Az Európai Unió C 187/2011

28.6.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 187/1

A TANÁCS ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2011. június 10.)

a sértettek jogainak és védelmének különösen a büntetőeljárások során való megerősítésére vonatkozó ütemtervről

2011/C 187/01

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

mivel:

(1)

A bűncselekmények sértettjeinek aktív védelme kiemelt jelentőséggel bír az Európai Unió és tagállamai számára. Az Európai Unióban az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: a Charta), valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény (a továbbiakban: az egyezmény) – amelynek minden tagállam részes fele – felszólítja az államokat a bűncselekmények sértettjeinek aktív védelmére.

(2)

Az Európai Unió sikeresen létrehozta a mozgás szabadságán és a lakóhelyválasztás szabadságán alapuló térséget, aminek hatására a polgárok egyre gyakrabban utaznak a lakóhelyüktől eltérő országokba, illetve tanulnak vagy vállalnak munkát ilyen országokban. A belső határok eltörlése, valamint a mozgás szabadságára és a lakóhely szabad megválasztására vonatkozó jog egyre nagyobb arányú gyakorlása következtében azonban elkerülhetetlenül nő azon személyek száma, akik a lakóhelyüktől eltérő tagállamban bűncselekmény sértettjévé válnak vagy akik ott büntetőeljárásban vesznek részt.

(3)

Célirányos fellépésre van ezért szükség olyan közös minimum-előírások kidolgozása érdekében, amelyek az Unió egészében garantálják mind a bűncselekmények sértettjeinek, mind a büntetőeljárásokban őket megillető jogoknak a védelmét. Ez a fellépés, amely magában foglalhat jogalkotási és egyéb intézkedéseket is, növelni fogja a polgárok abba vetett bizalmát, hogy az Európai Unió és tagállamai megvédik és garantálják jogaikat.

(4)

A „Stockholmi program – A polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa” című programban (1) az Európai Tanács kiemelte, hogy fontos különleges támogatásban és jogi védelemben részesíteni a legkiszolgáltatottabb és a különösen veszélyeztetett helyzetű személyeket, például a családi kapcsolataikban ismétlődő erőszaknak kitett személyeket, a nemi erőszak sértettjeit, illetve azokat, akik egyéb típusú bűncselekmény sértettjévé válnak egy olyan tagállamban, amelynek nem lakosai vagy állampolgárai. Az Európai Unióban bűncselekmény sértettjévé váló személyek jogainak érvényesítését és támogatásuk javítását szolgáló stratégiáról szóló tanácsi következtetésekkel (2) összhangban az Európai Tanács sürgette, hogy a sértettekkel kapcsolatban alakítsanak ki integrált és összehangolt megközelítést. A Stockholmi Program alapján tett válaszintézkedésként az Európai Bizottság a sértettek védelmére vonatkozó intézkedéscsomagra tett javaslatot, amely tartalmazta a bűncselekmények sértettjeinek támogatásáról, védelméről és jogairól szóló irányelvet (3), valamint a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló rendeletet (4).

(5)	A büntetőeljárásokban a gyanúsítottak vagy a vádlottak eljárási jogainak megerősítését célzó ütemterv (5) tekintetében tett jelentős előrelépésre figyelemmel a Tanács úgy véli, hogy hasonló megközelítést kellene alkalmazni a bűncselekmények sértettjeinek védelme terén is.

(6)

Az e területre irányuló fellépést különösen a kölcsönös elismerés elvének érvényesítése tekintetében kell mérlegelni, hiszen ez az az elv, amelyen a valóban a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség alapul. Az EUMSZ 82. cikke (2) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy az Unió irányelvekben szabályozási minimumokat állapíthat meg a bűncselekmények sértettjeinek jogaira vonatkozóan, amennyiben az a több államra kiterjedő vonatkozású büntetőügyekben a bírósági ítéletek és határozatok kölcsönös elismerésének, valamint a rendőrségi és igazságügyi együttműködésnek a megkönnyítése érdekében szükséges.

(7)

A büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló, 2001. március 15-i 2001/220/IB kerethatározat révén uniós szinten már foglalkoztak a sértettek által a büntetőeljárásokban játszott szerep kérdésével. Azonban több mint tíz év telt el az említett eszköz jóváhagyása óta, és a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozása tekintetében tett előrelépés, valamint a sértettek jogai terén még fennálló végrehajtási kérdések szükségessé teszik, hogy az Unió felülvizsgálja és továbbfejlessze a kerethatározat tartalmát, egyebek mellett a Bizottság által az eszköz végrehajtására és alkalmazására vonatkozóan tett megállapításokra figyelemmel (6).

(8)

Felül kell vizsgálni és szükség szerint tovább kell fejleszteni azokat a meglévő mechanizmusokat is, amelyek célja annak biztosítása, hogy a bűncselekmények sértettjei igazságos és megfelelő – többek között a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/80/EK tanácsi irányelv szerinti – kártérítésben részesüljenek az elszenvedett károkért, annak érdekében, hogy javuljon e mechanizmusok működőképessége és nagyobb mértékben egészítsék ki a sértettek védelmét szolgáló eszközöket.

(9)

Ezenkívül létre kell hozni egy olyan mechanizmust, amelynek célja az lenne, hogy biztosítsa a védelmi intézkedésekkel kapcsolatban hozott határozatoknak a tagállamok közötti kölcsönös elismerését, mégpedig a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó bizottsági javaslat alapján. Ez a mechanizmus kiegészítené az európai védelmi határozatról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvben előirányzott mechanizmust, amely a büntetőügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismerését szolgálja, és amelyről még folynak a megbeszélések. A két javaslat rendelkezései megegyeznek abban, hogy nem állapítanak meg kötelezettségeket a védelmi intézkedések tagállami rendszereinek módosítására vonatkozóan, hanem a tagállamokra bízzák annak eldöntését, hogy milyen rendszer szerint hoznak meg vagy hajtanak végre védelmi intézkedéseket.

(10)

E kérdések fontosságát és összetett jellegét szem előtt tartva az tűnik megfelelőnek, hogy lépésenként foglalkozzunk velük, miközben biztosítjuk az általános koherencia megvalósulását is. Ha egyszerre egyetlen terület jövőbeli fellépéseivel foglalkozunk, minden egyes intézkedésre külön lehet összpontosítani, ami lehetővé teszi, hogy a problémákat oly módon azonosítsuk és kezeljük, ami minden intézkedésnek hozzáadott értéket biztosít.

(11)

Különös figyelmet kell fordítani az e területre vonatkozó jogalkotási eszközök végrehajtásának folyamatára. Egy nem kötelező erejű jogi eszközben – például ajánlásban – össze lehetne gyűjteni a gyakorlati intézkedéseket és a legjobb gyakorlatokat annak érdekében, hogy segítsük és inspiráljuk a tagállamokat a végrehajtás folyamata során.

(12)

A sértettek védelmének javítása szempontjából szükséges intézkedések vizsgálata során kellő figyelmet kell fordítani bizonyos elvekre, például azokra, amelyeket az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a bűncselekmények sértettjeinek történő segítségnyújtásról szóló, Rec(2006)8. számú ajánlása tartalmaz. Az Uniónak továbbá figyelembe kell vennie különösen az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni, illetve a családon belüli erőszak megelőzéséről és az ellene való küzdelemről szóló egyezményét, amelyet az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2011. április 7-én fogadott el.

(13)

Az intézkedések e dokumentum mellékletében szereplő listáját tájékoztató jellegűnek kell tekinteni, mivel az csak az intézkedések első, kiemelten kezelendő csoportját tartalmazza. A jövőben – többek között a tárgyalt ütemterv összefüggésében vizsgált jogi aktusok jóváhagyásának és végrehajtásának jelenleg zajló folyamatára figyelemmel – szükség esetén sor kerülhet további intézkedésekre vonatkozó, újabb javaslatok előterjesztésére is, legyen szó akár jogalkotási vagy nem jogalkotási jellegű, akár gyakorlati intézkedésekről,

ELFOGADTA A KÖVETKEZŐ ÁLLÁSFOGLALÁST:

1.	Európai uniós szintű fellépésre van szükség a bűncselekmények sértettjei részére biztosított jogok és védelem megerősítése érdekében, különösen a büntetőeljárások során. A fellépés magában foglalhat jogalkotási és más jellegű intézkedéseket is.

2.	A Tanács üdvözli az Európai Bizottságnak a bűncselekmények sértettjeivel kapcsolatos intézkedéscsomagra vonatkozó javaslatát, és felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatokat az ütemtervben foglalt intézkedésekre vonatkozóan.

