Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 62016CN0242

C-242/16. sz. ügy: A Supremo Tribunal de Justiça (Portugália) által 2016. április 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – José Rui Garrett Pontes Pedroso kontra Netjets Managements Limited

HL C 251., 2016.7.11, p. 16–17 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

11.7.2016   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 251/16

A Supremo Tribunal de Justiça (Portugália) által 2016. április 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem – José Rui Garrett Pontes Pedroso kontra Netjets Managements Limited

(C-242/16. sz. ügy)

(2016/C 251/17)

Az eljárás nyelve: portugál

A kérdést előterjesztő bíróság

Supremo Tribunal de Justiça

Az alapeljárás felei

Felülvizsgálatot kérelmező fél: José Rui Garrett Pontes Pedroso

Ellenérdekű fél: Netjets Managements Limited

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.

A jogvita tényállása alapján – a munkavállaló polgári repülést végző pilóta és a munkaszerződése alapján tevékenységét az európai légtér egészében végezheti – sérül-e a „munkavállaló szokásos munkavégzési helye” és/vagy „legutóbbi munkavégzési helye” fogalmainak a 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet 19. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében vett meghatározása?

2.

Nemleges válasz esetén, azaz, amennyiben nem sérül ez a meghatározás:

i)

A „munkavállaló szokásos munkavégzési helyét” a közösségi jog hivatkozott szabálya szerint úgy kell-e értelmezni/értelmezhető-e úgy, mint az a repülőtér, amelyen a munkavállaló által vezetendő repülőgép tartózkodik, és amelyről a munkavállaló megkezdi azt az utazást, amellyel felveszi a szolgálatot?

Illetve, ez a hely úgy értelmezendő/értelmezhető-e, mint a felek által beléptető repülőtérként (gateway airport) kijelölt hely, ahonnan a munkavállalót elszállították arra a repülőtérre, ahol az általa vezetendő repülőgép tartózkodott és ahová később visszatért?

Illetve, ez a hely a munkavállaló által vezetett repülőgépek lajstromozási helyének felel-e meg vagy kell-e megfelelnie?

Illetve, ez a hely szükségképpen az a hely kell legyen/lehet-e az a hely, ahol a munkavállaló utasításokat, közléseket és tájékoztatást kapott a járatok üzemeltetéséről, az alperessel fennálló munkaviszonyának különféle kérdéseiről és a munkaszerződése megszüntetéséhez vezető eljárásról?

ii)

A „munkavállaló legutóbbi munkavégzési helye” a közösségi jog hivatkozott szabálya szerint úgy értelmezendő/értelmezhető-e, mint az a repülőtér, ahol a munkavállaló által a munkaszerződése megszűnése előtt utoljára vezetett repülőgép tartózkodott?

Vagy ez a hely inkább úgy értelmezendő/értelmezhető-e, mint a felek által beléptető repülőtérként (gateway airport) kijelölt hely, ahonnan a munkavállalót a munkaszerződése megszűnése előtt utoljára elszállították arra a repülőtérre, ahol az általa vezetendő repülőgép tartózkodott, és ahová később visszatért?

3.

A jogvita tényállása alapján a 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet 19. cikke (2) bekezdése b) pontjának értelmében vett „telephely, amely a munkavállalót foglalkoztatta” kifejezés értelmezhető-e úgy, mint a munkavállalóval kötött munkaszerződésben munkáltatóként feltüntetett vállalkozás „központi ügyintézési helye”, ahol a pilótákkal történő szerződéskötési eljárás történik (a jelöltek fogadása és az eljárás lefolytatása) és ahol a pilóták az első és további képzéseket kapják, annak ellenére, hogy a szóban forgó „központi ügyintézési helyen” egy másik olyan vállalkozás tevékenykedik és ez ennek székhelyét képezi, amely jogilag független a munkáltató vállalkozástól, de mégis mindkét vállalkozás ugyanahhoz a gazdasági csoporthoz tartozik?

4.

A jogvita tényállása alapján a 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet 60. cikke (1) bekezdése b) és c) pontjának értelmében vett „központi ügyvezetés helye” vagy az „üzleti tevékenységének fő helye” kifejezések értelmezhetők-e úgy, mint a munkavállalóval kötött munkaszerződésben munkáltatóként feltüntetett vállalkozás „központi ügyintézési helye”, ahol a tevékenység minden aspektusát ellenőrzik (a karbantartás ellenőrzésétől kezdve a járatok üzemeltetésén és időbeni beosztásán át egészen a repülőgépek üzemeltetéséig, karbantartásáig és személyi állományának irányításáig, illetve a földi szolgáltatások és catering megszervezéséig), és ahonnan a pilóták az utasításokat kapják, ahol a pilóták az első és további képzésekben részesülnek, ahol a humánerőforrásokkal kapcsolatos kérdéseket intézik, és a fegyelmi tárgyalásokat tartják vagy a panaszokat kezelik, annak ellenére, hogy a szóban forgó „központi ügyintézési helyen” egy másik olyan vállalkozás tevékenykedik és ez ennek székhelyét képezi, amely jogilag független a munkáltató vállalkozástól, de mégis mindkét vállalkozás ugyanahhoz a gazdasági csoporthoz tartozik?

5.

A 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet (13) preambulumbekezdésére figyelemmel, amely előírja, hogy a biztosítási szerződéseket, a fogyasztókkal kötött szerződéseket vagy a munkaszerződéseket illetően célszerű a gyengébb felet védelemben részesíteni a hatáskörre vonatkozó olyan szabályokkal, amelyek érdekei szempontjából számára kedvezőbbek az általános szabályoknál, a hivatkozott 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendelet 19. cikkének (2) bekezdését a munkavállaló számára kedvezőbb módon kell-e értelmezni?
Top