27.9.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 280/13

—

területi kohézió alatt egy háromdimenziós koncepciót ért, amelyet az európai, nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak figyelembe kell venniük az illetékességi körükbe tartozó szakpolitikák végrehajtása során. Sajnálattal állapítja meg, hogy az Európai Bizottság területi hatásvizsgálatról szóló munkadokumentuma a fenti három dimenzió közül csak az elsővel foglalkozik, és a dokumentum ennek megfelelő továbbfejlesztése mellett foglal állást;

—

az Európa 2020 stratégia folyamatos, a helyi és regionális önkormányzatok szempontjából megvalósuló felügyelete keretében azt javasolja, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak az Európa 2020 stratégia területi hatásaira;

—

nem ért egyet az európai bizottsági munkadokumentumban javasoltakkal a tekintetben, hogy csak akkor kellene területi hatásvizsgálatot végezni, ha a jogszabályjavaslat konkrétan meghatározott térségekre irányul vagy erősen aszimmetrikus területi hatások kockázatát rejti magában. Úgy véli, hogy egyetlen politikaterületet sem szabad eleve kizárni a területi hatásvizsgálatból;

—

azt kéri, hogy az ágazati politikák kezdettől fogva vizsgálják meg intézkedéseik területi dimenzióját a gazdasági, ökológiai és szociális hatásokhoz hasonlóan, mindenekelőtt azonban a különböző helyi és regionális szintekre gyakorolt hatásokat illetően, beleértve a területi szintek közötti kölcsönhatásokat és a pénzügyi hatásokat is;

—

utal a Számvevőszék 2010. évi ajánlásaira azzal kapcsolatban, hogy a Régiók Bizottságát aktívan vonják be az európai szintű hatásvizsgálatokba, és javasolja, hogy e területen tartós együttműködést építsenek ki különösen a Regionális és Várospolitikai Főigazgatósággal, az Eurostattal, a Közös Kutatóközponttal és az ESPON-programmal, hogy pragmatikus megoldásokat találjanak a területi hatásvizsgálatokra;

—

felajánlja, hogy a területi hatásvizsgálatok kiválasztásában és elvégzésében szorosan együttműködik az Európai Bizottsággal, és érdeklődéssel fogadná a szorosabb együttműködést az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal is, hogy a jogalkotási folyamat keretében fokozottan alkalmazni lehessen a területi hatásvizsgálat elvét;

—

saját stratégia kidolgozását tervezi a területi hatásvizsgálatra vonatkozóan, hogy ezzel meghatározza a szóban forgó jelentésben javasolt intézkedések további végrehajtásának cselekvési keretét.

Előadó

Michael SCHNEIDER (DE/EPP) államtitkár, Szász-Anhalt tartomány képviselője a szövetségi kormánynál

Referenciaszöveg

Az Európai Bizottság 2013. január 17-i szolgálati munkadokumentuma:

A területi hatások vizsgálata: operatív iránymutatások a helyi és regionális hatások felméréséhez a Bizottság hatásvizsgálati rendszerén belül

SWD(2013) 3 final

1.

üdvözli, hogy az Európai Bizottság 2013 elején munkadokumentumot tett közzé a területi hatások vizsgálatáról, amely gyakorlati és módszertani iránymutatásokat ad ahhoz, hogy hogyan kell kezelni a hatásvizsgálat keretében a területi vonatkozású szempontokat az Európai Bizottság javaslatainak előkészítése során;

2.

