FORDÍTÁS

SZERZŐDÉS AZ ENERGIAKÖZÖSSÉG LÉTREHOZÁSÁRÓL

A FELEK, vagyis:

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG egyrészről,

és

AZ ALÁBBI SZERZŐDŐ FELEK másrészről:

—	az Albán Köztársaság, a Bolgár Köztársaság, Bosznia és Hercegovina, a Horvát Köztársaság, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, a Montenegrói Köztársaság, Románia, a Szerb Köztársaság (a továbbiakban az Csatlakozó Felek), és

—	az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1244. határozata értelmében az Egyesült Nemzetek Koszovói Ideiglenes Közigazgatási Missziója,

MEGERŐSÍTVE az athéni folyamatot, valamint a 2002. és 2003. évi athéni szándéknyilatkozatokat,

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy a Bolgár Köztársaság, Románia és a Horvát Köztársaság az Európai Unióhoz való csatlakozás tagjelölt országai, valamint hogy Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság is kérte felvételét,

TUDOMÁSUL VÉVE, hogy az Európai Tanács 2002 decemberében Koppenhágában megerősítette az Albán Köztársaság, Bosznia és Hercegovina, valamint Szerbia és Montenegró mint az Európai Unióhoz való csatlakozás potenciális jelöltjeinek európai integrációjának távlatát, és biztosította őket elkötelezettségéről az Európai Unióhoz való közeledésre irányuló erőfeszítéseik támogatásában,

EMLÉKEZTETVE arra, hogy az Európai Tanács 2003 júniusában Thesszalonikiben elfogadta a „Thesszaloniki cselekvési program a Nyugat-Balkánért: az európai integráció útján” nevű programot, amelynek célja, hogy tovább erősítse az Európai Unió és a nyugat-balkáni államok közötti kiemelt fontosságú kapcsolatokat, és amelyben az Európai Unió egy jogilag kötelező erejű délkelet-európai energiapiaci megállapodás megkötésére ösztönözte a régió országait,

EMLÉKEZTETVE az euro-mediterrán partnerségi folyamatra és az európai szomszédsági politikára,

EMLÉKEZTETVE a Délkelet-Európai Stabilitási Paktum hozzájárulására, amelynek központi eleme Délkelet-Európa államai és nemzetei közötti együttműködés erősítése, valamint a béke, stabilitás és gazdasági növekedés feltételeinek elősegítése,

azzal az elhatározással, hogy a Felek között közös érdeken és szolidaritáson alapuló integrált földgáz- és villamosenergia-piacot hozzanak létre,

FIGYELEMMEL arra, hogy egy későbbi szakaszban az integrált piac egyéb energiatermékekre és -hordozókra is kiterjedhet, mint például a cseppfolyósított földgáz, benzin, hidrogén vagy más szükséges hálózati infrastruktúrák,

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy olyan stabil szabályozási és piaci keretrendszert hozzanak létre, amely képes beruházásokat vonzani a gázhálózatokba, az energiatermelő és -továbbító hálózatokba, hogy ezáltal a Felek mindegyikének legyen hozzáférése a gazdasági növekedéshez és szociális stabilitáshoz szükséges megbízható és folyamatos gáz- és energiaellátáshoz,

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy megteremtsék az érintett termékpiacok földrajzi kiterjedésének megfelelő egységes szabályozási teret a gáz- és villamosenergia-kereskedelem számára,

FELISMERVE, hogy az Osztrák Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Magyar Köztársaság, az Olasz Köztársaság és a Szlovén Köztársaság felségterülete a Szerződő Felek gáz- és villamosenergia-piacának természetes részét képezik, vagy annak működése közvetlenül befolyásolja őket,

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy támogassák a közszolgáltatási kötelezettségeken alapuló, valamennyi polgár számára magas színvonalú gáz- és villamosenergia-ellátás biztosítását, valamint hogy a gáz és villamos energia belső határok nélküli piacának létrehozása révén gazdasági és szociális fejlődést, magas foglalkoztatási szintet, továbbá kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődést érjenek el,

AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a régióban – ahol csatlakozás építhető ki a Kaszpi-térség, Észak-Afrika és a Közel-Kelet gázkészleteihez, valamint kiaknázhatók a hazai földgáz-, szén- és vízenergia-források – szükséges stabil szabályozási keretrendszer biztosítása révén növeljék az egységes szabályozási térség ellátásának biztonságát,

ELKÖTELEZVE magukat a gázzal és villamos energiával, az azokhoz kapcsolódó energiahatékonysággal és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos környezetvédelmi helyzet javítása iránt,

AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy a gáz- és villamosenergia-piaci verseny fejlődését szélesebb körben tegyék lehetővé és kihasználják a méretgazdaságosságból eredő előnyöket,

FIGYELEMMEL arra, hogy ezen célok megvalósításához átfogó és integrált piaci szabályozó struktúrát kell létrehozni, amelyet erős intézmények és hatékony felügyelet támogat, és amelyben a magánszektor megfelelő mértékben szerepet vállal,

FIGYELEMMEL arra, hogy a gáz- és villamosenergia-rendszerek állami szintjére nehezedő nyomás csökkentése, valamint a helyi gáz- és villamosenergia-hiányok áthidalásához való hozzájárulás érdekében speciális előírásokat kell bevezetni a gáz- és villamosenergia-kereskedelem megkönnyítésére; valamint hogy ezen előírásokra szükség van az érintett termékpiacok földrajzi kiterjedését lefedő egységes szabályozási térség létrehozásához,

ÚGY HATÁROZTAK, hogy Energiaközösséget hoznak létre.

I.   CÍM

ALAPELVEK

1. cikk

(1)   E szerződéssel a Szerződő Felek egymás között létrehozzák az Energiaközösséget.

