(1)

A politikai reklámtevékenység kínálata és az az iránti kereslet növekszik, és az egyre inkább határokon átnyúló jellegű. Nagy, szerteágazó és egyre növekvő számú szolgáltatás kapcsolódik ehhez a tevékenységhez, mint például politikai tanácsadók, reklámügynökségek, „ad-tech” platformok, PR-cégek, véleményvezérek és különféle adatelemző és ügynöki szolgáltatók. A politikai reklámtevékenység sokféle formát ölthet, beleértve a fizetett tartalmat, a szponzorált keresési eredményeket, a fizetett célzott üzeneteket, a rangsorolással történő népszerűsítést, dolog vagy személy tartalomba integrált népszerűsítését, például termékelhelyezést, véleményvezéreket és egyéb ajánlásokat. A kapcsolódó tevékenységek közé tartozhat például egy reklámozó kérésére politikai reklámok terjesztése vagy tartalom díjazás vagy más ellenszolgáltatási formák, többek között természetbeni juttatás ellenében történő közzététele.

(2)

A politikai reklámokat különféle eszközökön és médián keresztül határokon átnyúlóan lehet terjeszteni vagy közzétenni, online és offline egyaránt. A reklámok mennyisége gyorsan növekszik, és terjeszthetők vagy publikálhatók hagyományos offline médián, például újságokon, televízión és rádión, ugyanakkor egyre inkább online platformokon, weboldalakon, mobilalkalmazásokon, számítógépes játékokon és egyéb digitális interfészeken keresztül is. Ez utóbbiak nemcsak különösen alkalmasak a határokon átnyúló felkínálásra, hanem felvetnek újszerű és nehéz szabályozási és végrehajtási kihívásokat is. Az online politikai reklámok használata erőteljesen növekszik, és a politikai reklámok bizonyos lineáris offline formáit, például a rádiót és a televíziót online is kínálják, lekérhető szolgáltatásként. A politikai reklámkampányokat általában a médiumok és formák széles skálájának felhasználásával szervezik.

(3)

Mivel a reklámtevékenységet – beleértve a politikai reklámtevékenységet is – rendszerint ellenszolgáltatás ellenében végzik, amely természetbeni juttatást is magában foglalhat, az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 57. cikke értelmében szolgáltatási tevékenységnek minősül. Az Amszterdami Szerződéshez csatolt, a fogyatékos személyekről szóló 22. nyilatkozatban a tagállamok kormányai képviselőinek konferenciája megállapodott abban, hogy az EUMSZ 114. cikke alapján meghozandó intézkedések kidolgozásakor az Unió intézményei figyelembe veszik a fogyatékossággal élő személyek szükségleteit .

(4)

Az átláthatóság biztosításának szükségessége legitim közcél, az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 2. cikke értelmében az Unió és tagállamai által osztott közös értékekkel összhangban. A polgárok számára nem mindig egyszerű a politikai hirdetések felismerése és demokratikus jogaik tájékozott gyakorlása. A dezinformáció egyre kifinomultabbá válása, a szereplők diverzifikációja, az új technológiák gyors fejlődése, valamint az információmanipuláció és a demokratikus választási és szabályozási folyamatainkba való beavatkozás fokozott terjedése komoly kihívást jelent az Unió és a tagállamok számára. A politikai reklámtevékenység a dezinformáció hordozója lehet, különösen akkor, ha a reklámtevékenység nem fedi fel politikai jellegét, az Unión kívüli reklámozóktól származik, vagy ha a reklám tekintetében célzott hirdetési technikákat vagy reklámeljuttatási technikákat alkalmaznak. Magas szintű átláthatóságra van szükség többek között a nyílt és tisztességes politikai vita és politikai kampányok, valamint a szabad és tisztességes választások vagy népszavazások támogatásához, továbbá az információmanipuláció és beavatkozás és a – többek között harmadik országokból érkező – jogellenes beavatkozások elleni küzdelemhez. A politikai reklámtevékenység átláthatósága hozzájárul ahhoz, hogy a választók és általában az egyének jobban megérthessék, mikor mutatnak nekik politikai hirdetést, kinek a nevében készül a hirdetés, valamint hogy miként és miért választja ki őket célként egy reklámszolgáltató, így a választók jobb helyzetbe kerülhetnek a tájékozott döntéshez. Támogatni kell a médiaműveltséget annak érdekében, hogy az egyének a lehető legjobban kihasználhassák a politikai reklámtevékenység átláthatóságát.

(5)

E rendelet célja annak biztosítása, hogy a politikai reklámtevékenység teljes mértékben tiszteletben tartsa az alapvető jogokat.

(6)

A politikai reklámtevékenységgel összefüggésben gyakran alkalmaznak a személyes adatok – többek között a megfigyelt és származtatott személyes adatok, például a politikai véleményt felfedő adatok és az adatok egyéb különleges kategóriái – kezelésén alapuló célzott hirdetési technikákat és reklámeljuttatási technikákat. Célzott hirdetési technikák alatt olyan technikákat kell érteni, amelyeket arra használnak, hogy egy politikai hirdetés csak egy meghatározott személynek vagy személyek csoportjának szóljon, vagy hogy kizárják őket – rendszerint testreszabott tartalom révén – a személyes adatok kezelése alapján. A reklámeljuttatási technikák alatt olyan optimalizálási technikák széles körét kell érteni, amelyek egy politikai hirdetés terjedésének, hatókörének vagy láthatóságának növelése érdekében a személyes adatok automatizált kezelésére támaszkodnak. Ezeket a technikákat a politikai reklámok közzétevői és különösen az (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) értelmében vett online óriásplatformok használhatják arra, hogy politikai hirdetéseket juttassanak el egy meghatározott közönséghez személyes adatok és a hirdetések tartalma alapján. A hirdetések ilyen technikák alkalmazásával történő eljuttatása olyan algoritmusok használatával jár, amelyek jelenleg átláthatatlanok az egyének számára, és amelyek hatása eltérhet a reklámozók vagy a reklámozók nevében eljáró reklámszolgáltatók szándékától. Mivel fennáll a személyes adatokkal való visszaélés lehetősége a célzott hirdetés révén – beleértve a mikrotargetálást és más fejlett technikákat is –, az említett technikák különös veszélyt jelenthetnek a jogos közérdekekre, például a tisztességességre, az esélyegyenlőségre és a választási folyamat átláthatóságára, valamint a véleménynyilvánításhoz, a magánélethez, a személyes adatok védelméhez, és az egyenlőséghez és megkülönböztetésmentességhez fűződő alapjogokra, továbbá az objektív, átlátható és pluralista tájékozódáshoz való jogra.

(7)

A politikai reklámtevékenység tagállami szabályozása jelenleg heterogén, amely sok esetben a média hagyományos formáira összpontosít. Konkrét korlátozások léteznek, köztük a politikaireklám-szolgáltatások határokon átnyúló nyújtására vonatkozók is, amelyek befolyásolják a határokon átnyúló és páneurópai politikai kampányok lebonyolítását. Egyes tagállamok tiltják a más tagállamokban letelepedett uniós szolgáltatóknak, hogy választási időszakokban politikai jellegű vagy politikai célú szolgáltatásokat nyújtsanak. Ugyanakkor egyes tagállamok nemzeti jogában valószínűleg hiányosságok és joghézagok vannak, amelyek eredménye, hogy a politikai reklámokat olykor a vonatkozó nemzeti szabályok figyelmen kívül hagyásával terjesztik, ezzel kockáztatva a politikai reklámtevékenység átláthatósági szabályozásának csorbulását.

(8)

A politikai reklámtevékenység átláthatóságának fokozása érdekében – a polgárok aggodalmai kezelésére is kiterjedően – egyes tagállamok már megvizsgáltak vagy mérlegelnek további intézkedéseket a politikai reklámtevékenység átláthatóságának rendezésére, valamint a tisztességes politikai vita, valamint a szabad és tisztességes választások vagy népszavazások támogatására. Ilyen nemzeti intézkedéseket különösen az online közzétett és terjesztett politikai reklámok vonatkozásában mérlegelnek, és azokba további korlátozások is bekerülhetnek. Ezek az intézkedések a puha intézkedésektől a kötelező erejű intézkedésekig terjednek, és az átláthatóság különböző elemeit foglalják magukban.

(9)

Ez a helyzet a belső piac széttagoltságához vezet, csökkenti a politikai hirdetéseket elkészítő, elhelyező, népszerűsítő, közzétevő, eljuttató vagy terjesztő politikaireklám-szolgáltatók jogbiztonságát, akadályozza a kapcsolódó szolgáltatások szabad mozgását, torzítja a versenyt a belső piacon, az offline és az online szolgáltatók versenyére is kiterjedően, valamint a megfelelés összetett erőfeszítéseket követel az érintett szolgáltatóktól és többletköltségeket ró rájuk.

(10)

Ebben az összefüggésben ez valószínűleg eltántorítja a politikaireklám-szolgáltatókat attól, hogy politikaireklám-szolgáltatásaikat határokon átnyúló helyzetekben nyújtsák. Ez különösen igaz a mikro-, kis- és középvállalkozásokra, amelyek gyakran nem rendelkeznek elegendő forrással a politikai reklámok több tagállamban történő elkészítésével, elhelyezésével, népszerűsítésével, közzétételével, eljuttatásával vagy terjesztésével kapcsolatos magas jogszabályi megfelelési költségek viseléséhez vagy áthárításához. Ez korlátozza a szolgáltatások elérhetőségét, és kedvezőtlenül befolyásolja a szolgáltatók innovációs lehetőségét, és hogy a belső piacon multimédiás és több országra kiterjedő kampányokat kínáljanak.

(11)

Ezért a politikaireklám-szolgáltatások nyújtása során biztosítani kell a politikai reklámtevékenység egységes és magas szintű átláthatóságát az egész Unióban, ugyanakkor meg kell előzni a kapcsolódó szolgáltatások belső piacon belüli szabad mozgását akadályozó eltéréseket azáltal, hogy harmonizált szabályokat állapítanak meg a politikaireklám-szolgáltatások nyújtására vonatkozóan, beleértve a reklámozók és a politikaireklám-szolgáltatók tekintetében az átláthatóságra és a kapcsolódó kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségeket, garantálva az EUMSZ 114. cikke alapján a személyek jogainak egységes védelmét és a felügyeletet az egész belső piacon.

(12)

A tagállamok nem tarthatnak fenn és nem vezethetnek be nemzeti jogukba az ebben a rendeletben megállapított rendelkezésektől eltérő, különösen szigorúbb vagy kevésbé szigorú, a politikai reklámtevékenység átláthatóságára vonatkozó rendelkezéseket a politikai reklámtevékenység eltérő szintű átláthatóságának biztosítása céljából. A politikai hirdetésekkel összefüggő, az átláthatóságra és a kapcsolódó kellő gondosságra vonatkozó követelmények teljes harmonizációja növeli a jogbiztonságot és csökkenti azon kötelezettségek széttagoltságát, amelyeket a szolgáltatóknak politikai reklámtevékenységgel összefüggésben teljesíteniük kell.

(13)

Az átláthatóságra és a kapcsolódó kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségek teljes harmonizációja nem sértheti a politikaireklám-szolgáltatók azon szabadságát, hogy önkéntes alapon további tájékoztatást nyújtsanak a politikai reklámtevékenységgel kapcsolatban, az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) 11. cikke értelmében védett véleménynyilvánítási és tájékozódási szabadság részeként.

(14)

Ez a rendelet a politikaireklám-szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos átláthatóságra és a kapcsolódó kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségekre vonatkozó szabályok, a célzott hirdetési technikák és reklámeljuttatási technikák alkalmazására vonatkozó szabályok, valamint a rendelet felügyeletére és végrehajtására vonatkozó szabályok harmonizálására korlátozódik. Nem érintheti sem a politikai hirdetések tartalmát, sem a politikai reklámtevékenységgel kapcsolatos, az e rendelet hatálya alá nem tartozó szempontokat szabályozó uniós vagy tagállami szabályokat. Következésképpen, ez a rendelet nem módosítja a politikai kampányok lebonyolítására és finanszírozására vonatkozó szabályokat, beleértve a politikai reklámtevékenységre meghatározott időszakokban – az úgynevezett kampánycsend időszakában – vonatkozó általános tilalmat vagy korlátozást, valamint az egyes kampányadományozók adományaira vonatkozó általános tilalmat vagy korlátozást, vagy a kereskedelmi reklámok választási kampány céljára történő használatának tilalmát. Továbbá ez a rendelet nem érintheti különösen a véleménynyilvánítás szabadságához és a szólásszabadsághoz való alapvető jogot.

(15)

E rendelet alkalmazása és végrehajtása során az arányosság elvével összhangban figyelembe kell venni a mikro-, kis- és középvállalkozások sajátos igényeit. A mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmát a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) 3. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése szerint annak minősülő vállalkozásokként kell értelmezni.

