27.9.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 280/50

—

tudomásul veszi az Európai Bizottság 2013. március 26-án kiadott, a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet tervezetét, mely az európai digitális menetrend félidős értékelése alkalmával ismertetett tízpontos terv részét képezi;

—

üdvözli a rendeletjavaslatban felvázolt prioritásokat – nagy sebességű hálózatok, közművesítési munkák, a meglévő infrastruktúra közös használata és az új fizikai infrastruktúra hatékonyabb kiépítése, valamint az adminisztratív terhek és a bürokrácia mérséklése –, melyek mind-mind olyan területeket képviselnek, ahol a városok és régiók egyszerre szereplők, szolgáltatók és kedvezményezettek;

—

korábban már hangsúlyozta, hogy a racionalizációs, korszerűsítési és bürokráciacsökkentési intézkedések kiemelt költségcsökkentési lépésként történő meghozatala, valamint a közigazgatási eljárások és szolgáltatások ésszerűsítése és egyszerűsítése ösztönzi majd a gazdasági tevékenységet, csökkenti a bürokratikus eljárások és formalitások számát, emellett gördülékenyebbé teszi a polgárok és a közigazgatás közötti kapcsolatokat, hozzájárulva a vállalkozói tevékenységek (többek között a nagysebességű internetes infrastruktúra kiépítése) közigazgatási költségeinek csökkentéséhez, javítva a vállalkozások versenyképességét és ösztönözve fejlődésüket;

—

emlékeztet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok a magánszolgáltatók által kevéssé rentábilisnak ítélt övezetekben, így például a vidéki területeken az előbbiek gyenge jelenlétét ellensúlyozandó, kénytelenek kivenni a részüket a digitális infrastruktúra finanszírozásából. Annak érdekében, hogy minden polgár és minden terület egyenlő hozzáféréssel rendelkezhessen az új technológiákhoz, arra kéri az Európai Bizottságot, hogy támogassa az önkormányzatok pénzügyi erőfeszítéseit egyrészt azáltal, hogy valamennyi európai régióban engedélyezi az európai strukturális alapok részvételét a digitálisinfrastruktúra-finanszírozásban, másrészt pedig azáltal, hogy a vidéki és gyéren lakott területek digitális fejlesztési projektjei esetében elismeri, hogy azok általános, ill. általános gazdasági érdeket szolgálnak.

Előadó

BIHARY Gábor (HU/PES), Budapest Főváros Közgyűlésének tagja

Referenciaszöveg

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről

COM(2013) 147 final

1.

tudomásul veszi az Európai Bizottság 2013. március 26-án kiadott, a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet tervezetét, mely az európai digitális menetrend félidős értékelése alkalmával ismertetett tízpontos terv részét képezi;

2.

örömmel látja, hogy a rendelettervezet tagállami bevált gyakorlatokra épít, de szervezési kérdésekben széles körű mérlegelési jogot biztosít továbbra is a tagállamoknak, ugyanakkor szolgálja a hozzáférés új kultúráját;

3.

üdvözli a rendeletjavaslatban felvázolt prioritásokat – nagy sebességű hálózatok, közművesítési munkák, a meglévő infrastruktúra közös használata és az új fizikai infrastruktúra hatékonyabb kiépítése, valamint az adminisztratív terhek és a bürokrácia mérséklése –, melyek mind-mind olyan területeket képviselnek, ahol a városok és régiók egyszerre szereplők, szolgáltatók és kedvezményezettek;

4.

emlékeztet arra, hogy a nagysebességű szélessávú infrastruktúra az egységes digitális piac pillére és a globális versenyképesség előfeltétele, például az e-kereskedelem terén. Ahogyan arra a második egységes piaci intézkedéscsomagról szóló közlemény is emlékeztet, (1) a szélessávú hozzáférés elterjedtségének 10 %-os bővülése 1–1,5 %-os éves GDP-növekedést és a munka termelékenységének 1,5%-kal történő javulását eredményezheti, (2) a szélessáv eredményezte vállalati innováció pedig előnyösen hat a foglalkoztatásra, és 2020-ig 2 millió új munkahelyet generálhat; (3)

5.

