42015Y1215(01)

Language
- My EUR-Lex
- Sign in
- Register
- My recent searches (0)

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

EUROPA
EUR-Lex home
EUR-Lex - 42015Y1215(01) - EN

Document 42015Y1215(01)

Help

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás a 2016–2018-as időszakra szóló uniós ifjúsági munkatervről

HL C 417., 2015.12.15, p. 1–9 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

HTML

PDF

Official Journal

15.12.2015

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 417/1

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott állásfoglalás a 2016–2018-as időszakra szóló uniós ifjúsági munkatervről

(2015/C 417/01)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK KÉPVISELŐI

I. BEVEZETÉS

MEGÁLLAPÍTJÁK, hogy az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretéről (2010–2018) szóló állásfoglalás, továbbá az uniós ifjúsági munkaterv (2014–2015) elfogadása óta a válság továbbra is komoly és aránytalanul nagy hatást gyakorol az európai fiatalokra és a felnőtté válásuk folyamatára.

Megállapítják, hogy megerősített uniós ágazatközi együttműködésre van szükség az ifjúságpolitika terén e kihívások megfelelő kezelése érdekében.

NYUGTÁZZÁK, hogy az Európai Bizottság prioritást kíván biztosítani a fiatalok radikalizálódása és marginalizálódása elleni küzdelemnek és a fiatalok társadalmi, kulturális és civil életbe való bekapcsolódása előmozdításának az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszere (Oktatás és képzés 2020), az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított kerete (2010–2018), továbbá a sportra vonatkozó uniós munkaterv és a kulturális munkaterv (2010–2015) alapján. (1)

NYUGTÁZZÁK a Tanács és a Bizottság 2015. évi közös uniós ifjúsági jelentésében (2) és különösen annak „Az uniós ifjúsági együttműködés jövőbeli iránya” című 5. szakaszában foglalt megállapításokat.

Ennek megfelelően MEGÁLLAPODNAK egy, az ifjúságra vonatkozó, tagállami és bizottsági intézkedéseket felölelő 36 hónapos uniós munkaterv létrehozásáról a 2016. január 1. és a 2018. december 31. közötti időszakra, amellyel támogatják az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretének (2010–2018) a végrehajtását.

II. ELVEK

ÚGY VÉLIK, hogy a munkatervet a szubszidiaritás tiszteletben tartása mellett a következőkben meghatározott irányelvek szerint kell összeállítani. A tervnek:

—	a korábbi ifjúsági munkaterv (2014–2015) eredményeire kell épülnie,

—	ösztönöznie kell az ifjúság területét érintő uniós intézkedéseket, illetve biztosítania kell azok kiemelt szerepét,

—	az ágazatokon átívelő együttműködés révén biztosítania kell azt, hogy az egyéb uniós szakpolitikai területek (pl.: foglalkoztatás, oktatás, szociálpolitika, egészségügy) felelősei értesüljenek a fiatalokat érintő konkrét problémákról,

—	hozzá kell járulnia az Unió biztonság-, gazdaság- és szociálpolitikai menetrendje keretében meghatározott átfogó prioritások megvalósításához,

—	elő kell segítenie a tudásalapú és kutatási eredményeken alapuló ifjúságpolitika kialakítására,

—	rugalmas eszköznek kell maradnia, amely segítségével időben és megfelelően reagálhatunk a változó szakpolitikai környezetre,

—	elő kell mozdítania a tagállamok és a Bizottság együttműködésén alapuló összehangolt megközelítést annak érdekében, hogy hosszú távon értéktöbblet jöjjön létre az alábbi 6. pontban foglalt témákban,

—	építenie kell az Erasmus+ programmal fennálló szinergiákra többek között annak elősegítésével, hogy az Erasmus+ éves munkaprogramja számára ifjúságspecifikus prioritásokat határozzanak meg,

—	konzultációs eljárások keretében be kell vonnia a fiatalokat annak érdekében, hogy tartalma a fiatalok számára érdemi kérdésekre irányuljon.