(16)

E rendeletnek harmonizált átláthatósági és kapcsolódó kellő gondossági kötelezettségeket kell előírnia a politikai reklámtevékenységet végző és kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó – azaz rendszerint ellenszolgáltatás, azon belül esetenként természetbeni juttatás ellenében végzett tevékenységeket végző – gazdasági szereplőkre vonatkozóan. Ezek a szolgáltatások különösen a politikai hirdetések elkészítéséből, elhelyezéséből, népszerűsítéséből, közzétételéből, eljuttatásából és terjesztéséből állnak. E rendeletnek a politikaireklám-szolgáltatások magas szintű átláthatóságát biztosító szabályai az EUMSZ 114. cikkén alapulnak. Ennek a rendeletnek foglalkoznia kell a személyes adatok kezelésén alapuló célzott hirdetési technikák és reklámeljuttatási technikák alkalmazásával a politikai reklámok népszerűsítésével, közzétételével, eljuttatásával vagy terjesztésével összefüggésben. E rendeletnek a célzott hirdetési technikák és a reklámeljuttatási technikák alkalmazására vonatkozó szabályai az EUMSZ 16. cikkén alapulnak. A valamely tagállamban élő egyének felé irányuló politikai reklámtevékenységnek magában kell foglalnia az Unión kívül letelepedett szolgáltatók által elkészített, elhelyezett, népszerűsített, közzétett, eljuttatott vagy terjesztett, de az Unióban élő egyének felé irányuló reklámokat. Annak meghatározásához, hogy egy politikai hirdetés egy tagállamban élő egyéneknek szól-e, figyelembe kell venni azokat a tényezőket, amelyek azt az adott tagállamhoz kapcsolják, ideértve a nyelvet, a kontextust, a hirdetés célját és terjesztésének eszközét.

(17)

E rendelet alkalmazása során figyelembe kell venni a politikai hirdetés közzétételi vagy terjesztési médiumának sajátosságait, különösen a szabályoknak adott esetben a televízióhoz, a rádióhoz és az újsághoz való, az uniós joggal összhangban történő hozzáigazítása érdekében.

(18)

Emlékeztetni kell arra, hogy a belső piacon a reklámszolgáltatások határokon átnyúló nyújtása a megkülönböztetésmentesség elvének hatálya alá tartozik. Ez az elv többek között azt jelenti, hogy a szolgáltatás igénybe vevőjének a nyilvánosság számára kínált szolgáltatáshoz való hozzáférése nem korlátozható kizárólag a szolgáltatás igénybe vevőjének állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján. Ezért a politikaireklám-szolgáltatók számára nem szabad lehetővé tenni, hogy lakóhelyük vagy letelepedési helyük alapján hátrányos megkülönböztetést alkalmazzanak az Unióban lakóhellyel vagy jogszerűen letelepedett reklámozókkal szemben, kivéve, ha az eltérő bánásmód az uniós joggal összhangban indokolt és arányos. A határokon átnyúló politikaireklám-szolgáltatásokhoz való megkülönböztetésmentes hozzáférés elengedhetetlen ahhoz, hogy e szolgáltatások igénybe vevői élvezhessék a belső piac valamennyi előnyét ebben az ágazatban. A határokon átnyúló politikaireklám-szolgáltatásokhoz való megkülönböztetésmentes hozzáférés különösen fontos az európai politikai pártok számára, tekintettel arra, hogy hozzájárulnak az európai politikai tudatosság kialakításához és az uniós polgárok akaratának kinyilvánításához, az EUSZ 10. cikkének (4) bekezdésében és a Charta 12. cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint, és tekintettel az 1141/2014/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) szerinti európai jogállásukra.

Nem szabad lehetővé tenni, hogy a politikaireklám-szolgáltatók indokolatlanul korlátozzák az európai politikai pártok azon szabadságát, hogy határokon átnyúló politikaireklám-szolgáltatásokat vegyenek igénybe, mivel ezek a korlátozások Unió-szerte akadályozzák a hatékony politikai kampányok folytatását, és ezáltal hátráltatják őket abban, hogy betöltsék a Szerződések által rájuk ruházott szerepet. Következésképpen a politikaireklám-szolgáltatók nem tagadhatják meg, akadályozhatják vagy tehetik kevésbé vonzóvá szolgáltatásaikat valamely európai politikai párt számára kizárólag annak székhelye alapján, ideértve a nyilvántartásba vétel helyét is, az igazolt objektív okokon alapuló eltérő bánásmód lehetőségének kizárása nélkül. Hasonló megfontolások vonatkoznak az Európai Parlament azon képviselőcsoportjaira is, amelyeket az Európai Parlament eljárási szabályzatának megfelelően hoztak létre, és amelyek az Unió tevékenységeinek részeként látják el feladataikat. Az e rendeletben megállapított, megkülönböztetésmentességre vonatkozó záradék nem határozza meg és semmilyen módon nem érinti az európai politikai pártok vagy az Európai Parlament képviselőcsoportjainak jogállását, mivel a reklámozói szerepük kezelésére korlátozódik.

(19)

Az Unióban esetlegesen politikai reklámtevékenységre megbízást adó egyes harmadik országbeli jogalanyok vagy harmadik országbeli állampolgárok választásokba való beavatkozása ismerten komoly fenyegetést jelent a demokráciára, amely az Unió közös értéke, és amelynek biztosítása alapvető fontossággal bír az Unió és tagállamai számára. Következésképpen egyes tagállamok már bevezettek vagy fontolóra vettek különböző korlátozásokat azzal kapcsolatban, hogy harmadik országbeli jogalanyok vagy harmadik országbeli állampolgárok választásokkal összefüggésben finanszírozást nyújtsanak. Ez a heterogén szabályozási helyzet, amely az uralkodó feszült nemzetközi légkör miatt valószínűleg súlyosbodik, akadályozza a politikaireklám-szolgáltatókat abban, hogy különböző tagállamok piacain működjenek. Ezt a heterogén szabályozási helyzetet ezért egy közös minimumkövetelményhez kell közelíteni. A politikaireklám-szolgáltatók számára elő kell írni, hogy az uniós szinten vagy valamely tagállamban nemzeti, regionális vagy helyi szinten szervezett választást vagy népszavazást megelőző három hónapban kizárólag uniós polgárok, az Unióban állandó lakóhellyel rendelkező és az adott választáson vagy népszavazáson választójoggal rendelkező harmadik országbeli állampolgárok, illetve az Unióban letelepedett, harmadik országbeli jogalanyok irányítása alatt nem álló jogi személyek számára nyújtsanak politikaireklám-szolgáltatásokat. A különböző tagállamokban változó a választásokba vagy népszavazásokba való beavatkozás kockázata és eltérőek az e kockázatra vonatkozó tagállami értékelések, ezért különböző tagállamokban helyénvalók lehetnek különösen azok a szigorúbb nemzeti szabályok, amelyek a harmadik országbeli szervezetek vagy harmadik országbeli állampolgárok általi reklámmegbízások korlátozása tekintetében hosszabb időtartamokat írnak elő. A három hónapos minimumkövetelmény tehát nem akadályozhatja meg a tagállamokat abban, hogy az uniós joggal összhangban szigorúbb nemzeti szabályokat írjanak elő. Amennyiben egy választást vagy népszavazást a választás vagy népszavazás időpontja előtt kevesebb mint három hónappal hirdetnek ki, ez nem értelmezhető akként, hogy kötelezettségeket teremt a választások vagy népszavazások meghirdetését megelőző időszakban.

(20)

Az információmanipuláció és a politikai reklámtevékenységbe való beavatkozás elleni küzdelem érdekében az (EU) 2022/2065 rendeletben meghatározottak szerinti „online platformokat” arra ösztönzik – többek között a dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódex révén –, hogy dolgozzanak ki és hajtsanak végre testre szabott politikákat és egyéb releváns intézkedéseket, többek között azáltal, hogy részt vesznek a dezinformáció demonetizálására irányuló, a dezinformációt tartalmazó politikai reklámok elhelyezésének megelőzését célzó szélesebb körű kezdeményezésekben.

(21)

A politikai reklámtevékenységnek vagy a politikai hirdetésnek nincs létező uniós szintű meghatározása. Uniós szintű fogalommeghatározásra van szükség az átláthatóságra és a kapcsolódó kellő gondosságra vonatkozó kötelezettségek, valamint a célzott hirdetési technikák és a reklámeljuttatási technikák alkalmazására vonatkozó szabályok alkalmazási körének megállapításához. Ennek a fogalommeghatározásnak le kell fednie a politikai reklámtevékenység sokféle lehetséges formáját, valamint az Unión belüli közzététel vagy terjesztés bármely eszközét és módját, függetlenül attól, hogy a forrás az Unión belül vagy harmadik országban található-e.

(22)

A „politikai reklámtevékenység” vagy „politikai reklámok” fogalommeghatározásába bele kell foglalni a valamely politikai szereplő által közvetlenül vagy közvetve elkészített, elhelyezett, népszerűsített, közzétett, eljuttatott vagy terjesztett reklámokat, illetve a valamely politikai szereplő javára vagy nevében bármely eszközzel közvetlenül vagy közvetve elkészített, elhelyezett, népszerűsített, közzétett, eljuttatott vagy terjesztett reklámokat. A politikai reklámtevékenység rendszerint közvetlenül vagy közvetve egy reklámozó ellenőrzése alatt áll, aki vagy amely lehet politikai szereplő, és aki vagy amely konkrétan képes lenne meghatározni azon politikai reklámok politikai jellegét, tartalmát vagy közzétételét, amelyeket elkészítenek, elhelyeznek, népszerűsítenek, közzétesznek, eljuttatnak vagy terjesztenek. Vannak olyan esetek, amikor egy másik jogalany végső irányítást gyakorolhat a reklámozó felett. Annak megállapítása, hogy egy jogalany végső irányítást gyakorol-e a reklámozó felett, olyan jogokon, szerződéseken vagy más eszközökön kell hogy alapuljon, amelyek akár külön-külön, akár együttesen és az érintett ténybeli vagy jogi megfontolásokat figyelembe véve lehetővé teszik a jogalany feletti meghatározó befolyás gyakorlását, különösen tulajdonjog révén, a jogalany eszközei egészének vagy egy részének felhasználására vonatkozó jog révén, vagy olyan jogok vagy szerződések révén, amelyek meghatározó befolyást biztosítanak a szervezet szerveinek összetételére, szavazására vagy döntéseire. Annak megállapításához, hogy egy üzenet tisztán magánjellegű vagy tisztán kereskedelmi jellegű-e, figyelembe kell venni minden olyan releváns tényezőt, mint például annak tartalma, az üzenet reklámozója, az üzenet közvetítéséhez használt nyelvezet, az üzenet továbbításának kontextusa, beleértve a terjesztés időszakát, az üzenet célját, az üzenet elkészítésének, elhelyezésének, népszerűsítésének, közzétételének, eljuttatásának vagy terjesztésének eszközeit, valamint a megcélzott közönséget. A politikai szereplő családi állapotára vagy üzleti tevékenységére vonatkozó üzenetek valószínűsíthetően tisztán magánjellegűek vagy tisztán kereskedelmi jellegűek.

(23)

Politikai reklámtevékenységnek kell minősülnie annak is, ha más szereplők olyan üzenetet népszerűsítenek, tesznek közzé, juttatnak el vagy terjesztenek, amely befolyásolhatja, és arra szolgál, hogy befolyásolja egy választás vagy népszavazás kimenetelét, a választói magatartást, vagy valamely jogalkotási vagy szabályozási folyamat kimenetelét uniós, nemzeti, regionális vagy helyi szinten. A jogalkotási vagy szabályozási folyamatnak magában kell foglalnia az uniós, nemzeti, regionális vagy helyi szinten általánosan alkalmazandó, kötelező erejű döntéshozatalt. Egyértelmű és lényegi kapcsolatnak kell fennállnia az üzenet és az üzenet arra vonatkozó képessége között, hogy befolyásolja a választás vagy a népszavazás kimenetelét, a választói magatartást vagy a jogalkotási vagy szabályozási folyamatot. Annak meghatározásához, hogy létezik-e ilyen kapcsolat, minden, az üzenet népszerűsítésekor, közzétételekor, eljuttatásakor vagy terjesztésekor fennálló lényeges tényezőt figyelembe kell venni, mint például az üzenet reklámozójának kilétét, az üzenet formáját és tartalmát, az üzenet közvetítésére használt beszélt vagy írott nyelvet, az üzenet közvetítésének kontextusát – beleértve a terjesztés időszakát, ami lehet például választási időszak –, az üzenet célját és az üzenet népszerűsítésének, közzétételének, eljuttatásának vagy terjesztésének eszközét és a megcélzott közönséget. A nyelv magában foglal minden, az Unióban használt nyelvet, beleértve a regionális dialektusokat és a jelnyelvet is, amelyek bármilyen kommunikációs vagy kodifikációs eszközt, például Braille-írást és egyéb eszközöket használnak. A tervezésnek nyilvánvalónak kell lennie e tényezők tekintetében, és a kapcsolat nem vezethető le kizárólag visszamenőleges hatállyal az üzenet hatásából.

(24)

A politikai reklámtevékenység magában foglalja azt a helyzetet, amikor egy, a saját nevében eljáró jogalany végzi egy olyan üzenet elkészítését, elhelyezését, népszerűsítését, közzétételét, eljuttatását vagy terjesztését, amely befolyásolhatja és arra szolgál, hogy befolyásolja egy választás vagy népszavazás kimenetelét, a választói magatartást, illetve egy jogalkotási vagy szabályozási folyamatot (házon belüli tevékenységek). A kizárólag e rendelet III. fejezete szempontjából relevánsnak tekintendő házon belüli tevékenységek alatt olyan, szervezeten belül végzett tevékenységeket kell érteni, amelyek egy olyan üzenet bármely eszközzel történő elkészítéséből, elhelyezéséből, népszerűsítéséből, közzétételéből, eljuttatásából vagy terjesztéséből állnak, vagy ahhoz jelentős mértékben hozzájárulnak, amely befolyásolhatja és arra szolgál. hogy befolyásolja egy választás vagy népszavazás kimenetelét, a választói magatartást, illetve egy jogalkotási vagy szabályozási folyamatot.

