EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 62013CN0609

C-609/13. P. sz. ügy: A Törvényszék (negyedik tanács) T-364/10. sz., Duravit AG és társai kontra Európai Bizottság ügyben 2013. szeptember 16-án hozott ítélete ellen a Duravit AG és társai által 2013. november 25-én benyújtott fellebbezés

HL C 71., 2014.3.8, p. 4–5 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

8.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 71/4


A Törvényszék (negyedik tanács) T-364/10. sz., Duravit AG és társai kontra Európai Bizottság ügyben 2013. szeptember 16-án hozott ítélete ellen a Duravit AG és társai által 2013. november 25-én benyújtott fellebbezés

(C-609/13. P. sz. ügy)

(2014/C 71/07)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Fellebbezők: Duravit AG, Duravit SA, Duravit BeLux SPRL/BVBA (képviselők: U. Soltész és C. von Köckritz ügyvédek)

A többi fél az eljárásban: Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa

A fellebbezők kérelmei

1.

A Bíróság helyezze hatályon a Törvényszék (negyedik tanács) T-364/10. sz. ügyben 2013. szeptember 16-án hozott ítéletét, amennyiben az elutasította a fellebbezők keresetét;

2.

a Bíróság az EUMSZ 263. cikk negyedik bekezdése alapján teljes egészében semmisítse meg a 2010. június 23-i C(2010) 4185 végleges (COMP/39.092 — fürdőszoba-felszerelések ügy) európai bizottsági határozat 1. cikkének (1) bekezdését, 2. és 3. cikkét a felperesekre vonatkozó részében;

3.

másodlagosan (a 2. kereseti kérelemhez): a Bíróság törölje vagy jelentősen csökkentse a fent említett határozatban a fellebbezőkkel szemben kiszabott bírság összegét;

4.

harmadlagosan (a 2. és 3. kereseti kérelemhez): a Bíróság utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé a Bíróság ítéletében foglalt jogi megítélésnek megfelelő újbóli határozathozatal céljából;

5.

minden esetben a Bizottságot kötelezze a Törvényszék és a Bíróság előtti eljárásban a fellebbezőknél felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbezők fellebbezésük alátámasztására összesen hat jogalapot hoznak fel.

Először is úgy vélik, hogy a Törvényszék megsértette az 1/2003 rendelet 31. cikkét, az ártatlanság vélelmét és a tisztességes eljáráshoz való jogot (az Európai Unió Alapjogi Chartája (Charta) 52. cikke (3) bekezdésével együttesen értelmezett 47. cikke és 48. cikkének (1) bekezdése, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény (EEJE) 6. cikkének (1) és (2) bekezdése), mivel a megtámadott határozat tekintetében megtagadta a kifejezetten kért korlátlan felülvizsgálatot, a Bizottság ténybeli és jogi megállapításai tekintetében azok helytállóságát vélelmezte, és nem merítette ki kellő mértékben mérlegelési jogkörét a bírságösszeg megállapítása során.

Másodszor a fellebbezők szerint a Törvényszék megsértette az EUMSZ 263. cikket, a hatékony jogorvoslathoz való jogukat (a Charta 47. cikkének (1) bekezdése) és a fegyveregyenlőség elvét, amennyiben a jogszerűségi felülvizsgálatot nem kellő mértékben gyakorolta és annak korlátait a rovásukra túllépte.

Harmadszor a fellebbezők szerint a Törvényszék az ügyiratok tartalmát több szempontból, ügydöntő jelleggel elferdítette, ennek következtében jogi hibát vétett és megsértette a bizonyítási eljárás elismert elveit.

Negyedszer a fellebbezők szerint a Törvényszék eljárási hibát vétett, valamint megsértette az eljárási szabályzat 48. cikkének 2. §-át, a felperesek védelemhez való jogát, a tisztességes eljáráshoz való jogukat és a fegyveregyenlőség elvét, amennyiben a nem felhasználható és késedelmesen benyújtott bizonyítási eszközöket, valamint a Bizottság késedelmes előterjesztését a rovásukra felhasználta, valamint jogsértő módon hiányos indokolással elutasította valamennyi bizonyítási indítványukat.

Ötödször a fellebbezők szerint a Törvényszék tévesen alkalmazta az EUMSZ 101. cikket és megsértette az indokolási kötelezettségét, amennyiben megállapította, hogy a Bizottság jogszerűen rótta a terhükre, hogy a szerelvény, zuhanykabin és szaniterkerámia tekintetében egységes horizontális jogsértésben vettek részt.

Hatodszor a fellebbezők szerint a Törvényszék tévesen alkalmazta az EUMSZ 101. cikket, amennyiben nem megfelelő jogi mércét használt az EUMSZ 101. cikk (1) bekezdése szerinti információcsere megítélése tekintetében, és úgy vélte, hogy a kötelesek voltak távol tartani magukat nem versenytárs cégekkel folytatott megbeszélésektől, továbbá a horizontális szövetségekben bizonyos események alkalmával állítólag „megkísérelt megállapodásokat” az EUMSZ 101. cikkbe ütköző befejezett jogsértésnek minősítette.


Top