EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 52010IP0233

Sport, különös tekintettel a sportolók ügynökeire Az Európai Parlament 2010. június 17-i állásfoglalása a sportolói ügynökökről

HL C 236E., 2011.8.12, p. 99–101 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

12.8.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 236/99


2010. június 17., csütörtök
Sport, különös tekintettel a sportolók ügynökeire

P7_TA(2010)0233

Az Európai Parlament 2010. június 17-i állásfoglalása a sportolói ügynökökről

2011/C 236 E/14

Az Európai Parlament,

tekintettel „Az európai hivatásos labdarúgás jövőjéről” című 2007. március 29-i állásfoglalására (1),

tekintettel az Európai Bizottság sportról szóló fehér könyvére vonatkozó 2008. május 8-i állásfoglalására (2),

tekintettel a sportról szóló fehér könyvre (COM(2007)0391),

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződés 165. cikkére,

tekintettel az Európai Közösségek Elsőfokú Bíróságának 2005. január 26-i ítéletére (3),

tekintettel a Bizottsághoz intézett, a sportról és konkrétan a játékosok ügynökeiről szóló, 2010. március 10-i kérdésre (O–0032/2010 – B7–0308/2010),

tekintettel eljárási szabályzata 115. cikkének (5) bekezdésére és 110. cikkének (2) bekezdésére,

1.

emlékeztet arra, hogy a Parlament 2007. március 29-i, az európai professzionális labdarúgás jövőjéről szóló állásfoglalásában felszólítja a Bizottságot, hogy támogassa a labdarúgást vezető testületeknek a játékosok ügynökei tevékenységének szabályozására irányuló erőfeszítéseit, szükség esetén az ilyen ügynökökkel kapcsolatos irányelvre irányuló javaslattal;

2.

üdvözli az Európai Unió sportügynökeiről szóló tanulmányt, amelynek elkészítésére az Európai Bizottság adott megbízást, és amelynek immáron elérhetők az eredményei;

3.

különösen aggódik a tanulmány eredményei miatt a sporttal kapcsolatos bűncselekmények tekintetében, amelyekkel kapcsolatban a tanulmány felidézi, hogy bizonyos esetekben a sportot behálózza a szervezett bűnözés, a játékosok ügynökeinek tevékenységéhez vezető szálakkal; úgy véli, hogy ez a fejlemény káros a sportról alkotott képre, integritására és a társadalomban betöltött szerepére;

4.

tudomásul veszi a tanulmány azon eredményeit, melyek szerint a sportügynökök központi szerepet töltenek be azokban a pénzáramlásokban, amelyek gyakran nem átláthatók, és amelyek illegális tevékenységekre hajlamossá teszik őket; üdvözli bizonyos klubok és irányító testületek a pénzügyi tranzakciók átláthatóságának növelésére irányuló kezdeményezéseit;

5.

megjegyzi, hogy a tanulmány rámutat a transzferrendszerekben rejlő átláthatatlanságra, különösen a csapatsportban, amely illegális tevékenységhez vezethet, amelyben ügynökök, valamint klubok és játékosok is érintettek lehetnek;

6.

hangsúlyozza a fiatal játékosok különleges kiszolgáltatottságát és azt, hogy emberkereskedelem áldozataivá válhatnak;

7.

hangsúlyozza a játékosok ügynökeinek és klubjainak kiemelt felelősségét, különösen a fiatal játékosok iránt, és ezért felszólítja mindkét felet, hogy vegye komolyan e felelősséget, különös tekintettel a fiatal játékosok oktatására és szakképzésére;

8.

hangsúlyozza a tanulmány azon eredményét, mely szerint a sportszövetségek által az ügynökök számára felállított szabályok alapvető célja a szakmához való hozzáférés ellenőrzése és gyakorlásának szabályozása, de hogy ezeknek a testületeknek csak korlátozott ellenőrzési és szankcionálási hatáskörük van, mivel nincsenek eszközeik azon sportügynökök közvetlen fellépéseinek ellenőrzéséhez, akik náluk nincsenek bejegyezve, és polgárjogi vagy büntetőjogi büntetések kiszabására sem jogosultak;

9.

egyetért a sportirányító testületekkel és a sportban érdekelt felekkel, hogy intézkedésekre van szükség a sport és a sportok szereplőinek integritásához és hiteléhez kapcsolódó problémák kezelésére;

10.