(2)   Az Európai Közösség tagállamai e szerződés 95. cikkének megfelelően válhatnak az Energiaközösség Résztvevőivé.

2. cikk

(1)   Az Energiaközösség célja a Felek közötti kapcsolatok rendezése, valamint jogi és gazdasági keretrendszer létrehozása a (2) bekezdésben meghatározott hálózati energia vonatkozásában annak érdekében, hogy:

a)

olyan stabil szabályozási és piaci keretrendszert hozzanak létre, amely képes beruházásokat vonzani a gázhálózatokba, az energiatermelő, -továbbító és -elosztó hálózatokba, hogy ezáltal a Felek mindegyikének legyen hozzáférése a gazdasági növekedéshez és szociális stabilitáshoz szükséges megbízható és folyamatos energiaellátáshoz,

b)	megteremtsék az érintett termékpiacok földrajzi kiterjedésének megfelelő egységes szabályozási teret a hálózati energiával való kereskedelem számára,

c)

stabil befektetési környezet biztosítása révén – amelyben csatlakozás építhető ki a Kaszpi-térség, Észak-Afrika és a Közel-Kelet gázkészleteihez, valamint kiaknázhatók a hazai energiaforrások, mint például a földgáz, szén és vízenergia – növeljék az egységes szabályozási térség ellátásának biztonságát,

d)	javítsák a hálózati energiával és az ahhoz kapcsolódó energiahatékonysággal kapcsolatos környezetvédelmi helyzetet, ösztönözzék a megújuló energiák használatát, és lefektessék az energiakereskedelem feltételeit az egységes szabályozási térben,

e)	a hálózati energia piacán folyó versenyt nagyobb földrajzi területre terjesszék ki és kihasználják a méretgazdaságosságból adódó előnyöket.

(2)   A „hálózati energia” magában foglalja az Európai Közösség 2003/54/EK és 2003/55/EK (1) irányelve hatálya alá eső villamosenergia- és gázágazatot.

3. cikk

A 2. cikk alkalmazásában az Energiaközösség tevékenységei az alábbiakat foglalják magukban:

a)

az energiára, környezetvédelemre, versenyre és a megújuló energiaforrásokra vonatkozó, az Energiaközösség intézményi keretrendszeréhez, valamint a Szerződő Felek mindegyikének speciális helyzetéhez igazított közösségi vívmányok végrehajtása a Szerződő Felek által (a továbbiakban: „a közösségi vívmányok kiterjesztése”) a II. címben foglaltaknak megfelelően;

b)

speciális szabályozási keretrendszer felállítása, amely lehetővé teszi a hálózati energia piacainak hatékony működését a Szerződő Felek felségterületén és az Európai Közösség felségterületének egy részén, beleértve a hálózati energia határokon átnyúló továbbítása és/vagy szállítása egységes mechanizmusának kidolgozását, valamint az egyoldalú védelmi intézkedések felügyeletét (a továbbiakban: „a hálózati energiapiacok működési mechanizmusa”) a III. címben foglaltaknak megfelelően;

c)

belső határok nélküli hálózati energiapiac létrehozása a Felek részére, beleértve az energiahálózatok súlyos zavara vagy külső zavarok esetén nyújtott kölcsönös segítség irányítását, ami magában foglalhatja az energiaszektor közös külkereskedelmi politikájának megvalósítását is (a továbbiakban: „az egységes energiapiac létrehozása”) a IV. címben foglaltaknak megfelelően.

4. cikk

Az Európai Közösségek Bizottsága (a továbbiakban: „Európai Bizottság”) a 3. cikkben leírt három tevékenység koordinátoraként jár el.

5. cikk

Az Energiaközösség a beruházási biztonság és az optimális beruházások magas szintjének biztosítása érdekében a II. címben leírt, az Energiaközösség intézményi keretrendszeréhez, valamint a Szerződő Felek mindegyikének speciális helyzetéhez igazított közösségi vívmányokat követi.

6. cikk

A Felek minden megfelelő intézkedést meghoznak – legyenek azok általános vagy speciális jellegűek – annak érdekében, hogy az e szerződésből eredő kötelezettségeiket teljesítsék. A Felek elősegítik az Energiaközösség céljainak elérését. A Felek mellőznek minden olyan intézkedést, amely veszélyeztetheti e szerződés célkitűzéseinek elérését.

7. cikk

E szerződés hatálya alatt tilos mindennemű megkülönböztetés.

8. cikk

E szerződés semmilyen módon nem befolyásolja a Felek azon jogát, hogy meghatározzák energiaforrásaik kiaknázásának feltételeit, valamint hogy szabadon válasszanak a különböző energiaforrások között, sem pedig energiaellátásuk általános szerkezetét.

II.   CÍM

A KÖZÖSSÉGI VÍVMÁNYOK KITERJESZTÉSE

I.   FEJEZET

Földrajzi hatály

9. cikk

E cím rendelkezései és az e cím alapján hozott intézkedések hatálya a Csatlakozó Felek felségterületére, valamint az Egyesült Nemzetek Koszovói Ideiglenes Közigazgatási Missziójának joghatósága alá tartozó területre terjed ki.

II.   FEJEZET

Az energiaszektorra vonatkozó közösségi vívmányok

10. cikk

A Szerződő Felek az I. mellékletben az intézkedések végrehajtására meghatározott menetrenddel összhangban végrehajtják az energiaszektorra vonatkozó közösségi vívmányokat.

11. cikk

E szerződés alkalmazásában „az energiaszektorra vonatkozó közösségi vívmányok”: i. a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2003. június 26-i 2003/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv; ii. a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról szóló, 2003. június 26-i 2003/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv; valamint iii. a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló, 2003. június 26-i 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2).

III.   FEJEZET

A környezetvédelemre vonatkozó közösségi vívmányok

12. cikk

A Szerződő Felek a II. mellékletben az intézkedések végrehajtására meghatározott menetrenddel összhangban végrehajtják a környezetvédelemre vonatkozó közösségi vívmányokat.

