EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52013IR1617

A Régiók Bizottsága véleménye – Az Európai Unió hulladékokkal kapcsolatos kiemelt céljainak felülvizsgálata

HL C 280., 2013.9.27, p. 44–49 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

27.9.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 280/44


A Régiók Bizottsága véleménye – Az Európai Unió hulladékokkal kapcsolatos kiemelt céljainak felülvizsgálata

2013/C 280/09

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

hangsúlyozza, hogy a hulladékképződés hatékonyabb megelőzése, valamint a „szennyező fizet” elvének maradéktalan alkalmazása lehetővé teszi a helyi és regionális önkormányzatokra nehezedő pénzügyi és szervezési terhek csökkentését; ambiciózus és kötelező érvényű célok kitűzését kéri a jelenleg elért legjobb eredményekre alapozva. 2020-ig az egy főre jutó kommunális hulladék mennyiségét a 2010-es szinthez képest 10%-kal kellene csökkenteni;

kéri, hogy a tagállamok számára minden egyes újrafelhasználhatónak minősülő hulladékkategóriára elkülönítve kötelező érvényű minimális mennyiségi célokat tűzzenek ki, az EU-szerte kitűzött jelenlegi céloknak való megfelelés figyelembevétele mellett;

támogatja azoknak a lehetőségeknek a feltárását, hogy miként lehet 2025-ig 70%-ra emelni a szilárd kommunális hulladékra kötelezően előírt újrahasznosítási célkitűzést, figyelembe véve az EU-szerte kitűzött jelenlegi céloknak, illetve a kijelölendő köztes célkitűzéseknek és átmeneti időszakoknak való megfelelést;

fontosnak tartja az ipari hulladékokra alkalmazható újrahasznosítási célok kitűzését. Ezeket a célokat nem a hulladéktípus, hanem a hulladékban található anyagok alapján lehetne meghatározni, és éppolyan ambiciózusnak kell lenniük, mint a háztartási hulladékokra vonatkozó céloknak;

hangsúlyozza, hogy a lehető legszigorúbb közös jogszabályok elfogadására van szükség a hulladékválogatás és -tisztítás terén. 2020-ig el kell érni, hogy a hulladékok 100%-a szelektív válogatáson menjen keresztül.

amellett száll síkra, hogy 2020-ig tiltsák be minden olyan szerves vagy biológiailag lebontható hulladék hulladéklerakóba szállítását, amely részben vagy egészben újrafelhasználható, újrahasznosítható, vagy pedig hőértékkel bír. A hulladéklerakóba szállított hulladék arányára vonatkozó átfogó cél valamennyi eredetet és hulladékfajtát összesítve 5%-ot vagy kevesebbet célozhatna meg;

támogatja azoknak a lehetőségeknek a feltárását, hogy miként lehet a műanyag csomagolóanyagokból származó hulladék újrahasznosítására kitűzött célokat – minden műanyagot egybevéve – 70%-ra, az üveg, fém, papír, illetve kartonpapír és fa csomagolóanyagokból származó hulladék újrahasznosítására kitűzött célt pedig 80%-ra emelni, az EU-szerte kitűzött jelenlegi céloknak, illetve a kijelölendő köztes célkitűzéseknek és átmeneti időszakoknak való megfelelés figyelembevétele mellett.

Előadó

Michel LEBRUN (BE/EPP), a francia nyelvű közösség parlamentjének tagja

Referenciaszöveg

Az Európai Bizottság 2012. december 14-i felkérő levele

I.   POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA

1.

úgy ítéli meg, hogy a hulladékképződés megelőzése és a hulladékgazdálkodás terén folytatott felelős és fenntartható politikának a hulladékképződés és a hulladékgazdálkodás által az emberi egészségre, a környezetre és a természeti erőforrások megőrzésére kifejtett negatív hatások minél nagyobb mértékű csökkentésére, valamint az anyagok – mielőtt hulladékká válnának – gazdasági körforgásba való visszahelyezésére kell irányulnia;

2.

