52007DC0281

[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 30.5.2007

COM(2007) 281 végleges

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Az EU és Brazília stratégiai partnerségének megvalósítása

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

Az EU és Brazília stratégiai partnerségének megvalósítása

1. Az EU és Brazília stratégiai partnerségének létrehozása

Az elmúlt években Brazília egyre jelentősebb globális szereplővé vált, és az EU egyik kulcsfontosságú tárgyalópartnere lett. Ugyanakkor az EU és Brazília a legutóbbi időkig nem aknázta ki megfelelően az egymással folytatott párbeszédben rejlő lehetőségeket, és elsősorban az EU-Mercosur párbeszéd keretében tárgyalt egymással. Brazília az utolsó a BRICS-országok[1]közül, amellyel az EU csúcstalálkozó keretében találkozik. Eljött az ideje, hogy stratégiai partnerként, valamint jelentős latin-amerikai gazdasági szereplőként és regionális vezetőként tekintsünk Brazíliára[2]. 2007. júliusában Lisszabonban sor kerül az EU és Brazília első csúcstalálkozójára, és ez fordulópontot jelent az EU és Brazília kapcsolataiban.

Ahhoz, hogy az EU és Brazília folytathassa nemrégiben megerősödő és diverzifikálódó kétoldalú kapcsolatait, globális, koherens és összehangolt keretre van szükség. Brazíliára növekvő gazdasági és politikai szerepe globális vezetőként új felelősségeket ruház. Brazília és az EU tervezett stratégiai partnerségének az a célja, hogy támogassa Brazília megfelelő globális és regionális vezető szerepét, és kétoldalú, többoldalú és regionális fórumokon az EU-val folytatandó globális, stratégiai, alapvető és nyitott párbeszédét. A hosszú időre visszanyúló történelmi és kulturális kötődések alapján az EU széleskörű kapcsolatokat ápol Brazíliával. Az elmúlt években Brazília az ENSZ-ben és a WTO-ban a fejlődő világ szószólójaként lépett fel. Az EU és Brazília sok esetben közös alapvető értékeket és érdekeket képvisel, ideértve a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletét, az éghajlatváltozás ügye iránti figyelmet és a gazdasági növekedésre és a társadalmi igazságosságra való törekvést mind bel-, mind külföldön. Brazília az EU fontos szövetségese e kihívások és mások megoldása során a nemzetközi fórumokon.

A szinte földrésznyi Brazília demográfiai súlya és gazdasági fejlődése révén Dél-Amerika természetes vezetője és Latin-Amerika egyik fontos szereplője. Brazília ma már aktívan képviseli ezt a szerepet a Mercosur keretében, és a Dél-Amerikai Nemzetek Unióját (UNASUR)[3] támogató törekvések élvonalában áll.

Brazília központi szerepet tölt be az EU kiemelt stratégia célkitűzése, az EU–Mercosur tárgyalások sikere szempontjából, amelyek a kereskedelmi szakasz elakadása miatt nem jutottak eredményre, egyelőre megakadályozva ezzel az EU és a Mercosur közötti szélesebb stratégiai társulást. Brazília határozott vezetői szerepvállalással előremozdíthatná a Mercosur keretében folytatott tárgyalásokat. Ugyanakkor az EU továbbra is elkötelezett mind a Mercosur egészével fenntartandó szilárd politikai és gazdasági kapcsolatok mellett, mind a régió más országaival, például a másik fontos dél-amerikai tárgyalópartnerrel, Argentínával továbbfejlesztendő kétoldalú kapcsolatok mellett (nemrégiben számos politikai területen párbeszéd indult).

Kereskedelmi szempontból Brazília Latin-Amerika egyik legfontosabb beruházási központja[4], és olyan piac, amely – a WTO dohai fejlesztési programterve (DDA) és a Mercosur keretében folyó tárgyalások befejeztével és a kereskedelmi korlátok további csökkentése után – jelentős lehetőségeket fog kínálni az uniós vállalkozásoknak. Bár Brazília növekedési rátái nem foghatók Kínáéhoz és Indiáéhoz[5], hatalmas természeti forrásokkal, nagy hírű tudományos és akadémiai kiválóságokkal, változatos iparral és hatalmas belső piaccal rendelkezik.

Brazíliának a következő kihívásokkal kell még szembenéznie: továbbra is súlyos problémát jelentenek a nagy jövedelmi egyenlőtlenségek, amelyeket a kormány elsősorban a Bolsa Familia programmal igyekszik felszámolni, és amelyek az EU-val folytatott együttműködés és párbeszéd keretében is nagy hangsúlyt kapnak. Ezek az egyenlőtlenségek Brazíliában az észak és a fejlettebb dél közötti éles regionális különbségekben is tükröződnek. Az EU többek között a regionális kohézióval kapcsolatos bevált eljárások cseréje területén törekszik szorosabb együttműködésre Brazíliával.

2. Közös menetrend meghatározása

Mind az EU-nak, mind Brazíliának érdekében áll a partnerség szorosabbra fűzése és megerősítése. Az alábbi fejezetben a Bizottság számos olyan globális, regionális és kétoldalú szintű területet és szektort határoz meg, ahol úgy véli, hogy az EU és Brazília szorosabb együttműködése kölcsönös előnyökkel járhat, és egy majdani stratégiai partnerség alapját képezheti.

Amennyiben a Tanács és a Parlament elfogadja a javaslatot, az EU ez alapján fogalmazhatná meg javaslatát Brazíliának a lisszaboni csúcson. Brazíliát pedig ennek alapján felkérnék, hogy nyújtsa be saját stratégiai válaszát az EU javaslataira.

A lisszaboni csúcs tehát annak a folyamatnak a kezdete lenne, amelynek során az EU és Brazília kialakítaná a stratégiai partnerség közös menetrendjét.

2.1. A multilateralizmus megerősítése

Brazília és az EU egyetért abban, hogy a mai globális kihívásokra csak többoldalú keretben, egy erős ENSZ irányításával lehet választ adni. Ezért fellépéseink során mindkettőnknek állandóan ki kell mutatnunk a hatékony multilateralizmus elve melletti elkötelezettségünket. Brazília fontos szerepet játszik a globális kérdések fejlődését megakadályozó megosztottság áthidalásában, az ENSZ reformjától az éghajlatváltozásig, a leszereléstől a világkereskedelemig. Mindkét félnek az az érdeke, hogy minél több kérdésben tovább közeledjen egymáshoz az EU és Brazília álláspontja, ezért minden szinten szorosabb együttműködésre és konzulációra van szükség. Az EU örömmel fogadná, ha Brazília globális szerepének és súlyának megfelelően határozottabb és kezdeményezőbb álláspontot képviselne, és az ENSZ-szervein belül fokozottabban együttműködne az EU-val.