üdvözöl ezenkívül más aktuális fejleményeket is, mint például az ESPON jelentését a „Politikák és uniós irányelvek területi hatásainak vizsgálata” témában vagy az Európai Parlamentben nemrég létrehozott hatásértékelési igazgatóságot;

3.

egyetért a területi menetrendben szereplő kijelentésekkel, amelyek szerint a legjobb területi hatás és a legnagyobb koherencia elérésére irányuló különböző ágazati stratégiák koordinációja jelentősen fokozhatja a stratégiák sikerét, és minden területi szinten hozzájárulhat az egymásnak ellentmondó intézkedések kedvezőtlen hatásainak elkerüléséhez. Integrált területi fejlődés révén lehet optimális egyensúlyt elérni a fenntarthatóság, a versenyképesség és a társadalmi kohézió között;

4.

a „területi hatások vizsgálata” alatt egy politikai kezdeményezés vagy jogalkotási folyamat helyi és regionális önkormányzatokra gyakorolt területi hatásainak értékelésére szolgáló eszközt ért az önkormányzatok területfejlesztési céljainak és kilátásainak figyelembevételével. A területi hatások mielőbbi vizsgálata révén kell biztosítani a helyi és regionális szint bevonását, a végrehajtás-orientált, szakszerű és területi alapú területfejlesztést és a hatékony eszközfelhasználást. Ugyanakkor a vita nem érinti a területrendezés és területfejlesztési tervezés kérdéseivel kapcsolatos tagállami, regionális és települési hatásköröket;

5.

emlékeztet arra, hogy a legtöbb politikaterületen megoszlanak a hatáskörök az EU és a tagállamok között, és ezáltal a szubszidiaritás elve érvényesül. A területi hatások értékelése a szubszidiaritás vizsgálata keretében fontos érvet jelenthet az uniós szintű fellépés mellett, ha a vizsgálat kedvező hatásokat igazol a tagállami vagy regionális szinten hozott intézkedésekkel összehasonlítva;

6.

hangsúlyozza, hogy a területi hatásvizsgálatok arra is alkalmasak lehetnek, hogy kimutassák az uniós politikai javaslatok esetleges negatív következményeit. Ez az arányosság elvének betartását tekintve különleges jelentőséggel bír. A területi hatásvizsgálat tehát a jobb jogalkotás keretében is fontos eszköz;

7.

felhívja a figyelmet arra, hogy a „területi hatások vizsgálatának” lehetővé kell tennie a tervezett és meghozott döntések rövid és hosszú távú következményeinek felmérését. A megfelelő eszközöknek a fenti kategóriák szerinti elosztása segítségével eredményesebben meg lehet állapítani a hatások időtartamát és intenzitását;

8.

szoros összefüggést lát tehát a területi hatásvizsgálat, az általános hatásvizsgálatok, valamint a szubszidiaritás és az arányosság vizsgálata között az új európai szintű jogi aktusok előkészítése terén, és utal az Európa 2020 stratégia nyomonkövetési platformja és a szubszidiaritásfigyelő hálózat által már elvégzett munkákra;

9.

figyelembe veszi az Európai Bizottság munkadokumentumával kapcsolatban a Régiók Bizottsága által 2013. februárban és márciusban végzett konzultáció (1) eredményeit;

10.

hangsúlyozza, hogy az EUSZ 3. cikkének megfelelően az EUMSZ 174., 175. és 349. cikkével kapcsolatosan valamennyi politikaterületnek hozzá kell járulnia a területi kohézió céljának eléréséhez, valamint a gazdasági és társadalmi kohézió erősítéséhez, ezért az intézkedéseket meg kell vizsgálni területi vonatkozású hatásaikat illetően, és fel kell becsülni a helyi és regionális önkormányzatokra gyakorolt következményeket. Konkrét és hatékony intézkedésekkel elő kell segíteni, hogy csökkenjenek a régiók között a fejlettségbeli különbségek, és kompenzálni kell egyes területek földrajzi és demográfiai hátrányait;

11.

hangsúlyozza, hogy a jogszabályjavaslatok hatásvizsgálatánál szükség esetén ellenőrizni kell a legfontosabb vizsgált politikai opciók területi vetületét (helyi és regionális szempontok, pénzügyi és adminisztratív hatások a nemzeti, regionális és helyi hatóságokra). Emlékeztet arra, hogy ez az EUMSZ-hez csatolt 2. jegyzőkönyv 5. cikkében megfogalmazott kötelezettségből következik, amely szerint „jogalkotási aktus tervezetének figyelembe kell vennie annak szükségességét, hogy a […] regionális vagy helyi hatóságokra […] háruló pénzügyi vagy igazgatási terheket a lehető legkisebbre csökkentsék, és hogy azok arányban álljanak az elérendő célkitűzésekkel”;

