ISSN 1977-0731
Az Európai Unió
Hivatalos Lapja
L 131
Magyar nyelvű kiadás
Jogszabályok
62. évfolyam
2019. május 17.
|
ISSN 1977-0731 |
||
|
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 131 |
|
|
|
||
|
Magyar nyelvű kiadás |
Jogszabályok |
62. évfolyam |
|
|
|
|
|
(1) EGT-vonatkozású szöveg. |
|
HU |
Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban. Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel. |
II Nem jogalkotási aktusok
RENDELETEK
|
17.5.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 131/1 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2019/624 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2019. február 8.)
a hús előállításával, valamint az élő kagylók termelési és átmosó területeivel kapcsolatos hatósági ellenőrzéseknek az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban történő elvégzésére vonatkozó különös szabályokról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. március 15-i 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (1) és különösen annak 18. cikke (7) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az (EU) 2017/625 rendelet szabályokat állapít meg a tagállamok illetékes hatóságai által végzett hatósági ellenőrzésekre és más hatósági tevékenységekre vonatkozóan annak ellenőrzése érdekében, hogy az élelmiszer-biztonság – az előállítás, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszában – megfeleljen az uniós jogszabályoknak. A rendelet különösen az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékeken elvégzendő hatósági ellenőrzésekről rendelkezik annak érdekében, hogy ellenőrizze a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2), a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3), az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) és az 1099/2009/EK tanácsi rendeletben (5) meghatározott követelményeknek való megfelelést. |
|
(2) |
Az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet (6)2019. december 14-i hatállyal hatályon kívül helyezi a 854/2004/EK rendeletet. A 854/2004/EK rendelet jelenleg különleges szabályokat állapít meg az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére a 852/2004/EK, a 853/2004/EK és az 1069/2009/EK rendelet követelményei betartásának ellenőrzése érdekében. Rendelkezik továbbá az említett követelményektől való bizonyos eltérések engedélyezésének lehetőségéről. |
|
(3) |
Az e rendeletben megállapított szabályoknak biztosítaniuk kell a jelenleg a 854/2004/EK rendeletben előírt követelmények fenntartását, figyelembe véve az említett jogi aktus elfogadásának időpontja óta szerzett tapasztalatokat, valamint az új tudományos bizonyítékokat és a bejelentett nemzeti szabályokat annak érdekében, hogy az előállítás, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszában biztosítani lehessen a hagyományos módszerek folyamatos használatát. |
|
(4) |
Az (EU) 2017/625 rendelet felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásáról rendelkezik az említett rendelet bizonyos követelményeitől való eltérésekre vonatkozó kritériumok és feltételek meghatározása céljából annak érdekében, hogy a vágást megelőző és az azt követő vizsgálatokat ne a hatósági állatorvosnak vagy az ő felügyelete alatt kelljen elvégezni, hanem a hatósági állatorvos felelőssége alatt is elvégezhető lehessen. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusoknak meg kell határozniuk azokat a kritériumokat és feltételeket is, amelyek teljesülése esetén a hatósági ellenőrzéseket a darabolóüzemekben az illetékes hatóságok által kijelölt más személyzet is elvégezheti. |
|
(5) |
A vágás előtti élőállat-vizsgálat alapvető fontosságú az emberi egészség, az állatok egészsége és az állatjólét védelme szempontjából, ezért az a hatósági állatorvos felelőssége marad. Ugyanakkor a vágást megelőző vágóhídi vizsgálaton belüli bizonyos rutinfeladatokat a hatósági segédszemélyzet is elvégezhet anélkül, hogy veszélyeztetné az (EU) 2017/625 rendelet célkitűzéseinek elérését, feltéve, hogy teljesülnek bizonyos kritériumok és feltételek. |
|
(6) |
Különösen, ha a vágás előtti élőállat-vizsgálatot a hatósági állatorvos végezte a származási gazdaságban, a vágóhídra érkezéskor nagyobb rugalmasságot kell biztosítani a levágás előtti élőállat-vizsgálat tekintetében, amely ez esetben a hatósági állatorvos felelőssége alatt is elvégezhető. Ha azonban a származási gazdaságban nem végeztek vágás előtti élőállat-vizsgálatot, a feladatok átruházása csak akkor engedélyezhető, ha a vizsgálatokat a hatósági állatorvos felügyeli bizonyos, a baromfin és nyúlféléken kívüli fajokra vonatkozó kritériumok és feltételek betartása mellett. |
|
(7) |
Kényszervágás esetén a vágás előtti élőállat-vizsgálat nem végezhető el a vágóhídon. Annak elkerülése érdekében, hogy a vágóhídra szállítás ne okozzon szükségtelen szenvedést az állatnak, és korlátozni lehessen a gazdasági szereplők gazdasági veszteségeit és az élelmiszer-hulladék mennyiségét, meg kell határozni azokat a kritériumokat és feltételeket, amelyek kényszervágás esetén lehetővé teszik a vágás előtti élőállat-vizsgálatot a vágóhídon kívül. A kényszervágásnak alávetett állatok továbbra is emberi fogyasztásra alkalmasak lehetnek, feltéve, hogy a hús vizsgálata ezt megerősíti. A vágóhídon kívüli kényszervágások megengedése esetén ezeknek a vizsgálatoknak maximálisan biztosítaniuk kell a fogyasztásra való alkalmasságot. |
|
(8) |
Az emberi egészségre, az állatok egészségére és az állatjólétre vonatkozó követelmények értékelése hatékonyabb lehet azáltal, ha a vágás előtti élőállat-vizsgálatokat a származási gazdaságban, és nem pedig a vágóhídon végzik. Ezért bizonyos kritériumok teljesülése esetén valamennyi faj esetében engedélyezni kell a vágóhídon történő, vágás előtti élőállat-vizsgálatoktól való eltéréseket. |
|
(9) |
Míg a vágás utáni vizsgálatok és ellenőrzési tevékenységek alapvető fontosságúak az emberi egészség, az állatok egészsége és az állatjólét védelme szempontjából, és ezért továbbra is a hatósági állatorvos felelősségi körébe kell tartozniuk, bizonyos feladatokat a hatósági segédszemélyzet is elvégezhet, feltéve, hogy e célkitűzések eléréséhez megfelelő garanciák állnak rendelkezésre és bizonyos kritériumok és feltételek teljesülnek. E kritériumoknak és feltételeknek lehetővé kell tenniük mindenekelőtt a jelenlegi gyakorlatok folytatását a vágásokat nem folyamatosan végző kis kapacitású vágóhidakon és vadfeldolgozó-létesítményeken. |
|
(10) |
Bizonyos kritériumokat és feltételeket kell meghatározni arra az esetre, ha a vágóhidakon és a vadfeldolgozó-létesítményekben eltérnek a vágás előtti élőállat-vizsgálatra és a vágás utáni húsvizsgálatra vonatkozó alapvető követelményektől. A termelési küszöbérték olyan megkülönböztetésmentes kritérium, amely az (EU) 2017/625 rendelet 16. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban a legkisebb létesítményekre összpontosít. Mivel e létesítmények szerkezete tagállamonként eltérő, e küszöbértéknek a levágott vagy kezelt állatok számán vagy annak igazolásán kell alapulnia, hogy a küszöbérték a forgalomba hozott hús korlátozott és rögzített százalékát teszi ki. Az 1099/2009/EK rendelet meghatározza a számosállategységeket, és átszámítási arányokat állapít meg bizonyos fajok egyedszámának az ilyen számosállategységekben való kifejezésére. Ezeket a rendelkezéseket egyrészt küszöbértékek meghatározására, másrészt az egyes követelményektől való, a vágóhíd méretétől függő eltérések harmonizálására kell alkalmazni. |
|
(11) |
Amennyiben bizonyos kritériumok és feltételek teljesülnek, a darabolóüzemekben bizonyos feladatokat az illetékes hatóságok által kijelölt személyzet is végezhet anélkül, hogy az veszélyeztetné az emberi egészség, az állatok egészsége és az állatjólét védelmére irányuló célkitűzéseket. |
|
(12) |
A kagylók tenyésztésére vonatkozó hatósági ellenőrzésekre van szükség az uniós jogszabályokban meghatározott kritériumoknak és célkitűzéseknek való megfelelés biztosítása érdekében. A 853/2004/EK rendelet III. melléklete VII. szakasza II. fejezetének A. részével összhangban a kagylókat az illetékes hatóságok által osztályozott, illetve az általuk begyűjtésre engedélyezett termelési területekről kell begyűjteni. Az (EU) 2017/625 rendelet olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásáról rendelkezik, amelyek megállapítják a fésűkagylókkal, a tengeri csigákkal és a tengeri uborkákkal kapcsolatban meghatározandó kritériumokat és feltételeket arra az esetre vonatkozóan, amikor a tenyésztési és átmosó területeket nem kell osztályozni. |
|
(13) |
Meg kell határozni továbbá azt a helyet is, ahol a nem filtráló fésűkagylók, tengeri csigák és tengeri uborkák tenyésztésével kapcsolatos hatósági ellenőrzéseket el kell végezni. |
|
(14) |
Az (EU) 2017/625 rendelet azt is lehetővé teszi, hogy a Rangifer tarandus tarandus (rénszarvas), a Lagopus lagopus és a Lagopus mutus (hófajd) tekintetében a hatósági ellenőrzésekre vonatkozóan egyedi eltéréseket lehessen megállapítani annak érdekében, hogy folytatódhassanak a hosszú múltra visszatekintő helyi és hagyományos szokások és gyakorlatok. |
|
(15) |
A 854/2004/EK rendelet 17. cikke (3) bekezdésével összhangban a tagállamoknak lehetőségük van olyan nemzeti intézkedések elfogadására, amelyek lehetővé teszik a hagyományos módszerek további alkalmazását, vagy az alacsony forgalmat bonyolító vagy különleges földrajzi korlátokkal bíró régiókban elhelyezkedő élelmiszeripari vállalkozások igényeinek kielégítését. Ennek alapján Svédország és Finnország a rénszarvashúsra és a hófajdhúsra vonatkozó hatósági ellenőrzésekre előírt egyes követelményektől való egyedi eltérések tekintetében hozott nemzeti intézkedésekről értesítette a Bizottságot és a többi tagállamot. Mivel az (EU) 2017/625 rendelet már nem teszi lehetővé a nemzeti intézkedésekkel történő ilyen kiigazítást, e rendeletben eltéréseket kell megállapítani a rénszarvasra és a hófajdra vonatkozó hatósági ellenőrzések tekintetében annak érdekében, hogy folytatódhassanak azok a hosszú múltra visszatekintő helyi és hagyományos szokások és gyakorlatok, amelyek nincsenek hatással az (EU) 2017/625 rendelet célkitűzéseinek elérésére. |
|
(16) |
Az (EU) 2017/625 rendelet különleges minimumkövetelményeket állapít meg az illetékes hatóságok által kijelölt személyzetre, a hatósági állatorvosokra, valamint a hatósági ellenőrzésekben és bizonyos más hatósági tevékenységekben részt vevő hatósági segédszemélyzetre vonatkozóan. Meghatározza továbbá a hatósági ellenőrzésekben és bizonyos más ellenőrzési tevékenységekben részt vevő vágóhídi személyzetre vonatkozó minimális képzési követelményeket. |
|
(17) |
Különleges minimumkövetelményeket kell meghatározni a hatósági állatorvosokra, a hatósági segédszemélyzetre és az illetékes hatóságok által kijelölt egyéb személyzetre vonatkozóan feladataik magas szintű és megfelelő teljesítésének fenntartása, és ezáltal a fogyasztók, valamint az állatok egészségének és az állatok jólétének magas szintű védelme érdekében. Ezeknek konkrét képzési minimumkövetelményeket is magukban kell foglalniuk. Elegendő rugalmasságot kell biztosítani ahhoz, hogy a követelményeket a munkatapasztalat figyelembevételével az elvégzendő feladatokhoz lehessen igazítani. |
|
(18) |
A magas szintű és megfelelő teljesítmény fenntartása érdekében a rendeletben meghatározott hatósági ellenőrzésekhez és más hatósági ellenőrzési tevékenységekhez kapcsolódó feladatok ellátásában közreműködő vágóhídi személyzetre vonatkozó megfelelő képzési minimumkövetelményeket is meg kell határozni. |
|
(19) |
mivel az (EU) 2017/625 rendelet 2019. december 14-i hatállyal hatályon kívül helyezi a 854/2004/EK rendeletet, ezt a rendeletet is attól az időponttól kell alkalmazni, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy és hatály
Ez a rendelet különleges szabályokat állapít meg az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében említett, az állati eredetű termékeken elvégzett hatósági ellenőrzések végrehajtására vonatkozóan.
Ezek a különleges szabályok a következőkre terjednek ki:
|
a) |
kritériumok és feltételek az alábbiak meghatározására:
|
|
b) |
egyedi eltérések a Rangifer tarandus tarandus, a Lagopus lagopus és a Lagopus mutus tekintetében a hosszú múltra visszatekintő helyi és hagyományos szokások és gyakorlatok folytatásának lehetővé tétele érdekében; |
|
c) |
különleges minimumkövetelmények, beleértve a hatósági állatorvos, a hatósági segédszemélyzet és az illetékes hatóságok által kijelölt személyzet képzésére vonatkozó követelményeket, az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkében leírt feladatok megfelelő ellátásának biztosítása érdekében; |
|
d) |
az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkének (3) bekezdésében leírt feladatok ellátását segítő vágóhídi személyzet képzésére vonatkozó megfelelő minimumkövetelmények. |
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1. „vágóhíd”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.16. pontjában meghatározott vágóhíd;
2. „származási gazdaság”: az a gazdaság, ahol az állatokat utoljára nevelték. A 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) I. melléklete 2. pontjának q) alpontjában meghatározott félig háziasított szarvasok esetében a vágóállatok kiválasztására szolgáló összeterelő helyre is vonatkozik;
3. „termelési terület”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 2.5. pontjában meghatározott termelési terület;
4. „átmosó terület”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 2.6. pontjában meghatározott átmosó terület;
5. „az illetékes hatóságok által kijelölt személyzet”: a hatósági segédszemélyzettől, valamint a hatósági állatorvostól eltérő személy, aki e rendelettel összhangban képesítéssel rendelkezik arra, hogy egy darabolóüzemben ilyen minőségben eljárjon, és akit az illetékes hatóságok meghatározott feladatok ellátásával bíznak meg;
6. „kockázatelemzés”: a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 3. cikkének 10. pontjában meghatározott kockázatelemzés;
7. „darabolóüzem”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.17. pontjában meghatározott darabolóüzem;
8. „baromfi”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.3. pontjában meghatározott baromfi;
9. „nyúlfélék”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.4. pontjában meghatározott nyúlfélék;
10. „élelmiszer-vállalkozó”: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 3. pontjában meghatározott élelmiszer-vállalkozó;
11. „háziasított patás állatok”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.2. pontjában meghatározott nyúlfélék;
12. „hús”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.1. pontjában meghatározott hús;
13. „tenyésztett vad”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.6. pontjában meghatározott tenyésztett vad;
14. „végső fogyasztó”: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 18. pontjában meghatározott végső fogyasztó;
15. „kiskereskedelem”: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 7. pontjában meghatározott kiskereskedelem;
16. „létesítmény”: a 852/2004/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott létesítmény;
17. „kis kapacitású vágóhíd”: az illetékes hatóságok által kockázatelemzés alapján kijelölt vágóhíd, amelyben a munkanap csupán egy részében kerül sor vágásra, vagy a munkanap egésze folyamán, azonban nem a hét minden munkanapján;
18. „kis kapacitású vadfeldolgozó-létesítmény”: az illetékes hatóságok által kockázatelemzés alapján kijelölt vadfeldolgozó-létesítmény, amelyben a munkanap csupán egy részében kerül sor vadfeldolgozásra, vagy a munkanap egésze folyamán, azonban nem a hét minden munkanapján;
19. „számosállategység”: az 1099/2009/EK rendelet 17. cikkének (6) bekezdésében meghatározott számosállategység;
20. „apróvad”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.7. pontjában meghatározott apróvad;
21. „vadfeldolgozó-létesítmény”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.18. pontjában meghatározott vadfeldolgozó-létesítmény;
22. „feladó központ”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 2.7. pontjában meghatározott feladó központ;
23. „kagylók”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 2.1. pontjában meghatározott kagylók;
24. „feldolgozás”: a 852/2004/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének m) pontjában meghatározott feldolgozás;
25. „zsiger”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.12. pontjában meghatározott zsiger;
26. „elsődleges termelés”: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 17. pontjában meghatározott elsődleges termelés;
27. „tejtermelő gazdaság”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 4.2. pontjában meghatározott tejtermelő gazdaság.
3. cikk
Kritériumok és feltételek arra vonatkozóan, hogy mely esetben végezheti hatósági segédszemélyzet a vágás előtti élőállat-vizsgálatot bizonyos vágóhidakon
(1) Az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (2) bekezdésének a) pontjától eltérve a vágás előtti élőállat-vizsgálatot a baromfin és a nyúlféléken kívül valamennyi faj esetében hatósági állatorvos felügyelete alatt hatósági segédszemélyzet is végezheti, feltéve, hogy a vágóhídon alkalmazott eljárások megfelelnek a következő kritériumoknak és feltételeknek:
|
a) |
a vágás előtti élőállat-vizsgálat keretében végzett feladatok pusztán gyakorlati jellegűek és kizárólag az alábbi tevékenységek legalább egyikére vonatkoznak:
|
|
b) |
a vizsgálatot végző hatósági segédszemélyzet azonnal értesíti a hatósági állatorvost, amennyiben lehetséges rendellenességet figyel meg vagy feltételez, és a hatósági állatorvos ezt követően személyesen végzi el a vágás előtti élőállat-vizsgálatot; és |
|
c) |
a hatósági állatorvos ellenőrzi, hogy a hatósági segédszemélyzet megfelelően végzi-e a feladatát. |
(2) Az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (2) bekezdésének a) pontjától eltérve a vágás előtti élőállat-vizsgálatot egy vágóhídon valamennyi faj esetében hatósági segédszemélyzet is végezheti a hatósági állatorvos felelőssége alatt, feltéve, hogy teljesülnek a következő kritériumok és feltételek:
|
a) |
a hatósági állatorvos az 5. cikknek megfelelően már végzett vágás előtti élőállat-vizsgálatot a származási gazdaságban; |
|
b) |
a vizsgálatot végző hatósági segédszemélyzet azonnal értesíti a hatósági állatorvost, amennyiben lehetséges rendellenességet figyel meg vagy feltételez, és a hatósági állatorvos ezt követően személyesen végzi el a vágás előtti élőállat-vizsgálatot; és |
|
c) |
a hatósági állatorvos rendszeresen ellenőrzi, hogy a hatósági segédszemélyzet megfelelően végzi-e a feladatát. |
(3) Az (1) és (2) bekezdésben előírt eltérések nem alkalmazhatók az alábbiakra vonatkozóan:
|
a) |
a 853/2004/EK rendelet III. melléklete I. szakaszának VI. fejezetével összhangban kényszervágáson átesett állatok; |
|
b) |
a gyaníthatóan az emberi egészségre esetlegesen káros hatással bíró betegségben szenvedő vagy ilyen állapotban lévő állatok; |
|
c) |
olyan állományokból származó szarvasmarhafélék, amelyeket nem nyilvánítottak hivatalosan gümőkórtól mentesnek vagy amelyeknek e betegségtől mentes státuszát hivatalosan felfüggesztették; |
|
d) |
olyan állományokból származó szarvasmarhafélék és olyan gazdaságokból származó juh- és kecskefélék, amelyeket nem nyilvánítottak hivatalosan brucellózistól mentesnek vagy amelyeknek e betegségtől mentes státuszát hivatalosan felfüggesztették; |
|
e) |
állatbetegségek kitörése esetén a 64/432/EGK tanácsi irányelv (9) 2. cikkében meghatározott olyan régióból származó állatok, amelyben az uniós jogszabályokkal összhangban állategészségügyi korlátozások vannak érvvényben; |
|
f) |
újonnan megjelenő betegségek vagy az Állategészségügyi Világszervezet által jegyzékbe vett különleges betegségek terjedése következtében szigorúbb ellenőrzéseknek alávetett állatok. |
4. cikk
Kritériumok és feltételek arra vonatkozóan, hogy mely esetben végezhető vágás előtti élőállat-vizsgálat kényszervágás esetén a vágóhídon kívül
Az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (2) bekezdésének a) pontjától eltérve a hatósági állatorvos kényszervágás esetén a vágóhídon kívül kizárólag a háziasított patás állatok esetében végezhet vágás előtti élőállat-vizsgálatokat, feltéve, hogy teljesülnek a 853/2004/EK rendelet III. melléklete I. szakasza VI. fejezetének 1., 2. és 6. pontjában a kényszervágásra vonatkozóan előírt feltételek.
A vágásra alkalmas állatok esetében az (EU) 2019/628 (10) bizottsági végrehajtási rendelet V. mellékletében meghatározott mintának megfelelő állategészségügyi bizonyítványt kell kiállítani. Az állategészségügyi bizonyítványt az állatokhoz mellékelten vagy előzetesen, bármilyen formátumban el kell juttatni a vágóhídra. Az állategészségügyi bizonyítványnak tartalmaznia kell a vágást követő húsvizsgálat szempontjából releváns bármely észrevételt.
5. cikk
Általános kritériumok és feltételek arra vonatkozóan, hogy mely esetben végezhetők vágás előtti élőállat-vizsgálatok a származási gazdaságban
(1) Az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjától eltérve az illetékes hatóság a (2) bekezdésben és a 6. cikkben meghatározott kritériumokkal és feltételekkel összhangban engedélyezheti a vágásra szánt állatok vágás előtti élőállat-vizsgálatát a származási gazdaságban.
(2) Az alábbi kritériumok és feltételek alkalmazandók valamennyi faj esetében:
|
a) |
ellenőrizni kell a feljegyzéseket vagy dokumentációkat a származási gazdaságokban, beleértve az élelmiszerláncra vonatkozó információk ellenőrzését; |
|
b) |
az élelmiszer-vállalkozónak kérésre meg kell könnyítenie az állatok egyedi vizsgálatát; |
|
c) |
a származási gazdaságban végzett vágás előtti élőállat-vizsgálatoknak az állatok fizikai vizsgálatára is ki kell terjedniük annak meghatározására, hogy:
|
|
d) |
a származási gazdaságban végzett, a), b) és c) pontban említett ellenőrzéseket és vágás előtti élőállat-vizsgálatot hivatalos állatorvosnak kell végeznie; |
|
e) |
a vágásra alkalmas állatokat megfelelően azonosítani kell és el kell különíteni más állatoktól, valamint a származási gazdaságból közvetlenül a vágóhídra kell küldeni; |
|
f) |
a vágásra alkalmas állatok esetében az (EU) 2019/628 végrehajtási rendelet IV. mellékletének I. részében meghatározott egészségügyi bizonyítványt kell kiállítani. Az egészségügyi bizonyítványt az állatokhoz mellékelten vagy előzetesen, tetszőleges formátumban el kell juttatni a vágóhídra. Az egészségügyi bizonyítványnak tartalmaznia kell a vágást követő húsvizsgálat szempontjából releváns bármely észrevételt. |
(3) A vágóhídon a következő további ellenőrzéseket kell elvégezni az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjával, valamint e rendelet 3. cikkével összhangban:
|
a) |
az élelmiszer-vállalkozók arra vonatkozó kötelezettségeinek a rendszeres ellenőrzése, hogy biztosítsák az állatok megfelelő azonosítását; |
|
b) |
annak rendszeres ellenőrzése, hogy az állatjólétre vonatkozó szabályokat betartják-e a szállítás alatt és a vágóhídra való érkezéskor, valamint hogy vannak-e olyan állapotra utaló jelek, amelyek káros hatással lehetnek az emberi egészségre vagy az állatok egészségére. |
(4) Amennyiben az állatokat nem vágják le a (2) bekezdés f) pontjában említett egészségügyi bizonyítvány kiállításától számított három napon belül, vagy a 6. cikk (5) bekezdésében említett esetekben 28 napon belül:
|
a) |
ha az állatokat nem szállították el a származási gazdaságból a vágóhídra, egy további, vágás előtti élőállat-vizsgálatot kell végezni és új egészségügyi bizonyítványt kell kiállítani; |
|
b) |
ha az állatok már úton vannak vagy megérkeztek a vágóhídra, a vágás a késedelem okának megvizsgálását követően engedélyezhető, feltéve, hogy az állatokat egy további, vágás előtti élőállat-vizsgálatnak vetették alá az (EU) 2019/627 bizottsági végrehajtási rendelet 11. cikkével összhangban (11). |
6. cikk
Fajspecifikus kritériumok és feltételek arra vonatkozóan, hogy mely esetben végezhetők vágás előtti élőállat-vizsgálatok a származási gazdaságban
(1) Az illetékes hatóságoknak a baromfi és tenyésztett vad vonatkozó eseteiben az ebben a cikkben meghatározott különleges kritériumokat és feltételeket kell alkalmazniuk.
(2) A származási gazdaságban levágott, hízott máj előállítása céljából tenyésztett baromfi és a késleltetve zsigerelt baromfi esetében az 5. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett bizonyítvány helyett az (EU) 2019/628 végrehajtási rendelet IV. mellékletének II. részében meghatározott egészségügyi bizonyítványmintának megfelelően kitöltött bizonyítványt kell mellékelni a vágóhídra vagy darabolóüzembe szállított, nem kizsigerelt vágott testekhez, illetve előzetesen oda kell küldeni tetszőleges formátumban.
(3) A 853/2004/EK rendelet III. melléklete III. szakaszának 3. pontjával összhangban a származási gazdaságban levágott tenyésztett vad esetében az 5. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett bizonyítvány helyett az (EU) 2019/628 végrehajtási rendelet IV. mellékletének III. részében meghatározott egészségügyi bizonyítványnak megfelelően kitöltött bizonyítványt kell mellékelni a vágóhídra szállított állatokhoz, illetve előzetesen oda kell küldeni bármilyen formátumban.
(4) Amennyiben a tenyésztett vadat a 853/2004/EK rendelet III. melléklete III. szakasza 3. pontjának a) alpontjával összhangban vágták le a származási gazdaságban:
|
a) |
az 5. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett bizonyítvány helyett az (EU) 2019/628 végrehajtási rendelet IV. mellékletének IV. részében meghatározott egészségügyi bizonyítványmintának megfelelően kitöltött bizonyítványt kell mellékelni a vágóhídra szállított állatokhoz, illetve előzetesen oda kell küldeni tetszőleges formátumban; |
|
b) |
a hatósági állatorvosnak rendszeresen ellenőriznie kell, hogy a vágást vagy kivéreztetést végző személyzet megfelelően látja-e el a feladatát. |
(5) Az 5. cikk (4) bekezdésétől eltérve a tagállamok az 5. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett egészségügyi bizonyítványok kibocsátásától számított 28 napig engedélyezhetik a tenyésztett vad levágását, amennyiben:
|
a) |
a tenyészett vadhúsból a termelő csak kis mennyiségeket bocsát közvetlenül a végső fogyasztó vagy a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi létesítmény rendelkezésére; és |
|
b) |
évente és származási gazdaságonként legfeljebb 50 állatot vágnak le. |
7. cikk
Az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett, a hatósági állatorvos felelőssége alatt végzett, vágás utáni húsvizsgálatok végrehajtására vonatkozó kritériumok és feltételek
(1) Az e rendelet II. mellékletének II. fejezetében foglalt rendelkezéseknek való megfelelés esetén az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett, vágás utáni húsvizsgálatokat a hatósági állatorvos felelőssége alatt hatósági segédszemélyzet is végezheti, amennyiben teljesülnek a következő kritériumok és feltételek:
|
a) |
a vágással vagy vadfeldolgozással kapcsolatos tevékenységeket olyan kis kapacitású vágóhídon vagy vadfeldolgozó-létesítményben végzik, amelyikben:
|
|
b) |
az illetékes hatóság megemelheti az a) pontban megállapított küszöbértéket, biztosítva, hogy az eltérést azokon a legkisebb vágóhidakon és azokban a vadfeldolgozó-létesítményben alkalmazzák, amelyek megfelelnek a kis kapacitású vágóhíd vagy a vadfeldolgozó-létesítmény fogalommeghatározásának, feltéve, hogy e létesítmények összesített éves termelése nem haladja meg a tagállamban termelt friss hús összes mennyiségének az 5 %-át:
ebben az esetben az illetékes hatóságoknak be kell jelenteniük ezt az eltérést és annak bizonyítékát az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (12) meghatározott eljárásnak megfelelően; |
|
c) |
az érintett létesítmény elegendő tárolási kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy amíg a hatósági állatorvos személyesen nem tudja megvizsgálni a rendellenességet mutató húst, addig képes legyen az ilyen húst más hústól elkülönítve tárolni; |
|
d) |
a hatósági állatorvos legalább naponta egyszer jelen van a létesítményben, ideértve a vágási tevékenységek alatti rendszeres jelenlétét is; |
|
e) |
az illetékes hatóság kialakított egy eljárást a hatósági segédszemélyzet tevékenységének rendszeres ellenőrzésére ezekben a létesítményekben, beleérve a következőket:
|
|
f) |
az illetékes hatóság kockázatelemzést végzett, figyelembe véve legalább a következő elemeket:
|
(2) Az (1) bekezdés a) pontja i. alpontjának alkalmazásában az 1099/2009/EK rendelet 17. cikke (6) bekezdésében meghatározott átszámítási arányokat kell alkalmazni. A juh- és kecskefélék, valamint a kis (100 kg-nál kevesebb élősúlyú) szarvasfélék esetében ugyanakkor az átszámítási arány 0,05 számosállategység, a nagyobb vadak esetében pedig 0,2 számosállategység.
8. cikk
A hatósági állatorvos által végzett, vágás utáni húsvizsgálatok
A vágás utáni húsvizsgálatot a hatósági állatorvosnak kell végeznie a következő esetekben:
|
a) |
a 853/2004/EK rendelet III. melléklete I. szakaszának VI. fejezetével összhangban kényszervágáson átesett állatok; |
|
b) |
a gyaníthatóan az emberi egészségre esetlegesen káros hatással bíró betegségben szenvedő vagy ilyen állapotban lévő állatok; |
|
c) |
olyan állományokból származó szarvasmarhafélék, amelyeket nem nyilvánítottak hivatalosan gümőkórtól mentesnek; |
|
d) |
olyan állományokból származó szarvasmarhafélék, illetve juh- és kecskefélék, amelyeket nem nyilvánítottak hivatalosan brucellózistól mentesnek; |
|
e) |
olyan állatbetegségek kitörése, amelyekre az uniós jogszabályokban meghatározott állategészségügyi szabályok vonatkoznak. Ez az érintett betegségre fogékony, a 64/432/EGK tanácsi irányelv 2. cikke (2) bekezdésének p) pontjában meghatározott különleges területről származó állatokra vonatkozik; |
|
f) |
amennyiben szigorúbb ellenőrzésekre van szükség az újonnan megjelenő betegségek vagy az Állategészségügyi Világszervezet által jegyzékbe vett különleges betegségek figyelembevétele szempontjából; |
|
g) |
az (EU) 2019/627 végrehajtási rendelet 13. cikkével összhangban történő, a vágás utáni húsvizsgálat időzítésére vonatkozó eltérés esetében. |
9. cikk
A vágóhidakon és vadfeldolgozó-létesítményekben végzett ellenőrzési tevékenységekre vonatkozó kritériumok és feltételek
Az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (2) bekezdése d) pontjának iii. alpontjában említett ellenőrzési tevékenységeket a vágóhidakon és a vadfeldolgozó-létesítményekben a hatósági állatorvos felelőssége alatt hatósági segédszemélyzet is végezheti, azonban kizárólag a helyes higiéniai gyakorlatokra, valamint a HACCP-elveken alapuló eljárásokra vonatkozó információk gyűjtése tekintetében és e rendelet II. melléklete II. fejezetében foglaltaknak való megfelelés esetén.
10. cikk
A darabolóüzemekben végzett, ellenőrzési tevékenységeket is magukban foglaló hatósági ellenőrzésekre vonatkozó kritériumok és feltételek
Az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (2) bekezdésének d) pontjában foglalt követelményektől eltérve az ugyanazon pontban említett, ellenőrzési tevékenységeket is magukban foglaló hatósági ellenőrzéseket a darabolóüzemekben az illetékes hatóságok által kijelölt más személyzet is végezheti, feltéve, hogy az említett illetékes hatóságok rendszeresen ellenőrzik e személyzet munkáját. E tevékenységeket e rendelet II. melléklete III. fejezetében foglaltaknak megfelelően kell elvégezni.
11. cikk
Az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (6) bekezdésének megfelelően osztályozott termelési területekről begyűjtött, nem filtráló fésűkagylókra, tengeri csigákra és tengeri uborkákra vonatkozó hatósági ellenőrzések
Az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkének (6) bekezdésétől eltérve a nem filtráló fésűkagylók, tengeri csigák és tengeri uborkák begyűjtése tekintetében nem kell osztályozni a termelési és átmosó területeket abban az esetben, ha az illetékes hatóságok ezeket az állatokat halárveréseken, feladó központokban és feldolgozó-létesítményekben ellenőrzik.
E hatósági ellenőrzéseknek az alábbiaknak való megfelelést kell ellenőrizniük:
|
a) |
a 853/2004/EK rendelet III. melléklete VII. szakaszának V. fejezetében a kagylókra vonatkozóan megállapított egészségügyi előírások; |
|
b) |
az ugyanazon szakasz IX. fejezetében az osztályozott területen kívül begyűjtött, nem filtráló fésűkagylókra, tengeri csigákra és tengeri uborkákra vonatkozó egyedi követelmények. |
12. cikk
Az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (7) bekezdésének h) pontjában a Rangifer tarandus tarandus, a Lagopus lagopus és a Lagopus mutus tekintetében előírt egyedi eltérések
(1) Az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (7) bekezdésének h) pontjával összhangban az említett rendelet 18. cikkében a Rangifer tarandus tarandus (rénszarvas) hatósági ellenőrzésére vonatkozó követelményektől Svédország és Finnország – az említett rendelet célkitűzéseinek befolyásolása nélkül – az alábbi egyedi eltéréseket engedélyezheti az e rendelet I. mellékletében szereplő területeik vonatkozásában:
|
a) |
az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkének (1) bekezdésétől eltérve nem kell hatósági ellenőrzéseket végezni a Rangifer tarandus tarandus húsa tekintetében, amennyiben azzal a termelő kis mennyiségekben, közvetlenül a végső fogyasztót vagy a végső fogyasztót közvetlenül ellátó helyi kiskereskedelmi létesítményt látja el; |
|
b) |
az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkének (2) bekezdésétől eltérve nem kötelező vágás előtti élőállat-vizsgálatot végezni a május 1. és szeptember 30. közötti időszakban, egyedi esetekben levágott, a csordától elkülönült rénszarvasok esetében; |
|
c) |
az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (2) bekezdésének c) pontjától és (3) bekezdésétől eltérve a vágóhídi személyzet, amely a 14. cikkel összhangban megfelelő képzésben részesült e feladat ellátáshoz, az alábbiak vizsgálatát végezheti el:
|
(2) Az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkének (1) bekezdésétől eltérve nem kell megvizsgálni a Lagopus lagopusból és a Lagopus mutusból (hófajd) származó húst, amennyiben ezeket az állatokat a téli vadászati idényben, csapdába ejtve ölik meg Svédország Norrbotten, Västerbotten és Jämtland megyéiben és Svédország Dalarna megyéjének Älvdalen településén.
13. cikk
A hatósági állatorvosra, a hatósági segédszemélyzetre és az illetékes hatóságok által kijelölt személyzetre vonatkozó különleges minimumkövetelmények
(1) Az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkében előírt feladatokat végző hatósági állatorvosoknak meg kell felelniük az e rendelet II. mellékletének I. fejezetében meghatározott különleges minimumkövetelményeknek.
A II. melléklet I. fejezetének 1–6. pontjában meghatározott szabályoktól eltérve a tagállamok különleges szabályokat állapíthatnak meg az alábbiakra vonatkozóan:
|
a) |
olyan, részmunkaidőben dolgozó hatósági állatorvosok, akik kivállalkozások ellenőrzéséért felelősek vagy kizárólag az elsődleges termelésre vonatkozó hatósági ellenőrzéseket, különösen a tejtermelő gazdaságokban végzett ellenőrzéseket, valamint a vágóhidakon kívüli, vágás előtti élőállat-vizsgálatokat végeznek; és |
|
b) |
olyan állatorvos-tudományi hallgatók, akik sikeres vizsgát tettek a II. melléklet I. fejezetének 3. pontjában említett témákból, és akik egy hatósági állatorvos jelenlétében ideiglenesen végeznek munkát valamely vágóhídon. |
(2) Az e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt hatósági állatorvosnak kinevezett állatorvosoknak megfelelő ismeretekkel kell rendelkezniük az e rendelet II. melléklete I. fejezetének 3. pontjában említett témákat illetően. Amennyiben szükséges, az illetékes hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy ezeket az ismereteket továbbképzések révén megszerezzék.
(3) Az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkében előírt feladatokat végző hatósági segédszemélyzetnek meg kell felelnie az e rendelet II. mellékletének II. fejezetében meghatározott különleges minimumkövetelményeknek.
(4) Az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkében előírt feladatokat végző, az illetékes hatóság által kijelölt személyzetnek meg kell felelnie az e rendelet II. mellékletének III. fejezetében meghatározott különleges minimumkövetelményeknek.
14. cikk
A vágóhídi személyzet képzésére vonatkozó minimumkövetelmények
A hatósági ellenőrzésekhez és más ellenőrzési tevékenységekhez kapcsolódó feladatoknál az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (3) bekezdésével összhangban segítséget nyújtó vágóhídi személyzetet az illetékes hatóság számára kielégítő módon ki kell képezni. Meg kell továbbá felelniük az e rendelet II. mellékletének II. fejezetében megállapított, a segítségnyújtási feladataik ellátásához szükséges minimális képzési követelményeknek.
15. cikk
Hatálybalépés és alkalmazhatóság
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2019. december 14-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2019. február 8-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 95., 2017.4.7., 1. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).
(5) A Tanács 1099/2009/EK rendelete (2009. szeptember 24.) az állatok leölésük során való védelméről (HL L 303., 2009.11.18., 1. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 854/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 206. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 999/2001/EK rendelete (2001. május 22.) egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 147., 2001.5.31., 1. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).
(9) A Tanács 64/432/EGK irányelve (1964. június 26.) a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állategészségügyi problémákról (HL L 121., 1964.7.29., 1977. o.).
(10) A Bizottság (EU) 2019/628 végrehajtási rendelete (2019. április 8.) a bizonyos állatokra és árukra vonatkozó hatósági bizonyítványmintákról, valamint a 2074/2005/EK rendeletnek és az (EU) 2016/759 végrehajtási rendeletnek a bizonyítványminták tekintetében történő módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 101. oldalát).
(11) A Bizottság (EU) 2019/627 végrehajtási rendelete (2019. március 15.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékeken az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban végzendő hatósági ellenőrzésekre vonatkozó egységes gyakorlati rendelkezések megállapításáról és a 2074/2005/EK bizottsági rendeletnek a hatósági ellenőrzések tekintetében történő módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 51. oldalát).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (EGT-vonatkozású szöveg) (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).
I. MELLÉKLET
EGYEDI ELTÉRÉSEK A RÉNSZARVASBÓL (RANGIFER TARANDUS TARANDUS) SZÁRMAZÓ HÚS VIZSGÁLATA TEKINTETÉBEN
A 12. cikk (1) bekezdésében említett egyedi eltérések kizárólag a következő területeken alkalmazhatók:
|
a) |
Svédország:
|
|
b) |
A 2014. december 31-én engedélyezettek alapján:
|
II. MELLÉKLET
A HATÓSÁGI ÁLLATORVOSRA, A HATÓSÁGI SEGÉDSZEMÉLYZETRE ÉS AZ ILLETÉKES HATÓSÁGOK ÁLTAL KIJELÖLT SZEMÉLYZETRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES MINIMUMKÖVETELMÉNYEK
I. FEJEZET
HATÓSÁGI ÁLLATORVOSOK
|
1. |
Az illetékes hatóságok csak olyan állatorvosokat nevezhetnek ki hatósági állatorvosnak, akik megfeleltek a 3. pontban meghatározott követelményeknek eleget tevő vizsgán. |
|
2. |
Az illetékes hatóságoknak meg kell tenniük a szükséges intézkedéseket a hatósági állatorvosi posztra pályázó jelöltek vizsgájának megszervezésére. |
|
3. |
A vizsgának az alábbi témákra vonatkozó, a hatósági állatorvos feladatainak ellátásához szükséges célirányos ismeretek meglétét kell igazolnia az állatorvos szakmai előmenetele és képesítése függvényében szükséges mértékben, kerülve ugyanakkor a 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 38. cikke (3) bekezdésében előírt ismeretekre és készségekre vonatkozó vizsgák megkettőzését:
A jelöltek megszerezhetik a szükséges ismeretet az állatorvosi alapképzésük részeként vagy az állatorvosi képesítésük megszerzése után elvégzett képzés vagy megszerzett szakmai tapasztalat útján. Ha az illetékes hatóságok meggyőződnek arról, hogy a jelölt az egyetemi képzés vagy posztgraduális képesítést nyújtó továbbképzés részeként, szakmai tapasztalat vagy egyéb képesítés révén megszerezte a szükséges ismeretet, el kell tekinteniük a vizsga megkövetelésétől. Amennyiben a jelölt részben megszerezte az előírt ismereteket, az illetékes hatóságoknak a jelölt szakmai hátterének figyelembevétele érdekében gondoskodniuk kell a 2. pontban említett vizsgáktól eltérő vizsga megszervezéséről. |
|
4. |
A hatósági állatorvosnak alkalmasnak kell lennie a multidiszciplináris együttműködésre. |
|
5. |
Valamennyi hatósági állatorvosnak legalább 200 órányi próbaideig tartó gyakorlati képzésen kell részt vennie, mielőtt önállóan kezdene dolgozni. Az állatorvos-tudományi tanulmányok alatt végzett releváns képzések beszámíthatók a próbaidőbe. Ezen időszak alatt a próbaidős tisztviselőnek már a vágóhidakon, darabolóüzemekben és gazdaságokban dolgozó hatósági állatorvosok felügyelete alatt kell dolgoznia. A képzésnek ki kell terjednie a helyes higiéniai gyakorlatokra és különösen a HACCP-elveken alapuló eljárásokra. |
|
6. |
A hatósági állatorvosnak naprakészen kell tartania az ismereteit, és – a 3. pontban említett szakterületekre vonatkozó rendszeres továbbképzési tevékenységek és szakirodalom révén – lépést kell tartania a fejlődéssel. A hatósági állatorvosnak – lehetőség szerint – évente továbbképzésen kell részt vennie. |
|
7. |
A tagállamoknak kölcsönösen el kell ismerniük a hatósági állatorvosok számára szervezett vizsgákat, amennyiben e szakemberek határokon átívelő munkát végeznek vagy egy másik tagállamban kívánnak letelepedni. Ezekben az esetekben a vizsgákat azokra a témákra kell korlátozni, amelyek az alkalmazás helye szerinti országban alapvető fontosságúak az emberi egészség és az állatok egészségének védelme szempontjából, amelyekre azonban a származási tagállamban szervezett vizsgák nem térnek ki. |
II. FEJEZET
HATÓSÁGI SEGÉDSZEMÉLYZET
|
1. |
Kizárólag azok végezhetik a hatósági segédszemélyzet feladatait, akik az 5. pontban meghatározott követelményeknek eleget tevő képzésen vettek részt és vizsgát tettek. |
|
2. |
Az illetékes hatóságoknak meg kell hozniuk az 1. pontban említett vizsga megszervezésére vonatkozó szükséges rendelkezéseket. Az ilyen vizsgákra való alkalmassághoz a jelölteknek bizonyítaniuk kell, hogy részesültek az alábbiakban:
|
|
3. |
A 2. a) pontban említett gyakorlati képzésnek vágóhidakon, vadfeldolgozó-létesítményekben és/vagy darabolóüzemekben, hatósági állatorvos felügyelete alatt kell történnie. |
|
4. |
A képzésnek és a vizsgáknak elsősorban a vörös húsokra vagy a baromfihúsra kell vonatkozniuk. E két kategória egyike terén képzésben részesülő és a vizsgán megfelelt személyeknek azonban csak rövidített képzésben kell részt venniük a másik kategóriára vonatkozó vizsga letételéhez. A képzésnek adott esetben ki kell terjednie az elejtett és a tenyésztett vadakra, valamint a nyúlfélékre. |
|
5. |
A hatósági segédszemélyzet képzésének az alábbi tárgyakra kell kiterjednie, és a vizsgáknak a következők ismeretét kell megerősíteniük:
|
|
6. |
Az illetékes hatóságok az alábbiak tekintetében dönthetnek a képzés és a vizsgák körének leszűkítéséről:
|
|
7. |
A hatósági segédszemélyzetnek alkalmasnak kell lennie a multidiszciplináris együttműködésre. |
|
8. |
A hatósági segédszemélyzetnek – rendszeres továbbképzési tevékenységek és szakirodalom révén – naprakészen kell tartania ismereteit, és lépést kell tartania a fejlődéssel. A hatósági segédszemélyzetnek – lehetőség szerint – évente továbbképzésen kell részt vennie. |
|
9. |
Ha a hivatalos segédszemélyzet a Trichinella vizsgálatával kapcsolatban csak mintavételt és laboratóriumi vizsgálatot végez, az illetékes hatóságoknak csak azt kell biztosítaniuk, hogy ezen feladatok ellátásához megfelelő képzést kapjon. |
|
10. |
A tagállamoknak kölcsönösen el kell ismerniük a hatósági segédszemélyzet számára szervezett vizsgákat, amennyiben e szakemberek határokon átívelő munkát végeznek vagy egy másik tagállamban kívánnak letelepedni. Ezekben az esetekben a vizsgákat azokra a témákra kell korlátozni, amelyek az alkalmazás helye szerinti országban alapvető fontosságúak az emberi egészség és az állatok egészségének védelme szempontjából, amelyekre azonban a származási tagállamban szervezett vizsgák nem térnek ki. |
III. FEJEZET
AZ ILLETÉKES HATÓSÁG ÁLTAL KIJELÖLT SZEMÉLYZET
|
1. |
Az illetékes hatóságok csak olyan személyzetet nevezhetnek ki, amely az 5. pontban meghatározott követelményeknek eleget tevő képzésen vett részt és vizsgát tett. |
|
2. |
Az illetékes hatóságoknak gondoskodniuk kell az 1. pontban említett vizsga megszervezéséről. A vizsgára való alkalmassághoz a jelölteknek bizonyítaniuk kell, hogy részesültek az alábbiakban:
|
|
3. |
A 2. a) pontban említett gyakorlati képzésnek daraboló-üzemekben, hatósági állatorvos felügyelete alatt kell történnie. |
|
4. |
A képzésnek és a vizsgáknak elsősorban a vörös húsokra vagy a baromfihúsra kell vonatkozniuk. E két kategória egyike terén képzésben részesülő és a vizsgán megfelelt személyeknek azonban csak rövidített képzésben kell részt venniük a másik kategóriára vonatkozó vizsga letételéhez. A képzésnek adott esetben ki kell terjednie az elejtett és a tenyésztett vadakra, valamint a nyúlfélékre. |
|
5. |
Az illetékes hatóságok által kijelölt személyzet képzésének a darabolóüzemekkel kapcsolatos alábbi tárgyakra kell kiterjednie, és a vizsgáknak a következők ismeretét kell megerősíteniük:
|
|
6. |
Az illetékes hatóságok az alábbiak tekintetében dönthetnek a képzés és a vizsgák körének leszűkítéséről:
|
|
7. |
Az illetékes hatóságok által kijelölt személyzetnek alkalmasnak kell lennie a multidiszciplináris együttműködésre. |
|
8. |
Az illetékes hatóság által kijelölt segédszemélyzetnek – rendszeres továbbképzési tevékenységek és szakirodalom révén – naprakészen kell tartania ismereteit, és lépést kell tartania a fejlődéssel. Az illetékes hatóságok által kijelölt személyzetnek – lehetőség szerint – évente továbbképzésen kell részt vennie. |
|
9. |
A tagállamoknak kölcsönösen el kell ismerniük a hatósági segédszemélyzet számára szervezett vizsgákat, amennyiben e szakemberek határokon átívelő munkát végeznek vagy egy másik tagállamban kívánnak letelepedni. Ezekben az esetekben a vizsgákat azokra a témákra kell korlátozni, amelyek az alkalmazás helye szerinti országban alapvető fontosságúak az emberi egészség és az állatok egészségének védelme szempontjából, amelyekre azonban a származási tagállamban szervezett vizsgák nem térnek ki. |
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről (HL L 255., 2005.9.30., 22. o.).
