12.8.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

CE 236/1

A.

mivel az európai átláthatósági kezdeményezést (ETI) a Bizottság 2005-ben fogadta el, amelyet 2006-ban egy zöld könyv közzététele követett, amelynek célja az EU-irányítás átláthatóságának, nyitottságának és elszámoltathatóságának javítása volt, és mivel az uniós alapok címzettjeinek nyilvános információkkal történő ellátása az ETI egyik sarokköve,

B.

mivel a közös igazgatási rendszerben az uniós alapok kedvezményezettjeiről szóló információkat a tagállamok kezelik, és mivel kifejezett uniós kötelezettség vagy a Bizottság részéről történő erős irányítás hiányában tagállamonként különbözik az ilyen információk közzétételének szintje, ami nehézkessé teszi az egész EU-ra kiterjedő összehasonlítást,

C.

mivel az európai uniós források címzettjeinek közzététele lehetővé teszi a nyilvánosságnak a közpénzek elköltésével kapcsolatos fontos vitában való részvételét, ami elengedhetetlen a működőképes demokráciák szempontjából,

D.

mivel nem sikerült még kapcsolatot létrehozni az ETI és a jobban szabályozott és kötelező erejű pénzügyi ellenőrzések és könyvvizsgálat kérdése között,

E.

mivel az ETI-nek jelentősen befolyásolnia kellene a kohéziós programozási folyamat felfelé és lefelé irányuló szakaszában a partnerség átláthatóságát, és mivel ennek ellenére a szabályozás nem mondja ki explicit módon, hogy a partnereknek milyen mértékben kellene részt venniük a különböző programozási folyamatokban, illetve nem határozza meg a részvételre vonatkozó feltételeket,

F.

mivel a Bizottság nem ad elegendő előzetes tájékoztatást a fő projektek finanszírozásáról szóló határozatokról, ami az átláthatóság hiányához vezet, és mivel ezt orvosolni kell,

G.

mivel az átláthatóság logikájának együtt kell járnia a strukturális alapokból nyújtott támogatások elnyerésének eljárásaira irányuló egyszerűsítéssel,

1.

úgy ítéli meg, hogy a kohéziós politikával és annak programozási folyamatával, a kiadások elosztásával és a strukturális alapok lehetséges kedvezményezettjeiről szóló információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos átláthatóság a kohéziós politika céljai elérésének kulcsfontosságú előfeltétele, és ezért az átláthatóságot az ágazatok közötti irányító alapelvvé kellene tenni a kohéziós programozási és döntéshozási folyamatban;

2.

elégedetten jegyzi meg, hogy az ETI követelményeinek megfelelően az ERFA és a Kohéziós Alap kedvezményezettjeinek a megfelelő nemzeti és regionális weboldalakon elérhető listáira hivatkozó interaktív térképek közzététele a Bizottság Regionális Politikai Főigazgatóságának weboldalán megtörtént; felkéri a tagállamokat, hogy megfelelő csatornákon népszerűsítsék a Regionális Politikai Főigazgatóság internetes honlapját, elősegítve ezáltal a minél szélesebb körű hozzáférést ehhez az adabázishoz; megjegyzi, hogy a közpénzek felhasználásnak útja ennek ellenére továbbra is rendkívül nehezen követhető nyomon az érdekeltek számára; felkéri a Bizottságot, hogy széleskörűen konzultáljon e felekkel a helyzet lehetséges orvoslásáról;

3.

felszólítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy ezeket a tagállami adatbázisokat tegyék teljes mértékben kutathatóvá és kompatibilissé annak érdekében, hogy a bemutatott adatok könnyebben adhassanak teljes képet az egész Európai Unióra vonatkozóan, megőrizve helyi jelentőségüket; véleménye szerint ezzel kapcsolatban feltétlenül szükséges a kétnyelvű (helyi nyelv(ek)–a Bizottság egyik munkanyelve) verziók használata;

4.

hangsúlyozza, hogy mind tartalmi, mind megjelenítési szempontból javítani kell a kedvezményezettekről közzétett adatok használhatóságát; ezért felszólítja a Bizottságot, hogy határozzon meg részletesebb, leíróbb jellegű formátumot, és pontosítsa az információ megjelenésének szerkezeti, formai és tartalmi jellemzőit; úgy véli, hogy a szükséges információszolgáltatás mellett meg kellene könnyíteni az egyes kritériumok szerinti keresést is, hogy azonnali képet lehessen kapni a keresett elemekről;

5.

a kedvezményezettekre és szükség esetén az érdekcsoportokra vonatkozó adatok közzétételekor további lényeges információk megadására szólít fel; ezért véleménye szerint megfontolandó, hogy a jelenlegi minimális követelményeken kívül a kedvezményezettekről közzétett adatok közé kerüljenek be a székhelyre vonatkozó információk, az elfogadott projekteket tartalmazó összefoglalók, a támogatástípusok és a projektpartnerek leírása; kéri, hogy az összegyűjtött adatokat strukturált, összehasonlítható módon jelentessék meg és kezeljék, a teljes használhatóság és átláthatóság érdekében; úgy véli, hogy ez további kiadások nélkül megvalósítható;

