31.3.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 93/1

---

A TANÁCS 509/2006/EK RENDELETE

(2006. március 20.)

a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)	A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek termelése, előállítása és forgalmazása fontos szerepet játszik a Közösség gazdaságában.

(2)

Ösztönözni kell a mezőgazdasági termelés változatosabbá tételét. A különleges tulajdonságokkal rendelkező hagyományos termékek támogatása egyrészt a mezőgazdasági termelők bevételeinek növelésével, másrészt a vidéki lakosság helyben tartásával komoly hasznára válhat a vidék gazdaságának, különösen a hátrányos helyzetű vagy félreeső területek esetében.

(3)

Az élelmiszer-ágazat belső piacának jó működéséhez a gazdasági szereplők számára olyan eszközöket kell biztosítani, amelyek lehetővé teszik termékeik piaci értékének növelését, valamint ezzel egyidejűleg megóvják a fogyasztókat a tisztességtelen gyakorlattól, és biztosítják a tisztességes kereskedelmet.

(4)

A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek különleges tulajdonságainak tanúsításáról szóló, 1992. július 14-i 2082/92/EGK tanácsi rendelet (2) meghatározza a különleges tulajdonságok tanúsítását, a 2082/92/EGK rendelet alkalmazása részletes szabályait megállapító 1848/93/EGK bizottsági rendelet (3) pedig bevezette a „hagyományos különleges termék” fogalmát. A különleges tulajdonságok tanúsításai – ismertebb nevükön a „hagyományos különleges termékek” – megfelelnek a különleges tulajdonságokkal rendelkező hagyományos termékek iránti fogyasztói igényeknek. Tekintettel a piacon kapható termékek igen széles skálájára, és a rájuk vonatkozó információ nagy tömegére, a fogyasztók számára a jobb választás érdekében világos és tömör tájékoztatással kell szolgálni az érintett élelmiszerek különleges tulajdonságairól.

(5)

Az egyértelműség kedvéért célszerű a jövőben a „különleges tulajdonságok tanúsítványa” helyett a könnyebben érthető „hagyományos különleges termék” kifejezést használni, valamint annak érdekében, hogy e rendelet célja mind a termelők, mind a fogyasztók számára világosabb legyen, célszerű pontosítani a „különleges tulajdonság” meghatározását, és bevezetni a „hagyományos” kifejezés meghatározását.

(6)

Egyes termelők a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek különleges tulajdonságai révén a piaci érték növelését szeretnék elérni, mert termékeik, illetve élelmiszereik lényegi tulajdonságai egyértelműen megkülönböztetik azokat más hasonló termékektől és élelmiszerektől. A fogyasztó védelme érdekében a hagyományos különleges termékeket ellenőrizni kell. Egy ilyen önkéntes rendszernek, amely lehetővé teszi a gazdasági szereplők számára, hogy közösségi szinten ismertessék egy mezőgazdasági termék vagy élelmiszer minőségét, minden biztosítékot meg kell adnia a tekintetben, hogy megalapozott legyen minden, az adott élelmiszerre a minőség tekintetében a kereskedelemben tett hivatkozás.

(7)

A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek címkézése az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (4) megállapított általános szabályok hatálya alá tartozik. A hagyományos különleges termékek különleges tulajdonságaira tekintettel azonban kiegészítő különös rendelkezéseket kell elfogadni. A Közösség területén készült hagyományos különleges termékek azonosításának könnyebbé és gyorsabbá tétele érdekében címkézésükön kötelezővé kell tenni a „hagyományos különleges termék” jelzést vagy az ahhoz társított közösségi szimbólum használatát, ésszerű határidőt biztosítva arra, hogy a gazdasági szereplők alkalmazkodhassanak e kötelezettséghez.

(8)

A hagyományos különleges termékeknek való megfelelés és azok állandóságának biztosítása érdekében a termelői csoportosulásoknak saját maguknak kell meghatározniuk a különleges tulajdonságokat egy termékleírásban. A hagyományos különleges termék bejegyzésének lehetősége harmadik országok termelői számára is nyitott.

(9)

A Közösség területén oltalomban részesülő hagyományos különleges termékekre a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten (5) alapuló, hiteles ellenőrzési rendszernek kell vonatkoznia, valamint egy olyan ellenőrzési rendszernek, amely biztosítja, hogy a gazdasági szereplők a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek forgalomba hozatala előtt betartják a termékleírásokat.

(10)	Az oltalom megszerzése érdekében a hagyományos különleges termékeket közösségi szinten be kell jegyezni. A nyilvántartásban szereplő bejegyzésnek információkkal kell szolgálnia a gazdasági szereplők és a fogyasztók számára is.

(11)

Annak biztosítása érdekében, hogy az érintett mezőgazdasági termék vagy élelmiszer hagyományos, és különleges tulajdonságokkal rendelkezik, az érintett tagállam nemzeti hatóságainak – a kifogással kapcsolatos nemzeti eljárást is magában foglaló minimális közösségi rendelkezések betartásával meg kell vizsgálniuk a bejegyzési kérelmeket. Ezt követően a Bizottságnak részt kell vennie egy olyan vizsgálatban, amelynek célja a tagállamok és harmadik országok termelői által benyújtott bejegyzési kérelmekre vonatkozó egységes megközelítés biztosítása.

(12)

A bejegyzési eljárás hatékonyabbá tétele érdekében el kell kerülni a zaklató és megalapozatlan kifogások figyelembevételét, és meg kell határozni azon indokokat, amelyek alapján a Bizottság a hozzá eljuttatott kifogások elfogadhatóságát mérlegeli. A kifogás benyújtásának jogát a jogos érdekkel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számára is biztosítani kell, a közösségi gazdasági szereplőkre érvényes feltételeknek megfelelően. E feltételeket a Közösség területe vonatkozásában kell értékelni. A kifogást benyújtása esetében a konzultációra vonatkozó időtartamot a szerzett tapasztalatok figyelembevételével ki kell igazítani.

(13)	Az e rendeletnek megfelelően biztosított oltalom hatályának tisztázása érdekében olyan rendelkezéseket kell bevezetni, amely megállapítja különösen azt, hogy e rendelet a védjegyekre és a földrajzi jelzésekre vonatkozó meglévő szabályok sérelme nélkül alkalmazandó.

(14)

Az egyenlőtlen versenyfeltételek kialakulásának elkerülése érdekében minden termelő – beleértve harmadik országok termelőit is – számára lehetővé kell tenni, hogy a termék bejegyzett nevét egy egyedi jelzéssel és adott esetben a „hagyományos különleges termékekhez” társított közösségi szimbólummal együtt, vagy pedig a termék bejegyzett nevét önmagában használhassa, feltéve hogy az általa termelt vagy feldolgozott mezőgazdasági termék vagy élelmiszer megfelel az adott termékleírás követelményeinek, és a termelő e rendelet rendelkezéseinek megfelelően igénybe veszi az ellenőrző hatóságok vagy szervek szolgálatait.

(15)	Ahhoz, hogy egy mezőgazdasági termék vagy élelmiszer különleges tulajdonságainak jelzése a termelőknek érdekükben álljon, és megalapozza a fogyasztók bizalmát, azt oltalomban kell részesíteni, és ellenőrzés alá kell vonni.

(16)	A tagállamokat fel kell hatalmazni a felmerült költségek fedezésére szolgáló díj kiszabására.

(17)	Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (6) összhangban kell elfogadni.

(18)

Rendelkezni kell a Bizottsághoz az e rendelet hatálybalépése előtt érkezett bejegyzési kérelmekre alkalmazandó, e rendeletben foglalt szabályok meghatározásáról. Ésszerű határidőt kell adni a gazdasági szereplőknek a magán ellenőrző szervek alkalmazkodása, valamint a hagyományos különleges termékként forgalomba hozott mezőgazdasági termékek és élelmiszerek címkézésének kiigazítása tekintetében.

(19)	Az egyértelműség és átláthatóság érdekében a 2082/92/EGK rendeletet hatályon kívül kell helyezni, és azt ezzel a rendelettel kell felváltani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatály

(1)   E rendelet meghatározza a hagyományos különleges termékek elismerésére vonatkozó szabályokat az alábbi termékek esetében:

a)	a Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek;

b)	az e rendelet I. mellékletében felsorolt élelmiszerek.

E rendelet I. melléklete a 18. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően módosítható.

(2)   Ez a rendelet az egyéb vonatkozó közösségi rendelkezések sérelme nélkül alkalmazandó.

(3)   A műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárásra és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) az e rendelet hatálya alá tartozó hagyományos különleges termékekre nem alkalmazandó.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1)   E rendelet alkalmazásában:

a)	„különleges tulajdonság”: olyan tulajdonság vagy olyan tulajdonságok összessége, amely egyértelműen megkülönböztet egy mezőgazdasági terméket vagy élelmiszert az azonos kategóriába tartozó más hasonló termékektől vagy élelmiszerektől;

b)	„hagyományos”: a közösségi piacon a nemzedékek közötti átadáshoz szükséges időtartam óta bizonyítottan jelen lévő termék; az említett időtartam az általában egy nemzedéknyi időtartamnak tekintett idő, és legalább 25 év;

c)	„hagyományos különleges termék”: olyan hagyományos mezőgazdasági termék vagy élelmiszer, amelynek különleges tulajdonságát a Közösség az e rendeletnek megfelelő bejegyzése révén elismeri;

d)	„csoportosulás”: ugyanazon mezőgazdasági termékkel vagy élelmiszerrel foglalkozó termelők vagy feldolgozók – jogi formától és összetételtől független – társulása.

(2)   Az (1) bekezdés a) pontjában említett tulajdonság vagy tulajdonságok összessége vonatkozhat a termék lényegi jellemzőire, például fizikai, kémiai, mikrobiológiai vagy érzékszervi jellemzőire, vagy a termék előállítási módszerére, vagy a termék előállítása során érvényesülő egyedi feltételekre.

A mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek kiszerelése nem tekinthető az (1) bekezdés a) pontja szerinti tulajdonságnak.

Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott különleges tulajdonság nem korlátozódhat a közösségi vagy nemzeti jogszabályokban megállapított, a szabványügyi szervek szabványaiban vagy önkéntes normákban előírt minőségi vagy mennyiségi összetételre vagy valamely előállítási módszerre; e szabály nem alkalmazandó azonban, amennyiben az említett jogszabályokat, szabványokat vagy normákat a termékek egyediségének meghatározása céljából hozták.

Az (1) bekezdés d) pontjában említett csoportosulásban más érdekelt felek is részt vehetnek.

3. cikk

Nyilvántartás

A Bizottság nyilvántartást vezet az e rendeletnek megfelelően közösségi szinten elismert, hagyományos különleges termékekről.

A nyilvántartás a hagyományos különleges termékek két jegyzékét különbözteti meg annak alapján, hogy a termék vagy élelmiszer nevének használata a termékleírást betartó termelők számára fenntartott-e vagy sem.

4. cikk

A termékekre és az elnevezésekre vonatkozó követelmények

(1)   A 3. cikkben említett nyilvántartásba való bejegyzéshez a mezőgazdasági terméknek vagy élelmiszernek vagy hagyományos alapanyagokból kell készülnie, vagy hagyományos összetételűnek kell lennie, vagy előállítási és/vagy feldolgozási módjának hagyományos jellegű előállításnak és/vagy feldolgozásnak kell megfelelnie.

Nyilvántartásba vétel nem engedélyezhető abban az esetben, ha a mezőgazdasági termék vagy élelmiszer különleges tulajdonsága származásán vagy földrajzi eredetén alapul. Földrajzi kifejezések használata a nevekben az 5. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül engedélyezett.

(2)   A nyilvántartásba vételhez az elnevezésnek a következőket kell teljesítenie:

a)	önmagában véve is egyedi; vagy

b)	kifejezi a mezőgazdasági termék vagy élelmiszer különleges tulajdonságát.

(3)   A (2) bekezdés a) pontjában említett egyedi elnevezésnek hagyományos és a nemzeti előírásoknak megfelelő vagy a szokásjog által kialakult elnevezésnek kell lennie.

A (2) bekezdés b) pontjában említett, különleges tulajdonságot kifejező elnevezés nem vehető nyilvántartásba, amennyiben:

a)	csak egy olyan általános természetű tulajdonságra utal, amely a mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek valamely csoportját vagy konkrét közösségi jogszabályban meghatározott csoportját jellemzi;

b)	megtévesztő, különösen például az olyan elnevezés, amely a termék valamely nyilvánvaló jellemzőjére utal, vagy nem áll összhangban a termékleírással, így következésképpen a termék jellemzői tekintetében a fogyasztó megtévesztésére alkalmas.

5. cikk

Az elnevezések használatára vonatkozó korlátozások

(1)   E rendelet a szellemi tulajdonra és különösen a földrajzi jelzésekre és védjegyekre vonatkozó közösségi vagy tagállami szabályozások sérelme nélkül alkalmazandó.

(2)   Egy növény- vagy állatfaj neve része lehet valamely hagyományos különleges termék nevének, feltéve hogy nem megtévesztő a termék jellege tekintetében.

6. cikk

Termékleírás

(1)   A hagyományos különleges termék (HKT) minősítés megszerzéséhez a mezőgazdasági terméknek vagy élelmiszernek meg kell felelnie egy termékleírásnak.

(2)   A termékleírás a következőket tartalmazza:

a)	a 4. cikk (2) bekezdésében említett név egy vagy több nyelven, annak feltüntetésével, hogy a csoportosulás a bejegyzést az elnevezés fenntartásával vagy anélkül kéri, valamint hogy kíván-e a 13. cikk (3) bekezdésének rendelkezései által biztosított előnyökben részesülni;

b)	a mezőgazdasági termék vagy élelmiszer alapvető fizikai, kémiai, mikrobiológiai vagy érzékszervi tulajdonságainak leírása;

c)	a termelők által betartandó előállítási mód leírása, beleértve adott esetben a felhasznált alapanyagok vagy az összetevők jellegét és tulajdonságait és a mezőgazdasági termék vagy élelmiszer elkészítésének módját;

d)	a termék különleges tulajdonságát meghatározó kulcsfontosságú elemek és adott esetben a használt hivatkozási alap;

e)	a 4. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében megállapított, a termék hagyományos jellegét alátámasztó kulcsfontosságú elemek;

f)	a különleges tulajdonság ellenőrzésére vonatkozó minimumkövetelmények és eljárások.

