6.5.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 115/1

(1)

Hangsúlyozni kell, hogy – a verseny torzulásának elkerülése és a közúti infrastruktúra védelme mellett – csökkenteni kell az üvegházhatású gázkibocsátást, ezen belül különösen a szén-dioxid-kibocsátást (CO2), javítani kell a közúti közlekedés biztonságát és hozzá kell igazítani a jogszabályokat a technológiai fejlődéshez és a változó piaci igényekhez, valamint meg kell könnyíteni az intermodális szállítási műveleteket.

(2)

A technológia jelenlegi fejlettségi szintje lehetővé teszi behúzható, illetve behajtható aerodinamikai eszközöknek a járművek hátuljára való felszerelését. Ezek felszerelése azonban azt eredményezné, hogy a jármű hosszúsága meghaladná a 96/53/EK tanácsi irányelv (3) szerinti megengedett legnagyobb hosszúságot. Ezért engedélyezni kell a szóban forgó megengedett legnagyobb hosszúságoktól való eltérést. Ezen irányelv célja, hogy az ilyen eszközök felszerelését attól az időponttól kezdve tegye lehetővé, amikor megtörtént az aerodinamikai eszközök típusjóváhagyására vonatkozó műszaki követelmények szükséges módosításainak átültetése vagy alkalmazása, illetve a Bizottság elfogadta az ilyen eszközök használatára vonatkozó üzemeltetési szabályokat megállapító végrehajtási jogi aktusokat.

(3)

A gépjárművek vezetőfülkéje aerodinamikai jellemzőinek javulása jelentős előnnyel járna a járművek energiahatékonysága vonatkozásában, feltehetően a járművek hátuljára rögzített behúzható, illetve behajtható aerodinamikai eszközöknek is köszönhetően. A 96/53/EK irányelv által meghatározott jelenlegi legnagyobb hosszúságok mellett azonban ez a javulás a járművek hasznos teherbírásának csökkentése és a közúti közlekedési ágazat gazdasági egyensúlyának veszélyeztetése nélkül nem lenne lehetséges. Ezért engedélyezni kell a legnagyobb hosszúságoktól való eltérést is. Az eltérés nem használható azonban a jármű hasznos teherbírásának növelésére.

(4)

A forgalombahozatalt megelőzően el kell végezni – a 2007/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) keretének megfelelően az 500 mm hosszúságot meghaladó aerodinamikai eszközök és a gépjármű aerodinamikai jellemzőit javító vezetőfülkével felszerelt járművek típusjóváhagyását, amennyiben az ilyen járművek meghaladják a 96/53/EK irányelvben megállapított határértékeket.

(5)

A járművek új kialakítású vezetőfülkékkel való felszerelésének lehetővé tétele hozzájárulhat a közúti közlekedés biztonságának növeléséhez, mégpedig a gépjármű holtterének csökkenése révén, többek között a szélvédő alatti területen, ami számos veszélyeztetett úthasználó, például gyalogos és kerékpáros életét mentheti meg. Ez az új kialakítású vezetőfülke olyan szerkezeti elemeket is magában foglalhat, amelyek a jármű ütközésekor energiát nyelnek el. A jármű vezetőfülkéjének potenciális térfogat-növekedése javítja továbbá a járművezető biztonságát és kényelmét. A hosszabb vezetőfülkékre vonatkozó fokozott biztonsági előírások kidolgozását követően meg lehetne fontolni, hogy érdemes-e kiterjeszteni ezeket az előírásokat olyan járművekre is, amelyekre nem vonatkozik a hossz növelése.

(6)

Az alternatív erőátviteli rendszerek, amelyek magukban foglalják a hibrid erőátviteli rendszereket, a gépi meghajtáshoz szükséges energiát két forrásból, éghető üzemanyagból vagy akkumulátorból, illetve más villamos vagy mechanikus energiatároló eszközből nyerik. Ezek alkalmazása a nehéz tehergépjárművekben és az autóbuszokban többlettömeget eredményez, de csökkenti a környezetszennyezést. Az ilyen többlettömeget, amennyiben nem kívánjuk gazdaságilag hátrányos helyzetbe hozni a közúti szállítási ágazatot, nem szabad számításba venni a jármű hasznos teherbírásának rovására. A többlettömeg azonban nem növelheti a jármű hasznos teherbírását.

(7)

A többlettömeg-engedmény a jövőbeni alternatív üzemanyagokkal hajtott (a hagyományos üzemanyagokkal hajtott gépjárművekben lévőknél nagyobb tömegű erőátviteli rendszerrel rendelkező) járművekre is vonatkozhat. Ezért az ilyen alternatív üzemanyagokat fel lehet venni az alternatív üzemanyagok ezen irányelv szerinti listájára, ha használatuk szükségessé teszi a többlettömeg-engedmény alkalmazását.

(8)

Ez az irányelv lehetővé teszi a járműveknek és jármű-kombinációknak a 95/53/EK irányelvben meghatározott legnagyobb megengedett tömegétől és méreteitől való eltérést. A tagállamoknak azonban lehetővé kell tenni, hogy a közúti közlekedés biztonságával vagy az infrastrukturális sajátosságokkal összefüggő okokból korlátozhassák egyes járművek közlekedését úthálózatuk meghatározott részein.