6.

kéri, hogy az európai területi együttműködési célkitűzés alá tartozó programok esetében valamennyi kedvezményezett kerüljön fel a listára, és ne csak a fő kedvezményezettek;

7.

hangsúlyozza, hogy az ETI követelményeinek való teljes mértékű megfelelésre szükség van a meg nem felelésre vonatkozó megfelelő szabályozások, jobb útmutatás, egy figyelmeztető rendszer és végső esetben szankciók révén;

8.

felszólítja a Bizottságot, hogy tisztázza, hogy az ETI alapelveit a működési programok és a velük kapcsolatos kommunikáció szintjén hogyan kell átültetni a gyakorlatba; ezért hangsúlyozza, hogy a közös igazgatási rendszerben az uniós források kedvezményezettjeiről szóló információk nyilvánosságra hozatalára vonatkozóan egyértelműbb szabályokat kell bevezetni;

9.

kiemeli, hogy rendeletek és végrehajtási szabályok kialakítására van szükség oly módon, hogy az eljárások átláthatóak legyenek, jobb hozzáférést biztosítsanak a strukturális alapokhoz a lehetséges kedvezményezettek számára, és csökkentsék a résztvevők adminisztratív terheit, főleg több alapvető intézkedés, például a végrehajtással kapcsolatban a Bizottság és a tagállamok által elfogadott iránymutatások közzététele révén; felkéri a tagállamok irányító hatóságait, hogy átlátható módon mutassák be a strukturális alapokból finanszírozott projektek minden egyes fázisát; megismétli, hogy véleménye szerint az átlátható és világos eljárások a jó kormányzás tényezői, és ezzel kapcsolatban üdvözli a Bizottság által az egyszerűsítési javaslatok előterjesztésére tett erőfeszítéseket;

10.

megjegyzi, hogy a határokon átnyúló és transznacionális programok sajátos nehézségekkel kerülnek szembe az eltérő igazgatási kultúra, a tagállamokban alkalmazott különböző előírások és nyelvek miatt, amelyek nem csak az ilyen kezdeményezések mennyiségi, hanem minőségi szempontjaira is kihatnak; ezért úgy véli, hogy a különböző irányító hatóságok egymás közötti koordinációjának és együttműködésének átláthatóságával kapcsolatos különleges szabályok kidolgozása rendkívül fontos lenne;

11.

kiemeli, hogy az EP-nek az ETI-ről és annak a kohéziós politikára gyakorolt hatásáról szóló tanulmánya szerint az ETI minimumkövetelményeinek be nem tartása inkább az irányító hatóságok igazgatási kapacitása terén tapasztalható hiányossággal, nem pedig azzal kapcsolatos, hogy vonakodnak ilyen adatokat szolgáltatni; ezzel összefüggésben rámutat arra, hogy biztosítani kell, hogy a kiegészítő adatok és információk szolgáltatása ne jelentsen adminisztrációs többletterhet a lehetséges kedvezményezettek, különösen azok számára, akik a támogatásokra és a közbeszerzési szerződésekre vonatkozó, jelenlegi igazgatási és pénzügyi követelmények teljesítése során már most is nehézségekkel küszködnek;

12.

rámutat, hogy a kiegészítő információkra és adatokra vonatkozó követelményeket össze kell hangolni az Európai Bizottság által az azon lehetséges kedvezményezettek számára biztosítandó technikai segítségnyújtással (munkaértekezletek a Bizottság tisztségviselőinek és a strukturális alapok kezeléséért felelős helyi/regionális munkatársak részvételével, a legjobb gyakorlatok cseréje az irányító hatóságok között, konkrét iránymutatások közzététele), amelyek nem rendelkeznek a szükséges technikai kapacitással; csak ilyen módon biztosítható, hogy a résztvevőknek a szolgáltatott adatokkal és információkkal kapcsolatos kiegészítő követelmények teljesítésére irányuló törekvései önmagukban ne idézzék elő azt, hogy a forrásokat a projektvégrehajtási tevékenységektől eltérő célra használják fel;

13.

hangsúlyozza a tagállamok által pontosan és kellő időben szolgáltatott információk jelentőségét az ellenőrzési rendszer kapcsán, és annak szükségességét, hogy létrejöjjön a kapcsolat az ETI és a pénzügyi ellenőrzések, illetve könyvvizsgálatok között; megismétli, hogy véleménye szerint a korai jelzőrendszernek szintén szorosan együtt kellene működnie a kizárásokra vonatkozó központi adatbázissal;

14.

arra kéri a Bizottságot, hogy az 1083/2006/EK rendelettel kapcsolatos 2009-es egyszerűsítéseknek megfelelően ellenőrizze a tagállamok részére folyósított megnövelt előlegkifizetések felhasználását;

15.