13. cikk

A Felek elismerik a Kiotói Jegyzőkönyv fontosságát. A Szerződő Felek törekszenek a Jegyzőkönyvhöz való csatlakozásra.

14. cikk

A Felek elismerik a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv fontosságát. A Szerződő Felek törekszenek az irányelv végrehajtására.

15. cikk

E szerződés hatálybalépését követően az új erőművek építése és működése meg kell feleljen a környezetvédelemre vonatkozó közösségi vívmányoknak.

16. cikk

E szerződés alkalmazásában „a környezetvédelemre vonatkozó közösségi vívmányok”: i. az 1997. március 3-i 97/11/EK tanácsi irányelvvel és a 2003. május 26-i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv; ii. az egyes folyékony tüzelőanyagok kéntartalmának csökkentéséről, valamint a 93/12/EGK irányelv módosításáról szóló, 1999. április 26-i 1999/32/EK tanácsi irányelv; iii. a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról szóló, 2001. október 23-i 2001/80/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv; valamint iv. a vadon élő madarak védelméről szóló, 1979. április 2-i 79/409/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdése.

17. cikk

E fejezet rendelkezései és az e fejezet értelmében hozott intézkedések kizárólag a hálózati energiára vonatkoznak.

IV.   FEJEZET

A versenyre vonatkozó közösségi vívmányok

18. cikk

(1)   Az alábbiak kedvezőtlenül befolyásolhatják a Szerződő Felek közötti hálózati energia-kereskedelmet, ezért összeegyeztethetetlenek a szerződés zavartalan működésével:

a)	valamennyi olyan, vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés és összehangolt magatartás, amelynek célja vagy eredménye a verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása,

b)	egy vagy több vállalkozásnak a Szerződő Felek közötti piac egészén, vagy annak jelentős részén meglévő piaci erőfölénnyel való visszaélése,

c)	bármilyen állami támogatás, amely bizonyos vállalkozások vagy egyes energiaforrások előnyben részesítése révén torzítja a versenyt, vagy annak torzításával fenyeget.

(2)   Bármely e cikkel ellentétes gyakorlatot az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés (a III. mellékletben található) 81., 82. és 87. cikkeinek rendelkezéseiből eredő feltételek alapján kell értékelni.

19. cikk

A Szerződő Felek a közvállalkozásokra és a különleges vagy kizárólagos jogokkal felruházott vállalkozásokra vonatkozóan biztosítják, hogy az e szerződés életbe lépését követő hatodik hónaptól az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződés alapelveit, különösen pedig annak (a III. mellékletben található) 86. cikke (1) és (2) bekezdését betartják.

V.   FEJEZET

A megújuló energiaforrásokra vonatkozó közösségi vívmányok

20. cikk

A Szerződő Felek e szerződés hatálybalépésétől számított egy éven belül eljuttatják az Európai Bizottsághoz a belső villamosenergia-piacon a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatásáról szóló, 2001. szeptember 27-i 2001/77/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint a közlekedési ágazatban a bio-üzemanyagok, illetve más megújuló üzemanyagok használatának előmozdításáról szóló, 2003. május 8-i 2003/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtására vonatkozó tervüket. Az Európai Bizottság valamennyi Szerződő Fél tervét a Miniszteri Tanács elé terjeszti elfogadásra.

VI.   FEJEZET

Az Európai Közösség általános érvényű normáinak való megfelelés

21. cikk

E szerződés hatálybalépésétől számított egy éven belül a Titkárság összeállítja az Európai Közösség általános érvényű normáinak listáját, amelyet a Miniszteri Tanács elé kell terjeszteni elfogadásra.

22. cikk

A Szerződő Felek a lista elfogadásától számított egy éven belül elfogadják hálózati energia-ágazataiknak az Európai Közösség ezen általános érvényű normáinak való megfeleltetésére vonatkozó fejlesztési terveiket.

23. cikk

„Az Európai Közösség általános érvényű normái” mindazon műszaki rendszernormák, amelyek az Európai Közösségen belül érvényesek, és amelyek a hálózati rendszerek biztonságos és hatékony üzemeltetéséhez szükségesek – ideértve a továbbítás, a határokon átívelő kapcsolatok és a moduláció aspektusait, valamint – amennyiben léteznek – az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) vagy hasonló szabványügyi testületek által kiadott általános műszaki rendszerbiztonsági normákat, továbbá a Villamosenergia-átviteli Irányítók Egyesülete (UCTE) és az Európai Szövetség az Energiakereskedelem Ésszerűsítéséért (Easeegas) által közös szabályok és üzleti gyakorlatok meghatározására kiadott szabályokat.

VII.   FEJEZET

A közösségi vívmányok testre szabása és továbbfejlesztése

24. cikk

E cím végrehajtásához az Energiaközösség az e címben leírt közösségi vívmányok testre szabására vonatkozó intézkedéseket fogad el, e szerződés intézményi keretrendszerét, valamint a Szerződő Felek mindegyikének speciális helyzetét figyelembe véve.

25. cikk

Az Energiaközösség – az Európai Közösség jogának fejlődésével összhangban – intézkedéseket hozhat az e címben leírt közösségi vívmányok módosításainak végrehajtására.

III.   CÍM

A HÁLÓZATI ENERGIA-PIACOK MŰKÖDÉSI MECHANIZMUSA

I.   FEJEZET

Földrajzi hatály

26. cikk

E cím rendelkezései és az e cím alapján hozott intézkedések hatálya az Csatlakozó Felek felségterületére, az Egyesült Nemzetek Koszovói Ideiglenes Közigazgatási Missziójának joghatósága alá tartozó területre, valamint az Európai Közösség 27. cikkben hivatkozott területeire terjed ki.