EGYETÉRTENEK ABBAN, hogy a mostani fejlemények fényében a tagállamoknak és a Bizottságnak az uniós szintű együttműködésük keretében az ezen munkaterv programidőszakában, azaz 2018 végéig a következőkben felsorolt témákkal indokolt kiemelten foglalkozniuk:

A 2015. évi közös uniós ifjúsági jelentésben elfogadott prioritásokkal összhangban meg kell erősíteni az ifjúsági munkát és az ágazatközi együttműködést a következő célok érdekében:

A.	valamennyi fiatal társadalmi befogadásának növelése, az alapvető európai értékekre is figyelemmel;

B.	valamennyi fiatal részvételének erősítése az európai demokratikus és civil életben;

C.	a fiatalkorból a felnőttkorba való átmenet és különösen a munkaerő-piaci integráció megkönnyítése;

D.	a fiatalok egészségének és jólétének előmozdítása, ideértve a mentális egészséget is;

E.	hozzájárulás a digitális korszaknak az ifjúságpolitika, az ifjúsági munka és a fiatalok vonatkozásában fennálló kihívásai és lehetőségei kezeléséhez, illetve megragadásához;

F.	hozzájárulás az Európai Unióba egyre nagyobb számban érkező fiatal migránsok és menekültek nyomán megjelenő lehetőségekre és kihívásokra való reagáláshoz.

EGYETÉRTENEK ABBAN, hogy noha az I. mellékletben ismertetett tagállami és bizottsági fellépésnek valamennyi fiatalra ki kell terjednie, az alábbi csoportokra kiemelt figyelmet kell fordítani:

—	a kirekesztődés kockázata által érintett fiatalok

—	a nem foglalkoztatott, valamint oktatásban és képzésben sem részesülő (ún. NEET) fiatalok

—	a migráns hátterű fiatalok, ideértve az újonnan érkezett bevándorlókat és a fiatal menekülteket.

MEGÁLLAPODNAK arról, hogy a Tanács az elért eredmények és az uniós szakpolitikai fejlemények fényében felülvizsgálhatja a munkatervet.

MEGÁLLAPODNAK az I. mellékletben foglalt listáról, amely a fenti kiemelt témák alapján meghatározott konkrét intézkedéseket és azok végrehajtási ütemtervét tartalmazza.

III. MUNKAMÓDSZEREK ÉS -STRUKTÚRÁK

10.

MEGÁLLAPÍTJÁK, hogy

meg kell erősíteni az ifjúság szempontjainak általános érvényesítését és a teljesítményorientált, ágazatokon átívelő együttműködést a Tanácson belül annak lehetőség szerinti biztosítása érdekében, hogy a politikai döntéshozatal során minden érintett területen figyelembe vegyék a fiatalok törekvéseit, körülményeit és igényeit.

11.

EGYETÉRTENEK abban, hogy

—

A következő munkamódszerek fogják adott esetben támogatni a munkaterv végrehajtását: az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretében foglaltak szerinti nyitott koordinációs módszer és különösen a tudásalapú, illetve kutatási eredményeken alapuló döntéshozatal, a szakértői csoportok, a társaktól való tanulás, a kölcsönös felülvizsgálat, a tanulmányok, a konferenciák, a szemináriumok, az eredmények terjesztése, az ifjúság képviselőivel tartott informális fórum, az ifjúságügyi főigazgatók találkozója és a fiatalokkal folytatott strukturált párbeszéd.

—

Valamennyi módszer – többek között a szakértői csoportok – keretében végzett munka középpontjában a II. szakasz 6. pontjában szereplő prioritást élvező témák és az I. mellékletben felsorolt tevékenységek és céldátumok állnak majd. A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői az eredmények és az uniós szintű szakpolitikai fejlemények fényében felülvizsgálhatják az I. mellékletben szereplő tevékenységek körét.

—	A munkacsoportok tagságára és működésére vonatkozó elvek a II. mellékletben szerepelnek.

