(1)

Az (EU) 2016/429 rendelet megállapítja az állatra vagy emberre átvihető állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére vonatkozó szabályokat. Ezek a szabályok többek között előírják a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmények nyilvántartásba vételét és engedélyezését, valamint a szaporítóanyag-szállítmányok Unión belüli mozgatásának nyomonkövethetőségét és állategészségügyi követelményeit. Az (EU) 2016/429 rendelet emellett felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusok révén kiegészítő szabályokat fogadjon el az említett rendelet bizonyos, nem alapvető fontosságú rendelkezéseivel kapcsolatban. Ezért helyénvaló ilyen kiegészítő szabályokat elfogadni annak érdekében, hogy a rendszer zökkenőmentesen működhessen az (EU) 2016/429 rendelet által létrehozott új jogi keretben.

(2)

Az e rendeletben megállapított szabályokra az (EU) 2016/429 rendelet IV. része I. címének 1., 2. és 5. fejezetében megállapított szabályoknak a fertőző állatbetegségek szaporítóanyagok révén történő Unión belüli terjedésének megakadályozása céljából történő kiegészítéseként van szükség a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmények engedélyezését, a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítményekről az illetékes hatóságok által vezetett nyilvántartásokat, a felelős személyek nyilvántartás-vezetési kötelezettségeit, a nyomonkövethetőséget és az állategészségügyi követelményeket, valamint a bizonyos tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagait tartalmazó szállítmányok Unión belüli mozgatására vonatkozó állategészségügyi bizonyítványozási és bejelentési követelményeket illetően.

(3)

E szabályok között lényegi tartalmi kapcsolat áll fenn, és közülük számos együttesen alkalmazandó. Az egyszerűség és az átláthatóság érdekében, valamint a szabályok alkalmazásának megkönnyítése és azok megsokszorozódásának elkerülése érdekében azokat egyetlen jogi aktusban kell meghatározni, nem pedig több különálló, számos kereszthivatkozást tartalmazó és az átfedések kockázatát hordozó jogi aktusban.

(4)

Az (EU) 2016/429 rendelet célja ugyanis, hogy a korábbinál egyszerűbb és rugalmasabb szabályozási keretet biztosítson, miközben az állategészségügyi követelmények tekintetében egy fokozottan kockázatalapú megközelítést alkalmaz, valamint a betegségeket illetően magasabb szintű felkészültséget és az állatbetegségek terén fokozottabb járványvédelmi és -megelőzési intézkedéseket ír elő. Elfogadásának célja volt annak biztosítása is, hogy az állatbetegségekre vonatkozó szabályokat többségében egyetlen jogi aktus tartalmazza, ahelyett, hogy azok különböző jogi aktusokban elszórtan szerepeljenek. Az e rendeletben a szaporítóanyagokra vonatkozóan megállapított szabályok ugyanezt a megközelítést alkalmazzák.

(5)

Az (EU) 2016/429 rendelet elfogadása előtt a szaporítóanyagokra vonatkozó uniós szabályokat a 88/407/EGK (2), a 89/556/EGK (3), a 90/429/EGK (4) és a 92/65/EGK (5) tanácsi irányelv tartalmazta. Az (EU) 2016/429 rendelet 2021. április 21-től hatályon kívül helyezi és felváltja ezt a négy irányelvet. Ezek az irányelvek meghatározták a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélék, valamint elvben egyes más állatfajok spermája, petesejtje és embriói szállítmányainak Unión belüli kereskedelmére és Unióba történő beléptetésére vonatkozó állategészségügyi feltételeket. Az említett irányelvekben megállapított szabályok hatékonynak bizonyultak a fertőző állatbetegségek Unióban való terjedésének megelőzésében. Ennek megfelelően e szabályok lényegi tartalmát meg kell őrizni, ugyanakkor naprakésszé kell tenni őket, hogy tükrözzék az alkalmazásuk során szerzett tapasztalatokat és a jelenlegi tudományos ismereteket.

(6)

A szaporítóanyagok, különösen a sperma, de kisebb mértékben a petesejtek és az embriók is jelentős kockázatot jelenthetnek az állatbetegségek terjedése szempontjából. Ezeket korlátozott számú donorból gyűjtik vagy állítják elő, de széles körben használják az általános állatpopulációban, így – ha kezelésük, vagy az egészségi állapot szerinti besorolásuk nem megfelelő – jelentős számú állat számára jelenthetik betegségek forrását. Volt már példa ilyen esetekre a múltban, amelyek jelentős gazdasági veszteségeket okoztak.

