15.2.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 44/153

1.1

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a részvételi és beleszólási jog alapvető feltétele annak, hogy a politikai változásokat és strukturális reformokat megfelelő módon tartalommal megtöltsék, formába öntsék és sikeresen megvalósítsák.

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy:

1.2

Az EGSZB egyetért azzal, hogy szükség van egy erősebb európai gazdasági irányításra a monetáris unió hatékonyabb és mindenkinek kedvező működtetése érdekében. Egyúttal azonban sürgősen le kell vonni a tanulságokat a realitásokból. Ehhez a szociális egyeztetés és a társadalmi párbeszéd nélkülözhetetlen a gazdaság, az államháztartások és a társadalmi kohézió szintjén.

1.3

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság javaslatát egy foglalkoztatási teljesítményértékelést tartalmazó eredménytábla létrehozására és a nemzeti munkahely-teremtési tervek strukturális nyomon követésének megvalósítására. Az európai szociális partnereket szorosan be kell vonni a teljesítményértékelést tartalmazó említett eredménytábla, valamint a nemzeti munkahely-teremtési terveket értékelő kritériumok kidolgozásába.

1.4

A bérmegállapítást illetően az EGSZB felhívja az Európai Bizottság figyelmét, hogy a bérek és a bérekkel kapcsolatos tárgyalások a szociális partnerek illetékességi körébe tartoznak, ahogyan ezt egyébként az Európai Unió működéséről szóló szerződés is rögzíti.

1.5

Az EGSZB ezért sürgeti az európai politikai döntéshozókat, hogy a szociális egyeztetést és a társadalmi részvételt strukturálisan integrálják az Európa 2020 folyamat különféle politikai mechanizmusaiba, hiszen az ezen a téren gyűjtött tapasztalatok azt mutatják, hogy a súlypont a nemzeti szintről áthelyeződött az európai szintre, ami azzal jár, hogy a szociális egyeztetés és a társadalmi részvétel szerepe és minősége nemzeti szinten gyengül.

1.6

Az EGSZB azt javasolja, hogy az európai szemeszter keretében – a közösségi szintű szociális párbeszéden keresztül – időben vonják be az európai szociális partnereket és emellett a szervezett civil társadalmat is az éves növekedési jelentés előkészületeibe. Ezenkívül a foglalkoztatáspolitikai iránymutatások és az átfogó gazdaságpolitikai iránymutatások prioritásainak meghatározásába is feltétlenül be kell vonni a fent említett szereplőket.

2.1

Május 30-án az Európai Bizottság közleményt jelentetett meg „Intézkedések a stabilitás, a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében” címmel (COM (2012) 299). Ez a közlemény mérföldkő az európai szemeszterben. A szemeszter az Európai Bizottság által kidolgozott éves növekedési jelentéssel kezdődik és a tagállamok konkrét ajánlásaival fejeződik be, amelyeket az Európai Tanács hagy jóvá.

2.2

Az Európai Bizottság felkérésére az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság úgy határozott, hogy véleményt dolgoz ki az „Intézkedések a stabilitás, a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében” című közlemény tárgyában. A vélemény egy specifikus szempontra összpontosít, elsősorban a szociális partnerek és a szervezett civil társadalom közös felelősségére és lehetséges hozzájárulásukra. Az EGSZB hangsúlyozza azt a szerepet, amelyet az olyan szakpolitikák kidolgozásában és alkalmazásában tölthetnek be, melyek újból fellendítik a gazdasági növekedést, több és jobb munkahelyet teremtenek, valamint helyreállítják a pénzügyi stabilitást.

Az EGSZB célja, hogy a jelen vélemény keretében és bizonyos szakpolitikai területek elemzését követően ajánlásokat dolgozzon ki abban a tekintetben, hogy a szociális partnerek és a szervezett civil társadalom képviselői miként játszhatnának nagyobb, hatékonyabb és meghatározó szerepet az európai szemeszterben. A következő lépésben az EGSZB véleményt dolgoz ki a 2013. évi növekedési jelentésről, amelyben az Európai Bizottság által vizsgált valamennyi fontos szakpolitikai terület elemzésére sor kerül majd.

