ISSN 1725-5090

doi:10.3000/17255090.L_2009.286.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 286

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

52. évfolyam
2009. október 31.


Tartalom

 

I   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1005/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) az ózonréteget lebontó anyagokról ( 1 )

1

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1006/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 808/2004/EK rendelet módosításáról ( 1 )

31

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 1007/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a fókatermékek kereskedelméről ( 1 )

36

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

RENDELETEK

31.10.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 286/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1005/2009/EK RENDELETE

(2009. szeptember 16.)

az ózonréteget lebontó anyagokról

(átdolgozás)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 175. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

Az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2000. június 29-i 2037/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (3) több alkalommal jelentősen módosították. Mivel abban további módosításokat kell tenni, az egyértelműség érdekében azt át kell dolgozni.

(2)

Megállapítást nyert, hogy az ózonréteget lebontó anyagok (ODS) további kibocsátása jelentős mértékben károsítja az ózonréteget. Az ODS-ek légkört terhelő hatása bizonyítottan csökkenést mutat, és a sztratoszferikus ózonréteg helyreállására utaló kezdeti jeleket is megfigyeltek. Mindazonáltal az ózonréteg koncentrációjának 1980 előtti szintre történő visszaállása várhatóan leghamarabb csak a XXI. század második felében következik be. Az UV-B sugárzásnak az ózonmennyiség csökkenése által előidézett növekedése ezért továbbra is jelentős egészség- és környezetvédelmi kockázatot jelent. Ezen anyagok többsége ugyanakkor magas globális felmelegedési potenciállal rendelkezik, és hozzájárul a bolygó hőmérsékletének emelkedéséhez. Ezért további hatékony intézkedéseket kell foganatosítani az emberi egészségnek és környezetnek az ilyen kibocsátások következtében fellépő káros hatásoktól való védelme, valamint az ózonréteg újraképződésében a további késedelem veszélyének elkerülése érdekében.

(3)

A környezet és a kereskedelem iránti felelősségére tekintettel, a Közösség a 88/540/EGK tanácsi irányelv (4) értelmében szerződéses féllé vált az ózonréteg védelméről szóló bécsi egyezményben és az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyvben (a továbbiakban: jegyzőkönyv).

(4)

Számos ODS üvegházhatású gázra azonban nem vonatkozik az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási keretegyezménye és annak kiotói jegyzőkönyve abból a feltételezésből kiindulva, hogy a jegyzőkönyv majd fokozatosan felszámolja az ODS-eket. A jegyzőkönyv által elért haladás ellenére az ODS-ek fokozatos kivonásának feladatát még be kell fejezni az Európai Unióban és globálisan is, tekintettel mindeközben arra, hogy jelenleg az ODS-ek számos alternatívája magas globális felmelegedési potenciállal rendelkezik. Szükséges ezért az ODS-ek előállításának és használatának minimálisra csökkentése és megszüntetése mindenütt, ahol rendelkezésre állnak alacsony globális felmelegedési potenciállal rendelkező, műszakilag megvalósítható alternatívák.

(5)

Az ózonréteg védelmét szolgáló kiegészítő intézkedéseket fogadtak el a jegyzőkönyvben részes felek, legutóbb a montreali, 2007 szeptemberi és a dohai, 2008 novemberi ülésükön. A jegyzőkönyvből eredő kötelezettségeknek való megfeleléshez és különösen a klórozott-fluorozott szénhidrogének kivonásának felgyorsított végrehajtásához, közösségi szintű fellépésre van szükség, megfelelően figyelembe véve a magas globális felmelegedési potenciállal rendelkező alternatívák fokozatos bevezetésének kockázatait is.

(6)

A tudományos értékelő testület 2006-os jelentésében a klórozott-fluorozott szénhidrogének fejlődő országokbeli gyártásának és fogyasztásának fokozódó növekedésével kapcsolatban felvetett problémák nyomán a jegyzőkönyvben részes felek 2007-ben, a 19. ülésükön elfogadták a XIX/6. határozatot, amely rendelkezik a klórozott-fluorozott szénhidrogének felgyorsított kivonásának ütemezéséről. E határozat nyomán a gyártás fokozatos megszüntetésére vonatkozó határidőt 2025-ről 2020-ra kell előrehozni.

(7)

A 2037/2000/EK rendelet értelmében 2010-től a gyári új klórozott-fluorozott szénhidrogéneket tilos alkalmazni a hűtő- és légkondicionáló berendezések karbantartásánál és javításánál. A gyári új klórozott-fluorozott szénhidrogének újrahasznosított vagy regenerált anyagként történő illegális felhasználása kockázatának minimálisra csökkentése érdekében az említett javítások és karbantartások során kizárólag regenerált anyagokat indokolt használni. Az újrahasznosított klórozott-fluorozott szénhidrogének értékesítését meg kell tiltatni, és az újrahasznosított klórozott-fluorozott szénhidrogének használata csak akkor engedélyezhető, ha azok visszanyerését ilyen berendezésből és kizárólag a hasznosítást végző vagy megbízó vállalkozás végzi. Ezen kivételt a következetesség érdekében alkalmazni kell a hőszivattyú-berendezésekre is.

(8)

Tekintettel arra, hogy az ODS-ek kiváltására szolgáló technológiák és alternatív anyagok széles körben rendelkezésre állnak, bizonyos esetekben célszerű olyan ellenőrző intézkedésekről rendelkezni, amelyek szigorúbbak a 2037/2000/EK rendeletben és a jegyzőkönyvben előírtaknál.

(9)

A 2037/2000/EK rendelet értelmében a klórfluor-szénhidrogének, egyéb teljesen halogénezett klórfluor-szénhidrogének, a halonok, a szén-tetraklorid, az 1,1,1-triklóretán, a brómozott-fluorozott szénhidrogének, a bróm-klór-metán és a metil-bromid gyártását és forgalomba hozatalát fokozatosan megszüntették, és így ezen anyagok és termékek, valamint az ezen anyagokat tartalmazó berendezések forgalomba hozatala be van tiltva. Most már célszerű az ezen anyagok használatára vonatkozó tiltást fokozatosan általánossá tenni az ilyen berendezések karbantartása vagy javítása tekintetében is.

(10)

A Bizottságnak bizonyos körülmények között – még a szabályozott anyagok fokozatos kivonása után is – mentesítést kell adnia a nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai felhasználások vonatkozásában. Az ilyen felhasználások tekintetében konkrétan a jegyzőkönyv részes feleinek X/14. határozata állapít meg kritériumokat a mentesítések odaítéléséhez. A Bizottságot fel kell hatalmazni a nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai felhasználások feltételeinek megállapítására. Az e célokból felhasznált mennyiségek növekedésének elkerülése érdekében a gyártók és az importőrök számára nem szabad engedélyezni, hogy jelentősen növeljék a forgalomba hozott mennyiséget. Az ilyen felhasználásra szánt anyagok forgalomba hozatalára vonatkozóan a részes felek által meghatározott egyedi feltételeket be kell építeni ebbe a rendeletbe teljesítésük biztosítása érdekében.

(11)

A metil-bromidot helyettesítő anyagok elérhetősége visszatükröződött a metil-bromid gyártásának és felhasználásának jelentősebb csökkenésében a jegyzőkönyvhöz képest, továbbá a metil-bromidnak a 91/414/EGK tanácsi irányelv I. mellékletébe történő felvétele megtagadásáról és az e hatóanyagot tartalmazó növényvédő szerek engedélyének visszavonásáról szóló, 2008. szeptember 18-i 2008/753/EK bizottsági határozatban (5) és a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló, 1998. február 16-i 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (6). A metil-bromid kritikus célú felhasználására vonatkozó mentességnek teljes mértékben meg kell szűnnie, ugyanakkor ideiglenesen lehetővé kell tenni az eltérés engedélyezésének lehetőségét vészhelyzetekben – váratlan kártevők vagy növénybetegségek felbukkanása esetén, amennyiben az ilyen vészhelyzeti használat engedélyezhető a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló, 1991. július 15-i 91/414/EGK tanácsi irányelv (7) és a 98/8/EK irányelv értelmében. Ilyen esetekben a kibocsátások minimalizálására irányuló intézkedéseket – mint például az át nem eresztő fóliák használatát talajfertőtlenítésre – indokolt konkrétan előírni.

(12)

Tekintettel a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikkének (2) bekezdésében említett tízéves munkaprogram második szakaszáról szóló, 2003. november 4-i 2032/2003/EK bizottsági rendeletre (8), amely 2006. szeptember 1-jétől megtiltotta a metil-bromid biocidként való felhasználását, valamint a 2008/753/EK határozatra, amely 2010. március 18-tól megtiltotta a metil-bromid növényvédő szerként való felhasználását, a metil-bromid karantén és szállítás előtti kezelések céljából történő felhasználását 2010. március 18-tól szintén be kellene tiltani.

(13)

A jegyzőkönyv 2F. cikkének (7) bekezdésében előírja a feleknek, hogy fáradozzanak annak biztosításán, hogy a klórozott-fluorozott szénhidrogén használata azokra az alkalmazásokra korlátozódjon, ahol nem állnak rendelkezésre környezetvédelmi szempontból megfelelőbb alternatív anyagok vagy technológiák. Az alternatív és helyettesítő technológiák hozzáférhetőségére tekintettel, a klórozott-fluorozott szénhidrogének, valamint a klórozott-fluorozott szénhidrogéneket tartalmazó vagy azokon alapuló termékek és berendezések forgalomba hozatala és felhasználása tovább korlátozható. A jegyzőkönyv részes feleinek VI/13. határozata úgy rendelkezik, hogy a klórozott-fluorozott szénhidrogének alternatíváinak értékelésénél figyelembe kell venni az olyan tényezőket, mint az ózonréteg károsodásának lehetősége, az energiahatékonyság, a potenciális gyúlékonyság, a toxicitás és a globális felmelegedési potenciál mértéke, valamint a klórozott-fluorozott szénhidrogének és halonok hatékony felhasználására és fokozatos kivonására gyakorolt potenciális hatások. A részes felek ebben a határozatban arra a következésre jutottak, hogy a klórozott-fluorozott szénhidrogének ellenőrzését a jegyzőkönyv alapján jelentősen szigorítani kell az ózonréteg védelme és az alternatív lehetőségek elérhetőségének kifejezésre juttatása érdekében.

(14)

Az e rendelet szerinti korlátozások megkerülésének megelőzése érdekében a szabályozott anyagokat tartalmazó termékekre és berendezésekre vonatkozó ellenőrző intézkedéseket indokolt kiterjeszteni az ilyen anyagokon alapuló termékekre és berendezésekre is. Azáltal, hogy a szabályozás kiterjed olyan további termékre és berendezésekre is, amelyeknek a kialakításhoz, használatához vagy megfelelő működéséhez szabályozott anyag jelenléte szükséges, megszűnik az a potenciális lehetőség, hogy olyan terméket vagy berendezést hozzanak forgalomba, importáljanak vagy exportáljanak, amely az adott pillanatban nem tartalmaz szabályozott anyagot, de amelyet egy későbbi időpontban újra kell majd tölteni. Továbbá, az ellenőrző intézkedések hatálybalépése előtt gyártott termékekre és berendezésekre adott mentesítéseket vissza kell vonni, mivel már nem indokoltak, és a törvénytelen forgalomba hozatal vagy kereskedelem kockázatával járhatnak.

(15)

A jegyzőkönyvben nem részes államokból származó szabályozott anyagokat, valamint olyan termékeket és berendezéseket, amelyek szabályozott anyagokat tartalmaznak, vagy azokon alapulnak, nem szabad importálni. Továbbá, a klórozott-fluorozott szénhidrogéneket tartalmazó vagy azokon alapuló termékek és berendezések kivitelét az ilyen termékeknek és berendezéseknek vagy a karbantartásra vagy javításra felhasznált szabályozott anyagoknak a Közösségen belüli használatára vonatkozó tilalom hatálybalépését követően meg kell tiltani annak elkerülése érdekében, hogy a szóban forgó anyagokból készletek halmozódjanak fel olyan országokban, ahol nem állnak rendelkezésre megfelelő megsemmisítő létesítmények.

(16)

A szabályozott anyagok engedélyezési rendszere magában foglalja a szabályozott anyagok kivitelének engedélyezését is, hogy így javítani lehessen az ODS-ek kereskedelmének felügyeletét és ellenőrzését, és hogy lehetőség nyíljon a felek közötti információcserére. Ezt az engedélyezési rendszert ki kell terjeszteni a szabályozott anyagokat tartalmazó vagy azokon alapuló termékekre és berendezésekre is.

(17)

A kereskedelem felügyeletének és ellenőrzésének javítása érdekében indokolt, hogy az engedélyezés ne csak a Közösségen belüli szabad forgalomba bocsátás céljából a vámterületre behozott árukra terjedjen ki, hanem az egyéb vámeljárás keretében történő behozatalra, illetve a vámhatóság által jóváhagyott kezelésekre és felhasználásokra is. A Közösség vámterületén keresztül történő átszállítást, az ideiglenes tárolást, a vámraktárakat és a vámszabad területi eljárást továbbra is engedélyezés nélkül lehetővé kell tenni az üzemeltetőkre és a vámhatóságokra nehezedő szükségtelen terhek elkerülése érdekében. Valamely tagállamnak a Közösség vámterületén kívül eső vagy az e rendelet hatálya alá nem tartozó, de a jegyzőkönyv tagállami ratifikációja által lefedett területére vagy az onnan történő szállítások nem okozhatnak szükségtelen terhet a tagállamok számára az engedélyezés és a jelentéstétel tekintetében, feltéve, hogy e rendelet és a jegyzőkönyv kötelezettségei teljesülnek.

(18)

A kiviteli és behozatali engedélyek kibocsátása előtt a törvénytelen és a nemkívánatos kereskedelem elkerülése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni annak ellenőrzésére az érintett harmadik ország illetékes hatóságaival, hogy a tervezett ügylet megfelel-e az abban az országban alkalmazandó követelményeknek.

(19)

A veszélyes anyagok osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1967. június 27-i 67/548/EGK tanácsi irányelv (9), a tagállamoknak a veszélyes készítmények osztályozására, csomagolására és címkézésére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek közelítéséről szóló, 1999. május 31-i 1999/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (10), valamint az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet (11) előírja az ODS-nek minősített anyagok és az ilyen anyagokat tartalmazó keverékek címkézését. Az alapanyagként vagy reakcióközegként történő, laboratóriumi és analitikai felhasználás céljából előállított ODS-ek a Közösségen belül szabad forgalomba bocsáthatók, ezért ezeket az alapanyagként vagy reakcióközegként történő, laboratóriumi és analitikai felhasználás céljából előállított szabályozott anyagokat – az e rendelet által szabályozott egyéb felhasználásokba történő átcsoportosításuk elkerülése érdekében – meg kell különböztetni az egyéb felhasználásra előállított anyagoktól. Továbbá, a végfelhasználók tájékoztatása és e rendelet végrehajtásának elősegítése érdekében az ilyen anyagokat tartalmazó vagy azokon alapuló termékeket és berendezéseket a karbantartás és javítás során is ennek megfelelően kell címkézni.

(20)

A szabályozott anyagok légkörbe történő kibocsátásának csökkentése érdekében rendelkezni kell a használt szabályozott anyagok hasznosításáról és a szabályozott anyagok szivárgásának megelőzéséről.

(21)

A jegyzőkönyv jelentéstételi kötelezettséget ír elő az ODS-ek kereskedelméről. Meg kell ezért követelni az éves jelentéstételt a szabályozott anyagok előállítóitól, importőreitől és exportőreitől. Annak érdekében, hogy a Bizottság a jegyzőkönyvnek való megfelelés céljából ésszerűsíthesse a jelentéstételi eljárást, és megszüntethesse a folyamaton belüli párhuzamosságokat, a megsemmisítő létesítményeknek is célszerű közvetlenül a Bizottsághoz benyújtaniuk jelentésüket. A jegyzőkönyv szerinti jelentéstételi kötelezettségek megfelelő teljesítésének biztosítása és e kötelezettségek gyakorlati alkalmazásának javítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni a tagállamok és a vállalkozások jelentéstételi kötelezettségeinek módosítására. Tekintettel az internetalapú jelentéstételi eszközök várható fejlődésére, a Bizottságnak szükség szerint intézkedéseket kell kidolgoznia a jelentéstételi kötelezettségek kiigazítására, mihelyt megjelennek a releváns jelentéstételi eszközök.

(22)

Az egyéneknek a személyes adatok tagállamok általi feldolgozása tekintetében történő védelmét a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12), míg az egyéneknek a személyes adatok Bizottság általi feldolgozása tekintetében történő védelmét a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (13) szabályozza, különös tekintettel az adatfeldolgozás titkosságára és biztonságára, a Bizottságtól a tagállamokhoz történő személyiadat-átvitelre, a személyes adatok feldolgozásának jogszerűségére, valamint az érintetteknek a tájékoztatáshoz, a személyes adataikhoz való hozzáféréshez és az azok helyesbítéséhez való jogaira.

(23)

A tagállamoknak – kockázatalapú megközelítést alkalmazva – ellenőrzéseket kell végezniük, hogy biztosítsák e rendelet valamennyi rendelkezésének teljesítését, és ily módon kiszúrják a szabályozott anyagok törvénytelen kereskedelme és kibocsátása szempontjából legnagyobb kockázatot jelentő tevékenységeket. A tagállamokban végzett környezetvédelmi ellenőrzések minimumkövetelményeinek megállapításáról szóló, 2001. április 4-i 2001/331/EK európai parlamenti és tanácsi ajánlás (14) iránymutatást ad az ellenőrzések tagállamok általi elvégzéséhez.

(24)

Tekintettel az e rendelet hatálya alá tartozó ágazatokban végbemenő folyamatos innovációra, a Bizottságnak folyamatosan felül kell vizsgálnia e rendeletet, és adott esetben javaslatokat kell tennie, különösen az olyankor meghatározott mentességekre és derogációkra vonatkozóan, amikor a szabályozott anyagok alkalmazásának műszakilag és gazdaságilag megvalósítható alternatívái már rendelkezésre állnak, az ózonréteg védelmének további erősítése és egyúttal az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. A jegyzőkönyvnek való megfelelés biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a rendelet mellékleteit összhangba hozza a részes felek határozataival, különösen azokkal, amelyek a jóváhagyott megsemmisítési eljárásokra, a nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai felhasználásra szánt szabályozott anyagok forgalombahozatali feltételeire, valamint azokra a folyamatokra vonatkoznak, amelyek során a szabályozott anyagok reakcióközegként használhatóak fel.