7. cikk

Bejegyzés iránti kérelem

(1)   Hagyományos különleges termék bejegyzése iránti kérelem benyújtására kizárólag csoportosulás jogosult.

Különböző tagállamokból vagy harmadik országokból származó több csoportosulás együttes kérelmet nyújthat be.

(2)   Valamely csoportosulás kizárólag az általa termelt vagy előállított mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek tekintetében nyújthat be bejegyzési kérelmet.

(3)   A bejegyzési kérelem legalább a következőket tartalmazza:

a)	a kérelmező csoportosulás neve és címe;

b)	a 6. cikk szerinti termékleírás;

c)	a termékleírás előírásainak való megfelelést ellenőrző hatóságok vagy szervek neve és címe, valamint konkrét feladataik leírása;

d)	a termék egyedi és hagyományos jellegét bizonyító dokumentumok.

(4)   Amennyiben a csoportosulás valamely tagállamban rendelkezik székhellyel, a kérelmet a székhely szerinti tagállamhoz kell benyújtani.

A tagállam megfelelő módon megvizsgálja az egyes kérelmeket, hogy ellenőrizze azok megalapozottságát és azt, hogy megfelelnek-e az e rendeletben megállapított feltételeknek.

(5)   A tagállamok a (4) bekezdés második albekezdésében említett vizsgálat részeként kifogással kapcsolatos nemzeti eljárást vezetnek be, és gondoskodnak a kérelem megfelelő közzétételéről, továbbá ésszerű határidőt állapítanak meg, amelyen belül minden, jogos érdeket igazoló és a területén székhellyel vagy lakóhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy kifogást nyújthat be a kérelem ellen.

A tagállam a 9. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett feltételek alapján megvizsgálja a beérkezett kifogások elfogadhatóságát.

(6)   Ha a tagállam megítélése szerint a 4., 5. és 6. cikk követelményei teljesültek, megküldi a Bizottságnak a következőket:

a)	a kérelmező csoportosulás neve és címe;

b)	a 6. cikkben említett termékleírás;

c)	a termékleírás előírásainak való megfelelést ellenőrző hatóságok vagy szervek neve és címe, valamint konkrét feladataik leírása;

d)	a tagállam arra vonatkozó nyilatkozata, hogy megítélése szerint a csoportosulás által benyújtott kérelem megfelel az e rendeletben foglalt feltételeknek, és az annak végrehajtására elfogadott rendelkezéseknek.

(7)   Ha a mezőgazdasági termékre vagy élelmiszerre vonatkozó kérelem egy harmadik országban található csoportosulástól érkezik, azt akár közvetlenül, akár a harmadik ország illetékes hatóságain keresztül a Bizottsághoz kell eljuttatni, és annak tartalmaznia kell a (3) bekezdésben meghatározott információkat.

(8)   Az e cikkben említett és a Bizottsághoz eljuttatott dokumentumokat az Európai Unió intézményeinek valamely hivatalos nyelvén kell elkészíteni, vagy azokhoz e nyelvek valamelyikén készült hiteles fordítást kell csatolni.

8. cikk

A Bizottság által végzett vizsgálat

(1)   A Bizottság megfelelő módon megvizsgálja, hogy a 7. cikk szerint kézhez kapott kérelem megalapozott-e, és megfelel-e az e rendeletben foglalt feltételeknek. A vizsgálat időtartama nem haladhatja meg a 12 hónapot.

A Bizottság minden hónapban közzéteszi a bejegyzés iránti kérelmek tárgyát képező elnevezések jegyzékét, valamint a kérelmek Bizottsághoz történő benyújtásának időpontját.

(2)   Ha a Bizottság az (1) bekezdés első albekezdésének megfelelően lefolytatott vizsgálat alapján úgy ítéli meg, hogy a kérelem eleget tesz az e rendeletben meghatározott feltételeknek, a 7. cikk (3) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett információkat közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

Ellenkező esetben a Bizottság a 18. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint dönt a kérelem elutasításáról.

9. cikk

Kifogás

(1)   Az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő, a 8. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében előírt közzététel napjától számított hat hónapon belül bármely más tagállam vagy harmadik ország a Bizottsághoz benyújtott, kellően indokolt nyilatkozatával kifogással élhet a javasolt bejegyzés ellen.

(2)   Bármely, jogos érdeket igazoló, nem a kérelmező tagállamban, illetve harmadik országban székhellyel vagy lakóhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy kellően megalapozott nyilatkozat benyújtásával szintén kifogást emelhet a javasolt bejegyzés ellen.

A valamely tagállamban székhellyel vagy lakóhellyel rendelkező természetes vagy jogi személyeknek a nyilatkozatot az adott tagállamhoz, az (1) bekezdésnek megfelelő kifogás megtételét lehetővé tevő határidőn belül kell benyújtani.

Harmadik országban székhellyel vagy lakóhellyel rendelkező természetes vagy jogi személyek a nyilatkozatot akár közvetlenül, akár az adott harmadik ország illetékes hatósága útján, az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül a Bizottsághoz nyújtják be.

(3)   A Bizottsághoz az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül beérkezett, kifogást tartalmazó nyilatkozatok közül kizárólag azok fogadhatók el, amelyek alátámasztják:

a)	a 2., 4. és 5. cikkben említett feltételek be nem tartását; vagy

b)	a 13. cikk (2) bekezdése szerinti kérelmek esetében azt, hogy a nevet jogszerűen, elismerten és gazdaságilag jelentős módon hasonló mezőgazdasági termékekre vagy élelmiszerekre használják.

A Bizottság megvizsgálja a kifogások elfogadhatóságát.

Az első albekezdésben említett feltételeket a Közösség területe vonatkozásában értékelik.

(4)   Ha a Bizottsághoz nem érkezik a (3) bekezdés alapján elfogadható kifogás, a Bizottság bejegyzi a nevet.

A bejegyzést az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

(5)   Ha a kifogás a (3) bekezdésnek megfelelően elfogadható, a Bizottság felhívja az érdekelt feleket, hogy kezdjék meg a megfelelő konzultációkat.

Ha az érdekelt felek között hat hónapon belül megállapodás születik, értesítik a Bizottságot az említett megállapodást lehetővé tévő valamennyi adatról, beleértve a kérelmező, valamint a kifogást benyújtó véleményét is. Ha a 8. cikk (2) bekezdésének megfelelően közzétett adatokat nem módosították, illetve azok csak kisebb módosításokon mentek át, a Bizottság e cikk (4) bekezdése szerint jár el. Egyéb esetekben a Bizottság ismételten elvégzi a 8. cikk (1) bekezdésében említett vizsgálatot.

Ha nem jön létre megállapodás, a Bizottság a hagyományos tisztességes eljárás elve és a tényleges összetéveszthetőség figyelembevételével hoz határozatot a 18. cikk (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően.

Az említett határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

(6)   Az e cikkben említett és a Bizottságnak megküldött dokumentumokat az Európai Unió intézményeinek valamely hivatalos nyelvén kell elkészíteni, vagy azokhoz e nyelvek valamelyikén készült hiteles fordítást kell csatolni.

10. cikk

Törlés

Ha a Bizottság a 19. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett részletes szabályokkal összhangban úgy ítéli meg, hogy a hagyományos különleges terméknek számító mezőgazdasági termék vagy élelmiszer termékleírásában foglalt feltételek teljesülése többé nem biztosított, kezdeményezi a 18. cikk (2) bekezdésében említett, a bejegyzés törlésére irányuló eljárást, és döntését az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi.

11. cikk

A termékleírás módosítása

(1)   A termékleírások módosítását a tagállamok kérelmezhetik valamely, a területükön székhellyel rendelkező csoportosulás vagy harmadik országban székhellyel rendelkező csoportosulás kérésére. Ez utóbbi esetben a kérelmet akár közvetlenül, akár az adott harmadik ország illetékes hatóságain keresztül kell a Bizottsághoz eljuttatni.

A kérelemnek bizonyítania kell a jogos gazdasági érdek fennállását, valamint ismertetnie kell a kért módosításokat és azok indokolását.

A módosítás jóváhagyására irányuló kérelem a 7., 8. és 9. cikkben előírt eljárás hatálya alá tartozik.

Mindazonáltal, ha a javasolt módosítások kisebb jelentőségűek, a Bizottság a módosítás jóváhagyásáról a 8. cikk (2) bekezdésében és a 9. cikkben foglalt eljárás lefolytatása nélkül határoz.

A Bizottság adott esetben a kisebb módosításokat az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi.

(2)   A tagállam gondoskodik arról, hogy minden olyan termelő vagy feldolgozó, aki azt a termékleírást alkalmazza, amelynek a módosítását kérelmezték, értesüljön a közzétételről. A 9. cikk (3) bekezdésében említett kifogásolási nyilatkozatokon kívül elfogadhatók a hagyományos különleges termék előállítása terén fennálló gazdasági érdeket bizonyító kifogásolási nyilatkozatok is.

(3)   Ha a módosítás a kötelező egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedések hatósági bevezetésének következményeként a termékleírás ideiglenes változtatására vonatkozik, a kérelmet valamely termelői csoportosulás kérésére a tagállam vagy valamely harmadik országban székhellyel rendelkező csoportosulás továbbítja a Bizottságnak. Az (1) bekezdés negyedik albekezdésében említett eljárás alkalmazandó.

12. cikk

Elnevezések, megjelölés és szimbólum

(1)   Kizárólag a termékleírás előírásait betartó termelők utalhatnak egy mezőgazdasági termék vagy élelmiszer címkézésén, reklámjában vagy a termékre vonatkozó egyéb dokumentumban a hagyományos különleges termékre.

(2)   Ha a Közösség területén előállított mezőgazdasági termék vagy élelmiszer címkézésén utalás történik valamely hagyományos különleges termékre, azon a bejegyzett elnevezés mellett szerepelnie kell vagy a közösségi szimbólumnak, vagy a „hagyományos különleges termék” megjelölésnek.

(3)   A Közösség területén kívül előállított hagyományos különleges termékek címkézésén a (2) bekezdésben szereplő jelzések feltüntetése szabadon választható.

13. cikk

A bejegyzett elnevezésre vonatkozó részletes szabályok

(1)   A 9. cikk (4) vagy (5) bekezdésében megállapított közzététel időpontjától kezdődően a 3. cikkben előírt nyilvántartásba bejegyzett elnevezés kizárólag a termékleírásnak megfelelő mezőgazdasági termék vagy élelmiszer hagyományos különleges termékként történő azonosítására alkalmazható, összhangban a 12. cikkben megállapított szabályokkal. Mindazonáltal a bejegyzett elnevezések továbbra is használhatók azon termékek címkézésén, amelyek nem felelnek meg a bejegyzett termékleírásnak, de a „hagyományos különleges termék” megjelölés, a „HKT” rövidítés vagy a társított közösségi szimbólum nem tüntethető fel rajtuk.

(2)   Ugyanakkor a közzétett termékleírásnak megfelelő valamely mezőgazdasági termék vagy élelmiszer az elnevezés fenntartásával is bejegyezhető hagyományos különleges termékként, feltéve hogy a csoportosulás azt a bejegyzés iránti kérelmében kérte, és hogy a 9. cikkben előírt eljárás nem bizonyítja, hogy az elnevezést jogszerűen, közismerten és gazdaságilag jelentős módon hasonló mezőgazdasági termékekre vagy élelmiszerekre használják. A 9. cikk (4) vagy (5) bekezdésében megállapított közzététel időpontjától kezdődően a bejegyzett termékleírásnak nem megfelelő, hasonló mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek címkézésén sem az elnevezés – még akkor sem, ha nem kíséri a „hagyományos különleges termék” megjelölés –, sem a „HKT” rövidítés, sem pedig a társított közösségi szimbólum nem használható többé.

(3)   Az olyan elnevezések esetében, amelyek bejegyzését egyetlen nyelven kérik, a csoportosulás a termékleírásban meghatározhatja, hogy a termék forgalomba hozatala során a címkézés a termék eredeti nyelven szereplő elnevezésén kívül a többi hivatalos nyelven azt is tartalmazza, hogy a terméket azon régió, tagállam vagy harmadik ország hagyományai szerint állították elő, ahonnan a kérelem származik.

14. cikk

Hatósági ellenőrzés

(1)   A tagállamok a 882/2004/EK rendelettel összhangban kijelölik az e rendeletben megállapított kötelezettségek tekintetében az ellenőrzésért felelős illetékes hatóságot vagy hatóságokat.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy egy hatósági ellenőrzési rendszer bármely, az e rendeletet betartó gazdasági szereplőre kiterjedjen.

(3)   A Bizottság az (1) bekezdésben vagy a 15. cikkben említett hatóságok és szervek nevét és címét közzéteszi, és ezt rendszeresen naprakésszé teszi.

15. cikk

A termékleírásoknak való megfelelés ellenőrzése

(1)   A Közösség területén előállított mezőgazdasági termékek és élelmiszerek tekintetében a termékleírásoknak való megfelelés ellenőrzését a forgalomba hozatalt megelőzően az alábbiak biztosítják:

—	a 14. cikkben említett illetékes, egy vagy több hatóság, és/vagy

—	882/2004/EK rendelet szerinti, terméktanúsító szervként eljáró egy vagy több ellenőrző szerv.

A termékleírásoknak való megfelelés ellenőrzési költségeit az ilyen ellenőrzéseknek alávetett gazdasági szereplők viselik.

