Az Európai Unió L 255/2005

30.9.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 255/22

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2005/36/EK IRÁNYELVE

(2005. szeptember 7.)

a szakmai képesítések elismeréséről

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 40. cikkére, 47. cikke (1) bekezdésére, 47. cikke (2) bekezdésének első és harmadik mondatára, valamint 55. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően (3),

mivel:

(1)

A Szerződés 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja értelmében a személyek és a szolgáltatások tagállamok közötti szabad mozgását gátló akadályok eltörlése a Közösség egyik célkitűzése. Ez a tagállamok állampolgárai számára biztosítja különösen azt a jogot, hogy önálló vállalkozóként vagy munkavállalóként valamely szakmát egy attól eltérő tagállamban gyakoroljanak, mint ahol szakmai képesítésüket megszerezték. Ezenkívül, a Szerződés 47. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy irányelveket kell kibocsátani az oklevelek, a bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismerése céljából.

(2)

A 2000. március 23—24-i lisszaboni Európai Tanácsot követően a Bizottság közleményt fogadott el „Belső piaci stratégia a szolgáltatások terén” címmel, amelynek célja különösen, hogy a Közösségen belül a szabad szolgáltatásnyújtást olyan egyszerűvé tegye, mint amilyen az egyes tagállamokon belül. A Bizottságnak a „Mindenki számára nyitott, mindenki számára hozzáférhető új európai munkaerőpiacok” című közleménye nyomán a 2001. március 23—24-i stockholmi Európai Tanács megbízta a Bizottságot, hogy a 2002 tavaszi Európai Tanács ülésére terjesszen elő konkrét javaslatokat egy egységesebb, átláthatóbb és rugalmasabb képesítéselismerési rendszerre vonatkozóan.

(3)

Az ezen irányelv által arra vonatkozóan nyújtott garancia, hogy a valamely tagállamban szakmai képesítést szerzett személy egy másik tagállamban — ugyanazon jogokat élvezve, mint e másik tagállam állampolgárai — megkezdhesse ugyannak a szakmának a gyakorlását és gyakorolhassa azt, nem érinti a migráns szakember azon kötelezettségét, hogy a szakma gyakorlásának ez utóbbi tagállam által megállapított, megkülönböztetés-mentes feltételeit teljesítse, feltéve hogy ezek objektíve indokoltak és arányosak.

(4)

A szabad szolgáltatásnyújtás megkönnyítése érdekében olyan különös szabályokra van szükség, amelyek célja a szakmai tevékenységek eredeti szakmai cím használata mellett történő gyakorlása lehetőségének kiterjesztése. Az információs társadalommal összefüggő, távollévők között nyújtott szolgáltatások esetében a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) rendelkezései is alkalmazandók.

(5)

Tekintetbe véve, hogy különböző rendszerek léteznek egyrészt a határon átnyúló átmeneti és alkalmi szolgáltatásnyújtásra, másrészt a letelepedésre vonatkozóan, egyértelművé kell tenni, hogy milyen szempontok alapján lehet különbséget tenni e két fogalom között, amikor a szolgáltatásnyújtó helyét a fogadó tagállam területére változtatja meg.

(6)

A szolgáltatásnyújtást a közegészség, a közbiztonság és a fogyasztóvédelem messzemenő tiszteletben tartása mellett kell megkönnyíteni. Ezért különös rendelkezéseket kell előirányozni az olyan közegészségügyi és közbiztonsági vonatkozásokkal rendelkező szabályozott szakmák tekintetében, amelyek keretében határon átnyúló átmeneti vagy alkalmi szolgáltatásnyújtásra kerül sor.

(7)

A fogadó tagállamok — szükség szerint és a közösségi joggal összhangban — előírhatnak nyilatkozattételi követelményeket. Ezek a követelmények nem róhatnak aránytalan terheket a szolgáltatásnyújtókra, és nem akadályozhatják, illetve nem tüntethetik fel kevésbé vonzónak a szabad szolgáltatásnyújtás gyakorlását. E követelmények szükségességét a tagállamok közötti közigazgatási együttműködés közösségi keretének kialakításában elért előrehaladás fényében rendszeresen felül kell vizsgálni.

(8)

A szolgáltatásnyújtóra alkalmazni kell a fogadó tagállamnak a szakmai képesítésekhez közvetlenül és konkrétan kapcsolódó fegyelmi szabályait, így a szakma meghatározására, a szakma keretébe tartozó vagy a szakma számára fenntartott tevékenységek körére, a címek használatára, valamint a fogyasztók védelméhez és biztonságához közvetlenül és konkrétan kapcsolódó súlyos szakmai mulasztásokra vonatkozó szabályokat.

(9)

Fenntartva a letelepedés szabadsága tekintetében a különböző hatályos elismerési rendszerek alapjául szolgáló elveket és biztosítékokat, e rendszerek szabályait a tapasztalatok tükrében tökéletesíteni kell. Ezenkívül, a vonatkozó irányelveket számos alkalommal módosították, és rendelkezéseiket az alkalmazandó elvek egységesítése útján át kell szervezni és ésszerűsíteni. Ezért a szakmai képesítések elismerésének általános rendszerére vonatkozó 89/48/EGK (5) és 92/51/EGK tanácsi irányelv (6), valamint 1999/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7), továbbá az általános ápolói, a fogorvosi, az állatorvosi, a szülésznői, az építészmérnöki, a gyógyszerészi, illetve az orvosi szakmára vonatkozó, 77/452/EGK (8), 77/453/EGK (9), 78/686/EGK (10), 78/687/EGK (11), 78/1026/EGK (12), 78/1027/EGK (13), 80/154/EGK (14), 80/155/EGK (15), 85/384/EGK (16), 85/432/EGK (17), 85/433/EGK (18), illetve 93/16/EGK (19) tanácsi irányelv helyébe ezeket egyesítő, egyetlen szövegnek kell lépnie.

(10)

Ez az irányelv nem gátolja a tagállamokat abban, hogy saját szabályozásukkal összhangban elismerjék azokat a szakmai képesítéseket, amelyeket harmadik országbeli állampolgárok az Európai Unió területén kívül szereztek meg. Az elismerés keretében minden esetben be kell tartani az egyes szakmákra vonatkozó képzési minimumkövetelményeket.

(11)

Azon szakmák esetében, amelyekre a képesítések elismerésének általános rendszere (a továbbiakban: általános rendszer) kiterjed, a tagállamok számára továbbra is lehetővé kell tenni, hogy megállapítsák a képesítésnek a területükön nyújtott szolgáltatások minőségének biztosításához szükséges minimális szintjét. Azonban a Szerződés 10., 39. és 43. cikke értelmében, a tagállamok nem követelhetik meg egy tagállam állampolgárától, hogy olyan képesítéseket szerezzen, amelyeket a tagállamok általában csak a saját nemzeti oktatási rendszerükben szerezhető oklevelekre hivatkozással határoznak meg, amennyiben az érintett személy e képesítéseket egészben vagy részben egy másik tagállamban már megszerezte. Következésképpen elő kell írni, hogy minden olyan fogadó tagállam, amely egy szakmát szabályoz, vegye figyelembe a másik tagállamban szerzett képesítéseket, és vizsgálja meg, hogy azok megfelelnek-e az általa megkövetelt képesítéseknek. Ez az általános elismerési rendszer azonban nem zárja ki azt, hogy egy tagállam minden olyan személy felé, aki az adott tagállamban szakmát gyakorol, külön követelményeket támasszon, amelyek alapját a közérdek által igazolt foglalkozási szabályok képezik. Ezek különösen a szakma szabályozásával, a szakmai normákkal kapcsolatos szabályokat érintik, beleértve az etikai, felügyeleti és felelősségi előírásokat. Végül, ennek az irányelvnek nem célja beavatkozni a tagállamok azon jogos érdekébe, hogy megakadályozzák, hogy egyes állampolgárai visszaélésszerűen kivonják magukat a nemzeti jog alkalmazása alól a foglalkoztatás területén.

(12)

Ez az irányelv a más tagállamokban megszerzett szakmai képesítés tagállamok általi elismerését szabályozza. Nem vonatkozik azonban a más tagállamok által ezen irányelvre hivatkozással meghozott elismerési határozatok tagállamok általi elismerésére. Következésképpen az a személy, akinek a szakmai képesítését ezen irányelv alapján elismerték, nem hivatkozhat erre az elismerésre a saját tagállamában olyan jogok igénybevétele céljából, amelyek nem az ebben a tagállamban megszerzett szakmai képesítésből vezethetők le, kivéve, ha bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy a fogadó tagállamban további képesítést szerzett.

(13)

Az általános rendszer szerinti elismerési mechanizmus meghatározása érdekében a különböző nemzeti oktatási és képzési rendszereket különböző szintekbe kell csoportosítani. E szinteknek, amelyeket csak az általános rendszer működése céljából hoznak létre, nincs hatásuk a nemzeti oktatási és képzési struktúrákra, illetve a tagállamok e területen meglévő illetékességére.

(14)

A 89/48/EGK és a 92/51/EGK irányelv által létrehozott elismerési mechanizmus változatlan marad. Következésképpen, legalább egyéves középfokú végzettségre épülő képzés sikeres teljesítését igazoló diploma birtokosának engedélyezni kell, hogy szabályozott szakmát kezdjen olyan tagállamban, ahol a munkavállalás négyéves felsőfokú vagy egyetemi képzés sikeres teljesítését igazoló diplomától függ, függetlenül attól, hogy a fogadó tagállamban megkövetelt diploma milyen szintbe tartozik. Hasonló módon, ha egy szabályozott szakma esetében a munkavállalás több mint négyéves felsőfokú vagy egyetemi képzés sikeres teljesítésétől függ, az ilyen munkavállalás csak legalább hároméves felsőfokú vagy egyetemi képzés sikeres teljesítését igazoló diploma birtokosai számára engedélyezhető.

(15)

Az általános rendszerben szabályozott szakmák gyakorlásának megkezdéséhez szükséges képzési minimumkövetelmények harmonizációjának hiányában, a fogadó tagállam számára lehetővé kell tenni kompenzációs intézkedés elrendelését. Ennek az intézkedésnek arányosnak kell lennie, és figyelembe kell vennie különösen a kérelmező szakmai gyakorlatát. A tapasztalat azt mutatja, hogy az a követelmény, amely szerint a migránsnak választania kell az alkalmassági vizsga és az alkalmazkodási időszak közül, megfelelő garanciát nyújt a migráns képesítésének szintjére vonatkozóan, ezért az e választási lehetőségtől való eltérést minden esetben a közérdekkel összefüggő feltétlen szükségszerűséggel kell indokolni.

(16)

A szakemberek szabad mozgásának elősegítése érdekében lehetővé kell tenni, hogy a különféle szakmai szövetségek és szervezetek, illetve a tagállamok — a képesítés megfelelő szintjét biztosítva — európai szinten közös követelményrendszereket javasolhassanak. Ennek az irányelvnek bizonyos feltételek mellett — összhangban a tagállamok arra vonatkozó hatáskörével, hogy meghatározzák a területükön az egyes szakmák gyakorlásához szükséges képesítéseket, valamint oktatási és szakmai képzési rendszerük tartalmát és szervezetét, továbbá összhangban a közösségi joggal, és különösen a közösségi versenyjoggal — figyelembe kell vennie az ilyen kezdeményezéseket, ugyanakkor elő kell segítenie ezzel összefüggésben azt, hogy az általános rendszerben fokozódjon az elismerés feltétel nélküli jellege. Azoknak a szakmai szövetségeknek, amelyeknek módjuk van közös követelményrendszereket előterjeszteni, nemzeti és európai szinten reprezentatívnak kell lenniük. A közös követelményrendszer olyan szempontok összessége, amelyek a tagállamok legalább kétharmadában — köztük az adott szakmát szabályozó valamennyi tagállamban — azonosított, a képzési követelmények közötti lényeges eltérések legszélesebb körének kompenzálását teszik lehetővé. E szempontok között szerepelhetnek például olyan követelmények, mint a kiegészítő képzés, az alkalmazkodási időszak alatt, felügyelet mellett folytatott szakmai gyakorlat, az alkalmassági vizsga, vagy a szakmai gyakorlat előírt minimális szintje, vagy ezek kombinációi.

(17)

Annak érdekében, hogy valamennyi olyan helyzetet figyelembe lehessen venni, amelyre vonatkozóan még nincs rendelkezés a szakmai képesítések elismerésével kapcsolatban, az általános rendszert ki kell terjeszteni azokra az esetekre, amelyek nem tartoznak egy különös rendszer hatálya alá sem, vagy azért, mert a szakma nem tartozik egyik ilyen rendszer hatálya alá sem, vagy azért, mert bár a szakmára kiterjed valamelyik különös rendszer hatálya, a kérelmező valamilyen különleges és kivételes okból nem felel meg azoknak a feltételeknek, amelyek által a rendszert igénybe vehetné.

(18)

Számos ipari, kereskedelmi és kézművesipari tevékenység tekintetében egyszerűsíteni kell azokat a szabályokat, amelyek lehetővé teszik a tevékenység gyakorlásának megkezdését azokban a tagállamokban, amelyekben ezeket a szakmákat szabályozzák, amennyiben e tevékenységeket egy másik tagállamban kellő ideig és a kellően közeli múltban végezték, miközben fenn kell tartani e tevékenységek tekintetében a szakmai tapasztalaton alapuló, feltétel nélküli elismerés rendszerét.

(19)

A mozgás szabadságát, valamint az orvosok, általános ápolók, fogorvosok, állatorvosok, szülésznők, gyógyszerészek és építészmérnökök előírt képesítése megszerzését tanúsító okiratok kölcsönös elismerését az előírt képesítések megszerzését tanúsító okiratoknak az összehangolt képzési minimumkövetelményeken alapuló feltétel nélküli elismerésének alapelvére kell alapozni. Emellett, a tagállamokban az orvosi, általános ápolói, fogorvosi, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi szakma gyakorlásának megkezdését attól kell függővé tenni, hogy az érintett személy rendelkezzen egy adott képesítéssel, ami garantálja, hogy olyan képzésben részesült, amely a minimumkövetelményeknek megfelel. Ezt a rendszert ki kell egészíteni számos, a megfelelően képesített szakembereket bizonyos feltételek mellett megillető szerzett joggal.

(20)

Az orvosok és fogorvosok képzési rendszere sajátosságainak és a kölcsönös elismerés terén a vonatkozó közösségi helyzet figyelembevételéhez indokolt minden, az ezen irányelv elfogadásának időpontjában elismert szakirány esetében a feltétel nélküli elismerést azokon az orvosi és fogorvosi szakterületen megtartani, amelyek legalább két tagállamban léteznek. Ezzel szemben a rendszer egyszerűsítése érdekében a feltétel nélküli elismerés új orvosi szakterületekre való kiterjesztését az ezen irányelv hatálybalépése után olyan szakterületekre kell korlátozni, amelyek a tagállamok legalább kétötödében léteznek. Továbbá, ez az irányelv nem zárja ki a tagállamoknak azt a lehetőségét, hogy egymás között — a saját szabályaik szerint — bizonyos, mindegyiküknél létező, és ezen irányelv szerinti feltétel nélküli elismerés tárgyát nem képező orvosi és fogorvosi szakterületek tekintetében feltétel nélküli elismerésről rendelkezzenek.

(21)	Az előírt általános orvosi képesítés feltétel nélküli elismerése nem érinti a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy döntsenek arról, hogy e képesítést szakmai tevékenységekhez kapcsolják-e vagy sem.

(22)

A fogorvosi szakmát minden tagállamnak olyan önálló szakmaként kell elismernie, amely elkülönül az orvosi szakmától, függetlenül attól, hogy a fogorvos szakosodott-e a fog- és szájbetegségek tudományára. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a fogorvosok képzése olyan készségek elsajátítását teszi lehetővé, amelyek a fogak, a száj, az állkapcsok és a kapcsolódó szövetek rendellenességeinek és betegségeinek megelőzéséhez, diagnosztizálásához és kezeléséhez szükségesek. Fogorvosi szakmai tevékenységet csak az ezen irányelvben meghatározott fogorvosi képesítéssel rendelkező személy végezhet.

(23)	Nem merült fel a szülésznőképzés valamennyi tagállamra nézve kötelező egységesítésének szükségessége. Ellenkezőleg, a tagállamoknak a lehető legnagyobb szabadsággal kell rendelkezniük a képzés megszervezése terén.

(24)	Ezen irányelv egyszerűsítése céljából a „gyógyszerész” fogalmat kell használni a képesítések feltétel nélküli elismerésére vonatkozó rendelkezések alkalmazási körének behatárolásához, az e tevékenységeket szabályozó nemzeti szabályozás sajátos jellemzőinek sérelme nélkül.

(25)

A gyógyszerészi képesítéssel rendelkező személyek szakemberek a gyógyszerek terén, és elvben az összes tagállamban biztosítani kell számukra, hogy a gyógyszerészeti tevékenységek minimális körébe tartozó tevékenységeket végezhessék. E minimális kör meghatározásakor ennek az irányelvnek nem lehet az a hatása, hogy korlátozza a tagállamokban a gyógyszerészek által végezhető tevékenységek körét — különösen az orvosbiológiai analízisek tekintetében —, de nem is adhat e szakképzett személyeknek kizárólagosságot, mivel ez utóbbi továbbra is kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartozik. Ennek az irányelvnek a rendelkezései nem érintik a tagállamoknak azt a lehetőségét, hogy kiegészítő képzési feltételeket írjanak elő a tevékenységek összehangolt minimális körén kívül eső tevékenységek megkezdéséhez. Ez azt jelenti, hogy a fogadó tagállam számára lehetővé kell tenni, hogy ezeket a feltételeket azoktól az állampolgároktól is megkövetelje, akik az ezen irányelv szerinti, feltétel nélküli elismerés tárgyát képező képesítéssel rendelkeznek.

(26)

Ez az irányelv nem hangolja össze a gyógyszerészeti tevékenységek megkezdésének és folytatásának valamennyi feltételét. Különösen, a gyógyszertárak földrajzi elosztásáról és a gyógyszerek kiadásának monopóliumáról továbbra is a tagállamok döntenek. Ez az irányelv érintetlenül hagyja a tagállamok azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseit, amelyek tiltják bizonyos gyógyszerészeti tevékenységek cégek általi gyakorlását, vagy az ilyen tevékenységek végzését bizonyos feltételekhez kötik.

(27)

Az építészeti tervezés, az épületek minősége, és a környezetükbe történő harmonikus beilleszkedésük, a természetes és a városi tájkép iránti tisztelet, valamint a köz- és magántulajdonban lévő kulturális örökség tiszteletben tartása közérdek. A képesítések kölcsönös elismerésének ezért olyan minőségi és mennyiségi szempontokon kell alapulnia, amelyek biztosítják azt, hogy az elismert képesítések birtokosai megértik és a gyakorlatba át is tudják ültetni az egyéneknek, a társadalmi csoportoknak és a hatóságoknak a területrendezéssel, az épületek tervezésével, elrendezésével és megépítésével, valamint az építészeti örökség megőrzésével és kiaknázásával, továbbá a természetes egyensúly megóvásával kapcsolatos igényeit.

(28)

Az építészetre, valamint az építészmérnöki szakmai tevékenység megkezdésére és végzésére vonatkozó nemzeti szabályok alkalmazási körüket tekintve sokfélék. A legtöbb tagállamban az építészeti tevékenységeket jogi értelemben vagy ténylegesen olyan személyek végzik, akik az építészmérnöki címet vagy önmagában, vagy egy másik címmel együtt viselik, anélkül, hogy e tevékenységek folytatására kizárólagos joguk lenne, kivéve, ha jogszabály ezzel ellentétesen rendelkezik. Ezeket a tevékenységeket, vagy közülük néhányat, más szakképzett személyek is végezhetik, különösen olyan mérnökök, akik építőipari vagy építőművészeti szakképzésben részesültek. Ezen irányelv egyszerűsítése céljából az „építészmérnök” fogalmat kell használni az építészeti képesítések feltétel nélküli elismerésére vonatkozó rendelkezések alkalmazási körének behatárolásához, az e tevékenységeket szabályozó nemzeti szabályok sajátos jellemzőinek sérelme nélkül.

(29)

Ha egy szabályozott szakma nemzeti vagy európai szintű szakmai szervezete vagy szövetsége indokolt kérelmet terjeszt elő a képesítések elismerésének különös rendelkezéseire a minimális képzési feltételek összehangolása alapján, a Bizottság felméri az ezen irányelv módosítására vonatkozó javaslat elfogadásának szükségességét.

(30)	A szakmai képesítések elismerésére szolgáló rendszer hatékonyságának biztosítása érdekében, a rendszer alkalmazásához szükséges az egységes formai követelmények és eljárási szabályok, valamint a szakma gyakorlásával kapcsolatos bizonyos részletek meghatározása.

(31)	Lévén, hogy a tagállamok közötti, valamint a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködés várhatóan elősegíti ennek az irányelvnek a végrehajtását és az ezen irányelv alapján fennállló kötelezettségek teljesítését, meg kell állapítani az együttműködés módját.

(32)

A szakmai igazolványoknak reprezentatív szakmai szövetségek vagy szakmai egyesületek általi európai szintű bevezetése megkönnyítheti az érintett szakmák tagjainak a mobilitását, különösen felgyorsíthatja a saját tagállam és a letelepedési tagállam közötti információcserét. Ez a szakmai igazolvány lehetővé kell, hogy tegye a szakma különböző tagállamokban letelepedő tagjai szakmai pályafutásának nyomon követését. Az adatvédelmi rendelkezések teljes körű tiszteletben tartása mellett, az igazolvány tartalmazhatja a szakma tagjainak képzettségéről (elvégzett egyetem vagy képzési intézmények, képesítések) és szakmai tapasztalatáról szóló információkat, valamint a szakmát érintő, ellene kiszabott szankciókat és az adott illetékes hatóság adatait.

(33)

Az információs szolgálatok hálózatának létrehozása, amely szolgálatok feladata az lesz, hogy a tagállamok állampolgárainak felvilágosítást és segítséget nyújtsanak, lehetővé fogja tenni az elismerési rendszer átláthatóságának biztosítását. Ezek az információs szolgálatok minden azt kérő állampolgárnak, valamint a Bizottságnak megadnak az elismerési eljárással kapcsolatos minden tájékoztatást és címet. Az, hogy a hálózaton belül minden tagállam egyetlen információs szolgálatot jelöl ki, nem érinti a hatáskörök nemzeti szintű megosztását. Különösen nem akadályozza azt, hogy nemzeti szinten több irodát jelöljenek ki, miközben a fent említett hálózaton belül kijelölt információs szolgálat feladata ezen irodák működésének összehangolása és az állampolgárok szükség szerinti tájékoztatása a megfelelő illetékes iroda részletes adatairól.

(34)

Az ágazati irányelvek által létrehozott különböző elismerési rendszerek és az általános rendszer irányítása nehézkesnek és bonyolultnak bizonyult. A tudományos és műszaki fejlődésre figyelemmel az irányítást ezért egyszerűsíteni, ezt az irányelvet pedig aktualizálni kell, különösen ahol a minimális képzési feltételeket a képesítések automatikus elismerése érdekében összehangolják. Erre a célra a szakképesítések elismerésére egyedüli bizottságot kell létrehozni, és biztosítani kell a szakmai szervezetek képviselőinek megfelelő részvételét európai szinten is.

(35)	Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozatnak (20) megfelelően kell elfogadni.

(36)	Az, hogy a tagállamok ezen irányelv végrehajtásáról statisztikai adatokat tartalmazó rendszeres jelentést készítenek, lehetővé fogja tenni a szakmai képesítések elismerésére szolgáló rendszer hatásának felmérését.

(37)	Megfelelő eljárást kell kialakítani abból a célból, hogy amennyiben ezen irányelv bármely rendelkezésének alkalmazása valamely tagállamban jelentős nehézségekbe ütközne, átmeneti intézkedéseket lehessen elfogadni.

(38)	Ezen irányelv rendelkezései nem sértik a tagállamoknak a saját nemzeti szociális biztonsági rendszerük megszervezésére vonatkozó hatáskörét, valamint arra vonatkozó hatáskörüket, hogy meghatározzák, mely tevékenységeket kötelező e rendszer keretében gyakorolni.

(39)

A technológiai változások és a tudományos haladás gyors ütemét tekintve, az egész életen át tartó tanulás számos szakmában különösen fontos. Ezzel összefüggésben a tagállamokra tartozik azon részletes szabályok elfogadása, amelyekkel összhangban a szakképzett személyek, megfelelő folyamatos képzés révén, lépést tarthatnak a műszaki és tudományos haladással.

(40)

Mivel ezen irányelv céljait — azaz a szakmai képesítések elismerésére vonatkozó szabályok racionalizálását, egyszerűsítését és tökéletesítését — a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért azok közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében meghatározottak szerinti szubszidiaritás elvének megfelelően. Az e cikkben meghatározott arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(41)	Ez az irányelv nem előzi meg a Szerződés 39. cikkének (4) bekezdése és 45. cikke alkalmazását. mindenekelőtt a közjegyzők vonatkozásában.

(42)

Ezt az irányelvet a letelepedési jog és a szolgáltatásnyújtás tekintetében a szakmai képesítések elismerésére vonatkozó egyéb különös — így a közlekedési ágazatra, a biztosításközvetítőkre és a bejegyzett könyvvizsgálókra irányadó — jogszabályi rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni. Ez az irányelv nem érinti az ügyvédi szolgáltatásnyújtás szabadsága tényleges gyakorlásának elősegítéséről szóló, 1977. március 22-i 77/249/EGK tanácsi irányelv (21), és az ügyvédi hivatásnak a képesítés megszerzése országától eltérő tagállamokban történő folyamatos gyakorlásának elősegítéséről szóló, 1998. február 16-i 98/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (22) alkalmazását. Az ügyvédi szakmai képesítéseknek a fogadó tagállambeli szakmai cím használatával történő azonnali letelepedés céljára való elismerésére ennek az irányelvnek ki kell terjednie.

(43)

Szabályozásuk mértékétől függően, ez az irányelv kiterjed azon szabad foglalkozásokra, amelyeket — ezen irányelv szerint — különleges szakmai képesítések alapján személyesen, saját felelősségre és szakmailag függetlenül szellemi-gondolati szolgáltatásokat végzők biztosítanak a megbízó és a nyilvánosság számára. Foglalkozásukat a tagállamban — a Szerződésnek megfelelően — szokásosan szakmai jogi kötelezettségeknek megfelelően végzik az állami törvényhozás és az ebben a keretben az adott szakmai képviselet által autonóm módon meghozott jog szerint, amely biztosítja, és továbbfejleszti a szakszerűséget, a minőséget és az ügyfél felé fennálló bizalmi viszonyt.

(44)	Ez az irányelv nem érinti az egészség- és fogyasztóvédelem magas szintjének biztosításához szükséges intézkedéseket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Cél

Ez az irányelv megállapítja azokat a szabályokat, amelyek szerint az a tagállam, amely a területén egy szabályozott szakma gyakorlásának megkezdését, illetve gyakorlását ahhoz köti, hogy az érintett személy egy adott szakmai képesítéssel rendelkezzen (a továbbiakban: fogadó tagállam), az adott szakma gyakorlásának megkezdése és gyakorlása érdekében el kell, hogy ismerje azokat a szakmai képesítéseket, amelyeket egy vagy több más tagállamban (a továbbiakban: saját tagállam) szereztek, és amelyek feljogosítják az adott képesítéssel rendelkező személyt a fogadó tagállam területén ugyanazon szakma gyakorlására.

2. cikk

Hatály

(1) Ezt az irányelvet a tagállamok minden olyan állampolgárára alkalmazni kell, aki önálló vállalkozóként vagy munkavállalóként, beleértve a szabadfoglalkozásúakat, egy attól eltérő tagállamban kíván egy szabályozott szakmát gyakorolni, mint amelyben szakmai képesítését szerezte.

(2) Saját szabályozásának megfelelően minden tagállam lehetővé teheti a tagállamok azon állampolgárai számára, akik nem valamely tagállamban szerzett szakmai képesítésről szóló okirattal rendelkeznek, hogy területén a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerinti szabályozott szakmát gyakoroljanak. A III. cím III. fejezetének hatálya alá tartozó szakmák esetében ennek az elsődleges elismerésnek tiszteletben kell tartania az ugyanazon fejezetben megállapított képzési minimumkövetelményeket.

(3) Amennyiben egy adott szabályozott szakma tekintetében valamely önálló közösségi jogi aktus a szakmai képesítések elismerésével közvetlenül összefüggő egyéb, különös rendelkezést állapít meg, ennek az irányelvnek a vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.

3. cikk

Fogalommeghatározások

(1) Ezen irányelv alkalmazásában:

„szabályozott szakma”: olyan szakmai tevékenység vagy szakmai tevékenységek csoportja, amely gyakorlásának a megkezdése, gyakorlása vagy gyakorlásának valamelyik módja, közvetlenül vagy közvetve, meghatározott szakmai képesítéssel való rendelkezéshez kötött törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések alapján; a gyakorlás módjának minősül különösen a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések által adott szakmai képesítéssel rendelkező személyek számára fenntartott szakmai cím használata. Amennyiben e meghatározás első mondata nem alkalmazható, a (2) bekezdésben említett szakmát szabályozott szakmának kell tekinteni;

b)	„szakmai képesítés”: előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal, a 11. cikk a) pontjának i. alpontjában említett képzettségi tanúsítvánnyal és/vagy szakmai tapasztalattal tanúsított képesítés;

„előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat”: olyan oklevél, bizonyítvány vagy egyéb okirat, amelyet egy tagállamban, e tagállam törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései alapján kijelölt hatóság bocsátott ki, és amely igazolja a túlnyomóan Közösségen belüli szakképzés sikeres elvégzését. Amennyiben e meghatározás első mondata nem alkalmazható, az előírt képesítés megszerzését tanúsító, a (3) bekezdésben említett okiratot előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratnak kell tekinteni;

d)	„illetékes hatóság”: képzési bizonyítványok és egyéb dokumentumok vagy információk kiállítására, illetve átvételére, valamint a jelen irányelv hatálya alá tartozó kérvények elfogadására és határozatok meghozatalára a tagállamok által kifejezetten feljogosított hatóság vagy szervezet;

„szabályozott képzés”: minden olyan képzés, amely kifejezetten egy adott szakma gyakorlásának elsajátítására irányul, és amely egy vagy több kurzusból áll, amelyet szükség szerint szakmai képzés, próbaidős gyakorlat vagy szakmai gyakorlat egészít ki.

A szakmai képzés, a próbaidős gyakorlat vagy a szakmai gyakorlat felépítését és szintjét az érintett tagállam törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezései határozzák meg, illetve ezeket az e célra kijelölt hatóság felügyeli, illetve hagyja jóvá.

f)	„szakmai tapasztalat”: az adott szakma tényleges és jogszerű gyakorlása valamely tagállamban.

„alkalmazkodási időszak”: szabályozott szakma gyakorlása a fogadó tagállamban, az adott szakmában megfelelő képesítéssel rendelkező személy felügyelete mellett; az ilyen, felügyelet alatt folytatott gyakorlattal töltött időszak adott esetben továbbképzést is magában foglalhat. A felügyelet alatt folytatott gyakorlattal töltött időszakot értékelni kell. Az alkalmazkodási időszakot és annak értékelését szabályozó részletes szabályokat, valamint a felügyelet alatt lévő migráns jogállását a fogadó tagállam illetékes hatósága állapítja meg.

A felügyelet alatt folytatott gyakorlatát töltő személy fogadó tagállambeli jogállását — különösen a tartózkodási jog, a kötelezettségek, a szociális jogok és az ellátások, juttatások és javadalmazás tekintetében — a fogadó tagállam illetékes hatóságai az alkalmazandó közösségi joggal összhangban állapítják meg.

„alkalmassági vizsga”: a kérelmező szakmai tudására korlátozott, a fogadó tagállam illetékes hatóságai által lefolytatott vizsga, amelynek célja annak felmérése, hogy a kérelmező alkalmas-e az adott tagállamban valamely szabályozott szakma gyakorlására. A vizsga lefolytatása érdekében az illetékes hatóságok listát készítenek azokról a szakterületekről, amelyekre — a fogadó tagállamban megkövetelt képzés és a kérelmező által végzett képzés összehasonlítása alapján — a kérelmező oklevele vagy az előírt képesítés megszerzését tanúsító egyéb okirata nem vonatkozik.

Az alkalmassági vizsgának figyelembe kell vennie azt a tényt, hogy a kérelmező a saját tagállamában vagy abban a tagállamban, ahonnan érkezett, szakképzett személy. A vizsgának a listáról kiválasztott olyan szakterületeket kell átfognia, amelyek ismerete a szakmának a fogadó tagállamban való gyakorlásához feltétlenül szükséges. A vizsga kiterjedhet az érintett tevékenységekre a fogadó tagállamban alkalmazandó szakmai szabályok ismeretére is.

Az alkalmassági vizsga alkalmazásának részleteit, valamint a fogadó tagállamban alkalmassági vizsgára készülő kérelmezőnek a fogadó tagállambeli jogállását a fogadó tagállam illetékes hatóságai határozzák meg;

„vállalkozás vezetője”: aki egy vállalkozásban az adott foglalkozási ágban a következő tevékenységet végzi:

i.	vállalkozás vezetője vagy vállalkozás fióktelepének vezetője; vagy

ii.	a vállalkozás tulajdonosának vagy vezetőjének a helyettese, amennyiben ez a beosztás a vállalkozás tulajdonosának vagy a vezetőjének felelősségével egyenértékű felelősséggel párosul; vagy

iii.	kereskedelmi és/vagy technikai jellegű feladatokkal együtt járó vezető beosztásban van, és a vállalkozás egy vagy több osztályáért felelős.

(2) Az I. mellékletben szereplő valamely szövetség vagy szervezet tagjai által gyakorolt szakma szabályozott szakmának minősül.

Az első albekezdésben említett szövetségek, illetve szervezetek célja különösen az érintett szakmai terület magas színvonalának elősegítése és fenntartása. Ennek érdekében ezeket a szövetségeket és szervezeteket a tagállamok különös formában ismerik el, e szövetségek és szervezetek pedig a tagjaik részére előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot állítanak ki, gondoskodnak arról, hogy a tagjaik tiszteletben tartsák az általuk megállapított szakmai magatartási szabályokat, továbbá feljogosítják tagjaikat egy bizonyos cím, vagy azzal együtt viselhető rövidítés használatára, vagy arra, hogy az adott előírt képesítésnek megfelelő jogállás előnyeiből részesüljenek.

Ha egy tagállam az első bekezdésben említett valamely szövetséget vagy szervezetet elismer, erről tájékoztatja a Bizottságot, a Bizottság pedig megfelelő értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(3) A harmadik ország által kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratnak kell tekinteni, amennyiben annak birtokosa az érintett szakmában annak a tagállamnak a területén, amely a szóban forgó, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot a 2. cikk (2) bekezdésének megfelelően elismerte, hároméves, az említett tagállam által tanúsított szakmai tapasztalatot szerzett.

4. cikk

Az elismerés joghatásai

(1) A szakmai képesítésnek a fogadó tagállam általi elismerése révén a jogosult a fogadó tagállamban megkezdheti annak a szakmának a gyakorlását, amelyre vonatkozóan a saját tagállamában képzettséggel rendelkezik, és ezt a szakmát a fogadó tagállamban ugyanolyan feltételek mellett gyakorolhatja, mint a fogadó tagállam állampolgárai.

(2) Ezen irányelv alkalmazásában az a szakma, amelyet a kérelmező a fogadó tagállamban gyakorolni kíván, azonos azzal, amelyre vonatkozóan a saját tagállamában képzettséggel rendelkezik, feltéve hogy az érintett tevékenységek hasonlóak.

II. CÍM

SZABAD SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS

5. cikk

A szabad szolgáltatásnyújtás elve

(1) A közösségi jog különös rendelkezéseinek, valamint ezen irányelv 6. és 7. cikkének sérelme nélkül a tagállamok semmilyen, szakmai képesítéssel kapcsolatos okból nem korlátozhatják a szabad szolgáltatásnyújtást egy másik tagállamban:

a)	ha a szolgáltatásnyújtó jogszerűen letelepedett egy tagállamban azzal a céllal, hogy ott ugyanazt a szakmát gyakorolja (a továbbiakban: „letelepedés szerinti tagállam”), valamint

a szolgáltatásnyújtó helyváltoztatása esetén, amennyiben az adott szakmát a letelepedés szerinti tagállamban a szolgáltatásnyújtást megelőző tíz év folyamán legalább két évig gyakorolta, abban az esetben, ha a szakma abban a tagállamban nem szabályozott. A szakma két évig tartó gyakorlását előíró feltétel nem alkalmazható, ha akár a szakma, akár a szakmára felkészítő képzés szabályozott.

(2) E cím rendelkezéseit csak akkor kell alkalmazni, ha a szolgáltatásnyújtó az (1) bekezdésben említett szakma átmeneti és alkalmi jellegű gyakorlása céljából megy a fogadó tagállam területére.

A szolgáltatásnyújtás átmeneti és alkalmi jellegét — különösen a szolgáltatás időtartama, gyakorisága, rendszeressége és folytonossága alapján — esetenként kell megállapítani.

(3) A szolgáltatásnyújtó helyváltozatása esetén a fogadó tagállamnak az e tagállamban ugyanazt a szakmát gyakorló szakképzett személyekre vonatkozó, szakmai, jogi vagy közigazgatási jellegű, olyan szakmai magatartási szabályzata hatálya alá kerül, amelyek a szakmai képesítéssel közvetlenül összefüggnek, úgymint a szakma meghatározására, a címek használatára, valamint a fogyasztóbiztonsággal és a fogyasztóvédelemmel közvetlenül és konkrétan összefüggő súlyos szakmai mulasztásokra vonatkozó, valamint a fegyelmi rendelkezések.

6. cikk

Mentességek

Az 5. cikk (1) bekezdése alapján a fogadó tagállam a másik tagállamban letelepedett szolgáltatásnyújtót mentesíti a saját területén letelepedett szakképzett személyekkel szemben támasztott alábbi követelményeinek teljesítése alól:

szakmai szervezet vagy testület engedélyének beszerzése, szakmai szervezet vagy testület általi nyilvántartásba vétel, vagy szakmai szervezetben vagy testületben tagság betöltése. A tagállamok annak érdekében, hogy megkönnyítsék a területükön hatályos fegyelmi rendelkezéseknek az ezen irányelv 5. cikke (3) bekezdésével összhangban történő alkalmazását, előírhatják az érintett személynek egy ilyen szakmai szervezet vagy testület általi automatikus ideiglenes nyilvántartásba vételét, vagy formális tagságát egy ilyen szervezetben, illetve testületben, feltéve, hogy az ilyen nyilvántartásba vétel, illetve tagság nem késlelteti és semmilyen módon nem nehezíti a szolgáltatások nyújtását, valamint nem ró további költségeket a szolgáltatásnyújtóra. A 7. cikk (1) bekezdésében említett nyilatkozat és szükség szerinti megújított nyilatkozat egy példányát — amelyhez a 7. cikk (2) bekezdésében említett iratok egy példányát kell csatolni azon szakmák esetében, amelyeknek a 7. cikk (4) bekezdésében említett közegészségügyi és közbiztonsági vonatkozásai vannak, vagy amelyek a III. cím III. fejezete értelmében feltétel nélküli elismerésben részesülnek —, az illetékes hatóság megküldi az érintett szakmai szervezetnek vagy testületnek, és ez az említett célra szolgáló automatikus ideiglenes nyilvántartásba vételnek, illetve formális tagságnak minősül;

b)	valamely társadalombiztosítási szervnél történő nyilvántartásba vétel, a biztosító intézményekkel a biztosított személyek javára végzett tevékenységekre vonatkozóan történő elszámolás céljából.

A szolgáltatásnyújtó azonban előzetesen, illetve sürgős esetben utólag tájékoztatni köteles a b) pontban említett szervet az általa nyújtott szolgáltatásokról.

7. cikk

A szolgáltatásnyújtó helyváltoztatása esetén előzetesen teendő nyilatkozat

(1) A tagállamok megkövetelhetik, hogy a szolgáltatásnyújtó, amikor szolgáltatásnyújtás céljával első alkalommal megy egyik tagállamból egy másikba, a fogadó tagállam illetékes hatóságával előzetesen benyújtandó írásbeli nyilatkozatban ezt közölje, és ennek során tájékoztassa e hatóságot biztosítási fedezetének vagy a szakmai felelősséggel kapcsolatos egyéb egyéni vagy kollektív védelem formáinak adatairól. Ezt a nyilatkozatot évente meg kell újítani, ha a szolgáltatásnyújtó az adott év folyamán az adott tagállamban átmeneti vagy alkalmi jellegű szolgáltatást kíván nyújtani. A szolgáltatásnyújtó a nyilatkozatot bármilyen formában megteheti.

(2) Ezenkívül, az első alkalommal történő szolgáltatásnyújtáskor, illetve ha az okiratokban ismertetett helyzetben érdemi változás következett be, a tagállamok megkövetelhetik a következő iratoknak a nyilatkozathoz való csatolását:

a)	a szolgáltatásnyújtó állampolgárságát igazoló okmány;

b)	igazolás arról, hogy a szolgáltatásnyújtó az érintett tevékenységek gyakorlása céljából jogszerűen letelepedett valamely tagállamban, és arról, hogy az igazolás benyújtásakor átmenetileg sincs eltiltva ezeknek a tevékenységeknek a gyakorlásától;

c)	szakmai képesítés megszerzését tanúsító okirat;

d)	az 5. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett esetekben, bármilyen bizonyítási eszköz, amely bizonyítja, hogy a szolgáltatásnyújtó az érintett tevékenységet a megelőző tíz év folyamán legalább két éven keresztül gyakorolta;

e)	a biztonsági szektorban, amennyiben a saját tagállam megköveteli, a szolgáltatásnyújtó és munkatársai biztonsági szempontból releváns helyzetekben való megbízhatóságáról szóló igazolása.

(3) A szolgáltatást a letelepedés szerinti tagállam szakmai címének használata mellett kell nyújtani, amennyiben abban a tagállamban létezik ilyen cím az adott szakmai tevékenységre. Ezt a címet a letelepedés szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek valamelyikén úgy kell feltüntetni, hogy a fogadó tagállam szakmai címével ne lehessen összetéveszteni. Amennyiben a letelepedés szerinti tagállamban nem létezik ilyen szakmai cím, a szolgáltatásnyújtónak előírt képesítését kell feltüntetnie e tagállam hivatalos nyelvén vagy hivatalos nyelveinek valamelyikén. Kivételt képeznek a III. cím III. fejezetében említett esetek, amelyekben a szolgáltatást a fogadó tagállam szakmai címének használata mellett kell nyújtani.

(4) Az első alkalommal történő szolgáltatásnyújtás esetében, ha olyan, közegészségügyi vagy közbiztonsági vonatkozású szabályozott szakmáról van szó, amelyre nem vonatkozik a III. cím III. fejezete szerinti feltétel nélküli elismerés, a fogadó tagállam illetékes hatósága az első szolgáltatásnyújtás előtt ellenőrizheti a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítéseit. Ez az előzetes ellenőrzés csak akkor lehetséges, ha annak célja az, hogy megakadályozza a szolgáltatás igénybevevője egészségének, illetve biztonságának a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítésének hiánya miatti súlyos károsodását, illetve sérelmét, és ha az ellenőrzés nem lépi túl a céljának eléréséhez szükséges mértéket.

Legkésőbb a nyilatkozat és a csatolt iratok beérkezését követő egy hónapon belül az illetékes hatóság igyekszik közölni a szolgáltatásnyújtóval vagy a képesítése ellenőrzésének mellőzéséről szóló határozatát, vagy az ellenőrzés eredményét. Amennyiben olyan nehézség merül fel, amely késedelmet okozna, az illetékes hatóság a szolgáltatásnyújtót az első hónapon belül értesíti a késedelem okáról és a határozat meghozatalának várható időpontjáról; a határozatot a teljes dokumentáció beérkezésétől számított második hónapon belül meg kell hozni.

Amennyiben lényeges eltérés van a szolgáltatásnyújtó szakmai képesítése és a fogadó tagállamban megkövetelt képzés között, és ez az eltérés olyan mértékű, hogy az veszélyt jelent a közegészségre vagy a közbiztonságra, a fogadó tagállamnak lehetőséget kell adnia a szolgáltatásnyújtónak arra, hogy — különösen alkalmassági vizsga letételével — bizonyítsa, hogy megszerezte a hiányzó ismereteket vagy szaktudást. A szolgáltatás nyújtását az előző albekezdéssel összhangban hozott határozat keltétől számított egy hónapon belül minden esetben lehetővé kell tenni.

Amennyiben az illetékes hatóság az előző albekezdésekben rögzített határidőkön belül nem reagál, a szolgáltatásnyújtást meg lehet kezdeni.

Ha a képesítéseket e bekezdés alapján ellenőrizték, a szolgáltatást a fogadó tagállam szakmai címének használata mellett kell nyújtani.

8. cikk

Közigazgatási együttműködés

(1) A fogadó tagállam illetékes hatóságai megkereshetik a letelepedés szerinti tagállam illetékes hatóságait minden egyes szolgáltatásnyújtás esetében, hogy adjanak tájékoztatást a szolgáltatásnyújtó letelepedésének jogszerűségére és helyes magaviseletére vonatkozóan, valamint arra vonatkozóan, hogy nem szabtak ki vele szemben szakmai jellegű fegyelmi vagy büntetőszankciót. A letelepedés szerinti tagállam illetékes hatóságai ezt a tájékoztatást az 56. cikk rendelkezéseivel összhangban adják.

(2) Az illetékes hatóságok biztosítják minden olyan információ cseréjét, amely a szolgáltatás igénybevevőjének a szolgáltatásnyújtó ellen benyújtott panaszai elbírálásához szükséges. A szolgáltatás igénybevevőjével a panasz elbírálásának eredményét közölni kell.

9. cikk

A szolgáltatás igénybevevőinek tájékoztatása

Ha a szolgáltatásnyújtás a letelepedés szerinti tagállam szakmai címének használata mellett vagy a szolgáltatásnyújtó előírt képesítésének feltüntetése mellett történik, a közösségi jogban foglalt egyéb tájékoztatási követelmények teljesítésén kívül a fogadó tagállam illetékes hatóságai megkövetelhetik a szolgáltatásnyújtótól, hogy a szolgáltatás igénybevevőjének a következő adatok bármelyikét vagy összességét megadja:

a)	ha a szolgáltatásnyújtó szerepel valamilyen cégnyilvántartásban vagy hasonló nyilvános jegyzékben, annak a nyilvántartásnak a neve, amelybe bejegyezték, a bejegyzés száma, vagy az adott nyilvántartásban szereplő, egyenértékű azonosító;

b)	ha a tevékenység a letelepedés szerinti tagállamban engedélyköteles, az illetékes felügyeleti hatóság neve és címe;

c)	olyan szakmai szövetség vagy hasonló testület, amely a szolgáltatásnyújtót nyilvántartásba vette;

d)	a szakmai cím, vagy ha nincs ilyen cím, a szolgáltatásnyújtó előírt képesítése és az a tagállam, ahol azt megszerezte;

ha a szolgáltatásnyújtó HÉA-köteles tevékenységet folytat, a tagállamok forgalmi adóra vonatkozó jogszabályainak összehangolásáról — közös hozzáadottértékadó-rendszer: egységes adóalap-megállapításról szóló, 1977. május 17-i 77/388/EGK hatodik tanácsi irányelv (23) 22. cikkének (1) bekezdésében említett HÉA-azonosítószám;

f)	a biztosítási fedezet, vagy a szakmai felelősséggel kapcsolatos egyéb egyéni vagy kollektív védelem formájával kapcsolatos adatok.

