A Törvényszék (kilencedik tanács) T-254/12. sz., Kühne + Nagel International AG és társai kontra Európai Bizottság ügyben 2016. február 29-én hozott ítélete ellen a Kühne + Nagel International AG és társai által 2016. május 10-én benyújtott fellebbezés

(C-261/16. P. sz. ügy)

(2016/C 251/19)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbezők: Kühne + Nagel International AG, Kühne + Nagel Management AG, Kühne + Nagel Ltd, Kühne + Nagel Ltd, Kühne + Nagel Ltd (képviselők: U. Denzel, C. von Köckritz és C. Klöppner Rechtsanwälte)

A másik fél az eljárásban: Európai Bizottság

A fellebbezők kérelmei

A fellebbezők azt kérik, hogy a Bíróság:

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbezők öt jogalapot hoznak fel:

Először is a Törvényszék jogilag tévesen indul ki abból, hogy a NES-szel és az AMS-szel kapcsolatos magatartások sértik az EUMSZ 101. cikket. Az EUMSZ 101. cikk e magatartásokra nem alkalmazható, mivel azok nem voltak alkalmasak arra, hogy érintsék a tagállamok közötti kereskedelmet.

Másodszor a fellebbezőkkel szemben kiszabott bírság kiszámítása jogilag hibás. Egyes pótdíjak („fees” vagy „surcharges”) tekintetében állapítottak meg kartelljogba ütköző magatartásokat. A Törvényszék e tekintetben a kiszabandó bírságot csak az adott pótdíj révén elért forgalom alapján számíthatta volna ki. A Törvényszék figyelmen kívül hagyta, hogy a Bizottság a bírság kiszámításakor megsértette a bírságkiszabási iránymutatás 13. pontját, mivel további forgalmat is (különösen a fuvardíj) figyelembe vett. Mivel közvetve a Törvényszék is ugyanezen módszert vette alapul korlátlan felülvizsgálati jogkörének gyakorlásakor, ennek során e jogkört maga is tévesen gyakorolta.

Harmadszor a Törvényszék megsértette az egyenlő bánásmód elvét. A K + N – a többi szállítmányozótól eltérően – nem a konszolidációs modell szerint dolgozik, hanem gazdasági szempontból az ügyletek több mint 90 %-ában klasszikus közvetítőként lép fel. Az üzleti modellt jellemző igen jelentős különbségek miatt a Törvényszéknek differenciált megközelítést kellett volna alkalmaznia, és nem kezelhetett volna különböző tényállásokat ugyanolyan módon. A Törvényszéknek különösen meg kellett volna semmisítenie a bírság Bizottság általi kiszámítását, és csak a szóban forgó „fees”, illetve „surcharges” révén elért forgalom alapján számíthatta volna ki a fellebbezőkkel szembeni bírságot.

Negyedszer a Törvényszék által kiszabott bírság nagymértékben aránytalan. A Törvényszék által helybenhagyott bírság nyilvánvalóan túlzott mértékű, és az elrettentési célkitűzés által sem igazolható.

Ötödször a Törvényszék nem vette figyelembe az Air Transport Exemptiont, és ezért a NES és az AMS vonatkozásában tévesen indult ki az EUMSZ 101. cikk alkalmazhatóságából.