27.9.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 280/27

—

hangsúlyozza, hogy a helyi önkormányzatok nem csupán lehetővé teszik az ipar működését, és megrendelői annak, hanem alapvető vezető és innovatív szerepük is elismerésre méltó;

—

hangsúlyozza továbbá, hogy az Európai Bizottság által javasolt ipari alapú megközelítésmódnak jól meghatározott, kézzelfogható „polgárközpontú” igényre kell épülnie. A helyi önkormányzatok helyi szinten döntő szerepet töltenek be az állami és a magánszektor – pl. a gazdaság, a felsőoktatás, a civil társadalom és a városi lakosság – szükségleteinek és igényeinek feltérképezésében és bemutatásában. Ehhez a fontos kapcsolathoz a konzultációk és a helyi szint bevonására szolgáló hatékony mechanizmusok is hozzátartoznak, és emiatt fontos szerepet kellene kapnia;

—

úgy véli, hogy az Európai Bizottság részéről még pontosítani kell, hogy az úttörő innovatív megoldások azonosítása és kiválasztása hogyan történjen, emellett garantálnia kell az ilyen folyamatok átláthatóságát és nyitottságát, valamint azt, hogy azok lehetőleg konkrét pályázati eljáráshoz kapcsolódjanak, és a szükséges anyagi források rendelkezésre álljanak;

—

azt ajánlja az Európai Bizottságnak, hogy állítson össze egy áttekinthető útmutatót, amely összefoglalja az SCC keretén belül kifejleszthető innovatív projektek finanszírozását lehetővé tevő európai programokat és kezdeményezéseket. Az útmutató tartalmazhatna többek között olyan kezdeményezéseket, mint a Zöld Digitális Charta, a Polgármesterek Szövetsége, a CIVITAS vagy a Concerto, mert áttekinthető tájékoztatást adna az intelligens városokkal és településekkel összefüggésben álló valamennyi programról;

—

külön hangsúlyozza, hogy az SCC keretén belül végzett munka egyik központi eleme az intelligens hálózatok kidolgozása lesz.

Előadó

Ilmar REEPALU (SE/PES), Malmö városi tanácsának tagja

Referenciaszöveg

Az Európai Bizottság közleménye: „Smart Cities and Communities – European Innovation Partnership” [Intelligens városok és települések – európai innovációs partnerség]

C(2012) 4701 final

1.

megjegyzi, hogy az Európai Bizottság az Intelligens városok és települések – európai innovációs partnerség című közleményében európai innovációs partnerség kialakítását kezdeményezi az erőforrások összehangolása érdekében, hogy olyan innovatív technológiai megoldásokat lehessen kifejleszteni és elterjeszteni a városi területeken, amelyek az energetikai, a közlekedési, valamint az információs és kommunikációs technológiák szerves összekapcsolásán alapulnak;

2.

osztja az Európai Bizottság azon véleményét, amely szerint az EU előtt álló egyik legnagyobb kihívás abban áll, hogy az európai városokból – társadalmi, gazdasági és környezetvédelmi szempontból – intelligens és fenntartható életterek váljanak. A Régiók Bizottsága több alkalommal hangsúlyozta a hatékony intézkedések és változtatások fontosságát a hosszú távon fenntartható társadalom támogatása és továbbfejlesztése érdekében, amely együtt jár a városi környezet, a közegészség és végső soron a társadalmi jólét fejlesztésével. Kiemeli ugyanakkor, hogy a városok gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból szoros kapcsolatban állnak az őket körülvevő környezettel és a vidékkel, és ez a kapcsolat mind a városi, mind a vidéki területek kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődésében fontos szerepet játszik, mivel a vidéki területeket szennyezik a városokból eredő, a levegőbe és a vízbe kerülő kibocsátások;

3.

üdvözli az Európai Bizottság innovációs partnerségre vonatkozó kezdeményezését. Örömét fejezi ki, hogy az Európai Bizottság ezzel a kezdeményezéssel hangsúlyozza és elismeri, hogy a városok fontos szerepet játszanak az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel kapcsolatos kollektív uniós munkában. Fontos hangsúlyozni, hogy a hosszú távon fenntartható társadalomért végzett munka oroszlánrészét gyakran a városok végzik. Ezt a pozitív irányú fejlődést és a városok magas szintű célkitűzéseit támogatni és ösztönözni kell az uniós munkán belül;

4.