(25)

A kereskedelmi reklám- és marketinggyakorlatok jogszerűen befolyásolhatják a fogyasztók termékekről és szolgáltatásokról alkotott képét vagy vásárlási magatartását, többek között a vállalati társadalmi felelősségvállalás területén végrehajtott vállalati intézkedéseken alapuló márkadifferenciálás révén, társadalmi hatást kifejtve, vagy bármely más célorientált szerepvállalás révén. E rendelet alkalmazandó az olyan kereskedelmi reklámtevékenységre, amely vélhetően befolyásolhatja és arra szolgál, hogy befolyásolja egy választás vagy népszavazás kimenetelét, a választói magatartást vagy egy jogalkotási vagy szabályozási folyamatot.

(26)

E rendelet hatékony végrehajtása és különösen a reklámozók és a reklámozók nevében eljáró reklámszolgáltatók politikai hirdetések bejelentésében és azonosításában való támogatása érdekében, valamint a politikaireklám-szolgáltatóknak az ilyen nyilatkozatok megkönnyítésében és megfelelő kezelésében való támogatása érdekében a Bizottságnak közös iránymutatást kell kidolgoznia.

(27)

A nyilvánossággal való hatékony kommunikáció érdekében a tagállamok bármely hatósága – beleértve a kormánytagokat is – vagy az Unió által, javára vagy nevében folytatott nyilvános kommunikáció, például a jogalkotási vagy szabályozási kezdeményezéseket bejelentő és az ilyen kezdeményezések alapjául szolgáló szakpolitikai döntést kifejtő sajtóközlemények vagy konferenciák nem minősülnek politikai reklámtevékenységnek, feltéve, hogy valószínűsíthetően nem befolyásolják, és nem arra szolgálnak, hogy befolyásolják egy választás vagy népszavazás kimenetelét, a választói magatartást vagy egy jogalkotási vagy szabályozási folyamatot. Hasonlóképpen, nem minősülnek politikai reklámtevékenységnek a tagállamok vagy az Unió hivatalos forrásaiból származó, kizárólag a választásokon vagy népszavazáson való részvétel megszervezésére és módozataira korlátozódó gyakorlati információk sem, ideértve a jelölések vagy a népszavazásra bocsátott kérdés bejelentését.

(28)

Ez a rendelet nem alkalmazandó azokban az esetekben, amikor a jelöltek bemutatására a jog kifejezetten előír egy meghatározott nyilvános helyet, és azt ingyenesen osztják ki, például azáltal, hogy az ilyen bemutatásra helyet biztosítanak a településeken és más közterületeken, vagy meghatározott műsoridőt biztosítanak a televízióban, amennyiben ez tisztességes és megkülönböztetéstől mentes módon, valamint átlátható és objektív kritériumok alapján történik.

(29)

A média hozzájárul a demokratikus folyamatok megfelelő működéséhez, és alapvető szerepet játszik a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságában, különösen egy választást közvetlenül megelőző időszakban. Teret biztosít a nyilvános vitáknak, és hozzájárul a közvélemény alakításához. Ez a rendelet ezért nem érintheti a média szerkesztői szabadságát. E rendelet nem terjed ki a szerkesztői felelősség alá tartozó bármilyen médiumban kifejtett politikai véleményekre, kivéve, ha harmadik felek az elkészítésük, elhelyezésük, népszerűsítésük, közzétételük, eljuttatásuk vagy terjesztésük ellenében vagy azokhoz kapcsolódóan konkrét díjazást vagy más ellenszolgáltatást nyújtanak. Ugyanakkor politikai reklámtevékenységnek minősülhet, amennyiben ilyen politikai véleményeket ezt követően politikaireklám-szolgáltatók népszerűsítenek, tesznek közzé vagy terjesztenek.

(30)

A személyes minőségben kifejezett politikai vélemények a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához való jog egyik megnyilvánulásának minősülnek. Ez nem politikai reklámtevékenység, és ezt a különbségtételt egyértelművé kell tenni. Ennek érdekében a személyes minőségben kifejezett politikai vélemények nem tartozhatnak e rendelet hatálya alá. A személyes minőségben kifejezett politikai vélemények azonosítása rendszerint egyéni döntés eredménye, de a kontextuális elemeket figyelembe lehet venni. A releváns tényezők közé tartozhat, hogy a véleményt egy másik jogalany nevében adták-e ki, hogy az üzenet azt célozza-e, hogy egy jelöltet vagy kampányt önmaga népszerűsítsen egy választáson, népszavazáson vagy jogalkotási vagy szabályozási folyamatban, és hogy az üzenetet olyan egyén fejti-e ki, aki általában aktívan kampányol vagy lép fel politikai vagy társadalmi kérdésekkel kapcsolatos változások érdekében, valamint hogy az üzenetet határozatlan számú személy számára terjesztik-e. A politikai véleményt nem lehet személyes minőségben kifejezettnek tekinteni, ha a vélemény kifejezéséért, vagy ahhoz kapcsolódóan harmadik felek konkrét ellenszolgáltatást – beleértve a természetbeni juttatásokat is – nyújt.

(31)

E rendelet alkalmazásában választáson az európai parlamenti választásokat, a tagállamokban nemzeti, regionális és helyi szinten szervezett valamennyi választást vagy népszavazást, valamint a politikai pártok vezetésének megalakítására irányuló választásokat kell érteni. Nem tartozhatnak az alkalmazási körbe a választások egyéb formái, például a szakmai vagy a zártkörűen szervezett szavazások.

(32)

A politikai hirdetést a politikai reklámtevékenység egy eseteként kell meghatározni. A hirdetések magukban foglalják a reklámüzenet közlésének eszközeit, ideértve a nyomtatott formában, a műsorszolgáltató médián keresztül, a weboldalakon, keresőprogramokon vagy online közvetítőszolgáltatáson, illetve az online platformszolgáltatáson keresztül történő közlést.

(33)

A politikai szereplők fogalommeghatározásának az uniós jogban, valamint a nemzeti jogban meghatározott fogalmakra kell hivatkoznia, összhangban a nemzetközi jogi eszközökkel, például az Európa Tanács nemzetközi jogi eszközeivel. A politikai szereplők fogalommeghatározásának magában kell foglalnia a politikai pártok jogi személyiséggel rendelkező vagy anélküli, a pártok támogatása vagy céljaik elérése – például a választók egy meghatározott csoportjával való kapcsolatfelvétel vagy egy meghatározott választási cél – érdekében létrehozott kapcsolódó szervezeteket és leányszervezeteket.

(34)

A politikai szereplő fogalommeghatározásának magában kell foglalnia a választott tisztség betöltésére jelölt vagy ilyen tisztséget betöltő személyeket is, valamint a tagállamok nemzeti, regionális vagy helyi szintű kormányzatának tagjait, illetve – az Európai Unió Bírósága, az Európai Központi Bank és a Számvevőszék kivételével – az uniós intézmények tagjait.

(35)

A politikai reklámkampány fogalommeghatározásának utalnia kell a politikai reklámtevékenységre vonatkozó szerződés időtartama során kapcsolódó politikai hirdetések sorozatának elkészítésére, elhelyezésére, népszerűsítésére, közzétételére, eljuttatására vagy terjesztésére közös elkészítés, reklámmegbízás vagy finanszírozás alapján.

(36)

A politikai reklámtevékenység fogalommeghatározása nem érintheti a politikai pártok, a politikai célok vagy a politikai kampányok nemzeti szintű fogalommeghatározásait, és nem módosíthatja a politikai kampányra vonatkozó nemzeti szabályokat, illetve nem avatkozhat be azokba.

(37)

A politikai szereplő fogalommeghatározása nem befolyásolhatja az arra vonatkozó nemzeti szabályokat, hogy ki folytathat politikai kampányt, és nem kötelezheti a tagállamokat ilyen szabályok elfogadására.

(38)

A politikaireklám-szolgáltatásokhoz kapcsolódó, érintett szolgáltatók széles körének lefedése érdekében politikaireklám-szolgáltatók alatt a politikai hirdetések elkészítésében, elhelyezésében, népszerűsítésében, közzétételében, eljuttatásában vagy terjesztésében részt vevő szolgáltatókat kell érteni. Például a politikaireklám-szolgáltatók felléphetnek a reklámozók nevében politikaireklám-szolgáltatások reklámozók nevében való kezdeményezése révén.

(39)

A politikaireklám-szolgáltatók fogalommeghatározása nem terjedhet ki azokra a szolgáltatókra, amelyek a politikaireklám-szolgáltatásokkal kapcsolatban kizárólag kiegészítő jellegű szolgáltatásokat nyújtanak. A kiegészítő jellegű szolgáltatások olyan szolgáltatások, amelyeket a politikaireklámtevékenység mellett és azt kiegészítve nyújtanak, ugyanakkor amelyek nem befolyásolják közvetlenül a politikai reklám tartalmát vagy megjelenítését, és nem gyakorolnak közvetlen ellenőrzést a reklám elkészítése, elhelyezése, népszerűsítése, közzététele, eljuttatása vagy terjesztése felett. Az ilyen szolgáltatások közé tartozhat a szállítás, a finanszírozás és a beruházás, a beszerzés, az értékesítés, az étkeztetés, a marketing, a számítástechnikai szolgáltatások, a takarítás, a karbantartás, a postai szolgáltatások, nyomtatási szolgáltatások, a grafikai, hang- vagy fotográfiai tervezés.

(40)

Reklámozóként azt a személyt vagy szervezetet kell meghatározni, akinek nevében a politikai hirdetést elkészítik, elhelyezik, népszerűsítik, közzéteszik, eljuttatják vagy terjesztik, például egy választáson részt vevő egyéni jelölt vagy politikai párt, és aki vagy amely általában a politikaireklám-szolgáltatásokért ellenszolgáltatást nyújt.

(41)

Politikaireklám-közzétevőként azokat a politikaireklám-szolgáltatókat kell meghatározni, akik általában a szolgáltatói lánc végén helyezkednek el, a politikai reklámokat műsorszolgáltatás útján teszik közzé, szolgáltatják vagy terjesztik, interfészen keresztül elérhetővé teszik vagy más módon nyilvánosságra hozzák.

(42)

A politikaireklám-szolgáltatók olyan felelősségi körökkel rendelkeznek, amelyek támogatják e rendelet célkitűzéseinek elérését. Bizonyos politikaireklám-szolgáltatók sugároznak, interfészen keresztül hozzáférhetővé tesznek vagy más módon a nyilvánossághoz közvetítenek politikai reklámokat, és e szerepüknél fogva képesek biztosítani, hogy ez e rendelettel összhangban történjen, és magas szintű átláthatóságot biztosítson. Ezeknek a szolgáltatóknak ezért politikaireklám-közzétevőkként konkrét felelősségi körökkel kell rendelkezniük, és ilyenként kell őket azonosítani.

(43)

A reklámozónak hitelesen nyilatkoznia kell arról, hogy az érintett reklámtevékenység az e rendeletben meghatározottak szerinti politikai reklámtevékenységnek minősül-e, és hogy az uniós szinten vagy valamely tagállamban nemzeti, regionális vagy helyi szinten szervezett választást vagy népszavazást megelőző három hónapban valószínűsíthetően e rendelet szerint reklámozóként jár-e el. A reklámozók felelősséggel tartoznak e nyilatkozatok pontosságáért. Ezenkívül, ha egy reklámtevékenységet politikai jellegűként azonosítanak, további terjesztésének továbbra is meg kell felelnie az átláthatósági és a kapcsolódó, kellő gondosságra vonatkozó követelményeknek.

(44)

Tekintettel különösen az átláthatósági szabályok és a kapcsolódó, kellő gondosságra vonatkozó követelmények hatékonysága garantálásának fontosságára, a politikaireklám-szolgáltatások nyújtására vonatkozóan kötött szerződéses megállapodásoknak biztosítaniuk kell, hogy a politikaireklám-szolgáltatók e rendeletnek való megfeleléséhez szükséges információkat jóhiszeműen, teljeskörűen és pontosan, indokolatlan késedelem nélkül továbbítsák. Hiányos, elavult vagy hibás nyilatkozat vagy információ esetén e rendeletnek elő kell írnia az ilyen nyilatkozat vagy információk kiegészítését, frissítését vagy helyesbítését. Ez nem jelenthet a politikaireklám-szolgáltatók számára arra vonatkozó általános kötelezettséget, hogy ellenőrizzék a hirdetések politikai jellegére vonatkozó nyilatkozatok valóságtartalmát, vagy hogy túlzott mértékű vagy költséges tényfeltáró tevékenységet végezzenek. Az ilyen nyilatkozat vagy információ kiegészítésére, frissítésére vagy helyesbítésére vonatkozó követelmény hatékony végrehajtása érdekében a politikaireklám-szolgáltatóknak ki kell igazítaniuk online interfészeiket, hogy elősegítsék az ilyen kötelezettségeknek való megfelelést.

(45)

A politikaireklám-szolgáltatóknak nyilvánvalóan tévesnek kell tekinteniük egy nyilatkozatot vagy információt, ha az a hirdetés tartalmából, a reklámozó kilétéből vagy az adott szolgáltatás nyújtásának körülményeiből – további ellenőrzés vagy tényfeltáró tevékenység nélkül – kitűnik.