- Az első fontos lépések között valamennyi nemzetközi fórumon meg kell erősítenünk az együttműködésünket: a jelentősebb ENSZ-találkozók és más események előtt rendszeresen konzultálnunk kell egymással, és össze kell hasonlítanunk nézeteinket, lehetőség szerint egyeztetnünk kell álláspontunkat, biztosítanunk kell egymás támogatását a fontos kérdésekben, és közös kezdeményezéseket kell kidolgoznunk.

Az EU és Brazília kihasználhatná például az ENSZ Béketeremtő Bizottságában (PBC) nyíló lehetőségeket álláspontjaink szorosabb összehangolására. Együttműködést folytathatnának például annak biztosítására, hogy a Béketeremtő Bizottság a szándékoknak megfelelően stratégia-orientált szerv legyen, nem pedig egy újabb donorkoordináló mechanizmus.

Az EU nagyra értékeli Brazília elkötelezettségét a békefenntartó műveletekben[6] való aktív részvétele iránt, különösen Haitiben, ahol vezető szerepet tölt be a MINUSTAH békemisszióban.

- Mivel az EU jelenléte Haitiben[7] jelentős, az országban, de azon túl is bőven van lehetőség a béke és stabilizációs műveletek terén tett uniós és brazil erőfeszítések összehangolására és együttműködésére.

Az atomsorompóval kapcsolatban meg kell állapítani, hogy Brazília nagy érdeklődéssel kíséri a globális atomsorompó-rendszert, és megkönnyíthetné a fejlett országok és a G77 kapcsolatainak megerősítését.

- Az EU-nak és Brazíliának együtt kell működnie a globális atomsorompó-rendszer támogatása és továbbfejlesztése érdekében.

Az elmúlt években Brazília vezető szerepet vállalt a fejlődő országok között a WTO-ban, elsősorban a mezőgazdasági kereskedelem területén és a G20 csoport keretében. Mind Brazília, mind az EU törekszik a többoldalú kereskedelmi rendszer további megerősítésére, hogy a különböző fejlettségi szintű országok teljesebb körűen élvezhessék a piacok globális megnyitását. Következésképpen mind Brazília, mind az EU kiemelt felelősséggel tartozik azért, hogy lezáruljon a folyamatban lévő doha tárgyalási forduló. Hosszabb távon nagyobb kötelezettséget kell vállalnunk a globális gazdaság új kihívásai terén is, ahol a tisztességes verseny és a fenntartható fejlődés biztosításában egyre fontosabb szerepet játszanak a szabályozási kérdések.

- Az EU-nak és Brazíliának továbbra is teljes körű kötelezettséget kell vállalnia a különböző formátumú WTO-tárgyalásokon ahhoz, hogy azok 2007-ben lezárásra kerüljenek.

A G20 pénzügyminisztereinek fórumán Brazília kulcsfontosságú partner lehet az EU-val kialakítandó közös álláspontok kidolgozásában, beleértve a nemzetközi pénzügyi rendszerek reformjáról szóló megbeszéléseket. Ez különösen Brazília 2008. évi G20-elnöksége idején lesz fontos.

2.2. Az emberi jogi normák javítása, a demokrácia és a kormányzás támogatása

Az EU és Brazília régóta számos közös értékkel és érdekkel rendelkezik az emberi jogok előmozdítása és védelme, a demokrácia, a jogállamiság és a kormányzás megerősítése terén. Mind a két fél erősen támogatja a széles körű globális normák kialakítását és az ezek végrehajtására szolgáló eszközök létrehozását. Az Emberi Jogi Tanács és az ENSZ közgyűlésének harmadik bizottsága jó lehetőséget kínál a globális emberi jogok előmozdítása érdekében kialakítandó szinergiákra és további együttműködésre. Brazíliának és az EU-nak egyaránt érdeke a demokrácia, a jogállamiság és a felelősségteljes kormányzás előmozdítása valamennyi országban.

- Az emberi jogok tekintetében az EU különös súlyt fektet a Brazíliával való együttműködésre, mivel szorosabb konszenzust kíván elérni a határozatokkal kapcsolatban, és részt kíván venni az érintett ENSZ-szervekben az egyes országokra vagy bizonyos kérdésekre vonatkozó kezdeményezések finanszírozásában.

2.3. A millenniumi fejlesztési célok elérése és a regionális és szociális fejlődés előmozdítása

Együttműködés a globális szegénység és egyenlőtlenség felszámolására irányuló nemzetközi erőfeszítésekben: Más feltörekvő hatalmakhoz hasonlóan Brazília is egyre határozottabban lép fel a dél-dél együttműködésben, különösen saját környezetében és Afrika portugál nyelvű térségeiben. Míg a legtöbb fejlődő donor kötelezettségvállalásával gyakran rövid távú eredmények és hozamok elérésére törekszik, Brazília saját (viszonylag kismértékű) együttműködési programjának hangsúlyát inkább a hosszú távú, fenntartható fejlődésre helyezte. Brazília köztudottan aktívan lép fel a többoldalú fórumokon, és innovatív többoldalú és háromoldalú együttműködési modelleket alakított ki, például Lula elnök kezdeményezésére 2004-ben az ENSZ-ben elindította az „ éhínség és szegénység elleni fellépést ” Chilével, Franciaországgal és az ENSZ-szel együtt[8]. Az EU és Brazília nézetei a béke és a biztonság előmozdítását célzó fejlesztési együttműködés tekintetében közelednek egymáshoz.

Az EK és Brazília nagyon értékes együttműködést folytat a tematikus programok keretében[9]. A jóváhagyott projektek és programok olyan területeket céloznak meg, mint a közigazgatási és gazdasági reform, a szociális fejlődés és a környezetvédelem.

A Bizottság szívesen megvizsgálja a háromoldalú együttműködés lehetőségeit Brazíliával és a portugál nyelvű országok közösségével (CPLP) (pl. energiaügy), és keretet kíván létrehozni a Brazíliával és a portugál nyelvű afrikai országokkal folytatott kapcsolatok megerősítésére.

- A Bizottság kész megerősíteni a fejlesztési támogatások területén Brazíliával folytatott együttműködést, különösen a portugál nyelvű országok közösségével a fejlesztési együttműködési tevékenységről folytatott háromoldalú együttműködéssel kapcsolatban.