aláhúzza, hogy az Unió nem engedheti meg magának, hogy polgárai és vállalatai kimaradjanak az ilyen infrastruktúrák lefedettségi területéből, és elkötelezte magát az európai digitális menetrend nagyra törő szélessávú internetkapcsolati célkitűzései mellett: 2013-ig minden európai polgár rendelkezzen alapszintű szélessávú internetkapcsolattal, 2020-ig (i) minden európai polgár rendelkezzen legalább 30 Mb/s sebességű internet-hozzáféréssel, és (ii) az európai háztartások legalább 50%-ának legyen 100 Mb/s sávszélességet meghaladó internetkapcsolata, de ezek a célok csak úgy valósíthatók meg, ha az infrastruktúra kiépítésének költségei EU-szerte csökkennek;

6.

hangsúlyozza, hogy a nagysebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletjavaslat és a hozzá kapcsolódó közpolitikák alapját képező folyamatok irányításában kiemelt jelentőséggel bír az Európai Unió, a tagállamok, illetve a helyi és regionális önkormányzatok összehangolt és a szubszidiaritás elvével teljes összhangban történő fellépése, amint az az RB többszintű kormányzásról szóló fehér könyvében is szerepel; (4)

7.

korábbi véleményeivel összhangban megjegyzi, hogy teljes mértékben ki kellene használni Európa arra vonatkozó potenciálját, hogy IKT-szolgáltatásokat fejlesszen ki az állami és a magánszektorban, és az IKT-kat a helyi és regionális önkormányzatok által olyan területeken nyújtott szolgáltatások javítására kellene alkalmazni, mint az egészségügyi ellátás, az oktatás, a közrend, a biztonság vagy a szociális szolgáltatások. A helyi és regionális önkormányzatok és az IKT-fejlesztéssel foglalkozó kkv-k között az információs és kommunikációs technológiai közszolgáltatások terén kialakított, az EU által támogatott köz- és magánszféra közötti partnerségek Unió-szerte kiváló sarokkövei lehetnek a helyi kompetenciák és ismeretek kifejlesztésének; (5)

8.

korábban már hangsúlyozta, hogy a racionalizációs, korszerűsítési és bürokráciacsökkentési intézkedések kiemelt költségcsökkentési lépésként történő meghozatala, valamint a közigazgatási eljárások és szolgáltatások ésszerűsítése és egyszerűsítése ösztönzi majd a gazdasági tevékenységet, csökkenti a bürokratikus eljárások és formalitások számát, emellett gördülékenyebbé teszi a polgárok és a közigazgatás közötti kapcsolatokat, hozzájárulva a vállalkozói tevékenységek (többek között a nagysebességű internetes infrastruktúra kiépítése) közigazgatási költségeinek csökkentéséhez, javítva a vállalkozások versenyképességét és ösztönözve fejlődésüket; (6)

9.

nyomatékosan megjegyzi, hogy az Európai Bizottságnak és a tagállamoknak meg kellene tenniük a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat teljes mértékben, hatékonyan vonják be az IKT-val kapcsolatos kezdeményezések irányításába; (7)

10.

tudomásul veszi a rendeletjavaslat arra vonatkozó szándékát, hogy hozzájáruljon az európai fogyasztónak szánt szolgáltatások és információs termékek minőségének javításához, csökkentve a felesleges költségeket és adminisztratív terheket, és egyúttal támogatva az egységes digitális piacot, illetve az Európa 2020 stratégia céljait is;

11.

kiemeli, hogy a helyi és regionális önkormányzatok a digitális menetrendben szereplő javaslatok elsődleges címzettjei közé tartoznak, ideértve a szélessáv kiépítését is, és döntő mértékben hozzájárulhatnak annak megvalósításához. Az új stratégia helyi és regionális szintre vonatkozó prioritásai javíthatják az életminőséget, támogathatják a polgárok társadalmi és gazdasági tevékenységét, ösztönözhetik a regionális fejlődést, valamint elősegíthetik, hogy a közszolgáltatások és a helyi vállalkozások hatékonyabbak és személyre szabottabbak legyenek. A régióknak és városoknak számos eszköz áll rendelkezésükre e potenciál teljes mértékű kiaknázásához;

12.