—	A fiatalok azon jogát illetően, amely biztosítja részvételüket az őket érintő szakpolitikák alakításában, végrehajtásában és értékelésében, a konzultációs eljárások fognak lehetőséget nyújtani számukra a részvételre a munkaterv prioritásaira irányuló közös gondolkodásban.

—	Az ifjúságügyi főigazgatók a nem hivatalos találkozóikon megvizsgálják majd az e munkatervvel összefüggésben felmerülő stratégiai kérdéseket, illetve az uniós ifjúságpolitikához általánosabban kapcsolódó kérdéseket.

—	A Tanács és a Bizottság 2018 első felében értékelni fogja e munkaterv végrehajtását az uniós ifjúsági jelentéssel összefüggésben végzendő együttes végrehajtási értékelés alapján.

12.

FIGYELEMMEL A FENTIEKRE, FELKÉRIK

a tagállamokat és a Bizottságot, hogy a jelenlegi munkaterv időtartamára hozzanak létre szakértői csoportokat a következő témakörökben:

—

annak meghatározása, hogy az ifjúsági munka, valamint a nem formális és informális tanulás konkrétan miként járul hozzá az alábbiakhoz:

a)	a fiatalok aktív polgári szerepvállalásának és a sokszínű és toleráns társadalmakban való részvételének előmozdítása, megelőzve ezáltal marginalizálódásukat és az adott esetben erőszakos magatartást kiváltó radikalizálódásukat,

b)	az Európai Unióba egyre nagyobb számban érkező fiatal migránsok és menekültek nyomán megjelenő lehetőségekre és kihívásokra való reagálás,

—	a digitalizáció ifjúságot, ifjúsági munkát és ifjúságpolitikát érintő kockázatainak, lehetőségeinek és hatásainak a kezelése.

IV. INTÉZKEDÉSEK

13.

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT, HOGY A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉT KELLŐKÉPPEN FIGYELEMBE VÉVE:

—	a Bizottság támogatásával és az ezen állásfoglalásban meghatározott munkamódszereket alkalmazva működjenek együtt egymással,

—

az ifjúságpolitikában rejlő potenciálnak az Európa 2020 stratégiában foglalt célok elérése érdekében történő maximalizálásáról szóló tanácsi következtetések alapján, folytassák az ifjúsági minisztériumok aktív bevonását az Európa 2020 stratégiával és az európai szemeszterrel kapcsolatos nemzeti szakpolitikák kialakításába,

—	a szakpolitika nemzeti és regionális szinten történő kidolgozása során adott esetben vegyék figyelembe az ifjúságpolitika terén folytatott európai együttműködés megújított keretét (2018–2010) és e munkatervet,

—	tájékoztassák az érintett hatóságokat, a fiatalokat és az ifjúsági szervezeteket az uniós ifjúsági munkaterv végrehajtásának előrehaladtáról a tevékenységek relevanciájának és ismertségének biztosítása érdekében.

14.

FELKÉRIK A TANÁCS ELNÖKSÉGEIT, HOGY

—	az uniós ifjúsági stratégia félidős értékelésének eredményei alapján mérlegeljék megfelelő követő intézkedések meghozatalát;

—	programjuknak a csoportos elnökség keretében történő kidolgozása során fordítsanak figyelmet az uniós munkaterv kiemelt témáira;

—	tájékoztassák a Tanács ifjúsági munkacsoportját a többi tanácsi előkészítő szerv keretében végzett olyan munkákról, amelyeknek közvetlen vagy közvetett hatása van a fiatalokra vagy az ifjúságpolitikára;

—	a csoportos elnökség összefüggésében vegyék figyelembe a korábbi munkaterv (2014–2015) lezáratlan kérdéseit;

—	mérlegeljék annak lehetőségét, hogy a 11. pontban említett értékelés alapján egy új munkatervre vonatkozó javaslatot nyújtsanak be az ezen állásfoglalás 36 hónapos programidőszakának végén;