27. cikk

Ami az Európai Közösséget illeti, e cím rendelkezései és az e cím alapján hozott intézkedések hatálya az Osztrák Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Magyar Köztársaság, az Olasz Köztársaság és a Szlovén Köztársaság területére terjed ki. Valamely Csatlakozó Fél Európai Unióhoz való csatlakozását követően e cím rendelkezései és az e cím alapján hozott intézkedések hatálya minden külön formalitás nélkül kiterjed az új tagállam területére is.

II.   FEJEZET

A hálózati energia hosszútávú szállítási mechanizmusa

28. cikk

Az Energiaközösség további intézkedéseket fogad el a hálózati energia határokon átnyúló továbbítása és/vagy szállítása egységes mechanizmusának kidolgozására.

III.   FEJEZET

Ellátási biztonság

29. cikk

A Felek e szerződés életbe lépését követő egy éven belül az ellátás biztonságára vonatkozó nyilatkozatot fogadnak el, amely elsősorban az ellátást biztosító források sokféleségét, a technológiai biztonságot, valamint az importált tüzelőanyagok földrajzi származását írja le. A nyilatkozatokat eljuttatják a Titkárságnak, és hozzáférhetővé teszik az e szerződést aláíró minden Fél számára. A nyilatkozatokat kétévente aktualizálják. A Titkárság iránymutatást és segítséget nyújt a nyilatkozatokkal kapcsolatban.

30. cikk

A 29. cikk nem jelenti az energia-politikák vagy a beszerzési gyakorlat megváltoztatásának szükségességét.

IV.   FEJEZET

A polgárok energiával történő ellátása

31. cikk

Az Energiaközösség az idevágó, energiára vonatkozó közösségi vívmányokban előírt közszolgáltatási kötelezettségek keretein belül elősegíti a teljes lakosság számára a hálózati energiaellátás magas szintjének megteremtését.

32. cikk

E célból az Energiaközösség intézkedéseket hozhat az alábbiak érdekében:

a)	átfogó energiaellátás lehetővé tétele;

b)	hatékony keresletirányítási stratégiák ösztönzése;

c)	tisztességes verseny biztosítása.

33. cikk

Az Energiaközösség ajánlásokat tehet a Felek hálózati energiaszektora hatékony reformjának támogatására, beleértve többek között azon területek növelését, amelyeken valamennyi fogyasztó fizet az energiafogyasztásért, valamint annak elősegítését, hogy a hálózati energia árai a fogyasztók számára megfizethetőek legyenek.

V.   FEJEZET

Harmonizáció

34. cikk

Az Energiaközösség intézkedéseket hozhat a hálózati energiapiacok működési modelljeinek összeegyeztethető voltára, valamint az engedélyek kölcsönös elismerésére vonatkozóan, akárcsak a hálózati energia-vállalatok szabad letelepedésének elősegítésére.

VI.   FEJEZET

Megújuló energiaforrások és energiahatékonság

35. cikk

Az Energiaközösség intézkedéseket fogadhat el a megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság fejlesztésének elősegítésére, miközben figyelembe veszi az ellátás biztonsága, a környezetvédelem, a társadalmi összetartás és a területfejlesztés terén nyújtott előnyeiket.

VII.   FEJEZET

Biztonsági intézkedések

36. cikk

Amennyiben az Csatlakozó Felek felségterületén, az Egyesült Nemzetek Koszovói Ideiglenes Közigazgatási Missziójának joghatósága alá tartozó területen, vagy az Európai Közösség 27. cikkben hivatkozott területén található hálózati energiapiacokon olyan előre nem látható válsághelyzet következik be, amely az adott területen személyek fizikai biztonságát, a hálózati energiához kapcsolódó gépek, berendezések, vagy a hálózati integritás biztonságát veszélyezteti, a válsághelyzet által érintett Fél átmeneti jelleggel meghozhatja a szükséges biztonsági intézkedéseket.

37. cikk

E biztonsági intézkedéseknek a lehető legkevesebb zavart szabad okozniuk a Felek hálózati energiapiacának működésében, és hatókörük nem lehet nagyobb, mint ami a váratlanul fellépett nehézségek elhárításához feltétlenül szükséges. Nem torzíthatják a versenyt és nem befolyásolhatják a kereskedelmet a közérdekkel ellentétes módon.

38. cikk

Az érintett Fél haladéktalanul bejelenti e biztonsági intézkedéseket a Titkárságnak, az pedig azonnal értesíti a többi Szerződő Felet.

39. cikk

Az Energiaközösség határozhat úgy, hogy az érintett Fél által hozott védintézkedések nem összeegyeztethetőek e fejezet rendelkezéseivel, és felszólíthatja a szóban forgó Felet a biztonsági intézkedések beszüntetésére vagy módosítására.

IV.   CÍM

AZ EGYSÉGES ENERGIAPIAC LÉTREHOZÁSA

I.   FEJEZET

Földrajzi hatály

40. cikk

E cím rendelkezései és az e cím alapján hozott intézkedések hatálya az Csatlakozó Felek felségterületére, az Egyesült Nemzetek Koszovói Ideiglenes Közigazgatási Missziójának joghatósága alá tartozó területre, valamint azon területekre terjed ki, amelyek az Európai Közösséget létrehozó szerződésben rögzített feltételek alapján azon szerződés hatálya alá tartoznak.

II.   FEJEZET

Belső energiapiac

41. cikk

(1)   A Felek között tilos a hálózati energia importjára és exportjára vámot, mennyiségi korlátozást és bármely ezekkel azonos hatású intézkedést kivetni. E tilalom az adó jellegű vámokra is vonatkozik.