üdvözli azt a lehetőséget, hogy a rendeletjavaslat nagymértékben hozzájárulhat a digitális szakadék áthidalásához és az Európa 2020 stratégia céljainak eléréséhez, ugyanakkor eleget tehet az európai polgárok legfontosabb szociális, kulturális és gazdasági szükségleteinek is; (8)

13.

elismeri, hogy az információs társadalom óriási mértékben felgyorsította a gazdasági és társadalmi haladást és a szélessávú infrastruktúra hatékonyabb kiépítése ezt tovább erősíti, ugyanakkor felhívja a figyelmet különösen a fiatalokra és a demokrácia alapértékeire veszélyes tartalmak könnyebb terjeszthetőségére, mely megfelelő értékalapú oktatással és széleskörű médiaműveltséggel (9) ellensúlyozható;

14.

emlékeztet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatoknak központi szerepet kell játszaniuk az egyenlő és megfizethető szélessávú hozzáférés biztosításának elősegítésében olyan területeken, ahol például a piaci mechanizmusok nem bizonyulnak elégségesnek; az elektronikus hozzáférési szakadék áthidalását célzó kísérleti projektek vezetésében; valamint új, állampolgár-központú elektronikus közszolgáltatásra irányuló megközelítések kialakításában; (10)

15.

felhívja a Bizottság figyelmét arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok finanszírozásában kiépített szélessávú infrastruktúra esetén szükség lehet vissza nem térítendő állami támogatásokra és kéri a Bizottságot ilyen szabályozás kidolgozására;

16.

megismétli azt az „Európai digitális menetrend” című véleményében foglalt javaslatot, hogy a finanszírozás és az egyéb támogatási intézkedések a nyílt hozzáférésű szélessávú hálózatok végrehajtását részesítsék előnyben, amelyek alapját egy horizontálisan rétegelt hálózati architektúra és olyan üzleti modell képezi, amely a hálózathoz való fizikai hozzáférést szétválasztja a szolgáltatásnyújtástól, valamint hogy a meglévő optikai kábelhálózatot meg kell nyitni a verseny előtt. (11) Ez konkrétan azt jelenti, hogy a passzív infrastruktúra részét képező sötét optikai szálak (dark fibre) kapcsán aktívan elő kell mozdítani a szabad hozzáférésen alapuló üzleti modelleket;

17.

mivel a sűrűn lakott területek esetében egyértelmű az üzleti szempont érvényesülése, ezért a földrajzi esélyegyenlőség érdekében külön figyelmet kellene fordítani a vidéki és gyéren lakott területekre, valamint a legkülső régiókba irányuló magánbefektetések ösztönzésére. E téren a helyi és regionális önkormányzatok kulcsfontosságú szerepet tölthetnek be annak a keresletnek az összehangolásában, amely az állami közigazgatás, a közbiztonsági szervek, a helyi iskolák és az egészségügyi létesítmények oldaláról mutatkozik a szélessávú hozzáférés iránt, mégpedig oly módon, hogy helyi szintű csoportokat szerveznek (iskolák, közösségek, kkv-k), valamint a szélessávú infrastruktúrához kapcsolódó demonstrációs területeket alakítanak ki a fogyasztók számára, továbbá képzéseket tartanak;

18.

emlékeztet arra, hogy a helyi és regionális önkormányzatok a magánszolgáltatók által kevéssé rentábilisnak ítélt övezetekben, így például a vidéki területeken az előbbiek gyenge jelenlétét ellensúlyozandó, kénytelenek kivenni a részüket a digitális infrastruktúra finanszírozásából. Annak érdekében, hogy minden polgár és minden terület egyenlő hozzáféréssel rendelkezhessen az új technológiákhoz, arra kéri az Európai Bizottságot, hogy támogassa az önkormányzatok pénzügyi erőfeszítéseit egyrészt azáltal, hogy valamennyi európai régióban engedélyezi az európai strukturális alapok részvételét a digitálisinfrastruktúra-finanszírozásban, másrészt pedig azáltal, hogy a vidéki és gyéren lakott területek digitális fejlesztési projektjei esetében elismeri, hogy azok általános, ill. általános gazdasági érdeket szolgálnak;

19.

hangsúlyozza, hogy az információs és kommunikációs technológiák egy olyan információs társadalom alapját képezik, amely minden polgár előtt nyitva áll, így a társadalom minden tagjának igényeit magában kellene foglalniuk, ideértve azokat is, akiket a társadalmi kirekesztés veszélye fenyeget;