—	biztosítsanak lehetőséget a tagállamoknak és az ifjúság területén működő érdekelteknek arra, hogy megvitassák az ifjúságpolitika terén folytatandó európai együttműködés 2018 utáni alakításának lehetőségeit;

—

szokásos informális ülésük alkalmával javasolják az ifjúságügyi főigazgatóknak, hogy vitassák meg és vegyék figyelembe a munkaterv keretében elért eredményeket, továbbá hogy adott esetben szervezzenek rendkívüli, együttes, ágazatközi főigazgatósági üléseket, valamint hogy széles körben terjesszék az eredményeket és járuljanak hozzá az uniós ifjúsági munkaterv végrehajtásának értékeléséhez.

15.

FELKÉRIK A BIZOTTSÁGOT, HOGY

—	az Erasmus+ program végrehajtásával támogassa az ifjúságsegítők kapacitásának erősítését és az ifjúsági munka területén végzett kapacitásépítést, amely a minőségi európai ifjúsági munka megteremtésének egyik kulcseleme;

—	működjön együtt a tagállamokkal és támogassa azokat e munkaterv végrehajtásában, különösen a mellékletben felsorolt intézkedések terén;

—	tájékoztassa a tagállamokat az uniós ifjúságpolitika és az ifjúságot érintő más vonatkozó szakpolitikák területén folytatott vagy tervezett kezdeményezésekről és tanulmányokról, továbbá a Bizottságban zajló és e területet érintő fejleményekről;

—	megfelelő rendszerességgel biztosítsa a konzultációt és a tájékoztatást az európai szintű érdekeltek – köztük a civil társadalmi és az ifjúsági képviselők – számára az uniós ifjúsági munkaterv végrehajtásának előrehaladtáról, hogy garantálják a tevékenységek relevanciáját és ismertségét;

—	ösztönözze az uniós programok keretében a hatékonyabb megkereső munkát és a szinergiákat csakúgy, mint az együttműködést más nemzetközi szervezetekkel, például az Európa Tanáccsal.

16.

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL, A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉT KELLŐKÉPPEN FIGYELEMBE VÉVE:

—	továbbra is folytassanak szoros együttműködést szakértői szinten az ezen állásfoglalás I. és II. mellékletével összhangban;

—

vegyék figyelembe az e munkatervben foglalt prioritásokat az ifjúság területére vonatkozó éves Erasmus+ munkaprogram előkészítése során, többek között az Erasmus+ munkaprogram, az Európa Tanáccsal az ifjúság területén kötött partnerségi megállapodás és a Youth Wiki általános célkitűzései tekintetében;

—

ösztönözzék az egyéb ágazatokat arra, hogy a más szakpolitikai területeken érvényesítendő politikák és intézkedések kialakítása, végrehajtása és értékelése során vegyék figyelembe az ifjúság szempontjait, különös figyelmet fordítva arra, hogy ezek már a szakpolitika formálásának korai szakában megjelenjenek, és ténylegesen érvényesüljenek;

—

segítsék elő annak tudatosítását, hogy az ifjúsági szakpolitikák hozzájárulnak a fiatalokra irányuló európai szakpolitikák általános célkitűzéseinek eléréséhez – figyelembe véve az aktív polgári szerepvállalásra, a foglalkoztatásra, a társadalmi befogadásra, a kultúrára és az innovációra, az oktatásra és a képzésre, valamint az egészségre és a jóllétre gyakorolt kedvező hatásukat.

(1) COM(2015) 185 final.

(2) 13635/15.

I. MELLÉKLET

A kiemelt témákra épülő intézkedések, eszközök és határidők

Intézkedések a kiemelt témák alapján

Munkamódszer/eszköz

Eredmény és céldátum

Hivatk.

A. prioritás:

Valamennyi fiatal társadalmi befogadásának növelése, az alapvető európai értékekre is figyelemmel

A Tanács és előkészítő szervei

Az ifjúsági ágazat szerepe az erőszakos radikalizálódás megelőzésében

2016 első fele

(esetleg) Tanácsi vita

A1.