(7)

A betegségek terjedése kockázatának megakadályozása érdekében az (EU) 2016/429 rendelet előírja, hogy a szaporítóanyagokat szaporítóanyaggal foglalkozó szakosodott létesítményekben kell begyűjteni, előállítani, feldolgozni és tárolni, és azoknak egyedi állategészségügyi és higiéniai szabályozás alá kell tartozniuk. Ugyanakkor az állatoknak ahhoz, hogy a szaporítóanyaggal foglalkozó fent említett létesítményekbe bekerülhessenek, és a tagállamok között szállítható szaporítóanyag-donor minősítést megkapják, az általános állatállományhoz viszonyítva magasabb szintű állategészségügyi előírásoknak kell eleget tenniük. Az (EU) 2016/429 rendelet továbbá külön eljárásokat állapít meg ezen szaporítóanyagok nyomonkövethetőségének biztosítására, és azok Unión belüli mozgására egy sor egyedi állategészségügyi követelmény alkalmazását írja elő. Ennek keretében helyénvaló e rendeletben megállapítani a szaporítóanyag-szállítmányok mozgására vonatkozó szabályokat, amelyek alapját az (EU) 2016/429 rendeletnek és különösen annak IV. részének a Bizottság számára felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadását előíró felhatalmazó rendelkezései képezik.

(8)

Az (EU) 2016/429 rendelet 160. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagainak más tagállamokba történő mozgatására vonatkozó állategészségügyi követelményei tekintetében. Az ilyen mozgatás egyik feltétele, hogy a szóban forgó szaporítóanyagok a felhatalmazáson alapuló jogi aktusban megállapítandó feltételeknek megfelelően e célra engedélyezett, szaporítóanyaggal foglalkozó létesítményből érkezzenek. Az (EU) 2016/429 rendelet 94. cikke (3) bekezdésének c) pontja továbbá előírja, hogy a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított feltételekkel összhangban korábban engedélyezett, szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmények tevékenységének beszüntetésével kapcsolatos különleges szabályok tekintetében. Ugyanakkor ugyanezen rendelet 101. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az illetékes hatóságnak a nyilvántartásba vett és engedélyezett, szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmények nyilvántartásában feltüntetendő részletes információk tekintetében, amely előírás a szaporítóanyaggal foglalkozó azon létesítményeket tekintetében is érvényes, amelyek beszüntették tevékenységüket.

(9)

Mivel az (EU) 2016/429 rendelet említett rendelkezései alapján elfogadandó állategészségügyi követelmények és eltérések mind – ugyan számos különféle fajhoz tartozó, de kizárólag – tartott szárazföldi állat szaporítóanyagainak Unión belüli mozgására vonatkoznak, az uniós szabályok egyszerűsítése érdekében azokat egyetlen felhatalmazáson alapuló jogi aktusban kell meghatározni, nem pedig több különböző felhatalmazáson alapuló jogi aktusban elszórtan.

(10)

Az (EU) 2016/429 rendelet 162. cikkének (1) bekezdése meghatározza a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagainak tagállamok közötti mozgásához szükséges állategészségügyi bizonyítványban minimálisan feltüntetendő információk körét. Ezek között szerepelniük kell a szaporítóanyagok jelölésére vonatkozó információknak, amennyiben azt az említett rendelet 121. cikkének (1) bekezdése, vagy a 122. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban foglalt szabályok előírják, továbbá az annak igazolásához szükséges információknak, hogy a szaporítóanyagok megfelelnek az említett rendelet 157. és 159. cikkében a mozgatásukra vonatkozóan előírt követelményeknek, vagy a rendelet 160. cikke alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított szabályoknak. Az említett rendelet 162. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy az állategészségügyi bizonyítványokban feltüntetendő információk tekintetében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kell elfogadni. Ugyanakkor a rendelet 163. cikkének (5) bekezdése úgy rendelkezik, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat kell elfogadni a bizonyos tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagainak tagállamok közötti mozgatására vonatkozó bejelentési követelményekről, és e szállítmányokat állategészségügyi bizonyítványnak kell kísérnie, amelynek tartalmát az említett rendelet 162. cikkének (3) és (4) bekezdésével összhangban kell meghatározni.