(46)

Az (EU) 2022/2065 rendelet értelmében online óriásplatformnak és nagyon népszerű online keresőprogramnak is minősülő politikaireklám-közzétevőknek az említett rendelet 34. cikke szerinti kockázatértékeléseik keretében gondosan azonosítaniuk, elemezniük és értékelniük kell a politikaireklám-szolgáltatásaik által jelentett rendszerszintű kockázatokat, és észszerű, arányos és eredményes kockázatcsökkentő intézkedéseket kell bevezetniük e kockázatok kezelésére, az említett rendelet 35. cikkének megfelelően.

(47)

Az e rendeletben meghatározott, az átláthatóságra és a kapcsolódó kellő gondosságra vonatkozó követelmények csak a politikaireklám-szolgáltatásokra vonatkozhatnak, azaz a rendszerint ellenszolgáltatás – amely természetbeni juttatást is magában foglalhat – fejében nyújtott politikai reklámtevékenységre. Ezek a szabályok nem vonatkozhatnak az online közvetítő szolgáltatás – például egy online platform – felhasználója által feltöltött és az online közvetítő szolgáltatás által – az adott üzenet ellentételezés nélküli elhelyezése, közzététele, eljuttatása vagy terjesztése révén – terjesztett tartalomra, kivéve, ha a politikai hirdetésért a felhasználónak harmadik fél fizetett.

(48)

Az átláthatóságra és a kapcsolódó kellő gondosságra vonatkozó szabályok nem vonatkozhatnak az elektronikus hírközlési szolgáltatásokon, például az elektronikus üzenetküldési szolgáltatásokon vagy a telefonhívásokon keresztül történő információmegosztásra sem, feltéve, hogy annak politikaireklám-szolgáltatás nem része.

(49)

A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága, amelyet a Charta 11. cikke véd, magában foglalja az egyén politikai véleményalkotáshoz, politikai információk megismeréséhez és közléséhez, valamint politikai eszmék megosztásához való jogát. E szabadság bármilyen korlátozása meg kell, hogy feleljen a Charta 52. cikkének. E szabadság alkalmazásában alakítható és korlátozásoknak is alávethető, ha azok szükségesek és azokat jogos közérdek igazolja, és megfelelnek az uniós jog általános elveinek, mint például az arányosság és a jogbiztonság elvének. Többek között ez az eset áll fenn, ha a politikai elképzeléseket politikaireklám-szolgáltatókon keresztül kommunikálják. A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága az élénk demokratikus vita egyik sarokköve.

(50)

E rendelet alapján a tagállamok nem kötelezhetők arra, hogy olyan intézkedéseket hozzanak, amelyek sértik a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságára, különösen a sajtószabadságra, illetve az egyéb médiumokon keresztüli véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó alapvető elveket, ahogyan azok az alkotmányos hagyományokból, vagy a sajtó, illetve más médiumok jogaira, kötelezettségeire és eljárási biztosítékaira irányadó, a felelősség megállapítására vagy korlátozására vonatkozó szabályokból erednek.

(51)

Ami az online közvetítőket illeti, az (EU) 2022/2065 rendelet vonatkozik az online közvetítők által közzétett vagy terjesztett politikai hirdetésekre, az online reklámtevékenység minden típusára – ideértve a kereskedelmi és politikai hirdetéseket is – alkalmazandó horizontális szabályokon keresztül. A politikai reklámtevékenység e rendeletben foglalt fogalommeghatározása alapján helyénvaló a (EU) 2022/2065 rendelet hatálya alá tartozó reklám-közzétevőkre, különösen az online óriásplatformokra vonatkozó átláthatósági követelmények további részletezése. Ez különösen a politikai hirdetések finanszírozásával kapcsolatos információkra vonatkozik. Az e rendeletben meghatározott követelmények nem érinthetik az (EU) 2022/2065 rendeletet.

(52)

A politikai hirdetések elkészítésében, elhelyezésében, népszerűsítésében, közzétételében, eljuttatásában és terjesztésében a politikaireklám-szolgáltatók összetett lánca működhet közre. Ez a helyzet különösen akkor, ha különböző szolgáltatók irányíthatják a reklámtartalom kiválasztását, a célzott hirdetési és reklámeljuttatási kritériumok megválasztását, a hirdetés célzott közléséhez és eljuttatásához használt adatok szolgáltatását, a célzott hirdetési technikák és reklámeljuttatási technikák biztosítását, valamint a hirdetés eljuttatását és terjesztését.

Ezen kívül reklámozók közreműködhetnek a politikai reklámok elkészítésének, elhelyezésének, népszerűsítésének, közzétételének, eljuttatásának és terjesztésének különböző szakaszaiban. Hasonlóképpen, a célzott hirdetési technikák és a reklámeljuttatási technikák céljából az adatkezelő más adatkezelőkkel közösen is meghatározhatja az adatkezelés céljait és eszközeit, vagy az adatkezelési műveletet az adatkezelő nevében egy másik jogalany is elvégezheti. Az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának fényében közös adatkezelés akkor is megállapítható, ha csak egy jogalany fér hozzá az érintett személyes adatokhoz. Különböző hozzájárulásaik – nevezetesen a célzott hirdetési paraméterek meghatározása, az adatkategóriák kijelölése és a hirdetések megjelenítése során történő adatkezelés – miatt előfordulhat, hogy a szolgáltatók és a reklámozók rendszeresen közösen döntenek a személyes adatok politikai reklámtevékenység céljából történő kezelésének eszközeiről és céljairól, és ezért az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 26. cikke és az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 28. cikke értelmében közös adatkezelőknek tekinthetők. Ezért rendelkezni kell az e rendelet szerinti különböző jogalanyok feladatainak egyértelmű megosztásáról.

(53)

Ha egy mesterséges kereskedelmi vagy szerződéses konstrukció esetében fennáll az e rendeletben megállapított átláthatósági kötelezettségek hatékonysága kijátszásának kockázata, ezeket a kötelezettségeket arra az egy vagy több jogalanyra kell alkalmazni, amely a reklámszolgáltatást érdemben nyújtja.

(54)

Noha e rendelet konkrét követelményeket ír elő, az abban megállapított kötelezettségek nem értelmezhetőek a közvetítő szolgáltatókra a természetes vagy jogi személyek által megosztott politikai tartalom tekintetében általános nyomonkövetési kötelezettség előírásaként, vagy a közvetítő szolgáltatók számára arra vonatkozó általános kötelezettség előírásaként, hogy proaktív intézkedéseket kell hozniuk az általuk továbbított vagy tárolt jogellenes tartalommal kapcsolatban.

(55)

Az e rendeletben foglalt követelményeknek – különösen a célzott hirdetési technikáknak és a reklámeljuttatási technikáknak az online politikai reklámtevékenységgel összefüggésben történő alkalmazására vonatkozó követelményeknek – való megfelelés támogatása érdekében a közvetítő szolgáltatókat arra ösztönzik, hogy könnyítsék meg a felhasználók által az online közvetítő szolgáltatásukon keresztül közvetlenül feltöltött vagy terjesztett politikai reklámok azonosítását. A közvetítő szolgáltatók például hatékony mechanizmusokat bocsáthatnak a felhasználók rendelkezésére annak jelzésére, hogy egy hirdetés politikai jellegű.

(56)

A politikai reklámtevékenység átláthatóságának lehetővé kell tennie az egyének számára annak megértését, hogy politikai hirdetéssel szembesülnek. A politikai reklámok közzétevőinek gondoskodniuk kell arról, hogy minden egyes politikai hirdetéssel együtt egyértelmű nyilatkozatot tegyenek közzé arról, hogy politikai hirdetésről van szó, valamint más információkról, például a reklámozó kilétéről, a politikai kampányról, amelynek a reklám a részét képezi, illetve arról, hogy a reklám tekintetében alkalmaztak-e a célzott hirdetési technikákat és reklámeljuttatási technikákat. Adott esetben a reklámozó neve politikai logót is tartalmazhat. A politikai reklámok közzétevőinek biztosítaniuk kell a politikai hirdetések megfelelő címkézését, és olyan címkézést kell alkalmazniuk, amely hatékony és tartalmazza a meghatározott információkat, beleértve annak egyértelmű megjelölését is, hogy hol kell visszakeresni az átláthatósági közleményt. A Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni abból a célból, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a címkék formátumának és mintájának meghatározása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a címkék igazodjanak az alkalmazott médiumhoz, a legújabb technológiai és piaci fejlemények, a vonatkozó tudományos kutatások és a bevált gyakorlatok figyelembevételével.

(57)

A politikai folyamatban való elszámoltathatóság támogatása érdekében az átláthatósági közleményben feltüntetendő információknak ki kell terjedniük a reklámozó és adott esetben a reklámozó felett végső irányítást gyakorló jogalany kilétére is. Egyértelműen fel kell tüntetni a reklámozóletelepedésének helyét és azt, hogy a reklámozó természetes vagy jogi személy-e. Az átláthatósági közleményben nem szabad megadni a politikai reklámtevékenységben közreműködő, a reklámozóhoz vagy más érintett politikai szereplőkhöz nem kapcsolódó egyénekre vonatkozó személyes adatokat. Az átláthatósági közleménynek tartalmaznia kell továbbá a terjesztési időszakra, az esetleges kapcsolódó választásokra, az adott hirdetésre, valamint a teljes politikai reklámkampányra vonatkozóan elköltött összegre és a részben vagy teljes egészében cserébe kapott egyéb juttatások értékére, a felhasznált pénzeszközök forrására vonatkozó, és a politikai hirdetés terjesztésének tisztességessége biztosítását célzó egyéb információkat. A felhasznált pénzeszközök forrására vonatkozó információ vonatkozhat például arra, hogy köz- vagy magánforrásból származnak-e, és hogy azok az Unión belülről vagy kívülről származnak-e. A kapcsolódó választásokkal vagy népszavazásokkal kapcsolatos információknak lehetőség szerint tartalmazniuk kell az említett választásokon vagy népszavazásokon való részvétel megszervezésére és módozataira vagy a részvétel előmozdítására vonatkozóan a hivatalos forrásokból származó tájékoztatásra mutató hivatkozást. Amennyiben egy politikai hirdetést az e rendelet megsértése miatti felfüggesztést vagy megszüntetést követően újra közzétesznek, ezt az átláthatósági közleményeknek jelezniük kell annak biztosítása érdekében, hogy az egyének megfelelő tájékoztatást kapjanak. Az átláthatósági közleménynek a hirdetés közzétételét vagy terjesztését követően azonnal rendelkezésre kell állnia, és a benne foglalt információkat naprakészen kell tartani. Továbbá, az átláthatósági közleménynek tájékoztatást kell tartalmaznia a politikai hirdetések e rendeletben megállapított mechanizmussal összhangban történő bejelentésének módjáról. Ez a követelmény nem sértheti az (EU) 2022/2065 rendeletben a bejelentésre vonatkozóan meghatározott rendelkezéseket.

(58)

A politikai reklámtevékenység fokozott átláthatóságának biztosítása érdekében össze kell gyűjteni és a vonatkozó átláthatósági közleményben fel kell tüntetni a politikai reklámtevékenység hatókörére és az egyének azzal való kapcsolatba lépésére vonatkozó információkat. Az üzenet hatóköre olyan adatokra vonatkozik, amelyek lehetővé teszik azon egyének földrajzi eloszlásának és számának számszerűsítését, akik a politikai reklámokat megtekintették, megkapták, azzal más módon interakciót folytattak, beleértve a megtekintések, megjelenítések és kattintások számát. Az üzenettel való kapcsolatba lépés olyan adatokra vonatkozik, amelyek lehetővé teszik az egyének online politikai reklámtevékenységgel való interakcióinak számszerűsítését, különböző eszközökkel mérve, beleértve a politikai hirdetéssel való interakció időtartamát is. A politikai hirdetések címkézésének és átláthatósági közleményeinek elkészítésére vonatkozó releváns szabványoknak ki kell térniük a hatókör és a kapcsolatba lépés számszerűsítésére.

(59)

Az információk megjelenítése az átláthatósági közleményben az alkalmazott eszközöktől függően változhat. Annak érdekében, hogy az offline hirdetésben könnyen vissza lehessen keresni az átláthatósági közleményben szereplő információkat, fel lehet használni például egy erre a célra szolgáló honlap-hivatkozást, egy gyorsválasz-kódot (QR-kódot), vagy ezzel egyenértékű, felhasználóbarát technikai intézkedéseket.Annak a követelménynek, amely szerint az átláthatósági közleményre vonatkozó információknak – többek között – jól láthatónak kell lenniük, azzal kell járnia, hogy az információt feltűnően kell a hirdetésben vagy azzal együtt megjeleníteni. Annak a követelménynek, hogy az átláthatósági közleményben közzétett információknak könnyen hozzáférhetőnek, amennyiben műszakilag lehetséges, géppel olvashatónak, és felhasználóbarátnak kell lenniük, azzal kell járnia, hogy a fogyatékossággal élő személyek szükségleteinek is meg kell felelniük, az alkalmazandó akadálymentességi követelményeknek való megfelelés révén, beleértve, amennyiben technikailag megvalósítható, az információ egynél több érzékszervi csatornán keresztül történő biztosítását. Annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni a legújabb technológiai és piaci fejleményeket, a vonatkozó tudományos kutatást és a bevált gyakorlatokat, valamint biztosítani lehessen, hogy az átláthatósági közlemények igazodjanak az alkalmazott médiumhoz, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el azok formátumának és műszaki előírásainak meghatározása céljából.