Tudásalapú, illetve kutatási eredményeken alapuló döntéshozatal

A Bizottság tanulmánya az ifjúsági munkára vonatkozó európai uniós minőségbiztosítási rendszerekről és keretekről

2016 második fele:

Végrehajtási kézikönyv

A2.

Strukturált párbeszéd/A Tanács és előkészítő szervei

„A fiatalok olyan alapvető életvezetési készségei és képességei, amelyek elősegítik aktív részvételüket a közösségi életben és a munka világában egy sokszínű, összekapcsolt és inkluzív Európában.”

2017 első fele:

(esetleg) A Tanács állásfoglalása

A3.

B. prioritás:

Valamennyi fiatal részvételének erősítése az európai demokratikus és civil életben

Szakértői csoport

Annak meghatározása, hogy az ifjúsági munka, valamint a nem formális és informális tanulás konkrétan miben járul hozzá a fiatalok aktív polgári szerepvállalásához és a sokszínű és toleráns társadalmakban való részvételéhez, megelőzve ezáltal marginalizálódásukat és az adott esetben erőszakos magatartást kiváltó radikalizálódásukat.

2017 első fele

—

Jelentés

—	(esetleg) A Tanács következtetései

B1.

Tudásalapú, illetve kutatási eredményeken alapuló döntéshozatal

A Bizottság tanulmánya az Európai Önkéntes Szolgálat keretében végzett külföldi önkéntes tevékenység hatásáról

2017 első fele:

—

Jelentés

—	(esetleg) A Tanács következtetései – reakció a tanulmányra

B2.

Szeminárium az ifjúság- és sportpolitikai döntéshozók számára:

„Demokrácia, ifjúság és sport – ágazatközi megközelítések, amelyek elősegítik a sport révén a fiatalok aktív részvételét és közreműködését a civil és demokratikus életben.”

2017 második fele:

Szemináriumi jelentés az azzal kapcsolatos bevált gyakorlatokról és ajánlásokról, hogy az ifjúság- és sportpolitikát felölelő ágazatközi megközelítések miként népszerűsíthetik a demokratikus értékeket, illetve segíthetik elő a társadalmi szerepvállalást a fiatalok körében.

B3.

C. prioritás:

A fiatalkorból a felnőttkorba való átmenet és különösen a munkaerő-piaci integráció megkönnyítése

Kölcsönös tanulás a tagállamok és a Bizottság/főigazgatók között

„Az ifjúsági munka mint a fiatalkorból a felnőttkorba való átmenet, illetve a munka világába történő belépés támogatása terén folytatott ágazatközi együttműködés elismert és értéktöbbletet képviselő eszköze.”

2017 második fele:

Jelentés az ifjúsági munkára mint a fiatalkorból a felnőttkorba való átmenet, illetve a munka világába történő belépés támogatása terén folytatott ágazatközi együttműködés elismert és értéktöbbletet képviselő eszközére vonatkozó legjobb gyakorlatokról és ajánlásokról.

C1.

Tudásalapú, illetve kutatási eredményeken alapuló döntéshozatal

A Bizottság tanulmánya az ifjúsági munkáról és a fiatalok vállalkozói készségeiről

2017 második fele

—

Jelentés

—	(esetleg) A Tanács következtetései – reakció a tanulmányra

C2.

D. prioritás:

A fiatalok egészségének és jólétének előmozdítása, ideértve a mentális egészséget is

A Tanács és előkészítő szervei

A részvételt célzó ágazatközi együttműködés a fiatalok egészségének és jólétének a felnőttkorba való átmenet során történő megőrzése érdekében, különös tekintettel a mentális egészségügyi problémákkal küzdő fiatalokra (1), akiknek problémái gyakran ezzel az átmenettel hozhatók összefüggésbe. A problémák helyett annak előtérbe helyezése, hogy ezek a fiatalok miként vehetnek részt a társadalom életében.

a) 2016 első fele

(esetleg) A Tanács következtetései

D1.

b) 2017 második fele

Kölcsönös ágazatközi tanulás a tagállamok között

D2.