(11)

Az (EU) 2016/429 rendelet 94. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagainak egy másik tagállamba történő mozgatására akkor kerülhet sor, ha ezeket a szaporítóanyagokat olyan szaporítóanyaggal foglalkozó létesítményekben gyűjtötték be, amelyeket az illetékes hatóságok a rendelet 97. cikkének (1) bekezdésével összhangban engedélyeztek. Ilyen engedély csak akkor adható meg, ha az adott, szaporítóanyaggal foglalkozó létesítmények megfelelnek a karanténra, az elkülönítésre és az egyéb biológiai védelmi intézkedésekre, a felügyeletre, a létesítményekre és felszerelésekre, valamint a személyzet és az állatorvosok kötelezettségeire, kompetenciájára és szakképzésére vonatkozó egyedi követelményeknek. Ezért e követelmények alapján e rendeletben meg kell határozni azoknak a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagával foglalkozó létesítményeknek az engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokat és feltételeket, amelyekből az említett állatok szaporítóanyagait egy másik tagállamba lehet mozgatni.

(12)

A 92/65/EGK irányelv előírja, hogy a juh- és kecskefélék egy másik tagállamba szállítandó spermája spermagyűjtő központ helyett az érintett állatok származási létesítményében is begyűjthető. Ennek a rendeletnek hasonló eltérést kell biztosítania. Egyedi feltételeket kell megállapítani azonban az ilyen spermákat tartalmazó szállítmányok mozgatására, az ilyen mozgások céljára és a rendeltetési hely szerinti tagállam hozzájárulására vonatkozóan is. Ezért az ilyen sperma mozgásának lehetséges kockázata alapján ebben a rendeletben meg kell határozni az ilyen eltérések engedélyezésének szabályait és feltételeit.

(13)

A lófélék spermájának begyűjtése sajátos jellemzőkkel bír a lófélék különleges tenyésztési rendszere miatt, amely figyelembe veszi az ilyen állatok részvételét speciális lóversenyeken, bemutatókon és más lovas rendezvényeken. Jelenleg a 92/65/EGK irányelv a mének spermagyűjtő központokban való tartózkodásának három típusáról rendelkezik. Ebben a rendeletben meg kell őrizni a jelenlegi rendszernek az említett irányelvben megállapított fő szabályait. A 92/65/EGK irányelv D. melléklete II. fejezete I. pontjának 1.6.b) alpontjában meghatározott vizsgálatra (azokra a donorokra, amelyek esetenként elhagyhatják a spermagyűjtő központot) és a 92/65/EGK irányelv D. melléklete II. fejezete I. pontjának 1.6.c) alpontjában meghatározott vizsgálatra (a tenyészménekre) vonatkozó feltételeket javítani és szigorítani szükséges ebben a rendeletben.

(14)

E rendeletnek rendelkeznie kell olyan szaporítóanyag-tároló központokról, amelyek bármilyen típusú és több fajból származó szaporítóanyagokat egyetlen egyedi engedélyszám alatt tárolnak, és nyomonkövethetőséget biztosító szabályok hatálya alá tartoznak, mivel nincsenek olyan állategészségügyi okok, amelyek indokolnák a szaporítóanyagokat típusonként vagy fajonként tároló külön központok szükségességét. A tárolt szaporítóanyagok típusaira és fajaira vonatkozó információkat az ilyen létesítmények engedélyezése során részletesen meg kell adni, és fel kel tüntetni az illetékes hatóságoknak a szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményeket tartalmazó, nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásában. E rendeletnek továbbá külön rendelkezéseket kell megállapítania a friss, a hűtött és a fagyasztott sperma tárolására vonatkozóan.

(15)