12.

területi kohézió alatt egy háromdimenziós koncepciót ért, amelyet az európai, nemzeti, regionális és helyi hatóságoknak figyelembe kell venniük az illetékességi körükbe tartozó szakpolitikák végrehajtása során;

A területi kohézió

13.

sajnálattal állapítja meg, hogy az Európai Bizottság területi hatásvizsgálatról szóló munkadokumentuma a fenti három dimenzió közül csak az elsővel foglalkozik, és a dokumentum ennek megfelelő továbbfejlesztése mellett foglal állást;

14.

javasolja, hogy az Európai Bizottság a területi kohézió kialakításának folytatására irányuló munkája során fokozott figyelmet fordítson a területi hatások vizsgálatára. Ez elősegítené a téma közös megismerését, a kohéziós politika végrehajtásának javítását, rugalmasabb kialakítását, a megfelelő területi szinthez való jobb hozzáigazítását, valamint a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása mellett a regionális és helyi adottságokhoz és szükségletekhez való igazítását;

15.

úgy véli, hogy az Európai Bizottság által előterjesztett munkadokumentum ésszerű hozzájárulást jelent az EU területi kohéziójáról folytatott politikai vitához, mivel megpróbálja mennyiségi és minőségi szempontból konkretizálni az európai politikáknak a regionális/helyi önkormányzatokra gyakorolt területi hatásait. A területi kohézió szorosan kapcsolódik a területfejlesztés kialakításához, amelynek az ágazati politikával való kölcsönhatásait továbbra is figyelemmel és politikai intézkedésekkel kell kísérni;

16.

úgy véli, hogy a dokumentumot ebben az értelemben tovább kell javítani, hogy a vita politikai szempontból is fokozódjon, a munkadokumentum pedig orientációs keretté váljon minden ágazati politika számára;

17.

hangsúlyozza a területi hatásvizsgálat jelentőségét a helyi és regionális szintű uniós politikák határokon átnyúló hatásai szempontjából. A területi kohézió céljai közé tartozik az is, hogy együttműködés és európai keretek között zajló kapcsolatépítés révén új partnerségi formák jöjjenek létre az állami, magán- és civil szereplők között. Ennek fontos része a határokon átnyúló, transznacionális és régióközi együttműködés. Ebben a kontextusban az európai területi együttműködési csoportosulások (EGTC) jó kísérleti terepként működhetnének a határokon átnyúló területi hatás méréséhez;

18.

utal a vitákra és az ehhez kapcsolódó határozatokra az EUREK európai területfejlesztési koncepciót (1999), az EU területi menetrendjét, a fenntartható városfejlesztésről szóló lipcsei chartát (2007. május) illetően, amelyek az integrált területfejlesztési politikára vonatkozó ajánlások révén európai keretet hoznak létre az EU és a tagállamok intézkedéseinek, hogy mozgósítani lehessen a régiók és városok potenciálját a fenntartható gazdasági fejlődésre és a foglalkoztatás növelésére, valamint meg lehessen birkózni azokkal a kihívásokkal, amelyek a demográfiai fejleményekből, a világszerte zajló strukturális változásokból és az éghajlatváltozásból adódnak;

19.

üdvözli, hogy a jelenlegi elnökségi trió a területi menetrend megvalósításának a lengyel tanácsi elnökség (2011. második fele) ideje alatt kidolgozott „menetrendje” végrehajtásán dolgozik;

20.