(25)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (15) összhangban kell elfogadni.

(26)

Indokolt a Bizottságot felhatalmazni, különösen az alapanyagként, reakcióközegként, valamint laboratóriumi és analitikai célra történő felhasználás céljából előállított, forgalomba hozott vagy felhasznált szabályozott anyagok címkéi megjelenítésének és tartalmának meghatározására; a szabályozott anyagokat reakcióközegként használó folyamatokra vonatkozó III. melléklet módosítására, a reakcióközegként felhasználható vagy a reakcióközegként történő felhasználásból eredően kibocsátott szabályozott anyagok maximális mennyiségeinek módosítására; a szabályozott anyagok laboratóriumi és analitikai felhasználásra történő forgalomba hozatalára és további érétkesítésére vonatkozó feltételekről szóló V. melléklet módosítására; a laboratóriumi és analitikai felhasználásra szánt szabályozott anyagokra vonatkozó kvóták elosztására vonatkozó eljárás meghatározására; a VI. melléklet módosítására; a halonok kritikus felhasználásának használaton kívül helyezésére vonatkozó módosítások és időpontok elfogadására; a szabályozott anyagok vagy új anyagok és szabályozott anyagokat tartalmazó vagy azokon alapuló termékek és berendezések kereskedelmére vonatkozó kiegészítő felügyeleti intézkedések elfogadására; a jegyzőkönyv nem részes országából a szabályozott anyagok, valamint a szabályozott anyagokat tartalmazó vagy azokon alapuló termékek és berendezések Közösségen belüli szabad forgalomba bocsátására vonatkozó szabályok elfogadására; megsemmisítési technológiákra vonatkozó VII. melléklet módosítására; azon termékek és berendezések jegyzékének összeállítására, amelyeknél a bennük foglalt szabályozott anyagok megsemmisítést megelőző hasznosítása vagy előzetes hasznosítás nélküli megsemmisítése műszaki és gazdasági szempontból megoldhatónak tekinthető és ezért kötelező; a személyzet minimális szakképesítési követelményeinek elfogadására; azon technológiák és gyakorlatok listájának meghatározására, amelyeket a vállalkozásoknak kell használniuk a szabályozott anyagok bármilyen szivárgásának és kibocsátásának megakadályozása és minimálisra csökkentése érdekében; a II. melléklet új anyagokkal való kiegészítésére, valamint a tagállamokkal és vállalkozásokkal szemben támasztott jelentéstételi követelmények módosítására. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak, és e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására – többek között új, nem alapvető fontosságú elemekkel történő kiegészítése révén – irányulnak, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni.

(27)

A hulladékokról szóló, 2006. április 5-i 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) és a veszélyes hulladékokról szóló, 1991. december 12-i 91/689/EGK tanácsi irányelv (17) intézkedéseket ír elő a hulladékok környezetkímélő összegyűjtésére és eltávolítására, valamint a veszélyes hulladékok ellenőrzésére vonatkozóan. Ezzel összefüggésben külön figyelmet kell fordítani az építkezési és bontási hulladékokban, valamint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló, 2003. január 27-i 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (18) hatálya alá tartozó berendezésekben található ODS-ekre. A jegyzőkönyvnek megfelelően, kizárólag a részes felek által jóváhagyott technológiák alkalmazhatóak a szabályozott anyagok megsemmisítéséhez. A felek vonatkozó határozatait ezért be kell építeni ebbe a rendeletbe annak biztosítására, hogy kizárólag az említett technológiákat alkalmazzák, feltéve, hogy azok alkalmazása összeegyeztethető a hulladékokra vonatkozó közösségi és tagállami jogszabályokkal.

(28)

Rugalmas mechanizmust indokolt létrehozni az ózonlebontónak minősített anyagokra vonatkozó jelentéstételi kötelezettségek bevezetése, a környezeti hatásuk mértéke felmérésének lehetővé tétele, valamint annak biztosítása céljából, hogy a jelentős ózonlebontó potenciállal rendelkezőnek minősített anyagok ellenőrző intézkedések hatálya alá kerüljenek. Ebben az összefüggésben különös figyelmet kell szentelni a nagyon rövid élettartamú anyagok szerepének, különös tekintettel a 2006-os ENSZ Környezetvédelmi Program/Meteorológiai Világszervezet (UNEP/WMO) ózonértékelésére, amely megállapította, hogy az ilyen anyagok ózonlebontó potenciálja a korábban mérteknél nagyobb.

(29)

A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az e rendelet rendelkezéseinek megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat. E szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(30)

Mivel e rendelet célkitűzéseit, nevezetesen a Közösség, mint a jegyzőkönyvben részes fél kötelezettségeinek való megfelelés biztosítását és a globális hatású, határokon átnyúló környezeti probléma kezelését – az ODS-ek, valamint az azokat tartalmazó vagy azokon alapuló termékek és berendezések Közösségen belüli és azon kívüli kereskedelmének szabályozásával egyidejűleg – a tagállamok egyenként eljárva nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet az ózonréteget lebontó anyagok gyártására, behozatalára, kivitelére, forgalomba hozatalára, felhasználására, visszanyerésére, újrahasznosítására, regenerálására és megsemmisítésére, az ezekkel az anyagokkal kapcsolatos információ átadására, valamint az ezeket az anyagokat tartalmazó vagy azokon alapuló termékeknek és berendezéseknek a behozatalára, kivitelére, forgalomba hozatalára és felhasználására vonatkozó szabályokat állapít meg.

2. cikk

Hatály

Ez a rendelet a szabályozott anyagokra, új anyagokra, valamint a szabályozott anyagokat tartalmazó vagy azokon alapuló termékekre és berendezésekre vonatkozik.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„jegyzőkönyv”: az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 1987-es montreali jegyzőkönyv, annak legutóbbi módosításaival és kiigazításával;

2.

„fél”: bármely, a jegyzőkönyvben részes fél;

3.

„a jegyzőkönyvben nem részes állam”: egy adott szabályozott anyaggal kapcsolatban bármely olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet, amely nem vállalta, hogy magára nézve kötelezőnek tekinti a jegyzőkönyvnek a kérdéses anyagra vonatkozó rendelkezéseit;

4.

„szabályozott anyagok”: az I. mellékletben felsorolt anyagok, beleértve izomerjeiket is, akár önmagukban vagy keverékben, továbbá akár gyári új, visszanyert, újrahasznosított vagy regenerált anyagról legyen is szó;

5.

„klór-fluor-szénhidrogének”: az I. melléklet I. csoportjában felsorolt szabályozott anyagok, beleértve izomerjeiket is;

6.

„halonok”: az I. melléklet III. csoportjában felsorolt szabályozott anyagok, beleértve izomerjeiket is;

7.

„szén-tetraklorid”: az I. melléklet IV. csoportjában meghatározott szabályozott anyag;

8.

„metil-bromid”: az I. melléklet VI. csoportjában meghatározott szabályozott anyag;

9.

„klórozott-fluorozott szénhidrogének”: az I. melléklet VIII. csoportjában felsorolt szabályozott anyagok, beleértve izomerjeiket is;

10.

„új anyagok”: a II. mellékletben felsorolt anyagok, akár önmagukban vagy keverékben, továbbá akár gyári új, visszanyert, újrahasznosított vagy regenerált anyagokról legyen is szó;

11.

„alapanyag”: olyan szabályozott anyag vagy új anyag, amelynek eredeti összetétele egy kémiai átalakulás során teljes mértékben megváltozik, és amelynek kibocsátása jelentéktelen;

12.

„reakcióközeg”: a III. mellékletben felsorolt alkalmazásokban vegyi reakcióközegként használt szabályozott anyagok;

13.

„gyártó”: minden természetes vagy jogi személy, aki a Közösségen belül szabályozott anyagokat vagy új anyagokat állít elő;

14.

„gyártás”: a szabályozott anyagok vagy új anyagok gyártott mennyisége, beleértve a melléktermékként – szándékosan vagy véletlenül – gyártott mennyiséget is, kivéve, ha a mellékterméket a gyártási folyamat részeként vagy az e rendelet és a hulladékokra vonatkozó közösségi és nemzeti jogszabályok teljesítését biztosító, dokumentált eljárást követően ártalmatlanítják. Nem tekinthető „gyártottnak” a visszanyert, újrahasznosított vagy regenerált mennyiség, sem a termékekbe elenyésző mennyiségben elkerülhetetlenül bekerülő vagy a gyártás során kibocsátott, nem számottevő mennyiség;

15.

„ózonréteget lebontó potenciál” vagy „ODP”: az I. és II. mellékletben meghatározott szám, amely jelzi az egyes szabályozott anyagoknak vagy új anyagoknak az ózonrétegre gyakorolt potenciális hatását;

16.

„számított szint”: az a mennyiség, amely az egyes szabályozott anyagok mennyisége és a az ózonréteget lebontó potenciálja szorzataként, majd az eredmények összeadásával – az I. mellékletben szereplő szabályozott anyagok minden egyes csoportját illetően külön-külön – kerül meghatározásra;

17.

„ipari racionalizáció”: egy gyártó számított gyártási szintjének teljes vagy részleges áthelyezése egy másik gyártóhoz két szerződő fél között vagy egy tagállamon belül, a gazdasági hatékonyság javítása vagy gyárbezárások eredményeként fellépő, előre látható ellátási hiány pótlása érdekében;

18.

„import”: az e rendelet hatálya alá tartozó anyagok, termékek és berendezések behozatala a Közösség vámterületére, amennyiben a területre kiterjed a jegyzőkönyv tagállami ratifikációja, és e rendelet is alkalmazandó;

19.

„export”: az e rendelet hatálya alát tartozó olyan anyagoknak, termékeknek és berendezésnek a Közösség vámterületéről történő kilépése – amennyiben a területre kiterjed a jegyzőköny tagállam általi ratifikációja és e rendelet is –, amelyek rendelkeznek a közösségi áru státusával, vagy az e rendelet hatálya alá tartozó anyagok, termékek és berendezés újrakivitele, ha nem közösségi áru státusszal rendelkeznek;

20.

„forgalomba hozatal”: szabályozott anyagok vagy új anyagok vagy szabályozott anyagokat tartalmazó vagy azon alapuló termékek vagy berendezés harmadik felek részére ellenértékért vagy ingyenesen, a Közösség területén történő átadása vagy rendelkezésre bocsátása, beleértve a 450/2008/EK rendeletben említett, a Közösségen belüli szabad forgalomba történő bocsátást is. Ingatlan vagy közlekedési eszköz részét képező termékek vagy berendezés tekintetében ez kizárólag a Közösségen belül első alkalommal történő átadást vagy rendelkezésre bocsátást jelenti;

21.

„felhasználás”: a szabályozott vagy új anyagok felhasználása termékek vagy berendezések gyártásánál, karbantartásánál vagy javításánál, beleértve az újratöltést is, vagy más folyamatok során;

22.

„hőszivattyú”: olyan készülék vagy létesítmény, amely alacsony hőfokon hőt von ki a levegőből, vízből vagy földből, és hőt szolgáltat;

23.

„visszanyerés”: a szabályozott anyagok összegyűjtése és tárolása termékekből és berendezésekből vagy tartályokból a karbantartás vagy javítás során, vagy az eltávolítást megelőzően;

24.

„újrahasznosítás”: a visszanyert szabályozott anyag ismételt felhasználása alapszintű tisztítási folyamatot követően;

25.

„regenerálás”: a visszanyert szabályozott anyag újrafeldolgozása a gyári új anyagnak megfelelő teljesítményszint elérése érdekében, tekintettel a felhasználási célra;

26.

„vállalkozás”: olyan természetes vagy jogi személy, aki:

a)

szabályozott vagy új anyagot gyárt, visszanyer, újrahasznosít, regenerál, felhasznál vagy megsemmisít;

b)

ilyen anyagokat importál;

c)

ilyen anyagokat exportál;

d)

ilyen anyagokat forgalomba hoz; vagy

e)

szabályozott anyagot tartalmazó hűtő-, légkondicionáló vagy hőszivattyú-berendezést vagy tűzvédelmi rendszereket üzemeltet;

27.

„karanténalkalmazások”: olyan kezelések, amelyek karanténkártevők (beleértve a betegségeket is) behurcolásának, megtelepedésének vagy elszaporodásának megelőzésére vagy ezek hatósági ellenőrzésére irányulnak, és ahol:

a hatósági ellenőrzést egy nemzeti növény-, állat- vagy környezetvédelmi vagy egészségügyi hatóság folytatja le, vagy engedélyezi,

karanténkártevők: potenciális jelentőséggel bíró kártevők az általuk veszélyeztetett területekre nézve, ahol még nem fordulnak elő, vagy előfordulnak, de nem terjedtek el széles körben, és hatósági ellenőrzés alatt állnak;

28.

„szállítás előtti alkalmazások”: nem karantén célú alkalmazások, amelyeket a kivitelt megelőző 21 napot meg nem haladó időn belül hajtanak végre az importáló ország hatósági követelményei vagy az exportáló ország 1995. december 7. előtt hatályos hatósági követelményeinek teljesítése céljából. A hatósági követelmények azok, amelyeket a nemzeti növény- vagy állatvédelmi, környezetvédelmi, egészségügyi vagy terméktárolást felügyelő hatóságok hajtanak végre vagy engedélyeznek;

29.

„szabályozott anyagokon alapuló termékek és berendezések”: olyan termékek és berendezések, amelyek szabályozott anyagok nélkül nem működnek, kivéve azokat a termékeket és berendezéseket, amelyeket szabályozott anyagok gyártására, feldolgozására, visszanyerésére, újrahasznosítására, regenerálására vagy ártalmatlanítására használnak;

30.

„gyári új anyagok”: korábban nem használt anyagok;

31.

„termékek és berendezések”: minden termék és berendezés, kivéve a szabályozott anyagok szállítására vagy tárolására használt tartályokat.

II. FEJEZET

TILALMAK

4. cikk

Szabályozott anyagok gyártása

A szabályozott anyagok gyártása tilos.

5. cikk

A szabályozott anyagok forgalomba hozatala és felhasználása

(1)   A szabályozott anyagok forgalomba hozatala és felhasználása tilos.

(2)   A10. cikkben és a 11. cikk (2) bekezdésében említett laboratóriumi és analitikai felhasználások kivételével, szabályozott anyagok nem hozhatók forgalomba nem utántölthető tartályban.

(3)   Ez a cikk nem alkalmazandó a termékekben és berendezésekben lévő szabályozott anyagokra.

6. cikk

Szabályozott anyagokat tartalmazó vagy azokon alapuló termékek és berendezések forgalomba hozatala

(1)   A szabályozott anyagokat tartalmazó vagy azokon alapuló termékek és berendezések forgalomba hozatala tilos, azoknak a termékeknek és berendezéseknek a kivételével, amelyek esetében a szabályozott anyag felhasználását a 10. cikkel, a 11. cikk (2) bekezdésével vagy a 13. cikkel összhangban, vagy a 2037/2000/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése alapján engedélyezték.

(2)   A 13. cikk (1) bekezdésében említett felhasználások kivételével, tilos a halontartalmú tűzvédelmi rendszerek és tűzoltó készülékek használata, és azokat használaton kívül kell helyezni.

III. FEJEZET

MENTESSÉGEK ÉS ELTÉRÉSEK

7. cikk

Szabályozott anyagok alapanyagként történő gyártása, forgalomba hozatala és felhasználása

(1)   A 4. és 5. cikktől eltérve, a szabályozott anyagok alapanyagként gyárthatóak, forgalomba hozhatóak és felhasználhatóak.

(2)   Az alapanyagként előállított vagy forgalomba hozott szabályozott anyagok kizárólag ilyen célra használhatók fel. 2010. július 1-jétől az ilyen anyagokat tartalmazó tartályokat olyan címkével kell ellátni, amely egyértelműen utal arra, hogy az anyag kizárólag alapanyagként használható fel. Ahol az ilyen anyagokat a 67/548/EGK irányelvnek, az 1999/45/EK irányelvnek vagy az 1272/2008/EK rendeletnek megfelelően címkével kell ellátni, ezen utalást fel kell tüntetni a szóban forgó irányelvekben említett címkén vagy a címke kiegészítő információt tartalmazó részében, a szóban forgó rendelet 25. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint.

A Bizottság meghatározhatja az alkalmazandó címke formáját és tartalmát. Ezeket az intézkedéseket, amelyek e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek – többek között kiegészítéssel történő – módosítására irányulnak, a 25. cikk (3) bekezdésében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

8. cikk

Reakcióközegként használt szabályozott anyagok gyártása, forgalomba hozatala és felhasználása

(1)   A 4. és 5. cikktől eltérve, a szabályozott anyagok reakcióközegként gyárthatók, forgalomba hozhatók és felhasználhatók.

(2)   A szabályozott anyagok reakcióközegként kizárólag az 1997. szeptember 1-jén már meglévő létesítményekben, elhanyagolható kibocsátás esetén használhatók.

(3)   A reakcióközegként előállított vagy forgalomba hozott szabályozott anyagok kizárólag ilyen célra használhatók fel. 2010. július 1-jétől az ilyen anyagokat tartalmazó tartályokat olyan címkével kell ellátni, amely egyértelműen utal arra, hogy az anyagok kizárólag reakcióközegként használhatók fel. Ahol az ilyen anyagokat a 67/548/EGK irányelvnek, az 1999/45/EK irányelvnek vagy az 1272/2008/EK rendeletnek megfelelően címkével kell ellátni, ezen utalást fel kell tüntetni a szóban forgó irányelvekben említett címkén vagy a címke kiegészítő információt tartalmazó részében, a szóban forgó rendelet 25. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint.

A Bizottság meghatározhatja az alkalmazandó címke formáját és tartalmát. Ezeket az intézkedéseket, amelyek e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek – többek között kiegészítéssel történő – módosítására irányulnak, a 25. cikk (3) bekezdésében meghatározott ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4)   A Bizottság – a 25. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárással összhangban – adott esetben összeállítja azoknak a vállalkozásoknak a jegyzékét, amelyekben a szabályozott anyagok reakcióközegként való felhasználása engedélyezett, meghatározva a feltöltéshez vagy reakcióközegként fogyasztásra felhasználható maximális mennyiségeket, valamint a kibocsátási szinteket minden egyes érintett vállalkozás számára.

A Közösségen belül reakcióközegként felhasználható szabályozott anyagok maximális mennyisége nem haladhatja meg az évi 1 083 metrikus tonnát.