úgy véli, hogy az intelligens városok létrehozásának egyik fontos alapeleme az, hogy érvényesüljön a rendszerintegráció és az interoperabilitás alapelve. Ennek köszönhetően a Régiók Bizottsága támogatja az Európai Bizottság által javasolt rendszerintegrációs megoldásokat, és meg van győződve arról, hogy az integrált megoldások az ágazatspecifikus megoldásokhoz képest jelentős többletértéket hordoznak majd. Az ágazatspecifikus kezdeményezések és megoldások más összefüggésekben hatékony kiegészítő intézkedésként és megoldásként szolgálhatnak;

5.

hangsúlyozza, hogy az Intelligens városok és települések (Smart Cities and Communities – SCC) kezdeményezésben felölelt három technológiai terület más és más súllyal eshet a latba aszerint, hogy a projektek milyen innovatív célokat tűznek ki a felmerülő szükségletek kielégítése érdekében. A Régiók Bizottsága ezenkívül úgy véli, hogy a projektek és a megoldások kidolgozása és végrehajtása során más olyan területeket is figyelembe kell venni, amelyek szintén hozzájárulnak a fenntartható városfejlesztéshez (például a víz, a levegő, a szemét, a városrendezés, valamint a polgárokat új megoldások használatára és fejlesztésére buzdító szolgáltatási innovációk terén), hogy a növekedés szempontjából minél nagyobb hozzáadott értéket lehessen elérni;

6.

megállapítja, hogy az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a partnerséget az ipar irányítsa a városokkal együttműködve. A kezdeményezéstől pedig azt várja, hogy az a városokban felgyorsítja majd az energetikai és közlekedési technológiák szerves összekapcsolásán alapuló, információs és kommunikációs technológiákkal támogatott úttörő, innovatív megoldások piacra jutását;

7.

ebben az összefüggésben hangsúlyozza a helyi önkormányzatok központi, és sok esetben döntő szerepét a jövőben végzendő munka során. A különböző nagyságú, önálló és társult helyi önkormányzatoknak központi szerepet kell biztosítani az SCC partnerségen belül kidolgozandó és végrehajtásra kerülő stratégiákban – pl. a stratégiai végrehajtási tervben – és projektekben, és vezető szerepet kell játszaniuk minden, helyi közpénzeket érintő döntésben;

8.

hangsúlyozza, hogy a helyi önkormányzatok nem csupán lehetővé teszik az ipar működését, és megrendelői annak, hanem alapvető vezető és innovatív szerepük is elismerésre méltó;

9.

hangsúlyozza továbbá, hogy az Európai Bizottság által javasolt ipari alapú megközelítésmódnak jól meghatározott, kézzelfogható „polgárközpontú” igényre kell épülnie. A helyi önkormányzatok állnak a legközelebb a lakossághoz, és helyi szinten döntő szerepet töltenek be az állami és a magánszektor – pl. a gazdaság, a felsőoktatás, a civil társadalom és a városi lakosság – szükségleteinek és igényeinek feltérképezésében és bemutatásában. Ehhez a fontos kapcsolathoz a konzultációk és a helyi szint bevonására szolgáló hatékony mechanizmusok is hozzátartoznak, és emiatt fontos szerepet kellene kapnia a munkában. Ez az eljárás a helyi önkormányzatok, a helyi gazdasági szereplők és lakosok egyéni és konkrét igényeire épülő megoldásokat fogja támogatni, és a megoldások többletértéket fognak hordozni ahhoz képest, mintha minden ágazat saját megoldásokat dolgozna ki, mivel fennáll annak kockázata, hogy ezek nem hoznak optimális eredményt;

10.