2.3

Az EGSZB először is megállapítja, hogy az Európai Bizottság közleménye a szociális partnerek és a szervezett civil társadalom szerepére tett utalást a következő három témakörre korlátozza: humántőke, bérek és – általános témaként – a „változás” (lásd a 4.1. pontot). Az EGSZB ugyanakkor rögtön hangsúlyozni szeretné, hogy a szociális és társadalmi egyeztetés sokkal több területre és témakörre terjed ki, például többek között az innovációra, a gazdasági reformokra, az iparpolitikára, a fenntartható fejlődésre, a vállalkozásokra, a több és jobb munkahely kérdéskörére, a szegénység elleni küzdelemre és a szociális védelemre. Jelen véleményével az EGSZB ezért elsősorban a szociális egyeztetés és a társadalmi párbeszéd jelentőségét kívánja kiemelni (lásd a 3. részt), hogy ezt követően foglalkozzon azzal a három specifikus területtel, ahol az Európai Bizottság külön utal az egyeztetés és a párbeszéd szerepére (4. rész). Az utolsó részben az EGSZB további ajánlásokat tesz arra vonatkozóan, hogy az egyeztetést és a részvételt strukturálisan beágyazzák az Európa 2020 stratégia politikai menetrendjébe.

3.1

Az EGSZB hangsúlyozza, hogy a részvételi és beleszólási jog nem felesleges luxus, hanem alapvető feltétele annak, hogy a politikai változásokat és strukturális reformokat megfelelő módon tartalommal megtöltsék, formába öntsék és sikeresen megvalósítsák.

3.2

Az EGSZB nyomatékosan felhívja az Európai Bizottság, az Európai Tanács és más – európai és nemzeti szintű – politikai döntéshozók figyelmét arra, hogy a szociális egyezetést és a társadalmi párbeszédet feltétlenül tiszteletben kell tartani. Nem állja meg a helyét, hogy a részvétel fontosságáról hangzatos kijelentéseket teszünk, aztán pedig az eredeti politikai szándékot mindenáron végrehajtjuk, anélkül, hogy figyelembe vennénk az érintett szociális szereplők hozzájárulását és javaslatait. Egy ilyenfajta hozzáállás a szociális tőke és társadalmi bizalom leépüléséhez vezet, és nemcsak szociális, hanem gazdasági zavarokat is okoz.

3.3

Ebben az összefüggésben megemlítendő az ún. horizontális záradék (az Európai Unió működéséről szóló szerződés 9. cikke). Ez a záradék arra kötelezi az Európai Uniót, hogy a szakpolitika, valamint tevékenységei végrehajtásakor, illetve meghatározásakor figyelembe vegyen bizonyos szociális kritériumokat és célokat. Itt elsősorban a foglalkoztatás magas színvonalának ösztönzéséről, elegendő szociális védelemről, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemről, az iskolázottság és képzettség magas szintjéről és az egészség magas szintű védelméről van szó. E horizontális záradék alapján szemlélve a szociális szereplők szakpolitikában való részvétele logikus és elengedhetetlen következmény.

4.1

Az EGSZB megállapítja, hogy az Európai Bizottság szóban forgó közleménye három helyen utal a szociális partnerek és a szervezett civil társadalom jelentőségére és szerepére. Az EGSZB ebben a tekintetben a következő szövegrészeket idézi a közleményből:

4.2

Az EGSZB először is üdvözli az Európai Bizottság döntését, hogy – legalábbis a fent említett három specifikus területen – bevonja a szociális partnereket és társadalmi szervezeteket. Ugyanakkor az EGSZB a következő megjegyzéseket kívánja tenni.

4.3

Az EGSZB egyetért azzal, hogy szükség van egy erősebb európai gazdasági irányításra a monetáris unió hatékonyabb és mindenkinek kedvező működtetése érdekében. Egyúttal azonban sürgősen le kell vonni a tanulságokat a realitásokból. Ha egy adott gazdaságpolitika azt eredményezi, hogy a növekedés újra lelassul és Európa különböző népgazdaságai megint egy új recesszióba süllyednek, amely veszélyezteti a stabilitást (magas szinten állandósuló deficitek és eladósodottsági ráták) és a társadalmi kohéziót (magas szintű és növekvő munkanélküliség), akkor ezt a politikai döntéshozóknak komolyan kell venniük, és e politika irányát meg kell változtatniuk. A szociális egyeztetés arra szolgál, hogy egy olyan hatékonyabb politikához vezessen, amely a lakosság széles körének támogatását élvezi, és nem arra, hogy bármi áron makacs módon ragaszkodjunk egy olyan politikához, amely bebizonyította, hogy végzetes következményekkel jár a gazdaság, az államháztartások és a társadalmi kohézió számára.