úgy véli, hogy a játékosok ügynökeire vonatkozó jelenlegi FIFA engedélyrendszer elvetése egy erőteljes alternatív rendszer felállítása nélkül nem lenne helyénvaló módja a labdarúgó-játékosok ügynökeit körülvevő problémák kezelésének;

11.

üdvözli a sportirányító testületek erőfeszítéseit, hogy a pénzáramlások nagyobb átláthatóságát és felügyeletét érjék el;

12.

kéri a Tanácsot, hogy gyorsítsa fel koordinációs erőfeszítéseit az ügynökök tevékenységéhez kapcsolódó bűnözői tevékenység – köztük a pénzmosás, a mérkőzések befolyásolása és az emberkereskedelem elleni harcban;

13.

felidézi a fent említett, a T-193/02 számú ügyben született ítéletet, amelyben a Bíróság kinyilvánította, hogy a játékosok ügynökeinek tevékenységével kapcsolatos rendelet, amely alapvetően egy gazdasági tevékenység szabályozásáról szól és alapvető szabadságokat érint, a közhatóságok hatáskörébe tartozik;

14.

emlékeztet arra, hogy a Bíróság ugyanazon ítéletében elismerte, hogy az olyan szövetségeknek mint a FIFA, jogukban áll az ügynöki hivatás szabályozására, amennyiben a szabályozás célja az ügynökök tevékenységére vonatkozó professzionális és etikai normák emelése a játékosok védelmében, és a szabályozás nem versenyellenes; emlékeztet arra, hogy kollektívan az ügynökök nem szervezettek szakmailag és hogy a szakmát csak nagyon korlátozottan szabályozzák tagállami szinten;

15.

meg van győződve arról, hogy a határokon átnyúló tevékenységek és a sportokra vonatkozó különböző nemzeti rendelkezések összefüggésében az ellenőrzés és a szankciók betartatásának hatékonyságát csak a sportirányító testületek és a közhatóságok közös erőfeszítéseivel lehet javítani;

16.

megjegyzi, hogy míg az ügynökök tevékenységét a sportolói testületek bizonyos területeken széles körűen szabályozzák nemzetközi és nemzeti szinten, csak nagyon kevés tagállam hozott külön jogszabályokat a sportügynökökkel kapcsolatban;

17.

úgy véli, hogy a sportügynökök tevékenységére vonatkozó rendelkezések zavarba ejtő sokféleségére való tekintettel szükség lenne egy koherens, az egész Unióban érvényes megközelítésre a nem egyértelmű szabályok miatti kiskapuk elkerülésére és az ügynökök tevékenységének megfelelő monitoringjának és ellenőrzésének biztosítására;

18.

megismétli egy, a játékosok ügynökeinek tevékenységére vonatkozó EU-kezdeményezésre vonatkozó felhívását, a következő célokkal:

szigorú normák és vizsgakritériumok, mielőtt bárki játékosok ügynökeként működhetne;

az ügynökök tevékenységének átláthatósága,

a kiskorúak transzferéhez kapcsolódó díjazás tiltása a játékosok ügynökei számára,

az ügynöki szerződésekre vonatkozó minimális harmonizált normák,

hatékony monitoring- és fegyelmi rendszer,

az egész EU-ra kiterjedő ügynökengedélyezési rendszer és ügynökjegyzék bevezetése,

a kettős képviselet megszüntetése,

fokozatos díjazás a szerződés teljesítésétől függően;

19.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást az Európai Bizottság részére.


(1)  HL C 27. E, 2008.1.31., 232. o.

(2)  HL C 271. E, 2009.11.12., 51. o.

(3)  A T-193/02 eset, Laurent Piau kontra Bizottság [2005] ECR I-00209.


Top