úgy véli, hogy az európai területfejlesztési koncepciót aktualizálni kell, hogy megfeleljen a megváltozott területi adottságoknak – különösen a legutóbbi bővítési körök után és a pénzügyi válságot követően, melynek jelentős területi hatása volt –, és amellett szólal fel, hogy ebben az értelemben folytassák a 2020-as területfejlesztési menetrenddel kapcsolatos tevékenységeket;

21.

felszólítja az Európai Bizottságot, hogy ennek megfelelően bővítse ki a területi hatásvizsgálatról szóló munkadokumentumát, és nagyobb figyelmet fordítson az integrált európai területfejlesztés szempontjaira;

22.

aggodalmának ad hangot amiatt, hogy az Európa 2020 stratégia sem az európai városok és régiók jellegzetességeivel, sem hatásköreikkel nem foglalkozik, amint ezt a Régiók Bizottsága 3., az Európa 2020 stratégiáról szóló felügyeleti jelentése is megállapította 2012. októberben, és úgy véli, hogy az EU regionális sokfélesége kiaknázatlan potenciált jelent, ami az Európa 2020 stratégia politikai döntéshozatalában határokon átnyúló és területi vonatkozású dimenziót követel meg;

23.

úgy véli, hogy intelligens, fenntartható és integratív növekedés csak akkor érhető el, ha a politikai intézkedések fokozottan figyelembe veszik az Európán belüli területi fejlesztési lehetőségeket és kihívásokat. Ahhoz, hogy ne kövessük el ugyanazokat a hibákat, mint a lisszaboni stratégia esetében, az Európa 2020 stratégiának az intelligens, fenntartható és integratív növekedés elérése érdekében megfelelő figyelmet kell fordítania a területi dimenzióra és az abban rejlő potenciálra;

24.

az Európa 2020 stratégia folyamatos, a helyi és regionális önkormányzatok szempontjából megvalósuló felügyelete keretében azt javasolja, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak az Európa 2020 területi hatásaira, és ehhez fokozottabban használják fel a területi hatásvizsgálat elemeit. Ez a követelés a konzultációk számos hozzászólásában elhangzott;

25.

hangsúlyozza, hogy a többszintű kormányzás és a partnerségek kulcsfontosságú tényezők a területi kohézió megvalósításában, és a helyi adottságokból kiinduló megközelítés megerősítésére kell helyezni a hangsúlyt;

26.

arra szólítja fel az Európai Bizottságot, hogy a területi hatásvizsgálatról szóló munkadokumentumát ennek megfelelően egészítse ki az Európa 2020 stratégia dimenziójával;

27.

hangsúlyozza, hogy az ágazati politikák területi hatásait az EU és a tagállamok szintjén, de az EU és a tagállamok között is koordinálni kell, és úgy véli, hogy a területi hatásvizsgálat egyik fontos célját a különböző uniós politikák területi – különösen helyi és regionális – hatásukra vonatkozó jobb koordinálásának kell jelentenie;

28.

úgy véli, hogy egyetlen politikaterületet sem szabad eleve kizárni a területi hatásvizsgálatból. A javasolt intézkedés megvalósításából adódó hatásokat csak a vizsgálat elvégzésével lehet felismerni. A területi hatásoknak a vizsgálatban feltételezett hiányát is meg kellene indokolni – megfelelő helyzetelemzés kíséretében;

29.

úgy véli, hogy főként a következő, különösen erős területi dimenzióval rendelkező politikaterületeken kellene kötelező területi hatásvizsgálatokat folytatni: infrastruktúra, kohéziós politika, szállítás és közlekedés, energia és környezet, belső piac, munkaerőpiac és szociális ügyek, innováció, kutatás és fejlesztés, mezőgazdasági és halászati politika, ipar- és kkv-politika, oktatás, városi és regionális politikák, vidékfejlesztés, általános érdekű szolgáltatások, vízellátás és szennyvíztisztítás, a kultúra és az idegenforgalom támogatása, valamint minden politika esetében a bizonyos területtípusokra gyakorolt hatásokkal összefüggésben;

30.