(2)   Az (1) bekezdés nem vonatkozik azon mennyiségi korlátozásokra, vagy azokkal azonos hatású intézkedésekre, amelyeket a közrend, az emberi, állati és növényi élet és egészség védelme, illetve az ipari és kereskedelmi tulajdon védelme indokolnak. Mindazonáltal e korlátozások nem szolgálhatnak az önkényes diszkrimináció vagy a Felek közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközéül.

42. cikk

(1)   Az Energiaközösség intézkedéseket hozhat azzal a céllal, hogy létrehozza a hálózati energia egységes, belső határok nélküli piacát.

(2)   Az (1) bekezdés nem vonatkozik az adójellegű intézkedésekre, sem a személyek szabad mozgásához kapcsolódó, sem pedig a munkavállalók jogaihoz és érdekeihez kapcsolódó intézkedésekre.

III.   FEJEZET

Külkereskedelmi politika az energiaszektorban

43. cikk

Az Energiaközösség hozhat olyan intézkedéseket, amelyek a hálózati energia harmadik országokból történő importja, illetve oda történő exportja szabályozásához szükségesek, tekintettel az egyenlő piaci hozzáférés alapvető környezetvédelmi normák betartása melletti biztosítására, illetve amelyek célja a belső energiapiac biztonságos működésének biztosítása.

IV.   FEJEZET

Kölcsönös segítségnyújtás az energiaellátásban fellépő zavar esetén

44. cikk

A hálózati energiaellátásban bekövetkező, valamely Felet sújtó és egy másik Felet, vagy harmadik országot is érintő zavar esetén a Felek e fejezet rendelkezéseivel összhangban gyors megoldásra törekszenek.

45. cikk

A Miniszteri Tanács a zavar által közvetlenül érintett Fél kérésére összeül. A Miniszteri Tanács meghozhatja a zavar elhárításához szükséges intézkedéseket.

46. cikk

A Miniszteri Tanács e szerződés életbelépésétől számított egy éven belül elfogadja az e fejezet szerinti kölcsönös segítségnyújtási kötelezettség működtetésére vonatkozó eljárási aktust, amelynek révén az átmeneti intézkedések meghozatalának joga átruházható az állandó magas rangú munkacsoportra.

V.   CÍM

AZ ENERGIAKÖZÖSSÉG INTÉZMÉNYEI

I.   FEJEZET

A Miniszteri Tanács

47. cikk

A Miniszteri Tanács biztosítja az e szerződésben rögzített célok megvalósítását. A Miniszteri Tanács:

a)	általános politikai iránymutatást nyújt;

b)	intézkedéseket hoz;

c)	eljárási aktusokat fogad el, amelyek – pontosan meghatározott feltételek mellett – az Energiaközösség politikájának végrehajtásához kapcsolódó bizonyos feladatokat, hatásköröket és kötelezettségeket az állandó magas rangú munkacsoportra, a Szabályozó Testületre vagy a Titkárságra ruháznak át.

48. cikk

A Miniszteri Tanács a Szerződő Felek egy-egy, valamint az Európai Közösség két képviselőjéből áll. A Miniszteri Tanács üléseire minden Résztvevő egy, szavazati joggal nem rendelkező képviselőt küldhet.

49. cikk

A Miniszteri Tanács belső eljárási szabályzatát eljárási aktussal fogadja el.

50. cikk

Az elnökséget valamennyi Szerződő Fél hathónapos időszakra tölti be, a Felek sorrendjéről a Miniszteri Tanács eljárási aktusban határoz. Az elnökséget betöltő Fél egy általa meghatározott helyen hívja össze a Miniszteri Tanácsot. A Miniszteri Tanács legalább hathavonta egyszer ülésezik. Az üléseket a Titkárság készíti elő.

51. cikk

A Miniszteri Tanácsban az elnökséget betöltő Fél elnököl, alelnökként pedig az Európai Közösség egyik képviselője, valamint a következőként elnöklő Fél egyik képviselője segédkezik neki. Az elnök és az alelnökök kidolgozzák a napirend-tervezetet.

52. cikk

A Miniszteri Tanács éves jelentést terjeszt elő az Energiaközösség tevékenységéről az Európai Parlamentnek, valamint a Csatlakozó Felek és a Résztvevők parlamentjeinek.

II.   FEJEZET

Az állandó magas rangú munkacsoport

53. cikk

Az állandó magas rangú munkacsoport:

a)	előkészíti a Miniszteri Tanács munkáját;

b)	hozzájárulását adja a nemzetközi támogató szervezetek, nemzetközi pénzügyi intézetek és kétoldalú támogatók technikai segítségnyújtás iránti kérelméhez;

c)	jelentést készít a Miniszteri Tanácsnak az e szerződésben rögzített célok megvalósítása terén elért előrelépésekről;

d)	intézkedéseket hoz, amennyiben erre a Miniszteri Tanács felhatalmazza;

e)	eljárási aktusokat fogad el, amelyek nem foglalják magukban feladatok, hatáskörök és kötelezettségek az Energiaközösség más intézményeire történő átruházását;

f)	az Európai Bizottság által rendszeresen előterjesztett jelentés alapján megvitatja a II. címben leírt közösségi vívmányok alakulását.

54. cikk

Az állandó magas rangú munkacsoport a Szerződő Felek egy-egy, valamint az Európai Közösség két képviselőjéből áll. Üléseire minden Résztvevő egy, szavazati joggal nem rendelkező képviselőt küldhet.

55. cikk

Az állandó magas rangú munkacsoport belső eljárási szabályzatát eljárási aktussal fogadja el.

56. cikk

Az elnökséget betöltő Fél egy általa meghatározott helyen hívja össze az állandó magas rangú munkacsoportot. Az üléseket a Titkárság készíti elő.

57. cikk

Az állandó magas rangú munkacsoportban az elnökséget betöltő Fél elnököl, alelnökként pedig az Európai Közösség egyik képviselője, valamint a következőként elnöklő Fél egyik képviselője segédkezik neki. Az elnök és az alelnökök kidolgozzák a napirend-tervezetet.