20.

megerősíti, hogy a jó minőségű és megfizethető szélessávú szolgáltatásokhoz való hozzáférés javíthatja a helyi és regionális önkormányzatok által nyújtott szolgáltatások rendelkezésre állását és minőségét, és egyben megkönnyítheti – a mikro-, kis- és középvállalkozások számára – a termékek értékesítését. A távoli régiók és közösségek, különösen a legkülső régiók számára várhatóan jelentős előnnyel jár majd a szélessávú szolgáltatásokhoz való szélesebb körű és gyorsabb hozzáférés; (12)

21.

hangsúlyozza, hogy az új felhasználási módok és a digitális szolgáltatások létfontosságúak a területek vonzereje és kiegyensúlyozott fejlődése szempontjából, és megítélése szerint a mindenki számára hozzáférhető digitális szolgáltatások az Európai Unió gazdasági, társadalmi és területi kohéziós célkitűzései sikeres elérésének előfeltételei közé tartoznak;

22.

korábbi véleményével összhangban (13) javasolja, hogy a rendelet alapján felgyorsuló hálózati fejlesztésekből kínálkozó lehetőségeket teljes körűen ki kellene használni Európában az állami és a magánszférában történő IKT-fejlesztésre, ennélfogva az IKT-t a helyi és regionális önkormányzatok olyan területeken nyújtott szolgáltatásainak javítására kellene felhasználni, mint az egészségügy, az oktatás, a közbeszerzések, a biztonság és a szociális szolgáltatások;

23.

korábbi véleményével összhangban (14) javasolja, hogy a rendelet alapján felgyorsuló hálózati fejlesztésekből kínálkozó lehetőségeket teljes körűen ki kellene használni Európában a határokon átnyúló közigazgatási szolgáltatások fejlesztésére, és az ezzel járó informatikai projekteknek ki kell terjedniük az átjárhatósággal, a polgárok elektronikus azonosításával (Stork), az elektronikus aláírással, a dokumentumok elektronikus közzétételével kapcsolatos szempontokra és egyéb elektronikus kormányzati alkotóelemekre is, hogy ezeket a szolgáltatásokat európai kontextusban lehessen kezelni;

24.

utal arra, hogy a számítási felhőben (15) rejlő lehetőségek kiaknázása elképzelhetetlen az ehhez szükséges infrastruktúra háttér lehető leggyorsabb kiépítése nélkül;

25.

hangsúlyozza, hogy az egységes digitális piac az európai digitális menetrend sarokköve, amely lehetővé teszi a jogszerű digitális tartalmak és online szolgáltatások létrehozására és terjesztésére szolgáló, bővülő, sikeres és élénk összeurópai piac kialakítását, valamint egyszerű, biztonságos és rugalmas hozzáférést biztosít a fogyasztók számára a digitális tartalmakhoz és a szolgáltatási piacokhoz, (16) ezért ebben a folyamatban nagyra értékeli a rendelet gyorsító és költségeket csökkentő hatását;

26.

igen fontosnak tartja, hogy a nagysebességű hálózatok terjedésével együtt a regionális és helyi szintű közigazgatási intézmények az iratok tartalmának digitalizáláshoz (17) megfelelő helyi kapacitással és fenntartható pénzügyi erőforrásokkal rendelkezzenek;

27.

elismeri, hogy a rendelet hatással lesz az energiahatékonyság jelentette kihívások információs és kommunikációs technológiákkal való megválaszolására (18) és a természeti erőforrások felhasználásának szerkezeti átalakítására;

28.

egyetért az ágazatközi szinergiák maximalizálásának célkitűzésével úgy, hogy a rendelet nemcsak az elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatóihoz, hanem bármely, elektronikus hírközlő hálózati elem fogadására alkalmas fizikai infrastruktúra tulajdonosához, például a villamosenergia-, a gáz-, a víz-, a szennyvízelvezetési, a fűtési és a közlekedési szolgáltatókhoz is szól, de biztonsági okok és a magas költségek miatt aggódik a létfontosságú infrastruktúrák, így a nagyvárosi metróalagutak ilyen célú felhasználása vonatkozásában;

29.