ezért azt kéri, hogy az ágazati politikák kezdettől fogva vizsgálják meg intézkedéseik területi dimenzióját a gazdasági, ökológiai és szociális hatásokhoz hasonlóan, mindenekelőtt azonban a különböző helyi és regionális szintekre gyakorolt hatásokat illetően, beleértve a területi szintek közötti kölcsönhatásokat és a pénzügyi hatásokat is;

31.

hangsúlyozza, hogy a területi hatásvizsgálatok központi szerepet játszhatnak a területi kohézió erősítését célzó ágazati uniós politikák javított koordinációjában, és úgy véli, hogy ehhez nincs szükség újabb uniós jogi aktusokra, a bürokratikus terheket pedig minél alacsonyabb szinten kell tartani. Ezen túlmenően támogatja a területi menetrendben szereplő azon megállapításokat, hogy uniós szinten ki kell dolgozni a területfejlesztés és a területi kohézióra irányuló erőfeszítések megfelelőbb nyomon követésének és értékelésének alapjait úgy, hogy közben a tagállamok adminisztratív terhei ne növekedjenek. A jelenlegi uniós értékelési és nyomonkövetési gyakorlatoknak és követelményeknek – beleértve a strukturális és kohéziós alapokra, valamint az Európa 2020 stratégia végrehajtására vonatkozókat is – megfelelő területi szempontokat is tartalmazniuk kell; (2)

32.

továbbra is következetesen támogatja az uniós jogszabályok utólagos értékelését, amely az intelligens szabályozás egyik hatékony eszköze;

33.

elegendőnek tartja a területi hatások vizsgálatának támogatására javasolt módszereket és eszközöket (például ESPON ARTS vagy QUICKScan) egy adott javaslat lehetséges területi hatásainak felméréséhez helyi és regionális szinten;

34.

nem ért tehát egyet az európai bizottsági munkadokumentumban javasoltakkal a tekintetben, hogy csak akkor kellene területi hatásvizsgálatot végezni, ha a jogszabályjavaslat konkrétan meghatározott térségekre irányul vagy erősen aszimmetrikus területi hatások kockázatát rejti magában (kiugróan eltérő hatás). Ugyanakkor csak a területi hatások előzetes értékelése teszi lehetővé a hatások valódi intenzitásának felmérését, ezért az elővigyázatosság elvének értelmében is azt kellene általános szabályként meghatározni, hogy minden egyes jogalkotási javaslatot értékelni kell, és az értékelés csak kivételes és indokolt esetben maradhat el, nem pedig fordítva;

35.

úgy véli, hogy főként a helyi (NUTS III) és regionális (NUTS II) szint számára európai szinten rendelkezésre álló adatokat illetően még túlságosan sok a hiányosság ahhoz, hogy a meglévő módszereket eredményesen és célirányosan lehessen alkalmazni;

36.

reméli, hogy különösen a „GDP-n innen és túl” témájában folytatott vita nyomán ösztönzést kap újabb és újabb mutatók kidolgozása, hogy átfogóbb képet alkothassunk a társadalmi jólétről és a területi hatásokról. Felhívja a figyelmet arra, hogy az Eurostat már most is biztosít olyan mutatókat, amelyekkel szociális és környezeti szempontokat is mérni lehet;

37.

javasolja, hogy a QUICKScan eljárásról tervezett workshopon helyi és regionális önkormányzati szakértők és képviselők is részt vehessenek;

38.

kiemeli az ESPON program különleges szerepét a területfejlesztéssel és az Európai Unión belüli tapasztalatcsere támogatásával kapcsolatban EU-szerte folytatott kutatás elmélyítése terén, és üdvözli az európai bizottsági munkadokumentum megállapításaira épülő területi hatásvizsgálati kézikönyv közzétételét;

39.

szükségesnek látja, hogy a területi hatásvizsgálati módszerek kidolgozása mellett hozzanak intézkedéseket annak érdekében is, hogy az érintettek (tovább)képzésben részesülhessenek ezen a területen;

40.

javasolja, hogy kb. egy év elteltével vizsgálják majd meg, beváltak-e a területi hatásvizsgálati módszerek és eszközök, és szükség van-e kiigazításokra vagy kiegészítésekre;

41.

utal egyfelől a Számvevőszék 2010. évi ajánlásaira azzal kapcsolatban, hogy a Régiók Bizottságát aktívan vonják be az európai szintű hatásvizsgálatokba, másfelől arra, hogy az Eurostat és a Közös Kutatóközpont fokozott részvételét is biztosítani kell ebben a folyamatban;

42.