(9)

A konténeres szállítás területén egyre gyakrabban használnak 45 láb hosszúságú konténereket. E konténereket minden szállítási módban szállítják. Az intermodális szállítási műveletek közúti szakaszait azonban jelenleg kizárólag olyan nehézkes adminisztratív eljárások lefolytatása mellett van mód teljesíteni, amelyek a tagállamokra és a fuvarozókra egyaránt nagy terheket rónak, eltekintve attól az esettől, amikor szabadalmi oltalom alatt álló lekerekítést alkalmaznak a konténerek sarkainál, amely viszont elrettentő mértékben drága. Az ilyen konténereket szállító járművek megengedett hosszának 15 cm-rel való növelésével a fuvarozók megszabadulhatnak az említett adminisztratív terhektől, és könnyebbé válnak az intermodális szállítási műveletek, miközben sem a közúti infrastruktúra nem károsodik, sem más úthasználók érdekei nem sérülnek. Az intermodális szállítási műveletek jelen irányelv szerinti fogalommeghatározása nem sérti a 92/106/EGK tanácsi irányelv (5) felülvizsgálatával kapcsolatos munkát.

(10)

Az intermodális szállítási műveletek további előmozdítása és a legfeljebb 45 láb hosszúságú konténerek vagy cserefelépítmények üres tömegének figyelembevétele mellett a két- vagy háromtengelyes félpótkocsit vontató háromtengelyes gépjárművek közúti közlekedésben való részvételét 44 tonna legnagyobb megengedett össztömegig kell engedélyezni. A legfeljebb 45 láb hosszúságú konténereket vagy csereszekrényeket szállító háromtengelyes félpótkocsit vontató kéttengelyes gépjárművek részvételét intermodális szállítási műveletekben 42 tonna legnagyobb megengedett össztömegig kell engedélyezni.

(11)

A 96/53/EK irányelv elfogadása óta jelentős mértékben megnőtt az autóbuszok utasainak és az utasok poggyászának átlagos tömege. Mindez, tekintettel az irányelv szerinti tömeghatárokra, a szállítható utasszám folyamatos csökkenését eredményezte. Emellett az őket szállító járművek tömegét a jelenlegi műszaki követelményeknek – például az Euro VI. normának – való megfeleléshez szükséges berendezések tovább növelték. Mivel az energiahatékonyság növelése érdekében a tömegközlekedés használatát kell ösztönözni az egyéni közlekedéssel szemben, vissza kell állítani az autóbuszok korábbi utasszámát, figyelembe véve az utasok és poggyászuk megnövekedett tömegét is. Mindez a kéttengelyes autóbuszok megengedett tömegének oly módon történő megnövelésével valósítható meg, hogy ennek hatására ne károsodjon a közúti infrastruktúra a fokozottabb igénybevétel következtében.

(12)

A verseny bármilyen jellegű torzulásának megakadályozása és a közúti biztonság garantálása érdekében a tagállamoknak megfelelő módon fel kell lépniük a járművek túlterhelését tiltó előírások megsértésével szemben.

(13)

Annak biztosítása érdekében, hogy ne torzuljon a gazdasági szereplők közötti verseny és javuljon a jogsértések felderítése, a tagállamoknak 2021. május 27-ig konkrét intézkedéseket kell hozniuk azon forgalomban lévő járművek vagy jármű-kombinációk kiszűrése érdekében, amelyek tömege vélhetően meghaladja a vonatkozó tömeghatárokat és amelyeket emiatt ellenőrizni kell. Ezen járművek kiszűrése történhet az úttestbe beépített, az elhaladó jármű tömegének mérését lehetővé tévő mérőrendszerek vagy a járművek fedélzetére szerelt, a vonatkozó hatóságokkal távoli adatkommunikációt folytató érzékelők segítségével. Ezeket a fedélzeti adatokat a járművezető számára is hozzáférhetővé kell tenni. Minden tagállamnak minden évben megfelelő számú ellenőrzést kell végeznie a járművek tömegére vonatkozóan. Ezen ellenőrzések számának arányosnak kell lennie az érintett tagállamban évente ellenőrzött járművek teljes számával.

(14)

Az ezen irányelvnek való megfelelés biztosítása érdekében a tagállamoknak szabályokat kell megállapítaniuk az irányelv megsértése esetén kiszabadandó szankciókra vonatkozóan, valamint biztosítaniuk kell e szabályok végrehajtását. A szankcióknak hatékonynak, megkülönböztetéstől mentesnek, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(15)

Annak érdekében, hogy a járművek és a jármű-kombinációk tömegének ellenőrzése nemzetközi szinten hatékonyabbá váljon és ezen ellenőrzések lefolytatása gördülékenyebb legyen, fontos, hogy az illetékes tagállami hatóságok információcserét folytassanak. Ezen információcsere céljából az 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) alapján kijelölt kapcsolattartót kell igénybe venni.

(16)

Az Európai Parlamentet és a Tanácsot rendszeresen tájékoztatni kell a tagállamok illetékes hatóságai által elvégzett közúti ellenőrzésekről. A tagállamok által nyújtott tájékoztatás lehetővé teszi a Bizottság számára annak biztosítását, hogy a teherfuvarozók betartsák az ezen irányelv által megállapított szabályokat, valamint annak meghatározását, hogy szükség van-e további kényszerintézkedések megállapítására.

(17)

Ezen irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (7) megfelelően kell gyakorolni.

(18)

A Bizottság nem fogadhat el az aerodinamikai eszközök használatára vonatkozó operatív követelményekkel kapcsolatos végrehajtási jogi aktusokat, sem a járművek tömegének fedélzeti mérésére szolgáló berendezésekre vonatkozó részletes műszaki előírásokat, amennyiben az ezen irányelv szerint létrehozott bizottság nem nyilvánít véleményt a Bizottság által előterjesztett végrehajtási jogi aktus tervezetéről.