A Tanács a jövőbeli intézkedések alapjaként jóváhagyja a bűncselekmények sértettjei részére biztosított jogok és védelem megerősítését célzó ütemtervet (a továbbiakban: az ütemterv), amely ezen állásfoglalás mellékletében található. Az ütemtervben foglalt intézkedéseket kiemelten kell kezelni, és azokat ki lehet egészíteni egyéb intézkedésekkel.

4.	A Tanács az ütemtervvel összefüggésben előterjesztett minden javaslatot meg fog vizsgálni, és azokkal kiemelten szándékozik foglalkozni.

5.	A Tanács az Európai Parlamenttel teljes mértékben együttműködve fog eljárni, az alkalmazandó szabályoknak megfelelően.

(1) HL C 115., 2010.5.4., 1. o.; lásd a 2.3.4. pontot.

(2) Elfogadására a Tanács 2009. október 23-án Luxembourgban tartott 2969. ülésén (Bel- és Igazságügy) került sor.

(3) 10610/11 DROIPEN 45 JUSTCIV 141 ENFOPOL 165 DATAPROTECT 58 SOC 434 FREMP 59 CODEC 887 (COM(2011) 275 végleges, 2011. május 18.).

(4) 10613/11 JUSTCIV 143 COPEN 123 CODEC 889 (COM(2011) 276 végleges, 2011. május 18.).

(5) A Tanács 2009. november 30-i állásfoglalása (2009/C 295/01) (HL C 295., 2009.12.4., 1. o.).

(6) Lásd az alábbiakat: a Bizottság jelentése a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló, 2001. március 15-i 2001/220/IB tanácsi kerethatározat 18. cikke szerint (COM(2004) 54 végleges/2, 2004. február 16.); a Bizottság jelentése a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló, 2001. március 15-i 2001/220/IB tanácsi kerethatározat 18. cikke szerint (COM(2009) 166 végleges, 2009. április 20.); a bűncselekmények sértettjeinek támogatására, védelmére és jogaira vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló irányelvre vonatkozó bizottsági javaslatot kiegészítő hatásvizsgálat (SEC(2011) 780 végleges, 2011. május 18.).

MELLÉKLET

A SÉRTETTEK JOGAINAK ÉS VÉDELMÉNEK KÜLÖNÖSEN A BÜNTETŐELJÁRÁSOK SORÁN VALÓ MEGERŐSÍTÉSÉRE VONATKOZÓ ÜTEMTERV

Az intézkedéseknek az ütemtervben jelzett sorrendje tájékoztató jellegű. Az egyes intézkedésekhez fűzött magyarázatok mindössze felvázolják a javasolt intézkedést, és nem céljuk, hogy szabályozzák az érintett intézkedés pontos hatályát és tartalmát. Ezen ütemterv az Európai Bizottságnak a bűncselekmények sértettjeivel kapcsolatos intézkedéscsomagra vonatkozó javaslatára épül és támogatja azt.

Általános elvek

A sértettek jogainak és védelmének erősítésére irányuló uniós szintű intézkedés célja közös minimum előírások bevezetése és – többek között – az alábbi általános célok elérése:

1.	olyan megfelelő eljárások és struktúrák létrehozása, amelyek a büntetőeljárások során biztosítják a sértett méltóságának, személyi és mentális integritásának, valamint a magánélethez való jogának a tiszteletben tartását;

2.	az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés javítása a bűncselekmények sértettjei esetében, többek között az áldozatsegítő szolgálatok szerepének előmozdítása révén;

3.	olyan eljárások és struktúrák kidolgozása, amelyek alkalmasak a másodlagos és az ismételt sértetté válás megelőzésére;

4.	tolmácsolási és fordítási szolgáltatások nyújtásának az ösztönzése a sértettek számára a büntetőeljárások során;

5.	adott esetben a sértettek ösztönzése arra, hogy aktívan részt vegyenek a büntetőeljárásokban;

6.	a sértettek és jogi képviselőjük arra vonatkozó jogának erősítése, hogy időben információkhoz jussanak az eljárásról és annak eredményéről;

7.	a helyreállító igazságszolgáltatás és alternatív vitarendezési módszerek támogatásának az ösztönzése a sértett érdekeinek figyelembevételével;

8.	különös figyelem fordítása a gyerekekre, akik a sértettek legkiszolgáltatottabb csoportjába tartoznak, ezért érdekeiket mindenkor szem előtt kell tartani;

9.	annak biztosítása, hogy a tagállamok minden érintett szakember számára biztosítsanak képzést vagy ösztönözzék képzés nyújtását;

10.	annak biztosítása, hogy a sértett megfelelő kártérítésben részesüljön.

A büntetőeljárások során a sértettek jogainak érvényesítését illetően az Unió figyelembe veszi a tagállami büntetőjogi rendszerek alapvető elemeit, minden érintett fél jogait és érdekeit, valamint a büntetőeljárások általános célját.

Ezen célok teljesítéséhez fel lehet használni az alábbiakban felsorolt intézkedéseket, valamint minden egyéb olyan intézkedést, amely a meglévő jogszabályok végrehajtása során megfelelőnek bizonyulhat.

A. intézkedés: a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló, 2001. március 15-i 2001/220/IB tanácsi kerethatározat helyébe lépő irányelv

A büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló, 2001. március 15-i 2001/220/IB tanácsi kerethatározat fontos lépést jelentett a bűncselekmények sértettjeinek védelmére vonatkozó átfogó, uniós szintű megközelítés kialakításában. Tíz évvel a kerethatározat jóváhagyása után azonban szükségessé vált a benne foglalt elvek felülvizsgálata és kiegészítése, valamint az, hogy újabb jelentős előrelépést tegyünk a sértettek védelmének szintjét illetően az EU egészében, különösen a büntetőeljárások összefüggésében. E célból a Bizottság 2011. május 18-án előterjesztette a bűncselekmények sértettjeinek támogatására, védelmére és jogaira vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló irányelvre vonatkozó javaslatát. A Tanács a maga részéről kötelezettséget vállal arra, hogy kiemelt feladatként kezeli a javaslat vizsgálatát, többek között a fentiekben említett általános elvekre figyelemmel.

B. intézkedés: az A. intézkedésben említett irányelvvel kapcsolatos gyakorlati intézkedésekre és legjobb gyakorlatokra vonatkozó ajánlás vagy ajánlások

Amint megtörtént az A. intézkedésben említett átfogó, kötelező erejű jogi eszköz jóváhagyása, a Bizottság felkérést fog kapni arra, hogy a lehető leghamarabb egészítse ki azt egy olyan ajánlásra vonatkozó javaslattal (vagy javaslatokkal), amely az irányelvben meghatározott elvekre épülő iránymutatásként és mintaként szolgálva megkönnyíti a tagállamok számára az irányelv végrehajtását. Az ajánlásnak áttekintést kell nyújtania a bűncselekmények sértettjeinek segítése és védelme terén a tagállamok körében létező legjobb gyakorlatokról, amelyeket az alkalmazandó jogalkotási eszközök keretében figyelembe kell venni.

Az ajánlásban figyelembe kell venni a sértettek védelmének kérdésével kapcsolatos legjobb gyakorlatokat, ideértve a nem kormányzati szervezetek és az unióstól eltérő intézmények által kidolgozottakat is, például az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a bűncselekmények sértettjeinek történő segítségnyújtásról szóló, Rec(2006) 8. számú ajánlását, továbbá az ajánlásban foglalkozni kell olyan területekkel is, mint amelyek az A. intézkedés hatálya alá tartoznak.

C. intézkedés: a polgári ügyekben hozott, a sértettek védelmét célzó intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló rendelet

A Bizottság 2011. május 18-án előterjesztette a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló rendeletre vonatkozó javaslatot, amely kiegészítené az európai védelmi határozatról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvben előirányzott kölcsönös elismerési mechanizmust, amelyről még folynak a megbeszélések. Ez utóbbi irányelv elő fogja írni, hogy kölcsönösen el kell ismerni a büntetőügyekben igazságügyi vagy azzal egyenértékű hatóságok által hozott olyan határozatokat, amelyek célja a bűncselekmény sértettjének védelme olyan további veszélyekkel szemben, amelyek a feltételezett elkövető részéről fenyegethetik. A tervek szerint hasonló mechanizmus kerül majd bevezetésre a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismerését illetően is. A Tanács a maga részéről kötelezettséget vállal arra, hogy kiemelt feladatként kezeli a javaslat vizsgálatát, többek között a fentiekben említett általános elvekre figyelemmel.