III. CÍM

A LETELEPEDÉS SZABADSÁGA

I. FEJEZET

A képzés elvégzését tanúsító okiratok elismerésének általános rendszere

10. cikk

Hatály

Ezt a fejezetet minden olyan szakmára alkalmazni kell, amely nem e cím II. és III. fejezetének hatálya alá tartozik, továbbá azon következő esetekben, amikor a kérelmező, különleges és kivételes okok miatt nem felel meg az említett fejezetekben megállapított feltételeknek:

a)	a IV. mellékletben felsorolt tevékenységek tekintetében akkor, ha a migráns nem felel meg a 17., a 18. és a 19. cikkben megszabott követelményeknek;

általános orvosok, szakorvosok, általános ápolók, fogorvosok, fogszakorvosok, állatorvosok, szülésznők, gyógyszerészek és építészmérnökök tekintetében akkor, ha a migráns nem felel meg a tényleges és jogszerű szakmai gyakorlatra vonatkozóan a 23., a 27., a 33., a 37., a 39., a 43. és a 49. cikkben említett követelményeknek;

c)	építészmérnökök tekintetében akkor, ha a migráns olyan, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik, amelyet nem sorol fel az V. melléklet 5.7. pontja;

a 21. cikk (1) bekezdésének, valamint a 23. és a 27. cikknek a sérelme nélkül, azon orvosok, ápolók, fogorvosok, állatorvosok, szülésznők, gyógyszerészek és építészmérnökök tekintetében, akik olyan előírt szakosított képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek, amelynek kibocsátására az V. melléklet 5.1.1., 5.2.2., 5.3.2., 5.4.2., 5.5.2., 5.6.2. és 5.7.1. pontjában felsorolt valamely cím megszerzéséhez vezető képzést követően kerül sor, és ezekben az esetekben is kizárólag a szóban forgó szakosodás elismerése céljából;

olyan általános ápolók és szakápolók tekintetében, akik olyan előírt szakosított képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek, amelynek kibocsátására az V. melléklet 5.2.2. pontjában felsorolt valamely cím megszerzéséhez vezető képzést követően kerül sor, akkor, ha a migráns ezt az okiratot egy olyan másik tagállamban kívánja elismertetni, ahol az érintett szakmai tevékenységeket általános ápolói képzésben nem részesült szakápolók végzik;

általános ápolói képzésben nem részesült szakápolók tekintetében akkor, ha a migráns ezt az okiratot egy olyan másik tagállamban kívánja elismertetni, ahol az érintett szakmai tevékenységeket általános ápolók, általános ápolói képzésben nem részesült szakápolók, vagy olyan szakápolók végzik, akik olyan előírt szakosított képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek, amelynek kibocsátására az V. melléklet 5.2.2. pontjában felsorolt címek megszerzéséhez vezető képzést követően kerül sor;

g)	azon migránsok esetében, akik megfelelnek a 3. cikk (3) bekezdésében foglalt követelményeknek.

11. cikk

Képesítési szintek

A 13. cikk alkalmazásában a szakmai képesítések az alábbiakban meghatározott szintek szerint csoportosíthatók:

olyan képzettségi tanúsítvány, amelyet a saját tagállamnak az e tagállam törvényi, rendeleti, vagy közigazgatási rendelkezései alapján kijelölt illetékes hatósága bocsátott ki, a következők alapján:

olyan képzés, amelyre a b), c), d) vagy e) pont szerinti bizonyítvány vagy oklevél nem vonatkozik, vagy előzetes képzés nélküli meghatározott vizsga, vagy a szakmának valamely tagállamban három egymást követő éven át teljes munkaidőben történő gyakorlása, vagy ezzel azonos időtartamban az előző tíz év folyamán részmunkaidőben történő gyakorlása, vagy

ii.	általános vagy középiskolai végzettség, amely a bizonyítvány birtokosának általános műveltségét igazolja.

olyan bizonyítvány, amely olyan középfokú képzés sikeres elvégzését igazolja, amely

i.	vagy általános jellegű, és azt a c) pontban említettektől eltérő tanulmányok vagy szakmai képzés, és/vagy az e tanulmányok mellett megkövetelt próbaidős vagy szakmai gyakorlat egészítik ki;

ii.	vagy műszaki, illetve szakmai jellegű, és azt adott esetben az i. alpontban említett tanulmányok vagy szakmai képzés, és/vagy az e képzés mellett megkövetelt próbaidős vagy szakmai gyakorlat egészítik ki;

olyan oklevél, amely a következők sikeres elvégzését igazolja:

vagy a d) és az e) pontban említettől eltérő, legalább egyéves, vagy azzal egyenértékű időtartamú, részidős középfokú végzettségre épülő képzés, amely megkezdésének egyik feltétele főszabály szerint a középfokú tanulmányok egyetemi vagy felsőoktatási továbbtanulásra jogosító sikeres elvégzése, vagy ezzel egyenértékű, a középfokú iskolai képzés második ciklusának befejezése, valamint az e középfokú végzettségre épülő képzés mellett adott esetben megkövetelt szakmai képzés;

ii.

vagy, szabályozott szakma esetében, az i. alpont szerinti képzési szinttel azonos szintű, a II. mellékletben szereplő speciális rendszerű képzés, amely hasonló szakmai színvonalat biztosít, és a hallgatót feladatkörök és funkciók hasonló szintjére készíti fel. A II. mellékletben szereplő listát az 58. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet módosítani az előző mondatban foglalt követelményeknek megfelelő képzés figyelembevétele céljából;

olyan oklevél, amely középfokú végzettségre épülő, legalább három-, de legfeljebb négyéves vagy azzal egyenértékű időtartamú, részidős, egyetemen, vagy felsőoktatási intézményben, vagy más, azonos képzési szintet nyújtó egyéb intézményben folytatott képzés sikeres elvégzését, valamint az e középfokú végzettségre épülő képzés mellett adott esetben megkövetelt szakmai képzés sikeres elvégzését igazolja;

olyan oklevél, amely igazolja, hogy tulajdonosa négy évnél hosszabb, vagy annak megfelelő időtartamú részidős felsőfokú képzést valamely egyetemen vagy más felsőoktatási intézményben vagy azonos szintű más intézményben sikeresen elvégzett, és adott esetben azt, hogy a felsőfokú képzés mellett előírt szakmai gyakorlatot sikeresen elvégezte.

12. cikk

A képesítések egyenlő kezelése

A valamely tagállam illetékes hatósága által kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot vagy okirategyüttest, amely egy képzésnek a Közösségben való sikeres elvégzését igazolja, és amelyet az adott tagállam azonos szintűnek ismer el és amely birtokosának ugyanazokat a jogokat biztosítja a szakma gyakorlásának megkezdése vagy gyakorlása tekintetében, vagy az érintett szakma gyakorlására készíti fel, az előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat 11. cikkben szereplő típusaként kell kezelni, a szóban forgó szintet tekintve is.

Minden olyan szakmai képesítést, amely bár nem felel meg a saját tagállam hatályos törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseiben egy adott szakma gyakorlásának megkezdésére, illetve gyakorlására vonatkozóan előírt követelményeknek, de a képesítés birtokosára e rendelkezések erejénél fogva szerzett jogokat ruház, az első bekezdésben meghatározott feltételekkel azonos módon az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratként kell kezelni. Ez különösképpen akkor alkalmazandó, ha a saját tagállam megemeli valamely szakma elkezdéséhez, annak gyakorlásához szükséges képzés szintjét, és ha valaki számára, aki korábban már részt vett olyan képzésben, amely nem felel meg az új szakképesítési elvárásoknak, a nemzeti jogalkotási, szabályozó vagy közigazgatási rendelkezések erejénél fogva szerzett jogok előnyt biztosítanak; ilyen esetben a 13. cikk alkalmazása érdekében a korábbi képzést a fogadó tagállam, mint az új képzésnek megfelelőt fogadja el.

13. cikk

Az elismerés feltételei

(1) Ha egy szabályozott szakma gyakorlásának megkezdését vagy gyakorlását a fogadó tagállam meghatározott szakmai képesítés megszerzéséhez köti, ennek a tagállamnak az illetékes hatósága a tagállam saját állampolgáraira alkalmazottakkal azonos feltételek mellett köteles engedélyezni az adott szakma gyakorlásának megkezdését és gyakorlását olyan kérelmezők számára, akik olyan képzettségi tanúsítvánnyal vagy előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek, amelyet egy másik tagállam követel meg ahhoz, hogy területén az adott szakma gyakorlását megkezdhessék, illetve az adott szakmát gyakorolhassák.

A képzettségi tanúsítványnak, illetve az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratnak a következő feltételeket kell kielégítenie:

a)	valamely tagállamnak az e tagállam törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseivel összhangban kijelölt illetékes hatósága bocsátotta ki;

b)	a fogadó tagállamban megkövetelt, a 11. cikkben leírt szakmai képesítési szintet közvetlenül megelőző alacsonyabb képesítési szinttel legalább egyenértékű szakmai képesítési szintet tanúsít.

(2) A szakma (1) bekezdésben leírt gyakorlásának megkezdését és gyakorlását azon kérelmező számára is engedélyezni kell, aki az ugyanazon bekezdésben említett szakmát a megelőző tíz év folyamán két éven keresztül teljes munkaidőben gyakorolta egy, az adott szakmát nem szabályozó másik tagállamban, feltéve hogy egy vagy több képzettségi tanúsítvánnyal vagy előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik.

A képzettségi tanúsítványnak, illetve az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratnak a következő feltételeket kell kielégítenie:

a)	valamely tagállamnak az e tagállam törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseivel összhangban kijelölt illetékes hatósága bocsátotta ki;

b)	a fogadó tagállamban megkövetelt, a 11. cikkben leírt szakmai képesítési szintet közvetlenül megelőző alacsonyabb képesítési szinttel legalább egyenértékű szakmai képesítési szintet tanúsít;

c)	tanúsítja, hogy a birtokosa felkészült a szóban forgó szakma gyakorlására.

Az első albekezdésben említett kétéves szakmai tapasztalat nem szükséges azonban, ha a kérelmező képesítéseit tanúsító dokumentumok a 3. cikk (1) bekezdésének e) pontja értelmében a 11. cikk b), c), d) vagy e) pontjában meghatározott képesítési szintek szabályozott szakképzést igazolnak. A III. mellékletben felsorolt szabályozott képzési formákat a 11. cikk c) pontjában leírt szinten kell ilyen szabályozott képzésnek tekinteni. A III. mellékletben szereplő listát az 58. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet módosítani a hasonló szakmai színvonalat biztosító, és a hallgatót hasonló szintű feladatkörökre és funkciókra felkészítő szabályozott képzés figyelembevétele céljából.

(3) E cikk (1) bekezdésének b) pontjától és a (2) bekezdésének b) pontjától eltérve a fogadó tagállam lehetővé teszi a szabályozott szakma megkezdését és gyakorlását olyan esetekben, ha a területén az adott szakma gyakorlásának megkezdése olyan képesítéshez kötött, amely a 11. cikk c) pontjában említett négy évet meghaladó időtartamú felsőfokú vagy egyetemi képzés sikeres elvégzését igazolja.

14. cikk

Kompenzációs intézkedések

(1) A 13. cikk nem zárja ki azt, hogy a fogadó tagállam megkövetelje a kérelmezőtől maximum 3 éves alkalmazkodási időszak letöltését vagy alkalmassági vizsga letételét, ha:

a)	annak a képzésnek az időtartama, amelynek elvégzéséről a 13. cikk (1) vagy (2) bekezdése értelmében okirattal rendelkezik, legalább egy évvel rövidebb, mint amelyet a fogadó tagállam megkövetel;

b)	az általa elvégzett képzés a fogadó tagállam által megkövetelt, az előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat tárgyát képező tantárgyaktól lényegesen eltérő tantárgyakat foglal magában;

a fogadó tagállamban a szabályozott szakma egy vagy több olyan szabályozott szakmai tevékenységet foglal magában, amely a kérelmező saját tagállamában a 4. cikk (2) bekezdése értelmében ennek megfelelő szakmában nem létezik, és ez az eltérés a fogadó tagállamban megkövetelt olyan meghatározott képzésben nyilvánul meg, amely a kérelmező képzettségi tanúsítványának vagy előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratának tárgyát képező tantárgyaktól lényegesen eltérő tantárgyakat foglal magában.

(2) Ha a fogadó tagállam él az (1) bekezdésben foglalt lehetőséggel, fel kell ajánlania a kérelmezőnek az alkalmazkodási időszak és az alkalmassági vizsga közötti választás lehetőségét.

Ha egy tagállam egy adott szakma tekintetében úgy ítéli meg, hogy el kell térnie attól az előző albekezdésben foglalt követelménytől, amely szerint felajánlja a kérelmezőnek az alkalmazkodási időszak és az alkalmassági vizsga közötti választás lehetőségét, erről előre tájékoztatnia kell a többi tagállamot és a Bizottságot, és az eltérést kellőképpen indokolnia kell.

Ha az összes szükséges információ megszerzését követően a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a második albekezdésben említett eltérés nem helyénvaló, vagy nincs összhangban a közösségi joggal, három hónapon belül felkéri az érintett tagállamot arra, hogy tartózkodjon a tervezett intézkedés megtételétől. Amennyiben a Bizottság a fent említett határidőn belül nem ad választ, az eltérést alkalmazni lehet.

(3) A kérelmező választási jogának a (2) bekezdésben megállapított elvétől eltérve, olyan szakmák esetében, amelyek gyakorlásához a nemzeti jog pontos ismerete szükséges, és amelyek tekintetében a nemzeti jogi tanácsadás és/vagy segítségnyújtás a szakmai tevékenység alapvető és állandó eleme, a fogadó tagállam maga választhat az alkalmazkodási időszak és az alkalmassági vizsga között.

Ugyanez vonatkozik a 10. cikk b) és c) pontjában foglalt esetekre, a 10. cikk d) pontjában foglalt esetekre az orvosok és fogorvosok tekintetében, illetve a 10. cikk f) pontjában foglalt esetekre akkor, ha a migráns egy olyan másik tagállamban kéri az elismerést, ahol az érintett szakmai tevékenységeket általános ápolók, vagy pedig olyan szakápolók végzik, akik olyan előírt szakosított képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek, amelynek kibocsátására az V. melléklet 5.2.2. pontjában felsorolt címek megszerzéséhez vezető képzést követően kerül sor, továbbá a 10. cikk g) pontjában foglalt esetekre.

A 10. cikk a) pontjában foglalt esetekben a fogadó tagállam alkalmazkodási időszak letöltését vagy alkalmassági vizsga letételét követelheti meg, ha a migráns önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként olyan szakmai tevékenységeket kíván gyakorolni, amelyekhez szükséges a hatályos különös nemzeti szabályok ismerete és alkalmazása, feltéve hogy e szabályok ismeretét és alkalmazását a fogadó tagállam illetékes hatóságai az ilyen tevékenységek gyakorlásának megkezdéséhez a tagállam saját állampolgáraitól is megkövetelik.

(4) Az (1) bekezdés b) és c) pontja alkalmazásában, a „lényegesen eltérő tantárgyak” olyan tantárgyak, amelyek ismerete a szakma gyakorlásához feltétlenül szükséges, és amelyek tekintetében a migráns által végzett képzés jelentős eltéréseket mutat a fogadó tagállamban megkövetelt képzéstől időtartam vagy tartalom vonatkozásában.

(5) Az (1) bekezdés alkalmazásánál kellő tekintettel kell lenni az arányosság elvére. Különösen, ha a fogadó tagállam alkalmazkodási időszak letöltését vagy alkalmassági vizsga letételét kívánja megkövetelni a kérelmezőtől, előbb meg kell győződnie arról, hogy a kérelmező által valamely tagállambeli vagy harmadik országbeli szakmai tapasztalata során szerzett ismeretek olyan jellegűek-e, hogy teljesen vagy részben áthidalják a (4) bekezdésben említett lényeges eltérést.

15. cikk

A kompenzációs intézkedések mellőzése közös követelményrendszerek alapján

(1) E cikk alkalmazásában, a „közös követelményrendszer” olyan szakmai képesítési kritériumok egy csoportja, amelyek alkalmasak azoknak a lényeges eltéréseknek az ellensúlyozására, amelyeket egy adott szakma tekintetében a különböző tagállamokban létező képzési követelmények között állapítottak meg. Ezeket a lényeges eltéréseket úgy kell megállapítani, hogy legalább a tagállamok kétharmadában — köztük az adott szakmát szabályozó valamennyi tagállamban — össze kell hasonlítani a képzés időtartamát és tartalmát. A képzések tartalmi eltérései a szakmai tevékenységek tárgyának lényeges eltéréseiből eredhetnek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott közös platformot a tagállamok vagy a nemzeti és európai szinten reprezentatív szakmai szövetségek vagy szervezetek terjeszthetnek be a Bizottsághoz. Ha a Bizottságnak a tagállamokkal történt konzultációt követően az a véleménye, hogy a közös platformtervezet a szakképesítések kölcsönös elismerését előmozdítja, az 58. cikk (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, azok alkalmazása céljából intézkedéstervezetet terjeszthet elő.

(3) Amennyiben a kérelmező szakmai képesítése megfelel a (2) bekezdéssel összhangban elfogadott intézkedésben megállapított kritériumoknak, a fogadó tagállam mellőzi a 14. cikk szerinti kompenzációs intézkedések alkalmazását.

(4) Az (1)—(3) bekezdések nem érintik a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy eldöntsék, hogy területükön az egyes szakmák gyakorlásához milyen képesítéseket követelnek meg, valamint, hogy döntsenek az oktatási és szakmai képzési rendszerük tartalmi elemeiről és szervezetéről.

(5) Amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy egy, a (2) bekezdéssel összhangban elfogadott intézkedésben megállapított kritériumok már nem nyújtanak megfelelő biztosítékot a szakmai képesítés tekintetében, erről megfelelően tájékoztatja a Bizottságot, amely szükség szerint az 58. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban intézkedéstervezetet terjeszt elő.

(6) A Bizottság 2010. október 20-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamenthez és a Tanácshoz e cikk alkalmazásáról, és szükség szerint megfelelő javaslatot tesz e cikk módosítására.

II. FEJEZET

A szakmai tapasztalat elismerése

16. cikk

A szakmai tapasztalatra vonatkozó követelmények

Ha egy tagállamban a IV. mellékletben felsorolt valamely tevékenység megkezdését vagy végzését általános, kereskedelmi vagy szakmai ismeretek és alkalmasság esetén engedélyezik, az érintett tagállam az ilyen ismeretek és alkalmasság elegendő bizonyítékaként fogadja el a tevékenységnek egy másik tagállamban való korábbi végzését. Ennek feltétele, hogy a tevékenység végzése a 17., a 18. és a 19. cikkel összhangban történt.

17. cikk

A IV. melléklet I. jegyzékében említett tevékenységek

(1) A IV. melléklet I. jegyzékében említett tevékenységek végzésének megkövetelt időtartama:

a)	hat egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként; vagy

három egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként, abban az esetben, ha a jogosult igazolja, hogy a kérdéses tevékenység tekintetében korábban legalább hároméves képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol; vagy

négy egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként, abban az esetben, ha a jogosult igazolni tudja, hogy a kérdéses tevékenység tekintetében korábban legalább kétéves képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol; vagy

d)	három egymást követő év önálló vállalkozóként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy azt megelőzően legalább öt éven keresztül a szóban forgó tevékenységet munkavállalóként végezte; vagy

öt egymást követő év, vezető beosztásban, amelyből a jogosult legalább három évet technikai jellegű feladatokkal és a vállalkozás legalább egy osztályáért való felelősséggel együtt járó beosztásban töltött el, ha igazolni tudja, hogy korábban a kérdéses tevékenységet illetően legalább hároméves képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol.

(2) Az a) és a d) pontban említett esetben feltétel, hogy a tevékenység végzése a hiánytalan kérelemnek az érintett személy által az 56. cikkben említett illetékes hatósághoz történő benyújtását megelőző 10 évnél nem régebben fejeződött be.

(3) Az (1) bekezdés e) pontja nem alkalmazható az ISIC-nómenklatúra korábbi 855. csoportjába tartozó, fodrászatokban végzett tevékenységekre.

18. cikk

A IV. melléklet II. jegyzékében említett tevékenységek

(1) A IV. melléklet II. jegyzékében említett tevékenységek végzésének megkövetelt időtartama:

a)	öt egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként; vagy

három egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként, ha a jogosult igazolja, hogy korábban a kérdéses tevékenységet illetően legalább hároméves képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol; vagy

négy egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy korábban a kérdéses tevékenységet illetően legalább kétéves képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol; vagy

d)	három egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy azt megelőzően legalább öt éven keresztül a kérdéses tevékenységet munkavállalóként végezte; vagy

e)	öt egymást követő év munkavállalóként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy korábban a kérdéses tevékenységet illetően legalább hároméves képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol; vagy

f)	hat egymást követő év munkavállalóként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy korábban a kérdéses tevékenységet illetően legalább kétéves képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol.

(2) Az a) és a c) pontban említett esetben feltétel, hogy a tevékenység végzése a hiánytalan kérelemnek az érintett személy által az 56. cikkben említett illetékes hatósághoz történő benyújtását megelőző 10 évnél nem régebben fejeződött be.

19. cikk

A IV. melléklet III. jegyzékében említett tevékenységek

(1) A IV. melléklet III. jegyzékében említett tevékenységek végzésének megkövetelt időtartama:

a)	három egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként; vagy

két egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy korábban a kérdéses tevékenységet illetően képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol; vagy

c)	két egymást követő év önálló vállalkozóként vagy vállalkozás vezetőjeként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy azt megelőzően legalább három éven keresztül a kérdéses tevékenységet munkavállalóként végezte; vagy

d)	három egymást követő év munkavállalóként, ha a jogosult igazolni tudja, hogy korábban a kérdéses tevékenységet illetően képzésben részesült, amelyet a tagállam által elismert vagy egy illetékes szakmai szervezet által teljes érvényűnek tekintett bizonyítvány igazol.

20. cikk

A IV. mellékletben szereplő tevékenységek jegyzékeinek módosítása

A IV. mellékletben felsorolt azon tevékenységek jegyzékei, amelyek tekintetében a szakmai tapasztalat elismerésére a 16. cikk szerint kerül sor, az 58. cikk (2) bekezdésben említett eljárással összhangban módosíthatók a nómenklatúra naprakésszé tétele vagy egyértelművé tétele céljából, feltéve, hogy ez nem jelenti az egyes kategóriákba sorolt tevékenységek változását.

III. FEJEZET

A képzési minimumkövetelmények összehangolása alapján történő elismerés

1. szakasz

Általános rendelkezések

21. cikk

A feltétel nélküli elismerés elve

(1) Minden tagállam elismeri azokat az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.6.2., illetve 5.7.1. pontjában szereplő, általános orvosi és szakorvosi szakmai tevékenységek megkezdésére jogosító orvosi, általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, gyógyszerészi, illetve építészmérnöki, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyek megfelelnek a 24., 25., 31., 34., 35., 38., 44., illetve 46. cikkben foglalt képzési minimumkövetelményeknek, és a szakmai tevékenységek gyakorlásának megkezdése és gyakorlása céljából ezeket az okiratokat a saját területén ugyanolyan hatályúnak tekinti, mint az előírt képesítések megszerzését tanúsító, általa kibocsátott okiratokat.

Az ilyen, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot a tagállam illetékes szerveinek kell kibocsátania, és ahhoz szükség szerint az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.6.2., illetve 5.7.1. pontjában említett igazolást kell csatolni.

Az első és a második albekezdés rendelkezései nem érintik a 23., 27., 33., 37., 39. és 49. cikkben említett szerzett jogokat.

(2) Minden tagállam, a háziorvosi praxisnak az adott tagállam szociális biztonsági rendszere keretében való gyakorlása céljából elismeri azokat az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyek az V. melléklet 5.1.4. pontjában szerepelnek, és amelyeket valamely tagállam állampolgára számára más tagállam bocsátott ki a 28. cikkben megállapított képzési minimumkövetelményekkel összhangban.

Az előző albekezdés rendelkezései nem érintik a 30. cikkben említett szerzett jogokat.

(3) Minden tagállam elismeri azokat a tagállami állampolgárok részére más tagállamok által kibocsátott és az V. melléklet 5.5.2. pontjában szereplő, előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyek megfelelnek a 40. cikkben említett képzési minimumkövetelményeknek és a 41. cikkben meghatározott kritériumoknak, továbbá a szakmai tevékenységek megkezdése és gyakorlása céljából ezeket az okiratokat a saját területén ugyanolyan hatályúnak tekinti, mint az előírt képesítések megszerzését tanúsító, általa kibocsátott okiratokat. Ez a rendelkezés nem érinti a 23. és a 43. cikkben említett szerzett jogokat.

(4) A tagállamok nem kötelesek az V. melléklet 5.6.2. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat figyelembe venni új, közforgalmú gyógyszertárak megnyitása esetében. E bekezdés alkalmazásában a három évnél rövidebb ideje működő gyógyszertárakat is új gyógyszertáraknak kell tekinteni.

(5) Az V. melléklet 5.7.1. pontjában szereplő, előírt építészmérnöki képesítés megszerzését tanúsító okirat, amelyet az (1) bekezdés értelmében feltétel nélkül el kell ismerni, olyan képzés elvégzését igazolja, amely legkorábban az ugyanazon mellékletben említett referencia-tanév folyamán kezdődött.

(6) Az orvosi, általános ápolói, fogorvosi, állatorvosi, szülésznői, illetve gyógyszerészi szakmai tevékenységek gyakorlásának megkezdését és gyakorlását minden tagállam az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.1.4., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2. és 5.6.2. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirathoz köti, amely tanúsítja, hogy az érintett személy a képzése során megszerezte a 24. cikk (3) bekezdésében, a 31. cikk (6) bekezdésében, a 34. cikk (3) bekezdésében, a 38. cikk (3) bekezdésében, a 40. cikk (3) bekezdésében, illetve a 44. cikk (3) bekezdésében említett ismereteket és készségeket.

A 24. cikk (3) bekezdésében, a 31. cikk (6) bekezdésében, a 34. cikk (3) bekezdésében, a 38. cikk (3) bekezdésében, a 40. cikk (3) bekezdésében és a 44. cikk (3) bekezdésében említett ismeretek és készségek körét az 58. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazítása végett módosítani.

Az ilyen naprakésszé tétel egy tagállamban sem vonhatja maga után azon meglévő jogszabályi alapelvek módosítását, amelyek a képzés tekintetében a szakmák szerkezetére, valamint amelyek a szakma gyakorlásának természetes személyek általi megkezdésére vonatkoznak.

(7) Minden tagállam közli a Bizottsággal azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyeket az előírt képesítések megszerzését tanúsító okiratoknak az e fejezet hatálya alá tartozó területen történő kibocsátását illetően fogad el. Továbbá, a 8. szakaszban említett terület előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratai esetében ezt az értesítést a többi tagállamhoz kell intézni.

A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában megfelelő közleményt tesz közzé, amely tartalmazza az előírt képesítések megszerzését tanúsító okiratoknak a tagállamok által elfogadott címeit, adott esetben az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot kibocsátó szerv megnevezését, az okiratot kísérő igazolás megnevezését, és az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.1.4., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2., 5.6.2., illetve 5.7.1. pontjában említett, az előbbieknek megfelelő szakmai címeket.

22. cikk

A képzésre vonatkozó közös rendelkezések

A 24., 25., 28., 31., 34., 35., 38., 40., 44. és 46. cikkben említett képzés tekintetében:

a)	a tagállamok az illetékes hatóságok által megállapított feltételek mellett engedélyezhetik a nem nappali képzést; ezek a hatóságok biztosítják, hogy az ilyen képzés teljes időtartama, szintje és minősége ne maradjon el a folyamatos nappali képzéséhez képest;

b)	az egyes tagállamokra jellemző eljárásokkal összhangban, a szakmai továbbképzés biztosítja, hogy azok, akik tanulmányaikat befejezték, a biztonságos és tényleges gyakorlat fenntartásához szükséges mértékben lépést tudjanak tartani a szakmai haladással.

23. cikk

Szerzett jogok

(1) Az érintett szakmák tekintetében szerzett meghatározott jogok sérelme nélkül, amennyiben tagállami állampolgárok birtokában lévő, általános orvosi és szakorvosi szakmai tevékenység megkezdésére jogosító orvosi, továbbá általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok nem felelnek meg a 24., 25., 31., 34., 35., 38., 40. és 44. cikkben említett valamennyi képzési követelménynek, minden tagállam elegendő bizonyítékként ismeri el a tagállamok által kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot annyiban, amennyiben az az okirat az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2. és 5.6.2. pontjában megállapított referenciaidőpont előtt megkezdett képzés sikeres elvégzését tanúsítja, és amennyiben az okirathoz egy olyan igazolást csatoltak, amely szerint annak birtokosa a szóban forgó tevékenységet az igazolás kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolta.

(2) Ugyanezek a rendelkezések vonatkoznak a volt Német Demokratikus Köztársaság területén megszerzett, általános orvosi és szakorvosi szakmai tevékenység megkezdésére jogosító orvosi, általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokra, akkor is, ha nem felelnek meg a 24., 25., 31., 34., 35., 38., 40. és 44. cikkben említett valamennyi képzési minimumkövetelménynek, ha az ilyen okirat igazolja annak a képzésnek a sikeres elvégzését, amelyet az alábbi időpontot megelőzően kezdtek meg:

a)	1990. október 3-a az általános orvosok, általános ápolók, általános fogorvosok, fogszakorvosok, állatorvosok, szülésznők és gyógyszerészek esetében, valamint

b)	1992. április 3-a a szakorvosok esetében.

Az első albekezdésben említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat a birtokosát feljogosítja arra, hogy a szakmai tevékenységet Németország egész területén ugyanolyan feltételek mellett gyakorolja, mint amilyen feltételek mellett a tevékenység az illetékes német hatóságok által kibocsátott, az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2. és 5.6.2. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat alapján gyakorolható.

(3) A 37. cikk (1) bekezdése rendelkezéseinek sérelme nélkül, minden tagállam elismeri azokat a tagállami állampolgárok birtokában lévő, általános orvosi és szakorvosi szakmai tevékenység megkezdésére feljogosító, továbbá általános ápolói, állatorvosi, szülésznői, gyógyszerészi és építészmérnöki előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket a volt Csehszlovákia bocsátott ki, vagy amelyek esetében az érintettek a képzést — a Cseh Köztársaság és Szlovákia esetében — 1993. január 1-je előtt kezdték meg, amennyiben a fent említett két tagállam bármelyikének hatóságai tanúsítják, hogy az előírt képesítés megszerzését tanúsító, kérdéses okirat — az általános orvosi és szakorvosi, általános ápolói, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi szakmai tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a 45. cikk (2) bekezdésében említett tevékenységek vonatkozásában, az építészmérnöki szakmai tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a 48. cikkben említett tevékenységek vonatkozásában, valamint az e tevékenységek gyakorlása tekintetében — területükön jogilag ugyanúgy érvényes, mint az általuk kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat, illetve, az építészmérnökök tekintetében a VI. melléklet 6. pontjában e két tagállamra vonatkozóan megjelölt, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat.

Az ilyen tanúsítványhoz csatolni kell az ugyanazon hatóságok által kibocsátott igazolást, amely igazolja, hogy ezek a személyek a kérdéses tevékenységet területükön az igazolás keltét megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolták.

(4) Minden tagállam elismeri azokat a tagállami állampolgárok birtokában lévő, általános orvosi és szakorvosi szakmai tevékenység megkezdésére feljogosító, továbbá általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői, gyógyszerészi és építészmérnöki előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket a volt Szovjetunió bocsátott ki, vagy amelyek esetében az érintettek a képzést

a)	Észtország esetében 1991. augusztus 20-a előtt;

b)	Lettország esetében 1991. augusztus 21-e előtt;

c)	Litvánia esetében 1990. március 11-e előtt

kezdték meg, amennyiben a fent említett három tagállam bármelyikének hatósága tanúsítja, hogy az előírt képesítés megszerzését tanúsító, kérdéses okirat — az általános orvosi és szakorvosi, általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi szakmai tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a 45. cikk (2) bekezdésében említett tevékenységek vonatkozásában, az építészmérnöki szakmai tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a 48. cikkben említett tevékenységek vonatkozásában, valamint az e tevékenységek gyakorlása tekintetében — területükön jogilag ugyanúgy érvényes, mint az általuk kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat, illetve, az építészmérnökök tekintetében a VI. melléklet 6. pontjában e három tagállamra vonatkozóan megjelölt, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat.

Azoknak az előírt állatorvosi képesítés megszerzését tanúsító okiratoknak az esetében, amelyeket a volt Szovjetunió bocsátott ki, vagy amelyek esetében az érintettek a képzést Észtország esetében 1991. augusztus 20-a előtt kezdték meg, az előző albekezdésben említett tanúsítványhoz csatolni kell az észt hatóságok által kibocsátott olyan igazolást, amely szerint ezek a személyek a kérdéses tevékenységet területükön az igazolás keltét megelőző hét év folyamán legalább öt egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolták.

(5) Minden tagállam elismeri azokat a tagállami állampolgárok birtokában lévő, általános orvosi és szakorvosi szakmai tevékenység megkezdésére feljogosító, továbbá általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői, gyógyszerészi és építészmérnöki előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket a volt Jugoszlávia bocsátott ki, vagy amelyek esetében az érintettek a képzést Szlovénia esetében 1991. június 25-e előtt kezdték meg, amennyiben a fent említett tagállam hatóságai tanúsítják, hogy az előírt képesítés megszerzését tanúsító, kérdéses okirat — az általános orvosi és szakorvosi, általános ápolói, fogorvosi, fogszakorvosi, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi szakmai tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a 45. cikk (2) bekezdésében említett tevékenységek vonatkozásában, az építészmérnöki szakmai tevékenység gyakorlásának megkezdése tekintetében a 48. cikkben említett tevékenységek vonatkozásában, valamint az e tevékenységek gyakorlása tekintetében — területükön jogilag ugyanúgy érvényes, mint az általuk kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat, illetve, az építészmérnökök tekintetében a VI. melléklet 6. pontjában e tagállamra vonatkozóan megjelölt, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat.

Az ilyen tanúsítványhoz csatolni kell az ugyanazon hatóságok által kibocsátott igazolást, amely szerint ezek a személyek a kérdéses tevékenységet területükön az igazolás keltét megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolták.

(6) Azon tagállami állampolgárok esetében, akiknek a birtokában lévő orvosi, általános ápolói, fogorvosi, állatorvosi, szülésznői és gyógyszerészi előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat nem azt a címet tartalmazza, amelyet az adott tagállam vonatkozásában az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.1.3., 5.1.4., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2. és 5.6.2. pontja megad, minden tagállam elegendő bizonyítékként ismeri el az adott tagállam által kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot abban az esetben, ha ahhoz az illetékes hatóságok vagy szervek által kibocsátott igazolást csatoltak.

Az első albekezdésben említett igazolásnak tartalmaznia kell, hogy az előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat a 24., 25., 28., 31., 34., 35., 38., 40., illetve 44. cikknek megfelelő képzés sikeres elvégzését igazolja, valamint, hogy az okiratot az azt kibocsátó tagállam ugyanúgy kezeli, mint azokat a képesítéseket, amelyek címeit az V. melléklet 5.1.1., 5.1.2., 5.1.3., 5.1.4., 5.2.2., 5.3.2., 5.3.3., 5.4.2., 5.5.2. és 5.6.2. pontja tartalmazza.

2. szakasz

Orvosok

24. cikk

Általános orvosi képzés

(1) Az általános orvosi képzésre történő felvétel feltétele a szóban forgó egyetemi tanulmányok megkezdésére jogosító oklevél vagy bizonyítvány megléte.

(2) Az általános orvosi képzésnek összesen legalább hatéves tanulmányi időszakot vagy 5 500 órányi elméleti és gyakorlati képzést kell magában foglalnia, amelyet egyetem nyújt, vagy amelyet egyetem felügyelete alatt nyújtanak.

Azok esetében, akik tanulmányaikat 1972. január 1-je előtt kezdték meg, az első albekezdésben említett képzés hat hónapig tartó, nappali tagozaton végzett, egyetemi szintű és az illetékes hatóságok által felügyelt gyakorlati képzést tartalmazhat.

(3) Az általános orvosi képzésnek garantálnia kell, hogy az érintett személy megszerezte a következő ismereteket és készségeket:

a)	megfelelő ismeretek az orvoslás alapját képező tudományokról, illetve a tudományos módszerek — ideértve a biológiai funkciók mérési elveit — helyes megértése, a tudományosan megalapozott tények értékelésének és az adatok elemzésének képessége;

b)	az egészséges és beteg emberi test felépítésének, funkcióinak és viselkedésének, valamint az emberi egészség, illetve a fizikai és társadalmi környezet közötti kapcsolatnak megfelelő megértése;

c)	a klinikai szakterületek és gyakorlatok megfelelő ismerete, amely egységes képet biztosít az orvos számára a mentális és fizikális betegségekről a betegségmegelőzés, a diagnózis és terápia, illetve az emberi szaporodás szempontjából;

d)	kórházban, megfelelő felügyelet alatt elsajátított klinikai gyakorlat.

25. cikk

Szakorvosi képzés

(1) A szakorvosi képzésre történő felvétel feltétele a 24. cikkben említett képzési program részét képező hatéves tanulmányi időszak befejezése és érvényes lezárása, amelynek során a hallgató elsajátította a megfelelő orvostudományi alapismereteket.

(2) A szakorvosi képzés egyetemen, vagy gyakorló kórházban, vagy adott esetben az illetékes hatóságok vagy szervek által erre a célra engedélyezett egészségügyi intézményben zajló elméleti és gyakorlati képzésből áll.

A tagállamok biztosítják, hogy az V. melléklet 5.1.3. pontjában említett szakorvosi képzések minimális időtartama érje el az ugyanazon pontban előírt időtartamot. A képzés az illetékes hatóságok vagy szervek felügyelete alatt történik. A képzés keretében a szakorvosjelölt személyesen vesz részt az érintett egészségügyi szervezeti egységek tevékenységében és feladataiban.

(3) A képzésre teljes munkaidőben, az illetékes hatóságok által elismert meghatározott intézményekben kerül sor. A képzés magában foglalja a képzést nyújtó osztály orvosi tevékenységeinek teljes körében való részvételt, beleértve az ügyelet ellátását is, oly módon, hogy a szakorvosjelölt, az illetékes hatóságok által megállapított eljárási rendnek megfelelően, a teljes munkahét alatt és az egész év folyamán a szakmai tevékenységét teljes egészében elméleti és gyakorlati képzésére fordítja. Ennek megfelelően, az ilyen beosztásban megfelelő javadalmazás jár.

(4) A tagállamok a szakorvosi képzés elvégzését tanúsító okirat kibocsátását az V. melléklet 5.1.1. pontjában említett, általános orvosi képzés elvégzését tanúsító okirat meglétéhez kötik.

(5) Az V. melléklet 5.1.3. pontjában említett minimális képzési időtartamokat az 58. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazításuk végett módosítani.

26. cikk

A szakorvosi képzés típusai

A szakorvosi előírt képesítés megszerzését tanúsító, 21. cikkben említett okirat az V. melléklet 5.1.2. pontjában említett illetékes hatóságok vagy szervek által kibocsátott olyan okirat, amely az érintett szakorvosi képzés tekintetében megfelel az egyes tagállamokban használatos és az V. melléklet 5.1.3. pontjában említett valamely címnek.

Olyan új orvostudományi szakterületeknek az V. melléklet 5.1.3. pontjába történő felvételéről, amelyek a tagállamok legalább kétötödében megtalálhatók, az 58. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban születhet döntés, ezen irányelvnek a nemzeti jogi szabályozás változásai függvényében történő naprakésszé tétele céljából.

27. cikk

A szakorvosok szerzett jogai

(1) A fogadó tagállam megkövetelheti azoktól a szakorvosoktól, akik nem teljes munkaidejű szakorvosi képzését 1975. június 20-tól hatályos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések szabályozták, és akik szakorvosi képzésüket legkésőbb 1983. december 31-ig kezdték meg, hogy az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratukhoz olyan igazolást csatoljanak, amely szerint a kérdéses tevékenységet az igazolás kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolták.

(2) Azokat a szakorvosi képesítéseket, amelyeket Spanyolország bocsátott ki olyan orvosok részére, akik szakorvosi képzésüket 1995. január 1-je előtt fejezték be, minden tagállam köteles akkor is elismerni, ha a szóban forgó képzés nem felel meg a 25. cikkben előírt képzési minimumkövetelményeknek, feltéve hogy ehhez a képesítéshez olyan, az illetékes spanyol hatóságok által kibocsátott igazolást csatolnak, amely szerint az érintett személy sikerrel tette le azt a meghatározott szakmai ismeretekre vonatkozó vizsgát, amely az 1497/99. sz. királyi rendeletben megállapított, rendkívüli elismerési intézkedések keretében zajlott, annak megvizsgálása céljából, hogy az érintett személy olyan szintű ismeretekkel és készségekkel rendelkezik, amely hasonló azon orvosokéhoz, akik az V. melléklet 5.1.2. és 5.1.3. pontjában Spanyolországra vonatkozóan meghatározott szakorvosi képesítéssel rendelkeznek.

(3) Minden olyan tagállam, amely hatályon kívül helyezte az V. melléklet 5.1.2. és 5.1.3. pontjában említett, előírt szakorvosi képesítés megszerzését tanúsító okiratok kibocsátására vonatkozó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseit, és amely az állampolgárait megillető szerzett jogokra vonatkozó intézkedéseket fogadott el, más tagállamok állampolgárai számára is biztosítja, hogy az ilyen intézkedések kedvezményezettjei legyenek, amennyiben az adott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat kibocsátására azt megelőzően került sor, hogy a fogadó tagállam az érintett szakterületre vonatkozóan az ilyen okiratok kibocsátását megszüntette.

Az említett rendelkezések hatályon kívül helyezésének időpontjait az V. melléklet 5.1.3. pontja tartalmazza.

28. cikk

Háziorvosi szakképzés

(1) A háziorvosi szakképzésre történő felvétel feltétele a 24. cikkben említett képzési program részét képező hatéves tanulmányi időszak befejezése és érvényes lezárása.

(2) A háziorvosi szakképzés, amelynek végén az előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat kibocsátására 2006. január 1-je előtt kerül sor, legalább két évig tartó, teljes munkaidejű képzés. Ha az előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat kibocsátására ezen időpont után kerül sor, a képzésnek legalább három évig tartó, teljes munkaidejű képzésnek kell lennie.

Amennyiben a 24. cikkben említett képzési program olyan gyakorlati képzést is tartalmaz, amelyre egy erre engedéllyel rendelkező, megfelelő háziorvosi felszereléssel és osztályokkal rendelkező kórházban, vagy egy erre engedéllyel rendelkező háziorvos praxisában folytatott gyakorlat részeként, vagy egy erre engedéllyel rendelkező, orvosi alapellátást nyújtó központban kerül sor, ennek a gyakorlati képzésnek a tartamát, de legfeljebb egy évet, be lehet számítani az első albekezdésben a 2006. január 1-jén vagy azt követően kibocsátott bizonyítványokra vonatkozóan előírt időtartamba.

A második albekezdésben foglalt lehetőség csak azon tagállamok számára áll rendelkezésre, amelyekben a háziorvosi szakképzés 2001. január 1-je óta kétéves időtartamú volt.

(3) A háziorvosi szakképzés nappali tagozaton, az illetékes hatóságok vagy szervek felügyelete alatt történik. A képzés inkább gyakorlati, mint elméleti.

A gyakorlati képzésnek egyrészt legalább hat hónapig kell tartania egy erre engedéllyel rendelkező, megfelelő felszereléssel és osztályokkal rendelkező kórházban, másrészt, legalább hat hónapig kell tartania egy erre engedéllyel rendelkező háziorvos praxisában folytatott gyakorlat részeként, vagy egy erre engedéllyel rendelkező, orvosi alapellátást nyújtó központban.

A gyakorlati képzést más, általános orvostudománnyal foglalkozó egészségügyi intézményekkel vagy rendszerekkel együttműködve kell megtartani. A második albekezdésben megállapított minimális időtartamok sérelme nélkül azonban a gyakorlati képzés legfeljebb hat hónapig tarthat az általános orvostudománnyal foglalkozó egyéb, erre engedéllyel rendelkező egészségügyi intézményben vagy rendszerben.

A képzés magában foglalja a hallgató személyes részvételét a vele együtt dolgozók szakmai tevékenységében és felelősségében.

(4) A tagállamok a háziorvosi előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat kibocsátását az V. melléklet 5.1.1. pontjában említett előírt általános orvosi képesítés megszerzését tanúsító okirat meglétéhez kötik.

(5) A tagállamok kibocsáthatnak az V. melléklet 5.1.4. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot olyan orvos részére, aki nem végezte el az e cikkben előírt képzést, de elvégzett egy attól eltérő, kiegészítő képzést, amelyet valamely tagállam illetékes hatósága által kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat igazol. Azonban a hatóságok az okiratot csak akkor bocsáthatják ki, ha az okirat olyan ismereteket tanúsít, amelyek minőségileg egyenértékű szintűek az e cikkben előírt képzés során megszerezhető ismeretekkel.

A tagállamok meghatározzák többek között azt, hogy a kérelmező által már elvégzett kiegészítő képzés és már megszerzett szakmai tapasztalat milyen mértékig léphet az e cikkben előírt képzés helyébe.

A tagállamok csak akkor bocsáthatják ki az V. melléklet 5.1.4. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot, ha a kérelmező legalább hat hónapos, általános orvosi tapasztalatot szerzett az e cikk (3) bekezdésében említett típusú háziorvosi praxis keretében vagy orvosi alapellátást nyújtó központban.

29. cikk

Háziorvosi szakmai tevékenységek gyakorlása

A szerzett jogokra vonatkozó rendelkezésekre is figyelemmel, a háziorvosi tevékenységeknek a nemzeti szociális biztonsági rendszer keretében történő gyakorlását minden tagállam az V. melléklet 5.1.4. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat meglétéhez köti.

A tagállamok a háziorvosi szakképzésben éppen részt vevő személyeket e feltétel teljesítése alól mentesíthetik.

30. cikk

A háziorvosok szerzett jogai

(1) Minden tagállam meghatározza a szerzett jogokat. Azonban szerzett jogként kell megadnia a háziorvosi tevékenységeknek a nemzeti szociális biztonsági rendszere keretében történő gyakorlására vonatkozó jogot — az V. melléklet 5.1.4. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat hiányában is —, minden olyan orvosnak, aki ezt a jogot, az ugyanazon pontban meghatározott referenciaidőponttól, az általános orvosi szakmai tevékenységek gyakorlásának megkezdésére jogosító, az orvosi szakmára alkalmazandó rendelkezések erejénél fogva élvezi, és aki az említett időponttól a tagállam területén letelepedett, valamint a 21. vagy a 23. cikk rendelkezéseinek hatálya alá tartozik.

Minden tagállam illetékes hatósága, kérelemre, az első albekezdés szerint szerzett jogokat élvező orvosok részére — az V. melléklet 5.1.4. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat hiányában — olyan igazolást bocsát ki, amely szerint annak birtokosa jogosult a háziorvosi tevékenységeknek az adott tagállam nemzeti szociális biztonsági rendszere keretében történő gyakorlására.