(2)   Egy harmadik ország területén előállított mezőgazdasági termékek és élelmiszerek tekintetében a termékleírásoknak való megfelelés ellenőrzését a forgalomba hozatalt megelőzően az alábbiak biztosítják:

—	a harmadik ország által kijelölt egy vagy több hatóság, és/vagy

—	egy vagy több terméktanúsító szerv.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett terméktanúsító szerveknek meg kell felelniük az EN 45011. sz. európai szabványnak vagy az ISO/IEC 65 útmutatónak (A terméktanúsító rendszereket működtető szervekre vonatkozó általános követelmények), továbbá e szerveket 2010. május 1-jétől ezeknek megfelelően akkreditálják.

(4)   Amennyiben az (1) és (2) bekezdésben említett hatóságok úgy döntenek, hogy ellenőrzik a termékleírásoknak való megfelelést, megfelelő biztosítékokkal kell szolgálniuk az objektivitás és pártatlanság tekintetében, valamint a feladataik ellátásához szükséges képzett személyzettel és forrásokkal kell rendelkezniük.

16. cikk

A kijelölt hatóságoknak vagy szerveknek szóló termelői nyilatkozatok

(1)   A tagállamok azon termelői, akik először kívánnak hagyományos különleges terméket előállítani – még ha az eredeti kérelmező csoportosuláshoz tartoznak is –, a 14. cikk (1) bekezdésében említett illetékes hatóságok utasítása szerint erről előzetesen értesítik a székhelyük szerinti tagállamnak a 14. cikk (3) bekezdésében említett hatóságait vagy szerveit.

(2)   Harmadik országok azon termelői, akik először kívánnak hagyományos különleges terméket előállítani – még ha az eredeti kérelmező csoportosuláshoz tartoznak is –, szükség esetén az adott harmadik ország termelői csoportosulásának vagy hatóságának utasítása szerint erről előzetesen értesítik a 14. cikk (3) bekezdésében említett kijelölt hatóságokat vagy szerveket.

17. cikk

Oltalom

(1)   A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy oltalmat biztosítsanak a „hagyományos különleges termék” kifejezéssel, a „HKT” rövidítéssel és a társított közösségi szimbólummal való visszaélés vagy annak félrevezető használata, valamint a 13. cikk (2) bekezdése szerint nyilvántartott és fenntartott nevek bármilyen utánzatai ellen.

(2)   A bejegyzett elnevezések oltalomban részesülnek a fogyasztók félrevezetésére irányuló minden gyakorlattal szemben, ideértve az olyan gyakorlatot is, amely azt sejteti, hogy a mezőgazdasági termék vagy élelmiszer a Közösség által elismert hagyományos különleges termék.

(3)   A tagállamok megtesznek valamennyi megfelelő intézkedést annak biztosítására, hogy a nemzeti szinten használatos kereskedelmi megnevezéseket ne lehessen összetéveszteni a 13. cikk (2) bekezdése szerint nyilvántartásba vett és fenntartott elnevezésekkel.

18. cikk

A bizottság eljárása

(1)   A Bizottságot a hagyományos különleges termékek állandó bizottsága segíti.

(2)   Amennyiben e bekezdésre történik hivatkozás, az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében előírt határidő három hónap.

(3)   A bizottság elfogadja az eljárási szabályzatát.

19. cikk

Végrehajtási szabályok és átmeneti rendelkezések

(1)   E rendelet végrehajtására a 18. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően részletes szabályokat kell elfogadni. Ezek különösen a következőkre terjednek ki:

a)	a termékleírásnak a 6. cikk (2) bekezdésében említett kötelező elemei;

b)	a bejegyzés iránti kérelemnek a 7. cikk (1) bekezdése szerinti, különböző tagállamokban vagy harmadik országokban található csoportosulások által történő benyújtása;

c)	a 7. cikk (3), (6) és (7) bekezdésében említett kérelmek és a 11. cikkben említett, módosítás iránti kérelmek Bizottsághoz történő továbbítása;

d)	a hagyományos különleges termékek 3. cikkben említett nyilvántartása;

e)	a 9. cikkben említett kifogások, beleértve az érdekelt felek közötti megfelelő konzultációt is;

f)	hagyományos különleges termék bejegyzésének a 10. cikkben említett törlése;

g)	a 12. cikkben említett megjelölés és szimbólum;

h)	a 11. cikk (1) bekezdésének negyedik albekezdésében említett, kisebb mértékű módosítások jellegének meghatározása;

i)	a termékleírásoknak való megfelelés ellenőrzésére vonatkozó feltételek.

(2)   A 2082/92/EGK rendelet alapján már nyilvántartásba vett elnevezések e rendelet hatálybalépésekor automatikusan bekerülnek a 3. cikk szerinti nyilvántartásba. A vonatkozó termékleírásokat a 6. cikk (1) bekezdése szerinti termékleírásként kell kezelni.

(3)   A függőben lévő bejegyzés iránti kérelmek, valamint a Bizottsághoz e rendelet hatálybalépésének napját megelőzően benyújtott nyilatkozatok és egyéb kérelmek tekintetében:

a)	a 7. cikkben foglalt eljárások nem alkalmazandók;

b)	ha a termékleírás a 6. cikkben felsoroltaktól eltérő elemeket tartalmaz, a Bizottság az említett cikk rendelkezéseinek megfelelő, új termékleírást kérhet, amennyiben ez a kérelem további feldolgozásához szükséges.

20. cikk

Díjak

A tagállamok az e rendelet alapján benyújtott bejegyzés iránti kérelmek, kifogást tartalmazó nyilatkozatok, módosítási és törlési kérelmek vizsgálata kapcsán felmerült költségeik fedezésére díjat állapíthatnak meg.

21. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2082/92/EGK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásoknak kell tekinteni, a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

22. cikk

Hatálybalépés

E rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 12. cikk (2) bekezdését ugyanakkor 2009. május 1-jétől kell alkalmazni, az említett időpontot megelőzően forgalomba hozott termékek sérelme nélkül.

---

(1)  A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(2)  HL L 208., 1992.7.24., 9. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított rendelet.

(3)  HL L 168., 1993.7.10., 35. o. A legutóbb a 2167/2004/EK rendelettel (HL L 371., 2004.12.18., 8. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 109., 2000.5.6., 29. o. A legutóbb a 2003/89/EK irányelvvel (HL L 308., 2003.11.25., 15. o.) módosított irányelv.

(5)  HL L 165., 2004.4.30., 1. o.

(6)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(7)  HL L 204., 1998.7.21., 37. o.

---

---

---

31.3.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 93/12

---

A TANÁCS 510/2006/EK RENDELETE

(2006. március 20.)

a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)	A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek termelése, feldolgozása és forgalmazása fontos szerepet játszik a Közösség gazdaságában.

(2)

Ösztönözni kell a mezőgazdasági termelés változatosabbá tételét annak érdekében, hogy a piacokon javuljon a kínálat és a kereslet közötti egyensúly. A bizonyos jellemzőkkel rendelkező termékek támogatása jelentős előnyökkel járna a vidék gazdaságában – különösen a kedvezőtlen helyzetű vagy távoli területeken – azáltal, hogy növelné a gazdálkodók jövedelmét, és meg tudná tartani a vidéki népességet e területeken.

(3)	Egyre több fogyasztó a mennyiség helyett inkább az élelmiszerek minőségének tulajdonít nagyobb fontosságot. Ez a meghatározott termékekre irányuló igény növekvő keresletet támaszt az azonosítható földrajzi eredetű mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek iránt.

(4)	Figyelembe véve a forgalmazott termékek nagyfokú változatosságát és az ezekkel kapcsolatos információk nagy tömegét, a lehető legjobb döntés meghozatalának elősegítése érdekében a fogyasztókat világosan és tömören tájékoztatni kell a termék eredetéről.

(5)

A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek címkézése a Közösségben létrehozott általános szabályok és különösen az élelmiszerek címkézésére, kiszerelésére és reklámozására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2000. március 20-i 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) hatálya alá tartozik. Sajátos jellegüket tekintve a meghatározott földrajzi területről származó mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre vonatkozóan további különleges rendelkezéseket kell elfogadni, amelyek a termelőket a megfelelő közösségi szimbólumok csomagoláson való feltüntetésére kötelezik. Célszerű az ilyen szimbólumok használatát kötelezővé tenni a közösségi elnevezések esetében, hogy egyrészről jobban megismertessék a fogyasztókkal ezt a termékcsoportot és a hozzá kapcsolódó garanciákat, másrészről hogy az ellenőrzések megkönnyítése érdekében lehetővé tegyék e termékek könnyebb azonosítását a piacon. Mindazonáltal ésszerű határidőt kell megállapítani, hogy a gazdasági szereplők alkalmazkodhassanak e kötelezettséghez.

(6)

Az eredetmegjelölésekre és a földrajzi jelzésekre közösségi megközelítést kell meghatározni. Egy védelmi rendszeren alapuló közösségi szabálykeret lehetővé teszi a földrajzi jelzések és az eredetmegjelölések számára a fejlődést azáltal, hogy ez a keret egységesebb megközelítést nyújtva egyenlő versenyfeltételeket biztosít az ilyen megjelöléssel ellátott termékek termelői között, valamint erősíti a fogyasztókban a termékek megbízhatóságával kapcsolatos meggyőződését.

(7)	Az elfogadott szabályozást a borokra és a szeszes italokra vonatkozó már meglévő közösségi szabályozás sérelme nélkül kell alkalmazni.

(8)	E rendelet hatályát egyes olyan mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre kell korlátozni, amelyek esetében kapcsolat áll fenn a termék vagy az élelmiszer jellemzői és annak földrajzi eredete között. Mindazonáltal tárgyi hatálya kiterjeszthető más mezőgazdasági termékekre vagy élelmiszerekre is.

(9)	A jelenlegi gyakorlat alapján indokolt a földrajzi árujelző két különböző típusának, nevezetesen az oltalom alatt álló földrajzi jelzésnek és az oltalom alatt álló eredetmegjelölésnek a meghatározása.

(10)	Az ilyen árujelzővel ellátott mezőgazdasági termékeknek és élelmiszereknek meg kell felelniük a termékleírásokban meghatározott bizonyos feltételeknek.

(11)

Annak érdekében, hogy a földrajzi jelzések és eredetmegjelölések a tagállamokban oltalmat élvezhessenek, azokat közösségi szinten kell bejegyezni. A nyilvántartásba történő bejegyzésnek a gazdasági szereplők és a fogyasztók számára egyaránt tájékoztatásul kell szolgálnia. Annak érdekében, hogy a bejegyzett közösségi elnevezések megfeleljenek az e rendelet által meghatározott feltételeknek, az érintett tagállam nemzeti hatóságainak – a kifogással kapcsolatos nemzeti eljárást is magában foglaló minimális közösségi rendelkezések betartásával – meg kell vizsgálniuk a kérelmeket. Ezt követően a Bizottságnak részt kell vennie egy olyan vizsgálatban, amelynek célja, hogy biztosítsa az e rendelet által meghatározott feltételek betartását és a tagállamok közötti egységes megközelítést.

(12)

A szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás (a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó megállapodás 1. CI mellékletét képező TRIPS-megállapodás, 1994) tartalmazza a szellemi tulajdonjogok meglétére, megszerzésére, hatályára és fenntartására vonatkozó részletes rendelkezéseket és azok betartatásának eszközeit.

(13)	A bejegyzéshez kötött, e rendelet által biztosított oltalom nyitva áll a harmadik országbeli földrajzi jelzések előtt, amennyiben ez utóbbiak a származási országban oltalom alatt állnak.

(14)	A bejegyzési eljárásnak lehetővé kell tennie minden, valamely tagállamban vagy harmadik országban jogos érdekkel rendelkező természetes és jogi személy számára, hogy kifogásának benyújtásával érvényesítse a jogait.

(15)

Eljárást kell kidolgozni a termékleírás bejegyzést követő, a technológai fejlődés miatt szükséges, a jogos érdekkel rendelkező csoportok kérésére történő módosításának engedélyezése érdekében, valamint a mezőgazdasági termék vagy élelmiszer földrajzi jelzésének vagy eredetmegjelölésének törlésére, különösen, ha az illető termék vagy élelmiszer többé már nem felel meg azon leírásnak, amely alapján a földrajzi jelzést vagy eredetmegjelölést megkapta.

(16)

A Közösség területén oltalom alatt álló eredetmegjelölésekre és földrajzi jelzésekre hivatalos ellenőrzésekből álló ellenőrzési rendszernek kell vonatkoznia, amely a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) összhangban álló ellenőrzési rendszeren alapul, és ezen belül egy olyan ellenőrzési rendszeren, amelynek célja az érintett mezőgazdasági termékek és élelmiszerek termékleírásainak való megfelelés biztosítása.

(17)	A tagállamokat fel kell hatalmazni a felmerült költségek fedezésére szolgáló díj kiszabására.

(18)	Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (4) összhangban kell elfogadni.

(19)

A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 1992. július 14-i 2081/92/EGK tanácsi rendelet (5) alapján már bejegyzett elnevezések az e rendelet hatálybalépésének időpontjától is részesülnek az e rendelet által meghatározott oltalomban, és azokat automatikusan felveszik a nyilvántartásba. Célszerű ezért átmeneti intézkedéseket elfogadni az olyan bejegyzési kérelmekre, amelyeket e rendelet hatálybalépését megelőzően jutattak el a Bizottsághoz.

(20)	A világosság és átláthatóság érdekében a 2081/92/EGK rendeletet hatályon kívül kell helyezni, és azt e rendelettel kell felváltani,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatály

(1)   Ez a rendelet megállapítja a Szerződés I. mellékletében említett, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek, az e rendelet I. mellékletében említett élelmiszerek és az e rendelet II. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek eredetmegjelöléseinek és földrajzi jelzéseinek oltalmára vonatkozó szabályokat.

Ezt a rendeletet ugyanakkor – a borecet kivételével – a szőlészeti-borászati termékekre és a szeszes italokra nem kell alkalmazni. Ez a bekezdés nem érinti a borpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1493/1999/EK tanácsi rendelet (6) alkalmazását.

Az I. és a II. melléklet a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban módosítható.

(2)   Ezt a rendeletet az egyéb vonatkozó közösségi rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni.