|
17.5.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 131/18 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2019/625 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2019. március 4.)
az (EU) 2017/625 európai parlamenti és a tanácsi rendeletnek az egyes emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk szállítmányainak az Unióba történő beléptetésére vonatkozó követelmények tekintetében történő kiegészítéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) és különösen annak 126. cikke (1) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A (EU) 2017/625 rendelet szabályokat állapít meg a tagállamok illetékes hatóságai által végzett hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek elvégzésére vonatkozóan – beleértve a harmadik országokból vagy azok régióiból származó állatok és áruk szállítmányainak az Unióba történő beléptetéséhez teljesítendő követelmények, valamint az emberi fogyasztásra szánt szállítmányokon végzett hatósági ellenőrzések meghatározását – annak biztosítása érdekében, hogy azok megfeleljenek az élelmiszerekre és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó uniós jogszabályoknak. |
|
(2) |
Az (EU) 2017/625 rendelet biztosítja azon felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásának jogalapját, amelyek kiegészítik az említett rendeletben meghatározott, bizonyos állatok és áruk Unióba történő beléptetésére vonatkozó feltételeket. E további követelmények közé tartoznak a következők ellenőrzésére vonatkozó garanciák:
|
|
(3) |
A 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) meghatározza az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek Unióba történő beléptetésére vonatkozó különleges feltételeket, a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) pedig meghatározza az élelmiszerek Unióba történő beléptetésének általános feltételeit. Az (EU) 2017/625 rendelet megállapítja a jelenleg e két rendelet hatálya alá tartozó területekre vonatkozó szabályokat, és azokat 2019. december 14-jei hatállyal hatályon kívül helyezi és felváltja. |
|
(4) |
Az e rendeletben meghatározott követelményeknek biztosítaniuk kell a 854/2004/EK rendeletben és a 882/2004/EK rendeletben meghatározott követelmények fenntartását az egészség magas szintű védelmének biztosítása érdekében, valamint az egyes emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk szállítmányainak az Unióba történő beléptetésével kapcsolatos zavarok elkerülése érdekében. Ugyanakkor az említett két rendeletben megállapított szabályok alkalmazása során szerzett tapasztalatokat kockázatalapú megközelítés alkalmazása révén figyelembe kell venni. |
|
(5) |
A 853/2004/EK rendelet követelményeket határoz meg az állati eredetű termékeket az Unióba importáló élelmiszer-vállalkozók számára. Ennek megfelelően az e rendeletben a hatósági ellenőrzésekre vonatkozóan megállapított kiegészítő követelményeknek összhangban kell lenniük a 853/2004/EK rendeletben már meghatározott követelményekkel. |
|
(6) |
Az (EU) 2017/185 bizottsági rendelet (11)2020. december 31-ig eltérésekről rendelkezik az egyes állati eredetű termékek (például rovarok és hüllőhús), valamint a növényi eredetű termékeket és állati eredetű feldolgozott termékeket egyaránt tartalmazó élelmiszerek (összetett élelmiszer-készítmények) behozatalára vonatkozó közegészségügyi követelményekről szóló 854/2004/EK rendelet vonatkozásában. Az egészség magas szintű védelmének biztosítása érdekében az ilyen termékek Unióba történő beléptetésére vonatkozó követelményeket szintén meg kell határozni az átmeneti intézkedések lejárta előtt az e termékekre vonatkozó uniós szabályok betartásának ellenőrzése érdekében. |
|
(7) |
Egyre több emberi fogyasztásra szánt rovart állítanak elő. Biztosítani kell, hogy az importált rovarok megfeleljenek az élelmiszerekre és az élelmiszer-biztonságra vonatkozó uniós követelményeknek. Ezért az állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba történő beléptetésére ebben a rendeletben megállapított kiegészítő követelményeket a rovarokra is alkalmazni kell. A rovarok az (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (12) összhangban új élelmiszerként is engedélykötelesek lehetnek. |
|
(8) |
2007. október 18-án az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság véleményt (13) fogadott el a hüllőhús emberi fogyasztásával járó közegészségügyi kockázatokról. Számos veszélyt azonosítottak, például a Salmonella és a Trichinella kórokozók jelentette veszélyt. Az Unióba történő beléptetésre vonatkozó követelményeknek ki kell terjedniük az uniós követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére annak érdekében, hogy csökkenjenek az említett veszélyekből eredő kockázatok a hüllőhúsok szállítmányainál. |
|
(9) |
Az összetett élelmiszer-készítmények összetétele befolyásolja az ilyen élelmiszerek fizikai-kémiai jellemzőit, ami különböző kockázatokhoz vezet. Ezért csak olyan összetett élelmiszer-készítmények szállítmányainak Unióba történő beléptetését szabad engedélyezni, amelyek megfelelnek az alkalmazandó követelményeknek, különösen az ilyen élelmiszereket alkotó, állati eredetű feldolgozott termékek származási helyére, magának az élelmiszernek a származási helyére vagy az összetett élelmiszer-készítmények szállítmányait kísérő garanciákra vonatkozóan. Az olyan összetett élelmiszer-készítmények esetében, amelyek alacsony kockázatot jelentenek az emberi egészségre, e rendeletben rendelkezni kell a határállomásokon végzett ellenőrzésektől való eltérésekről. |
|
(10) |
Az egyes emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk szállítmányainak az Unióba történő beléptetésére vonatkozó követelmények megállapításakor hivatkozni kell a 2658/87/EGK tanácsi rendeletben (14) megállapított Kombinált Nómenklatúra szerinti kódokra, hogy egyértelműen azonosítani lehessen ezeket az árukat és állatokat. |
|
(11) |
Az egyes emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk szállítmányai esetében csak akkor engedélyezhető – kockázatelemzés alapján – az Unióba történő beléptetés, ha az ezen állatok és termékek származási harmadik országai vagy régiói biztosítani tudják az ezen emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk biztonságosságára vonatkozó követelményeknek való megfelelést, valamint amennyiben az emberi fogyasztásra szánt árukat megfelelő módon jegyzékbe vették az (EU) 2019/626 bizottsági végrehajtási rendeletben (15). |
|
(12) |
Az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikkének (3) bekezdésében foglalt követelményeken túlmenően az egyes emberi fogyasztásra szánt állatokra és termékekre vonatkozóan egyedi követelményeket kell megállapítani annak érdekében, hogy azok garanciát nyújtsanak a harmadik országokban vagy azok régióiban az élelmiszer-biztonságra vonatkozóan végzett hatósági ellenőrzések hatékonysága tekintetében. Harmadik országok vagy azok régiói csak a bizonyítékok és garanciák benyújtását követően szerepelhetnek a jegyzékekben, feltéve, hogy a harmadik országokból vagy azok régióiból származó érintett állatok és áruk megfelelnek az élelmiszerek biztonságára vonatkozó uniós követelményeknek vagy az azokkal egyenértékűnek elismert, a 96/23/EK irányelvben, a 999/2001/EK, a 178/2002/EK, a 852/2004/EK, a 853/2004/EK, az (EU) 2017/625 rendeletben és az (EU) 2019/624 felhatalmazáson alapuló rendeletben, valamint az (EU) 2019/627 végrehajtási rendeletben megállapított követelményeknek. |
|
(13) |
Egyes emberi fogyasztásra szánt áruk szállítmányainak az Unió területére történő beléptetése csak abban az esetben engedélyezhető, ha a szóban forgó árukat az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (3) bekezdésének e) pontjával összhangban összeállított és naprakészen tartott jegyzékben szereplő létesítményekből adják fel, és ilyen létesítményekben nyerik ki vagy készítik el. Ezen túlmenően, az uniós élelmiszerhigiéniai szabályoknak vagy a legalább az azokkal egyenértékűnek elismert szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében rendelkezni kell arról, hogy az ilyen létesítményekre vonatkozó, az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (3) bekezdésének e) pontjában említett jegyzékek összeállítása és naprakésszé tétele során a harmadik ország az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (3) bekezdése e) pontjának i. és iv. alpontjában említetteken felüli garanciákat nyújtson be. |
|
(14) |
A Bizottságnak nyilvánosságra kell hoznia a létesítmények (EU) 2017/625 rendelet 127. cikkében előírt jegyzékeit, hogy biztosítva legyen az átláthatóság az élelmiszer-vállalkozók és a fogyasztók számára arra vonatkozóan, hogy mely létesítmények léptethetnek be az Unióba ilyen árukat forgalomba hozatal céljából. E követelmények hatékonyságának biztosítása érdekében a tagállamoknak lehetővé kell tenniük az ilyen áruk szállítmányainak beléptetését, feltéve, hogy azokat a hatósági bizonyítványokat, amelyeknek az alkalmazandó uniós szabályok szerint e szállítmányokat kísérniük kell, a harmadik ország illetékes hatóságai a jegyzékek Bizottság általi közzétételét követően adták ki. |
|
(15) |
A létesítményekre vonatkozóan ilyen követelményeket nem kell meghatározni az átszállításra szánt áruk tekintetében, mivel élelmiszer-biztonsági szempontból alacsony kockázatot jelentenek, és nem járnak állatok és áruk forgalomba hozatalával az Unión belül. Nem indokolt továbbá ilyen követelményeket megállapítani azon létesítmények esetében sem, amelyek csak elsődleges termelési tevékenységeket vagy szállítási műveleteket végeznek, amelyek szabályozott hőmérsékletű tárolási feltételeket nem igénylő állati eredetű termékek tárolását, vagy nagymértékben finomított kondroitin-szulfát, hialuronsav, más hidrolizált porctermékek, kitozán, glükózamin, tejoltó, halenyv és aminosavak előállítását végzik a 853/2004/EK rendelet III. mellékletének XVI. szakaszában említettek szerint. |
|
(16) |
A 210/2013/EU bizottsági rendelet (16) előírja, hogy a csírákat termelő létesítményeket a 852/2004/EK rendelet 6. cikkével összhangban az illetékes hatóság hagyja jóvá. Az uniós élelmiszer-higiéniai szabályoknak vagy azokkal legalább egyenértékűnek elismert szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében a csírák csak abban az esetben léptethetők be az Unióba, ha előállításuk olyan létesítményekben történik, amelyek szerepelnek az e rendelettel összhangban összeállított és naprakésszé tett jegyzékekben. |
|
(17) |
Az uniós élelmiszer-higiéniai szabályoknak vagy azokkal legalább egyenértékűnek elismert szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében a friss húst, darált húst, előkészített húst, húskészítményeket, csontokról mechanikusan lefejtett húst és a zselatin és kollagén előállítására szolgáló nyersanyagokat gyártó létesítményekből származó termékek csak abban az esetben léptethetők be az Unióba, ha az említett létesítmények szerepelnek az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (3) bekezdésének e) pontjával összhangban összeállított és naprakésszé tett, és a Bizottság által közzétett jegyzékben. Ezenkívül az e termékek alapanyagául szolgáló nyersanyagoknak olyan létesítményekből (vágóhidak, vadfeldolgozó létesítmények, darabolóüzemek és halászati termékeket kezelő létesítmények) kell származniuk, amelyek szerepelnek az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (3) bekezdésének e) pontjával összhangban összeállított és naprakésszé tett és a Bizottság által közzétett jegyzékekben. |
|
(18) |
A 853/2004/EK rendeletben és az (EU) 2019/627 végrehajtási rendeletben az élő kagylókra, tüskésbőrűekre, zsákállatokra és tengeri haslábúakra megállapított különleges követelményeknek vagy ezekkel legalább egyenértékűnek elismert szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében ezen termékek szállítmányainak az Unióba történő beléptetése csak olyan harmadik országbeli termelési területekről vagy azok régióiból engedélyezhető, amelyek szerepelnek az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (3) bekezdésének e) pontjával összhangban összeállított és naprakésszé tett és a Bizottság által közzétett jegyzékekben. E jegyzékek közzétételének biztosítania kell az átláthatóságot az élelmiszer-vállalkozók és a fogyasztók számára abban a tekintetben, hogy az élő kagylók, tüskésbőrűek, zsákállatok és tengeri haslábúak mely termelési területekről hozhatók be az Unióba. |
|
(19) |
A vonatkozó uniós követelményeknek – különösen a 853/2004/EK rendeletben és az (EU) 2019/627 végrehajtási rendeletben a halászati termékekre megállapított különleges követelményeknek, illetve ezekkel legalább egyenértékűnek elismert szabályoknak – való megfelelés érdekében ezen termékek szállítmányainak az Unióba történő beléptetése csak abban az esetben engedélyezhető, ha a szállítmányokat olyan létesítményekből, harmadik ország lobogója alatt közlekedő hűtőhajókról, feldolgozó- vagy fagyasztóhajókról adják fel, és olyan szárazföldi létesítményekben, harmadik ország lobogója alatt közlekedő hűtőhajókon, feldolgozó- vagy fagyasztóhajókon adják fel, nyerik ki vagy készítik el, amelyek szerepelnek az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (3) bekezdésének e) pontjával összhangban összeállított és naprakésszé tett és a Bizottság által közzétett jegyzékekben. E jegyzékek közzétételének biztosítania kell az átláthatóságot az élelmiszer-vállalkozók és a fogyasztók számára abban a tekintetben, hogy a halászati termékek mely hajókról hozhatók be az Unióba. |
|
(20) |
A 853/2004/EK rendeletben megállapított, az állati eredetű termékek Unióba történő beléptetésére vonatkozó feltételek nem vonatkoznak az összetett élelmiszer-készítményekre. Az említett rendelet azonban előírja, hogy az összetett élelmiszer-készítményeket importáló élelmiszer-vállalkozóknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen élelmiszerekben található, állati eredetű feldolgozott termékek megfeleljenek az említett rendeletben meghatározott követelményeknek. |
|
(21) |
Az összetett élelmiszer-készítményekhez kapcsolódó kockázat az összetevők típusától és tárolási feltételeitől függ. Ezért meg kell határozni az összetett élelmiszer-készítmények szállítmányaira vonatkozó követelményeket annak biztosítása érdekében, hogy az említett kockázatot jelentő összetett élelmiszer-készítményeket olyan országokból exportálják, amelyekből a 2007/777/EK bizottsági határozat (17), a 2006/766/EK bizottsági rendelet (18), a 798/2008/EK bizottsági rendelet (19), a 605/2010/EU bizottsági határozat (20) és a 2011/163/EU bizottsági határozat (21) értelmében engedélyezett az Unióba irányuló export. |
|
(22) |
A 178/2002/EK rendelet által létrehozott élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztási rendszerben beérkezett értesítések száma alapján az emberi fogyasztásra forgalomba hozott bizonyos állatok és áruk szállítmányai fokozott kockázatot jelentenek az uniós élelmiszer-biztonsági követelményeknek való meg nem felelés szempontjából. Az ilyen állatok és áruk emberi fogyasztás céljából forgalomba hozott szállítmányait ezért minden egyes szállítmány esetében egyedileg kell bizonyítványozni a forgalomba hozatal céljából történő uniós beléptetéshez. Az uniós követelményeknek való megfelelés igazolása hozzájárulhat ahhoz, hogy emlékeztessék az élelmiszer-vállalkozókat és a harmadik országoknak vagy azok régióinak az illetékes hatóságait a vonatkozó uniós követelményekre. Árutovábbítás esetén a célra rendelt jelenlegi, külön állategészségügyi bizonyítványt tartalmazó tranzitbizonyítványok használatát továbbra is alkalmazni kell. |
|
(23) |
mivel az (EU) 2017/625 rendelet 2019. december 14-i hatállyal alkalmazandó, e rendeletet is az említett időponttól kezdve kell alkalmazni. Az összetett élelmiszer-készítmények behozatalára vonatkozó közegészségügyi követelmények tekintetében a 853/2004/EK és a 854/2004/EK rendelettől való eltéréseket biztosító átmeneti intézkedéseket az (EU) 2017/185 rendelet határozta meg, és azok az (EU) 2019/759 bizottsági rendelettel (22) összhangban 2021. április 20-ig meghosszabbításra kerülnek. Ezért a zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében az e rendeletben megállapított behozatali követelményeket 2021. április 20-tól kell alkalmazni az összetett élelmiszer-készítményekre, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy és hatály
(1) Ez a rendelet kiegészíti az (EU) 2017/625 rendeletet a harmadik országokból vagy azok régióiból származó, egyes emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk szállítmányainak az Európai Unióba történő beléptetésére vonatkozó követelmények tekintetében annak biztosítása érdekében, hogy azok megfeleljenek az (EU) 2017/625 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett szabályokban meghatározott alkalmazandó követelményeknek vagy azokkal legalább egyenértékűnek elismert követelményeknek.
(2) Az (1) bekezdésben említett követelmények az alábbiakra tejednek ki:
|
a) |
azon állatok és áruk azonosítása, amelyekre az Unióba történő beléptetés tekintetében az alábbi követelmények vonatkoznak:
|
|
b) |
az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (2) bekezdése a) pontjának megfelelően jegyzékbe vett harmadik országból vagy annak valamely régiójából származó egyes állatok és áruk Unióba történő beléptetésére vonatkozó követelmények; |
|
c) |
az a követelmény, hogy harmadik országokból származó bizonyos árukat olyan létesítményekből kell feladni és olyan létesítményekben kell kinyerni vagy elkészíteni, amelyek megfelelnek az (EU) 2017/625 rendelet 126. cikkének (1) bekezdésében említett alkalmazandó követelményeknek, vagy azokkal legalább egyenértékűnek elismert követelmények alapján működnek, és szerepelnek az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (3) bekezdése e) pontja ii. és iii. alpontjának megfelelően összeállított és naprakésszé tett jegyzékekben; |
|
d) |
az (EU) 2017/625 rendelet 126. cikkével összhangban megállapított követelményeken túlmenő azon követelmények, amelyek a következő specifikus áruk forgalomba hozatal céljából az Unióba történő beléptetésére vonatkozóan kerülnek megállapításra:
|
|
e) |
az Unióba történő beléptetésre szánt egyes állatokat és árukat kísérő hatósági bizonyítványokra, hatósági tanúsítványokra és magántanúsítványokra vonatkozó további követelmények. |
(3) Ez a rendelet nem alkalmazandó a következőkre:
|
a) |
nem emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk, ha azonban az állatok és áruk rendeltetési helyét nem határozták meg az Unióba történő beléptetéskor, ezt a rendeletet kell alkalmazni; |
|
b) |
azon emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk, amelyeket kizárólag átszállítanak az Unión keresztül, forgalomba hozatal nélkül. |
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1. „egyenértékű”: egyenértékű a 852/2004/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének e) pontjában meghatározottak szerint;
2. „forgalomba hozatal”: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 8. pontjában meghatározott forgalomba hozatal;
3. „létesítmény”: a 852/2004/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott létesítmény;
4. „magántanúsítvány”: az importáló élelmiszer-vállalkozó által aláírt tanúsítvány;
5. „friss hús”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.10. pontjában meghatározott friss hús;
6. „darált hús”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.13. pontjában meghatározott darált hús;
7. „előkészített hús”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.15. pontjában meghatározott előkészített hús;
8. „húskészítmények”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 7.1. pontjában meghatározott húskészítmények;
9. „csontokról mechanikusan lefejtett hús”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.14. pontjában meghatározott, csontokról mechanikusan lefejtett hús;
10. „zselatin”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 7.7. pontjában meghatározott zselatin;
11. „kollagén”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 7.8. pontjában meghatározott kollagén;
12. „kagylók”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 2.1. pontjában meghatározott kagylók;
13. „halászati termékek”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 3.1. pontjában meghatározott halászati termékek;
14. „összetett élelmiszer-készítmény”: növényi eredetű termékeket és állati eredetű feldolgozott termékeket egyaránt tartalmazó élelmiszer;
15. „hüllők”: az Alligator mississippiensis, a Crocodylus johnstoni, a Crocodylus niloticus, a Crocodylus porosus, a Timon Lepidus, a Python reticulatus, a Python molurus bivittatus és a Pelodiscus sinensis fajba tartozó állatok;
16. „hüllőhús”: tenyésztett hüllők feldolgozatlan vagy feldolgozott, ehető részei, amelyeket adott esetben az (EU) 2015/2283 rendelettel összhangban engedélyeztek és szerepelnek az (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendeletben (23) foglalt jegyzékben;
17. „rovarok”: olyan, emberi fogyasztásra szánt, rovarokból – beleértve a különböző életszakaszokban lévő rovarokat is – vagy azok részeiből álló, azokból elkülönített vagy azokból előállított élelmiszerek, amelyek adott esetben az (EU) 2015/2283 rendelet szerint engedélyezettek és szerepelnek az (EU) 2017/2470 végrehajtási rendeletben foglalt jegyzékben;
18. „csírák”: a 208/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (24) 2. cikkének a) pontjában meghatározott csírák;
19. „elsődleges termelés”: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 17. pontjában meghatározott elsődleges termelés;
20. „vágóhíd”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.16. pontjában meghatározott vágóhíd;
21. „vadfeldolgozó létesítmény”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.18. pontjában meghatározott vadfeldolgozó létesítmény;
22. „darabolóüzem”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.17. pontjában meghatározott darabolóüzem;
23. „termelési terület”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 2.5. pontjában meghatározott termelési terület;
24. „feldolgozóhajó”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 3.2. pontjában meghatározott feldolgozóhajó;
25. „fagyasztóhajó”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 3.3. pontjában meghatározott fagyasztóhajó;
26. „hűtőhajó”: raklapon lévő vagy ömlesztett áruk ellenőrzött hőmérsékletű raktérben vagy kamrákban történő tárolására és szállítására felszerelt hajó;
27. „élelmiszer-vállalkozó”: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 3. pontjában meghatározott élelmiszer-vállalkozó.
3. cikk
Azon állatok és áruk, amelyeknek olyan harmadik országokból vagy azok olyan régióiból kell származniuk, amelyek szerepelnek az (EU) 2017/625 rendelet 126. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett jegyzékben
Az emberi fogyasztásra szánt következő állatok és áruk szállítmányai csak olyan harmadik országból vagy annak olyan régiójából léptethetők be az Unióba, amely szerepel az említett állatok és áruk tekintetében az (EU) 2019/626 végrehajtási rendelet 3–22. cikkében meghatározott jegyzékben:
|
a) |
állati eredetű termékek, – beleértve a hüllőhúst, valamint az egész elpusztult rovarokat, a rovarok részeit és a feldolgozott rovarokat – amelyekre vonatkozóan Kombinált Nómenklatúra szerinti kódok (a továbbiakban: KN-kódok) kerültek meghatározásra a 2658/87/EGK rendelet I. melléklete második részének 1–5., 15. és 16. áruosztályában és Harmonizált Rendszer szerinti kódok (a továbbiakban: HR-kódok) kerültek meghatározásra a 2658/87/EGK rendelet I. melléklete második részének 1702, 1806, 2102, 2103, 2105, 2106, 2202, 2301, 2822, 2932, 3001, 3002, 3501, 3502, 3503, 3504, 3507, 3913, 4101, 4102, 4103, 4110 és 9602 vámtarifaszámai alatt, amennyiben az említett árukat emberi fogyasztásra szánják; |
|
b) |
a 2658/87/EGK rendelet I. melléklete második részében a 0106 49 00 KN-kód alatt említett élő rovarok. |
4. cikk
Egyes állatok és áruk harmadik országból vagy annak régiójából az Unióba történő beléptetésére vonatkozó kiegészítő követelmények
Az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikkének (3) bekezdésében megállapított követelményeken túlmenően a Bizottság csak abban az esetben határozhat a harmadik országoknak vagy azok régióinak az említett rendelet 126. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett jegyzékbe történő felvételéről, ha az alábbi követelményeket a Bizottság a 3. cikkben említett állatokra és termékekre vonatkozó uniós követelményekkel legalább egyenértékűnek ismeri el:
|
a) |
a harmadik ország jogszabályai a következők vonatkozásában:
|
|
b) |
az Unióba szánt állati eredetű termékek esetében a termelésre, előállításra, kezelésre, tárolásra és feladásra ténylegesen alkalmazott higiéniai feltételek; |
|
c) |
a harmadik országból származó állati eredetű termékek forgalomba hozatalával kapcsolatos bármilyen tapasztalat és az Unióba történő beléptetésre vonatkozó bármely hatósági ellenőrzés eredményei; |
|
d) |
rendelkezésre állásuk esetén olyan ellenőrzések eredményei, amelyeket a Bizottság az adott harmadik országban olyan állatokkal és árukkal kapcsolatban végzett, amelyekre vonatkozóan a harmadik ország az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (2) bekezdésének megfelelően már jegyzékbe van véve, különösen az ellenőrzött harmadik ország illetékes hatóságai által végzett értékelés eredményei, valamint azok az intézkedések, amelyeket az illetékes hatóságok tettek a Bizottság által végzett ilyen ellenőrzéseket követően tett ajánlások fényében; |
|
e) |
adott esetben a Bizottság által jóváhagyott, a zoonózisokkal szembeni védekezésre irányuló program megléte, végrehajtása és az arra vonatkozó tájékoztatás; |
|
f) |
adott esetben a Bizottság által jóváhagyott, a maradékanyagokkal szembeni védekezésre irányuló program megléte, végrehajtása és az arra vonatkozó tájékoztatás, a 96/23/EK irányelvnek megfelelően; |
5. cikk
Harmadik országból származó bizonyos áruknak az Unióba történő beléptetésére vonatkozó követelmények a létesítmények tekintetében
(1) A következő áruk szállítmányai csak abban az esetben léptethetők be az Unió területére, ha a szóban forgó szállítmányokat az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (3) bekezdése e) pontjának ii. és iii. alpontjával összhangban összeállított és naprakészen tartott jegyzékben szereplő létesítményekből adják fel, és olyan létesítményekben nyerik ki vagy készítik el:
|
a) |
azon állati eredetű termékek, amelyekre vonatkozóan a 853/2004/EK rendelet III. melléklete követelményeket állapít meg, és amelyekre vonatkozóan KN-kódok kerültek meghatározásra a 2658/87/EGK rendelet I. melléklete 2. részének 2–5., 15 és 16. áruosztályában, valamint HR-kódok kerültek megállapításra a 2658/87/EGK rendelet I. melléklete második részének 2102, 2103, 2105, 2106, 2202, 2301, 2822, 2932, 3001, 3002, 3501, 3502, 3503, 3504, 3507, 3913, 4101, 4102, 4103 és 4110 vámtarifaszámai alatt; |
|
b) |
az alábbi HR-kódok alatt meghatározott csírák: a 2658/87/EGK rendelet I. melléklete második részében a 0704 90, 0706 90, 0708 10, 0708 20, 0708 90 és 1214 90 KN-kód. |
(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett létesítmények csak akkor vehetők fel az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (3) bekezdésének e) pontja szerinti jegyzékekbe, ha az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (3) bekezdése e) pontjának ii. és iv. alpontjában meghatározott biztosítékokon kívül a harmadik ország garanciát nyújt az alábbiakra is:
|
a) |
az említett létesítmények, úgymint az állati eredetű termékek előállítása során felhasznált állati eredetű nyersanyagot kezelő valamennyi létesítmény is megfelelnek az (EU) 2017/625 rendelet 126. cikke (1) bekezdésében említett alkalmazandó követelményeknek, különösen a 853/2004/EK rendelet alkalmazandó követelményeinek, vagy azokkal legalább egyenértékűnek elismert követelmények alapján működnek; |
|
b) |
adott esetben a létesítmény kizárólag olyan állati eredetű nyersanyagokat kezel, amelyek olyan harmadik országokból származnak, amelyek az adott termékkategóriára vonatkozóan a 96/23/EK irányelvvel összhangban jóváhagyott szermaradék-megfigyelési tervvel rendelkeznek, vagy amelyek a tagállamokból származnak; |
|
c) |
tényleges hatáskörrel rendelkezik a létesítményekből az Unióba irányuló kivitel leállítására, amennyiben a létesítmények nem felelnek meg a vonatkozó uniós követelményeknek vagy nem azokkal legalább egyenértékűnek elismert követelmények alapján működnek. |
(3) A Bizottság a tagállamok rendelkezésére bocsát minden olyan új és naprakésszé tett jegyzéket, amelyet a harmadik ország illetékes hatóságaitól kap az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (3) bekezdése e) pontjának iii. alpontjával összhangban, és ezeket a jegyzékeket a honlapján közzéteszi.
(4) A tagállamoknak lehetővé kell tenniük az (1) bekezdésben említett szállítmányok Unióba történő beléptetését, feltéve, hogy azokat a hatósági bizonyítványokat, amelyeknek az alkalmazandó uniós szabályok szerint a szállítmányokat kísérniük kell, a harmadik ország illetékes hatóságai azzal a nappal kezdődően adták ki, hogy a Bizottság közzétette az (1) bekezdésben említett jegyzékeket.
6. cikk
Azok a létesítmények, amelyek nem tartoznak az 5. cikk (1) bekezdésében szereplő követelmények hatálya alá
Az 5. cikkben megállapított követelmények nem vonatkoznak azokra a létesítményekre, amelyek kizárólag a következő tevékenységeket végzik:
|
a) |
elsődleges termelés; |
|
b) |
szállítási tevékenységek; |
|
c) |
szabályozott hőmérsékletű tárolási feltételeket nem igénylő állati eredetű termékek tárolása; |
|
d) |
nagymértékben finomított kondroitin-szulfát, hialuronsav, más hidrolizált porctermékek, kitozán, glükózamin, tejoltó, halenyv és aminosavak előállítása, amelyek szerepelnek a 853/2004/EK rendelet III. mellékletének XVI. szakaszában, valamint a 2658/87/EGK rendelet I. melléklete második részének 2833, ex 3913, 2930, ex 2932, 3507 és 3503 vámtarifaszámai alatt vannak feltüntetve a KN-kódok között. |
7. cikk
Friss hús, darált hús, előkészített hús, húskészítmények, csontokról mechanikusan lefejtett hús és a zselatin és kollagén előállítására szánt nyersanyagok szállítmányaira vonatkozó követelmények
A következő állati eredetű termékek szállítmányai csak akkor léptethetők be az Unióba, ha azokat olyan vágóhidakon, vadfeldolgozó létesítményekben, darabolóüzemekben és halászati termékeket kezelő létesítményekben kinyert nyersanyagokból állították elő, amelyek szerepelnek a létesítményeknek az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (3) bekezdésének e) pontjával összhangban összeállított és naprakészen tartott jegyzékében:
|
a) |
friss hús; |
|
b) |
darált hús; |
|
c) |
előkészített hús; |
|
d) |
húskészítmények és csontokról mechanikusan lefejtett hús; |
|
e) |
a 853/2004/EK rendelet III. melléklete XIV. szakasza I. fejezete 4. pontjának a) alpontjában, illetve XV. szakasza I. fejezete 4. pontjának a) alpontjában említett, zselatin vagy kollagén előállítására szolgáló nyersanyagok. |
8. cikk
Az élő kagylók, tüskésbőrűek, zsákállatok és tengeri haslábúak szállítmányaira vonatkozó követelmények
(1) A 6. cikkben foglaltak ellenére az olyan élő kagylók, tüskésbőrűek, zsákállatok és tengeri haslábúak szállítmányai, amelyekre KN-kódok kerültek meghatározásra a 2658/87/EGK rendelet I. melléklete második részének 0307 vámtarifaszáma alatt, csak olyan harmadik országbeli termelési területekről hozhatók be az Unióba, amelyek szerepelnek a harmadik ország illetékes hatóságai által az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (3) bekezdésének e) pontja szerint összeállított és a Bizottság által közzétett jegyzékekben.
(2) A következő termékek hozhatók be az Unióba olyan termelési területekről, amelyeket a harmadik országbeli illetékes hatóságok nem osztályoztak az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkének (6) bekezdése szerint:
|
a) |
Pectinidae, kivéve, ha az (EU) 2019/627 végrehajtási rendelet 57. cikke által létrehozott hatósági megfigyelési programokból származó adatok lehetővé teszik az illetékes hatóságok számára a 853/2004/EK rendelet III. melléklete VII. szakasza IX. fejezetének 2. pontjában meghatározott halászati területek osztályozását; |
|
b) |
a nem filtráló tengeri csigák és a nem filtráló Holothuroidea-k. |
9. cikk
A termelési területek jegyzékbe vétele
(1) Mielőtt a 8. cikk (1) bekezdésében említett jegyzékeket a harmadik ország illetékes hatóságai elkészítik, különösen figyelembe kell venni azokat a garanciákat, amelyeket a harmadik ország illetékes hatóságai adhatnak a termelési területek osztályozásáról és ellenőrzéséről szóló 2019/627 végrehajtási rendelet 52. cikkében foglalt követelményeknek való megfelelés tekintetében.
Az ilyen jegyzékek összeállítását megelőzően a Bizottság helyszíni ellenőrző látogatást tesz.
(2) A 8. cikk (1) bekezdésében említett jegyzékek összeállítását követően, és amennyiben a harmadik ország illetékes hatóságai megfelelő biztosítékot nyújtanak a felelősségi körükbe tartozó termelési területek kezelésére és ellenőrzésére vonatkozóan, a bizottsági helyszíni ellenőrző látogatást nem kell elvégezni azelőtt, hogy egy új termelési területet felvesznek egy, az 5. cikkel összhangban létrehozott meglévő jegyzékbe.
10. cikk
A halászati termékekre vonatkozó különleges követelmények
Azon halászati termékek szállítmányai, amelyekre KN-kódok kerültek meghatározásra a 2658/87/EGK rendelet I. melléklete második részének 0301, 0302, 0303, 0304, 0305, 0306, 0307, 0308, 1504, 1516, 1603, 1604, 1605 és 2106 vámtarifaszámai alatt, csak abban az esetben léptethetők be az Unióba forgalomba hozatal céljából, ha azokat előállításuk bármely szakaszában egy olyan szárazföldi létesítményben, feldolgozó- vagy fagyasztóhajón nyerték ki vagy készítették el, vagy olyan hűtőházban vagy hűtőhajón tárolták, amely szerepel egy, az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (3) bekezdése e) pontjának megfelelően összeállított és naprakésszé tett és a Bizottság által közzétett jegyzékben.
11. cikk
(1) A hajókat abban az esetben lehet felvenni az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke (3) bekezdése e) pontjának ii. alpontjában említett létesítmények jegyzékeibe, ha a harmadik ország illetékes hatóságai, amelynek a lobogója alatt a hajó közlekedik, valamint egy másik olyan harmadik ország illetékes hatóságai, amelyre a hajó lobogója szerinti harmadik ország illetékes hatóságai átruházták az érintett hajó ellenőrzésének feladatát, közös közleményt nyújtanak be a Bizottsághoz, amelyben kijelentik, hogy az alábbi négy követelmény mindegyike teljesül:
|
a) |
mindkét harmadik ország szerepel az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikkének (3) bekezdésével összhangban összeállított, az olyan harmadik országokat vagy azok olyan régióit tartalmazó jegyzékben, amelyekből engedélyezett a halászati termékeknek az Unió területére történő beléptetése; |
|
b) |
az érintett hajóról származó, az Unióban történő forgalomba hozatalra szánt valamennyi halászati terméket közvetlenül abban a harmadik országban rakodják ki, amelyre az a harmadik ország, amelynek lobogója alatt a hajó közlekedik, az érintett hajók ellenőrzésének felelősségét átruházta; |
|
c) |
a felhatalmazott illetékes hatóságok átvizsgálták a hajót, és kijelentették, hogy az megfelel a vonatkozó uniós követelményeknek; |
|
d) |
a felhatalmazott illetékes hatóságok kijelentették, hogy rendszeresen átvizsgálják a hajót annak biztosítása érdekében, hogy az továbbra is megfeleljen a vonatkozó uniós követelményeknek. |
(2) A hajókat abban az esetben lehet felvenni az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikkének (3) bekezdésében említett létesítmények jegyzékeibe, ha azon harmadik ország illetékes hatóságai, amelynek a lobogója alatt a hajó közlekedik, valamint azon tagállam illetékes hatóságai, amelyre a hajó lobogója szerinti harmadik ország illetékes hatóságai átruházták az érintett hajó ellenőrzésének felelősségét, közös közleményt nyújtanak be a Bizottságnak, amelyben kijelentik, hogy az alábbi négy követelmény mindegyike teljesül:
|
a) |
az érintett hajóról származó, az Unióban történő forgalomba hozatalra szánt összes halászati terméket közvetlenül az említett tagállamban rakodják ki; |
|
b) |
az adott tagállam illetékes hatóságai átvizsgálták a hajót, és kijelentették, hogy az megfelel az uniós követelményeknek; |
|
c) |
az említett tagállam illetékes hatóságai kijelentették, hogy rendszeresen átvizsgálják a hajót annak biztosítása érdekében, hogy az továbbra is megfeleljen a vonatkozó uniós követelményeknek. |
(3) Amennyiben a halászati termékek szállítmányait közvetlenül valamely harmadik ország lobogója alatt közlekedő hűtőhajóról, feldolgozó- vagy fagyasztóhajóról léptetik be az Unióba, az (EU) 2019/628 bizottsági végrehajtási rendelet (25) 13. cikkének (3) bekezdésében említett hatósági bizonyítványt a kapitány írhatja alá.
12. cikk
Az összetett élelmiszer-készítmények szállítmányaira vonatkozó követelmények
(1) A 2658/87/EGK rendelet I. melléklete második részének 1601, 1602, 1603, 1604, 1605, 1901, 1902, 1905, 2004, 2005, 2103, 2104, 2105 és 2106 vámtarifaszámai alatt HR-kódokkal jelölt összetett élelmiszer-készítmények csak abban az esetben léptethetők be az Unióba forgalomba hozatal céljából, ha az összetett élelmiszer-készítményekben lévő valamennyi állati eredetű feldolgozott terméket egy olyan harmadik országban vagy annak olyan régiójában található létesítményben állították elő, amely engedéllyel rendelkezik az említett állati eredetű feldolgozott termékek Unióba történő kivitelére a 5. cikknek megfelelően, vagy pedig tagállamokban lévő létesítményekben.
(2) Mindaddig, amíg a Bizottság létre nem hozza az összetett élelmiszer-készítmények Unióba történő kivitele tekintetében engedélyezett harmadik országoknak vagy azok régióinak a speciális jegyzékét, a harmadik országokból vagy azok régióiból származó összetett élelmiszer-készítmények szállítmányai a következő szabályok betartása mellett léphetnek be az Unió területére:
|
a) |
az (1) bekezdésben említett olyan összetett élelmiszer-készítményeknek, amelyeket ellenőrzött hőmérséklet mellett kell szállítani vagy tárolni, olyan harmadik országokból vagy azok olyan régióiból kell származniuk, amelyek engedéllyel rendelkeznek a végtermékben található valamennyi állati eredetű feldolgozott termék Unióba irányuló kivitelére a 2007/777/EK bizottsági határozat, a 605/2010/EU bizottsági rendelet, a 2006/766/EK bizottsági határozat, a 798/2008/EK bizottsági rendelet (26) és a 2011/163/EU bizottsági határozat értelmében; |
|
b) |
az (1) bekezdésben említett olyan, tetszőleges mennyiségű feldolgozott húst tartalmazó összetett élelmiszer-készítményeknek, amelyeket nem kell ellenőrzött hőmérsékleten szállítani vagy tárolni, olyan harmadik országokból vagy azok olyan régióiból kell származniuk, amelyek a 2007/777/EK bizottsági határozat és a 2011/163/EU bizottsági határozat értelmében engedéllyel rendelkeznek az összetett élelmiszer-készítményekben található húskészítményeknek az Unióba történő kivitelére; |
|
c) |
az (1) bekezdésben említett olyan összetett élelmiszer-készítményeknek, amelyeket nem kell ellenőrzött hőmérsékleten szállítani vagy tárolni, és amelyek a feldolgozott hústól eltérő olyan állati eredetű feldolgozott termékeket tartalmaznak, amelyekre vonatkozóan a 853/2004/EK rendelet III. melléklete követelményeket állapít meg, olyan harmadik országokból vagy azok olyan régióiból kell származniuk, amelyekből az uniós állategészségügyi és közegészségügyi követelmények alapján engedélyezett a húskészítmények, a tejtermékek, a kolosztrumalapú termékek, a halászati termékek és a tojástermékek Unióba történő kivitele, és amelyeket ezen állati eredetű termékek legalább egyike tekintetében jegyzékbe vettek a 2007/777/EK bizottsági határozat, a 605/2010/EU bizottsági rendelet, a 2006/766/EK bizottsági határozat és a 798/2008/EK bizottsági rendelet szerint, valamint a 2011/163/EU bizottsági határozat mellékletében egy, a 96/23/EK irányelvnek megfelelően jóváhagyott, maradékanyag-ellenőrzési terv alapján. |
13. cikk
Hatósági bizonyítványok
(1) Az alábbi termékeket tartalmazó szállítmány csak akkor léptethető be az Unióba, ha a szállítmányt hatósági bizonyítvány kíséri:
|
a) |
állati eredetű termékek, amelyekre vonatkozóan KN-kódok kerültek meghatározásra a 2658/87/EGK rendelet I. melléklete második részének 2–5., 15. és 16. áruosztályában és HR-kódok kerültek meghatározásra a 2658/87/EGK rendelet I. melléklete második részének 1506, 1521, 1601, 1602, 1603, 1604, 1605, 2102, 2103, 2105, 2106, 2202, 2301, 2932, 3001, 3002, 3501, 3502, 3503, 3504, 3507, 3913, 4101, 4102, 4103, 4110 és 9602 vámtarifaszámai alatt, amennyiben az említett árukat emberi fogyasztásra szánják; |
|
b) |
a 2658/87/EGK rendelet I. melléklete második részében a 0106 49 00 KN-kód alatt említett élő rovarok; |
|
c) |
csírák és csírák előállítására szánt magvak, amelyekre a következő HR-kódok hivatkoznak a 2658/87/EGK rendelet I. melléklete második részében: 0704 90, 0706 90, 0708 10, 0708 20, 0708 90, 0713 10, 0713 33, 0712 34, 0712 35, 0713 39, 0713 40, 0712 50, 0712 60, 0713 90, 0910 99, 1201 10, 1201 90, 1207 50, 1207 99, 1209 10, 1209 21, 1209 91 vagy 1214 90. |
(2) Az (1) bekezdésben említett hatósági bizonyítványok tanúsítják, hogy a termékek megfelelnek a következőknek:
|
a) |
a 178/2002/EK, a 852/2004/EK és a 853/2004/EK rendeletben meghatározott követelmények, illetve e követelményekkel egyenértékűnek elismert rendelkezések; |
|
b) |
az Unióba történő beléptetésre vonatkozóan ebben a rendeletben meghatározott különleges követelmények. |
(3) Az (1) bekezdésben említett hatósági bizonyítványok tartalmazhatnak a közegészségügyi és állategészségügyi kérdésekre vonatkozó egyéb uniós jogszabályokkal összhangban előírt adatokat.
(4) Az (1) bekezdés c) pontjában említett, csírákra és csírák előállítására szánt magvakra vonatkozó hatósági bizonyítvány addig kíséri a szállítmányt, amíg az el nem éri a hatósági bizonyítványban feltüntetett rendeltetési helyét. A szállítmány felosztása esetén a szállítmány minden egyes részét kísérnie kell a hatósági bizonyítvány egy-egy másolatának.
14. cikk
Magántanúsítvány
(1) A 12. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett összetett élelmiszer-készítmények szállítmányait egy, az importáló élelmiszer-vállalkozó által elkészített és aláírt magántanúsítvány kíséri, amely megerősíti, hogy a szállítmányok megfelelnek az (EU) 2017/625 rendelet 126. cikkének (1) bekezdésében említett vonatkozó követelményeknek.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve az (EU) 2017/625 rendelet 48. cikkének h) pontjával összhangban a határállomásokon végzett hatósági ellenőrzések alól mentesített termékek esetében a magántanúsítványnak a forgalomba hozatal időpontjáig kísérnie kell a termékeket.
(3) Az (1) bekezdésben említett magántanúsítvány biztosítja a szállítmány nyomonkövethetőségét, és tartalmazza a következőket:
|
a) |
az importált áruk feladójának és címzettjének adatai; |
|
b) |
az összetett élelmiszer-készítményekben található növényi eredetű termékek és állati eredetű feldolgozott termékek jegyzéke az összetett élelmiszer-készítmények gyártásához való felhasználáskor mért tömegük szerinti csökkenő sorrendben feltüntetve; |
|
c) |
a 853/2004/EK rendelet 4. cikke (2) bekezdése szerinti, az összetett élelmiszer-készítményekben található állati eredetű feldolgozott termékeket előállító létesítmény(ek)nek az importáló élelmiszer-vállalkozó által feltüntetett engedélyezési száma. |
(4) Az (1) bekezdésben említett magántanúsítvány tanúsítja, hogy:
|
a) |
az összetett élelmiszer-készítményt előállító harmadik országot vagy annak régióját az állati eredetű termékek alábbi kategóriái közül legalább egy tekintetében jegyzékbe vették:
|
|
b) |
az összetett élelmiszer-készítményeket előállító létesítmény megfelel a 852/2004/EK rendeletben előírtakkal egyenértékű higiéniai szabványoknak; |
|
c) |
az összetett élelmiszer-készítményt nem kell ellenőrzött hőmérsékleten tárolni vagy szállítani; |
|
d) |
az összetett élelmiszer-készítményekben található állati eredetű feldolgozott termékek olyan harmadik országokból vagy azok olyan régióiból származnak, amelyek engedéllyel rendelkeznek valamennyi állati eredetű feldolgozott terméknek az Unióba történő kivitelére, vagy a termékek az Unióból származnak, és jegyzékbe foglalt létesítmény(ek)ből szerzik be őket; |
|
e) |
az összetett élelmiszer-készítményekben található állati eredetű feldolgozott termékeket alávetették legalább a 2007/777/EK bizottsági határozat és a 605/2010/EU bizottsági rendelet értelmében az említett termékekre előírt kezelésnek, rövid leírást adva a terméken alkalmazott valamennyi eljárásról és az alkalmazott hőmérsékletről. |
15. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2019. december 14-től kell alkalmazni. A 12. cikkben és a 14. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott követelményeket azonban 2021. április 21-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2019. március 4-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 95., 2017.4.7., 1. o.
(2) A Tanács 96/23/EK irányelve (1996. április 29.) az egyes élő állatokban és állati termékekben lévő anyagok és azok maradványainak ellenőrzésére szolgáló intézkedésekről, valamint a 85/358/EGK és 86/469/EGK irányelvek, továbbá a 89/187/EGK és 91/664/EGK határozatok hatályon kívül helyezéséről (HL L 125., 1996.5.23., 10. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 999/2001/EK rendelete (2001. május 22.) egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 147., 2001.5.31., 1. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.).