(2) Minden tagállam elismeri az (1) bekezdés második albekezdésében említett, valamely tagállam állampolgára számára egy másik tagállam által megadott igazolásokat, és azokat a saját területén ugyanolyan hatályúnak tekinti, mint az előírt képesítések megszerzését tanúsító, általa kibocsátott, és a háziorvosi tevékenységeknek a nemzeti szociális biztonsági rendszere keretében történő gyakorlására feljogosító okiratokat.

3. szakasz

Általános ápolók

31. cikk

Általános ápolók képzése

(1) Az általános ápolói képzésre történő felvétel feltétele vagy egy 10 éves általános és középiskolai oktatás elvégzése, amelyet valamely tagállam illetékes hatósága vagy szerve által kibocsátott oklevél vagy bizonyítvány, vagy egyéb okirat igazol, vagy egy ápolóképző intézmény ezzel egyenértékű felvételi vizsgájának sikeres letételét tanúsító bizonyítvány.

(2) Az általános ápolói képzés nappali tagozaton történik és legalább az V. melléklet 5.2.1. pontjában leírt programot tartalmazza.

Az V. melléklet 5.2.1. pontjában leírt tartalmat az 58. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazítása végett módosítani.

Az ilyen naprakésszé tétel egy tagállamban sem vonhatja maga után azon meglévő jogszabályi alapelvek módosítását, amelyek a képzés tekintetében a szakmák szerkezetére, valamint a szakma gyakorlásának természetes személyek általi megkezdésére vonatkoznak.

(3) Az általános ápolói képzés legalább hároméves vagy 4 600 órás elméleti képzést és klinikai gyakorlatot foglal magában, amelyen belül az elméleti képzés tartama a teljes képzés minimális időtartamának legalább egyharmadát, a klinikai gyakorlat pedig legalább a felét teszi ki. A tagállamok részlegesen mentesíthetik azokat, akik képzésének egy része olyan kurzusokon történt, amelyek legalább ezzel egyenértékű szintűek voltak.

A tagállamok biztosítják, hogy az ápolóképzéssel foglalkozó intézetek a tanulmányi program teljes időtartama alatt feleljenek az elméleti képzés és a klinikai gyakorlat összehangolásáért.

(4) Az elméleti képzés az ápolóképzésnek az a része, amelynek során a hallgatók elsajátítják az általános egészségügyi ellátás szervezéséhez, szolgáltatásához és értékeléséhez szükséges szakmai ismereteket és készségeket. A képzést ápolásoktatók és más hozzáértő személyek tartják, ápolóképzőkben és más, az oktatási intézmény által kiválasztott képzési létesítményben.

(5) A klinikai gyakorlat az ápolóképzésnek az a része, amelynek során a hallgatók megtanulják, hogy egy csoport tagjaként és az egészséges vagy beteg emberekkel és/vagy közösséggel közvetlen kapcsolatban, az általuk elsajátított ismeretek és képzés alapján hogyan szervezzék meg, hogyan végezzék, és hogyan értékeljék az igényelt teljes körű betegápolást. A hallgatók nemcsak azt tanulják meg, hogy hogyan dolgozzanak csoportban, hanem azt is, hogy hogyan vezessenek egy csoportot, és hogyan szervezzék meg egy egészségügyi intézetben vagy a közösségben az általános betegápolói munkát, beleértve egyének és kisebb csoportok egészségügyi oktatását.

A képzés kórházakban, más egészségügyi intézményekben és a közösségi ellátás során ápolásoktatók felügyelete alatt folyik, más szakképzett ápolókkal együttműködve és azok segítségével. A tanítási folyamatban más szakképzett munkaerő is részt vehet.

A hallgatók részt vesznek az érintett osztály munkájában, amennyiben az ilyen tevékenységek a képzésükhöz megfelelőek és lehetővé teszik számukra, hogy megtanulják a betegápolással járó felelősség vállalását.

(6) Az általános ápolóképzésnek garantálnia kell, hogy az érintett személy megszerezte a következő ismereteket és készségeket:

a)	az általános ápolói tevékenységek alapját képező tudományok megfelelő ismerete, beleértve az egészséges és beteg személyek alkatának, fiziológiai funkcióinak és viselkedésének, valamint az ember egészségi állapotának, a fizikai és szociális környezete közötti kapcsolatnak a megfelelő megértését;

b)	a szakma jellegének és etikájának, valamint az egészségügy és az ápolói tevékenység általános elveinek a megfelelő ismerete;

c)	megfelelő klinikai gyakorlat; az ilyen gyakorlatot, amelyet képzési jelentőségére tekintettel kell kiválasztani, szakképzett ápolói személyzet felügyelete alatt és olyan helyen kell megszerezni, ahol a szakképzett ápolói létszám és a berendezések alkalmasak a betegápolásra;

d)	készség az egészségügyi személyzet gyakorlati képzésében való részvételre és szakmai tapasztalat az ilyen személyzettel végzett munka terén;

e)	az egészségügyi ágazat más szakmáinak képviselőivel való együttműködés terén szerzett tapasztalat.

32. cikk

Általános ápolói szakmai tevékenységek gyakorlása

Ezen irányelv alkalmazásában, az általános ápolói szakmai tevékenységek a szakmaként gyakorolt és az V. melléklet 5.2.2. pontjában említett tevékenységek.

33. cikk

Általános ápolók szerzett jogai

(1) Amennyiben a szerzett jogokra vonatkozó általános szabályok az általános ápolókra alkalmazandók, a 23. cikkben említett tevékenységekhez a betegápolás tervezésével, szervezésével és elvégzésével kapcsolatos teljes felelősségnek kell kapcsolódnia.

(2) Ami a lengyel általános ápolói képesítést illeti, csak a következő, szerzett jogokra vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók. Azon tagállami állampolgárok esetében, akik előírt általános ápolói képesítés megszerzését tanúsító okiratukat Lengyelországban 2004. május 1-je előtt szerezték, illetve akiknek a képzése Lengyelországban 2004. május 1-je előtt kezdődött meg, és akik nem felelnek meg a 31. cikkben megállapított képzési minimumkövetelményeknek, a tagállamok a következő, előírt általános ápolói képesítés megszerzését tanúsító okiratokat elegendő bizonyítékként ismerik el, ha azokhoz olyan igazolást csatoltak, amely szerint az érintett tagállami állampolgárok az általános ápolói tevékenységet Lengyelországban az alábbiakban meghatározott időn keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolták:

a)	előírt ápolói képesítés megszerzését tanúsító okirat (dyplom licencjata pielęgniarstwa) — az okirat kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül gyakorolt tevékenység;

középfokú végzettségre épülő képzés elvégzését tanúsító, egészségügyi szakiskolában szerzett, előírt ápolói képesítés megszerzését tanúsító okirat (dyplom pielęgniarki albo pielęgniarki dyplomowanej) — az okirat kibocsátását megelőző hét év folyamán legalább öt egymást követő éven keresztül gyakorolt tevékenység.

Az említett tevékenységekhez a betegápolás tervezésével, szervezésével és elvégzésével kapcsolatos teljes felelősségnek kell kapcsolódnia.

(3) Azokat az előírt ápolói képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket Lengyelországban a képzést 2004. május 1-je előtt elvégző ápolók részére, a 31. cikkben megállapított képzési minimumkövetelményeknek meg nem felelő képzés nyomán bocsátottak ki, amely képzést olyan felsőfokú alapképzési fokozatot tanúsító oklevél igazol, és amelyet az ápolói és a szülésznői szakmáról szóló törvény és egyéb jogszabályok módosításáról szóló, 2004. április 20-i törvény (A Lengyel Köztársaság Hivatalos Közlönyének 2004. április 30-i 92. száma, 885. tétel) 11. cikkében, valamint a középiskolai bizonyítvánnyal (záróvizsga — érettségi) rendelkező, az ápolói és szülésznői szakmát oktató egészségügyi líceumban és egészségügyi szakiskolában végzett ápolók és szülésznők képzésének részletes feltételeiről szóló, 2004. május 11-i egészségügyi miniszteri rendeletben (A Lengyel Köztársaság Hivatalos Közlönyének 2004. május 13-i 110. száma, 1170. tétel) szereplő különleges továbbképző program keretében szereztek, minden tagállam elismeri annak ellenőrzése céljából, hogy az érintett személy hasonló szintű ismeretekkel és szaktudással rendelkezik-e, mint azok az ápolók, akik az V. melléklet 5.2.2. pontjában Lengyelországra vonatkozóan meghatározott képesítéssel rendelkeznek.

4. szakasz

Fogorvosok

34. cikk

Fogorvosi alapképzés

(1) A fogorvosi alapképzésre történő felvétel feltétele az érintett tanulmányok tekintetében valamely tagállamban egyetemre vagy azzal egyenértékű szintűként elismert felsőoktatási intézménybe történő felvételre jogosító bizonyítvány megléte.

(2) A fogorvosi alapképzés összesen legalább ötéves időtartamú, nappali tagozatos elméleti és gyakorlati — legalább az V. melléklet 5.3.1. pontjában leírt programot tartalmazó — tanulmányokat foglal magában, amelyekre egyetemen vagy azzal egyenértékű szintűként elismert képzést adó, vagy egyetem felügyelete alatt álló felsőoktatási intézményben kerül sor.

Az V. melléklet 5.3.1. pontjában leírt tartalmat az 58. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazítása végett módosítani.

(3) A fogorvosi alapképzésnek garantálnia kell, hogy az érintett személy megszerezte a következő ismereteket és készségeket:

a)	a fogászat alapját képező tudományok megfelelő ismerete, valamint a tudományos módszerek — beleértve a biológiai funkciók mérésének alapelveit, a tudományosan megalapozott tények kiértékelését és adatok elemzését — helyes megértése;

b)	az egészséges és beteg személyek felépítésére, fiziológiai funkcióira és viselkedésére, valamint a fizikai és társadalmi környezetnek az ember egészségi állapotát befolyásoló hatására vonatkozó megfelelő ismeretek, amennyiben ezek a tényezők érintik a fogászatot;

c)	mind az egészséges, mind a beteg fogak, szájak, állkapcsok és kapcsolódó szöveteik szerkezetének és funkciójának, valamint azoknak a beteg általános egészségi állapotával, fizikai és szociális közérzetével való kapcsolatának megfelelő ismerete;

d)	a klinikai szaktárgyak és módszerek megfelelő ismerete, amelyek a fogorvosnak egységes képet nyújtanak a fogak, a száj, az állkapcsok és a kapcsolódó szövetek rendellenességeiről, sérüléseiről és betegségeiről, valamint a preventív, diagnosztikus és terápiás fogászatról;

e)	megfelelő felügyelet mellett szerzett megfelelő klinikai gyakorlat.

Ez a képzés a fogorvos számára a fogak, a száj, az állkapcsok és a kapcsolódó szövetek rendellenességeinek és betegségeinek megelőzésére, diagnózisára és kezelésére kiterjedő valamennyi tevékenység folytatásához szükséges készségeket biztosítja.

35. cikk

Fogszakorvosi képzés

(1) A fogszakorvosi képzésre történő felvétel feltétele a 34. cikkben említett képzés keretében ötéves elméleti és gyakorlati tanulmányok elvégzése és érvényes lezárása, vagy a 23. és a 37. cikkben említett dokumentumok megléte.

(2) A fogszakorvosi képzés elméleti és gyakorlati részből áll, amelyekre egyetemi intézetben, vagy gyógykezelést oktató és kutató központban, vagy — szükség szerint — az illetékes hatóságtól vagy szervtől erre engedéllyel rendelkező egészségügyi intézményben kerül sor.

A fogszakorvosi teljes munkaidejű képzés minimálisan három évig tart, az illetékes hatóságok vagy szervek felügyelete mellett. A képzés keretében a fogszakorvosnak készülő fogorvos személyesen vesz részt az érintett intézmény tevékenységében és feladataiban.

A második albekezdésben említett minimális képzési időtartamot az 58. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazítása végett módosítani.

(3) A tagállamok a fogszakorvosi képzés elvégzését tanúsító okirat kibocsátását az V. melléklet 5.3.2. pontjában említett, fogorvosi alapképzés elvégzését tanúsító okirat meglétéhez kötik.

36. cikk

Fogorvosi szakmai tevékenységek gyakorlása

(1) Ezen irányelv alkalmazásában, a fogorvosi szakmai tevékenységek a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek, amelyek gyakorlása az V. melléklet 5.3.2. pontjában felsorolt szakmai képesítések alapján történik.

(2) A fogorvosi szakma a 34. cikkben említett fogorvosi képzésen alapul és olyan önálló szakmának minősül, amely elkülönül az egyéb általános vagy szakosodott orvosi szakmáktól. A fogorvosi tevékenységek az V. melléklet 5.3.2. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat birtokában gyakorolhatók. Aki ilyen, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik, azt ugyanúgy kell kezelni, mint azt, akire a 23. vagy a 37. cikk alkalmazandó.

(3) A tagállamok — az V. melléklet 5.3.2. pontjában említett referenciaidőpontokban hatályos jogszabályi rendelkezésekre és szakmai etikai szabályokra kellő tekintettel — biztosítják, hogy a fogorvosoknak általánosan módjuk legyen a fogak, a száj, az állkapcsok és a kapcsolódó szövetek rendellenességeinek és betegségeinek megelőzésére, diagnózisára és kezelésére irányuló tevékenységek gyakorlásának megkezdésére és gyakorlására.

37. cikk

A fogorvosok szerzett jogai

(1) A fogorvosi szakmai tevékenységeknek az V. melléklet 5.3.2. pontjában felsorolt képesítések alapján történő gyakorlása céljából, minden tagállam elismeri azokat az Olaszországban, Spanyolországban, Ausztriában, a Cseh Köztársaságban és Szlovákiában kibocsátott, előírt orvosi képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket olyan személyek részére bocsátottak ki, akik orvosi tanulmányaikat az ugyanazon mellékletben az érintett tagállamra vonatkozóan megállapított referenciaidőpontban vagy azt megelőzően kezdték meg, és amelyekhez az adott tagállam illetékes hatósága által kibocsátott igazolást csatoltak.

Az igazolásnak a következő két feltétel teljesítését kell igazolnia:

a)	hogy az érintett személyek a 36. cikkben említett tevékenységeket az adott tagállamban, az igazolás kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen, jogszerűen és főtevékenységként gyakorolták;

b)	hogy az érintett személyek az említett tevékenységeket ugyanolyan feltételek mellett jogosultak gyakorolni, mint azok, akik az V. melléklet 5.3.2. pontjában az adott tagállam tekintetében felsorolt, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek.

Aki a tanulmányokból legalább három évet sikeresen elvégzett, és ennek a 34. cikkben említett képzéssel való egyenértékűségét az érintett tagállam illetékes hatósága igazolja, mentesül a második albekezdés a) pontjában említett hároméves szakmai tapasztalat követelménye alól.

A Cseh Köztársaság és Szlovákia tekintetében, a volt Csehszlovákiában szerzett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat ugyanolyan szinten kell elismerni, mint az előírt képesítés megszerzését tanúsító, cseh és szlovák okiratokat, és ugyanazon feltételek mellett, mint amelyeket az előző albekezdések tartalmaznak.

(2) Minden tagállam elismeri azokat az előírt orvosi képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket Olaszországban olyan személyek részére bocsátottak ki, akik orvosi egyetemi képzésüket 1980. január 28-a után és 1984. december 31-ig bezárólag kezdték meg, és amelyekhez az illetékes olasz hatóságok által kibocsátott igazolást csatoltak.

Az igazolásnak a következő három feltétel teljesítését kell igazolnia:

hogy az érintett személyek sikerrel tették le az illetékes olasz hatóságok által rendezett alkalmassági vizsgát, amelynek célja annak megállapítása volt, hogy az érintett személyek hasonló szintű ismeretekkel és készségekkel bírnak, mint azok, akik az V. melléklet 5.3.2. pontjában Olaszország tekintetében felsorolt, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek;

b)	hogy az érintett személyek a 36. cikkben említett tevékenységeket Olaszországban, az igazolás kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül ténylegesen, jogszerűen és főtevékenységként gyakorolták;

hogy az érintett személyek a 36. cikkben említett tevékenységeket ugyanolyan feltételek mellett jogosultak gyakorolni, illetve ténylegesen, jogszerűen és főtevékenységként ugyanolyan feltételek mellett gyakorolják, mint azok, akik az V. melléklet 5.3.2. pontjában Olaszország tekintetében felsorolt, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek.

Aki a tanulmányokból legalább három évet sikeresen elvégzett, és ennek a 34. cikkben említett képzéssel való egyenértékűségét az illetékes hatóság igazolja, mentesül a második albekezdés a) pontjában említett alkalmassági vizsga követelménye alól.

Aki az orvosi egyetemi tanulmányait 1984. december 31-e után kezdte meg, azt ugyanúgy kell kezelni, mint a fent említetteket, feltéve, hogy a fent említett hároméves tanulmányi időszak 1994. december 31-e előtt kezdődött meg.

5. szakasz

Állatorvosok

38. cikk

Állatorvosi képzés

(1) Az állatorvosi képzés összesen legalább ötéves, nappali tagozatos, elméleti és gyakorlati — legalább az V. melléklet 5.4.1. pontjában leírt tanulmányi programot tartalmazó — tanulmányokból áll, amelyre egyetemen, vagy egyetemivel egyenértékű szintűként elismert képzést adó, illetve egyetem felügyelete alatt álló felsőoktatási intézményben kerül sor.

Az V. melléklet 5.4.1. pontjában leírt tartalmat az 58. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazítása végett módosítani.

(2) Az állatorvosi képzésre történő felvétel feltétele olyan bizonyítvány megléte, amely az érintett tanulmányok tekintetében egyetemi intézménybe, vagy egy tagállam által az érintett tanulmányok szempontjából azzal egyenértékű szintűként elismert felsőoktatási intézménybe történő felvételre jogosít.

(3) Az állatorvosi képzésnek garantálnia kell, hogy az érintett személy megszerezte a következő ismereteket és készségeket:

a)	az állatorvosi tevékenység alapját képező tudományok megfelelő ismerete;

b)	megfelelő ismeretek az egészséges állatok felépítéséről és funkcióiról, tenyésztésükről, szaporodásukról és higiéniájukról általában, valamint takarmányozásukról, beleértve a szükségleteiknek megfelelő takarmányok előállításával és tartósításával kapcsolatos technológiákat;

c)	megfelelő ismeretek az állatok viselkedéséről és védelméről;

d)	megfelelő ismeretek akár az egyed, akár az állatcsoport betegségeinek okairól, természetéről, lefolyásáról, hatásairól, diagnózisáról és kezeléséről, beleértve az emberekre is átterjedő betegségekről szerzett különleges ismereteket;

e)	megfelelő ismeretek a preventív gyógyászatról;

f)	megfelelő ismeretek az állati takarmányok vagy az emberi fogyasztásra szánt, állati eredetű élelmiszerek előállításával, gyártásával és forgalmazásával kapcsolatos higiéniáról és technológiákról;

g)	megfelelő ismeretek a fent felsoroltakhoz kapcsolódó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekről;

h)	megfelelő felügyelet mellett szerzett, megfelelő klinikai gyakorlat és egyéb gyakorlati tapasztalat.

39. cikk

Az állatorvosok szerzett jogai

A 23. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, azon tagállami állampolgárok esetében, akiknek az előírt állatorvosi képesítés megszerzését tanúsító okiratát Észtország 2004. május 1-je előtt bocsátotta ki, illetve aki tanulmányaikat Észtországban 2004. május 1-je előtt kezdték meg, a tagállamok elismerik az ilyen előírt állatorvosi képesítés megszerzését tanúsító okiratot, ha ahhoz olyan igazolást csatoltak, amely szerint az érintett személy a kérdéses tevékenységeket Észtországban, az igazolás kibocsátását megelőző hét év folyamán legalább öt egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolta.

6. szakasz

Szülésznők

40. cikk

Szülésznőképzés

(1) A szülésznőképzés összesen legalább a következőket tartalmazza:

a)	meghatározott, nappali tagozatos szülésznőképzés, amely — legalább az V. melléklet 5.5.1. pontjában leírt programot tartalmazó — legalább hároméves elméleti és gyakorlati tanulmányokból áll (I. irány); vagy

b)	meghatározott, 18 hónapos nappali tagozatos szülésznőképzés (II. irány), amely legalább az V. melléklet 5.5.1. pontjában leírt tanulmányi programot tartalmazza, és amely nem képezte tárgyát az általános ápolók egyenértékű képzésének.

A tagállamok biztosítják, hogy a szülésznőképzést folytató intézmények a tanulmányi program teljes időtartama alatt feleljenek az elméleti és a gyakorlati képzés összehangolásáért.

Az V. melléklet 5.5.1. pontjában szereplő tartalmat az 58. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazítása végett módosítani.

(2) A szülésznőképzésre történő felvételt a következő feltételek valamelyikének teljesítéséhez kell kötni:

a)	az I. irány esetében az általános iskolai és középiskolai oktatás legalább első tíz évének elvégzése; illetve

b)	a II. irány esetében az V. melléklet 5.2.2. pontjában említett, előírt általános ápolói képesítés megszerzését tanúsító okirat megléte.

(3) A szülésznőképzésnek garantálnia kell, hogy az érintett személy megszerezte a következő ismereteket és készségeket:

a)	a szülésznői tevékenységek alapját képező tudományok megfelelő ismerete, különösen a szülészet és a nőgyógyászat terén;

b)	a szakmai etika és a szakma jogi szabályozásának megfelelő ismerete;

c)	a biológiai funkciók, az anatómia és élettan alapos ismerete a szülészet és az újszülött-ellátás terén, valamint az ember egészségi állapota, fizikai és szociális környezete, illetve viselkedése közötti kapcsolat ismerete;

d)	erre engedéllyel rendelkező intézményekben szerzett megfelelő klinikai gyakorlat, a szülészet és nőgyógyászat terén képzett személyzet felügyelete alatt;

e)	kellő hozzáértés az egészségügyi személyzet képzése terén és tapasztalat az ilyen személyzettel végzett munka terén.

41. cikk

Az előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okiratok elismerésére irányuló eljárások

(1) Az V. melléklet 5.5.2. pontjában említett, előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okiratokat a 21. cikk alapján feltétel nélkül el kell ismerni, amennyiben a következő kritériumok valamelyikének megfelelnek:

legalább hároméves, nappali tagozatos szülésznőképzés:

i.	feltétele olyan bizonyítvány vagy képesítés megszerzését tanúsító egyéb okirat, amely egyetemi vagy felsőoktatási intézménybeli tanulmányok megkezdésére jogosít, vagy egyébként az ezzel egyenértékű tudásszintet garantálja; vagy

ii.	amelyet olyan, kétéves szakmai tapasztalat követ, amelyről a (2) bekezdéssel összhangban igazolást bocsátottak ki;

b)	legalább kétéves vagy 3 600 órás, nappali tagozatos szülésznőképzés, amelynek feltétele az V. melléklet 5.2.2. pontjában említett, előírt általános ápolói képesítés megszerzését tanúsító okirat megléte;

legalább 18 hónapos vagy 3 000 órás, nappali tagozatos szülésznőképzés, amelynek feltétele az V. melléklet 5.2.2. pontjában említett, előírt általános ápolói képesítés megszerzését tanúsító okirat megléte, és amelyet olyan egyéves szakmai tapasztalat követett, amelyről a (2) bekezdéssel összhangban igazolást bocsátottak ki.

(2) Az (1) bekezdésben említett igazolást a saját tagállam illetékes hatósága bocsátja ki. Ez igazolja, hogy birtokosa az előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okirat megszerzését követően, kórházban vagy egy erre engedéllyel rendelkező egészségügyi intézményben, a megfelelő ideig kielégítő módon gyakorolta a szülésznői tevékenységek teljes körét.

42. cikk

A szülésznői szakmai tevékenységek gyakorlása

(1) E szakasz rendelkezéseit az egyes tagállamok által a (2) bekezdés sérelme nélkül meghatározott és az V. melléklet 5.5.2. pontjában szereplő szakmai címek használata mellett gyakorolt szülésznői tevékenységekre kell alkalmazni.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a szülésznőknek módjuk legyen legalább a következő tevékenységek gyakorlásának megkezdésére és gyakorlására:

a)	megfelelő tájékoztatás és tanácsadás a családtervezésről;

b)	terhesség diagnosztizálása és normális terhesség figyelemmel kísérése, a normális terhesség figyelemmel kíséréséhez szükséges vizsgálatok elvégzése;

c)	a veszélyeztetett terhesség lehető legkorábbi diagnózisához szükséges vizsgálatok előírása vagy azokról való tanácsadás;

d)	szülői felkészítő program biztosítása és teljes felkészítés a gyermekszülésre, beleértve a higiénés és táplálkozási tanácsadást;

e)	gyermekszülés közben az anya ellátása és segítése, illetve a magzat méhen belüli állapotának figyelemmel kísérése a megfelelő klinikai és műszaki eszközökkel;

f)	spontán szülés levezetése, beleértve szükség szerint a gátmetszést igénylő eseteket, sürgős esetben pedig a farfekvéses szüléseket;

az anyával vagy a csecsemővel kapcsolatos, orvoshoz történő irányítást igénylő rendellenességek figyelmeztető jeleinek felismerése, és szükség esetén az orvosnak történő segítségnyújtás; az orvos távollétében megfelelő sürgősségi intézkedések megtétele, különösen a méhlepény manuális eltávolítása, melyet lehetőség szerint a méh manuális vizsgálata követ;

h)	az újszülött vizsgálata és ellátása; szükséghelyzetben minden szükséges intézkedés megtétele, és ha szükséges, az újraélesztés azonnali megkezdése;

i)	a gyermekágyas anya ellátása és állapotának figyelemmel kísérése a szülés utáni időszakban, illetve az anya ellátása a csecsemőgondozással kapcsolatos minden szükséges tanáccsal, hogy az újszülött optimális fejlődését biztosítani tudja;

j)	az orvos által előírt kezelés végrehajtása;

k)	a szükséges írásbeli esetjelentések elkészítése.

43. cikk

Szülésznők szerzett jogai

(1) Azon tagállami állampolgárok esetében, akiknek az előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okirata megfelel a 40. cikkben megállapított valamennyi képzési minimumkövetelménynek, de a 41. cikk értelmében csak akkor ismerhető el, ha ahhoz a 41. cikk (2) bekezdése szerinti, szakmai tapasztalatról szóló igazolást csatoltak, minden tagállam elegendő bizonyítékként ismeri el az adott tagállam által az V. melléklet 5.5.2. pontjában említett referenciaidőpontot megelőzően kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot, ha ahhoz olyan igazolást csatoltak, amely szerint az érintett állampolgár a kérdéses tevékenységet az igazolás kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább két egymást követő éven keresztül ténylegesen és jogszerűen gyakorolta.

(2) Az (1) bekezdésben megállapított feltételeket kell alkalmazni azokra a tagállami állampolgárokra, akiknek az előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okirata a volt Német Demokratikus Köztársaság területén nyújtott képzés elvégzését igazolja, amely a 40. cikkben megállapított valamennyi képzési minimumkövetelménynek megfelel, de amely előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat a 41. cikk értelmében csak akkor ismerhető el, ha ahhoz a 41. cikk (2) bekezdése szerinti, szakmai tapasztalatról szóló igazolást csatoltak, és olyan képzést tanúsít, amelyet 1990. október 3. előtt kezdtek meg.

(3) Az előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító lengyel okiratok tekintetében csak a következő, szerzett jogokra vonatkozó rendelkezések alkalmazhatók.

Azon tagállami állampolgárok esetében, akiknek az előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okiratát Lengyelország 2004. május 1-je előtt bocsátotta ki, vagy akiknek a képzése Lengyelországban 2004. május 1-je előtt kezdődött meg, és akik nem teljesítették a 40. cikkben megállapított képzési minimumkövetelményeket, a tagállamok akkor ismerik el a következő, előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, ha azokhoz olyan igazolást csatoltak, amely szerint ezek a személyek a szülésznői tevékenységet az alábbiakban meghatározott ideig ténylegesen és jogszerűen gyakorolták:

a)	előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okirat (dyplom licencjata położnictwa): az okirat kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül gyakorolt tevékenység;

b)	középfokú végzettségre épülő képzés elvégzését tanúsító, egészségügyi szakiskolában szerzett, előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okirat (dyplom położnej): az okirat kibocsátását megelőző hét év folyamán legalább öt egymást követő éven keresztül gyakorolt tevékenység.

(4) Azokat az előírt szülésznői képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, amelyeket Lengyelországban a képzést 2004. május 1-je előtt befejező szülésznők részére, a 40. cikkben megállapított képzési minimumkövetelményeknek meg nem felelő képzés nyomán bocsátottak ki, amely képzést olyan felsőfokú alapképzési fokozatot tanúsító oklevél igazol, amelyet az ápolói és a szülésznői szakmáról szóló törvény és egyéb jogszabályok módosításáról szóló, 2004. április 20-i törvény (A Lengyel Köztársaság Hivatalos Közlönyének 2004. április 30-i 92. száma, 885. tétel) 11. cikkében, valamint a középiskolai bizonyítvánnyal (záróvizsga — érettségi) rendelkező, az ápolói és szülésznői szakmát oktató egészségügyi líceumban és egészségügyi szakiskolában végzett ápolók és szülésznők képzésének részletes feltételeiről szóló, 2004. május 11-i egészségügyi miniszteri rendeletben (A Lengyel Köztársaság Hivatalos Közlönyének 2004. május 13-i 110. száma, 1170. tétel) szereplő különleges továbbképző program keretében szereztek, minden tagállam elismeri annak megvizsgálása végett, hogy az érintett személy hasonló szintű ismeretekkel és szaktudással rendelkezik-e, mint azok a szülésznők, akik az V. melléklet 5.5.2. pontjában Lengyelországra vonatkozóan meghatározott képesítéssel rendelkeznek.

7. szakasz

Gyógyszerészek

44. cikk

Gyógyszerészképzés

(1) A gyógyszerészképzésre történő felvétel feltétele olyan bizonyítvány megléte, amely az érintett tanulmányok tekintetében valamely tagállamban egyetemre vagy azzal egyenértékű szintűként elismert felsőoktatási intézménybe történő felvételre jogosít.

(2) Az előírt gyógyszerészi képesítés megszerzését tanúsító okirat legalább ötéves képzés elvégzését tanúsítja, amely legalább a következőket tartalmazza:

a)	négyéves, nappali tagozatos elméleti és gyakorlati képzés egyetemen, vagy azzal egyenértékű szintűként elismert, illetve egyetem felügyelete alatt álló felsőoktatási intézményben;

b)	hat hónapos gyakorlat közforgalmú gyógyszertárban vagy kórházban az adott kórház gyógyszerészeti osztályának felügyelete alatt.

Az említett képzési ciklusnak legalább az V. melléklet 5.6.1. pontjában leírt programot tartalmaznia kell. Az V. melléklet 5.6.1. pontjában leírt tartalmat az 58. cikk (2) bekezdésben említett eljárással összhangban lehet a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazítása végett módosítani.

(3) A gyógyszerészképzésnek garantálnia kell, hogy az érintett személy megszerezte a következő ismereteket és készségeket:

a)	a gyógyszerek és a gyógyszergyártás során felhasznált anyagok megfelelő ismerete;

b)	a gyógyszerészeti technológia és a gyógyszerek fizikai, kémiai, biológiai és mikrobiológiai vizsgálatának megfelelő ismerete;

c)	az anyagcsere, a gyógyszerek és a mérgező anyagok hatásainak és a gyógyszeralkalmazás megfelelő ismerete;

d)	a gyógyszerekre vonatkozó tudományos adatok értékelésének megfelelő ismerete annak érdekében, hogy ezen ismeret alapján megfelelő tájékoztatást lehessen adni;

e)	a gyógyszerészet gyakorlásával kapcsolatos jogi és egyéb követelmények megfelelő ismerete.

45. cikk

A gyógyszerészi szakmai tevékenységek gyakorlása

(1) Ezen irányelv alkalmazásában gyógyszerészi tevékenység az a tevékenység, amely gyakorlásának megkezdése és gyakorlása egy vagy több tagállamban szakmai képesítéshez kötött, és amelyet az gyakorolhat, aki az V. melléklet 5.6.2. pontjában felsorolt típusú, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkezik.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy az egyetemi szintű, vagy azzal egyenértékűnek tekintendő, a 44. cikk rendelkezéseinek megfelelő, előírt gyógyszerészi képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkező személyeknek — szükség szerint a kiegészítő szakmai tapasztalat követelményére is figyelemmel — módjuk legyen legalább a következő tevékenységek gyakorlását megkezdeni, és e tevékenységeket gyakorolni:

a)	gyógyszerek gyógyszerformájának elkészítése;

b)	gyógyszerek gyártása és vizsgálata;

c)	gyógyszerek tesztelése e célra szolgáló laboratóriumban;

d)	gyógyszerek tárolása, tartósítása és nagykereskedelmi elosztása;

e)	gyógyszerek készítése, tesztelése, tárolása és forgalmazása közforgalmú gyógyszertárakban;

f)	gyógyszerek készítése, tesztelése, tárolása és forgalmazása kórházakban;

g)	gyógyszerekkel kapcsolatos tájékoztatás és tanácsadás.

(3) Ha egy tagállam valamely gyógyszerészi tevékenység gyakorlásának megkezdését vagy gyakorlását — az V. melléklet 5.6.2. pontjában említett, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat meglétén felül — kiegészítő szakmai tapasztalathoz köti, ez a tagállam e tekintetben elegendő bizonyítékként ismeri el az érintett személy saját tagállamának illetékes hatóságai által kibocsátott olyan igazolást, amely szerint az érintett személy a kérdéses tevékenységet a saját tagállamban hasonló időtartamon keresztül gyakorolta.

(4) A (3) bekezdésben említett elismerés nem alkalmazható a Luxemburgi Nagyhercegség által az állami közforgalmú gyógyszertári koncesszió megadásához megkövetelt kétéves szakmai tapasztalat esetében.

(5) Ha 1985. szeptember 16-án valamely tagállamban olyan versenyvizsgarendszert alkalmaztak, amelynek célja a (2) bekezdés szerinti képesítéssel rendelkezők közül azok kiválasztása, akiket olyan új gyógyszertárak tulajdonjogának megszerzésére jogosítanak fel, amelyek létrehozásáról a nemzeti földrajzi elosztási rendszer keretében már döntés született, ez a tagállam az (1) bekezdés rendelkezéseitől eltérve megtarthatja ezt a vizsgát és az abban való részvételt előírhatja olyan, más tagállamokbeli állampolgárok számára, akik az V. melléklet 5.6.2. pontjában említett, előírt gyógyszerészi képesítés megszerzését tanúsító okirattal rendelkeznek, vagy akikre a 23. cikk rendelkezései vonatkoznak.

8. szakasz

Építészmérnökök

46. cikk

Építészmérnökök képzése

(1) Az építészmérnöki képzés összesen legalább négyéves, nappali tagozatos képzés, vagy legalább hároméves nappali tagozatos tanulmányi időszakot magában foglaló hatéves képzés, amely egyetemen vagy hasonló oktatási intézményben zajlik. A képzést sikeres egyetemi szintű vizsgával kell lezárni.

A képzésnek, amelynek egyetemi szintűnek kell lennie, és amelyben a fő összetevő az építészet kell legyen, egyensúlyt kell fenntartania az építészeti képzés elméleti és gyakorlati elemei között, valamint garantálnia kell a következő ismeretek és készségek megszerzését:

a)	az esztétikai és műszaki követelményeket is kielégítő építészeti tervek elkészítésének képessége;

b)	az építészettörténet és az építészeti elméletek, valamint a kapcsolódó művészetek, technológiák és tudományok megfelelő ismerete;

c)	az építészeti tervezés minőségére ható képzőművészetek ismerete;

d)	a várostervezés és a tervezés megfelelő ismerete, a tervezési folyamathoz szükséges képességek megléte;

e)	az emberek és épületek, az épületek és a környezet közötti kapcsolat ismerete, valamint annak a szükségszerűségnek a megértése, hogy az épületeket és a közöttük lévő teret az emberi igényekhez és mértékekhez kell igazítani;

f)	az építészmérnöki szakma és az építészmérnök társadalmon belüli szerepének megértése, különösen a társadalmi tényezőket figyelembe vevő előzetes tervek készítésében;

g)	tervezési projektekhez szükséges vizsgálati módszerek és vázlatkészítés ismerete;

h)	a szerkezettervezés és az épülettervezéssel kapcsolatos építési és műszaki problémák megértése;

i)	a fizikai problémák és technológiák, valamint az épületek funkcióinak ismerete, hogy azokban kényelmes és az éghajlat elleni védelmet biztosító belső feltételeket lehessen teremteni;

j)	a szükséges tervezési szakértelem, amely kielégíti a felhasználók igényeit a költségtényezők és az építési előírások korlátai között;

k)	azoknak az iparágaknak, szervezeteknek, szabályozásoknak és eljárásoknak a megfelelő ismerete, amelyek szerepet játszanak a tervezést követő kivitelezésben, valamint a tervek általános tervbe történő foglalásában.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt ismeretek és készségek körét az 58. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban lehet a tudományos és technikai haladáshoz való hozzáigazításuk végett módosítani.

47. cikk

Eltérések az építészmérnöki képzés feltételeitől

(1) A 46. cikktől eltérve, a következőket szintén a 21. cikknek megfelelőként kell elismerni: azt az 1985. augusztus 5-től létező, a Németországi Szövetségi Köztársaságban a „Fachhochschulen”-ben zajló, hároméves képzést, amely megfelel a 46. cikkben foglalt követelményeknek és ebben a tagállamban a 48. cikkben említett tevékenységeknek „építészmérnök” szakmai cím használata mellett történő gyakorlása megkezdésére jogosít, feltéve, hogy a képzést a Németországi Szövetségi Köztársaságban szerzett négyéves szakmai tapasztalat követte, amelyről az a szakmai szövetség adott ki igazolást, amelynek a névjegyzékében az ezen irányelv rendelkezéseivel élni kívánó építészmérnök neve szerepel.

A szakmai szövetségnek előbb meg kell győződnie arról, hogy az érintett építészmérnök által az építészet terén végzett munka a 46. cikk (1) bekezdésében említett ismeretek és készségek teljes körének meggyőző alkalmazása. Az említett igazolást ugyanazon eljárás szerint kell kiadni, mint amely szerint a szakmai szövetség névjegyzékébe való felvétel történik.

(2) A 46. cikktől eltérve, a következőket szintén a 21. cikknek megfelelőként kell elismerni: szociális fejlesztő programok vagy nem nappali egyetemi tanulmányok részét képező képzés, amely megfelel a 46. cikkben említett követelményeknek, ha ezt az igazolja, hogy olyan személy, aki legalább hét évet dolgozott az építészet területén egy építészmérnök vagy egy építész iroda felügyelete mellett, sikeres építészmérnöki vizsgát tett. A vizsgának egyetemi szintűnek kell lennie, és egyenértékűnek kell lennie a 46. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében említett záróvizsgával.

48. cikk

Az építészmérnöki szakmai tevékenységek gyakorlása

(1) Ezen irányelv alkalmazásában építészmérnöki szakmai tevékenység az a tevékenység, amelyet az „építészmérnök” szakmai cím használata mellett rendszeresen végeznek.

(2) Egy tagállam azon állampolgárait, akik az említett cím használatára olyan törvény erejénél fogva jogosultak, amely egy tagállam illetékes hatóságát felhatalmazza ennek a címnek olyan tagállami állampolgárok részére történő megadására, akik az építészet terén kiemelkedő eredményeket értek el, úgy kell tekinteni, hogy megfelelnek az építészmérnöki tevékenységek „építészmérnök” szakmai cím használata mellett történő gyakorlásához szükséges feltételeknek. Az érintett személyek tevékenységének építészeti jellegét a saját tagállam által kibocsátott igazolás tanúsítja.

49. cikk

Az építészmérnökök szerzett jogai

(1) Minden tagállam elfogadja a többi tagállam által kibocsátott, a VI. melléklet 6. pontjában felsorolt és az ugyanazon mellékletben említett referencia-tanévnél nem később kezdődött képzést tanúsító, előírt építészmérnöki képesítés megszerzését tanúsító okiratokat akkor is, ha azok nem felelnek meg a 46. cikkben megállapított minimumkövetelményeknek, továbbá az építészmérnöki szakmai tevékenységek gyakorlásának megkezdése és gyakorlása céljából ezeket az okiratokat a saját területén ugyanolyan hatályúnak tekinti, mint az előírt építészmérnöki képesítések megszerzését tanúsító, általa kibocsátott okiratokat.

Ilyen körülmények között, el kell ismerni azokat a Németországi Szövetségi Köztársaság illetékes hatóságai által kibocsátott igazolásokat, amelyek azt tanúsítják, hogy a Német Demokratikus Köztársaság illetékes hatóságai által 1945. május 8-án vagy azt követően kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok egyenértékűek az említett mellékletben felsorolt ilyen okiratokkal.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, minden tagállam elismeri a következő, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratokat, továbbá az építészmérnöki szakmai tevékenységek gyakorlásának megkezdése és gyakorlása céljából ezeket az okiratokat a saját területén ugyanolyan hatályúnak tekinti, mint az előírt képesítések megszerzésének tanúsítása végett általa kibocsátott okiratokat: a tagállami állampolgárok részére olyan tagállamok által kibocsátott igazolások, amelyekben az építészmérnöki tevékenység gyakorlásának megkezdése és gyakorlása szabályozva volt a következő időpontoktól:

a)	1995. január 1. Ausztria, Finnország és Svédország esetében;

b)	2004. május 1. a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia esetében;

c)	1987. augusztus 5. a többi tagállam esetében.

Az (1) bekezdésben említett igazolások tanúsítják, hogy birtokosuk legkésőbb a megfelelő időpontban jogosulttá vált az építészmérnöki szakmai cím használatára, és a kérdéses tevékenységet, az igazolás kibocsátását megelőző öt év folyamán legalább három egymást követő éven keresztül, a vonatkozó szabályok keretében ténylegesen gyakorolta.

IV. FEJEZET

A letelepedésre vonatkozó közös rendelkezések

50. cikk

Dokumentáció és formai követelmények

(1) Amennyiben a fogadó tagállam illetékes hatóságai e cím alapján a kérdéses szabályozott szakma gyakorlására vonatkozó engedély iránti kérelmet bírálnak el, megkövetelhetik a VII. mellékletben felsorolt dokumentumok és igazolások bemutatását.

A VII. melléklet 1. pontjának d), e) és f) alpontjában felsorolt dokumentumok a benyújtásuk napján három hónapnál nem lehetnek régebbiek.

A tagállamok, szervek és más jogi személyek gondoskodnak a tudomásukra jutott adatok bizalmas kezeléséről.

(2) Alapos kétség esetén a fogadó tagállam egy másik tagállam illetékes hatóságától kérheti, hogy igazolja az ez utóbbi tagállamban kiadott tanúsítványok és előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok hitelességét, valamint adott esetben azt, hogy a jogosult az e cím III. fejezetében említett szakmák tekintetében megfelel a 24., 25., 28., 31., 34., 35., 38., 40., 44., illetve 46. cikkben megállapított képzési minimumkövetelményeknek.

(3) Alapos kétség esetén, ha a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratot egy tagállam illetékes hatósága bocsátotta ki, és az olyan képzésre vonatkozik, amelyre részben vagy teljes egészében egy másik tagállam területén jogszerűen letelepedett intézményben került sor, a fogadó tagállam jogosult az okiratot kibocsátó tagállam illetékes szervéhez fordulni avégett, hogy meggyőződjön arról,

a)	hogy a képzést folytató intézménynél tartott képzést hivatalosan igazolta-e az okiratot kibocsátó tagállamban található oktatási intézmény;

b)	hogy a kibocsátott, előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat azonos-e azzal, amelyet akkor adtak volna meg, ha a képzést teljes egészében a képesítő okiratot kibocsátó tagállamban végezték volna; valamint

c)	hogy az előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat ugyanazokat a szakmai jogokat biztosítja-e a képesítő okiratot kibocsátó tagállam területén.

(4) Amennyiben a fogadó tagállam a szabályozott szakma gyakorlásának megkezdéséhez az állampolgáraitól eskü vagy ünnepélyes nyilatkozat megtételét követeli meg, és amennyiben ennek az eskünek, illetve nyilatkozatnak a szövege a többi tagállam állampolgára tekintetében nem alkalmazható, a fogadó tagállamnak gondoskodnia kell arról, hogy az érintett személyek számára megfelelő és egyenértékű szöveg álljon rendelkezésre.

51. cikk

A szakmai képesítések kölcsönös elismerésére irányuló eljárás

(1) A fogadó tagállam illetékes hatósága a kérelem beérkezését követő egy hónapon belül visszaigazolást küld a kérelem beérkezéséről, és adott esetben tájékoztatja a kérelmezőt a hiányzó iratokról.

(2) A szabályozott szakma gyakorlására vonatkozó engedély iránti kérelmet vizsgáló eljárást a lehető leggyorsabban le kell folytatni, és a kérelmező teljes dokumentációjának benyújtása után legfeljebb három hónappal a fogadó tagállam illetékes hatóságának indokolással ellátott határozatával kell lezárni. Ez a határidő azonban az e cím I. és II. fejezetének hatálya alá tartozó esetekben egy hónappal meghosszabbítható.

(3) A határozat ellen, illetve a döntés határidőn belüli meghozatalának elmulasztása esetén a nemzeti jog szerinti jogorvoslattal lehet élni.

52. cikk

Szakmai címek használata

(1) Ha egy fogadó tagállamban az érintett szakma valamely tevékenységére vonatkozó szakmai cím használata szabályozott, a többi tagállamnak a III. cím alapján valamely szabályozott szakma gyakorlására jogosult állampolgárai a fogadó tagállamnak azt a szakmai címét használják, amely a másik tagállamban az érintett szakmának megfelel, és használják a szakmai cím rövidített formáját is.

(2) Amennyiben egy szakmát a fogadó tagállamban a 3. cikk (2) bekezdése szerinti szövetség vagy szervezet szabályoz, a tagállamok állampolgárai csak akkor jogosultak az e szövetség vagy szervezet által odaítélt szakmai címnek, illetve e cím rövidített formájának a használatára, ha igazolják, hogy a szóban forgó szövetség vagy szervezet tagjai.

Amennyiben a szövetség vagy szervezet a tagfelvételt bizonyos képesítésektől teszi függővé, ezt más tagállamok szakmai képesítéssel rendelkező állampolgáraival szemben csak az ebben az irányelvben megállapított feltételek szerint teheti meg.

IV. CÍM

A SZAKMA GYAKORLÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI

53. cikk

Nyelvismeret

A szakmai képesítések elismerésének hatálya alá tartozó személyeknek a szakmának a fogadó tagállamban való gyakorlásához szükséges nyelvismerettel kell rendelkezniük.

54. cikk

Képzettséghez kapcsolódó címek használata

A 7. és az 52. cikk sérelme nélkül, a fogadó tagállam gondoskodik arról, hogy az érintett személyek megkapják a jogot arra, hogy a saját tagállamukban megszerzett, képzettséghez kapcsolódó címüket, és lehetőség szerint annak rövidített formáját saját tagállamuk nyelvén használhassák. A fogadó tagállam megkövetelheti, hogy a kérelmező a cím viselésekor annak az oktatási intézménynek vagy vizsgabizottságnak a nevét és címét is feltüntesse, ahol a címet szerezte. Amennyiben a saját tagállamban használatos, képzettséghez kapcsolódó cím a fogadó tagállamban összetéveszthető egy olyan címmel, amelyhez ez utóbbi tagállamban a jogosult által el nem végzett kiegészítő képzés szükséges, a fogadó tagállam megkövetelheti a jogosulttól, hogy a saját tagállamban használatos, képzettséghez kapcsolódó címet a fogadó tagállam által megállapítandó megfelelő formában használja.