E. prioritás:

Hozzájárulás a digitális korszaknak az ifjúságpolitika, az ifjúsági munka és a fiatalok vonatkozásában fennálló kihívásai és lehetőségei kezeléséhez, illetve megragadásához

A Tanács és előkészítő szervei

Az ifjúságpolitika új megközelítései a fiatalokban rejlő potenciál és tehetség lehető legnagyobb mértékű fejlesztése, és társadalmi befogadásuk maximális elősegítése érdekében.

Előtérbe kerülnek az ifjúsági munka új, korszerű és vonzó formái, például az internetes ifjúsági munka, amelyek tükrözik a fiatalok életében érvényesülő új tendenciákat. Ennek célja, hogy az ifjúsági munka keretében minél több érintettet lehessen megszólítani, és minél több fiatalt tudjunk bevonni az ifjúsági tevékenységekbe.

2016 második fele

(esetleg) A Tanács következtetései

E1.

Társaktól való tanulás

Az ifjúsági munka területén alkalmazott új gyakorlatok és az ifjúsági munka vonzerejének növelése a fiatalok körében.

2017 első fele

Jelentés a valós tendenciákat tükröző meglévő gyakorlatokról, valamint ajánlások e gyakorlatoknak a napi ifjúsági munka során történő gyakorlati megvalósítására

E2.

Szakértői csoport

„A digitalizáció ifjúságot, ifjúsági munkát és ifjúságpolitikát érintő kockázatainak, lehetőségeinek és hatásainak a kezelése”

2017 második fele

A szakértői csoport jelentése

E3.

Tudásalapú, illetve kutatási eredményeken alapuló döntéshozatal

A Bizottság tanulmánya az internetnek és a közösségi médiának a fiatalok részvételére és az ifjúsági munkára gyakorolt hatásáról

2018 első fele

Jelentés

E4.

A Tanács és előkészítő szervei

Innovatív módszerek, többek között digitális eszközök kidolgozása az ifjúsági munka területén az ágazatközi együttműködés előmozdítása, valamint annak érdekében, hogy hatékonyabb, intelligensebb és relevánsabb módon tudjunk eleget tenni a fiatalok igényeinek és törekvéseinek.

2018 első fele

(esetleg) A Tanács következtetései – reakció a fenti E3. és E4. intézkedésre.

E5.

F. prioritás:

Hozzájárulás az Európai Unióba egyre nagyobb számban érkező fiatal migránsok és menekültek nyomán megjelenő lehetőségekre és kihívásokra való reagáláshoz

Szakértői csoport

Annak meghatározása, hogy az ifjúsági munka, valamint a nem formális és informális tanulás konkrétan miben járul hozzá az Európai Unióba egyre nagyobb számban érkező fiatal migránsok és menekültek nyomán megjelenő lehetőségekre és kihívásokra való reagáláshoz.

2018 második fele

—

Jelentés

—	(esetleg) A Tanács következtetései – reakció a jelentésre

F1.

Egyéb

Téma

Eszköz/intézkedés

Eredmény és céldátum

Uniós ifjúsági stratégia

Társaktól való tanulás

a.	A Bizottság rugalmas keretre irányuló javaslata

2016 első fele

A társaktól való tanulási tevékenységek rugalmas keretének hivatalossá tétele

O1.

Tudásalapú, illetve kutatási eredményeken alapuló döntéshozatal

b.	Az uniós ifjúsági stratégia és a fiatal önkéntesek európai mobilitásáról szóló ajánlás félidős értékelése

2016 második fele:

(esetleg) A Tanács következtetései – reakció az értékelésre, ideértve a fiatal önkéntesek európai mobilitásáról szóló tanácsi ajánlás értékelését is

O2.

c.	Uniós ifjúsági jelentés

2018 első fele:

Közös uniós ifjúsági jelentés

O3.