(7) A Bizottság (EU) 2019/624 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. február 8.) a hús előállításával, valamint az élő kagylók termelési és átmosó területeivel kapcsolatos hatósági ellenőrzéseknek az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban történő elvégzésére vonatkozó különleges szabályokról (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).
(8) A Bizottság (EU) 2019/627 végrehajtási rendelete (2019. március 15.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékeken az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban végzendő hatósági ellenőrzésekre vonatkozó egységes gyakorlati rendelkezések megállapításáról és a 2074/2005/EK bizottsági rendeletnek a hatósági ellenőrzések tekintetében történő módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 51. oldalát).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 854/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 206. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 882/2004/EK rendelete (2004. április 29.) a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állategészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről (HL L 165., 2004.4.30., 1. o.).
(11) A Bizottság (EU) 2017/185 rendelete (2017. február 2.) a 853/2004/EK és a 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó átmeneti intézkedések megállapításáról (HL L 29., 2017.2.3., 21. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2283 rendelete (2015. november 25.) az új élelmiszerekről, az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1852/2001/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 327., 2015.12.11., 1. o.).
(13) http://www.efsa.europa.eu/en/efsajournal/pub/578.
(14) A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).
(15) A Bizottság (EU) 2019/626 végrehajtási rendelete (2019. március 5..) az egyes emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk Európai Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók jegyzékeiről, valamint az (EU) 2016/759 végrehajtási rendelet e jegyzékek tekintetében történő módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 31. oldalát).
(16) A Bizottság 210/2013/EU rendelete (2013. március 11.) a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerint a csírákat termelő létesítmények engedélyezéséről (HL L 68., 2013.3.12., 24. o.).
(17) A Bizottság 2007/777/EK határozata (2007. november 29.) a harmadik országokból származó, emberi fogyasztásra szánt bizonyos húskészítmények és kezelt gyomor, hólyag és belek behozatalára vonatkozó állat- és közegészségügyi feltételek és bizonyítványminták megállapításáról, valamint a 2005/432/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2007.11.30., 49. o.).
(18) A Bizottság 2006/766/EK határozata (2006. november 6.) a kéthéjú kagylók, tüskésbőrűek, zsákállatok, tengeri haslábúak és halászati termékek behozatala tekintetében engedélyezett harmadik országok és területek jegyzékének létrehozásáról (HL L 320., 2006.11.18., 53. o.).
(19) A Bizottság 798/2008/EK rendelete (2008. augusztus 8.) azon harmadik országok, területek, övezetek és területi egységek jegyzékének megállapításáról, ahonnan baromfi és baromfitermékek behozhatók a Közösségbe és átszállíthatók a Közösségen, valamint az állategészségügyi bizonyítványok követelményeinek megállapításáról (HL L 226., 2008.8.23., 1. o.).
(20) A Bizottság 605/2010/EU rendelete (2010. július 2.) az emberi fogyasztásra szánt nyers tejnek és tejtermékeknek, kolosztrumnak és kolosztrumalapú termékeknek az Európai Unióba történő beléptetésére vonatkozó állategészségügyi és közegészségügyi feltételek, illetve a szükséges állategészségügyi bizonyítványokra vonatkozó feltételek megállapításáról (HL L 175., 2010.7.10., 1. o.).
(21) A Bizottság 2011/163/EU határozata (2011. március 16.) a harmadik országok által a 96/23/EK tanácsi irányelv 29. cikkének megfelelően benyújtott tervek jóváhagyásáról (HL L 70., 2011.3.17., 40. o.).
(22) A Bizottság (EU) 2019/759 rendelete (2019. május 13.) a növényi eredetű termékeket és állati eredetű feldolgozott termékeket egyaránt tartalmazó élelmiszerek (összetett élelmiszer-készítmények) behozatalát érintő közegészségügyi követelmények alkalmazására vonatkozó átmeneti intézkedések megállapításáról (HL L 125., 2019.5.14., 11. o.).
(23) A Bizottság (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelete (2017. december 20.) az új élelmiszerek uniós jegyzékének az új élelmiszerekről szóló (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő megállapításáról (HL L 351., 2017.12.30., 72. o.).
(24) A Bizottság 208/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. március 11.) a csírák és a csírák előállítására szánt magvak nyomonkövethetőségének követelményeiről (HL L 68., 2013.3.12., 16. o.).
(25) A Bizottság (EU) 2019/628 végrehajtási rendelete (2019. április 8.) a bizonyos állatokra és árukra vonatkozó hatósági bizonyítványmintákról, valamint a 2074/2005/EK rendeletnek és az (EU) 2016/759 végrehajtási rendeletnek a bizonyítványminták tekintetében történő módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 101. oldalát).
(26) A Bizottság 798/2008/EK rendelete (2008. augusztus 8.) azon harmadik országok, területek, övezetek és területi egységek jegyzékének megállapításáról, ahonnan baromfi és baromfitermékek behozhatók a Közösségbe és átszállíthatók a Közösségen, valamint az állategészségügyi bizonyítványok követelményeinek megállapításáról (HL L 226., 2008.8.23., 1. o.).
|
17.5.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 131/31 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2019/626 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2019. március 5.)
az egyes emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk Európai Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók jegyzékeiről, valamint az (EU) 2016/759 végrehajtási rendelet e jegyzékek tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) és különösen annak 127. cikke (2) bekezdésére,
a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságával folytatott konzultációt követően,
mivel:
|
(1) |
A (EU) 2017/625 rendelet szabályokat állapít meg a tagállamok illetékes hatóságai által végzett azon hatósági ellenőrzésekre és más ellenőrzési tevékenységekre vonatkozóan, amelyek célja az uniós jogszabályoknak többek között az élelmiszer-biztonság területén a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszában való megfelelés ellenőrzése. Közelebbről előírja, hogy bizonyos állatok és áruk csak olyan harmadik országból vagy annak olyan régiójából léptethetők be az Unióba, amely szerepel a Bizottság e célra összeállított jegyzékében. |
|
(2) |
A Bizottság (EU) 2019/625 felhatalmazáson alapuló rendelete (2) kiegészíti az (EU) 2017/625 rendeletet a harmadik országokból vagy azok régióiból származó bizonyos emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk szállítmányainak az Unióba történő beléptetésére vonatkozó feltételek tekintetében annak biztosítása érdekében, hogy az említett állatok és áruk megfeleljenek az (EU) 2017/625 rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a) pontjában hivatkozott szabályokban előírt követelményeknek (élelmiszer-biztonság) vagy azokkal legalább egyenértékűnek elismert követelményeknek. E feltételek magukban foglalják azon emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk azonosítását, amelyekre az (EU) 2017/625 rendelet 126. cikke (2) bekezdésének a) pontjának megfelelően alkalmazandó az a követelmény, hogy olyan harmadik országból vagy harmadik országbeli régióból kell érkezniük, amely szerepel egy e célra összeállított jegyzéken. |
|
(3) |
Az olyan harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók jegyzékeit, ahonnan megengedett egyes emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk szállítmányainak az Unióba történő beléptetése, egyrészt az élelmiszer-biztonsági követelményeknek való megfelelés biztosítása céljából a 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 11. cikkének (1) bekezdésével összhangban állították össze, amely rendeletet 2019. december 14-étől hatályon kívül helyezi az (EU) 2017/625 rendelet, másrészt pedig az állategészségügyi követelményeknek való megfelelés biztosítása céljából, a 2002/99/EK tanácsi irányelv (4) 8. cikke (1) bekezdésének értelmében. Mivel az emberi és állati egészséggel szemben támasztott követelményeknek való megfelelést szükségesnek ítélték, az (EU) 2016/759 bizottsági végrehajtási rendelet (5), a 206/2010/EU bizottsági rendelet (6), a 119/2009/EK bizottsági rendelet (7), a 2007/777/EK bizottsági rendelet (8), a 2003/779/EK bizottsági határozat (9), valamint a 605/2010/EU bizottsági rendelet (10) mindkét területre kiterjedő közös jegyzéket hozott létre. |
|
(4) |
Az olyan harmadik országoknak vagy azok régióinak a kiegészítő jegyzékeit, amelyekből a kagylóknak, tüskésbőrűeknek, zsákállatoknak, tengeri haslábúaknak és halászati termékeknek az Unió területére történő beléptetése közegészségügyi megfontolásokból engedélyezett, a 854/2004/EK rendelet 11. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott 2006/766/EK bizottsági határozat (11) hozta létre. |
|
(5) |
mivel a 854/2004/EK rendeletet az (EU) 2017/625 rendelet 2019. december 14-i hatállyal hatályon kívül helyezi, valamint annak érdekében, hogy egyetlen jogi aktus jöjjön létre, amely összegyűjti az összes harmadik országot, illetve azok régióit, hogy élelmiszer- és élelmiszer-biztonsági szempontból jegyzékbe vegyenek az Unió piacán lévő egyes állatokat és árukat, helyénvaló ezen állatok és áruk e rendeletben történő listájának meghatározása. |
|
(6) |
mivel az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) végrehajtásával összefüggésben megbeszélések folynak azon harmadik országoknak vagy azok régióinak a jegyzékbe való felvételére vonatkozó követelményekről, amelyekből az egyes állati eredetű termékeknek az Unióba történő behozatala állategészségügyi okokból engedélyezett, helyénvaló ezen állati eredetű termékek jegyzékét is felsorolni a párhuzamos jegyzékek elkerülése érdekében, a meglévő állategészségügyi okok közötti kereszthivatkozások rögzítésével. E jegyzékek a 854/2004/EK rendelet és a 2002/99/EK tanácsi irányelv alapján készültek, az érintett harmadik országok kérésére. Az e jegyzékekbe való felvételhez a harmadik országok illetékes hatóságai megfelelő biztosítékokat nyújtottak, különösen az uniós élelmiszerjognak való megfelelés vagy az azzal való egyenértékűség, valamint a harmadik ország illetékes hatóságainak szervezete tekintetében. Ezért – az (EU) 2017/625 rendelet összhangban – nem szükséges újraértékelni az e feltételeknek való megfelelést. |
|
(7) |
Helyénvaló fenntartani az élelmiszerekkel és az élelmiszer-biztonsággal kapcsolatos (EU) 2017/625 rendelet alkalmazásában az állategészségügyi okokból megállapított közös jegyzékeket, és összehangolt megközelítést alkalmazni oly módon, hogy harmadik országok és azok régiói csak abban az esetben kerülnek bele e jegyzékbe, ha a maradékanyag-vizsgálati program a 96/23/EK tanácsi irányelvvel (13) összhangban jóváhagyásra került. |
|
(8) |
A 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) követelményeket állapít meg az állati eredetű termékeket és az összetett élelmiszer-készítményeket importáló élelmiszer-vállalkozók számára. A rendelet különösen arról rendelkezik, hogy a harmadik országokból vagy azok régióiból származó állati eredetű termékeket importáló élelmiszer-vállalkozóknak biztosítaniuk kell, hogy a feladó harmadik ország szerepel azon harmadik országok jegyzékében, amelyekből az ilyen termékek behozatala engedélyezett. |
|
(9) |
Az (EU) 2017/185 bizottsági rendelet (15) a 853/2004/EK rendeletben megállapított behozatali feltételektől való eltérésekről és az állati eredetű termékekre történő alkalmazásáról szóló átmeneti intézkedéseket ír elő, amelyek 2020. december 31-ig alkalmazandók. |
|
(10) |
Ezért legkésőbb az (EU) 2017/185 rendeletben megállapított átmeneti intézkedések lejárta előtt kiegészítő jegyzékeket kell összeállítani a harmadik országokról vagy azok régióiról annak érdekében, hogy el lehessen kerülni az állati eredetű termékek szállítmányai Unióba történő beléptetésének felfüggesztését. A jegyzéket különösen a kiolvasztott állati zsiradékok és töpörtyű, a hüllőhús, a rovarok és a tisztított állati belek esetében kell összeállítani. |
|
(11) |
A rovarokból – beleértve az élő rovarokat is – vagy azok részeiből, álló, azokból izolált vagy előállított élelmiszereket az (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (16) összhangban új élelmiszerekre vonatkozó engedélyezési eljárásnak kell alávetni. Helyénvaló összeállítani e termékcsoportok listáját. |
|
(12) |
A (EU) 2017/185 rendelet által előírt átmeneti intézkedések lejárta előtt össze kell állítani azon állati eredetű termékek jegyzékét, amelyek nem szerepelnek e rendeletben annak érdekében, hogy ne kerüljön veszélybe a jelenleg importált, állati eredetű termékek Unióba történő beléptetése, amelyek alapvető fontosságúak az európai élelmiszer-vállalkozók számára. |
|
(13) |
Az (EU) 2017/185 rendeletben meghatározott, egyes állati eredetű termékekre és összetett termékekre vonatkozó átmeneti intézkedések bevezetésére azért került sor, mert azok – a belőlük elfogyasztott nagyon alacsony mennyiség miatt – alacsony fogyasztási kockázatot jelentenek az emberi egészségre, vagy mert a termékek gyártása nagyrészt nem jelent kockázatot az emberi egészségre. Ezért a (EU) 2017/625 rendelet 127. cikkének (3) bekezdésével és az (EU) 2019/625 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkével összhangban aránytalan a harmadik országoktól minden bizonyítékot és garanciát bekérni. |
|
(14) |
A jegyzékeket ebben a rendeletben kell rögzíteni, és törölni kell az (EU) 2016/759 végrehajtási rendeletből és a 2006/766/EK határozatból. Ezért az (EU) 2016/759 rendeletet megfelelőképpen módosítani kell, és a 2006/766/EK határozatot hatályon kívül kell helyezni. |
|
(15) |
mivel az (EU) 2017/625 rendelet 2019. december 14-től alkalmazandó, e rendeletet is az említett időponttól kezdve kell alkalmazni. |
|
(16) |
Az (EU) 2016/429 rendeletnek megfelelően azon harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók jegyzékei, ahonnan – állategészségügyi státuszuk alapján – megengedett tisztított állati belek szállítmányainak az Unióba történő beléptetése, csak 2021. április 21-től kerülnek megállapításra. Helyénvaló, hogy azon harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók jegyzékei, ahonnan megengedett az emberi fogyasztásra szánt tisztított belek szállítmányainak az Unióba történő beléptetése, ugyanezen időponttól legyenek hatályosak. A tisztított állati belek szállítmányainak az Unióba történő beléptetésére vonatkozó közegészségügyi követelmények tekintetében eltérést biztosító átmeneti intézkedéseket ezért 2021. április 20-ig el kell halasztani. |
|
(17) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy és hatály
Ez a rendelet azon harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók jegyzékeire vonatkozik, amelyekből egyes emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk szállítmányainak az Unióba történő beléptetését élelmiszer-biztonsági szempontból engedélyezni kell az (EU) 2017/625 rendelet 126. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban.
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1. „friss hús”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.10. pontjában meghatározott friss hús;
2. „előkészített hús”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.15. pontjában meghatározott előkészített hús;
3. „hús”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.1. pontjában meghatározott hús;
4. „baromfi”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.3. pontjában meghatározott baromfi;
5. „vad”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.5. pontjában meghatározott vadon élő állatok.
6. „tojás”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 5.1. pontjában meghatározott tojás;
7. „tojástermékek”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 7.3. pontjában meghatározott tojástermékek;
8. „húskészítmények”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 7.1. pontjában meghatározott húskészítmények;
9. „kezelt gyomor, hólyag és belek”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 7.9. pontjában meghatározott kezelt gyomor, hólyag és belek;
10. „kagylók”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 2.1. pontjában meghatározott kagylók;
11. „halászati termékek”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 3.1. pontjában meghatározott halászati termékek;
12. „nyers tej”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 4.1. pontjában meghatározott nyers tej;
13. „tejtermékek”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 7.2. pontjában meghatározott tejtermékek;
14. „kolosztrum”: a 853/2004/EK rendelet III. melléklete IX. szakaszának 1. pontjában meghatározott kolosztrum;
15. „kolosztrumalapú termékek”: a 853/2004/EK rendelet III. melléklete IX. szakaszának 2. pontjában meghatározott kolosztrumalapú termékek;
16. „békacomb”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 6.1. pontjában meghatározott békacomb;
17. „csiga”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 6.2. pontjában meghatározott csiga;
18. „kiolvasztott állati zsiradék”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 7.5. pontjában meghatározott kiolvasztott állati zsiradék;
19. „töpörtyű”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 7.6. pontjában meghatározott töpörtyű;
20. „zselatin”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 7.7. pontjában meghatározott zselatin;
21. „kollagén”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 7.8. pontjában meghatározott kollagén;
22. „méz”: az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (17) II. melléklete IX. részének 1. pontjában meghatározott méz;
23. „méhészeti termékek”: az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklete IX. részének 2. pontjában meghatározott méhészeti termékek;
24. „hüllőhús”: az (EU) 2019/625 rendelet 2. cikkének 16. pontjában meghatározott hüllőhús;
25. „rovarok”: az (EU) 2019/625 rendelet 2. cikkének 17. pontjában meghatározott rovarok.
3. cikk
A patás állatok friss húsának és előkészített húsának az Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók jegyzéke
Az emberi fogyasztásra szánt, patás állatokból származó friss hús és előkészített hús szállítmányainak az Unióba történő beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a 206/2010/EU rendelet 14. cikkének a) pontjának megfelelően az Unióba történő behozatal tekintetében engedélyezett harmadik országokból vagy harmadik országbeli régiókból származnak.
4. cikk
A baromfihús, a laposmellű futómadár és vadon élő szárnyasvad húsa, a baromfik előkészített húsa, a tojás és a tojástermékek Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók jegyzéke
Az emberi fogyasztásra szánt baromfihúst, laposmellű futómadár és vadon élő szárnyasvad húsát, baromfik előkészített húsát, tojást és tojástermékeket tartalmazó szállítmányoknak az Unióba történő beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a 798/2008/EK rendelet (18) 3. cikkének megfelelően az Unióba történő behozatal tekintetében engedélyezett harmadik országokból vagy harmadik országbeli régiókból származnak.
5. cikk
A nyúlfélék családjába tartozó, vadon élő állatok, valamint bizonyos vadon élő szárazföldi emlősök és tenyésztett nyulak húsának az Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók jegyzéke
A nyúlfélék családjába tartozó, vadon élő állatok, valamint bizonyos vadon élő szárazföldi emlősök és tenyésztett nyulak húsát tartalmazó szállítmányok Unióba történő beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a 119/2009/EK rendelet 3. cikkének értelmében az Unióba történő behozatal tekintetében engedélyezett harmadik országokból vagy harmadik országbeli régiókból származnak.
6. cikk
A húskészítmények és kezelt gyomor, hólyag és belek (a tisztított belek kivételével) Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók jegyzéke
Emberi fogyasztásra szánt húskészítmények és kezelt gyomor, hólyag és belek szállítmányainak az Unióba történő beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a 2007/777/EK határozat 3. cikkének b) pontja értelmében az Unióba történő behozatal tekintetében engedélyezett harmadik országokból vagy harmadik országbeli régiókból származnak.
Az emberi fogyasztásra szánt biltong/jerky és pasztőrözött húskészítmények szállítmányainak az Unióba történő beléptetése ugyanakkor csak akkor engedélyezhető, ha a 2007/777/EK határozat II. mellékletének 3. része értelmében az Unióba történő behozatal tekintetében engedélyezett harmadik országokból vagy harmadik országbeli régiókból származnak.
7. cikk
A tisztított belek Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók
Emberi fogyasztásra szánt tisztított belek szállítmányainak az Unióba történő beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a 2003/779/EK határozat 1. cikkének értelmében az Unióba történő behozatal tekintetében engedélyezett harmadik országokból vagy harmadik országbeli régiókból származnak.
8. cikk
Az élő, hűtött, fagyasztott vagy feldolgozott kagylók, a tüskésbőrűek, a zsákállatok és a tengeri haslábúak Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók jegyzéke
Emberi fogyasztásra szánt élő, hűtött, fagyasztott vagy feldolgozott kagylók, tüskésbőrűek, zsákállatok és tengeri haslábúak szállítmányainak az Unióba történő beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha az I. mellékletben felsorolt harmadik országokból vagy harmadik országbeli régiókból származnak. Mindazonáltal a tenyésztett víziállatoktól eltérő fésűskagylók zsigerektől és ivarmirigyektől teljesen elkülönített záróizmainak az Unióba történő beléptetését az említett jegyzéken nem szereplő harmadik országokból is engedélyezni kell.
9. cikk
A 8. cikkben említetteken kívüli halászati termékeknek az Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók jegyzéke
A 8. cikkben említetteken kívüli halászati termékek szállítmányainak az Unióba történő beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha az II. mellékletben felsorolt harmadik országokból vagy harmadik országbeli régiókból származnak.
10. cikk
A nyers tej, a kolosztrum, a tejtermékek és a kolosztrumalapú termékek Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók jegyzéke
Emberi fogyasztásra szánt nyers tej, kolosztrum, tejtermékek és kolosztrumalapú termékek szállítmányainak az Unióba történő beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a 605/2010/EU rendelet 2. cikke értelmében az Unióba történő behozatal tekintetében engedélyezett harmadik országokból vagy harmadik országbeli régiókból származnak.
11. cikk
A békacomb Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók jegyzéke
Emberi fogyasztásra szánt békacomb szállítmányainak az Unióba történő beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a III. mellékletben felsorolt harmadik országokból vagy harmadik országbeli régiókból származnak.
12. cikk
A 853/2004/EK rendelet III. melléklete XI. szakaszának megfelelően elkészített csigák Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók jegyzéke
A 853/2004/EK rendelet III. melléklete XI. szakaszának megfelelően elkészített, emberi fogyasztásra szánt csigák szállítmányainak az Unióba történő beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha az e rendelet III. mellékletben felsorolt harmadik országokból vagy harmadik országbeli régióból származnak.
13. cikk
A kiolvasztott állati zsiradékok és töpörtyű Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók jegyzéke
Emberi fogyasztásra szánt, kiolvasztott állati zsiradékok és töpörtyű szállítmányainak az Unióba történő beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a 2007/777/EK határozat3. cikke b) pontjának (i) alpontja értelmében a húskészítmények Unióba történő behozatal tekintetében engedélyezett harmadik országokból vagy harmadik országbeli régiókból származnak.
14. cikk
A zselatin és a kollagén Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók jegyzéke
(1) A szarvasmarhaféle, juh- és kecskeféle, valamint sertésféle és lóféle állatokból származó, emberi fogyasztásra szánt zselatin és kollagén szállítmányainak az Unióba történő beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a 206/2010/EU rendelet 14. cikkének a) pontja értelmében az ilyen szállítmányoknak az Unióba történő behozatal tekintetében engedélyezett harmadik országokból vagy harmadik országbeli régiókból származnak.
(2) A baromfiból származó, emberi fogyasztásra szánt zselatin és kollagén szállítmányainak az Unióba történő beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a 798/2008/EK rendelet I. melléklete 1. részében található táblázat 1. oszlopában szereplő harmadik országból vagy harmadik országbeli régióból származnak, amelyek tekintetében engedélyezett az említett melléklet említett részében meghatározottak szerint az adott fajok baromfihúsának behozatala, illetve ha Tajvanról származnak.
(3) A halászati termékekből származó, emberi fogyasztásra szánt zselatin és kollagén szállítmányainak az Unióba történő beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a II. mellékletben felsorolt harmadik országból vagy harmadik országbeli régióból származnak.
(4) A nyúlfélék családjába tartozó állatokból és a patásokon kívüli vadon élő szárazföldi emlősökből származó, emberi fogyasztásra szánt zselatin és kollagén szállítmányainak az Unióba történő beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha az 119/2009/EK rendelet I. mellékletének 1. részében található táblázat 1. oszlopában felsorolt harmadik országokból vagy harmadik országbeli régiókból származnak.
15. cikk
A zselatin vagy kollagén előállítására szánt nyersanyagok Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók jegyzéke
(1) Emberi fogyasztásra szánt zselatin és kollagén előállítására szolgáló, szarvasmarhaféle, juh- és kecskeféle, valamint sertésféle és lóféle állatokból származó alapanyagok szállítmányainak az Unióba történő beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha olyan harmadik országból vagy harmadik országbeli régióból származnak, amelyek tekintetében a 206/2010/EU rendelet 14. cikke a) pontjának értelmében az adott patások friss húsát tartalmazó szállítmányoknak az Unióba történő behozatala engedélyezett.
(2) Emberi fogyasztásra szánt zselatin és kollagén előállítására szolgáló, baromfiból származó nyersanyagok szállítmányainak az Unióba történő beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a 798/2008/EK rendelet I. melléklete 1. részében felsorolt olyan harmadik országból vagy harmadik országbeli régióból származnak, amelyek tekintetében engedélyezett az említett melléklet említett részében meghatározottak szerint az adott fajok baromfihúsának behozatala.
(3) Emberi fogyasztásra szánt zselatin és kollagén előállítására szolgáló, halászati termékekből származó nyersanyagok szállítmányainak az Unióba történő beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha az e rendelet II. mellékletében felsorolt harmadik országból vagy harmadik országbeli régióból származnak.
(4) Emberi fogyasztásra szánt zselatin és kollagén előállítására szolgáló, a nyúlfélék családjába tartozó állatokból és a patásokon kívüli vadon élő szárazföldi emlősökből származó nyersanyagok szállítmányainak az Unióba történő beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha az 119/2009/EK rendelet I. mellékletének 1. részében található táblázat 1. oszlopában felsorolt harmadik országból vagy harmadik országbeli régióból származnak.
16. cikk
A zselatin vagy kollagén előállítására szolgáló nyersanyagok Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók jegyzéke
(1) Emberi fogyasztásra szánt zselatin és kollagén előállítására szolgáló, szarvasmarhaféle, juh- és kecskeféle, valamint sertésféle és lóféle állatokból származó kezelt nyersanyagok szállítmányainak az Unióba történő beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a 206/2010/EU rendelet II. melléklete 1. részében található táblázat 1. oszlopában felsorolt harmadik országokból vagy Dél-Koreából, Malajziából, Pakisztánból vagy Tajvanról származnak.
(2) Emberi fogyasztásra szánt zselatin és kollagén előállítására szolgáló, baromfiból származó kezelt nyersanyagok szállítmányainak az Unióba történő beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a 798/2008/EK rendelet I. melléklete 1. részében található táblázat 1. oszlopában felsorolt harmadik országból vagy Tajvanról származnak.
(3) Emberi fogyasztásra szánt zselatin és kollagén előállítására szolgáló, halászati termékekből származó kezelt nyersanyagok szállítmányainak az Unióba történő beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha az e rendelet II. mellékletében felsorolt harmadik országból vagy harmadik országbeli régióból származnak.
(4) Emberi fogyasztásra szánt zselatin és kollagén előállítására szolgáló, a nyúlfélék családjába tartozó állatokból és a patásokon kívüli vadon élő szárazföldi emlősökből származó kezelt nyersanyagok szállítmányainak az Unióba történő beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha az 119/2009/EK rendelet I mellékletének 1 részében található táblázat 1 oszlopában felsorolt harmadik országokból vagy harmadik országbeli régiókból származnak.
(5) Zselatin és kollagén előállítására szolgáló, a 853/2004/EK rendelet III. melléklete XIV. szakasza I. fejezete 4. b) pontjának iii. alpontja szerinti kezelt alapanyagok szállítmányainak az Unióba történő beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha az e rendelet 15. cikkének megfelelően az adott árukból származó alapanyagok tekintetében engedélyezett harmadik országból vagy harmadik országbeli régióból származnak.
17. cikk
A méz és más méhészeti termékek Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók jegyzéke
Emberi fogyasztásra szánt méz és más méhészeti termékek szállítmányainak az Unióba történő beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a 2011/163/EU bizottsági határozat (19) mellékletében a táblázat„Országok” oszlopában felsorolt és az említett melléklet „Méz” oszlopában „X” -szel jelölt harmadik országokból származnak.
18. cikk
Az egyes nagymértékben finomított termékek Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók jegyzéke
Emberi fogyasztásra szánt, nagymértékben finomított kondroitin-szulfát, hialuronsav, egyéb hidrolizált porctermékek, kitozán, glükózamin, rejoltó, halenyv és aminosavak szállítmányainak az Unióba történő beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a következő harmadik országokból vagy harmadik országbeli régiókból származnak:
|
(1) |
a patásokból származó nyersanyagok tekintetében a 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében fogalt táblázat 1. oszlopában felsorolt harmadik országok, vagy Dél-Korea, Malajzia, Pakisztán vagy Tajvan; |
|
(2) |
a halászati termékekből származó nyersanyagok tekintetében az összes, a II. mellékletben felsorolt harmadik ország vagy harmadik országbeli régió; |
|
(3) |
a baromfiból származó nyersanyagok tekintetében a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. részében fogalt táblázat 1. oszlopában felsorolt harmadik országok és/vagy területek. |
19. cikk
A hüllőhús Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országok jegyzéke
Emberi fogyasztásra szánt hüllőhús szállítmányainak az Unióba történő beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha Svájcból (20), Botswanából, Vietnamból, Dél-Afrikából vagy Zimbabwéból származnak.
20. cikk
A rovarok Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók
Emberi fogyasztásra szánt rovarok szállítmányainak az Unióba történő beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha olyan harmadik országból vagy harmadik országbeli régióból származnak vagy ott kerültek feladásra, amelyekből az (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban engedélyezett a rovarok behozatala és az adott élelmiszer szerepel az (EU) 2017/2470 bizottsági végrehajtási rendeletben (21) foglalt jegyzékben.
21. cikk
A más állati eredetű termékek Unióba történő beléptetése tekintetében engedélyezett harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók jegyzéke
A 3–20. cikkben említetteken kívüli, emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek szállítmányainak az Unióba történő beléptetése csak akkor engedélyezhető, ha a következő harmadik országokból vagy harmadik országbeli régiókból származnak:
|
(1) |
ha patásokból származnak, a 206/2010/EU rendelet II. mellékletének 1. részében fogalt táblázat 1. oszlopában felsorolt harmadik országok vagy Dél-Korea, Malajzia, Pakisztán vagy Tajvan; |
|
(2) |
ha baromfiból származnak, a 798/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. részében fogalt táblázat 1. oszlopában felsorolt harmadik országok vagy Tajvan; |
|
(3) |
ha halászati termékekből származnak, a II. mellékletben felsorolt harmadik ország vagy harmadik országbeli régió; |
|
(4) |
ha a nyúlfélék családjába tartozó állatokból és a patásokon kívüli vadon élő szárazföldi emlősökből származnak, az 119/2009/EK rendelet I. mellékletének 1. részében található táblázat 1. oszlopában felsorolt harmadik országok ás azok régiói; |
|
(5) |
ha más fajokból származnak, akkor az e cikk a (1)–(4) pontjában az adott állati eredetű termék tekintetében felsorolt harmadik országok vagy harmadik országbeli régiók. |
22. cikk
Az (EU) 2016/759 végrehajtási rendelet módosítása
Az (EU) 2016/759 végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:
|
1. |
az 1. cikket el kell hagyni; |
|
2. |
az I. mellékletet el kell hagyni. |
23. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 2006/766/EK határozat hatályát veszti. A 2006/766/EK határozatra vonatkozó hivatkozásokat az e rendeletre vonatkozó hivatkozásnak kell tekinteni és az e rendelet IV. mellékletében szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.
24. cikk
Átmeneti rendelkezések
A 2003/779/EK határozat 1. cikkének megfelelően a tagállamok a 2021. április 20-ig tartó időszakra továbbra is engedélyezik a 7. cikkben említett tisztított állati belek szállítmányainak az e szállítmányok behozatala tekintetében engedélyezett harmadik országokból vagy azok régióiból az Unióba történő beléptetését.
25. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet 2019. december 14-től alkalmazandó.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2019. március 5-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 95., 2017.4.7., 1. o.
(2) A Bizottság (EU) 2019/625 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 4.) az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk szállítmányainak az Unióba történő beléptetésére vonatkozó követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 18. oldalát).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 854/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 206. o.).
(4) A Tanács 2002/99/EK irányelve (2002. december 16.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állategészségügyi szabályok megállapításáról (HL L 18., 2003.1.23., 11. o.).
(5) A Bizottság (EU) 2016/759 végrehajtási rendelete (2016. április 28.) bizonyos, emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek Unióba történő behozatalára a tagállamok által feljogosított harmadik országok, harmadik országok részei és területei jegyzékeinek összeállításáról, a bizonyítványokra vonatkozó követelmények megállapításáról, valamint a 2074/2005/EK rendelet módosításáról és a 2003/812/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 126., 2016.5.14., 13. o.).
(6) A Bizottság 206/2010/EU rendelete (2010. március 12.) az egyes állatoknak és a friss húsnak az Európai Unióba való behozatalára engedéllyel rendelkező harmadik országok, e harmadik országok területei vagy területeinek részei jegyzékeinek, valamint az állategészségügyi bizonyítványra vonatkozó követelmények megállapításáról (HL L 73., 2010.3.20., 1. o.).
(7) A Bizottság 119/2009/EK rendelete (2009. február 9.) a nyúlfélék családjába tartozó, vadon élő állatok, valamint bizonyos vadon élő szárazföldi emlősök és tenyésztett nyulak húsának a Közösségbe irányuló behozatalára, illetve a Közösség területén történő átszállítására feljogosított harmadik országok és azok részei jegyzékének felállításáról, valamint az állategészségügyi bizonyítványra vonatkozó követelmények meghatározásáról (HL L 39., 2009.2.10., 12. o.).
(8) A Bizottság 2007/777/EK határozata (2007. november 29.) a harmadik országokból származó, emberi fogyasztásra szánt bizonyos húskészítmények és kezelt gyomor, hólyag és belek behozatalára vonatkozó állat- és közegészségügyi feltételek és bizonyítványminták megállapításáról, valamint a 2005/432/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2007.11.30., 49. o.).
(9) A Bizottság 2003/779/EK határozata (2003. október 31.) a tisztított állati belek harmadik országokból történő behozatalára vonatkozó állategészségügyi követelmények és a szükséges állategészségügyi bizonyítvány megállapításáról (HL L 285., 2003.11.1., 38. o.).
(10) A Bizottság 605/2010/EU rendelete (2010. július 2.) az emberi fogyasztásra szánt nyers tejnek és tejtermékeknek, kolosztrumnak és kolosztrumalapú termékeknek az Európai Unióba történő beléptetésére vonatkozó állategészségügyi és közegészségügyi feltételek, illetve a szükséges állategészségügyi bizonyítványokra vonatkozó feltételek megállapításáról (HL L 175., 2010.7.10., 1. o.).
(11) A Bizottság 2006/766/EK határozata (2006. november 6.) a kéthéjú kagylók, tüskésbőrűek, zsákállatok, tengeri haslábúak és halászati termékek behozatala tekintetében engedélyezett harmadik országok és területek jegyzékének létrehozásáról (HL L 320., 2006.11.18., 53. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („Állategészségügyi rendelet”) (HL L 84., 2016.3.31., 1. o.).
(13) A Tanács 96/23/EK irányelve (1996. április 29.) az egyes élő állatokban és állati termékekben lévő anyagok és azok maradványainak ellenőrzésére szolgáló intézkedésekről, valamint a 85/358/EGK és 86/469/EGK irányelvek, továbbá a 89/187/EGK és 91/664/EGK határozatok hatályon kívül helyezéséről (HL L 125., 1996.5.23., 10. o.).
(14) Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.).
(15) A Bizottság (EU) 2017/185 rendelete (2017. február 2.) a 853/2004/EK és a 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek alkalmazására vonatkozó átmeneti intézkedések megállapításáról (HL L 29., 2017.2.3., 21. o.).
(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2283 rendelete (2015. november 25.) az új élelmiszerekről, az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 258/97/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1852/2001/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 327., 2015.12.11., 1. o.).
(17) Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).
(18) A Bizottság 798/2008/EK rendelete (2008. augusztus 8.) azon harmadik országok, területek, övezetek és területi egységek jegyzékének megállapításáról, ahonnan baromfi és baromfitermékek behozhatók a Közösségbe és átszállíthatók a Közösségen, valamint az állategészségügyi bizonyítványok követelményeinek megállapításáról (HL L 226., 2008.8.23., 1. o.).
(19) A Bizottság 2011/163/EU határozata (2011. március 16.) a harmadik országok által a 96/23/EK tanácsi irányelv 29. cikkének megfelelően benyújtott tervek jóváhagyásáról (HL L 70., 2011.3.17., 40. o.).
(20) Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló 1999. június 21-i megállapodással (HL L 114., 2002.4.30., 132. o.) összhangban.
(21) A Bizottság (EU) 2017/2470 végrehajtási rendelete (2017. december 20.) az új élelmiszerek uniós jegyzékének az új élelmiszerekről szóló (EU) 2015/2283 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján történő megállapításáról (HL L 351., 2017.12.30., 72. o.).
I. MELLÉKLET
AZON HARMADIK ORSZÁGOK VAGY HARMADIK ORSZÁGBELI RÉGIÓK JEGYZÉKE, AMELYEKBŐL ENGEDÉLYEZETT AZ EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT ÉLŐ, HŰTÖTT, FAGYASZTOTT VAGY FELDOLGOZOTT KAGYLÓK, TÜSKÉSBŐRŰEK, ZSÁKÁLLATOK ÉS TENGERI HASLÁBÚAK UNIÓBA TÖRTÉNŐ BELÉPTETÉSE (1)
|
ORSZÁG ISO-KÓDJA |
HARMADIK ORSZÁG VAGY ANNAK RÉGIÓI |
MEGJEGYZÉSEK |
|
AU |
Ausztrália |
|
|
CA |
Kanada |
|
|
CH |
Svájc (2) |
|
|
CL |
Chile |
|
|
GL |
Grönland |
|
|
JM |
Jamaica |
Csak a tengeri haslábúak. |
|
JP |
Japán |
Csak fagyasztott vagy feldolgozott kéthéjú kagylók, tüskésbőrűek, zsákállatok és tengeri haslábúak. |
|
KR |
Dél-Korea |
Csak fagyasztott vagy feldolgozott kéthéjú kagylók, tüskésbőrűek, zsákállatok és tengeri haslábúak. |
|
MA |
Marokkó |
Az Acanthocardia tuberculatum fajhoz tartozó feldolgozott kéthéjú kagylókat a következőknek kell kísérnie: a) a 2074/2005/EK bizottsági rendelet (HL L 338., 2005.12.22., 27. o.) VI. melléklete V. függelékének B. részében meghatározott modell szerinti kiegészítő állategészségügyi igazolás; és b) analitikai vizsgálati eredmények, amelyek igazolják, hogy a puhatestűek nem tartalmaznak a biológiai tesztelési eljárással kimutatható szintű bénulásos kagylómérget (PSP). |
|
NZ |
Új-Zéland |
|
|
PE |
Peru |
Kizárólag: akvakultúrából származó, zsigerelt Pectinidae (fésűkagyló) |
|
TH |
Thaiföld |
Csak fagyasztott vagy feldolgozott kéthéjú kagylók, tüskésbőrűek, zsákállatok és tengeri haslábúak. |
|
TN |
Tunézia |
|
|
TR |
Törökország |
|
|
US |
Amerikai Egyesült Államok |
Washington állam és Massachusetts |
|
UY |
Uruguay |
|
|
VN |
Vietnám |
Csak fagyasztott vagy feldolgozott kéthéjú kagylók, tüskésbőrűek, zsákállatok és tengeri haslábúak. |
(1) Beleértve azokat a termékeket, amelyekre kiterjed a halászati terméknek a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletének 3.1. pontjában szereplő fogalommeghatározása (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.).
(2) Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló 1999. június 21-i megállapodással (HL L 114., 2002.4.30., 132. o.) összhangban.
II. MELLÉKLET
AZON HARMADIK ORSZÁGOK VAGY HARMADIK ORSZÁGBELI RÉGIÓK JEGYZÉKE, AMELYEKBŐL ENGEDÉLYEZETT AZ I. MELLÉKLETBEN NEM SZEREPLŐ HALÁSZATI TERMÉKEK UNIÓBA TÖRTÉNŐ BELÉPTETÉSE
|
ORSZÁG ISO-KÓDJA |
HARMADIK ORSZÁG VAGY ANNAK RÉGIÓI |
KORLÁTOZÁSOK |
|
AE |
Egyesült Arab Emírségek |
|
|
AG |
Antigua és Barbuda |
Csak az élő homárok. |
|
AL |
Albánia |
|
|
AM |
Örményország |
Csak a vadon élő rákok, a hőkezelt, nem tenyésztett rákok, valamint a fagyasztott, nem tenyésztett rákok. |
|
AO |
Angola |
|
|
AR |
Argentína |
|
|
AU |
Ausztrália |
|
|
AZ |
Azerbajdzsán |
Csak a kaviár. |
|
BA |
Bosznia-Hercegovina |
|
|
BD |
Banglades |
|
|
BJ |
Bissau-Guinea |
|
|
BN |
Brunei |
Csak akvakultúra-termékek. |
|
BR |
Brazília |
|
|
BQ |
Bonaire, Sint Eustatius, Saba |
|
|
BS |
Bahama-szigetek |
|
|
BY |
Belarusz |
|
|
BZ |
Belize |
|
|
CA |
Kanada |
|
|
CG |
Kongó |
Csak tengerben fogott, (adott esetben) kibelezett, fagyasztott és a tengeren végleges csomagolásába csomagolt halászati termékek. |
|
CH |
Svájc (1) |
|
|
CI |
Elefántcsontpart |
|
|
CL |
Chile |
|
|
CN |
Kína |
|
|
CO |
Kolumbia |
|
|
CR |
Costa Rica |
|
|
CU |
Kuba |
|
|
CV |
Zöld-foki-szigetek |
|
|
CW |
Curaçao |
|
|
DZ |
Algéria |
|
|
EC |
Ecuador |
|
|
EG |
Egyiptom |
|
|
ER |
Etiópia |
|
|
FJ |
Fidzsi |
|
|
FK |
Falkland-szigetek |
|
|
GA |
Grenada |
|
|
GD |
Horvátország |
|
|
GE |
Grúzia |
|
|
GH |
Ghána |
|
|
GL |
Grönland |
|
|
GM |
Gambia |
|
|
GN |
Guinea |
Csak olyan halak, melyek nem estek át lefejezés, zsigerelés, hűtés vagy fagyasztás kivételével más előkészítő vagy feldolgozó eljáráson. A 94/360/EK bizottsági határozat (HL L 158., 1994.6.25., 41. o.) által előírt csökkentett gyakoriságú fizikai ellenőrzések nem alkalmazandók. |
|
GT |
Guatemala |
|
|
GY |
Guyana |
|
|
HK |
Hongkong |
|
|
HN |
Honduras |
|
|
ID |
Indonézia |
|
|
IL |
Izrael |
|
|
IN |
India |
|
|
IR |
Irán |
|
|
JM |
Jamaica |
|
|
JP |
Japán |
|
|
KE |
Kenya |
|
|
KI |
Kiribati Köztársaság |
|
|
KR |
Dél-Korea |
|
|
KZ |
Kazahsztán |
|
|
LK |
Srí Lanka |
|
|
MA |
Marokkó |
|
|
MD |
Moldovai Köztársaság |
Csak a kaviár. |
|
ME |
Montenegró |
|
|
MG |
Madagaszkár |
|
|
MK |
Észak-Macedónia |
|
|
MM |
Mianmar/Burma |
|
|
MR |
Mauritánia |
|
|
MU |
Mauritius |
|
|
MV |
Maldív-szigetek |
|
|
MX |
Mexikó |
|
|
MY |
Malajzia |
|
|
MZ |
Mozambik |
|
|
NA |
Namíbia |
|
|
NC |
Új-Kaledónia |
|
|
NG |
Nigéria |
|
|
NI |
Nicaragua |
|
|
NZ |
Új-Zéland |
|
|
OM |
Omán |
|
|
PA |
Panama |
|
|
PE |
Peru |
|
|
PF |
Francia Polinézia |
|
|
PG |
Pápua Új-Guinea |
|
|
PH |
Fülöp-szigetek |
|
|
PM |
Saint-Pierre és Miquelon |
|
|
PK |
Pakisztán |
|
|
RS |
Szerbia Koszovó kivételével, az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1999. június 10-i 1244. határozata által meghatározottak szerint. |
|
|
RU |
Oroszország |
|
|
SA |
Szaúd-Arábia |
|
|
SB |
Salamon-szigetek |
|
|
SC |
Seychelle-szigetek |
|
|
ECS |
Szingapúr |
|
|
SH |
Szent Ilona a Tristan da Cunha-szigetek és Ascension kivételével |
|
|
Tristan da Cunha-szigetek Szent Ilona és Ascension kivételével |
Csak (friss vagy fagyasztott) homár |
|
|
SN |
Szenegál |
|
|
SR |
Suriname |
|
|
SV |
Salvador |
|
|
SX |
Sint Maarten |
|
|
TG |
Togo |
|
|
TH |
Thaiföld |
|
|
TN |
Tunézia |
|
|
TR |
Törökország |
|
|
TW |
Tajvan |
|
|
TZ |
Tanzánia |
|
|
UA |
Ukrajna |
|
|
UG |
Uganda |
|
|
US |
Amerikai Egyesült Államok |
|
|
UY |
Uruguay |
|
|
VE |
Venezuela |
|
|
VN |
Vietnám |
|
|
YE |
Jemen |
|
|
ZA |
Dél-Afrika |
|
|
ZW |
Zimbabwe |
|
(1) Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló 1999. június 21-i megállapodással (HL L 114., 2002.4.30., 132. o.) összhangban.
