18.8.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 195/37

1.1

Az EGSZB kedvezően fogadja, hogy az Európai Bizottság – amint azt a korábbi közleményéről szóló véleményben (1) kértük – irányelvjavaslatot terjesztett elő az árvizekkel kapcsolatban, és különösen nagyra értékeli azt, hogy a javaslat illeszkedik a vízügyi keretirányelv (WDF) által létrehozott módszerek és eszközök körébe Az árvízkockázati térképeknek és terveknek a vízgyűjtők kezelési tervébe történő beépítésével az említett vízgyűjtőkhöz tartozó kontinentális vizek és tengeri területek kezelésével kapcsolatos összes tevékenység szabályozásra kerül.

1.2

A szabályozás csak a vízgyűjtőterületek és a part menti területek állapotának előzetes értékelésének elvégzésével lehet eredményes, amennyiben részletes helyzetképpel rendelkezünk a jelenlegi helyzetről, különösen az emberi tevékenységek és az éghajlatváltozás miatt erősen veszélyeztetett térségekben.

1.3

Fontos hangsúlyozni az árvizek romboló hatásainak megelőzését szolgáló tevékenységeket is, ideértve a lakosságot célzó összes tájékoztatási és részvételi intézkedést is. Ezért kérjük az Európai Bizottságot, fordítson kiemelt figyelmet arra, hogy a WFD 14. cikkében és az irányelvjavaslatban szereplő szabályozások megjelenjenek a vízgyűjtők kezelési terveiben.

1.4

Az irányelvjavaslatban szereplő formában a kezelési tervek és a kockázati térképek kiegészítésre szorulnak. A nagy kockázatú vízgyűjtő területek osztályokba sorolásakor meg kell határozni megfelelő finanszírozású, elsőbbséget élvező intézkedéseket és olyan kritériumokat is, amelyek betartásával a költségek minimálisra csökkenthetők, a lakosság haszna pedig nő. Ennek eredményeképpen várhatóan integrált fenntartható fejlődés érhető el az árterekben.

1.5

Végül ki kell emelni, hogy a multidiszciplináris kutatásra és koordinációra irányuló közösségi intézkedéseket szem előtt tartva meg kell erősíteni az európai vizekkel kapcsolatba hozható összes politikát.

2.1

A 2000/60/EK irányelv, azaz a vízügyi keretirányelv (WFD) kidolgozása során egy területről megfeledkeztek: nem határoztak meg célkitűzést az árvizek megelőzésével, az azok elleni védelemmel és az árvízkárok enyhítésével kapcsolatban. Az elmúlt évtized során az Unió területén több mint 100 alkalommal pusztított árvíz, ezek sok emberáldozattal és jelentős gazdasági veszteségekkel jártak. Az Európai Bizottság közleményt adott ki (2), amelyben elemezte a helyzetet, és javaslatot tett összehangolt uniós szintű fellépésre. A jelenlegi irányelvjavaslat e fellépés egyik összetevőjét képezi.

2.2

Mind a közlemény, mind pedig az irányelvjavaslat kiemeli annak szükségességét, hogy a vízügyi politika terén minden intézkedést össze kell hangolni az árvízmegelőzés és -enyhítés területén meglévő többi közösségi politikával. A kutatási politika – olyan kutatási projektekkel, mint például a FLOODsite, amely hozzájárul az árvízkockázat-elemzés és -kezelés integrált módszereinek a javításához –, a regionális politika – a strukturális alapok, különösen az Európai Vidékfejlesztési Alap felhasználása révén – és a KAP – a leválasztás és kölcsönös megfelelés mechanizmusaival (3) – átfogó egészet képez, amelynek révén jobb eredmények érhetők el, mint egy egyedi vízügyi cselekvés révén.