üdvözli az Európai Bizottságnak azt az SCC innovációs partnerség keretében kitűzött hosszú távú célját, hogy 2020-ig legalább 20 olyan úttörő jellegű innovatív megoldást fejlesszenek ki és terjesszenek el, amely ötvözi az energetikai, közlekedési, illetve információs és kommunikációs technológiákat. Ebben az összefüggésben a Régiók Bizottsága hangsúlyozza: különösen fontos, hogy az innovatív megoldások az Unió más városaiban is jó eséllyel másolhatók, adaptálhatók és alkalmazhatók legyenek, és méltányolja, hogy az Európai Bizottság fontosnak tartja a keresleti oldalra összpontosító intézkedéseket, pl. az új üzleti modellek kifejlesztését. Az RB hangsúlyozza, hogy ennek elérése érdekében az Európai Bizottságnak a projektek egyik kiválasztási kritériumaként azt kell alkalmaznia, hogy a javaslat határozott kapcsolatot mutasson az innovatív úttörő jelleg és az eredmények hasznosítása és Európa különböző régiói és települései körében való terjesztése között. A projektekben nagy hangsúlyt kell fektetni a projektrésztvevők közötti kapcsolatok és a fejlesztési és finanszírozási eszközök segítségével elért eredményes szinergiára. Ugyanakkor az olyan megoldások kifejlesztése révén, amelyek az ikt intenzív felhasználásával javítják a városi energiahatékonyságot, előmozdítják a megújuló energiaforrások igénybevételét és megkönnyítik a mobilitást – a fenntartható városi modell részeként jelentősen csökkentve a CO2 és egyéb szennyező gázok kibocsátását –, elő kell segíteni, hogy a városok csökkentsék környezeti hatásukat;

11.

az „Intelligens városok és települések” kezdeményezés sikerének kulcsa a polgárok bevonásán és konzultációján kívül az, hogy olyan valódi településtervezési intézkedések történjenek, amelyek keretében a döntéseket a helyi önkormányzat hozza, bevonva valamennyi érintett tagállami vagy regionális hivatalt, az önkéntes szektort és a térségben működő vállalkozásokat (kiemelve az energetikai szolgáltató vállalatok alapvető szerepét), amikor közvetlenül érintik azokat a kezdeményezés céljai;

12.

úgy véli, hogy az Európai Bizottság részéről még pontosítani kell, hogy az úttörő innovatív megoldások azonosítása és kiválasztása hogyan történjen. Az Európai Bizottságnak garantálnia kell az ilyen folyamatok átláthatóságát és nyitottságát, valamint azt, hogy azok lehetőleg konkrét pályázati eljáráshoz kapcsolódjanak, és a szükséges anyagi források rendelkezésre álljanak;

13.

hangsúlyozza, hogy az EU-ban jellemző városstruktúra nagyon sokrétű. Sok régióban többközpontú városstruktúra figyelhető meg, míg más régiókban egy nagyváros dominál sok kisebb, közeli városhoz képest. Függetlenül attól, hogy egymáshoz képest mekkora méretűek, a városok pl. az állami és magánszolgáltatások, a helyi és regionális tudásteremtés, az innováció és a vállalkozás központjaiként működnek. Kivételes jelleggel jelentős demográfiai és területi egyensúlyzavarokkal küzdő régiók is előfordulnak, ahol nem beszélhetünk valódi városhálózatról. Ezekben az esetekben lehetséges, hogy többféle populációt magában foglaló, helyi struktúrák léteznek, amelyek integrálhatók az SCC partnerség keretébe;

14.

megállapítja, hogy a városok egymáshoz viszonyított méretüktől függetlenül gyakran hasonló kihívásokkal néznek szembe, és hasonló technikai megoldásokat igényelnek a fenntartható környezet megteremtéséhez. A Régiók Bizottsága úgy véli, hogy az SCC kezdeményezés keretén belül működő partnerségnek reflektálni kell ezekre az adottságokra, ugyanakkor olyan innovatív megoldások kifejlesztésére is szükség van, amelyek anyagi előnyt és nagy áttörést biztosítanának a városok és lakóik számára;

15.

emlékeztetni kíván arra, hogy az „és települések” szókapcsolatnak a kezdeményezés nevébe történő befoglalása pontosan annak kiemelését célozza, hogy a „város/városi terület” fogalma igen képlékeny Európában. Sok olyan eset tapasztalható számos tagállamban, amikor egy helyi önkormányzat nem városnak tekintett egységhez tartozik, hanem valamely koncepciójánál fogva sokkal nagyobb területhez, és sokkal jelentősebb erőforrásokkal és kapacitásokkal bír, mint más, jogi vagy földrajzi értelemben általában városként értelmezett települések. Ugyanígy sokszor helyi önkormányzatok egy csoportja városokénál jóval nagyobb léptékben és hatókörben osztja meg egymás között erőforrásait. Az ilyen esetekben – ami a nagyvárosi területekre és a városi agglomerációkra is jellemző lehet –, a regionális önkormányzatok rendkívül fontos szerepet játszhatnak az integrált politikák összehangolásával és ösztönzésével kapcsolatban;

16.