A szaporítóanyagok feldolgozási technikáinak folyamatos fejlődése erre szakosodott egységek létrehozását eredményezte. Ezek az egységek nemcsak kizárólag szaporítóanyagok feldolgozásával foglalkoznak, beleértve a spermaszexálást is, hanem ezenfelül felhasználásra vagy tárolásra készre készítik elő a végterméket. Ezért az ilyen egységeket szaporítóanyaggal foglalkozó olyan létesítménynek kell tekinteni, ahol a szaporítóanyagok feldolgozása és tárolása történik. Ugyanakkor mivel a spermaszexáláshoz használandó felszerelések költségesek, a spermagyűjtő központok a sperma feldolgozásához, valamint többek között a spermaszexáláshoz igénybe vehetik más felelős személyek szolgáltatásait is. Ebben az esetben a spermát feldolgozás céljából kiküldik a származási spermagyűjtő központból, ahova az feldolgozást követően visszakerül. Ezért helyénvaló e rendeletben meghatározni a szaporítóanyagok feldolgozására vonatkozó szabályokat, beleértve annak lehetőségét, hogy azokat szaporítóanyag-feldolgozó létesítményekben dolgozzák fel, valamint a sperma és más szaporítóanyagok ilyen szaporítóanyag-feldolgozó létesítményekbe és létesítményekből történő elszállítására és jelölésére vonatkozó részletes szabályokat. Amennyiben a spermát szaporítóanyag-feldolgozó létesítményben dolgozzák fel, a sperma nyomonkövethetőségének biztosítása érdekében a műszalmán vagy az egyéb csomagon feltüntetett jelölésnek tartalmaznia kell mind a spermagyűjtő központ, mind pedig a szaporítóanyag-feldolgozó létesítmény engedélyezési vagy nyilvántartási számát.

(16)

Bár az antibiotikumokat körültekintően kell használni, az antibiotikumok spermahígítókban való alkalmazásának – különösen a lehetséges nemzetközi kereskedelem szempontjából – összhangban kell lennie az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe (továbbiakban: a kódex) (2017. évi kiadás) 4.6.7. cikkének rendelkezéseivel (6). A 88/407/EGK irányelv értelmében a szarvasmarha-spermához campylobacterek, leptospirák és mycoplasmák ellen hatásos antibiotikumokat kell adni, a 90/429/EGK irányelv szerint a sertésspermához leptospirákkal szemben hatásos antibiotikumokat kell hozzáadni, míg a 92/65/EGK irányelv az antibiotikumok önkéntes használatáról rendelkezik. E rendeletben fenn kell tartani az antibiotikumok használatára vonatkozóan a 88/407/EGK, a 90/429/EGK és a 92/65/EGK irányelvben meghatározott, valamint az OIE által ajánlott szabályokat. Amennyiben a spermához antibiotikumokat adnak, a kísérő egészségügyi bizonyítványban fel kell tüntetni a hatóanyag(ok)ra és az azok koncentrációjára vonatkozó információkat.

(17)

Az (EU) 2016/429 rendelet 101. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy minden illetékes hatóságnak létre kell hoznia és folyamatosan frissítenie kell egy nyilvántartást a szaporítóanyaggal foglalkozó, nyilvántartásba vett létesítményekről és a szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekről, és ezt a nyilvántartást hozzáférhetővé kell tennie a Bizottság és a tagállamok illetékes hatóságai számára. Ezenkívül a szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekről készült nyilvántartást a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé kell tenni. Ezért helyénvaló e rendeletben meghatározni az előírt nyilvántartásokban feltüntetendő részletes információkat, és szabályozni kell a szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítmények nyilvántartásának nyilvános hozzáférhetőségét.

(18)

A sperma, a petesejtek és az embriók hosszú készletezhetősége miatt e rendeletben külön szabályokat kell megállapítani a szaporítóanyaggal foglalkozó olyan engedélyezett létesítmények által gyűjtött szaporítóanyagok tárolására és mozgatására vonatkozóan, amelyek tevékenységüket beszüntették. Az ilyen szaporítóanyaggal foglalkozó létesítményekre vonatkozó információkat meg kell őrizni az érintett tagállam szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményeket tartalmazó nyilvántartásában, melyben fel kell tüntetni a tevékenység beszüntetésének időpontját is. Ezenkívül a nyilvántartásban fel kell tüntetni az engedély visszavonásának időpontját. Továbbá meg kell határozni, hogy milyen időtartamra kell megőrizni az ilyen, szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekre vonatkozó információkat.

(19)

Ezen túlmenően e rendeletnek szabályokat kell megállapítania annak biztosítására is, hogy azok a szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítmények, amelyek a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítményük engedélyének visszavonása előtt beszüntették tevékenységüket, a begyűjtött vagy termelt és az érintett szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekben tárolt spermát, petesejteket vagy embriókat elszállítsák további tárolás céljából egy szaporítóanyag-tároló központba, vagy szaporítási célból egy olyan létesítménybe, ahol szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- vagy lóféléket tartanak, vagy az 1069/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 13. cikkével (7) összhangban állati melléktermékként történő biztonságos ártalmatlanításra vagy felhasználásra.