2.3

Az irányelvjavaslat célja, hogy csökkentse és kezelje az emberi életre és egészségre, tulajdonukra, valamint a természetre és a környezetre az árvizek jelentette kockázatokat. A javaslat integrálása a WFD-be lehetővé teszi a szervezési és adminisztratív eljárások leegyszerűsítését, mivel a WFD rendelkezései szerint a már létező vízgyűjtő kerületeket veszi alapul. Ez azt jelenti, hogy az árvízkockázatok megelőzése és enyhítése céljából megteendő minden intézkedést az egyes folyók vízgyűjtő-kezelési tervén belül kell végrehajtani, és hogy a hatóságok ugyanazok maradnak, csak újabb hatáskörrel gazdagodnak. Továbbá ki kell emelni, hogy az új javaslat ütemtervének a WFD-ben korábban előírtakkal való egyeztetése növelné az eredményességet.

2.4

Az EGSZB egyetért az irányelvjavaslattal, mivel annak részletes vizsgálatakor kitűnik, hogy a 2004-es közleményről megfogalmazott véleményben (4) foglalt megjegyzések nagy részét figyelembe vették. Ezzel kapcsolatban nincs más dolgunk, mint hangsúlyozni, miben áll az Európai Bizottság feladata; a WFD-nek és a fejlesztésre vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásában betöltött szerepe a garancia arra, hogy a tagállamok hatóságai azokat megfelelően alkalmazzák, anélkül hogy szem elől tévesztenék azt, hogy milyen előnyök származhatnak ebből azon harmadik országok számára, amelyekkel az Európa területén lévő vízgyűjtő területeken osztozunk.

3.1

Az irányelvjavaslat hét fejezetre tagolódik:

4.1

Az EGSZB megjegyzi, hogy az irányelvjavaslatnak a WFD módszertanába történő integrálása elősegíti, hogy az árvízkezelési terveket beépítsék a vízgyűjtők kezelési terveibe, biztosítva ezáltal a vízgyűjtő terület egészére kiterjedő tevékenységhez szükséges tervezés meglétét, valamint a különböző szinteken (helyi, állami, nemzetközi stb.) végzett hatékony intézkedések és tevékenységek összeegyeztethetőségét és az összes illetékes hatóság koordinációját.

4.2

Továbbá az árvízkezelés beépítése a WFD-be fogalmi szinten alátámasztja az árvíz mint a folyók vízgyűjtőterületén és a partok mentén természetesnek és normálisnak tekinthető jelenség meghatározását. A kockázat meghatározása kapcsolódik az emberi egészségre, a környezetre és a gazdasági tevékenységre káros hatásokhoz, és ezért a WFD tárgyát képező vizekben okozott károkhoz is.

4.3

Az árvízkockázat előzetes értékelésének elvégzése egyik legfontosabb következtetésünk volt (5); tehát úgy véljük, hogy az irányelvjavaslat 4. és 5. cikkében foglaltak megkönnyítik az árvízkezelési tervek tudományos előkészítését. Az értékelés tartalmi követelményei közül fontos kiemelni:

4.4

Fontosnak tartjuk továbbá kiemelni a vízgyűjtők és a partvidéki szakaszok kategóriákba sorolását is, aszerint, hogy fennáll-e náluk az árvíz kockázata vagy sem. Az EGSZB egyetért azzal, hogy a kockázatkezelés célja az árvizek valószínűségének és hatásainak a csökkentése, ehhez pedig meg kell határozni a lehetséges intézkedések és cselekvések kategóriáit, valamint azokat a kritériumokat, amelyek alapján az egyes esetekben a megfelelőt ki lehet választani.

4.5

Az EGSZB azt javasolja, hogy az Európai Bizottság a vízgyűjtők kezelési tervéről szóló 9. cikkbe és a melléklet A részébe konkrétan építse be a következő elveket és intézkedéseket:

4.6

Annak érdekében, hogy a civil társadalom fokozottabban vehessen részt az árvizek kockázatának és következményeinek megelőzésében, minden tagállamnak a WFD 14. cikke szerint ki kell dolgoznia a lakosság tájékoztatását és részvételét szolgáló rendszert. Ehhez a részvételi mechanizmusokat mind a kockázati tervek, mind pedig az előzetes értékelések esetében alkalmazni kell.