(3)   A műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárásra és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (7) az e rendelet hatálya alá tartozó eredetmegjelölésekre és földrajzi jelzésekre nem kell alkalmazni.

2. cikk

Eredetmegjelölés és földrajzi jelzés

(1)   E rendelet alkalmazásában:

a)

eredetmegjelölés: valamely régiónak, meghatározott földrajzi helynek, vagy – kivételes esetben – országnak az olyan mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírására használatos elnevezése, amely: — e régióból, meghatározott földrajzi helyről vagy országból származik, — minősége vagy jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhető, és — a termelése, feldolgozása és előállítása meghatározott földrajzi területen történik;

b)

földrajzi jelzés: valamely régiónak, meghatározott helynek, vagy – kivételes esetben – országnak az olyan mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírására használatos elnevezése, amely: — e régióból, meghatározott földrajzi helyről vagy országból származik, és — különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője ennek a földrajzi eredetnek tulajdonítható, és — a termelése és/vagy feldolgozása és/vagy előállítása meghatározott földrajzi területen történik.

(2)   Eredetmegjelölésnek vagy földrajzi jelzésnek kell tekinteni a mezőgazdasági termékeket vagy élelmiszereket jelölő olyan hagyományos földrajzi vagy nem földrajzi elnevezéseket is, amelyek megfelelnek az (1) bekezdésben említett feltételeknek.

(3)   Az (1) bekezdés a) pontjától eltérően, egyes földrajzi elnevezéseket akkor is eredetmegjelölésnek kell tekinteni, ha az érintett termékek bizonyos nyersanyagai a feldolgozási területnél nagyobb vagy attól eltérő földrajzi területről származnak, feltéve hogy:

a)	a nyersanyagok termelési területe meghatározott;

b)	a nyersanyagok termelésére különleges feltételek vonatkoznak;

c)	ellenőrzésre vonatkozó szabályok biztosítják a b) pontban említett feltételek betartását.

A szóban forgó elnevezéseket a származási országban 2004. május 1-je előtt eredetmegjelölésként kellett, hogy elismerjék.

3. cikk

Szokásos jelleg, összeütközések növényfajták, állatfajták neveivel, azonos alakú szavakkal és védjegyekkel

(1)   Nem lehet bejegyezni a szokásossá vált elnevezéseket.

E rendelet alkalmazásában a „szokásossá vált elnevezés” a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer olyan elnevezése, amely – bár arra a helyre vagy régióra utal, ahol e terméket vagy élelmiszert eredetileg előállították vagy forgalomba hozták – a Közösségben egy mezőgazdasági termék vagy élelmiszer általánosan elterjedt nevévé vált.

Annak megállapítására, hogy az elnevezés szokásossá vált-e, minden tényezőt figyelembe kell venni, különösen:

a)	a tagállamokban és a fogyasztási területeken fennálló helyzetet;

b)	a vonatkozó nemzeti vagy közösségi jogszabályokat.

(2)   Az elnevezés nem jegyezhető be eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként, ha valamely növény- vagy állatfajta nevével ütközik, és ezáltal alkalmas arra, hogy a termék tényleges származása tekintetében megtévessze a fogyasztókat.

(3)   Az e rendelet alapján már bejegyzett elnevezéssel azonos alakú, vagy részben azonos alakú elnevezés bejegyzése során kellően figyelembe kell venni a helyi és a hagyományos használatot, és az összeütközés tényleges kockázatát. Különösen:

a)

az olyan azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a gondolatot ébreszti, hogy a termékek egy másik területről származnak, nem jegyezhető be akkor sem, ha az adott mezőgazdasági termékek vagy az élelmiszerek származása szerinti terület, régió vagy helység vonatkozásában az elnevezés pontos;

b)

a bejegyzett azonos alakú elnevezés használata akkor engedélyezhető, ha a később bejegyzett azonos alakú elnevezés a gyakorlatban megfelelően elkülönül a már bejegyzettől, figyelemmel az érintett termelők közötti egyenlő bánásmód biztosításának és a fogyasztók megtévesztése elkerülésének szükségességére.

(4)   Az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés nem jegyezhető be, amennyiben – figyelemmel valamely védjegy jó hírnevére, elismertségére és a használatának tartósságára – a bejegyzés a termék tényleges azonossága tekintetében a fogyasztók megtévesztésére alkalmas.

4. cikk

Termékleírás

(1)   Az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ) használatára való jogosultsághoz a mezőgazdasági terméknek vagy az élelmiszernek meg kell felelnie a termékleírásban foglaltaknak.

(2)   A termékleírásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)	a mezőgazdasági terméknek vagy az élelmiszernek az eredetmegjelölést vagy a földrajzi jelzést tartalmazó elnevezése;

b)	a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer leírása, beleértve – adott esetben – a nyersanyagokat, valamint a termék vagy az élelmiszer főbb fizikai, kémiai, mikrobiológiai vagy érzékszervi jellemzőit;

c)	a földrajzi terület meghatározása és – adott esetben – a 2. cikk (3) bekezdése követelményeinek teljesítését igazoló adatok;

d)	annak igazolása, hogy a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer a 2. cikk (1) bekezdésének a) vagy b) pontja szerinti meghatározott földrajzi területről származik;

e)

a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer előállítási módjának, adott esetben az autentikus és változatlan helyi előállítási módnak a meghatározása, valamint a csomagolásra vonatkozó adatok, amennyiben az 5. cikk (1) bekezdése szerinti kérelmező csoportosulás úgy dönt, és megindokolja, hogy a csomagolásnak a meghatározott földrajzi területen kell történnie a minőség megőrzése, vagy a származás garantálása vagy pedig az ellenőrzés biztosítása érdekében;

f)

az alábbiakat igazoló adatok: i. a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer minősége vagy jellemzői és a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti földrajzi környezet közötti kapcsolat; vagy adott esetben ii. a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer meghatározott minősége, hírneve vagy más jellemzője és a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti földrajzi eredet közötti kapcsolat;

g)	a termékleírásban foglalt rendelkezések betartását ellenőrző hatóságok vagy szervek neve és címe, és azok meghatározott feladatai;

h)	az érintett mezőgazdasági termékre vagy élelmiszerre vonatkozó minden egyedi címkézési előírás;

i)	a közösségi vagy nemzeti rendelkezések által előírt követelmények.

5. cikk

Bejegyzés iránti kérelem

(1)   Bejegyzés iránti kérelem benyújtására kizárólag csoportosulás jogosult.

E rendelet alkalmazásában „csoportosulás” – tekintet nélkül annak jogi formájára vagy összetételére – az ugyanazon mezőgazdasági termékkel vagy élelmiszerrel foglalkozó termelők vagy feldolgozók társulása. A csoportosulásban egyéb érdekelt felek is részt vehetnek. Természetes vagy jogi személyek a 16. cikk c) pontjában említett részletes szabályoknak megfelelően ismerhetők el csoportosulásként.

Határokon átnyúló földrajzi területet megjelölő elnevezés vagy határokon átnyúló földrajzi területhez kapcsolódó hagyományos elnevezés esetében több csoportosulás a 16. cikk d) pontjában említett részletes szabályoknak megfelelően közös kérelmet nyújthat be.

(2)   A csoportosulás kizárólag olyan mezőgazdasági termék vagy élelmiszer tekintetében nyújthat be bejegyzésre irányuló kérelmet, amelyet maga termel vagy állít elő.

(3)   A bejegyzés iránti kérelemnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)	a kérelmező csoportosulás neve és címe;

b)	a 4. cikkben említett termékleírás;

c)

a következőket tartalmazó egységes dokumentum: i. a termékleírásban szereplő alapvető adatok: a termék neve, leírása, beleértve adott esetben a csomagolására és a címkézésére vonatkozó külön előírásokat és a földrajzi terület tömör meghatározását; ii. a termék és a 2. cikk (1) bekezdése a) vagy b) pontjában említett földrajzi környezet vagy földrajzi származás közötti kapcsolat összegző leírása, adott esetben beleértve a kapcsolatot alátámasztó termékleírás egyedi adatait vagy előállítási módot.

(4)   Ha a bejegyzés iránti kérelem egy adott tagállam földrajzi területére vonatkozik, a kérelmet ennél a tagállamnál kell benyújtani.

A tagállam a megfelelő eszközökkel megvizsgálja a kérelmet annak ellenőrzése céljából, hogy az indokolt-e és megfelel-e az e rendelet feltételeinek.

(5)   A (4) bekezdés második albekezdésében említett vizsgálat során a tagállam nemzeti szinten kifogással kapcsolatos eljárást vezet be, és gondoskodik a kérelem megfelelő közzétételéről, továbbá ésszerű határidőt állapít meg, amelyen belül minden jogos érdeket igazoló és a tagállam területén székhellyel rendelkező lakóhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy kifogást nyújthat be a kérelemmel szemben.

A tagállam a 7. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében említett feltételek alapján dönt a beérkezett kifogások elfogadhatósáságáról.

Ha a tagállam megítélése szerint e rendelet követelményei teljesülnek, a tagállam kedvező határozatot hoz, és a Bizottsághoz továbbítja a (7) bekezdésben említett dokumentumokat végleges határozat meghozatala céljából. Ellenkező esetben a kérelmet elutasítja.

A tagállam gondoskodik a kedvező határozat közzétételéről, továbbá arról, hogy minden olyan természetes vagy jogi személy, akinek ahhoz jogos érdeke fűződik, jogorvoslati lehetőségekkel élhessen.

A tagállam gondoskodik a kedvező határozat alapjául szolgáló termékleírás-változat közzétételéről, és elektronikus hozzáférést biztosít a termékleíráshoz.

(6)   A tagállam – kizárólag átmeneti jelleggel és a kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának napjától kezdődő hatállyal – az elnevezésre e rendelet alapján nemzeti oltalmat adhat, illetve adott esetben kiigazítási időszakot állapíthat meg.

Az első albekezdés szerinti kiigazítási időszak csak akkor állapítható meg, ha az érintett vállalkozások jogszerűen hozták forgalomba a szóban forgó termékeket, a megelőző öt évben folyamatosan használták az érintett elnevezéseket, és erre az (5) bekezdés első albekezdésében említett, a kifogással kapcsolatos nemzeti eljárás során hivatkoztak.

Az e rendelet szerinti bejegyzésről szóló határozat meghozatalának napján az átmeneti nemzeti oltalom megszűnik.

Az átmeneti nemzeti oltalom következményei – amennyiben az elnevezést e rendelet alapján nem jegyzik be – kizárólag az érintett tagállam felelősségi körébe tartoznak.

A tagállamok által az első albekezdés szerint meghozott intézkedések csak nemzeti szinten járnak joghatással, és nem sérthetik a Közösségen belüli és a nemzetközi kereskedelmet.

(7)   A tagállam által hozott, az (5) bekezdés harmadik albekezdésében említett kedvező határozatok vonatkozásában az érintett tagállam a következőket juttatja el a Bizottsághoz:

a)	a kérelmező csoportosulás neve és címe;

b)	a (3) bekezdés c) pontjában említett egységes dokumentum;

c)	a tagállam nyilatkozata arról, hogy a csoportosulás által benyújtott és kedvező határozat alapjául szolgáló kérelem megítélése szerint megfelel az e rendeletben foglalt és a rendelet végrehajtása érdekében elfogadott rendelkezések szerinti feltételeknek;

d)	az (5) bekezdés ötödik albekezdésében említett termékleírás közzétételére vonatkozó hivatkozás.

(8)   A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a (4)–(7) bekezdésnek legkésőbb 2007. március 31-ig megfeleljenek.

(9)   Ha a bejegyzés iránti kérelem harmadik országban található földrajzi területre vonatkozik, a kérelemnek tartalmaznia kell a (3) bekezdésben előírt adatokat, valamint igazolnia kell, hogy a szóban forgó elnevezés a származási országban oltalom alatt áll.

A kérelmet közvetlenül, vagy az érintett harmadik ország hatóságain keresztül a Bizottsághoz kell eljuttatni.

(10)   Az e cikkben említett és a Bizottsághoz eljuttatott dokumentumokat az Európai Unió intézményeinek valamely hivatalos nyelvén kell elkészíteni, vagy azokhoz e nyelvek valamelyikén készült hiteles fordítást kell csatolni.

6. cikk

A Bizottság által végzett vizsgálat

(1)   A Bizottság a megfelelő eszközökkel megvizsgálja, hogy az 5. cikk szerint kézhez kapott kérelem megalapozott-e, és megfelel-e az e rendeletben foglalt feltételeknek. E vizsgálat időtartama nem haladhatja meg a tizenkét hónapot.

A Bizottság minden hónapban közzéteszi a hozzá benyújtott bejegyzés iránti kérelmekben megjelölt elnevezések listáját, valamint a Bizottsághoz történő benyújtásuk időpontját.

(2)   Ha az (1) bekezdés első albekezdése szerint elvégzett vizsgálat alapján a Bizottság megállapítja, hogy az e rendeletben előírt feltételek teljesülnek, a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi az egységes dokumentumot és a termékleírásnak az 5. cikk (5) bekezdésének ötödik albekezdése szerinti közzétételére vonatkozó információt.

Ellenkező esetben a Bizottság a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárás szerint dönt a bejegyzés iránti kérelem elutasításáról.

7. cikk

Kifogás/bejegyzési határozat

(1)   Az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő, a 6. cikk (2) bekezdése első albekezdésében említett közzététel napjától számított hat hónapon belül bármely tagállam vagy harmadik ország kifogással élhet a javasolt bejegyzés ellen a Bizottsághoz benyújtott, kellően indokolt nyilatkozat útján.

(2)   Bármely, jogos érdeket igazoló, nem a bejegyzést kérelmező tagállamban, illetve harmadik országban székhellyel rendelkező ott lakóhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy kellően megalapozott nyilatkozat benyújtásával szintén kifogást emelhet a javasolt bejegyzés ellen.