(60)

Amennyiben a politikai reklámot elektronikusan, többek között online adathordozón keresztül teszik elérhetővé, a kísérő átláthatósági közleményt elektronikusan és géppel olvasható formátumban is elérhetővé kell tenni. A kizárólag offline adathordozón – például nyomtatott szórólapokon vagy nyomtatott újságokon – keresztül elérhető politikai reklámot olyan átláthatósági közlemények kísérhetik, amelyeket szintén csak offline adathordozón, többek között ugyanazon nyomtatott szórólapon vagy újságban tesznek elérhetővé. Amennyiben azonban a politikai reklámot offline adathordozón keresztül teszik elérhetővé, az átláthatósági közleményt pedig elektronikusan, az átláthatósági közleményt géppel olvasható formátumban is elérhetővé kell tenni.

(61)

Az információkat géppel olvashatónak kell tekinteni, ha azokat olyan formátumban bocsátják rendelkezésre, amelyet a szoftveralkalmazások emberi beavatkozás nélkül, automatikusan fel tudnak dolgozni, különösen abból a célból, hogy konkrét adatokat azonosítsanak, ismerjenek fel és nyerjenek ki belőlük.

(62)

Az átláthatósági közleményeket úgy kell kialakítani, hogy felhívják a felhasználók figyelmét és segítsék a politikai hirdetés egyértelmű felismerését. Azokat úgy kell kialakítani, hogy akkor is a helyükön és elérhetőek maradjanak, ha valamely politikai hirdetést terjesztenek, például egy másik platformra feltesznek vagy egyének egymás között továbbítanak. Az átláthatósági közleményben szereplő információkat a politikai hirdetések közzétételének megkezdésétől egészen a végéig közzé kell tenni. A politikai reklámok közzétevőinek az utolsó közzétételt követően hét évig meg kell őrizniük átláthatósági közleményeiket, az esetleges módosításokkal együtt, és kérésre rendelkezésre kell bocsátaniuk azokat.

(63)

Mivel a politikai reklámok közzétevői a politikai hirdetéseket a nyilvánosság számára teszik hozzáférhetővé, az átláthatósági közleményben foglalt információkat a politikai hirdetés közzétételével vagy terjesztésével együtt kell a nyilvánosság számára közzétenniük vagy terjeszteniük. Amennyiben a politikai reklámok közzétevői bármilyen úton, például egyedi bejelentést követően tudomást szereznek arról, hogy egy adott politikai hirdetés nem felel meg az e rendelet szerinti átláthatósági követelményeknek, mindent meg kell tenniük az e rendelet szerint megkövetelt információk kiegészítése vagy helyesbítése érdekében. Amennyiben az információt nem lehet indokolatlan késedelem nélkül kiegészíteni vagy helyesbíteni, a politikai reklámok közzétevői nem tehetik hozzáférhetővé a nyilvánosság számára azokat a politikai hirdetéseket, amelyek nem felelnek meg az e rendelet szerinti átláthatósági követelményeknek, vagy meg kell szüntetniük azok közzétételét vagy terjesztését. Ilyen helyzetekben a politikai reklámok közzétevőinek tájékoztatniuk kell az érintett politikaireklám-szolgáltatókat és adott esetben a reklámozót az e rendelet szerinti követelmények teljesítése érdekében tett észszerű lépésekről. A közzétevőnek az e tekintetben meghozott bármely határozatról tájékoztatnia kell a reklámozót vagy a reklámozó nevében eljáró szolgáltatót.

(64)

Annak érdekében, hogy az online politikai reklámtevékenységre vonatkozó, e rendeletben előírt információk közzététele biztosított legyen, és minden érdekelt egyén ténylegesen hozzáférjen azokhoz, a Bizottságnak létre kell hoznia az összes online politikai hirdetések nyilvános adattárát, az online politikai hirdetések európai adattárát, és közvetlenül vagy egy irányító hatóságra ruházva ezt a felelőséget, biztosítania kell annak kezelését. Az irányító hatóságra történő átruházás tekintetében alkalmazni kell a szükséges szabályozási kiigazításokat. Az egyének információkhoz való hozzáférésének támogatása, többek között az érdekelt szereplők – például a sajátos szerepet betöltő kutatók – munkájának megkönnyítése érdekében, valamint a szabad és tisztességes választások vagy népszavazások és tisztességes választási kampányok támogatása érdekében – többek között a politikai hirdetések reklámozóinak ellenőrzése és a politikai hirdetési környezet elemzése révén – az említett adattárnak tartalmaznia kell egy olyan funkciót, amely lehetővé teszi az online politikai reklámokhoz való hozzáférést az e rendeletben előírt információkkal együtt egy meghatározott ideig egyetlen portálon keresztül. Az (EU) 2022/2065 rendelet értelmében online óriásplatformnak vagy nagyon népszerű online keresőprogramnak nem minősülő politikaireklám-közzétevők támogatása érdekében az említett adattárnak olyan tárhelyszolgáltatást kell magában foglalnia, amely biztosítja az online politikai reklámok és a velük közzétett információk ingyenes rendelkezésre állását. A politikai reklámok e közzétevőinek meghatározott időn belül rendelkezésre kell bocsátaniuk a szükséges információkat. A politikai reklámok közzétevőinek és reklámozóinak továbbra is felelősséggel kell tartozniuk az online politikai hirdetések európai adattárán keresztül rendelkezésre bocsátott politikai hirdetések és egyéb információk tekintetében, így felelősek többek között azok teljességéért és pontosságáért, valamint annak biztosításáért, hogy azok naprakészek maradjanak.

Az online politikai hirdetések európai adattára hatékony működésének biztosítása érdekében a Bizottságot végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el az említett adattár működésére vonatkozó részletes szabályok meghatározása céljából. Ezeknek a végrehajtási jogi aktusoknak többek között egy közös adatstruktúrára és alkalmazásprogramozási interfészre kell vonatkozniuk annak érdekében, hogy lehetővé váljon a szükséges információk továbbítása és az adattárból való lekérdezése, metaadatok biztosítása a politikai hirdetések online keresőprogramok általi indexálásának, valamint az adattárba való belefoglalásának elősegítése érdekében, továbbá szabványosított hitelesítési megoldások biztosítása annak érdekében, hogy az átláthatósági információkat össze lehessen kapcsolni a politikai hirdetésekkel, valamint hitelesíteni lehessen az információk verzióit.

(65)

Az e rendelet szerinti kötelezettségeik teljesítése során a politikaireklám-szolgáltatóknak kellően figyelembe kell venniük az alapvető jogokat, valamint az egyéb jogokat és jogos érdekeket. A politikaireklám-szolgáltatóknak különösen kellően figyelembe kell venniük a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, beleértve a tömegtájékoztatás szabadságát és sokszínűségét is.

(66)

Emellett az (EU) 2022/2065 rendelet értelmében online óriásplatformnak vagy nagyon népszerű online keresőprogramnak minősülő politikaireklám-közzétevőknek biztosítaniuk kell, hogy az átláthatósági közleményben foglalt információkat minden egyes politikai hirdetés esetében elérhetővé tegyék az említett rendelet 39. cikkében említett hirdetési adattárakban, és azok az online politikai hirdetések európai adattárán keresztül hozzáférhetők legyenek. Ezeket az információkat a közzététel időpontjától kezdődően elérhetővé kell tenni, és naprakészen kell tartani, és a akadálymentességre, az adatstruktúrára és a nyilvánosan elérhető alkalmazásprogramozási interfészen keresztüli hozzáférésre vonatkozóan elfogadott ágazati szabványnak megfelelően kell rendelkezésre bocsátani.

(67)

Ha a politikai hirdetés tartalmának tárhelyet biztosító vagy azt más módon tároló és nyújtó politikaireklám-szolgáltató elkülönül a politikai hirdetést esetleg bemutató weboldalt vagy egyéb interfészt irányító politikaireklám-szolgáltatótól, ezeket a szolgáltatókat együtt kell a politikai reklám közzétevőjének tekinteni, felelősséggel az általuk nyújtott konkrét szolgáltatás tekintetében a címkézés meglétének, valamint az átláthatósági közlemény és a vonatkozó információk elérhetőségének biztosításáért. Szerződéses megállapodásaiknak lehetővé kell tenniük az e rendeletnek való megfelelést.

(68)

A politikaireklám-szolgáltatásokért kapott összegekre, valamint a részben vagy egészben azokért cserébe kapott egyéb juttatások értékére vonatkozó információk hasznos hozzájárulást jelenthetnek a politikai vitához. Gondoskodni kell arról, hogy a politikai reklámtevékenységről megfelelő áttekintést lehessen nyerni az érintett politikaireklám-közzétevők által készített éves jelentésekből. A felügyelet és az elszámoltathatóság támogatása érdekében az említett jelentéseknek az adott időszakban, kampányonként összesítve kell tartalmazniuk a politikai reklámtevékenyég célzott folytatására vagy a politikai reklámok eljuttatására fordított kiadásokra vonatkozó információkat, beleértve a más jogalanyok által a politikai reklámok közzétevői számára továbbított releváns információkat. Az aránytalan terhek elkerülése érdekében ezek az átláthatósági jelentési kötelezettségek nem vonatkoznak a 2013/34/EU irányelv 3. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozásokra.

(69)

A politikaireklám-szolgáltatásokat nyújtó politikaireklám-közzétevőknek olyan mechanizmusokat kell bevezetniük, amelyek lehetővé teszik a természetes és jogi személyek számára annak bejelentését, hogy egy általuk közzétett politikai hirdetés nem felel meg ennek a rendeletnek. E tekintetben döntő szerepet játszanak a civil társadalmi szervezetek, az emberi jogi és megfigyelő szervezetek, az újságírók és más érdekelt jogalanyok. Az ilyen hirdetés bejelentésére szolgáló mechanizmusoknak könnyen hozzáférhetőnek és használhatónak kell lenniük, és igazodniuk kell a politikai reklám közzétevője által terjesztett reklámok formájához. Ezeknek a mechanizmusoknak lehetőség szerint magából a hirdetésből, például a politikai reklám közzétevőjének webhelyén elérhetőnek kell lenniük. A politikai reklámok közzétevőinek az információtechnológiai biztonsági minimum-előírások betartása érdekében szükség esetén technikai intézkedéseket kell bevezetniük, ideértve az automatikus bejelentések megelőzését célzó intézkedéseket is. A politikai reklámok közzétevői adott esetben támaszkodhatnak a meglévő mechanizmusokra. Például, amennyiben a politikai reklámok közzétevői az (EU) 2022/2065 rendelet értelmében vett online tárhelyszolgáltatók, a szolgáltatásaik címzettjeinek kérésére tárolt politikai hirdetések tekintetében a politikai reklámok közzétevői számára lehetővé kell tenni, hogy az említett rendelet szerinti bejelentési és cselekvési mechanizmusra támaszkodjanak az ilyen hirdetések e rendeletnek való meg nem felelésével kapcsolatos bejelentések tekintetében. Amennyiben ezek a mechanizmusok nem állnak rendelkezésre, az egyének számára lehetővé kell tenni, hogy közvetlenül jelentsék az ilyen politikai hirdetéseket az illetékes hatóságoknak.

(70)

A potenciálisan meg nem felelő politikai reklámtevékenység bejelentését lehetővé tevő mechanizmusok következetes végrehajtása érdekében a Bizottságnak iránymutatásokat kell kidolgoznia, különösen a mechanizmusokra vonatkozó, az audiovizuális ágazathoz és a nyomtatott médiához, valamint az online és offline reklámtevékenységhez igazodó megfelelő műszaki előírások kidolgozásának támogatására.

(71)

A politikaireklám-közzétevőknek kellő gondossággal, nem önkényesen és objektíven kell megvizsgálniuk és kezelniük az e rendelet alapján kapott bejelentéseket, az e rendeletben meghatározottak szerint. A politikaireklám-közzétevőnek meg kell erősítenie a bejelentés befogadását, és megfelelően tájékoztatnia kell a bejelentést benyújtó természetes vagy jogi személyt a bejelentés nyomán hozott intézkedésekről, és tájékoztatást kell nyújtania a bejelentés tárgyát képező hirdetéssel kapcsolatos – többek között adott esetben az (EU) 2020/1828 európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) szerinti – jogorvoslati lehetőségekről. Annak biztosítása érdekében, hogy az érintett reklámozók és a politikaireklám-szolgáltatók tisztában legyenek a bejelentések hatásával, a politikaireklám-közzétevőnek tájékoztatnia kell az érintett reklámozókat vagy politikaireklám-szolgáltatókat a bejelentéseket követően hozott releváns intézkedésekről is. E mechanizmusok hatékony működésének biztosítása érdekében egy választást vagy népszavazást megelőző utolsó hónapban, amely különösen érzékeny, azon politikaireklám-közzétevőknek, amelyek a 2013/34/EU irányelv 3. cikkének (1), (2) és (3) bekezdése értelmében nem minősülnek mikro-, kis- vagy középvállalkozásnak, 48 órán belül fel kell dolgozniuk az adott választáshoz vagy népszavazáshoz kapcsolódó valamely hirdetéssel kapcsolatban kapott bejelentéseket, feltéve, hogy a bejelentés az abban foglalt információk alapján teljes egészében feldolgozható.

(72)

A politikaireklám-közzétevő által hozott intézkedéseknek szigorúan célzottaknak kell lenniük abban az értelemben, hogy elsősorban és mindenekelőtt a kért információk helyesbítését vagy kiegészítését kell szolgálniuk, és csak végső esetben járhatnak az e rendeletnek meg nem felelő, konkrét információk eltávolításával. Ennek során a politikaireklám-közzétevőnek kellően figyelembe kell vennie a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságát, valamint az egyéb alapvető jogokat.