üdvözli, hogy a 2013-ra szóló hetedik kutatási és fejlesztési keretprogram további forrásokat irányoz elő az SCC európai innovációs partnerséghez illeszkedő projektekre;

17.

alapvetőnek tartja, hogy az Európai Bizottság a Horizont 2020 program keretében jelentős uniós pénzösszegeket különítsen el arra, hogy az SCC innovációs partnerség hozzá tudjon járulni az Európai Bizottság által kijelölt célkitűzések megvalósításához;

18.

hangsúlyozza, hogy az SCC európai innovációs partnerség végrehajtása nem járhat a helyi önkormányzatok intelligens városok és települések kialakítására irányuló törekvéseit támogató egyéb meglévő programok finanszírozásának csökkenésével, különösen olyan esetekben, amikor ezek a programok helyi szinten nagyon sikeresnek bizonyultak. Kívánatos az is, hogy az Európai Bizottság a Horizont 2020 program keretében határozzon meg tematikus területeket a hozzájuk rendelendő forrásokkal együtt;

19.

megjegyzi, hogy ahogy a regionális politika és a strukturális alapok pozitív áttörést jelentettek az intelligens városokkal kapcsolatos stratégiák megvalósítása terén, úgy fontos szerepet tölthetnének be az SCC kidolgozása során is. A 2014. évi kohéziós politikák irányváltására vonatkozó javaslatok egyértelműen a városokra is összpontosítanak, többek között a Regionális Fejlesztési Alap keretében a fenntartható városfejlesztésre elkülönített összegek tekintetében. Tisztázni kell, hogy ezek az eszközök hogyan járulhatnak hozzá az intelligens városok megvalósításához, hogy ezáltal szinergiák jöhessenek létre, ami jobb rálátást nyújt a városfejlesztési kérdésekre, figyelembe véve egyúttal a környező vidéki területeket is;

20.

azt ajánlja az Európai Bizottságnak, hogy állítson össze egy áttekinthető útmutatót, amely összefoglalja az SCC keretén belül kifejleszthető innovatív projektek finanszírozását lehetővé tevő európai programokat és kezdeményezéseket. Az útmutató tartalmazhatna többek között olyan kezdeményezéseket, mint a Zöld Digitális Charta, a Polgármesterek Szövetsége, a CIVITAS vagy a Concerto. Egy ilyen útmutató nagyon értékes lenne például a helyi önkormányzatok és az ipar képviselői számára, mert áttekinthető tájékoztatást adna az intelligens városokkal és településekkel összefüggésben álló valamennyi programról. Az útmutatót hozzáférhetővé lehetne tenni például az érdekeltek platformjának honlapján;

21.

hangsúlyozza, hogy átfogó megközelítésre van szükség a kezdeményezés uniós támogatása és más olyan európai finanszírozási források tekintetében, mint az Európai Beruházási Strukturális Alap, az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és különösen a LIFE 2014–2020, hogy határozott folytonosság valósuljon meg a kezdeményezéshez kapcsolódó fejlesztések támogatásában, elkerülve a felesleges inkoherenciát, átfedéseket és duplikációt;

22.

üdvözli az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy a tagállamok az SCC partnerség keretében különítsenek el pénzügyi forrásokat az innovatív megoldások kifejlesztésének és terjesztésének támogatására;

23.

megállapítja, hogy a kiemelt projektek az SCC központi részét képezik, és a három ágazathoz tartozó innovatív vállalatok, valamint az erős helyi vezetők és önkormányzatok együttműködésén alapulnak;

24.

hangsúlyozza ebben az összefüggésben, hogy az ipar és a városok különböző szerepet töltenek be és különböző perspektívákat testesítenek meg. Az iparnak fontos feladata olyan műszaki specifikációk és megoldások kidolgozása, amelyek több városban is megvalósíthatók és elterjeszthetők. A helyi szinten felmerülő és kielégítésükhöz műszaki megoldásokat igénylő konkrét szükségletek felismeréséért és kommunikálásáért a felelősség oroszlánrészét a helyi önkormányzatok vállalhatják magukra – lakosaikkal közösen. Ily módon nagy a jelentősége annak, hogy a projektek kidolgozása és irányítása a szükségletek és a kereslet alapján történjen, figyelembe véve technológiai és innovációs hozzáadott értéküket;

25.