úgy látja, hogy a proaktív európai szabályozási keretnek köszönhetően előrelépés történt a hulladékképződés megelőzése és a hulladékkezelés terén. Örömmel állapítja meg, hogy néhány tagállam és helyi, illetve regionális önkormányzat túlteljesíti az Európai Unió (EU) által e téren kitűzött célokat. A jövőbeli szabályozásnak ügyelnie kell arra, hogy teljesítményük további javítása érdekében erőfeszítéseik folytatására ösztönözze a kevésbé élen járó tagállamokat és helyi, illetve regionális önkormányzatokat;

3.

megjegyzi, hogy a tagállamok között nagy különbségek mutatkoznak a hulladékgazdálkodás terén. Támogatni kell a legkevesebb előrelépést felmutató tagállamokat és helyi, illetve regionális önkormányzatokat, hogy saját érdekükben fejlesszék az eredményes hulladékgazdálkodáshoz szükséges infrastruktúrájukat, módszereiket és kapacitásaikat a nemzeti és területi együttműködés helyi és nemzetközi szintű megerősítése révén;

4.

kiemeli a hulladékokkal kapcsolatos európai statisztikák jelentőségét abból a szempontból, hogy a regionális szintre vonatkozóan is fokozni lehessen az adatgyűjtést. Üdvözli ennek kapcsán, hogy az Eurostat adatbázisa már tartalmaz adatokat több országból is a kommunális hulladék regionális újrahasznosításáról. Hasznos felmérni a hulladékkezelés regionális különbségeit, mivel az országokon belüli számottevő eltérések a regionális politikák fontosságát és viszonylagos sikerét mutatják; (1)

5.

tudatában van annak, hogy ez a vélemény a hatályos jogszabályok hamarosan esedékes értékelésének és felülvizsgálatának kontextusába illeszkedik. Az említett felülvizsgálat során kitűzött céloknak elő kellene segíteniük az erőforrás-hatékonysági ütemtervben (2) rögzített ambiciózus célkitűzések teljesülését, és illeszkedniük kellene a 7. környezetvédelmi cselekvési programhoz (3) – amely a maga részéről hozzájárul majd az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégia céljainak megvalósításához, és egyben támogatni fogják a nyersanyagok megőrzésével kapcsolatos kezdeményezésben foglalt intézkedéseket (4);

6.

üdvözli az Európai Bizottságnak a Régiók Bizottságához intézett, arra irányuló felkérését, hogy az RB fejtse ki véleményét az EU hulladékgazdálkodással kapcsolatos céljainak felülvizsgálatáról, amelyre a hulladékokról szóló keretirányelv (5), a hulladéklerakókról szóló irányelv (6) és a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv (7) átdolgozásának keretében kerül sor;

7.

úgy véli, hogy az általános uniós szinten ambiciózusabb célokat kitűző javaslatnak, bár a kevésbé fejlett tagállamok, valamint helyi és regionális önkormányzatok számára átmeneti időszakokat és közbenső célokat állapít meg, előzetesen figyelembe kell vennie az arról szóló tanulmányokat, hogy az egyes területek miért nem teljesítik a jelenlegi célokat;

8.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok jelentős szerepet játszanak e téren az európai jogszabályok végrehajtásában, a hulladékfeldolgozó és -tároló létesítmények kialakításában és finanszírozásában, valamint a hulladékáramok operatív kezelésében. Az optimális hulladékgazdálkodás jelenleg az egyik legnagyobb kihívást jelenti a helyi és regionális önkormányzatok számára. Épp ezért az RB kéri, hogy az e téren elfogadandó politikák kidolgozásának valamennyi szakaszába vonják be;

9.

kiemeli, hogy azáltal, hogy a hulladékokkal kapcsolatos európai politika értékelését felvette 2013. évi szubszidiaritási munkaprogramja öt prioritása közé, kinyilvánította szándékát, hogy megerősítse a helyi és regionális önkormányzatok részvételét azoknak az új céloknak a kidolgozásában, amelyeket majd követniük kell. Ezzel összefüggésben az RB azt kéri, hogy az EU a helyi és regionális önkormányzatoknak a szubszidiaritási elvet messzemenően tiszteletben tartó beleszólási és együttműködési lehetőséget biztosítson; Az RB a szubszidiaritás kérdésével kapcsolatban konzultációt folytatott szubszidiaritási szakértői csoportjával és a szubszidiaritásfigyelő hálózat partnereivel a hulladékgazdálkodásról szóló uniós jogszabályok felülvizsgálatáról;

10.