sajnálattal veszi tudomásul, hogy habár a nagysebességű szélessávú infrastruktúra a digitális egységes piac gerince és előfeltétele a globális versenyképességnek, de az uniós távközlési szolgáltatások és infrastruktúrák továbbra is erősen fragmentáltak a nemzeti határok mentén;

30.

mivel a hálózatépítés összköltségének túlnyomó részét a közművesítési munkák jelentik, ezért fontos szabályozó lépésként értékeli, hogy minden hálózatüzemeltető jogosult lesz arra, hogy nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózati elemek kiépítésére való tekintettel hozzáférést biztosítson (méltányos áron és ésszerű feltételekkel adjon illetve kapjon) a meglévő fizikai infrastruktúrákhoz (például alépítmények, kábelcsatornák, ellenőrzőaknák, szekrények, oszlopok, tartóoszlopok, antennák, tornyok és egyéb támasztószerkezetek) és hogy az ehhez szükséges információkat az átláthatóság érdekében az egyablakos információs ponton rendelkezésére kell bocsátani;

31.

felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, hogy az ár- és díjszabásoknál nem szabad elsiklani a szociális és kohéziós célok felett;

32.

üdvözli, hogy a rendelet kitér az építési munkák összehangolására, különös tekintettel arra, hogy ezen beruházások finanszírozása részben vagy egészben közpénzből történik, ellenben rámutat, hogy a rendelet nem utal a beruházások közbeszerzési vonatkozásaira;

33.

sajnálattal állapítja meg, hogy a rendelet nem utal a helyi önkormányzatok szerepére, amelyeknek területén az építési munkák összehangolása történik, ezért javasolja az Európai Bizottságnak, hogy nevesítse a helyhatóságokat a szabályozásban;

34.

támogatja az egyablakos információs pont szerepét az engedélyezési folyamat elősegítésében és összehangolásában, valamint elégségesnek tartja a hat hónapos maximális határidőt;

35.

kritikusan megjegyzi, hogy a rendelet nem foglalkozik a helyi önkormányzatok szerepével az engedélyezési eljárásban, annak ellenére, hogy a legtöbb esetben az építési engedélyezési eljárások a helyhatóságokhoz telepített feladatok és aggódik azért, hogy ez sok esetben nagy költségeket terhel a helyhatóságokra;

36.

fontos lépésnek tartja a szabályozás azon elemét, hogy az új építésű épületeket az építési engedélyezési kérelem egyik kritériumaként a nagysebességű technológia fogadására alkalmas, épületen belüli infrastruktúrával kell ellátni, egészen a hálózati végpontokig;

37.

üdvözli, hogy az újonnan épített többlakásos épületek és azok jelentős felújítási munkái esetében az épületeket az elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatói számára hozzáférhető koncentrációs ponttal kell felszerelni, de szükséges lenne nevesíteni, hogy ez a kötelezettség vonatkozik a szociális célú ingatlan beruházásokra is annak érdekében, hogy az ezekben élő digitális kirekesztéstől veszélyeztetett csoportok is hozzáférjenek a szélessávú szolgáltatásokhoz; ebben az esetben azonban teljes mértékben támogatni kellene a kitűzött cél elérését;

38.

elismeri, hogy a rendeletjavaslatban előterjesztett intézkedések a jelenlegi formájukban, úgy tűnik, megfelelnek a szubszidiaritás elvének, mivel a nagy sebességű elektronikus hírközlési infrastruktúra kiépítési költségének csökkentése uniós beavatkozást igényel a belső piac létrehozási és működési feltételeinek javítása céljából, a nemzeti és a nemzeti szint alatti szabályrendszer és közigazgatási gyakorlatok széttöredezettsége miatt kialakult akadályok felszámolására, mely akadályok gátolják az európai vállalatok fejlődését és növekedését, negatív hatást gyakorolnak Európa versenyképességére, továbbá akadályokat gördítenek a határokon átnyúló beruházás és működés elé;

39.

szükségesnek tartja a már önmagában is határokon átnyúló elemeket tartalmazó területtel kapcsolatban javasolt intézkedéseket, mivel olyan transznacionális szempontok játszanak bennük szerepet, amelyeket a tagállamok és/vagy regionális és helyi önkormányzatok önmagukban nem tudnak megfelelően szabályozni, viszont a teljes szélessávú lefedettség segíti a területi kohéziót;

40.

elismeri, hogy a rendelet alapvetően a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítését kívánja elősegíteni és ösztönözni azáltal, hogy előmozdítja a meglévő infrastruktúra közös használatát és megteremti az új fizikai infrastruktúra hatékonyabb kiépítéséhez szükséges feltételeket oly módon, hogy a szóban forgó hálózatok kiterjesztése kisebb költségek mellett legyen megvalósítható;

41.