úgy véli, hogy ez csak a területi hatásvizsgálat Európai Bizottságon belüli átfogó összehangolása révén lehetséges, hogy az általános hatásvizsgálat keretében nagyobb mértékben figyelembe lehessen venni a területi érdekeket és meg lehessen teremteni a más intézményekkel való tartós együttműködés feltételeit;

43.

ezért úgy véli, hogy a területi kohézió és a területi hatásvizsgálat követelményeinek teljesítéséhez semmiképpen sem elegendő egy semmire sem kötelező útmutató a területi hatásvizsgálatok elvégzéséről, mint például az Európai Bizottság által előterjesztett munkadokumentum;

44.

ezzel összefüggésben szoros együttműködést tart szükségesnek a Regionális Főigazgatóság, a Közös Kutatóközpont, az ESPON program és a Régiók Bizottsága között, hogy pragmatikus megoldásokat találjunk a területi hatásvizsgálatokra;

45.

szükségesnek tartja továbbá, hogy a területi hatásvizsgálatra vonatkozó intézkedéseket szorosan fonják össze az Európai Bizottság által „Az uniós szabályozás célravezetősége” (3) javításának érdekében 2012 végén javasolt intézkedésekkel, és ezzel kapcsolatban utal a Régiók Bizottsága által külön ebben a témában kidolgozott véleményre;

46.

felhívja a figyelmet arra, hogy a területi hatásvizsgálat nemzeti szinten is fontos szerepet játszik a területi hatások mielőbbi felismerésében és a megfelelő intézkedések meghozatalában;

47.

ezért üdvözli, hogy a területfejlesztési menetrend keretében a tagállamok kötelezettséget vállaltak arra, hogy maguk is gyakrabban végezzenek területi hatásvizsgálatokat és elemezzék a helyi és regionális önkormányzatok tekintetében jelentkező hatásokat, és hasznosnak tartaná, ha a tagállamok rendszeresen megosztanák egymással, illetve az uniós intézmények szakosodott szerveivel az ilyen hatásvizsgálatok során szerzett tapasztalataikat, hogy garantálni lehessen a módszertani koherenciát és a vizsgálatok összehasonlíthatóságát;

48.

arra kéri az Európai Bizottságot, hogy használja fel a helyi és regionális önkormányzatok együttműködését arra, hogy az érdekeltekre és az érintettekre fókuszálja a konzultációkat, kihasználva előbbiek tapasztalatait arra, hogy a megfelelő időben a megfelelő kérdéseket lehessen feltenni, lehetőség szerint az érintettek anyanyelvén megfogalmazva azokat;

49.

megismétli a területi kohézióról szóló zöld könyvre vonatkozó véleményében már megfogalmazott kérését azzal kapcsolatban, hogy terjesszenek elő fehér könyvet a területi kohézióról annak érdekében, hogy uniós szinten világosabban ki lehessen dolgozni a területi kohézió és célkitűzései koncepcióját. Ezt nem helyettesítheti a területi hatásvizsgálat tárgyában most előterjesztett munkadokumentum;

50.

amellett szól, hogy ne csak az Európai Bizottság jogalkotási javaslatainál, hanem minden politikai kezdeményezésnél – tehát a közleményeknél, zöld könyveknél és fehér könyveknél is – vizsgálják meg az adott dokumentumban javasolt intézkedések területi hatásait;

51.