(20)

Az (EU) 2016/429 rendelet 121. cikke meghatározza a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélék szaporítóanyagaira vonatkozó nyomonkövethetőségi követelményeket, és e rendeletnek meg kell határoznia az említett szaporítóanyagok jelölésére vonatkozó részletes szabályokat. A műszalma és más, szaporítóanyagot tartalmazó csomagok jelölésének jelenlegi rendszere jól kidolgozott. Ebben a tekintetben figyelembe kell venni az Nemzetközi Állatnyilvántartási Bizottság (ICAR) (8) ajánlásait is.

(21)

A juh- és kecskefélék spermájának gyűjtése és feldolgozása szintén egyedi jellemzőkkel bír. Néhány spermagyűjtő központ a spermát pellet formában lefagyasztja, míg mások a friss vagy hűtött spermát rövid időre gyűjtőedénybe, például kriocsőbe helyezik. Az ilyen pelletek és kriocsövek egyedi jelölése időigényes és körülményes. Annak érdekében, hogy a juh- és kecskefélék spermáját más tagállamokba lehessen szállítani, és egyidejűleg biztosított legyen azok nyomonkövethetősége, lehetővé kell tenni a fagyasztott spermát tartalmazó pelletek, illetve a friss vagy hűtött spermát tartalmazó kriocsövek vagy műszalmák csoportos azonosítását. Ezért e rendeletben meg kell határozni a gyűjtőcsomagok, mint például a juh- és kecskefélék fagyasztott spermáját tartalmazó pelleteket, illetve friss vagy hűtött spermáját tartalmazó kriocsöveket vagy műszalmákat tartalmazó gobletek jelölésére vonatkozó szabályokat.

(22)

Az e rendeletben meghatározott, a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélék szaporítóanyagaira vonatkozó nyomonkövethetőségi követelményeket ki kell egészíteni a műszalmák és az egyéb csomagok jelölésére vonatkozó technikai követelményekre és részletes előírásokra vonatkozó szabályokkal, amelyeket az (EU) 2016/429 rendelet 123. cikke szerint elfogadott bizottsági végrehajtási rendelet fog megállapítani.

(23)

A kutyák és a macskák, a szarvasmarha, sertés-, juh-, kecske- és lóféléktől eltérő, körülhatárolt létesítményben tartott szárazföldi állatok, valamint a Camelidae és a Cervidae családba tartozó állatok szaporítóanyagát egyre nagyobb számban mozgatják a tagállamok között. Ezért helyénvaló harmonizált szabályokat megállapítani az ilyen szaporítóanyagot tartalmazó műszalma és egyéb csomagok jelölésére vonatkozóan. A szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lóféléktől eltérő, tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagának nyomonkövethetőségére vonatkozóan kiegészítő szabályokat kell meghatározni ebben a rendeletben.

(24)

Az (EU) 2016/429 rendelet 159. cikke szabályokat állapít meg a szarvasmarha-, juh-, kecske-, sertés- és lófélékhez tartozó tartott állatok szaporítóanyagai más tagállamokba történő mozgatásának engedélyezésére vonatkozóan. E szabályok gyakorlati alkalmazhatósága érdekében e rendeletben részletes szabályokat kell megállapítani a szaporítóanyagok gyűjtésére, előállítására, feldolgozására, tárolására és szállítására vonatkozóan, valamint meg kell határozni az olyan tartott donor állatokra vonatkozó állategészségügyi követelményeket, amelyektől szaporítóanyagot vesznek, továbbá az ilyen állatok elkülönítésének és karanténezésének szabályait, valamint a tartott donor állatokon és a szaporítóanyagokon végzett laboratóriumi és más vizsgálatokra vonatkozó követelményeket, valamint az említett szaporítóanyagok gyűjtésére, előállítására, feldolgozására, tárolására, illetve a rajtuk végzett egyéb eljárásokra és a szállításukra vonatkozó állategészségügyi követelményeket.

(25)

Ezen túlmenően a 88/407/EGK, a 90/429/EGK és a 92/65/EGK irányelvek bizonyos feltételek mellett eltérést engedélyeztek a szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskefélék donor állataira vonatkozó vizsgálati kötelezettségek alól azokban az esetekben, amikor ezeket az állatokat spermagyűjtő központok között mozgatják. Mivel ezek az eltérések csökkentik a spermagyűjtő központok felelős személyeinek eljárási és gazdasági terheit, és állategészségügyi szempontból indokoltak, indokolt e rendeletben fenntartani az engedélyezett spermagyűjtő központok között mozgatott szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskefélék donor állataira vonatkozó egyes állategészségügyi követelmények alóli mentességeket.