úgy véli, hogy a javasolt intézkedések egyértelmű előnyöket biztosítanak a nemzeti, regionális vagy helyi szintű, izolált fellépésekhez képest, mégpedig azért, mert a legfontosabb intézkedések az alábbi négy problémakör köré csoportosulnak: nagy sebességű hálózatok, közművesítési munkák, a meglévő infrastruktúra közös használata és az új fizikai infrastruktúra hatékonyabb kiépítése, valamint az adminisztratív terhek mérséklése;

42.

megjegyzi, hogy a szóban forgó kérdések közös európai megközelítése többletértéket jelent majd, mivel segít a munka fölösleges megkettőzésének elkerülésében, méretgazdaságosságot biztosít és – az internet, mint az IKT gazdasági és társadalmi potenciáljának maximalizálásához elengedhetetlen eszköz mindenütt jelen lévő és határokon átnyúló jellegéből adódóan – nélkülözhetetlen;

43.

elismeri, hogy a rendeletjavaslatban előterjesztett intézkedések a jelenlegi formájukban, úgy tűnik, megfelelnek az arányosság elvének, mivel nem lépnek túl a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéken azzal, hogy a javasolt intézkedések a fizikai infrastruktúrához való hozzáférés akadályainak mérséklését célozzák;

44.

elismeri, hogy a rendeletjavaslatban javasolt költségcsökkentési intézkedések a koordináció és az átláthatóság fokozására, valamint a minimális eszközök összehangolására összpontosítanak, a megfelelő érdekeltek számára lehetővé teszik a szinergiák kiaknázását és a kiépítési hatékonyság hiányának csökkentését;

45.

aláhúzza, hogy a javasolt intézkedések nem írnak elő konkrét üzleti modelleket, a tagállamok számára a részletesebb rendelkezések elfogadásának lehetőségét is nyitva hagyják, és így inkább kiegészítik, mint befolyásolják a folyamatban lévő nemzeti kezdeményezéseket. Ezek az intézkedések ugyanakkor lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy hatályos intézkedéseikre hagyatkozzanak és kiválasszák bármely meglévő vagy új intézkedésnek a sajátosságaikhoz leginkább igazodó megszervezését, további költségek szükségtelen felszámítása nélkül;

46.

hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a jogbiztonság biztosítása érdekében a rendeletnek pontosítania kell, hogy az Európai Bizottság milyen lépéseket tesz azt követően, hogy a tagállamok bejelentik a mentességre vonatkozó intézkedéseket;

47.

elfogadja a rendeleti forma alkalmazását, bár a tagállamok számára az irányelv nagyobb szabad mozgásteret adna, ugyanakkor a rendeleti forma megfelelő rugalmasság melletti alkalmazással biztosítja a költségcsökkentési eszközök gyors rendelkezésre állását, megtartva az európai digitális menetrend 2020-ig teljesítendő céljainak lendületét;

48.

a szabályozás javításával kapcsolatban általánosan megjegyezi, hogy a rendeletre vonatkozó javaslat több alkalommal külön utal a helyi és regionális szintre. A helyi és regionális önkormányzatok hatásköreire és arra az alapvetően fontos szerepre való tekintettel, amelyet az IKT területeivel kapcsolatos intézkedések tervezése és végrehajtása során játszani hivatottak (különös tekintettel a nagy sebességű hálózatok kialakításával kapcsolatos szempontokra) az európai digitális menetrend megvalósítását szolgáló intézkedések kidolgozása és végrehajtása keretében, az uniós intézményeknek és a tagállamoknak rendszeresen konzultálniuk kellene ezekkel az önkormányzatokkal;

49.

kéri az Európai Bizottságot, hogy a rendelet hatályba lépését követő 3 év utáni felülvizsgálati jelentésről kérje ki a Régiók Bizottsága véleményét.