arra kéri az elkövetkező EU-tanácsi elnökségeket, hogy kiemelt figyelmet fordítsanak a kohéziós politika területi szempontjaira, a területalapú megközelítés (place based approach) szerepére és a területi hatásvizsgálatok elvégzésére;

52.

javasolja, hogy a területi hatásvizsgálat kérdését rendszeresen vitassák meg a területi kohézióval foglalkozó kapcsolattartó pontok hálózatának (Network of Territorial Cohesion Contact Points) keretében;

53.

javasolja továbbá, hogy az OPEN DAYS rendezvényt használják fel a területi hatásvizsgálatok szorosabb nemzeti és európai szintű összekapcsolására is;

54.

javasolja, hogy az Európai Bizottság bízza meg a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóságot azzal, hogy az Európai Bizottságban ellássa a területi hatásvizsgálatok központi koordinációs és kapcsolattartó irodájának feladatait, és ezeket a hatásvizsgálati testületben (Impact Assessment Board) is képviselje. E központi iroda feladatai közé kell sorolni azt is, hogy az Európai Bizottság munkaprogramjában és hatásvizsgálati programjában vizsgálja meg, szükség van-e területi hatásvizsgálatokra, és kezdeményezzen megfelelő területi hatásvizsgálatokat (a szakmai szempontból éppen illetékes főigazgatósággal együttműködésben);

55.

felajánlja, hogy a területi hatásvizsgálatok kiválasztásában és elvégzésében szorosan együttműködik az Európai Bizottsággal, ahogy erről a két intézmény közötti együttműködésről szóló jegyzőkönyv is rendelkezik oly módon, hogy az európai bizottsági szolgálatok kérhetik a Régiók Bizottsága támogatását a hatásvizsgálatok kidolgozásához;

56.

javasolja az Európai Bizottságnak, hogy törekedjen megállapodásra a területi hatásvizsgálat szempontjából különösen fontos partnerek (Eurostat, Közös Kutatóközpont, ESPON és Régiók Bizottsága) közötti szoros együttműködésről, amelynek keretében az ilyen eljárások végrehajtásakor alkalmazandó jövőbeli feladat- és munkamegosztást is szabályozni lehet;

57.

ezzel összefüggésben kéri, hogy az Európai Bizottság legkésőbb 2014 elején, a gazdasági, társadalmi és területi kohézióról szóló következő jelentésében számoljon be arról, hogy a területi hatásvizsgálat rendszeres alkalmazása révén miként lehet megerősíteni a területi kohézió előmozdítására és az uniós politikák területi vetületének jobb figyelembevételére irányuló uniós politikák összehangolását;

58.

kéri, hogy a területi hatásvizsgálatok megtervezésébe és elvégzésébe következetesen vonják be a helyi és regionális önkormányzatok szakértőit és képviselőit;

59.

a területi hatásvizsgálatok koncepciójával és alkalmazásával kapcsolatban továbbképzési modulok bevezetésére szólít fel, és kéri, hogy az Európai Bizottság bocsássa rendelkezésre az ehhez szükséges eszközöket;

60.

kéri az ESPON-program folytatását és azt, hogy nagyobb hangsúlyt kapjanak a központi kutatási területek, amelyekhez kétségkívül hozzátartozik a területi hatásvizsgálati modellek továbbfejlesztése is, illetve hogy a modellek nagyobb figyelmet kapjanak az EU intézményeiben, és az eredményeket megfelelő módon integrálják a jelenlegi és a kidolgozás alatt lévő politikákba;

61.

kéri, hogy az Európai Bizottság a hatásvizsgálatokról szóló jelentésében külön fejezetben adjon tájékoztatást a területi hatásvizsgálatok elvégzéséről és eredményeiről;

62.

szorgalmazza, hogy a területi hatásvizsgálatokat az Európa 2020 stratégiára és az európai szemeszterrel kapcsolatos javaslatokra is terjesszék ki, és ismételten kéri, hogy az Európai Bizottság éves növekedési jelentésébe építsenek bele egy fejezetet az európai szemeszter regionális vetületéről;