III.   FEJEZET

A Szabályozó Testület

58. cikk

A Szabályozó Testület:

a)	tanácsokkal látja el a Miniszteri Tanácsot és az állandó magas rangú munkacsoportot a törvényi, szakmai és szabályozási előírások részleteivel kapcsolatban;

b)	két vagy több szabályozási hatóságot érintő, határokon átnyúló vitás kérdésekben bármely fél kérésére ajánlásokat ad ki;

c)	intézkedéseket hoz, amennyiben erre a Miniszteri Tanács felhatalmazza;

d)	eljárási aktusokat fogad el.

59. cikk

A Szabályozó Testület – az energiára vonatkozó közösségi vívmányok ide vonatkozó részei alapján – valamennyi Szerződő Fél energiaipari szabályozó hatóságának egy-egy képviselőjéből áll. Az Európai Közösséget az Európai Bizottság képviseli, valamennyi Résztvevő egy-egy képviselőjének, valamint a villamosenergia- és gázipari szabályozó hatóságok európai csoportja (ERGEG) egy képviselőjének támogatásával. Amennyiben valamely Szerződő Fél vagy valamely Résztvevő külön szabályozó hatósággal rendelkezik a gáz- és külön a villamosenergia-ipar terén, a napirend figyelembe vételével a Szerződő Fél, illetve a Résztvevő dönti el, mely szabályozó hatóság vegyen részt egy adott ülésen.

60. cikk

A Szabályozó Testület belső eljárási szabályzatát eljárási aktussal fogadja el.

61. cikk

A Szabályozó Testület általa meghatározott időszakra választ elnököt. Az alelnöki tisztet az Európai Bizottság tölti be. Az elnök és az alelnök kidolgozzák a napirend-tervezetet.

62. cikk

A Szabályozó Testület üléseit Athénban tartja.

IV.   FEJEZET

A fórumok

63. cikk

Az Energiaközösséget két fórum látja el tanácsokkal, a két fórum valamennyi érdekelt fél képviselőit magában foglalja, beleértve az ipart, a szabályozó hatóságokat, ipari képviseleti csoportokat és fogyasztókat.

64. cikk

A fórumokon az Európai Közösség képviselője elnököl.

65. cikk

A fórumok következtetéseiket konszenzussal fogadják el, és továbbítják őket az állandó magas rangú munkacsoporthoz.

66. cikk

A villamosenergia-ipari fórum Athénban ülésezik. A gázipari fórum a Miniszteri Tanács eljárási aktusában meghatározott helyen ülésezik.

V.   FEJEZET

A Titkárság

67. cikk

A Titkárság:

a)	adminisztratív támogatást nyújt a Miniszteri Tanácsnak, az állandó magas rangú munkacsoportnak, a Szabályozó Testületnek és a fórumoknak;

b)	felülvizsgálja, hogy a Felek megfelelőképpen teljesítik-e az e szerződésből eredő kötelezettségeiket és éves jelentést terjeszt a Miniszteri Tanács elé az elért haladásról;

c)

felülvizsgálja az Csatlakozó Felek felségterületén, valamint az Egyesült Nemzetek Koszovói Ideiglenes Közigazgatási Missziójának joghatósága alá tartozó területeken folytatott támogatói tevékenységet, segítséget nyújt az Európai Bizottságnak e tevékenységek koordinálásában, és adminisztratív támogatást nyújt a támogatóknak;

d)	egyéb, e szerződés vagy a Miniszteri Tanács eljárási aktusa által rá ruházott feladatokat is ellát, kivéve az intézkedések meghozatalának jogát; és

e)	eljárási aktusokat fogad el.

68. cikk

A Titkárság egy igazgatóból és az Energiaközösség által kívánt személyzetből áll.

69. cikk

A Titkárság igazgatóját a Miniszteri Tanács eljárási aktussal nevezi ki. A Miniszteri Tanács eljárási aktusban rögzíti a Titkárság személyzeti állományának felvételi szabályait, munkafeltételeit és egyenletes földrajzi eloszlásukat. A személyzetet az igazgató választja és nevezi ki.

70. cikk

Kötelezettségeik teljesítése során az igazgató és a személyzet tagjai egyetlen Szerződő Féltől sem kérhetnek és kaphatnak utasításokat. Pártatlanul kell eljárniuk, az Energiaközösség érdekeit elősegítve.

71. cikk

A Titkárság igazgatója, vagy egy kinevezett helyettese részt vesz a Miniszteri Tanács, az állandó magas rangú munkacsoport, a Szabályozó Testület és a fórumok ülésein.

72. cikk

A Titkárság székhelye Bécs.

VI.   FEJEZET

Költségvetés

73. cikk

Az Energiaközösség költségvetéséhez minden Fél a IV. mellékletben rögzített módon járul hozzá. A hozzájárulás mértékét ötévente, bármely Fél kérésére, a Miniszteri Tanács eljárási aktusával vizsgálják felül.

74. cikk

A Miniszteri Tanács kétévente, eljárási aktusban fogadja el az Energiaközösség költségvetését. A költségvetés az Energiaközösség intézményeinek működéséhez szükséges működési kiadásokat fedezi. Az egyes intézmények kiadásait a költségvetés külön részei tartalmazzák. A Miniszteri Tanács elfogad egy a költségvetés végrehajtási eljárását, az elszámolás-készítést és -ellenőrzést, valamint a felügyeletet rögzítő eljárási aktust.

75. cikk

A Titkárság igazgatója a 74. cikknek megfelelően elfogadott eljárási aktussal összhangban végrehajtja a költségvetést, és évente jelentést készít a Miniszteri Tanácsnak a költségvetés végrehajtásáról. A Miniszteri Tanács szükség esetén eljárási aktusban dönthet arról, hogy független könyvvizsgálókat bíz meg a költségvetés megfelelő végrehajtásának ellenőrzésével.