III. MELLÉKLET
AZON HARMADIK ORSZÁGOK VAGY HARMADIK ORSZÁGBELI RÉGIÓK JEGYZÉKE, AMELYEKBŐL ENGEDÉLYEZETT A 853/2004/EK RENDELET III. MELLÉKLETE XI. SZAKASZÁNAK MEGFELELŐEN KÉSZÍTETT, EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT BÉKACOMB ÉS CSIGA UNIÓBA TÖRTÉNŐ BELÉPTETÉSE
|
ORSZÁG ISO-KÓDJA |
HARMADIK ORSZÁG VAGY ANNAK RÉGIÓI |
KORLÁTOZÁSOK |
|
AE |
Egyesült Arab Emírségek |
|
|
AL |
Albánia |
|
|
AO |
Angola |
|
|
AR |
Argentína |
|
|
AU |
Ausztrália |
|
|
AZ |
Azerbajdzsán |
|
|
BA |
Bosznia-Hercegovina |
|
|
BD |
Banglades |
|
|
BJ |
Bissau-Guinea |
|
|
BR |
Brazília |
|
|
BQ |
Bonaire, Sint Eustatius, Saba |
|
|
BS |
Bahama-szigetek |
|
|
BY |
Belarusz |
|
|
BZ |
Belize |
|
|
CA |
Kanada |
|
|
CH |
Svájc (1) |
|
|
CI |
Elefántcsontpart |
|
|
CL |
Chile |
|
|
CN |
Kína |
|
|
CO |
Kolumbia |
|
|
CR |
Costa Rica |
|
|
CU |
Kuba |
|
|
CV |
Zöld-foki-szigetek |
|
|
CW |
Curaçao |
|
|
DZ |
Algéria |
|
|
EC |
Ecuador |
|
|
EG |
Egyiptom |
|
|
ER |
Etiópia |
|
|
FJ |
Fidzsi |
|
|
FK |
Falkland-szigetek |
|
|
GA |
Grenada |
|
|
GD |
Horvátország |
|
|
GE |
Grúzia |
|
|
GH |
Ghána |
|
|
GL |
Grönland |
|
|
GM |
Gambia |
|
|
GT |
Guatemala |
|
|
GY |
Guyana |
|
|
HK |
Hongkong |
|
|
HN |
Honduras |
|
|
ID |
Indonézia |
|
|
IL |
Izrael |
|
|
IN |
India |
|
|
IR |
Irán |
|
|
JM |
Jamaica |
|
|
JP |
Japán |
|
|
KE |
Kenya |
|
|
KI |
Kiribati Köztársaság |
|
|
KR |
Dél-Korea |
|
|
KZ |
Kazahsztán |
|
|
LK |
Srí Lanka |
|
|
MA |
Marokkó |
|
|
MD |
Moldovai Köztársaság |
Kizárólag csigák |
|
ME |
Montenegró |
|
|
MG |
Madagaszkár |
|
|
MK |
Észak-Macedónia |
|
|
MM |
Mianmar/Burma |
|
|
MR |
Mauritánia |
|
|
MU |
Mauritius |
|
|
MV |
Maldív-szigetek |
|
|
MX |
Mexikó |
|
|
MY |
Malajzia |
|
|
MZ |
Mozambik |
|
|
NA |
Namíbia |
|
|
NC |
Új-Kaledónia |
|
|
NG |
Nigéria |
|
|
NI |
Nicaragua |
|
|
NZ |
Új-Zéland |
|
|
OM |
Omán |
|
|
PA |
Panama |
|
|
PE |
Peru |
|
|
PF |
Francia Polinézia |
|
|
PG |
Pápua Új-Guinea |
|
|
PH |
Fülöp-szigetek |
|
|
PM |
Saint-Pierre és Miquelon |
|
|
PK |
Pakisztán |
|
|
RS |
Szerbia Koszovó kivételével, az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 1999. június 10-i 1244. határozata által meghatározottak szerint. |
|
|
RU |
Oroszország |
|
|
SA |
Szaúd-Arábia |
|
|
SB |
Salamon-szigetek |
|
|
SC |
Seychelle-szigetek |
|
|
ECS |
Szingapúr |
|
|
SH |
Szent Ilona a Tristan da Cunha-szigetek és Ascension kivételével |
|
|
SN |
Szenegál |
|
|
SR |
Suriname |
|
|
SV |
Salvador |
|
|
SX |
Sint Maarten |
|
|
SY |
Szíria |
Kizárólag csigák |
|
TG |
Togo |
|
|
TH |
Thaiföld |
|
|
TN |
Tunézia |
|
|
TR |
Törökország |
|
|
TW |
Tajvan |
|
|
TZ |
Tanzánia |
|
|
UA |
Ukrajna |
|
|
UG |
Uganda |
|
|
US |
Amerikai Egyesült Államok |
|
|
UY |
Uruguay |
|
|
VE |
Venezuela |
|
|
VN |
Vietnám |
|
|
YE |
Jemen |
|
|
ZA |
Dél-Afrika |
|
|
ZW |
Zimbabwe |
|
(1) Az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség között létrejött, a mezőgazdasági termékek kereskedelméről szóló 1999. június 21-i megállapodással (HL L 114., 2002.4.30., 132. o.) összhangban.
IV. MELLÉKLET
A 23. CIKKBEN EMLÍTETT MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT
|
2006/766/EK határozat |
E rendelet |
|
1. cikk |
8. cikk |
|
2. cikk |
9. cikk |
|
3. cikk |
— |
|
4. cikk |
— |
|
I. melléklet |
I. melléklet |
|
II. melléklet |
II. melléklet |
|
17.5.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 131/51 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2019/627 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2019. március 15.)
az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékeken az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban végzendő hatósági ellenőrzésekre vonatkozó egységes gyakorlati rendelkezések megállapításáról és a 2074/2005/EK bizottsági rendeletnek a hatósági ellenőrzések tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (1) és különösen annak 18. cikke (8) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az (EU) 2017/625 rendelet szabályokat állapít meg a tagállamok illetékes hatóságai által végzett azon hatósági ellenőrzésekre és más hatósági tevékenységekre vonatkozóan, amelyek azt hivatottak igazolni, hogy betartják-e az uniós jogszabályokat, többek között az élelmiszer-biztonság területén az előállítás, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszában. A rendelet különösen az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékekre vonatkozó hatósági ellenőrzésekről rendelkezik. Emellett 2019. december 14-i hatállyal hatályon kívül helyezi a 854/2004/EK rendeletet (2). Az említett rendelet jelenleg különleges szabályokat állapít meg az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésére vonatkozóan, beleértve az ellenőrzések végrehajtására vonatkozó egységes gyakorlati rendelkezésekre vonatkozó követelményeket is. |
|
(2) |
Az e rendeletben megállapított szabályoknak biztosítaniuk kell azon követelmények fenntartását, amelyek biztosítják, hogy az élelmiszer-vállalkozók ellenőrizzék az állati eredetű termékek biztonságos kezelésére vonatkozó szabályok betartását, különösen a következőkben foglaltak szerint:
|
|
(3) |
Figyelembe kell venni az állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének elvégzésére vonatkozó gyakorlati rendelkezéseket, amennyiben a hatósági ellenőrzések minimális szintje szükséges az állati eredetű termékek jelentette elismert egységes veszélyek és kockázatok kezeléséhez, és ki kell térni minden olyan szempontra, amely fontos az emberi, és adott esetben az állati egészség és az állatjólét védelme szempontjából. Ezeknek a rendelkezésre álló legfrissebb releváns információkra és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szakvéleményeiből származó tudományos bizonyítékokra kell épülniük. |
|
(4) |
Az EFSA 2011. augusztus 31-én tudományos véleményt (23) fogadott el azokról az emberi egészség tekintetében fennálló veszélyekről, amelyeket a (sertés)hús vizsgálata során vizsgálni kell. Az említett vélemény ajánlásait figyelembe vették a 854/2004/EK rendelet sertéshús-vizsgálatokra vonatkozó követelményeinek meghatározásakor, és azokat az e rendeletben meghatározott követelményekben is fenn kell tartani. |
|
(5) |
Az EFSA 2012. május 23-án tudományos véleményt (24) fogadott el azokról az emberi egészség tekintetében fennálló veszélyekről, amelyeket a (baromfi)hús vizsgálata során vizsgálni kell. Ez a vélemény a Campylobacter spp.-t és a Salmonella spp.-t jelöli meg fő veszélyként, amelyeket a baromfihús vizsgálata során egy olyan integrált élelmiszer-biztonsági rendszer keretében kell kezelni, amely az élelmiszerláncra vonatkozó jobb információk és kockázatalapú beavatkozások révén valósítható meg. |
|
(6) |
Az EFSA 2013. június 6-án tudományos szakvéleményt (25) fogadott el azokról az emberi egészség tekintetében fennálló veszélyekről, amelyeket a (szarvasmarhaféle)hús-vizsgálat során vizsgálni kell. A fenti vélemény megállapítja, hogy a Salmonella spp. és a patogén verocitotoxint- termelő Escherichia coli (E. coli) jelenti a legrelevánsabb veszélyt a szarvasmarhafélék húsára vonatkozó vizsgálatok szempontjából. Azt ajánlja, hogy a vágás utáni húsvizsgálat során mellőzzék a rutinvágásnak alávetett állatok tapintásos és bemetszéses vizsgálatát, mivel ez csökkentheti a legjelentősebb biológiai veszélyek terjedését és az azokkal történő keresztszennyeződést. Azonban a vágás utáni húsvizsgálat során a tuberkulózis és a Taenia saginata (galandféreg) által okozott borsókakór előfordulásának vizsgálatához szükséges tapintásos és bemetszéses vizsgálatokat fenn kell tartani. |
|
(7) |
Az EFSA 2013. június 6-án tudományos véleményt (26) fogadott el azokról az emberi egészség tekintetében fennálló veszélyekről, amelyeket a juhok és a kecskék húsának vizsgálata során vizsgálni kell. A fenti vélemény megállapítja, hogy a patogén verocitotoxint termelő E. coli jelenti a legrelevánsabb veszélyt a juh- és a kecskefélék húsára vonatkozó vizsgálatok szempontjából. Azt ajánlja továbbá, hogy a lehető legnagyobb mértékben hagyják el a tapintásos és bemetszéses vizsgálatot a rutinvágásnak alávetett juhok és a kecskék vágás utáni húsvizsgálata során. A tuberkulózis és a májmételykór feltárására szolgáló tapintásos és bemetszéses vizsgálatot azonban az állati és emberi egészség felülvizsgálata céljából fenn kell tartani az idősebb állatok esetében. |
|
(8) |
Az EFSA 2013. június 6-án tudományos véleményt (27) fogadott el azokról az emberi egészség tekintetében fennálló veszélyekről, amelyeket az (egypatás állatok) húsának vizsgálata során vizsgálni kell. A vélemény az egypatás állatok esetében kizárólag a szemrevételezéses vizsgálat alkalmazását javasolja, amely jelentős kedvező hatással lehet az egypatások hasított testéből származó hús mikrobiológiai állapotára. Az ilyen ellenőrzés valószínűleg nem érinti az állatbetegségek átfogó megfigyelését. |
|
(9) |
2013. június 6-án az EFSA tudományos szakvéleményt fogadott el a tenyésztett vadak húsának ellenőrzéséről. A szakvélemény javasolja, hogy mellőzzék a tapintásos és bemetszéses vizsgálatot, kivéve, ha rendellenességeket észlelnek, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ez a mellőzés következményekkel járhat a tuberkulózis általános felügyeletére nézve. |
|
(10) |
Az EFSA említett szakvéleményeiben meghatározott ajánlásokat figyelembe kell venni az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésére vonatkozó egységes gyakorlati rendelkezések megállapításakor. Hasonlóképpen figyelembe kell venni a harmadik országokkal folytatott kereskedelemre gyakorolt lehetséges hatásokat is. Ugyanakkor biztosítani kell a 854/2004/EK rendeletben megállapított jelenlegi követelményektől való zökkenőmentes átmenetet. |
|
(11) |
Ezeket a gyakorlati rendelkezéseket alkalmazni kell az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkében és az (EU) 2019/624 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (28) meghatározott, az állati eredetű termékekre vonatkozó hatósági ellenőrzésekre. A hatósági ellenőrzések elvégzésére vonatkozó említett gyakorlati rendelkezéseknek egységeseknek kell lenniük, és lehetővé kell tenniük a hatósági ellenőrzések minimális szintjére vonatkozó követelmények alkalmazását, melynek során, ahogy az az (EU) 2017/625 rendelet 16. cikkében is szerepel, figyelembe kell venni a kisvállalkozások méretét, ami egy határérték megkülönböztetésmentes alkalmazásával érhető el. |
|
(12) |
mivel a vágóhidak és a vadfeldolgozó létesítmények szerkezete tagállamonként eltérő, e határértéknek a levágott vagy kezelt állatok számán vagy annak igazolásán kell alapulnia, hogy a határérték a forgalomba hozott hús egy korlátozott és rögzített százalékát teszi ki. Az 1099/2009/EK rendelet 17. cikkének (6) bekezdése meghatározza a számosállategységeket, és átszámítási arányokat állapít meg bizonyos fajok egyedszámának az ilyen számosállategységekben való kifejezésére. Ezeket a rendelkezéseket egyrészt küszöbértékek meghatározására, másrészt az egyes követelményektől való, a vágóhíd méretétől függő eltérések lehető legnagyobb mértékű harmonizálása céljából kell alkalmazni. |
|
(13) |
Az állati eredetű termékekre vonatkozó uniós követelményeknek való megfelelés egységes gyakorlati ellenőrzésének biztosítása érdekében az illetékes hatóságok által végzett ellenőrzésre vonatkozó egyedi követelményeket is fenn kell tartani. Az ellenőrzés különösen fontos az általános és különleges higiéniai követelmények ellenőrzése, valamint a veszélyelemzésen és a kritikus ellenőrzési pontokon (HACCP) alapuló eljárások alkalmazása szempontjából. |
|
(14) |
A 853/2004/EK rendelet II. mellékletének I. szakaszában meghatározott azonosító jelölésre vonatkozó követelményeknek való megfelelés ellenőrzését – amelyet jelenleg a 854/2004/EK rendelet szabályoz – fenn kell tartani, hogy lehetőség legyen az állatok visszakövetésére. |
|
(15) |
A vágás előtti élőállat-vizsgálat és a vágás utáni húsvizsgálat alapvető fontosságú az emberi és állati egészségre és az állatjólétre vonatkozó követelményeknek való megfelelés ellenőrzéséhez. Annak érdekében, hogy biztosítsák az emberi és állati egészségnek, valamint az állatjólétnek legalább a 854/2004/EK rendelet által előírt szintjét, valamint a tisztességes kereskedelmet a nyílt piacon, egységes gyakorlati követelményeket kell megállapítani az ilyen vizsgálatokra, ideértve azokat az eseteket is, amikor a hatósági ellenőrzéseket a hatósági állatorvos felelőssége alatt végzik. A friss hús hatósági ellenőrzése tekintetében ezeket az ellenőrzéseket megfelelő okmányellenőrzésekkel, a 999/2001/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott, különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagoknak, továbbá más állati melléktermékeknek a biztonságos ártalmatlanítására vonatkozó ellenőrzésekkel, valamint – adott esetben – laboratóriumi vizsgálattal kell kiegészíteni. |
|
(16) |
Fontos azonosítani a feltételezett és a megállapított meg nem felelés eseteit, amikor az illetékes hatóságoknak intézkedéseket kell hozniuk egyes állati eredetű termékek tekintetében. A helyes higiéniai gyakorlatok be nem tartását az illetékes hatóságok korrekciós intézkedéseinek kell követnie. |
|
(17) |
Az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikkének 51. pontjában meghatározott állategészségügyi jelölés bizonyos fajok húsára vonatkozik, és tanúsítja, hogy a hús emberi fogyasztásra alkalmas. Az állategészségügyi jelölésre vonatkozó technikai követelményeket és az alkalmazásra vonatkozó gyakorlati rendelkezéseket egyedi és egységes módon kell meghatározni a hús emberi fogyasztásra való alkalmasságának jelzése és a kereskedelmi fennakadások elkerülése érdekében. |
|
(18) |
A 2074/2005/EK bizottsági rendelet (29) többek között végrehajtási intézkedéseket ír elő a 854/2004/EK rendelet szerinti hatósági ellenőrzések megszervezésére vonatkozóan az élő kagylókban előforduló tengeri biotoxinokra vonatkozó elismert vizsgálati módszerek, a nyers és a hőkezelt tejre vonatkozó vizsgálati módszerek, a halászati termékek hatósági ellenőrzése és a húsvizsgálat tekintetében. Célszerű összevonni a hatósági ellenőrzések megszervezésére vonatkozó valamennyi végrehajtási intézkedést, valamint a 2074/2005/EK rendeletben szereplő intézkedéseket e rendeletbe felvenni. Ezeket a 2074/2005/EK rendeletből el kell hagyni. |
|
(19) |
Az élő kagylók termelési és átmosó területeinek osztályozására és az osztályozott termelési és átmosó területek nyomon követésére vonatkozó feltételek hatékonynak bizonyultak, és biztosítják a fogyasztók magas szintű védelmét. Ezért azokat fenn kell tartani. |
|
(20) |
Fenn kell tartani az élő kagylókban található E. coli kimutatására szolgáló, jelenleg a 854/2004/EK rendelet megállapított referencia-módszert. |
|
(21) |
A tengeri biotoxinok határértékeit a 853/2004/EK rendelet határozza meg. Különösen az említett rendelet III. melléklete VII. szakasza V. fejezetének 2. pontja rendelkezik arról, hogy az élő kagylók nem tartalmazhatnak (a teljes testben vagy a külön fogyasztható részekben mért) az említett fejezetben megállapított határértékeket meghaladó összmennyiségű tengeri biotoxint. |
|
(22) |
A magas szintű fogyasztóvédelem és az élelmiszer-vállalkozók közötti tisztességes verseny biztosítása érdekében egyedi követelményeket indokolt megállapítani a nyers tej és a tejtermékek hatósági ellenőrzésének elvégzésére és az ilyen ellenőrzések egységes minimális gyakoriságára. |
|
(23) |
A magas szintű fogyasztóvédelem és az élelmiszer-vállalkozók közötti tisztességes verseny biztosítása érdekében egyedi követelményeket indokolt megállapítani a halászati termékek hatósági ellenőrzésének elvégzésére és az ilyen ellenőrzések egységes minimális gyakoriságára. Ezeknek az ellenőrzéseknek magukban kell foglalniuk legalább a kirakodás és az első értékesítés higiéniai feltételeinek rendszeres ellenőrzését, a hajók és létesítmények rendszeres ellenőrzését, beleértve a halárveréseket és a nagykereskedelmi piacokat, valamint a tárolás és a szállítás ellenőrzését. A hajók ellenőrzésére vonatkozó egyedi követelményeket is meg kell határozni. |
|
(24) |
Ezeknek az ellenőrzéseknek gyakorlati rendelkezéseket is tartalmazniuk kell az érzékszervi vizsgálatok, a frissességmutatók, a hisztaminra, a maradékanyagokra és a szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzések, valamint a mikrobiológiai ellenőrzések tekintetében. Különös figyelmet kell fordítani a paraziták és a mérgező halászati termékek ellenőrzésére. Az említett higiéniai követelményeknek meg nem felelő halászati termékeket emberi fogyasztásra alkalmatlannak kell nyilvánítani. |
|
(25) |
Egyedi követelményeket kell meghatározni továbbá a valamely tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajók által kifogott és az Unió területére harmadik országokon keresztül tárolással vagy anélkül beszállított halászati termékek hatósági ellenőrzésére. |
|
(26) |
Egyre nagyobb az érdeklődés a hüllőhús előállítása és forgalomba hozatala iránt. A hüllőhús biztonságosságának garantálása érdekében egyedi hatósági ellenőrzéseket kell bevezetni a vágóhídon a 852/2004/EK rendeletben megállapított általános higiéniai szabályok és a (EU) 2015/1375 végrehajtási rendeletben előírt Trichinella -ellenőrzések mellett. |
|
(27) |
A 2074/2005/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. |
|
(28) |
mivel az (EU) 2017/625 rendelet 2019. december 14-i hatállyal hatályon kívül helyezi a 854/2004/EK rendeletet, ezt a rendeletet is attól az időponttól kell alkalmazni, |
|
(29) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
I. CÍM
TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. cikk
Tárgy és hatály
Ez a rendelet egységes gyakorlati rendelkezéseket állapít meg az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek előállításával kapcsolatos hatósági ellenőrzések és intézkedések elvégzésére. Ezeket a hatósági ellenőrzéseket és intézkedéseket az illetékes hatóságok végzik, figyelembe véve az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (2), (3) és (5) bekezdésének, valamint az (EU) 2019/624 felhatalmazáson alapuló rendeletnek a követelményeit.
A különös szabályok a következőkre terjednek ki:
|
a) |
az állati eredetű termékek hatósági ellenőrzéseire vonatkozó egyedi követelmények és az ilyen ellenőrzések egységes minimális gyakorisága az auditok és az azonosító jelölés tekintetében; |
|
b) |
a friss hús hatósági ellenőrzéseire vonatkozó egyedi követelmények és az ilyen ellenőrzések egységes minimális gyakorisága, beleértve a friss hús ellenőrzéseivel kapcsolatos auditokra és külön feladatokra vonatkozó egyedi követelményeket; |
|
c) |
a friss hús uniós követelményeknek való meg nem felelése esetén meghozandó intézkedések az emberi és állati egészség, valamint az állatjólét védelme érdekében; |
|
d) |
a 853/2004/EK rendelet 5. cikkében említett állategészségügyi jelölésre vonatkozó technikai követelmények és gyakorlati rendelkezések; |
|
e) |
a tej, a kolosztrum, a tejtermékek és a kolosztrumalapú-termékek hatósági ellenőrzéseire vonatkozó egyedi követelmények és az ilyen ellenőrzések egységes minimális gyakorisága; |
|
f) |
az élő kagylók termelési és átmosó területeinek osztályozására s az osztályozott termelési és átmosó területek nyomon követésére vonatkozó feltételek, beleértve az osztályozott termelési és átmosó területek nyomon követését követően meghozandó döntéseket; |
|
g) |
a halászati termékek hatósági ellenőrzéseire vonatkozó egyedi követelmények és az ilyen ellenőrzések egységes minimális gyakorisága; |
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1. „friss hús”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.10. pontjában meghatározott friss hús;
2. „kolosztrum”: a 853/2004/EK rendelet III. melléklete IX. szakaszának 1. pontjában meghatározott kolosztrum;
3. „tejtermékek”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 7.2. pontjában meghatározott, tejtermékek;
4. „kolosztrumalapú termékek”: a 853/2004/EK rendelet III. melléklete IX. szakaszának 2. pontjában meghatározott kolosztrumalapú termékek;
5. „termelési terület”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 2.5. pontjában meghatározott termelési terület;
6. „átmosó terület”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 2.6. pontjában meghatározott átmosó terület;
7. „kagylók”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 2.1. pontjában meghatározott kagylók;
8. „halászati termékek”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 3.1. pontjában meghatározott halászati termékek;
9. „létesítmény”: a 852/2004/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott létesítmény;
10. „élelmiszer-vállalkozó”: a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (30) 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott élelmiszer-vállalkozó;
11. „mikrobiológiai kritérium”: a 2073/2005/EK rendelet 2. cikkének b) pontjában meghatározott mikrobiológiai kritérium;
12. „vágóhíd”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.16. pontjában meghatározott vágóhíd;
13. „nyomonkövethetőség”: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 15. pontjában meghatározott nyomonkövethetőség;
14. „különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag”: a 999/2001/EK rendelet 3. cikke (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag;
15. „szennyeződés”: a 852/2004/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott szennyeződés;
16. „származási gazdaság”: az (EU) 2019/624 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott származási gazdaság;
17. „elsődleges termelés”: a 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 17. pontjában meghatározott elsődleges termelés;
18. „háziasított patás állatok”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.2. pontjában meghatározott háziasított patás állatok;
19. „vadfeldolgozó létesítmény”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.18. pontjában meghatározott vadfeldolgozó létesítmény;
20. „nagyvad”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.8. pontjában meghatározott nagyvad;
21. „baromfiállomány”: a 2160/2003/EK rendelet 2. cikkének 3.b) pontjában meghatározott baromfiállomány;
22. „nyúlfélék”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.4. pontjában meghatározott nyúlfélék;
23. „hasított test”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.9. pontjában meghatározott állati test;
24. „belsőség”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.11. pontjában meghatározott belsőség.
25. „kis kapacitású vágóhíd”: az (EU) 2019/624 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkének 17. pontjában meghatározott kis kapacitású vágóhíd;
26. „kis kapacitású vadfeldolgozó létesítmény”: az (EU) 2019/624 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkének 18. pontjában meghatározott kis kapacitású vadfeldolgozó létesítmény;
27. „számosállategység”: az 1099/2009/EK rendelet 17. cikkének (6) bekezdésében meghatározott számosállategység;
28. „apróvad”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.7. pontjában meghatározott apróvad;
29. „baromfi”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.3. pontjában meghatározott baromfi;
30. „darabolóüzem”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.17. pontjában meghatározott darabolóüzem;
31. „zsiger”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.12. pontjában meghatározott zsiger;
32. „hús”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.1. pontjában meghatározott hús;
33. „tenyésztett vad”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.6. pontjában meghatározott tenyésztett vad;
34. „vad”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.5. pontjában meghatározott vad;
35. „tejtermelő gazdaság”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 4.2. pontjában meghatározott tejtermelő gazdaság;
36. „nyers tej”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 4.1. pontjában meghatározott nyers tej;
37. „tisztító központ”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 2.8. pontjában meghatározott tisztító központ;
38. „tengeri biotoxinok”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 2.2. pontjában meghatározott tengeri biotoxinok;
39. „a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás szakaszai”: az 178/2002/EK rendelet 3. cikkének 16. pontjában meghatározott, a termelés, feldolgozás és forgalmazás szakaszai;
40. „feladó központ”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 2.7. pontjában meghatározott feladó központ;
41. „forgalomba hozatal”: a 178/2002/EK rendelet 8. cikkének 3. pontjában meghatározott forgalomba hozatal;
42. „feldolgozóhajó”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 3.2. pontjában meghatározott feldolgozóhajó;
43. „fagyasztóhajó”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 3.3. pontjában meghatározott fagyasztóhajó;
44. „hüllők”: az (EU) 2019/625 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (31) 15. cikkének 2. pontjában meghatározott hüllők;
45. „hüllőhús”: az (EU) 2019/625 felhatalmazáson alapuló rendelet 16. cikkének 2. pontjában meghatározott hüllőhús;
46. „friss halászati termékek”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 3.5. pontjában meghatározott friss halászati termékek;
47. „előkészített halászati termékek”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 3.6. pontjában meghatározott előkészített halászati termékek;
48. „feldolgozott halászati termékek”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 7.4. pontjában meghatározott feldolgozott halászati termékek.
II. CÍM
AZ ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEINEK ELVÉGZÉSÉRE ÉS A HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK EGYSÉGES MINIMÁLIS GYAKORISÁGÁRA VONATKOZÓ EGYEDI KÖVETELMÉNYEK
I. FEJEZET
Az állati eredetű termékeket kezelő létesítményekben az illetékes hatóságok által végzett auditokra vonatkozó egyedi követelmények
3. cikk
Azok a követelmények, amelyekre az auditok kiterjednek
(1) A helyes higiéniai gyakorlatok létesítményekben történő auditja során az illetékes hatóságok ellenőrzik, hogy az állati eredetű termékeket kezelő élelmiszer-vállalkozók folyamatosan és megfelelően alkalmazzák-e az eljárásokat legalább a következők tekintetében:
|
a) |
a telephelyek és a felszerelések tervezése és karbantartása; |
|
b) |
működés előtti, működés alatti és működés utáni higiénia; |
|
c) |
személyi higiénia; |
|
d) |
higiéniai és munkafolyamati képzés; |
|
e) |
károsítók elleni védekezés; |
|
f) |
vízminőség; |
|
g) |
hőmérséklet-szabályozás; |
|
h) |
a létesítménybe érkező vagy onnan kikerülő állatok és élelmiszerek, valamint bármely kísérő dokumentáció ellenőrzése. |
(2) A 852/2004/EK rendelet 5. cikke szerinti veszélyelemzésen és kritikus szabályozási pontokon (HACCP) alapuló eljárások auditja során az illetékes hatóságok ellenőrzik, hogy az állati eredetű termékeket kezelő élelmiszer-vállalkozók folyamatosan és megfelelően alkalmazzák-e az említett eljárásokat.
(3) Különösen azt határozzák meg, hogy az eljárások a lehető legnagyobb mértékig biztosítják-e, hogy az állati eredetű termékek:
|
a) |
megfeleljenek a 2073/2005/EK rendelet 3. cikkének a mikrobiológiai kritériumok tekintetében; |
|
b) |
megfeleljenek az uniós jogszabályoknak a következők tekintetében:
|
|
c) |
nem tartalmaznak fizikai veszélyeket, például idegen testeket. |
(4) Amennyiben az élelmiszer-vállalkozó – a 852/2004/EK rendelet 5. cikkének (5) bekezdésével összhangban – a HACCP rendszeren alapuló elvek alkalmazására vonatkozó útmutatókban megállapított eljárásokat alkalmazza, az auditok az említett útmutatók helyes használatára is kiterjednek.
(5) Az auditálási feladatok elvégzésekor az illetékes hatóságok különös gondot fordítanak a következőkre:
|
a) |
annak meghatározása, hogy a létesítményben a személyzet és a személyzeti tevékenységek a termelési folyamat valamennyi szakaszában megfelelnek-e a 2073/2005/EK rendelet 3. cikkében, a 852/2004/EK rendelet 4. és 5. cikkében, valamint a 853/2004/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében a higiéniai gyakorlatok és a HACCP tekintetében meghatározott követelményeknek. Az audit kiegészítéseképpen az illetékes hatóságok teljesítményvizsgálatokat végezhetnek annak megállapítása céljából, hogy a személyzet megfelelően képzett-e; |
|
b) |
az élelmiszer-vállalkozó vonatkozó feljegyzéseinek ellenőrzése; |
|
c) |
szükség esetén mintavétel laboratóriumi vizsgálat céljából; |
|
d) |
a figyelembe vett elemek és az audit megállapításainak dokumentálása. |
4. cikk
Az auditok jellege és gyakorisága
(1) Az egyes intézmények esetében az auditálási feladatok jellege és gyakorisága a becsült kockázattól függ. E célból az illetékes hatóságok rendszeresen felmérik az alábbiakat:
|
a) |
az emberi egészségre jelentett és – adott esetben – állategészségügyi kockázatok; |
|
b) |
a vágóhidak esetében az állatjóléti szempontok; |
|
c) |
az elvégzett folyamatok típusa és mértéke; |
|
d) |
az élelmiszer-vállalkozóval kapcsolatban az élelmiszerjog betartására vonatkozóan nyilvántartott korábbi adatok. |
(2) Amennyiben az élelmiszerláncban szereplő élelmiszer-vállalkozók további intézkedéseket tesznek és az élelmiszerbiztonság garantálása érdekében integrált rendszereket, saját ellenőrző rendszereket vagy független harmadik fél általi tanúsítást, illetve más eszközöket alkalmaznak és amennyiben ezen intézkedéseket dokumentálják, és az e rendszerek alá tartozó állatok egyértelműen azonosíthatók, az illetékes hatóságok a helyes higiéniai gyakorlatok és a HACCP-alapú eljárások ellenőrzésének végrehajtása során- figyelembe vehetik az ilyen intézkedéseket.
II. FEJEZET
Az azonosító jelölésre vonatkozó egyedi követelmények
5. cikk
A 853/2004/EK rendelet azonosító jelölés alkalmazására vonatkozó követelményeinek való megfelelést az említett rendelettel összhangban engedélyezett minden létesítményben ellenőrzik a 178/2002/EK rendelet 18. cikke szerinti egyéb nyomon követhetőségi követelményeknek való megfelelés ellenőrzésén túlmenően.
III. FEJEZET
Tudományos és technológiai eredmények
6. cikk
A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az (EU) 2017/625 rendelet 16. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett tudományos és technológiai eredményekről, hogy azok mérlegelni tudják azokat és adott esetben további intézkedéseket hozzanak.
III. CÍM
A FRISS HÚS HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSÉNEK ELVÉGZÉSÉRE ÉS AZ ILYEN ELLENŐRZÉSEK EGYSÉGES MINIMÁLIS GYAKORISÁGÁRA VONATKOZÓ EGYEDI KÖVETELMÉNYEK
I. FEJEZET
Auditok
7. cikk
A friss húst kezelő létesítményekben végzett auditokkal kapcsolatos kiegészítő követelmények
(1) A 3. és a 4. cikkben meghatározott ellenőrzési követelményeken túlmenően az illetékes hatóságoknak a friss húst kezelő létesítmények auditja keretében ellenőrizniük kell, hogy az élelmiszer-vállalkozók folyamatosan betartják-e saját eljárásaikat a friss hús begyűjtésével, szállításával, tárolásával és kezelésével, kapcsolatban, illetve az állati melléktermékek – beleértve az élelmiszer-vállalkozó felelőssége alá tartozó, különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokat– felhasználásával vagy ártalmatlanításával kapcsolatban.
(2) A vágóhidakon végzett auditok során az illetékes hatóságok ellenőrzik az élelmiszerláncra vonatkozó információk értékelését, a 853/2004/EK rendelet II. mellékletének III. szakaszában foglaltak szerint.
(3) A HACCP-alapú eljárások auditjai során az illetékes hatóságok ellenőrzik, hogy kellően figyelembe vették-e a 853/2004/EK rendelet II. mellékletének II. szakaszában meghatározott eljárásokat, és hogy az élelmiszer-vállalkozók eljárásai a lehető legnagyobb mértékben biztosítják-e, hogy a friss hús:
|
a) |
nem tartalmaz patológiás rendellenességeket vagy elváltozásokat; |
|
b) |
nem tartalmaz:
|
|
c) |
megfelel a 2073/2005/EK rendelet 3. cikkében meghatározott mikrobiológiai kritériumoknak; |
|
d) |
nem tartalmaz különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot a 999/2001/EK rendelet követelményeinek megfelelően. |
II. FEJEZET
A friss húsra vonatkozó hatósági ellenőrzések
8. cikk
Az audit eredményeinek relevanciája
A hatósági állatorvos az e fejezettel összhangban végzett hatósági ellenőrzések során figyelembe veszi az I. fejezet szerint elvégzett auditok eredményeit. Adott esetben a hatósági állatorvos a hatósági ellenőrzések fókuszába a korábbi auditok során feltárt hiányosságát helyezi.
9. cikk
Az illetékes hatóságok kötelezettségei a dokumentumok ellenőrzése tekintetében
(1) Az illetékes hatóság tájékoztatja a származási gazdaság élelmiszer-vállalkozóját, hogy a 853/2004/EK rendelet II. mellékletének III. szakaszával összhangban mely elemeket kell legalább tartalmaznia az élelmiszerláncra vonatkozóan a vágóhíd üzemetetője részére benyújtandó a információknak.
(2) Az illetékes hatóság elvégzi a dokumentumok szükséges ellenőrzését annak igazolása érdekében, hogy:
|
a) |
az élelmiszerláncra vonatkozó információ következetesen és hatékonyan áramlik a feladást megelőzően az állatokat nevelő vagy tartó élelmiszer-vállalkozó és a vágóhíd üzemeltetője között; |
|
b) |
az élelmiszerláncra vonatkozó információ érvényes és megbízható; |
|
c) |
adott esetben a vonatkozó információval kapcsolatban a 39. cikk (5) bekezdésével összhangban a gazdaság felé visszacsatolást nyújtanak. |
(3) Amennyiben más tagállamba küldenek állatokat levágásra, a származási gazdaság és a vágás helye szerinti illetékes hatóságok együttműködnek annak biztosítása érdekében, hogy a származási gazdaság élelmiszer-vállalkozója által nyújtott információhoz a fogadó vágóhíd üzemeltetője könnyen hozzáférjen.
10. cikk
A hatósági állatorvos kötelezettségei a dokumentumellenőrzések tekintetében
(1) A hatósági állatorvos ellenőrzi a vágóhíd üzemeltetője által biztosított, az élelmiszerláncra vonatkozó információk ellenőrzéseinek és értékeléseinek eredményeit a 853/2004/EK rendelet II. mellékletének III. szakaszával összhangban. A hatósági állatorvos a vágás előtti élőállat-vizsgálat, valamint a vágás utáni húsvizsgálat elvégzésekor figyelembe veszi az említett ellenőrzéseket és értékeléseket, úgymint a származási gazdaság állatokkal kapcsolatos feljegyzésekből származó valamennyi releváns információt.
(2) A vágást előtti élőállat-vizsgálat és a vágás utáni húsvizsgálat során a hatósági állatorvos figyelembe veszi az (EU) 2019/628 bizottsági végrehajtási rendelet (38) 29. cikkének megfelelően előírt hatósági bizonyítványokat, valamint az elsődleges termelés szintjén hatósági ellenőrzéseket vagy más ellenőrzéseket végző állatorvosok nyilatkozatait.
(3) A háziasított patás állatok vágóhídon kívüli kényszervágása esetén a vágóhídon a hatósági állatorvos megvizsgálja az (EU) 2019/628 végrehajtási rendelet 29. cikke szerinti, és a vágás előtti élőállat-vizsgálatot végző hatósági állatorvos által a 853/2004/EK rendelet III. melléklete I. szakasza VI. fejezetének 6. pontjával összhangban kiállított bizonyítványt és az élelmiszer-vállalkozó által szolgáltatott egyéb vonatkozó információkat.
(4) A nagyvadak esetében a vadfeldolgozó létesítményben lévő hatósági állatorvos megvizsgálja és figyelembe veszi az állat testét kísérő, a 853/2004/EK rendelet III. melléklete IV. szakasza II. fejezete 4. pontjának a) alpontjával összhangban a képzett személy által kiadott nyilatkozatot.
11. cikk
A vágás előtti vágóhídi élőállat-vizsgálatra vonatkozó követelmények
(1) Vágás előtt minden állatot alá kell vetni egy vágás előtti élőállat-vizsgálatnak. Az ellenőrzés azonban az egyes állományokból származó madarak reprezentatív mintájára, valamint az egyes származási gazdaságból származó nyúlalakúak reprezentatív mintájára korlátozódhat.
(2) A vágás előtti élőállat-vizsgálat az állatok vágóhídra érkezését követő 24 órán belül és a vágást megelőző 24 órán belül történik. A hatósági állatorvos bármely más időpontban elrendelhet egy további, vágás előtti élőállat-vizsgálatot.
(3) A vágás előtti élőállat-vizsgálat során különösen azt kell megállapítani, hogy a vizsgált állaton láthatók-e arra utaló jelek, hogy:
|
a) |
az állat egészsége és jóléte veszélyeztetve van; |
|
b) |
olyan állapot, rendellenesség vagy betegség áll fenn, amely emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszi a friss húst, vagy amely káros lehet az állati egészségre, különös figyelmet fordítva az olyan zoonózisok és állatbetegségek észlelésére, amelyek tekintetében az (EU) 2016/429 rendelet állategészségügyi szabályokat állapít meg; |
|
c) |
tiltott vagy nem engedélyezett anyagokat használtak, visszaélések történtek állatgyógyászati készítményekkel, vagy jelen vannak vegyi maradékanyagok vagy szennyező anyagok. |
(4) A vágás előtti élőállat-vizsgálat magában foglalja annak ellenőrzését, hogy az élelmiszer-vállalkozók megfelelnek-e az annak biztosítására vonatkozó kötelezettségüknek, hogy az állatok bőre, irhája vagy gyapja tiszta legyen, ezzel elkerülve a friss hús vágás közbeni szennyeződésének elfogadhatatlan mértékű kockázatát.
(5) A hatósági állatorvos elvégzi valamennyi olyan állat klinikai vizsgálatát, amelyet az élelmiszer-vállalkozó vagy a hatósági segédszemélyzet egy alaposabb, vágás előtti élőállat-vizsgálat céljából elkülönített.
(6) Amennyiben a vágás előtti élőállat-vizsgálatot a származási gazdaságban végzik az (EU) 2019/624 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkével összhangban, a vágóhídon a hatósági állatorvos csak meghatározott esetben és meghatározott mértékig köteles elvégezni a vágás előtti élőállat-vizsgálatot.
12. cikk
A vágás utáni húsvizsgálatra vonatkozó követelmények
(1) A 853/2004/EK rendelet III. melléklete IV. szakasza II. fejezetének 4. pontjában meghatározott eltérés függvényében, a hasított testeket és a hozzájuk tartozó belsőséget vágás utáni húsvizsgálatnak kell alávetni:
|
a) |
a vágást követően haladéktalanul, illetve |
|
b) |
a vadfeldolgozó létesítménybe való beérkezést követően a lehető leghamarabb. |
(2) Az illetékes hatóságok előírhatják az élelmiszer-vállalkozó számára, hogy biztosítson különleges technikai létesítményeket és elegendő helyet a belsőségek ellenőrzéséhez.
(3) Az illetékes hatóságok:
|
a) |
ellenőriznek minden külső felületet, beleértve a hasított testek testüregeinek és a belsőségeknek a felületét is; |
|
b) |
különös figyelmet kell fordítani azon zoonózisok és állatbetegségek észlelésére, amelyek vonatkozásában az (EU) 2016/429 rendelet állategészségügyi szabályokat határoz meg. |
(4) A vágóvonal sebességének és a jelen lévő ellenőrző személyzet számának lehetőséget kell biztosítania a vizsgálat megfelelő elvégzésére.
13. cikk
A vágás utáni húsvizsgálat időzítésére vonatkozó eltérés
(1) A 12. cikk (1) bekezdésétől eltérve az illetékes hatóságok engedélyezhetik, hogy amennyiben sem a hatósági állatorvos, sem a hatósági segédszemélyzet nincs jelen a vágás és zsigerelés során a vadfeldolgozó létesítményben vagy a vágóhídon, a vágás utáni húsvizsgálatot a vágástól vagy a vadfeldolgozó létesítménybe érkezéstől számított legfeljebb 24 óra időtartamra el lehessen halasztani, feltéve, hogy-:
|
a) |
az érintett állatokat kis teljesítményű vágóhídon vágják le, vagy egy kis kapacitású vadfeldolgozó létesítményben kezelik, ahol
|
|
b) |
egy létesítményen belül elegendő kapacitás áll rendelkezésre a friss hús és a belsőségek vizsgálat céljából történő tárolására; |
|
c) |
a vágás utáni húsvizsgálatot a hatósági állatorvos végzi. |
(2) Az illetékes hatóságok megemelhetik az (1) bekezdés a) pontjának i. és ii. alpontjában megállapított határértékeket, biztosítva, hogy az eltérést azokon a legkisebb vágóhidakon és azokban a vadfeldolgozó létesítményben alkalmazzák, amelyek megfelelnek a kis kapacitású vágóhíd vagy a kis kapacitású vadfeldolgozó létesítmény fogalommeghatározásának, feltéve, hogy e létesítmények összesített éves termelése nem haladja meg a tagállamban termelt friss hús összmennyiségének 5 %-át:
|
a) |
az érintett fajok esetében; |
|
b) |
vagy valamennyi patás állat esetében; |
|
c) |
valamennyi baromfi esetében; vagy |
|
d) |
valamennyi szárnyas és nyúlféle esetében. |
Ebben az esetben az illetékes hatóságoknak be kell jelenteniük ezt az eltérést és annak bizonyítékát az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (39) meghatározott eljárásnak megfelelően;
(3) Az (1) bekezdés a) pontja i. alpontjának alkalmazásában az 1099/2009/EK rendelet 17. cikke (6) bekezdésében meghatározott átszámítási arányokat kell alkalmazni. A juh- és kecskefélék, valamint a kis (< 100 kg élősúlyú) szarvasfélék esetében ugyanakkor az átszámítási arány 0,05 számosállategység, a nagyobb vadak esetében pedig 0,2 számosállategység.
14. cikk
A vágás utáni húsvizsgálatra vonatkozó kiegészítő követelmények
(1) Amennyiben szükséges, további vizsgálatokat kell végezni – mint például a hasított testek és belsőségek részeinek tapintásos és bemetszéses vizsgálatát, valamint laboratóriumi vizsgálatokat – a következő célokból:
|
a) |
a feltételezett veszélyre vonatkozó végső diagnózis felállítása; vagy |
|
b) |
az alábbiak jelenlétének megállapítása:
|
(2) A vágás utáni húsvizsgálat során óvintézkedéseket kell tenni annak biztosítására, hogy a tapintásos, vágásos vagy bemetszéses vizsgálat során a friss hús a lehető legkisebb mértékben szennyeződjön.
15. cikk
A háziasított egypatás állatok, a nyolc hónaposnál idősebb szarvasmarhafélék, az öt hétnél idősebb házisertések, valamint a nagyvadak vágás utáni húsvizsgálatára vonatkozó követelmények
(1) Az e cikk szerinti követelmények a 12. és 14. cikk követelményei mellett alkalmazandók.
(2) A hatósági állatorvos kötelezően megkéri, hogy a háziasított egypatás állatok, a nyolc hónapnál idősebb szarvasmarhafélék és az öt hétnél idősebb házisertések hasított testének vágás utáni húsvizsgálata során a hasított testeket hasított féltestekre vágják szét hosszában a gerincoszlop mentén.
(3) Ha a vágás utáni húsvizsgálat szükségessé teszi, a hatósági állatorvos kérheti bármely fej vagy hasított test hosszirányban történő szétvágását. Meghatározott étkezési szokások, a technológiai fejlődés vagy bizonyos higiéniai körülmények figyelembevétele érdekében azonban a hatósági állatorvos engedélyezheti, hogy a háziasított egypatás állatok, a nyolc hónapnál idősebb szarvasmarhafélék és az öt hétnél idősebb házisertések vágás utáni húsvizsgálatra bocsátott hasított testét ne vágják ketté.
(4) Az évente kevesebb mint 1 000 számosállategységet kezelő alacsony teljesítményű vágóhidak vagy alacsony teljesítményű vadfeldolgozó létesítmények-esetében a hatósági állatorvos egészségügyi okokból engedélyezheti a vágás utáni húsvizsgálat előtt a kifejlett háziasított egypatás állatok, a kifejlett szarvasmarhafélék és a kifejlett nagyvadak hasított testének négy részre történő darabolását.
16. cikk
A vágás utáni húsvizsgálatra vonatkozó kiegészítő követelmények kényszervágás esetén
Kényszervágás esetén a hasított testet az emberi fogyasztás céljára történő forgalomba bocsátás előtt a lehető leghamarabb vágás utáni húsvizsgálatnak kell alávetni a 12., 13., 14. és 15. cikkel összhangban.
17. cikk
A házi szarvasmarhafélék, a házijuhok és -kecskék, a háziasított egypatás állatok és a házisertések vágás utáni húsvizsgálatára vonatkozó gyakorlati rendelkezések
Amennyiben a vágás utáni húsvizsgálatot hatósági állatorvos végzi, a hatósági állatorvos felügyelete alatt végzik, vagy – amennyiben elegendő garancia áll rendelkezésre – a hatósági állatorvos felelőssége alatt végzik az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (2) bekezdésének c) pontjának és a 2019/624 felhatalmazáson alapuló rendelet 7. cikkének megfelelően, az illetékes hatóságok – a 12. a 14. és a 15. cikkben meghatározott követelményeknek való megfelelésen túlmenően – biztosítják az alábbi, 18–24. cikkben megállapított gyakorlati rendelkezéseknek való megfelelést a háziasított szarvasmarhafélék, a házijuhok és -kecskék, a háziasított egypatások és a házisertések esetében.