A társadalmi, foglalkoztatási és regionális politikai kérdésekről folytatott párbeszédek: Bár Brazília azon dél-amerikai országok közé tartozik, amelyek a legkevésbé függenek a támogatásoktól (a hivatalos fejlesztési segély a GNI 0,05 %-át teszi ki), az országot jelentős mértékű szegénység sújtja (pl. a szegénységi ráta 27,9 %), magas a Gini-indexe (2003-ban 58,2, 2005-ben már csak 56,7), és egyre nagyobb kihívást jelentenek számára a regionális fejlődési egyenlőtlenségek. A Bolsa Familia és más hatékony programok alkalmazásával Brazília növelni tudta humán fejlettségi mutatóját[10], és képes volt 10 évvel a 2012-es célkitűzés előtt felére csökkenteni a rendkívüli szegénységet, de még mindig sok a tennivaló a források kiegyensúlyozottabb elosztása körül. Brazília foglalkoztatási szerkezete nagyon gyorsan változik, és a globalizáció sok szempontból kihívást jelent a regionális és szociális politika számára, valamint megnehezíti a hatóságok számára az egyenlőtlenségek csökkentését. E kihívások megoldására sok szempontból alkalmas a lisszaboni stratégia. Ezért a szakpolitikai tapasztalataink egymással való megosztása mind az EU, mind Brazília számára értékes lehet. A szociális és foglalkoztatási kérdésekről és a regionális politikáról folytatott, EU és Brazília közötti párbeszédek alapján Brazília megoszthatná tapasztalatát a többi lati-amerikai országgal a szegénység, az egyenlőtlenség és a társadalmi kirekesztettség problémáira biztosítandó innovatív megoldásokkal kapcsolatban.

- A szociális és foglalkoztatási kérdésekről az EU és Brazília között nemrégiben elindult párbeszéd fórumot biztosít a bevált eljárások átadására és a foglalkoztatáspolitika, szociális védelmi és integrációs politika, valamint a szociális párbeszéddel kapcsolatos politika megvitatására.

- A regionális politikáról folytatott párbeszéd arra is lehetőséget nyújt, hogy Brazília megismerje az EU tapasztalatait a regionális különbségek csökkentésével és a területi egyensúly fokozásával kapcsolatban, és a két fél megossza egymással a regionális politika kialakításának és végrehajtásának bevált eljárásait, különösen olyan kérdésekben, mint a többszintű partnerség (amely mind a regionális, mind a helyi szereplőket, a magánszektort és a civil társadalmat is bevonja), a középtávú stratégiai tervezés, a nemzeti (állami és magán-) források fellendítő hatása, az igazgatási kapacitás fejlesztése, az intézményközi koordináció és kommunikáció, az értékelési kultúra elterjesztése és a régiók közötti együttműködés.

- Hasznos lenne, ha Brazília más dél-amerikai országokkal is tapasztalatokat cserélne arról, hogy milyen innovatív megoldásokat lehet kínálni a szegénység, az egyenlőtlenség a társadalmi kirekesztés kihívásaira, a regionális megosztottság csökkentésére, a szociális védelemre és a mindenkinek jutó tisztességes munkára.

2.4. Környezetvédelem

Brazíliában terül el a világ megmaradt őserdeinek legnagyobb része, és Brazília az EU fontos partnereként hadjáratot folytat annak érdekében, hogy nagyobb nemzetközi fellépés történjen az éghajlatváltozás megállítására és a biológiai sokféleség csökkenésének megfékezésére. Az éghajlattal kapcsolatos átfogó globális megállapodás eléréséhez erős és lankadatlan politikai akaratra lesz szükség: az iparosodás korszakát megelőző szinthez képest a hőmérséklet emelkedését 2°C alatt kell tartani. Ahogy azt a Bizottság „A globális éghajlatváltozás 2 Celsius-fokra való csökkentése” című 2007. január 10-i közleményében kifejtette – amelyet az állam- és kormányfők 2007. március 8-9-i tavaszi tanácsülésükön elfogadtak –, az EU úgy gondolja, hogy a kérdés sürgető voltára tekintettel idén decemberben az ENSZ Bali szigetén rendezendő éghajlat-változási konferenciáján el kell indítani és 2009-ig be kell fejezni a 2012 utáni globális és átfogó megállapodásra vonatkozó tárgyalásokat, amelyeknek alapja a közös, de differenciált felelősségvállalás elve. Az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezményének megerősítéséhez és végrehajtásához és a fenntartható fejlődésről szóló világ-csúcstalálkozó biológiai sokféleségre kitűzött 2010. évi céljának megvalósításához magas szintű politikai szerepvállalásra van szükség. Az EU és Brazília ezenkívül a következő környezetvédelmi kihívásokat is különösen fontosnak tartja: az erdők védelme, a vízgazdálkodás, a tengeri környezetvédelem, a globális higanyszennyezés problémája és a fogyasztás és termelés nem fenntartható mintái.

A nemzetközi színtéren való együttműködés mellett az EU és Brazília számos környezetvédelmi kérdésben kétoldalú szinten is konzultál egymással. Az Európai Bizottság és Brazília a politikai párbeszéd keretében rendszeresen értekezik a környezetvédelemről és az éghajlatváltozásról. Az EU szívesen megosztaná tapasztalatait Brazíliával a vízgazdálkodással és a fogyasztás és termelés nem fenntartható mintáinak kezelésével kapcsolatban is.

- Az EU-nak a következő területeken kell fejlesztenie és megerősítenie a Brazíliával folytatott környezetpolitikai párbeszédet, hogy jobban értsük egymás álláspontját, és növeljük közös befolyásunkat: az éghajlatváltozás, a vízgazdálkodás, a biológiai sokféleség és az erdőirtás, valamint az őslakosok ezekben játszott szerepe.

- Az EU-nak együtt kell működnie a nemzetközi fórumokon Brazíliával az éghajlat-változási és erdőirtási megbeszélések előmozdításán, hogy megszülessen a megállapodás a 2012 utáni globális keretről.

- Szorosabb együttműködésre van szükség a biológiai sokféleségről szóló egyezmény végrehajtása és a biológiai sokféleség tekintetében 2010-re kitűzött cél megvalósítása érdekében, valamint más fontos globális problémákkal kapcsolatban is, mint például a higanyszennyezés.

2.5. Az energiaügyi együttműködés megerősítése

Brazília elsőként indította meg a mára jelentőssé fejlődött belföldi bioüzemanyag-termelést, amelyben további lehetőségek rejlenek. A bioüzemanyagok termelésében, forgalmazásában és fogyasztásában valamennyi szinten vezető szerepet vállalt. Az EU nemrégiben megerősítette, hogy energiapolitikájában kiemelt célkitűzésként szerepel a megújuló energiák szélesebb körű felhasználása. Az EU vezetői által politikai szinten elfogadott 2007. évi európai energiapolitikai cselekvési terv 2020-ig nagyra törő célokat tűzött ki a megújuló energiafogyasztás (20%) és bioüzemanyagok használata (minimum 10%) tekintetében.