D. intézkedés: a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/80/EK tanácsi irányelv felülvizsgálata

A 2004/80/EK tanácsi irányelv alkalmazásáról szóló jelentésében foglalt megállapításokra és minden további elemzésre figyelemmel a Bizottság felkérést kap arra, hogy végezze el a kárenyhítésről szóló irányelv felülvizsgálatát, különös tekintettel arra, hogy szükség van-e a sértettek által a kárenyhítési kérelmek tekintetében követendő eljárások felülvizsgálatára és egyszerűsítésére, és nyújtson be megfelelő jogalkotási vagy nem jogalkotási javaslatokat a bűncselekmények sértettjeinek nyújtott kárenyhítés területére vonatkozóan.

E. intézkedés: a sértettek sajátos szükségletei

Az A. intézkedésben előirányzott általános jogi aktus általános jogokat fog tartalmazni, amelyek a bűncselekmények minden olyan sértettjére vonatkozni fognak, aki segítségre, támogatásra és védelemre szorul azzal a büntetőeljárással összefüggésben, amely arra a bűncselekményre vonatkozik, amelynek sértettjévé vált. A jogi aktus tartalmazni fog olyan általános szabályokat is, amelyek a kiszolgáltatott sértettek minden csoportjára vonatkoznak majd.

A sértettek egyes csoportjainak – például az emberkereskedelem sértettjeinek, a szexuális kizsákmányolás sértettjévé vált gyermekeknek, valamint a terrorizmus és a szervezett bűnözés sértettjeinek – az őket ért bűncselekmény típusából vagy körülményeiből adódóan sajátos szükségletei vannak, tekintettel az adott bűncselekmény szociális, fizikai és pszichikai utóhatásaira. Ezen sértettek sajátos szükségleteivel az említett bűncselekménytípusok elleni küzdelemről szóló külön jogszabályok foglalkozhatnának.

A bűncselekmények némely sértettje ugyanakkor személyes tulajdonságai alapján szorul segítségre és támogatásra, amit eseti alapon kell értékelni. Ebben a tekintetben a gyermekeket mindig különösen kiszolgáltatottnak kell tekinteni.

A Bizottság felkérést kap arra, hogy – a fent említett, illetve más konkrét bűncselekményekkel foglalkozó jogalkotási eszközök végrehajtásának általa végzett ellenőrzésével összefüggésben, miután azok végrehajtási időszakának lejártát követően értékelte gyakorlati alkalmazásukat – ajánlások formájában tegyen javaslatot olyan gyakorlati intézkedésekre és legjobb gyakorlatokra, amelyeken keresztül iránymutatást lehet nyújtani a tagállamok számára a sértettek sajátos szükségleteinek kezeléséhez.

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

28.6.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 187/6

Állami támogatás engedélyezése az EUMSZ 107. és 108. cikke alapján

Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást

(EGT-vonatkozású szöveg)

2011/C 187/02

A határozat elfogadásának időpontja

2010.9.15.

Állami támogatás hivatkozási száma

N 671/A/09

Tagállam

Szlovákia

Régió

—

Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)

Prechod na digitálne televízne vysielanie v Slovenskej republike – Koncové zariadenie pre sociálne znevýhodnene osoby

Jogalap

zákon č. 523/2004 Z. z. o rozpočtových pravidlách verejnej správy a o zmene a doplnení niektorých zákonov, v znení neskorších predpisov, zákon č. 231/1999 Z. z. o štátnej pomoci v znení neskorších predpisov; výnos MDPT SR o poskytovaní dotácií na podporu prechodu na digitálne televízne vysielanie v Slovenskej republike

Az intézkedés típusa

Támogatási program

Célkitűzés

Magánszemély fogyasztóknak nyújtott szociális jellegű támogatás

Támogatás formája

Vissza nem térítendő támogatás

Költségvetés

Tervezett támogatás teljes összege 10 625 700 millió EUR

Támogatás intenzitása

100 %

Időtartam

2013.7.1-jéig

Gazdasági ágazat

Média

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Ministerstvo dopravy, pôšt a telekomunikácií Slovenskej republiky

Námestie Slobody 6

PO Box 100

810 05 Bratislava

SLOVENSKO/SLOVAKIA

Egyéb információ

—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/state_aids_texts_hu.htm

A határozat elfogadásának időpontja

2010.12.15.

Állami támogatás hivatkozási száma

N 402/10

Tagállam

Bulgária

Régió

—

Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)

Помощ за оздравяване на „Български държавни железници“ ЕАД

Pomosht za ozdravjavane na „Bylgarski dyrzhavni zheleznici“ EAD

Jogalap

Закон за държавния бюджет на Република България за 2011 г.

Zakon za dyrzhavnia bjudzhet na Republika Bylgaria za 2011 g.

Az intézkedés típusa

Egyedi támogatás

Célkitűzés

Nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentése

Támogatás formája

Megmentési támogatás, Állami kezességvállalás

Költségvetés

Tervezett támogatás teljes összege 248,6 millió BGN

Támogatás intenzitása

100 %

Időtartam

2010.12.15–2011.6.15.

Gazdasági ágazat

Vasút

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Министерство на транспорта, информационните технологии и съобщенията

ул. „Дякон Игнатий“ № 9

1000 София

БЪЛГАРИЯ

Ministerstvo na transporta, informacionnite tehnologii i syobshteniata

Ul. „Djakon Ignatij“ No 9

1000 Sofia

BULGARIA

Egyéb információ

—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/state_aids_texts_hu.htm

A határozat elfogadásának időpontja

2011.5.24.

Állami támogatás hivatkozási száma

N 484/10

Tagállam

Németország

Régió

Sachsen

Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)

Zuwendungen an KMU nach erfolgreicher Überwindung einer Krisensituation

Jogalap

§§ 23, 44 der Haushaltsordnung des Freistaates Sachsen

Az intézkedés típusa

Támogatási program

Célkitűzés

Kis- és középvállalkozások

Támogatás formája

—

Költségvetés

—

Támogatás intenzitása

—

Időtartam

2011.1.1–2011.12.31.

Gazdasági ágazat

Az összes ágazat

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Sächsische Aufbaubank

Pirnaische Straße 9

01069 Dresden

DEUTSCHLAND

Egyéb információ

—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/state_aids_texts_hu.htm

A határozat elfogadásának időpontja

2011.4.19.

Állami támogatás hivatkozási száma

SA.322266 (11/N)

Tagállam

Spanyolország

Régió

Basque country

Megnevezés (és/vagy a kedvezményezett neve)

Ayuda para fomentar el euskera en los centros de trabajo

Jogalap

Proyecto de Orden de … de … de 2011, de la Consejera de Cultura, por la que se regula la concesión de subvenciones para fomentar el uso y la presencia del euskera en los centros de trabajo de entidades del sector privado y en corporaciones de derecho público ubicados en la CAV durante el año 2011 (LANHITZ)

Az intézkedés típusa

Támogatási program

Célkitűzés

A kultúrát előmozdító támogatás

Támogatás formája

Vissza nem térítendő támogatás

Költségvetés

Tervezett éves kiadás 2,4 millió EUR

Tervezett támogatás teljes összege 2,4 millió EUR

Támogatás intenzitása

60 %

Időtartam

2011.4.24–2011.12.31.

Gazdasági ágazat

Szabadidő, kultúra és sporttevékenységek, Oktatás

A támogatást nyújtó hatóság neve és címe

Departamento de Cultura del Gobierno Vasco

Donostia-San Sebastián, 1

01010 Vitoria-Gasteiz

ESPAÑA

Egyéb információ

—

A határozat bizalmas információt nem tartalmazó, hivatalos szövege megtalálható a következő weboldalon:

http://ec.europa.eu/community_law/state_aids/state_aids_texts_hu.htm

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

28.6.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 187/11

Euroátváltási árfolyamok (1)

2011. június 27.

2011/C 187/05

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,4205
JPY	Japán yen	114,74
DKK	Dán korona	7,4580
GBP	Angol font	0,88970
SEK	Svéd korona	9,1929
CHF	Svájci frank	1,1849
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	7,7845
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	24,442
HUF	Magyar forint	268,96
LTL	Litván litász/lita	3,4528
LVL	Lett lats	0,7093
PLN	Lengyel zloty	4,0024
RON	Román lej	4,2220
TRY	Török líra	2,3352
AUD	Ausztrál dollár	1,3605
CAD	Kanadai dollár	1,4056
HKD	Hongkongi dollár	11,0621
NZD	Új-zélandi dollár	1,7677
SGD	Szingapúri dollár	1,7641
KRW	Dél-Koreai won	1 541,88
ZAR	Dél-Afrikai rand	9,8039
CNY	Kínai renminbi	9,2038
HRK	Horvát kuna	7,3703
IDR	Indonéz rúpia	12 249,99
MYR	Maláj ringgit	4,3439
PHP	Fülöp-szigeteki peso	61,935
RUB	Orosz rubel	40,2441
THB	Thaiföldi baht	43,893
BRL	Brazil real	2,2750
MXN	Mexikói peso	16,9253
INR	Indiai rúpia	63,9760

(1) Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

28.6.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 187/12

Bizottsági közlemény az állami támogatás visszatérítésére a 27 tagállamban 2011. július 1. után alkalmazandó aktuális kamatlábakról és referencia-/leszámítolási kamatlábakról

(Közzétéve a 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 140., 2004.4.30., 1. o.) 10. cikkének megfelelően)

2011/C 187/06

Az alapkamatlábak kiszámítása a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról szóló bizottsági közleménynek (HL C 14., 2008.1.19., 6. o.) megfelelően történt. A referencia-kamatláb alkalmazásától függően az e közleményben meghatározott megfelelő kamatfelárakat még hozzá kell adni az alapkamatlábhoz. A leszámítolási kamatláb esetében ez azt jelenti, hogy 100 bázispontos kamatfelárral kell növelni az alapkamatlábat. A 794/2004/EK végrehajtási rendelet módosításáról szóló, 2008. január 30-i 271/2008/EK bizottsági rendelet kimondja, hogy amennyiben külön határozat másképpen nem rendelkezik, a visszatérítési kamatlábat szintén úgy kell kiszámolni, hogy 100 bázisponttal kell növelni kell az alapkamatlábat.