55. cikk

A társadalombiztosítási alapok általi jóváhagyás

Az 5. cikk (1) bekezdésének és a 6. cikk első albekezdése b) pontjának a sérelme nélkül, azok a tagállamok, amelyek a területükön szakmai képesítést szerzett személyektől a társadalombiztosítási alap általi jóváhagyás megszerzéséhez megkövetelik, hogy munkahelyi képzés keretében felkészítő időszakot töltsenek le és/vagy bizonyos ideig szakmai tapasztalatot szerezzenek, mellőzik e kötelezettség megkövetelését a más tagállamban megszerzett orvosi és fogorvosi szakmai képesítés megszerzéséről szóló okiratok birtokosai esetében.

V. CÍM

KÖZIGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS ÉS VÉGREHAJTÁSI FELELŐSSÉG

56. cikk

Illetékes hatóságok

(1) A fogadó tagállam és a saját tagállam illetékes hatóságai szorosan együttműködnek és kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak ezen irányelv alkalmazásának megkönnyítése érdekében. Gondoskodnak az egymásnak szolgáltatott adatok bizalmas kezeléséről.

(2) A fogadó tagállam és a saját tagállam illetékes hatóságai — a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (24) és a az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről szóló, 2002. július 12-i 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (25) előírt személyesadat-védelmi jogi rendelkezéseket tiszteletben tartva — adatokat szolgáltatnak egymásnak azokról a fegyelmi eljárásokról, büntetőjogi szankciókról, vagy bármely egyéb jelentős súlyú, konkrét körülményekről, amelyek az ezen irányelv alapján gyakorolt tevékenységek tekintetében várhatóan következményekkel járhatnak.

A saját tagállam megvizsgálja az ilyen körülmények valóságnak való megfelelését, és hatóságai döntenek arról, hogy milyen jellegű és milyen terjedelmű vizsgálatra van szükség, majd a saját tagállam tájékoztatja a fogadó tagállamot a rendelkezésére álló információkból levont következtetéseiről.

(3) Legkésőbb 2007. október 20-án minden tagállam kijelöli azokat a hatóságokat és szerveket, amelyek hatáskörrel rendelkeznek az előírt képesítés megszerzését tanúsító okiratok és egyéb dokumentumok, illetve adatok kibocsátására, illetve átvételére, valamint azokat, amelyek hatáskörrel rendelkeznek a kérelmek fogadására és az ezen irányelvben említett határozatok meghozatalára, és erről a többi tagállamot és a Bizottságot haladéktalanul tájékoztatja.

(4) Az (1) bekezdésben említett hatóságok tevékenységei tekintetében minden tagállam kijelöl egy koordinátort, és erről a többi tagállamot és a Bizottságot tájékoztatja.

A koordinátorok feladatai a következők:

a)	ezen irányelv egységes alkalmazásának elősegítése;

b)	az ezen irányelv alkalmazása szempontjából fontos információk gyűjtése, így például arra vonatkozóan, hogy a tagállamokban milyen feltételekkel lehet megkezdeni a szabályozott szakmák gyakorlását.

A b) pontban leírt feladatok teljesítése céljából a koordinátorok segítséget igényelhetnek az 57. cikkben említett információs szolgálatoktól.

57. cikk

Információs szolgálatok

Minden tagállam legkésőbb 2007. október 20-ig kijelöl egy információs szolgálatot, amelynek feladata a következő lesz:

az állampolgárok és más tagállamok információs szolgálatai részére a szükséges tájékoztatás megadása a szakmai képesítések ezen irányelvben előírt kölcsönös elismerésére vonatkozóan, így a szakmákra és e szakmák gyakorlására irányadó nemzeti jogszabályi rendelkezésekre, közöttük a szociális rendelkezésekre és adott esetben az etikai szabályokra vonatkozó tájékoztatás;

b)	az állampolgárok segítése az ezen irányelvvel rájuk ruházott jogok érvényesítésében, szükség szerint a fogadó tagállam más információs szolgálataival és illetékes hatóságával együttműködve.

A Bizottság kérésére az információs szolgálatok a kérés kézhezvételétől számított két hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot azoknak a vizsgálatoknak az eredményéről, amelyeket a b) pont rendelkezései alapján folytatnak.

58. cikk

A szakmai képesítések elismerésével foglalkozó bizottság

(1) A Bizottságot munkájában a szakmai képesítések elismerésével foglalkozó bizottság segíti (a továbbiakban: a „bizottság”), amely a tagállamok képviselőiből áll, és amelynek elnöki tisztségét a Bizottság képviselője tölti be.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat 5. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettek annak 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 5. cikkének (6) bekezdésében előírt időtartam két hónap.

(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

59. cikk

Konzultáció

A Bizottság megfelelő módon biztosítja a konzultációt az érintett szakmai csoportok szakértőivel, különösen az 58. cikkben említett bizottság munkájával kapcsolatban, és e konzultációkról indoklással ellátott jelentést készít a bizottság számára.

VI. CÍM

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

60. cikk

Jelentések

(1) 2007. október 20-tól kezdve, a tagállamok kétévente jelentést küldenek a Bizottságnak a rendszer alkalmazásáról. A jelentésnek az általános észrevételeken kívül tartalmaznia kell a meghozott határozatokra vonatkozó statisztikai kimutatást, valamint az ezen irányelv alkalmazása során felmerült főbb problémák ismertetését.

(2) 2007. október 20-tól kezdve, a Bizottság ötévente jelentést készít ezen irányelv végrehajtásáról.

61. cikk

Eltérési záradék

Ha ezen irányelv valamely rendelkezésének alkalmazása tekintetében egy tagállam egy meghatározott területen jelentős nehézségekbe ütközik, a Bizottság az érintett tagállammal együttműködve megvizsgálja ezeket a nehézségeket.

Szükség szerint a Bizottság az 58. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban dönt arról, hogy az érintett tagállamnak korlátozott időtartamra engedélyt ad a szóban forgó rendelkezéstől való eltérésre.

62. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 77/452/EGK, 77/453/EGK, 78/686/EGK, 78/687/EGK, 78/1026/EGK, 78/1027/EGK, 80/154/EGK, 80/155/EGK, 85/384/EGK, 85/432/EGK, 85/433/EGK, 89/48/EGK, 92/51/EGK, 93/16/EGK és 1999/42/EK irányelv 2007. október 20-tól hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett irányelvekre történő hivatkozást ezen irányelvre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és a hatályon kívül helyezett irányelvek alapján elfogadott jogi aktusokat a hatályon kívül helyezés nem érinti.

63. cikk

Átültetés

A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2007. október 20-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

64. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

65. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2005. szeptember 7-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES

a Tanács részéről

az elnök

C. CLARKE

(1) HL C 181. E, 2002.7.30., 183. o.

(2) HL C 61., 2003.3.14., 67. o.

(3) Az Európai Parlament 2004. február 11-i véleménye (HL C 97. E, 2004.4.22., 230. o.), a Tanács 2004. december 21-i közös álláspontja (HL C 58. E, 2005.3.8., 1. o.) és az Európai Parlament 2005. május 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). A Tanács 2005. június 6-i határozata.

(4) HL L 178., 2000.7.17., 1. o.

(5) HL L 19., 1989.1.24., 16. o. A 2001/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 206., 2001.7.31., 1. o.) módosított irányelv.

(6) HL L 209., 1992.7.24., 25. o. A legutóbb a 2004/108/EK bizottsági határozattal (HL L 32., 2004.2.5., 15. o.) módosított irányelv.

(7) HL L 201., 1999.7.31., 77. o.

(8) HL L 176., 1977.7.15., 1. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

(9) HL L 176., 1977.7.15., 8. o. A legutóbb a 2001/19/EK irányelvvel módosított irányelv.

(10) HL L 233., 1978.8.24., 1. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

(11) HL L 233., 1978.8.24., 10. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

(12) HL L 362., 1978.12.23., 1. o. A legutóbb a 2001/19/EK irányelvvel módosított irányelv.

(13) HL L 362., 1978.12.23., 7. o. A legutóbb a 2001/19/EK irányelvvel módosított irányelv.

(14) HL L 33., 1980.2.11., 1. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

(15) HL L 33., 1980.2.11., 8. o. A legutóbb a 2001/19/EK irányelvvel módosított irányelv.

(16) HL L 223., 1985.8.21., 15. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

(17) HL L 253., 1985.9.24., 34. o. A 2001/19/EK irányelvvel módosított irányelv.

(18) HL L 253., 1985.9.24., 37. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

(19) HL L 165., 1993.7.7., 1. o. A legutóbb az 1882/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 284., 2003.10.31., 1. o.) módosított irányelv.

(20) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

(21) HL L 78., 1977.3.26., 17. o. A legutóbb a 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

(22) HL L 77., 1998.3.14., 36. o. A 2003-as csatlakozási okmánnyal módosított irányelv.

(23) HL L 145., 1977.6.13., 1. o. A legutóbb a 2004/66/EK irányelvvel (HL L 168., 2004.5.1., 35. o.) módosított irányelv.

(24) HL L 281., 1995.11.23., 31. o. Az 1882/2003/EK rendelettel módosított irányelv.

(25) HL L 201., 2002.7.31., 37. o.

I. MELLÉKLET

Azon szakmai szövetségek és szervezetek jegyzéke, melyek teljesítik a 3. cikk (2) bekezdésében foglalt feltételeket

ÍRORSZÁG (1)

1.	The Institute of Chartered Accountants in Ireland (2)

2.	The Institute of Certified Public Accountants in Ireland (2)

3.	The Association of Certified Accountants (2)

4.	Institution of Engineers of Ireland

5.	Irish Planning Institute

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

1.	Institute of Chartered Accountants in England and Wales

2.	Institute of Chartered Accountants of Scotland

3.	Institute of Chartered Accountants in Ireland

4.	Chartered Association of Certified Accountants

5.	Chartered Institute of Loss Adjusters

6.	Chartered Institute of Management Accountants

7.	Institute of Chartered Secretaries and Administrators

8.	Chartered Insurance Institute

9.	Institute of Actuaries

10.	Faculty of Actuaries

11.	Chartered Institute of Bankers

12.	Institute of Bankers in Scotland

13.	Royal Institution of Chartered Surveyors

14.	Royal Town Planning Institute

15.	Chartered Society of Physiotherapy

16.	Royal Society of Chemistry

17.	British Psychological Society

18.	Library Association

19.	Institute of Chartered Foresters

20.	Chartered Institute of Building

21.	Engineering Council

22.	Institute of Energy

23.	Institution of Structural Engineers

24.	Institution of Civil Engineers

25.	Institution of Mining Engineers

26.	Institution of Mining and Metallurgy

27.	Institution of Electrical Engineers

28.	Institution of Gas Engineers

29.	Institution of Mechanical Engineers

30.	Institution of Chemical Engineers

31.	Institution of Production Engineers

32.	Institution of Marine Engineers

33.	Royal Institution of Naval Architects

34.	Royal Aeronautical Society

35.	Institute of Metals

36.	Chartered Institution of Building Services Engineers

37.	Institute of Measurement and Control

38.	British Computer Society

(1) Az ír állampolgárok egyben tagjai az Egyesült Királyság alábbi szövetségeinek vagy szervezeteinek is:

Institute of Chartered Accountants in England and Wales

Institute of Chartered Accountants of Scotland

Institute of Actuaries

Faculty of Actuaries

The Chartered Institute of Management Accountants

Institute of Chartered Secretaries and Administrators

Royal Town Planning Institute

Royal Institution of Chartered Surveyors

Chartered Institute of Building

(2) Csak számlaellenőrzési tevékenység vonatkozásában.

II. MELLÉKLET

A 11. cikk c) pontja ii. alpontjában említett speciális rendszerű képzések jegyzéke

1. Egészségügyi és gyermekgondozási jellegű szakképzések

Az alábbiakra nyújtanak képzést:

Németországban:

—	gyermekápoló („Kinderkrankenschwester/Kinderkrankenpfleger”),

—	fizioterapeuta/gyógytornász („Krankengymnast(in)/Physiotherapeut(in)”) (1),

—	ergotherapeuta („Beschäftigungs- und Arbeitstherapeut/Ergotherapeut”),

—	logopédus („Logopäde/Logopädin”),

—	ortoptikus („Orthoptist(in)”),

—	államilag elismert képesítésű gyermekgondozó („Staatlich anerkannte(r) Erzieher(in)”),

—	államilag elismert képesítésű gyógypedagógus („Staatlich anerkannte(r) Heilpädagoge(-in)”),

—	orvosi laboratóriumi asszisztens („medizinisch-technische(r) Laboratoriums- Assistent(in)”),

—	radiológiai asszisztens („medizinisch-technische(r) Radiologie-Assistent(in)”),

—	izotóp asszisztens („medizinisch-technische(r) Assistent(in) für Funktionsdiagnostik”),

—	állat-egészségügyi technikus („veterinärmedizinisch-technische(r) Assistent(in)”),

—	dietetikus („Diätassistent(in)”),

—	gyógyszerész technikus („Pharmazieingenieur”), aki 1994. március 31. előtt vett részt képzésben a Német Demokratikus Köztársaságban vagy az új szövetségi tartományok területén,

—	pszichiátriai szakápoló („Psychiatrische(r) Krankenschwester/Krankenpfleger”),

—	beszédterapeuta („Sprachtherapeut(in)”).

A Cseh Köztársaságban:

—	egészségügyi asszisztens („zdravotnický asistent”),

a képzés teljes időtartama legalább 13 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy egészségügyi szakközépiskolában elvégzendő négyéves középfokú szakképzést, amely „maturitní zkouška” vizsgával zárul,

—	táplálkozási asszisztens („nutriční asistent”),

Olaszországban:

—	fogtechnikus („odontotecnico”),

—	látszerész („ottico”).

Cipruson:

—	fogtechnikus („οδοντοτεχνίτης”),

a képzés teljes időtartama legalább 14 év, beleértve legalább egy hatéves általános iskolai képzést, egy hatéves középiskolai képzést, az ezt követő kétéves felsőfokú szakképzést, és 1 év szakmai tapasztalatot,

—	látszerész („τεχνικός oπτικός”),

a képzés teljes időtartama legalább 14 év, beleértve legalább egy hatéves általános iskolai képzést, egy hatéves középiskolai képzést, az ezt követő kétéves felsőfokú képzést, és 1 év szakmai tapasztalatot.

Lettországban:

—	fogászati asszisztens („zobārstniecības māsa”),

a képzés teljes időtartama legalább 13 év, beleértve egy legalább tízéves általános iskolai képzést, egy kétéves, egészségügyi oktatási intézményben folytatott szakképzést,, valamint az ezt követő 3 év szakmai tapasztalatot, amelynek lezárásaként szakvizsgát kell tenni a bizonyítvány megszerzéséért.

—	biomedikus laboratóriumi asszisztens („biomedicīnas laborants”),

a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy legalább tízéves általános iskolai képzést, egy kétéves, egészségügyi oktatási intézményben folytatott szakképzést, valamint az ezt követő 2 év szakmai tapasztalatot, amelynek lezárásaként szakvizsgát kell tenni a bizonyítvány megszerzéséért,

—	fogtechnikus („zobu tehniķis”),

—	fizioterápiás asszisztens („fizioterapeita asistents”),

a képzés teljes időtartama legalább 13 év, beleértve egy legalább tízéves általános iskolai képzést, egy hároméves, egészségügyi oktatási intézményben folytatott szakképzést, valamint az ezt követő 2 év szakmai tapasztalatot, amelynek lezárásaként szakvizsgát kell tenni a bizonyítvány megszerzéséért.

Luxemburgban:

—	radiológiai asszisztens („assistant(e) technique médical(e) en radiologie”),

—	orvosi laboratóriumi asszisztens („assistant(e) technique médical(e) de laboratoire”),

—	pszichiátriai szakápoló („infirmier/ière psychiatrique”),

—	sebészasszisztens-technikus („assistant(e) technique médical(e) en chirurgie”),

—	gyermekápoló („infirmier/ière puériculteur/trice”),

—	aneszteziológiai szakápoló („infirmier/ière anesthésiste”),

—	képesített gyógymasszőr („masseur/euse diplômé(e)”),

—	gyermekgondozó („éducateur/trice”).

Hollandiában:

—	állatorvosi asszisztens („dierenartsassistent”),

az általános és a szakképzés teljes időtartama legalább 13 év, beleértve a következőket:

i.	legalább három év szakképzés szakiskolában, amely vizsgával zárul, egyes esetekben további 1—2 éves szakosodási kurzussal, amely ugyancsak vizsgával zárul; vagy

ii.	legalább két és fél éves szakképzés szakiskolában, amely vizsgával zárul, és kiegészül legalább hat hónapos szakmai tapasztalattal vagy legalább hat hónapos szakmai gyakorlattal egy jóváhagyott intézményben; vagy

iii.	legalább két éves szakképzés szakiskolában, amely vizsgával zárul, és kiegészül legalább egyéves szakmai tapasztalattal vagy legalább egyéves szakmai gyakorlattal egy jóváhagyott intézményben; vagy

iv.	az állatorvosi asszisztens („dierenartsassistenten”) esetében három év szakképzés szakiskolában (MBO-rendszer), vagy három év szakképzés a duális gyakornoki rendszerben (LLW), mindkettő vizsgával zárul.

Ausztriában:

—	gyermek- és ifjúsági szakápoló („spezielle Grundausbildung in der Kinder- und Jugendlichenpflege”),

—	pszichiátriai szakápoló („spezielle Grundausbildung in der psychiatrischen Gesundheits- und Krankenpflege”),

—	kontaktlencse-optikus („Kontaktlinsenoptiker”),

—	pedikűrös („Fußpfleger”),

—	hallókészülék-technikus („Hörgeräteakustiker”),

—	gyógyáru-kereskedő („Drogist”),

az általános és a szakképzés teljes időtartama legalább tizennégy év, beleértve legalább ötéves képzést meghatározott képzési rendszerben, legalább három év időtartamú, részben a munkahelyen kapott képzésből, részben szakképzési intézményben biztosított képzésből álló szakmai képzésre, illetve szakmai gyakorlati és képzési időszakra osztva, amelyet szakvizsga követ a szakma gyakorlására és a gyakornokok képzésére való jogosultság megszerzéséért,

—	masszőr (Masseur),

az általános és a szakképzés teljes időtartama legalább tizennégy év, beleértve ötéves képzést meghatározott képzési rendszerben, amely kétéves időtartamú szakmai képzést, kétéves szakmai gyakorlati és képzési időszakot és egyéves képzést foglal magában, amelyet szakvizsga követ a szakma gyakorlására és a gyakornokok képzésére való jogosultság megszerzéséért,

—	óvodai dolgozó (Kindergärtner/in),

—	gyermekgondozó (Erzieher),

az általános és a szakképzés teljes időtartama tizenhárom év, beleértve ötéves szakosított iskolai szakképzést, amely vizsgával zárul.

Szlovákiában:

—	alapfokú művészeti iskolai tánctanár („učiteľ v tanečnom odbore na základných umeleckých školách”),

a képzés teljes időtartama legalább 14,5 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, egy négyéves szakirányú középiskolai képzést, valamint 5 félév táncpedagógusi képzést,

—	oktató speciális oktatási intézményben és szociális ellátási intézményben („vychovávatel' v špeciálnych výchovných zariadeniach a v zariadeniach sociálnych služieb”),

a képzés teljes időtartama legalább 14 év, beleértve 8/9 év általános iskolai képzést, egy négyéves időtartamú pedagógiai szakközépiskolai vagy egyéb középiskolai képzést, valamint egy további kétéves, nem nappali tagozatos pedagógiai képzést.

2. Kézműipari ágazat „mester” szinten („Mester/Meister/Maître”), ezen irányelv III. címének II. fejezetében nem említett oktatás és szakképzés

A következőkre vonatkozó képzés:

Dániában:

—	látszerész („optometrist”),

a képzés teljes időtartama tizennégy év, beleértve az ötéves szakképzés időtartamát is, amely a képzést nyújtó intézményben folytatott két és fél éves elméleti képzésből, valamint két és fél éves munkahelyi szakmai gyakorlatból áll, amelynek végén az ipari tevékenységnek megfelelő elismert vizsgát kell tenni, és a vizsga sikeres letételét követően a vizsgázó jogosult a „Mester” cím használatára,

—	ortopédiai műszerész („ortopædimekaniker”),

a képzés teljes időtartama tizenkét és fél év, beleértve a három és fél éves szakképzés időtartamát is, amely a képzést nyújtó intézményben folytatott hat hónapos elméleti képzésből, valamint hároméves munkahelyi szakmai gyakorlatból áll, amelynek végén az ipari tevékenységnek megfelelő elismert vizsgát kell tenni, és a vizsga sikeres letételét követően a vizsgázó jogosult a „Mester” cím használatára,

—	ortopédiai lábbeli készítő („ortopædiskomager”),

a képzés teljes időtartama tizenhárom és fél év, beleértve a négy és fél éves szakképzés időtartamát is, amely a képzést nyújtó intézményben megtartott kétéves elméleti képzésből, valamint két és fél éves munkahelyi szakmai gyakorlatból áll, amelynek végén az ipari tevékenységnek megfelelő elismert vizsgát kell tenni, és a vizsga sikeres letételét követően a vizsgázó jogosult a „Mester” cím használatára.

Németországban:

—	látszerész („Augenoptiker”),

—	fogtechnikus („Zahntechniker”),

—	ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő („Bandagist”),

—	hallókészülék-készítő („Hoergeraeteakustiker”),

—	ortopédiai műszerész („Orthopädiemechaniker”),

—	ortopédiai cipész („Orthopädieschuhmacher”).

Luxemburgban:

—	látszerész („opticien”),

—	fogtechnikus („mécanicien dentaire”),

—	hallókészülék-készítő („audioprothésiste”),

—	ortopédiai műszerész/ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő („mécanicien orthopédiste/bandagiste”),

—	ortopédiai cipész („orthopédiste-cordonnier”),

a képzések teljes időtartama tizennégy év, beleértve a legalább ötéves, meghatározott képzési rendszerű képzést, amely a képzést nyújtó intézményben folytatott elméleti képzésből, valamint munkahelyi szakmai gyakorlatból áll, amely végén vizsgát kell tenni, amely a szakipari tevékenységnek önálló vállalkozóként vagy hasonló felelősségi szintű alkalmazottként való gyakorlására jogosít.

Ausztriában:

—	ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő („Bandagist”),

—	fűzőkészítő („Miederwarenerzeuger”),

—	látszerész („Optiker”),

—	ortopédiai cipész („Orthopädieschuhmacher”),

—	ortopédiai technikus („Orthopädietechniker”),

—	fogtechnikus („Zahntechniker”),

—	kertész („Gärtner”),

az általános és szakképzés teljes időtartama legalább tizennégy év, beleértve legalább ötéves képzést meghatározott képzési rendszerben, legalább három év időtartamú, részben a munkahelyen folytatott képzésből, részben szakképzési intézetben folytatott képzésből álló gyakornoki képzésre, illetve legalább kétéves szakmai gyakorlati és képzési időszakra osztva, amelyet mestervizsga követ a szakma gyakorlására, gyakornokok képzésére és a „Meister” cím használatára való jogosultság megszerzése céljából,

mező- és erdőgazdasági mester, nevezetesen:

—	mezőgazdasági mester („Meister in der Landwirtschaft”),

—	a vidéki házi gazdálkodás mestere („Meister in der ländlichen Hauswirtschaft”),

—	kertészeti mester („Meister im Gartenbau”),

—	a piaci kertészet mestere („Meister im Feldgemüsebau”),

—	gyümölcstermesztési és -feldolgozási mester („Meister im Obstbau und in der Obstverwertung”),

—	szőlőtermesztési és borászmester („Meister im Weinbau und in der Kellerwirtschaft”),

—	tejtermelő mester („Meister in der Molkerei- und Käsereiwirtschaft”),

—	lótenyésztő mester („Meister in der Pferdewirtschaft”),

—	haltenyésztő mester („Meister in der Fischereiwirtschaft”),

—	baromfitenyésztő mester („Meister in der Geflügelwirtschaft”),

—	méhészmester („Meister in der Bienenwirtschaft”),

—	erdészmester („Meister in der Forstwirtschaft”),

—	erdőtelepítési és erdőmérnök mester („Meister in der Forstgarten- und Forstpflegewirtschaft”),

—	a mezőgazdasági raktározás mestere („Meister in der landwirtschaftlichen Lagerhaltung”),

az általános és szakképzés teljes időtartama legalább tizenöt év, beleértve legalább hatéves képzést meghatározott képzési rendszerben, legalább három év időtartamú, részben a munkahelyen folytatott képzésből, részben szakképzési intézetben folytatott képzésből álló szakmai képzésre, illetve hároméves szakmai gyakorlati és képzési időszakra osztva, amelyet mestervizsga követ a szakma gyakorlására, gyakornokok képzésére és a „Meister” cím használatára való jogosultság megszerzéséért.

Lengyelországban:

—	gyakorlati szakképzési oktató („Nauczyciel praktycznej nauki zawodu”),

amely az alábbiakat foglalja magában:

8 év általános iskolai képzés, 5 év középiskolai szakképzés vagy ezzel egyenértékű középiskolai képzés a megfelelő területen, amelyet egy összesen legalább 150 órából álló pedagógiai képzés, illetve munkavédelmi és munkaegészségügyi kurzus követ; továbbá kétéves szakmai tapasztalat azon a területen, amelyen az adott személy tanítani fog; vagy

ii.	8 év általános iskolai képzés, 5 év középiskolai szakképzés, valamint ezt követően egy felsőfokú pedagógiai oktatási intézmény elvégzését tanúsító oklevél; vagy

iii.	8 év általános iskolai képzés, 2—3 év alapszintű középiskolai szakképzés, legalább hároméves szakmai tapasztalat, amelyet az adott szakterületen szerzett mesterlevél igazol, valamint ezt követően egy összesen legalább 150 órából álló pedagógiai képzés.

Szlovákiában:

—	szakoktató („majster odbornej výchovy”),

a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve 8 év általános iskolai képzést, egy négyéves időtartamú szakképzést (teljes középiskolai szakképzés és/vagy a megfelelő (hasonló) területen szakmai képzésben való részvétel vagy szakmai tanfolyam elvégzése), összesen legalább hároméves szakmai tapasztalat azon a területen, amelyen az adott személy a teljes képzést vagy szakmai képzést elvégezte, és kiegészítő pedagógiai tanulmányok végzése tanári képesítést nyújtó karon vagy a műszaki egyetemeken; vagy teljes középiskolai képzés és szakmai képzés a megfelelő (hasonló) szakképzés vagy szakmai kurzus keretében, legalább 3 év szakmai tapasztalat azon a területen, amelyen az adott személy a képzést vagy szakmai képzést elvégezte, és kiegészítő pedagógiai tanulmányok végzése tanári képesítést nyújtó karon, illetve 2005. szeptember 1-jével bezárólag speciális pedagógiai képzés, amelyet a módszertani központok speciális oktatási intézményekben szerveznek szakoktatók számára, kiegészítő pedagógiai tanulmányok nélkül .

3. Tengerhajózási ágazat

a)	Tengeri fuvarozás

A következőkre vonatkozó képzés :

a Cseh Köztársaságban:

—	fedélzeti segédtiszt („palubní asistent”),

—	navigációs őrszolgálati tiszt („námořní poručík”),

—	első tiszt („první palubní důstojník”),

—	kapitány („kapitán”),

—	motorasszisztens („strojní asistent”),

—	fedélzeti mérnök tiszt („strojní důstojník”),

—	másodgéptiszt („druhý strojní důstojník”),

—	első géptiszt („první strojní důstojník”),

—	elektrotechnikus („elektrotechnik”),

—	első elektrotechnikus tiszt („elektrodůstojník”).

Dániában:

—	hajóskapitány („skibsfører”),

—	első tiszt („overstyrmand”),

—	kormányos, fedélzeti tiszt („enestyrmand, vagthavende styrmand”),

—	fedélzeti tiszt („vagthavende styrmand”),

—	gépüzemvezető („maskinchef”),

—	első géptiszt („1. maskinmester”),

—	géptéri őrszolgálatért felelős géptiszt („1. maskinmester/vagthavende maskinmester”)

Németországban:

—	hajóskapitány part menti (szállításban részt vevő) nagy hajón („Kapitän AM”),

—	hajóskapitány part menti (szállításban részt vevő) hajón („Kapitän AK”),

—	fedélzeti tiszt part menti (szállításban részt vevő) nagy hajón („Nautischer Schiffsoffizier AMW”),

—	fedélzeti tiszt part menti (szállításban részt vevő) hajón („Nautischer Schiffsoffizier AKW”),

—	C minősítésű gépüzemvezető („Schiffsbetriebstechniker CT - Leiter von Maschienenanlagen”),

—	C minősítésű gépkezelő („Schiffsmaschinist CMa - Leiter von Maschienenanlagen”),

—	C minősítésű hajógép-üzemvezető („Schiffsbetriebstechniker CTW”),

—	C minősítésű hajógépkezelő — önálló szolgálatot teljesítő géptiszt („Schiffsmaschinist CMaW — Technischer Alleinoffizier”).

Olaszországban:

—	fedélzeti tiszt („ufficiale di coperta”),

—	géptiszt („ufficiale di macchina”).

Lettországban:

—	hajós elektrotechnikus tiszt („kuģu elektromehāniķis”),

—	hűtőgépkezelő („kuģa saldēšanas iekārtu mašīnists”).

Hollandiában:

—	első tiszt (part menti [szállításban részt vevő] hajón) (kiegészítő képzéssel) („stuurman kleine handelsvaart [met aanvulling]”),

—	(okleveles) gépüzemvezető („diploma motordrijver”),

—	VTS tisztviselő („VTS-functionaris”),

amelyekhez a következő képzés szükségesek:

—

a Cseh Köztársaságban:

fedélzeti segédtiszt esetében („palubní asistent”),

1.	legalább 20 éves életkor;

a)	tengerészeti akadémia vagy tengerészeti főiskola — tengerhajózási gépüzem szak, mindkét képzés „maturitní zkouška” vizsgával zárul, és hajón teljesített legalább hathavi igazolt tengerjáró szolgálat a tanulmányokkal párhuzamosan; vagy

hajón teljesített legalább kétéves igazolt tengerjáró szolgálat, melynek minősítő részét képezi a hajó hídján teljesített navigációs őrszolgálat, továbbá az STCW-kód (Nemzetközi egyezmény a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról) szerinti A-II/1 alkalmassági szintű akkreditált képzés elvégzése, amelyet egy olyan tengerészeti akadémia, vagy főiskola tartott, amely a nemzetközi SCTW-egyezmény tagja, és az MTC (a Cseh Köztársaság tengerhajózási bizottsága) által elismert vizsgabizottság előtt tett sikeres vizsga;

ii.

a navigációs őrszolgálati tiszt esetében („námořní poručík”),

legalább 500 bruttó regisztertonnás hajón fedélzeti segédtisztként teljesített legalább hathavi igazolt tengerjáró szolgálat a tengerészeti főiskolai vagy akadémiai diplomával rendelkezők számára, vagy egyéves szolgálat az akkreditált képzést végzettek számára, beleértve legalább hathavi minősítő szolgálatot navigációs őrszolgálatban;

2.	a fedélzeti kadétok esetében megfelelően kitöltött és jóváhagyott fedélzeti képzési napló;

iii.	az első tiszt esetében („první palubní důstojník”), navigációs őrszolgálati tiszti alkalmassági bizonyítvány legalább 500 bruttó regisztertonnás hajón navigációs őrszolgálati tiszti minőségben teljesített legalább tizenkéthavi igazolt tengerjáró szolgálat alapján;

iv.

a kapitány esetében („kapitán”),

=	hajóskapitányi bizonyítvány 500—3 000 bruttó regisztertonnás hajón teljesített szolgálatról,

első tiszti alkalmassági bizonyítvány legalább 3 000 bruttó regisztertonnás hajóra és első tiszti minőségben teljesített legalább hathavi igazolt tengerjáró szolgálat legalább 500 bruttó regisztertonnás hajón és első tiszti minőségben teljesített legalább hathavi igazolt tengerjáró szolgálat legalább 3 000 bruttó regisztertonnás hajón;

a motorasszisztens esetében („strojní asistent”),

1.	legalább 20 éves életkor;

2.	tengerészeti akadémia vagy tengerészeti főiskola — tengerhajózási gépüzemi szak, és hajón teljesített legalább hathavi igazolt tengeri szolgálat a tanulmányokkal párhuzamosan;

vi.	fedélzeti mérnök tiszt esetében („strojní důstojník”), legalább hathavi igazolt tengeri szolgálat motorasszisztensi minőségben a tengerészeti főiskolai vagy akadémiai diplomával rendelkezők számára;

vii.	második géptiszt esetében („druhý strojní důstojník”), legalább 12 havi igazolt tengeri szolgálat harmadik géptiszti minőségben olyan hajón, melynek a hajtóteljesítménye a főgépen 750 kW vagy annál nagyobb;

viii.

az első géptiszt esetében („první strojní důstojník”),

megfelelő igazolás legalább 6 havi igazolt tengeri szolgálatról második géptiszti minőségben olyan hajón, melynek a hajtóteljesítménye a főgépen 3 000 kW vagy annál nagyobb;

ix.

az elektrotechnikus esetében („elektrotechnik”),

1.	legalább 18 éves életkor;

2.	tengerészeti vagy más akadémia, elektrotechnikusi szak, vagy elektrotechnikai műszaki iskola vagy főiskola, mindegyik képzés „maturitní zkouška” vizsgával zárul és legalább tizenkéthavi igazolt elektrotechnikai gyakorlat egészíti ki;

első elektrotechnikus tiszt esetében („elektrodůstojník”),

1.	tengerészeti akadémia vagy főiskola, tengerhajózási elektrotechnikusi szak, vagy más akadémia vagy elektrotechnikai középfokú képzés, a képzések „maturitní zkouška” vizsgával vagy államvizsgával zárulnak;

2.	legalább 12 havi igazolt tengeri szolgálat elektrotechnikusi minőségben a tengerészeti főiskolai vagy tengerészeti akadémiai diplomával rendelkezők számára, vagy legalább 24 havi igazolt tengeri szolgálat középfokú képzéssel rendelkezők számára.

—

Dániában, kilenc év általános iskolai képzés, amelyet tizenhét — harminchat hónapos alapképzés és/vagy tengeri szolgálat követ, kiegészítve a következőkkel:

i.	fedélzeti tisztek esetében egyéves szakképzés;

ii.	egyéb beosztásokban hároméves szakképzés.

—	Németországban, a teljes képzés időtartama 14—18 év, beleértve egy hároméves szakirányú alapképzést és egyéves tengeri szolgálatot, melyet 1—2 éves szakirányú képzés követ, és amelyet, adott esetben, két év hajózási szakmai tapasztalat egészít ki.

—

Lettországban:

a hajós elektrotechnikus tiszt esetében („kuģu elektromehāniķis”),

1.	legalább 18 éves életkor;

a képzés teljes időtartama legalább 12 év és 6 hónap, ebből legalább 9 év általános iskolai és 3 év szakképzés. Ezenfelül legalább 6 hónapos tengeri szolgálat, mint hajó-elektrotechnikus, vagy asszisztens a hajó elektrotechnikusa mellett olyan hajón, melyen legalább 750 kW-os generátor van. A szakképzést szakmai vizsga zárja le az illetékes hatóságok előtt a Közlekedési Minisztérium által jóváhagyott képzési programmal összhangban;

ii.

a hűtőgépkezelő esetében („kuģa saldēšanas iekārtu mašīnists”),

1.	legalább 18 éves életkor;

a képzés teljes időtartama legalább 13 év, ebből legalább 9 év általános iskolai és 3 év szakképzés. Ezenfelül legalább 12 hónapos tengeri szolgálat, mint asszisztens a hajó hűtőgépész mérnöke mellett. A szakképzést szakmai vizsga zárja le az illetékes hatóságok előtt a Közlekedési Minisztérium által jóváhagyott képzési programmal összhangban.

—	Olaszországban, a teljes képzési idő tizenhárom év, amelynek része a legalább ötéves, vizsgával záruló szakképzés, ahol szükséges, szakmai gyakorlattal kiegészítve.

—

Hollandiában:

az első tiszt part menti szállításban részt vevő hajón (kiegészítő képzéssel) („stuurman kleine handelsvaart [met aanvulling]”), és az (okleveles) gépüzemvezető („diploma motordrijver”) esetében a teljes képzési idő tizennégy év, amelyből legalább két évet szakképzési intézményben kell eltölteni, tizenkét hónapos szakmai gyakorlattal kiegészítve;

ii.

a VTS tisztviselő („VTS-functionaris”) esetében a teljes képzési idő legalább tizenöt év, amelyből legalább három év felsőszintű szakképzés („HBO”) vagy középszintű szakképzés („MBO”), amelyet legalább tizenkét heti elméleti képzést tartalmazó nemzeti és regionális szakosító képzések követnek, amelyek mindegyikét záróvizsga követi,

és amely képzéseknek a nemzetközi STCW-egyezmény (az 1978. évi Nemzetközi egyezmény a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról) hatálya alatt elismert képzéseknek kell lenniük.

b)	Tengeri halászat:

A következőkre vonatkozó képzés:

Németországban:

—	mélytengeri halászati kapitány („Kapitän BG/Fischerei”),

—	part menti halászati kapitány („Kapitän BLK/Fischerei”),

—	fedélzeti tiszt, mélytengeri halászat („Nautischer Schiffsoffizier BGW/Fischerei”),

—	fedélzeti tiszt, part menti halászat („Nautischer Schiffsoffizier BK/Fischerei”),

Hollandiában:

—	első tiszt/első géptiszt V („stuurman werktuig-kundige V”),

—	gépész IV (halászhajó) („werktuigkundige IV visvaart”),

—	első tiszt IV (halászhajó) („stuurman IV visvaart”),

—	első tiszt/első géptiszt VI („stuurman werktuigkundige VI”),

amelyekhez a következő képzés szükséges:

—	Németországban a teljes képzési idő 14—18 év, beleértve a hároméves szakmai alapképzést és egy év tengeren töltött szolgálati időt, amelyet egy- vagy kétéves szakképzés követ, adott esetben, kétéves navigációs gyakorlattal kiegészítve,

—	Hollandiában a teljes képzési idő 13—15 év, amelyből legalább két évet szakképző intézményben kell eltölteni tizenkét hónapos szakmai gyakorlattal kiegészítve,

és amely képzéseknek a Torremolinosi egyezmény (Nemzetközi egyezmény a halászhajók biztonságáról, 1977) hatálya alatt elismert képzésnek kell lennie.

4. Technikai ágazatok

A következőkre vonatkozó képzés:

A Cseh Köztársaságban:

—	engedéllyel rendelkező technikus, engedéllyel rendelkező földmérő („autorizovaný technik, autorizovaný stavitel”),

a képzés teljes időtartama legalább 9 év, beleértve egy négyéves műszaki szakközépiskolai szakképzést, amely „maturitní zkouška” vizsgával zárul (műszaki szakközépiskolai vizsga), 5 év szakmai gyakorlat, és az építőipar egyes szakmai tevékenységeinek végzését lehetővé tevő szakmai képesítő vizsgával zárul (50/1976 Sb. sz. törvénynek (építésügyi törvény) és a 360/1992 Sb. sz. törvénynek megfelelően),

—	teherautósofőr („fyzická osoba řídící drážní vozidlo”),

a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy legalább négyéves középiskolai szakképzést, amely egy „maturitní zkouška” vizsgával zárul, és a gépjárművek hajtóerejével kapcsolatos záróvizsgával végződik,

—	teherautó karbantartó technikus („drážní revizní technik”),

a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy gépipari vagy egy elektrotechnikai szakközépiskolában elvégzendő legalább négyéves középiskolai szakképzést, amely „maturitní zkouška” vizsgával zárul.

—	gépjárművezető oktató („učitel autoškoly”),

legalább 24 éves életkor, a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy, a közlekedésre vagy a gépészetre specializálódott, legalább négyéves középiskolai szakképzést, amely „maturitní zkouška” vizsgával zárul,

—	államilag elismert gépjármű forgalombiztonság-vizsgáló technikus („kontrolní technik STK”),

legalább 21 éves életkor; a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy legalább négyéves középiskolai szakképzést, amely „maturitní zkouška” vizsgával zárul, és amelyet egy legalább kétéves műszaki gyakorlat követ; az érintett személy rendelkezik művezetői engedéllyel, és a bűnügyi nyilvántartásban nem szerepel, továbbá el kell végeznie egy legalább 120 órás speciális képzést államilag elismert technikusok számára, amelynek a végén sikeres vizsgát kell tennie,

—	gépjármű károsanyagkibocsátás-vizsgáló szerelő („mechanik měření emisí”),

a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy legalább négyéves középiskolai szakképzést, amely „maturitní zkouška” vizsgával zárul; továbbá a jelöltnek el kell végeznie egy hároméves műszaki gyakorlatot és „a gépjárművek károsanyagkibocsátás-vizsgáló szerelők” számára szervezett nyolcórás speciális képzést, amelynek a végén sikeres vizsgát kell tennie,

—	I. osztályú hajóskapitány („kapitán I. třídy”),

a képzés teljes időtartama legalább 15 év, beleértve egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy legalább hároméves szakképzést, amely „maturitní zkouška” vizsgával zárul, és egy alkalmassági bizonyítvány által igazolt vizsgával ér véget. Ezt a szakoktatást négyéves szakmai gyakorlat követi, amely vizsgával zárul,

—	műemléki műkincs restaurátor („restaurátor památek, které jsou díly uměleckých řemesel”),

a képzés teljes időtartama legalább 12 év, beleértve egy teljes műszaki középiskolai szakképzést restaurátori szakon, vagy egy tíz-tizenkét éves képzést egy kapcsolódó szakon, és 5 év szakmai tapasztalat egy teljes műszaki szakközépiskolai képzés esetén, amely „maturitní zkouška” vizsgával zárul, vagy 8 év szakmai tapasztalatot abban az esetben, ha műszaki szakközépiskolai képzés egy szakmai záróvizsgával végződik,

—	nem műemléki műkincs restaurátor múzeumi és kiállítási gyűjtemények és egyéb kulturális értékek számára („restaurátor děl výtvarných umění, která nejsou památkami a jsou uložena ve sbírkách muzeí a galerií, a ostatních předmětů kulturní hodnoty”),

a képzés teljes időtartama legalább 12 év és 5 év szakmai tapasztalat egy teljes műszaki szakközépiskolai képzés esetén, amely „maturitní zkouška” vizsgával zárul,

—	hulladékgazdálkodó („odpadový hospodář”),

—	robbantásvezető („technický vedoucí odstřelů”),

amely kiegészül:

2 év föld alatti robbantói (föld alatti tevékenységre vonatkozóan) vagy 1 év külszíni (külszíni tevékenységre vonatkozóan) gyakorlat; beleértve hat hónapos robbantási asszisztensi tevékenységet,

százórás gyakorlati és elméleti képzés, amely az illetékes körzeti bányászati hatóság előtt tett vizsgával zárul,

legalább hat hónapos szakmai tapasztalat nagy volumenű robbantási munkák tervezéséről és kivitelezéséről,

32 órás gyakorlati és elméleti képzés, amely a cseh bányászati hatóság előtt tett vizsgával zárul.

Olaszországban:

—	földmérő (geometra),

—	képesített gazda („perito agrario”),

amelyekhez legalább tizenhárom év szakközépiskolai képzés szükséges, amelyből nyolc év a kötelező iskolai képzés, azt követi az ötéves középfokú képzés, beleértve a hároméves szakképzést, amelynek befejezésekor szakmai érettségi vizsgát kell tenni, továbbá ki kell egészíteni:

i.	a földmérők esetében: földmérő irodában eltöltött legalább kétéves szakmai gyakorlattal vagy ötéves munkahelyi gyakorlattal;

ii.	a képesített gazda esetében: legalább kétéves szakmai gyakorlat teljesítésével,

és amelyet záróvizsga követ.

Lettországban:

—	vasútgépész szektor segédvezető („vilces līdzekļa vadītāja (mašīnista) palīgs”),

betöltött 18 éves életkor; a képzés teljes időtartama legalább 12 év, ebből 8 év általános iskolai és legalább 4 év szakképzés, a szakképzést a munkaadó szamai vizsgája zárja le, ezt követően az illetékes hatóság 5 évre szóló alkalmassági bizonyítványt állít ki.

Hollandiában:

—	végrehajtó („gerechtsdeurwaarder”),

—	műfogsorkészítő („tandprotheticus”),

amelyekhez a következő képzés szükséges:

a végrehajtó („gerechtsdeurwaarder”) esetében összesen tizenkilenc év, beleértve a nyolcéves kötelező oktatást, majd a nyolcéves középfokú oktatást és annak keretén belül négyéves műszaki képzést, amely befejezését követően záróvizsgát kell tenni, és amelyet hároméves elméleti és gyakorlati szakképzés egészít ki;

ii.

műfogsorkészítő („tandprotheticus”) esetében összesen tizenöt év teljes idős és három év részidős képzés, beleértve a nyolc év alapfokú oktatást, majd a négy év középfokú oktatást, három év szakképzés teljesítését, amely fogtechnikusi elméleti és gyakorlati képzést tartalmaz, kiegészítve egy hároméves részidős műfogsor-készítői képzéssel, amelyet záróvizsga követ.

Ausztriában:

—	erdész („Förster”),

—	műszaki tanácsadó („Technisches Büro”),

—	munkaerő-kölcsönzés („Überlassung von Arbeitskräften - Arbeitsleihe”),

—	munkaközvetítő („Arbeitsvermittlung”),

—	befektetési tanácsadó („Vermögensberater”),

—	magánnyomozó („Berufsdetektiv”),

—	biztonsági őr („Bewachungsgewerbe”),

—	ingatlanügynök („Immobilienmakler”),

—	ingatlankezelő („Immobilienverwalter”),

—	építésvezető („Bauträger, Bauorganisator, Baubetreuer”),

—	adósságbehajtó („Inkassoinstitut”),

a képzés időtartama legalább tizenöt év, beleértve nyolc év kötelező iskolai oktatást, amelyet legalább ötéves középfokú műszaki vagy kereskedelmi tanulmányok követnek, amelyet műszaki vagy kereskedelmi záróvizsga követ, kiegészítve legalább két év munkahelyi oktatással és képzéssel, amelyet a szakmai vizsga követ,

—	biztosítási tanácsadó („Berater in Versicherungsangelegenheiten”),

a képzés időtartama legalább tizenöt év, beleértve legalább hatéves képzést meghatározott képzési rendszerben, hároméves szakiskolai képzésre, illetve hároméves szakmai gyakorlati és képzési időszakra osztva, amelyet záróvizsga követ,

—	építőmester/tervezés és műszaki számítás („Planender Baumeister”),

—	ácsmester/tervezés és műszaki számítás („Planender Zimmermeister”),

a képzés időtartama legalább tizennyolc év, beleértve legalább kilenc év szakképzést négy év középfokú műszaki képzésre, illetve ötéves szakmai gyakorlatra és képzésre osztva, amelyet szakmai vizsga követ a szakma gyakorlására, gyakornokok képzésére való jogosultság megszerzéséért, amennyiben e képzés az épületek tervezéséhez, műszaki számítások elvégzéséhez és az építési munka felügyeletéhez való jogosultsághoz kapcsolódik („a Mária Terézia-féle kiváltság”),

—	kereskedelmi könyvelő („Gewerblicher Buchhalter”) a kereskedelmi és ipari tevékenységekről szóló osztrák törvény (Gewerbeordnung, 1994) alapján,

—	egyéni könyvelő („Selbstaendiger Buchhalter”) a számvitel körébe tartozó szakmákról szóló osztrák törvény (Bundesgesetz über die Wirtschaftstreuhandberufe, 1999) alapján.