Az EU és Brazília egyaránt meg van győződve arról, hogy az e téren folytatott együttműködés kölcsönösen előnyös lehet: a két fél partnerséget alakított ki a Brazília által 2007. márciusában kezdeményezett nemzetközi bioüzemanyag-fórum keretében[11]. Ez a fórum a nemzetközi piac növekedése érdekében olyan közös normák kialakításához járul hozzá, amelyek biztosítják a fenntartható termelést, az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentését, és amelyekkel megvalósíthatók a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos más célkitűzéseket. A 2007. július 5-6-án a Bizottság által Brüsszelben rendezendő bioüzemanyagokkal foglalkozó nemzetközi konferencián ezt az együttműködést jelentős mértékben tovább lehet bővíteni.

Az EU mind kétoldalú szinten, mind egy későbbi nemzetközi keretmegállapodásban törekszik az energiahatékonysági együttműködés fokozására is Brazíliával.

- Amennyiben 2007-ben elindulna az EK és Brazília közötti energiapolitikai párbeszéd, ez mind szabályozási, mind technikai szinten jelentős előrelépést tenne lehetővé az EU és Brazília energiaügyi együttműködésében. A párbeszéd témái a fenntartható bioüzemanyagok és más megújuló energiaforrások, energiahatékonyság és szénszegény energiatechnológiák lennének. A párbeszéd ezenkívül lehetővé tenné a kapcsolatok szorosabbra fűzését, a fontosabb nemzetközi energiaügyi fejleményekről szóló eszmecserék folytatását, és előmozdítaná az energiabiztonság és fenntarthatóság javítására irányuló politikákat.

2.6. Latin-Amerika stabilitásának és jólétének növelése

Az elmúlt években Brazília megerősítette szomszédaival fenntartott kapcsolatait, különösen Argentínával, amellyel ún. stratégiai kapcsolatot alakított ki.

Politikai szempontból Brazília a dél-amerikai stabilitás alappillére lett. Politikai és intézményrendszere alkalmassá vált arra, hogy fellépjen a régió sok országa előtt álló kihívások (például a társadalmi kohézió) megoldása érdekében.

Brazília nagy erőfeszítéseket tett a dél-amerikai integráció elmélyítésére mind a Mercosurban, mind a Dél-Amerikai Nemzetek Közösségének 2004. decemberi megalapításával, amely a 2007. áprilisi regionális csúcson létrehozta az UNASUR-t. Az elmúlt években Brazília szomszédaival fenntartott kapcsolatait a mértékletesség jellemezte, ezt mutatja a Venezuelával és Bolíviával fennálló nézeteltérések kezelése.

Az energiaügy, a távközlés, a vízügy és a közlekedés területén fontos szerepet tölt be a latin-amerikai stabilitás és jólét előmozdításában az összekapcsolhatóság. Ahhoz, hogy Brazília a hozzájáruljon a regionális energia-infrastruktúrákhoz, alapfeltétel, hogy részt vegyen egy nagy regionális energiaügyi rendszerben. A két óceánt összekötő, pánamerikai tengelyek mentén fekvő folyosók fejlődésével Brazília ma már jobban integrálódott a latin-amerikai közlekedési hálózatba.

Brazília jelentős szerepet tölt be az EU, Latin-Amerika és a karibi térség együttműködésében. Az EU nagy fontosságot tulajdonít Brazília aktív részvételének és a társadalmi kohézióról folytatott megbeszélésekhez való hozzájárulásának, különösen a társadalmi kohézióval foglalkozó soron következő EU–Latin-Amerika–Karib-térség fórumon.

- Az EU továbbra is elkötelezetten fog dolgozni Brazíliával a társadalmi kohézióval foglalkozó 2006. márciusi EU–Latin-Amerika–Karib-térség konferencia ajánlásainak megvalósításán és a programterv előmozdításán. A társadalmi kohézióról rendezendő EU–Latin-Amerika–Karib-térség fórum előkészületei jó lehetőséget biztosítanak a párbeszédre. A két oldal közösen vállalhatná a nemzetközi szervezetek és a civil társadalom ösztönzését a társadalmi kohézió előmozdítására.

- Az EU örömmel venné Brazília aktív részvételét a 2008-ban Limában rendezendő következő EU–Latin-Amerika–Karib-térség csúcstalálkozó előkészítésében.

2.7. A Mercosur-menetrend előmozdítása

Nyilvánvaló, hogy Brazília hatalmas piac, és a Mercosuron belül nagy jelentőséggel és befolyással rendelkezik. 2005-ben Brazília állította elő a Mercosur teljes GDP-jének mintegy 80 %-át[12]. Brazília ezenkívül Dél-Amerika gazdasági motorja, és gazdaságpolitikájának iránya befolyással van az egész régió gazdasági stabilitására és gazdasági integrációjára.

Tekintettel Brazília Mercosuron belüli súlyára, amennyiben az EU egy ilyen kritikus fontosságú országgal megerősíti politikai kapcsolatát, az mind a Mercosuron belüli integrációt, mind az EU és a Mercosur kapcsolatait előmozdítja.

Brazília megoszthatja a többi országgal uniós ismereteit és a közös menetrend tárgyalása során szerzett uniós tapasztalatát, így még jobban támogathatja a Mercosurnak a közös piac és a politikai unió kialakítására irányuló erőfeszítéseit. Ez különösen fontos, mivel a Mercosur jelenleg kényes időszakon megy keresztül. A csoport sok tekintetben még csak most alakítja ki a gazdasági integrációt, nem jött létre még a vámunió és nem végleges a szolgáltatások közös piaca. A Mercosur fejlődő országainak véleményformálói egyre inkább úgy látják, hogy a csoportnak nagyobb elkötelezettségre és hatékonyságra kell törekednie, többek között a politikai és külpolitikai dimenzió fejlesztésével. A brazil kormány többször jelezte érdeklődését az EU tapasztalatai iránt, amelyek mintaként szolgálhatnának a Mercosur integrációjában, bár a Mercosur-államok kormányai általában óvakodnak attól, hogy a gazdasági és politikai integráció során a hatalmat nemzetek feletti intézményekre ruházzák. Az EU a Mercosur legnagyobb támogatója és egyik legfontosabb donora.