(19)

A Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az alternatív üzemanyagok ezen irányelvben foglalt jegyzékének a technológiai fejlődést figyelembe vevő naprakésszé tételére vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során, a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása előtt megfelelő konzultációkat folytasson, többek között a tagállamok szakértőivel. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus előkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(20)

Mivel ezen irányelv céljait a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban ezen irányelv terjedelme és hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(21)

A 96/53/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

Az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

(*)  Az Európai Parlament és a Tanács 2007/46/EK irányelve (2007. szeptember 5.) a gépjárművek és pótkocsijaik, valamint az ilyen járművek rendszereinek, alkatrészeinek és önálló műszaki egységeinek jóváhagyásáról (»keretirányelv«) (HL L 263., 2007.10.9., 1. o.).”"

2.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

3.

A 4. cikk a következőképpen módosul:

4.

Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

A 3. cikk alkalmazásában azok a csuklós járművek, amelyeket 1991. január 1. előtt helyeztek üzembe, és amelyek nem felelnek meg az I. melléklet 1.6. és 4.4. pontjában foglalt előírásoknak, akkor minősülnek ezeknek az előírásoknak megfelelőnek, amennyiben teljes hosszuk nem nagyobb 15,50 m-nél.”

5.

A 8., 8a. és 9. cikket el kell hagyni.

6.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„8b. cikk

(1)   Az energiahatékonyság javítása érdekében az aerodinamikai eszközökkel felszerelt, a (2) és a (3) bekezdésben megállapított követelményeknek és a 2007/46/EK irányelvnek megfelelő járművek vagy jármű-kombinációk túlléphetik az ezen irányelv I. mellékletének 1.1. pontjában meghatározott legnagyobb hosszúságokat abból a célból, hogy a járművek vagy jármű-kombinációk hátsó részére aerodinamikai eszközöket lehessen felszerelni. Az ilyen eszközökkel felszerelt járműveknek vagy jármű-kombinációknak meg kell felelniük az ezen irányelv I. mellékletének 1.5. pontjában foglaltaknak, és a megengedett legnagyobb hosszúságok túllépése nem eredményezheti a szóban forgó járművek vagy jármű-kombinációk rakodási hosszának a növekedését.

(2)   Az (1) bekezdésben említett azon aerodinamikai eszközök esetén, amelyek meghaladják az 500 mm-es hosszúságot, a forgalomba hozatalukat megelőzően el kell végezni a típusjóváhagyást a 2007/46/EK irányelv kerete szerinti típus-jóváhagyási szabályoknak megfelelően.

A Bizottság 2017. május 27-ig felméri, hogy szükséges-e elfogadni vagy módosítani az aerodinamikai eszközök típusjóváhagyására vonatkozóan az említett keretben foglalt műszaki követelményeket. A felmérés során a Bizottság figyelembe veszi azt, hogy garantálni kell a közúti közlekedés és az intermodális szállítási műveletek biztonságát, különösen pedig az alábbiakat:

Ebből a célból a Bizottság – adott esetben – jogalkotási javaslatot nyújt be a 2007/46/EK irányelv kerete szerinti típus-jóváhagyási szabályok módosítására.

(3)   Az (1) bekezdésben említett aerodinamikai eszközöknek meg kell felelniük az alábbi operatív feltételeknek:

(4)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok elfogadásával részletes rendelkezéseket állapít meg annak érdekében, hogy biztosítsa a (3) bekezdés végrehajtásának egységes feltételeit. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 10i. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(5)   Az (1) bekezdést a (2) bekezdésben említett jogi aktusokat érintő módosítások átültetésének vagy alkalmazásának napjától kezdődően és – adott esetben – a (4) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadását követően kell alkalmazni.

9a. cikk

(1)   Az energiahatékonyság – különösen a vezetőfülkék aerodinamikai teljesítményét illető – javítása és a közúti közlekedés biztonságának növelése céljából túl lehet lépni az ezen irányelv I. mellékletének 1.1. pontjában meghatározott legnagyobb hosszúságokat azon járművek és jármű-kombinációk esetében, amelyek megfelelnek a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek és a 2007/46/EK irányelvnek, amennyiben vezetőfülkéjük jobb aerodinamikai, energiahatékonysági és biztonsági teljesítményt biztosít. Az ilyen vezetőfülkével felszerelt járműveknek vagy jármű-kombinációknak meg kell felelniük az ezen irányelv I. mellékletének 1.5. pontjában foglaltaknak, és a megengedett legnagyobb hosszúságok túllépése nem eredményezheti a szóban forgó járművek hasznos teherbírásának a növekedését.

(2)   Az (1) bekezdésben említett járművek forgalomba hozatalát megelőzően el kell végezni azok jóváhagyását a 2007/46/EK kerete szerinti típus-jóváhagyási szabályoknak megfelelően. 2017. május 27-ig a Bizottság felméri, hogy az említett keretnek megfelelően szükséges-e az ilyen vezetőfülkével rendelkező járművek típusjóváhagyására vonatkozó műszaki követelményeket megállapítani. A felmérés során a Bizottság figyelembe veszi a következőket:

Ebből a célból a Bizottság – adott esetben – jogalkotási javaslatot nyújt be a 2007/46/EK irányelv kerete szerinti típus-jóváhagyási szabályok módosítására.

(3)   Az (1) bekezdést esettől függően három évvel a (2) bekezdésben említett jogi aktusokat érintő módosítások átültetésének vagy alkalmazásának napjától kezdődően kell alkalmazni.”

7.

A 10a. cikket el kell hagyni.