jelzi, hogy az új célok elfogadásának az arányosság elvének tiszteletben tartásával kell megvalósulnia. Az RB azt kéri, hogy az EU az elővigyázatosság elvét tiszteletben tartva fontolja meg, hogy az új intézkedések milyen hatást gyakorolhatnak a helyi és regionális önkormányzatokra, azok költségvetésére, illetve adminisztratív és operatív kapacitásaira. Külön figyelmet kell fordítani a jövőbeli politikák megvalósíthatóságára az e téren legkevésbé eredményes tagállamok és önkormányzatok tekintetében. A végcélok eléréséhez elengedhetetlen lesz a különválasztott és köztes célkitűzések elfogadása, valamint bizonyos fokú végrehajtásbeli rugalmasság biztosítása a helyi és regionális önkormányzatok számára; A végcélok eléréséhez elengedhetetlen lesz a különválasztott és köztes célkitűzések elfogadása, valamint bizonyos fokú végrehajtásbeli rugalmasság biztosítása a helyi és regionális önkormányzatok számára; Ebben a keretben a földrajzi, demográfiai és társadalmi-gazdasági adottságokat is figyelembe kell venni;

11.

fontosnak tartja, hogy a célok felülvizsgálata a közelség elvén nyugodjon. Ezt az elvet helyi, de egyben nemzetközi értelemben is alkalmazni kell: a jövőbeli jogszabályoknak prioritásként kell kezelniük, hogy a hulladékgazdálkodáshoz kötődő tevékenységek továbbra is európai területen folyjanak, illetve itt történjen továbbfejlesztésük is. Az RB kéri, hogy a célok felülvizsgálatakor ügyeljenek arra, hogy ne sérüljön az ebben az ágazatban tevékenykedő köz-, illetve magánszférához tartozó szereplők versenyképessége vagy esélyegyenlősége, és támogatja az ebben az ágazatban folyó gazdasági tevékenységet az Unión belül;

A hulladékgazdálkodás közös nyelvezetének kialakításáért

12.

elengedhetetlennek tartja, hogy az Unión belül olyan egységes hulladékszámítási mód alakuljon ki, amely eredményes és átlátható, hogy a célok ésszerűsítése, valamint a különböző helyzetek és elért eredmények összehasonlíthatósága szavatolható legyen. E módszer elfogadásakor figyelembe kell venni az egyes tagállamok helyi sajátosságait. elsősorban azt kéri, hogy a hulladékokról szóló keretirányelvben (8) a háztartási és hasonló hulladékokra vonatkozó célérték kiszámítására jelenleg szereplő négy módszert egyetlen átlátható, hiteles és ambiciózus móddal váltsák fel;

13.

kéri, hogy készüljön egy olyan európai szójegyzék, amely tartalmazza a hulladékokra, az alkalmazott kezelési, újrahasznosítási, újrafeldolgozási és értékesítési módokra, a különböző struktúrákra és létesítményekre, valamint az ágazatban tevékenykedő szereplőkre alkalmazott pontos szakkifejezéseket;

14.

fontosnak tartja egy olyan európai hulladékgazdálkodási nómenklatúra létrehozását, amely magában foglalja az összes hulladékfolyamot, hogy lehetővé váljon azoknak megkérdőjelezhetetlen, egységes hierarchiába rendezett kategorizálása;

A hulladékokról szóló keretirányelvről: az új célok megerősítése és kialakítása

15.

a célkitűzések különválasztása mellett száll síkra, valamint amellett, hogy a hierarchia minden egyes szintjéhez rendelt átfogó célkitűzéseken belül különálló célokat fogadjanak el a kezelendő hulladékfolyamok és anyagok típusa szerint;

16.

konkrét célértékek meghatározására hív fel az olyan kritikus anyagok esetében, amelyek fontosak a gazdaság számára, de amelyek visszanyerését nem biztosítják kizárólag a hulladékfolyamokkal kapcsolatos célok;

17.

annak az elvnek az elfogadását kéri, hogy a különböző hulladéktípusokat automatikusan az elérhető legmagasabb kategóriába sorolják be a hulladékhierarchián belül. A hulladékokban található anyagok fajtája a besoroláskor elsőbbséget kell, hogy élvezzen magához a hulladéktípushoz képest;

18.

kívánatosnak tartja, hogy az uniós finanszírozás meghatározásakor a hulladékhierarchia legmagasabb szintjeihez kötődő tevékenységek elsőbbséget élvezzenek. Az alacsonyabb szintekhez kapcsolódó projektek támogatását ahhoz kellene kötni, hogy előzetesen minden szükséges intézkedést megtettek a magasabb lépcsőfokokhoz rendelt célkitűzések elérése érdekében;