A megerősített párbeszéd ahhoz is hozzá fog járulni, hogy mindkét fél törekedjen az EU-Mercosur társulási megállapodás végső formába öntésére, amelynek sikere szorosan kapcsolódik a Mercosuron belüli politikai és gazdasági integráció folyamatához, amelyben Brazíliának vezető szerepet kell játszania.

- Ezért azt várjuk Brazíliától, hogy konstruktívan járuljon hozzá az EU és a Mercosur közötti kiegyensúlyozott és átfogó megállapodás megkötéséhez.

- Az EU-nak és Brazíliának közösen meg kell vizsgálnia, hogy hogyan lehet maximálisan kihasználni a regionális integráció kérdéseiben való együttműködést és tapasztalatcserét.

2.8. A kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok megerősítése

A kereskedelem és a beruházások fejlesztése: Brazília az EU legfontosabb latin-amerikai piaca: a régióval folytatott teljes uniós kereskedelem egyharmada irányul ide, és az elmúlt években a kétoldalú kereskedelmi forgalmat kétszámjegyű növekedési ráta jellemezte. Brazília fő kereskedelmi partnere az EU, teljes kereskedelmének 22 %-át teszi ki. Brazília ugyanakkor az EU teljes kereskedelmében csak 1,8 %-kal van jelen, így mindössze a tizenegyedik helyet tölti be az EU legfontosabb kereskedelmi partnereinek sorában (Eurostat, 2005). A brazil piac tehát jelentős potenciállal rendelkezik az EU számára. A BRICS-országok közül az EU Brazíliában végezte a legnagyobb külföldi közvetlen beruházásokat[13] 80,1 milliárd EUR összegben. Brazília is jelentős beruházásokat eszközöl az EU-ban[14], különösen a kereskedelem, a bányászat és az ingatlanfejlesztés területén.

A piacra jutással kapcsolatban az a célunk, hogy a dohai fejlesztési programterv és az EU-Mercosur tárgyalások keretében tovább növeljük a kereskedelmi lehetőségeinket, tekintettel a brazil áruk és szolgáltatások piacainak jelenlegi viszonylag magas védettségére. Az EU ezért arra ösztönzi Brazíliát, hogy bontsa le a vámjellegű és nem vámjellegű akadályokat, támogassa az adóügyi gazdasági reformot és felelősségteljes kormányzást, és hozzon létre stabil szabályozási környezetet a gazdasági szereplők, ezen belül a külföldi beruházók számára. A brazil kereskedelmi és beruházási környezet nyitottabbá tétele valamennyi szektorban fokozná a versenyképességet, és eszközöket teremtene a jólét fokozására.

- A EU és Brazília tervezett partnersége lehetőséget kínál arra, hogy az EU-Mercosur megbeszélések mellett egyes kétoldalú jelentőségű ügyeket is megoldjunk, például a szellemi tulajdon kérdéseiről, az iparpolitikáról és a szabályozási együttműködésről folytatott párbeszéd, valamint az egészségügyi és növény-egészségügyi konzultációk keretében, így növelve egymás egészségügyi és növény-egészségügyi helyzetének kölcsönös megértését, ami a kereskedelemre is kihatással lehet.

Gazdasági és pénzügyi kérdések : Mivel Brazília jelentős súlyt képvisel a világ gazdaságában és a jelentős nemzetközi fórumokon – a G20-ban, a WTO-ban és a G8 kibővített csoportjában –, az EU-nak pénzügyi és makrogazdasági kérdésekben is fokoznia kell a Brazíliával folytatott párbeszédet. Ide tartoznak a makrogazdasági és fiskális kihívások, a fenntartható növekedés fokozására irányuló strukturális reformok stratégiái és a társadalmi kohézió kérdései.

- Az EU és Brazília stratégiai partnerségének keretében rendszeres makrogazdasági párbeszédet kell folytatni.

Az Európai Beruházási Bank (EBB) kölcsönei fontos szerepet játszanak Brazília és az EU gazdasági kapcsolatainak megerősítésében, és támogatják a magánszektor fejlődését. Brazília eddig az EBB legnagyobb latin-amerikai hitelfelvevője volt, és ezután is tartani fogja a helyét az EBB fontosabb partnerei között. Az EBB Brazíliában az EU következő célkitűzéseinek megvalósítására fog finanszírozást nyújtani: a környezetvédelmi fenntarthatóságra való összpontosítás (beleértve az éghajlatváltozás csökkentését), energiabiztonság, a külföldi közvetlen befektetések támogatása, valamint a technológiai és know-how transzfer.

Információs társadalom: Az EU és Brazília egyetért abban, hogy az informatikai és kommunikációs technológiák (IKT) nemcsak az innováció, versenyképesség és gazdasági növekedés elősegítése, a munkahelyteremtés és a közszektor hatékonyságának növelése szempontjából lényegesek, de fontos szociális dimenzióval is rendelkeznek: erősíthetik a társadalmi kohéziót, növelhetik az életminőséget és csökkenthetik a szegénységet.

- Az EU kiemelt célkitűzésként tovább kívánja bővíteni a szabályozási, politikai és kutatási kérdések tekintetében az informatikai és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos kétoldalú párbeszédet és együttműködést. Ezáltal alapos és stabil szabályozási keret alakulhat ki ebben az ágazatban, amely hozzájárulhat ahhoz, hogy az informatikai és kommunikációs technológiákat a lehető legjobban kihasználják a közpolitikák és a szociális jólét támogatására, és kialakítsák az érintett tudományos és technológiai területeken folyó cserét.

Légi közlekedés: A Brazíliát és az EU-t összekötő légi közlekedési piac évi mintegy négymillió menetrendszerinti utassal kulcsfontosságú szerepet játszik az EU-ban és Brazíliában élő emberek és vállalkozások összekapcsolásában. A szektor fejlődése érdekében a Brazília és az EU közötti légi járatok tekintetében stabil jogi keretet kell kialakítani. Ezért módosítani kell a Brazília és az EU tagállamai közötti légi közlekedési megállapodásokat, tekintettel arra, hogy az EU egységes légi közlekedési piacot képez. Amennyiben Brazília elismeri kétoldalú légi közlekedési megállapodásaiban az EU létezését, a légi közlekedési politika számos aspektusában fontos partner lehet. A légiforgalmi szolgáltatásban erre jó példa a SESAR (egységes európai égbolt légiforgalmi szolgáltatás kutatása) projekt, amelynek célja a légiközlekedés biztonságának, hatékonyságának és környezetvédelmi fenntarthatóságának fokozása a légi közlekedés biztonsága területén folytatott fokozott együttműködéssel, különösen a légialkalmassági bizonyítványok adatainak elismerése tekintetében.