Lengyelországban:

—	gépjárművek közúti alkalmasságának alapszintű vizsgálatát végző diagnosztikai technikus gépjárművizsgáztatási állomáson („diagnosta przeprowadzający badania techniczne w stacji kontroli pojazdów o podstawowym zakresie badań”),

a képzés egy nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy ötéves, gépjárművekre specializálódott középiskolai műszaki szakképzést foglal magában, továbbá szükséges még egy gépjármű-vizsgáztatási állomáson vagy egy gépjárműszerelő műhelyben eltöltött hároméves gyakorlat és a gépjárművek közúti alkalmasságának a vizsgálatáról szóló ötvenegy órás alaptanfolyam, és egy képesítő vizsga sikeres letétele,

—	gépjárművek közúti alkalmasságának vizsgálatát végző diagnosztikai technikus a körzeti gépjárművizsgáztatási állomáson („diagnosta przeprowadzający badania techniczne pojazdu w okręgowej stacji kontroli pojazdów”),

a képzés egy nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy ötéves, gépjárművekre specializálódott műszaki középiskolai szakképzést foglal magában, továbbá szükséges még egy gépjármű-vizsgáztatási állomáson vagy egy gépjárműszerelő műhelyben eltöltött négyéves gyakorlat, és egy ötvenegy órás alaptanfolyam a gépjárművek közúti alkalmasságának a vizsgálatáról, és egy minősítő vizsga sikeres letétele,

—	gépjárművek közúti alkalmasságának vizsgálatát végző diagnosztikai technikus gépjármű-vizsgáztatási állomáson („diagnosta wykonujący badania techniczne pojazdów w stacji kontroli pojazdów”),

a képzés a következőket foglalja magában:

i.	egy nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy ötéves, gépjárművekre specializálódott műszaki középiskolai szakképzést, továbbá még egy gépjármű vizsgáztatási állomáson vagy egy gépjárműszerelő műhelyben eltöltött négyéves igazolt gyakorlatot; vagy

ii.

egy nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy ötéves, nem gépjárművekre specializálódott műszaki középiskolai szakképzést, továbbá még egy gépjármű vizsgáztatási állomáson vagy egy gépjárműszerelő műhelyben eltöltött nyolcéves igazolt gyakorlatot; a teljes képzés, amely általános és szakképzést is tartalmaz, összesen 113 óra és minden tanulmányi egység vizsgával végződik.

Az órákban meghatározott időtartamot és a diagnosztikai technikusok részére előírt átfogó képzés keretében tartott szakképzés általános tartalmát a 2002. november 28-i infrastrukturális miniszteri rendelet a diagnosztikai technikusokra vonatkozó részletes követelményekről külön szabályozza (2002-es Hivatalos Közlöny 208. száma, 1769. tétel),

—	forgalmi szolgálattevő („dyżurny ruchu”),

a képzés egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy legalább négyéves, vasútforgalmi középiskolai szakképzést foglal magában, valamint egy negyvenöt napos forgalmi szolgálattevő képzést, és a minősítő vizsga sikeres letételét, vagy a képzés egy legalább nyolcéves általános iskolai képzést, valamint egy legalább ötéves, a vasúti közlekedésre specializálódott középiskolai szakképzést foglal magában, valamint egy hatvanhárom napos forgalmi szolgálattevő képzést, és a minősítő vizsga sikeres letételét.

5. Az Egyesült Királyságban akkreditált nemzeti szakmai képesítést (National Vocational Qualifications) nyújtó és skót szakmai képesítést (Scottish Vocational Qualifications) nyújtó akkreditált képzések

—	regisztrált állatorvosi asszisztens („listed veterinary nurse”),

—	bányavillamossági gépészmérnök („mine electrical engineer”),

—	bányamérnök („mine mechanical engineer”),

—	fogorvos („dental therapist”),

—	fogászati asszisztens („dental hygienist”),

—	okleveles látszerész („dispensing optician”),

—	bányászati megbízott („mine deputy”),

—	felszámolóbiztos („insolvency practitioner”),

—	tulajdonátruházási ügyekkel foglalkozó közjegyző („licensed conveyancer”),

—	első tiszt — teherhajókon/személyhajókon — korlátlan működési területen („first mate — freight/passenger ships — unrestricted”),

—	második tiszt — teherhajókon/személyhajókon — korlátlan működési területen („second mate — freight/passenger ships — unrestricted”),

—	harmadik tiszt — teherhajókon/személyhajókon — korlátlan működési területen („third mate — freight/passenger ships — unrestricted”),

—	fedélzeti tiszt — teherhajókon/személyhajókon — korlátlan működési területen („deck officer — freight/passenger ships — unrestricted”),

—	géptiszt — teherhajókon/személyhajókon — korlátlan kereskedelmi területen („engineer officer — freight/passenger ships — unlimited trading area”),

—	regisztrált hulladékkezelési szakember („certified technically competent person in waste management”).

A fenti képzések az Egyesült Királyság Nemzeti Szakmai Képesítési Rendszerének (United Kingdom National Framework of Vocational Qualifications) 3. és 4. szintű olyan szabályozott képzései, amelyek elvégzéséről olyan igazolást adnak ki, amelyet a Nemzeti Szakmai Képesítési Tanács Nemzeti Szakmai Képesítésként (National Vocational Qualifications, NVQ), illetve Skóciában Skóciai Szakmai Képesítésként (Scottish Vocational Qualifications) akkreditált.

Ezeket a képesítési szinteket a következők szerint határozták meg:

—	3. szint: alkalmasság különféle komplex és nem rutinjellegű tevékenységek széles körének ellátására különféle helyzetekben. Nagyfokú felelősségvállalás és önállóság szükséges, gyakran mások munkájának az irányítása és ellenőrzése is.

—

4. szint: alkalmasság komplex, műszaki vagy szakmai jellegű tevékenységek széles körének az elvégzésére különféle helyzetekben, nagyfokú felelősségvállalás és önállóság tanúsítása mellett, mely gyakran magában foglalja a mások munkájáért való felelősségvállalást és az erőforrásokkal való gazdálkodást is.

(1) 1994. június 1-től a „Krankengymnast(in)” szakmai címet megváltoztatták „Physiotherapeut(in)”-ra. Mindazonáltal azok a szakemberek, akik ennél korábban szerezték meg oklevelüket, kívánság szerint továbbra is használhatják a korábbi „Krankengymnast(in)” címet.

III. MELLÉKLET

A 13. cikk (2) bekezdésének harmadik albekezdésében említett szabályozott képzések jegyzéke

Az Egyesült Királyságban:

Az Egyesült Királyság Nemzeti Szakmai Képesítési Rendszerének (United Kingdom National Framework of Vocational Qualifications) 3. és 4. szintű olyan szabályozott képzései, amelyek elvégzéséről olyan igazolást adnak ki, amelyet a Nemzeti Szakmai Képesítési Tanács Nemzeti Szakmai Képesítésként (National Vocational Qualifications, NVQ), illetve Skóciában Skóciai Szakmai Képesítésként (Scottish Vocational Qualifications) akkreditált.

Ezeket a képesítési szinteket a következők szerint határozták meg:

—	3. szint: alkalmasság különféle, komplex és nem rutinjellegű tevékenységek széles körének ellátására különféle helyzetekben, ahol nagyfokú felelősségvállalás és önállóság szükséges, gyakran mások munkájának az irányítása és ellenőrzése is.

—

Németországban:

—

a műszaki asszisztens („technische(r) Assistent(in)”), kereskedelmi asszisztens („kaufmaennische(r) Assistent(in)”), szociális szakmák („soziale Berufe”) és az államilag elismert légzés- és beszédtechnikai, hangképzési instruktor („staatlich gepruefte(r) Atem-, Sprech- und Stimmlehrer(in)”) szakmák gyakorlására előkészítő szabályozott képzések legalább tizenhárom év teljes időtartammal, amelyekhez a középfokú oktatás („mittlerer Bildungsabschluss”) sikeres elvégzése szükséges, és magukban foglalják a következőket:

i.	legalább három év (1) szakosított iskolai („Fachschule”) szakképzés, amely záróvizsgával végződik, és ha lehetséges, egy- vagy kétéves szakosító képzéssel egészül ki, amely szintén záróvizsgával végződik; vagy

ii.	legalább két és fél év szakosított iskolai („Fachschule”) szakképzés, amely záróvizsgával végződik, és hat hónapnál nem rövidebb szakmai gyakorlattal vagy hat hónapnál nem rövidebb, meghatározott intézményben eltöltött gyakornoki idővel egészül ki; vagy

iii.	legalább két év szakosított iskolai („Fachschule”) szakképzés, amely záróvizsgával végződik, és egy évnél nem rövidebb szakmai gyakorlattal vagy egy évnél nem rövidebb, meghatározott intézményben eltöltött gyakornoki idővel egészül ki.

—

az államilag elismert („staatlich gepruefte(r)”) technikus („Techniker(in)”), üzemgazdász („Betriebswirt(in)”), formatervező („Gestalter(in)”) és családgondozó („Familienpfleger(in)”) szakmákra vonatkozó szabályozott képzések összesen tizenhat évnél nem rövidebb időtartammal, amelyeknek része a (kilenc évnél nem rövidebb időtartamú) kötelező iskola vagy ezzel egyenértékű képzés sikeres elvégzése, és egy három évnél nem rövidebb szakiskolai („Berufsschule”) képzés sikeres elvégzése, és amelyek legalább két év szakmai gyakorlat, két évnél nem rövidebb nappali képzés vagy ennek megfelelő időtartamú, nem nappali rendszerű képzés teljesítését foglalják magukban,

—

szabályozott képzések és szabályozott munkavégzés közbeni képzések összesen tizenöt évnél nem rövidebb időtartammal, amelyeknek része a (kilenc évnél nem rövidebb időtartamú) kötelező iskola és szakképzés (általában három év) sikeres elvégzése, melyek általában magukban foglalnak legalább két év szakmai gyakorlatot (az esetek többségében három évet), és a munkavégzés közbeni képzés részeként egy vizsgát, amelyre a felkészítő képzés a szakmai gyakorlattal egy időben (legalább 1 000 órában) vagy nappali képzésben zajlik (legalább egy évig).

A német hatóságoknak a Bizottság és a többi tagállam részére meg kell küldeniük az e melléklet alá tartozó szakképzések jegyzékét.

Hollandiában:

—

összesen tizenöt évnél nem rövidebb nappali rendszerben zajló szabályozott képzések, amelyeknek része nyolc év alapfokú oktatás és négy év középfokú általános oktatás („MAVO”), felkészítő szakoktatás („VBO”) vagy magasabb szintű általános középfokú oktatás teljesítése, és amelyhez három- vagy négyéves képzés teljesítése szükséges középfokú szakképző főiskolán („MBO”), amelyet záróvizsga követ,

—

összesen tizenhat évnél nem rövidebb nappali rendszerben zajló szabályozott képzés, amelyeknek része nyolc év alapfokú oktatás és legalább négy év felkészítő szakoktatás (VBO) vagy magasabb szintű általános középfokú oktatás teljesítése, és amelyhez legalább négyéves szakképzés teljesítése szükséges a gyakornoki rendszerben, amely tartalmaz legalább heti egy nap elméleti oktatást főiskolán, a többi napon gyakorlati képzést gyakorlati képzési központban vagy vállalatnál, és amelyet második vagy harmadik szintű záróvizsga követ.

A holland hatóságoknak a Bizottság és a többi tagállam részére meg kell küldeniük az e melléklet alá tartozó szakképzések jegyzékét.

Ausztriában:

—

A felsőszintű szakiskolák („Berufsbildende Hoehere Schulen”), valamint mezőgazdasági és erdészeti felsőoktatási intézmények („Höhere Land- und Forstwirtschaftliche Lehranstalten”) képzései, beleértve a különleges formákat („einschliesslich der Sonderformen”), amelyek szerkezetét és szintjét a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések határozzák meg.

E képzések teljes hossza legalább tizenhárom év, öt év szakképzést foglalnak magukban, és záróvizsga követi őket, amelynek letétele bizonyítja a szakmai alkalmasságot.

—

A mesteriskolák („Meisterschulen”), mesterosztályok („Meisterklassen”), ipari mesteriskolák („Werkmeisterschulen”) és építőműves iskolák („Bauhandwerkerschulen”) képzései, amelyek szerkezetét és szintjét a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések határozzák meg.

E képzések teljes hossza legalább tizenhárom év: kilenc év kötelező oktatást foglalnak magukban, amelyet legalább három év szakképzés követ szakosított iskolában vagy legalább három év képzés vállalatnál és párhuzamosan szakképző iskolában („Berufsschule”), amelyek mindegyikét záróvizsga követi, és legalább egyéves képzés elvégzése egészíti ki mesteriskolában („Meisterschulen”), mesterosztályban („Meisterklassen”), ipari mesteriskolában („Werkmeisterschulen”) vagy építőműves iskolában („Bauhandwerkerschulen”). Az esetek többségében a képzési idő legalább tizenöt év, beleértve a szakmai gyakorlat idejét, amely megelőzi a képzést ezekben az intézményekben, vagy részidős képzéssel együtt zajlik (legalább 960 órában).

Az osztrák hatóságoknak a Bizottság és a többi tagállam részére meg kell küldeniük az e melléklet alá tartozó szakképzések jegyzékét.

(1) A képzés minimális időtartamát három évről két évre lehet rövidíteni, ha az érintett személy egyetemi tanulmányok folytatására jogosító képesítéssel rendelkezik („Abitur”), vagyis 13 év előzetes képzés, vagy a „Fachhocheschule”-be történő felvételre jogosító képesítés („Fachhocheschulreife”), vagyis 12 év előzetes képzés.

IV. MELLÉKLET

A 17., 18. és 19. cikkekben hivatkozott szakmai tapasztalat-kategóriákhoz tartozó tevékenységek

I. jegyzék

A 69/77/EGK, 68/366/EGK és 82/489/EGK irányelvekkel módosított 64/427/EGK irányelv alá tartozó főbb csoportok

1 64/427/EGK irányelv

főcsoport	23.	Textilanyagok gyártása
	232	Textilanyagok gyártása és feldolgozása gyapjúfeldolgozó gépeken
	233	Textilanyagok gyártása és feldolgozása pamutfeldolgozó gépeken
	234	Textilanyagok gyártása és feldolgozása selyemfeldolgozó gépeken
	235	Textilanyagok gyártása és feldolgozása len- és kenderfeldolgozó gépeken
	236	Egyéb textilalapanyagokat (juta, keményrost stb.) feldolgozó ipar, kötélgyártás
	237	Kötött és hurkolt termékek gyártása
	238	Textilkészáru gyártása
	239	Egyéb textilipari tevékenységek
főcsoport	24.	Lábbelik, ruházati kiegészítők és ágyneműk gyártása
	241	Lábbeli gyártás (gumi- és facipők kivételével)
	242	Egyedi méretes cipők gyártása és javítása
	243	Ruhagyártás (a szőrmeáruk kivételével)
	244	Matracok és ágyneműk gyártása
	245	Bőr- és szőrmeipar
főcsoport	25.	Faipari termékek és parafa termékek gyártása a bútorgyártás kivételével
	251	Fűrészáruk készítése és famegmunkálás
	252	Félkész faáruk gyártása
	253	Fa építőanyagok sorozatgyártása a parkettagyártást is beleértve
	254	Fa tárolóeszközök gyártása
	255	Egyéb faipari termékek gyártása (bútorok kivételével)
	259	Szalmaáruk, parafa, kosártermékek, fonott áru és rattan termékek gyártása, kefegyártás
főcsoport	26.	260 Fabútorok gyártása
főcsoport	27.	Papírgyártás és papírtermékek gyártása
	271	Papírmassza-, papír- és kartongyártás
	272	Papír- és kartonfeldolgozás, cellulóztermékek gyártása
főcsoport	28.	280 Nyomdaipar, kiadói tevékenységek és azokhoz kapcsolódó tevékenységek
főcsoport	29.	Bőripar
	291	Bőrgyártás (cserzés és bőrkikészítés)
	292	Bőráru gyártása
korábbi. főcsoport	30	Gumi és műanyagtermékek, szintetikus szálak és keményítő alapanyagú termékek gyártása
	301	Gumi és azbeszt feldolgozása
	302	Műanyag feldolgozása
	303	Műszálak gyártása
korábbi főcsoport	31.	Vegyipar
	311	Vegyipari alapanyaggyártás és azok további feldolgozása
	312	Vegyipari termékek különleges feldolgozása, különösen mezőgazdasági és ipari felhasználás céljaira (beleértve az ISIC 312. csoporthoz tartozó növényi vagy állati eredetű zsírokat és olajokat is)
	313	Vegyipari termékek különleges feldolgozása, különösen háztartási vagy irodai használatra (a gyógyászati és gyógyszerészeti termékek kivételével) (korábbi ISIC 319 csoport)
főcsoport	32.	320 Ásványolajipar
főcsoport	33.	Nem fémtartalmú ásványok feldolgozása
	331	Égetett építőanyag gyártása
	332	Üveggyártás és üvegipari termékek gyártása
	333	Kerámiatermékek gyártása, beleértve a finom kerámia és a hőálló termékek gyártását is
	334	Cement-, mész- és gipszgyártás
	335	Beton, cement és gipsz alapanyagú építőanyagok gyártása
	339	Kőmegmunkálás és -feldolgozás és egyéb nem fémtartalmú ásványanyag termékek gyártása
főcsoport	34.	Vas- és fémgyártás és feldolgozás
	341	Vas- és acélipar (az ESZAK-Szerződésben meghatározottak szerint, beleértve a kokszoló üzemeket is)
	342	Acélcsőgyártás
	343	Drótgyártás, hideghúzás, hidegen hengerelt szalaggyártás, hidegsajtolás
	344	Fémgyártás és -feldolgozás
	345	Fémöntöde
főcsoport	35.	Fémipari termékek gyártása (a gép- és járműgyártás kivételével)
	351	Fémkovácsolás, sajtolás, préselés
	352	Másodlagos átalakítás és felületkezelés
	353	Fémszerkezetek gyártása
	354	Kazán- és ipari edények gyártása
	355	Szerszám és szerelvénygyártás, fém alapanyagú késztermékgyártás (kivéve az elektromos berendezéseket)
	359	Kiegészítő lakatosipari tevékenységek
főcsoport	36.	Gépgyártás (elektromos gépek kivételével)
	361	Mezőgazdasági gépek és traktorok gyártása
	362	Irodagépgyártás
	363	Fémfeldolgozó és egyéb szerszámgépek, valamint ezek tartozékai és egyéb gépi hajtású szerszámok gyártása
	364	Textilipari gépek és tartozékaik gyártása, varrógépgyártás
	365	Élelmiszer-ipari és italgyártó, valamint vegyipari és kapcsolódó iparági berendezések gyártása
	366	Kohó-, hengerművi- és bányaipari berendezések gyártása, vas- és acélöntödék berendezéseinek, valamint építőipari berendezések gyártása, emelő berendezések és szállító eszközök gyártása
	367	Erőátviteli berendezések gyártása (fogaskerék, gördülőcsapágy stb.)
	368	Gépgyártás egyéb iparágak számára
	369	Egyéb gépipari termékek gyártása
főcsoport	37.	Elektrotechnikai ipar
	371	Villamosvezetékek és kábelek gyártása
	372	Villanymotorok, -generátorok, -transzformátorok, -kapcsoló berendezések és a villamosenergia szolgáltatással kapcsolatos egyéb hasonló berendezések gyártása
	373	Ipari elektromos eszközök, berendezések és felszerelések gyártása
	374	Távközlési berendezések, mérőberendezések, egyéb mérő- és szabályozóeszközök és elektromos gyógyászati termékek gyártása
	375	Elektromos eszközök és berendezések, rádió és televízió vevőkészülékek, elektro-akusztikai eszközök és berendezések gyártása
	376	Háztartási berendezések és eszközök gyártása
	377	Lámpák és világítóeszközök gyártása
	378	Elem- és akkumulátorgyártás
	379	Elektrotechnikai termékek javítása, összeszerelése és szakszerű beszerelése
korábbi főcsoport	38.	Járműgyártás
	383	Gépjármű- és gépjárműalkatrész-gyártás
	384	Gépjármű-, motorkerékpár- és kerékpárjavítás
	385	Motorkerékpár- és kerékpárgyártás, illetve alkatrészgyártás
	389	Egyéb járműgyártás
főcsoport	39.	Egyéb feldolgozó ipar
	391	Finommechanikai műszerek, mérő és ellenőrző berendezések gyártása
	392	Orvosi és ortopédiai segédeszközök gyártása (ortopéd cipők kivételével)
	393	Fényképészeti és optikai készülékek és berendezések gyártása
	394	Óragyártás és -javítás
	395	Ékszerkészítés és drágakő-megmunkálás
	396	Hangszerek gyártása és javítása
	397	Játékok, sport- és szabadidőtermékek gyártása
	399	Egyéb feldolgozó ipari ágazatok
főcsoport	40.	Építőipar
	400	Építés (általános); bontás
	401	Házépítés szerkezetkész állapotig (lakás célú vagy egyéb)
	402	Mélyépítés, útépítés, hídépítés, vasútépítés stb.
	403	Szerelés
	404	Kulcsrakész átadás

2 68/366/EGK irányelv

főcsoport	20. A	200 Állati és növényi eredetű zsírok és olajok gyártása
	20. B.	Élelmiszergyártó ágazatok (italgyártó ágazatok kivételével)
	201	Vágóhidak, húsipar, húskonzerv ipar
	202	Tej és tejtermékek gyártása
	203	Gyümölcs és zöldség konzerválása, tartósítása
	204	Halászati termékek konzerválása, tartósítása
	205	Malomipari termékek
	206	Sütőipari termékek, beleértve a cukrászatot és a hosszan eltartható sütőipari termékeket is
	207	Cukoripar
	208	Kakaó, csokoládé és cukorkagyártó ipar
	209	Egyéb élelmiszer-ipari ágazat
főcsoport	21.	Italgyártás
	211	Etilalkohol gyártása erjesztéssel, élesztő és szeszes italok gyártása
	212	Bor és egyéb nem malátatartalmú szeszes italok gyártása
	213	Sörgyártás és malátázás
	214	Üdítőital-gyártás és ásványvíz-palackozás
	korábbi 30.	Gumi- és műanyagfeldolgozás, műszálas és szintetikus fonalak, valamint keményítő alapanyagú termékek gyártása
	304	Keményítő alapanyagú termékek gyártása

3 82/489/EGK irányelv

korábbi 855

Fodrászatok, a pedikűrösök és a kozmetikus- és fodrászképző intézetek tevékenységeinek kivételével

II. jegyzék

75/368/EGK, 75/369/EGK és 82/470/EGK irányelvek főcsoportjai

1 75/368/EGK irányelv (az 5. cikk (1) bekezdésében említett tevékenységek)

korábbi 04. főcsoport	Halászat
korábbi 04. főcsoport	043	Belvízi halászat
korábbi 38. főcsoport	Jármű- és járműalkatrész-gyártás
	381	Hajógyártás, hajójavítás
	382	Vasúti járművek és vasúti járműalkatrészek gyártása
	386	Repülőgépgyártás (beleértve az űrjárműveket is)
korábbi 71. főcsoport	A közlekedés kiegészítő tevékenységei, valamint egyéb tevékenységek:
	711	Háló- és étkezőkocsi üzemeltetés; vasúti járművek karbantartása javítóműhelyben; vasúti kocsik takarítása
	712	A városi, külvárosi és helyközi közlekedésben részt vevő járművek karbantartása
	713	Egyéb, a közúti személyszállításban részt vevő járművek (gépjárművek, autóbuszok, taxik) karbantartása
	714	Közúti kiegészítő berendezések üzemeltetése és karbantartása (díjköteles utak, alagutak és hidak, autóbusz-pályaudvarok, autóparkolók, autóbusz- és villamosgarázsok és remizek)
	716	A belvízi hajózás kiegészítő tevékenységei (például vízi utak, kikötők és egyéb vízi közlekedési berendezések üzemeltetése és karbantartása, vontató és révkalauz szolgáltatások nyújtása a kikötőkben, bóják telepítése, hajók berakodása/kirakodása és egyéb hasonló szolgáltatások nyújtása, például hajómentés, csónakház vontatás és üzemeltetés)
73. főcsoport	Postai és távközlési szolgáltatások
korábbi 85. főcsoport	Személyi szolgáltatások
	854	Mosoda, vegytisztító és kelmefestő szolgáltatás
	856	Fényképészműtermek: portré fényképészet és kereskedelmi fényképészeti szolgáltatás a sajtófotózás kivételével
	859	Egyéb személyi szolgáltatások (beleértve az épület- vagy helyiségfenntartási és -takarítási szolgáltatásokat is)

2 75/369/EGK irányelv (6. cikk: az ipari vagy kisipari jellegűnek tekintett tevékenységek)

A következő, nem helyhez kötött tevékenységek:

áruvásárlási és értékesítési tevékenységek:

—	vándorkereskedők és házalók (korábbi ISIC 612 csoport),

—	rögzített standok kivételével, fedett vagy nyitott piacokon kereskedők;

b)	az ilyen tevékenységek nem helyhez kötött jellegű végzését kifejezetten kizáró vagy nem említő egyéb átmeneti intézkedések alá tartozó tevékenységek.

3 82/470/EGK irányelv (6. cikk (1) és (3) bekezdés)

A tevékenységek különösen a következő területeket érintik:

—	bármilyen célú utazás vagy bizonyos részfeladat (utazás, elszállásolás, ellátás, kirándulások stb.) szervezése, ajánlata és közvetítése közvetlenül vagy jutalékért (2.B. cikk a) pontja),

—

közvetítő szerep a különféle fuvarozók és az árukat küldő vagy küldött árut fogadó személyek között, valamint az ilyen tevékenységekhez kapcsolódó egyéb tevékenységek elvégzése:

aa)	a megbízó nevében szerződések megkötése a fuvarozókkal,

bb)	a megbízó számára a legmegfelelőbbnek vélt fuvarozási mód, fuvarozó cég és útvonal kiválasztása,

cc)	a fuvarozás műszaki szempontból történő előkészítése (például a fuvarozáshoz szükséges csomagolás); a fuvarozáshoz kapcsolódó különféle szolgáltatások nyújtása (például a hűtőszerelvények jéggel történő ellátása),

dd)	a fuvarozáshoz szükséges formalitások elintézése, például menetlevelek kitöltése, szállítmányok összeállítása vagy szétválogatása,

ee)	a fuvarozás különféle szakaszainak összehangolása, a tranzit biztosítása, az áruk átrakása, továbbszállítása és egyéb intézkedések megtétele,

ff)

az áru előkészítése a speditőr, illetve a fuvarozó számára az árut küldő vagy a küldött árut fogadó személy számára fuvarlehetőség biztosítása,

—	a fuvarozási költségek kiszámolása és a számítás ellenőrzése,

—	alkalmanként vagy folyamatosan szolgáltatásokat nyújt a hajótulajdonos vagy a tengeri fuvarozó nevében vagy megbízásából (például kapcsolattartás a kikötőhatóságokkal vagy a vámszervekkel, a hajóellátó vállalkozóval stb.)

(A 2. cikk (A) bekezdésének a), b) és d) pontja alatt felsorolt tevékenységek).

III. jegyzék

64/222/EGK, 68/364/EGK, 68/368/EGK, 75/368/EGK, 75/369/EGK, 70/523/EGK és 82/470/EGK irányelvek

1 64/222/EGK irányelv

1.	Egyéni vállalkozók nagykereskedelmi tevékenysége, kivéve a gyógyszerek, gyógyszerkészítmények, toxikus termékek, a kórokozók és a szén nagykereskedelmét (korábbi 611 csoport).

2.	Egy vagy több személy megbízásából és utasítására tevékenykedő közvetítő szakmai tevékenységei kereskedelmi tevékenységek végrehajtásával kapcsolatos szerződések megtárgyalása vagy megkötése céljából a megbízó(k) nevében és a megbízó(k) számlájára.

3.	Olyan közvetítő szakmai tevékenysége, aki bár nem rendelkezik állandó megbízással, kapcsolatot alakít ki olyan felek között, akik egymással közvetlenül kívánnak szerződni, vagy aki az ügyletet előkészíti, vagy segítséget nyújt a szerződés megkötésénél.

4.	Olyan közvetítő szakmai tevékenysége, aki saját nevében más számlájára köt kereskedelmi ügyleteket.

5.	Olyan közvetítő szakmai tevékenysége, aki mások számlájára árveréseken nagykereskedelmi értékesítést hajt végre.

6.	Olyan közvetítő szakmai tevékenysége, aki házról-házra járva gyűjti össze a megrendeléseket.

7.	Egy vagy több kereskedelmi, ipari vagy kiskereskedelmi vállalkozás megbízásában álló közvetítő által nyújtott szolgáltatás.

2 68/364/EGK irányelv

korábbi ISIC 612. csoport Kiskereskedelem

Kizárt tevékenységek: 012 Mezőgazdasági gépek bérbeadása

012	Mezőgazdasági gépek bérbeadása
640	Ingatlan bérbeadás
713	Autók, kocsik és lovak bérbeadása
718	Vasúti kocsik és vagonok bérbeadása
839	Gépek bérbeadása kereskedelmi tevékenységek végzéséhez
841	Moziférőhelyek és mozifilmek bérbeadása
842	Színházi férőhelyek és színházi berendezések bérbeadása
843	Hajók, csónakok, kerékpárok, pénzérmével működő játékautomaták bérbeadása
853	Bútorozott helyiségek bérbeadása
854	Vászonnemű kölcsönzése
859	Ruhakölcsönzés

3 68/368/EGK irányelv

korábbi ISIC 85. főcsoport:

1.	éttermek, kávéházak, kisvendéglők és egyéb vendéglátó-ipari helyek (ISIC 852. csoport)
2.	szállodák, panziók, táborhelyek és egyéb szállásadó helyek (ISIC 853. csoport)

4 75/368/EGK irányelv (7. cikk)

korábbi 62. főcsoport

Bankok és egyéb pénzintézetek

korábbi 620

Szabadalmi hivatal és a találmányi díj elosztásáért felelős szervezetek

korábbi 71. főcsoport

Fuvarozás

korábbi 713

Közúti személyszállítás, kivéve a gépjárművekkel végzett szállítást

korábbi 719

Folyékony szénhidrogének és egyéb folyékony vegyi anyagok csővezetékes szállítása

korábbi 82. főcsoport

Közösségi szolgáltatások

827

Könyvtárak, múzeumok, botanikus kertek és állatkertek

korábbi 84. főcsoport

Szabadidős szolgáltatások

843

Egyéb szabadidős szolgáltatások

—	sporttevékenységek (sportpályák üzemeltetése sportrendezvények szervezése stb.), az oktatói tevékenységek kivételével

—	sportfogadás (versenyistállók, sportfogadási helyiségek, versenypályák stb.)

—	egyéb szabadidős szolgáltatások (cirkuszok, vidámparkok, egyéb szórakozási célú létesítmények)

korábbi 85. főcsoport

Személyi szolgáltatások

korábbi 851

Háztartási szolgáltatások

korábbi 855

Fodrászatok, a pedikűrösök és a kozmetikus- és fodrászképző intézetek tevékenységeinek kivételével

korábbi 859

Egyéb személyi szolgáltatások, kivéve a sportcélú és természetgyógyász masszőröket és a hegyi vezetőket, a következő csoportok szerint:

—	fertőtlenítés és kártevő mentesítés

—	ruhakölcsönzés és tárgyak megőrzése

—	házasságközvetítés és hasonló szolgáltatások

—	asztrológia, jóslás stb.

—	higiéniai szolgáltatások és az azokhoz kapcsolódó tevékenységek

—	temetkezési és temetőfenntartási szolgáltatások

—	utaskísérő és idegenforgalmi tolmácsok

5 75/369/EGK irányelv (5. cikk)

A következő nem helyhez kötött önálló tevékenységek:

áruvásárlási és értékesítési tevékenységek:

—	vándorkereskedők és házalók (korábbi ISIC 612 csoport)

—	rögzített standok kivételével, fedett vagy nyitott piacokon kereskedők;

b)	az ilyen tevékenységek nem helyhez kötött jellegű végzését kifejezetten kizáró vagy nem említő egyéb átmeneti intézkedések alá tartozó tevékenységek.

6 70/523/EGK irányelv

Önálló vállalkozói tevékenység a szén nagykereskedelem terén és közvetítői tevékenység a szén ágazatban (korábbi ISIC 6112. csoport, ISIC-nómenklatúra).

7 82/470/EGK irányelv (6. cikk (2) bekezdés)

[A 2. cikk A. pont c) és e) pontja, B. pont b) pontja, valamint C. és D. pontja alá sorolt tevékenységek]

A tevékenységek különösen a következő területeket érintik:

—	vasúti kocsik bérbeadása személy- vagy árufuvarozás céljaira,

—	közvetítő tevékenység végzése hajók vásárlása, eladása vagy bérbeadása során,

—	kivándorlók utaztatásával kapcsolatos szervezés, tárgyalás és szerződéskötés,

—	letétbe helyezett tárgyak és áruk átvétele a letevő megbízásából, akár vámvizsgálattal, akár anélkül, áruraktárakban, raktárakban, bútorlerakatokban, hűtőházakban, gabonatárolókban stb.,

—	áruátvételi bizonylat kiállítása a letevő számára a letétbe helyezett áruról vagy tárgyról,

—	értékesítésre váró, a vevőhöz történő szállítás alatt álló vagy a piacról elszállításra kerülő élő állat szállítmányok esetén gondoskodás karámok, takarmány, elárusítóhely stb. biztosításáról,

—	gépjárművek műszaki vizsgálati és felügyeleti feladatainak ellátása,

—	áruk geometriai méreteinek és súlyának mérése.

V. MELLÉKLET

Elismerés a minimálisan kötelező képzési feltételek összehangolása alapján

V.1. ORVOSOK

5.1.1. Orvosi oklevelek megnevezései

Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Kibocsátó szerv

A képesítés megszerzését tanúsító okiratot kísérő igazolás

Hivatkozási dátum

België/Belgique/ Belgien

Diploma van arts/Diplôme de docteur en médecine

—	Les universités/De universiteiten

—	Le Jury compétent d'enseignement de la Communauté française/De bevoegde Examencommissie van de Vlaamse Gemeenschap

1976. december 20.

Česká republika

Diplom o ukončení studia ve studijním programu všeobecné lékařství (doktor medicíny, MUDr.)

Lékářská fakulta univerzity v České republice

—	Vysvědčení o státní rigorózní zkoušce

2004. május 1.

Danmark

Bevis for bestået lægevidenskabelig embedseksamen

Medicinsk universitetsfakultet

—	Autorisation som læge, udstedt af Sundhedsstyrelsen og

—	Tilladelse til selvstændigt virke som læge (dokumentation for gennemført praktisk uddannelse), udstedt af Sundhedsstyrelsen

1976. december 20.

Deutschland

—	Zeugnis über die Ärztliche Prüfung

—	Zeugnis über die Ärztliche Staatsprüfung und Zeugnis über die Vorbereitungszeit als Medizinalassistent, soweit diese nach den deutschen Rechtsvorschriften noch für den Abschluss der ärztlichen Ausbildung vorgesehen war

Zuständige Behörden

1976. december 20.

Eesti

Diplom arstiteaduse õppekava läbimise kohta

Tartu Ülikool

2004. május 1.

Ελλάς

Πτυχίo Iατρικής

—	Iατρική Σχoλή Παvεπιστημίoυ,

—	Σχoλή Επιστημώv Υγείας, Τμήμα Iατρικής Παvεπιστημίoυ

1981. január 1.

España

Título de Licenciado en Medicina y Cirugía

—	Ministerio de Educación y Cultura

—	El rector de una Universidad

1986. január 1.

France

Diplôme d'Etat de docteur en médecine

Universités

1976. december 20.

Ireland

Primary qualification

Competent examining body

Certificate of experience

1976. december 20.

Italia

Diploma di laurea in medicina e chirurgia

Università

Diploma di abilitazione all'esercizio della medicina e chirurgia

1976. december 20.

Κύπρος

Πιστοποιητικό Εγγραφής Ιατρού

Ιατρικό Συμβούλιο

2004. május 1.

Latvija

ārsta diploms

Universitātes tipa augstskola

2004. május 1.

Lietuva

Aukštojo mokslo diplomas, nurodantis suteiktą gydytojo kvalifikaciją

Universitetas

Internatūros pažymėjimas, nurodantis suteiktą medicinos gydytojo profesinę kvalifikaciją

2004. május 1.

Luxembourg

Diplôme d'Etat de docteur en médecine, chirurgie et accouchements,

Jury d'examen d'Etat

Certificat de stage

1976. december 20.

Magyarország

Általános orvos oklevél (doctor medicinae univer- sae, röv.: dr. med. univ.)

Egyetem

2004. május 1.

Malta

Lawrja ta' Tabib tal-Medi- ċina u l-Kirurġija

Universita’ ta' Malta

Ċertifikat ta' reġistrazzjoni maħruġ mill-Kunsill Mediku

2004. május 1.

Nederland

Getuigschrift van met goed gevolg afgelegd artsexamen

Faculteit Geneeskunde

1976. december 20.

Österreich

1.	Urkunde über die Verleihung des akademischen Grades Doktor der gesamten Heilkunde (bzw. Doctor medicinae universae, Dr.med.univ.)

1.	Medizinische Fakultät einer Universität

1994. január 1.

2.	Diplom über die spezifische Ausbildung zum Arzt für Allgemeinmedizin bzw. Facharztdiplom

2.	Österreichische Ärztekammer

Polska

Dyplom ukończenia studiów wyższych na kierunku lekarskim z tytułem „lekarza”

1.	Akademia Medyczna

2.	Uniwersytet Medyczny

3.	Collegium Medicum Uniwersytetu Jagiellońskiego

Lekarski Egzamin Państwowy

2004. május 1.

Portugal

Carta de Curso de licenciatura em medicina

Universidades

Diploma comprovativo da conclusão do internato geral emitido pelo Ministério da Saúde

1986. január 1.

Slovenija

Diploma, s katero se podeljuje strokovni naslov „doktor medicine/doktorica medicine”

Univerza

2004. május 1.

Slovensko

Vysokoškolský diplom o udelení akademického titulu „doktor medicíny” („MUDr.”)

Vysoká škola

2004. május 1.

Suomi/ Finland

Lääketieteen lisensiaatin tutkinto/Medicine licentiatexamen

—	Helsingin yliopisto/Helsingfors universitet

—	Kuopion yliopisto

—	Oulun yliopisto

—	Tampereen yliopisto

—	Turun yliopisto

Todistus lääkärin perusterveydenhuollon lisäkoulutuksesta/Examenbevis om tilläggsutbildning för läkare inom primärvården

1994. január 1.

Sverige

Läkarexamen

Universitet

Bevis om praktisk utbildning som utfärdas av Socialstyrelsen

1994. január 1.

United Kingdom

Primary qualification

Competent examining body

Certificate of experience

1976. december 20.

5.1.2. Szakorvosi oklevelek megnevezései

Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Kibocsátó szerv

Hivatkozási dátum

België/Belgique/ Belgien

Bijzondere beroepstitel van geneesheer-specialist/Titre professionnel particulier de médecin spécialiste

Minister bevoegd voor Volksgezondheid/Ministre de la Santé publique

1976. december 20.

Česká republika

Diplom o specializaci

Ministerstvo zdravotnictví

2004. május 1.

Danmark

Bevis for tilladelse til at betegne sig som speciallæge

Sundhedsstyrelsen

1976. december 20.

Deutschland

Fachärztliche Anerkennung

Landesärztekammer

1976. december 20.

Eesti

Residentuuri lõputunnistus eriarstiabi erialal

Tartu Ülikool

2004. május 1.

Ελλάς

Τίτλoς Iατρικής Ειδικότητας

1.	Νoμαρχιακή Αυτoδιoίκηση

1981. január 1.

Νoμαρχία

España

Título de Especialista

Ministerio de Educación y Cultura

1986. január 1.

France

1.	Certificat d'études spéciales de médecine

1.	Universités

1976. december 20.

2.	Attestation de médecin spécialiste qualifié

2.	Conseil de l'Ordre des médecins

3.	Certificat d'études spéciales de médecine

3.	Universités

4.	Diplôme d'études spécialisées ou spécialisation complémentaire qualifiante de médecine

4.	Universités

Ireland

Certificate of Specialist doctor

Competent authority

1976. december 20.

Italia

Diploma di medico specialista

Università

1976. december 20.

Κύπρος

Πιστοποιητικό Αναγνώρισης Ειδικότητας

Ιατρικό Συμβούλιο

2004. május 1.

Latvija

„Sertifikāts”—kompetentu iestāžu izsniegts dokuments, kas apliecina, ka persona ir nokārtojusi sertifikācijas eksāmenu specialitātē

Latvijas Ārstu biedrība

Latvijas Ārstniecības personu profesionālo organizāciju savienība

2004. május 1.

Lietuva

Rezidentūros pažymėjimas, nurodantis suteiktą gydytojo specialisto profesinę kvalifikaciją

Universitetas

2004. május 1.

Luxembourg

Certificat de médecin spécialiste

Ministre de la Santé publique

1976. december 20.

Magyarország

Szakorvosi bizonyítvány

Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium illetékes testülete

2004. május 1.

Malta

Ċertifikat ta' Speċjalista Mediku

Kumitat ta' Approvazzjoni dwar Speċjalisti

2004. május 1.

Nederland

Bewijs van inschrijving in een Specialistenregister

—	Medisch Specialisten Registratie Commissie (MSRC) van de Koninklijke Nederlandsche Maatschappij tot Bevordering der Geneeskunst

—	Sociaal-Geneeskundigen Registratie Commissie van de Koninklijke Nederlandsche Maatschappij tot Bevordering der Geneeskunst

1976. december 20.

Österreich

Facharztdiplom

Österreichische Ärztekammer

1994. január 1.

Polska

Dyplom uzyskania tytułu specjalisty

Centrum Egzaminów Medycznych

2004. május 1.

Portugal

1.	Grau de assistente

1.	Ministério da Saúde

1986. január 1.

2.	Titulo de especialista

2.	Ordem dos Médicos

Slovenija

Potrdilo o opravljenem specialističnem izpitu

1.	Ministrstvo za zdravje

2004. május 1.

2.	Zdravniška zbornica Slovenije

Slovensko

Diplom o špecializácii

Slovenská zdravotnícka univerzita

2004. május 1.

Suomi/ Finland

Erikoislääkärin tutkinto/Specialläkarexamen

1.	Helsingin yliopisto/Helsingfors universitet

1994. január 1.

2.	Kuopion yliopisto

3.	Oulun yliopisto

4.	Tampereen yliopisto

5.	Turun yliopisto

Sverige

Bevis om specialkompetens som läkare, utfärdat av Socialstyrelsen

Socialstyrelsen

1994. január 1.

United Kingdom

Certificate of Completion of specialist training

Competent authority

1976. december 20.