18. cikk
Fiatal szarvasmarhafélék
(1) A következő szarvasmarhafélék hasított testét és belsőségeit a (2) bekezdésben megállapított, vágás utáni húsvizsgálati eljárásoknak kell alávetni:
|
a) |
nyolc hónaposnál fiatalabb állatok; és |
|
b) |
20 hónaposnál fiatalabb állatok, ha azokat a 2003/467/EK határozat 1. cikkével összhangban teljes életciklusuk során egy hivatalosan tuberkulózismentes tagállamban vagy tagállami régióban lévő legelőterülethez való hozzáférés nélkül nevelték. |
(2) A vágás utáni húsvizsgálati eljárásoknak tartalmazniuk kell legalább a következők szemrevételezéses vizsgálatát:
|
a) |
a fej és a torok; a garat mögötti nyirokcsomók (Lnn. retropharyngiales) tapintásos vizsgálata és vizsgálata mellett, ugyanakkor a hivatalosan tuberkulózismentes státusz megfigyelésének biztosítása érdekében a tagállamok további vizsgálatok elvégzése mellett dönthetnek; a száj és a toroknyílás vizsgálata; |
|
b) |
a tüdő, a légcső és a nyelőcső; a tüdő tapintásos vizsgálata; a hörgők körüli nyirokcsomók és a gátorközi nyirokcsomók (Lnn. bifurcationes, eparteriales és mediastinales) tapintásos vizsgálata és vizsgálata. |
|
c) |
a szívburok és a szív; |
|
d) |
a rekeszizom; |
|
e) |
a máj, illetve a máj és a hasnyálmirigy nyirokcsomói (Lnn. portales); |
|
f) |
a gyomor- és bélrendszer, a bélfodor, valamint a gyomor és a bélfodor nyirokcsomói (Lnn. gastrici, mesenterici, craniales és caudales); |
|
g) |
a lép; |
|
h) |
a vesék; |
|
i) |
a mellhártya és a hashártya; |
|
j) |
a fiatal állatok köldöktájéka és ízületei. |
(3) A hatósági állatorvos a következő vágás utáni bemetszéses és tapintásos vizsgálati eljárásokat is elvégezheti a hasított testen és a belsőségen, ha az alábbiak valamelyike kockázat lehetőségét jelzi az emberi egészségre, az állati egészségre vagy az állatjólétre a 24. cikk szerint:
|
a) |
a garat mögötti nyirokcsomók (Lnn. retropharyngiales) bemetszéses vizsgálata; a nyelv tapintásos vizsgálata; |
|
b) |
a hörgők körüli nyirokcsomók és a gátorközi nyirokcsomók (Lnn. bifurcationes, eparteriales és mediastinales) bemetszéses vizsgálata. a légcső és a főhörgők hosszanti irányú felnyitása; a tüdőt a felső harmadánál, a fő tengelyére merőlegesen be kell metszeni; ezek a bemetszéses vizsgálatok nem szükségesek, ha a tüdőt nem használják fel emberi fogyasztásra; |
|
c) |
a szív hosszanti irányú bemetszése a szívkamrák felnyitása és a kamraközi sövény átvágása céljából; |
|
d) |
a gyomor és a bélfodor nyirokcsomóinak bemetszéses vizsgálata; |
|
e) |
a lép tapintásos vizsgálata; |
|
f) |
a vesék és a vese nyirokcsomóinak (Lnn. renales) bemetszéses vizsgálata; |
|
g) |
a köldöktájék és az ízületek tapintásos vizsgálata. A köldök tájékát fel kell metszeni és az ízületeket fel kell nyitni; meg kell vizsgálni az ízületi folyadékot. |
19. cikk
Egyéb szarvasmarhafélék
(1) A 18. cikk (1) bekezdésében említettektől eltérő szarvasmarhafélék hasított testét, illetve belsőségeit az alábbi, vágás utáni vizsgálati eljárásoknak kell alávetni:
|
a) |
a fej és a torok szemrevételezése; a garat mögötti nyirokcsomók (Lnn. retropharyngiales) bemetszése és vizsgálata; a külső rágóizmok vizsgálata, amelynek során két bemetszést kell ejteni az állkapoccsal párhuzamosan, valamint a belső rágóizmok (belső pterygoideus izmok) vizsgálata, amelyeket egy síkban kell bemetszeni. A nyelvet szabaddá kell tenni a száj és toroknyílás részletes szemrevételezésének lehetővé tétele érdekében; |
|
b) |
a légcső és a nyelőcső vizsgálata; a tüdő szemrevételezése és tapintásos vizsgálata; a hörgők körüli nyirokcsomók és a gátorközi nyirokcsomók (Lnn. bifurcationes, eparteriales és mediastinales) bemetszése és vizsgálata; |
|
c) |
a szívburok és a szív szemrevételezése, utóbbi hosszanti irányú bemetszése a szívkamrák felnyitása és a kamraközi sövény átvágása céljából; |
|
d) |
a rekeszizom szemrevételezése; |
|
e) |
a máj, illetve a máj és a hasnyálmirigy nyirokcsomóinak (Lnn. portales) szemrevételezése; |
|
f) |
a gyomor- és bélrendszer, a bélfodor, valamint a gyomor és a bélfodor nyirokcsomóinak (Lnn. gastrici, mesenterici, craniales és caudales) szemrevételezése; a gyomor és a bélfodor nyirokcsomóinak tapintásos vizsgálata; |
|
g) |
a lép szemrevételezése; |
|
h) |
a vesék szemrevételezése; |
|
i) |
a mellhártya és a hashártya szemrevételezése; |
|
j) |
az ivarszervek szemrevételezése (a pénisz kivételével, ha már eltávolították); |
|
k) |
kocáknál az emlő és nyirokcsomóinak (Lnn. supramammarii) szemrevételezése. |
(2) A hatósági állatorvos a következő vágás utáni bemetszéses és tapintásos vizsgálati eljárásokat is elvégezheti a hasított testen és a belsőségen, ha az alábbiak valamelyike kockázat lehetőségét jelzi az emberi egészségre, az állati egészségre vagy az állatjólétre a 24. cikk szerint:
|
a) |
az áll alatti és a fültői nyirokcsomók (Lnn. mandibulares és parotidei) bemetszése és vizsgálata; a nyelv és a toroknyílás tapintása; |
|
b) |
a hörgők körüli nyirokcsomók és a gátorközi nyirokcsomók (Lnn. bifurcationes, eparteriales és mediastinales) bemetszéses vizsgálata; a légcső és a főhörgők hosszanti irányú felnyitása; a tüdőt a felső harmadánál, a fő tengelyére merőlegesen be kell metszeni; ezek a bemetszéses vizsgálatok nem szükségesek, ha a tüdőt nem használják fel emberi fogyasztásra; |
|
c) |
a máj, illetve a máj és a hasnyálmirigy nyirokcsomóinak (Lnn. portales) tapintásos vizsgálata; a máj gyomor felőli felszínének és a Spiegel-féle lebeny (farkalt lebeny) alapjának bemetszése az epevezetékek vizsgálata céljából; |
|
d) |
szükség esetén a gyomor és a bélfodor nyirokcsomóinak bemetszéses vizsgálata; |
|
e) |
a lép tapintásos vizsgálata; |
|
f) |
a vesék és a vese nyirokcsomóinak (Lnn. renales) bemetszéses vizsgálata; |
|
g) |
kocáknál az emlő és nyirokcsomóinak (Lnn. supramammarii) tapintásos és bemetszéses vizsgálata. A tőgy mindkét felét hosszanti irányban mélyen be kell metszeni a tejmedencékig (sinus lactiferes), és be kell metszeni a tőgy nyirokcsomóit, kivéve, ha a tőgyet nem használják fel emberi fogyasztásra. |
20. cikk
Fiatal házijuhok és -kecskék és állandó metszőfoggal még nem rendelkező juhok
(1) Az állandó metszőfoggal még nem rendelkező, illetve a 12 hónaposnál fiatalabb juhok, valamint a hat hónaposnál fiatalabb kecskék hasított testét és belsőségeit az alábbi vágás utáni húsvizsgálati eljárásoknak kell alávetni:
|
a) |
a fej, beleértve a torok, a száj, a nyelv, valamint a garat mögötti és a fültői nyirokcsomók szemrevételezése. E vizsgálatokat nem szükséges elvégezni, ha az illetékes hatóságok garantálni tudják, hogy a fejet, beleértve a nyelvet és az agyat nem használják fel emberi fogyasztásra; |
|
b) |
a tüdő, a légcső és a nyelőcső, valamint a hörgők körüli nyirokcsomók és a gátorközi nyirokcsomók (Lnn. bifurcationes, eparteriales és mediastinales) szemrevételezése; |
|
c) |
a szívburok és a szív szemrevételezése; |
|
d) |
a rekeszizom szemrevételezése; |
|
e) |
a máj, illetve a máj és a hasnyálmirigy nyirokcsomóinak (Lnn. portales) szemrevételezése; |
|
f) |
a gyomor- és bélrendszer, a bélfodor, valamint a gyomor és a bélfodor nyirokcsomóinak (Lnn. gastrici, mesenterici, craniales és caudales) szemrevételezése; |
|
g) |
a lép szemrevételezése; |
|
h) |
a vesék szemrevételezése; |
|
i) |
a mellhártya és a hashártya szemrevételezése; |
|
j) |
a köldöktájék és az ízületek szemrevételezése. |
(2) A hatósági állatorvos a következő vágás utáni bemetszéses és tapintásos vizsgálati eljárásokat is elvégezheti a hasított testen és a belsőségen, ha az alábbiak valamelyike kockázat lehetőségét jelzi az emberi egészségre, az állati egészségre vagy az állatjólétre a 24. cikk szerint:
|
a) |
a torok, a száj, a nyelv és a fültői nyirokcsomók tapintásos vizsgálata. Hacsak az állategészségügyi szabályok másképpen nem rendelkeznek, e vizsgálatokat nem szükséges elvégezni, ha az illetékes hatóságok garantálni tudják, hogy a fejet, beleértve a nyelvet és az agyat nem használják fel emberi fogyasztásra; |
|
b) |
a tüdő tapintásos vizsgálata; a tüdő, a légcső, a nyelőcső, a hörgők körüli és a gátorközi nyirokcsomók bemetszéses vizsgálata; |
|
c) |
a szív bemetszéses vizsgálata; |
|
d) |
a máj és nyirokcsomóinak tapintásos vizsgálata; a máj gyomor felőli felületének bemetszése az epevezetékek vizsgálata céljából; |
|
e) |
a lép tapintásos vizsgálata; |
|
f) |
a vesék és a vese nyirokcsomóinak (Lnn. renales) bemetszéses vizsgálata; |
|
g) |
a köldöktájék és az ízületek tapintásos vizsgálata; a köldök tájékát fel kell metszeni és az ízületeket fel kell nyitni; meg kell vizsgálni az ízületi folyadékot. |
21. cikk
Egyéb házijuhok és -kecskék
(1) Az állandó metszőfoggal rendelkező, illetve a legalább 12 hónapos juhok, valamint a legalább hat hónapos kecskék hasított testét és belsőségeit az alábbi vágás utáni húsvizsgálati eljárásoknak kell alávetni:
|
a) |
a fej, beleértve a torok, a száj, a nyelv és a fültői nyirokcsomók szemrevételezése, valamint a garat mögötti nyirokcsomók tapintásos vizsgálata. E vizsgálatokat nem szükséges elvégezni, ha az illetékes hatóságok garantálni tudják, hogy a fejet, beleértve a nyelvet és az agyat nem használják fel emberi fogyasztásra; |
|
b) |
a tüdő, a légcső és a nyelőcső szemrevételezése; a tüdő, valamint a hörgők körüli és a gátorközi nyirokcsomók (Lnn. bifurcationes, eparteriales és mediastinales) tapintásos vizsgálata; |
|
c) |
a szívburok és a szív szemrevételezése; |
|
d) |
a rekeszizom szemrevételezése; |
|
e) |
a máj, illetve a máj és a hasnyálmirigy nyirokcsomóinak (Lnn. portales) szemrevételezése; a máj és nyirokcsomóinak tapintásos vizsgálata; a máj gyomor felőli felületének bemetszése az epevezetékek vizsgálata céljából; |
|
f) |
a gyomor- és bélrendszer, a bélfodor, valamint a gyomor és a bélfodor nyirokcsomóinak (Lnn. gastrici, mesenterici, craniales és caudales) szemrevételezése; |
|
g) |
a lép szemrevételezése; |
|
h) |
a vesék szemrevételezése; |
|
i) |
a mellhártya és a hashártya szemrevételezése; |
|
j) |
az ivarszervek szemrevételezése (a pénisz kivételével, ha már eltávolították); |
|
k) |
a tőgy és nyirokcsomóinak szemrevételezése. |
(2) A hatósági állatorvos a következő vágás utáni bemetszéses és tapintásos vizsgálati eljárásokat is elvégezheti a hasított testen és a belsőségen, ha az alábbiak valamelyike kockázat lehetőségét jelzi az emberi egészségre, az állati egészségre vagy az állatjólétre a 24. cikk szerint:
|
a) |
a torok, a száj, a nyelv és a fültői nyirokcsomók tapintásos vizsgálata. Hacsak az állategészségügyi szabályok másképpen nem rendelkeznek, e vizsgálatokat nem szükséges elvégezni, ha az illetékes hatóságok garantálni tudják, hogy a fejet, beleértve a nyelvet és az agyat nem használják fel emberi fogyasztásra; |
|
b) |
a tüdő, a légcső, a nyelőcső, valamint a hörgők körüli nyirokcsomók és a gátorközi nyirokcsomók bemetszéses vizsgálata; |
|
c) |
a szív bemetszéses vizsgálata; |
|
d) |
a lép tapintásos vizsgálata; |
|
e) |
a vesék és a vese nyirokcsomóinak (Lnn. renales) bemetszéses vizsgálata. |
22. cikk
Háziasított egypatás állatok
(1) A háziasított egypatás állatok hasított testét, illetve belsőségeit az alábbi, vágás utáni húsvizsgálati eljárásoknak kell alávetni:
|
a) |
a fej, valamint a nyelv szabaddá tétele után a torok szemrevételezése; a nyelvet szabaddá kell tenni a száj és toroknyílás részletes szemrevételezésének lehetővé tétele céljából, és a nyelvet is szemrevételezni kell; |
|
b) |
a tüdő, a légcső, a nyelőcső, valamint a hörgők körüli nyirokcsomók és a gátorközi nyirokcsomók (Lnn. bifurcationes, eparteriales és mediastinales) szemrevételezése; |
|
c) |
a szívburok és a szív szemrevételezése; |
|
d) |
a rekeszizom szemrevételezése; |
|
e) |
a máj, illetve a máj és a hasnyálmirigy nyirokcsomóinak (Lnn portales) szemrevételezése; |
|
f) |
a gyomor- és bélrendszer, a bélfodor, valamint a gyomor és a bélfodor nyirokcsomóinak (Lnn. gastrici, mesenterici, craniales és caudales) szemrevételezése; |
|
g) |
a lép szemrevételezése; |
|
h) |
a vesék szemrevételezése; |
|
i) |
a mellhártya és a hashártya szemrevételezése; |
|
j) |
a mének és a kancák ivarszerveinek szemrevételezése (a pénisz kivételével, ha már eltávolították); |
|
k) |
az emlő és nyirokcsomóinak (Lnn. supramammarii) szemrevételezése; |
|
l) |
a fiatal állatok köldöktájékának és ízületeinek szemrevételezése; |
|
m) |
a váll izmainak és nyirokcsomóinak (Lnn. subrhomboidei) vizsgálata a lapockaporc alatt az egyik váll ízületének meglazításával a szürke lovak esetében a melanózisra és melanomatózisra vonatkozó vizsgálat elvégzése céljából. A veséket szabaddá kell tenni. |
(2) A hatósági állatorvos a következő vágás utáni bemetszéses és tapintásos vizsgálati eljárásokat is elvégezheti a hasított testen és a belsőségen, ha az alábbiak valamelyike kockázat lehetőségét jelzi az emberi egészségre, az állati egészségre vagy az állatjólétre a 24. cikk szerint:
|
a) |
az áll alatti, a garat mögötti és fültői nyirokcsomók (Lnn. retropharyngiales, mandibulares és parotidei) tapintásos és bemetszéses vizsgálata; a nyelv tapintásos vizsgálata; |
|
b) |
a tüdő tapintásos vizsgálata; a hörgők körüli nyirokcsomók és a gátorközi nyirokcsomók tapintásos és bemetszéses vizsgálata. A légcsövet és a főhörgőket hosszában fel kell nyitni, és a tüdőt a felső harmadánál, a fő tengelyére merőlegesen be kell metszeni; ezek a bemetszések azonban nem szükségesek, ha a tüdőt nem használják fel emberi fogyasztásra; |
|
c) |
a szív hosszanti irányú bemetszése a szívkamrák felnyitása és a kamraközi sövény átvágása céljából; |
|
d) |
a máj, valamint a máj és a hasnyálmirigy nyirokcsomóinak (Lnn. portales) tapintásos és bemetszéses vizsgálata; |
|
e) |
szükség esetén a gyomor és a bélfodor nyirokcsomóinak bemetszéses vizsgálata; |
|
f) |
a lép tapintásos vizsgálata; |
|
g) |
a vesék tapintásos vizsgálata, illetve a vesék és a vese nyirokcsomóinak (Lnn. renales) bemetszéses vizsgálata; |
|
h) |
az emlő feletti nyirokcsomók bemetszéses vizsgálata; |
|
i) |
a fiatal állatok köldöktájékának és ízületeinek tapintásos vizsgálata. Kétség esetén a köldök tájékát fel kell metszeni, az ízületeket pedig fel kell nyitni; meg kell vizsgálni az ízületi folyadékot; |
|
j) |
szürke lovak esetében az egész vesére kiterjedő bemetszéses vizsgálat. |
23. cikk
Házisertés
(1) A házisertések hasított testét, illetve belsőségeit az alábbi, vágás utáni vizsgálati eljárásoknak kell alávetni:
|
a) |
a fej és a torok szemrevételezése; |
|
b) |
a száj, a toroknyílás és a nyelv szemrevételezése; |
|
c) |
a tüdő, a légcső és a nyelőcső szemrevételezése; |
|
d) |
a szívburok és a szív szemrevételezése; |
|
e) |
a rekeszizom szemrevételezése; |
|
f) |
a máj, illetve a máj és a hasnyálmirigy nyirokcsomóinak (Lnn. portales) szemrevételezése; a gyomor- és bélrendszer, a bélfodor, valamint a gyomor és a bélfodor nyirokcsomóinak (Lnn. gastrici, mesenterici, craniales és caudales) szemrevételezése; |
|
g) |
a lép szemrevételezése; a vesék szemrevételezése; a mellhártya és a hashártya szemrevételezése; |
|
h) |
az ivarszervek szemrevételezése (a pénisz kivételével, ha már eltávolították); |
|
i) |
az emlő és nyirokcsomóinak (Lnn. supramammarii) szemrevételezése; |
|
j) |
a fiatal állatok köldöktájékának és ízületeinek szemrevételezése. |
(2) A hatósági állatorvos a következő vágás utáni bemetszéses és tapintásos vizsgálati eljárásokat is elvégezheti a hasított testen és a belsőségen, ha az alábbiak valamelyike kockázat lehetőségét jelzi az emberi egészségre, az állati egészségre vagy az állatjólétre a 24. cikk szerint:
|
a) |
az állkapocs alatti nyirokcsomók (Lnn. mandibulares) bemetszése és vizsgálata; |
|
b) |
a tüdő, a hörgők körüli nyirokcsomók és a gátorközi nyirokcsomók (Lnn. bifurcationes, eparteriales és mediastinales) tapintásos vizsgálata. A légcsövet és a főhörgőket hosszában fel kell nyitni, és a tüdőt a felső harmadánál, a fő tengelyére merőlegesen be kell metszeni; ezek a bemetszések nem szükségesek, ha a tüdőt nem használják fel emberi fogyasztásra; |
|
c) |
a szív hosszanti irányú bemetszése a szívkamrák felnyitása és a kamraközi sövény átvágása céljából; |
|
d) |
a máj és nyirokcsomóinak tapintásos vizsgálata; |
|
e) |
a gyomor és a bélfodor nyirokcsomóinak tapintásos és – szükség esetén – bemetszéses vizsgálata; |
|
f) |
a lép tapintásos vizsgálata; |
|
g) |
a vesék és a vese nyirokcsomóinak (Lnn. renales) bemetszéses vizsgálata; |
|
h) |
az emlő feletti nyirokcsomók bemetszéses vizsgálata; |
|
i) |
a fiatal állatok köldöktájékának és ízületeinek tapintásos vizsgálata, valamint szükség esetén a köldöktájék bemetszéses vizsgálata és az ízületek felnyitása. |
24. cikk
Az emberi egészséget, az állati egészséget vagy az állatjólétet érintő lehetséges kockázatok jelei a házi szarvasmarhafélék, házijuhok és -kecskék, a háziasított egypatás állatok és a házisertések esetében
A hatósági állatorvos a 18. cikk (3) bekezdésében, a 19. cikk (2) bekezdésében, a 20. cikk (2) bekezdésében, a 21. cikk (2) bekezdésében, a 22. cikk (2) bekezdésében és a 23. cikk (2) bekezdésében említett további, vágás utáni húsvizsgálati eljárásokat is elvégezheti a hasított testen és a belsőségen végzett bemetszéses és tapintásos vizsgálat alkalmazásával, amennyiben megítélése szerint az alábbiak valamelyike kockázat lehetőségét jelzi az emberi egészségre, az állati egészségre vagy az állatjólétre:
|
a) |
az ellenőrzések és a dokumentumok 9. és 10. cikk szerinti ellenőrzéseinek elemzése; |
|
b) |
a 11. cikknek megfelelően elvégzett, vágás előtti élőállat-vizsgálat eredményei; |
|
c) |
az állatjóléti szabályok betartásával kapcsolatban a 38. cikknek megfelelően végzett ellenőrzések eredményei; |
|
d) |
a 12–24. cikknek megfelelően elvégzett vágás utáni húsvizsgálatok eredményei; |
|
e) |
az állatok származási gazdaságából származó további járványügyi vagy egyéb adatok. |
25. cikk
A baromfi vágás utáni húsvizsgálatára vonatkozó gyakorlati rendelkezések
(1) Minden baromfit vágás utáni húsvizsgálatnak kell alávetni, amely magában foglalhatja az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkének (3) bekezdésével összhangban a vágóhíd személyzete által nyújtott segítséget is. A hatósági állatorvos vagy a hatósági segédszemélyzet az említett rendelet 18. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban személyesen elvégzi az alábbi ellenőrzéseket:
|
a) |
a zsigerek és a testüregek napi ellenőrzése minden egyes állomány reprezentatív mintáján; |
|
b) |
a vágás utáni húsvizsgálatot követően az egyes állományokból származó, emberi fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánított madarak részeiből vagy a madarak egész testéből szúrópróbaszerűen vett minta részletes vizsgálata; |
|
c) |
minden további szükséges vizsgálat, ha okkal gyanítható, hogy az érintett madarak húsa emberi fogyasztásra alkalmatlan lehet. |
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve az illetékes hatóságok dönthetnek úgy, hogy minden egyes baromfiállományból kizárólag egy reprezentatív baromfimintát vonnak vágás utáni húsvizsgálat alá, amennyiben:
|
a) |
az élelmiszer-vállalkozók rendelkeznek egy olyan, a hatósági állatorvos számára is kielégítő rendszerrel, amely lehetővé teszi a rendellenességeket, szennyeződéseket vagy károsodást mutató madarak észlelését és elkülönítését; |
|
b) |
a vágóhíd hosszú múltra visszatekintve eleget tesz a következő követelményeknek:
|
|
c) |
a vágás előtti élőállat-vizsgálat vagy az élelmiszerláncra vonatkozó információk ellenőrzése során nem találtak olyan rendellenességeket, amelyek az emberi vagy az állati egészség tekintetében komoly problémát jeleznének, és amelyek a 40–44. cikkben meghatározott intézkedések szükségességét jeleznék. |
(3) Hízott máj (foie gras) előállítása érdekében tartott olyan baromfi és késleltetetten zsigerelt baromfi esetében, amelyeket a származási gazdaságban vágtak le a 853/2004/EK rendelet III. melléklete II. szakasza VI. fejezetének 8. és 9. pontjával összhangban, a vágás utáni húsvizsgálatot abban a darabolóüzemben kell elvégezni, ahová az ilyen hasított testeket közvetlenül a származási gazdaságból szállítják.
26. cikk
A tenyésztett nyúlfélék vágás utáni húsvizsgálatára vonatkozó gyakorlati rendelkezések
A tenyésztett nyúlfélékre a baromfi vágás utáni húsvizsgálatára vonatkozó gyakorlati rendelkezések alkalmazandók a 25. cikkben foglaltak szerint. A 25. cikk egyetlen baromfiállományra alkalmazandó rendelkezéseit kell alkalmazni az egyetlen származási gazdaságból származó és egy és ugyanazon napon levágott tenyésztett nyúlfélékre.
27. cikk
A tenyésztett vadak vágás utáni húsvizsgálatára vonatkozó gyakorlati rendelkezések
(1) A tenyésztett vadakra a következő vágás utáni húsvizsgálati eljárásokat kell alkalmazni:
|
a) |
kis (< 100 kg) szarvasfélék (Cervidae) esetében a 21. cikkben meghatározott, a juhfélékre vonatkozó, vágás utáni vizsgálati eljárásokat, a rénszarvasok esetében azonban a 20. cikkben meghatározott, a juhfélékre vonatkozó, vágás utáni vizsgálati eljárásokat kell alkalmazni, és a nyelvet a fej ellenőrzése nélkül lehet emberi fogyasztásra felhasználni; |
|
b) |
a disznófélék (Suidae) családjából származó vadak esetében a házisertésekre vonatkozóan a 23. cikkben meghatározott, vágást követő eljárásokat; |
|
c) |
a szarvasfélék (Cervidae) családjába tartozó nagyvad és egyéb, az a) pont hatálya alá nem tartozó nagyvad esetében, valamint a disznófélék (Suidae) családjába tartozó, a b) pont hatálya alá nem tartozó nagyvad esetében a 19. cikk szarvasmarhafélékre vonatkozó, vágás utáni vizsgálati eljárásait; |
|
d) |
a laposmellű futómadarak esetében a baromfira vonatkozóan a 25. cikk (1) bekezdésében meghatározott, vágás utáni vizsgálati eljárásokat. |
(2) Ha az állatokat a vágóhídon kívül vágták le, a vágóhídon a hatósági állatorvosnak ellenőriznie kell a kísérő bizonyítványt.
28. cikk
A vad elejtés utáni húsvizsgálatára vonatkozó gyakorlati rendelkezések
(1) A hatósági állatorvos ellenőrzi, hogy a 636/2014/EU rendelet mellékletében található mintának megfelelő állategészségügyi bizonyítvány, vagy a 853/2004/EK rendelet III. melléklete IV. szakasza II. fejezetének 8.b) pontja szerinti nyilatkozat(ok) kíséri(k)-e a vadfeldolgozó létesítménybe egy másik tagállam területéről szállított, nyúzatlan nagyvadakat. A hatósági állatorvos figyelembe veszi az említett bizonyítvány vagy nyilatkozat(ok) tartalmát.
(2) Az elejtés utáni húsvizsgálat során a hatósági állatorvosnak az alábbiakat kell elvégeznie:
|
a) |
a hasított testnek és testüregeinek, valamint – adott esetben – szerveinek szemrevételezése, amelynek célja:
|
|
b) |
az érzékszervi rendellenességek vizsgálata; |
|
c) |
adott esetben a szervek tapintásos és bemetszéses vizsgálata; |
|
d) |
ha alapos a gyanúja annak, hogy szermaradványok vagy szennyező anyagok vannak jelen, a nem a vadászatból származó szermaradékok mintavételezéses laboratóriumi vizsgálata, a környezeti szennyező anyagokat is beleértve. Ha az ilyen gyanú alapján szélesebb körű vizsgálatot végeznek, az állatorvosnak az adott vadászat során elejtett vadak, illetve a gyaníthatóan megegyező rendellenességeket mutató részek értékelésével a vizsgálat befejezéséig várnia kell; |
|
e) |
az arra utaló jellemzők vizsgálata, hogy a hús egészségügyi kockázatot jelent, beleértve az alábbiakat:
|
(3) Amennyiben a hatósági állatorvos azt előírja, a gerincoszlopot és a fejet hosszában ketté kell hasítani.
(4) Az elejtés után azonnal ki nem zsigerelt apróvad esetében a hatósági állatorvosnak az azonos forrásból származó állatok reprezentatív mintáján elejtés utáni húsvizsgálatot kell végeznie. Amennyiben a vizsgálat emberre átvihető betegséget vagy a (2) bekezdés e) pontjában felsorolt bármely jellemzőt tár fel, a hatósági állatorvosnak több vizsgálatot kell elvégeznie a teljes szállítmányon annak megállapítása érdekében, hogy azt emberi fogyasztásra alkalmatlannak kell-e nyilvánítani, vagy minden hasított testet külön meg kell-e vizsgálni.
(5) A hatósági állatorvos további, a végleges diagnózis felállításához szükséges bemetszéseket és vizsgálatokat végezhet az állatok megfelelő részein. Ha az értékelést a (2) bekezdésben leírt gyakorlati rendelkezések alapján nem lehet elvégezni, kiegészítő laboratóriumi vizsgálatokat kell végezni.
(6) A 45. cikkben említett eseteken túlmenően az elejtés-utáni húsvizsgálat során a (2) bekezdés e) pontjában felsorolt bármely jellemzőt mutató húst emberi fogyasztásra alkalmatlannak kell nyilvánítani.
29. cikk
A fertőző szivacsos agyvelőbántalmak (a továbbiakban: TSE-k) hatósági ellenőrzéseire vonatkozó gyakorlati rendelkezések
(1) A 999/2001/EK rendelet TSE-kkel kapcsolatban elvégzendő hatósági ellenőrzésekre vonatkozó követelményei mellett a hatósági állatorvos ellenőrzi a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag eltávolítását, elkülönítését és adott esetben jelölését is, az említett rendelet 8. cikke (1) bekezdésében és az állati melléktermékekről szóló 1069/2009/EK rendelet 12. cikkében megállapított szabályokkal összhangban.
(2) A hatósági állatorvosnak biztosítania kell, hogy az élelmiszer-vállalkozó a vágás során – beleértve a kábítást is – megtesz minden szükséges intézkedést a hús különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokkal való szennyezésének elkerülésére. Ez magában foglalja a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyag eltávolítását is.
30. cikk
A szarvasmarha-borsókakór hatósági ellenőrzéseire vonatkozó gyakorlati rendelkezések a háziasított szarvasmarhafélék és disznófélék (Suidae) vágás utáni húsvizsgálata során
(1) A 18., 19. és 23. cikkben leírt, vágás, illetve elejtés utáni húsvizsgálati eljárások a szarvasmarhafélékben és a sertésfélékben (házisertés, tenyésztett vad és vad) előforduló borsókakór vizsgálatára vonatkozó minimumkövetelmények. A 19. cikkben említett szarvasmarhafélék esetében az illetékes hatóságok dönthetnek úgy, hogy a rágóizmok bemetszése nem kötelező a vágás utáni húsvizsgálat során, a következő esetekben:
|
a) |
ha specifikus szerológiai vizsgálatot alkalmaznak; |
|
b) |
ha az állatokat hivatalosan borsókakórtól mentesnek nyilvánított származási gazdaságban tartották; vagy |
|
c) |
ha a forráspopulációban vagy egy jól meghatározható részpopulációban az előfordulás gyakorisága nem éri el az egy a millióhoz arányt és ezt 95 %-os bizonyossággal igazolták, vagy az elmúlt öt évben (vagy két évben– amennyiben azt az illetékes hatóságok kockázatelemzése alátámasztja és indokolja) nem észleltek ilyen esetet a levágott állatok egyikében sem a 2003/99/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének megfelelően végzett jelentéstételen alapuló adatok tanúsága szerint. |
(2) A borsókakórral fertőzött húst emberi fogyasztásra alkalmatlannak kell nyilvánítani. Ha azonban az állat nem szenved generalizált borsókakórban, a nem érintett részek emberi fogyasztásra alkalmasnak nyilváníthatók, miután fagyasztásos kezelésen estek át.
31. cikk
ATrichinella hatósági ellenőrzéseire vonatkozó gyakorlati rendelkezések a vágás utáni húsvizsgálat során
(1) A sertésfélék, az egypatás állatok, valamint a Trichinellára fogékony egyéb fajok hasított testét az (EU) 2015/1375 rendelettel összhangban meg kell vizsgálni a Trichinella jelenlétére, kivéve, ha az említett rendelet 3. cikkében meghatározott eltérések egyike alkalmazandó.
(2) A trichinellával fertőzött állatok húsát emberi fogyasztásra alkalmatlannak kell nyilvánítani.
32. cikk
A takonykór hatósági ellenőrzéseire vonatkozó gyakorlati rendelkezések az egypatás állatok vágás utáni húsvizsgálata során
(1) Az egypatás állatok friss húsát csak akkor lehet forgalomba hozni, ha azok olyan egypatás állatokból állították elő, amelyeket a vágás előtt legalább 90 napig olyan tagállamban vagy harmadik országban vagy annak egy régiójában tartottak, ahonnan engedélyezett az egypatás állatoknak az Unióba történő behozatala.
(2) Az olyan tagállamból vagy harmadik országból vagy annak régióiból származó egypatás állatokat, amelyek nem felelnek meg a takonykórtól mentes ország Állategészségügyi Világszervezet szerinti kritériumainak, az egypatás állatokat takonykórra vonatkozó vizsgálatnak kell alávetni a légcső, a gégefő, az orrüregek, a homlok- és orrmelléküregek és azok leágazásai nyálkahártyáinak gondos vizsgálata révén, a fej középsíkban való kettéhasítása és az orrsövény kimetszése után.
(3) Az olyan egypatás állatok húsát, amelyek esetében takonykórt diagnosztizáltak, emberi fogyasztásra alkalmatlannak kell nyilvánítani.
33. cikk
A tuberkulózis hatósági ellenőrzéseire vonatkozó gyakorlati rendelkezések a vágás utáni húsvizsgálat során
(1) Ha az állatok pozitívan vagy nem egyértelműen reagálnak a tuberkulinra, vagy más okok miatt gyanítható a fertőzöttség, azokat a többi állattól elkülönítve kell levágni, és óvintézkedéseket kell hozni a többi hasított test, a vágóvonal és a vágóhídon dolgozó személyzet fertőződésének elkerülése érdekében.
(2) Minden, olyan állatokból származó húst, amelyek esetében a vágás utáni húsvizsgálat a hasított test számos szervében vagy testtáján helyi gümőkórós elváltozáshoz hasonló elváltozást tárt fel, emberi fogyasztásra alkalmatlannak kell nyilvánítani. Ha a gümőkóros elváltozás azonban csak egyetlen szerv nyirokcsomóiban vagy csak a hasított test egy részében található, csak az érintett szervet vagy részt és a hozzá tartozó nyirokcsomókat kell emberi fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánítani.
34. cikk
A brucellózis hatósági ellenőrzéseire vonatkozó gyakorlati rendelkezések a vágás utáni húsvizsgálat során
(1) Ha az állatok pozitívan vagy nem egyértelműen reagálnak a brucellózis kimutatására szolgáló vizsgálatra, vagy más okok miatt gyanítható a fertőzés, azokat a többi állattól elkülönítve kell levágni, és óvintézkedéseket kell tenni a többi hasított test, a vágóvonal és a vágóhídon dolgozó személyzet fertőződésének elkerülése érdekében.
(2) Az olyan állatok húsát, amelyek esetében a vágás utáni húsvizsgálat akut brucellózisra utaló elváltozásokat tárt fel, emberi fogyasztásra alkalmatlannak kell nyilvánítani. A brucellózis kimutatására szolgáló vizsgálatra pozitívan vagy nem egyértelműen reagáló állatok esetében a tőgyet (emlőt), az ivarszervrendszert és a vért még akkor is emberi fogyasztásra alkalmatlannak kell nyilvánítani, ha nem található bennük elváltozás.
35. cikk
A Salmonella hatósági ellenőrzéseire vonatkozó gyakorlati rendelkezések
(1) Az illetékes hatóságok a következő intézkedések legalább egyikének alkalmazásával ellenőrzik, hogy az élelmiszer-vállalkozók helyesen hajtják-e végre a 2073/2005/EK rendelet I. melléklete 2. fejezete 2.1.3., 2.1.4. és 2.1.5. pontjában foglaltakat:
|
a) |
hatósági mintavétel az élelmiszer-vállalkozók által alkalmazottal megegyező módszerrel és az általuk használt mintavételi területről. Minden vágóhídon évente legalább 49 véletlenszerűen kiválasztott mintát (40) kell venni. Kockázatértékelés alapján kis vágóhidak esetében csökkenthető ez a mintaszám; |
|
b) |
az élelmiszer-vállalkozók által a 2073/2005/EK rendelet 5. cikkének megfelelően, a rendelet I. melléklete 2. fejezetének 2.1.3, 2.1.4 és 2.1.5 pontja értelmében vett minták teljes számára és a szalmonellával fertőzött minták számára vonatkozó valamennyi információ összegyűjtése; |
|
c) |
a nemzeti ellenőrzési programok keretében azon tagállamokban vagy tagállami régiókban vett minták teljes számára és a szalmonellával-fertőzött minták számára vonatkozó valamennyi információ összegyűjtése, amely tagállamokra vagy régiókra vonatkozóan a kérődzőhús-, a lóhús-, a sertéshús- és a baromfihús-termelést illetően a 853/2004/EK rendelet 8. cikkének megfelelően különleges garanciák kerültek jóváhagyásra. |
(2) Amennyiben az élelmiszer-vállalkozó több alkalommal nem tesz eleget a technológiai higiéniai kritériumnak, az illetékes hatóságok felszólítják, hogy nyújtson be cselekvési tervet, és szigorúan felügyelik annak eredményét.
(3) A minták teljes számáról és a szalmonellával fertőzött minták számáról a 2003/99/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének megfelelően jelentést kell benyújtani, különbséget téve az 1. pont a), b) és c) pontja szerint vett minták között-.
36. cikk
A Campylobacter hatósági ellenőrzéseire vonatkozó gyakorlati rendelkezések
(1) Az illetékes hatóságok a következő intézkedések alkalmazásával ellenőrzik, hogy az élelmiszer-vállalkozók helyesen hajtják-e végre a 2073/2005/EK rendelet I. melléklete 2. fejezete 2.1.9. pontjában foglaltakat (a vágott brojlercsirkék hasított testének Campylobacter-vizsgálatára vonatkozó technológiai higiéniai kritérium):
|
a) |
hatósági mintavétel az élelmiszer-vállalkozók által alkalmazottal megegyező módszerrel és az általuk használt mintavételi területről. Minden vágóhídon évente legalább 49 véletlenszerűen kiválasztott mintát kell venni. Kockázatértékelés alapján kis vágóhidak esetében csökkenthető ez a mintaszám; vagy |
|
b) |
az élelmiszer-vállalkozók által a 2073/2005/EK rendelet 5. cikkének megfelelően, a rendelet I. melléklete 2. fejezetének 2.1.9. pontja értelmében vett, a 1 000 cfu/g értéket meghaladó minták teljes számára és a Campylobacter-minták számára vonatkozó valamennyi információ összegyűjtése. |
(2) Amennyiben az élelmiszer-vállalkozó több alkalommal nem tesz eleget a technológiai higiéniai kritériumnak, az illetékes hatóságok felszólítják, hogy nyújtson be cselekvési tervet, és szigorúan felügyelik annak eredményét.
(3) A minták teljes számáról és a Campylobacter-rel fertőzött, a 1 000 cfu/g értéket meghaladó minták számáról a 2003/99/EK irányelv 9. cikke (1) bekezdésének megfelelően jelentést kell benyújtani, különbséget téve az 1. pont a) és b) pontja szerint vett minták között.
37. cikk
A laboratóriumi vizsgálatokra vonatkozó egyedi követelmények
(1) Az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (2) bekezdése d) pontjának ii. és iv. alpontja szerinti laboratóriumi vizsgálatok elvégzése során a hatósági állatorvos biztosítja a minták megfelelő azonosítását és kezelését, valamint a megfelelő laboratóriumba küldését a következők keretében:
|
a) |
a zoonózisok és zoonózis-kórokozók nyomon követése és ellenőrzése; |
|
b) |
a TSE-k nyomon követését célzó éves megfigyelési program a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikkével összhangban; |
|
c) |
a tiltott vagy nem engedélyezett farmakológiai hatóanyagok vagy termékek kimutatása és az alkalmazandó uniós maximális határértékeket túllépő szabályozott farmakológiai hatóanyagokra, növényvédőszerekre, takarmány-adalékanyagokra és szennyező anyagokra vonatkozó ellenőrzések, különösen az (EU) 2017/625 rendelet 110. cikke (2) bekezdésében és a 96/23/EK irányelv 5. cikkében említett, a maradékanyagok és anyagok kimutatására vonatkozó nemzeti ellenőrzési tervek keretében; |
|
d) |
azon állatbetegségek észlelése, amelyek vonatkozásában az (EU) 2016/429 rendelet állategészségügyi szabályokat határoz meg. |
(2) A hatósági állatorvos gondoskodik arról, hogy szükség szerint sor kerüljön minden további, az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkének (2) bekezdése szerinti kötelezettségek teljesítéséhez szükségesnek ítélt laboratóriumi vizsgálatra.
38. cikk
Az állatjólétre vonatkozó hatósági ellenőrzések a szállítás és a vágás során
A hatósági állatorvos az 1/2005/EK rendelet szerint ellenőrzi az állatok szállítás közbeni védelmére vonatkozó szabályok betartását és az 1099/2009/EK rendeletnek megfelelően a leölésük során való védelmükre vonatkozó szabályok betartását, valamint az állatjólétre vonatkozó nemzeti szabályoknak való megfelelést.
III. FEJEZET
A vizsgálati eredmények közlése és az illetékes hatóságok által meghozandó intézkedések a friss húsra és az állatjólétre vonatkozó követelményeknek való meg nem felelés egyes eseteiben-
39. cikk
A hatósági ellenőrzések eredményeinek közlésére vonatkozó intézkedések
(1) A hatósági állatorvos rögzíti és értékeli a 7–38. cikk szerint végrehajtott hatósági ellenőrzések eredményeit.
(2) A hatósági állatorvos az alábbi intézkedéseket hozza meg, amennyiben a vizsgálatok olyan betegség vagy állapot jelenlétét tárják fel, amely hatással lehet az emberi vagy az állati egészségre, vagy veszélyeztetheti az állatjólétet.
|
a) |
a hatósági állatorvos tájékoztatja a vágóhíd üzemeltetőjét; |
|
b) |
amennyiben az e bekezdésben említett probléma az elsődleges termelés során merült fel, és az emberi egészséggel, az állati egészséggel, az állatjóléttel vagy állatgyógyászati készítményekkel, nem engedélyezett vagy tiltott anyagokkal, növényvédőszer-maradékokkal, takarmány-adalékanyagokkal vagy szennyező anyagokkal kapcsolatos, a hatósági állatorvos értesíti:
|
|
c) |
amennyiben az érintett állatokat más országban nevelték fel, a hatósági állatorvos biztosítja az adott ország illetékes hatóságainak tájékoztatását. |
(3) Az illetékes hatóságok bevezetik a hatósági ellenőrzések eredményeit a vonatkozó adatbázisokba legalább abban az esetben, ha az adott információk gyűjtését a 2003/99/EK irányelv 4. cikke, a 64/432/EGK tanácsi irányelv (41) 8. cikke és a 2007/43/EK irányelv III. melléklete előírja.
(4) Amennyiben a hatósági állatorvos a vágás előtti élőállat-vizsgálat vagy a vágás utáni húsvizsgálat vagy bármely más hatósági ellenőrzés során olyan állatbetegség jelenlétét gyanítja, amely tekintetében az (EU) 2016/429 rendelet állategészségügyi szabályokat állapít meg, értesíti az illetékes hatóságokat. A hatósági állatorvos és az illetékes hatóságok saját hatáskörükön belül minden szükséges intézkedést és óvintézkedést megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák a betegség kórokozójának terjedését.
(5) A hatósági állatorvos az I. mellékletben szereplő mintadokumentumot használhatja arra, hogy a vágás előtti élőállat-vizsgálat és a vágás utáni húsvizsgálat- vonatkozó eredményeit közölje azzal a származási gazdasággal, ahol az állatokat a vágás előtt tartották.
(6) Amennyiben az állatokat egy másik tagállambeli származási gazdaságban tartották, a vágás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai közlik a származás szerinti tagállam illetékes hatóságaival a vágás előtti élőállat-vizsgálat és a vágás-utáni húsvizsgálat vonatkozó eredményeit. Ehhez az I. mellékletben szereplő dokumentummintát használják a két érintett tagállam hivatalos nyelvén vagy a két tagállam által egyezményesen kijelölt nyelven.
40. cikk
Az élelmiszerlánccal kapcsolatos információkra vonatkozó követelményeknek való meg nem felelés esetén meghozandó intézkedések
(1) A hatósági állatorvos biztosítja, hogy az állatokat csak akkor vágják le, ha a vágóhíd üzemeltetője megkapta az élelmiszerláncra vonatkozó megfelelő információkat, és azokat ellenőrizte és értékelte a 9. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjának megfelelően.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a hatósági állatorvos engedélyezheti az állatok vágóhídi levágását, ha az élelmiszerlánccal kapcsolatos vonatkozó információk nem állnak rendelkezésre. Ilyen esetekben az információkat azelőtt kell rendelkezésre bocsátani, hogy a húst emberi fogyasztásra alkalmassá nyilvánítanák és a hasított testeket és a kapcsolódó belsőségeket az információk beérkeztéig külön kell tárolni a többi hústól.
(3) Amennyiben az élelmiszerlánccal kapcsolatos vonatkozó információk az állat vágóhídra érkezését követő 24 órán belül nem állnak rendelkezésre, a hatósági állatorvosnak az állatból származó minden húst emberi fogyasztásra alkalmatlannak kell nyilvánítania. Ha az állatot még nem vágták le, azt a többi állattól elkülönítve kell leölni, minden szükséges óvintézkedést megtéve az állati és az emberi egészségi védelme érdekében.
41. cikk
Az élelmiszerlánccal kapcsolatos meg nem felelést tanúsító információk esetén meghozandó intézkedések
(1) A hatósági állatorvos ellenőrzi, hogy a vágóhíd üzemeltetője nem fogad-e el állatokat vágásra, amennyiben az élelmiszerlánccal kapcsolatos információk vagy bármely más kísérő feljegyzés, dokumentáció vagy információ azt mutatja, hogy:
|
a) |
az állatok olyan származási gazdaságból vagy területről érkeznek, amelyre az állati vagy az emberi egészséggel kapcsolatos okok miatt szállítási tilalom vagy egyéb korlátozás vonatkozik; |
|
b) |
nem tartották be az állatgyógyászati készítmények alkalmazásának szabályait, az állatokat tiltott vagy nem engedélyezett anyagokkal kezelték, vagy nem tartották be a kémiai maradékanyagokra vagy szennyező anyagokra vonatkozó jogi határértékeket; vagy |
|
c) |
bármely más olyan körülmény áll fenn, amely hátrányosan befolyásolhatja az emberi vagy az állati egészséget. |
(2) Ha az állatok már a vágóhídon vannak, azokat elkülönítve kell leölni, és emberi fogyasztásra alkalmatlannak kell nyilvánítani, és óvintézkedéseket kell tenni az állati és az emberi egészség védelme érdekében. Amennyiben a hatósági állatorvos azt szükségesnek ítéli, a származási gazdaságban hatósági ellenőrzéseket kell végezni.
42. cikk
Az élelmiszerlánccal kapcsolatos félrevezető információk esetén meghozandó intézkedések
(1) Az illetékes hatóságok meghozzák a megfelelő intézkedéseket, ha úgy találják, hogy a kísérő feljegyzések, dokumentumok vagy más információk nem felelnek meg a származási gazdaságban fennálló valós helyzetnek vagy az állatok valós állapotának, vagy céljuk a hatósági állatorvos szándékos félrevezetése.
(2) Az illetékes hatóságok intézkedést hoznak az állatok származási gazdaságáért felelős élelmiszer-vállalkozó vagy bármely más érintett személy ellen. Ez az intézkedés különösen rendkívüli ellenőrzésekből állhat. Az ilyen rendkívüli ellenőrzések költségeit a származási gazdaságért felelős élelmiszer-vállalkozónak vagy bármely más érintett személynek kell viselnie.
43. cikk
Az élő állatokra vonatkozó követelményeknek való meg nem felelés esetén meghozandó intézkedések
(1) A hatósági állatorvos ellenőrzi, hogy az élelmiszer-vállalkozó betartja-e a 853/2004/EK rendelet III. melléklete I. szakasza IV. fejezetének 3. pontjában előírt, a levágásra átvett, emberi fogyasztásra szánt állatok megfelelő azonosításának biztosítására vonatkozó kötelezettségét. A hatósági állatorvos biztosítja, hogy a nem igazolható azonosságú állatokat elkülönítve ölik le, és emberi fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánítják. Amennyiben a hatósági állatorvos azt szükségesnek ítéli, a származási gazdaságban hatósági ellenőrzéseket kell végezni.
