) a Bizottság hároméves időtartamra védintézkedést vezetett be egyes acéltermékek vonatkozásában. Az (EU) 2021/1029 végrehajtási rendelettel (79) a Bizottság 2024. június 30-ig meghosszabbította a védintézkedést. A felülvizsgálat tárgyát képező termék a védintézkedés hatálya alá tartozó termékkategóriák egyike. Emiatt abban az esetben, ha a védintézkedés keretében megállapított vámkontingenseket túllépik, ugyanazon behozatalokra a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vámot és a dömpingellenes vámot egyaránt meg kell fizetni. Mivel a dömpingellenes intézkedések és a védintézkedések halmozódása a kívánatosnál nagyobb hatást gyakorolhat a kereskedelemre, a Bizottság úgy határozott, hogy a védővám kivetésének időtartamára megakadályozza a dömpingellenes vámnak a felülvizsgálat tárgyát képező termékre vonatkozó, kontingensen felüli vámmal való egyidejű alkalmazását.

(309)

Ez azt jelenti, hogy abban az esetben, ha a felülvizsgálat tárgyát képező termékre alkalmazandóvá válik az (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet 1. cikkének (6) bekezdése alapján a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vám, az (EU) 2019/159 végrehajtási rendelet 1. cikkének (6) bekezdése alapján a vámkontingens túllépése esetén fizetendő vámot, valamint az e vám és az e rendelet szerinti dömpingellenes vámok nagyobbika közötti különbözetet kell beszedni. A dömpingellenes vám nem beszedett részét fel kell függeszteni.

(310)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,