Valamely tagállamban székhellyel rendelkező ott lakóhellyel rendelkező természetes vagy jogi személyek a szóban forgó tagállamhoz nyújtják be a nyilatkozatot olyan határidőn belül, amely lehetővé teszi az (1) bekezdésnek megfelelő kifogás benyújtását.

Harmadik országban székhellyel rendelkező ott lakóhellyel rendelkező természetes vagy jogi személyek a Bizottsághoz nyújtják be a nyilatkozatot akár közvetlenül, akár a harmadik ország hatóságai útján az (1) bekezdésben meghatározott határidőn belül.

(3)   A kifogást tartalmazó nyilatkozatok csak akkor fogadhatók el, ha azok az (1) bekezdésben megállapított határidőn belül érkeztek a Bizottsághoz, és:

a)	igazolják a 2. cikkben említett feltételek be nem tartását; vagy

b)	kimutatják, hogy a javasolt elnevezés bejegyzése a 3. cikk (2), (3) vagy (4) bekezdésébe ütközne; vagy

c)	azt jelzik, hogy a javasolt elnevezés bejegyzése veszélyeztetné egy részben vagy egészben azonos elnevezés vagy védjegy, illetve olyan termékek létét, amelyeket a 6. cikk (2) bekezdése szerinti közzététel napját megelőzően már legalább öt éven keresztül jogszerűen forgalmaztak; vagy

d)	olyan adatokat tartalmaznak, amelyek arra engednek következtetni, hogy a bejegyzés tárgyát képező elnevezés a 3. cikk (1) bekezdése értelmében szokásos elnevezés.

A bizottság megvizsgálja a kifogások elfogadhatóságát.

Az első albekezdés b), c) és d) pontjában említett feltételeket a Közösség területe vonatkozásában értékelik, amely a szellemi tulajdonjogok tekintetében kizárólag arra a területre vagy azokra a területekre vonatkozik, ahol e jogok védelmet élveznek.

(4)   Ha a Bizottsághoz nem érkezik a (3) bekezdés értelmében elfogadható kifogás, a Bizottság bejegyzi az elnevezést.

A bejegyzést az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

(5)   Ha egy kifogás a (3) bekezdés értelmében elfogadható, a Bizottság felhívja az érdekelt feleket a szükséges konzultációk lefolytatására.

Ha az érdekelt felek között hat hónapon belül megállapodás jön létre, értesítik a Bizottságot az említett megállapodást lehetővé tévő valamennyi körülményről, beleértve a kérelmező, valamint a kifogást benyújtó véleményét is. Ha a 6. cikk (2) bekezdésének megfelelően közzétett adatokat nem módosították, illetve azokat csak – a 16. cikk h) pontjának megfelelően meghatározandó – kisebb mértékben módosították, a Bizottság e cikk (4) bekezdése szerint jár el. Más esetekben a Bizottság ismételten elvégzi a 6. cikk (1) bekezdésében említett vizsgálatot.

Ha nem jön létre megállapodás, a Bizottság a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően határozatot hoz, figyelembe véve a tisztességes és hagyományos használatot és a tényleges összetéveszthetőség valószínűségét.

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

(6)   A Bizottság naprakész nyilvántartást vezet az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekről és az oltalom alatt álló földrajzi jelzésekről.

(7)   Az e cikkben említett és a Bizottságnak megküldött dokumentumokat az Európai Unió intézményeinek valamely hivatalos nyelvén kell elkészíteni, vagy azokhoz e nyelvek valamelyikén készült hiteles fordítást kell csatolni.

8. cikk

Elnevezések, megjelölések és szimbólumok

(1)   Az e rendelet alapján bejegyzett elnevezést bármely gazdasági szereplő használhatja, amely az adott termékleírásnak megfelelő mezőgazdasági termékeket vagy élelmiszereket hoz forgalomba.

(2)   Az e rendelet alapján bejegyzett elnevezéssel forgalomba hozott, a Közösségből származó mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek címkéjén fel kell tüntetni az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” és az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” megjelöléseket vagy az ezekhez kapcsolódó közösségi szimbólumokat.

(3)   Az e rendelet alapján bejegyzett elnevezéssel forgalomba hozott, harmadik országból származó olyan mezőgazdasági termékek vagy élelmiszerek címkéjén a (2) bekezdésben említett megjelölések, valamint az ezekhez kapcsolódó közösségi szimbólumok ugyanígy feltüntethetők.

9. cikk

A termékelírás módosításának jóváhagyása

(1)   Az 5. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő és jogos érdeket igazoló csoportosulás kérheti a termékleírás módosításának jóváhagyását, különösen a tudományos és technikai ismeretek fejlődésének figyelembevétele, vagy a 4. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett földrajzi terület újbóli meghatározása érdekében.

A kérelemben ismertetni és indokolni kell az igényelt módosításokat.

(2)   Ha a módosítás az egységes dokumentum egy vagy több ponton történő módosítását vonja maga után, a módosítás jóváhagyására irányuló kérelmet az 5., 6. és 7. cikkben meghatározott eljárás alapján kell elbírálni. Mindazonáltal, ha a javasolt módosítások kisebb jelentőségűek, a Bizottság dönthet arról, hogy a 6. cikk (2) bekezdése és a 7. cikk szerinti eljárás lefolytatása nélkül határoz-e a módosítás jóváhagyása iránti kérelemről, és jóváhagyás esetén gondoskodik a 6. cikk (2) bekezdésében említett információk közzétételéről.

(3)   Ha a módosítás nem eredményezi az egységes dokumentum megváltoztatását, a következő szabályokat kell alkalmazni:

i.

ha a földrajzi terület egy tagállamban helyezkedik el, e tagállamnak közölni kell álláspontját a módosítás jóváhagyásáról, és – amennyiben egyetért azzal – közzéteszi a módosított termékleírást, valamint tájékoztatja a Bizottságot a jóváhagyott módosításokról és az azok alapjául szolgáló indokokról;

ii.	ha a földrajzi terület harmadik országban helyezkedik el, a Bizottság dönt a javasolt módosítás jóváhagyásáról.

(4)   Ha a módosítás a kötelező egészségügyi vagy növény-egészségügyi intézkedések hatósági bevezetésének következményeként a termékleírás ideiglenes változtatására vonatkozik, a (3) bekezdésben meghatározott eljárást kell alkalmazni.

10. cikk

Hatósági ellenőrzés

(1)   A tagállamok a 882/2004/EK rendelettel összhangban kijelölik az ellenőrzésekért az e rendeletben megállapított kötelezettségek vonatkozásában felelős illetékes hatóságot vagy hatóságokat.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy egy hatósági ellenőrzési rendszer bármely, az e rendeletet betartó gazdasági szereplőre kiterjedjen.

(3)   A Bizottság közzéteszi és időközönként frissíti az e cikk (1) bekezdésében vagy a 11. cikkben említett hatóságok és szervek nevét és címét.

11. cikk

A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzése

(1)   A Közösségen belüli földrajzi területekre vonatkozó eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések vonatkozásában a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzését a termék forgalomba hozatalát megelőzően az alábbiak biztosítják:

—	a 10. cikkben említett, egy vagy több illetékes hatóság, és/vagy

—	a 882/2004/EK rendelet 2. cikke szerinti, terméktanúsító szervként eljáró, egy vagy több ellenőrző szerv.

A termékleírásoknak való megfelelés ellenőrzésének költségeit az említett ellenőrzéseknek alávetett gazdasági szereplők viselik.

(2)   Egy harmadik országban található földrajzi területekre vonatkozó eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések vonatkozásában a termékleírásoknak való megfelelés ellenőrzését a forgalomba hozatalt megelőzően az alábbiak biztosítják:

—	a harmadik ország által kijelölt egy vagy több hatóság, és/vagy

—	egy vagy több terméktanúsító szerv.

(3)   Az (1) és (2) bekezdésben említett terméktanúsító szerveknek meg kell felelniük az EN 45011 európai szabványnak vagy az ISO/IEC 65 („Terméktanúsítási rendszereket működtető szervezetekre vonatkozó általános követelmények” című) útmutatónak, továbbá e szerveket 2010. május 1-jétől ezeknek megfelelően kell akkreditálni.

(4)   Amennyiben az (1) és (2) bekezdésben említett hatóságok úgy döntenek, hogy ellenőrzik a termékleírásoknak való megfelelést, megfelelő garanciákat kell biztosítaniuk a tárgyilagossággal és a pártatlansággal kapcsolatban, és a feladataik ellátáshoz szükséges képzett személyzettel és erőforrásokkal kell rendelkezniük.

12. cikk

Törlés

(1)   Ha a Bizottság a 16. cikk k) pontjában említett részletes szabályok alapján úgy ítéli meg, hogy egy oltalom alatt álló elnevezéssel rendelkező mezőgazdasági termék vagy élelmiszer termékleírásában foglalt feltételek betartása már nem biztosított, kezdeményezi a 15. cikk (2) bekezdésében említett, a bejegyzés törlésére irányuló eljárást, és döntését közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(2)   A bejegyzés törlését – megfelelően indokolt kérelem útján – bármely, jogos érdekét igazoló természetes vagy jogi személy kérheti.

Az 5., 6. és 7. cikkben meghatározott eljárást értelemszerűen kell alkalmazni.

13. cikk

Oltalom

(1)   A bejegyzett elnevezések a következőkkel szemben nyújtanak oltalmat:

a)

bármely közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú felhasználás a bejegyzett elnevezés bejegyzésének hatálya alá nem tartozó termékek tekintetében, amennyiben e termékek az adott elnevezés alatt bejegyzett termékekhez hasonlóak, vagy amennyiben az elnevezés használata az oltalom alatt álló elnevezés hírnevét kihasználná;

b)	bármely visszaélés, utánzás vagy félrevezető utalás akkor is, ha feltüntetik a termék valódi eredetét, vagy ha az oltalom alatt álló elnevezést lefordítják, vagy ha például a „jellegű”, „típusú”, „eljárással készített”, „mint a -ban/-ben gyártott”, „utánzat”, vagy hasonló kifejezéseket kapcsolnak;

c)

bármely egyéb – a termék származását, eredetét, jellegét vagy alapvető tulajdonságait illetően – hamis vagy megtévesztő megjelölés a belső vagy a külső csomagoláson, a reklámanyagokon vagy az érintett termékre vonatkozó iratokon, valamint a termék származását illetően hamis benyomást keltő dobozba történő csomagolás;

d)	a termék valódi származását illetően a fogyasztók megtévesztésére alkalmas bármely egyéb módszer.

Ha valamely bejegyzett elnevezés egy mezőgazdasági termék vagy élelmiszer szokásosnak minősülő elnevezését foglalja magában, e szokásos elnevezésnek a hozzá tartozó mezőgazdasági terméken vagy élelmiszeren történő használata nem minősül ellentétesnek az a) vagy b) ponttal.

(2)   Az oltalom alatt álló elnevezések nem válhatnak szokásos elnevezéssé.

(3)   Az olyan elnevezések esetében, amelyek bejegyzését az 5. cikknek megfelelően kérik, a 7. cikk (5) bekezdése értelmében egy legfeljebb ötéves átmeneti időszak határozható meg, kizárólag abban az esetben, ha a kifogást azzal az indokkal tekintették elfogadhatónak, hogy a javasolt név bejegyzése veszélyeztetné egy részben vagy egészben azonos elnevezés létét, vagy a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott közzétételt megelőzően legalább öt éve jogszerűen forgalomban levő termékek létét.

Átmeneti időszak a földrajzi területet magában foglaló tagállamban vagy harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozások számára is megállapítható, feltéve hogy az említett vállalkozások jogszerűen hozták forgalomba a szóban forgó termékeket, és a 6. cikk (2) bekezdésében említett közzététel napját megelőzően legalább öt éve folyamatosan használták az érintett elnevezéseket, és erre hivatkoztak is az 5. cikk (5) bekezdésének első és második albekezdésében említett, a kifogással kapcsolatos nemzeti eljárásban vagy a 7. cikk (2) bekezdésében említett, a kifogással kapcsolatos közösségi eljárásban. Az ezen albekezdésben említett átmeneti időszak és az 5. cikk (6) bekezdésében említett kiigazítási időszak összesen nem haladhatja meg az öt évet. Ha az 5. cikk (6) bekezdésében említett kiigazítási időszak meghaladja az öt évet, átmeneti időszak nem engedélyezhető.

(4)   A 14. cikk sérelme nélkül a Bizottság a 15. cikk (2) bekezdésében előírt eljárás alapján határozhat egy tagállambeli vagy harmadik országbeli helységet jelölő bejegyzett elnevezés és egy nem bejegyzett elnevezés együttes fennállásáról, ha ez az elnevezés azonos a bejegyzett elnevezéssel, feltéve hogy a következő feltételek mindegyike teljesül:

a)	az azonos, nem bejegyzett elnevezést 1993. július 24-e előtt legalább 25 éven keresztül jogszerűen, folyamatosan és jóhiszeműen használták;

b)	igazolják, hogy e használat soha sem irányult a bejegyzett elnevezés hírnevének kihasználására, és nem tévesztette, de nem is téveszthette volna meg a fogyasztókat a termék valódi származását illetően;

c)	az elnevezések azonosságából eredő problémára az elnevezés bejegyzése előtt hivatkoztak.

Az érintett bejegyzett elnevezés és az azzal azonos, nem bejegyzett elnevezés együttes fennállásának időtartama nem haladhatja meg a tizenöt évet, amelynek elteltével a nem bejegyzett elnevezés nem használható tovább.

Az érintett nem bejegyzett földrajzi elnevezés használata csak akkor engedélyezhető, ha a származási ország világosan és jól láthatóan szerepel a címkén.

14. cikk

A védjegyek, az eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések közötti kapcsolat

(1)   Ha egy eredetmegjelölést vagy földrajzi jelzést e rendelet alapján jegyeznek be, a 13. cikkben említett körülmények valamelyikének megfelelő és ugyanarra a termékcsoportra vonatkozó védjegybejelentést el kell utasítani, ha a védjegybejelentést a bejegyzés iránti kérelem Bizottsághoz való benyújtásának időpontját követően nyújtották be.