A reakcióközegként való használat során kibocsátott szabályozott anyagok maximális mennyisége a Közösségen belül nem haladhatja meg az évi 17 metrikus tonnát.

(5)   Az új információk vagy a műszaki fejlődés vagy a felek által hozott döntések fényében a Bizottság adott esetben:

a)

módosítja a III. mellékletet;

b)

módosítja a reakcióközegként felhasználható vagy a reakcióközegként történő felhasználás során kibocsátott szabályozott anyagoknak a (4) bekezdés második és harmadik albekezdésében említett maximális mennyiségét.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 25. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

9. cikk

A megsemmisítésre vagy regenerálásra szánt szabályozott anyagok, valamint a megsemmisítésre szánt szabályozott anyagokat tartalmazó vagy azokon alapuló termékek és berendezések forgalomba hozatala

Az 5. és 6. cikktől eltérve, a szabályozott anyagok, valamint a szabályozott anyagokat tartalmazó vagy azokon alapuló termékek és berendezések a Közösségen belüli megsemmisítés céljából forgalomba hozhatók, a 22. cikk (1) bekezdésében említett megsemmisítési követelményekkel összhangban. Szabályozott anyagok a Közösségen belüli regenerálás céljából is forgalomba hozhatók.

10. cikk

Szabályozott anyagok nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai felhasználása a klórozott-fluorozott szénhidrogének kivételével

(1)   A 4. és az 5. cikktől eltérve, a klórozott-fluorozott szénhidrogéneken kívüli szabályozott anyagok nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai célra előállíthatók, forgalomba hozhatók és felhasználhatók, az ezen cikk szerinti nyilvántartásba vétel és engedélyezés esetén.

(2)   A Bizottság a 25. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárással összhangban adott esetben meghatározza azokat a nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai felhasználási célokat, amelyekre vonatkozóan a szabályozott anyagok – kivéve a klórozott-fluorozott szénhidrogéneket – termelését és behozatalát a Közösségben engedélyezni lehet, a vonatkozó mennyiségeket, a mentesség érvényességi időtartamát és azokat a felhasználókat, akik ezzel a nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai felhasználással élhetnek.

(3)   A nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai célra előállított vagy forgalomba hozott szabályozott anyagok kizárólag ilyen célra használhatók fel. 2010. július 1-jétől az ilyen anyagokat tartalmazó tartályokat olyan címkével kell ellátni, amely egyértelműen jelzi, hogy az anyagokat kizárólag laboratóriumi és analitikai célra lehet felhasználni. Ahol az ilyen anyagokat a 67/548/EGK irányelvnek, az 1999/45/EK irányelvnek vagy az 1272/2008/EK rendeletnek megfelelően címkével kell ellátni, az ilyen utalást fel kell tüntetni a szóban forgó irányelvekben említett címkén vagy a címke kiegészítő információt tartalmazó részében, a szóban forgó rendelet 25. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint.

A Bizottság meghatározhatja az alkalmazandó címke formáját és tartalmát. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 25. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az első albekezdésben említett szabályozott anyagok kizárólag az V. mellékletben foglalt feltételekkel hozhatók forgalomba és értékesíthetők tovább. A Bizottság módosíthatja az említett mellékletet. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására vonatkozó intézkedéseket a 25. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(4)   Valamennyi vállalkozásnak, amely a klórozott-fluorozott szénhidrogéneken kívüli szabályozott anyagot nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai célra használ, kérnie kell nyilvántartásba vételét a Bizottságnál a felhasznált anyagok, a felhasználási cél, a becsült éves felhasználási mennyiség és az érintett anyagok beszállítóinak feltüntetésével, valamint frissítenie kell ezeket az adatokat, ha azokban változás következik be.

(5)   A Bizottság által kiadott közleményben meghatározott határidőig a (4) bekezdésben említett vállalkozásokat ellátó, illetve a szabályozott anyagokat saját célra felhasználó gyártók és importőrök értesítik a Bizottságot a közleményben megadott időtartamra tervezett igényükről a szükségesnek ítélt szabályozott anyagok jellegének és mennyiségének megjelölésével.

(6)   A Bizottság engedélyeket bocsát ki nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai célra gyártott vagy behozott, a klórozott-fluorozott szénhidrogénektől eltérő szabályozott anyagok gyártói és importőrei részére, és tájékoztatja őket arról a felhasználásról, amelyre vonatkozóan engedéllyel rendelkeznek, valamint azokról az anyagokról és anyagmennyiségről, amelyek forgalomba hozatala vagy saját célra történő felhasználása számukra engedélyezett. Az egyes gyártóknak és importőröknek kiadott engedélyben engedélyezett éves mennyiség nem haladhatja meg a gyártók és importőrök számára 2007 és 2009 között, nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai célra engedélyezett szabályozott anyagok számított szintje éves átlagának 130 %-át.

Az engedélyezett éves összmennyiség – beleértve a klórozott-fluorozott szénhidrogénekre a 11. cikk (2) bekezdése szerint kiadott engedélyekben megjelölt összmennyiséget is – nem haladhatja meg a 110 ODP tonnát. A fennmaradó mennyiségek kioszthatók azon gyártóknak és importőröknek, amelyek 2007 és 2009 között nem hoztak forgalomba vagy nem használtak fel szabályozott anyagokat saját elszámolásra, nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai célokra.

A Bizottság mechanizmust dolgoz ki a kvóták gyártók és importőrök közötti elosztására. Ezeket az intézkedéseket, amelyek e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek – többek között kiegészítéssel történő – módosítására irányulnak, a 25. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni.

(7)   Valamely gyártó számára annak a tagállamnak az illetékes hatósága, amelyben a szóban forgó gyártó a termelést folytatja, engedélyezheti az (1) bekezdésben meghatározott szabályozott anyagok termelését, a (6) bekezdéssel összhangban engedélyezett igények kielégítése céljából.

Az érintett tagállam illetékes hatósága előzetesen tájékoztatja a Bizottságot arról, hogy ilyen engedélyt áll szándékában kibocsátani.

(8)   Amennyiben a jegyzőkönyv lehetővé teszi, annak a tagállamnak az illetékes hatósága, amelyben a szóban forgó gyártó a termelést folytatja, a gyártó számára engedélyezheti a (6) bekezdésben meghatározott számított termelési szintek teljesítését vagy túllépését, a részes felek általi, a nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai célú felhasználások kérelmükre történő kielégítése érdekében.

Az érintett tagállam illetékes hatósága előzetesen tájékoztatja a Bizottságot arról, hogy ilyen engedélyt áll szándékában kibocsátani.

11. cikk

A klórozott-fluorozott szénhidrogének gyártása, forgalomba hozatala és felhasználása, valamint az azokat tartalmazó vagy azokon alapuló termékek és berendezések forgalomba hozatala

(1)   A 4. cikktől eltérve, a klórozott-fluorozott szénhidrogének gyárthatók, feltéve, hogy minden gyártó biztosítja a következőket:

a)

a klórozott-fluorozott szénhidrogének termelésének számított szintje a 2010. január 1-jétől2010. december 31-ig tartó időszakban, és azt követően 2013. december 31-ig minden 12 hónapos időszakban nem haladja meg a klórozott-fluorozott szénhidrogén-termelés 1997-ben számított szintjének 35 %-át;

b)

a klórozott-fluorozott szénhidrogének termelésének számított szintje a 2014. január 1-jétől2014. december 31-ig tartó időszakban, és azt követően 2016. december 31-ig minden 12 hónapos időszakban nem haladja meg a klórozott-fluorozott szénhidrogén-termelés 1997-ben számított szintjének 14 %-át;

c)

a klórozott-fluorozott szénhidrogének termelésének számított szintje a 2017. január 1-jétől2017. december 31-ig tartó időszakban, és azt követően 2019. december 31-ig minden 12 hónapos időszakban nem haladja meg a klórozott-fluorozott szénhidrogén-termelés 1997-ben számított szintjének 7 %-át;

d)

2019. december 31. után nem gyárt klórozott-fluorozott szénhidrogént.

(2)   A 4. cikktől és az 5. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a klórozott-fluorozott szénhidrogének gyárthatók, forgalomba hozhatóak és felhasználhatóak laboratóriumi és analitikai célokra.

A 10. cikk (3)–(7) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.

(3)   Az 5. cikktől eltérve, 2014. december 31-ig a regenerált klórozott-fluorozott szénhidrogének forgalomba hozhatók és felhasználhatók a már meglévő hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések karbantartásához és javításához, feltéve, hogy a tartályon elhelyezett címkén feltüntetik, hogy az anyagot regenerálták, valamint ellátják a gyártási tételszámra és a regeneráló létesítmény nevére és címére vonatkozó információval.

(4)   2014. december 31-ig az újrahasznosított klórozott-fluorozott szénhidrogének felhasználhatók a már meglévő hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezések karbantartásához és javításához, feltéve, hogy az anyagokat hasonló berendezésből nyerték vissza, és azokat kizárólag az a vállalkozás használhatja fel, amely a visszanyerést karbantartás vagy javítás részeként végezte el, vagy amelynek részére a visszanyerést karbantartás vagy javítás részeként végezték el.

(5)   Az 5. cikktől eltérve, a klórozott-fluorozott szénhidrogének újracsomagolás és későbbi kivitel céljára 2019. december 31-ig forgalomba hozhatók. Minden vállalkozásnak, amely klórozott-fluorozott szénhidrogének újracsomagolásával és későbbi kivitelével foglalkozik, kérnie kell nyilvántartásba vételét a Bizottságnál az érintett szabályozott anyagok, a becsült éves szükségletük és az érintett anyagok beszállítóinak megjelölésével, valamint frissítenie kell ezeket az adatokat, ha azokban változás következik be.

(6)   Amennyiben a karbantartáshoz és javításhoz regenerált vagy újrahasznosított klórozott-fluorozott szénhidrogént használnak, az érintett hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezést el kell látni a felhasznált anyag típusát, a berendezésben található mennyiségét feltüntető, valamint az 1272/2008/EK rendelet I. mellékletében az ózonrétegre károsnak minősülő anyagok vagy keverékek tekintetében meghatározott címkézési elemeket tartalmazó címkével.

(7)   A (4) bekezdésben említett, 3 kg vagy annál több töltőfolyadékot tartalmazó berendezéseket üzemeltető vállalkozásoknak nyilvántartást kell vezetniük a visszanyert és hozzáadott anyagok mennyiségéről és típusáról, valamint a karbantartást vagy javítást végző cégről vagy technikusról.

A regenerált vagy újrahasznosított klórozott-fluorozott szénhidrogéneket karbantartási vagy javítási célból felhasználó vállalkozások nyilvántartást vezetnek a regenerált klórozott-fluorozott szénhidrogéneket biztosító beszállítóikról és az újrahasznosított klórozott-fluorozott szénhidrogének eredetéről.

(8)   Az 5. és 6. cikktől eltérve, a Bizottság valamely tagállam illetékes hatóságának kérelmére, a 25. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárással összhangban határozott ideig mentességet engedélyezhet a klórozott-fluorozott szénhidrogének, valamint az azokat tartalmazó vagy azokon alapuló termékek és berendezések felhasználásának és forgalomba hozatalának lehetővé tétele érdekében, ha bizonyítást nyer, hogy egy adott felhasználásra műszakilag és gazdaságilag életképes alternatív anyagok vagy technológiák nem állnak rendelkezésre, vagy nem alkalmazhatók.

A mentesség nem engedélyezhető a 2019. december 31-én túlnyúló időtartamra.

12. cikk

Metil-bromid karantén- és szállítás előtti alkalmazásai és vészhelyzeti felhasználásai

(1)   Az 5. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a metil-bromid kivitelre szánt termékek kezelésére szolgáló, karantén- és szállítás előtti alkalmazások céljára, 2010. március 18-ig forgalomba hozható, feltéve, hogy a metil-bromid forgalomba hozatalát és felhasználását a nemzeti jog a 91/414/EGK irányelvvel és a 98/8/EK irányelvvel összhangban engedélyezi.

A metil-bromidot kizárólag az érintett tagállam illetékes hatósága által jóváhagyott létesítményben lehet felhasználni, továbbá – amennyiben gazdaságilag és műszakilag kivitelezhető – azzal a feltétellel, hogy a szállítmányból kibocsátott metil-bromid legalább 80 %-át vissza kell nyerni.

(2)   A vállalkozások által forgalomba hozott vagy saját céljaikra felhasznált metil-bromid számított szintje nem haladhatja meg a 45 ODP tonnát a 2010. január 1. és 2010. március 18. közötti időszakban.

Minden vállalkozás gondoskodik arról, hogy az általa karantén vagy szállítást megelőző kezelés céljából forgalomba hozott vagy saját célra felhasznált metil-bromid számított szintje ne haladja meg azon átlagos metil-bromid szint 21 %-át, amelyet karantén vagy szállítás előtti kezelés céljából 2005 és 2008 között forgalomba hoztak, vagy saját célra felhasználtak.

(3)   Szükséghelyzetben, ha bizonyos növénybetegségek vagy kártevők váratlan elszaporodása ezt szükségessé teszi, a Bizottság valamely tagállam illetékes hatóságának kérésére engedélyezheti a metil-bromid ideiglenes gyártását, forgalomba hozatalát és felhasználását, feltéve, hogy a metil-bromid forgalomba hozatalát és felhasználását a 91/414/EGK irányelv és a 98/8/EK irányelv engedélyezi.

Az ilyen engedély 120 napot meg nem haladó időszakra és 20 metrikus tonnát meg nem haladó mennyiségre vonatkozik, és meghatározza a felhasználás alatti kibocsátás csökkentése céljából meghozandó intézkedéseket.

13. cikk

A halonok kritikus felhasználása és a halont tartalmazó berendezések használaton kívül helyezése

(1)   Az 5. cikk (1) bekezdésétől eltérve, a halonok a VI. mellékletben foglalt kritikus felhasználási célokra forgalomba hozhatók és felhasználhatók. Halonokat csak az érintett tagállamok illetékes hatóságai által a kritikus felhasználási célokra szánt halonok tárolására felhatalmazott vállalkozások hozhatnak forgalomba.

(2)   A Bizottság felülvizsgálja a VI. mellékletet, és adott esetben módosításokat és menetrendet fogad el a kritikus felhasználások fokozatos megszüntetésére, meghatározva az új alkalmazások bevezetésének és a már meglévő alkalmazások használata megszüntetésének időpontját, figyelembe véve a környezet és az egészség szempontjából elfogadható, technikailag és gazdaságilag kivitelezhető alternatívák elérhetőségét.

Ezeket az intézkedéseket, amelyek e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek – többek között kiegészítéssel történő – módosítására irányulnak, a 25. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni.

(3)   Az (1) bekezdésben említett célokra felhasznált, halont tartalmazó tűzvédelmi rendszereket és tűzoltó készülékeket a VI. mellékletben rögzítendő időpontokig használaton kívül kell helyezni.

(4)   A Bizottság – egy tagállam illetékes hatóságának kérelmére és a 25. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárással összhangban – engedélyezheti a már meglévő alkalmazások használata megszüntetésének vagy új alkalmazások bevezetésének időpontjától való eltérést, feltéve, hogy ezeket a határidőket a (2) bekezdéssel összhangban a VI. melléklet tartalmazza, ha bizonyítást nyer, hogy nem áll rendelkezésre műszakilag és gazdaságilag kivitelezhető alternatíva.

14. cikk

Jogok átruházása és ipari racionalizáció

(1)   A szabályozott anyagok forgalmazására vagy saját célra történő felhasználására jogosult gyártók vagy importőrök ezt a jogot az e cikkel összhangban meghatározott érintett anyagcsoportra vonatkozóan, teljes egészében vagy részben átruházhatják a kérdéses anyagcsoport Közösségen belüli bármely más gyártójára vagy importőrére. Erről az átruházásról a Bizottságot előzetesen tájékoztatni kell. A forgalmazás vagy felhasználás jogának átruházásából nem következik további jog a gyártásra vagy behozatalra.

(2)   Amennyiben a jegyzőkönyv lehetővé teszi, annak a tagállamnak az illetékes hatósága, amelyben a szóban forgó gyártó a termelést folytatja, a gyártó számára engedélyezheti a 10. cikkben és a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott számított termelési szintek túllépését az érintett tagállamon belüli ipari racionalizáció céljából, feltéve, hogy a kérdéses tagállam számított termelési szintje nem haladja meg a belföldi gyártók számára a 10. cikkben és a 11. cikk (2) bekezdésében, a kérdéses időszakokra meghatározott számított termelési szintek összegét. Az érintett tagállam illetékes hatósága előzetesen tájékoztatja a Bizottságot arról, hogy ilyen engedélyt szándékozik kibocsátani.

(3)   Amennyiben a jegyzőkönyv lehetővé teszi, a Bizottság, egyetértésben annak a tagállamnak az illetékes hatóságával, amelyben a szóban forgó gyártó a termelést folytatja, a gyártó számára engedélyezheti a 10. cikkben és a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott számított termelési szintek túllépését a tagállamok közötti ipari racionalizáció céljából, feltéve, hogy az érintett tagállamok összesített számított termelési szintje nem haladja meg a belföldi gyártóik számára a 10. cikkben és a 11. cikk (2) bekezdésében, a kérdéses időszakokra meghatározott számított termelési szintek összegét. Annak a tagállamnak az illetékes hatósága részéről, amelyben a termelést csökkenteni kívánják, szintén szükség van a beleegyezésre.

(4)   Amennyiben a jegyzőkönyv lehetővé teszi, a Bizottság, egyetértésben mind annak a tagállamnak az illetékes hatóságával, amelyben a szóban forgó gyártó a termelést folytatja, mind a jegyzőkönyvben részes érintett harmadik ország kormányával, engedélyezheti valamely gyártó számára a 10. cikkben és a 11. cikk (2) bekezdésében meghatározott számított termelési szintek összevonását a jegyzőkönyv alapján és a kérdéses gyártóra vonatkozó nemzeti jogszabályok szerint egy, a jegyzőkönyvben részes harmadik ország területén engedélyezett termelési szintekkel, ipari racionalizáció céljából, feltéve, hogy a két gyártó összesített számított termelési szintje nem haladja meg a közösségi gyártó számára a 10. cikk és a 11. cikk (2) bekezdése szerint megengedett termelési szintek, valamint a jegyzőkönyv és a vonatkozó nemzeti jogszabályok alapján, a jegyzőkönyvben részes harmadik ország gyártója számára engedélyezett számított termelési szintek összegét.