Megelőzés

19.

megjegyzi, hogy a hulladékgazdálkodás csak részben teszi lehetővé a környezetre gyakorolt hatások csökkentését. Ezért bátorítani kell a fenntartható hulladékkezelést, ami előmozdítja majd a természetes források hulladékokból előállított anyagokkal való helyettesítését. Így a hulladékképződés megelőzése marad a környezetre nehezedő terhelés csökkentésének elsődleges és legfontosabb módja;

20.

hangsúlyozza, hogy a hulladékképződés hatékonyabb megelőzése, valamint a „szennyező fizet” elvének maradéktalan alkalmazása lehetővé teszi a hulladékgazdálkodásért felelős helyi és regionális önkormányzatokra nehezedő pénzügyi és szervezési terhek csökkentését;

21.

a hulladékképződés megelőzése terén szigorúbb követelmények bevezetését kéri. A jelenleg elért legjobb eredményekre alapozva ambiciózus és kötelező érvényű célok kitűzésére van szükség. Ennek értelmében 2020-ig az egy főre jutó kommunális hulladék mennyiségét a 2010-es szinthez képest 10%-kal kellene csökkenteni; azonban, ha az új irányelv átfogó hulladékcsökkentési célja és az egy főre jutó mennyiségi cél ütközik, akkor az előbbi tekintendő mérvadónak;

22.

azaz élelmiszer- és a és a csomagolóanyagokból származó hulladékokkal kapcsolatos pazarlás csökkentését célzó intézkedések elfogadása mellett száll síkra, valamint további lehetőségek biztosítását követeli arra, hogy a még fogyasztható élelmiszerekkel a segítségre szoruló, vagyontalan családokat lássák el. Ezeknek az intézkedéseknek elő kell segíteniük a fogyasztók jobb tájékoztatását a termékek fogyaszthatósági, illetve lejárati idejével, azok szénlábnyomával, valamint a többször használatos csomagolások ökológiai előnyeivel kapcsolatban. Erőfeszítésekre van szükség, hogy tudatosítsuk a fogyasztókban: nem érdemes többet vásárolniuk, mint amennyire valójában szükségük van, valamint hogy vásárlási döntéseik során mérlegeljék a csomagolás módját is. Emellett az élelmiszerek pazarlásának csökkentése témaként kellene, hogy szerepeljen a képzésben, az előállításban, a feldolgozásban, a vendéglátásban és a kereskedelemben;

Kiterjesztett gyártói és importőri felelősség, környezettudatos tervezés

23.

megjegyzi, hogy a kiterjesztett gyártói és importőri felelősség elve bizonyos esetekben a hulladékképződés megelőzését célzó politika hasznos eszköze lehet. A használt termékek szisztematikus begyűjtésén túlmenően, hatékony ösztönző a termelők és importőrök számára, hogy megváltoztassák termékkoncepciójukat, és előrelépjenek a környezeti hatékonyság és a környezettudatos tervezés terén;

24.

megállapítja, hogy a kiterjesztett gyártói és importőri felelősség költségeit áthárítják a végfogyasztókra, anélkül, hogy a keletkezett többlethasznot visszaforgatnák a hulladékgazdálkodási folyamatba. Az RB szükségesnek tartja, hogy az említett elv keretében elfogadott intézkedések végrehajtása és ellenőrzése során keletkező pénzösszegeket a hulladékok válogatásának, újrafelhasználásra való előkészítésének és újrahasznosításának támogatására fordítsák;

25.

kéri, hogy vezessék be a termékmenedzsment elvét a hulladékokkal kapcsolatos uniós szabályozásba, hogy nagyobb felelősséggel ruházzuk fel a kiskereskedőket a termékek begyűjtése és a gyártóknak való visszajuttatása elősegítésében;

26.

