18.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 195/58

1.1

Az EGSZB emlékeztet rá, hogy hosszú távra tekintve támogatja az adózásra vonatkozó jogszabályok közösségi szintű harmonizációját. Ez azonban egyelőre sajnálatos módon számos akadályba ütközik, ezért a jelenlegi körülmények között az EGSZB:

2.1

Az Európai Bizottság az elmúlt években számos javaslatot terjesztett elő, amelyek megelőzték a vizsgálat tárgyát képező közleményt. E legújabb dokumentum célja, hogy az adózás területén – különösen a társasági adó tekintetében – új fejlődési lehetőségeket biztosítson a kis- és középvállalkozások (KKV-k) számára, amelyek munkahelyteremtő és gazdasági jelentőségét az EU-n belül számos dokumentum, nevezetesen a „lisszaboni cselekvési terv” is ismételten megerősítette.

2.2

Az 1990-es évek vége óta számos alkalommal kikérték az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét ugyanerre a tárgyra vagy ehhez kapcsolódó témákra vonatkozó javaslatokról, ajánlásokról, illetve közleményekről. Az EGSZB emlékeztet azokra a közelmúltban kiadott, felkérésre készített, illetve saját kezdeményezésű véleményekre, amelyek nevezetesen az „európai vállalkozás” státusz KKV-kra történő alkalmazásáról, illetve az adórendszer azon egyszerűsítéseiről szólnak, amelyek lehetővé teszik a KKV-k előtt álló akadályok gyors leküzdését.

2.3

Az EGSZB a következő okokból idézi az ötéves időszakon belül kiadott 8 vélemény egyes részeit:

2.4

Ugyanakkor az EGSZB sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy 5 év eltelt anélkül, hogy hatékony intézkedések konkretizálódtak volna. Ezért nyomatékosan kéri a Parlamentet és a Tanácsot, hogy lépjenek fel végre az immár világosan azonosított akadályok megszüntetése érdekében.

3.1

Az EGSZB – jóllehet az a benyomás alakulhatott ki, hogy korábban az Európai Bizottság javaslataival egy irányba mutató véleményeket fogalmazott meg – több ponthoz is bizonyos kiegészítéseket kíván hozzáfűzni.

3.2

Az Európai Bizottság közleményében emlékeztet rá, hogy a KKV-k részvétele a belső piacon lényegesen alacsonyabb mértékű, mint a nagyobb vállalatoké, mégpedig az adózáshoz kapcsolódó okok miatt. Emlékeztet arra is, hogy támogatni kell a KKV-k határokon átnyúló tevékenységét, és javasolja az illetőség szerinti országban történő adózást. A vállalkozások adóztatásáról – nevezetesen a társasági adóról – szólván az Európai Bizottság azt javasolja, hogy a tagállamok és a vállalkozások egy kísérleti rendszer keretében teszteljék az „illetőség szerinti ország szabályai alapján történő adózás” elképzelését.

3.3

Az EGSZB már korábban javasolta és elvi jóváhagyását adta egy hasonló kezdeményezéshez. Ugyanakkor emlékeztet rá, hogy csak korlátozott számú KKV tervez határokon túlra terjeszkedni, ezért egy hasonló kísérleti projektben csak korlátozott számú, elhelyezkedésének vagy tevékenységének köszönhetően külföldre való terjeszkedésre irányuló stratégiával rendelkező vállalkozás vehet részt. Az elvi álláspont azonosságán túl az EGSZB kifejezte arra irányuló kívánságát, hogy az Európai Bizottság pontosabban megjelölje:

3.3.1

A javaslatok célja a növekedés és a foglalkoztatás javítása a KKV-k tevékenységének megkönnyítése révén; az EGSZB az Unió rendelkezésére álló költségvetési eszközök korlátozott mivoltára való tekintettel úgy véli, hogy kerülni kell a felesleges kitérőket, és prioritást kell biztosítani a hatékonyságra irányuló korlátozott számú intézkedésnek. E cél érdekében helyénvaló a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján ellenőrizni minden javasolt intézkedés hatékonyságát, sőt, összehasonlítani azt az esetlegesen még helyénvalóbb intézkedésekkel. Az EGSZB meglepődve állapítja meg, hogy az Európai Bizottság a fenti kérdéssel kapcsolatos kielégítő információk híján hatástanulmányában nem tudja megbecsülni az általa javasolt intézkedés végrehajtásához kapcsolódó költségeket.

3.4

Az Európai Bizottság, hogy alátámassza javaslatának megalapozottságát, egy felmérés eredményeire támaszkodik, amelyet 2004 második félévében végzett, és amelybe mind a 25 tagállam KKV-it és szakmai szervezeteit bevonta. Csupán 194 kérdőívet küldtek vissza az Európai Bizottságnak, amelyek közül 168 német vállalkozásoktól származott (lásd a mellékelt dokumentumot).