(73)

Annak érdekében, hogy bizonyos jogalanyok betölthessék szerepüket a demokráciákban, helyénvaló szabályokat megállapítani a politikai hirdetéssel együtt közzétett vagy az átláthatósági közleményben foglalt információknak az érdekelt szereplők, például ellenőrzött kutatók, újságírók, civil társadalmi szervezetek és elismert választási megfigyelők számára történő továbbítására, a demokratikus folyamatban betöltött szerepük ellátásának támogatása érdekében. A politikaireklám-szolgáltatók nem kötelesek válaszolni a nem egyértelmű, túlzó vagy olyan információkra vonatkozó megkeresésekre, amelyekkel nem rendelkeznek. Ezenkívül az érintett politikaireklám-szolgáltató számára lehetővé kell tenni, hogy jelentős költségek esetén észszerű díjat számítson fel, figyelembe véve az információszolgáltatás adminisztratív költségeit.

(74)

Politikai üzenetek csoportoknak, egyéni szavazóknak vagy egyéneknek célzott eljuttatására, és ezek hatásának felerősítésére egyre gyakrabban használnak egyénektől közvetlenül gyűjtött személyes adatokat, vagy közvetetten gyűjtött személyes adatokat, például megfigyelt vagy származtatott adatokat, amikor a feltételezett érdeklődési körük szerint csoportosítanak egyéneket vagy online tevékenységeikből, viselkedési profilalkotásukból és egyéb elemzési technikákból vezetnek le személyes adatokat. A személyes adatok, különösen a személyes adatok (EU) 2016/679 és (EU) 2018/1725 rendelet szerinti különleges kategóriáinak kezelése alapján a választók vagy egyének különböző csoportjai szegmentálhatók, és jellemzőik vagy sebezhetőségeik kihasználhatók például a hirdetések meghatározott pillanatokban és helyeken történő terjesztésével, azon alkalmak kiaknázása céljából, amikor különlegesen fogékonyak lehetnek egy bizonyos típusú információra vagy üzenetre. A személyes adatok ilyen kezelése sajátos és káros hatással van az egyének alapjogaira és szabadságaira, úgymint a velük való tisztességes, egyenlő és manipulálásmentes bánásmódhoz való jogra, az objektív tájékozódáshoz, a véleményalkotáshoz, a politikai döntéshozatalhoz és a választójoguk gyakorlásához fűződő jogra. Emellett károsan hat a demokratikus folyamatra, mivel a fontos társadalmi kérdésekről folytatott nyilvános vita széttagolásához, szelektív tájékoztatáshoz és végső soron a választópolgárok manipulálásához vezet. Növeli továbbá az információmanipuláció és a külföldi beavatkozás terjedésének kockázatát. A politikai célú megtévesztő vagy burkolt reklámtevékenység veszélyt jelent, mivel befolyásolja a demokratikus társadalmunk működését lehetővé tevő alapvető mechanizmusokat. Az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendelethez képest további korlátozásokról és feltételekről kell rendelkezni. Az e rendeletben a személyes adatok politikai reklámtevékenységgel összefüggésben történő kezelését magában foglaló célzott hirdetési technikák és reklámeljuttatási technikák alkalmazására vonatkozóan meghatározott követelményeknek az EUMSZ 16. cikkén kell alapulniuk.

(75)

Az uniós joggal összhangban az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 7. pontjában meghatározottak szerinti adatkezelőknek biztosítaniuk kell, hogy az egyéni döntéshozatalt ne befolyásolják olyan sötét megoldások, amelyek szándékosan vagy hatásukban lényegesen torzítják vagy csorbítják az egyének autonóm és tájékozott döntéshozatalát, beleértve előre kipipált jelölőnégyzetek és az egyéb olyan, torzító és nem átlátható technikák használata révén, amelyek az egyéneket olyan konkrét döntésekre késztetik vagy veszik rá, amelyeket egyébként nem hoznának meg. A sötét megoldások módszeres használata, a nem egyértelmű hozzájárulási megállapodások, a megtévesztő információk és a feltételek elolvasására rendelkezésre álló túl kevés idő olyan általános gyakorlatok, amelyek megnehezítik az egyének számára, hogy egyértelmű információkhoz jussanak és az online reklámipar tekintetében kezükben tartsák az ellenőrzést. A sötét megoldások megelőzésére vonatkozó szabályok nem értelmezhetők úgy, hogy megakadályozzák az adatkezelőket abban, hogy közvetlenül kapcsolatba lépjenek az egyénekkel. Az adatkezelőknek ugyanakkor tartózkodniuk kell attól, hogy ismételten arra kérjék az egyént, hogy hozzon meg egy döntést, ha már korábban hozott ilyen döntést, attól, hogy sokkal nehezebbé tegyék a beleegyezés visszavonását, mint a megadását, hogy egyes választásokat más választásoknál nehezebbé vagy időigényesebbé tegyenek, illetve hogy az olyan alapbeállításokat használjanak, amelyek nagyon nehezen módosíthatók, és amelyek indokolatlanul egy irányba viszik el az egyének döntését, torzítva és károsan befolyásolva önállóságát, döntéshozatalát és választását. Az egyén döntéshozatalának kiváltására irányuló mechanizmusnak világosnak és könnyen használhatónak kell lennie, és az alternatívák egymáshoz viszonyított láthatósága nem célozhatja az egyén döntésének befolyásolását. Az egyéneknek e tekintetben nyújtott tájékoztatást lényegre törően, egyszerű és érthető nyelven kell megfogalmazni, és könnyen, feltűnően és közvetlenül hozzáférhető módon kell rendelkezésre bocsátani.

(76)

Azokat a politikaireklám-közzétevőket, amelyek reklámeljuttatási technikákat nyújtanak vagy használnak, arra kell ösztönözni, hogy olyan megoldásokat kínáljanak, amelyek minimálisra csökkentik a megkülönböztetés lehetőségét a politikai hirdetések személyes adatok kezelésén alapuló eljuttatása során.

(77)

Online politikai reklámtevékenységgel összefüggésben meg kell tiltani a személyes adatok (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendeletben említett különleges kategóriáit felhasználó profilalkotást magában foglaló célzott hirdetési technikákat és reklámeljuttatási technikákat. E technikák online politikai reklámtevékenységgel összefüggésben történő alkalmazása során nem lehet az (EU) 2016/679 rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében és az (EU) 2018/1725 rendelet 10. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kivételekre hivatkozni. A személyes adatok különleges kategóriáitól eltérő személyes adatok kezelésével járó célzott hirdetési technikák és reklámeljuttatási technikák alkalmazása az online politikai reklámtevékenységgel összefüggésben csak abban az esetben engedélyezhető, ha olyan személyes adatokon alapul, amelyeket az érintettektől gyűjtöttek, azok kifejezett hozzájárulásával, és amelyeket külön, politikai reklámtevékenység céljára szolgáltattak. Elismerve a politikai pártoknak, alapítványoknak, egyesületeknek vagy bármely más nonprofit szervezetnek a demokráciánkban betöltött szerepét, az ilyen korlátozások nem befolyásolhatják azon képességüket, hogy tagjaikkal és volt tagjaikkal kommunikáljanak, és a politikai tevékenységeikhez kapcsolódó információkat – például hírleveleket – terjesszenek, amennyiben azok kizárólag előfizetési adatokon és a tagok és volt tagok által szolgáltatott személyes adatokon alapulnak. A személyes adatok kezelésére az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendelet alkalmazandó, a kifejezett hozzájárulást pedig az említett rendeletek értelmében vett hozzájárulásként kell értelmezni. Az e rendeletben meghatározott feltételek mellett alkalmazott célzott hirdetési technikák és reklámeljuttatási technikák hasznosak lehetnek a politikai reklámok és információk terjesztésében, valamint a polgárok megszólításában és tájékoztatásában.

(78)

Az adatkezelők nem használhatnak fel harmadik felektől kapott személyes adatokat politikai reklámtevékenység célzott folytatására vagy a politikai reklámok eljuttatására. A manipulatív mikrotargetálás megelőzése érdekében alapvető fontosságú, hogy a politikaireklám-szolgáltatók konkrét intézkedéseket hozzanak annak biztosítására, hogy a politikai reklámtevékenység célzott folytatása és a politikai reklámok eljuttatása céljából gyűjtött és kezelt személyes adatok az e célhoz szükséges mértékre korlátozódjanak, például azáltal, hogy a szolgáltatás igénybe vevői számára kínált, politikai reklámtevékenység célzott folytatására és a politikai reklámok eljuttatására vonatkozó lehetőségek elérhetőségét azokra korlátozzák, akik csak legfeljebb öt kategória kombinációját igénylik.

(79)

Az a követelmény, hogy a politikai reklámtevékenység célzott folytatása vagy a politikai reklámok eljuttatása nem alapulhat a személyes adatok különleges kategóriáit alkalmazó profilalkotáson, magában foglalja azt a profilalkotást, amelynek során személyes adatok olyan különleges kategóriáit használják, amelyeket olyan személyes adatokból értékelnek, amelyek önmagukban nem minősülnek a személyes adatok különleges kategóriáinak. Ez lehet a helyzet például akkor, ha az adatkezelő olyan személyes adatokat használ fel, amelyek nem a személyes adatok különleges kategóriái, hogy az érintetteket bizonyos vallási, világnézeti vagy politikai meggyőződésűnek minősítse, függetlenül attól, hogy a kategorizálás valós-e. Nem számít a kategória jelölésének módja, ha a személyes adatok kezelése a személyes adatok különleges kategóriáját fedi fel. Amennyiben egy online közösségi hálózat felhasználója egy adott oldalt megtekint, vagy olyan alkalmazást vagy más online funkciót vagy szolgáltatást használ, amelyhez az (EU) 2016/679 rendelet 9. cikkének (1) bekezdésében említett kategóriák közül egy vagy több kapcsolódik, és adott esetben személyes adatokat szolgáltat a regisztráció, egy online megrendelés vagy a közösségi hálózattal való egyéb interakció során, a személyes adatoknak az említett online közösségi hálózat üzemeltetője általi kezelését az említett cikk értelmében „a személyes adatok különleges kategóriái kezelésének” kell tekinteni, amely főszabály szerint tilos, amennyiben az adatkezelés lehetővé teszi az említett kategóriák valamelyikébe tartozó információk felfedését, függetlenül attól, hogy ezek az információk az adott közösségi hálózat felhasználóját vagy bármely más természetes személyt érintik. Ez a helyzet attól függetlenül is fennáll, hogy az érintett tudomására hozták-e, hogy az ilyen adatokat az adatgyűjtés időpontjában politikai hirdetések célzott közlése vagy eljuttatása céljából kívánják felhasználni.

(80)

A személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulás megadására és visszavonására az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban kerül sor. Az ilyen hozzájárulást egyértelmű megerősítő cselekedettel vagy nyilatkozattal kell megadni, amelyben az érintett önkéntesen, konkrétan, tájékoztatáson alapulva és egyértelműen kinyilvánítja, hogy hozzájárul a személyes adatok politikai reklámtevékenység céljából történő kezeléséhez. Emellett e rendelet alkalmazásában a hozzájárulásnak kifejezettnek kell lennie, és azt külön politikai reklámtevékenység céljára kell megadni. E rendelet alkalmazásában – különösen abban az esetben, ha online szolgáltatás nyújtása során szereznek hozzájárulást személyes adatok politikai hirdetések célzott közlése vagy eljuttatása céljából történő kezeléséhez – az adatkezelőknek oly módon kell megszerezniük a hozzájárulást, hogy felhasználóbarát megoldást kínálnak az érintettnek a hozzájárulás kifejezett, világos és egyértelmű módon történő megadásához, módosításához vagy visszavonásához. Az adatkezelők nem tervezhetnek, szervezhetnek és működtethetnek interfészeket oly módon, amely megtéveszti, manipulálja vagy más módon jelentősen torzítja vagy rontja az érintett azon képességét, hogy e konkrét célhoz szabadon hozzájáruljon. E rendelet alkalmazásában a személyes adatok kezeléséhez való hozzájárulás megszerzésének követelménye nem kerülhető el annak megállapításával, hogy a szóban forgó személyes adatokat az érintett a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tette. A személyes adatok kezeléséhez politikai reklámtevékenység célzott folytatása vagy politikai reklámok eljuttatása céljából való hozzájárulás visszavonásának ugyanolyan egyszerűnek kell lennie, mint e hozzájárulás megadásának. A hozzájárulás megtagadása vagy visszavonása nem lehet nehezebb vagy időigényesebb az érintett számára, mint a hozzájárulás megadása. Tiszteletben kell tartani azokat az elektronikus jelzéseket, amelyek jelzik, hogy az egyén nem kíván politikai reklámot kapni.

(81)

A Bíróság által a C-252/21. sz. (10), Meta Platforms and Others (Conditions générales d’utilisation d’un réseau social) ügyben 2023. július 4-én hozott ítélet fényében az érintettek számára lehetővé kell tenni, hogy a politikai reklámtevékenységgel összefüggésben megtagadhassák bizonyos adatkezelési műveletekhez való hozzájárulásukat anélkül, hogy teljes mértékben tartózkodniuk kellene az online szolgáltatáshoz való hozzáféréstől. Amint azt a Bíróság megállapította, ezeknek a felhasználóknak egyenértékű alternatívát kell kínálni, amelyet nem kísérnek ilyen adatkezelésiműveletek.