(26)

A jelenlegi tudományos ismeretek alapján az egy adott faj különböző típusú szaporítóanyagainak egy konténerben történő szállítása nem hordozza a szaporítóanyagok szennyeződésének kockázatát, ha azokat meghatározott körülmények között szállítják. Ezek a feltételek magukban foglalják a szállítókonténer fizikailag elkülönített rekeszeiben történő szállítást, vagy a kettős zsákos rendszer használatát, amely által a különböző típusú áruk védve vannak egymástól. Ezért helyénvaló e rendeletben olyan szabályokat megállapítani, amelyek lehetővé teszik, hogy egyetlen faj különböző típusú szaporítóanyagait bizonyos körülmények között egy konténerben szállítsák.

(27)

A szaporítóanyagoknak a szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekből más tagállamokba, vagy országon belül a szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményekből a szaporítóanyag-feldolgozó létesítményekbe és szaporítóanyag-tároló központokba való szállítására használt konténerek plombával való ellátása biztosítja, hogy ne sérüljenek a szaporítóanyag szállításának állategészségügyi feltételei. A központ vagy a szaporítóanyaggal foglalkozó létesítményért felelős munkacsoport állatorvosának – akinek a neve az adott létesítmény engedélyében szerepel – biztosítania kell, hogy az említett plomba felkerüljön a konténerre. A bizonyítványt a szaporítóanyag-szállítmányra vonatkozóan kiállító hatósági állatorvos számára lehetővé kell tenni, hogy a konténer tartalmának ellenőrzése céljából a plombát felnyissa, majd ismét felhelyezze a szállítókonténerre. Ezeket a rendelkezéseket figyelembe kell venni az e rendeletben megállapított szabályok megállapításakor.

(28)

A 89/556/EGK irányelv meghatározza a szarvasmarhafélékhez tartozó állatok embrióinak Unión belüli kereskedelmére és Unióba történő behozatalára vonatkozó feltételeket. Ugyanakkor e rendeletben meg kell határozni a szarvasmarha-petesejtek és petefészkek Unión belüli mozgására vonatkozó szabályokat is.

(29)

Az (EU) 2016/429 rendelet elfogadása előtt hatályos uniós jogszabályok és ez a rendelet megállapították a sperma olyan esetekre vonatkozó kereskedelmére vonatkozó szabályokat, amikor a szállítmány minden egyes adagja egy adott donor ejakulátumából áll. Mivel azonban a több donortól származó kevert vagy összevont sperma növelheti a termékenységet, és mivel általánosan elterjedt az ilyen spermák használata, e rendeletnek meg kell állapítania a szarvasmarha-, sertés-, juh- és kecskefélék kevert vagy összevont spermájának mozgására vonatkozó szabályokat, feltéve, hogy a sperma keverése arra a spermagyűjtő központra korlátozódik, ahol azt begyűjtötték, és a kevert spermát tartalmazó egyes műszalmán vagy egyéb csomagokon elhelyezett jelölés lehetővé teszi az összes donor állat egyedi azonosító számának nyomon követését. Ezen túlmenően a felelős személynek eljárásokkal kell rendelkeznie a kevert sperma feldolgozására vonatkozóan, és nyilvántartásainak tartalmaznia kell az ilyen sperma spermagyűjtő központból történő mozgatásának részletes adatait.

(30)