5.1.3. A szakorvosi képzések megnevezései

Ország	Aneszteziológia Minimális képzési idő: 3 év	Általános sebészet Minimális képzési idő: 5 év
Ország	Szakmai cím	Szakmai cím
Belgique/België/Belgien	Anesthésie-réanimation/Anesthesie reanimatie	Chirurgie/Heelkunde
Česká republika	Anesteziologie a resuscitace	Chirurgie
Danmark	Anæstesiologi	Kirurgi elsler kirurgiske sygdomme
Deutschland	Anästhesiologie	(Allgemeine) Chirurgie
Eesti	Anestesioloogia	Üldkirurgia
Ελλάς	Αvαισθησιoλoγία	Χειρoυργική
España	Anestesiología y Reanimación	Cirugía general y del aparato digestivo
France	Anesthésiologie-Réanimation chirurgicale	Chirurgie générale
Ireland	Anaesthesia	General surgery
Italia	Anestesia e rianimazione	Chirurgia generale
Κύπρος	Αναισθησιολογία	Γενική Χειρουργική
Latvija	Anestezioloģija un reanimatoloģija	Ķirurģija
Lietuva	Anesteziologija reanimatologija	Chirurgija
Luxembourg	Anesthésie-réanimation	Chirurgie générale
Magyarország	Aneszteziológia és intenzív terápia	Sebészet
Malta	Anesteżija u Kura Intensiva	Kirurġija Ġenerali
Nederland	Anesthesiologie	Heelkunde
Österreich	Anästhesiologie und Intensivmedizin	Chirurgie
Polska	Anestezjologia i intensywna terapia	Chirurgia ogólna
Portugal	Anestesiologia	Cirurgia geral
Slovenija	Anesteziologija, reanimatologija in perioperativna intenzivna medicina	Splošna kirurgija
Slovensko	Anestéziológia a intenzívna medicína	Chirurgia
Suomi/Finland	Anestesiologia ja tehohoito/Anestesiologi och intensivvård	Yleiskirurgia/Allmän kirurgi
Sverige	Anestesi och intensivvård	Kirurgi
United Kingdom	Anaesthetics	General surgery

Ország	Idegsebészet Minimális képzési idő: 5 év	Szülészet-nőgyógyászat Minimális képzési idő: 4 év
Ország	Szakmai cím	Szakmai cím
Belgique/België/ Belgien	Neurochirurgie	Gynécologie — obstétrique/Gynaecologie en verloskunde
Česká republika	Neurochirurgie	Gynekologie a porodnictví
Danmark	Neurokirurgi eller kirurgiske nervesygdomme	Gynækologi og obstetrik eller kvindesygdomme og fødselshjælp
Deutschland	Neurochirurgie	Frauenheilkunde und Geburtshilfe
Eesti	Neurokirurgia	Sünnitusabi ja günekoloogia
Ελλάς	Νευρoχειρoυργική	Μαιευτική-Γυvαικoλoγία
España	Neurocirugía	Obstetricia y ginecología
France	Neurochirurgie	Gynécologie — obstétrique
Ireland	Neurosurgery	Obstetrics and gynaecology
Italia	Neurochirurgia	Ginecologia e ostetricia
Κύπρος	Νευροχειρουργική	Μαιευτική — Γυναικολογία
Latvija	Neiroķirurģija	Ginekoloģija un dzemdniecība
Lietuva	Neurochirurgija	Akušerija ginekologija
Luxembourg	Neurochirurgie	Gynécologie — obstétrique
Magyarország	Idegsebészet	Szülészet-nőgyógyászat
Malta	Newrokirurġija	Ostetriċja u Ġinekoloġija
Nederland	Neurochirurgie	Verloskunde en gynaecologie
Österreich	Neurochirurgie	Frauenheilkunde und Geburtshilfe
Polska	Neurochirurgia	Położnictwo i ginekologia
Portugal	Neurocirurgia	Ginecologia e obstetricia
Slovenija	Nevrokirurgija	Ginekologija in porodništvo
Slovensko	Neurochirurgia	Gynekológia a pôrodníctvo
Suomi/Finland	Neurokirurgia/Neurokirurgi	Naistentaudit ja synnytykset/Kvinnosjukdomar och förlossningar
Sverige	Neurokirurgi	Obstetrik och gynekologi
United Kingdom	Neurosurgery	Obstetrics and gynaecology

Ország	Belgyógyászat Minimális képzési idő: 5 év	Szemészet Minimális képzési idő: 3 év
Ország	Szakmai cím	Szakmai cím
Belgique/België/Belgien	Médecine interne/Inwendige geneeskunde	Ophtalmologie/Oftalmologie
Česká republika	Vnitřní lékařství	Oftalmologie
Danmark	Intern medicin	Oftalmologi eller øjensygdomme
Deutschland	Innere Medizin	Augenheilkunde
Eesti	Sisehaigused	Oftalmoloogia
Ελλάς	Παθoλoγία	Οφθαλμoλoγία
España	Medicina interna	Oftalmología
France	Médecine interne	Ophtalmologie
Ireland	General medicine	Ophthalmic surgery
Italia	Medicina interna	Oftalmologia
Κύπρος	Παθoλoγία	Οφθαλμολογία
Latvija	Internā medicīna	Oftalmoloģija
Lietuva	Vidaus ligos	Oftalmologija
Luxembourg	Médecine interne	Ophtalmologie
Magyarország	Belgyógyászat	Szemészet
Malta	Mediċina Interna	Oftalmoloġija
Nederland	Interne geneeskunde	Oogheelkunde
Österreich	Innere Medizin	Augenheilkunde und Optometrie
Polska	Choroby wewnętrzne	Okulistyka
Portugal	Medicina interna	Oftalmologia
Slovenija	Interna medicina	Oftalmologija
Slovensko	Vnútorné lekárstvo	Oftalmológia
Suomi/Finland	Sisätaudit/Inre medicin	Silmätaudit/Ögonsjukdomar
Sverige	Internmedicin	Ögonsjukdomar (oftalmologi)
United Kingdom	General (internal) medicine	Ophthalmology

Ország	Fül-orr-gégegyógyászat Minimális képzési idő: 3 év	Csecsemő- és gyermekgyógyászat Minimális képzési idő: 4 év
Ország	Szakmai cím	Szakmai cím
Belgique/België/Belgien	Oto-rhino-laryngologie/Otorhinolaryngologie	Pédiatrie/Pediatrie
Česká republika	Otorinolaryngologie	Dětské lékařství
Danmark	Oto-rhino-laryngologi eller øre-næse-halssygdomme	Pædiatri eller sygdomme hos børn
Deutschland	Hals-Nasen-Ohrenheilkunde	Kinder- und Jugendmedizin
Eesti	Otorinolarüngoloogia	Pediaatria
Ελλάς	Ωτoριvoλαρυγγoλoγία	Παιδιατρική
España	Otorrinolaringología	Pediatría y sus áreas específicas
France	Oto-rhino-laryngologie	Pédiatrie
Ireland	Otolaryngology	Paediatrics
Italia	Otorinolaringoiatria	Pédiatria
Κύπρος	Ωτορινολαρυγγολογία	Παιδιατρική
Latvija	Otolaringoloģija	Pediatrija
Lietuva	Otorinolaringologija	Vaikų ligos
Luxembourg	Oto-rhino-laryngologie	Pédiatrie
Magyarország	Fül-orr-gégegyógyászat	Csecsemő- és gyermekgyógyászat
Malta	Otorinolaringoloġija	Pedjatrija
Nederland	Keel-, neus- en oorheelkunde	Kindergeneeskunde
Österreich	Hals-, Nasen- und Ohrenkrankheiten	Kinder- und Jugendheilkunde
Polska	Otorynolaryngologia	Pediatria
Portugal	Otorrinolaringologia	Pediatria
Slovenija	Otorinolaringológija	Pediatrija
Slovensko	Otorinolaryngológia	Pediatria
Suomi/Finland	Korva-, nenä- ja kurkkutaudit/Öron-, näs- och halssjukdomar	Lastentaudit/Barnsjukdomar
Sverige	Öron-, näs- och halssjukdomar (oto-rhino-laryngologi)	Barn- och ungdomsmedicin
United Kingdom	Otolaryngology	Paediatrics

Ország	Tüdőgyógyászat Minimális képzési idő: 4 év	Urológia Minimális képzési idő: 5 év
Ország	Szakmai cím	Szakmai cím
Belgique/België/ Belgien	Pneumologie	Urologie
Česká republika	Tuberkulóza a respirační nemoci	Urologie
Danmark	Medicinske lungesygdomme	Urologi eller urinvejenes kirurgiske sygdomme
Deutschland	Pneumologie	Urologie
Eesti	Pulmonoloogia	Uroloogia
Ελλάς	Φυματιoλoγία- Πvευμovoλoγία	Ουρoλoγία
España	Neumología	Urología
France	Pneumologie	Urologie
Ireland	Respiratory medicine	Urology
Italia	Malattie dell'apparato respiratorio	Urologia
Κύπρος	Πνευμονολογία — Φυματιολογία	Ουρολογία
Latvija	Ftiziopneimonoloģija	Uroloģija
Lietuva	Pulmonologija	Urologija
Luxembourg	Pneumologie	Urologie
Magyarország	Tüdőgyógyászat	Urológia
Malta	Mediċina Respiratorja	Uroloġija
Nederland	Longziekten en tuberculose	Urologie
Österreich	Lungenkrankheiten	Urologie
Polska	Choroby płuc	Urologia
Portugal	Pneumologia	Urologia
Slovenija	Pnevmologija	Urologija
Slovensko	Pneumológia a ftizeológia	Urológia
Suomi/Finland	Keuhkosairaudet ja allergologia/Lungsjukdomar och allergologi	Urologia/Urologi
Sverige	Lungsjukdomar (pneumologi)	Urologi
United Kingdom	Respiratory medicine	Urology

Ország	Ortopédia Minimális képzési idő: 5 év	Patológia Minimális képzési idő: 4 év
Ország	Szakmai cím	Szakmai cím
Belgique/België/Belgien	Chirurgie orthopédique/Orthopedische heelkunde	Anatomie pathologique/Pathologische anatomie
Česká republika	Ortopedie	Patologická anatomie
Danmark	Ortopædisk kirurgi	Patologisk anatomi eller vævs- og celleundersøgelser
Deutschland	Orthopädie (und Unfallchirurgie)	Pathologie
Eesti	Ortopeedia	Patoloogia
Ελλάς	Ορθoπεδική	Παθoλoγική Αvατoμική
España	Cirugía ortopédica y traumatología	Anatomía patológica
France	Chirurgie orthopédique et traumatologie	Anatomie et cytologie pathologiques
Ireland	Trauma and orthopaedic surgery	Morbid anatomy and histopathology
Italia	Ortopedia e traumatologia	Anatomia patologica
Κύπρος	Ορθοπεδική	Παθολογοανατομία — Ιστολογία
Latvija	Traumatoloģija un ortopēdija	Patoloģija
Lietuva	Ortopedija traumatologija	Patologija
Luxembourg	Orthopédie	Anatomie pathologique
Magyarország	Ortopédia	Patológia
Malta	Kirurġija Ortopedika	Istopatoloġija
Nederland	Orthopedie	Pathologie
Österreich	Orthopädie und Orthopädische Chirurgie	Pathologie
Polska	Ortopedia i traumatologia narządu ruchu	Patomorfologia
Portugal	Ortopedia	Anatomia patologica
Slovenija	Ortopedska kirurgija	Anatomska patologija in citopatologija
Slovensko	Ortopédia	Patologická anatómia
Suomi/Finland	Ortopedia ja traumatologia/Ortopedi och traumatologi	Patologia/Patologi
Sverige	Ortopedi	Klinisk patologi
United Kingdom	Trauma and orthopaedic surgery	Histopathology

Ország	Neurológia Minimális képzési idő: 4 év	Pszichiátria Minimális képzési idő: 4 év
Ország	Szakmai cím	Szakmai cím
Belgique/België/Belgien	Neurologie	Psychiatrie de l'adulte/Volwassen psychiatrie
Česká republika	Neurologie	Psychiatrie
Danmark	Neurologi eller medicinske nervesygdomme	Psykiatri
Deutschland	Neurologie	Psychiatrie und Psychotherapie
Eesti	Neuroloogia	Psühhiaatria
Ελλάς	Νευρoλoγία	Ψυχιατρική
España	Neurología	Psiquiatría
France	Neurologie	Psychiatrie
Ireland	Neurology	Psychiatry
Italia	Neurologia	Psichiatria
Κύπρος	Νευρολογία	Ψυχιατρική
Latvija	Neiroloģija	Psihiatrija
Lietuva	Neurologija	Psichiatrija
Luxembourg	Neurologie	Psychiatrie
Magyarország	Neurológia	Pszichiátria
Malta	Newroloġija	Psikjatrija
Nederland	Neurologie	Psychiatrie
Österreich	Neurologie	Psychiatrie
Polska	Neurologia	Psychiatria
Portugal	Neurologia	Psiquiatria
Slovenija	Nevrologija	Psihiatrija
Slovensko	Neurológia	Psychiatria
Suomi/Finland	Neurologia/Neurologi	Psykiatria/Psykiatri
Sverige	Neurologi	Psykiatri
United Kingdom	Neurology	General psychiatry

Ország	Radiológia Minimális képzési idő: 4 év	Sugárterápia Minimális képzési idő: 4 év
Ország	Szakmai cím	Szakmai cím
Belgique/België/Belgien	Radiodiagnostic/Röntgendiagnose	Radiothérapie-oncologie/Radiotherapie-oncologie
Česká republika	Radiologie a zobrazovací metody	Radiační onkologie
Danmark	Diagnostik radiologi eller røntgenundersøgelse	Onkologi
Deutschland	(Diagnostische) Radiologie	Strahlentherapie
Eesti	Radioloogia	Onkoloogia
Ελλάς	Ακτιvoδιαγvωστική	Ακτιvoθεραπευτική — Ογκολογία
España	Radiodiagnóstico	Oncología radioterápica
France	Radiodiagnostic et imagerie médicale	Oncologie radiothérapique
Ireland	Diagnostic radiology	Radiation oncology
Italia	Radiodiagnostica	Radioterapia
Κύπρος	Ακτινολογία	Ακτινοθεραπευτική Ογκολογία
Latvija	Diagnostiskā radioloģija	Terapeitiskā radioloģija
Lietuva	Radiologija	Onkologija radioterapija
Luxembourg	Radiodiagnostic	Radiothérapie
Magyarország	Radiológia	Sugárterápia
Malta	Radjoloġija	Onkoloġija u Radjoterapija
Nederland	Radiologie	Radiotherapie
Österreich	Medizinische Radiologie-Diagnostik	Strahlentherapie - Radioonkologie
Polska	Radiologia i diagnostyka obrazowa	Radioterapia onkologiczna
Portugal	Radiodiagnóstico	Radioterapia
Slovenija	Radiologija	Radioterapija in onkologija
Slovensko	Rádiológia	Radiačná onkológia
Suomi/Finland	Radiologia/Radiologi	Syöpätaudit/Cancersjukdomar
Sverige	Medicinsk radiologi	Tumörsjukdomar (allmän onkologi)
United Kingdom	Clinical radiology	Clinical oncology

Ország	Fül-orr-gégegyógyászat Minimális képzési idő: 3 év	Csecsemő- és gyermekgyógyászat Minimális képzési idő: 4 év
Ország	Szakmai cím	Szakmai cím
Belgique/België/Belgien	Chirurgie plastique, reconstructrice et esthétique/Plastische, reconstructieve en esthetische heelkunde	Biologie clinique/Klinische biologie
Česká republika	Plastická chirurgie
Danmark	Plastikkirurgi
Deutschland	Plastische (und Ästhetische) Chirurgie
Eesti	Plastika- ja rekonstruktiivkirurgia	Laborimeditsiin
Ελλάς	Πλαστική Χειρoυργική	Χειρουργική Θώρακος
España	Cirugía plástica, estética y reparadora	Análisis clínicos
France	Chirurgie plastique, reconstructrice et esthétique	Biologie médicale
Ireland	Plastic surgery
Italia	Chirurgia plastica e ricostruttiva	Patologia clinica
Κύπρος	Πλαστική Χειρουργική
Latvija	Plastiskā ķirurģija
Lietuva	Plastinė ir rekonstrukcinė chirurgija	Laboratorinė medicina
Luxembourg	Chirurgie plastique	Biologie clinique
Magyarország	Plasztikai (égési) sebészet	Orvosi laboratóriumi diagnosztika
Malta	Kirurġija Plastika
Nederland	Plastische Chirurgie
Österreich	Plastische Chirurgie	Medizinische Biologie
Polska	Chirurgia plastyczna	Diagnostyka laboratoryjna
Portugal	Cirurgia plástica e reconstrutiva	Patologia clínica
Slovenija	Plastična, rekonstrukcijska in estetska kirurgija
Slovensko	Plastická chirurgia	Laboratórna medicína
Suomi/Finland	Plastiikkakirurgia/Plastikkirurgi
Sverige	Plastikkirurgi
United Kingdom	Plastic surgery

Ország

Mikrobiológia és bakteriológia

Minimális képzési idő: 4 év

Biokémia

Minimális képzési idő: 4 év

Szakmai cím

Belgique/België/ Belgien

Česká republika

Lékařská mikrobiologie

Klinická biochemie

Danmark

Klinisk mikrobiologi

Klinisk biokemi

Deutschland

Mikrobiologie (Virologie) und Infektionsepidemiologie

Laboratoriumsmedizin

Eesti

Ελλάς

1.	Iατρική Βιoπαθoλoγία

2.	Μικρoβιoλoγία

España

Microbiología y parasitología

Bioquímica clínica

France

Ireland

Microbiology

Chemical pathology

Italia

Microbiologia e virologia

Biochimica clinica

Κύπρος

Μικροβιολογία

Latvija

Mikrobioloģija

Lietuva

Luxembourg

Microbiologie

Chimie biologique

Magyarország

Orvosi mikrobiológia

Malta

Mikrobijoloġija

Patoloġija Kimika

Nederland

Medische microbiologie

Klinische chemie

Österreich

Hygiene und Mikrobiologie

Medizinische und Chemische Labordiagnostik

Polska

Mikrobiologia lekarska

Portugal

Slovenija

Klinična mikrobiologija

Medicinska biokemija

Slovensko

Klinická mikrobiológia

Klinická biochémia

Suomi/Finland

Kliininen mikrobiologia/Klinisk mikrobiologi

Kliininen kemia/Klinisk kemi

Sverige

Klinisk bakteriologi

Klinisk kemi

United Kingdom

Medical microbiology and virology

Chemical pathology

Ország	Immunológia Minimális képzési idő: 4 év	Mellkassebészet Minimális képzési idő: 5 év
Ország	Szakmai cím	Szakmai cím
Belgique/België/ Belgien		Chirurgie thoracique/Heelkunde op de thorax (1)
Česká republika	Alergologie a klinická imunologie	Kardiochirurgie
Danmark	Klinisk immunologi	Thoraxkirurgi eller brysthulens kirurgiske sygdomme
Deutschland		Thoraxchirurgie
Eesti		Torakaalkirurgia
Ελλάς		Χειρουργική Θώρακος
España	Immunología	Cirugía torácica
France		Chirurgie thoracique et cardiovasculaire
Ireland	Immunology (clinical and laboratory)	Thoracic surgery
Italia		Chirurgia toracica; Cardiochirurgia
Κύπρος	Ανοσολογία	Χειρουργική Θώρακος
Latvija	Imunoloģija	Torakālā ķirurģija
Lietuva		Krūtinės chirurgija
Luxembourg	Immunologie	Chirurgie thoracique
Magyarország	Allergológia és klinikai immunológia	Mellkassebészet
Malta	Immunoloġija	Kirurġija Kardjo-Toraċika
Nederland		Cardio-thoracale chirurgie
Österreich	Immunologie
Polska	Immunologia kliniczna	Chirurgia klatki piersiowej
Portugal		Cirurgia cardiotorácica
Slovenija		Torakalna kirurgija
Slovensko	Klinická imunológia a alergológia	Hrudníková chirurgia
Suomi/Finland		Sydän-ja rintaelinkirurgia/Hjärt- och thoraxkirurgi
Sverige	Klinisk immunologi	Thoraxkirurgi
United Kingdom	Immunology	Cardo-thoracic surgery

Ország	Gyermeksebészet Minimális képzési idő: 5 év	Érsebészet Minimális képzési idő: 5 év
Ország	Szakmai cím	Szakmai cím
Belgique/België/ Belgien		Chirurgie des vaisseaux/Bloedvatenheelkunde (2)
Česká republika	Dětská chirurgie	Cévní chirurgie
Danmark		Karkirurgi eller kirurgiske blodkarsygdomme
Deutschland	Kinderchirurgie	Gefäßchirurgie
Eesti	Lastekirurgia	Kardiovaskulaarkirurgia
Ελλάς	Χειρoυργική Παίδωv	Αγγειoχειρoυργική
España	Cirugía pediátrica	Angiología y cirugía vascular
France	Chirurgie infantile	Chirurgie vasculaire
Ireland	Paediatric surgery
Italia	Chirurgia pediatrica	Chirurgia vascolare
Κύπρος	Χειρουργική Παίδων	Χειρουργική Αγγείων
Latvija	Bērnu ķirurģija	Asinsvadu ķirurģija
Lietuva	Vaikų chirurgija	Kraujagyslių chirurgija
Luxembourg	Chirurgie pédiatrique	Chirurgie vasculaire
Magyarország	Gyermeksebészet	Érsebészet
Malta	Kirurgija Pedjatrika	Kirurġija Vaskolari
Nederland
Österreich	Kinderchirurgie
Polska	Chirurgia dziecięca	Chirurgia naczyniowa
Portugal	Cirurgia pediátrica	Cirurgia vascular
Slovenija		Kardiovaskularna kirurgija
Slovensko	Detská chirurgia	Cievna chirurgia
Suomi/Finland	Lastenkirurgia/Barnkirurgi	Verisuonikirurgia/Kärlkirurgi
Sverige	Barn- och ungdomskirurgi
United Kingdom	Paediatric surgery

Ország	Kardiológia Minimális képzési idő: 4 év	Gasztroenterológia Minimális képzési idő: 4 év
Ország	Szakmai cím	Szakmai cím
Belgique/België/ Belgien	Cardiologie	Gastro-entérologie/Gastroenterologie
Česká republika	Kardiologie	Gastroenterologie
Danmark	Kardiologi	Medicinsk gastroenterologi eller medicinske mavetarmsygdomme
Deutschland	Innere Medizin und Schwerpunkt Kardiologie	Innere Medizin und Schwerpunkt Gastroenterologie
Eesti	Kardioloogia	Gastroenteroloogia
Ελλάς	Καρδιoλoγία	Γαστρεvτερoλoγία
España	Cardiología	Aparato digestivo
France	Pathologie cardio-vasculaire	Gastro-entérologie et hépatologie
Ireland	Cardiology	Gastro-enterology
Italia	Cardiologia	Gastroenterologia
Κύπρος	Καρδιολογία	Γαστρεντερολογία
Latvija	Kardioloģija	Gastroenteroloģija
Lietuva	Kardiologija	Gastroenterologija
Luxembourg	Cardiologie et angiologie	Gastro-enterologie
Magyarország	Kardiológia	Gasztroenterológia
Malta	Kardjoloġija	Gastroenteroloġija
Nederland	Cardiologie	Leer van maag-darm-leverziekten
Österreich
Polska	Kardiologia	Gastrenterologia
Portugal	Cardiologia	Gastrenterologia
Slovenija		Gastroenterologija
Slovensko	Kardiológia	Gastroenterológia
Suomi/Finland	Kardiologia/Kardiologi	Gastroenterologia/Gastroenterologi
Sverige	Kardiologi	Medicinsk gastroenterologi och hepatologi
United Kingdom	Cardiology	Gastro-enterology

Ország	Reumatológia Minimális képzési idő: 4 év	Általános haematológia Minimális képzési idő: 3 év
Ország	Szakmai cím	Szakmai cím
Belgique/België/ Belgien	Rhumathologie/reumatologie
Česká republika	Revmatologie	Hematologie a transfúzní lékařství
Danmark	Reumatologi	Hæmatologi eller blodsygdomme
Deutschland	Innere Medizin und Schwerpunkt Rheumatologie	Innere Medizin und Schwerpunkt Hämatologie und Onkologie
Eesti	Reumatoloogia	Hematoloogia
Ελλάς	Ρευματoλoγία	Αιματoλoγία
España	Reumatología	Hematología y hemoterapia
France	Rhumatologie
Ireland	Rheumatology	Haematology (clinical and laboratory)
Italia	Reumatologia	Ematologia
Κύπρος	Ρευματολογία	Αιματολογία
Latvija	Reimatoloģija	Hematoloģija
Lietuva	Reumatologija	Hematologija
Luxembourg	Rhumatologie	Hématologie
Magyarország	Reumatológia	Haematológia
Malta	Rewmatoloġija	Ematoloġija
Nederland	Reumatologie
Österreich
Polska	Reumatologia	Hematologia
Portugal	Reumatologia	Imuno-hemoterapia
Slovenija
Slovensko	Reumatológia	Hematológia a transfúziológia
Suomi/Finland	Reumatologia/Reumatologi	Kliininen hematologia/Klinisk hematologi
Sverige	Reumatologi	Hematologi
United Kingdom	Rheumatology	Haematology

Ország	Endokrinológia Minimális képzési idő: 3 év	Fizioterápia Minimális képzési idő: 3 év
Ország	Szakmai cím	Szakmai cím
Belgique/België/Belgien		Médecine physique et réadaptation/Fysische geneeskunde en revalidatie
Česká republika	Endokrinologie	Rehabilitační a fyzikální medicína
Danmark	Medicinsk endokrinologi eller medicinske hormonsygdomme
Deutschland	Innere Medizin und Schwerpunkt Endokrinologie und Diabetologie	Physikalische und Rehabilitative Medizin
Eesti	Endokrinoloogia	Taastusravi ja füsiaatria
Ελλάς	Εvδoκριvoλoγία	Φυσική Iατρική και Απoκατάσταση
España	Endocrinología y nutrición	Medicina física y rehabilitación
France	Endocrinologie, maladies métaboliques	Rééducation et réadaptation fonctionnelles
Ireland	Endocrinology and diabetes mellitus
Italia	Endocrinologia e malattie del ricambio	Medicina fisica e riabilitazione
Κύπρος	Ενδοκρινολογία	Φυσική Ιατρική και Αποκατάσταση
Latvija	Endokrinoloģija	Rehabilitoloģija Fiziskā rehabilitācija Fizikālā medicīna
Lietuva	Endokrinologija	Fizinė medicina ir reabilitacija
Luxembourg	Endocrinologie, maladies du métabolisme et de la nutrition	Rééducation et réadaptation fonctionnelles
Magyarország	Endokrinológia	Fizioterápia
Malta	Endokrinoloġija u Dijabete
Nederland		Revalidatiegeneeskunde
Österreich		Physikalische Medizin
Polska	Endokrynologia	Rehabilitacja medyczna
Portugal	Endocrinologia	Fisiatria ou Medicina física e de reabilitação
Slovenija		Fizikalna in rehabilitacijska medicina
Slovensko	Endokrinológia	Fyziatria, balneológia a liečebná rehabilitácia
Suomi/Finland	Endokrinologia/Endokrinologi	Fysiatria/Fysiatri
Sverige	Endokrina sjukdomar	Rehabiliteringsmedicin
United Kingdom	Endocrinology and diabetes mellitus

Ország	Neuropszichiátria Minimális képzési idő: 5 év	Bőr- és nemibeteg-gyógyászat Minimális képzési idő: 3 év
Ország	Szakmai cím	Szakmai cím
Belgique/België/Belgien	Neuropsychiatrie (3)	Dermato-vénéréologie/Dermato-venerologie
Česká republika		Dermatovenerologie
Danmark		Dermato-venerologi eller hud- og kønssygdomme
Deutschland	Nervenheilkunde (Neurologie und Psychiatrie)	Haut- und Geschlechtskrankheiten
Eesti		Dermatoveneroloogia
Ελλάς	Νευρoλoγία — Ψυχιατρική	Δερματoλoγία — Αφρoδισιoλoγία
España		Dermatología médico-quirúrgica y venereología
France	Neuropsychiatrie (4)	Dermatologie et vénéréologie
Ireland
Italia	Neuropsichiatria (5)	Dermatologia e venerologia
Κύπρος	Νευρολογία — Ψυχιατρική	Δερματολογία — Αφροδισιολογία
Latvija		Dermatoloģija un veneroloģija
Lietuva		Dermatovenerologija
Luxembourg	Neuropsychiatrie (6)	Dermato-vénéréologie
Magyarország		Bőrgyógyászat
Malta		Dermato-venerejoloġija
Nederland	Zenuw- en zielsziekten (7)	Dermatologie en venerologie
Österreich	Neurologie und Psychiatrie	Haut- und Geschlechtskrankheiten
Polska		Dermatologia i wenerologia
Portugal		Dermatovenereologia
Slovenija		Dermatovenerologija
Slovensko	Neuropsychiatria	Dermatovenerológia
Suomi/Finland		Ihotaudit ja allergologia/Hudsjukdomar och allergologi
Sverige		Hud- och könssjukdomar
United Kingdom

Ország	Radiológia Minimális képzési idő: 4 év	Gyermekpszichiátria Minimális képzési idő: 4 év
Ország	Szakmai cím	Szakmai cím
Belgique/België/Belgien		Psychiatrie infanto-juvénile/Kinder- en jeugdpsychiatrie
Česká republika		Dětská a dorostová psychiatrie
Danmark		Børne- og ungdomspsykiatri
Deutschland	Radiologie	Kinder- und Jugendpsychiatrie und -psychotherapie
Eesti
Ελλάς	Ακτιvoλoγία — Ραδιoλoγία	Παιδoψυχιατρική
España	Electrorradiología
France	Electro-radiologie (8)	Pédo-psychiatrie
Ireland	Radiology (9)	Child and adolescent psychiatry
Italia	Radiologia	Neuropsichiatria infantile
Κύπρος		Παιδοψυχιατρική
Latvija		Bērnu psihiatrija
Lietuva		Vaikų ir paauglių psichiatrija
Luxembourg	Électroradiologie (10)	Psychiatrie infantile
Magyarország	Radiológia	Gyermek-és ifjúságpszichiátria
Malta
Nederland	Radiologie (11)
Österreich	Radiologie
Polska		Psychiatria dzieci i młodzieży
Portugal	Radiologia	Pedopsiquiatria
Slovenija		Otroška in mladostniška psihiatrija
Slovensko		Detská psychiatria
Suomi/Finland		Lastenpsykiatria/Barnpsykiatri
Sverige		Barn- och ungdomspsykiatri
United Kingdom		Child and adolescent psychiatry

Ország	Geriátria Minimális képzési idő: 4 év	Nefrológia Minimális képzési idő: 4 év
Ország	Szakmai cím	Szakmai cím
Belgique/België/ Belgien
Česká republika	Geriatrie	Nefrologie
Danmark	Geriatri eller alderdommens sygdomme	Nefrologi eller medicinske nyresygdomme
Deutschland		Innere Medizin und Schwerpunkt Nephrologie
Eesti		Nefroloogia
Ελλάς		Νεφρoλoγία
España	Geriatría	Nefrología
France		Néphrologie
Ireland	Geriatric medicine	Nephrology
Italia	Geriatria	Nefrologia
Κύπρος	Γηριατρική	Νεφρολογία
Latvija		Nefroloģija
Lietuva	Geriatrija	Nefrologija
Luxembourg	Gériatrie	Néphrologie
Magyarország	Geriátria	Nefrológia
Malta	Ġerjatrija	Nefroloġija
Nederland	Klinische geriatrie
Österreich
Polska	Geriatria	Nefrologia
Portugal		Nefrologia
Slovenija		Nefrologija
Slovensko	Geriatria	Nefrológia
Suomi/Finland	Geriatria/Geriatri	Nefrologia/Nefrologi
Sverige	Geriatrik	Medicinska njursjukdomar (nefrologi)
United Kingdom	Geriatrics	Renal medicine

Ország	Infektológia Minimális képzési idő: 4 év	Társadalomorvostan és szociális orvostan Minimális képzési idő: 4 év
Ország	Szakmai cím	Szakmai cím
Belgique/België/ Belgien
Česká republika	Infekční lékařství	Hygiena a epidemiologie
Danmark	Infektionsmedicin	Samfundsmedicin
Deutschland		Öffentliches Gesundheitswesen
Eesti	Infektsioonhaigused
Ελλάς		Κοινωνική Iατρική
España		Medicina preventiva y salud pública
France		Santé publique et médecine sociale
Ireland	Infectious diseases	Public health medicine
Italia	Malattie infettive	Igiene e medicina preventiva
Κύπρος	Λοιμώδη Νοσήματα	Υγειονολογία/Κοινοτική Ιατρική
Latvija	Infektoloģija
Lietuva	Infektologija
Luxembourg	Maladies contagieuses	Santé publique
Magyarország	Infektológia	Megelőző orvostan és népegészségtan
Malta	Mard Infettiv	Saħħa Pubblika
Nederland		Maatschappij en gezondheid
Österreich		Sozialmedizin
Polska	Choroby zakaźne	Zdrowie publiczne, epidemiologia
Portugal	Infecciologia	Saúde pública
Slovenija	Infektologija	Javno zdravje
Slovensko	Infektológia	Verejné zdravotníctvo
Suomi/Finland	Infektiosairaudet/Infektionssjukdomar	Terveydenhuolto/Hälsovård
Sverige	Infektionssjukdomar	Socialmedicin
United Kingdom	Infectious diseases	Public health medicine

Ország

Farmakológia

Minimális képzési idő: 4 év

Foglalkozás-orvostan

Minimális képzési idő: 4 év

Szakmai cím

Belgique/België/Belgien

Médecine du travail/Arbeidsgeneeskunde

Česká republika

Klinická farmakologie

Pracovní lékařství

Danmark

Klinisk farmakologi

Arbejdsmedicin

Deutschland

Pharmakologie und Toxikologie

Arbeitsmedizin

Eesti

Ελλάς

Iατρική της Εργασίας

España

Farmacología clínica

Medicina del trabajo

France

Médecine du travail

Ireland

Clinical pharmacology and therapeutics

Occupational medicine

Italia

Farmacologia

Medicina del lavoro

Κύπρος

Ιατρική της Εργασίας

Latvija

Arodslimības

Lietuva

Darbo medicina

Luxembourg

Médecine du travail

Magyarország

Klinikai farmakológia

Foglalkozás-orvostan (üzemorvostan)

Malta

Farmakoloġija Klinika u t-Terapewtika

Mediċina Okkupazzjonali

Nederland

—	Arbeid en gezondheid, bedrijfsgeneeskunde

—	Arbeid en gezondheid, verzekeringsgeneeskunde

Österreich

Pharmakologie und Toxikologie

Arbeits- und Betriebsmedizin

Polska

Farmakologia kliniczna

Medycyna pracy

Portugal

Medicina do trabalho

Slovenija

Medicina dela, prometa in športa

Slovensko

Klinická farmakológia

Pracovné lekárstvo

Suomi/Finland

Kliininen farmakologia ja lääkehoito/Klinisk farmakologi och läkemedelsbehandling

Työterveyshuolto/Företagshälsovård

Sverige

Klinisk farmakologi

Yrkes- och miljömedicin

United Kingdom

Clinical pharmacology and therapeutics

Occupational medicine

Ország	Allergológia Minimális képzési idő: 3 év	Nukleáris medicina Minimális képzési idő: 4 év
Ország	Szakmai cím	Szakmai cím
Belgique/België/Belgien		Médecine nucléaire/Nucleaire geneeskunde
Česká republika	Alergologie a klinická imunologie	Nukleární medicína
Danmark	Medicinsk allergologi eller medicinske overfølsomhedssygdomme	Klinisk fysiologi og nuklearmedicin
Deutschland		Nuklearmedizin
Eesti
Ελλάς	Αλλεργιoλoγία	Πυρηvική Iατρική
España	Alergología	Medicina nuclear
France		Médecine nucléaire
Ireland
Italia	Allergologia ed immunologia clinica	Medicina nucleare
Κύπρος	Αλλεργιολογία	Πυρηνική Ιατρική
Latvija	Alergoloģija
Lietuva	Alergologija ir klinikinė imunologija
Luxembourg		Médecine nucléaire
Magyarország	Allergológia és klinikai immunológia	Nukleáris medicina (izotóp diagnosztika)
Malta		Mediċina Nukleari
Nederland	Allergologie en inwendige geneeskunde	Nucleaire geneeskunde
Österreich		Nuklearmedizin
Polska	Alergologia	Medycyna nuklearna
Portugal	Imuno-alergologia	Medicina nuclear
Slovenija		Nuklearna medicina
Slovensko	Klinická imunológia a alergológia	Nukleárna medicína
Suomi/Finland		Kliininen fysiologia ja isotooppilääketiede/Klinisk fysiologi och nukleärmedicin
Sverige	Allergisjukdomar	Nukleärmedicin
United Kingdom		Nuclear medicine

Ország	Arc- és állkapocs-sebészet (orvosi alapképzés) Minimális képzési idő: 5 év
Ország	Szakmai cím
Belgique/België/ Belgien
Česká republika	Maxilofaciální chirurgie
Danmark
Deutschland
Eesti
Ελλάς
España	Cirugía oral y maxilofacial
France	Chirurgie maxillo-faciale et stomatologie
Ireland
Italia	Chirurgia maxillo-facciale
Κύπρος
Latvija	Mutes, sejas un žokļu ķirurģija
Lietuva	Veido ir žandikaulių chirurgija
Luxembourg	Chirurgie maxillo-faciale
Magyarország	Szájsebészet
Malta
Nederland
Österreich	Mund- Kiefer- und Gesichtschirurgie
Polska	Chirurgia szczekowo-twarzowa
Portugal	Cirurgia maxilo-facial
Slovenija	Maxilofaciálna kirurgija
Slovensko	Maxilofaciálna chirurgia
Suomi/Finland
Sverige
United Kingdom

Ország	Haematológia Minimális képzési idő: 4 év
Ország	Szakmai cím
Belgique/België/Belgien
Česká republika
Danmark	Klinisk blodtypeserologi (12)
Deutschland
Eesti
Ελλάς
España
France	Hématologie
Ireland
Italia
Κύπρος
Latvija
Lietuva
Luxembourg	Hématologie biologique
Magyarország
Malta
Nederland
Österreich
Polska
Portugal	Hematologia clinica
Slovenija
Slovensko
Suomi/Finland
Sverige
United Kingdom

Ország	Sztomatológia Minimális képzési idő: 3 év	Bőrgyógyászat Minimális képzési idő: 4 év
Ország	Szakmai cím	Szakmai cím
Belgique/België/Belgien
Česká republika
Danmark
Deutschland
Eesti
Ελλάς
España	Estomatología
France	Stomatologie
Ireland		Dermatology
Italia	Odontostomatologia (13)
Κύπρος
Latvija
Lietuva
Luxembourg	Stomatologie
Magyarország
Malta		Dermatoloġija
Nederland
Österreich
Polska
Portugal	Estomatologia
Slovenija
Slovensko
Suomi/Finland
Sverige
United Kingdom		Dermatology

Ország	Venerológia Minimális képzési idő: 4 év	Trópusi betegségek Minimális képzési idő: 4 év
Ország	Szakmai cím	Szakmai cím
Belgique/België/Belgien
Česká republika
Danmark
Deutschland
Eesti
Ελλάς
España
France
Ireland	Genito-urinary medicine	Tropical medicine
Italia		Medicina tropicale
Κύπρος
Latvija
Lietuva
Luxembourg
Magyarország		Trópusi betegségek
Malta	Mediċina Uro-ġenetali
Nederland
Österreich		Spezifische Prophylaxe und Tropenhygiene
Polska		Medycyna transportu
Portugal		Medicina tropical
Slovenija
Slovensko		Tropická medicína
Suomi/Finland
Sverige
United Kingdom	Genito-urinary medicine	Tropical medicine

Ország	Gasztroenterológia sebészet Minimális képzési idő: 5 év	Traumatológia Minimális képzési idő: 5 év
Ország	Szakmai cím	Szakmai cím
Belgique/België/Belgien	Chirurgie abdominale/Heelkunde op het abdomen (14)
Česká republika		Traumatologie Urgentní medicína
Danmark	Kirurgisk gastroenterologi eller kirurgiske mave-tarmsygdomme
Deutschland	Visceralchirurgie
Eesti
Ελλάς
España	Cirugía del aparato digestivo
France	Chirurgie viscérale et digestive
Ireland		Emergency medicine
Italia	Chirurgia dell'apparato digerente
Κύπρος
Latvija
Lietuva	Abdominalinė chirurgija
Luxembourg	Chirurgie gastro-entérologique
Magyarország		Traumatológia
Malta		Mediċina tal-Aċċidenti u l-Emerġenza
Nederland
Österreich
Polska		Medycyna ratunkowa
Portugal
Slovenija	Abdominalna kirurgija
Slovensko	Gastroenterologická chirurgia	Úrazová chirurgia Urgentná medicína
Suomi/Finland	Gastroenterologinen kirurgia/Gastroenterologisk kirurgi
Sverige
United Kingdom		Accident and emergency medicine

Ország	Klinikai neurofiziológia Minimális képzési idő: 4 év	Arc-állcsont-szájsebészet (orvosi és fogorvosi alapképzés) (15) Minimális képzési idő: 4 év
Ország	Szakmai cím	Szakmai cím
Belgique/België/Belgien		Stomatologie et chirurgie orale et maxillo-faciale/Stomatologie en mond-, kaak- en aangezichtschirurgie
Česká republika
Danmark	Klinisk neurofysiologi
Deutschland		Mund-, Kiefer- und Gesichtschirurgie
Eesti
Ελλάς
España	Neurofisiología clínica
France
Ireland	Clinical neurophysiology	Oral and maxillo-facial surgery
Italia
Κύπρος		Στοματο-Γναθο-Προσωποχειρουργική
Latvija
Lietuva
Luxembourg		Chirurgie dentaire, orale et maxillo-faciale
Magyarország		Arc-állcsont-szájsebészet
Malta	Newrofiżjoloġija Klinika	Kirurġija tal-għadam tal-wiċċ
Nederland
Österreich
Polska
Portugal
Slovenija
Slovensko
Suomi/Finland	Kliininen neurofysiologia/Klinisk neurofysiologi	Suu- ja leukakirurgia/Oral och maxillofacial kirurgi
Sverige	Klinisk neurofysiologi
United Kingdom	Clinical neurophysiology	Oral and maxillo-facial surgery

5.1.4. Háziorvosi oklevelek megnevezései

Ország	Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat	Szakmai cím	Hivatkozási dátum
België/Belgique/Belgien	Ministerieel erkenningsbesluit van huisarts/Arrêté ministériel d'agrément de médecin généraliste	Huisarts/Médecin généraliste	1994. december 31.
Česká republika	Diplom o specializaci „všeobecné lékařství”	Všeobecný lékař	2004. május 1.
Danmark	Tilladelse til at anvende betegnelsen alment praktiserende læge/Speciallægel i almen medicin	Almen praktiserende læge/Speciallæge i almen medicin	1994. december 31.
Deutschland	Zeugnis über die spezifische Ausbildung in der Allgemeinmedizin	Facharzt/Fachärztin für Allgemeinmedizin	1994. december 31.
Eesti	Diplom peremeditsiini erialal	Perearst	2004. május 1.
Ελλάς	Tίτλος ιατρικής ειδικότητας γενικής ιατρικής	Iατρός με ειδικότητα γενικής ιατρικής	1994. december 31.
España	Título de especialista en medicina familiar y comunitaria	Especialista en medicina familiar y comunitaria	1994. december 31.
France	Diplôme d'Etat de docteur en médecine (avec document annexé attestant la formation spécifique en médecine générale)	Médecin qualifié en médecine générale	1994. december 31.
Ireland	Certificate of specific qualifications in general medical practice	General medical practitioner	1994. december 31.
Italia	Attestato di formazione specifica in medicina generale	Medico di medicina generale	1994. december 31.
Κύπρος	Τίτλος Ειδικότητας Γενικής Ιατρικής	Ιατρός Γενικής Ιατρικής	2004. május 1.
Latvija	Ģimenes ārsta sertifikāts	Ģimenes (vispārējās prakses) ārsts	2004. május 1.
Lietuva	Šeimos gydytojo rezidentūros pažymėjimas	Šeimos medicinos gydytojas	2004. május 1.
Luxembourg	Diplôme de formation spécifique en medicine générale	Médecin généraliste	1994. december 31.
Magyarország	Háziorvostan szakorvosa bizonyítvány	Háziorvostan szakorvosa	2004. május 1.
Malta	Tabib tal-familja	Mediċina tal-familja	2004. május 1.
Nederland	Certificaat van inschrijving in het register van erkende huisartsen van de Koninklijke Nederlandsche Maatschappij tot bevordering der geneeskunst	Huisarts	1994. december 31.
Österreich	Arzt für Allgemeinmedizin	Arzt für Allgemeinmedizin	1994. december 31.
Polska	Diplôme: Dyplom uzyskania tytułu specjalisty w dziedzinie medycyny rodzinnej	Specjalista w dziedzinie medycyny rodzinnej	2004. május 1.
Portugal	Diploma do internato complementar de clínica geral	Assistente de clínica geral	1994. december 31.
Slovenija	Potrdilo o opravljeni specializaciji iz družinske medicine	Specialist družinske medicine/Specialistka družinske medicine	2004. május 1.
Slovensko	Diplom o špecializácii v odbore „všeobecné lekárstvo”	Všeobecný lekár	2004. május 1.
Suomi/ Finland	Todistus lääkärin perusterveydenhuollon lisäkoulutuksesta/Bevis om tilläggsutbildning av läkare i primärvård	Yleislääkäri/Allmänläkare	1994. december 31.
Sverige	Bevis om kompetens som allmänpraktiserande läkare (Europaläkare) utfärdat av Socialstyrelsen	Allmänpraktiserande läkare (Europaläkare)	1994. december 31.
United Kingdom	Certificate of prescribed/equivalent experience	General medical practitioner	1994. december 31.

V.2. ÁLTALÁNOS ÁPOLÓ

5.2.1. Általános ápolók képzési programja

Az ápolói oklevél, bizonyítvány vagy a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítvány megszerzéséhez szükséges tanulmányi program a következő két részből áll.

Elméleti képzés

Ápolás:

—	A szakma természete és etikája

—	Az egészségügy és az ápolás általános alapelvei

—

Az ápolás alapelvei az alábbiakra vonatkozólag:

—	általános orvostan és szakorvostan

—	általános sebészet és szaksebészet

—	gyermekgondozás és gyermekgyógyászat

—	terhesgondozás

—	elmegyógyászat és pszichiátria

—	idősek gondozása és geriátria

Alaptudományok:

—	Anatómia és fiziológia

—

Patológia

—	Bakteriológia, virológia és parazitológia

—	Biofizika, biokémia és radiológia

—

Dietetika

—

Higiénia:

—	megelőző gyógyászat

—	egészségügyi oktatás

—	Farmakológia

Társadalomtudományok:

—	Szociológia

—	Pszichológia

—	Közigazgatási alapelvek

—	Oktatás alapelvei

—	Szociális és egészségügyi jogi ismeretek

—	Az ápolás jogi szempontjai

Klinikai gyakorlat

—

Ápolás az alábbiakra vonatkozólag:

—	általános orvostan és szakorvostan

—	általános sebészet és szaksebészet

—	gyermekgondozás és gyermekgyógyászat

—	terhesgondozás

—	elmegyógyászat és pszichiátria

—	idősek gondozása és geriátria

—	otthoni ápolás

Egy-két tantárgyat ezek közül más tudományág szövegösszefüggésében vagy azzal együtt is lehet tanulni.

Az elméleti és gyakorlati képzés megoszlásának kiegyensúlyozottnak és összehangoltnak kell lennie, hogy biztosítsa az ezen mellékletben hivatkozott tudás és tapasztalat megfelelő módon történő megszerzését.

5.2.2. Az általános ápolói oklevelek megnevezései

Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Kibocsátó szerv

Szakmai cím

Hivatkozási dátum

België/Belgique/Belgien

—	Diploma gegradueerde verpleger/verpleegster/Diplôme d'infirmier(ère) gradué(e)/Diplom eines (einer) graduierten Krankenpflegers (-pflegerin)

—	Diploma in de ziekenhuisverpleegkunde/Brevet d'infirmier(ère) hospitalier(ère)/Brevet eines (einer) Krankenpflegers (-pflegerin)

—	Brevet van verpleegassistent(e)/Brevet d'hospitalier(ère)/Brevet einer Pflegeassistentin

—	De erkende opleidingsinstituten/Les établissements d'enseignement reconnus/Die anerkannten Ausbildungsanstalten

—	De bevoegde Examencommissie van de Vlaamse Gemeenschap/Le Jury compétent d'enseignement de la Communauté française/Der zuständige Prüfungsausschüß der Deutschsprachigen Gemeinschaft

—	Hospitalier(ère)/Verpleegassistent(e)

—	Infirmier(ère) hospitalier(ère)/Ziekenhuisverpleger(-verpleegster)

1979. június 29.

Česká republika

1.	Diplom o ukončení studia ve studijním programu ošetřovatelství ve studijním oboru všeobecná sestra (bakalář, Bc.), accompanied by the following certificate: Vysvědčení o státní závěrečné zkoušce

1.	Vysoká škola zřízená nebo uznaná státem

1.	Všeobecná sestra

2004. május 1.

2.	Diplom o ukončení studia ve studijním oboru diplomovaná všeobecná sestra (diplomovaný specialista, DiS.), accompanied by the following certificate: Vysvědčení o absolutoriu

2.	Vyšší odborná škola zřízená nebo uznaná státem

2.	Všeobecný ošetřovatel

Danmark

Eksamensbevis efter gennemført sygeplejerskeuddannelse

Sygeplejeskole godkendt af Undervisningsministeriet

Sygeplejerske

1979. június 29.

Deutschland

Zeugnis über die staatliche Prüfung in der Krankenpflege

Staatlicher Prüfungsausschuss

Gesundheits- und Krankenpflegerin/Gesundheits- und Krankenpfleger

1979. június 29.

Eesti

Diplom õe erialal

1.	Tallinna Meditsiinikool

2.	Tartu Meditsiinikool

3.	Kohtla-Järve Meditsiinikool

õde

2004. május 1.

Ελλάς

1.	Πτυχίο Νοσηλευτικής Παν/μίου Αθηνών

1.	Πανεπιστήμιο Αθηνών

Διπλωματούχος ή πτυχιούχος νοσοκόμος, νοσηλευτής ή νοσηλεύτρια

1981. január 1.

2.	Πτυχίο Νοσηλευτικής Τεχνολογικών Εκπαιδευτικών Ιδρυμάτων (Τ.Ε.Ι.)

2.	Τεχνολογικά Εκπαιδευτικά Ιδρύματα Υπουργείο Εθνικής Παιδείας και Θρησκευμάτων

3.	Πτυχίο Αξιωματικών Νοσηλευτικής

3.	Υπουργείο Εθνικής 'Αμυνας

4.	Πτυχίο Αδελφών Νοσοκόμων πρώην Ανωτέρων Σχολών Υπουργείου Υγείας και Πρόνοιας

4.	Υπουργείο Υγείας και Πρόνοιας

5.	Πτυχίο Αδελφών Νοσοκόμων και Επισκεπτριών πρώην Ανωτέρων Σχολών Υπουργείου Υγείας και Πρόνοιας

5.	Υπουργείο Υγείας και Πρόνοιας

6.	Πτυχίο Τμήματος Νοσηλευτικής

6.	ΚΑΤΕΕ Υπουργείου Εθνικής Παιδείας και Θρησκευμάτων

España

Título de Diplomado universitario en Enfermería

—	Ministerio de Educación y Cultura

—	El rector de una universidad

Enfermero/a diplomado/a

1986. január 1.