8.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„10b. cikk

Az alternatív üzemanyaggal hajtott járművek legnagyobb megengedett tömegét az I. melléklet 2.3.1., 2.3.2. és 2.4. pontja tartalmazza.

Az alternatív üzemanyaggal hajtott járműveknek emellett teljesíteniük kell az I. melléklet 3. pontjában a legnagyobb megengedett tengelyterhelés vonatkozásában meghatározott tömeghatárokat.

Az alternatív üzemanyaggal hajtott járművek esetében szükséges többlettömeget a kérdéses jármű jóváhagyási eljárása során a gyártó által benyújtott dokumentáció alapján kell meghatározni. A többlettömeget fel kell tüntetni a 6. cikkel összhangban előírt hivatalos igazolásokon.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10h. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy ezen irányelv alkalmazása céljából naprakésszé tegye a 2. cikkben említett, olyan alternatív üzemanyagokat tartalmazó listát, amelyek esetében többlettömeget kell biztosítani. Különösen fontos, hogy a Bizottság a szokásos gyakorlatát követve e felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása előtt szakértői konzultációkat folytasson, többek között a tagállamok szakértőivel.

10c. cikk

Az I. melléklet 1.1. pontjában – adott esetben figyelemmel a 9. cikk (1) bekezdésére – megállapított legnagyobb hosszúságok és a melléklet 1.6. pontjában megállapított legnagyobb megengedett távolság legfeljebb 15 cm-rel léphető túl azon járművek és jármű-kombinációk esetében, amelyek 45 láb hosszúságú konténereket vagy 45 láb hosszúságú cserefelépítményeket szállítanak – akár üresen, akár rakománnyal –, amennyiben a kérdéses konténer vagy cserefelépítmény közúti szállítása intermodális szállítási művelet részeként történik.

10d. cikk

(1)   2021. május 27-ig a tagállamok konkrét intézkedéseket tesznek a közlekedésben részt vevő azon járművek és jármű-kombinációk azonosítása érdekében, amelyek valószínűsíthetően túllépték a legnagyobb megengedett tömeget, és amelyeket ezért az illetékes hatóságaiknak az ezen irányelv követelményeinek való megfelelés biztosítása érdekében ellenőrizniük kell. Az említett intézkedéseket az úttestbe beépített automatikus rendszerek vagy a (4) bekezdésnek megfelelően a járművek fedélzetén elhelyezett tömegmérő berendezések segítségével lehet végrehajtani.

A tagállamok nem követelhetik meg a járművek tömegének fedélzeti mérésére szolgáló berendezések felszerelését olyan járművekben vagy jármű-kombinációkban, amelyeket más tagállamokban vettek nyilvántartásba.

Az uniós és a nemzeti jog sérelme nélkül, amennyiben automatikus rendszereket használnak az ezen irányelvben foglaltak megsértésének megállapítása és szankciók kiszabása céljából, az ilyen automatikus rendszereket tanúsítvánnyal kell ellátni. A tanúsítvány nem szükséges, amennyiben az automatikus rendszerek használata kizárólag azonosítási célokat szolgál.

(2)   Minden tagállam megfelelő – a területén évente ellenőrzött járművek teljes számával arányos – számú ellenőrzést végez minden naptári évben a közlekedésben részt vevő járművek vagy jármű-kombinációk tömegére vonatkozóan.

(3)   A tagállamok a 1071/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 18. cikkével összhangban biztosítják, hogy az illetékes hatóságaik kicseréljék egymással az e cikkben említett jogsértésekre és szankciókra vonatkozó információkat.

(4)   Az (1) bekezdésben említett fedélzeti tömegmérő berendezéseknek pontosnak, megbízhatónak, illetve valamennyi járműtípussal teljes mértékben interoperábilisnak és kompatibilisnek kell lennie.

(5)   A Bizottság 2016. május 27-ig végrehajtási jogi aktusok elfogadásával részletes rendelkezéseket állapít meg annak érdekében, hogy biztosítsa a (4) bekezdésben említett interoperabilitási és kompatibilitási szabályok végrehajtásának egységes feltételeit.

Az interoperabilitás biztosítása érdekében a részletes rendelkezéseknek lehetővé kell tenniük azt, hogy a tömegre vonatkozó adatokat a mozgó járműből bármely időpontban továbbítani lehessen az illetékes hatóságok és a járművezető részére. Az adatkommunikációt a CEN által a speciális célú, rövid hatótávolságú adatátvitel területén közzétett EN 12253, EN 12795, EN 12834, EN 13372 és EN ISO 14906 szabványoknak megfelelő interfészeken keresztül kell lebonyolítani. Az adatkommunikációnak ezen felül biztosítania kell, hogy a tagállamok illetékes hatóságai azonos módon továbbíthassanak és cserélhessenek információkat a tagállamok bármelyikében nyilvántartásba vett és a járművek tömegének fedélzeti mérésére szolgáló berendezést használó járművekkel és jármű-kombinációkkal.

A valamennyi járműtípussal való kompatibilitás biztosítása érdekében a gépjárművek fedélzeti rendszerének lehetővé kell tennie bármilyen típusú, általa vontatott pótkocsiról vagy félpótkocsiról érkező adat fogadását és feldolgozását.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 10i. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

10e. cikk

A tagállamok szabályokat állapítanak meg az ezen irányelv megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozóan, és minden szükséges intézkedést megtesznek azok végrehajtása érdekében. E szankcióknak hatékonynak, megkülönböztetéstől mentesnek, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük. A tagállamok ezekről a szabályokról értesítik a Bizottságot.