kéri, hogy a tagállamokat kötelezzék arra, hogy összehasonlító vizsgálatot készítsenek olyan mindennapi termékekről, amelyeknél általános a beépített elavulás, felmérve azok élettartamát, javíthatóságát és újrafelhasználhatóságát. Ezen adatok alapján ezután öt éven belül minimumnormákat kellene meghatározni. A gyártók számára elő kellene írni, hogy meghosszabbított jótállási idővel árulják termékeiket, és bocsássanak rendelkezésre alkatrészeket ezek javításához. Támogatni kellene azokat a vállalkozásokat, amelyek a nagy háztartási készülékekhez hasonló fogyasztási cikkeket inkább szolgáltatásként, mint áruként kínálják, hiszen így nőne a kereslet a hosszú élettartamú, javíthatóra tervezett termékek iránt;

27.

kívánatosnak tartja, hogy a termékek tervezésétől kezdve optimalizált hulladék-lebontási, -tisztítási és -újrahasznosítási eljárások kialakítása érdekében megerősítésre kerüljenek a környezettudatos terezésre vonatkozó jogszabályok. Ha ezen a téren a lehető legszigorúbb szabványokat sikerül elfogadni, az kedvezően hat majd bizonyos hulladéktípusoknak a hulladékhierarchián belüli magasabb szintre emelésére;

28.

egyetért azzal, hogy az EU a strukturális alapokon, a Kohéziós Alapon és az Európai Beruházási Bankon keresztül fokozottan támogassa a környezettudatos tervezés terén folyó kutatást és fejlesztést. Mindeközben jobban kell ügyelni arra, hogy megelőzzük az új szabványok elfogadásából esetleg adódó piactorzító hatásokat;

Újrafelhasználás és újrafelhasználásra való előkészítés

29.

kéri, hogy a tagállamok számára minden egyes újrafelhasználhatónak minősülő hulladékkategóriára elkülönítve kötelező érvényű minimális mennyiségi célokat tűzzenek ki, az EU-szerte kitűzött jelenlegi céloknak való megfelelés figyelembevétele mellett;

30.

hangsúlyozza, hogy a körkörös gazdaság fejlődése szempontjából komoly lehetőségek rejlenek a hulladékok újrafelhasználásában és újrafelhasználásra való előkészítésében. Az ebben az ágazatban tevékenykedő szereplőket támogató intézkedésekre van szükség, amelyek a következő formákat ölthetik: a hulladékfolyamokhoz való hozzáférés megkönnyítése, pénzügyi, ill. a gazdasági és kereskedelmi projekt kialakításához nyújtott támogatás;

31.

fontosnak tartja, hogy a szociális gazdaság szereplőit bevonják a hulladékok újrafelhasználására és újrafelhasználásra való előkészítésére vonatkozó, jövőbeli európai jogszabályok kidolgozásába;

Újrahasznosítás

32.

sajnálja, hogy az újrahasznosítási és energetikai hasznosítási mutatók folyamatos javulása ellenére továbbra is jelentős mennyiségű újrahasznosítható anyag kerül hulladéklerakókba, ill. kerül elégetésre kis energiahatékonyságú létesítményekben. A jövőbeli jogszabályoknak törekedniük kell arra, hogy javítsák a hulladékokban rejlő erőforrások kihasználását;

33.

támogatja azoknak a lehetőségeknek a feltárását, hogy miként lehet 2025-ig 70%-ra emelni a szilárd kommunális hulladékra kötelezően előírt újrahasznosítási célkitűzést, figyelembe véve az EU-szerte kitűzött jelenlegi céloknak való megfelelést (9). Különösen a legkisebb előrelépést felmutató tagállamokkal, illetve helyi vagy regionális önkormányzatokkal az átfogó, átlagos uniós célon belül köztes célkitűzéseket és átmeneti időszakokat kellene közösen kijelölni;

34.

abból indul ki, hogy az általános célkitűzések szintjének emelése az égetőművekbe vagy hulladéklerakókba szánt hulladékok egy részét képes lesz az újrahasznosítás felé átirányítani. Az újrahasznosítandó hulladékmennyiség növekedése új létesítmények kialakítását és új beruházásokat tesz majd szükségessé ebben az ágazatban. A helyi és regionális önkormányzatok számára, amelyekre a hulladékgazdálkodás operatív feladatai többnyire hárulnak, lehetővé kell tenni, hogy szükség esetén logisztikai és pénzügyi támogatásban részesüljenek; Ugyanakkor támogatni kell a nyersanyagok megőrzését és az anyagok újrafelhasználását is.