Módosított kamatlábak félkövéren szedve.

Az előző táblázat a HL C 125., 2011.4.28. szám 4. oldalán jelent meg.

Alkalmazás kezdete	Alkalmazás vége	AT	BE	BG	CY	CZ	DE	DK	EE	EL	ES	FI	FR	HU	IE	IT	LT	LU	LV	MT	NL	PL	PT	RO	SE	SI	SK	UK
2011.7.1.	…	2,05	2,05	3,97	2,05	1,79	2,05	1,76	2,05	2,05	2,05	2,05	2,05	5,61	2,05	2,05	2,56	2,05	2,20	2,05	2,05	4,26	2,05	7,18	2,65	2,05	2,05	1,48
2011.5.1.	2011.6.30.	1,73	1,73	3,97	1,73	1,79	1,73	1,76	1,73	1,73	1,73	1,73	1,73	5,61	1,73	1,73	2,56	1,73	2,20	1,73	1,73	4,26	1,73	7,18	2,65	1,73	1,73	1,48
2011.3.1.	2011.4.30.	1,49	1,49	3,97	1,49	1,79	1,49	1,76	1,49	1,49	1,49	1,49	1,49	5,61	1,49	1,49	2,56	1,49	2,20	1,49	1,49	4,26	1,49	7,18	2,23	1,49	1,49	1,48
2011.1.1.	2011.2.28.	1,49	1,49	3,97	1,49	1,79	1,49	1,76	1,49	1,49	1,49	1,49	1,49	5,61	1,49	1,49	2,56	1,49	2,64	1,49	1,49	4,26	1,49	7,18	1,76	1,49	1,49	1,48
2010.12.1.	2010.12.31.	1,45	1,45	4,15	1,45	2,03	1,45	1,88	1,85	1,45	1,45	1,45	1,45	5,97	1,45	1,45	2,85	1,45	3,15	1,45	1,45	4,49	1,45	7,82	1,38	1,45	1,45	1,35
2010.10.1.	2010.11.30.	1,24	1,24	4,15	1,24	2,03	1,24	1,88	2,27	1,24	1,24	1,24	1,24	5,97	1,24	1,24	2,85	1,24	3,99	1,24	1,24	4,49	1,24	7,82	1,38	1,24	1,24	1,35
2010.9.1.	2010.9.30.	1,24	1,24	4,15	1,24	2,03	1,24	1,88	2,27	1,24	1,24	1,24	1,24	5,97	1,24	1,24	2,85	1,24	3,99	1,24	1,24	4,49	1,24	7,82	1,18	1,24	1,24	1,35
2010.8.1.	2010.8.31.	1,24	1,24	4,92	1,24	2,03	1,24	1,88	2,27	1,24	1,24	1,24	1,24	5,97	1,24	1,24	2,85	1,24	3,99	1,24	1,24	4,49	1,24	7,82	1,18	1,24	1,24	1,35
2010.7.1.	2010.7.31.	1,24	1,24	4,92	1,24	2,03	1,24	1,88	2,27	1,24	1,24	1,24	1,24	5,97	1,24	1,24	2,85	1,24	3,99	1,24	1,24	4,49	1,24	7,82	1,02	1,24	1,24	1,35
2010.6.1.	2010.6.30.	1,24	1,24	4,92	1,24	2,03	1,24	1,88	2,77	1,24	1,24	1,24	1,24	5,97	1,24	1,24	3,45	1,24	4,72	1,24	1,24	4,49	1,24	7,82	1,02	1,24	1,24	1,16
2010.5.1.	2010.5.31.	1,24	1,24	4,92	1,24	2,03	1,24	1,88	2,77	1,24	1,24	1,24	1,24	5,97	1,24	1,24	4,46	1,24	6,47	1,24	1,24	4,49	1,24	7,82	1,02	1,24	1,24	1,16
2010.4.1.	2010.4.30.	1,24	1,24	4,92	1,24	2,39	1,24	1,88	3,47	1,24	1,24	1,24	1,24	5,97	1,24	1,24	5,90	1,24	8,97	1,24	1,24	4,49	1,24	9,92	1,02	1,24	1,24	1,16
2010.3.1.	2010.3.31.	1,24	1,24	4,92	1,24	2,39	1,24	1,88	4,73	1,24	1,24	1,24	1,24	7,03	1,24	1,24	7,17	1,24	11,76	1,24	1,24	4,49	1,24	9,92	1,02	1,24	1,24	1,16
2010.1.1.	2010.2.28.	1,24	1,24	4,92	1,24	2,39	1,24	1,88	6,94	1,24	1,24	1,24	1,24	7,03	1,24	1,24	8,70	1,24	15,11	1,24	1,24	4,49	1,24	9,92	1,02	1,24	1,24	1,16

28.6.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 187/16

Értesítés a Horvátországból, Oroszországból és Ukrajnából származó egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztésére vonatkozó felülvizsgálat megindításáról

2011/C 187/10

A Horvátországból, Oroszországból és Ukrajnából (a továbbiakban: érintett országok) származó egyes varrat nélküli csövek behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (1) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) felülvizsgálati kérelem érkezett az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

1. Felülvizsgálati kérelem

A kérelmet 2011. március 29-én nyújtotta be a varrat nélküli acélcsövek uniós ágazatával foglalkozó védelmi bizottság (a továbbiakban: kérelmező) azon gyártók nevében, amelyek termelése az egyes varrat nélküli csövek uniós gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 50 %-át teszi ki.

2. A termék

A felülvizsgálat tárgyát a jelenleg az ex 7304 11 00, ex 7304 19 10, ex 7304 19 30, ex 7304 22 00, ex 7304 23 00, ex 7304 24 00, ex 7304 29 10, ex 7304 29 30, ex 7304 31 80, ex 7304 39 58, ex 7304 39 92, ex 7304 39 93, ex 7304 51 89, ex 7304 59 92 és ex 7304 59 93 KN-kód (3) alá besorolt, Horvátországból, Oroszországból és Ukrajnából származó, legfeljebb 406,4 mm külső átmérőjű, kör keresztmetszetű, egyes varrat nélküli csövek képezik, amelyek szénegyenértéke (Carbon Equivalent Value, CEV) nem haladja meg a 0,86-ot a Nemzetközi Hegesztési Intézet (International Institute of Welding, IIW) képlete és a kémiai elemzés szerint (4) (a továbbiakban: érintett termék).

3. A meglévő intézkedések

A jelenleg hatályos intézkedés a legutóbb a 812/2008/EK tanácsi rendelettel (5) módosított 954/2006/EK tanácsi rendelettel (6) kivetett végleges dömpingellenes vám.

4. A felülvizsgálat indokai

A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az európai uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

Horvátország és Oroszország esetében a dömping megismétlődési valószínűségének bemutatására a kérelmező az EU-ba irányuló kivitel, valamint az egyéb harmadik országokba, nevezetesen az Amerikai Egyesült Államokba irányuló kivitel exportárait használta fel, tekintettel arra, hogy Horvátországból és Oroszországból jelenleg nem érkezik jelentős mennyiségű import az EU-ba. Ezeket az exportárakat Horvátország esetében egy számtanilag képzett rendes értékkel, Oroszország esetében pedig a belföldi árakkal hasonlították össze. Ennek alapján a kérelmező azt állítja, hogy Horvátország és Oroszország részéről fennáll a dömping megismétlődésének valószínűsége.

Ukrajna tekintetében a dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó állítás alapja az érintett termék belföldi árai alapján megállapított rendes érték és az érintett termék Unióba irányuló értékesítése során alkalmazott exportárak összehasonlítása. Ennek alapján az Ukrajna vonatkozásában kiszámított dömpingkülönbözet jelentős.