Az első albekezdésben foglaltak megsértésével lajstromozott védjegyeket törölni kell.

(2)   A közösségi jog kellő figyelembevételével, annak a – 13. cikk szerinti helyzetek valamelyike alá tartozó – védjegynek a használata, amelyet – az eredetmegjelölésnek vagy a földrajzi jelzésnek a származási országban fennálló oltalmának kezdő napját megelőzően vagy 1996. január 1-je előtt – bejelentettek lajstromozásra, lajstromoztak vagy a Közösség területén történő jóhiszemű használattal – feltéve, hogy a vonatkozó jogszabályok biztosítják ezt a lehetőséget – megszereztek, folytatódhat az eredetmegjelölés vagy a földrajzi jelzés bejegyzése ellenére is, feltéve hogy azzal szemben nem merülnek fel a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/104/EGK első tanácsi irányelvben (8) vagy a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendeletben (9) meghatározott törlési vagy megszűnési okok.

15. cikk

A bizottság eljárása

(1)   A Bizottságot az oltalom alatt álló földrajzi jelzések és eredetmegjelölések állandó bizottsága segíti.

(2)   Az e bekezdésre való hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében meghatározott határidő három hónap.

(3)   A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

16. cikk

Végrehajtási szabályok

E rendelet végrehajtására a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően részletes szabályokat kell elfogadni. Ezek különösen a következőkre terjednek ki:

a)	a 2. cikk (3) bekezdésében említett nyersanyagok listája;

b)	a 4. cikk (2) bekezdésében említett termékleírás kötelező tartalmi elemei;

c)	azon feltételek, amelyek alapján egy természetes vagy jogi személy csoportosulásnak tekinthető;

d)	az 5. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében említett, határokon átnyúló földrajzi területet megjelölő elnevezésekre vonatkozó bejegyzés iránti kérelem benyújtása;

e)	az 5. cikk (7) és (9) bekezdésében említett dokumentumok Bizottsághoz történő továbbításának tartalma és módja;

f)	a 7. cikkben említett kifogások, beleértve az érdekelt felek közötti megfelelő konzultációkat;

g)	a 8. cikkben említett megjelölések és szimbólumok;

h)	a 7. cikk (5) bekezdésének második albekezdésében és a 9. cikk (2) bekezdésében említett kisebb mértékű módosítások meghatározása, figyelembe véve, hogy egy kisebb mértékű módosítás nem érintheti a termék lényeges jellemzőit, és nem változtathatja meg a kapcsolatot;

i)	az eredetmegjelöléseknek és földrajzi jelzéseknek a 7. cikk (6) bekezdésében előírt nyilvántartása;

j)	a termékleírásoknak való megfelelés ellenőrzésének feltételei;

k)	a bejegyzés törlésének feltételei.

17. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Azokat az elnevezéseket, amelyek e rendelet hatályba lépése napján szerepelnek az 1107/96/EK bizottsági rendelet (10) mellékletében, valamint a 2400/96/EK bizottsági rendelet (11) mellékletében, automatikusan fel kell venni az e rendelet 7. cikkének (6) bekezdésében említett nyilvántartásba. A kapcsolódó termékleírásokat a 4. cikk (1) bekezdésében említett termékleírásként kell kezelni. Az ilyen bejegyzésekhez kapcsolódó egyes átmeneti rendelkezéseket továbbra is alkalmazni kell.

(2)   A függőben lévő bejegyzési kérelmek, valamint a Bizottsághoz e rendelet hatálybalépése napját megelőzően benyújtott nyilatkozatok és egyéb kérelmek tekintetében:

a)	a 13. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, az 5. cikk szerinti eljárásokat nem kell alkalmazni; és

b)	az 5. cikk (3) bekezdésének c) pontjában említett egységes dokumentumot a termékleírásnak a 383/2004/EK bizottsági rendelettel (12) összhangban elkészített összefoglaló lapja váltja fel.

(3)   A Bizottság a 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárásokkal összhangban szükség szerint egyéb átmeneti rendelkezéseket fogadhat el.

18. cikk

Díjak

A tagállamok az e rendelet alapján benyújtott bejegyzés iránti kérelmek, kifogást tartalmazó nyilatkozatok, módosítási és törlési kérelmek vizsgálata során felmerült költségeik fedezésére díjat állapíthatnak meg.

19. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2081/92/EGK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni, a III. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban.

20. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

A 8. cikk (2) bekezdését azonban 2009. május 1-jétől kezdődően kell alkalmazni, az ezen időpontot megelőzően már forgalomba hozott termékek sérelme nélkül.

---

(1)  A Hivatalos Lapban még nem jelent meg.

(2)  HL L 109., 2000.5.6., 29. o. A legutóbb a 2003/89/EK irányelvvel (HL L 308., 2003.11.25., 15. o.) módosított irányelv.

(3)  HL L 165., 2004.4.30., 1. o.

(4)  HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(5)  HL L 208., 1992.7.24., 1. o. A legutóbb a 806/2003/EK rendelettel (HL L 122., 2003.5.16., 1. o.) módosított rendelet.

(6)  HL L 179., 1999.7.14., 1. o.

(7)  HL L 204., 1998.7.21., 37. o.

(8)  HL L 40., 1989.2.11., 1. o.

(9)  HL L 11., 1994.1.14., 1. o.

(10)  A 2081/92/EGK tanácsi rendelet 17. cikkében megállapított eljárás szerint a földrajzi jelzések és eredetmegjelölések bejegyzéséről szóló, 1996. június 12-i 1107/96/EK bizottsági rendelet (HL L 148., 1996.6.21., 1. o.). A legutóbb a 704/2005/EK rendelettel (HL L 118., 2005.5.5., 14. o.) módosított rendelet.

(11)  Az egyes elnevezéseknek a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló 2081/92/EGK tanácsi rendeletben előírt „Oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartása” elnevezésű nyilvántartásba való bejegyzéséről szóló, 1996. december 17-i 2400/96/EK bizottsági rendelet (HL L 327., 1996.12.18., 11. o.). A legutóbb a 417/2006/EK rendelettel (HL L 72., 2006.3.11., 8. o.) módosított rendelet.

(12)  A termékleírások főbb pontjainak összefoglalása tekintetében a 2081/92/EGK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. március 1-jei 383/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 64., 2004.3.2., 16. o.).

---

---

---

---

31.3.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 93/26

---

A TANÁCS 511/2006/EK RENDELETE

(2006. március 27.)

a többek között a Kínai Népköztársaságból származó színestelevízió-készülékek behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló 1531/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 1995. december 22-i 384/96/EK tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 8. és 9. cikkére,

tekintettel a Bizottság által a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően benyújtott javaslatra,

mivel:

A.   AZ ELŐZŐ ELJÁRÁS

(1)	A Tanács 1531/2002/EK rendeletével (2) 2002 augusztusában végleges dömpingellenes vámot vetett ki a többek között a Kínai Népköztársaságból (Kína) származó színestelevízió-készülékek (a továbbiakban: az érintett termék) behozatalára.

(2)

Ezzel egyidejűleg a Bizottság 2002/683/EK rendeletével (3) a Haier Electrical Appliances Corp., Ltd, a Hisense Import & Export Co., Ltd, a Konka Group Co., Ltd, a Sichuan Changhong Electric Co., Ltd, a Skyworth Multimedia International (Shenzen) Co, Ltd, a TCL King Electrical Appliances (Hui Zhou) Co., Ltd és a Xiamen Overseas Chinese Electronic Co., Ltd nevű vállalatok (a továbbiakban: a vállalatok) által, a Kínai Gép- és Elektronikus Termék Export-import Kereskedelmi Kamarával (CCCME) összefüggésben felajánlott közös kötelezettségvállalást (a továbbiakban: a kötelezettségvállalás) fogadott el.

(3)	Ennek eredményeként a vállalatok által gyártott, Kínából származó, a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó érintett termék Közösségbe irányuló behozatala mentesült a végleges dömpingellenes vám alól.

B.   A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS TELJESÍTÉSÉNEK ELMULASZTÁSA

(4)

A vállalatok által felajánlott kötelezettségvállalás többek között arra kötelezi azokat, hogy a kötelezettségvállalás hatálya alá tartozó terméket az első független fogyasztónak exportálják a Közösségben a kötelezettségvállalásban megállapított, bizonyos minimum import árszinteken, vagy afelett, és hogy tiszteletben tartsanak meghatározott, a kötelezettségvállalásban előírt mennyiségi küszöbértékeket. Ezek az árszintek és küszöbértékek megszüntetik a dömping káros hatásait.

(5)

A kötelezettségvállalásnak való megfelelés érdekében a CCCME és a vállalatok ahhoz is hozzájárultak, hogy biztosítják az összes olyan információt, amelyet a Bizottság szükségesnek ítél, valamint hozzájárulnak üzemeik helyszíni ellenőrzéshez annak érdekében, hogy az említett negyedéves jelentésekben benyújtott adatok helyességét és a valóságnak való megfelelését a Bizottság ellenőrizze.

(6)

Amint azt az 1531/2002/EK rendelet (239) preambulumbekezdése kimondja, a kötelezettségvállalás kifejezetten biztosítja, hogy annak az érintett vállalatok valamelyike vagy a CCCME általi megsértését az összes aláíró fél általi mulasztásnak kell tekinteni. Az Európai Bizottsággal való együttműködés elmulasztása a kötelezettségvállalás teljesítésének ellenőrzése során a kötelezettségvállalás megszegésének minősül.

(7)

E tekintetben a Bizottság helyszíni ellenőrző látogatásokat kívánt tenni a CCCME, illetve két másik, a jelentések szerint az érintett termékből a legnagyobb mennyiséget eladó vállalat – a Xiamen Overseas Chinese Electronic Co., Ltd és a Konka Group Co., Ltd – üzemeiben. A Bizottság az ellenőrzést megelőzően levélben értesítette a CCCME-t, illetve a Xiamen Overseas Chinese Electronic Co., Ltd és a Konka Group Co., Ltd vállalatokat a helyszíni ellenőrző látogatások időpontjáról. A CCCME és a Xiamen Overseas Chinese Electronic Co., Ltd megerősítette, hogy hozzájárul a Bizottság által kért ellenőrző látogatásba. A Konka Group Co., Ltd azonban elutasította az ellenőrző látogatást, megszegve ezáltal a kötelezettségvállalást.

(8)	A kötelezettségvállalás megállapított megszegésének további részleteit a 2006/258/EK (4) bizottsági határozat tartalmazza.

(9)

A vállalatok által a CCCME-vel összefüggésben felajánlott kötelezettségvállalást – annak megszegését figyelembe véve – a 2006/258/EK bizottsági határozat visszavonta. Ennélfogva haladéktalanul végleges dömpingellenes vámot kell kivetni az érintett termék az érintett vállalatoktól származó, a Közösségbe irányuló exportjára.

(10)

Az alaprendelet 8. cikkének (9) bekezdésével összhangban a dömpingellenes vám mértékét azon tények alapján kell megállapítani, amelyek a kötelezettségvállaláshoz vezető vizsgálattal összefüggésben kerültek megállapításra. Mivel a szóban forgó vizsgálatot a 1531/2002/EK rendelet a dömping és az azáltal okozott kár végleges megállapításával zárta le, helyénvalónak találták, hogy a végleges dömpingellenes mértéket az e rendelet által meghatározott szinten és formában, azaz a vámfizetés előtti, közösségi határparitáson számított nettó ár 44,6 %-ában szabják meg.

C.   AZ 1531/2002/EK RENDELET MÓDOSÍTÁSA

(11)	A fentieket figyelembe véve az 1531/2002/EK rendeletet következésképpen módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 1531/2002/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.	A3. cikke, valamint I. és II. melléklete hatályát veszti.

2.	A 4. és 5. cikkének számozása 3. és 4. cikkre változik.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 56., 1996.3.6., 1. o. A legutóbb a 2117/2005/EK rendelettel (HL L 340., 2005.12.23., 17. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 231., 2002.8.29., 1. o.

(3)  HL L 231., 2002.8.29., 42. o.

(4)  Lásd e Hivatalos Lap 63 oldalát.

---

31.3.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 93/28

---

A BIZOTTSÁG 512/2006/EK RENDELETE

(2006. március 30.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék belépési árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs és zöldség behozatalára vonatkozó intézkedések alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1994. december 21-i 3223/94/EK (1) bizottsági rendeletre és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 3223/94/EK rendelet 4. cikkében említett behozatali átalányértékeket a mellékletben található táblázat határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. március 31-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 337., 1994.12.24., 66. o. A legutóbb a 386/2005/EK rendelettel (HL L 62., 2005.3.9., 3. o.) módosított rendelet.

---

---

31.3.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 93/30

---

A BIZOTTSÁG 513/2006/EK RENDELETE

(2006. március 30.)

a vámkontingensek kezelési módjának megállapításáról és a harmadik országokból behozott fokhagymára vonatkozó származási bizonyítványok rendszerének bevezetéséről szóló 565/2002/EK rendeletnek megfelelően benyújtott behozatali engedélyek kiadására vonatkozó ideiglenes rendelkezések elfogadásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2200/96/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 31. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 565/2002/EK bizottsági rendelet (2) úgy rendelkezik, hogy a tagállamok minden héten hétfőnként és csütörtökönként értesítik a Bizottságot a benyújtott engedélykérelmek tekintetében, és az engedélyt a kérelem benyújtását követő ötödik munkanapon adják ki, hacsak a Bizottság ezen idő alatt nem hoz egyéb intézkedést.

(2)	2006. április 13. csütörtök, 14. péntek és 17. hétfő bizottsági munkaszüneti napok. A 2006. április 10. hétfő és április 14. péntek között benyújtott engedélyek kiadását ezért későbbre kell halasztani.