(82)

A nagyon fiatalok a célzott hirdetési technikákkal és reklámeljuttatási technikákkal való visszaélés tekintetében különösen kiszolgáltatott csoportnak minősülnek. Bár még nem jogosultak választani, az ilyen egyéneket kifejezetten célozhatják a vita manipulálása érdekében. Tilos ezért a politikai reklámtevékenységgel összefüggésben olyan célzott hirdetési technikák vagy reklámeljuttatási technikák alkalmazása, amelyek olyan érintettek személyes adatainak kezelésével járnak, akikről kellő bizonyossággal ismert, hogy legalább egy év múlva érik el a nemzeti szabályok által megállapított választójogi korhatárt.

(83)

A fokozott átláthatóság és elszámoltathatóság érdekében az adatkezelőknek további átláthatósági követelményeket kell alkalmazniuk a személyes adatok kezelésével járó online politikai reklámtevékenységgel összefüggésben célzott hirdetési technikák és reklámeljuttatási technikák alkalmazásakor. Ezeknek a követelményeknek magukban kell foglalniuk többek között az ilyen technikák és fő paraméterek alkalmazását leíró szabályzat elfogadását, a használatuk nyilvántartását, az e technikák alkalmazásának az alapvető jogokra és szabadságokra gyakorolt hatására vonatkozó éves kockázatértékelés elvégzését, valamint olyan további információk szolgáltatását, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az érintett egyén megérthesse az alkalmazott technika logikáját, annak jelzésével együtt, hogy egy hirdetés politikai hirdetésnek minősül.

(84)

Az átláthatósági és elszámoltathatósági követelményeket valamennyi adatkezelőre alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy az adatkezelő saját minőségében, illetve a politikaireklám-szolgáltatóval közösen jár-e el, vagy pedig ugyanaz a jogalany, mint a politikai reklámok közzétevője. Azokban az esetekben, amikor az adatkezelő nem azonos a politikai reklám közzétevőjével, az adatkezelőnek továbbítania kell a politikai reklám közzétevőjének a belső szabályzatot, és biztosítania kell, hogy a politikai reklám közzétevőjével időben és pontosan közöljék az e rendelet betartásához szükséges egyéb információkat.

(85)

A politikaireklám-szolgáltatóknak továbbítaniuk kell a politikai reklámok közzétevőinek az e rendelet szerinti kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges információkat. Az említett információk továbbítása automatizálható és szabványok alapján a szokásos üzleti folyamatokba integrálható.

(86)

Az egyének adatvédelmi jogaik gyakorlására való további felhatalmazása érdekében a politikai reklámok közzétevőinek további információkat és hatékony eszközöket kell biztosítaniuk az adott érintettek számára az uniós adatvédelmi jogi keret szerinti jogaik gyakorlásának támogatása céljából, ideértve a személyes adataik módosításához vagy a hozzájárulásuk visszavonásához való jogot, amikor politikai hirdetés céljaként kiválasztják. Ezeknek az információknak közvetlenül az átláthatósági közleményből is könnyen elérhetőnek kell lenniük. Az egyének rendelkezésére bocsátott, jogaik gyakorlását segítő eszközöknek hatékonynak kell lenniük annak megelőzésére, hogy egy egyént politikai hirdetések céljaként kiválasszanak, valamint a meghatározott kritériumok alapján történő, illetve az egy vagy több konkrét adatkezelő által történő célzott hirdetés megelőzésére.

(87)

Az e rendelet szerinti célzott hirdetési technikák és reklámeljuttatási technikák használatára vonatkozó összes követelménynek megfelelően nyújtandó információkat olyan formátumban kell megadni, amely könnyen hozzáférhető, jól látható, felhasználóbarát, többek között közérthető nyelvezet alkalmazásával, és hozzáférhető a fogyatékossággal élő személyek számára.

(88)

Helyénvaló szabályokat megállapítani a célzott hirdetésre és reklámeljuttatásra vonatkozó információk más érdekelt jogalanyok számára történő továbbítására vonatkozóan. Az alkalmazandó rendszernek összhangban kell állnia az átláthatósági követelményekhez kapcsolódó információk továbbítására vonatkozó rendszerrel.

(89)

A harmadik országban székhellyel rendelkező, az Unióban szolgáltatásokat kínáló közvetítő szolgáltatóknak ki kell jelölniük az Unióban egy felhatalmazott, az egyes tagállamok által kijelölt illetékes hatóságnál nyilvántartásba vett jogi képviselőt, hogy lehetővé tegyék e rendelet hatékony felügyeletét e szolgáltatók vonatkozásában. A jogi képviselő lehet az (EU) 2016/679 rendelet 27. cikke alapján kijelölt képviselő, vagy az (EU) 2022/2065 rendelet 13. cikke alapján kijelölt jogi képviselő. A tagállamoknak a nyilvánosság számára hozzáférhető nyilvántartást kell vezetniük a területükön e rendelet alapján nyilvántartásba vett valamennyi jogi képviselőről, a Bizottságnak pedig nyilvánosan elérhető adatbázist kell létrehoznia és fenntartania, amely össze van kötve a tagállamok által biztosított honlapokkal. Tekintettel arra, hogy e követelmény fontos szerepet játszik e rendeletnek a harmadik országban letelepedett politikaireklám-szolgáltatók tekintetében történő eredményes végrehajtása, valamint a belső piacon a politikaireklám-szolgáltatók számára egyenlő versenyfeltételek fenntartása szempontjából, kijelölt jogi képviselő hiányában a tagállamoknak megfelelő intézkedéseket kell hozniuk az e rendeletnek való megfelelés biztosítása érdekében, többek között azáltal, hogy megszüntetik az érintett politikai hirdetések közzétételét vagy terjesztését, amennyiben a megfelelés más módon nem biztosítható.

(90)

E rendelet hatékony felügyelete céljából a felügyeleti hatóságokat fel kell ruházni a vonatkozó szabályok ellenőrzésére és végrehajtására vonatkozó hatáskörrel, és biztosítani kell, hogy rendelkezzenek az e rendelet szerinti feladataik ellátáshoz szükséges eszközökkel. Az egyes tagállamok jogrendszerétől függően, valamint a meglévő uniós joggal – beleértve az (EU) 2016/679 és az (EU) 2022/2065 rendeletet – összhangban erre a célra különböző nemzeti igazságügyi vagy közigazgatási hatóságokat lehet kijelölni.

(91)

Az online közvetítő szolgáltatások e rendelet szerinti felügyelete tekintetében a tagállamoknak illetékes hatóságokat kell kijelölniük e célra, és biztosítaniuk kell, hogy az említett felügyelet összhangban álljon az (EU) 2022/2065 rendelet 49. cikke alapján kijelölt illetékes hatóságok által végzett felügyelettel. Az említett rendelet értelmében kinevezett digitális szolgáltatási koordinátorok feladata kell, hogy legyen minden tagállamban a nemzeti szintű koordináció biztosítása ezekben az ügyekben, és szükség esetén határokon átnyúló együttműködést kell folytatniuk más digitális szolgáltatási koordinátorokkal az említett rendeletben meghatározott mechanizmusokat követve. E rendelet alkalmazásában ennek a mechanizmusnak a digitális szolgáltatások koordinátorai közötti nemzeti együttműködésre kell korlátozódnia és annak nem lehet része az (EU) 2022/2065 rendeletben előírt, uniós szintre való emelés. Amennyiben a Bizottság kizárólagos hatáskörrel rendelkezik annak nyomon követésére, hogy az (EU) 2022/2065 rendelet értelmében vett online óriásplatformok és nagyon népszerű online keresőprogramok megfelelnek-e az említett rendeletben meghatározott kötelezettségeknek, a Bizottságnak értékelnie kell az e szereplők online politikai hirdetések európai adattárával kapcsolatos kötelezettségeiknek való megfelelését.

(92)

A tagállamoknak ki kell jelölniük az illetékes hatóságokat e rendeletnek az (EU) 2016/679 rendelet és az (EU) 2018/1725 rendelet értelmében a felügyeleti hatóságok hatáskörébe nem tartozó szempontjainak felügyeletére a vonatkozó szabályok felügyelete és érvényesítése céljára. Az alapvető jogok és szabadságok, a jogállamiság, a demokratikus elvek és a politikai reklámtevékenységek felügyeletébe vetett közbizalom fenntartásának támogatása érdekében szükséges, hogy ezek a hatóságok ne legyenek részrehajlóak, a külső beavatkozástól vagy politikai nyomástól felépítésükből adódóan függetlenek legyenek, és megfelelő felhatalmazással rendelkezzenek az e rendeletnek, és különösen az abban foglalt címkézési és átláthatósági követelményeknek való megfelelésnek a biztosításához szükséges intézkedések meghozatalára. Miközben a tagállamok kijelölhetik különösen a 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (11) 30. cikke szerinti nemzeti szabályozó hatóságokat vagy szerveket, más hatóságokat, például választási vagy igazságügyi hatóságokat is kijelölhetnek.

(93)

Annak érdekében, hogy támogassa a felügyeleti hatóságokat feladataik ellátásában, a Bizottságnak fel kell kérnie az Európai Adatvédelmi Testületet, hogy adjon ki az (EU) 2016/679 rendelet 51. cikkében említett felügyeleti hatóságoknak címzett iránymutatásokat a személyes adatok különleges kategóriáinak a politikai hirdetések célzott közlése és eljuttatása céljából történő kezeléséről, többek között a politikai hirdetések célzott közléséhez és eljuttatásához való hozzájárulás megszerzésének feltételeiről, valamint az e hatóságok és az e rendeletben meghatározott követelmények alkalmazásáért és végrehajtásáért felelős egyéb hatóságok közötti együttműködésről.

(94)

Az (EU) 2016/679 rendelet szerinti független felügyeleti hatóságokat támogatni kell abban, hogy teljes mértékben kihasználják az említett rendelet szerinti hatáskörüket a személyes adatok e rendelet szerinti védelmének felügyeletére, többek között az együttműködési eljárás, az egységes alkalmazást célzó mechanizmus és különösen a sürgősségi eljárás keretében. A választásokat vagy népszavazásokat megelőző időszak különösen fontos a politikai kampányokban, a polgárok politikai véleményformálásában és választójoguk gyakorlásában való befolyásolásában. Különösen érzékeny időszak ez az alkalmazandó szabályok megsértése tekintetében is, mivel ahhoz, hogy eredményesek lehessenek, a korrekciós intézkedéseket rendszerint a választási esemény előtt be kell vezetni. Ez az oka annak, hogy a személyes adatok politikai reklámtevékenység célzott folytatása céljából történő kezelésére vonatkozó szabályok megsértése ebben az időszakban különösen jelentős negatív hatással lehet a polgárok jogaira, többek között az indokolatlan beavatkozás nélküli véleményalkotás szabadságára és az információszabadságra. Annak érdekében, hogy a választások során történő szavazást megelőző kritikus időszakban biztosítani lehessen az egyének jogainak és szabadságainak védelmére irányuló azonnali fellépést, az adatvédelmi hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy képesek legyenek gyorsan fellépni az érintettek jogainak érvényesítése érdekében. E célból az adatvédelmi hatóságoknak ki kell használniuk az (EU) 2016/679 rendeletben előírt eszközök széles körét az együttműködés és egymás támogatása érdekében, beleértve adott esetben az említett rendelet 66. cikkében meghatározott sürgősségi eljárást is.

(95)

Bár az e rendelet alkalmazásáért felelős illetékes hatóságok nem térhetnek el az (EU) 2016/679 rendelet alkalmazásáért felelős felügyeleti hatóságok által hozott, az említett rendelet 51. cikkében említett határozatoktól, az említett illetékes hatóságoknak adott esetben értékelniük kell, hogy e rendelet alkalmazásában a politikai reklámtevékenység megfelel-e az említett rendeletnek. Az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdése értelmében ezeknek az illetékes hatóságoknak és felügyeleti hatóságoknak jóhiszeműen együtt kell működniük egymással, és tiszteletben kell tartaniuk a saját hatáskörüket és illetékességüket a két rendelet egységes alkalmazásának biztosítása érdekében.

(96)

Amennyiben az uniós jogban már léteznek szabályok az illetékes hatóságok tájékoztatására, valamint az e hatóságokkal való és a hatóságok közötti együttműködésre vonatkozóan – mint például az (EU) 2022/2065 rendelet 9. cikkében, vagy az (EU) 2016/679 rendeletben megállapítottak– ezeket a szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell e rendelet vonatkozó rendelkezéseire is.

(97)

Az e rendeletben foglalt rendelkezések hatékony alkalmazásának, felügyeletének és végrehajtásának támogatása érdekében, valamint az (EU) 2016/679, az (EU) 2018/1725 és az (EU) 2022/2065 rendelet sérelme nélkül meg kell határozni, hogy melyik illetékes hatóság legyen felelős abban az esetben, ha a politikaireklám-szolgáltatásokat több tagállamban nyújtják, vagy ha a politikaireklám-szolgáltató fő tevékenységeit azon tagállamon kívül végzi, ahol tevékenységi központja, vagy kijelölt jogi képviselője található. Amennyiben egy szolgáltató több tagállamban nyújt politikaireklám-szolgáltatást, rendszerint annak a tagállamnak az illetékes hatósága vagy hatóságai felelősek e rendelet rendelkezéseinek hatékony alkalmazásáért, felügyeletéért és végrehajtásáért, amelyben a politikaireklám-szolgáltató tevékenységi központja található. Annak meghatározásakor, hogy egy politikaireklám-szolgáltató tevékenységi központja hol található, az illetékes hatóságoknak figyelembe kell venniük, hogy hol található a szolgáltató központi ügyintézésének helye vagy létesítő okirat szerinti székhelye, ahol a fő pénzügyi feladatokat ellátják, és ahol az operatív irányítást gyakorolják.