VI.   CÍM

DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁS

I.   FEJEZET

Általános rendelkezések

76. cikk

Az intézkedések határozat vagy ajánlás formájában születnek.

A határozat teljes egészében kötelező azokra nézve, akiket címzettként megjelöl.

Az ajánlások nem bírnak kötelező erővel. A Felek legjobb tudásuk szerint törekszenek az ajánlások végrehajtására.

77. cikk

A 80. cikkben foglaltak sérelme nélkül minden Fél egy szavazattal rendelkezik.

78. cikk

A Miniszteri Tanács, az állandó magas rangú munkacsoport és a Szabályozó Testület csak akkor járhatnak el, ha legalább a Felek kétharmada képviselteti magát. Szavazás esetén a jelenlévő Fél tartózkodása nem minősül leadott szavazatnak.

II.   FEJEZET

A II. Cím alá tartozó Intézkedések

79. cikk

A Miniszteri Tanács, az állandó magas rangú munkacsoport és a Szabályozó Testület a II. címben foglaltaknak megfelelő intézkedéseket hoz az Európai Bizottság javaslata alapján. Az Európai Bizottság az intézkedés elfogadásához vezető folyamat során bármikor megváltoztathatja vagy visszavonhatja javaslatát.

80. cikk

Minden Szerződő Félnek egy szavazata van.

81. cikk

A Miniszteri Tanács, az állandó magas rangú munkacsoport vagy a Szabályozó Testület a leadott szavazatok többségével dönt.

III.   FEJEZET

A III. Cím alá tartozó Intézkedések

82. cikk

A Miniszteri Tanács, az állandó magas rangú munkacsoport és a Szabályozó Testület a III. címben foglaltaknak megfelelő intézkedéseket hoz valamely Fél vagy a Titkárság javaslata alapján.

83. cikk

A Miniszteri Tanács, az állandó magas rangú munkacsoport és a Szabályozó Testület a leadott szavazatok kétharmados többségének megfelelően jár el, beleértve az Európai Közösség pozitív szavazatát.

IV.   FEJEZET

A IV. Cím alá tartozó Intézkedések

84. cikk

A Miniszteri Tanács, az állandó magas rangú munkacsoport és a Szabályozó Testület a IV. címben foglaltaknak megfelelő intézkedéseket hoz valamely Fél javaslata alapján.

85. cikk

A Miniszteri Tanács, az állandó magas rangú munkacsoport vagy a Szabályozó Testület egyhangúlag dönt.

V.   FEJEZET

Eljárási aktusok

86. cikk

Az eljárási aktus az Energiaközösség szervezeti, költségvetési és átláthatósággal kapcsolatos kérdéseit szabályozza, beleértve a Miniszteri Tanácstól az állandó magas rangú munkacsoporthoz, a Szabályozó Testülethez és a Titkársághoz delegált hatalmat, és kötelező érvényű az Energiaközösség intézményeire nézve, valamint – amennyiben az eljárási aktus úgy rendelkezik – a Felekre.

87. cikk

A 88. cikkben foglaltak sérelme nélkül az eljárási aktusokat az e cím III. fejezetében meghatározott döntéshozatali eljárással összhangban fogadják el.

88. cikk

A 69. cikk szerinti, a Titkárság igazgatóját kinevező eljárási aktust egyszerű többséggel fogadják el az Európai Bizottság javaslata alapján. A 73. és 74. cikkek szerinti, költségvetési témájú eljárási aktusokat egyhangúan fogadják el az Európai Bizottság javaslata alapján. A 47. cikk c) pontja szerinti, a hatalom Szabályozó Testületre történő átruházásáról szóló eljárási aktusokat egyhangú többséggel fogadják el valamely Fél vagy a Titkárság javaslata alapján.

VII.   CÍM

HATÁROZATOK VÉGREHAJTÁSA ÉS A VITÁS ÜGYEK RENDEZÉSE

89. cikk

A Felek a nekik címzett határozatokat az adott határozatban rögzített időszakon belül átültetik nemzeti jogrendszerükbe.

90. cikk

(1)   Azt a tényt, hogy valamely Fél nem tett eleget a szerződésből adódó kötelezettségeinek, vagy az előírt időszakon belül nem hajtott végre egy neki címzett határozatot, bármely Fél, a Titkárság vagy a Szabályozó Testület hozhatja a Miniszteri Tanács tudomására megindokolt megkeresésben. Magánszervek panaszukkal a Titkársághoz fordulhatnak.

(2)   Az érintett Fél a megkeresésre vagy panaszra adott válaszában észrevételeket tehet.

91. cikk

(1)   A Miniszteri Tanács dönt arról, hogy valamely Fél megszegte-e kötelezettségeit. A Miniszteri Tanács az alábbiak szerint határoz:

a)	egyszerű többséggel, ha a kötelezettségszegés a II. címhez kapcsolódik;

b)	kétharmados többséggel, ha a kötelezettségszegés a III. címhez kapcsolódik;

c)	egyhangúlag, ha a kötelezettségszegés a IV. címhez kapcsolódik.

(2)   A Miniszteri Tanács bármely, az e cikk alapján hozott határozatot egy későbbi időpontban egyszerű többséggel visszavonhat.

92. cikk

(1)   A Miniszteri Tanács bármely Fél, a Titkárság vagy a Szabályozó Testület kérésére egyhangú döntéssel megállapíthatja, hogy valamely Fél szerződéses kötelezettségeit súlyosan és tartósan megszegi, és bizonyos szerződéses jogokat megvonhat az adott Féltől, beleértve a szavazati jogok, vagy az üléseken, illetve szerződéses mechanizmusokban való részvétel jogának megvonását.