3.4.1

Az EGSZB megállapítja, hogy az Unión belül ez a felmérés nem tette lehetővé számottevő mennyiségű válasz begyűjtését, mivel az Unió több millió KKV-t számol, melyek közül egyedül az építőipari ágazatban 2 millió tevékenykedik. Hasonlóképpen csodálkozásának ad hangot amiatt, hogy nincs tudomása a szakmai szervezetek és a társadalmi partnerek hozzájárulásáról. Amennyiben ezek nem bizalmas jellegűek, az EGSZB kéri, hogy tájékoztató jelleggel juttassák el őket hozzá.

3.4.2

Az EGSZB úgy véli, hogy mivel a felmérés igen kevés használható információt szolgáltatott, az Európai Bizottságnak nem lett volna szabad kellően meg nem alapozott következtetéseket levonnia belőle.

3.5

Az EGSZB úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak:

3.5.1

Elképzelhető az is, hogy egyes KKV-k vezetői, akiknek szilárd szándékuk, hogy valamely másik tagországban leányvállalatot létesítsenek, nem kezelik prioritásként az adózás kérdését, hanem sokkal inkább arra összpontosítanak, hogy helyben megfelelő kereskedelmi szakembereket találjanak, beruházzanak a marketingbe, és idővel haszonra tegyenek szert.

3.5.2

Végezetül az is elképzelhető, hogy a KKV-k vezetői úgy vélik, hogy a más tagállamba való terjeszkedéskor olyan sok és komplex adminisztratív, jogi, szociális, adózási stb. problémával kell szembesülniük, hogy mellékesnek és elhamarkodottnak tűnik számukra a leányvállalat adózási módjával foglalkozni, és ajánlatosabbnak látják valamely helyi vállalkozással kialakított közös vállalkozás létrehozását (ami az európai kohézió szempontjából kedvező lépést jelent).

3.6

Az Európai Bizottság az alábbi módon határozza meg az általa javasolt intézkedések alkalmazási körét, illetve célkitűzéseit:

A fenti módon a KKV-k számára csökkennének a társasági adóval kapcsolatos nemzeti szabályozások sokfélesége miatt, a magas költséggel járó szakértők szükségszerű bevonásából keletkező költségek.

3.7

Az EGSZB megállapítja, hogy ezek a célkitűzések és a javasolt alkalmazási kör megfelelnek a korábbi terveknek. Megerősíti egyetértését, ugyanakkor azt javasolja, hogy amennyiben a kísérletek kedvező eredménnyel zárulnak, mihamarabb épüljön ki egy európai adódömping-felügyeleti – és esetleg -ellenőrzési – rendszer annak megakadályozására, hogy a vállalatok anyavállalatuk székhelyét olyan tagállamba helyezzék át, amely a társaságiadó-alap kiszámítása szempontjából kedvező feltételeket kínál.

3.8

Az Európai Bizottság arra kéri a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki és kössenek kétoldalú megállapodásokat a kísérleti rendszer végrehajtásának módozatairól, figyelembe véve az általa javasolt általános és nem kötelező érvényű iránymutatásokat. Az Európai Bizottság felajánlja segítségét a kétoldalú megállapodások előkészítésében és működtetésében.

3.9

Az EGSZB tökéletesen megérti az Európai Bizottság cselekvési és közbelépési lehetőségeinek határait, és üdvözli, hogy az Európai Bizottság megelégszik a javaslatokra és ösztönzésre szorítkozó magatartással. Mindez lehetővé teszi a KKV-k számára, hogy próbára tegyék az egyes uniós tagállamok közötti kétoldalú megállapodásokba foglalt kísérleti intézkedéseket. Az Európai Bizottság a kísérleti rendszerek eredményeinek tükrében a megfelelő pillanatban javasolni fogja a legsikeresebbek kiterjesztését.

3.10

Az EGSZB az Európai Bizottsághoz csatlakozva megerősíti, hogy a KKV-k számára az egyik legkomolyabb akadályt a nemzeti szabályozások sokfélesége jelenti. Ha a 25 tagállamban sok, jellegükből adódóan különböző kétoldalú megállapodás születik, a KKV-k ezek közül csak kevéssel fognak élni. Ez pedig nem vezet a kívánt egyszerűsítéshez.

3.11

Ezen túlmenően az EGSZB-nek kétségei vannak afelől, milyen gyakorlati következményekkel jár az Európai Bizottság azon szándéka, hogy nem kívánja jobban körülhatárolni az általa javasolt kísérleti rendszereket. Akkor, amikor majd számos kétoldalú megállapodás kerül alkalmazásra, hogyan lesz megoldható az adózási jogszabályok harmonizálása (ami hosszú távon kívánatos cél), ha nem határozunk meg a kezdetek kezdetén bizonyos konvergenciakritériumokat?

3.12

Végezetül az EGSZB megjegyzi, hogy nem született részletes tanulmány arról, hogy nem léteznek-e már Európán belül egyes államok, illetve régiók – mint például Svájc, Liechtenstein, a Vatikán, vagy a kis hercegségek, mint Monaco, San Marino, Andorra, stb. – között olyan intézkedések, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások (különösen a KKV-k) számára a nagyszámú nemzeti, regionális, illetve helyi adózási rendszer hatásainak megszüntetését, illetve enyhítését.