A 92/65/EGK irányelv 13. cikke szabályokat állapít meg az említett irányelv A., illetve B. mellékletében felsorolt betegségekre fogékony olyan állatfajok spermájának, petesejtjeinek és embrióinak kereskedelmére vonatkozóan, amelyek szállítása a szóban forgó irányelv C. mellékletének megfelelően engedélyezett szervezetekhez, intézményekhez vagy központokhoz, illetve szervezetekből, intézményekből vagy központokból történik. Az említett irányelv E. melléklete meghatározza a kereskedelemben használatos állategészségügyi bizonyítványmintát, amelynek az ilyen sperma-, petesejt- vagy embriószállítmányokat kísérnie kell. Az (EU) 2016/429 rendelet 95. és 137. cikke meghatározza a „körülhatárolt létesítmény” fogalmát, amely megegyezik a 92/65/EGK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott „engedélyezett szervezet, intézmény vagy központ” fogalmával. Tekintettel arra, hogy az állatok genetikai anyagának cseréje jelenleg az engedélyezett szervek, intézmények és központok között történik, e rendeletben meg kell őrizni az ilyen Unión belüli mozgások lehetőségét. Ezért helyénvaló e rendeletben meghatározni a körülhatárolt létesítményekben tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagainak más tagállamokba történő mozgására vonatkozó állategészségügyi követelményeket. E rendeletnek ezért lehetővé kell tennie a körülhatárolt létesítmények felelős személyei számára, hogy más tagállamokba mozgassák az említett létesítményekben tartott állatokból gyűjtött szaporítóanyagok szállítmányait, anélkül, hogy a létesítményeket szaporítóanyaggal foglalkozó engedélyezett létesítményként külön engedélyeztetni kellene. Mivel a körülhatárolt létesítményként történő engedélyezés, az állatok ezekben a létesítményekben történő ellenőrzött kezelése, az egyedi felügyeleti követelmények és a szaporítóanyag-szállítmányok másik körülhatárolt létesítménybe történő mozgatása szigorú állategészségügyi követelményeik hatálya alá tartozik, ezeknek elegendő garanciát kell biztosítaniuk az állatbetegségek terjedésének megakadályozására.

(31)

Az (EU) 2016/429 rendelet 162. cikke megállapítja a tartott szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske- és lófélék szaporítóanyagainak tagállamok közötti mozgatásához szükséges állategészségügyi bizonyítványban minimálisan feltüntetendő információkra vonatkozó szabályokat. Ezért e rendeletnek meg kell határoznia azokat a részletes információkat, amelyeket az ilyen bizonyítványoknak tartalmazniuk kell.

(32)

Az (EU) 2016/429 rendelet 163. cikke előírja, hogy a felelős személyeknek előzetesen tájékoztatniuk kell a származási hely szerinti tagállam illetékes hatóságát a szarvasmarha-, sertés-, juh-, kecske-, és lófélékhez tartozó tartott szárazföldi állatok szaporítóanyagainak másik tagállamba történő tervezett mozgatásáról, továbbá hogy rendelkezésre kell bocsátaniuk minden olyan szükséges információt, amely az illetékes hatóság számára lehetővé teszi, hogy a szaporítóanyagok mozgatását a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságánál bejelentse. Ezért e rendeletben részletes szabályokat kell megállapítani a felelős személyek általi előzetes bejelentés követelményeire, az ilyen mozgatások bejelentéséhez szükséges információkra és az ilyen bejelentésekre vonatkozó vészhelyzeti eljárásokra vonatkozóan.

(33)

Az (EU) 2016/429 rendelet 163. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a bejelentés céljából a Traces-t kell használni, amikor a szaporítóanyag-szállítmányokat más tagállamokba kívánják mozgatni. A Traces a 2003/24/EK (9) és a 2004/292/EK (10) bizottsági határozatban előírt integrált számítógépes állategészségügyi rendszer. Az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet (11) 131. cikke előírja a hatósági ellenőrzésekhez kapcsolódó integrált információkezelési rendszer létrehozását, amelybe Traces-funkcióikat is integrálni fognak. Ezért e rendeletben a Traces helyett a hatósági ellenőrzések információkezelési rendszerére kell hivatkozni.

(34)

Az (EU) 2016/429 rendelet 165. cikke előírja, hogy a rendeltetési hely szerinti illetékes hatóság a származási hely szerinti illetékes hatóság beleegyezésének függvényében engedélyezheti szaporítóanyagoknak a rendeltetési hely szerinti tagállam területére tudományos célból történő mozgását abban az esetben, ha ezek a mozgások nem felelnek meg a szaporítóanyagok mozgatására vonatkozó standardizált követelményeknek. Az ilyen mozgások lehetővé tétele érdekében indokolt e rendeletben megállapítani az illetékes hatóságok által a szaporítóanyagok tagállamok közötti tudományos célú mozgására vonatkozó eltérések biztosítására vonatkozó szabályokat.