IV. FEJEZET

KERESKEDELEM

15. cikk

Szabályozott anyagok vagy azokat tartalmazó vagy azokon alapuló termékek és berendezések behozatala

(1)   A szabályozott anyagok vagy, a személyes használati tárgyak kivételével, a szabályozott anyagokat tartalmazó vagy azokon alapuló termékek és berendezések behozatala tilos.

(2)   Az (1) bekezdésben megállapított tilalom nem vonatkozik a következők behozatalára:

a)

szabályozott anyagok, amelyeket a 10. cikkben és a 11. cikk (2) bekezdésében említett laboratóriumi és analitikai célra használnak fel;

b)

szabályozott anyagok, amelyeket alapanyagként használnak fel;

c)

szabályozott anyagok, amelyeket reakcióközegként használnak fel;

d)

olyan szabályozott anyagok, amelyeket a 22. cikk (2) bekezdésében említett technológiákkal történő megsemmisítésre szánnak;

e)

2019. december 31-ig újracsomagolásra, és azt követően olyan részes fél számára legkésőbb a következő naptári év december 31-ig történő újrakivitelre szánt klórozott-fluorozott szénhidrogének, ahol nem tiltott az adott klórozott-fluorozott szénhidrogén fogyasztása vagy importja;

f)

olyan metil-bromid, amelyet a 12. cikk (3) bekezdésében említett vészhelyzeti felhasználásra, illetve 2014. december 31-ig karantén és szállítás előtti alkalmazások céljára szolgáló újracsomagolásra, és azt követően újrakivitelre szánnak, feltéve, hogy az újrakivitelre a behozatal évében kerül sor;

g)

visszanyert, újrahasznosított vagy regenerált halonok, azzal a feltétellel, hogy azokat kizárólag a 13. cikk (1) bekezdésében említett kritikus felhasználásra olyan vállalkozások importálják, amelyek a kritikus felhasználási célokra szánt halonok tárolására a tagállam illetékes hatóságától engedélyt kaptak;

h)

olyan megsemmisítésre szánt szabályozott anyagokat tartalmazó vagy ilyen anyagokon alapuló termékek és berendezések, amelyeket adott esetben a 22. cikk (2) bekezdésében említett technológiával állítottak elő;

i)

olyan termékek és berendezések, amelyek a 10. cikkben és a 11. cikk (2) bekezdésében említett laboratóriumi és analitikai felhasználási célokra való alkalmasságuk érdekében tartalmaznak szabályozott anyagokat vagy alapulnak azokon;

j)

olyan termékek és berendezések, amelyek a 13. cikk (1) bekezdésében említett kritikus felhasználási célokra való alkalmasságuk érdekében tartalmaznak halonokat vagy alapulnak azokon;

k)

olyan, klórozott-fluorozott szénhidrogéneket tartalmazó termékek és berendezések, amelyek forgalomba hozatalát a 11. cikk (5) bekezdésének megfelelően engedélyezték.

(3)   A (2) bekezdésben említett behozataloknak – kivéve a Közösség vámterületén keresztül történő árutovábbítás céljából történő behozatalt vagy a 450/2008/EK rendeletben említett, átmeneti megőrzési, vámraktározási vagy vámszabad területi eljárás alá vont behozatalt, amennyiben az legfeljebb 45 napig marad a Közösség vámhatárain belül, és azt a továbbiakban nem bocsátják a Közösségben szabad forgalomba, nem semmisítik meg vagy dolgozzák fel – feltétele az importengedély bemutatása. Ezeket az engedélyeket a Bizottság adja ki a 16. és 20. cikknek való megfelelés ellenőrzését követően.

16. cikk

Behozott szabályozott anyagok Közösségen belüli szabad forgalomba bocsátása

(1)   A behozott szabályozott anyagok szabad forgalomba hozatala mennyiségi korlátokhoz kötött. A 2010. január 1-jétőldecember 31-ig terjedő időszakra, és minden ezt követő 12 hónapos időszakra vonatkozóan a Bizottság állapítja meg ezeket a korlátokat és utalja ki a kvótákat a vállalkozások számára a 25. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárással összhangban.

Az első albekezdésben említett kvóták csak az alábbi anyagokra adhatók ki:

a)

szabályozott anyagok, ha azokat a 10. cikkben, a 11. cikk (2) bekezdésében és a 13. cikkben említett laboratóriumi és analitikai vagy kritikus alkalmazásokra használják;

b)

szabályozott anyagok, ha azokat alapanyagként használják;

c)

szabályozott anyagok, ha azokat reakcióközegként használják.

(2)   A Bizottság által kiadott közleményben meghatározott határidőig az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett anyagok importőrei értesítik a Bizottságot előrelátható igényükről a szükségesnek ítélt szabályozott anyagok jellegének és mennyiségének feltüntetésével. E nyilatkozatok alapján a Bizottság mennyiségi korlátokat állapít meg az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában említett anyagok behozatalára vonatkozóan.

17. cikk

Szabályozott anyagok vagy szabályozott anyagokat tartalmazó vagy azokon alapuló termékek és berendezések kivitele

(1)   A szabályozott anyagok vagy, a személyes használati tárgyak kivételével, a szabályozott anyagokat tartalmazó vagy azokon alapuló termékek és berendezések kivitele tilos.

(2)   Az (1) bekezdésben említett tilalom nem vonatkozik az alábbi anyagok exportjára:

a)

a 10. cikkben említett, nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai alkalmazásokra felhasznált szabályozott anyagok;

b)

alapanyagként felhasználandó szabályozott anyagok;

c)

reakcióközegként felhasználandó szabályozott anyagok;

d)

a 10. cikk (7) bekezdésével összhangban gyártott vagy a 15. cikk (2) bekezdésének h) vagy i) pontja alapján importált szabályozott anyagokat tartalmazó vagy azokon alapuló termékek és berendezések;

e)

visszanyert, újrahasznosított vagy regenerált, a 13. cikk (1) bekezdésében említett kritikus alkalmazásokra valamely tagállam illetékes hatósága által engedélyezett vállalkozások által tárolt halonok, valamint a kritikus alkalmazások kielégítése érdekében halont tartalmazó vagy azon alapuló termékek és berendezések;

f)

gyári új vagy regenerált, a megsemmisítést kivéve, más alkalmazásokra szánt klórozott-fluorozott szénhidrogének;

g)

2014. december 31-ig a karantén és szállítás előtti kezelések céljából újraexportált metil-bromid;

h)

klór-fluor-szénhidrogének a 2037/2000/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése alapján engedélyezett felhasználásával előállított adagolószelepes inhalátorok.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve, a Bizottság valamely tagállam illetékes hatóságának kérelmére és a 25. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárással összhangban engedélyezheti a klórozott-fluorozott szénhidrogéneket tartalmazó termékek és berendezések kivitelét, ha bizonyítást nyer, hogy az adott árucikk gazdasági értékére és várható hátralévő élettartamára tekintettel, a kiviteli tilalom aránytalanul nagy terhet róna az exportőrre. E kivitelnek feltétele a Bizottság általi előzetes értesítés az importáló ország számára.

(4)   A (2) és (3) bekezdésben említett kivitel engedélyhez kötött, kivéve a 450/2008/EK rendeletben említett, a Közösség vámterületén keresztüli árutovábbítást vagy átmeneti tárolási, vámraktározási vagy vámszabad területi eljárást követő újrakivitelt, feltéve, hogy az újrakivitelre a behozataltól számított 45 napon belül kerül sor. Ezt a kiviteli engedélyt a Bizottság adja ki a vállalkozásoknak a 20. cikknek való megfelelés ellenőrzését követően.

18. cikk

Behozatali és kiviteli engedélyezés

(1)   A Bizottság elektronikus engedélyezési rendszert hoz létre és működtet, és a beérkezéstől számított 30 napon belül határoz az engedélyre irányuló kérelmekről.

(2)   A 15. és 17. cikkben említett engedélyezési kérelmeket az (1) bekezdésben említett rendszer alkalmazásával kell benyújtani. A kérelem benyújtását megelőzően a vállalkozásoknak nyilvántartásba kell vetetniük magukat a rendszerben.

(3)   Az engedély iránti kérelemben fel kell tüntetni a következőket:

a)

az importőr és az exportőr neve és címe;

b)

az exportáló és importáló ország;

c)

szabályozott anyagok importja vagy exportja esetén a szabályozott anyagok leírása, beleértve:

i.

a kereskedelmi megnevezést;

ii.

a IV. mellékletben meghatározott leírást és a Kombinált Nómenklatúra szerinti kódot;

iii.

azt, hogy az anyag gyári új, visszanyert, újrahasznosított vagy regenerált-e;

iv.

az anyag mennyiségét metrikus kilogrammban;

v.

a halonok esetében nyilatkozatot arról, hogy behozatalukra vagy kivitelükre egy, a 13. cikk (1) bekezdésében említett kritikus alkalmazás kielégítése céljából kerül sor, megjelölve, hogy mely alkalmazásról van szó;

d)

a szabályozott anyagokat tartalmazó vagy azokon alapuló termékek és berendezések importja és exportja esetén:

i.

a termékek és a berendezés típusa és jellege;

ii.

megszámlálható tételek esetében az egységek száma, és minden egyes szabályozott anyag leírása és egységenkénti mennyisége, metrikus kilogrammban kifejezve;

iii.

nem megszámlálható tételek esetében a termék összmennyisége, és minden egyes szabályozott anyag leírása és nettó összmennyisége, metrikus kilogrammban kifejezve;

iv.

a termékek és berendezések végső rendeltetési helye szerinti ország/országok;

v.

az, hogy a szabályozott anyag gyári új, újrahasznosított, visszanyert vagy regenerált-e;

vi.

halont tartalmazó vagy azon alapuló termékek és berendezések importja és exportja esetében nyilatkozat arról, hogy behozatalukra vagy kivitelükre egy, a 13. cikk (1) bekezdésében említett kritikus alkalmazás céljából kerül sor, megjelölve, hogy mely alkalmazásról van szó;

vii.

klórozott-fluorozott szénhidrogéneket tartalmazó vagy azokon alapuló termékek és berendezések esetében a 17. cikk (3) bekezdésében említett, a Bizottság általi engedélyre történő utalás;

viii.

a behozatalra vagy kivitelre szánt termék vagy berendezés Kombinált Nómenklatúra szerinti kódja;

e)

a tervezett behozatal célja, beleértve a szándékolt vámkezelést és felhasználást, adott esetben megjelölve a szándékolt vámügyi eljárást is;

f)

a javasolt behozatal vagy kivitel helye és tervezett időpontja;

g)

a vámhivatal, ahol a termékeket elvámolásra bejelentik;

h)

megsemmisítésre szánt szabályozott anyagok vagy termékek és berendezések behozatala esetén a létesítmény neve és címe, ahol a megsemmisítésre sor kerül;

i)

valamely tagállam illetékes hatósága által szükségesnek ítélt bármely további információ.

(4)   Minden importőr vagy exportőr köteles tájékoztatni a Bizottságot minden változásról, amely a (3) bekezdés szerint közölt adatokkal kapcsolatban az engedély érvényességi ideje alatt bekövetkezhet.

(5)   A Bizottság kérhet a behozatalra vagy kivitelre szánt anyagok természetét vagy összetételét igazoló tanúsítványt, valamint kérheti az import származási országa vagy az export rendeltetési országa által kiadott engedély másolatát is.

(6)   A Bizottság a benyújtott adatokat – amennyiben az a konkrét esetben szükséges – megoszthatja az érintett részes felek illetékes hatóságaival, és elutasíthatja az engedély iránti kérelmet, ha az e rendeletben előírt bármely releváns kötelezettséget nem teljesítik, vagy az alábbi okokból:

a)

behozatali engedély esetén, amennyiben az érintett ország illetékes hatóságai által továbbított információ alapján megállapítható, hogy az exportőr nem olyan vállalkozás, amely számára az adott országban engedélyezett a szóban forgó anyaggal való kereskedelem;

b)

kiviteli engedély esetén, amennyiben az importáló ország illetékes hatóságai arról tájékoztatják a Bizottságot, hogy az adott szabályozott anyag importja tiltott kereskedelmi tevékenység lenne, vagy károsan befolyásolná az importáló ország azon ellenőrző intézkedéseinek végrehajtását, amelyek a jegyzőkönyv szerinti kötelezettségei teljesítését szolgálják, vagy a jegyzőkönyv szerinti mennyiségi korlátok túllépéséhez vezetne az adott ország számára.

(7)   A Bizottság az engedély másolatát az érintett tagállam illetékes hatósága rendelkezésére bocsátja.

(8)   A Bizottság a lehető leghamarabb tájékoztatja a kérelmezőt és az érintett tagállamot, amennyiben egy engedély iránti kérelmet a (6) bekezdés alapján elutasított, és megjelöli az elutasítás okait.

(9)   A Bizottság módosíthatja a (3) bekezdésben és a IV. mellékletben említett listát. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 25. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

19. cikk

Az illegális kereskedelemmel szembeni ellenőrző intézkedések

A Bizottság a szabályozott anyagok, az átmeneti tárolási, vámraktározási vagy vámszabad területi eljárás alá helyezett vagy a Közösség vámterületén keresztüli árutovábbítás keretében szállított és később újra kivitt új anyagok, szabályozott anyagok és szabályozott anyagokat tartalmazó vagy azokon alapuló termékek és berendezések tekintetében kiegészítő felügyeleti intézkedéseket fogadhat el az ilyen mozgásokhoz kapcsolódó tiltott kereskedelem lehetséges kockázatainak értékelése alapján, figyelembe véve az ilyen intézkedések környezeti előnyeit és társadalmi-gazdasági hatásait is.

Ezeket az intézkedéseket, amelyek e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek – többek között kiegészítéssel történő – módosítására irányulnak, a 25. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással kell elfogadni.

20. cikk

A jegyzőkönyvben nem részes állammal és a jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó területtel való kereskedelem

(1)   Tilos a szabályozott anyagoknak, valamint a szabályozott anyagokat tartalmazó vagy azokon alapuló termékeknek és berendezéseknek a jegyzőkönyvben nem részes államba irányuló importja és az onnan történő exportja.

(2)   A Bizottság szabályokat állapíthat meg azoknak a jegyzőkönyvben nem részes államokból behozott termékeknek és berendezéseknek a Közösségen belüli szabad forgalomba bocsátásával kapcsolatban, amelyeket szabályozott anyagok felhasználásával gyártottak, de amelyek nem tartalmaznak olyan anyagokat, amelyek egyértelműen szabályozott anyagként azonosíthatók. Az ilyen termékek és berendezések azonosítását a felek részére rendszeresen biztosított műszaki tanácsadásnak megfelelően kell végezni. Ezeket az intézkedéseket, amelyek e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek – többek között kiegészítéssel történő – módosítására irányulnak, a 25. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3)   Az (1) bekezdéstől eltérve, a szabályozott anyagok, valamint az ilyen anyagot tartalmazó vagy azon alapuló, vagy egy vagy több ilyen anyag segítségével előállított termékek és berendezések kereskedelmét egy, a jegyzőkönyvben nem részes állammal a Bizottság akkor engedélyezheti, ha a jegyzőkönyvben nem részes államról a részes felek valamely találkozójukon a jegyzőkönyv 4. cikkének (8) bekezdése szerint megállapítják, hogy teljes mértékben megfelel a jegyzőkönyvben foglalt előírásoknak, és a kérdéses állam a jegyzőkönyv 7. cikke szerinti adatokat e célból benyújtotta. A Bizottság az e rendelet 25. cikkének (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárással összhangban jár el.

(4)   A második albekezdés alapján hozott határozatra is figyelemmel, az (1) bekezdést kell alkalmazni bármely, a jegyzőkönyv hatálya aló nem tartozó területre, ahogyan az bármely, a jegyzőkönyvben nem részes államra is alkalmazandó.

Ha a jegyzőkönyv hatálya alá nem tartozó terület hatóságai teljes mértékben betartják a jegyzőkönyvet, és ilyen értelmű adatokat szolgáltattak a jegyzőkönyv 7. cikkének megfelelően, a Bizottság határozhat úgy, hogy a szóban forgó terület tekintetében ezen cikk (1) bekezdésének rendelkezései részben vagy egészben nem alkalmazandók.

A Bizottság a 25. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárással összhangban jár el.

21. cikk

Szabályozott anyagokat tartalmazó vagy azokon alapuló termékek és berendezések jegyzéke

A Bizottság legkésőbb 2010. január 1-jéig a tagállamok vámhatóságai számára útmutatásként közzéteszi azon termékek és berendezések jegyzékét, amelyek szabályozott anyagokat tartalmazhatnak vagy azokon alapulhatnak, valamint a Kombinált Nómenklatúra szerinti kódokét.

V. FEJEZET

A KIBOCSÁTÁS ELLENŐRZÉSE

22. cikk

Használt szabályozott anyagok visszanyerése és megsemmisítése

(1)   Azokat a szabályozott anyagokat, amelyek hűtő-, légkondicionáló és hőszivattyú-berendezésekben, oldószereket tartalmazó berendezésekben vagy tűzvédelmi rendszerekben és tűzoltó készülékekben találhatók, a berendezés karbantartása vagy javítása során, vagy a berendezés leszerelése vagy ártalmatlanítása előtt megsemmisítés céljából, vagy újrahasznosítás, illetve regenerálás céljából vissza kell nyerni.

(2)   Azokat a szabályozott anyagokat és termékeket, amelyek ilyen anyagokat tartalmaznak, csak a VII. mellékletben felsorolt, jóváhagyott technológiákkal lehet megsemmisíteni, vagy az e mellékletben nem említett szabályozott anyagok esetében a környezetvédelmi szempontból legelfogadhatóbb és túlzott költségekkel nem járó megsemmisítési technológiával, feltéve, hogy e technológiák használata megfelel a hulladékra vonatkozó, közösségi és nemzeti jogszabályoknak, és az említett jogszabályok szerinti további követelmények is teljesülnek.

(3)   A Bizottság az új technológiai fejlesztések figyelembevétele céljából módosíthatja a VII. mellékletet.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 25. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(4)   Az (1) bekezdésben említetteken kívüli, egyéb termékekben és berendezésekben található szabályozott anyagokat – ha technikailag és gazdaságilag kivitelezhető – a (2) bekezdésben említett technológiák alkalmazásával megsemmisítés, újrahasznosítás vagy regenerálás céljából vissza kell nyerni, vagy előzetes visszanyerés nélkül meg kell semmisíteni.