(98)

Felügyeleti és végrehajtási hatáskörük gyakorlása során valamennyi tagállam illetékes hatóságainak szükség szerint együtt kell működniük egymással és segíteniük kell egymást. Amennyiben e rendelet feltételezett megsértése csak egy olyan tagállam illetékes hatóságát vagy hatóságait érinti, amely eltér a politikaireklám-szolgáltató tevékenységi központjának helyétől, az érintett illetékes hatóságnak vagy hatóságoknak értesíteniük kell a tevékenységi központ helye szerinti illetékes hatóságot, amelynek ennek megfelelően meg kell vizsgálnia az ügyet, és adott esetben meg kell hoznia a szükséges vizsgálati és végrehajtási intézkedéseket.

(99)

E rendelet határokon átnyúló szolgáltatások nyújtása esetén történő hatékony alkalmazásának és végrehajtásának további megkönnyítése érdekében, amennyiben e rendelet feltételezett megsértésének kivizsgálása politikaireklám-szolgáltatások egy vagy több, nem a szolgáltató tevékenységi központjának helye szerinti tagállamban való nyújtására vonatkozik, a tevékenységi központ helye szerinti tagállam illetékes hatósága számára lehetőséget kell adni arra, hogy közös vizsgálatot indíthasson és vezethessen az érintett illetékes hatóság vagy hatóságok részvételével.

(100)

Az e rendelet felügyeletére jogosult hatóságoknak uniós és nemzeti szinten is együtt kell működniük egymással, a lehető legjobban kihasználva a meglévő struktúrákat, beleértve adott esetben a nemzeti együttműködési hálózatokat, az európai parlamenti választásokkal összefüggésben a választási együttműködési hálózatokról, az online átláthatóságról, a kiberbiztonsági eseményekkel szembeni védelemről és a félretájékoztatási kampányok elleni küzdelemről szóló, 2018. szeptember 12-i bizottsági ajánlásban említett Európai Választási Együttműködési Hálózatot, az (EU) 2022/2065 rendelet által létrehozott Digitális Szolgáltatások Európai Testületét és a 2010/13/EU irányelv alapján létrehozott, Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportját. Az említett együttműködésnek elő kell segítenie a gyors és biztonságos információcserét az e rendelet szerinti felügyeleti és végrehajtási feladataik gyakorlásával kapcsolatos kérdésekről, ideértve a jogsértések közös azonosítását, a megállapítások és a szakértelem megosztását, valamint a vonatkozó szabályok alkalmazásával és végrehajtásával kapcsolatos kapcsolattartást.

(101)

Az e rendelet összes aspektusa tekintetében az illetékes hatóságok közötti hatékony és strukturált együttműködés biztosítása érdekében a tagállamok által kijelölt nemzeti kapcsolattartó pontoknak uniós szinten rendszeresen találkozniuk kell a nemzeti kapcsolattartó pontok hálózatában. Az együttműködés, valamint az információk és gyakorlatok cseréjének uniós szintű megerősítése érdekében az említett hálózatnak szorosan együtt kell működnie az Európai Választási Együttműködési Hálózattal, az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportjával és más érintett hálózatokkal vagy szervekkel.

(102)

Az e rendeletben foglalt kötelezettségek eredményes alkalmazásának elősegítése érdekében fel kell hatalmazni a nemzeti hatóságokat arra, hogy a politikaireklám-szolgáltatóktól bekérjenek a politikai hirdetések átláthatóságára vonatkozó információkat. Az illetékes hatóságoknak továbbítandó információk vonatkozhatnak egy reklámkampányra, lehetnek évenként összesítettek vagy vonatkozhatnak konkrét hirdetésekre. Annak érdekében, hogy az említett tájékoztatás iránti megkereséseket eredményesen és hatékonyan lehessen teljesíteni, és egyúttal a politikaireklám-szolgáltatókat ne sújtsák aránytalan terhek, rögzíteni kell bizonyos feltételeket e megkeresések tekintetében. A politikaireklám-szolgáltatóknak – különösen a választási folyamat időbeni felügyelete érdekében – gyorsan, meghatározott időn belül válaszolniuk kell az illetékes hatóságok megkereséseire. Egy választást vagy népszavazást megelőző utolsó hónapban úgy kell tekinteni, hogy e kötelezettségek megsértése negatívan és súlyosan érinti az egyének jogait, ezért a politikaireklám-szolgáltatóknak rövidebb meghatározott időn belül kell megadniuk a kért információkat. A 2013/34/EU irányelv 3. cikkének (1) és (2) bekezdése szerint mikro- és kisvállalkozásnak minősülő politikaireklám-szolgáltatóknak indokolatlan késedelem nélkül és lehetőség szerint a választás vagy népszavazás napja előtt meg kell adniuk a kért információkat. A jogbiztonság érdekében és a védelemhez való jog tiszteletben tartása érdekében az illetékes hatóságtól származó információszolgáltatási megkereséseknek megfelelő indokolást és tájékoztatást kell tartalmazniuk a rendelkezésre álló jogorvoslatról.

Ilyen indokolásra nem lehet szükség, ha az információkérés indokainak közlése egyértelműen veszélyeztetné a bűncselekmények vagy súlyos közigazgatási jogsértések megelőzését, felderítését, nyomozását és vádeljárás alá vonását. Az ilyen kivételt indokoló közigazgatási jogsértés súlyosságának meghatározása során nem csak azt kell figyelembe venni, hogy e rendelet alapján mekkora összegű bírság vagy büntetés vethető ki, hanem azt is, hogy az milyen negatív hatással lehet egy választásra vagy népszavazásra, jogalkotási vagy szabályozási folyamatra. A politikaireklám-szolgáltatóknak kapcsolattartó pontokat kell kijelölniük az illetékes hatóságokkal való kapcsolattartásra. Ezek a kapcsolattartó pontok lehetnek elektronikus kapcsolattartók. Az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlatából következik, hogy a természetes vagy jogi személyek magántevékenységi körébe való önkényes vagy aránytalan közhatalmi beavatkozás elleni védelem az uniós jog általános elvét képezi. A személyek a Charta 47. cikke értelmében vett, az uniós jog által biztosított jogként hivatkozhatnak erre a védelemre annak érdekében, hogy bíróság előtt vitassanak valamely olyan, nekik sérelmet okozó aktust, mint az információszolgáltatásra kötelező határozat vagy ezen információszolgáltatásra kötelező határozatban foglaltak be nem tartása miatt kiszabott szankció.

(103)

A tagállamoknak e rendelet alkalmazásában uniós szintű nemzeti kapcsolattartó pontként ki kell nevezniük egy illetékes hatóságot. E kapcsolattartó pontnak lehetőség szerint az Európai Választási Együttműködési Hálózat tagjának kell lennie. A nemzeti kapcsolattartó pontnak meg kell könnyítenie a tagállamok közötti, az illetékes hatóságok felügyeleti és végrehajtási feladatai során folyó együttműködést, különösen azzal, hogy közvetít a többi tagállam nemzeti kapcsolattartó pontjai és a saját tagállamának egyéb illetékes hatóságai között.

(104)

A tagállami hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az e rendeletben megállapított kötelezettségek reklámozók vagy politikaireklám-szolgáltatók általi megsértését bírsággal vagy pénzbüntetéssel, és adott esetben egyéb intézkedésekkel, többek között kényszerítő bírságokkal sújtsák. Ennek során figyelembe kell venniük a jogsértés jellegét, súlyát, ismétlődését és időtartamát, figyelemmel a szóban forgó közérdekre, a végzett tevékenységek körére és fajtájára, valamint adott esetben a jogsértő méretére és gazdasági kapacitására. Továbbá a tagállami hatóságoknak figyelembe kell venniük, hogy az érintett reklámozó vagy politikaireklám-szolgáltató következetesen vagy ismétlődően nem teljesíti-e e kötelezettségeket – beleértve az érdekelt jogalanyoknak történő késedelmes információszolgáltatást, illetve adott esetben azt is, hogy a politikaireklám-szolgáltató több tagállamban folytat-e tevékenységet. A szankcióknak minden egyes esetben hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük, és azokat elegendő és hozzáférhető eljárási biztosítékok nyújtására figyelemmel kell kiszabni, biztosítva különösen azt, hogy a politikai vita továbbra is nyitott és hozzáférhető maradjon. Egyes kötelezettségek döntő szerepet játszanak e rendelet célkitűzéseinek hatékony megvalósításában, és e kötelezettségek megsértését különösen súlyosnak kell tekinteni.

(105)

Az egyének vagy szervezetek számára lehetővé kell tenni, hogy panaszt nyújtsanak be az illetékes hatóságokhoz annak érdekében, hogy értesítsék őket azokról a körülményekről, amelyek e rendelet megsértésének minősülhetnek. Emlékeztetni kell arra, hogy ebben az összefüggésben az uniós jogban előírt egyéb közigazgatási eljárások is alkalmazandóak lehetnek. Az érintettek például panaszt nyújthatnak be az (EU) 2016/679 rendelet alapján kijelölt felügyeleti hatóságokhoz a személyes adataik kezelésével kapcsolatos jogsértések miatt. Emellett az egyéneknek vagy szervezeteknek lehetőségük van panaszt tenni az (EU) 2022/2065 rendelet alapján kijelölt digitális szolgáltatási koordinátoroknál a közvetítő szolgáltatókkal szemben az említett rendelet feltételezett megsértése miatt. Az említett eljárások vagy bármely más rendelkezésre álló közigazgatási eljárás vagy bírósági jogorvoslat sérelme nélkül az illetékes hatóságoknak foglalkozniuk kell az ilyen panaszokkal, többek között oly módon, hogy tájékoztatják a panaszost a panasz nyomán hozott intézkedésekről. Amennyiben egy illetékes hatóság értesítést kap egy másik tagállam illetékes hatóságának hatáskörébe tartozó panaszról, indokolatlan késedelem nélkül továbbítania kell a panaszt az említett illetékes hatóságnak.

(106)

A felügyeleti hatóságok az e rendelet szerinti hatásköreiket megfelelő, az uniós és a tagállami joggal összhangban álló eljárási garanciák – ideértve a hatékony jogorvoslatokat és a jogszerű eljárást – biztosításával kell, hogy gyakorolják.

(107)

Az e rendeletnek való megfelelés elősegítése érdekében a szolgáltatókat és más érdekelt jogalanyokat időben és könnyen hozzáférhető módon tájékoztatni kell a választások és népszavazások időpontjáról. A tagállamoknak ezért közzé kell tenniük választásaik és népszavazásaik időpontját, valamint adott esetben választási időszakaik időpontját. Ezeknek az információknak könnyen hozzáférhetőnek kell lenniük, és időben rendelkezésre kell állniuk. Ezen információkat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenniük a Bizottság által rendelkezésre bocsátott portálon keresztül is, közvetlenül ezen időpontok kihirdetését követően.

(108)

E rendelet nemzeti illetékes hatóságok általi hatékony végrehajtásának támogatása érdekében a Bizottság ösztönzést kap arra, hogy szükség szerint iránymutatásokat dolgozzon ki a politikai reklámtevékenység azonosítására és a szankciók alkalmazására vonatkozóan.

(109)

E rendelet céljainak elérése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkével összhangban jogi aktusokat fogadjon el az átláthatósági közleményekben feltüntetendő információkra, valamint a célzott hirdetési technikák és reklámeljuttatási technikák használatával kapcsolatos információkra vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (12) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(110)

E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az itt meghatározottak szerint. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (13) megfelelően kell gyakorolni.

(111)

A Bizottságnak minden európai parlamenti választást követő két éven belül nyilvános jelentést kell benyújtania e rendelet értékeléséről és felülvizsgálatáról. E jelentés elkészítésekor a Bizottságnak figyelembe kell vennie e rendelet Unióban zajló egyéb választások és népszavazások összefüggésében történő végrehajtását is.

(112)

Mivel e rendelet céljait – nevezetesen a politikai reklámtevékenység és a kapcsolódó szolgáltatások belső piacának megfelelő működéséhez való hozzájárulást, valamint a politikai reklámok közzététele és terjesztése során a célzott hirdetési technikák és reklámeljuttatási technikák használatára vonatkozó szabályok megállapítását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az EUSZ 5. cikkében foglalt elvével összhangban fogadhat el. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(113)

Ez a rendelet nem érinti a 2000/31/EK (14), a 2002/58/EK (15), a 2005/29/EK (16), a 2006/114/EK (17), a 2006/123/EK (18), a 2010/13/EU és a 2011/83/EU (19) európai parlamenti és tanácsi irányelvben, az (EU) 2019/1150 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (20), valamint az (EU) 2022/2065 rendeletben megállapított szabályokat, beleértve az említett rendelet 4., 5., 6. és 8. cikkében a közvetítő szolgáltatók felelősségére vonatkozóan meghatározott szabályokat. E rendeletnek ki kell egészítenie az uniós adatvédelmi vívmányokat, különösen az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendeletet, valamint a 2002/58/EK irányelvet.

(114)

Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2022. január 20-án véleményt (21) nyilvánított,