France

—	Diplôme d'Etat d'infirmier(ère)

—	Diplôme d'Etat d'infirmier(ère) délivré en vertu du décret no 99-1147 du 29 décembre 1999

Le ministère de la santé

Infirmer(ère)

1979. június 29.

Ireland

Certificate of Registered General Nurse

An Bord Altranais (The Nursing Board)

Registered General Nurse

1979. június 29.

Italia

Diploma di infermiere professionale

Scuole riconosciute dallo Stato

Infermiere professionale

1979. június 29.

Κύπρος

Δίπλωμα Γενικής Νοσηλευτικής

Νοσηλευτική Σχολή

Εγγεγραμμένος Νοσηλευτής

2004. május 1.

Latvija

1.	Diploms par māsas kvalifikācijas iegūšanu

1.	Māsu skolas

Māsa

2004. május 1.

2.	Māsas diploms

2.	Universitātes tipa augstskola pamatojoties uz Valsts eksāmenu komisijas lēmumu

Lietuva

1.	Aukštojo mokslo diplomas, nurodantis suteiktą bendrosios praktikos slaugytojo profesinę kvalifikaciją

1.	Universitetas

Bendrosios praktikos slaugytojas

2004. május 1.

2.	Aukštojo mokslo diplomas (neuniversitetinės studijos), nurodantis suteiktą bendrosios praktikos slaugytojo profesine kvalifikaciją

Kolegija

Luxembourg

—	Diplôme d'Etat d'infirmier

—	Diplôme d'Etat d'infirmier hospitalier gradué

Ministère de l'éducation nationale, de la formation professionnelle et des sports

Infirmier

1979. június 29.

Magyarország

1.	Ápoló bizonyítvány

Iskola

Ápoló

2004. május 1.

2.	Diplomás ápoló oklevél

2.	Egyetem/főiskola

3.	Egyetemi okleveles ápoló oklevél

Egyetem

Malta

Lawrja jew diploma fl-istudji tal-infermerija

Universita’ ta' Malta

Infermier Registrat tal-Ewwel Livell

2004. május 1.

Nederland

1.	Diploma's verpleger A, verpleegster A, verpleegkundige A

1.	Door een van overheidswege benoemde examencommissie

Verpleegkundige

1979. június 29.

2.	Diploma verpleegkundige MBOV (Middelbare Beroepsopleiding Verpleegkundige)

2.	Door een van overheidswege benoemde examencommissie

3.	Diploma verpleegkundige HBOV (Hogere Beroepsopleiding Verpleegkundige)

3.	Door een van overheidswege benoemde examencommissie

4.	Diploma beroepsonderwijs verpleegkundige — Kwalificatieniveau 4

4.	Door een van overheidswege aangewezen opleidingsinstelling

5.	Diploma hogere beroepsopleiding verpleegkundige — Kwalificatieniveau 5

5.	Door een van overheidswege aangewezen opleidingsinstelling

Österreich

1.	Diplom als „Diplomierte Gesundheits- und Krankenschwester, Diplomierter Gesundheits- und Krankenpfleger”

1.	Schule für allgemeine Gesundheits- und Krankenpflege

—	Diplomierte Krankenschwester

—	Diplomierter Krankenpfleger

1994. január 1.

2.	Diplom als „Diplomierte Krankenschwester, Diplomierter Krankenpfleger”

2.	Allgemeine Krankenpflegeschule

Polska

Dyplom ukończenia studiów wyższych na kierunku pielęgniarstwo z tytułem „magister pielęgniarstwa”

Instytucja prowadząca kształcenie na poziomie wyższym uznana przez właściwe władze

Pielegniarka

2004. május 1.

Portugal

1.	Diploma do curso de enfermagem geral

1.	Escolas de Enfermagem

Enfermeiro

1986. január 1.

2.	Diploma/carta de curso de bacharelato em enfermagem

2.	Escolas Superiores de Enfermagem

3.	Carta de curso de licenciatura em enfermagem

3.	Escolas Superiores de Enfermagem; Escolas Superiores de Saúde

Slovenija

Diploma, s katero se podeljuje strokovni naslov „diplomirana medicinska sestra/diplomirani zdravstvenik”

Univerza

2.	Visoka strokovna šola

Diplomirana medicinska sestra/Diplomirani zdravstvenik

2004. május 1.

Slovensko

1.	Vysokoškolský diplom o udelení akademického titulu „magister z ošetrovateľstva” („Mgr.”)

1.	Vysoká škola

Sestra

2004. május 1.

2.	Vysokoškolský diplom o udelení akademického titulu „bakalár z ošetrovateľstva” („Bc.”)

2.	Vysoká škola

3.	Absolventský diplom v študijnom odbore diplomovaná všeobecná sestra

3.	Stredná zdravotnícka škola

Suomi/ Finland

1.	Sairaanhoitajan tutkinto/Sjukskötarexamen

1.	Terveydenhuolto-oppilaitokset/ Hälsovårdsläroanstalter

Sairaanhoitaja/Sjukskötare

1994. január 1.

2.	Sosiaali- ja terveysalan ammattikorkeakoulututkinto, sairaanhoitaja (AMK)/Yrkeshögskoleexamen inom hälsovård och det sociala området, sjukskötare (YH)

2.	Ammattikorkeakoulut/ Yrkeshögskolor

Sverige

Sjuksköterskeexamen

Universitet eller högskola

Sjuksköterska

1994. január 1.

United Kingdom

Statement of Registration as a Registered General Nurse in part 1 or part 12 of the register kept by the United Kingdom Central Council for Nursing, Midwifery and Health Visiting

Various

—	State Registered Nurse

—	Registered General Nurse

1979. június 29.

V.3. FOGORVOS

5.3.1. Fogorvosok képzési programja

A fogorvosi oklevél, bizonyítvány vagy a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítvány megszerzéséhez szükséges tanulmányi programnak legalább a következő tantárgyakat kell tartalmaznia. Lehetséges egy vagy több tantárgynak más tantárgy részeként, vagy más tantárgyhoz kapcsolódóan történő oktatása.

Alap tantárgyak

—

Kémia

—

Fizika

—

Biológia

Orvos-biológiai tantárgyak és általános orvosi tantárgyak

—

anatómia

—	embriológia

—	sejttan, beleértve a citológiát is

—	fiziológia

—	biokémia (vagy fiziológiai kémia)

—	patológiai anatómia

—	általános patológia

—	gyógyszertan

—	mikrobiológia

—

higiénia

—	megelőző orvostudomány és járványtan

—	radiológia

—	fizioterápia

—	általános sebészet

—	belgyógyászat, beleértve a gyermekgyógyászatot is

—	fül-, orr- és gégegyógyászat

—	bőr- és nemibeteg gyógyászat

—	általános pszichológia – pszichopatológia – neuropatológia

—	aneszteziológia

Közvetlenül a fogászatra vonatkozó tantárgyak

—	helyreállító fogászat

—	fogászatban alkalmazott anyagok és berendezések

—	megtartó fogászat

—	preventív fogászat

—	érzéstelenítés és nyugtatás a fogászatban

—	speciális sebészet

—	a szájüreg speciális patológiája

—	klinikai gyakorlat

—	gyermekfogászat

—	fogszabályozástan

—	parodontológia

—	fogászati radiológia

—	a szájüreg speciális fiziológiája

—	szakmai szervezet, etika és jogalkotás

—	a fogászati tevékenység szociális szempontjai

5.3.2. Fogorvosi oklevelek megnevezései

Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Kibocsátó szerv

A képesítés megszerzését tanúsító okiratot kísérő igazolás

Szakmai cím

Hivatkozási dátum

België/Belgique/Belgien

Diploma van tandarts/Diplôme licencié en science dentaire

—	De universiteiten/Les universités

—	De bevoegde Examen- commissie van de Vlaamse Gemeenschap/Le Jury compétent d'enseignement de la Communauté française

Licentiaat in de tandheelkunde/Licencié en science dentaire

1980. január 28.

Česká republika

Diplom o ukončení studia ve studijním programu zubní lékařství (doktor)

Lékařská fakulta univerzity v České republice

Vysvědčení o státní rigorózní zkoušce

Zubní lékař

2004. május 1.

Danmark

Bevis for tandlægeeksamen (odontologisk kandidateksamen)

Tandlægehøjskolerne, Sundhedsvidenskabeligt universitetsfakultet

Autorisation som tandlæge, udstedt af Sundhedsstyrelsen

Tandlæge

1980. január 28.

Deutschland

Zeugnis über die Zahnärztliche Prüfung

Zuständige Behörden

Zahnarzt

1980. január 28.

Eesti

Diplom hambaarstiteaduse õppekava läbimise kohta

Tartu Ülikool

Hambaarst

2004. május 1.

Ελλάς

Πτυχίo Οδovτιατρικής

Παvεπιστήμιo

Οδοντίατρος ή χειρούργος οδοντίατρος

1981. január 1.

España

Título de Licenciado en Odontología

El rector de una universidad

Licenciado en odontología

1986. január 1.

France

Diplôme d'Etat de docteur en chirurgie dentaire

Universités

Chirurgien-dentiste

1980. január 28.

Ireland

—	Bachelor in Dental Science (B.Dent.Sc.)

—	Bachelor of Dental Surgery (BDS)

—	Licentiate in Dental Surgery (LDS)

—	Universities

—	Royal College of Surgeons in Ireland

—

Dentist

—	Dental practitioner

—	Dental surgeon

1980. január 28.

Italia

Diploma di laurea in Odontoiatria e Protesi Dentaria

Università

Diploma di abilitazione all'esercizio della professione di odontoiatra

Odontoiatra

1980. január 28.

Κύπρος

Πιστοποιητικό Εγγραφής Οδοντιάτρου

Οδοντιατρικό Συμβούλιο

Οδοντίατρος

2004. május 1.

Latvija

Zobārsta diploms

Universitātes tipa augstskola

Rezidenta diploms par zobārsta pēcdiploma izglītības programmas pabeigšanu, ko izsniedz universitātes tipa augstskola un „Sertifikāts” — kompetentas iestādes izsniegts dokuments, kas apliecina, ka persona ir nokārtojusi sertifikācijas eksāmenu zobārstniecībā

Zobārsts

2004. május 1.

Lietuva

Aukštojo mokslo diplomas, nurodantis suteiktą gydytojo odontologo kvalifikaciją

Universitetas

Internatūros pažymėjimas, nurodantis suteiktą gydytojo odontologo profesinę kvalifikaciją

Gydytojas odontologas

2004. május 1.

Luxembourg

Diplôme d'Etat de docteur en médecine dentaire

Jury d'examen d'Etat

Médecin-dentiste

1980. január 28.

Magyarország

Fogorvos oklevél (doctor medicinae dentariae, röv.: dr. med. dent.)

Egyetem

Fogorvos

2004. május 1.

Malta

Lawrja fil- Kirurġija Dentali

Universita’ ta Malta

Kirurgu Dentali

2004. május 1.

Nederland

Universitair getuigschrift van een met goed gevolg afgelegd tandartsexamen

Faculteit Tandheelkunde

Tandarts

1980. január 28.

Österreich

Bescheid über die Verleihung des akademischen Grades „Doktor der Zahnheilkunde”

Medizinische Fakultät der Universität

Zahnarzt

1994. január 1.

Polska

Dyplom ukończenia studiów wyższych z tytułem „lekarz dentysta”

1.	Akademia Medyczna,

2.	Uniwersytet Medyczny,

3.	Collegium Medicum Uniwersytetu Jagiellońskiego

Lekarsko — Dentystyczny Egzamin Państwowy

Lekarz dentysta

2004. május 1.

Portugal

Carta de curso de licenciatura em medicina dentária

—	Faculdades

—	Institutos Superiores

Médico dentista

1986. január 1.

Slovenija

Diploma, s katero se podeljuje strokovni naslov „doktor dentalne medicine/doktorica dentalne medicine”

—

Univerza

Potrdilo o opravljenem strokovnem izpitu za poklic zobozdravnik/zobozdravnica

Doktor dentalne medicine/Doktorica dentalne medicine

2004. május 1.

Slovensko

Vysokoškolský diplom o udelení akademického titulu „doktor zubného lekárstva” („MDDr.”)

—	Vysoká škola

Zubný lekár

2004. május 1.

Suomi/ Finland

Hammaslääketieteen lisensiaatin tutkinto/Odontologie licentiatexamen

—	Helsingin yliopisto/Helsingfors universitet

—	Oulun yliopisto

—	Turun yliopisto

Terveydenhuollon oikeusturvakeskuksen päätös käytännön palvelun hyväksymisestä/Beslut av Rättskyddscentralen för hälsovården om godkännande av praktisk tjänstgöring

Hammaslääkäri/Tandläkare

1994. január 1.

Sverige

Tandläkarexamen

—	Universitetet i Umeå

—	Universitetet i Göteborg

—	Karolinska Institutet

—	Malmö Högskola

Endast för examensbevis som erhållits före den 1 juli 1995, ett utbildningsbevis som utfärdats av Socialstyrelsen

Tandläkare

1994. január 1.

United Kingdom

—	Bachelor of Dental Surgery (BDS or B.Ch.D.)

—	Licentiate in Dental Surgery

—	Universities

—	Royal Colleges

—

Dentist

—	Dental practitioner

—	Dental surgeon

1980. január 28.

5.3.3. Szakfogorvosi oklevelek megnevezései

Fogszabályozástan

Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Kibocsátó szerv

Hivatkozási dátum

België/Belgique/Belgien

Titre professionnel particulier de dentiste spécialiste en orthodontie/Bijzondere beroepstitel van tandarts specialist in de orthodontie

Ministre de la Santé publique/Minister bevoegd voor Volksgezondheid

2005. január 27.

Danmark

Bevis for tilladelse til at betegne sig som specialtandlæge i ortodonti

Sundhedsstyrelsen

1980. január 28.

Deutschland

Fachzahnärztliche Anerkennung für Kieferorthopädie;

Landeszahnärztekammer

1980. január 28.

Eesti

Residentuuri lõputunnistus ortodontia erialal

Tartu Ülikool

2004. május 1.

Ελλάς

Τίτλoς Οδovτιατρικής ειδικότητας της Ορθoδovτικής

—	Νoμαρχιακή Αυτoδιoίκηση

—

Νoμαρχία

1981. január 1.

France

Titre de spécialiste en orthodontie

Conseil National de l'Ordre des chirurgiens dentistes

1980. január 28.

Ireland

Certificate of specialist dentist in orthodontics

Competent authority recognised for this purpose by the competent minister

1980. január 28.

Italia

Diploma di specialista in Ortognatodonzia

Università

2005. május 21.

Κύπρος

Πιστοποιητικό Αναγνώρισης του Ειδικού Οδοντιάτρου στην Ορθοδοντική

Οδοντιατρικό Συμβούλιο

2004. május 1.

Latvija

„Sertifikāts”— kompetentas iestādes izsniegts dokuments, kas apliecina, ka persona ir nokārtojusi sertifikācijas eksāmenu ortodontijā

Latvijas Ārstu biedrība

2004. május 1.

Lietuva

Rezidentūros pažymėjimas, nurodantis suteiktą gydytojo ortodonto profesinę kvalifikaciją

Universitetas

2004. május 1.

Magyarország

Fogszabályozás szakorvosa bizonyítvány

Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium illetékes testülete

2004. május 1.

Malta

Ċertifikat ta' speċjalista dentali fl-Ortodonzja

Kumitat ta' Approvazzjoni dwar Speċjalisti

2004. május 1.

Nederland

Bewijs van inschrijving als orthodontist in het Specialistenregister

Specialisten Registratie Commissie (SRC) van de Nederlandse Maatschappij tot bevordering der Tandheelkunde

1980. január 28.

Polska

Dyplom uzyskania tytułu specjalisty w dziedzinie ortodoncji

Centrum Egzaminów Medycznych

2004. május 1.

Slovenija

Potrdilo o opravljenem specialističnem izpitu iz čeljustne in zobne ortopedije

1.	Ministrstvo za zdravje

2.	Zdravniška zbornica Slovenije

2004. május 1.

Suomi/Finland

Erikoishammaslääkärin tutkinto, hampaiston oikomishoito/Specialtand-läkarexamen, tandreglering

—	Helsingin yliopisto/Helsingfors universitet

—	Oulun yliopisto

—	Turun yliopisto

1994. január 1.

Sverige

Bevis om specialistkompetens i tandreglering

Socialstyrelsen

1994. január 1.

United Kingdom

Certificate of Completion of specialist training in orthodontics

Competent authority recognised for this purpose

1980. január 28.

Szájsebészet

Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Kibocsátó szerv

Hivatkozási dátum

Danmark

Bevis for tilladelse til at betegne sig som specialtandlæge i hospitalsodontologi

Sundhedsstyrelsen

1980. január 28.

Deutschland

Fachzahnärztliche

Anerkennung für Oralchirurgie/Mundchirurgie

Landeszahnärztekammer

1980. január 28.

Ελλάς

Τίτλoς Οδovτιατρικής ειδικότητας της Γvαθoχειρoυργικής (up to 31 December 2002)

—	Νoμαρχιακή Αυτoδιoίκηση

—

Νoμαρχία

1981. január 1.

Ireland

Certificate of specialist dentist in oral surgery

Competent authority recognised for this purpose by the competent minister

1980. január 28.

Italia

Diploma di specialista in Chirurgia Orale

Università

2005. május 21.

Κύπρος

Πιστοποιητικό Αναγνώρισης του Ειδικού Οδοντιάτρου στην Στοματική Χειρουργική

Οδοντιατρικό Συμβούλιο

2004. május 1.

Lietuva

Rezidentūros pažymėjimas, nurodantis suteiktą burnos chirurgo profesinę kvalifikaciją

Universitetas

2004. május 1.

Magyarország

Dento-alveoláris sebészet szakorvosa bizonyítvány

Az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium illetékes testülete

2004. május 1.

Malta

Ċertifikat ta' speċjalista dentali fil-Kirurġija tal-ħalq

Kumitat ta' Approvazzjoni dwar Speċjalisti

2004. május 1.

Nederland

Bewijs van inschrijving als kaakchirurg in het Specialistenregister

Specialisten Registratie Commissie (SRC) van de Nederlandse Maatschappij tot bevordering der Tandheelkunde

1980. január 28.

Polska

Dyplom uzyskania tytułu specjalisty w dziedzinie chirurgii stomatologicznej

Centrum Egzaminów Medycznych

2004. május 1.

Slovenija

Potrdilo o opravljenem specialističnem izpitu iz oralne kirurgije

1.	Ministrstvo za zdravje

2.	Zdravniška zbornica Slovenije

2004. május 1.

Suomi/ Finland

Erikoishammaslääkärin tutkinto, suu- ja leuka-kirurgia/Specialtandläkar-examen, oral och maxillofacial kirurgi

—	Helsingin yliopisto/Helsingfors universitet

—	Oulun yliopisto

—	Turun yliopisto

1994. január 1.

Sverige

Bevis om specialist-kompetens i tandsystemets kirurgiska sjukdomar

Socialstyrelsen

1994. január 1.

United Kingdom

Certificate of completion of specialist training in oral surgery

Competent authority recognised for this purpose

1980. január 28.

V.4. ÁLLATORVOS

5.4.1. Képzési program állatorvosok részére

Az állatorvosi oklevél, bizonyítvány vagy a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítvány megszerzéséhez szükséges tanulmányi programnak legalább a következő tantárgyakat kell tartalmaznia.

Lehetséges egy vagy több tantárgynak más tantárgy részeként, vagy más tantárgyhoz kapcsolódóan történő oktatása.

Alaptantárgyak

—

Fizika

—

Kémia

—	Állatélettan

—	Növényélettan

—	Biomatematika

Szaktantárgyak

Alaptudományok:

—	anatómia (beleértve a szövettant és az embriológiát)

—	fiziológia

—

biokémia

—

genetika

—	gyógyszertan

—	gyógyszerészet

—	toxikológia

—	mikrobiológia

—	immunológia

—	járványtan

—	szakmai etika

Klinikai tudományok:

—

szülészet

—	patológia (beleértve a patológiai anatómiát is)

—	parazitológia

—	klinikai gyógyászat és sebészet (beleértve az aneszteziológiát is)

—	klinikai előadások a különböző háziállatokról, szárnyasokról és más állatfajokról

—	megelőző orvostudomány

—	radiológia

—	szaporodás és szaporodási rendellenességek

—	állatjárványtani előírások

—	állatorvosi jog és igazságügyi állatorvostan

—	terapeutika

—	propaedeutika

Állattartás

—	állattartás

—	takarmányozástan

—

agronómia

—	agrárgazdaságtan

—	állattenyésztés

—	állatorvosi higiénia

—	állatetológia és -védelem

Élelmiszerhigiénia

—	állati takarmányok vagy állati eredetű élelmiszerek vizsgálata és ellenőrzése

—	élelmiszerhigiénia és -technológia

—	gyakorlati munka (beleértve a vágóhidakon és az élelmiszerfeldolgozó helyeken végzett gyakorlati munkát)

A gyakorlati képzés elvégezhető szakmai gyakorlat formájában is, feltéve, hogy a képzés nappali tagozatos, és az illetékes hatóság közvetlen ellenőrzése alatt történik, és az ötéves tanulmányi időszakon belül nem haladja meg a hat hónapot.

Az elméleti és gyakorlati képzés megoszlásának a különböző tantárgycsoportok között kiegyensúlyozottnak és összehangoltnak kell lennie, hogy biztosítsa a tudás és tapasztalat olyan megszerzését, amely lehetővé teszi az állatorvosok számára feladataik elvégzését.

5.4.2. Állatorvosok formális képzésének bizonyítékai

Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Kibocsátó szerv

A képesítés megszerzését tanúsító okiratot kísérő igazolás

Hivatkozás dátuma

België/Belgique/Belgien

Diploma van dierenarts/Diplôme de docteur en médecine vétérinaire

—	De universiteiten/Les universités

—	De bevoegde Examen-commissie van de Vlaamse Gemeenschap/Le Jury compétent d'enseignement de la Communauté française

1980. december 21.

Česká republika

—	Diplom o ukončení studia ve studijním programu veterinární lékařství (doktor veterinární medicíny, MVDr.)

—	Diplom o ukončení studia ve studijním programu veterinární hygiena a ekologie (doktor veterinární medicíny, MVDr.)

Veterinární fakulta univerzity v České republice

2004. május 1.

Danmark

Bevis for bestået kandidateksamen i veterinærvidenskab

Kongelige Veterinær- og Landbohøjskole

1980. december 21.

Deutschland

Zeugnis über das Ergebnis des Dritten Abscnitts der Tierärztlichen Prüfung und das Gesamtergebnis der Tierärztlichen Prüfung

Der Vorsitzende des Prüfungsausschusses für die Tierärztliche Prüfung einer Universität oder Hochschule

1980. december 21.

Eesti

Diplom: täitnud veterinaarmeditsiini õppekava

Eesti Põllumajandusülikool

2004. május 1.

Ελλάς

Πτυχίo Κτηvιατρικής

Πανεπιστήμιο Θεσσαλονίκης και Θεσσαλίας

1981. január 1.

España

Título de Licenciado en Veterinaria

—	Ministerio de Educación y Cultura

—	El rector de una universidad

1986. január 1.

France

Diplôme d'Etat de docteur vétérinaire

1980. december 21.

Ireland

—	Diploma of Bachelor in/of Veterinary Medicine (MVB)

—	Diploma of Membership of the Royal College of Veterinary Surgeons (MRCVS)

1980. december 21.

Italia

Diploma di laurea in medicina veterinaria

Università

Diploma di abilitazione all'esercizio della medicina veterinaria

1985. január 1.

Κύπρος

Πιστοποιητικό Εγγραφής Kτηνιάτρου

Κτηνιατρικό Συμβούλιο

2004. május 1.

Latvija

Veterinārārsta diploms

Latvijas Lauksaimniecības Universitāte

2004. május 1.

Lietuva

Aukštojo mokslo diplomas (veterinarijos gydytojo (DVM))

Lietuvos Veterinarijos Akademija

2004. május 1.

Luxembourg

Diplôme d'Etat de docteur en médecine vétérinaire

Jury d'examen d'Etat

1980. december 21.

Magyarország

Állatorvos doktor oklevél —

dr. med. vet.

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar

2004. május 1.

Malta

Liċenzja ta' Kirurgu Veterinarju

Kunsill tal-Kirurġi Veterinarji

2004. május 1.

Nederland

Getuigschrift van met goed gevolg afgelegd diergeneeskundig/veeartse-nijkundig examen

1980. december 21.

Österreich

—	Diplom-Tierarzt

—	Magister medicinae veterinariae

Universität

—	Doktor der Veterinärmedizin

—	Doctor medicinae veterinariae

—	Fachtierarzt

1994. január 1.

Polska

Dyplom lekarza weterynarii

1.	Szkoła Główna Gospodarstwa Wiejskiego w Warszawie

2.	Akademia Rolnicza we Wrocławiu

3.	Akademia Rolnicza w Lublinie

4.	Uniwersytet Warmińsko-Mazurski w Olsztynie

2004. május 1.

Portugal

Carta de curso de licenciatura em medicina veterinária

Universidade

1986. január 1.

Slovenija

Diploma, s katero se podeljuje strokovni naslov „doktor veterinarske medicine/doktorica veterinarske medicine”

Univerza

Spričevalo o opravljenem državnem izpitu s področja veterinarstva

2004. május 1.

Slovensko

Vysokoškolský diplom o udelení akademického titulu „doktor veterinárskej medicíny” („MVDr.”)

Univerzita veterinárskeho lekárstva

2004. május 1.

Suomi/ Finland

Eläinlääketieteen lisensiaatin tutkinto/Veterinärmedicine licentiatexamen

Helsingin yliopisto/Helsingfors universitet

1994. január 1.

Sverige

Veterinärexamen

Sveriges Lantbruksuniversitet

1994. január 1.

United Kingdom

1.	Bachelor of Veterinary Science (BVSc)

1.	University of Bristol

1980. december 21.

2.	Bachelor of Veterinary Science (BVSc)

2.	University of Liverpool

3.	Bachelor of Veterinary Medicine (BvetMB)

3.	University of Cambridge

4.	Bachelor of Veterinary Medicine and Surgery (BVM&S)

4.	University of Edinburgh

5.	Bachelor of Veterinary Medicine and Surgery (BVM&S)

5.	University of Glasgow

6.	Bachelor of Veterinary Medicine (BvetMed)

6.	University of London

V.5. SZÜLÉSZNŐ

5.5.1. Képzési program szülésznők részére (I. és II. típusú képzések)

A szülésznői oklevél, bizonyítvány vagy a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítvány megszerzéséhez szükséges tanulmányi program a következő két részből áll.

Elméleti és technikai útmutatás

Általános tantárgyak

—	Anatómiai és fiziológiai alapismeretek

—	Patológiai alapismeretek

—	Bakteriológiai, virológiai és parazitológiai alapismeretek

—	Biofizikai, biokémiai és radiológiai alapismeretek

—	Gyermekgyógyászat, különös tekintettel az újszülöttekre

—	Higiénia, egészségügyi felvilágosítás, megelőző orvoslás, betegségek korai felismerése

—	Táplálkozástudomány és dietetika, különös tekintettel a nőkre, újszülöttekre és csecsemőkre

—	Szociológiai alapismeretek és szociál-egészségügyi kérdések

—	A farmakológia alapjai

—	Pszichológia

—	A tanítás alapelvei és módszerei

—	Egészségügyi és szociális törvényi szabályozás és az egészségügy szervezete

—	Szakmai etika és szakmai jogi szabályozás

—	Szexuális felvilágosítás és családtervezés

—	Az anya- és a gyermek jogi védelme

A szülésznők tevékenységével kapcsolatos szaktantárgyak

—	Anatómia és fiziológia

—	Embriológia és a magzat fejlődése

—	Terhesség, szülés és puerperium

—	Szülészeti és nőgyógyászati patológia

—	Felkészítés a szülésre és a szülővé válásra, a fiziológiai szempontok figyelembe vételével

—	Felkészítés a szülésre (beleértve a nőgyógyászati eszközök használatát)

—	Fájdalomcsillapítás, érzéstelenítés és újraélesztés

—	Az újszülött fiziológiája és patológiája

—	Az újszülött gondozása és felügyelete

—	Pszichológiai és szociális tényezők

Gyakorlati képzés és klinikai gyakorlat

Ezt a képzést megfelelő felügyelet alatt kell teljesíteni:

—	Terhesgondozás, legalább 100 szülés előtti vizsgálat végrehajtása.

—	Legalább 40 terhes asszony gondozása és felügyelete.

—	Legalább 40 szülés levezetése a hallgató által, ha ez nem teljesíthető a rendelkezésre álló asszonyok hiánya miatt, ez a szám minimum 30-ra csökkenthető, amennyiben a hallgató asszisztál további 20 szülésnél.

—	Aktív részvétel farfekvéses szülésnél. Amennyiben ez nem lehetséges a farfekvéses szülések hiánya miatt, a gyakorlat végrehajtható szimulált helyzetben is.

—	Bevezetés az epiziotómia kivitelezésébe és a varrat elkezdésébe. A varrás gyakorlása tartalmazza az epiziotómiát követő varrást és az egyszerű sebfelszakadás varrását. Végső esetben végrehajtható simulált helyzetben is.

—	40 asszony felügyelete és gondozása veszélyeztetett terhesség vagy veszélyeztetett szülés vagy veszélyeztetett gyermekágyi időszak esetén.

—	Legalább 100 gyermekágyas asszony és egészséges újszülött gondozása és felügyelete (a vizsgálatot is beleértve).

—	Különleges gondozást igénylő újszülöttek felügyelete és gondozása, beleértve a koraszülött, túlhordott, alacsony súllyal született és beteg újszülötteket.

—	Kóros szülészeti vagy nőgyógyászati tünetekkel rendelkező asszonyok gondozása.

—	Bevezetés a gyógyászatba és a sebészetbe. A bevezetésnek tartalmaznia kell elméleti útmutatásokat és klinikai gyakorlatot.

Az elméleti és gyakorlati képzésnek (a képzési program A része) kiegyensúlyozottnak és összehangoltnak kell lennie a klinikai gyakorlattal (a képzési program B része), hogy a függelékben felsorolt tudás és tapasztalat megfelelő módon megszerezhető legyen.

A klinikai gyakorlatot kórházi osztályon vagy a megfelelő hatóság vagy személyek által felügyelt egészségügyi intézményben kell végrehajtani felügyelt szolgálatban töltött gyakorlat keretében. A gyakorlat részeként a szülésznő hallgatók részt kell, hogy vegyenek az érintett osztályok tevékenységében, olyannyira, amennyire ezek a tevékenységek hozzájárulnak képzésükhöz. Meg kell őket tanítani a szülésznők tevékenységének felelősségére.

5.5.2. Szülésznői oklevelek megnevezései

Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Kibocsátó szerv

A képesítés megszerzését tanúsító okiratot kísérő igazolás

Hivatkozás dátuma

België/Belgique/Belgien

Diploma van vroedvrouw/Diplôme d'accoucheuse

—	De erkende opleidingsinstituten/Les établissements d'enseignement

—	De bevoegde Examen- commissie van de Vlaamse Gemeenschap/Le Jury compétent d'enseignement de la Communauté française

Vroedvrouw/Accoucheuse

1983. január 23.

Česká republika

Diplom o ukončení studia ve studijním programu ošetřovatelství ve studijním oboru porodní asistentka (bakalář, Bc.)

—	Vysvědčení o státní závěrečné zkoušce

1.	Vysoká škola zřízená nebo uznaná státem

Porodní asistentka/porodní asistent

2004. május 1.

Diplom o ukončení studia ve studijním oboru diplomovaná porodní asistentka (diplomovaný specialista, DiS.)

—	Vysvědčení o absolutoriu

2.	Vyšší odborná škola zřízená nebo uznaná státem

Danmark

Bevis for bestået jordemodereksamen

Danmarks jordemoderskole

Jordemoder

1983. január 23.

Deutschland

Zeugnis über die staatliche Prüfung für Hebammen und Entbindungspfleger

Staatlicher Prüfungsausschuss

—

Hebamme

—	Entbindungspfleger

1983. január 23.

Eesti

Diplom ämmaemanda erialal

1.	Tallinna Meditsiinikool

2.	Tartu Meditsiinikool

—

Ämmaemand

2004. május 1.

Ελλάς

1.	Πτυχίο Τμήματος Μαιευτικής Τεχνολογικών Εκπαιδευτικών Ιδρυμάτων (Τ.Ε.Ι.)

1.	Τεχνολογικά Εκπαιδευτικά Ιδρύματα (Τ.Ε.Ι.)

—

Μαία

—

Μαιευτής

1983. január 23.

2.	Πτυχίο του Τμήματος Μαιών της Ανωτέρας Σχολής Στελεχών Υγείας και Κοινων. Πρόνοιας (ΚΑΤΕΕ)

2.	ΚΑΤΕΕ Υπουργείου Εθνικής Παιδείας και Θρησκευμάτων

3.	Πτυχίο Μαίας Ανωτέρας Σχολής Μαιών

3.	Υπουργείο Υγείας και Πρόνοιας

España

—	Título de Matrona

—	Título de Asistente obstétrico (matrona)

—	Título de Enfermería obstétrica-ginecológica

Ministerio de Educación y Cultura

—

Matrona

—	Asistente obstétrico

1986. január 1.

France

Diplôme de sage-femme

L'Etat

Sage-femme

1983. január 23.

Ireland

Certificate in Midwifery

An Board Altranais

Midwife

1983. január 23.

Italia

Diploma d'ostetrica

Scuole riconosciute dallo Stato

Ostetrica

1983. január 23.

Κύπρος

Δίπλωμα στο μεταβασικό πρόγραμμα Μαιευτικής

Νοσηλευτική Σχολή

Εγγεγραμμένη Μαία

2004. május 1.

Latvija

Diploms par vecmātes kvalifikācijas iegūšanu

Māsu skolas

Vecmāte

2004. május 1.

Lietuva

Aukštojo mokslo diplomas, nurodantis suteiktą bendrosios praktikos slaugytojo profesinę kvalifikaciją, ir profesinės kvalifikacijos pažymėjimas, nurodantis suteiktą akušerio profesinę kvalifikaciją

—	Pažymėjimas, liudijantis profesinę praktiką akušerijoje

1.	Universitetas

Akušeris

2004. május 1.

Aukštojo mokslo diplomas (neuniversitetinės studijos), nurodantis suteiktą bendrosios praktikos slaugytojo profesinę kvalifikaciją, ir profesinės kvalifikacijos pažymėjimas, nurodantis suteiktą akušerio profesinę kvalifikaciją

—	Pažymėjimas, liudijantis profesinę praktiką akušerijoje

Kolegija

3.	Aukštojo mokslo diplomas (neuniversitetinės studijos), nurodantis suteiktą akušerio profesinę kvalifikaciją

Kolegija

Luxembourg

Diplôme de sage-femme

Ministère de l'éducation nationale, de la formation professionnelle et des sports

Sage-femme

1983. január 23.

Magyarország

Szülésznő bizonyítvány

Iskola/főiskola

Szülésznő

2004. május 1.

Malta

Lawrja jew diploma fl- Istudji tal-Qwiebel

Universita’ ta' Malta

Qabla

2004. május 1.

Nederland

Diploma van verloskundige

Door het Ministerie van Volksgezondheid, Welzijn en Sport erkende opleidings-instellingen

Verloskundige

1983. január 23.

Österreich

Hebammen-Diplom

—	Hebammenakademie

—	Bundeshebammenlehranstalt

Hebamme

1994. január 1.

Polska

Dyplom ukończenia studiów wyższych na kierunku położnictwo z tytułem „magister położnictwa”

illetékes hatóságok által elismert felsőfokú oktatási intézmény

Położna

2004. május 1.

Portugal

1.	Diploma de enfermeiro especialista em enfermagem de saúde materna e obstétrica

1.	Ecolas de Enfermagem

Enfermeiro especialista em enfermagem de saúde materna e obstétrica

1986. január 1.

2.	Diploma/carta de curso de estudos superiores especializados em enfermagem de saúde materna e obstétrica

2.	Escolas Superiores de Enfermagem

3.	Diploma (do curso de pós-licenciatura) de especialização em enfermagem de saúde materna e obstétrica

—	Escolas Superiores de Enfermagem

—	Escolas Superiores de Saúde

Slovenija

Diploma, s katero se podeljuje strokovni naslov „diplomirana babica/diplomirani babičar”

Univerza

2.	Visoka strokovna šola

diplomirana babica/diplomirani babičar

2004. május 1.

Slovensko

1.	Vysokoškolský diplom o udelení akademického titulu „bakalár z pôrodnej asistencie” („Bc.”)

2.	Absolventský diplom v študijnom odbore diplomovaná pôrodná asistentka

1.	Vysoká škola

2.	Stredná zdravotnícka škola

Pôrodná asistentka

2004. május 1.

Suomi/ Finland

1.	Kätilön tutkinto/barnmorskeexamen

1.	Terveydenhuoltooppi-laitokset/hälsovårdsläroanstalter

Kätilö/Barnmorska

1994. január 1.

2.	Sosiaali- ja terveysalan ammattikorkeakoulututkinto, kätilö (AMK)/yrkeshögskoleexamen inom hälsovård och det sociala området, barnmorska (YH)

2.	Ammattikorkeakoulut/ Yrkeshögskolor

Sverige

Barnmorskeexamen

Universitet eller högskola

Barnmorska

1994. január 1.

United Kingdom

Statement of registration as a Midwife on part 10 of the register kept by the United Kingdom Central Council for Nursing, Midwifery and Health visiting

Various

Midwife

1983. január 23.

V.6. GYÓGYSZERÉSZ

5.6.1. Gyógyszerészek képzési programja

—	Növény- és állatélettan

—

Fizika

—	Általános és szervetlen kémia

—	Szerves kémia

—	Analitikai kémia

—	Gyógyszerkémia, a gyógyászati termékek vizsgálatát is beleértve

—	Általános és alkalmazott biokémia (orvosi)

—	Anatómia és fiziológia; orvosi terminológia

—	Mikrobiológia

—	Farmakológia és farmakoterápia

—	Farmakológiai technológia

—	Toxikológia

—	Farmakognózis

—	Törvényi szabályozás és szakmai etika, ahol helyénvaló.

Az elméleti és a gyakorlati képzés közötti egyensúly minden tantárgy esetében úgy alakítandó, hogy az elméleti oktatás elég súlyt kapjon, hogy ezáltal fennmaradjon a képzés egyetemi jellege.

5.6.2. Gyógyszerész oklevelek megnevezései

Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Kibocsátó szerv

A képesítés megszerzését tanúsító okiratot kísérő igazolás

Hivatkozás dátuma

België/Belgique/Belgien

Diploma van apotheker/Diplôme de pharmacien

—	De universiteiten/Les universités

—	De bevoegde Examencommissie van de Vlaamse Gemeenschap/Le Jury compétent d'enseignement de la Communauté française

1987. október 1.

Česká republika

Diplom o ukončení studia ve studijním programu farmacie (magistr, Mgr.)

Farmaceutická fakulta univerzity v České republice

Vysvědčení o státní závěrečné zkoušce

2004. május 1.

Danmark

Bevis for bestået farmaceutisk kandidateksamen

Danmarks Farmaceutiske Højskole

1987. október 1.

Deutschland

Zeugnis über die Staatliche Pharmazeutische Prüfung

Zuständige Behörden

1987. október 1.

Eesti

Diplom proviisori õppekava läbimisest

Tartu Ülikool

2004. május 1.

Ελλάς

Άδεια άσκησης φαρμακευτικού επαγγέλματος

Νομαρχιακή Αυτοδιοίκηση

1987. október 1.

España

Título de Licenciado en Farmacia

—	Ministerio de Educación y Cultura

—	El rector de una universidad

1987. október 1.

France

—	Diplôme d'Etat de pharmacien

—	Diplôme d'Etat de docteur en pharmacie

Universités

1987. október 1.

Ireland

Certificate of Registered Pharmaceutical Chemist

1987. október 1.

Italia

Diploma o certificato di abilitazione all'esercizio della professione di farmacista ottenuto in seguito ad un esame di Stato

Università

1993. november 1.

Κύπρος

Πιστοποιητικό Εγγραφής Φαρμακοποιού

Συμβούλιο Φαρμακευτικής

2004. május 1.

Latvija

Farmaceita diploms

Universitātes tipa augstskola

2004. május 1.

Lietuva

Aukštojo mokslo diplomas, nurodantis suteiktą vaistininko profesinę kvalifikaciją

Universitetas

2004. május 1.

Luxembourg

Diplôme d'Etat de pharmacien

Jury d'examen d'Etat + visa du ministre de l'éducation nationale

1987. október 1.

Magyarország

Okleveles gyógyszerész oklevél (magister pharmaciae, röv: mag. Pharm)

EG Egyetem

2004. május 1.

Malta

Lawrja fil-farmaċija

Universita’ ta' Malta

2004. május 1.

Nederland

Getuigschrift van met goed gevolg afgelegd apothekersexamen

Faculteit Farmacie

1987. október 1.

Österreich

Staatliches Apothekerdiplom

Bundesministerium für Arbeit, Gesundheit und Soziales

1994. október 1.

Polska

Dyplom ukończenia studiów wyższych na kierunku farmacja z tytułem magistra

1.	Akademia Medyczna

2.	Uniwersytet Medyczny

3.	Collegium Medicum Uniwersytetu Jagiellońskiego

2004. május 1.

Portugal

Carta de curso de licenciatura em Ciências Farmacêuticas

Universidades

1987. október 1.

Slovenija

Diploma, s katero se podeljuje strokovni naziv „magister farmacije/magistra farmacije”

Univerza

Potrdilo o opravljenem strokovnem izpitu za poklic magister farmacije/magistra farmacije

2004. május 1.

Slovensko

Vysokoškolský diplom o udelení akademického titulu „magister farmácie” („Mgr.”)

Vysoká škola

2004. május 1.

Suomi/ Finland

Proviisorin tutkinto/Provisorexamen

—	Helsingin yliopisto/Helsingfors universitet

—	Kuopion yliopisto

1994. október 1.

Sverige

Apotekarexamen

Uppsala universitet

1994. október 1.

United Kingdom

Certificate of Registered Pharmaceutical Chemist

1987. október 1.

V.7. ÉPÍTÉSZMÉRNÖK

5.7.1. A 46. cikk értelmében elismert építészmérnöki oklevelek

Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Kibocsátó szerv

A képesítés megszerzését tanúsító okiratot kísérő igazolás

Tanév dátuma

België/ Belgique/ Belgien

1.	Architect/Architecte

2.	Architect/Architecte

Architect

4.	Architect/Architecte

5.	Architect/Architecte

6.	Burgelijke ingenieur-architect

1.	Nationale hogescholen voor architectuur

2.	Hogere-architectuur-instituten

3.	Provinciaal Hoger Instituut voor Architectuur te Hasselt

4.	Koninklijke Academies voor Schone Kunsten

5.	Sint-Lucasscholen

6.	Faculteiten Toegepaste Wetenschappen van de Universiteiten

6.	„Faculté Polytechnique” van Mons

1988/1989

1.	Architecte/Architect

2.	Architecte/Architect

Architect

4.	Architecte/Architect

5.	Architecte/Architect

6.	Ingénieur-civil — architecte

1.	Ecoles nationales supérieures d'architecture

2.	Instituts supérieurs d'architecture

3.	Ecole provinciale supérieure d'architecture de Hasselt

4.	Académies royales des Beaux-Arts

5.	Ecoles Saint-Luc

6.	Facultés des sciences appliquées des universités

6.	Faculté polytechnique de Mons

Danmark

Arkitekt cand. arch.

—	Kunstakademiets Arkitektskole i København

—	Arkitektskolen i Århus

1988/1989

Deutschland

Diplom-Ingenieur,

Diplom-Ingenieur Univ.

—	Universitäten (Architektur/Hochbau)

—	Technische Hochschulen (Architektur/Hochbau)

—	Technische Universitäten (Architektur/Hochbau)

—	Universitäten-Gesamthochschulen (Architektur/Hochbau)

—	Hochschulen für bildende Künste

—	Hochschulen für Künste

1988/1989

Diplom-Ingenieur,

Diplom-Ingenieur FH

—	Fachhochschulen (Architektur/Hochbau) (16)

—	Universitäten-Gesamthochschulen (Architektur/Hochbau) bei entsprechenden Fachhochschulstudiengängen

Eλλάς

Δίπλωμα αρχιτέκτονα — μηχανικού

—	Εθνικό Μετσόβιο Πολυτεχνείο (ΕΜΠ), τμήμα αρχιτεκτόνων — μηχανικών

—	Αριστοτέλειο Πανεπιστήμο Θεσσαλονίκης (ΑΠΘ), τμήμα αρχιτεκτόνων — μηχανικών της Πολυτεχνικής σχολής

Βεβαίωση που χορηγεί το Τεχνικό Επιμελητήριο Ελλάδας (ΤΕΕ) και η οποία επιτρέπει την άσκηση δραστηριοτήτων στον τομέα της αρχιτεκτονικής

1988/1989

España

Título oficial de arquitecto

Rectores de las universidades enumeradas a continuación:

—	Universidad Politécnica de Cataluña, Escuelas Técnicas Superiores de Arquitectura de Barcelona o del Vallès;

—	Universidad Politécnica de Madrid, Escuela Técnica Superior de Arquitectura de Madrid;

—	Universidad Politécnica de Las Palmas, Escuela Técnica Superior de Arquitectura de Las Palmas;

—	Universidad Politécnica de Valencia, Escuela Técnica Superior de Arquitectura de Valencia;

—	Universidad de Sevilla, Escuela Técnica Superior de Arquitectura de Sevilla;

—	Universidad de Valladolid, Escuela Técnica Superior de Arquitectura de Valladolid;

—	Universidad de Santiago de Compostela, Escuela Técnica Superior de Arquitectura de La Coruña;

—	Universidad del País Vasco, Escuela Técnica Superior de Arquitectura de San Sebastián;

—	Universidad de Navarra, Escuela Técnica Superior de Arquitectura de Pamplona;

—	Universidad de Alcalá de Henares, Escuela Politécnica de Alcalá de Henares;

—	Universidad Alfonso X El Sabio, Centro Politécnico Superior de Villanueva de la Cañada;

—	Universidad de Alicante, Escuela Politécnica Superior de Alicante;

—	Universidad Europea de Madrid;

—	Universidad de Cataluña, Escuela Técnica Superior de Arquitectura de Barcelona;

—	Universidad Ramón Llull, Escuela Técnica Superior de Arquitectura de La Salle;

—	Universidad S.E.K. de Segovia, Centro de Estudios Integrados de Arquitectura de Segovia;

—	Universidad de Granada, Escuela Técnica Superior de Arquitectura de Granada.

1988/1989

1999/2000

1997/1998

1998/1999

1999/2000

1998/1999

1999/2000

1994/1995

France

1.	Diplôme d'architecte DPLG, y compris dans le cadre de la formation professionnelle continue et de la promotion sociale.