megismétli az ETI keretében végrehajtott behajtásokkal és visszavonásokkal kapcsolatos információk biztosítására vonatkozó kérését; sürgeti a tagállamokat, hogy ezekről adjanak teljes körű tájékoztatást, illetve a Bizottságot, hogy ezeket bocsássa a költségvetési hatóság és a nyilvánosság rendelkezésére a pénzügyi korrekciókra és az ezt megelőzően már bizonyított csalásokra vonatkozó információkkal együtt, ezzel is növelve az európai polgárokkal szembeni hitelességet és felelősségvállalást;

16.

sürgeti a könyvvizsgálókat, hogy a kommunikációra és információszolgáltatásra vonatkozó követelmények tekintetében lépjenek fel keményebben, ideértve a szabálytalanságok elkövetőinek megnevezését, különös tekintettel arra, ha ez kormányzati szereplő, illetve csalás esetén a pénzügyi korrekciók használatát is;

17.

üdvözli a Bizottság és a Számvevőszék által a könyvvizsgálati módszerek harmonizálására tett erőfeszítéseket;

18.

hangsúlyozza, hogy a konzultáció minimális követelményei az ETI részét képezik, és üdvözli, hogy ezeket a követelményeket a kohéziós politika tekintetében a Bizottság támogatta és alkalmazta; mindazonáltal felszólítja a Bizottságot, hogy tegye lehetővé minden érdekelt fél számára, hogy megfelelő visszajelzést adhassanak magáról a konzultációs eljárásról; felszólítja a régiókat és a tagállamokat, hogy az érdekelt felekkel történő konzultáció során használják fel a már meglévő uniós tapasztalatokat;

19.

megismétli, hogy véleménye szerint a kohéziós programozás és végrehajtás valamennyi szakaszában a partnerség feltétele a hatékonyságnak, az eredményességnek, a legitimitásnak és az átláthatóságnak, valamint növelheti a programok eredményeivel kapcsolatos állami elkötelezettséget és felelősségvállalást; felszólítja ezért a tagállamokat és az irányító hatóságokat, hogy a kohéziós programozásba és annak végrehajtásába már a korai szakaszban teljes mértékben vonják be mélyebben a regionális és helyi hatóságokat és más releváns partnereket, mindenekelőtt egy nemezeti szintű internetes platform létrehozásával, amely láthatóvá teszi a már meglévő alapokat, működő programokat és a jó gyakorlatok más eszközökkel történő terjesztését, és biztosítsanak számukra a projektdokumentációhoz való teljes hozzáférést a tapasztalatok, a tudás és a legjobb gyakorlatok jobb hasznosításának érdekében;

20.

a Bizottság részéről több arra vonatkozó iránymutatást kér, hogy a jelenlegi programok keretében hogyan lehet megvalósítani a partnerségre vonatkozó záradékot, továbbá a jövőbeli szabályozási szövegekben a partnerségre vonatkozó elegendően kötelező erejű szabályozást is, elsősorban a regionális és helyi önkormányzatok, azaz a megválasztott testületek bevonását illetően, amelyek a teljes folyamat nélkülözhetetlen szereplői;

21.

kéri, hogy nyújtsanak célzottabb és rendszeres, valamint kellő időben történő tájékoztatást a partnerszervezetek – különösen az irányítási struktúrák tagjai – számára, és alkalmazzák fokozottan a technikai segítségnyújtást a partnerség támogatására, többek között azáltal, hogy lehetővé teszik a partnerszervezetek számára a végrehajtással foglalkozó testületeknek szervezett képzéseken való részvételt; kéri, hogy e képzések legyenek elérhetőek multimédiás változatban, hogy bővüljön a célközönség, és lehetőség nyíljon utólagos konzultációra a partnerszervezeteken keresztül; hangsúlyozza, hogy egy ilyen eszköz érdekes lehet az Unió legtávolabbi, illetve legkülső régióinak partnerei számára;

22.

felhívja a Bizottságot arra, hogy megfelelő időben tegyen közzé internetes tájékoztatást, valamint hogy garantálja a nagyprojektek, többek között a JASPERS-projektek dokumentációjához (kérelem, megvalósíthatósági tanulmány, költség-haszon elemzés, környezetvédelmi hatástanulmány stb.) való közvetlen hozzáférést, mihelyt a Bizottsághoz finanszírozási kérelem érkezik egy tagállamból, és mielőtt bármilyen döntés születne a finanszírozásról; úgy véli, hogy ezen a bizottsági weboldalon biztosítani kell az ilyen projektekkel kapcsolatos észrevételek megtételét;

23.

felszólít arra, hogy az 2007-2013 közötti programozási időszakban elfogadott, ill. jóváhagyásra előterjesztett nagyprojektekről tegyenek közzé internetes tájékoztatást, visszamenőleges hatállyal is;

24.

javasolja az el nem költött források újrafelhasználását lehetővé tevő körülmények, valamint az e források újraelosztásáról döntő intézmények kötelezetsségeinek megállapítását;

25.

utasítja elnökét, hogy továbbítsa ezt az állásfoglalást a Tanácsnak és a Bizottságnak.