(35)

A nemzeti génbankok fontos szerepet játszanak az adott tagállamra jellemző állati populációk genetikai anyagának tárolásában. Az ilyen nemzeti génbankok célja az állatok genetikai erőforrásainak ex situ megőrzése és fenntartható felhasználása. A nemzeti génbankokban tárolt szaporítóanyagok állategészségügyi állapota gyakran ismeretlen, vagy e szaporítóanyagok begyűjtése, előállítása, feldolgozása és tárolása az uniós és nemzeti jogszabályok alapján jelenleg alkalmazandótól eltérő állategészségügyi rendszer szerint történt. Mivel ezek a szaporítóanyagok különleges értékkel bírnak, hiszen ezek gyakran az (EU) 2016/1012 európai parlamenti és tanácsi rendelet (12) 2. cikke 24. pontjának meghatározása szerinti olyan veszélyeztetett fajták vagy olyan fajták genetikai anyagai, amelyek a genetikai anyag begyűjtése óta már kihaltak, és mivel a tagállamok kifejezték az ilyen szaporítóanyagok egymás közötti cseréjéhez fűződő érdeküket, e rendeletben meg kell határozni azon egyedi feltételeket, amelyek teljesülése esetén az illetékes hatóságok eltérést biztosíthatnak a nemzeti génbankokban tárolt szaporítóanyagok más tagállamokba történő szállítására vonatkozóan. Főszabályként ennek a rendeletnek meg kell határoznia e szaporítóanyagok különböző tagállamok nemzeti génbankjai közötti mozgásának feltételeit, ugyanakkor a szaporítóanyagok nemzeti génbankokból a felelős személyeknek történő nemzeti elosztására vonatkozó szabályok megállapításának továbbra is a tagállamok illetékes hatóságainak feladatkörében kell maradnia. Különös figyelmet kell fordítani továbbá az ilyen mozgásokra vonatkozó állategészségügyi feltételekre abban az esetben, amikor szükség lehet bizonyos betegségek vizsgálatára.

(36)

Ez a rendelet az (EU) 2018/1882 bizottsági végrehajtási rendeletre (13), valamint a szintén az (EU) 2016/429 rendelet hatályában elfogadott (EU) 2019/2035 (14), (EU) 2020/689 (15) és (EU) 2020/688 (16) felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletekre hivatkozik. Ezekre a hivatkozásokra azért van szükség, mert az említett rendeletek a felügyeletre, a mentesítési programokra, a betegségtől mentes minősítésre, az azonosításra és a nyilvántartásba vételre, az Unió területén belül történő nyomonkövethetőségre és mozgásokra és az állatok Unióba történő belépésére vonatkozó olyan követelményeket határoznak meg, amelyek a donor állatok szaporítóanyagaira is alkalmazandók.

(37)

Az (EU) 2016/429 rendelettel 2021. április 21-i hatállyal hatályon kívül helyezendő 88/407/EGK, 89/556/EGK, 90/429/EGK és 92/65/EGK irányelvek értelmében elfogadott jogi aktusok alapján engedélyezett, és szaporítóanyagok gyűjtésével, előállításával, feldolgozásával, tárolásával és szállításával kapcsolatos tevékenységeket végző spermagyűjtő központokra vagy spermatároló központokra vagy embriógyűjtő vagy -előállító munkacsoportokra vonatkozó új jogi keretre való zökkenőmentes átállás biztosítása érdekében ezeket úgy kell tekinteni, mint amelyeket e rendeletnek megfelelően engedélyeztek. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ezek a felelős személyek megfeleljenek az ebben a rendeletben meghatározott valamennyi szabálynak, különösen azáltal, hogy azokat rendszeres és kockázatalapú hatósági ellenőrzéseknek vetik alá. Megfelelés hiánya esetén az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a szóban forgó felelős személyek megtegyék a helyzet orvoslásához szükséges intézkedéseket, és szükség esetén fel kell függeszteni vagy vissza kell vonni az engedélyüket.

(38)

A zökkenőmentes átmenet biztosítása érdekében az e rendelet alkalmazásának kezdőnapja előtt gyűjtött és előállított szaporítóanyagok esetében azokat a műszalmákat és egyéb csomagokat, amelyekben – egyedi adagok szerint elkülönítve vagy sem – ilyen spermát, petesejtet vagy embriókat helyeztek el, tárolnak vagy szállítanak, és amelyeket a 88/407/EGK, a 89/556/EGK, a 90/429/EGK és a 92/65/EGK irányelv alapján elfogadott jogszabályoknak megfelelően 2021. április 21-e előtt láttak el jelöléssel, úgy kell tekinteni, mint amelyek e rendelet szerint kerültek jelölésre, és mint amelyek jogosultak a tagállamok közötti mozgásra.

(39)

Ezt a rendeletet az (EU) 2016/429 rendelet alkalmazásának kezdőnapjával összhangban 2021. április 21-től kell alkalmazni,