4.4

Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság javaslatát egy foglalkoztatási teljesítményértékelést tartalmazó eredménytábla létrehozására és a nemzeti munkahely-teremtési tervek strukturális nyomon követésének megvalósítására. Az európai szociális partnereket szorosan be kell vonni a teljesítményértékelést tartalmazó említett eredménytábla, valamint a nemzeti munkahely-teremtési terveket értékelő kritériumok kidolgozásába.

4.5

A harmadik terület, ahol az Európai Bizottság külön utal a szociális szereplők és szociális partnerek szerepére, a bérek területe, ahol az Európai Bizottság szóhasználatával élve a szociális partnerekkel „konzultálni” kell a bérmegállapítási rendszerek reformja során. Az EGSZB szeretné felhívni az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy a bérek, a bérekkel kapcsolatos tárgyalások, sőt maguk a bérmegállapítás rendszerei is számos tagállamban a szociális partnerek autonóm illetékességi körébe tartoznak, akik ezzel kapcsolatban kollektív szerződésekről tárgyalnak, vagy ilyeneket kötnek. A szociális partnerek autonóm tárgyalási szerepét nem szabad egy pusztán konzultációs szerepre redukálni. Az egyeztetési hatáskört pedig nem szabad egy tisztán tanácsadói hatáskörre szűkíteni. A szociális partnerek és a szociális egyeztetés autonómiáját egyébként az Európai Unió működéséről szóló szerződés 152. és 153–155. cikke is rögzíti, ahol azt az elvet is megfogalmazzák, hogy az EU-nak tiszteletben kell tartania a munkaügyi kapcsolatok nemzeti rendszereit. Ennek ismeretében a szociális partnerekkel például az indexálási mechanizmusok reformja során folytatott „konzultáció” egyáltalán nem elegendő, sőt nem helyénvaló, hiszen a szociális egyeztetés erre vonatkozó nemzeti modelljében az ilyesfajta indexálási mechanizmusokat maguk a szociális partnerek alkudják ki és határozzák meg a kollektív szerződésekben.

Az EGSZB felteszi a kérdést, hogy ez nem arra vezethető-e vissza, hogy az Európai Bizottság túlságosan nagy jelentőséget szentel annak a szerepnek, amelyet a bérek lefelé történő korrekciója tölt be. Az Európai Bizottság közleményét kísérő országspecifikus ajánlások tüzetesebb elemzése azt mutatja, hogy az Európai Bizottságtól a bérek tekintetében ajánlást kapó 17 tagállamból 16 esetében az ajánlás a bérdinamika gyengítését célozza az indexálási mechanizmus reformja, a minimálbérek korlátozása, a bértárgyalások decentralizációja vagy a bérrugalmasság legalacsonyabb bérkategóriákban történő növelése által. Az európai monetáris unióban megfigyelhető egyensúlyzavarok azonban elsősorban strukturális jellegűek, és főképpen azzal a ténnyel függnek össze, hogy a globalizáció eltérő hatást gyakorol a monetáris unió különböző tagjaira (Lábjegyzet: hivatkozás az IMF-re. External Imbalances in the Euro Area. Working paper 12/136,2012). Még mindig tény, hogy az alacsony bérköltségű országokkal folytatott versenyt nem lehet a bérek csökkentésével megnyerni.

5.1

Végezetül az EGSZB felhívja az európai politikai döntéshozókat, hogy a szociális egyeztetést és a társadalmi részvétel gondolatát strukturálisan integrálják a különféle politikai mechanizmusokba. Az ezen a téren gyűjtött tapasztalatok azt mutatják, hogy – számos okból és nem utolsósorban az Európai Bizottság által a szóban forgó politikai mechanizmusok terén folyamatosan végrehajtott intézményi reformok miatt – az európai döntéshozás egyre inkább befolyást nyer a nemzeti szintű egyeztetés és társadalmi részvétel terén. Ebben a tekintetben az EGSZB teljességgel elfogadhatatlannak tartja, hogy a nemzeti szintű egyeztetést és társadalmi részvételt egyfajta „álegyeztetéssé” degradálják a nemzeti egyeztetési hagyományok ellaposításával vagy akár teljes körű figyelmen kívül hagyásával (az egyeztetési eljárások során betartandó ütemezéssel és a reformtervek kidolgozásának centralizációjával kapcsolatos problémák az olyan nemzeti hatóságok esetében, amelyek csak kismértékben vagy egyáltalán nincsenek bevonva a szociális/részvételi egyeztetésbe).

5.2

Az európai szemeszter ütemtervével összhangban az EGSZB ezzel kapcsolatban a következőket javasolja: