ISSN 1725-5090

doi:10.3000/17255090.L_2009.266.hun

Az Európai Unió

Hivatalos Lapja

L 266

European flag  

Magyar nyelvű kiadás

Jogszabályok

52. évfolyam
2009. október 9.


Tartalom

 

I   Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

Oldal

 

 

RENDELETEK

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 923/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) az árufuvarozási rendszer környezetvédelmi teljesítményjavításának közösségi pénzügyi támogatására irányuló második Marco Polo program (Marco Polo II.) létrehozásáról szóló 1692/2006/EK rendelet módosításáról ( 1 )

1

 

*

Az Európai Parlament és a Tanács 924/2009/EK rendelete (2009. szeptember 16.) a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről ( 1 )

11

 


 

(1)   EGT-vonatkozású szöveg

HU

Azok a jogi aktusok, amelyek címe normál szedéssel jelenik meg, a mezőgazdasági ügyek napi intézésére vonatkoznak, és rendszerint csak korlátozott ideig maradnak hatályban.

Valamennyi más jogszabály címét vastagon szedik, és előtte csillag szerepel.


I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

RENDELETEK

9.10.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 266/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 923/2009/EK RENDELETE

(2009. szeptember 16.)

az árufuvarozási rendszer környezetvédelmi teljesítményjavításának közösségi pénzügyi támogatására irányuló második Marco Polo program (Marco Polo II.) létrehozásáról szóló 1692/2006/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 71. cikke (1) bekezdésére és 80. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (2),

mivel:

(1)

A Bizottság 2001-es közlekedéspolitikai fehér könyvének „Tartsuk mozgásban Európát! – Fenntartható mobilitás kontinensünk számára” című, 2006. június 22-i félidős felülvizsgálata kiemeli az árufuvarozási rendszer környezeti teljesítményjavításának közösségi pénzügyi támogatásáról (Marco Polo program) szóló, 2003. július 22-i 1382/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) által létrehozott Marco Polo programban – mint finanszírozási forrásban – rejlő azon potenciált, amely alternatívákat kínál a túlterhelt közutak használóinak más közlekedési módok igénybevételére. A Marco Polo program ezért a jelenlegi közlekedéspolitika egyik alapeleme.

(2)

Ha nem kerül sor határozott intézkedésre, az európai közúti teherfuvarozás 2013-ig több mint 60 %-kal fog nőni. Ennek hatására a nemzetközi közúti teherfuvarozás volumene 2013-ra az Európai Uniót tekintve becslések szerint évente mintegy 20,5 milliárd tonnakilométerrel növekedne, ami negatív következményekkel járna a közúti infrastruktúra többletköltségei, a balesetek, a túlterheltség, a helyi és globális környezetszennyezés, a környezeti károk, valamint az ellátási lánc és a logisztikai rendszerek megbízhatósága vonatkozásában.

(3)

Annak érdekében, hogy az ilyen mértékű növekedéssel meg lehessen birkózni, a rövid távú tengeri hajózást, a vasutat és a belvízi hajózást a jelenleginél nagyobb mértékben szükséges alkalmazni, és indokolt ösztönözni a közlekedési és logisztikai ágazat további nagyhatású kezdeményezéseit, beleértve a szárazkikötőket és az intermodalitást elősegítő egyéb platformokat, és valamennyi szállítási mód és ezek igazgatása tekintetében bátorítani az új megközelítéseket és a műszaki újítások használatát.

(4)

Az Európai Unió egyik célkitűzése a környezetbarát szállítási módok erősítése, függetlenül attól, hogy ez a célkitűzés a közúti árufuvarozás esetében modális váltáshoz vagy elkerülő hatáshoz vezet-e.

(5)

Az 1692/2006/EK rendelet (4) szerint a Bizottságnak el kellett végeznie a Marco Polo II. program (továbbiakban: a program) értékelését, és szükség esetén javaslatokat kellett előterjesztenie a program módosítására.

(6)

A Marco Polo program eredményeinek külső értékelése úgy becsülte, hogy a program nem fogja elérni céljait a modális váltás tekintetében, és ajánlásokat fogalmazott meg hatékonyságának javítására.

(7)

A Bizottság elvégezte a külső értékelés által javasolt intézkedések és a program hatékonyságának növelését célzó egyéb intézkedések hatásvizsgálatát. Ez az elemzés rámutatott az 1692/2006/EK rendelet számos módosításának szükségességére a kis- és mikrovállalkozások részvételének megkönnyítése, az akció-támogathatósági küszöbértékek csökkentése, a finanszírozási intenzitás növelése és a program végrehajtásának és igazgatási eljárásainak egyszerűsítése érdekében.

(8)

Növelni kell a kis- és mikrovállalkozások részvételét a programban, lehetővé téve, hogy a vállalkozások egyenként is igényelhessenek finanszírozást, valamint csökkentve a belvízi hajózási vállalkozások által benyújtott pályázatokra vonatkozó támogathatósági küszöbértékeket.

(9)

A finanszírozásra irányuló pályázatokra vonatkozó támogathatósági küszöbértékeket csökkenteni kell, és az évente átterelt forgalom tonnakilométerében kifejezni, kivéve a közös tanulási akciók esetében. E küszöbértékeket a mellékletben említett akciók teljes megvalósítási időtartamára vonatkozóan kell kiszámítani, a megvalósítás éves ütemének meghatározása nélkül. Nincs többé szükség a forgalmat kiküszöbölő akciók keretébe tartozó akciókra alkalmazandó külön küszöbértékre, és meg kell állapítani egy minimális időtartamot az ilyen akció, valamint a katalizációs akciók és a tengeri gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos akciók keretébe tartozó akciók vonatkozásában.

(10)

Növelni kell a finanszírozási intenzitást a „rakomány” fogalmának bevezetésével a szállítási elemnek a modális váltás kiszámításába történő bevonása érdekében, valamint a maximális időtartam kivételes meghosszabbításának lehetővé tételével a késedelemmel induló akciók számára. A finanszírozási intenzitásnak az 1692/2006/EK rendelet I. mellékletében meghatározott eljárás nyomán 1 EUR-ról 2 EUR-ra történő aktualizálását meg kell jeleníteni az említett rendelet módosított mellékletében.

(11)

A program végrehajtásának egyszerűsítése érdekében törölni kell az 1692/2006/EK rendeletnek a kisegítő infrastruktúrák finanszírozási feltételeiről szóló II. mellékletét. Továbbá meg kell szüntetni a finanszírozandó akciók éves kiválasztására irányuló bizottsági eljárást.

(12)

Részletesebb kapcsolatot kell teremteni a program és a tengeri gyorsforgalmi utak számára a kereteket meghatározó transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) között, és a környezetvédelmi megfontolásokat ki kell terjeszteni, hogy magukba foglalják az akciók teljes külső költségét is.

(13)

Ezért az 1692/2006/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(14)

Az e rendeletben előírt intézkedések legcélszerűbb és leggyorsabb alkalmazásának biztosítása érdekében e rendeletnek elfogadása után a lehető leghamarabb hatályba kell lépnie,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1692/2006/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.

A 2. cikk a következő ponttal egészül ki:

„p)

»rakomány«: az utakról átterelt tonnakilométer kiszámítása céljából a szállított áruk és az intermodális szállítási egység, valamint a közúti jármű, beleértve az üres intermodális szállítási egységeket és az üres közúti járműveket is, amennyiben ezeket az utakról átterelik.”

2.

A 4. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Akciókkal a tagállamokban vagy a 3. cikk (3) és (4) bekezdésében foglaltak értelmében részt vevő országokban letelepedett vállalkozások vagy konzorciumok pályázhatnak.”

3.

Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a)

Az (1) bekezdés b) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„b)

a tengeri gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos akciók: az Európai Unión belül az ilyen akcióknak meg kell felelniük a tengeri gyorsforgalmi utak prioritási projektnek a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó közösségi iránymutatásokról szóló, 1996. július 23-i 1692/96/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (5) keretében meghatározott jellemzőinek;

b)

A (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A különféle akciókra vonatkozó konkrét finanszírozási feltételeket és egyéb követelményeket a melléklet határozza meg.”

4.

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

Állami támogatás

A program hatálya alá tartozó akciók közösségi pénzügyi támogatása nem zárja ki, hogy ugyanezek az akciók nemzeti, regionális vagy helyi szinten állami támogatást is kapjanak, amennyiben az ilyen támogatás összeegyeztethető a Szerződés állami támogatásra vonatkozó szabályaival, és a mellékletben az egyes akciófajtákra meghatározott kumulatív határokon belül marad.”

5.

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

Az akciók benyújtása

Az akciókat a 6. cikk alapján megállapított részletes szabályok szerint kell benyújtani a Bizottsághoz. A benyújtott pályázatnak tartalmaznia kell mindazokat az elemeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a Bizottság a 9. cikkben foglalt feltételek szerint meghozhassa a kiválasztásra vonatkozó határozatát.

Szükség esetén a Bizottság segítséget nyújt a pályázóknak a pályázati folyamat megkönnyítése céljából, például on-line ügyfélszolgálat útján.”

6.

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

A pénzügyi támogatásban részesülő akciók kiválasztása

A benyújtott akciókat a Bizottság értékeli. A program keretében pénzügyi támogatásban részesítendő akciók kiválasztása során a Bizottság a következőket veszi figyelembe:

a)

az 1. cikkben említett célkitűzések;

b)

a melléklet megfelelő oszlopában meghatározott feltételek;

c)

az akciók hozzájárulása a közutak túlterheltségének csökkentéséhez;

d)

az akciók viszonylagos környezetvédelmi értéke és az akcióknak a külső költségek csökkentésében megnyilvánuló viszonylagos értékét, beleértve a rövid távú tengeri hajózás, a vasúti vagy a belvízi hajózás negatív környezeti hatásainak csökkentéséhez való hozzájárulásukat is. Külön figyelmet kell fordítani a jogilag kötelező erejű környezetvédelmi követelményeket meghaladó akciókra;

e)

az akciók általános fenntarthatósága.

A Bizottság – miután tájékoztatta a 10. cikkben említett bizottságot – elfogadja a pénzügyi támogatás odaítélésére vonatkozó határozatot.

A Bizottság tájékoztatja határozatáról a kedvezményezetteket.”

7.

A 14. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Bizottság a 2003 és 2010 közötti időszakra szóló Marco Polo programok által elért eredményekről közleményt terjeszt az Európai Parlament, a Tanács, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, valamint a Régiók Bizottsága elé. Ezt a harmadik Marco Polo programra irányuló javaslat kidolgozása előtt kell megtennie, és figyelembe kell vennie a közlemény megállapításait a javaslat kidolgozásakor.”

b)

a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2a)   A (2) bekezdésben említett közlemény különösen a következőket tárgyalja:

e rendelet hatása, amelyet módosított az árufuvarozási rendszer környezetvédelmi teljesítményjavításának közösségi pénzügyi támogatására irányuló második Marco Polo program létrehozásáról szóló 1692/2006/EK rendelet (Marco Polo II.) módosításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 923/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6),

a Versenyképességi és Innovációs Végrehajtó Hivatal programirányítással kapcsolatos tapasztalatai,

a szállítási módok közötti differenciálás szükségessége a finanszírozási feltételeket illetően, a biztonság, a környezetvédelmi teljesítmény és az energiahatékonyság alapján,

a forgalmat kiküszöbölő akciók hatékonysága,

a pályázati szakaszban az igényeket kielégítő segítség biztosításának szükségessége, figyelembe véve a kis és mikro szállítási vállalkozások szükségleteit,

a gazdasági recesszió rendkívüli indokként való elismerése az akciók időtartamának meghosszabbítására,

a termékspecifikus akciókra vonatkozó támogathatósági küszöbértékek csökkentése,

a javasolt akciókat illetően a minimális finanszírozási küszöbértékekre vonatkozó célok megadásának lehetősége – az átterelt tonnakilométer mellett – az energiahatékonyság és a környezetvédelmi előnyök szempontjából,

a szállítási egység figyelembevételének helyessége a »rakomány« fogalmának meghatározásában,

a társfinanszírozott akciók teljes körű éves áttekintésének hozzáférhetősége,

a program, a logisztikai cselekvési terv és a TEN-T közötti összhang biztosításának lehetősége a megfelelő intézkedések megtételével, a közösségi finanszírozási eszközök allokációjának összehangolása érdekében, különösen a tengeri gyorsforgalmi utak vonatkozásában,

a harmadik országban felmerült költségek megtéríthetővé tételének lehetősége, amennyiben az akciót tagállami vállalkozások hajtják végre,

a belvízi hajózási ágazat és az ott tevékenykedő kis- és középvállalkozások sajátos jellemzői figyelembevételének szükségessége, például a belvízi hajózási ágazatnak szentelt program révén,

a program szomszédos országokra való kiterjesztésének lehetősége, és

a programnak a szigeten és szigetcsoporton elhelyezkedő tagállamokhoz való további hozzáigazításának lehetősége.

8.

A 15. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„15. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1382/2003/EK rendelet 2006. december 14-től hatályát veszti.

Az 1382/2003/EK rendelet keretén belüli akciókkal kapcsolatos szerződésekre továbbra is a szóban forgó rendelet irányadó operatív és pénzügyi lezárásukig.”

9.

Az 1692/2006/EK rendelet I. mellékletének helyébe az e rendelet mellékletében szereplő szöveg lép.

10.

Az 1692/2006/EK rendelet II. mellékletét el kell hagyni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2009. szeptember 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

C. MALMSTRÖM


(1)  A 2009. március 24-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  Az Európai Parlament 2009. április 23-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. július 27-i határozata.

(3)  HL L 196., 2003.8.2., 1. o.

(4)  HL L 328., 2006.11.24., 1. o.

(5)  HL L 228., 1996.9.9., 1. o.”

(6)  HL L 266, 2009.10.9., 1. o.


MELLÉKLET

„MELLÉKLET

Az 5. cikk (2) bekezdésében említett támogatási feltételek és követelmények

Az akció fajtája

A.

Katalizációs akciók

5. cikk (1) bekezdés a) pont

B.

Tengeri gyorsforgalmi utak

5. cikk (1) bekezdés b) pont

C.

Forgalmi elterelési akció

5. cikk (1) bekezdés c) pont

D.

Forgalmat kiküszöbölő akció

5. cikk (1) bekezdés d) pont

E.

Közös tanulási akció

5. cikk (1) bekezdés e) pont

1.

Támogatási feltételek

a)

A katalizációs akció legfeljebb 60 hónapon belül teljesíti céljait és egy reális üzleti terv előrejelzése alapján azon időszak után is életképes marad;

a)

A tengeri gyorsforgalmi utakra vonatkozó akció legfeljebb 60 hónapon belül teljesíti céljait és egy reális üzleti terv előrejelzése alapján azon időszak után is életképes marad;

a)

A forgalmi elterelési akció legfeljebb 36 hónapon belül teljesíti céljait és egy reális üzleti terv előrejelzése alapján azon időszak után is életképes marad;

a)

A forgalmat kiküszöbölő akció legfeljebb 60 hónapon belül teljesíti céljait és egy reális üzleti terv előrejelzése alapján azon időszak után is életképes marad;

a)

A közös tanulási akció a piac üzleti szolgáltatásainak javulásához vezet, különösen a közúti szállítás kiküszöbölésének vagy a közúti szállításról a rövid távú tengeri hajózásra, a vasútra vagy a belvízi hajózásra a forgalom átterelésének, az együttműködés fokozásának és a know-how megosztásának elősegítése és/vagy megkönnyítése révén és legfeljebb 24 hónapig tart;

b)

a katalizációs akció európai szinten innovatív a logisztika, a technológia, a módszerek, a berendezések, a termékek, az infrastruktúra vagy a nyújtott szolgáltatások vonatkozásában;

b)

a tengeri gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos akció európai szinten innovatív a logisztika, a technológia, a módszerek, a felszerelés, a termékek, az infrastruktúra vagy a nyújtott szolgáltatások vonatkozásában; figyelmet kell szentelni a jó minőségű szolgáltatásoknak, az egyszerűsített eljárásoknak és vizsgálatoknak, a biztonsági előírások betartásának, a kikötők jó megközelíthetőségének, a hatékony kapcsolatnak a hátország felé, valamint a rugalmas és hatékony kikötői szolgáltatásoknak is;

b)

a forgalmi elterelési akció nem vezet az érintett piacokon a közös érdekkel ellentétesen versenytorzuláshoz, különösen a közúti szállítással szembeni alternatív szállítási módok között vagy az egyes szállítási módokon belül;

b)

a forgalmat kiküszöbölő akció európai szinten innovatív a termelési logisztika és a szállítási logisztika integrálása vonatkozásában;

b)

a közös tanulási akció európai szinten innovatív;

c)

a katalizációs akció várhatóan tényleges, mérhető és fenntartható forgalomáttereléshez vezet a közúti szállításról a rövid távú tengeri hajózásra, a vasútra vagy a belvízi hajózásra;

c)

a tengeri gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos akció célja a nagy volumenű, nagy gyakoriságú, intermodális, rövid távú tengeri hajózást, vagy a rövid távú tengeri hajózás és más szállítási módok kombinációját – a szállítási láncban a közúti szállítás arányát a lehető legalacsonyabbra csökkentve – igénybe vevő teherszállítási és adott esetben vegyes teher- és személyszállítási szolgáltatások ösztönzése; az akció lehetőség szerint magában foglalja a vasutat és/vagy belvízi hajózást igénybe vevő, integrált hátországi teherszállítási szolgáltatásokat;

c)

a forgalmi elterelési akció reális tervet terjeszt elő, amelyben meghatározza a célkitűzések elérésének konkrét szakaszait;

c)

a forgalmat kiküszöbölő akció célja az európai piacokon folyó nemzetközi áruszállítás hatékonyabbá tételének ösztönzése, a gazdasági növekedés hátráltatása nélkül, a termelési és/vagy elosztási folyamatok módosítására összpontosítva, ily módon rövidebb távolságokat, magasabb rakodási tényezőket, kevesebb üresjáratot, a hulladékkiáramlás visszafogását, a szállított mennyiség és/vagy tömeg csökkenését vagy bármely egyéb olyan más hatást elérve, amely a közúti áruszállítás jelentős csökkenéséhez vezet, ugyanakkor nem fejt ki negatív hatást a termelési mennyiségre vagy a munkaerőre;

c)

a közös tanulási akció az érintett piacokon nem vezet a közös érdekkel ellentétes mértékű versenytorzuláshoz, különösen a közúti szállítással szembeni alternatív szállítási módok között vagy az egyes szállítási módokon belül;

d)

a katalizációs akció reális tervet terjeszt elő, amelyben meghatározza a célkitűzések elérésének konkrét szakaszait, valamint hogy milyen irányítási támogatásra van szükség a Bizottság részéről;

d)

a tengeri gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos akció várhatóan tényleges, mérhető és fenntartható, a közúti teherfuvarozás előre jelzett növekedési ütemét meghaladó forgalomáttereléshez vezet a közúti szállításról a rövid távú tengeri hajózásra, a belvízi hajózásra vagy a vasútra;

d)

amikor az elterelési akció a támogatási megállapodásban részes harmadik fél által nyújtott szolgáltatást igényel, a pályázó beterjeszti annak igazolását, hogy az érintett szolgáltatásokat átlátható, tárgyilagos és megkülönböztetés-mentes eljárás keretében választotta ki.

 

d)

a közös tanulási akció reális tervet terjeszt elő, amelyben meghatározza a célkitűzések elérésének konkrét szakaszait, valamint, hogy milyen irányítási támogatásra van szükség a Bizottság részéről.

e)

a katalizációs akció az érintett piacokon nem vezet a közös érdekkel ellentétes mértékű versenytorzuláshoz, különösen a közúti szállítással szembeni alternatív szállítási módok között vagy az egyes szállítási módokon belül;

e)

a tengeri gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos akció reális tervet terjeszt elő, amelyben meghatározza a célkitűzések elérésének konkrét szakaszait, valamint, hogy milyen irányítási támogatásra van szükség a Bizottság részéről;

 

d)

a forgalmat kiküszöbölő akció reális tervet terjeszt elő, amelyben meghatározza a célkitűzések elérésének konkrét szakaszait, valamint, hogy milyen irányítási támogatásra van szükség a Bizottság részéről;

 

f)

amikor a katalizációs akció a támogatási megállapodásban részes harmadik fél által nyújtott szolgáltatást igényel, a pályázó beterjeszti annak igazolását, hogy az érintett szolgáltatásokat átlátható, tárgyilagos és megkülönböztetés-mentes eljárás keretében választotta ki.

f)

a tengeri gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos akció az érintett piacokon nem vezet a közös érdekkel ellentétes mértékű versenytorzuláshoz, különösen a közúti szállítással szembeni alternatív szállítási módok között vagy az egyes szállítási módokon belül;

 

e)

a forgalmat kiküszöbölő akció az érintett piacokon nem vezet a közös érdekkel ellentétes mértékű versenytorzuláshoz, különösen a közúti szállítással szembeni alternatív szállítási módok között vagy az egyes szállítási módokon belül;

 

 

g)

amikor a tengeri gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos akció a támogatási megállapodásban részes olyan harmadik fél által nyújtott szolgáltatást igényel, amely nem tagja a konzorciumnak, a pályázó beterjeszti annak igazolását, hogy az érintett szolgáltatásokat átlátható, tárgyilagos és megkülönböztetés-mentes eljárás keretében választotta ki.

 

f)

amikor a forgalmat kiküszöbölő akció a támogatási megállapodásban részes olyan harmadik fél által nyújtott szolgáltatást igényel, amely nem tagja a konzorciumnak, a pályázó beterjeszti annak igazolását, hogy az érintett szolgáltatásokat átlátható, tárgyilagos és megkülönböztetés-mentes eljárás keretében választotta ki.

 

2.

A támogatás intenzitása és alkalmazási területe

a)

A katalizációs akció közösségi pénzügyi támogatása az akció céljai eléréséhez szükséges és az akció eredményeképpen felmerülő összes kiadás legfeljebb 35 %-a lehet. Az ilyen kiadás olyan mértékig jogosult a közösségi pénzügyi támogatásra, amilyen mértékben az akció végrehajtásához közvetlenül kapcsolódik. A kisegítő infrastruktúrához kapcsolódó támogatható költségek nem haladhatják meg az akció összes támogatható költségeinek 20 %-át.

a)

A tengeri gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos akció közösségi pénzügyi támogatása az akció céljai eléréséhez szükséges és az akció eredményeképpen felmerülő összes kiadás legfeljebb 35 %-a lehet. Az ilyen kiadás olyan mértékig jogosult a közösségi pénzügyi támogatásra, amilyen mértékben az akció végrehajtásához közvetlenül kapcsolódik. A kisegítő infrastruktúrához kapcsolódó támogatható költségek nem haladhatják meg az akció összes támogatható költségeinek 20 %-át.

a)

A forgalmi elterelési akció közösségi pénzügyi támogatása az akció céljai eléréséhez szükséges és az akció eredményeképpen felmerülő összes kiadás legfeljebb 35 %-a lehet. Az ilyen kiadás olyan mértékig jogosult a közösségi pénzügyi támogatásra, amilyen mértékben az akció végrehajtásához közvetlenül kapcsolódik. A kisegítő infrastruktúrához kapcsolódó támogatható költségek nem haladhatják meg az akció összes támogatható költségeinek 20 %-át.

a)

A forgalmat kiküszöbölő akció közösségi pénzügyi támogatása az akció céljai eléréséhez szükséges és az akció eredményeképpen felmerülő összes kiadás legfeljebb 35 %-a lehet. Az ilyen kiadás olyan mértékig jogosult a közösségi pénzügyi támogatásra, amilyen mértékben az akció végrehajtásához közvetlenül kapcsolódik. A kisegítő infrastruktúrához kapcsolódó támogatható költségek nem haladhatják meg az akció összes támogatható költségeinek 20 %-át.

a)

A közös tanulási akció közösségi pénzügyi támogatása az akció céljai eléréséhez szükséges és az akció eredményeképpen felmerülő összes kiadás legfeljebb 50 %-a lehet. Az ilyen kiadás olyan mértékig jogosult a közösségi pénzügyi támogatásra, amilyen mértékben az akció végrehajtásához közvetlenül kapcsolódik.

A kiválasztási eljárás során a pályázat beadásakor vagy azután felmerülő kiadás abban az esetben jogosult közösségi pénzügyi támogatásra, ha a közösségi támogatás megkapja a végső jóváhagyást. Az ingóságok költségeihez való hozzájárulás feltétele, hogy ezeket – a támogatási megállapodásban foglaltak szerint – a támogatás ideje alatt, elsődlegesen az akció céljaira használják fel.

A kiválasztási eljárás során a pályázat beadásakor vagy azután felmerülő kiadás abban az esetben jogosult közösségi pénzügyi támogatásra, ha a közösségi támogatás megkapja a végső jóváhagyást. Az ingóságok költségeihez való hozzájárulás feltétele, hogy ezeket – a támogatási megállapodásban foglaltak szerint – a támogatás ideje alatt, elsődlegesen az akció céljaira használják fel.

A kiválasztási eljárás során a pályázat beadásakor vagy azután felmerülő kiadás abban az esetben jogosult közösségi pénzügyi támogatásra, ha a közösségi támogatás megkapja a végső jóváhagyást. Az ingóságok költségeihez való hozzájárulás feltétele, hogy ezeket – a támogatási megállapodásban foglaltak szerint – a támogatás ideje alatt, elsődlegesen az akció céljaira használják fel.

A kiválasztási eljárás során a pályázat beadásakor vagy azután felmerülő kiadás abban az esetben jogosult közösségi pénzügyi támogatásra, ha a közösségi támogatás megkapja a végső jóváhagyást. Az ingóságok költségeihez való hozzájárulás feltétele, hogy ezeket – a támogatási megállapodásban foglaltak szerint – a támogatás ideje alatt, elsődlegesen az akció céljaira használják fel.

A kiválasztási eljárás során a pályázat beadásakor vagy azután felmerülő kiadás abban az esetben jogosult közösségi pénzügyi támogatásra, ha a közösségi támogatás megkapja a végső jóváhagyást.

 

 

 

b)

A forgalmat kiküszöbölő akciókra nyújtott közösségi pénzügyi támogatást nem lehet olyan üzleti vagy termelési tevékenységek támogatására fordítani, amelyek nem állnak közvetlen kapcsolatban a szállítással vagy az elosztással.

 

b)

A közösségi pénzügyi támogatás, melyet a Bizottság határoz meg a közúti szállításról a rövid távú tengeri hajózásra, a vasútra vagy a belvízi hajózásra átterelt tonnakilométerek alapján, kezdetben minden 500 tonnakilométer közúti teherfuvar átterelésére vonatkozóan 2 EUR. Ez az indikatív összeg kiigazítható, különösen az akció minősége vagy a ténylegesen elért környezetvédelmi előnyök függvényében.

b)

A közösségi pénzügyi támogatás, melyet a Bizottság határoz meg a közúti szállításról a rövid távú tengeri hajózásra, a vasútra vagy a belvízi hajózásra átterelt tonnakilométerek alapján, kezdetben minden 500 tonnakilométer közúti teherfuvar átterelésére vonatkozóan 2 EUR. Ez az indikatív összeg kiigazítható, különösen az akció minősége vagy a ténylegesen elért környezetvédelmi előnyök függvényében.

b)

A közösségi pénzügyi támogatás, melyet a Bizottság határoz meg a közúti szállításról a rövid távú tengeri hajózásra, a vasútra vagy a belvízi hajózásra átterelt tonnakilométerek alapján, kezdetben minden 500 tonnakilométer közúti teherfuvar átterelésére vonatkozóan 2 EUR. Ez az indikatív összeg kiigazítható, különösen az akció minősége vagy a ténylegesen elért környezetvédelmi előnyök függvényében.

c)

A közösségi pénzügyi támogatás kezdetben minden 500 tonnakilométer vagy 25 járműkilométer közúti teherfuvar kiküszöbölésére vonatkozóan 2 EUR. Az indikatív összeg kiigazítható, különösen az akció minősége vagy a megszerzett valódi környezetvédelmi előnyök függvényében.

 

c)

A 10. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság szükség szerint időről időre megvizsgálhatja a fejleményeket a számítások alapját képező tételek vonatkozásában és szükség esetén annak megfelelően módosítja a közösségi pénzügyi támogatás összegét.

c)

A 10. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság szükség szerint időről időre megvizsgálhatja a fejleményeket a számítások alapját képező tételek vonatkozásában és szükség esetén annak megfelelően módosítja a közösségi pénzügyi támogatás összegét.

c)

A 10. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság szükség szerint időről időre megvizsgálhatja a fejleményeket a számítások alapját képező tételek vonatkozásában és szükség esetén annak megfelelően módosítja a közösségi pénzügyi támogatás összegét.

d)

A 10. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a Bizottság szükség szerint időről időre megvizsgálhatja a fejleményeket a számítások alapját képező tételek vonatkozásában és szükség esetén annak megfelelően módosítja a közösségi pénzügyi támogatás összegét.

 

3.

A támogatási megállapodás formája és időtartama

A katalizációs akciók közösségi pénzügyi támogatása támogatási megállapodások alapján történik, amelyek az irányításra és a nyomon követésre vonatkozó megfelelő rendelkezéseket tartalmaznak. E megállapodások maximális időtartama általában 62 hónap, minimális időtartama 36 hónap. A végrehajtást érintő rendkívüli, például kivételes gazdasági visszaesésnek köszönhető, a kedvezményezett által megfelelően indokolt késedelem esetén 6 hónapos kivételes hosszabbítás engedélyezhető.

A tengeri gyorsforgalmi utakra vonatkozó akciók közösségi pénzügyi támogatása támogatási megállapodások alapján történik, az irányításra és a nyomon követésre vonatkozó megfelelő rendelkezéseket tartalmaznak. E megállapodások maximális időtartama általában 62 hónap, minimális időtartama 36 hónap. A végrehajtást érintő rendkívüli, például kivételes gazdasági visszaesésnek köszönhető, a kedvezményezett által megfelelően indokolt késedelem esetén 6 hónapos kivételes hosszabbítás engedélyezhető.

A forgalmi elterelési akciók közösségi pénzügyi támogatása támogatási megállapodások alapján történik. E megállapodások maximális időtartama általában 38 hónap. A végrehajtást érintő rendkívüli, például kivételes gazdasági visszaesésnek köszönhető, a kedvezményezett által megfelelően indokolt késedelem esetén 6 hónapos kivételes hosszabbítás engedélyezhető.

A forgalmat kiküszöbölő akciók közösségi pénzügyi támogatása támogatási megállapodások alapján történik, amelyek az irányításra és a nyomon követésre vonatkozó megfelelő rendelkezéseket tartalmaznak. E megállapodások maximális időtartama általában 62 hónap, minimális időtartama 36 hónap. A végrehajtást érintő rendkívüli, például kivételes gazdasági visszaesésnek köszönhető, a kedvezményezett által megfelelően indokolt késedelem esetén 6 hónapos kivételes hosszabbítás engedélyezhető.

A közös tanulási akciók közösségi pénzügyi támogatása támogatási megállapodások alapján történik, amelyek az irányításra és a nyomon követésre vonatkozó megfelelő rendelkezéseket tartalmaznak. E megállapodások maximális időtartama általában 26 hónap, amely a kedvezményezett kérésére az eredeti költségvetési keretösszegen belül további 26 hónapos időszakra meghosszabbítható, ha a működés első 12 hónapja alatt kedvező eredmények születtek.

A közösségi pénzügyi támogatás nem újítható meg az előírt, legfeljebb 62 hónapos, vagy kivételes esetben 68 hónapos időtartamon túl.

A közösségi pénzügyi támogatás nem újítható meg az előírt, legfeljebb 62 hónapos, vagy kivételes esetben 68 hónapos időtartamon túl.

A közösségi pénzügyi támogatás nem újítható meg az előírt, legfeljebb 38 hónapos, vagy kivételes esetben 44 hónapos időtartamon túl.

A közösségi pénzügyi támogatás nem újítható meg az előírt, legfeljebb 62 hónapos, vagy kivételes esetben 68 hónapos időtartamon túl.

A közösségi pénzügyi támogatás nem újítható meg az előírt, legfeljebb 52 hónapos időtartamon túl.

4.

A szerződés küszöbértéke

A katalizációs akció minimális indikatív támogatási küszöbe évi 30 millió tonnakilométer vagy térfogati egyenértékének megfelelő forgalomátterelés vagy kiküszöbölt forgalom, amelyet a támogatási megállapodás teljes időtartama alatt kell megvalósítani.

A tengeri gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos akció minimális indikatív támogatási küszöbe évi 200 millió tonnakilométer vagy térfogati egyenértékének megfelelő forgalomátterelés, amelyet a támogatási megállapodás teljes időtartama alatt kell megvalósítani.

A forgalmi elterelési akció minimális indikatív támogatási küszöbe évi 60 millió tonnakilométer vagy térfogati egyenértékének megfelelő forgalomátterelés, amelyet a támogatási megállapodás teljes időtartama alatt kell megvalósítani. A belvízi hajózási útvonalakra történő átterelést célzó forgalmi elterelési akciókra 13 millió tonnakilométer vagy térfogati egyenértékének megfelelő forgalomátterelést kitevő mértékű külön támogatási küszöb vonatkozik, amelyet a támogatási megállapodás teljes időtartama alatt kell megvalósítani.

A forgalmat kiküszöbölő akció minimális indikatív támogatási küszöbe évi 80 millió tonnakilométer vagy 4 millió járműkilométer kiküszöbölt teherfuvarozás, amelyet a támogatási megállapodás teljes időtartama alatt kell megvalósítani.

A közös tanulási akció minimális indikatív támogatási küszöbe 250 000 EUR.

5.

Terjesztés

A rendelet céljai elérésének elősegítése érdekében a katalizációs akciók eredményeit és módszereit terjeszteni kell, és támogatni kell a bevált gyakorlatok cseréjét a terjesztési tervben meghatározottak szerint.

A rendelet céljai elérésének elősegítése érdekében a tengeri gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos akciók eredményeit és módszereit terjeszteni kell, és támogatni kell a bevált gyakorlatok cseréjét a terjesztési tervben meghatározottak szerint.

A forgalmi elterelési akciókra vonatkozóan nincsenek külön terjesztési tevékenységek meghatározva.

A rendelet céljai elérésének elősegítése érdekében a forgalmat kiküszöbölő akciók eredményeit és módszereit terjeszteni kell, és támogatni kell a bevált gyakorlatok cseréjét a terjesztési tervben meghatározottak szerint.

A rendelet céljai elérésének elősegítése érdekében a közös tanulási akciók eredményeit és módszereit terjeszteni kell, és támogatni kell a bevált gyakorlatok cseréjét a terjesztési tervben meghatározottak szerint.”


9.10.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 266/11


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 924/2009/EK RENDELETE

(2009. szeptember 16.)

a Közösségben történő határokon átnyúló fizetésekről és a 2560/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (2),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (3),

mivel:

(1)

A belső piac megfelelő működése és a Közösségen belül a határokon átnyúló kereskedelem megkönnyítése érdekében alapvető jelentőséggel bír, hogy a határokon átnyúló, euróban történő fizetésekre felszámított díjak azonosak legyenek az egy adott tagállamon belüli ennek megfelelő fizetésre felszámított díjjal. A díjak egyenlőségének ezen elvét a határokon átnyúló, euróban történő fizetésekről szóló, 2001. december 19-i 2560/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) vezette be, amely a legfeljebb 50 000 EUR vagy azzal egyenértékű, határokon átnyúló, euróban vagy svéd koronában történő fizetésekre alkalmazandó.

(2)

A 2560/2001/EK rendelet alkalmazásáról szóló, 2008. február 11-én elfogadott bizottsági jelentés megerősítette, hogy az említett rendelet alkalmazása valóban a belföldi díjak szintjére csökkentette az euróban megvalósuló, határokon átnyúló fizetési műveletek díjait, és az Unió egészére kiterjedő fizetési infrastruktúra létrehozásához szükséges erőfeszítések megtételére ösztönözte az európai pénzforgalmi ágazatot.

(3)

A jelentésben a Bizottság megvizsgálta a 2560/2001/EK rendelet végrehajtása során felmerült gyakorlati problémákat. Következtetésként a jelentés a rendelet több rendelkezésének módosítását javasolta a felülvizsgálati folyamat során azonosított problémák kezelése érdekében. Ezek a problémák a fizetések belső piacának zavarával függnek össze, amelyek az eltérő statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségekből, a 2560/2001/EK rendelet érvényesítéséből az illetékes nemzeti hatóságok kijelölésének hiányából fakadóan, az említett rendelettel összefüggő vitákban eljáró peren kívüli jogorvoslati testületek hiányából, valamint abból a tényből erednek, hogy az adott rendelet hatálya nem terjed ki a beszedésekre.

(4)

A belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló, 2007. november 13-i 2007/64/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) modern jogalapot teremtett a fizetéseknek a Közösség egészére kiterjedő belső piacának létrehozásához. A két jogi aktus közötti jogi koherencia biztosítása érdekében ajánlott módosítani a 2560/2001/EK rendelet vonatkozó rendelkezéseit, különösen a meghatározásokat.

(5)

A 2560/2001/EK rendelet hatálya a határokon átnyúló átutalásokra és a határokon átnyúló elektronikus fizetési műveletekre terjed ki. A 2007/64/EK irányelv arra vonatkozó célkitűzésével összhangban, hogy lehetővé tegye a határokon átnyúló beszedéseket, célszerű kiterjeszteni a 2560/2001/EK rendelet hatályát. A főként vagy kizárólag papíralapú fizetési eszközöket, így a csekkeket illetően még mindig nem célszerű a díjak egyenlőségének elvét alkalmazni, mivel ezek jellegükből fakadóan nem olyan hatékonyan feldolgozhatók, mint az elektronikus fizetések.

(6)

A díjak egyenlőségének elvét a papíralapú vagy készpénzben kezdeményezett vagy befejezett kifizetések esetében kell alkalmazni, amelyeket a fizetési eljárás során elektronikusan dolgoznak fel, a csekkek kivételével, és ezt kell alkalmazni minden más, közvetlenül vagy közvetetten a fizetési művelethez kapcsolódó díjra is, ideértve az egy adott szerződéshez kapcsolódó díjakat, a pénzváltási díjak kivételével. Közvetett díjak, például az állandó fizetési megbízás adásakor felszámított díjak, vagy a fizetéses, terhelési vagy hitelkártya használatáért felszámított díjak, amelyeknek a Közösségen belül a belföldi és a határokon átnyúló fizetési műveletek esetében is azonosnak kell lenniük.

(7)

A fizetések piaca széttöredezésének megakadályozása érdekében célszerű a díjak egyenlőségének elvét alkalmazni. E célból a határokon átnyúló fizetési műveletek minden kategóriájára vonatkozóan meg kell határozni egy belföldi fizetési műveletet, amely a határokon átnyúló fizetéssel azonos vagy ahhoz nagyon hasonló jellemzőkkel rendelkezik. A határokon átnyúló fizetési műveletnek megfelelő belföldi fizetési művelet meghatározásához többek között a következő kritériumok alkalmazhatók: a kezdeményezéshez, a végrehajtáshoz és a befejezéshez használt csatorna, az automatizáltság foka, bármely típusú fizetési garancia, az ügyfél jogállása és a pénzforgalmi szolgáltatóhoz fűződő kapcsolata, illetve a felhasznált fizetési eszköz a 2007/64/EK irányelv 4. cikke (23) bekezdése értelmében. Ezen kritériumok nem tekintendők teljes körűnek.

(8)

Az illetékes hatóságoknak, amennyiben azt szükségesnek tartják, a megfelelő fizetési művelet meghatározására vonatkozó iránymutatásokat kell kidolgozniuk. A Bizottságnak – adott esetben a pénzforgalmi bizottság segítségével – megfelelő iránymutatást kell nyújtania, és segítenie kell az illetékes hatóságokat.

(9)

Fontos megkönnyíteni a határokon átnyúló fizetések végrehajtását a pénzforgalmi szolgáltatók számára. E tekintetben ösztönözni kell az egységesítést, többek között a nemzetközi bankszámlaszám (IBAN) és a banki azonosító szám (BIC) használatát illetően. Ezért a pénzforgalmi szolgáltatóknak a pénzforgalmi szolgáltatások igénybe vevőit tájékoztatniuk kell az IBAN- és a BIC-számokról az adott számla tekintetében.

(10)

A fizetési mérleggel összefüggő, kizárólag a határokon átnyúló fizetési műveletekre vonatkozó eltérő adatszolgáltatási kötelezettségek akadályozzák integrált pénzforgalmi piac kialakulását, különösen az egységes eurofizetési térség (Single Euro Payments Area, SEPA) keretében. A SEPA összefüggésében 2011. október 31-ig tanácsos újra megvizsgálni ezen, banki elszámolásokon alapuló adatszolgáltatási kötelezettségek eltörlésének megfelelőségét. A fizetésimérleg-statisztikák folyamatos, megfelelő időben történő és hatékony szolgáltatásának garantálása érdekében célszerű azt is biztosítani, hogy a fizetésekre vonatkozó, könnyen elérhető adatokat, mint az IBAN, a BIC és a művelet összege, vagy a különböző fizetési eszközökre vonatkozó alapvető, összesített adatokat továbbra is lehessen gyűjteni, amennyiben az adatgyűjtési folyamat nem zavarja meg a fizetések automatizált feldolgozását, és teljes mértékben automatizálható. Ez a rendelet nem érinti a más fontos célokkal – például a pénzmosásnak vagy a terrorizmus finanszírozásának a megelőzésével vagy adóügyi célokkal összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségeket.

(11)

Jelenleg különböző üzleti modelleket alkalmaznak a meglévő belföldi beszedési megbízások tekintetében. A SEPA beszedési megbízási rendszer elindításának lehetővé tétele érdekében fontos egy közös üzleti modell létrehozása és a multilaterális bankközi díjakkal kapcsolatban nagyobb jogi egyértelműség biztosítása. A határokon átnyúló beszedési megbízások tekintetében mindez kivételes jelleggel megvalósítható egy multilaterális bankközi díjra vonatkozó, műveletenkénti legmagasabb összeghatár megállapításával, egy átmeneti időtartamra vonatkozóan. Egy multilaterális megállapodás részes felei azonban szabadon meghatározhatnak egy alacsonyabb összeget vagy akár nulla értékű multilaterális bankközi díjat. A belföldi SEPA beszedési megbízások vonatkozásában a kedvezményezett és a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatói között ugyanaz a bankközi díj vagy más megállapodott bankközi fizetés alkalmazható, amely e rendelet alkalmazásának időpontját megelőzően már létezett. Amenynyiben az átmeneti időszak folyamán a belföldi multilaterális bankközi díjat vagy más megállapodott bankközi fizetést – például a versenyjog alkalmazása miatt – korlátoznak vagy megszüntetnek, az átmeneti időszak alatt a felülvizsgált megállapodásokat a belföldi SEPA beszedési megbízásokra kell alkalmazni. Amennyiben azonban a beszedési megbízás kétoldalú megállapodás tárgya, úgy a kétoldalú megállapodás előírásai előnyben kell részesüljenek a belföldi multilaterális bankközi díjhoz vagy más megállapodott bankközi fizetéshez képest. Az ágazat igénybe veheti az átmeneti időszak alatt nyújtott jogbiztonságot a SEPA beszedési megbízások terén egy közös hosszú távú üzleti modell létrehozására és meghatározására. Az átmeneti időszak végén a SEPA beszedési megbízás üzleti modellje tekintetében hosszú távú megoldást kell alkalmazni, az EK versenyjoggal és a közösségi szabályozási keretrendszerrel összhangban. A bankszektorral fenntartott párbeszéd keretében és az érintett piaci szereplők hozzájárulásai alapján a Bizottság sürgős jelleggel útmutatást kíván biztosítani az ezen multilaterális bankközi fizetés kompatibilis jellegének objektív és mérhető kritériumai tekintetében, amely magában foglalhatja a multilaterális bankközi díjakat, az EK-versenyjoggal és a közösségi szabályozási keretrendszerrel összhangban.

(12)

A beszedési megbízási művelet végrehajtása érdekében a fizető fél számlájának hozzáférhetőnek kell lennie. Ezért, a SEPA beszedési megbízások sikeres végrehajtása érdekében alapvető fontosságú, hogy valamennyi fizető fél számlája hozzáférhető legyen – amennyiben ez a helyzet a meglévő, euróban denominált belföldi beszedési megbízások esetében –, különben a fizető fél és a kedvezményezett nem részesül a határokon átnyúló beszedési megbízások előnyeiből. Amennyiben a fizető fél számlája nem hozzáférhető a SEPA beszedési megbízási rendszer keretében, a fizető fél (adós) és a kedvezményezett (hitelező) nem részesül a rendelkezésre álló új beszedési megbízási lehetőségek előnyeiből. Ez különösen fontos abban az esetben, amikor a kedvezményezett kötegelt fájlban indít beszedési megbízásokat – például havi vagy negyedéves alapon – az elektromos áram vagy más egyéb közüzemi számla esetében, és nem az egyes ügyfelek esetében külön-külön történő beszedéssel. Amennyiben a hitelezők nem tudnak hozzáférni az adósaik számlájához egyetlen művelettel, további manuális beavatkozásra lehet szükség, amely valószínűleg növeli a költségeket. Ebből kifolyólag, amennyiben a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója kötelező hozzáférhetősége nem valósul meg, a beszedési megbízások sem lesznek teljesen hatékonyak, és a páneurópai szintű verseny korlátozott marad. A vállalkozások közötti beszedési megbízások egyedi jellemzői ismeretében azonban ennek kizárólag a központi SEPA beszedési megbízási rendszerre kell vonatkoznia, és nem a vállalkozások közötti SEPA beszedési megbízási rendszerre. Az elérhetőségi kötelezettség magában foglalja a pénzforgalmi szolgáltató azon jogát, hogy nem hajt végre beszedési megbízást a beszedési megbízási rendszerrel – például a műveletek elutasításával, megtagadásával vagy visszaküldésével – kapcsolatos szabályokkal összhangban. Az elérhetőségi kötelezettség nem alkalmazandó továbbá a beszedési megbízások nyújtására és végrehajtására feljogosított, azonban e téren kereskedelmi érdekeltséggel nem rendelkező pénzforgalmi szolgáltatókra.

(13)

Az elérhetőséghez szükséges technikai követelmények ismeretében fontos továbbá, hogy a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója elegendő idővel rendelkezzen a kötelező elérhetőségi kötelezettség teljesítésére. A pénzforgalmi szolgáltatóknak ezért a rendelet alkalmazásától számított legfeljebb egy év időtartamú átmeneti időszak állhat rendelkezésükre az e kötelezettségnek való megfelelés érdekében. Mivel az euroövezeten kívüli tagállamok pénzforgalmi szolgáltatóinak több előkészületi műveletet kell elvégezniük, e pénzforgalmi szolgáltatóknak meg kell engedni, hogy a rendelet végrehajtásától számított legfeljebb öt évvel elhalaszthassák a kötelező elérhetőségi kötelezettség alkalmazását. Azokat a pénzforgalmi szolgáltatókat azonban, amelyek olyan tagállamokban találhatók, amelyek az eurót e rendelet végrehajtásától számított négy éven belül pénznemként bevezetik – az adott tagállamnak az euroövezethez való csatlakozásának időpontját követő egy éven belül –, kötelezni kell az elérhetőségi kötelezettség teljesítésére.

(14)

Az illetékes hatóságokat fel kell hatalmazni arra, hogy hatékonyan ellássák felügyeleti feladataikat és meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók megfeleljenek e rendeletnek.

(15)

Annak érdekében, hogy jogorvoslati lehetőséget biztosítsanak e rendelet téves alkalmazása esetére, a tagállamoknak megfelelő és hatékony panasztételi és jogorvoslati eljárásokat kell létrehozniuk a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő fél és a pénzforgalmi szolgáltató közötti viták rendezésére. Fontos továbbá illetékes hatóságok és peren kívüli panasztételi és jogorvoslati testületek kijelölése, a már fennálló testületek kijelölésével vagy adott esetben új testületek létrehozásával.

(16)

A Közösségen belül az illetékes hatóságok és peren kívüli panasztételi és jogorvoslati testületek tevékeny együttműködése alapvető jelentőséggel bír az e rendelettel összefüggésben felmerülő, határokon átnyúló viták zökkenőmentes és megfelelő időben történő rendezése szempontjából. Lehetővé kell tenni, hogy ezen együttműködés a hatáskörükbe tartozó jogszabályok vagy joggyakorlat tekintetében történő információcsere, illetve szükség szerint a panaszok és jogorvoslati eljárások továbbítása vagy átvétele révén valósuljon meg.

(17)

Szükséges, hogy a tagállamok nemzeti jogukban hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat állapítsanak meg e rendelet be nem tartása esetére.

(18)

E rendelet alkalmazásának az eurón kívüli más pénznemekre történő kiterjesztése egyértelmű előnyökkel járna, különösen a hatálya alá tartozó fizetések számát illetően. Ezért értesítési eljárást kell létrehozni annak érdekében, hogy azon tagállamok, amelyeknek pénzneme nem az euro, kiterjeszthessék e rendelet alkalmazását a nemzeti pénznemükben denominált, határokon átnyúló fizetésekre. Biztosítani kell azonban, hogy azoknak a tagállamoknak, amelyek már megtették az említett értesítést, ne kelljen új értesítést tenniük.

(19)

Kívánatos, hogy a Bizottság jelentést készítsen arról, hogy helyénvaló-e az elszámolás alapú nemzeti adatszolgáltatási kötelezettségek eltörlése. Helyénvaló továbbá, hogy a Bizottság jelentést készítsen e rendelet alkalmazásáról, amely különösen az IBAN és a BIC Közösségen belüli fizetések megkönnyítése érdekében történő használatát és a beszedési megbízási műveletekre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával kapcsolatos piaci fejlődést értékeli. A SEPA fejlődésével összefüggésben az is kívánatos, hogy az említett jelentés értékelje, megfelelő-e a díjak egyenlőségének elve tekintetében jelenleg alkalmazott 50 000 EUR felső értékhatár.

(20)

A jogbiztonság és az egyértelműség érdekében a 2560/2001/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(21)

Az e rendelet és a 2007/64/EK irányelv közötti – különösen a pénzforgalmi szolgáltatások feltételeinek és az azokkal összefüggő tájékoztatási követelmények áttekinthetőségét, valamint a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásával és igénybevételével összefüggő jogokat és kötelezettségeket érintő – jogi koherencia biztosítása érdekében célszerű e rendeletet 2009. november 1-jétől alkalmazni. Helyénvaló, hogy a tagállamok az e rendelet megsértését sújtó szankciókat bevezető intézkedéseket 2010. június 1-jéig fogadják el.

(22)

Mivel e rendelet céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok a fellépés léptéke és hatásai miatt közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az említett célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a rendelet a Közösségen belüli, határokon átnyúló fizetésekre vonatkozó szabályokat állapít meg annak biztosítása érdekében, hogy a Közösségen belüli, határokon átnyúló fizetésekre felszámított díjak megegyeznek az egy tagállamon belül ugyanazon valutában teljesítendő fizetésekre felszámított díjakkal.

(2)   Ezt a rendeletet azokra a határokon átnyúló fizetésekre kell alkalmazni a 2007/64/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban, amelyeket euróban vagy azon tagállamok nemzeti pénznemében denomináltak, amelyek a 14. cikk értelmében bejelentik azon döntésüket, hogy e rendelet alkalmazását ki kívánják terjeszteni a saját pénznemükre.

(3)   Ez a rendelet nem alkalmazandó a pénzforgalmi szolgáltatóknak saját számlára vagy más pénzforgalmi szolgáltatók nevében teljesített fizetéseire.

(4)   A 6., 7. és 8. cikk megállapítja a kedvezményezett és a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatói közötti euróban denominált beszedési megbízási műveletekkel kapcsolatos szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.   „határokon átnyúló fizetés”: a fizető fél vagy kedvezményezett által, illetve a kedvezményezetten keresztül kezdeményezett, elektronikusan lebonyolított fizetési művelet, ahol a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója és a kedvezményezett fél pénzforgalmi szolgáltatója különböző tagállamban található;

2.   „belföldi fizetés”: a fizető fél vagy kedvezményezett által, vagy kedvezményezetten keresztül kezdeményezett, elektronikusan lebonyolított olyan fizetési művelet, ahol a fizető és a kedvezményezett fél pénzforgalmi szolgáltatója egyaránt ugyanazon tagállamban található;

3.   „fizető fél”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy fizetési számla tulajdonosa, és aki vagy amely az adott fizetési számláról fizetési megbízást engedélyez, vagy – fizetési számla hiányában – az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely fizetési megbízást ad;

4.   „kedvezményezett”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely valamilyen fizetési művelet tárgyát képező pénzeszköz szándékolt jogosultja;

5.   „pénzforgalmi szolgáltató”: a 2007/64/EK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében említett típusok egyikébe tartozó jogi személy, valamint az ugyanazon irányelv 26. cikkében említett természetes vagy jogi személy, azonban nem tartoznak ide a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) 2. cikkében felsorolt azon intézmények, amelyek a 2007/64/EK irányelv 2. cikkének (3) bekezdése alapján tagállami felmentéssel rendelkeznek;

6.   „pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely fizető félként, kedvezményezettként vagy mindkét minőségében pénzforgalmi szolgáltatást vesz igénybe;

7.   „fizetési művelet”: a fizető fél vagy a kedvezményezett által vagy a kedvezményezetten keresztül kezdeményezett pénzbefizetés, -átutalás vagy -felvétel, függetlenül a fizető fél és a kedvezményezett közötti alapkötelezettségektől;

8.   „fizetési megbízás”: a fizető félnek vagy a kedvezményezettnek a saját pénzforgalmi szolgáltatója számára adott, fizetési művelet teljesítésére vonatkozó utasítása;

9.   „díj”: az a költség, amelyet a pénzforgalmi szolgáltató a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevőjének felszámol, és amely közvetlenül vagy közvetve a fizetési művelethez kapcsolódik;

10.   „pénz”: bankjegyek és pénzérmék, számlapénz, valamint az elektronikuspénz-kibocsátó intézmények tevékenységének megkezdéséről, folytatásáról és prudenciális felügyeletéről szóló, 2000. szeptember 18-i 2000/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) 1. cikke (3) bekezdésének b) pontjában szereplő meghatározás szerinti elektronikus pénz;

11.   „fogyasztó”: az a természetes személy, aki saját szakmája, üzleti tevékenysége vagy foglalkozása körén kívül eső célból jár el;

12.   „mikrovállalkozás”: olyan vállalkozás, amely a pénzforgalmi szolgáltatási szerződés megkötésének időpontjában a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalommeghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás (8) mellékletének 1. cikke és 2. cikke (1) és (3) bekezdése értelmében vett vállalkozásnak minősül;

13.   „bankközi díj”: a fizető fél és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatói között, az egyes beszedési megbízási műveletért fizetett díj;

14.   „beszedés”: olyan pénzforgalmi szolgáltatás, amelynek során egy fizető fél fizetési számláját megterhelik, és amikor a fizetési műveletet a fizető fél által a kedvezményezettnek, a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának vagy a fizető fél saját pénzforgalmi szolgáltatójának adott hozzájárulás alapján a kedvezményezett kezdeményezi;

15.   „beszedési megbízási rendszer”: a pénzforgalmi szolgáltatók közötti, beszedési megbízási műveletek végrehajtása érdekében létrehozott, megállapodás szerinti szabályok, gyakorlatok és előírások.

3. cikk

Határokon átnyúló fizetésekre és a megfelelő belföldi fizetésekre vonatkozó díjak

(1)   Egy pénzforgalmi szolgáltató által az 50 000 EUR-ig terjedő, határon átnyúló fizetésekért a pénzügyi szolgáltatást igénybe vevőnek felszámolt díjaknak meg kell egyezniük a szóban forgó pénzforgalmi szolgáltató által lebonyolított azonos összegű és azonos pénznemben történő megfelelő belföldi pénzügyi műveletekért a pénzügyi szolgáltatást igénybe vevőnek felszámolt díjakkal.

(2)   Egy adott, határokon átnyúló fizetés díjainak az (1) bekezdésnek való megfelelés céljából történő értékelése során a pénzforgalmi szolgáltatónak meg kell határoznia az annak megfelelő belföldi fizetést.

Az illetékes hatóságoknak – amennyiben azt szükségesnek tartják – a megfelelő belföldi fizetés meghatározására vonatkozó iránymutatásokat kell kidolgozniuk. Az illetékes hatóságoknak aktívan együtt kell működniük a 2007/64/EK irányelv 85. cikke (1) bekezdésével összhangban a megfelelő belföldi fizetésekkel kapcsolatos útmutatók következetességének biztosítása érdekében.

(3)   Azon tagállamokban, amelyek a 14. cikknek megfelelően bejelentik azon döntésüket, hogy e rendelet alkalmazását a saját pénznemükre is kiterjesztik, az adott tagállam pénznemében denominált belföldi fizetés euróban denominált, határokon átnyúló fizetésnek tekinthető.

(4)   E rendelet nem alkalmazandó a pénznemek közötti átváltási díjakra.

4. cikk

A fizetések automatizálását megkönnyítő intézkedések

(1)   A pénzforgalmi szolgáltatónak adott esetben tájékoztatnia kell a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevőjét annak IBAN-számáról és a pénzforgalmi szolgáltató BIC-számáról.

Ezenkívül, adott esetben a pénzforgalmi szolgáltatónak a számlakivonatokon vagy azok mellékletén fel kell tüntetnie a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevőjének IBAN-számát és a pénzforgalmi szolgáltató BIC-számát.

A pénzforgalmi szolgáltató az e bekezdésben előírt tájékoztatást díjmentesen nyújtja a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevőnek.

(2)   Adott esetben az érintett fizetési művelet jellegét figyelembe véve:

a)

a fizető fél által kezdeményezett műveletek esetében a fizető fél kérésre közli pénzforgalmi szolgáltatójával a kedvezményezett IBAN-számát és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatójának BIC-számát;

b)

a kedvezményezett fél által kezdeményezett műveletek esetében a kedvezményezett fél kérésre közli pénzforgalmi szolgáltatójával a fizető IBAN-számát és a fizető pénzforgalmi szolgáltatójának BIC-számát.

(3)   A pénzforgalmi szolgáltató a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevőnek a 3. cikk (1) bekezdésével összhangban kiszabott díjak mellett kiegészítő díjakat számíthat fel, amennyiben az igénybe vevő utasítja a pénzforgalmi szolgáltatót arra, hogy a fizetési műveletet az IBAN-szám és a BIC-szám e cikk (2) bekezdésének megfelelő közlése nélkül hajtsa végre. Ezen díjaknak helytállónak és a tényleges költségekkel arányosnak kell lenniük. A felszámított díjakról a pénzforgalmi szolgáltatónak és a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevőjének meg kell állapodnia. A pénzforgalmi szolgáltatónak – megfelelő idővel azt megelőzően, hogy a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevőjét az említett megállapodás kötelezné – tájékoztatnia kell a pénzforgalmi szolgáltatás igénybe vevőjét a kiegészítő díjak összegéről.

(4)   Amennyiben az érintett fizetési művelet jellegére tekintettel ez indokolt, az e rendelet hatálya alá tartozó fizetést elfogadó szállítónak a Közösségben minden, árura és szolgáltatásra vonatkozó számlázás során tájékoztatnia kell ügyfeleit saját IBAN-számáról és a pénzforgalmi szolgáltatója BIC-számáról.

5. cikk

A fizetési mérlegre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségek

(1)   A tagállamok 2010. január 1-jei hatállyal eltörlik a pénzforgalmi szolgáltatókat terhelő, az ügyfeleik legfeljebb 50 000 EUR értékű fizetési műveleteivel kapcsolatos fizetésimérleg-statisztikákra vonatkozó, elszámolás alapú nemzeti adatszolgáltatási kötelezettségeket.

(2)   Az (1) bekezdés sérelme nélkül, a tagállamok továbbra is gyűjthetnek összesített adatokat vagy más, könnyen elérhető vonatkozó adatokat, feltéve, hogy az ilyen adatgyűjtés nincs hatással a fizetések feldolgozására, és a pénzforgalmi szolgáltatók által teljes mértékben automatizálható.

6. cikk

Bankközi díj a határon átnyúló beszedési megbízási műveletekre

A fizető fél és a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatója közötti, kétoldalú megállapodás hiányában a kedvezményezett pénzforgalmi szolgáltatásnyújtója által a fizető fél pénzügyi szolgáltatójának fizetendő, 0,088 EUR összegű multilaterális bankközi díj alkalmazandó a 2012. november 1-jét megelőzően végrehajtott, határokon átnyúló beszedési megbízási műveletekre, kivéve, ha az érintett pénzforgalmi szolgáltatók egy alacsonyabb multilaterális bankközi díjban állapodtak meg.

7. cikk

Bankközi díj a belföldi beszedési megbízási műveletekre

(1)   A (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben a 2009. november 1-jét megelőzően végrehajtott belföldi beszedési megbízások tekintetében multilaterális bankközi díj vagy más megállapodott térítés van érvényben a kedvezményezett és a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója között, ez a multilaterális bankközi díj vagy más fizetés alkalmazandó a 2012. november 1-jét megelőzően végrehajtott belföldi beszedési megbízási műveletek esetében.

(2)   Amennyiben ezt a multilaterális bankközi díjat vagy más megállapodott térítést 2012. november 1-jét megelőzően korlátozzák vagy eltörlik, ez a korlátozás vagy eltörlés alkalmazandó az ezen időpontot megelőzően végrehajtott belföldi beszedési megbízási műveletek esetében.

(3)   Amennyiben kétoldalú megállapodás jött létre a kedvezményezett és a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatói között a belföldi beszedési megbízási műveletek tekintetében, az (1) és (2) bekezdés nem alkalmazandó a 2012. november 1-jét megelőzően végrehajtott belföldi beszedési megbízási műveletek esetében.

8. cikk

A beszedési megbízási műveletek elérhetősége

(1)   A fizető fél azon pénzforgalmi szolgáltatójának, amely az euróban denominált belföldi beszedési megbízási műveletek teljesítésére elérhető, a beszedési megbízási rendszerrel összhangban elérhetőnek kell lennie a kedvezményezett által egy másik tagállamban található pénzforgalmi szolgáltatón keresztül kezdeményezett, euróban denominált beszedési megbízási műveletek teljesítésére.

(2)   Az (1) bekezdés kizárólag a beszedési megbízási rendszer keretében a fogyasztók rendelkezésére álló beszedési megbízási műveletekre vonatkozik.

(3)   A pénzforgalmi szolgáltatóknak 2010. november 1-jéig meg kell felelniük az (1) és (2) bekezdés előírásainak.

(4)   A (3) bekezdés ellenére, azoknak a pénzforgalmi szolgáltatóknak, amelyek egy olyan tagállam területén találhatók, amely pénzneme nem az euro, az euróban denominált beszedési megbízási műveletek tekintetében 2014. november 1-jéig meg kell felelniük az (1) és (2) bekezdés előírásainak. Amenynyiben azonban 2013. november 1-jét megelőzően e tagállamok bármelyikében pénznemként bevezetik az eurót, az adott tagállamban található pénzforgalmi szolgáltatónak a szóban forgó tagállamnak az euroövezethez való csatlakozás időpontjától számított egy éven belül meg kell felelnie az (1) és (2) bekezdés előírásainak.

9. cikk

Az illetékes hatóságok

A tagállamok kijelölik az e rendeletnek való megfelelés biztosításáért felelős, illetékes hatóságokat.

A tagállamok 2010. április 29-ig bejelentik a Bizottságnak ezeket az illetékes hatóságokat. Az e hatóságokat érintő bármely későbbi változást haladéktalanul bejelentik a Bizottságnak.

A tagállamok kijelölhetnek már meglévő testületeket abból a célból, hogy illetékes hatóságként járjanak el.

A tagállamok előírják az illetékes hatóságaiknak, hogy kövessék nyomon e rendelet betartását, és hogy tegyék meg a szükséges intézkedéseket a megfelelés érdekében.

10. cikk

E rendelet vélt megsértésére vonatkozó panasztételi eljárások

(1)   A tagállamok létrehoznak olyan eljárásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a pénzforgalmi szolgáltatások igénybe vevői és más érdekelt felek a pénzforgalmi szolgáltatóknak az e rendelet rendelkezéseit megsérteni vélt magatartása miatt panaszt nyújtsanak be az illetékes hatóságokhoz.

A tagállamok e célból alkalmazhatják vagy kiterjeszthetik a jelenlegi eljárásokat.

(2)   Adott esetben és a nemzeti eljárási jog szerinti peres eljárás kezdeményezésére vonatkozó jog sérelme nélkül, az illetékes hatóság tájékoztatja a panaszost a 11. cikknek megfelelően létrehozott peren kívüli panasztételi és jogorvoslati eljárások létezéséről.

11. cikk

Peren kívüli panasztételi és jogorvoslati eljárások

(1)   A tagállamok megfelelő és hatékony peren kívüli panasztételi és jogorvoslati eljárásokat hoznak létre a pénzforgalmi szolgáltatások igénybe vevői és pénzforgalmi szolgáltatóik között az e rendeletből fakadó jogokkal és kötelezettségekkel kapcsolatosan felmerülő viták rendezéséhez. E célból a tagállamok már meglévő testületeket jelölnek ki, vagy adott esetben új testületeket állítanak fel.

(2)   A tagállamok 2010. április 29-ig értesítik a Bizottságot e testületekről. Az e testületeket érintő bármely későbbi változásról haladéktalanul értesítik a Bizottságot.

(3)   A tagállamok előírhatják, hogy ezt a cikket akkor kell alkalmazni, amennyiben a fizetési szolgáltatás igénybe vevői kizárólag fogyasztók vagy mikrovállalkozások. Ezekben az esetekben a tagállamok ennek megfelelően tájékoztatják a Bizottságot.

12. cikk

Határokon átnyúló együttműködés

A különböző tagállamok 9. és 11. cikkben említett illetékes hatóságainak és peren kívüli jogorvoslati testületeinek aktívan és eredményesen együtt kell működniük a határokon átnyúló viták megoldása érdekében. A tagállamok biztosítják, hogy ez az együttműködés valóban megtörténjen.

13. cikk

Szankciók

A 17. cikk sérelme nélkül, a tagállamok 2010. június 1-jéig meghatározzák az e rendelet megsértéséért kiszabható szankciókra vonatkozó szabályokat, és minden szükséges intézkedést megtesznek ezen szabályok végrehajtása érdekében. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok legkésőbb 2010. október 29-ig bejelentik a Bizottságnak ezeket a rendelkezéseket, valamint haladéktalanul bejelentést tesznek a rendelkezéseket érintő bármilyen későbbi módosításról.

14. cikk

Az eurótól eltérő pénznemekre történő alkalmazás

(1)   Azon tagállamok, amelyek pénzneme nem az euro, és a 6., 7., illetve 8. cikk kivételével e rendelet hatályának a nemzeti pénznemükre történő kiterjesztése mellett döntenek, erről megfelelően értesítik a Bizottságot. Az értesítést az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni. E rendelet hatályának kiterjesztése az említett közzétételt követő 14 nap elteltével lép hatályba.

(2)   Azon tagállamok, amelyek pénzneme nem az euro, és amely a 6., 7., illetve 8. cikk bármelyike vagy bármely kombinációja hatályának a nemzeti pénznemre történő kiterjesztése mellett dönt, erről megfelelően értesítik a Bizottságot. Az értesítést az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni. A 6., 7., illetve a 8. cikk hatályának kiterjesztése az említett közzétételt követő 14 nap elteltével lép hatályba.

(3)   Azon tagállamoknak, amelyek 2009. október 29-én már lefolytatták a 2560/2001/EK rendelet 9. cikke szerinti értesítési eljárást, nem kell megtenniük az e cikk (1) bekezdésében említett értesítést.

15. cikk

Felülvizsgálat

(1)   A Bizottság 2011. október 31-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint az Európai Központi Banknak az elszámolás alapú nemzeti adatszolgáltatási kötelezettségek eltörlésének helyességéről. A jelentést adott esetben javaslatnak kell kísérnie.

(2)   A Bizottság 2012. október 31-ig – adott esetben javaslat kíséretében – jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, valamint az Európai Központi Banknak e rendelet alkalmazásáról. A jelentés különösen a következőkre terjed ki:

a)

az IBAN-szám és a BIC-szám használata a fizetések automatizálásával összefüggésben;

b)

a 3. cikk (1) bekezdésében megállapított határérték helyessége; és

c)

a piac fejlődése a 6., 7. és 8. cikk alkalmazásával összefüggésben.

16. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2560/2001/EK rendelet 2009. november 1-jétől hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni.

17. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2009. november 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2009. szeptember 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BUZEK

a Tanács részéről

az elnök

C. MALMSTRÖM


(1)  2009. március 24-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2)  HL C 21., 2009.1.28., 1. o.

(3)  Az Európai Parlament 2009. április 24-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2009. július 27-i határozata.

(4)  HL L 344., 2001.12.28., 13. o.

(5)  HL L 319., 2007.12.5., 1. o.

(6)  HL L 177., 2006.6.30., 1. o.

(7)  HL L 275., 2000.10.27., 39. o.

(8)  HL L 124., 2003.5.20., 36. o.