Ukrajna tekintetében a kérelmező azt is megjegyzi, hogy az ezen országból származó érintett termék behozatala az alacsony árak miatt továbbra is kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak. A kérelmező által benyújtott prima facie bizonyítékok azt mutatják, hogy a behozott érintett termék mennyiségei és árai – egyéb következmények mellett – továbbra is kedvezőtlenül hatottak az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésére és értékesített mennyiségeire, és ezáltal jelentős mértékben rontották az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét, valamint pénzügyi és foglalkoztatási helyzetét.

A kérelmező továbbá azt állítja, hogy valamennyi érintett ország esetében valószínűsíthető a kárt okozó dömping folytatódása vagy megismétlődése. A fentiekkel összefüggésben a kérelmező bizonyítékokkal tudja alátámasztani azon állítását, miszerint az intézkedések hatályvesztése esetén az érintett termék behozatalának jelenlegi mértéke az érintett országokban rendelkezésre álló felhasználatlan kapacitások megléte miatt előreláthatóan növekedni fog.

A kérelmező ezenkívül azt állítja, hogy az uniós gazdasági ágazat amúgy is kényes helyzete tovább romlana az intézkedések hatályvesztése esetén, és az érintett országokból származó, dömpingárakon történő jelentős behozatal megismétlődése minden valószínűség szerint további károkat okozna az uniós gazdasági ágazatnak.

5. Az eljárás

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján vizsgálatot indít.

5.1. A dömping és a kár valószínűségének megállapítására irányuló eljárás

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az intézkedések megszűnése esetén valószínűsíthető-e vagy sem a dömping megismétlődése vagy folytatódása, illetve a kár megismétlődése vagy folytatódása.

a) Mintavétel

Tekintettel az eljárásban érintett felek nyilvánvalóan nagy számára, a Bizottság határozhat úgy, hogy az alaprendelet 17. cikkének megfelelően mintavételt alkalmaz.

i) Mintavétel Oroszország és Ukrajna exportőrei/gyártói esetében

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi oroszországi és ukrajnai exportőrt/gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek, és vállalatukról vagy vállalataikról a 6. b) pont i. alpontjában megállapított határidőn belül és a 7. pontban ismertetett formában bocsássák rendelkezésére az alábbi információkat:

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám, valamint a kapcsolattartó személy,

—	a 2010. április 1. és 2011. március 31. közötti időszakban az Unióba irányuló exportra értékesített érintett termék forgalma helyi valutában és mennyisége tonnában, a 27 tagállamra (7) külön-külön lebontva és összesítve is,

—	a 2010. április 1. és 2011. március 31. közötti időszakban a belföldi piacon értékesített érintett termék forgalma helyi valutában és mennyisége tonnában,

—	a 2010. április 1. és 2011. március 31. közötti időszakban más harmadik országokba értékesített érintett termék forgalma helyi valutában és mennyisége tonnában,

—	a vállalat pontos nemzetközi tevékenysége az érintett termék vonatkozásában,

—	az érintett termék előállításában és/vagy (exportra történő és/vagy belföldi) értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat (8) neve és tevékenységének pontos leírása,

—	bármely olyan egyéb információ, mely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét helyszíni vizsgálat keretében ellenőrizzék. Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együttműködés hiányának következményeit az alábbiakban a 8. pont ismerteti.

Az exportőrök/gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép Oroszország és Ukrajna hatóságaival és az exportőrök/gyártók ismert szövetségeivel.

ii) Mintavétel az importőrök esetében

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek, és vállalatukról vagy vállalataikról a 6. b) pont i. alpontjában megállapított határidőn belül és a 7. pontban ismertetett formában bocsássák rendelkezésére az alábbi információkat:

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám, valamint a kapcsolattartó személy,

—	a vállalat pontos tevékenysége az érintett termék vonatkozásában,

—	a Horvátországból, Oroszországból és Ukrajnából származó importált érintett termék 2010. április 1. és 2011. március 31. közötti, az uniós piacra irányuló behozatalainak, illetve az Unió piacán lebonyolított viszonteladásainak mennyisége tonnában és értéke euróban,

—	az érintett termék előállításában és/vagy értékesítésében érintett, a vállalattal kapcsolatban álló valamennyi vállalat (9) neve és tevékenységének pontos leírása,

—	bármely olyan egyéb információ, mely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

Az importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép az importőrök ismert szövetségeivel.

iii) Mintavétel az uniós gyártók esetében

Tekintettel az eljárásban érintett uniós gyártók esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja („mintavétel”). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Ennek részletei az érdekelt felek számára betekintésre összeállított dossziéban találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába (e célból lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal az alábbi 7. szakaszban megadott elérhetőségen keresztül), és ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül jelezzék, hogy megfelelőnek találják-e a választást.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban releváns információt kívánnak benyújtani, azt – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 21 napon belül kell megtenniük.

A Bizottság értesíti valamennyi ismert uniós gyártót és az uniós gyártók szövetségeit arról, hogy mely vállalatok kerültek be végül a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett uniós gyártóknak és az uniós gyártók minden ismert szövetségének. Eltérő rendelkezés hiányában ezeknek a feleknek a minta kiválasztásáról szóló értesítést követő 37 napon belül be kell nyújtaniuk a kitöltött kérdőívet. A kitöltött kérdőív többek között a vállalatuk (vállalataik) szerkezetére, a vállalat (vállalatok) pénzügyi helyzetére, a vállalatnak (vállalatoknak) a vizsgált termék vonatkozásában folytatott tevékenységeire, valamint a vizsgált termék előállítási költségeire és értékesítéseire vonatkozóan kell információt tartalmaznia.

iv) A minták végleges kiválasztása

Amennyiben az érdekelt felek bármelyike az oroszországi és ukrajnai exportőrök/gyártók mintába történő felvételével és az importőrökkel kapcsolatban releváns információkat kíván benyújtani, azt a 6. b) pont ii. alpontjában megállapított határidőn belül kell megtenniük.

A Bizottság a mintákat a mintavételi eljárásban részt venni szándékozó érintett felekkel folytatott konzultációt követően kívánja véglegesen kiválasztani.

A mintába felvett vállalatoknak a 6. b) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül kérdőívet kell kitölteniük, és a vizsgálat során együtt kell működniük.

Kellő együttműködés hiányában a Bizottságnak lehetősége van arra, hogy megállapításait – az alaprendelet 17. cikkének (4) bekezdése és 18. cikke szerint – a rendelkezésre álló tényekre alapozza. A rendelkezésre álló tények alapján tett megállapítások a 8. pontban ismertetett okoknál fogva kedvezőtlenebbnek bizonyulhatnak az érintett fél számára.

b) Kérdőívek

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a következő felek részére: a mintába felvett uniós gazdasági ágazat és az Unióban működő ismert gyártószövetségek, a Horvátországban működő ismert exportőrök/gyártók, az Oroszországban és Ukrajnában működő, a mintába felvett exportőrök/gyártók, valamint az exportőrök/gyártók ismert szövetségei, a mintába felvett importőrök, az ismert importőrszövetségek és az érintett országok hatóságai.

A Horvátországban működő ismert exportőrök/gyártók esetében minden érdekelt fél haladéktalanul faxot küld a Bizottságnak az ezen értesítés 6. bekezdése a) pontjának i. alpontjában megállapított határidőn belül annak érdekében, hogy megtudja, szerepel-e a panaszban és szükség esetén kérdőívet igényeljen, tekintettel arra, hogy a 6. bekezdés b) pontjának ii. alpontjában meghatározott határidő valamennyi érdekelt félre érvényes.

c) Információgyűjtés és meghallgatások

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ismertessék álláspontjukat, a kérdőívre adott válaszokon kívül szolgáltassanak további információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezen információknak és az ezeket alátámasztó bizonyítékoknak a 6. a) pont ii. alpontjában megállapított határidőn belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság meghallgathatja továbbá az érdekelt feleket, amennyiben olyan kérelmet nyújtanak be, amelyből kitűnik, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják. E kérelmet a 6. a) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül kell benyújtani.