(2) A hatósági állatorvos biztosítja, hogy azokat az állatokat, amelyek húsát a vágás közben elfogadhatatlan mértékű szennyeződés kockázata fenyegeti a 11. cikk (4) bekezdésében meghatározottak szerint, ne vágják le emberi fogyasztás céljára, kivéve, ha azokat előzetesen megtisztították.
(3) A hatósági állatorvos gondoskodik arról, hogy hús kezelése vagy elfogyasztása útján állatokra vagy emberre átvihető betegségben szenvedő vagy ilyen állapotban lévő állatokat, és általában véve a szisztémás betegség vagy lesoványodottság jeleit vagy bármely más olyan állapotot mutató állatokat, amely a húst emberi fogyasztásra alkalmatlanná teszi, ne vágják le emberi fogyasztás céljára. Az ilyen állatokat elkülönítve kell leölni, olyan körülmények között, hogy más állatok vagy hasított testek ne szennyeződhessenek, és azokat emberi fogyasztásra alkalmatlannak kell nyilvánítani.
(4) A hatósági állatorvosnak el kell halasztania az emberi vagy az állati egészséget gyaníthatóan hátrányosan érintő betegségben szenvedő vagy ilyen állapotban lévő állatok levágását. A hatósági állatorvos az ilyen állatokon diagnózis felállítása érdekében részletes, vágás előtti élőállat-vizsgálatot végez. A hatósági állatorvos ezenfelül dönthet úgy, hogy a vágás utáni húsvizsgálat kiegészítéseként mintavétel és laboratóriumi vizsgálat is történjen. Szükség esetén – a többi hús szennyeződésének elkerülése érdekében – az állatokat elkülönítve vagy a rendes vágás végén kell levágni, és minden egyéb szükséges óvintézkedést meg kell tenni.
(5) A hatósági állatorvos gondoskodik arról, hogy azokat az állatokat, amelyek az uniós jogszabályokkal összhangban megállapított szinteket meghaladó mértékben tartalmazhatják tiltott vagy nem engedélyezett farmakológiai hatóanyagok maradékait vagy engedélyezett farmakológiai hatóanyagok, növényvédőszerek vagy szennyező anyagok maradékait, a 96/23/EK irányelv 16–19. cikkével összhangban kezeljék.
(6) A hatósági állatorvos előírja, hogy milyen körülmények között kezeljék a közvetlen felügyelete alatt az állatokat egy bizonyos betegség, például brucellózis vagy tuberkulózis, illetve olyan zoonózis-kórokozók, mint a szalmonella felszámolására vagy az ezek elleni védekezésre irányuló konkrét program keretében. Az illetékes hatóságok meghatározzák, hogy az ilyen állatokat milyen körülmények között lehet levágni. Az erre vonatkozó feltételeket úgy kell kialakítani, hogy minimálisra csökkenjen a többi állat és más állatok húsának szennyeződése.
A vágóhídon vágásra átadott állatokat szabály szerint ott kell levágni. Kivételes körülmények esetén – például a levágásra szolgáló létesítményeket súlyos meghibásodása esetén – a hatósági állatorvos engedélyezheti ugyanakkor a más vágóhídra történő közvetlen átszállítást.
Amennyiben a származási gazdaságban a vágás előtti élőállat-vizsgálat során az állati vagy emberi egészséget vagy az állatjólétet veszélyeztető meg nem felelést tárnak fel, a hatósági állatorvos nem engedélyezheti az állatok vágóhídra szállítását és a vizsgálati eredmények közlése tekintetében a 39. cikk (2) bekezdése b) pontjának i. és iii. alpontja szerinti vonatkozó intézkedések alkalmazandók.
44. cikk
Az állatjólétre vonatkozó követelményeknek való meg nem felelés esetén meghozandó intézkedések
(1) Az állatok levágás vagy leölés során való védelmére vonatkozó, az 1099/2009/EK tanácsi rendelet 3–9. cikkében, valamint 14–17., 19. és 22. cikkében meghatározott szabályok be nem tartása esetén a hatósági állatorvos meggyőződik arról, hogy az élelmiszer-vállalkozó haladéktalanul megteszi a szükséges korrekciós intézkedéseket és megakadályozza az újbóli előfordulást.
(2) A hatósági állatorvos a probléma jellegéhez és súlyosságához mért, arányos és fokozatos megközelítést alkalmaz az intézkedés meghozatalakor, amely az utasítások kiadásától a termelés lelassításáig és leállításáig terjedhet.
(3) A hatósági állatorvos adott esetben tájékoztatja az egyéb illetékes hatóságokat az állatjóléti problémákról.
(4) Amennyiben a hatósági állatorvos az állatok szállítás közbeni védelmére vonatkozó, az 1/2005/EK rendeletben meghatározott szabályok be nem tartását fedezi fel, minden szükséges intézkedést megtesz a vonatkozó uniós jogszabályoknak megfelelően.
(5) Amennyiben a hatósági segédszemélyzet állatjóléti ellenőrzéseket végez, és ezek az ellenőrzések kimutatják az állatok védelmére vonatkozó szabályok be nem tartását tárják fel, erről haladéktalanul értesíti a hatósági állatorvost. Ha sürgős esetben szükséges, a hatósági állatorvos megérkezéséig megteszi az (1)–(4) bekezdésben említett szükséges intézkedéseket.
45. cikk
A friss húsra vonatkozó követelményeknek való meg nem felelés esetén meghozandó intézkedések
A hatósági állatorvosnak a húst emberi fogyasztásra alkalmatlannak kell nyilvánítania, amennyiben az(t):
|
a) |
olyan állatokból származik, amelyeken nem végeztek vágás előtti élőállat-vizsgálatot az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontjának megfelelően, kivéve a vadon élő vadakat és a csordától elkülönült rénszarvasokat, az (EU) 2019/624 felhatalmazáson alapuló rendelet 12. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint; |
|
b) |
olyan állatokból származik, amelyek belsősége nem esett át az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (2) bekezdésének c) pontja szerinti, vágás utáni húsvizsgálaton, kivéve a nagyvadak zsigereit, amelyeket a 853/2004/EK rendelet III. melléklete IV. szakasza II. fejezetének 4. pontjával összhangban nem kell a testtel együtt szállítani a vadfeldolgozó létesítménybe; |
|
c) |
olyan állatokból származik, amelyek levágás előtt elhullottak, halva születtek, nem születtek meg, vagy hét napos életkor alatt vágták le őket; |
|
d) |
a szúrási csatorna körüli húsnyesedékből származik; |
|
e) |
olyan betegségekkel érintett állatokból származik, amelyek vonatkozásában a 2002/99/EK irányelv I. mellékletében felsorolt uniós jogszabályok állategészségügyi szabályokat tartalmaznak – kivéve, ha az említett irányelvben előírt egyedi követelményeknek megfelelően nyerik ki; ez a kivétel nem alkalmazandó, ha a tuberkulózis és a brucellózis hatósági ellenőrzéseire vonatkozóan az e rendelet 33. és 34. cikke eltérő követelményeket ír elő; |
|
f) |
általános betegség, például általános szeptikémia, piémia, toxémia vagy virémia által érintett állatokból származik; |
|
g) |
nem felel meg a 2073/2005/EK rendelet I. mellékletének I. fejezetében az élelmiszer forgalomba hozhatóságának meghatározására vonatkozóan előírt élelmiszer-biztonsági kritériumoknak; |
|
h) |
parazitafertőzés jeleit mutatja, kivéve, ha a borsókakór 30. cikkben előírt hatósági ellenőrzésére vonatkozó előírások ettől eltérően rendelkeznek; |
|
i) |
a 37/2010/EU, a 396/2005/EK, az 1881/2006/EK és a 124/2009/EK rendeletben megállapított szinteket meghaladó mértékben tartalmaz kémiai maradékanyagokat vagy szennyező anyagokat, vagy a 37/2010/EU rendelet, illetve a 96/22/EK irányelv szerint tiltott vagy nem engedélyezett anyagok maradékait tartalmazza; |
|
j) |
két évesnél idősebb, olyan régiókból származó állatok máját és veséjét tartalmazza, ahol a 96/23/EK irányelv 5. cikkével összhangban jóváhagyott tervek végrehajtása nehézfémek általános jelenlétét tárta fel a környezetben; |
|
k) |
fertőtlenítő anyagokkal kezelték jogellenesen; |
|
l) |
ionizáló, többek között ultraibolya sugarakkal kezelték jogellenesen; |
|
m) |
idegen testet tartalmaz, kivéve vadak esetében az állat vadászatára használt anyagot; |
|
n) |
túllépi a radioaktivitásnak az uniós jogszabályokban, illetve uniós jogszabályok hiányában a nemzeti szabályok szerint megállapított legmagasabb megengedett szintjét; |
|
o) |
kórélettani elváltozásokat vagy érzékszervi rendellenességeket mutat, különös tekintettel az ivari szag kifejezett jelenlétére, vagy a nem elégséges vérzésre (kivéve a vadak esetében); |
|
p) |
lesoványodott állatokból származik; |
|
q) |
különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagot tartalmaz, kivéve, ha a 999/2001/EK rendelet V. mellékletének 4.3. pontjával összhangban engedélyezett a más létesítményben való eltávolítás, és a friss hús az illetékes hatóságok ellenőrzése alatt marad; |
|
r) |
talaj-, bélsár- vagy egyéb szennyeződést tartalmaz; |
|
s) |
olyan vért tartalmaz, amely veszélyt jelenthet az emberi vagy az állati egészségre annak az állatnak az egészségi állapota miatt, amelyből származik, illetve a levágási folyamat során kialakuló szennyeződés miatt; |
|
t) |
a hatósági állatorvos véleménye szerint – minden vonatkozó információ vizsgálata után – kockázatot jelenthet az emberi vagy az állati egészségre, vagy bármely más ok miatt nem alkalmas emberi fogyasztásra; |
|
u) |
a 29–36. cikkben foglalt különleges veszélyeket eredményez. |
46. cikk
A helyes higiéniai gyakorlatokra vonatkozó követelményeknek való meg nem felelés esetén meghozandó intézkedések
(1) Az illetékes hatóságok az alábbi esetekben utasíthatják az élelmiszer-vállalkozót, hogy tegyen azonnali korrekciós intézkedéseket, beleértve a vágás sebességének csökkentését is, amennyiben a jelen lévő tisztviselő szükségesnek ítéli:
|
a) |
ahol a hasított testnek vagy a annak testüregeinek külső felületein szennyeződés észlelhető, és az élelmiszer-vállalkozó nem tesz megfelelő lépéseket a helyzet orvoslására; vagy |
|
b) |
ha az illetékes hatóságok úgy vélik, hogy a helyes higiéniai gyakorlatok veszélybe kerülnek. |
(2) Ilyen esetekben az illetékes hatóságok mindaddig fokozott intenzitással végeznek ellenőrzéseket, amíg meg nem győződtek arról, hogy az élelmiszer-vállalkozó ismét képes irányítani a folyamatot.
IV. FEJEZET
Korlátozások
47. cikk
Bizonyos friss húsokra vonatkozó korlátozások
A hatósági állatorvos követelményeket írhat elő a következő állatokból származó friss hús felhasználására vonatkozóan:
|
a) |
a vágóhídon kívül kényszervágással leölt állatok; vagy |
|
b) |
olyan baromfiállományokból származó állatok, ahol a húst forgalomba hozatal előtt a 2160/2003/EK rendelet II. melléklete E. részének megfelelően kezelésnek vetik alá. |
V. FEJEZET
Az emberi fogyasztásra alkalmas hús állategészségügyi jelölése a vágás előtti élőállat-vizsgálat és a vágás utáni húsvizsgálat után
48. cikk
Az állategészségügyi jelölésre vonatkozó technikai követelmények és a jelölés elhelyezésére vonatkozó gyakorlati rendelkezések
(1) A hatósági állatorvos felügyeli az állategészségügyi jelölést és az alkalmazott jelöléseket.
(2) A hatósági állatorvos különösen is biztosítja, hogy:
|
a) |
az állategészségügyi jelölést csak olyan háziasított patás állatokon és – a nyúlfélék kivételével – olyan tenyésztett emlős vadakon alkalmazzák, amelyeken elvégezték a vágás előtti élőállat-vizsgálatot és a vágás utáni húsvizsgálatot és olyan nagyvadakon, amelyeken elvégezték a vágás utáni húsvizsgálatot az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikke (2) bekezdésének a), b) és c) pontjával összhangban, és nincs ok arra, hogy a húst emberi fogyasztásra alkalmatlannak nyilvánítsák-. A jelölést azonban azonban el lehet helyezni az előtt, hogy rendelkezésre állnának a Trichinella-vizsgálat és/vagy a TSE-vizsgálat eredményei, ha az illetékes hatóságok olyan rendszert vezettek be a vágóhídon vagy a vadfeldolgozó létesítményben, amely biztosítja, hogy az állat minden része nyomon követhető legyen, és hogy a jelölést viselő vizsgált állatok egyetlen része sem hagyja el a vágóhidat vagy a vadfeldolgozó létesítményt, amíg nem áll rendelkezésre a negatív eredmény, kivéve, ha azt az (EU) 2015/1375 rendelet 2. cikke (3) bekezdésével összhangban előírják; |
|
b) |
az állategészségügyi jelölést a hasított test külső felületén helyezik el festékkel vagy égetéssel oly módon, hogy ha a hasított testeket a vágóhídon hasított féltestekre vagy negyedekre vágják, vagy a hasított féltesteket háromfelé vágják, minden darabon legyen állategészségügyi jelölés. |
(3) Az illetékes hatóságok biztosítják az állategészségügyi jelölésre vonatkozó gyakorlati rendelkezések II. mellékletnek megfelelő alkalmazását.
(4) Az illetékes hatóságok biztosítják, hogy a nyúzatlan vadakból származó húson addig nem lehet állategészségügyi jelölés, amíg valamely vadfeldolgozó létesítményben át nem esett a lebőrözés utáni, vágást vagy elejtést követő húsvizsgálaton, és emberi fogyasztásra alkalmasnak nem nyilvánították.
IV. CÍM
A NYERS TEJ, A KOLOSZTRUM, A TEJTERMÉKEK ÉS A KOLOSZTRUMALAPÚ TERMÉKEK HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEIRE VONATKOZÓ EGYEDI KÖVETELMÉNYEK ÉS AZ ILYEN ELLENŐRZÉSEK EGYSÉGES MINIMÁLIS GYAKORISÁGA AZ ELISMERT EGYSÉGES VESZÉLYEK ÉS KOCKÁZATOK KEZELÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÉRTÉKNEK MEGFELELŐEN
49. cikk
A tej- és kolosztrumtermelő gazdaságok ellenőrzése
(1) A hatósági állatorvos ellenőrzi, hogy teljesülnek-e a 853/2004/EK rendelet III. melléklete IX. szakasza I. fejezetének I. részében meghatározott, a nyers tej és a kolosztrum termelésére vonatkozó egészségügyi követelmények. A hatósági állatorvos különösen a következőket ellenőrzi:
|
a) |
az állatok egészségi állapota; |
|
b) |
a tiltott vagy nem engedélyezett farmakológiai hatóanyagok alkalmazásának elmulasztása; és |
|
c) |
az engedélyezett farmakológiai hatóanyagok, növényvédő szerek vagy szennyező anyagok maradékainak lehetséges jelenléte nem haladja meg a 37/2010/EU, a 396/2005/EK vagy az 1881/2006/EK rendeletben megállapított szinteket. |
(2) Az (1) bekezdésben említett hatósági ellenőrzéseket az állati és az emberi egészséggel vagy az állatjóléttel kapcsolatos uniós rendelkezések alapján végzett állatorvosi ellenőrzések alkalmával lehet végrehajtani.
(3) Ha okkal gyanítható, hogy az (1) bekezdésben említett egészségügyi követelményeket nem tartják be, a hatósági állatorvos ellenőrzi az állatok általános egészségi állapotát.
(4) A tej- és kolosztrumtermelő gazdaságokat az illetékes hatóságok hatósági ellenőrzésnek vetik alá annak ellenőrzése érdekében, hogy betartják-e a 853/2004/EK rendelet III. melléklete IX. szakasza I. fejezetének II. részében megállapított higiéniai követelményeket. Ezek az ellenőrzések vizsgálatokat és a szakmai szervezetek által végzett ellenőrzések nyomon követését tartalmazhatják. Ha megállapítást nyer, hogy a higiénia nem megfelelő, az illetékes hatóságok ellenőrzik, hogy megtörténnek-e a megfelelő intézkedések a helyzet orvoslására.
50. cikk
A tej és a kolosztrum ellenőrzése
(1) A nyers tej és a kolosztrum esetében az illetékes hatóságok nyomon követik a 853/2004/EK rendelet III. melléklete IX. szakasza I. fejezetének III. részével összhangban elvégzett ellenőrzéseket. A vizsgálat során az illetékes hatóságok az e rendelet III. mellékletében meghatározott analitikai módszereket alkalmazzák a 853/2004/EK rendelet III. melléklete IX. szakasza I. fejezetének III. részében a nyers tej és a kolosztrum vonatkozásában megállapított határértékeknek való megfelelés ellenőrzésére.
(2) Ha a termelő gazdaság élelmiszer-vállalkozója az illetékes hatóságoknak küldött első értesítéstől számított három hónapon belül nem korrigálta a helyzetet a nyers tejre és a kolosztrumra vonatkozó csíraszám és/vagy a szomatikus sejtszám tekintetében, az illetékes hatóságok ellenőrzik, hogy:
|
a) |
felfüggesztik-e a nyers tejnek és a kolosztrumnak a termelő gazdaságból való szállítását, vagy |
|
b) |
a nyers tej és a kolosztrum megfelel-e a kezelésére és felhasználására vonatkozó, az emberi egészség védelméhez szükséges követelményeknek az illetékes hatóságok egyedi engedélyével vagy általános utasításaival összhangban. |
Ezt a felfüggesztést vagy ezeket a követelményeket az illetékes hatóságok mindaddig érvényben tartják, amíg az élelmiszer-vállalkozó nem bizonyítja, hogy a nyers tej és a kolosztrum ismét megfelel a követelményeknek.
(3) Az illetékes hatóságok az e rendelet III. mellékletében meghatározott analitikai módszereket alkalmazzák a 853/2004/EK rendelet III. melléklete IX. szakasza II. fejezetének II. részében említett, a tejtermékekre vonatkozó pasztőrözési eljárás megfelelő alkalmazásának ellenőrzésére.
V. CÍM
AZ OSZTÁLYOZOTT TERMELÉSI ÉS ÁTMOSÓ TERÜLETEKRŐL SZÁRMAZÓ ÉLŐ KAGYLÓK HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEIRE VONATKOZÓ EGYEDI KÖVETELMÉNYEK
51. cikk
Kizárás
Ez a cím az élő kagylókra alkalmazandó. Alkalmazandó továbbá az élő tüskésbőrűekre, az élő zsákállatokra és az élő tengeri csigákra is. Ez a cím nem alkalmazandó a nem filtráló élő tengeri csigákra és élő tengeri uborkákra (Holothuroidea).
52. cikk
Az élő kagylók termelési és átmosó területeinek osztályozása
(1) Az illetékes hatóságok megállapítják az általuk az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkének (6) bekezdésének megfelelően osztályozott termelési és átmosó területek elhelyezkedését és határait. Ezt – adott esetben – az élelmiszer-vállalkozóval együttműködve tehetik meg.
(2) Az illetékes hatóságok a bélsárral való szennyeződés függvényében A., B. vagy C. osztályba sorolják azokat a termelési és átmosó területeket, ahonnan engedélyezik az élő kagylók begyűjtését. Ezt – adott esetben – az élelmiszer-vállalkozóval együttműködve tehetik meg.
(3) A termelési és átmosó területek osztályozása érdekében az illetékes hatóságok az 53., 54. és 55. cikk előírásainak való megfelelés meghatározásához az egyes termelési és átmosó területekről származó adatok mintavétele tekintetében felülvizsgálati időszakot határoznak meg.
I. FEJEZET
Az élő kagylók termelési és átmosó területeinek osztályozására vonatkozó egyedi követelmények
53. cikk
Az A. osztályba tartozó területekre vonatkozó követelmények
(1) Az illetékes hatóságok az A. osztályba sorolhatják azokat a területeket, amelyekről az élő kagylók közvetlen emberi fogyasztásra gyűjthetők be.
(2) Az ilyen területekről begyűjtött élő kagylóknak meg kell felelniük a 853/2004/EK rendelet III. melléklete VII. szakaszának V. fejezetében meghatározott, az élő kagylókra vonatkozó egészségügyi előírásoknak.
(3) Az A. osztályba sorolt területekről származó élő kagylókból a felülvizsgálati időszak során gyűjtött minta 80 %-ában nem lehet több 230 E. coli-nál a hús és az intravalvularis folyadék 100 grammjában.
(4) A minta fennmaradó 20 %-ában a hús és az intravalvularis folyadék 100 grammjában nem lehet több 700 E. coli-nál.
(5) Az A. osztályba sorolás fenntartása érdekében a rögzített felülvizsgálati időszak során vizsgált minta értékelésekor az illetékes hatóságok vizsgálaton nyugvó kockázatértékelés alapján figyelmen kívül hagyhatják az olyan rendellenes eredményt, amelynél a hús és az intravalvularis folyadék 100 grammjában 700-nál több E. coli található.
54. cikk
A B. osztályba tartozó területekre vonatkozó követelmények
(1) Az illetékes hatóságok a B. osztályba sorolhatják azokat a területeket, amelyekről élő kagyló ugyan begyűjthető, de az 53. cikkben említett egészségügyi előírások betartása érdekében csak tisztító központban való kezelést, illetve átmosást követően hozható emberi fogyasztás céljára forgalomba.
(2) A B. osztályba tartozó területekről származó élő kagylóknál a minták 90 %-a esetében a hús és az intravalvularis folyadék 100 grammjában nem lehet több 4 600E. coli-nál.
(3) A minta fennmaradó 10 %-ában a hús és az intravalvularis folyadék 100 grammjában nem lehet több 46 000E. coli-nál.
55. cikk
A C. osztályba tartozó területekre vonatkozó követelmények
(1) Az illetékes hatóságok a C. osztályba sorolhatják az olyan területeket, amelyekről élő kagyló begyűjthető, de az 53. cikkben említett egészségügyi előírásoknak való megfelelés érdekében csak hosszan tartó átmosást követően hozható forgalomba.
(2) A C. osztályba tartozó területekről származó élő kagylóknál a hús és az intravalvularis folyadék 100 grammjában nem lehet több 46 000E. coli-nál.
56. cikk
Az egészségügyi felmérésre vonatkozó követelmények
(1) A termelési vagy átmosó terület osztályozását megelőzően az illetékes hatóságok egészségügyi felmérést végeznek, amely a következőket tartalmazza:
|
a) |
nyilvántartás készítése az olyan emberi és állati eredetű szennyeződésekről, amelyek a termelési terület valószínű szennyezési forrásai; |
|
b) |
az év különböző időszakaiban kibocsátott szerves szennyező anyagok mennyiségének megvizsgálása a vízgyűjtő területen élő népességnek és állatpopulációknak, a csapadék mennyiségének, a szennyvízkezelésnek stb. szezonális változásai szerint; |
|
c) |
a szennyező anyagok körforgása jellemzőinek meghatározása a termelési területen tapasztalható áramlási minták, batimetria és ár-apály ciklus alapján. |
(2) Az illetékes hatóságok az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő egészségügyi felmérést végeznek minden osztályozott termelési és átmosó területen, kivéve, ha azt korábban elvégezték.
(3) Az illetékes hatóságokat más hivatalos szervek vagy élelmiszer-vállalkozók segíthetik a felmérés elvégzésével kapcsolatban az illetékes hatóságok által megállapított feltételek szerint.
57. cikk
Nyomonkövetési program
Az illetékes hatóságok az 56. cikkben említett egészségügyi felmérés vizsgálatán alapuló nyomonkövetési programot hoznak létre az élő kagylók tenyésztési területeire vonatkozóan. A minták számának, a mintavételi pontok földrajzi eloszlásának és a mintavétel gyakoriságának biztosítania kell, hogy a vizsgálatok eredményei az érintett terület esetében reprezentatívak legyenek.
58. cikk
Az illetékes hatóságok megállapítanak egy eljárást annak biztosítására, hogy az 56. cikkben említett egészségügyi felmérés és az 57. cikkben említett nyomonkövetési program reprezentatív legyen a szóban forgó területre vonatkozóan.
II. FEJEZET
Az élő kagylók osztályozott termelési és átmosó területeinek nyomon követésére vonatkozó feltételek
59. cikk
Az osztályozott termelési és átmosó területek nyomon követése
Az illetékes hatóságok rendszeresen nyomon követik az (EU) 2017/625 rendelet 18. cikkének (6) bekezdésének megfelelően osztályozott termelési és átmosó területeket az alábbiak ellenőrzése érdekében:
|
a) |
hogy nem folyik-e jogellenes gyakorlat az élő kagylók eredetével, származásával és rendeltetésével kapcsolatban; |
|
b) |
az élő kagylóknak az osztályozott termelési és átmosó területekhez kapcsolódó mikrobiológiai minősége; |
|
c) |
toxintermelő planktonok jelenléte a termelési és átmosó vizekben, valamint biotoxinok jelenléte az élő kagylókban; |
|
d) |
szennyező vegyi anyagok jelenléte az élő kagylókban. |
60. cikk
Az élő kagylókban előforduló tengeri biotoxinok kimutatására szolgáló elismert módszerek
(1) Az illetékes hatóságok az V. mellékletben meghatározott analitikai módszereket alkalmazzák a 853/2004/EK rendelet III. melléklete VII. szakasza V. fejezetének 2. pontjában meghatározott határértékeknek való megfelelés ellenőrzésére, és adott esetben az élelmiszer-vállalkozók megfelelésének ellenőrzésére. Az élelmiszer-vállalkozóknak adott esetben ezeket a módszereket kell alkalmazniuk.
(2) A 2010/63/EU irányelv 4. cikkével összhangban, lehetőség szerint az említett irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében meghatározott eljárás helyett egy olyan, tudományos szempontból kielégítő módszert vagy vizsgálati stratégiát kell alkalmazni, amely nem igényli élő állatok felhasználását.
(3) A 2010/63/EU irányelv 4. cikkével összhangban biológiai módszerek alkalmazása esetén figyelembe kell venni a helyettesítés, a tökéletesítés és a csökkentés elemeit.
61. cikk
Mintavételi tervek
(1) Az 59. cikk b), c) és d) pontjában előírt ellenőrzések alkalmazásának céljára az illetékes hatóságoknak olyan mintavételi terveket kell összeállítaniuk, amelyek előírják az ilyen ellenőrzések rendszeres időközönként, vagy – ha a begyűjtési időszakok rendszertelenek – eseti alapon történő elvégzését. A mintavételi pontok földrajzi eloszlásának és a mintavétel gyakoriságának biztosítania kell, hogy a vizsgálatok eredményei az érintett osztályozott termelési és átmosó területre vonatkozásában a lehető legnagyobb mértékben reprezentatívak legyenek.
(2) Az élő kagylók mikrobiológiai minőségének ellenőrzésére irányuló mintavételi terveknek különös figyelmet kell fordítaniuk az alábbiakra:
|
a) |
a bélsárral való szennyeződés valószínű eltérései; |
|
b) |
az 56. cikk (1) bekezdésében említett paraméterek. |
(3) A toxintermelő planktonok osztályozott termelési és átmosó területek vizében, valamint a biotoxinok élő kagylókban való jelenlétének ellenőrzésére irányuló mintavételi terveknek különös figyelmet kell fordítaniuk a tengeri biotoxinokat tartalmazó planktonok jelenlétének esetleges változásaira. A mintavételnek ki kell terjednie az alábbiakra:
|
a) |
időszakos mintavétel a toxinokat tartalmazó planktonok összetételében és földrajzi eloszlásában bekövetkezett változások kimutatása érdekében. A toxinoknak az élő kagylók húsában való felhalmozódására utaló eredményeket intenzív mintavételnek kell követnie; |
|
b) |
időszakos toxicitási vizsgálatok az érintett területről származó, a szennyeződésre leginkább fogékony élő kagylók felhasználásával. |
(4) Az élő kagylókban lévő toxin elemzését célzó mintavétel heti gyakoriságú a begyűjtési időszakokban, kivéve, amikor:
|
a) |
a mintavétel gyakoriságát meghatározott osztályozott átmosó vagy termelési területeken, vagy az élő kagylók meghatározott típusai esetében csökkenteni lehet, ha a toxinokra és a fitoplanktonok előfordulására vonatkozó kockázatelemzés a toxikus epizódok nagyon alacsony kockázatára utal; |
|
b) |
a mintavétel gyakoriságát növelni kell, ha egy ilyen értékelés arra utal, hogy a heti mintavétel nem elegendő. |
(5) A (4) bekezdésben említett kockázatelemzést rendszeresen át kell tekinteni az ilyen területekről származó élő kagylókban lévő toxinok kockázatának értékelése érdekében.
(6) Ha az azonos osztályozott termelési vagy átmosó területen tenyésző fajok egy csoportja esetében ismert a toxinok felhalmozódási sebessége, azt a fajt kell indikátorfajként használni, amelynél ez a sebesség a legnagyobb. Ez lehetővé teszi a csoportban lévő minden faj felhasználását, ha az indikátorfajban a toxin szintje alacsonyabb a szabályozási határértéknél. Ha az indikátorfajban lévő toxin szintje magasabb a szabályozási határértéknél, a többi faj begyűjtése csak akkor lehetséges, ha a többi fajon végzett további elemzés azt bizonyítja, hogy a toxinszintek a határértékek alatt vannak.
(7) A planktonok nyomon követése tekintetében a mintáknak a vízoszlopra nézve reprezentatívnak kell lennie az osztályozott termelési vagy átmosó területen és információt kell nyújtania a toxikus fajok jelenlétéről és azok populációinak tendenciáiról. Ha az esetleges toxin-felhalmozódást okozható toxikus populációk esetében bármilyen változás kimutatható, növelni kell az élő kagylók mintavételi gyakoriságát, vagy óvintézkedésként le kell zárni a területet a toxinvizsgálatok eredményeinek elkészültéig.
(8) A vegyi szennyező anyagok jelenlétének ellenőrzését célzó mintavételi terveknek lehetővé kell tenniük a 1881/2006/EK rendeletben megállapított szintek bármilyen túllépésének kimutatását.
III. FEJEZET
Az osztályozott termelési és átmosó területek kezelése a nyomon követést követően
62. cikk
A nyomon követést követő határozatok
(1) Ha az 59. cikk szerinti nyomon követés eredményei azt mutatják, hogy az élő kagylókra vonatkozó egészségügyi előírások nem teljesülnek, vagy az emberi egészség más módon kerülhet veszélybe, az illetékes hatóságnak le kell zárnia az érintett osztályozott termelési vagy átmosó területet, megakadályozva az élő kagylók begyűjtését. Az illetékes hatóság azonban B. vagy C. osztályba sorolhatja át a termelési vagy átmosó területet, ha az megfelel az 54. és az 55. cikkben megállapított vonatkozó kritériumoknak, és nem jelent egyéb veszélyt az emberi egészségre nézve.
(2) Amennyiben a mikrobiológiai nyomon követés eredményei azt mutatják, hogy az 53. cikkben említett, élő kagylókra vonatkozó egészségügyi előírások nem teljesülnek, az illetékes hatóságok kockázatértékelés alapján, és csakis ideiglenes és egyszeri alapon engedélyezhetik a zárlat vagy átminősítés nélküli folyamatos begyűjtést a következő feltételek mellett:
|
a) |
az érintett osztályozott termelési terület és minden olyan engedélyezett létesítmény, amely onnan élő kagylót fogad, ugyanazon illetékes hatóságok hatósági ellenőrzése alatt áll; |
|
b) |
az érintett élő kagylókra megfelelő korlátozó intézkedések – mint például tisztítás, átmosás vagy feldolgozás – vonatkoznak. |
(3) A 853/2004/EK rendelet III. melléklete VII szakaszának I. fejezetében említett kísérő nyilvántartási okmánynak tartalmaznia kell valamennyi információt a (2) bekezdés alkalmazására vonatkozóan.
(4) Az illetékes hatóságok megállapítják azokat a feltételeket, amelyek alapján az (2) bekezdés alkalmazható annak biztosítása érdekében, hogy az érintett termelési terület továbbra is megfeleljen az 53. cikkben megállapított kritériumoknak.
63. cikk
A termelési területek újbóli megnyitása
(1) Az illetékes hatóságok csak akkor nyithatják meg újra a zárt tenyésztési vagy átmosó területet, ha az élő kagylókra vonatkozó egészségügyi előírások ismét megfelelnek a 853/2004/EK rendelet III. melléklete VII. szakasza V. fejezetében foglalt vonatkozó követelményeknek, és nem jelentenek más kockázatot az emberi egészségre nézve.
(2) Amennyiben az illetékes hatóságok egy tenyésztési vagy átmosó területet azért zártak be, mert abban a planktonok jelenléte vagy az élő kagylókban lévő toxinok szintje meghaladta a 853/2004/EK rendelet III. melléklete VII. szakasza V. fejezetének 2. pontjában a tengeri biotoxinok tekintetében megállapított határértéket, akkor a terület kizárólag akkor nyitható meg újra, ha legalább két, egymástól legalább 48 óra különbséggel elvégzett analitikai vizsgálat eredménye igazolja, hogy az értékek alul vannak a szabályozási határértéken.
(3) Egy termelő- vagy átmosó területet újbóli megnyitására vonatkozó döntés meghozatalakor az illetékes hatóságok figyelembe vehetik a fitoplanktonok tendenciájával kapcsolatos információkat.
(4) Ha meggyőző adatok állnak rendelkezésre az adott terület toxicitásának dinamikájáról, és naprakész adatok állnak rendelkezésre a csökkenő toxicitási tendenciákról, az illetékes hatóságok dönthetnek úgy, hogy egyetlen mintavétel alapján újból megnyitják a területet, ha annak eredményei a 853/2004/EK rendelet III. melléklete VII. szakasza V. fejezetének 2. pontjában szereplő szabályozási határérték alatti értéket mutatnak.
64. cikk
Ellenőrzési rendszer
(1) Az illetékes hatóságok ellenőrzési rendszert hoznak létre annak biztosítására, hogy emberi egészségre káros állati eredetű termékek ne kerüljenek forgalomba. Az ellenőrzési rendszer laboratóriumi vizsgálatokat tartalmaz annak ellenőrzésére, hogy az élelmiszer-vállalkozók a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszában megfelelnek-e a végtermékre– beleértve az élő kagylókra és az azokból származó termékekre – vonatkozó követelményeknek.
(2) Ennek az ellenőrzési rendszernek adott esetben igazolnia kell, hogy a tengeri biotoxinok és a szennyező anyagok szintje nem lépi túl a biztonsági határértékeket, és hogy a puhatestűek mikrobiológiai minősége nem jelent veszélyt az emberi egészségre.
65. cikk
Az illetékes hatóságok által hozott határozatok
(1) Az illetékes hatóságok azonnal eljárnak, ha egy termelési területet be kell zárni, át kell sorolni, vagy újra meg lehet nyitni, vagy ha az élő kagylók a 62. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések hatálya alá tartoznak.
(2) A termelési területek 52., 62. és 63. cikkel összhangban történő osztályozásával, átsorolásával, megnyitásával vagy bezárásával kapcsolatos döntéshozatal során az illetékes hatóságok csak akkor vehetik figyelembe az élelmiszer-vállalkozók vagy az élelmiszer-vállalkozókat képviselő szervezetek által végzett ellenőrzések eredményeit, ha az elemzést végző laboratórium az illetékes hatóságok által lett kijelölve, és a mintavétel és az elemzés az illetékes hatóságok és az érintett élelmiszer-vállalkozók vagy szervezetek által közösen elfogadott protokollal összhangban történik.
IV. FEJEZET
Egyéb követelmények
66. cikk
Az információk rögzítése és információcsere
Az illetékes hatóságok:
|
a) |
összeállítják, és naprakészen tartják azoknak az osztályozott termelési és átmosó területeknek a jegyzékét, amelyekről az élő kagylók az 52. cikk követelményeivel összhangban begyűjthetők, feltüntetve az elhelyezkedésükkel és határaikkal kapcsolatos részletes adatokat, valamint a terület besorolási osztályát is. A jegyzékről tájékoztatni kell az e rendelet által érintett érdekelt feleket, úgymint a termelőket, begyűjtőket, illetve a tisztító és feladó központok üzemeltetőit; |
|
b) |
haladéktalanul tájékoztatni az érdekelt feleket, így például termelőket, a begyűjtőket és a tisztítóközpontok és a feladó központok üzemeltetőit a termelési terület elhelyezkedését, határait vagy osztályát érintő bármely változásról, annak átmeneti vagy végleges bezárásáról, vagy a 60. cikk (2) bekezdésében említett intézkedések alkalmazásáról. |
VI. CÍM
A HALÁSZATI TERMÉKEK HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEIRE VONATKOZÓ EGYEDI KÖVETELMÉNYEK ÉS AZ ILYEN ELLENŐRZÉSEK EGYSÉGES MINIMÁLIS GYAKORISÁGA
67. cikk
A termelésre és a forgalomba hozatalra vonatkozó hatósági ellenőrzések
A halászati termékek előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó hatósági ellenőrzéseknek ki kell terjedniük a 853/2004/EK rendelet III. mellékletének VIII. szakaszában meghatározott követelményeknek való megfelelés ellenőrzésére, különös tekintettel a következőkre:
|
a) |
a kirakodás és az első értékesítés higiéniai körülményeinek rendszeres ellenőrzése; |
|
b) |
a hajók és a szárazföldi létesítmények rendszeres ellenőrzése, beleértve a halárveréseket és a nagybani piacokat, különösen annak ellenőrzése érdekében, hogy:
|
|
c) |
a tárolási és szállítási körülmények ellenőrzése. |
68. cikk
A hatósági ellenőrzések helyszíne
(1) Az illetékes hatóságok hatósági ellenőrzéseket végeznek a hajókon, amikor azok kikötnek egy tagállam kikötőjében. Ezek az ellenőrzések, az EU kikötőiben halászati termékeket kirakodó valamennyi hajóra vonatkoznak, lobogóra való tekintet nélkül.
(2) A lobogó szerinti állam illetékes hatóságai a lobogójuk alatt közlekedő hajók tekintetében hatósági ellenőrzéseket végezhetnek, amíg a hajó a tengeren vagy egy másik tagállam vagy harmadik ország kikötőjében tartózkodik.
69. cikk
A feldolgozóhajók, a fagyasztóhajók és a hűtőhajók engedélyezése
(1) A valamely tagállam lobogója alatt közlekedő feldolgozó-, fagyasztó- vagy hűtőhajónak a hajó engedélyezését célzó ellenőrzése esetén a hajó lobogója szerinti tagállam illetékes hatóságai az (EU) 2017/625 rendelet 148. cikke követelményeinek megfelelően hatósági ellenőrzéseket végeznek, különös tekintettel a 148. cikk (4) bekezdésében említett határidőkre. Szükség esetén átvizsgálhatják a hajót, amíg az a tengeren vagy egy másik tagállam vagy harmadik ország kikötőjében tartózkodik.
(2) Amennyiben a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságai a hajónak a (EU) 2017/625 rendelet 148. cikkének megfelelően feltételes engedélyt adtak, engedélyezhetik egy másik tagállam vagy egy harmadik ország illetékes hatóságai számára, hogy nyomonkövetési ellenőrzéseket végezzenek a teljes jóváhagyás megadása, a feltételekhez kötött jóváhagyás meghosszabbítása vagy a jóváhagyás felülvizsgálat alatt tartása céljából, feltéve, hogy harmadik ország esetében ez az ország szerepel azon harmadik országok jegyzékén, amelyekből az (EU) 2017/625 rendelet 127. cikke alapján engedélyezett a halászati termékek behozatala. Szükség esetén az említett illetékes hatóságok átvizsgálhatják a hajót, amíg az a tengeren vagy egy másik tagállam vagy harmadik ország kikötőjében tartózkodik.
(3) Ha valamely tagállam illetékes hatósága engedélyezi valamely másik tagállam vagy valamely harmadik ország illetékes hatósága számára, hogy a nevében vizsgálatot végezzen e cikknek megfelelően, a két illetékes hatóságnak meg kell állapodnia az ilyen vizsgálatokra vonatkozó feltételekről. E feltételeknek különösen azt kell biztosítaniuk, hogy a hajó lobogója szerinti tagállam illetékes hatóságai haladéktalanul jelentést kapjanak a vizsgálatok eredményeiről és arról, ha a szabályoknak való meg nem felelés gyanúja merülne fel, hogy megtehessék a szükséges intézkedéseket.
70. cikk
A halászati termékekre vonatkozó hatósági ellenőrzések
A halászati termékek hatósági ellenőrzéseinek magában kell foglalniuk legalább a VI. mellékletben meghatározott gyakorlati rendelkezéseket az alábbiak tekintetében:
|
a) |
érzékszervi vizsgálatok; |
|
b) |
frissességmutatók; |
|
c) |
hisztamin; |
|
d) |
maradékanyagok és szennyező anyagok; |
|
e) |
mikrobiológiai ellenőrzések; |
|
f) |
paraziták; |
|
g) |
mérgező halászati termékek. |
71. cikk
Az ellenőrzéseket követő határozatok
Az illetékes hatóságoknak a halászati termékeket emberi fogyasztásra alkalmatlannak kell nyilvánítaniuk, amennyiben:
|
a) |
a 70. cikk szerint elvégzett hatósági ellenőrzések azt tárják fel, hogy azok nem felelnek meg a 853/2004/EK rendelet III. mellékletének VII. szakaszában és/vagy a 2073/2005/EK rendeletben meghatározott érzékszervi, kémiai, fizikai vagy mikrobiológiai követelményeknek, illetve a parazitákkal kapcsolatos követelményeknek; |
|
b) |
azok ehető részeikben a 37/2010/EU, a 396/2005/EK és az 1881/2006/EK rendeletben megállapított szinteket meghaladó mértékben tartalmaznak kémiai maradékanyagokat vagy szennyező anyagokat, vagy a 37/2010/EU rendelet, illetve a 96/22/EK irányelv szerint tiltott vagy nem engedélyezett anyagok maradékait, vagy nem felelnek meg a farmakológiai hatóanyagokkal kapcsolatos vonatkozó bármely más vonatkozó uniós jogszabálynak; |
|
c) |
azok az alábbiakból származnak:
|
|
d) |
az illetékes hatóságok úgy vélik, hogy azok veszélyt jelentenek az emberi vagy az állati egészségre, vagy bármely más ok miatt nem alkalmasak emberi fogyasztásra. |
72. cikk
A valamely tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajók által kifogott és az Unió területére harmadik országokon keresztül tárolással vagy anélkül beszállított halászati termékek hatósági ellenőrzéseire vonatkozó követelmények
(1) A valamely tagállam lobogója alatt közlekedő hajók által az (EU) 2017/625 rendelet 126. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírt jegyzéken szereplő harmadik országokban kifogott, tárolással vagy tárolás nélkül kirakodott, emberi fogyasztásra szánt halászati termékeket valamely más közlekedési eszközzel az Unióba való beléptetésük előtt az adott harmadik ország illetékes hatóságai által kiállított egészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, amelyet az (EU) 2019/628 végrehajtási rendelet III. melléklete II. részének B. fejezetében meghatározott állategészségügyi bizonyítványmintának megfelelően kell kitölteni.
(2) Amennyiben az első bekezdésben említett halászati termékeket az ugyanazon bekezdésben említett harmadik országban lévő tárolólétesítményben rakodják ki vagy oda szállítják, a tárolólétesítménynek szerepelnie kell az (EU) 2019/625 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkében előírt jegyzéken.
(3) Amennyiben az (1) bekezdésben említett halászati termékeket egy harmadik ország lobogója alatt közlekedő hajóra rakodták, a szóban forgó harmadik országnak szerepelnie kell egy,az (EU) 2019/625 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikke szerinti jegyzéken és a hajónak szerepelnie kell az (EU) 2019/625 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. cikkében előírt jegyzéken.
(4) A konténeres halászati termékeket szállító konténerhajókra e követelmények nem vonatkoznak.
VII. CÍM
A HÜLLŐHÚSRA VONATKOZÓ HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEK ELVÉGZÉSÉRE ÉS AZ ILYEN ELLENŐRZÉSEK EGYSÉGES MINIMÁLIS GYAKORISÁGÁRA VONATKOZÓ EGYEDI KÖVETELMÉNYEK
73. cikk
A hüllők vágás előtti élőállat-vizsgálata és vágás utáni húsvizsgálata
A hüllők vágás előtti élőállat-vizsgálatára a 11. cikk alkalmazandó.
A hüllők vágás utáni húsvizsgálatára a 12., 13. és 14. cikk alkalmazandó. A 13. cikk a) pontjának i. alpontja alkalmazásában egy hüllő 0,5 számosállategységnek minősül.
VIII. CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
74. cikk
A 2074/2005/EK rendelet módosításai
A 2074/2005/EK rendelet a következőképpen módosul:
|
1. |
Az 5., a 6b. és a 6c. cikket el kell hagyni. |
|
2. |
Az I. melléklet II. szakaszát és a függeléket el kell hagyni. |
|
3. |
A II. melléklet II. szakaszát el kell hagyni. |
|
4. |
A III. és az V. mellékletet el kell hagyni. |
|
5. |
A VIa. mellékletet el kell hagyni. |
|
6. |
A VIb. mellékletet és függelékét el kell hagyni. |
75. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2019. december 14-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2019. március 15-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 95., 2017.4.7., 1. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 854/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 206. o.).
(3) A Tanács 96/23/EK irányelve (1996. április 29.) az egyes élő állatokban és állati termékekben lévő anyagok és azok maradványainak ellenőrzésére szolgáló intézkedésekről, valamint a 85/358/EGK és 86/469/EGK irányelvek, továbbá a 89/187/EGK és 91/664/EGK határozatok hatályon kívül helyezéséről (HL L 125., 1996.5.23., 10. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 999/2001/EK rendelete (2001. május 22.) egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 147., 2001.5.31., 1. o.).
(5) A Tanács 2002/99/EK irányelve (2002. december 16.) az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek termelésére, feldolgozására, forgalmazására és behozatalára irányadó állategészségügyi szabályok megállapításáról (HL L 18., 2003.1.23., 11. o.).
(6) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).
(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/99/EK irányelve (2003. november 17.) a zoonózisok és zoonózis-kórokozók monitoringjáról, a 90/424/EGK tanácsi határozat módosításáról és a 92/117/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 325., 2003.12.12., 31. o.).
(8) A Bizottság 2003/467/EK határozata (2003. június 23.) egyes tagállamok, vagy a tagállamok egyes régiói szarvasmarha-állományainak hivatalosan tuberkulózismentes, brucellózismentes és szarvasmarhák enzootikus leukózisától mentes státusza megállapításáról (HL L 156., 2003.6.25., 74. o.).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2160/2003/EK rendelete (2003. november 17.) a szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről (HL L 325., 2003.12.12., 1. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelmiszer-higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.).
(11) Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.).
(12) A Tanács 1/2005/EK rendelete (2004. december 22.) az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a 93/119/EK irányelv és az 1255/97/EK rendelet módosításáról (HL L 3., 2005.1.5., 1. o.).
(13) A Bizottság 2073/2005/EK rendelete (2005. november 15.) az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól (HL L 338., 2005.12.22., 1. o.).
(14) A Bizottság 1881/2006/EK rendelete (2006. december 19.) az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról (HL L 364., 2006.12.20., 5. o.).