1.	Le ministre chargé de l'architecture

1988/1989

2.	Diplôme d'architecte ESA

2.	Ecole spéciale d'architecture de Paris

3.	Diplôme d'architecte ENSAIS

3.	Ecole nationale supérieure des arts et industries de Strasbourg, section architecture

Ireland

1.	Degree of Bachelor of Architecture (B.Arch. NUI)

1.	National University of Ireland to architecture graduates of University College Dublin

1988/1989

2.	Degree of Bachelor of Architecture (B.Arch.) (Previously, until 2002 – Degree standard diploma in architecture (Dip. Arch)

2.	Dublin Institute of Technology, Bolton Street, Dublin (College of Technology, Bolton Street, Dublin)

3.	Certificate of associateship (ARIAI)

3.	Royal Institute of Architects of Ireland

4.	Certificate of membership (MRIAI)

4.	Royal Institute of Architects of Ireland

Italia

—	Laurea in architettura

—	Università di Camerino

—	Università di Catania — Sede di Siracusa

—	Università di Chieti

—	Università di Ferrara

—	Università di Firenze

—	Università di Genova

—	Università di Napoli Federico II

—	Università di Napoli II

—	Università di Palermo

—	Università di Parma

—	Università di Reggio Calabria

—	Università di Roma „La Sapienza”

—	Universtià di Roma III

—	Università di Trieste

—	Politecnico di Bari

—	Politecnico di Milano

—	Politecnico di Torino

—	Istituto universitario di architettura di Venezia

Diploma di abilitazione all'esercizo indipendente della professione che viene rilasciato dal ministero della Pubblica istruzione dopo che il candidato ha sostenuto con esito positivo l'esame di Stato davanti ad una commissione competente

1988/1989

—	Laurea in ingegneria edile — architettura

—	Università dell'Aquilla

—	Università di Pavia

—	Università di Roma„La Sapienza”

1998/1999

—	Laurea specialistica in ingegneria edile — architettura

—	Università dell'Aquilla

—	Università di Pavia

—	Università di Roma „La Sapienza”

—	Università di Ancona

—	Università di Basilicata — Potenza

—	Università di Pisa

—	Università di Bologna

—	Università di Catania

—	Università di Genova

—	Università di Palermo

—	Università di Napoli Federico II

—	Università di Roma — Tor Vergata

—	Università di Trento

—	Politecnico di Bari

—	Politecnico di Milano

2002/2003

—	Laurea specialistica quinquennale in Architettura

—	Laurea specialistica quinquennale in Architettura

—	Laurea specialistica quinquennale in Architettura

—	Laurea specialistica in Architettura

—	Prima Facoltà di Architettura dell'Università di Roma „La Sapienza”

—	Università di Ferrara

—	Università di Genova

—	Università di Palermo

—	Politecnico di Milano

—	Politecnico di Bari

—	Università di Roma III

—	Università di Firenze

—	Università di Napoli II

—	Politecnico di Milano II

1998/1999

1999/2000

2003/2004

2004/2005

Nederland

1.	Het getuigschrift van het met goed gevolg afgelegde doctoraal examen van de studierichting bouwkunde, afstudeerrichting architectuur

1.	Technische Universiteit te Delft

Verklaring van de Stichting Bureau Architectenregister die bevestigt dat de opleiding voldoet aan de normen van artikel 46.

1988/1989

2.	Het getuigschrift van het met goed gevolg afgelegde doctoraal examen van de studierichting bouwkunde, differentiatie architectuur en urbanistiek

2.	Technische Universiteit te Eindhoven

Het getuigschrift hoger beroepsonderwijs, op grond van het met goed gevolg afgelegde examen verbonden aan de opleiding van de tweede fase voor beroepen op het terrein van de architectuur, afgegeven door de betrokken examencommissies van respectievelijk:

—	de Amsterdamse Hogeschool voor de Kunsten te Amsterdam

—	de Hogeschool Rotterdam en omstreken te Rotterdam

—	de Hogeschool Katholieke Leergangen te Tilburg

—	de Hogeschool voor de Kunsten te Arnhem

—	de Rijkshogeschool Groningen te Groningen

—	de Hogeschool Maastricht te Maastricht

Österreich

1.	Diplom-Ingenieur, Dipl.-Ing.

1.	Technische Universität Graz (Erzherzog-Johann-Universität Graz)

1998/1999

2.	Dilplom-Ingenieur, Dipl.-Ing.

2.	Technische Universität Wien

3.	Diplom-Ingenieur, Dipl.-Ing.

3.	Universität Innsbruck (Leopold-Franzens-Universität Innsbruck)

4.	Magister der Architektur, Magister architecturae, Mag. Arch.

4.	Hochschule für Angewandte Kunst in Wien

5.	Magister der Architektur, Magister architecturae, Mag. Arch.

5.	Akademie der Bildenden Künste in Wien

6.	Magister der Architektur, Magister architecturae, Mag. Arch.

6.	Hochschule für künstlerishe und industrielle Gestaltung in Linz

Portugal

Carta de curso de licenciatura em Arquitectura

Para os cursos iniciados a partir do ano académico de 1991/92

—	Faculdade de arquitectura da Universidade técnica de Lisboa

—	Faculdade de arquitectura da Universidade do Porto

—	Escola Superior Artística do Porto

—	Faculdade de Arquitectura e Artes da Universidade Lusíada do Porto

1988/1989

1991/1992

Suomi/Finland

Arkkitehdin tutkinto/Arkitektexamen

—	Teknillinen korkeakoulu /Tekniska högskolan (Helsinki)

—	Tampereen teknillinen korkeakoulu/Tammerfors tekniska högskola

—	Oulun yliopisto/Uleåborgs universitet

1998/1999

Sverige

Arkitektexamen

Chalmers Tekniska Högskola AB

Kungliga Tekniska Högskolan

Lunds Universitet

1998/1999

United Kingdom

1.	Diplomas in architecture

—	Universities

—	Colleges of Art

—	Schools of Art

Certificate of architectural education, issued by the Architects Registration Board.

The diploma and degree courses in architecture of the universities, schools and colleges of art should have met the requisite threshold standards as laid down in Article 46 of this Directive and in Criteria for validation published by the Validation Panel of the Royal Institute of British Architects and the Architects Registration Board.

EU nationals who possess the Royal Institute of British Architects Part I and Part II certificates, which are recognised by ARB as the competent authority, are eligible. Also EU nationals who do not possess the ARB-recognised Part I and Part II certificates will be eligible for the Certificate of Architectural Education if they can satisfy the Board that their standard and length of education has met the requisite threshold standards of Article 46 of this Directive and of the Criteria for validation.

1988/1989

2.	Degrees in architecture

2.	Universities

3.	Final examination

3.	Architectural Association

4.	Examination in architecture

4.	Royal College of Art

5.	Examination Part II

5.	Royal Institute of British Architects

(1) 1983. január 1.

(2) 1983. január 1.

(3) 1987. augusztus 1., kivéve azon személyek esetében, akik képzésüket ezen időpontot megelőzően kezdték meg.

(4) 1971. december 31.

(5) 1999. október 31.

(6) Szakmai képesítés megszerzését tanúsító okiratot nem adnak ki az 1982. március 5. után megkezdett képzések esetében.

(7) 1984. július 9.

(8) 1971. december 3.

(9) 1993. október 31.

(10) Szakmai képesítés megszerzését tanúsító okiratot nem adnak ki az 1982. március 5. után megkezdett képzések esetében.

(11) 1984. július 8.

(12) 1983. január 1., kivéve azok esetében, akik képzésüket e dátum előtt kezdték és 1988 végéig befejezték.

(13) 1994. december 31.

(14) 1983. január 1.

(15) Az arc-állcsont-szájsebész hivatalos végzettséget igazoló bizonyítvány megszerzéséhez szükséges képzés (orvosi és fogorvosi alapképzés) előfeltétele az orvosi alapképzés (24. cikk) befejezése és hitelesítése mellett a fogorvosi alapképzés (34. cikk) befejezése és hitelesítése.

(16) Diese Diplome sind je nach Dauer der durch sie abgeschlossenen Ausbildung gemäß Artikel 47 Absatz 1 anzuerkennen.

VI. MELLÉKLET

A minimális képzési követelmények összehangolásától függően elismert szakmák tekintetében alkalmazandó szerzett jogok

6. Építészmérnökökök előírt képesítésének megszerzését tanúsító okirat, melyekre a 49. cikk (1) bekezdése értelmében szerzett jogok hatályosak

Ország

Előírt képesítés megszerzését tanúsító okirat

Hivatkozási tanév dátuma

België/Belgique/Belgien

—	az országos építészmérnöki főiskolák vagy az országos építészmérnöki intézmények által kiállított felsőfokú oklevelek (architecte-architect)

—	a hasselti tartományi építészmérnöki főiskola által kiállított oklevelek (architect)

—	a Királyi Képzőművészeti Akadémia által kiállított oklevelek (architecte-architect)

—	az „écoles Saint-Luc” által kiállított oklevelek (architecte-architect)

—	általános mérnöki végzettséget igazoló egyetemi diplomák, amelyekhez kapcsolódik egy, az építész szövetség által kiadott, a szakmai gyakorlatról szóló igazolás, és amely feljogosítja birtokosát az építész szakmai cím viselésére (architecte-architect)

—	a központi vagy állami építészmérnöki vizsgabizottság által kiadott építészmérnöki diplomák (architecte-architect)

—	általános mérnöki/építész oklevelek és építész/mérnöki oklevelek, amelyeket az egyetemi alkalmazott tudományok karai és a mons-i műszaki kar adnak ki (ingénieur-architecte, ingenieur-architect))

1987/1988

Česká republika

—

a „České vysoké učení technické” (a prágai Cseh Műszaki Egyetem) karai által odaítélt oklevelek:

—	„Vysoká škola architektury a pozemního stavitelství” (építészeti és építőmérnöki kar) (1951-ig),

—	„Fakulta architektury a pozemního stavitelství” (építészeti és építőmérnöki kar) (1951-től 1960-ig)

—

„Fakulta stavební” (építőmérnöki kar) (1960-tól) a következő szakirányokon: épület-kivitelezés és épületszerkezetek, épület-kivitelezés, kivitelezés és építészet, építészet (beleértve a várostervezést és a területrendezést), polgári, ipari és mezőgazdasági építkezések vagy építő- és építészmérnöki területen folytatott mérnöki tanulmányi programban

—

„Fakulta architektury” (építészmérnöki kar) (1976-tól) a következő szakirányokon: építészet, várostervezés és területrendezés, vagy a következő tanulmányi programban: építészet és várostervezés a következő szakirányokon: építészet, az építészeti tervezés elmélete, várostervezés és területrendezés, építészettörténet, történelmi építmények helyreállítása, vagy építészet és épület kivitelezés

—	a „Vysoká škola stavitelství v Brně” (1951-től 1956-ig) által odaítélt oklevelek az építész- és építőmérnöki tanulmányok területén

—	a „Vysoké učení technické v Brně”, és a „Fakulta architektury” (építészmérnöki kar) által (1956-tól) odaítélt oklevelek az építészmérnöki és várostervezési tanulmányok vagy „Fakulta stavební” (építőmérnöki kar) (1956-tól) a tervezési tanulmányok területén

—	a „Vysoká škola báňská - Technická univerzita Ostrava”, „Fakulta stavební” (építőmérnöki kar) (1997-től) által odaítélt oklevelek a szerkezeti és az építészmérnöki tanulmányok, vagy az építőmérnöki tanulmányok területén

—	a „Technická univerzita v Liberci”, „Fakulta architektury” (építészmérnöki kar) (1994-től) által odaítélt oklevelek az építészeti és a várostervezési tanulmányok keretében az építészmérnöki tanulmányok területén

—	az „Akademie výtvarných umění v Praze” által odaítélt oklevelek a képzőművészeti program keretében az építészeti tervezés területén

—	a „Vysoká škola umělecko-průmyslová v Praze” által odaítélt oklevelek a képzőművészeti program keretében az építészeti tanulmányok területén

—	a „Česká komora architektů” által odaítélt engedély a szakterület megjelölése nélkül vagy az építőmérnöki területen.

2006 /2007

Danmark

—	a koppenhágai és aarhusi nemzeti építészmérnöki iskolák által kiállított oklevelek (arkitekt)

—	az 1975. május 28-i 202. törvény értelmében az Építészmérnöki Bizottság által kiadott bejegyzési igazolás (registreret arkitekt)

—

az általános mérnöki főiskolák (bygningskonstruktor) által kiállított oklevelek, amelyekhez az illetékes hatóságok egy olyan igazolása kapcsolódik, amely tanúsítja, hogy az érintett személy letette a szakmai képesítéshez szükséges vizsgát, beleértve az ezen irányelv 48. cikkében említett tevékenységek legalább 6 évig tartó tényleges folytatása alatt megalkotott és végrehajott tervek értékelését

1987/1988

Deutschland

—	a képzőművészeti főiskolák által kiállított oklevelek [Dipl.-Ing., Architekt (HfbK)]

—

a „Technische Hochschulen” (Architektur/Hochbau), a műszaki egyetemek, és — amennyiben ezek az intézmények beolvadtak a „Gesamthochschulen”-be — a „Gesamthochschulen” építészmérnöki tanszékei által kiállított oklevelek (Dipl.-Ing. és minden egyéb cím, amely ezen oklevelek birtokosait később megilleti)

—

a „Fachhochschulen” építészmérnöki tanszékei (Architektur/Hochbau), és — amennyiben ezek az intézmények beolvadtak a „Gesamthochschulen”-be — a „Gesamthochschulen” építészmérnöki tanszékei (Architektur/Hochbau) által kiállított oklevelek, amelyekhez — amennyiben a tanulmányi időszak kevesebb mint négy év, de legalább három év — olyan igazolások kapcsolódnak, amelyek a Német Szövetségi Köztársaság területén megszerzett négyéves szakmai gyakorlatot bizonyítják, és amely igazolást egy szakmai testület adja ki a 47. cikk (1) bekezdése alapján (Ingenieur grad. és minden egyéb cím, amely ezen oklevelek birtokosait később megilleti)

—

az „Ingenieurschulen” és a „Werkkunstschulen” építészmérnöki tanszékei által 1973. január 1-je előtt kiállított oklevelek, amelyekhez az illetékes hatóságok egy olyan igazolása kapcsolódik, amely tanúsítja, hogy az érintett személy letette a szakmai képesítéshez szükséges vizsgát, beleértve az ezen irányelv 48. cikkében említett tevékenységek legalább 6 évig tartó tényleges folytatása alatt megalkotott és végrehajott tervek értékelését

1987/1988

Eesti

—

diplom arhitektuuri erialal, väljastatud Eesti Kunstiakadeemia arhitektuuri teaduskonna poolt alates 1996 aastast (az Észt Művészeti Akadémia Építészmérnöki Kara által 1996. óta odaítélt építészeti oklevél), väljastatud Tallinna Kunstiülikooli poolt 1989-1995. (1989-1995. között a Tallini Művészeti Egyetem által odaítélt), väljastatud Eesti NSV Riikliku Kunstiinstituudi poolt 1951-1988. (az Észt SSR Állami Művészeti Intézete által 1951—1988. között odaítélt)

2006/2007

Eλλάς

—	az athéni METSOVION POLYTECHNION által kiállított mérnöki/építész oklevelek, a görög Műszaki Kamara igazolásával együtt, amely az építészet területén folytatott tevékenység végzésére jogosít

—	a thessaloniki ARISTOTELION PANEPISTIMION által kiállított mérnöki/építész oklevelek, a görög Műszaki Kamara igazolásával együtt, amely az építészet területén folytatott tevékenység végzésére jogosít

—	az athéni METSOVION POLYTECHNION által kiállított mérnöki/általános mérnöki oklevelek a görög Műszaki Kamara igazolásával együtt, amely az építészet területén folytatott tevékenység végzésére jogosít

—	a thessaloniki ARISTOTELION PANEPISTIMION által kiállított mérnöki/általános mérnöki oklevelek, a görög Műszaki Kamara igazolásával együtt, amely az építészet területén folytatott tevékenység végzésére jogosít

—	a PANEPISTIMION THRAKIS által kiállított mérnöki/általános mérnöki oklevelek, a görög Műszaki Kamara igazolásával együtt, amely az építészet területén folytatott tevékenység végzésére jogosít

—	a PANEPISTIMION PATRON által kiállított mérnöki/általános mérnöki oklevelek, a görög Műszaki Kamara igazolásával együtt, amely az építészet területén folytatott tevékenység végzésére jogosít

1987/1988

España

az Oktatási és Tudományügyi Minisztérium vagy az egyetemek által kiadott hivatalos építészmérnöki képesítés (título oficial de arquitecto).

1987/1988

France

—	az 1959-ig az oktatási minisztérium, és azt követően a kulturális minisztérium által kiállított kormányzati építészmérnöki oklevél (architecte DPLG)

—	az „Ecole spéciale d'architecture” által kiállított oklevelek (architecte DESA)

—	1955 óta az „Ecole nationale supérieure des Arts et Industries de Strasbourg” (korábban „Ecole nationale d'ingénieurs de Strasbourg”) által kiállított oklevelek (architecte ENSAIS)

1987/1988

Ireland

—	a „National University of Ireland” által a dublini „University College” építész szakos végzős hallgatóinak kiállított „Bachelor of Architecture” fokozat [B Arch. (NUI)]

—	a „College of Technology” (Bolton Street, Dublin) által kiállított egyetemi szintű építészmérnöki oklevél (Dipl.Arch.)

—	a „Royal Institute of Architects of Ireland” levelező tagságára vonatkozó igazolás (ARIAI)

—	a „Royal Institute of Architects of Ireland” levelező tagságára vonatkozó igazolás (MRIAI)

1987/1988

Italia

—

„laurea in architettura” diplomák, amelyeket a velencei és a Reggio Calabria-beli egyetemek, műszaki főiskolák és építészmérnöki főiskolák adnak ki, és amelyekhez olyan oklevél kapcsolódik, amely feljogosítja birtokosát arra, hogy önállóan építészmérnöki tevékenységet folytasson. Ezeket az okleveleket az oktatási miniszter adja ki, miután a jelölt egy illetékes bizottság előtt letette azt az államvizsgát, amely feljogosítja arra, hogy az építész szakmát önállóan gyakorolja (dott. Architetto)

—

„laurea in ingegneria” építőmérnöki diplomák („sezione costenzione civile”), amelyeket egyetemek, műszaki főiskolák és építészmérnöki főiskolák adnak ki, és amelyekhez olyan oklevél kapcsolódik, amely feljogosítja birtokosát arra, hogy önállóan építészmérnöki tevékenységet folytasson. Ezeket az okleveleket az oktatási miniszter adja ki, miután a jelölt egy illetékes bizottság előtt letette azt az államvizsgát, amely feljogosítja arra, hogy a szakmát önállóan gyakorolja (dott. Ing. Architetto vagy dott. Ing. in ingegneria civile)

1987/1988

Κύπρος

—	Βεβαίωση Εγγραφής στο Μητρώο Αρχιτεκτόνων που εκδίδεται από το Επιστημονικό και Τεχνικό Επιμελητήριο Κύπρου (a Ciprusi Tudományos és Műszaki Kamara (ETEK) által kibocsátott nyilvántartásba vételi bizonyítvány az Építészek Nyilvántartásába történő felvételről)

2006/2007

Latvija

—

„arhitekta diploms” ko izsniegusi Latvijas Valsts Universitātes Inženierceltniecības fakultātes Arhitektūras nodaļa līdz 1958. gadam, Rīgas Politehmskā Institūta Celtniecības fakultātes Arhitektūras nodala no 1958. gada līdz 1991. gadam, Rīgas Tehniskās Universitātes Arhitektūras fakultāte kopš 1991. gada, un „Arhitekta prakses sertifikāts”, ko izsniedz Latvijas Arhitektu savienība (a Lett Állami Egyetem Építőmérnöki Kara által 1958-ig, a Rigai Politechnikai Intézet Építőmérnöki Karának Építészmérnöki Tanszéke által 1958—1991. között, a Rigai Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara által 1991 óta odaítélt „építészmérnöki oklevél”, és a Lett Építészmérnöki Szövetség által kibocsátott nyilvántartásba vételi bizonyítvány)

2006/2007

Lietuva

—	a Kauno politechnikos institutas által 1969-ig odaítélt építészmérnöki/építészi oklevelek (inžinierius architektas/architektas)

—	a Vilnius inžinerinis statybos institutas által 1990-ig, a Vilniaus technikos universitetas által 1996-ig, a Vilnius Gedimino technikos universitetas által 1996 óta odaítélt építészi/építőmérnöki/építészmérnöki oklevelek (architektas/architektūros/bakalauras/architektūros magistras)

—	a LTSR Valstybinis dailės institutas által 1990-ig, a Vilniaus dailės akademija által 1990. óta odaítélt oklevelek az építészeti/építőmérnöki/építészmérnöki tanulmányok elvégzéséről (architektūros kursas/architektūros bakalauras/architektūros magistras)

—	a Kauno technologijos universitetas által 1997. óta odaítélt építőmérnöki/építészmérnöki oklevelek (architektūros bakalauras/architektūros magistras)

amelyekhez csatolni kell a Tanúsító Bizottság által kibocsátott építészeti tevékenység végzésére jogosító igazolást (okleveles építész/Atestuotas architektas)

2006/2007

Magyarország

—	egyetemek által kibocsátott „okleveles építészmérnök”

—	egyetemek által kibocsátott „okleveles építész tervező művész” oklevél

2006/2007

Malta

—	Perit: az Universita ta' Malta által odaítélt Lawrja ta' Perit, amely feljogosít „Perit” -ként történő nyilvántartásba vételre.

2006/2007

Nederland

—	a delfti vagy eindhoveni műszaki főiskolák építészmérnöki kara által kiadott igazolás, amely tanúsítja, hogy annak birtokosa letette az építész záróvizsgát (bouwkundig ingenieur)

—	az állam által elismert építészmérnöki akadémiák által kiállított oklevelek (architect)

—	a korábbi építészmérnöki felsőoktatási intézmények (Hoger Bouwkunstonderricht) által 1971-ig kiállított oklevelek (architect HBO)

—	a korábbi építészmérnöki kollégiumok (voortgezet Bouwkunstonderricht) által 1970-ig kiállított oklevelek (architect VBO)

—	igazolás, amely tanúsítja, hogy az érintett személy letette azt a vizsgát, amelyet a „Bond van Nederlandse Architecten” Építész Tanácsa szervezett (BNA) (architect)

—

a „Stichting Intstituut voor Architectuur” (IVA) oklevele, amelyet az alapítvány által szervezett, legalább négy évig tartó tanfolyam elvégzése után lehet megkapni (architect), és amelyhez az illetékes hatóságok egy olyan igazolása kapcsolódik, amely tanúsítja, hogy az érintett személy letette az előírt képesítéshez szükséges vizsgát, amely magában foglalja a hallgató által az ezen irányelv 44. cikkében említett tevékenység legalább hatéves tényleges végzése alatt készített és kivitelezett tervek kiértékelését

—

az illetékes hatóságok által kibocsátott igazolás arról, hogy az érintett személy 1985. augusztus 6-át megelőzően letette a „Kandidaat in de bouwkunde” fokozat elérését igazoló vizsgát, amelyet a delfti vagy eindhoveni műszaki főiskolák szerveztek, valamint arról, hogy az említett időpontot megelőző öt év során olyan természetű és fontosságú tevékenységet végzett, amely a hollandiai követelmények szerint biztosítja, hogy a személy alkalmas az építészmérnöki tevékenység végzésére (architect)

—

az 1985. augusztus 6-át megelőzően 40. életévüket betöltött személyeknek az illetékes hatóságok által kiadott igazolás, amely bizonyítja, hogy az említett időpontot megelőző öt év során olyan természetű és fontosságú tevékenységet végeztek, amely a hollandiai követelmények szerint biztosítja, hogy a személy alkalmas az építészmérnöki tevékenység végzésére (architect)

—

A hetedik és nyolcadik francia bekezdésben említett igazolásokat nem ismerik el azután az időpont után, amikor az építész szakmai cím birtokában folytatott építészeti tevékenységek megkezdésére és végzésére vonatkozó holland törvények és jogszabályok életbe lépnek, melyek szerint az ilyen rendelkezések alá eső igazolások nem jogosítanak fel az „architect” szakmai cím birtokában folytatott tevékenység megkezdésére.

1987/1988

Österreich

—	a Bécsi és a Graz-i Műszaki Egyetemek, valamint az Innsbruck-i Egyetem Építészmérnöki Kara („Bauingenieurwesen”) és Építész Kara („Architektur”) által az építészi, építészmérnöki („Bauingenieurwesen”) építői („Hochbau”) és „Wirtschaftsingenieurwesen-Bauwesen” területeken kibocsátott diplomák

—	a „Bodenkultur” egyetem által a „Kulturtechnik und Wasserwirtschaft” területén kibocsátott diplomák

—	a Bécsi Alkalmazott Művészetek Egyetemi Kollégiuma által az építészet területén kibocsátott diplomák

—	a Bécsi Szépművészeti Főiskola által az építészet területén kibocsátott diplomák műszaki főiskolák vagy építészeti főiskolák által kibocsátott mérnöki (Ing.) diplomák, valamint a „Baumeister” -i engedély, amely vizsgával záruló, legalább hatéves ausztriai szakmai tapasztalatot igazol

—	a Linz-i művészeti és ipari képző Egyetemi Kollégium által kibocsátott diplomák az építészet területén

—	az okleveles technikusokról szóló Törvény (Ziviltechnikergesetz, BGBI. Nr.156/1994.) szerint a Mérnöki vagy Műszaki Tanácsadói képzésben az építészet területén kibocsátott bizonyítványok („Hochbau”, „Bauwesen”)

—	„Wirtschaftsingenieurwesen Bauwesen”, „Kulturtechnik und Wasserwirtschaft”)

1997/1998

Polska

a következő egyetemek építészmérnöki karai által odaítélt oklevelek:

—

Varsói Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar Varsóban (Politechnika Warszawska, Wydział Architektury); az építészi szakmai cím: inżynier architekt, magister nauk technicznych; inżynier architekt; inżyniera magistra architektury; magistra inżyniera architektury; magistra inżyniera architekta; magister inżynier architekt (1945-től 1948-ig, a cím: inżynier architekt, magister nauk technicznych; 1951-től 1956-ig, a cím: inżynier architekt; 1954-ig 1957-ig, második szakasz, a cím: inżyniera magistra architektury; 1957-től 1959-ig, a cím: inżyniera magistra architektury; 1959-től 1964-ig, a cím: magistra inżyniera architektury; 1964-től 1982-ig, a cím: magistra inżyniera architekta; 1983-től 1990-ig, a cím: magister inżynier architekt; 1991-től cím: magistra inżyniera architekta)

—

Krakkói Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar Krakkóban (Politechnika Krakowska, Wydział Architektury); az építészi szakmai cím: magister inżynier architekt (1945-től 1953-ig Bánya- és Kohómérnöki Egyetem), Politechnikai Építészmérnöki Kar — Akadémia Górniczo-Hutnicza, Politechniczny Wydział Architektury)

—

Wrocławi Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar Wrocławban (Politechnika Wrocławska, Wydział Architektury); az építészi szakmai cím: inżynier architekt, magister nauk technicznych; magister inżynier architektury; magister inżynier architekt (1949-től 1964-ig, a cím: inżynier architekt, magister nauk technicznych; 1956-tól 1964-ig, a cím: magister inżynier architektury; 1964 óta, a cím: magister inżynier architekt)

—

Sziléziai Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar Gliwice-ben (Politechnika Śląska, Wydział Architektury); az építészi szakmai cím: inżynier architekt; magister inżynier architekt (1945-től 1955-ig, Mérnöki és Tervezési Kar — Wydział Inżynieryjno-Budowlany, a cím: inżynier architekt; 1961-től 1969-ig, Ipari és Építőmérnöki Kar — Wydział Budownictwa Przemysłowego i Ogólnego, a cím: magister inżynier architekt; 1969-től 1976-ig, Építőmérnöki és Építészmérnöki Kar — Wydział Budownictwa i Architektury, a cím: magister inżynier architekt; 1977-től, Építészmérnöki Kar — Wydział Architektury, a cím: magister inżynier architekt és 1995 óta a cím: inżynier architekt)

—

Poznani Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar Poznańban (Politechnika Poznańska, Wydział Architektury); az építészi szakmai cím: inżynier architektury; inżynier architekt; magister inżynier architekt (1945-től 1955-ig, Mérnöki Iskola, Építészmérnöki Kar — Szkoła Inżynierska, Wydział Architektury title: inżynier architektury; 1978 óta, a cím: magister inżynier architekt és 1999 óta a cím: inżynier architekt)

—

Gdański Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar Gdańskban (Politechnika Gdańska, Wydział Architektury); az építészi szakmai cím: magister inżynier architekt (1945-től 1969-ig Építészmérnöki Kar — Wydział Aichitektury, 1969-től 1971-ig Építőmérnöki és Építészmérnöki Kar — Wydział Budownictwa i Architektury, 1971-től 1981-ig Építészeti és Várostervezési Intézet — Instytut Architektury i Urbanistyki, 1981 óta Építészmérnöki Kar — Wydział Architektury)

—	Białystoki Műszaki Egyetem, Építészmérnöki Kar Białystokban (Politechnika Białostocka, Wydział Architektury); az építészi szakmai cím: magister inżynier architekt (1975-től 1989-ig Építészmérnöki Intézet — Instytut Architektury)

—

Łódźi Műszaki Egyetem, Építőmérnöki, Építészmérnöki és Környezetvédelmi Mérnöki Kar Łódźban (Politechnika Łódźka, Wydział Budownictwa, Architektury i Inźynierii Środowiska); az építészi szakmai cím: inżynier architekt; magister inżynier architekt (1973-tól 1993-ig Építőmérnöki és Építészmérnöki Kar — Wydział Budownictwa i Architektury és 1992 óta Építőmérnöki, Építészmérnöki és Környezetvédelmi Mérnöki Kar — Wydział Budownictwa, Architektury i Inżynierii Środowiska; a cím: 1973-tól 1978-ig inżynier architekt, 1978 óta a cím: magister inżynier architekt)

—

Szczecini Műszaki Egyetem, Építőmérnöki és Építészmérnöki Kar Szczecinben (Politechnika Szczecińska, Wydział Budownictwa i Architektury); az építészi szakmai cím: inżynier architekt; magister inżynier architekt (1948-től 1954-ig Mérnöki Főiskola, Építészmérnöki Kar — Wyzsza Szkoła Inżynierska, Wydział Architektury, a cím: inżynier architekt, 1970 óta a cím: magister inżynier architekt és 1998 óta a cím: inżynier architekt)

amelyekhez csatolni kell az illetékes lengyel területi építészi kamara által kiállított tagsági igazolást, amely építészeti tevékenység Lengyelországban történő végzésére jogosít.

2006/2007

Portugal

—	a lisszaboni és portói képzőművészeti iskolák által kiadott „diploma do curso especial de arquitectura” diploma

—	a lisszaboni és portói képzőművészeti iskolák által kiadott „diploma de arquitecto” diploma

—	a lisszaboni és portói felsőfokú képzőművészeti iskolák által kiadott „diploma do curso de arquitectura” diploma

—	a lisszaboni felsőfokú képzőművészeti iskola által kiadott „diploma de licenciatura em arquitectura” diploma

—	a lisszaboni műszaki egyetem és a portói egyetem által kiadott „carta de curso licenciatura em arquitectura” diploma

—	a lisszaboni műszaki egyetem felsőfokú műszaki intézete által kiadott építőmérnöki egyetemi diploma (Licenciatura em engenharia civil)

—	a portói egyetem természettudományi és műszaki kara által kiadott építőmérnöki egyetemi diploma (Licenciatura em engenharia civil)

—	a coimbrai egyetem természettudományi és műszaki kara által kiadott építőmérnöki egyetemi diploma (Licenciatura em engenharia civil)

—	a minhói egyetem által kiadott építőmérnöki egyetemi diploma (termelés) [Licenciatura em engenharia civil (produção)]

1987/1988

Slovenija

—

építészmérnöki kar által odaítélt „univerzitetni diplomirani inženir arhitekture / univerzitetna diplomirana inženirka arhitekture” (építészmérnöki egyetemi oklevél), amelyhez csatolni kell az illetékes, törvény által elismert építészeti hatóság által kiállított igazolást, amely építészeti tevékenység végzésére jogosít

—	műszaki kar által odaítélt egyetemi oklevél az „univerzitetni diplomirani inženir (univ.dipl.inž.) /univerzitetna diplomirana inzenirka” címről, amelyhez csatolni kell az illetékes, törvény által elismert építészeti hatóság által kiállított igazolást, amely építészeti tevékenység végzésére jogosít

2006/2007

Slovensko

—	a Szlovák Műszaki Egyetem (Slovenská vysoká škola technická) által Pozsonyban 1950—1952. között odaítélt „építész- és építőmérnöki” („architektúra a pozemné stavitel'stvo”) oklevél (cím: Ing.)

—	a Szlovák Műszaki Egyetem Építész- és Építőmérnöki Kara (Fakulta architektúry a pozemného stavitel'stva, Slovenská vysoká škola technická) által Pozsonyban 1952—1960. között odaítélt „építészmérnöki” („architektúra”) oklevél (cím: Ing. arch.)

—	a Szlovák Műszaki Egyetem Építész- és Építőmérnöki Kara (Fakulta architektúry a pozemného stavitel'stva, Slovenská vysoká škola technická) által Pozsonyban 1952—1960. között odaítélt „építőmérnöki” („pozemné stavitel'stvo”) oklevél (cím: Ing.)

—	a Szlovák Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kara (Stavebná fakulta, Slovenská vysoká škola technická) által Pozsonyban 1961—1976. között odaítélt „építészmérnöki” („architektúra”) oklevél (cím: Ing. arch.)

—	a Szlovák Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kara (Stavebná fakulta, Slovenská vysoká škola technická) által Pozsonyban 1961—1976. között odaítélt „építőmérnöki” („pozemné stavby”) oklevél (cím: Ing.)

—	a Szlovák Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara (Fakulta architektúry, Slovenská vysoká škola technická) által Pozsonyban 1977 óta odaítélt „építészmérnöki” („architektúra”) oklevél (cím: Ing. arch.)

—	a Szlovák Műszaki Egyetem Építészmérnöki Kara (Fakulta architektúry, Slovenská vysoká škola technická) által Pozsonyban 1977 óta odaítélt „várostervezési” („urbanizmus”) oklevél (cím: Ing. arch.); Pozsonyban 1977—1997. között

—	a Szlovák Műszaki Egyetem Építőmérnöki Kara (Stavebná fakulta, Slovenská vysoká škola technická) által odaítélt „építőmérnöki” („pozemné stavby”) oklevél (cím: Ing.)

—	Szlovák Műszaki Egyetem Általános Műszaki Kara (Stavebná fakulta, Slovenská technická univerzita) által Pozsonyban 1998 óta odaítélt „építész- és építőmérnöki” („architektúra a pozemné stavby”) oklevél (cím: Ing.)

—	a Szlovák Műszaki Egyetem Általános Műszaki Kara (Stavebná fakulta, Slovenská technická univerzita) által Pozsonyban 2000—2001. között odaítélt „építőmérnök - építész szak” („pozemné stavby - špecializácia: architektúra”) oklevél (cím: Ing.)

—	a Szlovák Műszaki Egyetem Általános Műszaki Kara (Stavebná fakulta -Slovenská technická univerzita) által Pozsonyban 2001 óta odaítélt „építész- és építőmérnöki” („architektúra a pozemné stavby”) oklevél (cím: Ing.)

—	a Képzőművészeti és Tervezési Akadémia (Vysoká škola výtvarných umení) által Pozsonyban 1969 óta odaítélt „építészmérnöki” („architektúra”) oklevél (cím: Akad. arch. 1990-ig; Mgr. 1990—1992. között; Mgr. arch. 1992—1996. között; Mgr. art. 1997 óta)

—	a Szlovák Műszaki Egyetem Általános Műszaki Kara (Stavebná fakulta, Technická univerzita) által Kassán 1981—1991. között odaítélt „építész- és építőmérnöki” („architektúra a pozemné stavby”) oklevél (cím: Ing.)

amelyhez mellékelni kell:

—	Pozsonyban a Szlovák Építész Kamara (Slovenská komora architektov) által kibocsátott engedélyt, amely vagy nem tartalmaz utalást a szakterületre vagy az „építőmérnöki” („pozemné stavby”) vagy a „területrendezési” („územné plánovanie”) szakterületet tünteti fel

—	Pozsonyban a Szlovák Építőmérnöki Kamara (Slovenská komora stavebných inžinierov) által kibocsátott engedélyt az építőmérnöki szakterület feltüntetésével („pozemné stavby”)

2006/2007

Suomi/Finland

—	a Műszaki Egyetem és az Oului Egyetem építész kara által kiadott oklevelek (arkkitehti - arkitekt)

—	a Műszaki Főiskolák által kiadott oklevelek (rakennusarkkitehti-byggnadsarkitekt)

1997/1998

Sverige

—	a Királyi Műszaki Intézet Építészeti Iskolája, a Chalmers Műszaki Intézet, valamint a Lund Egyetem Műszaki Intézete által kibocsátott diplomák (arkitekt, egyetemi építészi diploma)

—	a „Svenska Arkitekters Riksförbund” (SAR) tagsági okiratai, ha az érintett személyek az irányelv hatálya alá tartozó államban részesültek képzésben

1997/1998

United Kingdom

—

képesítések, amelyek a következő vizsgák letétele után nyerhetők el:

—	a Royal Institute of British Architects vizsgája

—

építészmérnök-képző intézmények vizsgája: egyetemeken, műszaki főiskolákon, főiskolákon, akadémiákon, műszaki és művészeti intézményekben, amelyeket 1985. június 10-ig az Architects Registration Council of the United Kingdom már elismert vagy elismer a nyilvántartásba történt felvételhez (Architect)

—	igazolás, amely bizonyítja, hogy annak birtokosa az 1931. évi Architects Registration Act 6. szakasz (1) bekezdésének a), b) vagy d) pontja értelmében megszerezte a jogot arra, hogy az építész szakmai címet viselje (Architect)

—	igazolás, amely bizonyítja, hogy annak birtokosa az 1938. évi Architects Registration Act 2. szakasza értelmében megszerezte a jogot arra, hogy az építész szakmai címet viselje (Architect)

1987/1988

VII. MELLÉKLET

Az 50. cikk (1) bekezdése értelmében megkövetelhető dokumentumok és igazolások

1. Dokumentumok

a)	Az érintett személy állampolgárságának igazolása.

Szakmai alkalmassági bizonyítványok vagy az oklevelek másolatai, melyek az adott szakma gyakorlásának megkezdésére jogosítanak, és egy, az érintett személy szakmai tapasztalatáról szóló igazolás, ahol ez alkalmazható.

A fogadó tagállam illetékes hatóságai felszólíthatják a kérelmezőt, hogy a szükséges mértékben szolgáltasson adatokat tanulmányairól, hogy meg lehessen állapítani az esetleg fennálló lényeges különbségeket a kívánt nemzeti képzéshez viszonyítva, a 14. cikk rendelkezései szerint. Amennyiben a kérelmező nem tudja ezeket az információkat szolgáltatni, a fogadó tagállam illetékes hatóságai megkeresik az információs szolgálatot, az illetékes hatóságokat vagy bármely más illetékes testületet a kérelmező saját tagállamában vagy abban a tagállamban, ahonnan a külföldi kérelmező érkezik.

c)	A 16. cikkben említett esetekben a saját tagállam, vagy azon tagállam illetékes hatóságai vagy testületei által kiállított igazolás a tevékenység természetéről és időtartamáról, ahonnét a külföldi állampolgár jön.

Amennyiben a fogadó tagállam illetékes hatósága a szabályozott szakma gyakorlása iránti kérelem benyújtójától olyan okiratok benyújtását követeli meg, melyek helyes magatartását vagy jó hírnevét, továbbá azt igazolják, hogy nem jelentett csődöt, vagy súlyos szakmai kötelességszegés vagy bűncselekmény elkövetése miatt felfüggeszti vagy megtiltja a foglalkozás gyakorlását, e tagállam köteles elfogadni a területén a tagállamok szabályozott szakma gyakorlását kérelmező állampolgárai esetében, mint elégséges bizonyítékot, a saját tagállam, vagy a külföldi személy korábbi tartózkodási helye szerinti tagállam illetékes hatóságai által kiállított okiratokat, melyek a fenti követelményeknek való megfelelést igazolják. A megkeresett hatóságok a kért iratokat két hónapos határidőn belül kötelesek rendelkezésre bocsátani.

Amennyiben a saját tagállam vagy a külföldi személy korábbi tartózkodási helye szerinti tagállam illetékes hatóságai nem bocsátják rendelkezésre az első albekezdés szerint kért iratokat, ezeket az iratokat pótolni lehet büntetőjogi felelősség tudatában (eskü alatt) tett nyilatkozattal, — vagy, olyan államok esetében, ahol nincs eskü alatt tett nyilatkozat, ünnepélyes nyilatkozattal — melyet az érintett személy az illetékes bírói vagy közigazgatási hatóság, vagy adott esetben a saját tagállam vagy a külföldi személy korábbi tartózkodási helye szerinti tagállam közjegyzője vagy megfelelően minősített szakmai testülete előtt tett; ennek a hatóságnak vagy közjegyzőnek igazolásba kell foglalni az eskü alatti, vagy az ünnepélyes vagy a büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozat hitelességét.

Ha a fogadó tagállam saját állampolgáraitól a kérelmező fizikai vagy szellemi állapotára vonatkozó igazolást követel meg a szabályozott szakma gyakorlásához, ez a tagállam köteles elfogadni, mint elégséges bizonyítékot, a kérelmező saját tagállama illetékes hatóságai által megkövetelt okirat benyújtását. Amennyiben a saját tagállam nem követel meg ilyen okiratot, a fogadó tagállam elfogadja ennek a tagállamnak illetékes hatóságai által kiállított igazolást. Ebben az esetben, a saját tagállam illetékes hatóságai a kért iratokat két hónapos határidőn belül kötelesek rendelkezésre bocsátani.

Ha a fogadó tagállam saját állampolgáraitól megköveteli, hogy a szabályozott szakma gyakorlásához benyújtsák:

—	a kérelmező pénzügyi helyzetére vonatkozó igazolásokat,

—	a kérelmező által a foglalkozási kockázatok pénzügyi következményeire a fogadó tagállam törvényei és rendelkezései szerint megkötött felelősségbiztosítás feltételeinek és fedezeti terjedelmének igazolását,

az említett tagállam elégséges bizonyítékként köteles elfogadni egy másik tagállam bankjai és biztosítótársaságai által erre a célra kiállított igazolást.

2. Igazolások

Az ezen irányelv III. címének III. fejezetében foglalt rendelkezések alkalmazásának megkönnyítése érdekében, a tagállamok előírhatják, hogy az előírt szakmai képesítés megszerzését tanúsító okiraton kívül, az a személy, aki teljesíti a megkívánt képzés feltételeit, köteles benyújtani egy olyan, saját tagállama illetékes hatóságai által kiállított igazolást, amelynek értelmében az előírt szakmai képesítés megszerzését tanúsító okirat ezen irányelv hatálya alá tartozik.

Az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe alapján elfogadott jogi aktusok

		ISSN 1725-5090
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 255

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	48. évfolyam 2005. szeptember 30.

Tartalom		I Kötelezően közzéteendő jogi aktusok	Oldal
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 1552/2005/EK rendelete (2005. szeptember 7.) a vállalati szakképzésre vonatkozó statisztikákról ( 1 )	1
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 1553/2005/EK rendelete (2005. szeptember 7.) a jövedelmekre és életkörülményekre vonatkozó közösségi statisztikáról (EU-SILC) szóló 1177/2003/EK rendelet módosításáról ( 1 )	6
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 1554/2005/EK határozata (2005. szeptember 7.) a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó közösségi keretstratégiához kapcsolódó cselekvési program létrehozásáról szóló 2001/51/EK tanácsi határozat és a nemek közötti egyenlőség területén európai szinten tevékenykedő szervezetek támogatását célzó közösségi cselekvési program létrehozásáról szóló 848/2004/EK határozat módosításáról	9
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 2005/35/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a hajók által okozott szennyezésről és a jogsértésekre alkalmazandó szankciók bevezetéséről	11
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a szakmai képesítések elismeréséről ( 1 )	22
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 2005/39/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a gépjárművek üléseiről, azok rögzítéseiről és a fejtámlákról szóló 74/408/EGK tanácsi irányelv módosításáról ( 1 )	143
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 2005/40/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a gépjárművek biztonsági öveire és utasbiztonsági rendszereire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 77/541/EGK tanácsi irányelv módosításáról ( 1 )	146
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 2005/41/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a gépjárművek biztonsági öveinek rögzítéseire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 76/115/EGK tanácsi irányelv módosításáról ( 1 )	149
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 2005/44/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a közösségi belvízi közlekedésre vonatkozó harmonizált folyami információs szolgáltatásokról (RIS)	152
	*	Az Európai Parlament és a Tanács 2005/45/EK irányelve (2005. szeptember 7.) a tagállamok által kiállított tengerészképesítési bizonyítványok kölcsönös elismeréséről és a 2001/25/EK irányelv módosításáról ( 1 )	160

	Háztartások		Megkérdezni kívánt, 16. életévet betöltött személyek
	keresztmetszeti	longitudi-nális	keresztmetszeti	longitudi-nális
	1	2	3	4
EU-tagállamok
Belgium	4 750	3 500	8 750	6 500
Cseh Köztársaság	4 750	3 500	10 000	7 500
Dánia	4 250	3 250	7 250	5 500
Németország	8 250	6 000	14 500	10 500
Észtország	3 500	2 750	7 750	5 750
Görögország	4 750	3 500	10 000	7 250
Spanyolország	6 500	5 000	16 000	12 250
Franciaország	7 250	5 500	13 500	10 250
Írország	3 750	2 750	8 000	6 000
Olaszország	7 250	5 500	15 500	11 750
Ciprus	3 250	2 500	7 500	5 500
Lettország	3 750	2 750	7 650	5 600
Litvánia	4 000	3 000	9 000	6 750
Luxemburg	3 250	2 500	6 500	5 000
Magyarország	4 750	3 500	10 250	7 750
Málta	3 000	2 250	7 000	5 250
Hollandia	5 000	3 750	8 750	6 500
Ausztria	4 500	3 250	8 750	6 250
Lengyelország	6 000	4 500	15 000	11 250
Portugália	4 500	3 250	10 500	7 500
Szlovénia	3 750	2 750	9 000	6 750
Szlovákia	4 250	3 250	11 000	8 250
Finnország	4 000	3 000	6 750	5 000
Svédország	4 500	3 500	7 500	5 750
Egyesült Királyság	7 500	5 750	13 750	10 500
EU-tagállamok összesen	121 000	90 750	250 150	186 850
Izland	2 250	1 700	3 750	2 800
Norvégia	3 750	2 750	6 250	4 650
Összesen, Izlanddal és Norvégiával együtt	127 000	95 200	260 150	194 300
Megjegyzés: A hivatkozás arra az érvényes mintaméretre vonatkozik, amely az előírt mintaméret akkor, ha a felmérés egyszerű véletlenszerű mintavétel alapján történt (tervezési hatás a »szegénységi kockázati ráta« nevű változó tekintetében = 1,0). A tényleges mintaméreteknek annyival nagyobbaknak kell lenniük, amennyivel a mintavételi terv hatásai meghaladják az 1,0 értéket, és kompenzálniuk kell a válasznak bármilyen okból történő meg nem adását. A mintaméret továbbá azon érvényes háztartások számára utal, amely háztartásokra vonatkozóan az összes vagy majdnem az összes szükséges információt megszerezték.”.

		Az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe alapján elfogadott jogi aktusok
	*	A Tanács 2005/667/IB kerethatározata (2005. július 12.) a hajók által okozott szennyezésre vonatkozó jogszabályok végrehajtásához szükséges büntetőjogi keret megerősítéséről	164

		Helyesbítés
	*	Helyesbítő jegyzőkönyv az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti, a PNR adatoknak a légi szállítók általi feldolgozásáról és az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma Vámügyi és Határvédelmi Irodájának történő továbbításáról szóló megállapodáshoz (HL L 183., 2004.5.20.)	168