10f. cikk

(1)   A konténerek és a cserefelépítmény szállítása tekintetében a tagállamok szabályokat állapítanak meg, amelyek előírják, hogy:

(2)   A tagállamok szabályokat állapítanak meg adott esetben mind a megbízó, mind a teherfuvarozó felelősségére vonatkozóan, olyan esetek tekintetében, amikor az (1) bekezdésben említett információk hiányoznak vagy nem helytállóak, és a jármű vagy jármű-kombináció túlterhelt.

10 g. cikk

A tagállamok minden második évben – legkésőbb az adott kétéves időszak végét követő év szeptember 30-ig – megküldik a Bizottság részére a szükséges információkat a következőkre vonatkozóan:

Ezen információk részét képezhetik az 561/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 17. cikke értelmében benyújtott információknak.

A Bizottság elemzi az e cikknek megfelelően birtokába került információkat és azt belefoglalja az 561/2006/EK rendelet alapján az Európai Parlament és a Tanács részére megküldendő jelentésbe.

10h. cikk

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottságnak a 10b. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2015. május 26-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 10b. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 10b. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ezen időtartam két hónappal meghosszabbodik.

10i. cikk

(1)   A Bizottságot a 165/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 42. cikkében említett közúti szállítási bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4). értelmében vett bizottságnak.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet5. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

10j. cikk

2020. május 8-ig a Bizottság szükség esetén jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az ezen irányelvhez a 2015/719 európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) által fűzött módosítások végrehajtásáról, figyelembe véve bizonyos piaci szegmensek sajátos jellemzőit. A jelentés alapján a Bizottság szükség esetén jogalkotási javaslatot terjeszt elő, megfelelő hatásvizsgálattal együtt. A jelentést az esetleges jogalkotási javaslat benyújtása előtt legkésőbb hat hónappal közzé kell tenni.

(1)

(2)

(3)

(4)

(5)

(9)

Az I. melléklet a következőképpen módosul:

6.5.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 115/11

(1)

A 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) elfogadására a csomagolás és a csomagolási hulladék környezetre gyakorolt hatásának megakadályozása vagy csökkentése érdekében került sor. Bár a műanyag hordtasakok az említett irányelv értelmében csomagolásnak minősülnek, az irányelv nem határoz meg külön intézkedéseket az ilyen hordtasakok felhasználására vonatkozóan.

(2)

A műanyag hordtasakok jelenlegi felhasználási szintje nagymértékű szemeteléshez vezet és az erőforrások nem hatékony felhasználását eredményezi, valamint várhatóan növekedni fog, ha nem lépünk fel ellene. A műanyag hordtasakokkal való szemetelés környezetszennyezést eredményez és súlyosbítja a víztestekben jelen lévő szemét széles körben elterjedt problémáját, amely világszerte fenyegeti a vízi ökoszisztémákat.

(3)

Ezenkívül a műanyag hordtasakoknak a környezetben való felhalmozódása egyértelműen negatív hatást gyakorol egyes gazdasági tevékenységekre.

(4)

Az 50 mikronnál vékonyabb falú műanyag hordtasakokat (a továbbiakban: könnyű műanyag hordtasakok) – amelyek az Unióban felhasznált összes műanyag hordtasak túlnyomó többségét teszik ki – ritkábban használják újra, mint a vastagabb műanyag hordtasakokat. Következésképpen a könnyű műanyag hordtasakok gyorsabban válnak hulladékká, és könnyű súlyuk miatt nagyobb mértékben hozzájárulnak a szemeteléshez.

(5)

A könnyű műanyag hordtasakok jelenlegi újrahasznosítási arányai nagyon alacsonyak, és különböző gyakorlati és gazdasági nehézségek miatt nem valószínű, hogy ez a közeljövőben jelentős mértékűre növekedne.

(6)

A hulladékhierarchia szerint elsőbbséget élvez a megelőzés. A műanyag hordtasakok számos célra szolgálnak, és felhasználásuk a jövőben is folytatódni fog. Annak biztosítása érdekében, hogy a szükséges műanyag hordtasakok ne kerüljenek ki hulladékként a környezetbe, megfelelő intézkedéseket kell hozni, a fogyasztókat pedig tájékoztatni kell a hulladékkezelés megfelelő módjáról.

(7)

A műanyag hordtasakok felhasználásának szintje jelentős változatosságot mutat az Unióban, mivel különböznek a felhasználási szokások, eltérő mértékű a környezettudatosság, és nem egyformán hatékonyak a tagállamok szakpolitikai intézkedései. Egyes tagállamoknak jelentős mértékben sikerült csökkenteniük a műanyag hordtasakok felhasználásának szintjét; a hét legjobban teljesítő tagállamban az átlagos felhasználási szint az uniós átlagfelhasználásnak mindössze 20 %-át teszi ki.

(8)

A könnyű műanyag hordtasakok jelenlegi felhasználási szintjeire vonatkozó adatok rendelkezésre állása és pontossága eltér a tagállamok között. A felhasználásra vonatkozó pontos és összehasonlítható adatok kulcsfontosságúak ahhoz, hogy fel lehessen mérni a felhasználás csökkentését célzó intézkedések hatékonyságát és egységes végrehajtási feltételeket lehessen biztosítani. Ennélfogva közös módszert kell kidolgozni a könnyű műanyag hordtasakok egy főre jutó éves felhasználásának kiszámítására abból a célból, hogy nyomon lehessen követni ezen hordtasakok felhasználásának csökkentésében tett előrelépést.