(3)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Gyümölcs- és Zöldségpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 565/2002/EK rendeletnek megfelelően a 2006. április 10. hétfő és április 14. péntek között benyújtott behozatali engedélyeket 2006. április 21-én, pénteken kell kiadni, hacsak a Bizottság a rendelet 8. cikkének (2) bekezdése alapján ezen idő alatt nem hoz egyéb intézkedést.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

---

(1)  HL L 297., 1996.11.21., 1. o. A legutóbb a 47/2003/EK bizottsági rendelettel (HL L 7., 2003.1.11., 64. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 86., 2002.4.3., 11. o. Az 537/2004/EK rendelettel (HL L 86., 2004.3.24., 9. o.) módosított rendelet.

---

31.3.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 93/31

---

A BIZOTTSÁG 514/2006/EK RENDELETE

(2006. március 30.)

az egyes tagállamokban a 2005/2006-os gazdasági év folyamán az intervenciós gabona szállítási határidejét illetően a 824/2000/EK rendelettől való eltérésről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikkére,

mivel:

(1)

A gabonafélék intervenciós hivatalok által történő átvételére vonatkozó eljárások létrehozásáról, valamint a gabona minőségének meghatározására szolgáló elemzési módszerek megállapításáról szóló, 2000. április 19-i 824/2000/EK bizottsági rendelet (2) előírja, hogy elfogadható ajánlat esetén a termelőket mihamarabb tájékoztatni kell a szállítás ütemezéséről. Az említett rendelet 4. cikke (3) bekezdése e célból előírja, hogy az ajánlattal megkeresett intervenciós központba történő utolsó szállításnak legkésőbb az ajánlat beérkezésének hónapjától számított negyedik hónap végéig meg kell történnie.

(2)	A 2005/2006-os gazdasági év a második olyan gazdasági év az Európai Közösséghez 2004. május 1-jén csatlakozott tagállamok számára, amikor alkalmazniuk kell a gabonára vonatkozó intervenciós intézkedéseket.

(3)

A jó időjárási feltételeknek köszönhetően a 2005-ös termés ismét bőségesnek bizonyult. Ennek következménye az intervenciós árhoz képest viszonylag alacsony belső piaci árak kialakulása. Következésképpen a 2005 novemberi intervenciós időszak kezdetétől fogva viszonylag nagy gabonamennyiségeket ajánlottak intervencióra. Az intervencióra ajánlott mennyiségek nagyságára, valamint földrajzi szétszórtságukra való tekintettel az ezekre vonatkozó szállítási határidőt – azaz a 2006. március 31-i határidőt – nem lehet betartani. Az ajánlatok megfelelő átvételének lehetővé tétele érdekében meg kell hosszabbítani a szállítási határidőt, és így el kell térni a 824/2000/EK rendelettől.

(4)	A piaci helyzet sürgős intézkedések meghozatalát és ezek haladéktalan végrehajtását követeli meg, ezért elő kell írni az e rendeletben foglalt intézkedések azonnali alkalmazását.

(5)	Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Gabonapiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 824/2000/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdésétől eltérően a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Máltán, Lengyelországban, Szlovéniában és Szlovákiában a 2005/2006-os gazdasági évre az intervencióra ajánlott gabona utolsó szállításának meg kell történnie legkésőbb az ajánlat beérkezésének hónapjától számított hetedik hónap végéig, de a 2006. július 31-i határidőt nem túllépve.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

---

(1)  HL L 270., 2003.10.21., 21. o. Az 1154/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 187., 2005.7.19., 11. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 100., 2000.4.20., 31. o. A legutóbb az 1068/2005/EK rendelettel (HL L 174., 2005.7.7., 65. o.) módosított rendelet.

---

31.3.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 93/32

---

A BIZOTTSÁG 515/2006/EK RENDELETE

(2006. március 30.)

a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Máltán, Lengyelországban, Szlovéniában és Szlovákiában az intervencióra felajánlott gabonafélék raktározásának finanszírozását illetően a 2005/2006-os gazdasági évre vonatkozó átmeneti intézkedés létrehozásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozási szerződésére,

tekintettel a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozási okmányára és különösen annak 41. cikke első albekezdésére,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1),

mivel:

(1)

Egyes tagállamok kérésére a 514/2006/EK bizottsági rendelet (2) a 2005/2006-os gazdasági évre az Európai Közösséghez 2004. május 1-jén csatlakozott tagállamok esetében három hónappal meghosszabbítja az intervencióra felajánlott gabonafélék szállítási határidejét, a szállítás azonban semmiképpen nem lépheti túl a 2006. július 31-i időpontot.

(2)

Ez az intézkedés raktározási többletköltséget okozhat az új határidőn belül, de a gabonafélék intervenciós hivatalok által történő átvételére vonatkozó eljárások létrehozásáról, valamint a gabona minőségének meghatározására szolgáló elemzési módszerek megállapításáról szóló, 2000. április 19-i 824/2000/EK bizottsági rendelet (3) 4. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdésében először meghatározott esedékesség után szállított gabonafélék esetében.

(3)

Az intervenciós intézkedéseknek az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlege által történő finanszírozására vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló, 1978. augusztus 2-i 1883/78/EGK tanácsi rendelet (4) 6. cikkének megfelelően az EMOGA garanciarészlege vállalja a raktározásból származó materiális műveletek költségeit. A tagállamok fent említett raktározási többletköltségének esetleges megtérítését ezért be kell vonni a normális esetben az intervenciós hivatalok által viselt raktározási költségekből származó kiadásokba, illetve kilátásba kell helyezni az EMOGA garanciarészlege általi finanszírozást, amelynek alapját a szokásos átalányösszeg jelenti, figyelembe véve az 1784/2003/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében előírt, az intervenciós árhoz hozzáadott havi kiegészítést.

(4)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az EMOGA-bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Amennyiben a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Máltán, Lengyelországban, Szlovéniában és Szlovákiában az intervencióra felajánlott gabonaféléket az intervenciós hivatalok a 824/2000/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdésében előírt szállítási határidő után ténylegesen átvették, e határidő és a szállítási tervben meghatározott raktárba történő tényleges szállítás időpontja közötti raktározási költségekre vonatkozó tagállami kiadásokat – amennyiben a szállítás a 514/2006/EK rendeletben előírt határidőn belül megtörténik – be kell vonni az 1883/78/EK rendelet 6. cikkében meghatározott kiadásokba.

2. cikk

Az 1883/78/EGK rendelet 6. cikke (1) bekezdésében említett átalányösszeg kiszámításának alapja a 2005. október 12-i bizottsági határozatban (5) a 2005/2006-os gazdasági évre meghatározott, az intervenció során felvásárolt gabonafélék raktározásáért a Közösség által a tagállamok részére megtérített átalányösszeg – vagyis 1,31 euro/tonna/hó –, amelyből levonásra kerül az 1784/2003/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdésében előírt havi kiegészítés összege – vagyis 0,46 euro/tonna/hó –, amely az intervenciós árhoz került hozzáadásra minden, a 824/2000/EK rendelet 4. cikkének (3) bekezdésének harmadik albekezdésében előírt határidőt túllépő hónap esetében.

Ezek a kiadások a 3492/90/EGK tanácsi rendelet (6) 1. cikkének értelmében az éves beszámolók keretében veendők figyelembe mint az intervenciós szervek általi termékfelvásárlásból származó materiális műveletek következtében felmerült kiadások.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

A 2005/2006-os gazdasági évre alkalmazandó.

---

(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o. Az 1154/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 187., 2005.7.19., 11. o.) módosított rendelet.

(2)  Lásd e Hivatalos Lap 31 oldalát.

(3)  HL L 100., 2000.4.20., 31. o. A legutóbb az 1068/2005/EK rendelettel (HL L 174., 2005.7.7., 65. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 216., 1978.8.5., 1. o. A legutóbb a 695/2005/EK rendelettel (HL L 114, 2005.5.4., 1. o.) módosított rendelet.

(5)  C(2005) 3752. Közzétételre nem került határozat.

(6)  HL L 337., 1990.12.4., 3. o.

---

31.3.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 93/34

---

A BIZOTTSÁG 516/2006/EK RENDELETE

(2006. március 30.)

a cukorágazatban 2006. március 31-től a melaszra alkalmazandó irányadó árak és kiegészítő importvámok rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukor piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 24. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

A cukorágazatban a melasz behozatalára vonatkozó végrehajtási rendelkezések megállapításáról és a 785/68/EGK rendelet (2) módosításáról szóló, 1995. június 23-i 1422/95/EK bizottsági rendelet (3) előírja, hogy a melasznak a 785/68/EGK bizottsági rendeletnek megfelelően megállapított CIF-importára „irányadó árnak” minősül. Ezt az árat a 785/68/EGK rendelet 1. cikkében meghatározott szabványminőségre kell megállapítani.

(2)	Az irányadó árak meghatározásakor figyelembe kell venni a 785/68/EGK rendelet 3. cikkében meghatározott minden információt, kivéve az említett rendelet 4. cikkében meghatározott esetekben, valamint adott esetben a rögzítés a 785/68/EGK rendelet 7. cikkében meghatározott módszer alapján történhet.

(3)	A nem szabványminőségre vonatkozó árkiigazítás esetén a kínált melasz minőségétől függően a 785/68/EGK rendelet 6. cikke alapján növelni vagy csökkenteni kell az árakat.

(4)

Amennyiben eltérés van az adott termék küszöbára és irányadó ára között, kiegészítő importvámot kell meghatározni az 1422/95/EK rendelet 3. cikkében meghatározott feltételek szerint. Amennyiben az importvámokat az 1422/95/EK rendelet 5. cikke értelmében felfüggesztik, e vámok egyedi összegét rögzíteni kell.

(5)	Rögzíteni kell az érintett termékek behozatalára vonatkozó irányadó árakat és kiegészítő vámokat, az 1422/95/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésével, valamint 3. cikke (1) bekezdésével összhangban.

(6)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1422/95/EK rendelet 1. cikkében meghatározott termékek behozatalára alkalmazandó irányadó árakat és a kiegészítő vámokat a melléklet állapítja meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. március 31-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 178., 2001.6.30., 1. o. A legutóbb a 39/2004/EK módosított rendelet (HL L 6., 2004.1.10., 16. o.).

(2)  HL L 141., 1995.6.24., 12. o. A rendeletet legutóbb a 79/2003/EK rendelet módosította (HL L 13., 2003.1.18., 4. o.).

(3)  HL L 145., 1968.6.27., 12. o. A legutóbb az 1422/95/EK rendelettel.

---

---

31.3.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 93/36

---

A BIZOTTSÁG 517/2006/EK RENDELETE

(2006. március 30.)

a feldolgozatlan fehér cukor és nyerscukor után járó export-visszatérítések rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukor piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 27. cikke (5) bekezdése második albekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikke alapján az e rendelet 1. cikkének (1) bekezdése a) pontjában említett termékek világpiaci árfolyamai vagy árai és a közösségi árak közötti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

Az 1260/2001/EK rendelet értelmében a feldolgozás nélkül exportált, nem denaturált fehér cukor és nyerscukor után járó export-visszatérítés rögzítésekor figyelembe kell venni a Közösség és a világ cukorpiacának helyzetét és különösen az említett rendelet 28. cikkében felsorolt ár- és költségtényezőket. A fenti cikk szerint figyelembe kell venni a tervezett kivitelek gazdasági szempontját is.

(3)

A nyerscukorra vonatkozó visszatérítést a szabványminőségre kell megállapítani. E szabványminőséget az 1260/2001/EK rendelet I. mellékletének II. pontja határozza meg. Egyebekben ezt a visszatérítést az 1260/2001/EK rendelet 28. cikke (4) bekezdésében foglaltak szerint kell megállapítani. A kandiscukor meghatározását az export-visszatérítések cukorágazatban való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 1995. szeptember 7-i 2135/95/EK bizottsági rendelet (2) állapítja meg. A visszatérítés ilyen módon kiszámított összegét az ízesített vagy színezett cukor esetében e cukrok szacharóztartalmára kell alkalmazni, és azt a szacharóztartalom 1 %-ára vonatkoztatva kell meghatározni.

(4)	Különleges esetekben a visszatérítés összege más jogi aktusok útján is megállapítható.

(5)	A visszatérítéseket kéthetente rögzítik. A visszatérítés a közbenső időszakban módosítható.

(6)	Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikke (5) bekezdésének első albekezdése szerint az említett rendelet 1. cikkében felsorolt termékekre nyújtott visszatérítés a rendeltetési hely függvényében változhat, amennyiben ezt a világpiaci helyzet vagy egyes piacok különleges igényei szükségessé teszik.

(7)	A cukor nyugat-balkáni országokból érkező kedvezményes importjának 2001 eleje óta tapasztalható jelentős és gyors megnövekedése, valamint a Közösségnek ezen országokba irányuló cukorexportja erőteljesen mesterséges jellegűnek tűnik.

(8)	A cukorágazat export-visszatérítésben részesült termékeinek a Közösségbe történő újbóli behozatalával kapcsolatos visszaélések elkerülése végett a nyugat-balkáni országok tekintetében az e rendeletben említett termékekre nem állapítandó meg visszatérítés.

(9)	Figyelembe véve e tényezőket, valamint a cukorpiac jelenlegi helyzetét, különösen a cukornak a közösségi és a világpiacon jegyzett árfolyamait és árait, a visszatérítéseket a megfelelő összegekben kell meghatározni.

(10)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1260/2001/EK rendelet 1. cikkének (1) bekezdése a) pontjában említett termékek feldolgozatlan és nem denaturált állapotban történő kivitelére nyújtható visszatérítéseket e rendelet melléklete állapítja meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2006 március 31-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 178., 2001.6.30., 1. o. A legutóbb a 39/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 6., 2004.1.10., 16. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 214., 1995.9.8., 16. o.