(15) A Bizottság 124/2009/EK rendelete (2009. február 10.) a nem céltakarmányokban elkerülhetetlen átvitel következtében jelen lévő kokcidiosztatikumoknak vagy hisztomonosztatikumoknak az élelmiszerekben megengedhető legnagyobb szintjeinek meghatározásáról (HL L 40., 2009.2.11., 7. o.).
(16) A Tanács 2007/43/EK irányelve (2007. június 28.) a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapításáról (HL L 182., 2007.7.12., 19. o.).
(17) Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).
(18) A Tanács 1099/2009/EK rendelete (2009. szeptember 24.) az állatok leölésük során való védelméről (HL L 303., 2009.11.18., 1. o.).
(19) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/63/EU irányelve (2010. szeptember 22.) a tudományos célokra felhasznált állatok védelméről (HL L 276., 2010.10.20., 33. o.).
(20) A Bizottság 636/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. június 13.) a nyúzatlan nagyvadak forgalomba hozatalához szükséges bizonyítvány mintájának megállapításáról (HL L 175., 2014.6.14., 16. o.).
(21) A Bizottság (EU) 2015/1375 végrehajtási rendelete (2015. augusztus 10.) a húsban előforduló Trichinella hatósági vizsgálatára vonatkozó különös szabályok megállapításáról (HL L 212., 2015.8.11., 7. o.).
(22) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („Állategészségügyi rendelet”) (HL L 84., 2016.3.31., 1. o.).
(23) EFSA Journal 2011;9(10):2351
(24) EFSA Journal 2012;10(6):2741.
(25) EFSA Journal 2013;11(6):3266.
(26) EFSA Journal 2013;11(6):3265.
(27) EFSA Journal 2013;11(6):3263.
(28) A Bizottság (EU) 2019/624 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. február 8.) a hús előállításával, valamint az élő kagylók termelési és átmosó területeivel kapcsolatos hatósági ellenőrzéseknek az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban történő elvégzésére vonatkozó különleges szabályokról (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).
(29) A Bizottság 2074/2005/EK rendelete (2005. december 5.) a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bizonyos termékekre és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti hatósági ellenőrzések megszervezésére vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról, a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettől való eltérésről, valamint a 853/2004/EK és 854/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 338., 2005.12.22., 27. o.).
(30) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).
(31) A Bizottság (EU) 2019/625 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 4.) az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk szállítmányainak az Unióba történő beléptetésére vonatkozó követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 18. oldalát).
(32) A Bizottság 97/747/EK határozata (1997. október 27.) az egyes állati termékekben lévő bizonyos anyagok és azok maradványai ellenőrzése céljából a 96/23/EK tanácsi irányelvben előírt mintavétel szintjeinek és gyakoriságának a megállapításáról (HL L 303., 1997.11.6., 12. o.).
(33) A Bizottság 37/2010/EU rendelete (2009. december 22.) a farmakológiai hatóanyagokról és az állati eredetű élelmiszerekben előforduló maximális maradékanyag-határértékek szerinti osztályozásukról (HL L 15., 2010.1.20., 1. o.).
(34) A Bizottság (EU) 2018/470 végrehajtási rendelete (2018. március 21.) a 2001/82/EK irányelv 11. cikkének rendelkezései szerint az EU-ban kezelt állatokból származó élelmiszerek ellenőrzése céljára alkalmazandó maradékanyag-határértékekre vonatkozó részletes szabályokról (HL L 79., 2018.3.22., 16. o.).
(35) A Tanács 96/22/EK irányelve (1996. április 29.) az egyes hormon- vagy tireosztatikus hatású anyagoknak és a β-agonistáknak az állattenyésztésben történő felhasználására vonatkozó tilalomról és a 81/602/EGK, 88/146/EGK és 88/299/EGK irányelvek hatályon kívül helyezéséről (HL L 125., 1996.5.23., 3. o.).
(36) A Bizottság 2005/34/EK határozata (2005. január 11.) a harmadik országokból behozott állati eredetű termékekben található egyes szermaradékok vizsgálatára vonatkozó harmonizált szabványok megállapításáról (HL L 16., 2005.1.20., 61. o.).
(37) Az Európai Parlament és a Tanács 396/2005/EK rendelete (2005. február 23.) a növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékéről, valamint a 91/414/EGK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 70., 2005.3.16., 1. o.).
(38) A Bizottság (EU) 2019/628 végrehajtási rendelete (2019. április 8.) a bizonyos állatokra és árukra vonatkozó hatósági bizonyítványmintákról, valamint a 2074/2005/EK rendeletnek és az (EU) 2016/759 végrehajtási rendeletnek a bizonyítványminták tekintetében történő módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 101. oldalát).
(39) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).
(40) Ha valamennyi minta negatív, a fertőzöttség 95 %-os statisztikai bizonyossággal 6 % alatt van.
(41) A Tanács 64/432/EGK irányelve (1964. június 26.) a szarvasmarhafélék és a sertések Közösségen belüli kereskedelmét érintő állategészségügyi problémákról (HL L 121., 1964.7.29., 1977. o.).
I. MELLÉKLET
A SZÁRMAZÁSI GAZDASÁGGAL FOLYTATOTT KOMMUNIKÁCIÓRA SZOLGÁLÓ OKMÁNYMINTA A 39. CIKK (5) BEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN
1. Azonosítási adatok
1.1. Származási gazdaság (tulajdonos vagy vezető)
Név/szám
Teljes cím
Telefonszám
Elektronikus cím (ha van)
1.2. A(z) … azonosító számai [kérjük, adja meg, vagy mellékeljen külön jegyzéket]
Az állatok összlétszáma (fajonként)
Azonosítási problémák (ha vannak)
1.3. Az állomány/ketrec azonosító száma (ha rendelkezésre áll)
1.4. Állatfaj
1.5. Az egészségügyi bizonyítvány referenciaszáma (ha rendelkezésre áll)
2. A vágás előtti élőállat-vizsgálat megállapításai
2.1. Állatjólét
Az érintett állatok száma
Típus/osztály/kor
Megfigyelések
2.2. Az állatokat szennyezetten szállították
2.3. Klinikai diagnózis (betegség)
Az érintett állatok száma
Típus/osztály/kor
Megfigyelések
Vizsgálat időpontja
2.4. Laboratóriumi eredmények (1)
3. A vágás utáni húsvizsgálat megállapításai
3.1. Makroszkópikus megállapítások
Az érintett állatok száma
Típus/osztály/kor
Az érintett állat(ok) szerve vagy része
Vágás időpontja
3.2. Betegség (kódok használhatók (2))
Az érintett állatok száma
Típus/osztály/kor
Az érintett állat(ok) szerve vagy része
Részlegesen vagy teljesen visszautasított állati testek (indokolja)
Vágás időpontja
3.3. Laboratóriumi eredmények (3)
3.4. Egyéb eredmények
3.5. Állatjóléti megállapítások
4. További információk
5. A vágóhíd elérhetőségi adatai (jóváhagyási szám)
Név
Teljes cím
Telefonszám
Elektronikus cím (ha van)
6. Hatósági állatorvos (név nyomtatott nagybetűkkel)
Aláírás és bélyegző
7. Dátum
8. A nyomtatványhoz csatolt oldalak száma:
(1) Mikrobiológiai, kémiai, szerológiai stb. (írja be az eredményeket a mellékletek szerint).
(2) Az illetékes hatóságok a következő kódokat használhatják: Az OIE által jegyzékbe vett betegségek esetében az A kód; jóléti kérdésekben a B100 és a B200 kód, valamint a húsra vonatkozó határozatok esetében a C100–C290 kódok. A kódrendszer szükség esetén további albontásokat tartalmazhat (pl. C141 egy közepesen általános betegség esetében, C142 egy súlyosabb betegség esetében stb.). Kódok használata esetén azoknak – a jelentésük megfelelő magyarázatával együtt – könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük az élelmiszer-vállalkozó számára.
(3) Mikrobiológiai, kémiai, szerológiai stb. (írja be az eredményeket a mellékletek szerint).
II. MELLÉKLET
A 48. CIKK SZERINTI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI JELÖLÉSSEL KAPCSOLATOS GYAKORLATI RENDELKEZÉSEK
|
1. |
Az állategészségügyi jelölésnek egy legalább 6,5 cm széles és 4,5 cm magas, ovális jelölésnek kell lennie, amely tökéletesen olvasható betűkkel az alábbi információkat tartalmazza:
|
|
2. |
A betűknek legalább 0,8 cm magasnak, a számoknak legalább 1 cm magasaknak kell lenniük. Bárányok, kecskegidák és malacok állategészségügyi jelölése esetében a betűk és a jelölés lekicsinyíthetők. |
|
3. |
Az állategészségügyi jelöléshez használt festékeket az élelmiszerekben használt színezőanyagokról szóló uniós szabályokkal összhangban engedélyeztetni kell. |
|
4. |
Az állategészségügyi jelölésen szerepelhet a hús egészségügyi vizsgálatát végző hatósági állatorvos neve is. |
III. MELLÉKLET
A NYERS TEJRE ÉS A HŐKEZELT TEHÉNTEJRE VONATKOZÓ VIZSGÁLATI MÓDSZEREK AZ 50. CIKKEL ÖSSZHANGBAN
I. FEJEZET
A CSÍRASZÁM ÉS A SZOMATIKUS SEJTSZÁM MEGHATÁROZÁSA
|
A. |
A 853/2004/EK rendelet III. melléklete I. fejezete IX. szakaszának III. részében megállapított kritériumoknak való megfelelés ellenőrzésekor a következő szabványokat kell referencia-módszerként alkalmazni:
|
|
B. |
Alternatív analitikai módszerek használata elfogadható:
|
II. FEJEZET
AZ ALKALIKUSFOSZFATÁZ-AKTIVITÁS MEGHATÁROZÁSA TEHÉNTEJBEN
|
A. |
Az alkalikusfoszfatáz-aktivitás meghatározására pasztőrözött tehéntejben referencia-módszerként az EN ISO 11816–1 szabványt kell alkalmazni. |
|
B. |
Az alkalikusfoszfatáz-aktivitást a pasztőrözött tehéntejben miliegység enzimaktivitás/liter (mU/l) mértékegységben fejezzük ki. Az alkalikusfoszfatáz-aktivitás egy egysége az alkalikus foszfatáz enzim azon mennyisége, amely percenként 1 mikromol szubsztrát átalakítását katalizálja. |
|
C. |
Az alkalikusfoszfatáz-vizsgálat eredménye negatívnak tekintendő, ha a mért aktivitás a tehéntejben nem haladja meg a 350 mU/l mennyiséget. |
|
D. |
Alternatív analitikai módszerek alkalmazása elfogadható, ha azokat az A. részben említett referencia-módszerek alapján érvényesítik a nemzetközileg elfogadott protokollok és a helyes laboratóriumi gyakorlatok szabályainak megfelelően. |
IV. MELLÉKLET
REFERENCIA-VIZSGÁLATI MÓDSZER AZ E. COLI ÉLŐ KAGYLÓKBAN TÖRTÉNŐ KIMUTATÁSÁRA A TERMELÉSI ÉS ÁTMOSÓ TERÜLETEK OSZTÁLYOZÁSA CÉLJÁBÓL AZ 52. CIKK (2) BEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN
Az E. coli élő kagylókban történő kimutatására megállapított referencia-módszer az ISO 16649-3-ban meghatározott kimutatási és legvalószínűbb szám (MPN)-vizsgálat. Alternatív módszer is alkalmazható, ha azt e referencia-módszer alapján az ISO 16140-ben szereplő kritériumokkal összhangban validálták.
V. MELLÉKLET
A TENGERI BIOTOXINOK KIMUTATÁSÁRA SZOLGÁLÓ ELISMERT MÓDSZEREK A 60. CIKKEL ÖSSZHANGBAN
I. FEJEZET
A BÉNULÁSOS KAGYLÓMÉREG KIMUTATÁSÁRA IRÁNYULÓ MÓDSZER
|
A. |
A kagylók egész testének vagy bármely ehető részének bénulásoskagylóméreg(PSP)-tartalmát az AOAC International Journal szaklapban (88(6). szám, 1714-1732. o.) közzétett OMA 2005.06. hivatalos AOAC-módszerrel, (Lawrence-módszer), egéren végzett biológiai vizsgálattal, vagy más nemzetközileg elismert validált módszerrel kell meghatározni. |
|
B. |
Ha az eredmények bizonytalanok, referencia-módszerként az A. részben említett OMA 2005.06. hivatalos módszer a mérvadó. |
II. FEJEZET
AZ AMNÉZIÁS KAGYLÓMÉREG (ASP) KIMUTATÁSÁRA IRÁNYULÓ MÓDSZER
|
A. |
A kagylók egész testének vagy külön ehető testrészének amnéziáskagylóméreg(ASP)-tartalmát HPLC-UV-módszerrel (nagy teljesítményű folyadékkromatográfia UV-detektálással) vagy más nemzetközileg elismert validált módszerrel kell kimutatni. |
|
B. |
Szűrővizsgálat céljából azonban az AOAC International Journal szaklapban (90. szám, 1011–1027. o.) közzétett AOAC 2006.02. hivatalos módszer (ASP enzimhez kötött immunoszorbens vizsgálat (ELISA-módszer)) vagy más nemzetközileg elismert validált módszer is használható. |
|
C. |
Ha az eredmények bizonytalanok, referencia-módszerként a HPLC/UV-módszer a mérvadó. |
III. FEJEZET
A LIPOFIL TOXIN KIMUTATÁSÁRA IRÁNYULÓ MÓDSZER
|
A. |
A 853/2004/EK rendelet III. melléklete VII. szakasza V. fejezete (2) bekezdésének c), d) és e) pontjában említett tengeri toxinok kimutatására az uniós referencialaboratórium folyadékkromatográfia – tandem tömegspektrometria (EURL LC-MS/MS) módszerét kell alkalmazni. E módszert legalább az alábbi vegyületek kimutatására kell alkalmazni:
Ha a fenti toxinok új analógjai jelennek meg, amelyek esetében toxicitási egyenérték-tényezőt (TEF) állapítottak meg, azokat figyelembe kell venni az elemzésben. A teljes toxicitási egyenértéket az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) által a Journal (2008) 589. számában (1-62. o.) közzétett, vagy más frissített EFSA-ajánlásban szereplő javasolt toxicitási egyenérték-tényező (TEF) alapján kell kiszámítani. |
|
B. |
Az A. részben említett módszerek – mint például az LC-MS módszer – mellett a HPLC-eljárás (megfelelő detektálással), valamint az immunpróbák és funkcionális próbák, úgymint foszfatázgátlási próba használható az EURL LC-MS/MS-módszer alternatív módszereként, illetve annak kiegészítésére, feltéve ha:
|
IV. FEJEZET
ÚJ VAGY ÚJONNAN MEGJELENŐ TENGERI TOXINOK KIMUTATÁSA
Kémiai módszerek, megfelelő detektálású alternatív módszerek vagy egéren végzett biológiai vizsgálat a tagállamok által kidolgozott nemzeti ellenőrző programok keretében kizárólag a termelési és átmosási területeken időszakosan végzett, új vagy újonnan megjelenő tengeri toxinok kimutatására szolgáló rendszeres monitoring során alkalmazható.
VI. MELLÉKLET
A HALÁSZATI TERMÉKEK HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSEIRE VONATKOZÓ GYAKORLATI RENDELKEZÉSEK A 70. CIKKEL ÖSSZHANGBAN
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A. Érzékszervi vizsgálatok
Szúrópróbaszerű érzékszervi ellenőrzéseket kell végezni az előállítás, a feldolgozás és az elosztás minden szakaszában. Az ilyen ellenőrzések egyik célja a frissességre vonatkozóan e rendelettel összhangban megállapított kritériumok betartásának igazolása. Ez az előállítás, a feldolgozás és az elosztás minden szakaszában különösen annak igazolásából áll, hogy a halászati termékek legalább a 2406/96/EK tanácsi rendeletben (1) a frisseségre megállapított alapvető kritériumokat elérik.
B. Frissességmutatók
Ha az érzékszervi vizsgálatok alapján bármilyen kétség támad a halászati termékek frissességével kapcsolatban, mintákat lehet venni, és azokon laboratóriumi vizsgálatokat lehet végezni az összes illékony nitrogénbázis (TVB-N) és a trimetil-amin-nitrogén (TMA-N) szintjének meghatározása érdekében a II. fejezetben szereplő technikai rendelkezésekkel összhangban.
Az illetékes hatóságoknak az e rendeletben megállapított kritériumokat kell alkalmazniuk.
Ha az érzékszervi vizsgálat alapján az emberi egészséget érintő egyéb paraméterek jelenléte is gyanítható, igazolási célból megfelelő mintákat kell venni.
C. Hisztamin
A hisztaminra vonatkozóan szúrópróbaszerű vizsgálatokat kell végezni a 2073/2005/EK rendeletben megállapított megengedett szintek betartásának igazolása érdekében.
D. Maradékanyagok és szennyező anyagok
Ellenőrzési intézkedéseket kell megállapítani a 96/23/EK irányelvvel és a 97/747/EK határozattal összhangban az uniós jogszabályok betartásának ellenőrzése érdekében a következők tekintetében:
|
— |
a farmakológiai hatóanyagok maximális maradékanyag-határértékei a 37/2010/EU és az (EU) 2018/470 rendelettel összhangban; |
|
— |
tiltott és nem engedélyezett anyagok a 37/2010/EU rendelettel” a 96/22/EK irányelvvel és a 2005/34/EK határozattal összhangban; |
|
— |
szennyező anyagok, az élelmiszerekben előforduló egyes szennyező anyagok felső határértékeinek meghatározásáról szóló 1881/2006/EK rendelettel összhangban; valamint |
|
— |
növényvédőszer-maradékok a 396/2005/EK rendelettel összhangban. |
E. Mikrobiológiai ellenőrzések
Szükség esetén mikrobiológiai ellenőrzéseket kell végezni a 2073/2005/EK rendeletben megállapított vonatkozó szabályokkal és kritériumokkal összhangban.
F. Paraziták
Kockázatalapú vizsgálatot kell végezni a 853/2004/EK rendelet III. melléklete VIII. szakasza III. fejezete D. részének és a 2074/2005/EK rendelet II. melléklete I. szakaszának való megfelelés ellenőrzése céljából.
G. Mérgező halászati termékek
Ellenőrzéseket kell végezni annak biztosítására, hogy:
|
1. |
a következő családokba tartozó mérgező halakból származó halászati termékek ne kerüljenek forgalomba: Tetraodontidae, Molidae, Diodontidae és Canthigasteridae; |
|
2. |
a Gempylidae családba, különösen a Ruvettus pretiosushoz és a Lepidocybium flavobrunneumhoz tartozó friss, előkészített, fagyasztott és feldolgozott halászati termékek csak védőcsomagolással/csomagolással ellátott filé formájában legyenek forgalomba hozhatók, és azokat megfelelően címkézzék, ellátva a fogyasztókat az elkészítéssel/főzéssel és a káros emésztőszervi hatásokat okozó anyagok jelenlétére vonatkozó kockázatokkal kapcsolatos információkkal. A címkén a köznapi elnevezést és a halászati termék tudományos nevét is fel kell tüntetni; |
|
3. |
biotoxinokat, például Ciguaterát vagy emberi egészségre veszélyes más toxinokat tartalmazó halászati termékeket ne hozzanak forgalomba. Kagylókból, tüskésbőrűekből, zsákállatokból és tengeri csigákból származó halászati termékek azonban forgalomba hozhatók, ha előállításuk a 853/2004/EK rendelet III. mellékletének VII. szakaszával összhangban történt, és megfelelnek az említett szakasz V. fejezetének 2. pontjában megállapított előírásoknak. |
II. FEJEZET
AZ ÖSSZES ILLÉKONY NITROGÉNBÁZISRA (TVB-N) IRÁNYULÓ ELLENŐRZÉSEK
A. A halászati termékek egyes kategóriáira vonatkozó TVB-N-határértékek és az alkalmazandó vizsgálati módszerek
|
1. |
A feldolgozatlan halászati termékeket emberi fogyasztásra alkalmatlannak kell tekinteni, amennyiben az érzékszervi vizsgálat kétségeket támaszt frissességükkel kapcsolatban, a kémiai ellenőrző vizsgálatok pedig az alábbi TVB-N-határértékek túllépésére utalnak:
A TVB-N-határértékek ellenőrző vizsgálatához használandó referencia-módszer az alábbi C. részben szereplő, perklórsavval proteinmentesített kivonat lepárlását magában foglaló módszer. |
|
2. |
Az 1. pontban említett lepárlást olyan készülékkel kell elvégezni, amely megfelel az alábbi D. részben található ábra alapelveinek. |
|
3. |
A TVB-N-határérték ellenőrző vizsgálatához használható rutinmódszerek a következők:
|
|
4. |
A mintának legalább három különböző pontról vett, majd őrléssel összekevert, körülbelül 100 g húsból kell állnia. |
A tagállamok a hatósági laboratóriumoknak rutineljárásként a fent említett módszerek használatát ajánlják. A rutinmódszerek egyikével elvégzett vizsgálat eredményeinek kétségbevonása vagy az azokkal kapcsolatos vita esetén az eredmények ellenőrzésére csak a referencia-módszer használható.
B. Azon fajkategóriák, amelyek esetében a TVB-N-határérték rögzítésre kerül
TVB-N határértékek a következő fajkategóriákra vonatkoznak:
|
1. |
Sebastes spp., Helicolenus dactylopterus, Sebastichthys capensis; |
|
2. |
a Pleuronectidae családhoz tartozó fajok (a laposhal kivételével: Hippoglossus spp.); |
|
3. |
Salmo salar, a Merlucciidae családhoz tartozó fajok és a Gadidae családhoz tartozó fajok. |
C. Referenciaeljárás a TVB-N koncentrációjának halakban és halászati termékekben történő meghatározására
1. Az alkalmazás célja és tárgya
Ez a módszer a halakban és halászati termékekben jelen levő TVB-N nitrogénkoncentrációjának azonosítására alkalmas referenciaeljárást írja le. Ez az eljárás a TVB-N-koncentráció 5 mg/100 g és legalább 100 mg/100 g közötti tartományában alkalmazható.
2. Fogalommeghatározások
„TVB-N-koncentráció” alatt az illékony nitrogénbázis-vegyületeknek a leírt referenciaeljárással meghatározott nitrogéntartalma értendő.
„Oldat” alatt a vizes oldat értendő az alábbiak szerint:
|
a) |
perklórsavoldat = 6 g/100 ml; |
|
b) |
nátrium-hidroxid-oldat = 20 g/100 ml; |
|
c) |
standard sósavoldat 0,05 mol/l (0,05 N). Automatikus lepárlókészülék használatakor a titrálást 0,01 mol/l (0,01 N) koncentrációjú standard sósavoldattal kell végezni. |
|
d) |
bórsavoldat = 3 g/100 ml; |
|
e) |
szilikon habzásgátló hatóanyag; |
|
f) |
fenolftaleinoldat = 1 g/100 ml 95 % etanol; |
|
g) |
indikátoroldat (Tashiro kevert indikátor) = 2 g metilvörös és 1 g metilénkék 1 000 ml 95 %-os etanolban feloldva. |
3. Rövid leírás
Az illékony nitrogénbázis-vegyületeket 0,6 mol/l-es perklórsavoldattal vonják ki a mintából. A lúgosítás után a kivonat gőzlepárlóba kerül, és az illékony bázisalkotórészeket savfelfogó tartály nyeli el. A TVB-N koncentrációja az elnyelt bázisok titrálásával kerül meghatározásra. A koncentráció mg/100 g-ban kerül meghatározásra.
4. Vegyszerek
Eltérő megjelölés hiányában reagensfokozatú vegyszereket kell használni. A felhasznált víznek desztilláltnak vagy ioncseréltnek, és legalább ugyanolyan tisztaságúnak kell lennie.
5. A következő műszerek és tartozékok használatára kerül sor:
|
a) |
húsdaráló, kellően homogén halhúsminta előállításához; |
|
b) |
8 000 fordulat/perc és 45 000 fordulat/perc közötti nagysebességű keverőgép; |
|
c) |
150 mm átmérőjű bordázott szűrő, gyorsszűréshez; |
|
d) |
0,01 ml-es beosztású 5 ml-es büretta; |
|
e) |
gőzlepárló készülék. A készüléknek képesnek kell lennie különböző gőzmennyiségek szabályozására, valamint állandó mennyiségű gőz megadott időtartam alatt történő előállítására. A készüléknek biztosítania kell, hogy a lúgosító anyagok hozzáadása során a keletkező szabad bázisok ne távozhassanak a rendszerből. |
6. A referenciaeljárás kivitelezése:
Az erősen maró hatású perklórsavval történő munkavégzés során gondoskodni kell a szükséges elővigyázatossági és megelőző intézkedésekről. A mintákat a következő utasításoknak megfelelően, beérkezésük után minél hamarabb el kell készíteni:
|
a) |
A minta elkészítése Az elemzésre kerülő mintát az 5. a) pontban leírt módon húsdarálóval gondosan meg kell őrölni. 10 g ± 0,1 g mennyiségű ledarált mintát egy megfelelő edénybe kell kimérni. Ezt 90,0 ml perklórsavoldattal kell összekeverni, két percig homogenizálni az 5. b) pontban leírt keverőgéppel, majd le kell szűrni. Az így nyert kivonat körülbelül 2 °C és 6 °C közötti hőmérsékleten legalább hét napig eltartható. |
|
b) |
Gőzlepárlás Az a) pontban leírtaknak megfelelően előállított 50,0 ml kivonatot az 5. e) pontban leírt gőzlepárló készülékbe kell helyezni. A kivonat megfelelő lúgosításának későbbi ellenőrzésére néhány csepp fenolftaleint kell a kivonathoz adni. Néhány csepp szilikon habzásgátló hatóanyag hozzáadása után 6,5 ml nátrium-hidroxid-oldatot kell a kivonathoz adni, és a gőzlepárlás azonnal megkezdődik. A gőzlepárlás úgy kerül beállításra, hogy 10 percen belül körülbelül 100 ml párlat képződik. A lepárló kivezető csöve belemerül a 100 ml bórsavoldattal feltöltött savfelfogó tartályba, amelybe 3-5 csepp indikátoroldat is került. Pontosan 10 perc múlva a lepárlás befejeződik. A lepárló kivezetőcsövét el kell távolítani a savfelfogó tartályból, és vízzel ki kell mosni. A savfelfogó oldatban lévő illékony bázisok standard sósavoldattal történő titrálással kerülnek meghatározásra. A végpont pH-értékének 5,0 ± 0,1-nek kell lennie. |
|
c) |
Titrálás Két párhuzamos meghatározás szükséges. Az alkalmazott módszer akkor megfelelő, ha a párhuzamos mérések közötti különbség nem haladja meg a 2 mg/100 g értéket. |
|
d) |
Vakpróba A b) pontban leírt módon vakpróbát kell végezni. A kivonat helyett 50,0 ml perklórsavoldatot kell használni. |
7. A TVB-N-koncentráció kiszámítása
A savfelfogó oldat standard sósavoldattal történő titrálásával a TVB-N-koncentráció a következő egyenlet alapján számítható ki:
ahol:
|
V1 |
= |
0,01 mol standard sósavoldat térfogata a minta ml-ében; |
|
V0 |
= |
0,01 mol standard sósavoldat térfogata a vakminta ml-ében; |
|
M |
= |
a minta tömege g-ban. |
Ezenkívül a következőkre van szükség:
|
a) |
párhuzamos elemzés: Az alkalmazott módszer akkor megfelelő, ha a párhuzamos mérések közötti különbség nem haladja meg a 2 mg/100 g értéket. |
|
b) |
a berendezések ellenőrzése: A berendezés 50 mg TVB-N/100 g-mal egyenértékű NH4Cl-oldatok lepárlásával ellenőrizhető. |
|
c) |
szórások: A megismételhetőség szórását Sr = 1,20 mg/100 g és a reprodukálhatóság szórását SR = 2,50 mg/100 g szórását ki kell számítani. |
D. TVB-N gőzlepárló készülék
Minta
Gőzbevezető cső
Lepárló kémcső
Gőzfejlesztő
Lombik vagy tartály
(Bórsav)
Lepárló kivezetőcsöve
Hideg víz
Lepárló
(1) A Tanács 2406/96/EK rendelete (1996. november 26.) egyes halászati termékek forgalmazására vonatkozó közös előírások megállapításáról, HL L 334., 1996.12.23., 1. o.
|
17.5.2019 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 131/101 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2019/628 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2019. április 8.)
a bizonyos állatokra és árukra vonatkozó hatósági bizonyítványmintákról, valamint a 2074/2005/EK rendeletnek és az (EU) 2016/759 végrehajtási rendeletnek a bizonyítványminták tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (1) és különösen annak 90. cikke első bekezdésének a), c) és e) pontjára, valamint 126. cikke (3) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Az (EU) 2017/625 rendelet szabályokat állapít meg a tagállamok illetékes hatóságai által végzett azon hatósági ellenőrzésekre és más ellenőrzési tevékenységekre vonatkozóan, amelyek célja az uniós jogszabályoknak többek között az élelmiszer-biztonság területén a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszában való megfelelés ellenőrzése. Különösen arról rendelkezik, hogy az állatokra és árukra vonatkozó uniós szabályoknak való megfelelés biztosítása érdekében indokolt esetben hatósági bizonyítványt kell kiállítani. |
|
(2) |
Az (EU) 2017/625 rendelet 90. cikke első bekezdésének a) pontja felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogadjon el a hatósági bizonyítványmintákra és az ilyen bizonyítványok kiállítására vonatkozóan, amennyiben a követelményeket az említett rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett szabályok nem írják elő. |
|
(3) |
Az állat- és áruszállítmányokat papíron vagy elektronikus formában kiállított hatósági bizonyítványnak kell kísérnie. Ezért helyénvaló mindkét esetre közös követelményeket megállapítani a hatósági bizonyítványok kiadására vonatkozóan, az (EU) 2017/625 rendelet II. címének VII. fejezetében meghatározott követelmények mellett. |
|
(4) |
A bizonyítványminták a 2003/623/EK bizottsági határozat (2) által létrehozott TRACES elektronikus rendszer részét képezik az uniós határokon történő közigazgatási eljárások megkönnyítése és felgyorsítása, valamint az illetékes hatóságok közötti elektronikus kommunikáció lehetővé tétele érdekében, ami elősegíti a hatósági bizonyítványokkal kapcsolatos lehetséges csalárd vagy megtévesztő gyakorlatok megelőzését. |
|
(5) |
2003 óta a számítógépes technológia jelentős fejlődésen ment keresztül, a TRACES rendszert pedig módosították a minőség, a feldolgozás és a biztonságos adatcsere javítása érdekében. Ennek eredményeként a bizonyítványminták formátumának és az azok kitöltésére vonatkozó, e rendeletben meghatározott megjegyzéseknek igazodniuk kell a TRACES rendszerhez, például a többszörös kombinált nómenklatúra (KN) kódok használatának tükrözése révén, vagy – amennyiben a feladási ország nem a szállítmány származási országa – a háromoldalú kereskedelem nyomonkövethetőségének biztosítása révén.. |
|
(6) |
Az (EU) 2017/625 rendelet 133. cikkének (4) bekezdésével összhangban a TRACES rendszert bele kell foglalni a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerébe. Az e rendeletben meghatározott egészségügyi bizonyítványmintáknak ezért igazodniuk kell a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszeréhez. |
|
(7) |
Az (EU) 2017/625 rendelet 90. cikke első bekezdésének c) pontja felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogadjon el a cserebizonyítványok kiállításakor követendő eljárások tekintetében. |
|
(8) |
A helytelen használat és a visszaélések elkerülése érdekében fontos meghatározni azokat az eseteket, amikor cserebizonyítványt lehet kiadni, és azokat a követelményeket, amelyeknek az ilyen bizonyítványoknak eleget kell tenniük. Ezeket az eseteket különösen az olyan nyilvánvaló adminisztratív hibákra kell korlátozni, mint például a számok felcserélődése a konténer számában vagy a plomba számában, illetve a címekben vagy a termék leírásaiban előforduló helyesírási hibák. |
|
(9) |
Az (EU) 2017/625 rendelet 126. cikke (2) bekezdésének c) pontja meghatározza azt a követelményt, hogy bizonyos állat- és áruszállítmányokhoz hatósági bizonyítványt, hatósági tanúsítványt vagy más olyan bizonyítékot kell mellékelni, amely igazolja, hogy a szállítmány megfelel az említett rendelet 1. cikkének (2) bekezdésben említett alkalmazandó szabályoknak. |
|
(10) |
Az (EU) 2019/625 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (3) meghatározza azon emberi fogyasztásra szánt áruk és állatok, pontosabban állati eredetű termékek, élő rovarok, csírák és csírák előállítására szánt magvak jegyzékét, amelyeket forgalomba hozatal céljából az Unióba történő beléptetéskor hatósági bizonyítványnak kell kísérnie. Az Unióba történő beléptetéskor végzett hatósági ellenőrzések megkönnyítése érdekében az ilyen emberi fogyasztásra szánt árukra és állatokra vonatkozóan hatósági bizonyítványmintákat kell megállapítani az (EU) 2017/625 rendelet 90. cikke első bekezdésének a) pontjával és 126. cikkének (3) bekezdésével összhangban. |
|
(11) |
A közegészségügyi okok miatt szükséges bizonyítványmintákat jelenleg különböző jogi aktusok tartalmazzák. Helyénvaló e bizonyítványminták egyetlen jogi aktusban, kereszthivatkozások révén történő megszilárdítása. |
|
(12) |
Az egyes állati eredetű termékekre vonatkozóan állategészségügyi okokból kiadott bizonyítványokra közös bizonyítványmintákat kell használni. Az állategészségügyi okokból kiadott bizonyítványokra vonatkozó követelményeket 2021. április 21-ig felül kell vizsgálni, ami az (EU) 2016/429 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) alkalmazásának kezdőnapja. A felülvizsgálat időpontjáig a közös bizonyítványmintákat fenn kell tartani. |
|
(13) |
A harmonizáció és az egyértelműség érdekében, a jelenleg a 2074/2005/EK bizottsági rendeletben (5), a 211/2013/EU bizottsági rendeletben (6) és az (EU) 2016/759 bizottsági végrehajtási rendeletben (7) meghatározott bizonyítványmintákat bele kell foglalni ebbe a rendeletbe. Következésképpen a 2074/2005/EK rendeletet és az (EU) 2016/759 végrehajtási rendeletet ennek megfelelően módosítani kell, a 211/2013/EU rendeletet pedig hatályon kívül kell helyezni. |
|
(14) |
Az uniós követelményeknek való megfelelés ellenőrzésének megkönnyítése érdekében helyénvalónak tűnik további új egészségügyi bizonyítványminták bevezetése a forgalomba hozatalra szánt kiolvasztott állati zsiradék és töpörtyű, rovarok és hüllőhús beléptetéséhez. Az ilyen bizonyítványminták a harmadik országbeli illetékes hatóságok számára is megkönnyítik az uniós követelmények megértését, és ezáltal megkönnyítik az állati zsírok és töpörtyű, valamint a rovarok és a hüllőhús Unióba való beléptetését. |
|
(15) |
Az (EU) 2017/625 rendelet 90. cikke első bekezdésének e) pontja felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogadjon el a hatósági ellenőrzések elvégzését követően az állatokat vagy árukat kísérő dokumentumok formátumára vonatkozóan. A 2019/624 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (8) 5. cikkének megfelelően ilyen egészségügyi bizonyítványoknak kell kísérniük az állatokat a vágóhídra a származási gazdaságban végzett, vágás előtti élőállat-vizsgálatot követően. Ezért ebben a rendeletben meg kell állapítani az ilyen bizonyítványok formátumát. |
|
(16) |
A vágóhídon kívüli kényszervágás esetére a harmonizáció és az egyértelműség érdekében e rendeletben helyénvaló meghatározni egy bizonyítványmintát a (hatósági) állatorvos által a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) III. melléklete I. szakasza VI. fejezetének 6. pontjával összhangban kiállítandó nyilatkozathoz. |
|
(17) |
mivel az (EU) 2017/625 rendelet 2019. december 14-i hatállyal alkalmazandó, e rendeletet is az említett időponttól kezdve kell alkalmazni. |
|
(18) |
Indokolt átmeneti időszakot bevezetni az állatok és áruk feladott és bizonyítvánnyal ellátott szállítmányainak figyelembevétele érdekében, amennyiben szükséges, e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt. |
|
(19) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy és hatály
(1) Ez a rendelet meghatározza az alábbiakat:
|
a) |
az (EU) 2017/625 rendelet 88. és 89. cikkének egységes alkalmazására vonatkozó szabályok a hatósági bizonyítványok aláírása és kiállítása, valamint a hatósági bizonyítványok megbízhatóságának garantálása tekintetében, az említett rendelet 126. cikke (2) bekezdésének c) pontjában foglalt követelményeknek való megfelelés érdekében; |
|
b) |
a nem a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerében benyújtott hatósági bizonyítványmintákra vonatkozó követelmények; |
|
c) |
a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerében benyújtott hatósági bizonyítványmintákra vonatkozó követelmények; |
|
d) |
a cserebizonyítványokra vonatkozó követelmények. |
(2) Ez a rendelet meghatározza a következőket is:
|
a) |
az állatoknak, az állati eredetű termékeknek, az összetett termékeknek, a szaporítóanyagoknak és az állati melléktermékeknek az Unióba történő beléptetésére vonatkozó hatósági bizonyítványminták, és a kitöltésükre vonatkozó megjegyzések; |
|
b) |
az alábbi, emberi fogyasztásra és forgalomba hozatalra szánt állatok és áruk Unióba történő beléptetésére vonatkozó konkrét hatósági bizonyítványminták:
|
|
c) |
hatósági bizonyítványminták a származási gazdaságban végzett, vágás előtti élőállat-vizsgálat, vagy a vágóhídon kívüli kényszervágás esetére. |
2. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában:
1. „forgalomba hozatal”: a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (10) 3. cikkének 8. pontjában meghatározott forgalomba hozatal;
2. „csírák”: a 208/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (11) 2. cikkének a) pontjában meghatározott csírák;
3. „vágóhíd”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.16. pontjában meghatározott vágóhíd;
4. „friss hús”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.10. pontjában meghatározott friss hús;
5. „hús”: a 853/2004/EK rendelet I. melléklete 1.1. pontjában meghatározott hús;
6. „baromfi”: a 853/2004/EK rendelet I. melléklete 1.3. pontjában meghatározott baromfi;
7. „vad”: a 853/2004/EK rendelet I. melléklete 1.5. pontjában meghatározott vadon élő állatok.
8. „tojás”: a 853/2004/EK rendelet I. melléklete 5.1. pontjában meghatározott tojás;
9. „tojástermékek”: a 853/2004/EK rendelet I. melléklete 7.3. pontjában meghatározott tojástermékek;
10. „előkészített hús”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.15. pontjában meghatározott előkészített hús;
11. „húskészítmények”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 7.1. pontjában meghatározott húskészítmények;
12. „kezelt gyomor, hólyag és belek”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 7.9. pontjában meghatározott kezelt gyomor, hólyag és belek;
13. „kagylók”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 2.1. pontjában meghatározott kagylók;
14. „halászati termékek”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 3.1. pontjában meghatározott halászati termékek;
15. „nyerstej”: a 853/2004/EK rendelet I. melléklete 4.1. pontjában meghatározott nyerstej;
16. „tejtermékek”: a 853/2004/EK rendelet I. melléklete 7.2. pontjában meghatározott tejtermékek;
17. „kolosztrum”: a 853/2004/EK rendelet III. melléklete IX. szakaszának 1. pontjában meghatározott kolosztrum;
18. „kolosztrumalapú termékek”: a 853/2004/EK rendelet III. melléklete IX. szakaszának 2. pontjában meghatározott kolosztrumalapú termékek;
19. „békacomb”: a 853/2004/EK rendelet I. melléklete 6.1. pontjában meghatározott békacomb;
20. „csiga”: a 853/2004/EK rendelet I. melléklete 6.2. pontjában meghatározott csiga;
21. „kiolvasztott állati zsiradék”: a 853/2004/EK rendelet I. melléklete 7.5. pontjában meghatározott kiolvasztott állati zsiradék;
22. „töpörtyű”: a 853/2004/EK rendelet I. melléklete 7.6. pontjában meghatározott töpörtyű;
23. „zselatin”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 7.7. pontjában meghatározott zselatin;
24. „kollagén”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 7.8. pontjában meghatározott kollagén;
25. „méz”: az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) II. melléklete IX. részének 1. pontjában meghatározott méz;
26. „méhészeti termékek”: az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet II. melléklete IX. részének 2. pontjában meghatározott méhészeti termékek;
27. „hüllőhús”: az (EU) 2019/625 felhatalmazáson alapuló rendelet 16. cikkének 2. pontjában meghatározott hüllőhús;
28. „rovarok”: az (EU) 2019/625 felhatalmazáson alapuló rendelet 2. cikkének 17. pontjában meghatározott rovarok.
29. „hűtőhajó”: az (EU) 2019/625 felhatalmazáson alapuló rendelet 26. cikkének 2. pontjában meghatározott hűtőhajó;
30. „fagyasztóhajó”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 3.3. pontjában meghatározott fagyasztóhajó;
31. „feldolgozó hajó”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 3.2. pontjában meghatározott feldolgozó hajó;
32. „termelési terület”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 2.5. pontjában meghatározott termelési terület;
33. „feladó központ”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 2.7. pontjában meghatározott feladó központ;
34. „csontokról mechanikusan lefejtett hús”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.14. pontjában meghatározott, csontokról mechanikusan lefejtett hús;
35. „vadfeldolgozó-létesítmény”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.18. pontjában meghatározott vadfeldolgozó-létesítmény;
36. „darabolóüzem”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.17. pontjában meghatározott darabolóüzem;
37. „tenyésztett vad”: a 853/2004/EK rendelet I. mellékletének 1.6. pontjában meghatározott tenyésztett vad;
3. cikk
A nem a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerében benyújtott hatósági bizonyítványmintákra vonatkozó követelmények
A harmadik országokból vagy azok régióiból származó állatokra, állati eredetű termékekre, összetett termékekre, szaporítóanyagokra, állati melléktermékekre, csírákra és a csírák előállítására szánt magvakra vonatkozó azon hatósági bizonyítványmintáknak, amelyeket az uniós jogszabályok az Unióba történő beléptetéshez előírnak, és amelyeket nem a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerében nyújtanak be, a következő követelményeknek kell megfelelniük:
|
1. |
A bizonyítványt kiállító tisztviselő aláírása mellett a bizonyítványt hivatalos bélyegzővel kell ellátni. Az aláírás színének el kell térnie a nyomtatott szövegétől. Ez a követelmény a szárazbélyegzőtől vagy vízjelektől eltérő pecsétekre is vonatkozik. |
|
2. |
Amennyiben a bizonyítványminta nyilatkozatokat tartalmaz, a nem releváns nyilatkozatokat a bizonyítványt kiállító tisztviselő áthúzza, kézjegyével látja el és lebélyegzi, vagy azok teljes mértékben kikerülnek a bizonyítványból. |
|
3. |
A bizonyítvány a következőkből áll:
|
|
4. |
Amennyiben a bizonyítvány oldalak sorozatából áll, minden egyes oldalon fel kell tüntetni az (EU) 2017/625 rendelet 89. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett egyedi vonalkódot, és minden egyes oldalon szerepelnie kell a bizonyítványt kiállító tisztviselő aláírásának és a hivatalos pecsétnek. |
|
5. |
A bizonyítványt azt megelőzően kell kiállítani, hogy az a szállítmány, amelyre vonatkozik, kikerül a bizonyítványt kiállító harmadik ország illetékes hatóságainak ellenőrzése alól. |
4. cikk
A hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerében benyújtott hatósági bizonyítványmintákra vonatkozó követelmények
(1) A harmadik országokból vagy azok régióiból származó állatok, állati eredetű termékek, összetett termékek, szaporítóanyagok, valamint állati melléktermékek Unióba történő beléptetésére vonatkozó, a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerében benyújtott hatósági bizonyítványminták az I. mellékletben meghatározott hatósági bizonyítványmintán alapulnak.
(2) Az (1) bekezdésben említett hatósági bizonyítványminták II. részének tartalmaznia kell a harmadik országokból vagy azok régióiból származó állatokra, állati eredetű termékekre, összetett termékekre, szaporítóanyagokra és állati melléktermékekre vonatkozó releváns hatósági bizonyítványminták II. részében előírt, az uniós jogszabályok által az Unióba történő beléptetéshez megkövetelt különleges egészségügyi garanciákat és tájékoztatást.
(3) A hatósági bizonyítványt azt megelőzően kell benyújtani a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerébe, hogy az a szállítmány, amelyre vonatkozik, kikerül a bizonyítványt kiállító harmadik ország illetékes hatóságainak ellenőrzése alól.
(4) Az e cikkben megállapított követelmények nem érintik az (EU) 2017/625 rendelet 73. cikke (2) bekezdésének b) és c) pontjában, valamint 129. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett hatósági bizonyítványok vagy tanúsítványok jellegét, tartalmát és formátumát.
5. cikk
Cserebizonyítványok
(1) Az illetékes hatóságok csak az eredeti bizonyítványban szereplő adminisztratív hibák esetében állíthatnak ki cserebizonyítványt, vagy ha az eredeti bizonyítvány megrongálódott vagy elveszett.
(2) A cserebizonyítvány nem módosíthatja az eredeti bizonyítványban szereplő, a szállítmányok azonosítására, nyomonkövethetőségére és egészségügyi garanciáira vonatkozó információkat.
(3) Ezen túlmenően a cserebizonyítvány:
|
a) |
egyértelmű hivatkozást tartalmaz az (EU) 2017/625 rendelet 89. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett egyedi vonalkódra és az eredeti bizonyítvány kiállításának időpontjára, és tartalmazza azt az egyértelmű kijelentést, hogy az eredeti bizonyítvány helyébe lép; |
|
b) |
az eredeti bizonyítványétól eltérő új bizonyítványszámmal rendelkezik; |
|
c) |
szerepel rajta a kiállítása időpontja, nem pedig az eredeti bizonyítvány kiállításának időpontja; és |
|
d) |
be kell mutatni eredeti példányát az illetékes hatóságoknak, kivéve a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerében benyújtott elektronikus cserebizonyítványok esetében. |
6. cikk
A hatósági bizonyítványminták kitöltésére vonatkozó megjegyzések
A 12., 13. és 15–27. cikkben említett hatósági bizonyítványmintákat a II. mellékletben szereplő megjegyzések alapján kell kitölteni.
7. cikk
Hatósági bizonyítványminták patás állatok friss húsának az Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez
Az (EU) 2017/625 rendelet 88., 89. cikkében és 126. cikke (2) bekezdésének c) pontjában megállapított tanúsítási követelményeknek való megfelelés érdekében a patás állatok friss húsának az Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez a 206/2010/EU bizottsági rendelet (13) II. mellékletének 2. részében meghatározott „BOV”, „OVI”, „POR”, „EQU”, „RUF”, „RUW”, „SUF”, „SUW” és „EQW” hatósági bizonyítványmintákat kell használni.
8. cikk
Hatósági bizonyítványminták a baromfi, a laposmellű futómadár és a vadon élő szárnyasvad húsának, a tojásnak és a tojástermékeknek az Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez
Az (EU) 2017/625 rendelet 88., 89. cikkében és 126. cikke (2) bekezdésének c) pontjában megállapított tanúsítási követelményeknek való megfelelés érdekében a baromfi, laposmellű a futómadár és a vadon élő szárnyasvad húsának, a tojásnak és a tojástermékeknek az Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez a 798/2008/EK bizottsági rendelet (14) I. mellékletének 2. részében meghatározott „POU”, „POU-MI/MSM”, „RAT”, „RAT-MI/MSM”, „WGM”, „WGM-MI/MSM”, „E”, és „EP” hatósági bizonyítványokat kell használni.