63.

kéri, hogy a területi hatásvizsgálat révén feltárt aszimmetrikus hatások kezelésére gondoskodjanak megfelelő intézkedésekről és eljárásokról, amelyek szavatolják a helyi érintettek, különösen a helyi és regionális önkormányzatok bevonását;

64.

hangsúlyozza, hogy a többszintű kormányzás elve és a partnerségi elv kulcsfontosságú tényezők a területi kohézió megvalósításában és a helyi adottságokból kiinduló megközelítésben. A Régiók Bizottsága – a konzultáció összes résztvevőjéhez intézett kérésnek megfelelően – továbbra is síkraszáll ezeknek az elveknek az átfogó alkalmazása mellett;

65.

megerősíti azt a szerepet, amelyet az RB az európai bizottsági hatásvizsgálat támogatásában betölthet, és javasolja, hogy az Európai Bizottság és a Régiók Bizottsága közötti együttműködésről szóló közös jegyzőkönyv erre vonatkozó megállapításait a területi hatásvizsgálat keretében folytatott együttműködés tekintetében is érvényesítsék;

66.

ezzel összefüggésben javasolja, hogy e területen tartós együttműködést építsenek ki különösen a Regionális és Várospolitikai Főigazgatósággal, az Eurostattal, a Közös Kutatóközponttal és az ESPON-programmal;

67.

érdeklődéssel fogadná a szorosabb együttműködést az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal is, hogy a jogalkotási folyamat keretében fokozottan alkalmazni lehessen a területi hatásvizsgálat elvét. Felkéri különösen az Európai Parlamentet, hogy bízza meg hatásértékelési igazgatóságát megelőző hatáselemzések elvégzésével a jogalkotást megelőző szakaszban. Megjegyzi, hogy a jogalkotási javaslatokon az Európai Parlament vagy a Tanács által végrehajtott módosítások is jelentős következményekkel járhatnak a helyi önkormányzatokra és a régiókra, ezért meg kellene vizsgálni azok területi hatásait. Ezzel nagyobb mértékben és hatékonyabban lehetne alkalmazni a hatásvizsgálatokat a döntéshozatali folyamatban;

68.

emellett kész arra, hogy más partnerekkel, például a helyi és regionális önkormányzatok európai szervezeteivel, valamint kutatóintézetekkel és szakmai szervezetekkel szorosan együttműködjön ezen a területen;

69.

szorgalmazza, hogy az Európai Bizottság hozzon intézkedéseket annak érdekében, hogy a helyi és regionális önkormányzatok képviselői megfelelő csatornákon, például a Polgármesterek Szövetségén és a polgármestereknek szóló Erasmus programon keresztül alaposabban megismerkedjenek a területi hatásvizsgálatok módszereivel és alkalmazási lehetőségeivel, és szívesen részt vesz ezeknek az intézkedéseknek a végrehajtásában;

70.

fontosnak tartja, hogy az Európa 2020 stratégia folyamatos, a helyi és regionális önkormányzatok szempontjából megvalósuló felügyelete keretében nagyobb figyelmet kapjanak az Európa 2020 stratégia területi hatásai. Ebben a kontextusban regionális haladási mutató kidolgozását javasolja, amellyel a regionális statisztikák alapján árnyaltabb elemzést lehet kapni az Európa 2020 stratégia területi hatásáról. Szorgalmazza továbbá, hogy az Európai Bizottság – különösen az Európa 2020 stratégia félidős értékelésére való tekintettel – használja a területi hatásvizsgálat eszközét;

71.

saját stratégia kidolgozását tervezi a területi hatásvizsgálatra vonatkozóan (adott esetben egy általános hatásvizsgálati stratégia részeként és adott esetben a stratégiai környezeti hatásvizsgálatok rendelkezésre álló eredményeinek figyelembevételével), hogy ezzel meghatározza a szóban forgó jelentésben javasolt intézkedések további végrehajtásának cselekvési keretét.