5.2. Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően és abban az esetben, ha a dömping valószínűsíthető folytatódására és a kár fennmaradására vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel a dömpingellenes intézkedések fenntartása. E célból a Bizottság kérdőíveket küldhet az ismert uniós gazdasági ágazatnak, az importőröknek és képviseleti szövetségeiknek, a reprezentatív felhasználóknak és a fogyasztói képviseleti szervezeteknek. A felek – köztük azok is, amelyeket a Bizottság nem ismer, amennyiben bizonyítani tudják, hogy tevékenységük és az érintett termék között objektív kapcsolat áll fenn – a 6. a) pont ii. alpontjában megállapított általános határidőkön belül jelentkezhetnek a Bizottságnál, és információkat szolgáltathatnak. Az előző mondatban foglaltakkal összhangban cselekvő felek a 6. a) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül meghallgatást kérhetnek, ismertetve azokat a különleges okokat, amelyek ezt indokolják. Meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 21. cikke alapján közölt információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

6. Határidők

a) Általános határidők

i) Kérdőív igénylése

Minden olyan érdekelt félnek, aki nem működött együtt az e felülvizsgálat tárgyát képező intézkedéseket eredményező vizsgálatban, a lehető leghamarabb, de legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 15 napon belül be kell nyújtania a kérdőív vagy egyéb igénylőlap iránti kérelmét.

ii) Jelentkezés, kitöltött kérdőívek benyújtása, egyéb információk közlése

Ahhoz, hogy az érdekelt felek előterjesztéseit a vizsgálat során figyelembe lehessen venni, a feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül jelentkezniük kell a Bizottságnál, ki kell fejteniük álláspontjukat, be kell nyújtaniuk kitöltött kérdőíveiket, illetve a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk a birtokukban lévő egyéb információkat. A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az alaprendeletben megállapított eljárási jogok többsége csak akkor gyakorolható, ha a felek a fent említett határidőn belül jelentkeznek a Bizottságnál.

A mintába felvett vállalatoknak kitöltött kérdőíveiket a 6. b) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül kell benyújtaniuk.

iii) Meghallgatások

Az érdekelt felek ugyanezen 37 napos határidőn belül kérhetik a Bizottság előtti meghallgatásukat is.

b) A mintavétellel kapcsolatos külön határidő

Az 5.1. a) pont i., ii. és iii. alpontjában meghatározott információknak ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított 15 napon belül be kell érkezniük a Bizottsághoz, mert a Bizottság az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 21 napon belül konzultációt kíván folytatni azokkal az érdekelt felekkel, akik hozzájárultak ahhoz, hogy a minta végleges kiválasztásakor a mintába bekerüljenek.

ii)	Az 5.1. a) pont iv. alpontjában említett minden egyéb, a minta kiválasztása szempontjából fontos információnak az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 21 napon belül kell beérkeznie a Bizottsághoz.

iii)	Eltérő rendelkezés hiányban a mintába felvett felek kitöltött kérdőíveinek a mintába való felvételükről szóló értesítést követő 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

7. Írásbeli beadványok, kitöltött kérdőívek, levelek

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket írásban kell benyújtaniuk (eltérő rendelkezés hiányában nem elektronikus formában), melyen fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kérdőívekre adott válaszokat és a leveleket – „Limited” (10) (Korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni; az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően ezekhez nem bizalmas jellegű változatot is rendelkezésre kell bocsátani, amelyet „For inspection by interested parties” (Az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N105 04/092

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax +32 22956505

8. Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikke értelmében megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni. Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a rendelkezésre álló tények felhasználására kerül sor, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna.

9. A vizsgálat ütemterve

A vizsgálat az alaprendelet 11. cikke (5) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul.

10. Lehetőség az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti felülvizsgálat kérelmezésére

Mivel e hatályvesztési felülvizsgálat megindítása az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének rendelkezései alapján történik, megállapításai nem a meglévő intézkedések mértékének módosítását, hanem – az alaprendelet 11. cikke (6) bekezdésének megfelelően – az említett intézkedések hatályvesztését vagy fenntartását eredményezik.

Ha az eljárásban érintett felek valamelyike úgy véli, hogy ahhoz, hogy az intézkedések mértékének módosítása (szigorítása vagy enyhítése) lehetővé váljon, indokolt az intézkedések mértékének felülvizsgálata, az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján felülvizsgálat indítását kérelmezheti.

Az ilyen felülvizsgálatot kérelmezni kívánó felek a fent megadott címen léphetnek kapcsolatba a Bizottsággal; a felülvizsgálatra az ebben az értesítésben szereplő hatályvesztési felülvizsgálattól függetlenül kerül sor.

11. Személyes adatok feldolgozása

A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (11) megfelelően fogja kezelni.

12. Meghallgató tisztviselő

A Bizottság felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy ha az érdekelt felek úgy ítélik meg, hogy védelemhez való joguk gyakorlása során nehézségekbe ütköznek, kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság szolgálatai között: az eljárás során szükség esetén közvetít az érdekeik védelmét érintő eljárási kérdésekben, különös tekintettel az aktához való hozzáférésre, az adatok bizalmas kezelésére, a határidők meghosszabbítására, valamint az írásban és/vagy szóban kifejtett álláspontok kezelésére. További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén található (http://ec.europa.eu/trade).

(1) HL C 348., 2010.12.21., 16. o.

(2) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(3) A vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2010. október 5-i 861/2010/EU bizottsági rendelet (HL L 301., 2006.10.31., 1. o.) rendelkezései szerint. Az érintett termékek körét a 954/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 284., 2010.10.29., 1. o.) 1. cikkének (1) bekezdésében szereplő termékleírás és a megfelelő KN-kódok termékleírása együttesen határozza meg.

(4) A CEV-et a Nemzetközi Hegesztési Intézet által 1967-ben kiadott, IIW IX-555-67. számú technikai jelentés szerint kell meghatározni.

(5) HL L 220., 2008.8.15., 1. o.

(6) HL L 175., 2006.6.29., 4. o.

(7) Az Európai Unió 27 tagállama a következő: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.

(8) A kapcsolatban álló vállalat kifejezés jelentésének tekintetében a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.) 143. cikke az irányadó.

(9) L. 8. lábjegyzet.

(10) Ez azt jelenti, hogy a dokumentum csak belső használatra szolgál. A dokumentumnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében védelmet kell biztosítani. Az alaprendelet 19. cikke és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-egyezmény (dömpingellenes megállapodás) VI. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül.

(11) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

28.6.2011

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 187/22

Értesítés a Belaruszból származó egyes, varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára – a varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek kivételével – vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

2011/C 187/12

Az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt nyújtottak be, mely szerint a Belaruszból származó egyes, varrat nélküli csövek behozatala dömpingelt formában történik, és ezáltal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1. A panasz

A panaszt 2011. május 16-án nyújtotta be a varrat nélküli acélcsövek uniós gazdasági ágazatával foglalkozó védelmi bizottság (a továbbiakban: panaszos) olyan gyártók nevében, amelyeknek termelése az egyes varrat nélküli csövek teljes uniós gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 50 %-át teszi ki.

2. A vizsgált termék

A vizsgált terméket egyes, legfeljebb 406,4 mm külső átmérőjű, kör keresztmetszetű, varrat nélküli vas- és acélcsövek alkotják, a varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek kivételével, amelyek szénegyenértéke (CEV) nem haladja meg a 0,86-ot a Nemzetközi Hegesztési Intézet (International Institute of Welding, IIW) képlete és a kémiai elemzés szerint (2) (a továbbiakban: vizsgált termék).

3. A dömpingre vonatkozó állítás (3)

Az állítások szerint dömpingelt termék megegyezik a jelenleg az ex 7304 19 10, ex 7304 19 30, ex 7304 23 00, ex 7304 29 10, ex 7304 29 30, ex 7304 31 80, ex 7304 39 58, ex 7304 39 92, ex 7304 39 93, ex 7304 51 89, ex 7304 59 92 és ex 7304 59 93 KN-kód alá sorolt, Belaruszból (a továbbiakban: érintett ország) származó vizsgált termékkel. Ezek a KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

Mivel – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének rendelkezései szerint – Belarusz nem minősül piacgazdasági berendezkedésű országnak, a panaszos a Belaruszból származó behozatal vonatkozásában a rendes értéket egy piacgazdasági berendezkedésű harmadik ország, ebben az esetben az Amerikai Egyesült Államok árai alapján állapította meg. A dömpingre vonatkozó állítás az így megállapított rendes értéknek a vizsgált termék Unióba irányuló exportértékesítése során alkalmazott (gyártelepi szinten számított) exportárral való összehasonlításán alapul. Ennek alapján az érintett ország vonatkozásában kiszámított dömpingkülönbözet jelentős.

4. A kárra vonatkozó állítás

A panaszos bizonyítékokkal szolgált arról, hogy a vizsgált terméknek az érintett országból történő behozatala mind abszolút értékben, mind a piaci részesedést tekintve összességében megnövekedett.

A panaszos által benyújtott prima facie bizonyítékok azt mutatják, hogy a vizsgálat tárgyát képező importált termék mennyisége és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatnak az uniós gazdasági ágazat értékesítési mennyiségeire és piaci részesedésére, és ezáltal jelentős mértékben rontják az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét, valamint pénzügyi és foglalkoztatási helyzetét.