35.

megismétli kérését, hogy az EU alakítson ki jogi keretet a szerves hulladékok újrahasznosítására vonatkozó célkitűzések terén a hulladékokról szóló, átdolgozott keretirányelv formájában. Ez a keret lehetővé tenné az ágazat ösztönzését és mennyiségi célok kitűzését, miközben meghagyná az egyes tagállamok és helyi vagy regionális önkormányzatok mozgásterét az együttműködés és annak a terén, hogy az újrahasznosítást sajátos adottságaik függvényében szervezzék meg;

36.

különös figyelmet kell véleménye szerint fordítani a szerveshulladék újrahasznosítására. A helyi és regionális önkormányzatokat bátorítani kell arra, hogy a biokertészkedést és az egyéni komposztálást elősegítő intézkedéseket fogadjanak el, valamint hogy saját tároló- és hulladékkezelő kapacitásokat alakítsanak ki a szerves hulladékok számára;

37.

támogatja a szerves hulladékok újrahasznosításának optimalizálását, és fontosnak tartja, hogy megtiltsák azok hulladéklerakóba szállítását, illetve korlátozzák elégetésüket. Szükségesnek tartja a komposzt minőségi követelményeinek európai szintű harmonizálását, valamint magas szintű környezetvédelmet biztosító minőségbiztosítási rendszerek bevezetését a végtermékekre vonatkozóan;

38.

fontosnak tartja az ipari hulladékokra alkalmazható újrahasznosítási célok kitűzését. Ezeket a célokat nem a hulladéktípus, hanem a hulladékban található anyagok alapján lehetne meghatározni, és éppolyan ambiciózusnak kell lenniük, mint a háztartási hulladékokra vonatkozó céloknak;

39.

felhívja a figyelmet arra, hogy az ipari hulladékok beemelése az újrahasznosításra szánt hulladékok körébe jelentős mértékben növeli majd a helyi és regionális önkormányzatok terheit. Oda kell majd figyelni arra, hogy ez utóbbiak megfelelő támogatásban részesüljenek, hogy képesek legyenek feladataik ellátására. Ezért a „szennyező fizet” elvet maradéktalanul érvényesíteni kell minden tagállamban;

40.

hangsúlyozza, hogy a lehető legszigorúbb, nem pusztán a háztartásokra és a vállalkozásokra, hanem egyben a hulladékválogató telepekre érvényes közös jogszabályok elfogadására van szükség a hulladékválogatás és -tisztítás terén. 2020-ig el kell érni, hogy a hulladékok 100 %-a szelektív válogatáson menjen keresztül. Az RB úgy véli emellett, hogy a hulladék-újrahasznosításban kellő előrelépést még el nem ért tagállamok, illetve helyi és regionális önkormányzatok számára – velük közösen egyeztetendő – köztes célkitűzéseket és átmeneti időszakokat kell kijelölni. A hulladékgyűjtés és a hulladékválogatás terén kitűzött ambiciózusabb célokkal párhuzamosan megfelelő pénzeszközök és szigorúbb ellenőrzések előirányzását is javasolja;

Energetikai hasznosítás

41.

támogatja az Európai Parlament azon kérését (10), hogy az Európai Bizottság javasolja az újrahasznosítható és szerves hulladékok elégetésének 2020-ig bevezetendő tilalmát, azonban kivenné a tilalom hatálya alól azokat a hőtermelő telepeket, amelyek igen nagyfokú hatékonyságot valósítanak meg kapcsolt hő- és energiatermelés révén, figyelembe véve a hulladékok fizikai-kémiai tulajdonságait;

42.

aggodalmának ad hangot azzal kapcsolatban, hogy az EU bizonyos tagállamaiban jelenleg működő égetőművek esetleg több nem újrahasznosítható hulladékot égetnek el, mint amennyi az adott állam területén összesen keletkezik. Ez azzal a kockázattal jár, hogy az égetőművekbe olyan hulladékáramok is irányulhatnak, amelyek tartalma újrahasznosítható vagy újrafelhasználható lenne;

43.

sajnálja, hogy bizonyos tagállamok, annak érdekében, hogy a szükségesnél nagyobb számú vagy nagyobb kapacitású égetőműveik fennmaradását biztosítsák, nem ruháztak be kellő mértékben a megelőzésbe, a szelektív gyűjtésbe és az újrahasznosításba;

44.