9. cikk
Hatósági bizonyítványminták a nyúlfélék családjába tartozó, vadon élő állatok, bizonyos vadon élő szárazföldi emlősök és a tenyésztett nyulak húsának az Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez
Az (EU) 2017/625 rendelet 88., 89. cikkében és 126. cikke (2) bekezdésének c) pontjában megállapított tanúsítási követelményeknek való megfelelés érdekében a nyúlfélék családjába tartozó, vadon élő állatok, valamint bizonyos vadon élő szárazföldi emlősök és tenyésztett nyulak az Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez a 119/2009/EK bizottsági rendelet (15) II. mellékletében meghatározott hatósági bizonyítványmintákat kell használni.
10. cikk
Hatósági bizonyítványminta a húskészítmények Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez
Az (EU) 2017/625 rendelet 88., 89. cikkében és 126. cikke (2) bekezdésének c) pontjában megállapított tanúsítási követelményeknek való megfelelés érdekében a húskészítmények az Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez a 2000/572/EK bizottsági határozat (16) II. mellékletében meghatározott hatósági bizonyítványmintát kell használni.
11. cikk
Hatósági bizonyítványminták bizonyos húskészítmények és kezelt gyomor, hólyag és belek Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez
Az (EU) 2017/625 rendelet 88., 89. cikkében és 126. cikke (2) bekezdésének c) pontjában megállapított tanúsítási követelményeknek való megfelelés érdekében bizonyos húskészítmények és kezelt gyomor, hólyag és belek az Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez a 2007/777/EK bizottsági határozat (17) III. mellékletében meghatározott hatósági bizonyítványmintát kell használni. Az állati belek forgalomba hozatal céljából az Unióba történő beléptetése esetében azonban a 2003/779/EK bizottsági határozat (18) I. A. mellékletében meghatározott állategészségügyi bizonyítványt kell használni.
12. cikk
Hatósági bizonyítványminták az élő kagylók, a tüskésbőrűek, a zsákállatok és a tengeri csigák Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez
Az (EU) 2017/625 rendelet 88., 89. cikkében és 126. cikke (2) bekezdésének c) pontjában megállapított tanúsítási követelményeknek való megfelelés érdekében az e rendelet III. melléklete I. részének A. fejezetében meghatározott állategészségügyi bizonyítványmintát kell használni az élő kagylók, tüskésbőrűek, zsákállatok és tengeri csigák Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez. Az Acanthocardia Tuberculatum fajba tartozó feldolgozott kagylók forgalomba hozatal céljából az Unióba történő beléptetéséhez az e rendelet III. melléklete I. részének B. fejezetében meghatározott hatósági bizonyítványmintát hozzá kell adni az első mondatban említett bizonyítványhoz.
13. cikk
Hatósági bizonyítványminta halászati termékek Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez
(1) Az (EU) 2017/625 rendelet 88., 89. cikkében és 126. cikke (2) bekezdésének c) pontjában megállapított tanúsítási követelményeknek való megfelelés érdekében a halászati termékek Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez az e rendelet III. melléklete II. részének A. fejezetében meghatározott hatósági bizonyítványmintát kell használni.
(2) A valamely tagállam lobogója alatt közlekedő hajók által kifogott és harmadik országokon keresztül tárolással vagy anélkül beszállított halászati termékek esetében az e rendelet III. melléklete II. részének B. fejezetében meghatározott hatósági bizonyítványmintát kell használni.
(3) Az (EU) 2017/625 rendelet 88., 89. cikkében és 126. cikke (2) bekezdésének c) pontjában megállapított tanúsítási követelményeknek való megfelelés érdekében az e rendelet III. melléklete II. részének C. fejezetében meghatározott, a kapitány által aláírandó hatósági bizonyítványmintát kell használni abban az esetben, ha a halászati termékeket közvetlenül hűtő, fagyasztó vagy feldolgozó hajókról szállítják be az (EU) 2019/625 felhatalmazáson alapuló rendelet 11. cikkének (3) bekezdésében előírt rendelkezések szerint.
14. cikk
Hatósági bizonyítványminták a nyerstej, a kolosztrum, a tejtermékek és a kolosztrum-alapú termékek Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez
Az (EU) 2017/625 rendelet 88., 89. cikkében és 126. cikke (2) bekezdésének c) pontjában megállapított tanúsítási követelményeknek való megfelelés érdekében a nyerstej, a kolosztrum, a tejtermékek és a kolosztrum-alapú termékek Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez a 605/2010/EU bizottsági rendelet (19) II. mellékletének 2. részében meghatározott „Milk-RM”, „Milk-RMP”, „Milk-HTB”, „Milk-HTC”, és „Colostrum-C/CPB” hatósági bizonyítványmintákat kell használni.
15. cikk
Hatósági bizonyítványminták az emberi fogyasztásra szánt hűtött, fagyasztott vagy előkészített békacombok Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez
Az (EU) 2017/625 rendelet 88., 89. cikkében és 126. cikke (2) bekezdésének c) pontjában megállapított tanúsítási követelményeknek való megfelelés érdekében a hűtött, fagyasztott vagy előkészített békacombok Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez az e rendelet III. melléklete III. részében meghatározott hatósági bizonyítványmintát kell használni.
16. cikk
Hatósági bizonyítványminta az emberi fogyasztásra szánt hűtött, fagyasztott, házuktól megfosztott, főtt, előkészített vagy tartósított csigák Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez
Az (EU) 2017/625 rendelet 88., 89. cikkében és 126. cikke (2) bekezdésének c) pontjában megállapított tanúsítási követelményeknek való megfelelés érdekében a hűtött, fagyasztott, házuktól megfosztott, főtt, előkészített vagy tartósított csigák Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez az e rendelet III. melléklete IV. részében meghatározott hatósági bizonyítványmintát kell használni.
17. cikk
Hatósági bizonyítványminta az emberi fogyasztásra szánt kiolvasztott állati zsiradék és töpörtyű Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez
Az (EU) 2017/625 rendelet 88., 89. cikkében és 126. cikke (2) bekezdésének c) pontjában megállapított tanúsítási követelményeknek való megfelelés érdekében az emberi fogyasztásra szánt kiolvasztott állati zsiradék és töpörtyű Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez az e rendelet III. mellékletének V. részében meghatározott hatósági bizonyítványt kell használni.
18. cikk
Hatósági bizonyítványminta az emberi fogyasztásra szánt zselatin Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez
Az (EU) 2017/625 rendelet 88., 89. cikkében és 126. cikke (2) bekezdésének c) pontjában megállapított tanúsítási követelményeknek való megfelelés érdekében az emberi fogyasztásra szánt zselatin Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez az e rendelet III. mellékletének VI. részében meghatározott hatósági bizonyítványt kell használni.
19. cikk
Hatósági bizonyítványminta az emberi fogyasztásra szánt kollagénnek az Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez
Az (EU) 2017/625 rendelet 88., 89. cikkében és 126. cikke (2) bekezdésének c) pontjában megállapított tanúsítási követelményeknek való megfelelés érdekében az emberi fogyasztásra szánt kollagénnek az Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez az e rendelet III. mellékletének VII. részében meghatározott hatósági bizonyítványmintát kell használni.
20. cikk
Hatósági bizonyítványminta az emberi fogyasztásra szánt zselatin és kollagén előállítására szolgáló nyersanyagoknak az Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez
Az (EU) 2017/625 rendelet 88., 89. cikkében és 126. cikke (2) bekezdésének c) pontjában megállapított tanúsítási követelményeknek való megfelelés érdekében az emberi fogyasztásra szánt zselatin és kollagén előállítására szolgáló nyersanyagoknak az Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez az e rendelet III. melléklete VIII. részében meghatározott hatósági bizonyítványmintát kell használni.
21. cikk
Hatósági bizonyítványminta az emberi fogyasztásra szánt zselatin és kollagén előállítására szolgáló kezelt nyersanyagoknak az Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez
Az (EU) 2017/625 rendelet 88., 89. cikkében és 126. cikke (2) bekezdésének c) pontjában megállapított tanúsítási követelményeknek való megfelelés érdekében az emberi fogyasztásra szánt zselatin és kollagén előállítására szolgáló kezelt nyersanyagoknak az Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez az e rendelet III. melléklete IX. részében meghatározott hatósági bizonyítványmintát kell használni.
22. cikk
Hatósági bizonyítványminta az emberi fogyasztásra szánt méz és egyéb méhészeti termékek Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez
Az (EU) 2017/625 rendelet 88., 89. cikkében és 126. cikke (2) bekezdésének c) pontjában megállapított tanúsítási követelményeknek való megfelelés érdekében az emberi fogyasztásra szánt méz és egyéb méhészeti termékek Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez az e rendelet III. mellékletének X. részében meghatározott hatósági bizonyítványmintát kell használni.
23. cikk
Hatósági bizonyítványminta az emberi fogyasztásra szánt nagymértékben finomított kondroitin-szulfát, hialuronsav, más hidrolizált porctermékek, kitozán, glükózamin, tejoltó, halenyv és aminosavak Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez
Az (EU) 2017/625 rendelet 88., 89. cikkében és 126. cikke (2) bekezdésének c) pontjában megállapított tanúsítási követelményeknek való megfelelés érdekében az emberi fogyasztásra szánt nagymértékben finomított kondroitin-szulfát, hialuronsav, más hidrolizált porctermékek, kitozán, glükózamin, tejoltó, halenyv és aminosavak Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez az e rendelet III. melléklete XI. részében meghatározott hatósági bizonyítványmintát kell használni.
24. cikk
Hatósági bizonyítványminta az emberi fogyasztásra szánt hüllőhús Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez
Az (EU) 2017/625 rendelet 88., 89. cikkében és 126. cikke (2) bekezdésének c) pontjában megállapított tanúsítási követelményeknek való megfelelés érdekében az emberi fogyasztásra szánt hüllőhús Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez az e rendelet III. mellékletének XII. részében meghatározott hatósági bizonyítványt kell használni.
25. cikk
Hatósági bizonyítványminta az emberi fogyasztásra szánt rovarok Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez
Az (EU) 2017/625 rendelet 88., 89. cikkében és 126. cikke (2) bekezdésének c) pontjában megállapított tanúsítási követelményeknek való megfelelés érdekében az emberi fogyasztásra szánt rovarok Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez az e rendelet III. mellékletének XIII. részében meghatározott hatósági bizonyítványmintát kell használni.
26. cikk
Hatósági bizonyítványminta az emberi fogyasztásra szánt és a 7–25. cikk által nem érintett más állati eredetű termékek Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez
Az (EU) 2017/625 rendelet 88., 89. cikkében és 126. cikke (2) bekezdésének c) pontjában megállapított tanúsítási követelményeknek való megfelelés érdekében emberi fogyasztásra szánt és az e rendelet 7–25. cikke által nem érintett más állati eredetű termékek Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez az e rendelet III. melléklete XIV. részében meghatározott hatósági bizonyítványmintát kell használni.
27. cikk
Hatósági bizonyítványminta a csírák és a csírák előállítására szánt magvak Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez
Az (EU) 2017/625 rendelet 88., 89. cikkében és 126. cikke (2) bekezdésének c) pontjában megállapított tanúsítási követelményeknek való megfelelés érdekében a csírák és a csírák előállítására szánt magvak Unióba történő, forgalomba hozatal céljából való beléptetéséhez az e rendelet III. melléklete XV. részében meghatározott hatósági bizonyítványmintát kell használni.
28. cikk
Hatósági bizonyítványminták a származási gazdaságban végzett, vágás előtti élőállat-vizsgálathoz
Az (EU) 2017/625 rendelet 88., 89. cikkében és 126. cikke (2) bekezdésének c) pontjában megállapított tanúsítási követelményeknek való megfelelés érdekében a származási gazdaságban végzett, vágás előtti élőállat-vizsgálathoz az e rendelet IV. mellékletében meghatározott hatósági bizonyítványmintákat kell használni az (EU) 2019/624 felhatalmazáson alapuló rendelet 5. és 6. cikkének megfelelően.
29. cikk
Hatósági bizonyítványminta vágóhídon kívüli kényszervágás esetére
Az (EU) 2017/625 rendelet 88., 89. cikkében és 126. cikke (2) bekezdésének c) pontjában megállapított tanúsítási követelményeknek való megfelelés érdekében vágóhídon kívüli kényszervágás esetén az e rendelet V. mellékletében meghatározott hatósági bizonyítványmintát kell használni az (EU) 2019/624 felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének megfelelően.
30. cikk
A 2074/2005/EK rendelet módosításai
A 2074/2005/EK rendelet a következőképpen módosul:
|
1. |
A 6. cikket el kell hagyni; |
|
2. |
A VI. mellékletet el kell hagyni. |
31. cikk
Az (EU) 2016/759 végrehajtási rendelet módosításai
Az (EU) 2016/759 végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:
|
1. |
A 2. cikket el kell hagyni; |
|
2. |
A II. mellékletet el kell hagyni. |
32. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 211/2013/EU rendelet hatályát veszti. A 211/2013/EU rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni és az e rendelet VI. mellékletében foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően kell értelmezni.
33. cikk
Átmeneti rendelkezések
A 2074/2005/EK rendelettel, a 211/2013/EU rendelettel és az (EU) 2016/759 végrehajtási rendelettel összhangban kiállított, megfelelő bizonyítványokkal kísért állati eredetű termékek szállítmányai 2020. március 13-ig fogadhatók el az Unióba történő beléptetésre, feltéve, hogy a bizonyítványt 2019. december 14. előtt írták alá.
2020. március 13-ig a kiolvasztott állati zsiradék és töpörtyű szállítmányai a 2007/777/EK határozat III. mellékletében meghatározott húskészítményekre vonatkozó bizonyítvány alkalmazásával léptethetők be az Unióba, a 26. cikkben említett, hüllőhús-, rovar- és egyéb, állati eredetű termékek szállítmányai pedig az e rendelet III. mellékletében meghatározott bizonyítvány nélkül léptethetők be az Unióba.
34. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 2019. december 14-től kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2019. április 8-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 95., 2017.4.7., 1. o.
(2) A Bizottság 2003/623/EK határozata (2003. augusztus 19.) a Traces néven ismert integrált számítógépes állategészségügyi rendszer kifejlesztéséről (HL L 216., 2003.8.28., 58. o.).
(3) A Bizottság (EU) 2019/625 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. március 4.) az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az egyes emberi fogyasztásra szánt állatok és áruk szállítmányainak az Unióba történő beléptetésére vonatkozó követelmények tekintetében történő kiegészítéséről (lásd e Hivatalos Lap 18. oldalát).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/429 rendelete (2016. március 9.) a fertőző állatbetegségekről és egyes állategészségügyi jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről („Állategészségügyi rendelet”) (HL L 84., 2016.3.31., 1. o.).
(5) A Bizottság 2074/2005/EK rendelete (2005. december 5.) a 853/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti bizonyos termékekre és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti hatósági ellenőrzések megszervezésére vonatkozó végrehajtási intézkedések megállapításáról, a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettől való eltérésről, valamint a 853/2004/EK és 854/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 338., 2005.12.22., 27. o.).
(6) A Bizottság 211/2013/EU rendelete (2013. március 11.) a csírák és a csírák előállítására szánt magvak Unióba történő behozatalára vonatkozó bizonyítványkiállítási követelményekről (HL L 68., 2013.3.12., 26. o.).
(7) A Bizottság (EU) 2016/759 végrehajtási rendelete (2016. április 28.) bizonyos, emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek Unióba történő behozatalára a tagállamok által feljogosított harmadik országok, harmadik országok részei és területei jegyzékeinek összeállításáról, a bizonyítványokra vonatkozó követelmények megállapításáról, valamint a 2074/2005/EK rendelet módosításáról és a 2003/812/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 126., 2016.5.14., 13. o.).
(8) A Bizottság (EU) 2019/624 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. február 8.) a hús előállításával, valamint az élő kagylók termelési és átmosó területeivel kapcsolatos hatósági ellenőrzéseknek az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban történő elvégzésére vonatkozó különleges szabályokról (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).
(9) Az Európai Parlament és a Tanács 853/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról (HL L 139., 2004.4.30., 55. o.).
(10) Az Európai Parlament és a Tanács 178/2002/EK rendelete (2002. január 28.) az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 31., 2002.2.1., 1. o.).
(11) A Bizottság 208/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. március 11.) a csírák és a csírák előállítására szánt magvak nyomonkövethetőségének követelményeiről (HL L 68., 2013.3.12., 16. o.).
(12) Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).
(13) A Bizottság 206/2010/EU rendelete (2010. március 12.) az egyes állatoknak és a friss húsnak az Európai Unióba való behozatalára engedéllyel rendelkező harmadik országok, e harmadik országok területei vagy területeinek részei jegyzékeinek, valamint az állategészségügyi bizonyítványra vonatkozó követelmények megállapításáról (HL L 73., 2010.3.20., 1. o.).
(14) A Bizottság 798/2008/EK rendelete (2008. augusztus 8.) azon harmadik országok, területek, övezetek és területi egységek jegyzékének megállapításáról, ahonnan baromfi és baromfitermékek behozhatók a Közösségbe és átszállíthatók a Közösségen, valamint az állategészségügyi bizonyítványok követelményeinek megállapításáról (HL L 226., 2008.8.23., 1. o.).
(15) A Bizottság 119/2009/EK rendelete (2009. február 9.) a nyúlfélék családjába tartozó, vadon élő állatok, valamint bizonyos vadon élő szárazföldi emlősök és tenyésztett nyulak húsának a Közösségbe irányuló behozatalára, illetve a Közösség területén történő átszállítására feljogosított harmadik országok és azok részei jegyzékének felállításáról, valamint az állategészségügyi bizonyítványra vonatkozó követelmények meghatározásáról (HL L 39., 2009.2.10., 12. o.).
(16) A Bizottság 2000/572/EK határozata (2000. szeptember 8.) a darált hús és az előkészített húsok harmadik országokból a Közösségbe történő behozatalára vonatkozó állat- és közegészségügyi feltételek és a szükséges állatorvosi bizonyítványok megállapításáról (HL L 240., 2000.9.23., 19. o.).
(17) A Bizottság 2007/777/EK határozata (2007. november 29.) a harmadik országokból származó, emberi fogyasztásra szánt bizonyos húskészítmények és kezelt gyomor, hólyag és belek behozatalára vonatkozó állat- és közegészségügyi feltételek és bizonyítványminták megállapításáról, valamint a 2005/432/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 312., 2007.11.30., 49. o.).
(18) A Bizottság 2003/779/EK határozata (2003. október 31.) a tisztított állati belek harmadik országokból történő behozatalára vonatkozó állategészségügyi követelmények és a szükséges állategészségügyi bizonyítvány megállapításáról (HL L 285., 2003.11.1., 38. o.).
(19) A Bizottság 605/2010/EU rendelete (2010. július 2.) az emberi fogyasztásra szánt nyers tejnek és tejtermékeknek, kolosztrumnak és kolosztrumalapú termékeknek az Európai Unióba történő beléptetésére vonatkozó állategészségügyi és közegészségügyi feltételek, illetve a szükséges állategészségügyi bizonyítványokra vonatkozó feltételek megállapításáról (HL L 175., 2010.7.10., 1. o.).
I. MELLÉKLET
HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYMINTÁK AZ ÁLLATOK, AZ ÁLLATI EREDETŰ ÁRUK, AZ ÖSSZETETT KÉSZÍTMÉNYEK, A SZAPORÍTÓANYAGOK ÉS AZ ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK UNIÓBA TÖRTÉNŐ BELÉPTETÉSÉHEZ
Szövege kép
Szövege kép
Szövege kép
II. MELLÉKLET
AZ ÁLLATOK, AZ ÁLLATI EREDETŰ ÁRUK, AZ ÖSSZETETT KÉSZÍTMÉNYEK, A SZAPORÍTÓANYAGOK ÉS AZ ÁLLATI MELLÉKTERMÉKEK UNIÓBA TÖRTÉNŐ BELÉPTETÉSÉHEZ KIADOTT HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYMINTÁK KITÖLTÉSÉRE VONATKOZÓ MEGJEGYZÉSEK
Általános megjegyzések
Választási lehetőség esetén, kérjük, pipálja ki vagy jelölje X-szel a válasza szerinti megfelelő négyzetet.
Az „ISO” minden esetben az ISO 3166 alpha-2 nemzetközi szabványnak (1) megfelelő, két betűből álló szabványos nemzetközi országjelzés.
Az I.15., az I.18., az I.20. és az I.22. rovatban csak az egyik lehetőség választható ki.
Ha a címzett, a beléptető határállomás vagy a szállítási adatok (azaz az eszközök és a dátum) megváltoznak a bizonyítvány kiállítása után, a szállítmányért felelős vállalkozónak tájékoztatnia kell a belépés helye szerinti tagállam illetékes hatóságát. Az ilyen változtatás nem eredményezhet cserebizonyítvány iránti kérelmet.
I. rész: A feladott szállítmány adatai
|
Ország: |
A bizonyítványt kiállító harmadik ország neve. |
|
I.1. rovat |
Feladó/exportőr: a szállítmányt feladó természetes vagy jogi személy neve és címe (utca, település, régió, tartomány vagy adott esetben állam), amelynek a harmadik országbeli illetőséggel kell rendelkeznie, kivéve az Európai Unióból származó szállítmányok újbóli beléptetése esetén. |
|
I.2. rovat |
A bizonyítvány hivatkozási száma: a harmadik ország illetékes hatósága által a saját osztályozásával összhangban hozzárendelt egyedi kötelező kód. Ez a rovat kötelező minden olyan bizonyítvány esetében, amelyet nem a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerében nyújtottak be. |
|
I.2.a. rovat: |
IMSOC hivatkozási szám: a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszere (IMSOC) által automatikusan hozzárendelt egyedi hivatkozási kód, amennyiben a bizonyítványt regisztrálták a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerében. Ezt a rovatot nem kell kitölteni, ha a bizonyítványt nem a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerén keresztül nyújtják be. |
|
I.3. rovat |
Központi illetékes hatóság: a bizonyítványt kiállító, harmadik országbeli központi hatóság neve. |
|
I.4. rovat |
Helyi illetékes hatóság: adott esetben a bizonyítványt kiállító, harmadik országbeli helyi hatóság neve. |
|
I.5. rovat |
Címzett/Importőr: annak a természetes vagy jogi személynek a neve és címe, akinek a szállítmányt címezték a rendeltetési tagországban, vagy árutovábbítás esetén a rendeltetési hely szerinti harmadik országban. Ez az információ azonban nem kötelező az Európai Unión átmenő szállítmányok esetében. |
|
I.6. rovat |
A szállítmányért felelős vállalkozó:
|
|
I.7. rovat |
Származási ország:
Az egynél több harmadik országot érintő kereskedelem esetében (háromoldalú kereskedelem) minden származási ország tekintetében külön bizonyítványt kell kitölteni. |
|
I.8. rovat |
Származási régió: adott esetben az európai uniós jogszabályokkal összhangban a regionalizációs intézkedések által érintett állatok vagy termékek esetében. A jóváhagyott régiók, zónák és területi egységek kódját a vonatkozó európai uniós jogszabályokban meghatározottak szerint kell feltüntetni. |
|
I.9. rovat |
Rendeltetési ország: az állatok vagy termékek rendeltetési helye szerinti európai uniós ország neve és ISO-kódja.
Árutovábbítási eljárás alatt álló termékek esetén a rendeltetési hely szerinti harmadik ország neve és ISO-kódja szükséges. |
|
I.10. rovat |
Rendeltetési régió: vö. I.8. rovat. |
|
I.11. rovat |
Származási hely: amennyiben az európai uniós jogszabályok előírják, azon üzemek vagy létesítmények neve, címe és engedélyszáma, ahonnan az állatok vagy a termékek származnak.
Állatok esetében: mezőgazdasági üzem, vagy bármilyen más hatóságilag ellenőrzött mezőgazdasági, ipari vagy kereskedelmi vállalkozás, ideértve az állatkerteket, szabadidőparkokat, vadasparkokat és vadrezervátumokat, ahol szokásosan állatokat tartanak vagy tenyésztenek. Szaporítóanyagok esetében: spermagyűjtő vagy -tároló központok, vagy embriógyűjtő vagy -előállító munkacsoportok. Egyéb termékek esetében: az élelmiszer- vagy állati melléktermék-ágazatban működő bármely vállalkozási egység. Csak a termékeket feladó létesítményt kell megnevezni. Több harmadik országot érintő kereskedelem (háromoldalú kereskedelem) esetében a származási hely az exportlánc utolsó olyan harmadik országbeli létesítménye, ahonnan a végleges szállítmányt az Európai Unióba szállítják. |
|
I.12. rovat |
Rendeltetési hely:
|
|
I.13. rovat |
A berakodás helye:
|
|
I.14. rovat |
Az indulás időpontja:
|
|
I.15. rovat |
Szállítóeszköz a feladó harmadik országból induló szállítóeszköz.
Szállítási mód: repülőgép, hajó, vasút, közúti jármű, egyéb. „Egyéb”: az 1/2005/EK tanácsi rendelet (2) hatálya alá nem tartozó szállítási módok. A szállítóeszköz azonosítása: repülőgépek esetében a járatszám, hajó esetében a hajó neve(i), vasút esetében a vonat azonosítója és a vagon száma, közúti szállítás esetében a jármű és adott esetben a pótkocsi rendszáma. Komp esetében adja meg a közúti jármű azonosító adatait, adott esetben a jármű hatósági jelzését a pótkocsi rendszámával, valamint a menetrend szerinti komp nevét. |
|
I.16. rovat |
Beléptető határállomás: adja meg a határállomás nevét és a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszere által kijelölt azonosító kódját. |
|
I.17. rovat |
Kísérő dokumentumok:
Meg kell adni a dokumentum típusát és hivatkozási számát, ha a szállítmányt olyan egyéb dokumentumok kísérik, mint például a CITES-engedély, az idegenhonos inváziós fajok számára kiadott engedély vagy egy kereskedelmi okmány (például a légifuvarlevél száma, a hajóraklevél száma vagy a vasúti vagy közúti menetlevél száma). |
|
I.18. rovat |
Szállítási feltételek: a szükséges hőmérséklet kategóriája a termékek szállítása során (környezeti hőmérséklet, hűtött, fagyasztott). Csak az egyik kategória választható ki. |
|
I.19. rovat |
Konténerszám/plombaszám: adott esetben a megfelelő számok.
A konténerszámot akkor kell megadni, ha az árut zárt konténerekben szállítják. Csak a hivatalos plomba számát kell feltüntetni. Hivatalos zárjegy akkor áll fenn, ha a konténert, teherautót vagy vasúti kocsit a bizonyítványt kiállító illetékes hatóság felügyelete alatt látták el vámzárral. |
|
I.20. rovat |
Az alábbi célra tanúsított áruk: adja meg az állatok forgalomba hozatalának vagy a termékek tervezett felhasználásának a célját a vonatkozó európai uniós egészségügyi bizonyítványban meghatározottak szerint.
Állati takarmány: kizárólag az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) említett, állati takarmányozásra szánt állati melléktermékekre vonatkozik. Engedélyezett szervezet: az állatok engedélyezett szervezetbe, intézménybe vagy központba történő szállítása a 92/65/EGK tanácsi irányelvvel (4) összhangban. Mesterséges szaporítás: Kizárólag szaporítóanyagokra vonatkozik. Tenyésztés/termelés: tenyésztésre és termelésre szánt állatok esetében, beleértve a tenyésztésre szánt tenyésztett víziállatokat. Konzervipar: például a konzerviparnak szánt tonhalra vonatkozik. Cirkusz/kiállítás: a bejegyzett cirkuszi és kiállítási állatok, valamint az akváriumba vagy ahhoz hasonló helyekre, nem viszonteladásra szánt vízi állatok esetében. Hizlalás: kizárólag juh- és kecskefélékre vonatkozik. Továbbfeldolgozás: kizárólag azokra a termékekre vonatkozik, amelyeket további feldolgozásnak kell alávetni a forgalomba hozatal előtt. Vadállomány pótlása: kizárólag az állomány-helyreállítást szolgáló vadállományt érinti. Emberi fogyasztás: kizárólag azokra az emberi fogyasztásra szánt termékekre vonatkozik, amelyek esetében az európai uniós jogszabályok egészségügyi vagy állategészségügyi bizonyítványt írnak elő. Egyéb: az e besorolások között fel nem sorolt célokra, beleértve a horgásztavakba szánt víziállatokat. Kedvtelésből tartott állatok: kutyák, macskák, görények és madarak Unióba történő kereskedelmi szállítása. További értékesítés céljából kisállat-kereskedések vagy hasonló vállalkozások számára szánt vízi díszállatok részére. Gyógyszerészeti felhasználás az 1069/2009/EK rendeletben említett, emberi vagy állati fogyasztásra alkalmatlan állati melléktermékek. Karantén: a baromfin kívüli madarak tekintetében a 139/2013/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (5), a húsevők, főemlősök és denevérek tekintetében a 92/65/EGK irányelvre, a tenyésztett víziállatok tekintetében pedig a 2006/88/EK tanácsi irányelvre (6) utal. Törzskönyvezett lófélék: a 2009/156/EK tanácsi irányelvvel (7) összhangban. Átmosás: kizárólag tenyésztett víziállatokra vonatkozik. Vágás: a közvetlenül vagy a gyűjtőállomáson keresztül a vágóhídra szánt állatok esetében. Műszaki felhasználás: az 1069/2009/EK rendeletben említett, emberi vagy állati fogyasztásra alkalmatlan állati melléktermékek. Kereskedelmi minták: a 142/2011/EU bizottsági rendelet (8) I. melléklete 39. pontjának meghatározása szerint. |
|
I.21. rovat |
Árutovábbításra: kizárólag az állatoknak vagy a termékeknek az Európai Unión keresztül egyik harmadik országból egy másik harmadik országba vagy egy harmadik ország egyik részéből egy másik részébe történő átszállítása esetére. Adja meg a rendeltetési hely szerinti harmadik ország nevét és ISO-kódját. |
|
I.22. rovat |
A belső piacra: az Európai Unió piacára szánt valamennyi szállítmány esetére.
Végleges behozatal: ez a lehetőség csak olyan szállítmányok esetében alkalmazható, amelyeket az Európai Unióban a „szabad forgalomba bocsátás” vámeljárás alá kívánnak vonni. Bizonyos állatok (például törzskönyvezett lófélék) esetében csak az alábbi lehetőségek egyikét kell kiválasztani: Újbóli beléptetés: ezt a lehetőséget csak az újbóli beléptetésre engedélyezett állatoknak – például a lóverseny, lovassportrendezvények vagy kulturális események céljára szánt törzskönyvezett lovaknak – az ideiglenes kivitelüket követően az Európai Unióba történő újbóli beléptetése esetében lehet alkalmazni. Ideiglenes behozatal: ezt a lehetőséget csak az Európai Unióba való ideiglenes beléptetésre engedéllyel rendelkező állatok – például törzskönyvezett lovak 90 napnál rövidebb időtartamra szóló – beléptetésére kell alkalmazni. |
|
I.23. rovat |
Az összes csomag száma: azon dobozok, ketrecek vagy rekeszek száma, amelyekben az állatokat szállítják, valamint a szaporítóanyagok szállítására szolgáló kriogén tartályok száma vagy a termékeket tartalmazó csomagok száma. Ömlesztett szállítmányok esetében ez a rovat nem kötelező. |
|
I.24. rovat |
Mennyiség:
Nettó össztömeg: ez az adat a termékek saját tömege a közvetlen csomagolás vagy bármilyen csomagolóanyag nélkül. Bruttó össztömeg: össztömeg kilogrammban. Ez az adat a termékek teljes tömege a közvetlen csomagolásukkal és az összes csomagolóanyaggal, de a szállítókonténerek és az egyéb szállítófelszerelések nélkül. |
|
I.25. rovat |
Árumegnevezés: Adja meg a Harmonizált Rendszer vonatkozó kódját (HR-kód), valamint a 2658/87/EGK tanácsi rendeletben (9) említett, a Vámigazgatások Világszervezete által meghatározott megnevezést. Ezt a vámleírást szükség esetén ki kell egészíteni az állatok vagy termékek állategészségügyi osztályozásához szükséges kiegészítő információkkal. Továbbá az állatok vagy a termékek jellege/feldolgozása tekintetében a vonatkozó európai uniós egészségügyi- vagy állategészségügyi bizonyítványmintában meghatározott egyedi követelményeket is meg kell adni.
Zóna: a jóváhagyott zónák vagy területi egységek európai uniós jogszabályoknak megfelelő létrehozása által érintett állatok vagy termékek esetében. A zónákat vagy a tenyésztési területeket (például a kagylók esetében) az engedélyezett létesítmények európai uniós jegyzékében közzétett formában kell feltüntetni. Állatok esetében: faj, fajta vagy kategória, az azonosítás módja, azonosító szám, kor, ivar, mennyiség/nettó tömeg és vizsgálat. Szaporítóanyagok esetében: a gyűjtés vagy az előállítás időpontja, a központ vagy a csoport engedélyszáma, a szalma megjelölése és a mennyiség. Ezenkívül a donor állatok tekintetében a faj, a fajta vagy a kategória és az azonosítás. Termékek esetében: a fajok, a termékek típusa, a kezelés típusa, a létesítmények engedélyezési száma az ISO ország kóddal együtt (vágóhíd, feldolgozóüzem, hűtőház), a csomagok száma, a csomagolás típusa, a tételszám, a nettó tömeg és a végső fogyasztó (azaz a termékeket a végső fogyasztók számára csomagolják). Faj: a tudományos megnevezés vagy az európai uniós jogszabályoknak megfelelő meghatározás. A csomagolás típusa: a csomagolás típusának meghatározása az ENSZ/CEFACT (az Egyesült Nemzetek Szervezetének keretében létrehozott, a kereskedelmi eljárások egyszerűsítésével és az elektronikus üzletvitellel foglalkozó központ) 21. ajánlásában (10) szereplő meghatározás szerint. |
II. rész: Bizonyítványozás
Ezt a részt hatósági állatorvosnak vagy hatósági ellenőrnek kell kitöltenie.
|
II. rovat |
Egészségügyi információ: kérjük, hogy ezt a részt az állatfajokra vagy a termékek jellegére vonatkozó, valamint az egyes harmadik országokkal kötött egyenértékűségi megállapodásokban vagy az Európai Unió egyéb jogszabályaiban, például a bizonyítvány kiállítása tekintetében meghatározott különleges európai uniós egészségügyi követelményeknek megfelelően töltsék ki.
Amennyiben a szállítmányra vonatkozóan nincsenek állategészségügyi vagy közegészségügyi igazolások, akkor e szakasz egészét el kell hagyni vagy érvényteleníteni kell, vagy egyáltalán nem lehet jelen az egyedi európai uniós egészségügyi bizonyítványok II. részében található lábjegyzeteknek megfelelően. |
|
II.a. rovat |
A bizonyítvány hivatkozási száma: az I.2. rovatban szereplő hivatkozási kód. |
|
II.b. rovat |
IMSOC hivatkozási szám: az I.2.a. rovatban szereplő hivatkozási kód. |
|
Ellenőrző tisztviselő: |
Hatósági állatorvos vagy hatósági ellenőr a vonatkozó európai uniós jogszabályok meghatározása szerint. a név nyomtatott nagybetűvel, képesítés és beosztás, adott esetben az azonosító szám és az illetékes hatóság eredeti bélyegzője és az aláírás dátuma. |
(1) Az országnevek és kódok felsorolása megtalálható: http://www.iso.org/iso/country_codes/iso-3166-1_decoding_table.htm
(2) A Tanács 1/2005/EK rendelete (2004. december 22.) az állatoknak a szállítás és a kapcsolódó műveletek közbeni védelméről, valamint a 64/432/EGK és a 93/119/EK irányelv és az 1255/97/EK rendelet módosításáról (HL L 3., 2005.1.5., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1069/2009/EK rendelete (2009. október 21.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról és az 1774/2002/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (állati melléktermékekre vonatkozó rendelet) (HL L 300., 2009.11.14., 1. o.).
(4) A Tanács 92/65/EGK irányelve (1992. július 13.) a 90/425/EGK irányelv A. mellékletének I. pontjában felsorolt külön közösségi szabályokban megállapított állategészségügyi követelmények hatálya alá nem tartozó állatok, spermák, petesejtek és embriók Közösségen belüli kereskedelmére és a Közösségbe történő behozatalára irányadó állategészségügyi követelmények megállapításáról (HL L 268., 1992.9.14., 54. o.).
(5) A Bizottság 139/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. január 7.) egyes madarak Unióba történő behozatalára vonatkozó állategészségügyi feltételek és a karantén alá helyezésükkel kapcsolatos feltételek megállapításáról (HL L 47., 2013.2.20., 1. o.).
(6) A Tanács 2006/88/EK irányelve (2006. október 24.) a tenyésztett víziállatokra és az azokból származó termékekre vonatkozó állategészségügyi követelményekről és a víziállatokban előforduló egyes betegségek megelőzéséről és az azok elleni védekezésről (HL L 328., 2006.11.24., 14. o.).
(7) A Tanács 2009/156/EK irányelve (2009. november 30.) a lófélék mozgására és harmadik országból történő behozatalára irányadó állategészségügyi feltételekről (HL L 192., 2010.7.23., 1. o.).
(8) A Bizottság 142/2011/EU rendelete (2011. február 25.) a nem emberi fogyasztásra szánt állati melléktermékekre és a belőlük származó termékekre vonatkozó egészségügyi szabályok megállapításáról szóló 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról, valamint a 97/78/EK tanácsi irányelvnek az egyes minták és tételek határon történő állategészségügyi ellenőrzése alóli, az irányelv szerinti mentesítése tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 54., 2011.2.26., 1. o.).
(9) A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).
(10) Legfrissebb verzió: A 9. javított kiadás V. és VI. mellékletének közzététele: http://www.unece.org/tradewelcome/un-centre-for-trade-facilitation-and-e-business-uncefact/outputs/cefactrecommendationsrec-index/list-of-trade-facilitation-recommendations-n-21-to-24.html.
III. MELLÉKLET
HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYMINTÁK AZ EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT ÁLLATOK ÉS TERMÉKEK UNIÓBA TÖRTÉNŐ, FORGALOMBA HOZATAL CÉLJÁBÓL VALÓ BELÉPTETÉSÉHEZ
I. RÉSZ
A. FEJEZET: HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYMINTA AZ ÉLŐ KAGYLÓK, A TÜSKÉSBŐRŰEK, A ZSÁKÁLLATOK ÉS A TENGERI CSIGÁK UNIÓBA TÖRTÉNŐ, FORGALOMBA HOZATAL CÉLJÁBÓL VALÓ BELÉPTETÉSÉHEZ
Szövege kép
Szövege kép
Szövege kép
Szövege kép
Szövege kép
B. FEJEZET AZ ACANTHOCARDIA TUBERCULATUM FAJHOZ TARTOZÓ FELDOLGOZOTT KAGYLÓKRA VONATKOZÓ KIEGÉSZÍTŐ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYMINTA
Szövege kép
II. RÉSZ
A. FEJEZET: HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYMINTA A HALÁSZATI TERMÉKEK UNIÓBA TÖRTÉNŐ, FORGALOMBA HOZATAL CÉLJÁBÓL VALÓ BELÉPTETÉSÉHEZ
Szövege kép
Szövege kép
Szövege kép
Szövege kép
Szövege kép
B. FEJEZET: A VALAMELY TAGÁLLAM LOBOGÓJA ALATT KÖZLEKEDŐ HALÁSZHAJÓK ÁLTAL KIFOGOTT ÉS HARMADIK ORSZÁGOKON KERESZTÜL TÁROLÁSSAL VAGY ANÉLKÜL BESZÁLLÍTOTT HALÁSZATI TERMÉKEKRE VONATKOZÓ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYMINTA
Szövege kép
Szövege kép
Szövege kép
Szövege kép
C. FEJEZET: A FAGYASZTOTT HALÁSZATI TERMÉKEKET KÍSÉRŐ KAPITÁNY ÁLTAL AZ UNIÓBA FORGALOMBA HOZATAL CÉLJÁBÓL, KÖZVETLENÜL FAGYASZTÓ-, HŰTŐ- VAGY FELDOLGOZÓHAJÓRÓL TÖRTÉNŐ BELÉPTETÉSKOR ALÁÍRANDÓ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYMINTA.
Szövege kép
Szövege kép
Szövege kép
Szövege kép
III. RÉSZ
HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYMINTA AZ EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT HŰTÖTT, FAGYASZTOTT VAGY ELŐKÉSZÍTETT BÉKACOMBOK UNIÓBA TÖRTÉNŐ, FORGALOMBA HOZATAL CÉLJÁBÓL VALÓ BELÉPTETÉSÉHEZ
Szövege kép
Szövege kép
Szövege kép
IV. RÉSZ
HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYMINTA AZ EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT HŰTÖTT, FAGYASZTOTT, HÁZÁTÓL MEGFOSZTOTT, FŐTT, ELŐKÉSZÍTETT VAGY TARTÓSÍTOTT CSIGÁK UNIÓBA TÖRTÉNŐ, FORGALOMBA HOZATAL CÉLJÁBÓL VALÓ BELÉPTETÉSÉHEZ
Szövege kép
Szövege kép
Szövege kép
V. RÉSZ
HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYMINTA AZ EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT KIOLVASZTOTT ÁLLATI ZSIRADÉK ÉS TÖPÖRTYŰ UNIÓBA TÖRTÉNŐ, FORGALOMBA HOZATAL CÉLJÁBÓL VALÓ BELÉPTETÉSÉHEZ
Szövege kép
Szövege kép
Szövege kép
Szövege kép
VI. RÉSZ
HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYMINTA AZ EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT ZSELATIN UNIÓBA TÖRTÉNŐ, FORGALOMBA HOZATAL CÉLJÁBÓL VALÓ BELÉPTETÉSÉHEZ
Szövege kép
Szövege kép
Szövege kép
Szövege kép
VII. RÉSZ
HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYMINTA AZ EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT KOLLAGÉN UNIÓBA TÖRTÉNŐ, FORGALOMBA HOZATAL CÉLJÁBÓL VALÓ BELÉPTETÉSÉHEZ
Szövege kép
Szövege kép
Szövege kép
Szövege kép
VIII. RÉSZ
HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYMINTA AZ EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT ZSELATIN ÉS KOLLAGÉN ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ HASZNÁLT NYERSANYAGOK UNIÓBA TÖRTÉNŐ, FORGALOMBA HOZATAL CÉLJÁBÓL VALÓ BELÉPTETÉSÉHEZ
Szövege kép
Szövege kép
Szövege kép
Szövege kép
Szövege kép
Szövege kép
IX. RÉSZ
HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYMINTA AZ EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT ZSELATIN ÉS KOLLAGÉN ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZOLGÁLÓ KEZELT NYERSANYAGOKNAK AZ UNIÓBA TÖRTÉNŐ, FORGALOMBA HOZATAL CÉLJÁBÓL VALÓ BELÉPTETÉSÉHEZ
Szövege kép
Szövege kép
Szövege kép
Szövege kép
Szövege kép
Szövege kép
X. RÉSZ
HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYMINTA AZ EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT MÉZ ÉS EGYÉB MÉHÉSZETI TERMÉKEK UNIÓBA TÖRTÉNŐ, FORGALOMBA HOZATAL CÉLJÁBÓL VALÓ BELÉPTETÉSÉHEZ
Szövege kép
Szövege kép
Szövege kép
XI. RÉSZ
HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYMINTA AZ EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT, NAGYMÉRTÉKBEN FINOMÍTOTT KONDROITIN-SZULFÁT, HIALURONSAV, EGYÉB HIDROLIZÁLT PORCTERMÉKEK, KITOZÁN, GLÜKÓZAMIN, TEJOLTÓ, HALENYV ÉS AMINOSAVAK UNIÓBA TÖRTÉNŐ, FORGALOMBA HOZATAL CÉLJÁBÓL VALÓ BELÉPTETÉSÉHEZ
Szövege kép
Szövege kép
Szövege kép
XII. RÉSZ
HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYMINTA AZ EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT HÜLLŐHÚS UNIÓBA TÖRTÉNŐ, FORGALOMBA HOZATAL CÉLJÁBÓL VALÓ BELÉPTETÉSÉHEZ
Szövege kép
Szövege kép
Szövege kép
Szövege kép
XIII. RÉSZ
HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYMINTA AZ EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT ROVAROK UNIÓBA TÖRTÉNŐ, FORGALOMBA HOZATAL CÉLJÁBÓL VALÓ BELÉPTETÉSÉHEZ
Szövege kép
Szövege kép
Szövege kép
XIV. RÉSZ
HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYMINTA AZ EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT EGYÉB, AZ (EU) 2019/628 BIZOTTSÁGI VÉGREHAJTÁSI RENDELET 7–25. CIKKE ÁLTAL NEM ÉRINTETT ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK UNIÓBA TÖRTÉNŐ, FORGALOMBA HOZATAL CÉLJÁBÓL VALÓ BELÉPTETÉSÉHEZ
Szövege kép
Szövege kép
Szövege kép
XV. RÉSZ
HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYMINTA A CSÍRÁK ÉS A CSÍRÁK ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT MAGVAK UNIÓBA TÖRTÉNŐ, FORGALOMBA HOZATAL CÉLJÁBÓL VALÓ BELÉPTETÉSÉHEZ
Szövege kép
Szövege kép
Szövege kép
IV. MELLÉKLET
HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYMINTÁK A SZÁRMAZÁSI GAZDASÁGBAN VÉGZETT, VÁGÁS ELŐTTI ÉLŐÁLLAT-VIZSGÁLAT ESETÉN
I. rész: ÉLŐ ÁLLATOKRA VONATKOZÓ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYMINTA
Szövege kép
II. rész: HÍZOTT MÁJ ELŐÁLLÍTÁSÁRA SZÁNT BAROMFIRA ÉS KÉSLELTETVE ZSIGERELT BAROMFIRA VONATKOZÓ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYMINTA
Szövege kép
III. rész A SZÁRMAZÁSI GAZDASÁGBAN LEVÁGOTT TENYÉSZTETT VADRA VONATKOZÓ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYMINTA
Szövege kép
IV. rész: HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYMINTA A GAZDASÁGBAN LEVÁGOTT TENYÉSZETT VADAKHOZ a 853/2004/EK rendelet III. melléklete III. szakasza 3a. pontjának megfelelően
Szövege kép
V. MELLÉKLET
AZ (EU) 2019/624 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ BIZOTTSÁGI RENDELET 4. CIKKÉNEK MEGFELELŐ HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYMINTA VÁGÓHÍDON KÍVÜLI KÉNYSZERVÁGÁS ESETÉRE (1)
HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNYMINTA VÁGÓHÍDON KÍVÜLI KÉNYSZERVÁGÁS ESETÉRE
Szövege kép
(1) A Bizottság (EU) 2019/624 felhatalmazáson alapuló rendelete (2019. február 8.) a hús előállításával, valamint az élő kagylók termelési és átmosó területeivel kapcsolatos hatósági ellenőrzéseknek az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban történő elvégzésére vonatkozó különleges szabályokról (HL L 131., 2019.5.17., 1. o.).
VI. MELLÉKLET
A 32. CIKKBEN EMLÍTETT MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT
|
211/2013/EU rendelet |
E rendelet |
|
1. cikk |
1. cikk (2) bekezdése b) pontjának ii. alpontja |
|
2. cikk |
2. cikk (2) bekezdése |
|
3. cikk |
27. cikk |
|
4. cikk |
— |
|
5. cikk |
— |
|
Melléklet |
A III. melléklet XV. része |