- Az EU kiemelt célkitűzése a Brazília és az EU tagállamai közötti légi közlekedési megállapodások mielőbbi módosítása.

Tengeri szállítás és a tengeri ügyek irányítása : Mind Brazília, mind az EU fontos világgazdasági szereplő, és a tengeri szállítás nagy szerepet játszik a növekedésben, a kereskedelemben és a fejlődésben. Az EU és Brazília között nemrégiben elindult tengeri szállítási politikai párbeszédet tovább kell fejleszteni azzal a céllal, hogy javítsák a feltételeket a brazil és uniós hajózási társaságok számára, megkönnyítsék a Brazíliába és az EU-ba irányuló tengeri szállítást, minden kölcsönös érdekű területen fejlesszék a két fél közötti fokozott együttműködést, beleértve a kikötőket, a belvízi szállítást, infrastruktúrát és a tengerbiztonságot, valamint a nemzetközi szervezeteken belül megvitassák a nézeteik konvergenciáját.

- A felek ezenkívül megfontolhatják a tengeri irányítási ügyekben kialakítandó, ágazatokon átnyúló együttműködés lehetőségét is, amely számos tengeri aspektust lefedne a szállítástól, a halászattól, a tengeri kutatástól, a tengeri környezet védelmétől és a természeti erőforrások fenntartható kiaknázásától a megfelelő tervezésig, irányításig és végrehajtásig.

- Tovább kell fejleszteni az EU és Brazília között nemrégiben elindított, tengeri szállítással kapcsolatos politikai párbeszédet.

A tudomány, a technológia (S&T) és az innováció a brazil kormány számára kiemelt fontosságú terület[15]. Kétoldalú szinten már jelentős együttműködés folyik, mivel a harmadik országok közül Brazília a hatodik kutatási keretprogram (FP6 2002-2006) egyik legfontosabb résztvevője, és a környezetvédelemtől az élelmiszer- és egészségügyön át az energiaügyig és a felszíni közlekedésig kétoldalú és bi-regionális közös kutatási tevékenységeket folytat valamennyi fontosabb témakörben. Az EU és Brazília nemrégiben hatályba lépett tudományos és technológiai együttműködési megállapodása és az EU hetedik kutatási keretprogramjában (2007-2013) kínált új nemzetközi részvételi lehetőségek jó alapot biztosítanak a már létező együttműködés megerősítésére.

- Meg kell erősíteni a tudományos és technológiai párbeszédet és javítani kell a közös tervezést, hogy a közös érdekű területeken megfelelő tematikus párbeszédek keretében határozzák meg a prioritásokat.

- Az EU adott esetben arra ösztönzi a brazil felet, hogy finanszírozza saját résztvevőit az FP7 tevékenységeiben. A kutatói mobilitást mindkét oldalnak meg kell könnyítenie. Ezt az EU a People egyedi programmal teszi. Az EU-nak és Brazíliának meg kell erősítenie és ismertebbé kell tennie az e területen folytatott együttműködést.

- Meg kell fontolni az Euratom és Brazília közötti megállapodás létrejöttét a más országokkal kötött megállapodások mintájára. Ez történhet akár konkrétan a fúzió terén – például Brazília csatlakozásának támogatásával a nemzetközi termonukleáris kísérleti reaktor (ITER) projekthez – vagy az atomkutatás szélesebb köreiben.

Műholdas navigáció, Galileo: A Galileo európai műholdas navigációs programmal kapcsolatos együttműködést új együttműködési megállapodással kell megerősíteni (a kezdeti információcserék és más kapcsolatok alapján).

- Brazília Galileoban való részvétele tökéletes lehetőséget biztosítana az EU és Brazília közötti csúcstechnológiai ipari és tudományos együttműködés elmélyítésére.

2.9. Jogérvényesülés, szabadság és biztonság

Az EU-nak és Brazíliának többek között nemzetközi fórumokon is együtt kell működnie a szervezett bűnözés és korrupció leküzdésére szolgáló nemzetközi normák kialakításán, támogatnia kell a bűnügyi együttműködést és teljes körűen végre kell hajtania a transznacionális szervezett bűnözés elleni és a korrupció elleni küzdelemmel kapcsolatos ENSZ-egyezményeket és -jegyzőkönyveket. Az EU-nak és Brazíliának ezenkívül támogatnia kell a regionális multidiszciplináris bűnüldözési együttműködést is. A tiltott drogokkal kapcsolatos problémák elleni EU és Brazília közötti együttműködést a megosztott felelősség elve alapján kell folytatni, és olyan szakpolitikák és programok fejlesztését kell támogatni, amelyek segítségével Brazília integrált és kiegyensúlyozott megközelítés keretében jobban tud küzdeni a globális drogprobléma ellen.

A Bizottság biztos abban, hogy az Európai Közösség és Brazília között a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumok eltörléséről folyó tárgyalások sikeresek lesznek, és az elkövetkező hónapokban megszületik a megállapodás. Ez a megállapodás véget vet annak a 2004. évi bővítés óta fennálló helyzetnek, hogy Brazília különbözően bánik az egyes uniós polgárokkal, és mind a brazil, mind az európai polgároknak biztosítani fogja a kölcsönös teljes körű vízummentes utazást. A Bizottság várhatóan június végén fogadja el tárgyalási megbízás tervezetét.

E tárgyalásokkal kapcsolatban ki kell emelni, hogy az EU és Brazília közötti szorosabb együttműködés érdekében meg kell vitatni az illegális bevándorlás elleni küzdelem kérdését is. A migrációval kapcsolatban különös fontosságú, hogy az elmúlt években jelentősen megnőtt az Európából Brazíliába átutalt pénzösszegek száma. Amennyiben ezeket az átutalásokat helyesen kezelik, hozzá tudnak járulni a gazdasági növekedéshez és fejlődéshez. Megbeszélést kell folytatni az átutalások további könnyítéséről is, például a makrogazdasági párbeszéd keretében.

- Az EU-nak és Brazíliának támogatnia kell a regionális multidiszciplináris bűnüldözési együttműködést.

2.10. Az emberek összehozása

Természetesen az EU és Brazília kapcsolata sokkal többet jelent pusztán a gazdasági érdekeknél: fontos szerepet töltenek be a történelmi kapcsolatok, az erős kulturális és nyelvrokonság, egyetemek közötti együttműködések, a sportkapcsolatok, a mindkét irányú idegenforgalom, az üzleti kapcsolatok, a közös egészségügyi érdek és sok minden más.