kéri, hogy fordítsanak különös figyelmet minden jövőbeli, égetőműveket, illetve a hulladékok energetikai hasznosítását érintő beruházás vagy támogatás vizsgálatára. A strukturális alapoknak és a Kohéziós Alapnak csak akkor lenne szabad ilyen projekteket támogatniuk, ha azok egy olyan koherens hulladékgazdálkodási tervbe illeszkednének, amelybe beletartoznak az összegyűjtött hulladék előzetes válogatását, tisztítását és újrahasznosítását kellő szinten biztosító létesítmények;

45.

kívánatosnak tartja, hogy a hulladékok energetikai hasznosítására szánt létesítmények a lehető legszigorúbb szabványoknak feleljenek meg a hőkinyerés, az energiatermelés és a szén-dioxid-kibocsátás korlátozása, valamint a salak kinyerése és felhasználása terén. Ezeket a dinamikusan változó és közös szabványokat európai szinten kell meghatározni;

A hulladéklerakókról szóló irányelvről

46.

amellett száll síkra, hogy 2020-ig tiltsák be minden olyan szerves vagy biológiailag lebontható hulladék hulladéklerakóba szállítását, amely részben vagy egészben újrafelhasználható, újrahasznosítható, vagy pedig hőértékkel bír. A hulladéklerakóba szállított hulladék arányára vonatkozó átfogó cél valamennyi eredetet és hulladékfajtát összesítve 5%-ot vagy kevesebbet célozhatna meg;

47.

megjegyzi, hogy a hulladéklerakóba szállított hulladékra kiszabott tonnánkénti ár emelése hatékonyan segítheti a hulladékmennyiség csökkentését és elősegítheti a hulladékáramoknak a hulladékhierarchia magasabb lépcsőfokai felé történő átirányítását. Az árszabási szinteket hatékonyságuk függvényében kell megállapítani. Az ágazaton belüli torzulások elkerülése érdekében az EU fontolóra vehetné, hogy minimumkövetelmények meghatározása révén harmonizálja ezt az árszabást;;

A csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelvről

48.

támogatja azoknak a lehetőségeknek a feltárását, hogy miként lehet a műanyag csomagolóanyagokból származó hulladék újrahasznosítására kitűzött célokat – minden műanyagot egybevéve – 70%-ra, az üveg, fém, papír, illetve kartonpapír és fa csomagolóanyagokból származó hulladék újrahasznosítására kitűzött célt pedig 80%-ra emelni, az EU-szerte kitűzött jelenlegi céloknak való megfelelés figyelembevétele mellett (11). Az átfogó, átlagos uniós célon belül köztes célkitűzéseket és átmeneti időszakokat kellene az egyes tagállamok, illetve helyi vagy regionális önkormányzatok – és különösen a legkisebb előrelépést felmutatóak - számára azokkal egyetértésben kijelölni;

49.

megjegyzi, hogy a gyártói és importőri felelősség elve a hulladékképződés megelőzését célzó politika hasznos eszköze lehet. A gyártók és importőrök megfelelő felelősségtudatának kialakításához elkerülhetetlen lehet a saját kezelésben vagy kezelő szervezetek közbeiktatásával történő visszavételi kötelezettség bevezetése;

A hulladékgazdálkodás terén érvényesülő területi kohézióért

50.

kéri, hogy a jövőbeli jogszabályok a következő közös elveken nyugodjanak: a hulladékáramok egészükben történő kezelése, a hulladékhierarchia alkalmazása, az operatív kezelés, a finanszírozás, a költségek, a hatályos adóügyi intézkedések, az ellenőrzés és a nyomon követhetőség átláthatósága, továbbá a helyi és regionális önkormányzatok és együttműködési szerveik szerepének figyelembevétele. Az európai jogszabályok végrehajtási sémáinak átláthatósága lehetővé teszi majd a helyzetek összehasonlíthatóságát, a különböző gyakorlatok kiértékelését és a bevált, közös gyakorlatok közös alapjának fokozatos kialakulását;

51.

kéri, hogy az ambiciózus célok 2020-ig történő kitűzését minden egyes tagállamra jellemző útvonalterv kialakítása kísérje, amely a tagállam és az illetékes helyi és regionális önkormányzatok közötti megállapodás eredménye. Ez tartalmazná a minden egyes hulladéktípushoz és hulladékhierarchiában elfoglalt szinthez igazított célokat meghatározó ideiglenes ütemtervet. Egy ilyen intézkedés egyszerre biztosítaná a kevésbé elöl járó tagállamok, ill. önkormányzatok felzárkózását és a legjobban teljesítők erőfeszítéseinek támogatását;