úgy véli, hogy a kiemelt projektek jelentik az SCC partnerség fő alkotóelemeit, és mivel a helyi önkormányzatok vannak leginkább abban a helyzetben, hogy a városok fenntartható megoldások iránti igényeit meg tudják ítélni, ezért központi és vezető szerepet kell adni nekik a konzorciumokban és a kiemelt projektekben. Az európai bizottsági közleményből nem látszik egyértelműen ez a követelmény, viszont a későbbi munkaszakaszok során tisztázni kell;

26.

úgy véli, hogy azt is pontosan meg kell határozni, hogy a többi szereplőnek milyen feladatai vannak a konzorciumokban és projektekben, hogy jó körülményeket és egyensúlyt lehessen teremteni a partnerségekben. A Régiók Bizottsága úgy véli, hogy a kiemelt projektek és konzorciumok formáit a közbeszerzési eljárások keretén belül kellene meghatározni a konzorcium felépítésének és az egyes szereplők projektfejlesztésben betöltött szerepének pontosítása, valamint az SCC keretein belüli átláthatóság növelése érdekében;

27.

megjegyzi, hogy az Európai Bizottság nyitott a terület jövőbeli szabályozását illetően, hogy ezzel is segítse a jövőbeli megoldások kereskedelmi felhasználását. Bár a Régiók Bizottsága nem szeretné kizárni az ilyen intézkedéseket, fontosnak tartja, hogy egy esetleges szabályozás körültekintően figyelembe vegye az arányosság és a szubszidiaritás elvét, valamint a helyi körülményekből kiinduló és a helyi szinthez igazított megoldások iránti igényeket;

28.

ezért úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak azt is egyértelműsítenie kell, hogy hogyan tervezi az esetleges jövőbeli szabályozásokat, és példákat is adnia kell ilyen szabályozásokra vagy területekre. Ez ugyanis értékes információ lenne az érintetteknek a konzorciumokban és projektekben;

29.

úgy véli, hogy iránymutatásként releváns mutatókat kell kidolgozni az egyes projekttevékenységekhez, és ezeknek a mutatóknak kapcsolódniuk kell az uniós szintű prioritásokhoz és a legfontosabb kihívásokhoz az energia, a közlekedés, valamint az információs és kommunikációs technológiák területén, például a városok környezetvédelmi teljesítményére és energiahatékonyságára, a megújuló energiaforrásoknak az energiafelhasználásban való részarányára vagy akár a közös infrastruktúrahasználatra vonatkozóan;

30.

ismételten kiemeli, hogy minden városban egyedi viszonyok uralkodnak. A Régiók Bizottsága ezért hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a helyi önkormányzatok a helyi viszonyokhoz igazíthassák a mutatókat. Fontos, hogy a mutatók terén kitűzött cél szintjét a helyi önkormányzatok az ipari konzorciummal együtt részletesen definiálják. Lényeges ugyanakkor az is, hogy a mutatók iránymutatásként szolgálhassanak az ipar számára – beleértve a kis- és középvállalkozásokat (kkv) is – az uniós szintű, átfogó célkitűzések elérése és a kulcsfontosságú kihívásoknak való megfelelés érdekében. A célokat feltétlenül integrálják az Európai Unió által 2020-ra meghatározott „háromszor 20-as” stratégiába;

31.

azt javasolja, hogy az Európai Bizottság finanszírozza a regionális innovációs ökoszisztémákkal kapcsolatos kutatási és fejlesztési tevékenységeket, melyekre Európa-szerte szükség van. Az intelligens városokkal összefüggésben olyan kísérletek kellenek, amelyekben az épületek és az infrastruktúrák fizikai és funkcionális tulajdonságait összekapcsolják a város és a többi szereplő által létrehozott és fenntartott különféle fejlesztésekkel és szolgáltatásokkal. A szóban forgó regionális, ikt-támogatta modellezés elengedhetetlen ahhoz, hogy megbízható alapot biztosítsanak a különféle beruházások életciklus-elemzéséhez, valamint a felhasználóorientált üzleti tevékenységek fejlesztéséhez, a polgári kezdeményezésekhez és a döntéshozatalhoz;

32.