5. Az eljárás

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikke alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országból származó vizsgált termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömping okoz-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Amennyiben a következtetések megerősítést nyernek, a vizsgálat fel fogja tárni, hogy nem ellentétes-e az Unió érdekeivel, ha intézkedések elrendelésére kerül sor.

5.1. A dömping megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a vizsgált termék érintett országból származó exportáló gyártóit (4), hogy vegyenek részt a vizsgálatban.

5.1.1. Az exportáló gyártókra irányuló vizsgálat

Az érintett országban tevékenykedő exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld az ismert belarusz exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szövetségének és az érintett ország hatóságainak. A Bizottság felkéri valamennyi exportáló gyártót, valamint az exportáló gyártók szövetségeit, hogy jelentkezés és kérdőívek igénylése céljából haladéktalanul vegyék fel vele a kapcsolatot faxon, eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 15 napon belül.

Eltérő rendelkezés hiányában az exportáló gyártóknak és adott esetben az exportáló gyártók szövetségeinek ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell visszaküldeniük a kitöltött kérdőíveket.

A kitöltött kérdőívnek információkat kell tartalmaznia többek között az exportáló gyártó vállalata/vállalatai struktúrájáról, a vállalat/vállalatok tevékenységéről a vizsgált termék vonatkozásában, az előállítás költségéről, valamint a vizsgált termék értékesítéséről az érintett ország belföldi piacán és a vizsgált termék értékesítéséről az Európai Unió számára.

5.1.2. A nem piacgazdasági berendezkedésű érintett ország exportáló gyártóira vonatkozó további eljárás

5.1.2.1. A piacgazdasági berendezkedésű harmadik ország kiválasztása

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdése a) pontjának megfelelően a Belaruszból való behozatal esetében a rendes értéket egy piacgazdasági berendezkedésű harmadik ország ára vagy számtanilag képzett értéke alapján kell kiszámítani. Ennek érdekében a Bizottságnak ki kell választania egy megfelelő, piacgazdasági berendezkedésű harmadik országot. A Bizottság ideiglenesen az Amerikai Egyesült Államokat választotta ki erre a célra. A Bizottság felkéri az érintett feleket, hogy az ennek az értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 10 napon belül jelezzék, alkalmasnak találják-e az említett országot e célra.

5.1.2.2. A nem piacgazdasági berendezkedésű érintett ország exportáló gyártóira vonatkozó elbánás

Az érintett országbeli exportáló gyártók kérelmezhetnek egyéni elbánást is. Az egyéni elbánás elnyeréséhez az exportáló gyártóknak be kell bizonyítaniuk, hogy megfelelnek az alaprendelet 9. cikkének (5) bekezdésében szereplő kritériumoknak (5). Az egyéni elbánásban részesülő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét saját exportáraik alapján számítják ki. Az egyéni elbánásban részesülő exportáló gyártók esetében a rendes érték a fentiekben ismertetett módon kiválasztott piacgazdasági berendezkedésű harmadik országra megállapított értékeken alapul.

Az egyéni elbánás kérelmezéséhez az érintett országbeli exportáló gyártóknak eltérő rendelkezés hiányában az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül kell benyújtania a Bizottságnak az egyéni elbánás iránti, kellően megalapozott kérelmet. A Bizottság igénylőlapokat küld a következő felek számára: a panaszban megnevezett minden belarusz exportáló gyártó, az exportáló gyártóknak a panaszban megnevezett szövetségei, valamint Belarusz hatóságai.

5.1.3. A független importőrökre vonatkozó vizsgálat (6) (7)

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára és a vizsgálatnak a jogilag előírt határidőn belüli lezárása érdekében a Bizottság a megvizsgálandó független importőrök számát egy minta kiválasztása révén ésszerű mértékűre korlátozhatja (ezt a folyamatot „mintavételnek” is nevezik). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek. A feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele napjától számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és a következő információkat kell vállalatukról vagy vállalataikról a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk:

—	név, cím, e-mail cím, telefon- és faxszám és a kapcsolattartó személy,

—	a vállalat pontos tevékenysége a vizsgált termék vonatkozásában,

—	a teljes forgalom a 2010. április 1. és 2011. március 31. közötti időszakban,

—	az érintett országból származó importált, vizsgált termék 2010. április 1. és 2011. március 31. közötti, az uniós piacra irányuló behozatalainak, illetve az Unió piacán lebonyolított viszonteladásainak mennyisége tonnában és értéke euróban,

—	a vizsgált termék előállításában és/vagy értékesítésében érintett, a vállalatokkal kapcsolatban álló (8) valamennyi vállalat neve és tevékenységének pontos leírása,

—	bármely egyéb olyan információ, mely segítheti a Bizottságot a minta kiválasztásában.

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét a telephelyén tett látogatás keretében ellenőrizzék („helyszíni ellenőrzés”). Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételéhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együtt nem működő vállalatok esetében a Bizottság megállapításai alapjául a rendelkezésre álló tények szolgálnak, és az eredmény kedvezőtlenebb lehet az érintett fél számára, mint ha együttműködött volna.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet az importőrök bármely ismert szövetségével.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – a fent kért információ kivételével – eltérő rendelkezés hiányában legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a vizsgált termék Unióban való értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, mely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen megvizsgálható. A Bizottság valamennyi ismert független importőrt és az importőrök szövetségeit is értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek és az importőrök ismert szövetségeinek. Eltérő rendelkezés hiányában ezekneka feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítést követő 37 napon belül be kell nyújtaniuk a kitöltött kérdőívet. A kitöltött kérdőív információt tartalmaz többek között a felek vállalatának/vállalatainak szerkezetéről, tevékenységéről a vizsgált termék vonatkozásában, valamint a vizsgált termék értékesítéséről.

5.2. A kár megállapítására irányuló eljárás

Kár alatt a következők értendők: az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár, a gazdasági ágazatot fenyegető jelentős kár vagy egy ilyen gazdasági ágazat létrehozásának jelentős hátráltatása. A kár megállapítása egyértelmű bizonyítékokon alapul, emellett tényszerűen meg kell állapítani a dömpingelt behozatalok mennyiségét, azoknak az uniós piac árait érintő hatását, valamint ezen behozataloknak az uniós gazdasági ágazatra kifejtett, ebből következő hatását. Annak megállapítása érdekében, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte-e, a vizsgált termék uniós gyártóit felkérik a Bizottság által folytatott vizsgálatban való részvételre.

5.2.1. Az uniós gyártókra irányuló vizsgálat

Tekintettel az eljárásban érintett uniós gyártók potenciálisan nagy számára, valamint a vizsgálatnak a határidőn belüli lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a megvizsgálandó uniós gyártók számát ésszerű mértékűre korlátozza egy minta kiválasztása révén (ezt az eljárást mintavételnek is nevezik). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Ennek részletei az érdekelt felek számára betekintésre összeállított dossziéban találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába (e célból lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal az alábbi 5.6. szakaszban megadott elérhetőségen keresztül), és ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül jelezzék, hogy megfelelőnek találják-e a választást.

A Bizottság értesíti valamennyi ismert uniós gyártót és az uniós gyártók szövetségeit arról, hogy mely vállalatok kerültek be végül a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett uniós gyártóknak és az uniós gyártók minden ismert szövetségének. E feleknek a kitöltött kérdőíveket – eltérő rendelkezés hiányában – a mintába való felvételről szóló értesítéstől számított 37 napon belül kell benyújtaniuk. A kitöltött kérdőívnek többek között a vállalatuk/vállalataik szerkezetére, azok pénzügyi helyzetére, a vizsgált termék vonatkozásában folytatott tevékenységeire, valamint a vizsgált termék előállítási költségeire és értékesítéseire vonatkozóan kell információt tartalmaznia.

5.3. Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Abban az esetben, ha a dömpingre és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, az alaprendelet 21. cikke szerint határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha dömpingellenes intézkedések elfogadására kerül sor. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteiket, továbbá a felhasználókat, valamint a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy eltérő rendelkezés hiányában ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül jelentkezzenek. A vizsgálatban való részvételhez a reprezentatív fogyasztói szervezeteknek ugyanezen határidőn belül bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységeik és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül információt szolgáltathatnak a Bizottság részére az uniós érdekre vonatkozóan. Ezt az információt vagy szabadon választott formában, vagy a Bizottság által összeállított kérdőíven lehet benyújtani. Mindenesetre a 21. cikk alapján közölt információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.4. Egyéb írásos beadványok

Ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően a Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Eltérő rendelkezés hiányában ezen információknak és az ezeket alátámasztó bizonyítékoknak ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül be kell érkezniük a Bizottsághoz.