Az EU és Brazília kapcsolatának megerősítése és elmélyítése során lépéseket kell tenni a közfigyelem növelésére és partnereink kultúráinak és társadalmainak megértésére. Közvetlen lépéseket kell tenni az EU-ra vonatkozó brazíliai közvélekedés és ismeretek mérésére és fordítva, és stratégiákat kell kidolgozni és végrehajtani a láthatóság és az ismeretek növelésére, a megértés megerősítésére és a téves nézetek helyesbítésére.

Felsőoktatás

Az EU és Brazília együttműködésében jelentős érdekek fűződnek a felsőoktatáshoz, és ezen a területen nagy a mozgástér: fontos cél a tudományos ismeretek bővítése és a jövő értelmiségi elitjének egymáshoz való közelítése. Brazília aktívan részt vesz az ALβAN[16] és az Erasmus Mundus[17] uniós felsőoktatási programokban és az EU tagállamainak kétoldalú csereprogramjaiban. Brazília az uniós és latin-amerikai egyetemek együttműködésére szolgáló ALFA uniós programban [18] is aktívan részt vett. Szóba került a bevált eljárások átadását szolgáló oktatáspolitikai párbeszéd elindítása is.

- Az EU javasolja a kultúráink közötti további cserék és párbeszéd ösztönzését, ezen belül az egyetemi cserék közeljövőben történő megerősítését az 2007-2013 közötti uniós országstratégiai dokumentumban szereplő pénzeszközökkel, amely 30,5 millió eurót irányoz elő a brazil hallgatóknak szánt további Erasmus Mundus ösztöndíjakra.

Kultúra : Az EU és Brazília kultúrával kapcsolatos nézetei közelítenek egymáshoz, és közösek a célkitűzéseik, különösen a kulturális sokféleség és a kultúrák közötti párbeszéd tekintetében. A kulturális sokféleség előmozdításának és a kulturális ágazatok előmozdításának keretét egy nemrég jóváhagyott szektorális párbeszéd fogja biztosítani. A párbeszéd különös hangsúlyt fektet a kulturális kifejezési formák sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezményre és ennek hatékony végrehajtása tekintetében a nemzetközi fórumokon történő együttműködésre. A nyelvek területén az EU átadhatja a nyelvi sokféleség előmozdítására bevált eljárásait.

Civil társadalom : Brazília és az EU népeinek kapcsolatait a civil társadalom bevonásával is erősíteni kell: mindkét oldalnak érdeke az olyan kölcsönös érdekű kérdések rendezése, mint az éghajlatváltozás, a környezetvédelem, a szegénység enyhítése, a szociális fejlődés, az urbanizáció, de a konkrétabb technikai és gazdasági kérdések is, mint a tudomány és technológia vagy a tengeri szállítás kérdései.

- Minél több területen fokozni kell a civil társadalmi kapcsolatokat.

- A hivatalos oktatási rendszeren kívüli ifjúsági cseréket és együttműködést a „Cselekvő ifjúság” programmal lehet megerősíteni.

Vállalkozások : Az üzleti együttműködések – amelyeket mindkét oldalon figyelemreméltó beruházási adatok támasztanak alá – még sok kiaknázható lehetőséget rejtenek magukban. Az EU és Brazília közötti kerekasztal megszervezésével tovább kell ösztönözni és támogatni az üzleti kapcsolatokat.

- Az EU és Brazília közötti első üzleti kerekasztalra várhatóan a lisszaboni EU-Brazília politikai csúcstalálkozóval párhuzamosan kerül sor.

3. A TOVÁBBI ÚT

Az EU és Brazília gyorsan bővülő kapcsolatának alapja jelenleg az 1992. évi együttműködési keretmegállapodás és az 1995. évi EU-Mercosur együttműködési keretmegállapodás. Ez elkerülhetetlenül korlátozza a párbeszéd hatókörét és mélységét.

Barroso elnök 2006. májusi brazíliai látogatása új lendületet adott kapcsolatainknak, és – a 2005. áprilisi vegyesbizottsági ülés alapján – számos szektorális területeken elismerték az együttműködés lehetséges előnyeit[19]. Az első Brazíliával folytatott politikai konzultációkat a trojka részvételével 2007 májusában Brasiliában tartották.

Ezek az újabb lépések azt mutatták, hogy mindkét oldalon növekszik a lelkesedés aziránt, hogy sok területen bővítsük és megerősítsük az együttműködésünket. Brazília nagy érdeklődést mutatott mind e folyamat, mind az európai stratégiai partnerség kialakítása iránt.

A júliusi csúcstalálkozó lehetőséget biztosít arra, hogy az Unió új lendületet adjon az EU és Brazília általános kapcsolatának. Brazília az EU régi barátja és szövetségese egy nagy fontosságú régióban, és a vele folytatott stratégiai partnerség azt jelentené, hogy a földrészeinken és azon túl a béke és a stabilitás előmozdítása érdekében szélesebb politikai együttműködésről jutnánk konszenzusra és köthetnénk megállapodásokat, és egyesíthetnénk erőinket az előttünk álló globális kihívások megoldására. Azt is jelentené, hogy a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokban kooperatív megközelítést vállalhatnánk, és fejlődést érhetnénk el az együttműködésre kijelölt ágazatokban. Ezenkívül szilárdan elköteleznénk magunkat a regionális integráció mellett, fokoznánk együttműködésünket a Mercosurral, és az EU és a Mercosur társulási megállapodásának sikeres megkötésére törekednénk. Az EU és Brazília stratégiai partnersége következésképp nagyon kedvező előrelépést jelentene mind az EU, mind Brazília és az egész régió számára.

Ilyen körülmények között a Bizottság megfelelő alkalomnak tartja a júliusi lisszaboni csúcstalálkozót arra, hogy az EU megtegye az első kulcsfontosságú lépéseket ahhoz, hogy Brazíliának felajánlja a stratégiai partnerséget.

A Bizottság tehát a következőket ajánlja:

- figyelembe véve az e közleményben meghatározott prioritásokat és különösen a 2. fejezetben meghatározott alapelemeket és

- annak érdekében, hogy az Európai Unió és Brazília a politikai párbeszéd szélesítésével és valamennyi közös érdekű és globális jelentőségű kérdés napirendre vételével megerősítse kapcsolatait, megerősítse a kétoldalú együttműködést, és hozzájáruljon az EU-Mercosur társulási megállapodás megkötéséhez;

az EU-nak a következőket kell tennie:

- Brazíliával együttműködve a lisszaboni EU-Brazília csúcstalálkozón el kell indítani a stratégiai partnerséget.

- Fel kell kérni Brazíliát, hogy nyújtsa be nézeteit arról, hogy milyen területeket fogjon át a stratégia partnerség.