üdvözli azt az európai bizottsági szándékot, hogy a nyomonkövetési rendszereket meglévő eljárásokra építsék, például olyanokra, amelyeket a Polgármesterek Szövetségével és a Zöld Digitális Chartával összefüggésben alkalmaznak. Azt is helyénvaló kiemelni, hogy az EU-szintű célkitűzések csak az alapszintet jelölik ki, és a városokat arra kell buzdítani, hogy magasabbra tegyék a mércét, és mutassanak példát ezeken a területeken;

33.

egyetért azzal az európai bizottsági kéréssel, hogy nemzetközi szinten gondoskodjanak tapasztalatcseréről, illetve terjesszék a bevált gyakorlatokat. Segíti az európai ipart, ha nemzetközi szinten tudunk bemutatni konkrét és sikeres európai példákat. Ez újabb lendületet ad az Európa 2020 stratégiával kapcsolatos munkának. Az SCC keretein belül végzett nemzetközi együttműködés célkitűzéseit külön anyagi forrásokkal kellene támogatni;

34.

megjegyzi, hogy az Európai Bizottság megnevez egy sor olyan több területet átfogó témát, amelyek megfelelő projekttémák lehetnének. Ilyen például az intelligens épületek, az intelligens ellátási és keresleti rendszerek, a fenntartható városi mobilitás és a zöld informatika. A Régiók Bizottsága szerint ezek a témák nagyon is relevánsak, a felsorolás azonban nem teljes, a listát további témákkal kellene kiegészíteni. Például az információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatosan érdemes kiemelni, hogy azok a kezdeményezés valamennyi területén a költséghatékony és felhasználóbarát e-szolgáltatások kifejlesztésének alapvető feltételeit jelentik. Projekttéma kiegészítésnek fontos besorolni az energiagazdálkodás és a hulladékgazdálkodás megfelelő összehangolását is;

35.

külön hangsúlyozza, hogy az SCC keretén belül végzett munka egyik központi eleme az intelligens hálózatok kidolgozása lesz. Ezzel kapcsolatban a Régiók Bizottsága utal a nemrég elfogadott „Megújuló energia: az európai energiapiac egyik meghatározó tényezője” című véleményére, és ismételten hangsúlyozni kívánja, hogy az intelligens hálózatok várhatóan nagy jelentőséggel bírnak majd;

36.

megismétli, hogy fontos problémát jelent az, hogy a megújuló energiaforrások olyan energiahálózatokhoz kapcsolódnak, amelyeket nem az effajta energiaforrásokhoz építettek ki. Ahhoz, hogy a megújuló energiákat széles körben alkalmazni lehessen, komoly ráfordításokra van szükség azon hálózatok továbbfejlesztéséhez, amelyek állapota jelenleg korlátozza a megújuló energiaforrások bővülését. Ebben az összefüggésben az intelligens hálózatok kifejlesztése fontos szerepet játszik;

37.

szeretne rámutatni egy másik területre is, ahol az intelligens hálózatokban hatalmas lehetőségek rejlenek. Ez a terület az áramfelesleg tárolása, amelynek segítségével az energiakínálat és -kereslet jobban összehangolható. Az intelligens hálózatok, amelyek amellett, hogy a hozzájuk tartozó műszaki alkalmazásokkal lehetővé teszik az energiatermelés és az energiafelhasználás ingadozásainak kiegyenlítését és az energia egyenletesebb áramlását, nagy gazdasági előrelépést is jelentenének, csökkentenék mind a termelők, mind a felhasználók költségeit, és hatékonyan segítenék elő az intelligens városi környezetek kialakítását;

38.

ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a fenntartható és intelligens városi környezetek kialakítása nem lehetséges csupán műszaki rendszerekkel és alkalmazásokkal, hanem a technikai fejlesztést a személyek és a vállalatok energiafelhasználási szokásainak befolyásolása érdekében tett lépésekkel egyidejűleg kell folytatni;

39.

rámutat arra, hogy számos európai város szerkezete jelentős építészeti aszimmetriákat mutat az energiahatékonyság szempontjából. A fenntartható városi környezet kialakításához az épületek renoválásával kapcsolatos különleges erőfeszítésekre van szükség megfelelő pénzügyi eszközök igénybevételével és a megújuló energiák különleges szerepének figyelembevételével;

40.

úgy véli, hogy az irányítást hatékonyan és célravezetően, egyúttal egyszerűen és átlátható módon kell megszervezni, hogy az SCC partnerség elvégezhesse a rábízott feladatokat. A Régiók Bizottsága azonban sajnálattal észrevételezi, hogy az Európai Bizottság nem emelte ki kellőképpen, hogy a helyi önkormányzatoknak – méretüktől függetlenül – döntő szerepet kell adni az irányítási struktúrában. A helyi önkormányzatok számára kézzelfogható beleszólási és részvételi lehetőségeket kell biztosítani valamennyi irányítási szinten: a magas szintű csoportban és az érdekeltek platformjában egyaránt, illetve a fokozatosan felállítandó munkacsoportokban;

41.

úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak pontosítania kellene, hogy a magas szintű csoport tagjai mi alapján és milyen módon kerülnek majd kinevezésre. Az eljárásnak biztosítania kell, hogy a helyi önkormányzatok megfelelő arányban képviseltethessék magukat a magas szintű csoportban;

42.

fontosnak tartja továbbá, hogy a helyi önkormányzatok az érdekeltek platformjának különböző csoportjaiban – például a „Roadmap” [útiterv] csoportban – is megfelelően képviseltethessék magukat, hogy a helyi szempontok is kellően érvényesülhessenek;

43.

szükségesnek tartja, hogy a helyi önkormányzatok vállaljanak szerves részt az irányításban annak érdekében, hogy olyan projektek és megoldások jöhessenek létre, amelyek egyértelműen a városoknak és azok polgárainak igényeit tükrözik. Ahogy korábban hangsúlyoztuk, a helyi önkormányzatok ismerik a legjobban az ott lakók igényeit és településük saját összetett rendszereit – e nélkül az irányítás szempontjából alapvető tudás és ismeret nélkül azt kockáztatjuk, hogy nem optimális megoldások születnek;

44.

feltételezi, hogy az irányítási struktúra ellenőrzési és nyomonkövetési mechanizmusokat is tartalmaz, amelyekkel garantálható, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközöket hatékonyan és az SCC partnerség céljaival összhangban használják fel. Az ellenőrzésnek és a nyomon követésnek átláthatónak kell lennie, és az érintetteknek is jól kell azt ismerniük;

45.

rendkívül fontosnak tartja, hogy minden érintett számára hatékonyan közvetítsék és tegyék hozzáférhetővé az SCC partnerséggel kapcsolatos alapvető információkat, hogy össze lehessen gyűjteni, ki lehessen dolgozni és valódi projektekké lehessen alakítani az úttörő jellegű projektötleteket. Az Európai Bizottság fontos szerepet játszik ebben, de a helyi önkormányzatok által tett erőfeszítések is lényegesek, nem utolsósorban azért, mert ők ismerik a legjobban a helyi gazdaságot és ipart. Az európai, nemzeti, regionális és helyi szintű hálózatok különböző formái szintén fontos szerepet tölthetnek be e tekintetben. Ezzel kapcsolatban nem szabad megfeledkezni annak fontosságáról, hogy alkalmazzák a többszintű kormányzás rendszerét, amelynek keretében hatásköreinek és saját forrásainak függvényében minden közigazgatási szint hozzájárul a projektek kialakításához;

46.

hangsúlyozza, hogy például a munkafolyamatokat, az üléseket és a dokumentumok megtárgyalását hatékony módon végezzék, hogy ne akadályozzák, hanem inkább előrelendítsék az érintettek munkáját. Minden munkacsoportban pontosan és világosan meg kell határozni a munkafolyamatokat.