(9)

Bebizonyosodott továbbá, hogy a fogyasztók tájékoztatása döntő fontosságú a műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentésére vonatkozóan kitűzött célok eléréséhez. Ezért intézményi szintű erőfeszítéseket kell tenni a műanyag hordtasakok környezeti hatásainak fokozottabb tudatosítása, és annak a jelenlegi felfogásnak a megszüntetése érdekében, miszerint a műanyag ártalmatlan és olcsó áru.

(10)

Annak érdekében, hogy előmozdítsák a könnyű műanyag hordtasakok átlagos felhasználási szintjének tartós csökkenését, a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk a könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának jelentős mértékű csökkentésére, összhangban az Unió hulladékgazdálkodási politikájának általános célkitűzéseivel és a hulladékhierarchiával, amelyet a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) határoz meg. Az ilyen felhasználás-csökkentési intézkedéseknek figyelembe kell venniük a műanyag hordtasakok felhasználásának az egyes tagállamokban tapasztalható jelenlegi szintjét és a már elért csökkenést, és nagyobb mértékű felhasználás esetén ambiciózusabb erőfeszítések szükségesek. A könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése terén elért előrelépés figyelemmel kísérése érdekében szükséges, hogy a nemzeti hatóságok adatokat szolgáltassanak az ilyen hordtasakok felhasználásáról.

(11)

A tagállamok által meghozandó intézkedéseknek részét képezheti az olyan gazdasági eszközök használata, mint az árképzés, az adók és az illetékek, melyek különösen hatékonynak bizonyultak a műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése terén, valamint a 94/62/EK irányelv 18. cikkétől eltérve bevezetett forgalombahozatali korlátozások – például tilalmak – is, amennyiben ezek a korlátozások arányosak és megkülönböztetéstől mentesek.

(12)

Ezek az intézkedések változóak lehetnek a könnyű műanyag hordtasakok hasznosítása vagy ártalmatlanítása által gyakorolt környezeti hatástól, újrahasznosítási és komposztálási tulajdonságaiktól, tartósságuktól vagy e hordtasakok sajátos rendeltetési céljától, valamint lehetséges káros helyettesítési hatásaikra tekintettel.

(13)

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy mentesítik az ömlesztett élelmiszerek elsődleges csomagolására szolgáló, 15 mikronnál kisebb falvastagságú műanyag hordtasakokat (a továbbiakban: nagyon könnyű műanyag hordtasakok), amennyiben azok használata higiéniai célokból szükséges vagy segít megelőzni az élelmiszer pazarlását.

(14)

A könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának tartós csökkentése érdekében a 94/62/EK irányelv értelmében hozott intézkedések nyomán keletkező bevételeket a tagállamok szabadon használhatják fel.

(15)

Az általában a fogyasztók tudatosságának a növelését célzó programok és a gyermekeket célzó oktatási programok fontos szerepet játszhatnak a műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentésében.

(16)

A „Komposztálással és biológiai lebomlással hasznosítható csomagolás követelményei. Vizsgálati program és a csomagolás végleges elfogadásának értékelési feltételei” elnevezésű EN13432európai szabvány meghatározza azokat a jellemzőket, amelyekkel valamely anyagnak rendelkeznie kell ahhoz, hogy komposztálhatónak számítson, azaz szerves hulladékot hasznosító folyamattal komposztálás és anaerob lebontás révén újrahasznosítható legyen. A Bizottságnak fel kell kérnie az Európai Szabványügyi Bizottságot, hogy dolgozzon ki külön szabványt a házilag komposztálható csomagolásra vonatkozóan.

(17)

Fontos biztosítani, hogy a biológiailag lebomló vagy komposztálható műanyag hordtasakokat jelölő címkéket vagy jelzéseket Unió-szerte elismerjék.

(18)

A gyártók bizonyos műanyag hordtasakokat „oxidatív biológiai úton lebomlóként” vagy „oxidatív úton lebomlóként” tüntetnek fel. Az ilyen hordtasakok esetében adalékanyagokat adnak hagyományos műanyagokhoz. Ezen adalékanyagok jelenléte miatt a műanyag idővel kis részecskékre bomlik le, amelyek megmaradnak a környezetben. Ezért megtévesztő lehet az ilyen hordtasakokat a „biológiailag lebomló” megjelöléssel illetni, mivel ezek nem jelenthetnek megoldást a szemetelés problémájára, hanem épp ellenkezőleg, még fokozzák is azt. A Bizottságnak meg kell vizsgálnia az oxidatív úton lebomló műanyag hordtasakok használatának a környezetre gyakorolt hatását, és olyan jelentést kell az Európai Parlament és a Tanács elé terjesztenie, amelynek adott esetben az ezek felhasználását korlátozó vagy káros hatását csökkentő intézkedéseket is tartalmaznia kell.

(19)

A műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentése érdekében a tagállamok által meghozandó intézkedéseknek a könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának tartós csökkenéséhez kell vezetniük, és nem eredményezhetik a csomagolóanyag-keletkezés általános növekedését.

(20)

Az ebben az irányelvben meghatározott intézkedések összhangban vannak a Bizottságnak az erőforrás-hatékony Európa megvalósításának ütemtervéről szóló közleménnyel, és várhatóan hozzájárulnak a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (6) megfelelően végrehajtott, a tengereket szennyező szemetelés elleni fellépésekhez.

(21)

A 94/62/EK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

1.