---

---

31.3.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 93/38

---

A BIZOTTSÁG 518/2006/EK RENDELETE

(2006. március 30.)

a feldolgozatlan szirupokra és a cukorágazat egyes más, feldolgozatlan állapotban exportált termékeire vonatkozó export-visszatérítések meghatározásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukor piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendeletre (1), és különösen annak 27. cikk (5) bekezdés 2. albekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikke alapján az e rendelet 1. cikk 1) bekezdés d) pontjában említett termékek világpiaci árfolyamai vagy árai és a közösségi áraik közötti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)

Az export-visszatérítések cukorágazatban való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló 1995. szeptember 7-i 2135/95/EK bizottsági rendelet (2) 3. cikke értelmében az 1260/2001/EK rendelet 1. cikk (1) bekezdés d) pontjában felsorolt termékek 100 kilogrammjára vetített export-visszatérítésnek meg kell egyeznie az alapösszeg és a szóban forgó termék szacharóz-tartalmának a szorzatával, mely utóbbi adott esetben növelendő a szacharózban kifejezett egyéb cukortartalommal. A szóban forgó termékre vonatkozó szacharóz-tartalmat a 2135/95/EK rendelet 3. cikke alapján határozzák meg.

(3)

Az 1260/2001/EK rendelet 30. cikk (3) bekezdése értelmében a feldolgozatlanul exportált szorbóz esetében a visszatérítés alapösszege egyenlő a visszatérítés alapösszegének a vegyiparban használt egyes cukortermékekre nyújtott termelési visszatérítések tekintetében az 1260/2001/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2001. június 27-i 1265/2001/EK bizottsági rendelet (3) által meghatározott, az ezen utóbbi rendelet mellékletében felsorolt termékekre vonatkozó hatályos termelési visszatérítés egy századával csökkentett összegével.

(4)

Az 1260/2001/EK rendelet 30. cikk (1) bekezdése értelmében az említett rendelet 1. cikk (1) bekezdés d) pontjában felsorolt egyéb, feldolgozás nélkül exportált termékek esetében a visszatérítés alapösszege megegyezik egy, az alábbiak figyelembevételével megállapított összeg egy századával: egyrészt a fehércukornak a Közösség nem deficites területeire vonatkozó, arra a hónapra érvényes intervenciós ára, amelyre az alapösszeget rögzítik, valamint a fehércukor világpiaci árfolyamai illetve árai közötti különbség, másrészt a közösségi alaptermékek harmadik országokba exportálandó feldolgozott áruk gyártása során történő felhasználása, valamint az aktív feldolgozási eljárásra vonatkozó megállapodások keretében behozott harmadik országbeli termékek felhasználása közötti egyensúly megteremtésének szükségessége.

(5)	Az 1260/2001/EK rendelet 30. cikkének (4) bekezdése értelmében a visszatérítés alapösszegének alkalmazása korlátozható csupán egyes termékekre az említett rendelet 1. cikk (1) bekezdés d) pontjában felsorolt termékek közül.

(6)

Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikke értelmében az említett rendelet 1. cikk (1) bekezdés f), g) és h) pontjában felsorolt, feldolgozatlan állapotban exportált termékek kivitelére visszatérítés nyújtható. A visszatérítés mértékét a szárazanyag-tartalom 100 kilogrammjára vetítve kell meghatározni, figyelembe véve különösen az 1702 30 91 KN-kód alá tartozó termékek kivitelére alkalmazandó visszatérítést, az 1260/2001/EK rendelet 1. cikk (1) bekezdés d) pontjában felsorolt termékek kivitelére alkalmazandó visszatérítést, valamint a tervezett export gazdasági vonatkozásait. Az említett (1) bekezdés f) és g) pontjában felsorolt termékek esetében csak azokra a termékekre nyújtható visszatérítés, amelyek eleget tesznek a 2135/95/EK rendelet 5. cikkében előírt feltételeknek; a h) pontban felsorolt termékek esetében pedig csak azokra a termékekre nyújtható visszatérítés, amelyek megfelelnek a 2135/95/EK rendelet 6. cikkében előírt feltételeknek.

(7)	A fent említett visszatérítéseket havonta kell rögzíteni. A visszatérítés a közbenső időszakban módosítható.

(8)	Az 1260/2001/EK rendelet 27. cikk (5) bekezdés első albekezdése szerint az említett rendelet 1. cikkében felsorolt termékekre nyújtott visszatérítés a rendeltetési hely függvényében változhat, amennyiben ezt a világpiaci helyzet, vagy egyes piacok különleges igényei szükségessé teszik.

(9)	A cukor nyugat-balkáni országokból érkező kedvezményes importjának 2001. eleje óta tapasztalható jelentős és gyors megnövekedése, valamint a Közösség ezen országokba irányuló cukorexportja erőteljesen mesterséges jelleget mutat.

(10)	A cukorágazat export-visszatérítésben részesült termékeinek a Közösségbe történő újbóli behozatalával kapcsolatos visszaélések elkerülése végett a nyugat-balkáni országok tekintetében az e rendeletben említett termékekre nem állapítandó meg visszatérítés.

(11)	Figyelembe véve ezeket a tényezőket, a szóban forgó termékek után járó visszatérítéseket a megfelelő összegekben kell meghatározni.

(12)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1260/2001/EK rendelet 1. cikk (1) bekezdésének d), f), g) és h) pontjaiban említett termékek feldolgozatlan állapotban való kivitelére nyújtható visszatérítéseket a melléklet állapítja meg.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. március 31-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 178., 2001.6.30., 1. o. A legutóbb az 39/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 6., 2004.1.10., 6. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 214., 1995.9.8., 16. o.

(3)  HL L 178., 2001.6.30., 63. o.

---

---

31.3.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 93/41

---

A BIZOTTSÁG 519/2006/EK RENDELETE

(2006. március 30.)

az 1138/2005/EK rendeletben meghatározott folyamatos pályázati eljárás keretében lefolytatott, a fehér cukor egyes harmadik országokba történő kivitelére kiírt 22. részleges pályázati eljárásra vonatkozó maximális export-visszatérítések megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a cukor piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 27. cikke (5) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

(1)

A 2005/2006-os gazdasági évben a fehér cukorra vonatkozó exportlefölözés és/vagy -visszatérítés meghatározására irányuló folyamatos pályázati eljárásról szóló, 2005. július 15-i 1138/2005/EK bizottsági rendelet (2) értelmében e cukor egyes harmadik országokba történő kivitelére vonatkozóan részleges pályázati eljárásokat kell kiírni.

(2)

Az 1138/2005/EK rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek megfelelően, adott esetben, a szóban forgó részleges pályázati eljárás tekintetében maximális export-visszatérítés állapítandó meg, aminek során különösképpen figyelembe kell venni a Közösség és a világ cukorpiacának jelenlegi helyzetét és várható fejlődését.

(3)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1138/2005/EK rendelet alapján lefolytatott, fehér cukor kivitelére vonatkozó 22. részleges pályázati eljárás esetében alkalmazandó maximális export-visszatérítés 27,260 EUR/100 kg-ban kerül meghatározásra.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. március 31-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 178., 2001.6.30., 1. o. A legutóbb a 39/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 6., 2004.1.10., 16. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 185., 2005.7.16., 3. o.

---

31.3.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 93/42

---

A BIZOTTSÁG 520/2006/EK RENDELETE

(2006. március 30.)

a vegyiparban felhasznált fehér cukorra nyújtott termelési visszatérítések megállapításáról a 2006. április 1-jétől30-ig terjedő időszakra

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó Szerződésre,

tekintettel a cukor piacának közös szervezéséről szóló, 2001. június 19-i 1260/2001/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 7. cikk (5) bekezdésének ötödik francia bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1260/2001/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdése szerint határozat születhet termelési visszatérítések nyújtásáról az említett rendelet 1. cikk (1) bekezdés a) és f) pontjában felsorolt termékekre, az említett bekezdés d) pontjában felsorolt szirupokra, valamint az 1702 50 00 KN-kód alá tartozó vegytiszta fruktózra (levulózra) mint közbenső termékre abban az esetben, ha azok a Szerződés 23. cikkének (2) bekezdésében említett helyzetek valamelyikében találhatók, és amennyiben azokat bizonyos vegyipari termékek gyártására használják fel.

(2)

Az 1260/2001/EK tanácsi rendeletnek a vegyiparban használt egyes cukortermékekre nyújtott termelési visszatérítések tekintetében való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2001. június 27-i 1265/2001/EK bizottsági rendelet (2) előírja, hogy ezek a visszatérítések a fehér cukorra alkalmazandó visszatérítés alapján kerülnek meghatározásra.

(3)	Az 1265/2001/EK rendelet 9. cikke úgy rendelkezik, hogy a fehér cukor utáni termelési visszatérítést havonta kell rögzíteni, az egyes hónapok első napján kezdődő időszakokra.

(4)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Cukorpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1265/2001/EK rendelet 4. cikkében említett, fehércukorra nyújtott termelési visszatérítés a 2006. április 1-jétől30-ig terjedő időszakra 23,731 EUR/100 kg.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. április 1-jén lép hatályba.

---

(1)  HL L 178., 2001.6.30., 1. o. A legutóbb a 39/2004/EK bizottsági rendelettel módosított rendelet (HL L 6., 2004.1.10., 16. o.).

(2)  HL L 178., 2001.6.30., 63. o.

---

31.3.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 93/43

---

A BIZOTTSÁG 521/2006/EK RENDELETE

(2006. március 30.)

a gabonaalapú keveréktakarmányok export-visszatérítéseinek rögzítéséről

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a gabonafélék piacának közös szervezéséről szóló, 2003. szeptember 29-i 1784/2003/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1784/2003/EK rendelet 13. cikkének rendelkezései szerint az ugyanezen rendelet 1. cikkében szereplő termékeknek a világpiaci árai és e termékeknek a Közösségen belüli jegyzései vagy árai közötti különbség export-visszatérítéssel fedezhető.

(2)

Az 1784/2003/EK rendeletnek a gabonaalapú keveréktakarmányokra vonatkozó import- és exportszabályozásra való alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról, valamint az import- és exportengedélyek rendszerének a gabona- és rizságazatban való alkalmazása sajátos szabályairól szóló 1162/95/EK rendelet módosításáról szóló, 1995. június 29-i 1517/95/EK bizottsági rendelet (2) 2. cikke meghatározta azokat a sajátos kritériumokat, amelyeket figyelembe kell venni az ezekre a termékekre járó visszatérítés kiszámítása során.

(3)

E számítás során figyelembe kell venni a gabonatermék-tartalmat is. Az egyszerűsítés érdekében a visszatérítés a „gabonakészítmények” két kategóriájára fizetendő, nevezetesen egyfelől a kukoricára, amely a legáltalánosabban használt gabonaféle az exportált keveréktakarmányok előállítása során, valamint a kukoricaalapú termékekre, másfelől az „egyéb gabonafélékre”, amely utóbbi kategóriába tartozik a kukorica, illetve kukoricaalapú termékek kivételével valamennyi egyéb, visszatérítésben részesíthető gabonakészítmény. Visszatérítés a keveréktakarmányban lévő gabonatermék mennyiségére jár.

(4)	Ezen túlmenően a visszatérítés összegének megállapításakor figyelembe kell venni ezeknek a termékeknek a világpiaci értékesítési lehetőségeit és feltételeit, a közösségi piacon jelentkező zavarok elkerülésének szükségességét és az export gazdasági vonatkozásait is.

(5)	A gabonapiac jelenlegi helyzete és különösen az ellátás biztosításának kilátásai miatt az export-visszatérítéseket be kell szüntetni.

(6)	A Gabonapiaci Irányítóbizottság az elnöke által kitűzött határidőn belül nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1784/2003/EK rendelet szerinti és az 1517/95/EK rendelet hatálya alá tartozó keveréktakarmányok exportjára alkalmazandó visszatérítések a jelen rendelet melléklete szerint kerülnek rögzítésre.

2. cikk

Ez a rendelet 2006. március 31-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 270., 2003.10.21., 78. o. Az 1154/2005/EK bizottsági rendelettel (HL L 187., 2005.7.19., 11. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 147., 1995.6.30., 51. o.

---

---

31.3.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 93/45

---

A BIZOTTSÁG 522/2006/EK RENDELETE

(2006. március 30.)

a tej és tejtermékek export-visszatérítésének megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a tej- és tejtermékpiac közös szervezéséről szóló, 1999. május 17-i 1255/1999/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 31. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1255/1999/EK rendelet 31. cikkének (1) bekezdése szerint az említett rendelet 1. cikkében felsorolt termékek világpiaci ára és közösségi piaci ára közötti különbséget export-visszatérítéssel lehet fedezni.

(2)	A tej és tejtermékek piacának jelenlegi helyzetére tekintettel export-visszatérítést kell biztosítani az 1255/1999/EK rendelet 31. cikkében meghatározott szabályokkal és bizonyos kritériumokkal összhangban.

(3)	Az 1255/1999/EK rendelet 31. cikke (3) bekezdésének második albekezdése értelmében a visszatérítések mértéke rendeltetési helytől függően eltérő lehet, amennyiben a világpiaci helyzet vagy egyes piacok speciális követelményei ezt szükségessé teszik.

(4)

Az Európai Közösség és a Dominikai Köztársaság között létrejött, a Dominikai Köztársaságban a tejpor importvédelméről szóló és a 98/486/EK tanácsi határozattal (2) jóváhagyott egyetértési megállapodással (3) összhangban bizonyos mennyiségű, a Dominikai Köztársaságba exportált közösségi tejtermék csökkentett vámokra lehet jogosult. Ezért az e rendszerben exportált termékeknek nyújtott export-visszatérítéseket bizonyos százalékkal csökkenteni kell.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Tej- és Tejtermékpiaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1255/1999/EK rendelet 31. cikkében meghatározottak szerint és a 174/1999/EK bizottsági rendelet (4) 1. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelően export-visszatérítés nyújtandó az e rendelet mellékletében meghatározott termékekre és mennyiségekre.

2. cikk

Ez a rendelet 2006 2006. március 31-én lép hatályba.

---

(1)  HL L 160., 1999.6.26., 48. o. A legutóbb az 1913/2005/EK rendelettel (HL L 307., 2005.11.25., 2. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 218., 1998.8.6., 45. o.

(3)  HL L 218., 1998.8.6., 46. o.

(4)  HL L 20., 1999.1.27., 8. o.

---

---