Erasmus+

Tudásalapú, illetve kutatási eredményeken alapuló döntéshozatal

Az Erasmus+ program és elődprogramjai félidős értékelése

2018 első fele:

Reakció az értékelésre az érintett ágazatokkal (oktatás, képzés, ifjúságpolitika és sport) együttműködésben

O4.

(1) Ide értendők a súlyos és gyakori pszichiátriai problémák, a pszichés terhelés és az olyan (átmeneti) pszichés rendellenességek, amelyek a nagy kihívásokat tartogató vagy akár válságos élethelyzetekben fordulhatnak elő.

II. MELLÉKLET

A 2016. január 1. és 2018. december 31. közötti időszakra szóló uniós ifjúsági munkaterv keretében a tagállamok és a Bizottság által létrehozandó szakértői csoportok tagságára és működésére vonatkozó elvek

Tagság:

—	A tagállamok önkéntes alapon vesznek részt a csoportok munkájában, és bármikor bekapcsolódhatnak abba.

—

Azok a tagállamok, amelyek részt kívánnak venni valamely csoport munkájában, tagként szakértőket küldenek az adott csoportba. A tagállamok ügyelnek arra, hogy a megbízott szakértők az adott területen nemzeti szinten szerzett megfelelő tapasztalattal rendelkezzenek. A tagállamok ügyelnek arra, hogy a megbízott szakértők biztosítsák az illetékes nemzeti hatóságokkal való kapcsolattartást. A szakértők kinevezésére vonatkozó eljárásokat a Bizottság koordinálja.

—

Mindegyik szakértői csoport dönthet úgy, hogy egyéb résztvevőket is meghív tagjai közé: független szakértőket, az ifjúsági szervezetek képviselőit, ifjúságkutatókat és egyéb érdekelt feleket, illetve harmadik országok képviselőit. Mindegyik szakértői csoport további résztvevők meghívását is javasolhatja a teljes időszakra; ez esetben a tagság a szakértői csoport egyhangú jóváhagyásával válik érvényessé.

Megbízás

A Bizottság tesz majd javaslatot a szakértői csoport megbízatására a munkaterv 12. pontja alapján, és a Tanács ifjúsági munkacsoportja keretében elhangzott észrevételek alapján sor kerül a megbízatás módosítására.

Munkaeljárások

—	A szakértői csoportok mindig kis számú, azonban konkrét és használható eredmény biztosítására fognak összpontosítani az adott téma tekintetében.

—

A munkaterv végrehajtása érdekében minden szakértői csoportnak elnököt vagy társelnököket kell kineveznie a munkaterv elfogadását követő első ülésén. Az elnökök megválasztása nyílt és átlátható módon zajlik majd, a szakértői csoportok titkárságának szerepét ellátó Bizottság koordinálása mellett. A szakértői csoportok e munkaterv alapján munkaprogramot dolgoznak ki.

—	A csoportok számára a Bizottság biztosítja a szükséges szakértelmet, valamint logisztikai hátteret. Amennyire lehetséges, megfelelő eszközökkel (így többek között az adott terület szempontjából releváns tanulmányokkal) is segíti a csoportok munkáját.

Jelentéstétel és tájékoztatás

A szakértői csoportok elnökei jelentést tesznek az ifjúsági munkacsoportnak az elért eredményekről és az előrelépésről. A Tanács ifjúsági munkacsoportja adott esetben további iránymutatást nyújt a szakértői csoportnak a kívánt eredmény és időzítés garantálása érdekében. A főigazgatót folyamatosan tájékoztatják az elért eredményekről.

A munkacsoportok üléseinek napirendje és az ülésekről szóló jelentések hozzáférhetőek lesznek valamennyi tagállam számára, függetlenül attól, hogy utóbbiak milyen mértékben vesznek részt az adott területen folyó munkában. A csoportok munkájának eredménye nyilvánosan hozzáférhető lesz.

Top