A 3. cikk a következő pontokkal egészül ki:

„1a.   Műanyag: az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (*) 3. cikkének 5. pontja értelmében vett polimer, amelyhez esetleg adalékanyagokat vagy egyéb anyagokat adtak, és amely alkalmas a hordtasakakok fő szerkezeti alkotóelemeként való felhasználásra;

1b.   műanyag hordtasak: olyan, műanyagból készült, fogófüllel ellátott vagy fogófül nélküli hordtasak, amelyet az áruk vagy termékek értékesítési pontján biztosítanak a fogyasztók részére;

1c.   könnyű műanyag hordtasak: olyan műanyag hordtasak, amelynek falvastagsága 50 mikronnál kevesebb;

1d.   nagyon könnyű műanyag hordtasak: olyan műanyag hordtasak, amelynek falvastagsága 15 mikronnál kevesebb, és amelynek felhasználása higiéniai célokat szolgál, vagy amelyet ömlesztett élelmiszerek elsődleges csomagolására használnak azokban az esetekben, amikor az segít megelőzni az élelmiszerpazarlást;

1e.   oxidatív úton lebomló műanyag hordtasakok: olyan adalékanyagokat tartalmazó műanyagból készült műanyag hordtasakok, amelyek elősegítik a műanyag mikroméretű műanyagrészecskékre történő széttöredezését.

(*)  Az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 396., 2006.12.30., 1. o.).”"

2.

A 4. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(1a)   A tagállamok intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy a könnyű műanyag hordtasakoknak a területükön történő felhasználásában tartós csökkenést érjenek el.

Ezek az intézkedések magukban foglalhatják nemzeti felhasználás-csökkentési célok alkalmazását, a 18. cikktől eltérve gazdasági eszközök és forgalombahozatali korlátozások fenntartását vagy bevezetését, amennyiben ezek a korlátozások arányosak és megkülönböztetéstől mentesek.

Ezek az intézkedések változóak lehetnek a könnyű műanyag hordtasakok hasznosítása és ártalmatlanítása által gyakorolt környezeti hatástól, komposztálási tulajdonságaiktól, tartósságuktól vagy sajátos rendeltetési céljuktólfüggően.

A tagállamok által hozott intézkedéseknek ki kell terjedniük a következők közül az egyikre vagy mindkettőre:

2018. május 27-től kezdődően a tagállamok, amikor a 12. cikknek megfelelően a csomagolásra és a csomagolási hulladékokra vonatkozóan adatot szolgáltatnak a Bizottságnak, beszámolnak a könnyű műanyag hordtasakok éves felhasználásáról is.

A Bizottság 2016. május 27-ig végrehajtási aktust fogad el, amelyben megállapítja a könnyű műanyag hordtasakok egy főre jutó éves felhasználásának kiszámítására vonatkozó módszert, és amelyben kiigazítja a 12. cikk (3) bekezdése szerint elfogadott jelentéstételiformátumokat. Az említett végrehajtási aktust a 21. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(1b)   A tagállamok – a 15. cikkben foglaltakat betartva – a műanyag hordtasakok bármely fajtája tekintetében – azok falvastagságától függetlenül – alkalmazhatnak olyan intézkedéseket, mint például gazdasági eszközök vagy nemzeti felhasználás-csökkentési célok.

(1c)   A Bizottság és a tagállamok – legalább 2016. november 27-ét követő első évben – aktívan ösztönzik a könnyű műanyag hordtasakok túlzott mértékű felhasználásának káros környezeti hatásaira vonatkozó nyilvános tájékoztató és ismeretterjesztő kampányokat.”

3.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„8a. cikk

A biológiailag lebomló és komposztálható műanyag hordtasakokra vonatkozó különös intézkedések

A Bizottság 2017. május 27-ig végrehajtási aktust fogad el, amelyben megállapítja a címkékre vagy jelölésekre vonatkozó előírásokat annak biztosítása érdekében, hogy a biológiailag lebomló és komposztálható műanyag hordtasakokat Unió-szerte elismerjék, valamint hogy a fogyasztók helytálló tájékoztatásban részesüljenek az ilyen táskák komposztálási tulajdonságairól. Az említett végrehajtási aktust a 21. cikk (2) bekezdésében említett szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A tagállamok legkésőbb tizennyolc hónappal az említett végrehajtási aktus elfogadását követő időpontig biztosítják, hogy a biológiailag lebomló és komposztálható műanyag hordtasakok az említett végrehajtási aktusban megállapított előírásoknak megfelelő címkével rendelkezzenek.”

4.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„20a. cikk

Jelentés a műanyag hordtasakokról

(1)   A Bizottság 2021. november 27-ig jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyben értékeli a 4. cikk (1a) bekezdésében foglalt intézkedések uniós szintű hatékonyságát a szemetelés elleni küzdelem, a fogyasztói magatartások megváltozása és a hulladékképződés megelőzésének előmozdítása szempontjából. Ha az értékelésből az derül ki, hogy az elfogadott intézkedések nem hatékonyak, a Bizottság megvizsgál egyéb olyan lehetséges módokat, amelyekkel csökkenthető a könnyű műanyag hordtasakok felhasználása, beleértve realisztikus és elérhető célok kitűzését uniós szinten, és adott esetben jogalkotási javaslatot terjeszt elő.

(2)   A Bizottság 2017. május 27-ig jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyben megvizsgálja az oxidatív úton lebomló műanyag hordtasakok használatának a környezetre gyakorolt hatását, és adott esetben jogalkotási javaslatot terjeszt elő.

(3)   A Bizottság 2017. május 27-ig felméri, hogy a nagyon könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentésére szolgáló különböző lehetőségek milyen hatásokkal járnak e hordtasakok életciklusára nézve, és adott esetben jogalkotási javaslatot terjeszt elő.”