(2)   A Miniszteri Tanács bármely, az e cikk alapján hozott határozatot egy későbbi időpontban egyszerű többséggel visszavonhatja.

93. cikk

A 91. és 92. cikkben említett határozatok elfogadása során a Miniszteri Tanács nem veszi figyelembe az érintett Fél képviselőjének szavazatát.

VIII.   CÍM

ÉRTELMEZÉS

94. cikk

Az intézmények valamennyi e szerződésben használt, a közösségi jogból levezetett kifejezést és fogalmat az Európai Közösségek Bíróságának vagy Elsőfokú Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban értelmeznek. Amennyiben e Bíróságoktól nem áll rendelkezésre értelmezés, a szerződés értelmezéséhez a Miniszteri Tanács nyújt iránymutatást. A Miniszteri Tanács ezt a feladatot az állandó magas rangú munkacsoportra ruházhatja. Ezen iránymutatások nem sérthetik a közösségi vívmányok Bíróság vagy az Elsőfokú Bíróság általi későbbi értelmezését.

IX.   CÍM

RÉSZTVEVŐK ÉS MEGFIGYELŐK

95. cikk

A Miniszteri Tanácshoz intézett kérés alapján az Európai Közösség bármely tagállama a 48., 54. és 59. cikkben foglalt feltételeknek megfelelően Résztvevőként képviseltetheti magát a Miniszteri Tanácsban, az állandó magas rangú munkacsoportban és a Szabályozó Testületben, és jogosult részt venni a Miniszteri Tanács, az állandó magas rangú munkacsoport, a Szabályozó Testület és a fórumok vitáiban.

96. cikk

(1)   Valamely szomszédos harmadik ország indokolt kérése alapján a Miniszteri Tanács egyhangú döntéssel elfogadhatja ezen országot Megfigyelőként. E szerződés életbe lépésétől számított hat hónapon belül a Miniszteri Tanács elé terjesztett kérelem alapján Moldova Megfigyelői státuszt nyer.

(2)   A Megfigyelők részt vehetnek a Miniszteri Tanács, az állandó magas rangú munkacsoport, a Szabályozó Testület és a fórumok ülésein, de nem folyhatnak bele vitáikba.

X.   CÍM

IDŐTARTAM

97. cikk

E szerződés érvényességi ideje az életbelépéstől számított 10 év. A Miniszteri Tanács egyhangú döntéshozatallal meghosszabbíthatja ezt az időtartamot. Amennyiben nem születik ilyen határozat, a szerződés továbbra is érvényben maradhat azon Felek között, akik mellette szavaztak, feltéve, hogy számuk legalább az Energiaközösség Feleinek kétharmadát teszi ki.

98. cikk

Bármely Fél hathónapos felmondási idővel és a Titkárságnak címzett felmondással léphet vissza e szerződéstől.

99. cikk

Bármely Csatlakozó Fél az Európai Közösséghez történő csatlakozását követően – a 95. cikknek megfelelően – Résztvevővé válik.

XI.   CÍM

FELÜLVIZSGÁLAT ÉS CSATLAKOZÁS

100. cikk

A Miniszteri Tanács, tagjainak egyhangú döntésével:

i.	megváltoztathatja az I-VII. címek rendelkezéseit;

ii.	a hálózati energiához kapcsolódó közösségi vívmányok további részeinek végrehajtása mellett dönthet;

iii.	kiterjesztheti e szerződés hatályát más energiahordozókra és -termékekre vagy egyéb szükséges hálózati infrastruktúrákra;

iv.	hozzájárulhat új Félnek az Energiaközösséghez történő csatlakozásához.

XII.   CÍM

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

101. cikk

A 102. és 103. cikk sérelme nélkül, e szerződés rendelkezései nem érintik a valamely Szerződő Fél által e szerződés aláírása előtt kötött megállapodásokból eredő jogokat és kötelezettségeket. Amennyiben az ilyen megállapodások nem összeegyeztethetőek e szerződéssel, az érintett Szerződő Fél e szerződés életbe lépésétől számított egy éven belül megtesz minden, a keletkezett összeegyeztethetetlenségek megszüntetéséhez szükséges intézkedést.

102. cikk

Az e szerződésből eredő kötelezettségek semmilyen formában sem sértik a Felek fennálló, a Kereskedelmi Világszervezet létrehozásáról szóló szerződésből eredő jogi kötelezettségeit.

103. cikk

E szerződés semmilyen formában nem érinti az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről valamely Szerződő Fél közötti megállapodásból származó kötelezettségeket. E szerződés semmilyen formában nem érinti az Európai Unióhoz való csatlakozásról szóló tárgyalások során tett kötelezettségvállalásokat.

104. cikk

Az 50. cikkben említett eljárási aktus elfogadásáig az elnökség betöltésének sorrendjét a 2003-as athéni szándéknyilatkozat (3) határozza meg.

105. cikk

E szerződést a Felek saját belső eljárásaikkal összhangban fogadják el.

E szerződés az azt követő hónap első napján lép hatályba, amikor az Európai Közösség és hat Szerződő Fél bejelentette az e célból szükséges eljárások befejezését.

A bejelentést az Európai Unió Tanácsa főtitkárának kell megküldeni, aki e szerződés letéteményese.

---

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 26-i 2003/54/EK irányelve a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról, az Európai Unió Hivatalos Lapja L 176., 2003.7.15., 37–56. o.; és az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 26-i 2003/55/EK irányelve a földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról, az Európai Unió Hivatalos Lapja L 176., 2003.7.15., 57–78. o.

(2)   Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 176., 2003.7.15., 1–10. o.

(3)  Szándéknyilatkozat a délkelet-európai regionális energiapiacról és annak az Európai Közösség belső energiapiacába történő integrálásáról, aláírva 2003. december 8-án Athénban.