Alapvető tudnivalók Brazíliáról

Politikai és földrajzi adatok |

Hivatalos név: | Brazil Szövetségi Köztársaság |

A köztársaság jelenlegi elnöke: | Luiz Inácio Lula da Silva (2003. januárjában lépett hivatalba, 2006. októberében újraválasztották) |

Területe: | 8 512 millió km2 |

Szárazföldi határai: | Összesen: 14 691 km Szomszédos országok: Argentína 1 224 km, Bolívia 3 400 km, Kolumbia 1 643 km, Francia Guyana 673 km, Guyana 1 119 km, Paraguay 1 290 km, Peru 1 560 km, Suriname 597 km, Uruguay 985 km, Venezuela 2 200 km |

Népesség: | 189 millió (2007) |

Népesség növekedése: | évi 1,3 % |

Városok aránya: | 84 % (2005) |

Legfontosabb városok: | São Paolo (10,8 millió), Rio de Janeiro (6 millió), Salvador (2,6 millió), Belo Horizonte (2,3 millió), Fortaleza (2,3 millió) |

Gazdasági mutatók |

GDP: egy főre jutó GDP: | 710 milliárd EUR (2006, Eurostat) 3 820 milliárd EUR (2006, Eurostat) |

GDP-ben kifejezett növekedés: | 0,5 % (2003), 4,9 % (2004), 3,3 % (2005), 3,5 % (2006) |

Infláció: | 14,8 %(2003), 6,6 % (2004), 6,8 % (2005), 4,6 % (2006) |

Folyó tételek fizetési mérlege: | 0,8 % (2003), 1,9 % (2004), 1,7 % (2005), 0,7 % (2006) |

EU-ba irányuló kivitel: | 26,2 milliárd EUR (2006) = a teljes kivitel 22 %-a; az EU behozatalának 1,9 %-a |

EU-ból származó behozatal: | 17,7 milliárd EUR (2004) = a teljes behozatal 22 %-a Az EU kivitelének 1,5 %-a |

EU beruházásai Brazíliában: | 59,2 milliárd EUR (2002), 76,3 milliárd EUR (2005) |

Válogatott társadalmi mutatók |

Írástudatlanság: | 11,5 % |

Születéskor várható élettartam: | 71 év (2005) |

Iskolai képzésben részt vevő 7-24 évesek aránya (nettó): | Elemi (7-14): 96 % (2005) Középfokú (15-17): 46 % (2005) Felsőfokú (18-24): 22 % (2003) |

Szegénység: | 36,3 % (2005); (nélkülözés: 10,6 %) |

Gyermekhalálozási arány: | 20/1000 élve születés (2005) |

Gini-együttható: | 0,61 = magas (0=abszolút egyenlőség/1=abszolút egyenlőtlenség) |

Forrás: Eurostat, Banco do Brasil, Világbank, IBGE, IMF, ENSZ-ECLAC.

[pic]

[pic]

[pic]

[1] A kifejezést Goldman Sachs alkotta 2003-ban, és Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika gyorsan fejlődő gazdaságaira vonatkozik.

[2] A latin-amerikai térséggel folytatandó megerősített partnerség alapját a Bizottság Tanácsnak és az Európai parlamentnek szóló, „Megerősített partnerség az Európai Unió és Latin-Amerika között” [COM(2005) 636] közleménye határozza meg.

[3] Az Union Sudamericana – UNASUR egy 2007. áprilisi venezuelai csúcstalálkozón jött hivatalosan létre.

[4] 2004 végén a latin-amerikai uniós tőkebefektetések 38 %-a Brazíliába irányult (Eurostat évkönyv 2006.).

[5] Brazília növekedési üteme 2006-ban valamivel 3,7 % alatt maradt.

6 Brazília jelenleg a következő országokban folyó ENSZ-békefenntartó műveletekben vesz részt: Szudán, Elefántcsontpart, Libéria, Etiópia és Eritrea, Haiti, Kelet-Timor, Ciprus.

[6] Az EU 2002-2007 között mintegy 300 millió EUR hozzájárulást nyújtott Haitinek (9. EFA), 2008-2013-ra pedig mintegy 233 millió EUR-t különített el.

[7] Ezt az ENSZ-nyilatkozatot, amely innovatív finanszírozási mechanizmusok felhasználását sürgeti a millenniumi fejlesztési célok elérésének támogatására, több mint 100 ország írta alá. A kezdeményezés nyomán jött létre 2006-ban az UNITAID a három leghalálosabb betegség, a tuberkolózis, az AIDS és a malária leküzdésére. Az UNITAID alapító tagja az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Svédország.

[8] Az együttműködési projektek/programok portfoliójának értéke az RTD projektek nélkül több mint 165 millió euró.

[9] 2004. évi besorolás: 177-ből 69. (forrás: az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjának (UNDP) humánerőforrás-fejlesztési jelentése, 2006).

[10] További tagok: Kína, India, Egyesült Államok, Dél-Afrika.

[11] Forrás: Világbank.

[12] Bár 2003-2005 között több tőke áramlott Oroszországba, Kínába és Indiába, mint Brazíliába, összességében az EU érdekeltsége Brazíliában nagyobb, mint a többi BRICS-országban összesen: 2005. Brazília 80,1 milliárd EUR; Oroszország 31,3 milliárd EUR; Kína 31,3 milliárd EUR; India pedig 13,7 milliárd EUR.

[13] Csak 2005-ben Brazília 5,2 milliárd EUR-t ruházott be az EU-ban (forrás: Banco Central do Brasil).

[14] A kutatásba eszközölt befektetések GDP 1 %-os arányát Lula elnök második mandátumának végéig a kétszeresére akarják növelni.

[15] 2003 óta mintegy 2 500 brazil diák vett részt az EK által létrehozott latin-amerikai ALBAN felsőoktatási programban: ez a latin-amerikai résztvevők 30 %-át jelenti.

[16] A latin-amerikai országok közül Brazília vesz részt a legsikeresebben az Erasmus Mundus programban. A brazil intézményekből 89 hallgató és 28 oktató kapott Erasmus Mundus ösztöndíjat 2004-2006-ban európai tanulmányok vagy munka folytatására. Hét brazil egyetem vesz részt partnerségekben az Erasmus Mundus mesterkurzusaival.

[17] Az ALFA II (América Latina Formaçăo Académica) keretében mintegy 70 különböző brazil felsőoktatási intézmény 136 projektet hajtott végre, ebből 82 projekt csaknem 1 300 hallgató féléves mobilitását tette lehetővé Latin-Amerika és az EU között.

[18] Energiaügy, környezetvédelem, tudomány és technológia, tengeri közlekedés, szociális politika, regionális politika.