A Bizottság mellékletet dolgoz ki ehhez a rendelethez, amely tartalmazza azon termékek és berendezések jegyzékét, amelyek esetében a szabályozott anyagok visszanyerése, vagy a termékeknek és a berendezéseknek a szabályozott anyagok előzetes visszanyerése nélküli megsemmisítése technikailag és gazdaságilag kivitelezhetőnek tekintendő, feltüntetve – adott esetben – az alkalmazandó technológiát is. Az ilyen melléklet kidolgozására irányuló intézkedéstervezetet a költségek és hasznok teljes körű gazdasági értékelése kíséri és támasztja alá, figyelembe véve a tagállamok egyedi körülményeit is.

Ezen intézkedéseket, amelyek e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek – többek között kiegészítéssel történő – módosítására irányulnak, a 25. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(5)   A tagállamok intézkedéseket hoznak a szabályozott anyagok visszanyerésének, újrahasznosításának, regenerálásának és megsemmisítésének előmozdítására, és meghatározzák az érintett személyzetre vonatkozó minimális képesítési követelményeket.

A Bizottság értékeli a tagállamok által hozott intézkedéseket, és ezen értékelés, valamint a műszaki és egyéb releváns információk fényében, adott esetben intézkedéseket fogadhat el e minimális képesítési követelmények tekintetében.

Ezen intézkedéseket, amelyek e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek – többek között kiegészítéssel történő – módosítására irányulnak, a 25. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

23. cikk

Szabályozott anyagok szivárgása és kibocsátása

(1)   A vállalkozások minden megvalósítható elővigyázatossági intézkedést megtesznek a szabályozott anyagok szivárgásának és kibocsátásának megakadályozása és minimalizálása érdekében.

(2)   A szabályozott anyagokat tartalmazó hűtő--, légkondicionáló, hőszivattyú-berendezéseket és tűzvédelmi rendszereket működtető vállalkozások a helyhez kötött berendezések vagy rendszerek tekintetében a következőket:

a)

amelyek 3 kg vagy annál több szabályozott anyagot tartalmaznak, a berendezéseket vagy rendszereket legalább 12 havonta ellenőrzik szivárgási szempontból; ez nem vonatkozik azokra a hermetikusan zárt rendszerekkel rendelkező berendezésekre, amelyek erre utaló címkével vannak ellátva, és 6 kg-nál kevesebb szabályozott anyagot tartalmaznak;

b)

amelyek 30 kg vagy annál több szabályozott anyagot tartalmaznak, a berendezéseket vagy rendszereket legalább 6 havonta ellenőrzik szivárgási szempontból;

c)

amelyek 300 kg vagy annál több folyékony szabályozott anyagot tartalmaznak, a berendezéseket vagy rendszereket legalább 3 havonta ellenőrzik szivárgási szempontból;

és minden észlelt szivárgást a lehető leggyorsabban, de legfeljebb 14 napon belül megjavítanak.

A szivárgás megjavítása után egy hónapon belül a berendezést vagy a rendszert szivárgási szempontból ellenőrizni kell annak biztosítására, hogy a javítás eredményes volt.

(3)   A (2) bekezdésben említett vállalkozásoknak nyilvántartást kell vezetniük a hozzáadott szabályozott anyagok mennyiségéről és típusáról, valamint az e bekezdésben említett berendezések vagy rendszerek karbantartása, javítása és végleges ártalmatlanítása során visszanyert mennyiségről. Egyéb releváns információkról is nyilvántartást kell vezetniük, beleértve a karbantartást vagy javítást végző vállalat vagy személy adatait; valamint az ellenőrzések időpontját és eredményét is. E nyilvántartásokat kérelemre bármely tagállam illetékes hatósága és a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani.

(4)   A tagállamok meghatározzák a (2) bekezdésben említett tevékenységeket végző személyzetre vonatkozó minimális képesítési követelményeket. A tagállamok által meghozott intézkedések értékelése, valamint a műszaki és egyéb releváns információk fényében a Bizottság intézkedéseket fogadhat el e minimális képesítési követelmények harmonizációja tekintetében.

Ezen intézkedéseket, amelyek e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek – többek között kiegészítéssel történő – módosítására irányulnak, a 25. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(5)   A vállalkozások meghoznak minden megvalósítható elővigyázatossági intézkedést az alapanyagként és reakcióközegként felhasznált szabályozott anyagok bármely szivárgásának és kibocsátásának megelőzése és minimalizálása érdekében.

(6)   A vállalkozások meghoznak minden megvalósítható elővigyázatossági intézkedést a más vegyi anyagok gyártása során nem szándékosan előállított szabályozott anyagok bármely szivárgásának és kibocsátásának megelőzése és minimalizálása érdekében.

(7)   A Bizottság meghatározhatja a vállalkozások által, a szabályozott anyagok bármely szivárgásának és kibocsátásának megakadályozása és minimalizálása érdekében alkalmazandó technológiák és gyakorlatok listáját.

Ezen intézkedéseket, amelyek e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek – többek között kiegészítéssel történő – módosítására irányulnak, a 25. cikk (3) bekezdésében meghatározott, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

VI. FEJEZET

ÚJ ANYAGOK

24. cikk

Új anyagok

(1)   A II. melléklet A. részében foglalt új anyagok gyártása, importja, forgalomba hozatala, felhasználása és exportja tilos. Ez a tilalom nem vonatkozik az új anyagokra, ha azokat alapanyagként, laboratóriumi és analitikai célra használják, nem vonatkozik a Közösség vámterületén keresztüli árutovábbítás céljából történő importra, a 450/2008/EK rendeletben említett átmeneti megőrzési, vámraktározási vagy vámszabad területi eljárás alá vont importra, feltéve, hogy az importra nem írtak elő a szóban forgó rendeletben említett egyéb vámügyi eljárást, továbbá a már mentesített importot követő exportra sem.

(2)   A Bizottság adott esetben felvehet olyan anyagokat a II. melléklet A. részébe, amelyek az említett melléklet B. részében szerepelnek, amelyeket jelentős mennyiségben exportálnak, importálnak, gyártanak vagy forgalmaznak, és amelyek a jegyzőkönyv alapján felállított tudományos értékelő testület szerint jelentős, ózonréteget lebontó potenciállal rendelkeznek, és a Bizottság adott esetben lehetséges mentesítéseket határoz meg az (1) bekezdés alól.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 25. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(3)   A vonatkozó tudományos ismeretek fényében a Bizottság adott esetben a II. melléklet B. részébe felvehet bármely olyan anyagot, amely nem szabályozott anyag, de amelyről a jegyzőkönyv alapján felállított tudományos értékelő testület vagy más hasonló jogállású elismert szervezet megállapította, hogy jelentős ózonlebontó potenciállal rendelkezik. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 25. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

VII. FEJEZET

BIZOTTSÁG, JELENTÉSTÉTEL, ELLENŐRZÉS ÉS SZANKCIÓK

25. cikk

Bizottság

(1)   A Bizottság munkáját egy bizottság segíti.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel a 8. cikkének rendelkezéseire is.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében meghatározott határidő egy hónap.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, figyelemmel a 8. cikkének rendelkezéseire is.

26. cikk

A tagállamok általi jelentéstétel

(1)   A tagállamok minden év június 30-ig az előző naptári évre vonatkozóan elektronikus formátumú jelentést nyújtanak be a Bizottsághoz, amely a következő információkat tartalmazza:

a)

a különböző, karantén és szállítás előtti kezelések céljából a 12. cikk (2) és (3) bekezdésével összhangban engedélyezett, a területükön felhasznált metil-bromid mennyisége, megjelölve a célokat is, amelyekre a metil-bromidot felhasználták, továbbá az alternatívák értékelése és felhasználása terén elért fejlődés;

b)

a 13. cikk (1) bekezdése szerint a kritikus felhasználásokra betöltött, felhasznált és tárolt halonok mennyisége, a kibocsátásuk csökkentése érdekében hozott intézkedések és az ilyen kibocsátásokra vonatkozó becslések, továbbá a megfelelő alternatívák értékelése és felhasználása terén elért fejlődés;

c)

a tiltott kereskedelmet megvalósító esetek, különösen azok, amelyeket a 28. cikk értelmében végrehajtott ellenőrzések során tártak fel.

(2)   A Bizottság a 25. cikk (2) bekezdésében említett, irányítóbizottsági eljárással összhangban meghatározza az (1) bekezdésben említett információk benyújtásának formátumát.

(3)   A Bizottság módosíthatja az (1) bekezdést.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 25. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

27. cikk

Vállalkozások általi jelentéstétel

(1)   Minden évben március 31-ig valamennyi vállalkozás az előző naptári évre vonatkozóan az egyes szabályozott anyagokra és minden egyes, a II. mellékletben felsorolt új anyagra vonatkozóan a (2)–(6) bekezdésben felsorolt adatokat közli a Bizottsággal, egy másolatot pedig megküld az érintett tagállam illetékes hatóságának.

(2)   Minden gyártó közli az alábbi adatokat:

a)

az (1) bekezdésben említett egyes anyagokból általa előállított teljes mennyiség;

b)

a Közösségen belül forgalomba hozott vagy a gyártó saját céljaira felhasznált termék, külön feltüntetve az alapanyagok, reakcióközegek és más felhasználásokra szánt anyagok előállítását;

c)

minden, a Közösségen belüli nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai alkalmazás kielégítését szolgáló, a 10. cikk (6) bekezdése szerint engedélyezett előállítás;

d)

minden, a 10. cikk (8) bekezdése szerint engedélyezett, a részes felek általi, nem helyettesíthető, laboratóriumi vagy analitikai alkalmazást kielégítő előállítás;

e)

a 14. cikk (2), (3) és (4) bekezdése szerint ipari racionalizációval összefüggésben engedélyezett előállítás bármely növelése;

f)

az újrahasznosított, regenerált vagy megsemmisített mennyiség és a megsemmisítésre használt technológia, beleértve a 3. cikk (14) bekezdése szerint melléktermékként előállított és megsemmisített mennyiségeket is;

g)

a teljes raktárkészlet;

h)

a más közösségi gyártóktól származó vásárlások vagy a nekik történő eladások.

(3)   Minden importőr közli az alábbi adatokat az (1) bekezdésben említett minden egyes anyag vonatkozásában:

a)

a Közösségen belül szabad forgalomba bocsátott mennyiségek, külön feltüntetve az alapanyagként és reakcióközegként történő felhasználásra, a 10. cikk (6) bekezdése szerint engedélyezett, nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai alkalmazásra, karantén- és szállítás előtti kezeléseknél történő felhasználásra, valamint megsemmisítésre szánt importált mennyiségeket. A megsemmisítésre szánt szabályozott anyagot behozó importőrök közlik valamennyi anyag végső rendeletetési helyét vagy helyeit, minden rendeletetési hely esetében külön megadva minden egyes anyag mennyiségét, valamint a megsemmisítő létesítmény nevét és címét, ahova az anyagokat elszállították;

b)

az egyéb vámeljárások alapján importált mennyiségek, külön meghatározva a vámeljárást és a rendeltetési célt;

c)

újrahasznosítás vagy regenerálás céljából importált, az (1) bekezdésben említett használt anyagok mennyisége;

d)

a teljes raktárkészlet;

e)

a más közösségi vállalkozásoktól származó vásárlások vagy a nekik történő eladások;

f)

az exportáló ország.

(4)   Minden exportőr közli az alábbi adatokat az (1) bekezdésben említett minden egyes anyag vonatkozásában:

a)

az ilyen anyagok exportált mennyisége, külön feltüntetve az egyes rendeltetési országokba exportált mennyiségeket, valamint az alapanyagként vagy reakcióközegként történő felhasználásra, nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai felhasználásra, kritikus alkalmazásra, valamint karanténhoz vagy szállítás előtti kezeléshez történő felhasználásra exportált mennyiségek;

b)

a teljes raktárkészlet;

c)

a más közösségi vállalkozásoktól származó vásárlások vagy a nekik történő eladások;

d)

a célország.

(5)   Az (1) bekezdésben említett és a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó szabályozott anyagok megsemmisítését végző valamennyi vállalkozása közli az alábbi adatokat:

a)

az említett anyagok megsemmisített mennyisége, beleértve a termékekben és berendezésekben lévő mennyiségeket is;

b)

az említett anyagok megsemmisítésre váró készletei, beleértve a termékekben és berendezésekben lévő mennyiségeket is;

c)

a megsemmisítési technológia.

(6)   A szabályozott anyagokat alapanyagként vagy reakcióközegként felhasználó valamennyi vállalkozás közli az alábbi adatokat:

a)

az alapanyagként vagy reakcióközegként felhasznált ilyen anyagok mennyisége;

b)

az ilyen anyagok készletei;

c)

a kapcsolódó folyamatok és kibocsátások.

(7)   Minden év március 31-ig valamennyi olyan gyártó vagy importőr, aki rendelkezik a 10. cikk (6) bekezdése szerinti engedéllyel, minden olyan anyaggal kapcsolatban, amelyre engedélyt kapott, jelentést tesz a Bizottságnak, egy másolatot megküldve az érintett tagállam illetékes hatóságának is, a felhasználás jellegéről, az előző évben felhasznált, a raktáron tartott, az újrahasznosított, regenerált vagy megsemmisített mennyiségekről, és az ilyen anyagokat tartalmazó és azokon alapuló, a Közösség piacán forgalmazott, illetve exportált termékek és berendezések mennyiségéről.

(8)   A Bizottság megfelelő intézkedéseket hoz a részére megküldött információk bizalmas jellegének védelme érdekében.

(9)   Az (1)–(7) bekezdésben említett jelentések formátumát a 25. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárással összhangban kell megállapítani.

(10)   A Bizottság módosíthatja az (1)–(7) bekezdésben megállapított jelentéstételi követelményeket.

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló intézkedéseket a 25. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

28. cikk

Ellenőrzés

(1)   A tagállamok kockázatalapú megközelítést alkalmazva, ellenőrzéseket folytatnak arra vonatkozóan, hogy a vállalkozások betartják-e ezen rendeletet, beleértve a szabályozott anyagok, valamint az ilyen anyagokat tartalmazó és azokon alapuló termékek és berendezések behozatalára és kivitelére vonatkozó ellenőrzéseket is. A tagállamok illetékes hatóságai elvégzik azokat a vizsgálatokat, amelyeket a Bizottság e rendelet alapján szükségesnek ítél.

(2)   Ha megállapodás jön létre a Bizottság és azon tagállam illetékes hatósága között, amelynek területén az ellenőrzéseket el kell végezni, a Bizottság tisztviselői segítséget nyújtanak e hatóság tisztviselőinek a feladataik elvégzése során.

(3)   Az e rendelet által ráruházott feladatok elvégzése során a Bizottság minden szükséges információt beszerezhet a tagállami kormányoktól és illetékes hatóságoktól, valamint a vállalkozásoktól. Amikor a Bizottság információt kér egy vállalkozástól, ezzel egy időben a kérelem másolatát megküldi azon tagállam illetékes hatóságának, amelynek a területén a vállalkozás székhelye található.

(4)   A Bizottság megfelelő intézkedéseket hoz az egyes nemzeti hatóságok egymás közötti, valamint a nemzeti hatóságok és a Bizottság közötti megfelelő információcsere és együttműködés előmozdítása érdekében.

A Bizottság megfelelő intézkedéseket hoz az e cikk alapján beszerzett információk bizalmas jellegének védelme érdekében.

(5)   A tagállam egy másik tagállam kérésére ellenőrzéseket végezhet vagy nyomozást folytathat a területén működő, szabályozott anyagok illegális szállításában való közreműködéssel gyanúsított vállalkozások tekintetében.

29. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és megtesznek minden szükséges intézkedést e szabályok végrehajtásának biztosítására. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok a szankciókra vonatkozó szabályokról legkésőbb 2011. június 30-ig tájékoztatják a Bizottságot, és haladéktalanul közlik a Bizottsággal az e szabályokat érintő minden későbbi módosítást is.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2037/2000/EK rendelet 2010. január 1-jétől hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni, a VIII. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

31. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2010. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2009. szeptember 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

C. MALMSTRÖM


(1)  HL C 100., 2009.4.30., 135. o.

(2)  Az Európai Parlament 2009. március 25-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. július 27-i határozata.

(3)  HL L 244., 2000.9.29., 1. o.

(4)  HL L 297., 1988.10.31., 8. o.

(5)  HL L 258., 2008.9.26., 68. o.

(6)  HL L 123., 1998.4.24., 1. o.

(7)  HL L 230., 1991.8.19., 1. o.

(8)  HL L 307., 2003.11.24., 1. o.

(9)  HL 196., 1967.8.16., 1. o.

(10)  HL L 200., 1999.7.30., 1. o.

(11)  HL L 353., 2008.12.31., 1. o.

(12)  HL L 281., 1995.11.23., 31. o.

(13)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

(14)  HL L 118., 2001.4.27., 41. o.

(15)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(16)  HL L 114., 2006.4.27., 9. o. A 2006/12/EK irányelvet 2010. december 12-i hatállyal hatályon kívül helyezi a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 312., 2008.11.22., 3. o.).

(17)  HL L 377., 1991.12.31., 20. o.

(18)  HL L 37., 2003.2.13., 24. o.


I. MELLÉKLET

SZABÁLYOZOTT ANYAGOK

Csoport

Anyag

Ózonlebontó potenciál (1)

I. csoport

CFCl3

CFC-11

Triklór-fluor-metán

1,0

CF2Cl2

CFC-12

Diklór-difluor-metán

1,0

C2F3Cl3

CFC-113

Triklór-trifluor-etán

0,8

C2F4Cl2

CFC-114

Diklór-tetrafluor-etán

1,0

C2F5Cl

CFC-115

Klór-pentafluor-etán

0,6

II. csoport

CF3Cl

CFC-13

Klór-trifluor-metán

1,0

C2FCl5

CFC-111

Pentaklór-fluor-etán

1,0

C2F2Cl4

CFC-112

Tetraklór-difluor-etán

1,0

C3FCl7

CFC-211

Heptaklór-fluor-propán

1,0

C3F2Cl6

CFC-212

Hexaklór-difluor-propán

1,0

C3F3Cl5

CFC-213

Pentaklór-trifluor-propán

1,0

C3F4Cl4

CFC-214

Tetraklór-tetrafluor-propán

1,0

C3F5Cl3

CFC-215

Triklór-pentafluor-propán

1,0

C3F6Cl2

CFC-216

Diklór-hexafluor-propán

1,0

C3F7Cl

CFC-217

Klór-heptafluor-propán

1,0

III. csoport

CF2BrCl

halon-1211

Bróm-klór-difluor-metán

3,0

CF3Br

halon-1301

Bróm-trifluor-metán

10,0

C2F4Br2

halon-2402

Dibróm-tetrafluor-etán

6,0

IV. csoport

CCl4

CTC

Tetraklór-mentán (szén-tetraklorid)

1,1

V. csoport

C2H3Cl3  (2)

1,1,1-TCA

1,1,1-triklór-etán (metil-kloroform)

0,1

VI. csoport

CH3Br

metil-bromid

Bróm-metán

0,6

VII. csoport

CHFBr2

HBFC-21 B2

Dibróm-fluor-metán

1,00

CHF2Br

HBFC-22 B1

Bróm-difluor-metán

0,74

CH2FBr

HBFC-31 B1

Bróm-fluor-metán

0,73

C2HFBr4

HBFC-121 B4

Tetrabróm-fluor-etán

0,8

C2HF2Br3

HBFC-122 B3

Tribróm-difluor-etán

1,8

C2HF3Br2

HBFC-123 B2

Dibróm-trifluor-etán

1,6

C2HF4Br

HBFC-124 B1

Bróm-tetrafluor-etán

1,2

C2H2FBr3

HBFC-131 B3

Tribróm-fluor-etán

1,1

C2H2F2Br2

HBFC-132 B2

Dibróm-difluor-etán

1,5

C2H2F3Br

HBFC-133 B1

Bróm-difluor-etán

1,6

C2H3FBr2

HBFC-141 B2

Dibróm-fluor-etán

1,7

C2H3F2Br

HBFC-142 B1

Bróm-difluor-etán

1,1

C2H4FBr

HBFC-151 B1

Bróm-fluor-etán

0,1

C3HFBr6

HBFC-221 B6

Hexabróm-fluor-propán

1,5

C3HF2Br5

HBFC-222 B5

Pentabróm-difluor-propán

1,9

C3HF3Br4

HBFC-223 B4

Tetrabróm-trifluor-propán

1,8

C3HF4Br3

HBFC-224 B3

Tribróm-tetrafluor-propán

2,2

C3HF5Br2

HBFC-225 B2

Dibróm-pentafluor-propán

2,0

C3HF6Br

HBFC-226 B1

Bróm-hexafluor-propán

3,3

C3H2FBr5

HBFC-231 B5

Pentabróm-fluor-propán

1,9

C3H2F2Br4

HBFC-232 B4

Tetrabróm-difluor-propán

2,1

C3H2F3Br3

HBFC-233 B3

Tribróm-trifluor-propán

5,6

C3H2F4Br2

HBFC-234 B2

Dibróm-tetrafluor-propán

7,5

C3H2F5Br

HBFC-235 B1

Bróm-pentafluor-propán

1,4

C3H3FBr4

HBFC-241 B4

Tetrabróm-fluor-propán

1,9

C3H3F2Br3

HBFC-242 B3

Tribróm-difluor-propán

3,1

C3H3F3Br2

HBFC-243 B2

Dibróm-trifluor-propán

2,5

C3H3F4Br

HBFC-244 B1

Bróm-tetrafluor-propán

4,4

C3H4FBr3

HBFC-251 B1

Tribróm-fluor-propán

0,3

C3H4F2Br2

HBFC-252 B2

Dibróm-difluor-propán

1,0

C3H4F3Br

HBFC-253 B1

Bróm-trifluor-propán

0,8

C3H5FBr2

HBFC-261 B2

Dibróm-fluor-propán

0,4

C3H5F2Br

HBFC-262 B1

Bróm-difluor-propán

0,8

C3H6FBr

HBFC-271 B1

Bróm-fluor-propán

0,7

VIII. csoport

CHFCl2

HCFC-21 (3)

Diklór-fluor-metán

0,040

CHF2Cl

HCFC-22 (3)

Klór-difluor-metán

0,055

CH2FCl

HCFC-31

Klór-fluor-metán

0,020

C2HFCl4

HCFC-121

Tetraklór-fluor-etán

0,040

C2HF2Cl3

HCFC-122

Triklór-difluor-etán

0,080

C2HF3Cl2

HCFC-123 (3)

Diklór-trifluor-etán

0,020

C2HF4Cl

HCFC-124 (3)

Klór-tetrafluor-etán

0,022

C2H2FCl3

HCFC-131

Triklór-fluor-etán

0,050

C2H2F2Cl2

HCFC-132

Diklór-difluor-etán

0,050

C2H2F3Cl

HCFC-133

Klór-trifluor-etán

0,060

C2H3FCl2

HCFC-141

Diklór-fluor-etán

0,070

CH3CFCl2

HCFC-141b (3)

1,1-diklór-1-fluor-etán

0,110

C2H3F2Cl

HCFC-142

Klór-difluor-etán

0,070

CH3CF2Cl

HCFC-142b (3)

1-klór-1,1-difluor-etán

0,065

C2H4FCl

HCFC-151

Klór-fluor-etán

0,005

C3HFCl6

HCFC-221

Hexaklór-fluor-propán

0,070

C3HF2Cl5

HCFC-222

Pentaklór-difluor-propán

0,090

C3HF3Cl4

HCFC-223

Tetraklór-trifluor-propán

0,080

C3HF4Cl3

HCFC-224

Triklór-tetrafluor-propán

0,090

C3HF5Cl2

HCFC-225

Diklór-pentafluor-propán

0,070

CF3CF2CHCl2

HCFC-225ca (3)

3,3-diklór-1,1,1,2,2-pentafluor-propán

0,025

CF2ClCF2CHClF

HCFC-225cb (3)

1,3-diklór-1,1,2,2,3-pentafluor-propán

0,033

C3HF6Cl

HCFC-226

Klór-hexafluor-propán

0,100

C3H2FCl5

HCFC-231

Pentaklór-fluor-propán

0,090

C3H2F2Cl4

HCFC-232

Tetraklór-difluor-propán

0,100

C3H2F3Cl3

HCFC-233

Triklór-trifluor-propán

0,230

C3H2F4Cl2

HCFC-234

Diklór-tetrafluor-propán

0,280

C3H2F5Cl

HCFC-235

Klór-pentafluor-propán

0,520

C3H3FCl4

HCFC-241

Tetraklór-fluor-propán

0,090

C3H3F2Cl3

HCFC-242

Triklór-difluor-propán

0,130

C3H3F3Cl2

HCFC-243

Diklór-trifluor-propán

0,120

C3H3F4Cl

HCFC-244

Klór-tetrafluor-propán

0,140

C3H4FCl3

HCFC-251

Triklór-fluor-propán

0,010

C3H4F2Cl2

HCFC-252

Diklór-difluor-propán

0,040

C3H4F3Cl

HCFC-253

Klór-trifluor-propán

0,030

C3H5FCl2

HCFC-261

Diklór-fluor-propán

0,020

C3H5F2Cl

HCFC-262

Klór-difluor-propán

0,020

C3H6FCl

HCFC-271

Klór-fluor-propán

0,030

IX. csoport

CH2BrCl

BCM

Bróm-klór-metán

0,12


(1)  Az ózonlebontó potenciálra vonatkozó számadatok a jelenlegi ismereteken alapuló becslések, és a részes felek által hozott határozatokra tekintettel, időszakonként felülvizsgálatra és módosításra kerülnek.

(2)  Ez a képlet nem vonatkozik az 1,1,2-triklór-etánra.

(3)  A jegyzőkönyvnek megfelelően a kereskedelmi szempontból legalkalmasabb anyagot jelöli.


II. MELLÉKLET

ÚJ ANYAGOK

A. rész: A 24. cikk (1) bekezdése értelmében korlátozott anyagok

Anyag

Ózonlebontó potenciál

CBr2F2

Dibróm-difluor-metán (halon-1202)

1,25

B. rész: A 27. cikk értelmében bejelentendő anyagok

Anyag

Ózonlebontó potenciál (1)

C3H7Br

1-bróm-propán (n-propil-bromid)

0,02–0,10

C2H5Br

Bróm-etán (etil-bromid)

0,1–0,2

CF3I

Trifluor-jód-metán (trifluor-metil-jodid)

0,01–0,02

CH3Cl

Klórmetán (metil-klorid)

0,02


(1)  Az ózonlebontó potenciálra vonatkozó számadatok a jelenlegi ismereteken alapuló becslések, és a részes felek által hozott határozatokra tekintettel, időszakonként felülvizsgálatra és módosításra kerülnek.


III. MELLÉKLET

A 3. cikk (12) bekezdésében említett szabályozott anyagokat reakcióközegként felhasználó folyamatok

a)

szén-tetraklorid felhasználása nitrogén-triklorid eltávolítására klór és marónátron termelésénél;

b)

szén-tetraklorid felhasználása klórgáz visszanyerésére a klórgázgyártásból származó véggázból;

c)

szén-tetraklorid felhasználása klórkaucsuk előállításánál;

d)

szén-tetraklorid felhasználása polifenilén-tereftalamid gyártásánál;

e)

CFC-12 felhasználása Z-perfluor-poliéterek és difunkcionális származékaik perfluor-poliéter-poliperoxid elővegyületeinek fotokémiai szintézisénél;

f)

CFC-113 felhasználása magas funkcionalitású perfluor-poliéter-diolok előkészítéséhez;

g)

szén-tetraklorid felhasználása Cyclodime előállításához;

h)

részlegesen halogénezett klór-fluor-szénhidrogének használata az a)–g) pontokban felsorolt folyamatokban klór-fluor-szénhidrogén vagy szén-tetraklorid helyettesítésére.


IV. MELLÉKLET

Az I. mellékletben említett anyagok csoportja, Kombinált Nómenklatúra szerinti kódja (1) és megnevezése

Csoport

KN-kód

Megnevezés

I. csoport

2903 41 00

Triklór-fluor-metán

2903 42 00

Diklór-difluor-metán

2903 43 00

Triklór-trifluor-etán

2903 44 10

Diklór-tetrafluor-etán

2903 44 90

Klór-pentafluor-etán

II. csoport

2903 45 10

Klór-trifluor-metán

2903 45 15

Pentaklór-fluor-etán

2903 45 20

Tetraklór-difluor-etán

2903 45 25

Heptaklór-fluor-propán

2903 45 30

Hexaklór-difluor-propán

2903 45 35

Pentaklór-trifluor-propán

2903 45 40

Tetraklór-tetrafluor-propán

2903 45 45

Triklór-pentafluor-propán

2903 45 50

Diklór-hexafluor-propán

2903 45 55

Klór-heptafluor-propán

III. csoport

2903 46 10

Bróm-klór-difluor-metán

2903 46 20

Bróm-trifluor-metán

2903 46 90

Dibróm-tetrafluor-etán

IV. csoport

2903 14 00

Szén-tetraklorid

V. csoport

2903 19 10

1,1,1-triklór-etán (metil-kloroform)

VI. csoport

2903 39 11

Bróm-metán (metil-bromid)

VII. csoport

2903 49 30

Hidrobróm-fluor-metán, -etán vagy -propán

VIII. csoport

2903 49 11

Klór-difluor-metán (HCFC-22)

2903 49 15

1,1-Diklór-1-fluor-etán (HCFC-141b)

2903 49 19

Egyéb hidroklór-fluor-metán, -etán vagy -propán (HCFC-k)

IX. csoport

ex 2903 49 80

Bróm-klór-metán

Keverékek

3824 71 00

Klór-fluor-szénhidrogéneket (CFC) tartalmazó keverékek hidroklór-fluor-szénhidrogén- (HCFC), perfluor-szénhidrogén- (PFC) vagy hidrofluor-szénhidrogén- (HFC) tartalommal is

3824 72 00

Bróm-klór-difluor-metánokat, bróm-trifluor-metánokat vagy dibróm-tetrafluor-etánokat tartalmazó keverékek

3824 73 00

Brómozott-fluorozott szénhidrogéneket (HBFC) tartalmazó keverékek

3824 74 00

Hidroklór-fluor-szénhidrogéneket (HCFC) tartalmazó keverékek perfluor-szénhidrogén- (PFC) vagy hidrofluor-szénhidrogén- (HFC) tartalommal is, de klór-fluor-szénhidrogén- (CFC) tartalom nélkül

3824 75 00

Szén-tetrakloridot tartalmazó keverékek

3824 76 00

1,1,1-triklór-etánt (metil-kloroform) tartalmazó keverékek

3824 77 00

Bróm-metánt (metil-bromid) vagy bróm-klór-metánt tartalmazó keverékek


(1)  A kód előtt szereplő „ex” előtag arra utal, hogy a „Megnevezés” oszlopban jelzett anyagokon kívül, az alszám alá más anyagok is tartozhatnak.


V. MELLÉKLET

Szabályozott anyagoknak a 10. cikk (3) bekezdésében említett laboratóriumi és analitikai felhasználásra történő forgalomba hozatalára és további érétkesítésére vonatkozó feltételek

1.   A nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai felhasználásra szánt szabályozott anyagok csak a következő tisztaságban állíthatók elő:

Anyag

%

CTC (reagens tisztaságú)

99,5

1,1,1-triklór-etán

99,0

CFC11

99,5

CFC13

99,5

CFC12

99,5

CFC113

99,5

CFC114

99,5

Egyéb szabályozott anyagok 20 °C feletti forrásponttal

99,5

Egyéb szabályozott anyagok 20 °C alatti forrásponttal

99,0

Ezeket a nagytisztaságú szabályozott anyagokat a gyártók, a beszállítók vagy a forgalmazók később keverhetik egyéb, a jegyzőkönyv által szabályozott vagy nem szabályozott vegyi anyagokkal a laboratóriumi és analitikai célú felhasználás esetén szokásos módon.

2.   Ezeket a szabályozott anyagokat tartalmazó magas tisztaságú anyagokat és keverékeket csak visszazárható tárolóedényben vagy háromliteresnél kisebb, nagynyomású palackban, illetve 10 milliliteres vagy annál kisebb üvegampullában lehet szállítani, amelyen jól láthatóan fel kell tüntetni, hogy ózonréteget lebontó, laboratóriumi és analitikai felhasználásra szánt anyagokról van szó, továbbá ki kell kötni, hogy a használt vagy felesleges anyagokat – ha megvalósítható – újrahasznosítás céljából össze kell gyűjteni. Amennyiben az újrahasznosítás nem kivitelezhető, az anyagot meg kell semmisíteni.


VI. MELLÉKLET

A HALON KRITIKUS ALKALMAZÁSAI

A halon 1301 felhasználása:

repülőgépeken a legénységi fülkék, a hajtóműgondolák, a rakterek, az üzemanyagtartály és a repülőgép külső burkolata közötti tér, valamint az üzemanyagtartály védelmére,

katonai szárazföldi és vízi járművekben a személyzet által használt helyiség és a gépház védelmére,

olyan, emberek tartózkodási helyéül szolgáló helyeknek a védelmére, ahová gyúlékony folyadékok, illetve gázok juthatnak a katonai és olaj-, gáz- és vegyipari ágazatban, valamint meglévő teherhajókon,

fegyveres testületekhez tartozó vagy más, nemzetbiztonsági szempontból alapvető fontosságú, meglévő, személyzettel ellátott kommunikációs és parancsnoki központok védelmére,

olyan helyiségek védelmére, ahol fennállhat a radioaktív anyagok diszperziójának a veszélye,

a Csatorna Alagútban és az azzal kapcsolatos létesítményekben és guruló vasúti állományban.

A halon 1211 felhasználása:

katonai szárazföldi és vízi járművekben a személyzet által használt helyiség és a gépház védelmére,

repülőgép-fedélzeten használt kézi tűzoltó készülékekben és a hajtóművek beépített tűzoltó berendezéseiben,

repülőgépeken a legénységi fülkék, hajtóműgondolák, rakterek és az üzemanyagtartály és a repülőgép külső burkolata közötti tér védelmére,

tűzoltók által a kezdeti tűzelfojtáshoz használt, a személyes biztonság szempontjából fontos tűzoltó készülékekben,

személyeken használt katonai és rendőrségi tűzoltó készülékekben.

A halon 2402 felhasználása kizárólag a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia területén:

repülőgépeken a legénységi fülkék, hajtóműgondolák, rakterek és az üzemanyagtartály és a repülőgép külső burkolata közötti tér védelmére,

katonai szárazföldi és vízi járművekben a személyzet által használt helyiség és a gépház védelmére,

olyan, emberek tartózkodási helyéül szolgáló helyeknek a védelmére, ahová gyúlékony folyadékok, illetve gázok juthatnak a katonai és olaj-, gáz- és vegyipari ágazatban, valamint meglévő teherhajókon,

fegyveres testületekhez tartozó vagy más, nemzetbiztonsági szempontból alapvető fontosságú, meglévő, személyzettel ellátott kommunikációs és parancsnoki központok védelmére,

olyan helyiségek védelmére, ahol fennállhat a radioaktív anyagok diszperziójának a veszélye,

repülőgép-fedélzeten használt kézi tűzoltó készülékekben és a hajtóművek beépített tűzoltó berendezéseiben,

tűzoltók által a kezdeti tűzelfojtáshoz használt, a személyes biztonság szempontjából fontos tűzoltó készülékekben,

személyeken használt katonai és rendőrségi tűzoltó készülékekben.

A halon 2402 felhasználása csak Bulgáriában:

repülőgépeken a legénységi fülkék, a hajtóműgondolák, a rakterek, az üzemanyagtartály és a repülőgép külső burkolata közötti tér, valamint az üzemanyagtartály védelmére,

katonai szárazföldi és vízi járművekben a személyzet által használt helyiség és a gépház védelmére.


VII. MELLÉKLET

A 22. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT MEGSEMMISÍTÉSI TECHNOLÓGIÁK

Alkalmazhatóság

Technológia

Szabályozott anyagok (1)  (2)

Hígított források (3)

 

Az I. melléklet I., II., IV., V. és VIII. csoportjában felsorolt szabályozott anyagok

Az I. melléklet III. csoportjában felsorolt halonok

Hab

Megsemmisítési és eltávolítási hatékonyság (DRE) (4)

99,99 %

99,99 %

95 %

Cementégető kemence

Jóváhagyott (5)

Nem jóváhagyott

Nem alkalmazandó

Folyadékbefecskendezéses égetés

Jóváhagyott

Jóváhagyott

Nem alkalmazandó

Gáz-/füstoxidáció

Jóváhagyott

Jóváhagyott

Nem alkalmazandó

Települési szilárd hulladék égetése

Nem alkalmazandó

Nem alkalmazandó

Jóváhagyott

Reaktoros hőbontási eljárás

Jóváhagyott

Nem jóváhagyott

Nem alkalmazandó

Forgókemencés égetés

Jóváhagyott

Jóváhagyott

Jóváhagyott

Argonplazma-sugaras lebontás

Jóváhagyott

Jóváhagyott

Nem alkalmazandó

Induktív csatolású rádiófrekvenciás plazma

Jóváhagyott

Jóváhagyott

Nem alkalmazandó

Mikrohullámú plazma

Jóváhagyott

Nem jóváhagyott

Nem alkalmazandó

Nitrogénplazma-sugár

Jóváhagyott

Nem jóváhagyott

Nem alkalmazandó

Gázfázisú katalitikus halogénmentesítés

Jóváhagyott

Nem jóváhagyott

Nem alkalmazandó

Forrógőz-reaktor

Jóváhagyott

Nem jóváhagyott

Nem alkalmazandó


(1)  A felsoroltak közt nem szereplő szabályozott anyagokat a környezetvédelmi szempontból legelfogadhatóbb, nem túlzottan költséges megsemmisítési technológiával kell megsemmisíteni.

(2)  A koncentrált források alatt a gyári új, visszanyert és regenerált ózonlebontó anyagok értendők.

(3)  Hígított források alatt szilárd anyagok beágyazóanyagában található ózonlebontó anyagok értendők.

(4)  A DRE-re vonatkozó követelmény olyan technológiai kapacitást jelöl, amely alapján az adott technológiát jóváhagyták. Nem minden esetben tükrözi a mindennapi használat során elérhető teljesítményt, amelyet a nemzeti minimumszabályok határoznak meg.

(5)  A részes felek által jóváhagyva.


VIII. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

A 2037/2000/EK rendelet

E rendelet

1. cikk

1. és 2. cikk

2. cikk

3. cikk

3. cikk, (1) bekezdés

4. cikk, (1) bekezdés

3. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

10. cikk, (2) és (4) bekezdés

3. cikk, (2) bekezdés, i. pont

4. cikk

3. cikk, (2) bekezdés, ii. pont, első albekezdés

3. cikk, (2) bekezdés, ii. pont, második albekezdés

12. cikk, (3) bekezdés

3. cikk, (3) bekezdés

11. cikk, (1) bekezdés

3. cikk, (4) bekezdés

10. cikk, (6) bekezdés, első mondat

3. cikk, (5) bekezdés

10. cikk, (7) bekezdés

3. cikk, (6) bekezdés

3. cikk, (7) bekezdés

10. cikk, (8) bekezdés

3. cikk, (8) bekezdés

14. cikk, (2) bekezdés

3. cikk, (9) bekezdés

14. cikk, (3) bekezdés

3. cikk, (10) bekezdés

14. cikk, (4) bekezdés

4. cikk, (1) bekezdés

5. cikk, (1) bekezdés

4. cikk, (2) bekezdés, i. pont

5. cikk, (1) bekezdés

4. cikk, (2) bekezdés, ii. pont

4. cikk, (2) bekezdés, iii. pont első albekezdés

12. cikk, (1) és (2) bekezdés

4. cikk, (2) bekezdés, iii. pont, második albekezdés

26. cikk, (1) bekezdés, a) pont

4. cikk, (2) bekezdés, iii. pont, harmadik albekezdés

12. cikk, (2) bekezdés

4. cikk, (2) bekezdés, iv. pont

4. cikk, (3) bekezdés, i. pont

5. cikk, (1) bekezdés

4. cikk, (3) bekezdés, ii. pont

4. cikk, (3) bekezdés, iii. pont

4. cikk, (3) bekezdés, iv. pont

4. cikk, (4) bekezdés, i. pont, a) alpont

9. cikk

4. cikk, (4) bekezdés, i. pont, b) alpont, első francia bekezdés

7. cikk, (1) bekezdés és 8. cikk, (1) bekezdés

4. cikk, (4) bekezdés, i. pont, b) alpont, második francia bekezdés

10. cikk, (1) bekezdés és 12. cikk, (3) bekezdés

4. cikk, (4) bekezdés, ii. pont

4. cikk, (4) bekezdés, iii. pont

4. cikk, (4) bekezdés, iv. pont, első mondat

13. cikk, (1) bekezdés

4. cikk, (4) bekezdés, iv. pont, második mondat

27. cikk, (1) bekezdés

4. cikk, (4) bekezdés, v. pont

6. cikk, (2) bekezdés

4. cikk, (5) bekezdés

14. cikk, (1) bekezdés

4. cikk, (6) bekezdés

6. cikk

4. cikk, (6) bekezdés

5. cikk, (1) bekezdés

5. cikk, (1) bekezdés

5. cikk, (2) bekezdés, a) pont

11. cikk, (2) bekezdés

5. cikk, (2) bekezdés, b) pont

7. cikk, (1) bekezdés

5. cikk, (2) bekezdés, c) pont

8. cikk, (1) bekezdés

5. cikk, (3) bekezdés

5. cikk, (4) bekezdés, első mondat

11. cikk, (8) bekezdés

5. cikk, (4) bekezdés, második mondat

5. cikk, (5) bekezdés

5. cikk, (6) bekezdés

5. cikk, (7) bekezdés

11. cikk, (8) bekezdés

6. cikk, (1) bekezdés, első mondat

15. cikk, (3) bekezdés

6. cikk, (1) bekezdés, második mondat

6. cikk, (2) bekezdés

6. cikk, (3) bekezdés

18. cikk, (3) bekezdés

6. cikk, (4) bekezdés

18. cikk, (5) bekezdés

6. cikk, (5) bekezdés

18. cikk, (9) bekezdés

7. cikk

16. cikk, (1) bekezdés

8. cikk

20. cikk, (1) bekezdés

9. cikk, (1) bekezdés

20. cikk, (1) bekezdés

9. cikk, (2) bekezdés

21. cikk

10. cikk

20. cikk, (2) bekezdés

11. cikk, (1) bekezdés

17. cikk, (1) és (2) bekezdés

11. cikk, (2) bekezdés

20. cikk, (1) bekezdés

11. cikk, (3) bekezdés

20. cikk, (1) bekezdés

11. cikk, (4) bekezdés

12. cikk, (1) bekezdés

17. cikk, (4) bekezdés

12. cikk, (2) bekezdés

18. cikk, (4) bekezdés

12. cikk, (3) bekezdés

18. cikk, (5) bekezdés

12. cikk, (4) bekezdés

18. cikk, (3) és (4) bekezdés

13. cikk

20. cikk, (3) bekezdés

14. cikk

20. cikk, (4) bekezdés

15. cikk

16. cikk, (1) bekezdés

22. cikk, (1) bekezdés

16. cikk, (2) bekezdés

16. cikk, (3) bekezdés

22. cikk, (3) bekezdés

16. cikk, (4) bekezdés

16. cikk, (5) bekezdés

22. cikk, (5) bekezdés

16. cikk, (6) bekezdés

16. cikk, (7) bekezdés

17. cikk

23. cikk

18. cikk

25. cikk

19. cikk

25. cikk

20. cikk, (1) bekezdés

28. cikk, (3) bekezdés

20. cikk, (2) bekezdés

28. cikk, (3) bekezdés

20. cikk, (3) bekezdés

28. cikk, (1) bekezdés

20. cikk, (4) bekezdés

28. cikk, (2) bekezdés

20. cikk, (5) bekezdés

28. cikk, (4) bekezdés

21. cikk

29. cikk

22. cikk

24. cikk

23. cikk

30. cikk

24. cikk

31. cikk

I. melléklet

I. melléklet

III. melléklet

IV. melléklet

IV. melléklet

V. melléklet

VI. melléklet

III. melléklet

VII. melléklet

VI. melléklet


31.10.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 286/31


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1006/2009/EK RENDELETE

(2009. szeptember 16.)

az információs társadalomra vonatkozó közösségi statisztikákról szóló 808/2004/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen 285. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

a Szerződés 251. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően (1),

mivel:

(1)

A 808/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) meghatározott, az információs társadalomra vonatkozó statisztikák éves rendelkezésre bocsátása a rendelet hatálybalépésétől számított öt referenciaévre korlátozódik, és 2009-ben véget ér. Közösségi szinten azonban továbbra is szükség van arra, hogy az információs társadalom területén évenként koherens statisztikai információt bocsássanak rendelkezésre.

(2)

A 2005. márciusi Európai Tanács kiemelte a mindenkit befogadó információs társadalom kiépítésének fontosságát, amely az információs és kommunikációs technológiáknak a közszolgáltatásokban, a kis- és középvállalkozásokban és a háztartásokban való széles körű felhasználásán alapul.

(3)

A 2006. márciusi Európai Tanács elismerte annak alapvető jelentőségét, hogy a vállalkozások és igazgatási szervezetek produktívabban alkalmazzák az információs és kommunikációs technológiákat, és az új i2010 stratégia határozott végrehajtására hívta fel a Bizottságot és a tagállamokat. Ez a stratégia elősegíti a nyitott és versenyképes digitális gazdaság kialakulását, és kiemeli az információs és kommunikációs technológiáknak (IKT) a társadalmi befogadás és az életminőség hajtóerejeként betöltött szerepét. Mindemellett az IKT-kat a megújult lisszaboni növekedési és foglalkoztatási partnerség kulcsfontosságú tényezőjének tekintik.

(4)

2006 áprilisában a 2006/215/EK bizottsági határozattal (3) létrehozott i2010 magas szintű csoport megerősítette az i2010 teljesítményértékelési keretrendszert, amely számos kulcsmutatót megállapít az i2010 stratégia által célként kitűzött európai információs társadalom fejlődésének értékelésére.

(5)

A versenyképességi és innovációs keretprogram (2007–2013) létrehozásáról szóló, 2006. október 24-i 1639/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (4) segíti a Közösségben a versenyképesség és az innovációs kapacitás fokozását, a tudásalapú társadalom növekedésének előmozdítását és a kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen alapuló fenntartható fejlődés fellendítését. Az említett határozat szerint a Közösségnek számos területen szilárd analitikai alapot kell kiépítenie a politika alakításának támogatása érdekében. A határozat által létrehozott keretprogram támogatja a hivatalos statisztikákon alapuló politikai elemzésekre irányuló fellépéseket.

(6)

Az e-integrációról Rigában 2006. június 11-én elfogadott miniszteri nyilatkozat befogadó jellegű információs társadalom kialakítására szólít fel. A nyilatkozat megfogalmazza az átfogó e-integráció kereteit, és olyan kérdésekkel foglalkozik, mint az idősödő társadalom, a földrajzi értelemben vett digitális szakadék, a hozzáférhetőség, a számítógépes ismeretek és tudás, a kulturális sokszínűség és a hozzáférhető online közszolgáltatások. A nyilatkozat arra hívja fel a Bizottságot, hogy támogassa az európai unión belül és kívül a tapasztalatgyűjtést és a tapasztalatok értékelését.

(7)

Az információs társadalom fejlődését értékelő mutatóknak, amelyek a Közösség politikai stratégiáiban is kifejezésre jutnak, mint például az i2010 stratégia i2010 teljesítményértékelési keretrendszere és annak a lisszaboni stratégia szerinti továbbfejlesztése, koherens statisztikai információn kell alapulniuk.

(8)

A 808/2004/EK rendelet módosításának figyelembe kell vennie az európai statisztikáról szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (5).

(9)

E rendelet nyomán az e rendelet hatálybalépését megelőző helyzethez képest nem növekedhetnek a válaszadókra és a nemzeti statisztikai hivatalokra nehezedő azon terhek, amelyek az előírt mutatók számával vagy az interjú hosszúságával mérhetők a harmonizált statisztikák gyűjtése és átadása vonatkozásában.

(10)

A 808/2004/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

A 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozattal (6) létrehozott statisztikai programbizottsággal konzultáltak,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 808/2004/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

a 3. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az összeállítandó statisztikák az európai információs tér, a vállalati innováció és az európai információs társadalom kifejlesztésére irányuló közösségi politikai stratégiák teljesítményértékeléséhez – mint például az i2010 teljesítményértékelési keretrendszerhez és annak a lisszaboni stratégia szerinti továbbfejlesztéséhez – szükséges és a szerkezeti mutatók szempontjából hasznos információkat, valamint egyéb, az információs társadalom elemzése egységes alapjának létrehozásához szükséges információt tartalmaznak.”;

2.

a 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

Az adatok feldolgozása, továbbítása és terjesztése

(1)   A tagállamok – az európai statisztikáról szóló, 2009. március 11-i 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (7) a bizalmas adatok továbbítására vonatkozó 21. cikkével összhangban – továbbítják a Bizottsághoz (Eurostat) az ebben a rendeletben és végrehajtási intézkedéseiben előírt adatokat és metaadatokat.

(2)   A tagállamok az e rendeletben előírt adatokat és metaadatokat elektronikus formátumban továbbítják, összhangban a Bizottság és a tagállamok közötti megállapodásban meghatározott adatcsereszabvánnyal.

(3)   A bizalmas adatok kezelésére és terjesztésére a 223/2009/EK rendelet V. fejezete vonatkozik.

3.

a 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

A statisztika minősége és jelentések

(1)   A tagállamok biztosítják a továbbított adatok minőségét.

(2)   E rendelet alkalmazásában a 223/2009/EK rendelet 12. cikke (1) bekezdésében említett minőségértékelési szempontok alkalmazandók.

(3)   A tagállamok évente a Bizottság (Eurostat) rendelkezésére bocsátanak egy, a közölt adatok minőségéről, valamint az esetlegesen elvégzett módszertani változtatásokról szóló jelentést. A jelentést az adatok átadását követő egy hónap elteltével kell átadni.”;

4.

az I. és II. melléklet helyébe e rendelet mellékletében szereplő szöveg lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2009. szeptember 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

C. MALMSTRÖM


(1)  Az Európai Parlament 2009. április 2-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. július 13-i határozata.

(2)  HL L 143., 2004.4.30., 49. o.

(3)  HL L 80., 2006.3.17., 74. o.

(4)  HL L 310., 2006.11.9., 15. o.

(5)  HL L 87., 2009.3.31., 164. o.

(6)  HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

(7)  HL L 87., 2009.3.31., 164. o.”;


MELLÉKLET

I. MELLÉKLET

1. Modul: Vállalkozások és az információs társadalom

1.   Célok

E modul célja a vállalatokra és az információs társadalomra vonatkozó statisztikák időben történő rendelkezésre bocsátása. Ez a modul a lefedettségre, az időszakra és rendszerességre, az érintett tárgykörökre, az adatszolgáltatás bontásaira és típusára, valamint a szükséges próbafelvételekre vagy megvalósíthatósági tanulmányokra vonatkozó követelményekhez biztosít keretrendszert.

2.   Lefedettség

Ez a modul az Európai Közösségben végzett gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának (NACE REV. 2) C–N. és R. nemzetgazdasági ágán, valamint a 95. ágazaton belüli gazdasági tevékenységekre vonatkozik.

A statisztikákat vállalkozási egységekre vonatkozóan állítják össze.

3.   Az adatszolgáltatás időszaka és rendszeressége

A statisztikákat 2004. május 20-tól számított tizenöt referenciaévig évente kell rendelkezésre bocsátani. Nem kell minden változót évente szolgáltatni; az egyes változók szolgáltatásának rendszerességét a 8. cikkben említett végrehajtási intézkedések keretében kell megállapítani, illetve kell arról megállapodni.

4.   A statisztikák tárgya

A szolgáltatandó változókat a tárgykörök alábbi jegyzékéről választják ki:

információs és kommunikációs technológiai (IKT) rendszerek és használatuk a vállalkozásokban,

az internet és egyéb elektronikus hálózatok használata a vállalkozásokban,

e-kereskedelem,

e-üzleti folyamatok és szervezési szempontok,

az IKT használata a vállalatokban abból a célból, hogy kormányzati és közigazgatási szervekkel információkat és szolgáltatásokat cseréljenek (e-kormányzat),

IKT-szakértelem a vállalkozási egységben és az IKT-ismeretek iránti szükséglet,

az IKT, az internet és egyéb elektronikus hálózatok, az e-kereskedelmi és az e-üzleti folyamatok használatának akadályai,

IKT-vel kapcsolatos kiadások és befektetések,

az IKT biztonsága és az IKT iránti bizalom,

az IKT használata és hatása a környezetre (zöld IKT),

az internethez és egyéb elektronikus hálózatokhoz való hozzáférés és ezek használata tárgyak és eszközök összekötéséhez (a tárgyak internete),

az olyan technológiákhoz való hozzáférés és ezek használata, amelyek bárhonnan bármikor csatlakozni tudnak az internethez vagy egyéb hálózatokhoz (mindenütt jelenlévő kapcsolat).

Nem kell minden tárgykört évente vizsgálni.

5.   Az adatszolgáltatás bontásai

Nem feltétlenül kell minden bontást évente szolgáltatni; a szükséges bontást az alábbi jegyzékből kell elkészíteni, a statisztikai egységek jellegének, a statisztikai adatok várható minőségének és a teljes mintanagyságnak a figyelembevételével. A bontásokról a végrehajtási intézkedések keretében kell megállapodni:

méretkategória szerint,

NACE-címsor szerint,

régió szerint: a régiók szerinti bontás legfeljebb három csoportosításra korlátozódik.

6.   Az adatszolgáltatás típusa

A tagállamok összesített adatokat továbbítanak a Bizottságnak (Eurostat).

7.   Megvalósíthatósági tanulmányok és próbafelvételek

Ha jelentős új adatszolgáltatási követelményeket vezetnek be, vagy új, összetett mutatókat kérnek, a Bizottság az adatgyűjtés előtt megvalósíthatósági tanulmányokat vagy próbafelvételeket kezdeményez, amelyekben a tagállamok önkéntes alapon vesznek részt. E tanulmányok és felvételek az adott adatgyűjtés megvalósíthatóságát értékelik, összevetve az adatokhoz való hozzáférés előnyeit az adatgyűjtés költségeivel és a válaszadók terhelésével. E megvalósíthatósági tanulmányokkal vagy próbafelvételekkel kapott eredmények hozzájárulnak az új mutatók meghatározásához.

II. MELLÉKLET

2. Modul: Magánszemélyek, háztartások és az információs társadalom

1.   Célok

E modul célja a magánszemélyekre, a háztartásokra és az információs társadalomra vonatkozó statisztikák időben történő rendelkezésre bocsátása. Ez a modul a lefedettségre, az időszakra és rendszerességre, az érintett tárgykörökre, az adatszolgáltatás társadalmi–gazdasági háttérjellemzőire és típusára, valamint a szükséges próbafelvételekre vagy megvalósíthatósági tanulmányokra vonatkozó követelményekhez biztosít keretrendszert.

2.   Lefedettség

E modul a magánszemélyekről és a háztartásokról szóló statisztikákra vonatkozik.

3.   Az adatszolgáltatás időszaka és rendszeressége

A statisztikákat 2004. május 20-tól számított tizenöt referenciaévig évente kell rendelkezésre bocsátani. Nem kell minden változót évente szolgáltatni; az egyes változók szolgáltatásának rendszerességét a 8. cikkben említett végrehajtási intézkedések keretében kell megállapítani, illetve kell arról megállapodni.

4.   A statisztikák tárgya

A szolgáltatandó változókat a tárgykörök alábbi jegyzékéről választják ki:

a magánszemélyek és/vagy a háztartások hozzáférése az IKT-hez, és az IKT használata magánszemélyek által és/vagy a háztartásokban,

az internet és egyéb elektronikus hálózatok használata magánszemélyek által és/vagy háztartásokban különböző célokra,

az IKT biztonsága és az IKT iránti bizalom,

IKT-szakértelem és -készségek,

az IKT és az internet használatának akadályai,

az IKT használatának a magánszemélyekre és/vagy a háztartásokra gyakorolt, észlelt hatásai,

az IKT használata magánszemélyek által információk és szolgáltatások cseréje céljából, kormányzati és közigazgatási szervekkel (e-kormányzat),

az olyan technológiákhoz való hozzáférés és ezek használata, amelyek bárhonnan bármikor csatlakozni tudnak az internethez vagy egyéb hálózatokhoz (mindenütt jelenlévő kapcsolat).

Nem kell minden tárgykört évente vizsgálni.

5.   Az adatszolgáltatás társadalmi–gazdasági háttérváltozói

Nem kell minden háttérváltozót évente szolgáltatni; a szükséges háttérváltozókat az alábbi jegyzékből kell kiválasztani, és azokról a végrehajtási intézkedések keretében kell megállapodni:

a)

a háztartásokra vonatkozó statisztikáknál:

a háztartás típusa szerint,

jövedelemcsoport szerint,

régió szerint;

b)

a magánszemélyekre vonatkozó statisztikáknál:

korcsoport szerint,

nem szerint,

iskolai végzettség szerint,

foglalkoztatási helyzet szerint,

tényleges családi állapot szerint,

születési ország, állampolgárság szerint,

régió szerint.

6.   Az adatszolgáltatás típusa

A tagállamok egyéni adatokat továbbítanak a Bizottságnak (Eurostat), amelyek azonban nem teszik lehetővé az érintett statisztikai egységek közvetlen azonosítását.

7.   Megvalósíthatósági tanulmányok és próbafelvételek

Ha jelentős új adatszolgáltatási követelményeket vezetnek be, vagy új, összetett mutatókat kérnek, a Bizottság az adatgyűjtés előtt megvalósíthatósági tanulmányokat vagy próbafelvételeket kezdeményez, amelyekben a tagállamok önkéntes alapon vesznek részt. E tanulmányok és felvételek az adott adatgyűjtés megvalósíthatóságát értékelik, összevetve az adatokhoz való hozzáférés előnyeit az adatgyűjtés költségeivel és a válaszadók terhelésével. E megvalósíthatósági tanulmányokkal vagy próbafelvételekkel kapott eredmények hozzájárulnak az új mutatók meghatározásához.


31.10.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 286/36


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1007/2009/EK RENDELETE

(2009. szeptember 16.)

a fókatermékek kereskedelméről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

A fókák érző lények, amelyek képesek érzékelni a fájdalmat, megpróbáltatást, félelmet és a szenvedés egyéb fajtáit. A fókatermékeknek az Európai Unióban való betiltásáról szóló nyilatkozatában (3) az Európai Parlament felkérte a Bizottságot, hogy haladéktalanul dolgozzon ki rendeletet valamennyi grönlandi fóka- és hólyagos fókatermék behozatalának, kivitelének és értékesítésének betiltására. Az állatok védelmére és jólétére vonatkozó 2006–2010-es közösségi cselekvési tervről szóló, 2006. október 12-i állásfoglalásában (4) az Európai Parlament felhívta a Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a fókatermékek teljes importtilalmára. A fókavadászatról szóló, 2006. november 17-i 1776. (2006) számú ajánlásában az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése ajánlást tett az Európa Tanács fókavadászatot gyakorló tagállamainak felkérésére, hogy tiltsanak be minden olyan kegyetlen vadászati módszert, amely nem garantálja az állatok azonnali, szenvedés nélküli halálát, tiltsák be az állatok olyan eszközökkel történő elkábítását, mint a hakapik, a bunkósbot vagy a lőfegyver, és mozdítsák elő a fókatermékek kereskedelmének tilalmát célzó kezdeményezéseket.

(2)

A grönlandi és hólyagosfóka-kölykök bőrének és a belőlük készült termékeknek a tagállamokba kereskedelmi céllal történő behozatala tilos az egyes fókakölykök bőrének és az abból származó termékeknek a tagállamokba történő behozataláról szóló, 1983. március 28-i 83/129/EGK tanácsi irányelv (5) értelmében.

(3)

A fókákat vadásszák a Közösségen belül és kívül, és belőlük termékeket és cikkeket állítanak elő, például húst, olajat, zsírt, szerveket, prémet és ezekből készített cikkeket, amelyek közé olyan változatos termékek tartoznak, mint az Omega-3 kapszulák és a feldolgozott fókabőrből és szőrméből álló ruházati cikkek. E termékeket kereskedelmi forgalomban árusítják különböző piacokon, beleértve a közösségi piacot is. Tekintve e termékek jellegét, a fogyasztók számára nehéz vagy lehetetlen azokat a hasonló, nem fókából készült termékektől megkülönböztetni.

(4)

A fókavadászat miatt a közvélemény és a kormányok állatjólléti szempontok iránt fogékony tagjai súlyos aggodalmukat fejezték ki azon fájdalom, megpróbáltatás, félelem és más fajta szenvedés miatt, amit a fókák leölése és megnyúzása – ahogyan azt a leggyakrabban végzik – okoz az állatoknak.

(5)

Az állampolgároknak és a fogyasztóknak a fókák leölésének és megnyúzásának állatjólléti vonatkozásaival, valamint az azzal kapcsolatos aggodalmaira válaszul, hogy olyan állatokból készült termékek lehetnek forgalomban, amelyeket oly módon öltek le és nyúztak meg, amely fájdalmat, megpróbáltatást, félelmet vagy más fajta szenvedést okoz, számos tagállam jogszabályokat fogadott el vagy szándékozik elfogadni a fókatermékek kereskedelmének szabályozásáról, megtiltván e cikkek behozatalát és előállítását, ugyanakkor nem korlátozzák e termékek kereskedelmét más tagállamokban.

(6)

Ezért eltérések vannak a fókatermékek kereskedelmére, behozatalára, előállítására és forgalomba hozatalára vonatkozó nemzeti rendelkezések között. Ezen eltérések kedvezőtlenül befolyásolják azon termékek belső piacának működését, amelyek fókatermékeket tartalmaznak vagy tartalmazhatnak, valamint akadályozzák az ilyen termékek kereskedelmét.

(7)

Az ilyen eltérő rendelkezések megléte elveheti a fogyasztók kedvét attól, hogy olyan, nem fókából készült termékeket vásároljanak, amelyeket nem lehet könnyen megkülönböztetni a fókából készült, hasonló áruktól, vagy olyan termékeket, amelyek fókából nyert elemeket vagy összetevőket tartalmazhatnak, anélkül, hogy ez egyértelműen felismerhető lenne, például prémeket, Omega-3 kapszulákat, olajokat és bőrárukat.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedéseknek ezért össze kell hangolniuk a fókatermékekkel kapcsolatos kereskedelmi tevékenységekre vonatkozó szabályokat a Közösségen belül, és ezáltal megelőzniük a belső piac zavarait az érintett termékek vonatkozásában, beleértve a fókatermékekkel egyenértékű vagy az azokat helyettesítő termékeket is.

(9)

A Szerződéshez csatolt állatvédelmi és -jóléti jegyzőkönyvvel összhangban a Közösségnek teljes mértékben figyelembe kell vennie az állatjólléti követelményeket, többek közt a belső piaci politika kialakításakor és végrehajtásakor is. Az e rendeletben előírt harmonizált szabályoknak ennek megfelelően teljes mértékben figyelembe kell venniük az állatjólléti szempontokat.

(10)

A belső piac jelenlegi szétaprózottságának megszüntetése érdekében az állatjólléti szempontok figyelembevétele mellett szükséges harmonizált szabályokat előírni. Az érintett termékek szabad mozgását gátló akadályok hatékony és arányos módon történő leküzdése céljából a fókatermékek forgalomba hozatalát főszabály szerint nem szabad engedélyezni a fogyasztói bizalom helyreállítása érdekében, biztosítván ugyanakkor az állatjólléti szempontok teljes mértékű érvényesülését. Mivel a polgárok és a fogyasztók aggályai kiterjednek magára a fókák leölésére és megnyúzására is, szükséges fellépni a fókatermékek forgalmazásához vezető kereslet, és így a fókák kereskedelmi célú vadászatát ösztönző gazdasági kereslet csökkentése érdekében is. A hatékony jogérvényesítés biztosítása érdekében e harmonizált szabályokat a behozott termékek behozatalának időpontjában vagy helyén kell érvényesíteni.

(11)

Bár lehetséges a fókák leölése és megnyúzása szükségtelen fájdalom, megpróbáltatás, félelem és más fajta szenvedés elkerülésével is, a fókavadászat körülményeit tekintve az állatjólléti követelmények vadászok általi tiszteletben tartásának következetes igazolása és ellenőrzése a gyakorlatban nem kivitelezhető, vagy legalábbis azt nagyon nehéz végrehajtani hatékony módon, amint azt az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság 2007. december 6-án megállapította.

(12)

Egyértelmű az is, hogy a harmonizált szabályok egyéb formái, például a címkézési követelmények, nem érnének el hasonló eredményeket. Ráadásul jelentős terheket róna a gazdasági szereplőkre az, ha előírnák a gyártók, nagy- vagy kiskereskedők számára, hogy címkézzék fel az egészben vagy részben fókákból készült termékeket, és ez aránytalanul költséges is lenne olyan esetekben, amikor a fókatermékek csak kis részét jelentik az érintett terméknek. Ezzel szemben az e rendeletben foglalt intézkedéseknek könnyebb lesz megfelelni, megnyugtatván közben a fogyasztókat is.

(13)

Az e rendeletben előírt harmonizált szabályok teljes mértékű hatékonyságának biztosítása érdekében e szabályokat nem kizárólag a Közösségből származó fókatermékekre kell alkalmazni, hanem a Közösségbe harmadik országokból behozott termékekre is.

(14)

A fókavadászattal létfenntartásuk biztosításának módjaként foglalkozó inuit közösségek alapvető gazdasági és társadalmi érdekei nem sérülhetnek. A vadászat az inuit társadalom tagjai kultúrájának és identitásának szerves része, és mint ilyet az őslakos népek jogairól szóló ENSZ nyilatkozat is elismeri. Ezért engedélyezni kell az olyan fókatermékek forgalomba hozatalát, amelyek az inuit és más őslakos közösségek által hagyományosan folytatott vadászatból származnak, és amelyek hozzájárulnak a létfenntartásukhoz.

(15)

Ez a rendelet harmonizált szabályokat állapít meg a fókatermékek forgalomba hozatalára vonatkozóan. Nem érinti tehát a fókavadászatot szabályozó, egyéb közösségi és nemzeti szabályokat.

(16)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (6) összhangban kell elfogadni.

(17)

A Bizottságot fel kell hatalmazni különösen arra, hogy meghatározza az olyan fókatermékek forgalomba hozatalának feltételeit, amelyek az inuitok és egyéb őslakos közösségek által hagyományosan folytatott vadászatból származnak, és hozzájárulnak a létfenntartásukhoz; hogy meghatározza a fókatermékek olyan behozatalának feltételeit, amely alkalmi jellegű, és kizárólag az utazók vagy a családjuk személyes használatára szolgáló árukból áll; és hogy meghatározza az olyan fókatermékek forgalomba hozatalának feltételeit, amelyek a nemzeti jog által szabályozott, kizárólag a tengeri erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás céljából folytatott vadászatból származnak. Mivel ezek az intézkedések általános hatályúak, és e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányulnak – a rendelet új, nem alapvető fontosságú elemekkel való kiegészítésével –, azokat az 1999/468/EK határozat 5a. cikkében előírt, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(18)

Az illetékes nemzeti hatóságok által végzett jogérvényesítő műveletek elősegítése céljából a Bizottságnak technikai útmutató jegyzéket kell kibocsátania, nem kötelező érvényű útmutatást adva a Kombinált Nómenklatúra azon kódjairól, amelyek az e rendelet hatálya alá tartozó fókatermékekre vonatkozhatnak.

(19)

A tagállamoknak szabályokat kell megállapítaniuk az e rendelet rendelkezéseinek megsértése esetén alkalmazandó szankciókról, és biztosítaniuk kell ezek végrehajtását. E szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(20)

A tagállamoknak rendszeresen be kell számolniuk az e rendelet végrehajtása érdekében megtett intézkedésekről. E jelentések alapján a Bizottságnak is be kell számolnia az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról.

(21)

Mivel e rendelet célját – nevezetesen a belső piac működési akadályainak felszámolását a fókatermékek kereskedelmére vonatkozó nemzeti tilalmak közösségi szintű harmonizációja révén – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet harmonizált szabályokat állapít meg a fókatermékek forgalomba hozatalára.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

„fóka”: az úszólábúak valamennyi fajának példányai (valódi fókák [Phocidae], fülesfókák [Otariidae] és rozmárfélék [Odobenidae]);

2.

„fókatermék”: minden olyan, feldolgozott vagy feldolgozatlan termék, amely fókából származik, vagy amelyet fókából nyertek ki, beleértve a húst, olajat, zsírt, szerveket, a nyers szőrmés bőrt és a szőrmés bőrt, cserzett vagy kikészített állapotban, beleértve a tábla, kereszt és hasonló formára összeállított szőrmés bőrt, valamint a szőrmés bőrből készített cikkeket is;

3.

„forgalomba hozatal”: termék bevezetése a közösségi piacra, ezáltal hozzáférhetővé tétele harmadik felek számára, fizetés ellenében;

4.

„inuit”: az inuit szülőföld őslakos tagjai, nevezetesen azokon a sarkvidéki vagy szubarktikus területeken élők, ahol jelenleg vagy hagyományosan az inuitok az őslakosokat megillető jogokkal és érdekekkel rendelkeznek, és akiket az inuitok saját népük tagjaként ismernek el, beleértve az alábbi népcsoportokat: inupiat, jupik (Alaszka), inuit, inuvialuit (Kanada), kalaallit (Grönland) és jupik (Oroszország);

5.

„behozatal”: áruk bármely beléptetése a Közösség vámterületére.

3. cikk

Forgalomba hozatali feltételek

(1)   Fókatermékek forgalomba hozatala csak akkor megengedett, ha a fókatermékek az inuitok és egyéb őslakos közösségek által hagyományosan folytatott vadászatból származnak, és hozzájárulnak a létfenntartásukhoz. E feltételeket a behozott termékek behozatalának időpontjában vagy helyén kell alkalmazni.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérően:

a)

a fókatermékek behozatala akkor is megengedett, ha az alkalmi jellegű, és kizárólag az utazók vagy családjuk személyes használatára szolgáló árukból áll. Az ilyen áruk jellege és mennyisége nem lehet olyan, ami arra utalna, hogy behozatalukra kereskedelmi okokból kerül sor;

b)

az olyan fókatermékek forgalomba hozatala is megengedett, amelyek a nemzeti jog által szabályozott, kizárólag a tengeri erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás céljából folytatott vadászat melléktermékei. Az ilyen forgalomba hozatal csak nonprofit alapon megengedett. Az ilyen áruk jellege és mennyisége nem lehet olyan, ami arra utalna, hogy forgalomba hozatalukra kereskedelmi okokból kerül sor.

E bekezdés alkalmazása nem áshatja alá e rendelet célkitűzésének elérését.

(3)   A Bizottság – az 5. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárással összhangban – technikai útmutató jegyzéket bocsát ki, meghatározván a Kombinált Nómenklatúra azon kódjainak indikatív listáját, amelyek az e cikk hatálya alá tartozó fókatermékekre vonatkozhatnak.

(4)   A (3) bekezdés sérelme nélkül, az e cikket végrehajtó, e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítéssel történő módosítására irányuló intézkedéseket az 5. cikk (3) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

4. cikk

Szabad mozgás

A tagállamok nem akadályozzák az olyan fókatermékek forgalomba hozatalát, amelyek e rendeletnek megfelelnek.

5. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottság munkáját a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet (7) 18. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság segíti. Ez a bizottság szükség szerint felkérhet egyéb meglévő szabályozási bizottságokat is, így például az élelmiszerlánccal és az állategészségüggyel foglalkozó állandó bizottságot, amelyet az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 2002. január 28-i 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 58. cikkének (1) bekezdése hozott létre.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, a 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)–(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, a 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

6. cikk

Szankciók és végrehajtás

A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és megtesznek minden szükséges intézkedést azok végrehajtásának biztosítása érdekében. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok 2010. augusztus 20-ig értesítik a Bizottságot ezekről a rendelkezésekről, és haladéktalanul értesítik a Bizottságot azok bármely későbbi módosításáról.

7. cikk

Jelentéstétel

(1)   A tagállamok 2011. november 20-ig és azt követően négyévenként jelentésben számolnak be a Bizottságnak az e rendelet végrehajtása érdekében tett intézkedésekről.

(2)   Az (1) bekezdésben említett jelentések alapján a Bizottság jelentésben számol be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak e rendelet végrehajtásáról minden egyes érintett beszámolási időszak végétől számított tizenkét hónapon belül.

8. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 3. cikk 2010. augusztus 20-tól alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2009. szeptember 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

C. MALMSTRÖM


(1)  2009. február 26-án kibocsátott vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  Az Európai Parlament 2009. május 5-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. július 27-i határozata.

(3)  HL C 306. E, 2006.12.15., 194. o.

(4)  HL C 308. E, 2006.12.16., 170. o.

(5)  HL L 91., 1983.4.9., 30. o.

(6)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(7)  HL L 61., 1997.3.3., 1. o.

(8)  HL L 31., 2002.2.1., 1. o.