5.5. A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban kell benyújtani, és tartalmaznia kell a kérelem indokait. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekkel kapcsolatos meghallgatásokra vonatkozó kérelmeket az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napjától számított 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felekkel folytatott kommunikáció során kitűzött határidőn belül kell benyújtani.

5.6. Az írásbeli beadványok benyújtására és a kitöltött kérdőívek és levelek elküldésére vonatkozó utasítások

Az érdekelt feleknek minden beadványukat – többek között a minta kiválasztásával kapcsolatban benyújtott információkat, az egyéni elbánás iránti kérelem kitöltött igénylőlapját, a kitöltött kérdőíveket, illetve azok naprakész változatait – írásban és elektronikus formában egyaránt be kell nyújtaniuk, melyen fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. Amennyiben az érdekelt fél technikai okok miatt nem tudja beadványait és kérelmeit elektronikus formában benyújtani, erről haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bizottságot.

Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kérdőívekre adott válaszokat és a leveleket – „Limited” (9) (Korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat benyújtó érdekelt feleknek az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének értelmében ezekhez nem bizalmas jellegű összefoglalókat is a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk, melyeket „For inspection by interested parties” (Az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni. Ezeknek az összefoglalóknak kellően részletesnek kell lenniük annak érdekében, hogy a bizalmas információk lényege érthető legyen. Amennyiben a bizalmas információt benyújtó érdekelt fél nem készíti el a nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság figyelmen kívül hagyhatja az ilyen bizalmas információt.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: N105 04/092

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

Fax +32 22956505

6. Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően átmeneti vagy végleges, megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a megállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

7. Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság vizsgálattal megbízott szolgálatai között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az aktához való hozzáférésre irányuló kérelmeket, az iratok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott, meghallgatás iránti kérelmeket. A meghallgató tisztviselő meghallgatást biztosíthat egy adott érdekelt fél számára, és közbenjárhat annak biztosítása érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, a kérelem indokainak megadásával együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekkel kapcsolatos meghallgatásokra vonatkozó kérelmeket az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételének napjától számított 15 napon belül kell benyújtani. Ezt követően a meghallgatás iránti kérelmet a Bizottság által a felekkel folytatott kommunikáció során kitűzött határidőn belül kell benyújtani.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít a felek részvételével történő meghallgatás megtartására is, melynek során a felek ismertethetik különböző álláspontjaikat, és előadhatják – többek között – a dömpinggel, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos ellenérveiket. Ilyen meghallgatásra rendszerint legkésőbb az ideiglenes megállapítások közzétételétől számított negyedik hét végén kerül sor.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén található: (http://ec.europa.eu/trade/issues/respectrules/ho/index_en.htm).

8. A vizsgálat ütemterve

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének értelmében ideiglenes intézkedéseket az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 9 hónapon belül lehet elrendelni.

9. Személyes adatok feldolgozása

A Bizottság a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (10) megfelelően fogja kezelni.

(1) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(2) A CEV-et a Nemzetközi Hegesztési Intézet által 1967-ben kiadott, IIW IX-555-67. számú technikai jelentés szerint kell meghatározni.

(3) Dömping alatt egy termék (a továbbiakban: érintett termék) „rendes érték” alatti áron történő exportértékesítését értjük. A rendes érték általában a „hasonló” termék összehasonlítható ára az exportáló ország belföldi piacán. A „hasonló termék” az érintett terméknek minden tekintetben megfelelő vagy ilyen termék hiányában a termékhez nagymértékben hasonló termék.

(4) Exportáló gyártó az érintett országban működő minden olyan vállalat, mely a vizsgált terméket előállítja és – közvetlenül vagy harmadik félen, így például az érintett termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalatokon keresztül – az Unió piacára exportálja.

(5) Az exportáló gyártóknak különösen a következőket kell igazolniuk: i. ha teljes mértékben vagy részben külföldi tulajdonban lévő vállalatról vagy vegyes vállalatról van szó, az exportőrök szabadon hazatelepíthetik a tőkét és a nyereséget; ii. az exportárakat és exportmennyiségeket, valamint az értékesítési feltételeket szabadon határozzák meg; iii. a részvények többsége magánszemélyek tulajdonában van. Azoknak az állami tisztviselőknek, akik az igazgatótanácsban foglalnak helyet, vagy kulcsfontosságú vezetői pozíciót töltenek be, kisebbségben kell lenniük, illetve bizonyítani kell, hogy a vállalat kellőképpen független az állami befolyástól; iv. az árfolyamok átszámítása piaci árfolyamon történik; és v. az állami beavatkozás nem olyan mértékű, hogy lehetővé tegye az intézkedések kijátszását, ha egyes exportőrökre eltérő vámtételeket határoznak meg.

(6) Kizárólag az exportáló gyártóktól független importőrök vehetők fel a mintába. Azoknak az importőröknek, akik exportáló gyártókkal állnak kapcsolatban, ki kell tölteniük a kérdőív I. mellékletét ezen exportáló gyártók vonatkozásában. A Közösségi Vámkódex végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet 143. cikkének megfelelően személyek kizárólag abban az esetben tekinthetők egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásainak tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) bármely személy közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy egyéb részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettejüket ellenőrzi; g) közvetlenül vagy közvetve együtt ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai. Személyek kizárólag akkor minősülnek ugyanazon család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.). Ebben az összefüggésben a „személy” természetes vagy jogi személyt jelent.

(7) A független importőrök által szolgáltatott adatok a dömping meghatározásán kívüli vizsgálati szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(8) Az egymással kapcsolatban álló felek meghatározásához lásd a 6. lábjegyzetet.

(9) A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az 1255/2009/EK tanácsi rendelet (HL L 343., 2009.12.22., 51. o.) 19. cikke és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(10) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

		ISSN 1725-518X doi:10.3000/1725518X.C_2011.187.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 187

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	54. évfolyam 2011. június 28.

Közleményszám	Tartalom	Oldal
	I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
	VÉLEMÉNYEK
	Tanács
2011/C 187/01	A Tanács állásfoglalása (2011. június 10.) a sértettek jogainak és védelmének különösen a büntetőeljárások során való megerősítésére vonatkozó ütemtervről	1

	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2011/C 187/02	Állami támogatás engedélyezése az EUMSZ 107. és 108. cikke alapján – Olyan esetek, amelyekkel kapcsolatban a Bizottság nem emel kifogást ( 1 )	6

2011/C 187/03	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.6220 – General Mills/Yoplait) ( 1 )	10

2011/C 187/04	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám COMP/M.6195 – Holcim/Basalt/H + B Grondstoffen JV) ( 1 )	10

	V Hirdetmények
	KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2011/C 187/07	Pályázati felhívás a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) területén a 2007-től 2013-ig terjedő időszakban nyújtható támogatásokra vonatkozó 2011. évi többéves munkaprogram alapján (A C(2011) 1766 bizottsági határozattal módosított C(2011) 4317 határozat)	13

2011/C 187/08	TEN-T külső értékelések – szakértők regisztrálása és kiválasztása	14

	A KÖZÖS KERESKEDELEMPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2011/C 187/09	Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről	15

2011/C 187/10	Értesítés a Horvátországból, Oroszországból és Ukrajnából származó egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztésére vonatkozó felülvizsgálat megindításáról	16

2011/C 187/11	Értesítés egyes dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről	21

2011/C 187/12	Értesítés a Belaruszból származó egyes, varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára – a varrat nélküli rozsdamentes acélcsövek kivételével – vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról	22

	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2011/C 187/13	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.6218 – INEOS/Tessenderlo Group S-PVC Assets) ( 1 )	27

2011/C 187/14	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.6269 – SNCF/HFPS/Wehinger GmbH/Rail Holding) – Egyszerűsített eljárás alá vont ügy ( 1 )	28

2011/C 187/15	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám COMP/M.6196 – Lenovo/Medion) ( 1 )	29

Termék	Származási vagy exportáló ország(ok)	Intézkedések	Hivatkozás	A hatályvesztés időpontja (3)
Egyes fagyasztott földieprek	Kínai Népköztársaság	Dömpingellenes vám	A Tanács 407/2007/EK rendelete (HL L 100., 2007.4.17., 1. o.)	2012.4.18.

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Európai Bizottság
2011/C 187/05	Euroátváltási árfolyamok	11

2011/C 187/06	Bizottsági közlemény az állami támogatás visszatérítésére a 27 tagállamban 2011. július 1. után alkalmazandó aktuális kamatlábakról és referencia-/leszámítolási kamatlábakról (Közzétéve a 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet (HL L 140., 2004.4.30., 1. o.) 10. cikkének megfelelően)	12


	(1) EGT-vonatkozású szöveg