52.

fontosnak tartja, hogy a közelség általános elve minden olyan uniós politika alapjául szolgáljon, amelyet a hulladékgazdálkodás és a hulladékkezelés terén elfogadnak. E szerint az elv szerint a hulladékgazdálkodási terveknek a hulladék keletkezési helyéhez lehető legközelebbi feldolgozást kell előnyben részesíteniük, bár a hulladékelszállításnak a jelenlegi uniós kereten belül kellene folytatódnia, amikor nincs reális helyi megoldás. Ebben a keretben az évente a kezelésre vagy tárolásra engedélyezett kapacitásokat elsősorban a helyben és a régióban keletkezett hulladék számára kellene fenntartani. Javasolja továbbá, hogy a köz- és magánszférában tevékenykedő hulladékgazdálkodással foglalkozó szereplők lehetőség szerint helyi aktorok legyenek, ezáltal csökkentve a szállítással és közlekedéssel járó környezetterhelést és lehetőséget teremtve arra, hogy új munkahelyeket létesítsenek lokális szinten. Ez a körkörösebb gazdaság felé való elmozdulás realisztikus időtávon tervezendő, hogy kialakíthassák az infrastruktúrát és megtervezhessék az intézkedéseket;

53.

kéri, hogy az önkormányzatok számára alakítsák ki a határokon átnyúló egyeztetés és együttműködés mechanizmusait. Az EU-nak ösztönöznie kell és keretbe kell foglalnia a regionális hulladékgazdálkodási és -kezelési pólusok létrehozását, hogy lehetővé váljon a hulladékáramok ésszerűsítése és az ágazat rendelkezésére álló létesítmények és erőforrások optimális kihasználása;

54.

ragaszkodik ahhoz, hogy minden európai támogatásnak legyen előfeltétele a kérelmező tagállam hulladékgazdálkodási tervének EU általi jóváhagyása. Ennek célja az egyes szakpolitikák koherenciájának biztosítása és a haszontalan vagy akár kontraproduktív beruházások megakadályozása. A beruházások összhangban kell hogy legyenek a hulladékgazdálkodási tervekben meghatározott célokkal;

55.

kéri, hogy a határokon átnyúló regionális pólust képező szereplőket és létesítményeket vegyék figyelembe azon tagállam nemzeti hulladékgazdálkodási tervének megvalósításakor és kiértékelésekor, amelynek területén ezek a szereplők, illetve létesítmények működnek;

56.

támogatja egy olyan európai információs platform létrehozását, amely az Unión belül – vagy akár azon kívül – a hulladékképződés megelőzése és a hulladékgazdálkodás terén alkalmazott legjobb gyakorlatokat gyűjtené csokorba. Ez a platform a regionális együttműködés elvén kellene, hogy nyugodjon, lehetővé téve az ezt kívánó helyi és regionális önkormányzatoknak, hogy kölcsönösen gyümölcsöző együttműködést alakítsanak ki a néha a határ másik oldalán található partnereikkel. Egy ilyen platform megkönnyíti majd az információáramlást, valamint a legjobb európai gyakorlatok fokozatos átvételét.

Kelt Brüsszelben, 2013. július 4-én.

a Régiók Bizottsága elnöke

Ramón Luis VALCÁRCEL SISO


(1)  2/2013. sz. EEA-jelentés.

(2)  COM(2011) 571 final, CdR 140/2011 fin.

(3)  COM(2012) 710 final.

(4)  COM(2011) 25 final.

(5)  2008/98/EK.

(6)  99/31/EK.

(7)  94/62/EK.

(8)  Az Európai Bizottság 2011/753/EU határozata.

(9)  Erre a következtetésre jutott a hulladékgazdálkodásról szóló uniós jogszabályok felülvizsgálatáról a szubszidiaritás kérdésével kapcsolatban folytatott konzultáció.

(10)  Az Európai Parlament 2012. május 24-i állásfoglalása egy energiahatékony Európáról (2011/2068(INI)).

(11)  Erre a következtetésre jutott a hulladékgazdálkodásról szóló uniós jogszabályok felülvizsgálatáról a szubszidiaritás kérdésével kapcsolatban folytatott konzultáció.


Top