5.

A 22. cikk (3a) bekezdésének első albekezdése a következőképpen módosul:

„(3a)   Amennyiben a 4. cikkben és a 6. cikkben meghatározott célkitűzések teljesülnek, a tagállamok a 4. cikk (1a) bekezdésének és a 7. cikknek a rendelkezéseit az illetékes hatóságok és az érintett gazdasági ágazatok közötti megállapodások révén is átültethetik.”

6.5.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 115/16

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontjával összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Belgium kérelmét (2) a „Vlaamse laurier” elnevezés bejegyzésére.

(2)

A Bizottsághoz nem érkezett az 1151/2012/EU rendelet 51. cikke szerinti felszólalás, ezért a „Vlaamse laurier” elnevezést be kell jegyezni,

6.5.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 115/18

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet előírja a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyeztetését, valamint rendelkezik az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról. 10. cikke előírja továbbá a 70/524/EGK tanácsi irányelv (2) alapján engedélyezett adalékanyagok újraértékelését.

(2)

A taurint a 70/524/EGK irányelvnek megfelelően valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként időbeli korlátozás nélkül engedélyezték. Az anyagot ezt követően – az 1831/2003/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének megfelelően – mint meglévő terméket felvették a takarmány-adalékanyagok nyilvántartásába.

(3)

Az 1831/2003/EK rendelet 10. cikke (2) bekezdésének a 7. cikkel összefüggésben értelmezett rendelkezéseinek megfelelően kérelmet nyújtottak be a taurin valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként való újraértékelésére, illetve a rendelet 7. cikke alapján a taurin ivóvízzel történő új felhasználása tekintetében. A kérelmezők azt kérték, hogy ezt az adalékanyagot a „tápértékkel rendelkező adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába sorolják be. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2012. május 22-i véleményében (3) megállapította, hogy a szintetikus taurin a macskák, kutyák és a húsevő halak táplálékában hatékonyan használható. A legfeljebb 20 %-ban állati eredetű takarmányt tartalmazó állateledelekkel kapcsolatos eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a legfeljebb 0,2 % taurintartalmú teljes értékű takarmányt valamennyi állatfaj tolerálja. A Hatóság ajánlása szerint a taurint a szárnyasok, a sertések és a kérődzők takarmányozása céljából többé nem célszerű engedélyezni. A Hatóság megállapította, hogy a taurin a takarmányokban és az ivóvízben a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állatok és emberek egészségére, sem pedig a környezetre.

(5)

A Hatóság azt is megállapította, hogy nem merülnek fel felhasználókat érintő biztonsági problémák. Emellett úgy véli, hogy forgalomba hozatal utáni egyedi nyomonkövetési intézkedéseket nem szükséges elrendelni. Ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban és a vízben található takarmány-adalékanyagokra vonatkozó analitikai módszerről szóló jelentést is.

(6)

A macskákra és a kutyákra vonatkozó megállapítások extrapolálhatók az ugyanazon családba tartozó fajokra – Felidae és Canidae –, mivel ezek emésztőrendszerük működése alapján élettanilag rokon fajoknak tekinthetők.

(7)

A Mustelidae fajok (menyétfélék) a Carnivora rendbe tartoznak, akárcsak a Felidae és a Canidae. A menyétfélék húsevő fajok, és sok, ebbe a fajba tartozó állat kizárólag hússal táplálkozik. Testük szokásos taurinkoncentrációjának fenntartása érdekében táplálékuknak taurint, illetve annak prekurzorait, metionint vagy ciszteint kell tartalmaznia. A taurin hagyományos forrásai az izomszövetek, az agy és a belek. Mivel a hőkezelés és az ezen aminosavat csak kis mértékben tartalmazó alternatív proteinforrások használata csökkenti a takarmányban előforduló taurin és prekurzorainak mennyiségét, bevett szokás, hogy a Mustelidae fajok eledelébe taurin takarmány-adalékanyagot kevernek a szóban forgó állatok taurinszükségletének kielégítése érdekében.

(8)

A taurin értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó anyag felhasználását az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(9)

Mivel az engedélyezési feltételek módosításának haladéktalan alkalmazását nem indokolják biztonsági szempontok, célszerű átmeneti időszakot biztosítani az érdekelt felek számára, hogy felkészülhessenek az engedélyezésből adódó új követelmények teljesítésére.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

6.5.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 115/22

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet előírja a takarmányozási célra felhasznált adalékanyagok engedélyeztetését, valamint rendelkezik az engedély megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról. 10. cikke előírja továbbá a 70/524/EGK tanácsi irányelv (2) alapján engedélyezett adalékanyagok újraértékelését.

(2)

A biotint a 70/524/EGK irányelvnek megfelelően valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként időbeli korlátozás nélkül engedélyezték. A terméket ezt követően – az 1831/2003/EK rendelet 10. cikke (1) bekezdésének megfelelően – mint meglévő terméket felvették a takarmány-adalékanyagok nyilvántartásába.

(3)

Az 1831/2003/EK rendelet 10. cikke (2) bekezdésének a 7. cikkel összefüggésben értelmezett rendelkezéseinek megfelelően két kérelmet nyújtottak be: egyet a biotin valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként való újraértékelésére, egyet pedig a rendelet 7. cikke alapján az ivóvízzel történő új felhasználás tekintetében. A kérelmezők azt kérték, hogy ezen adalékanyagokat a „tápértékkel rendelkező adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába sorolják be. A kérelmekhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) 2012. október 16-i és október 17-i véleményében (3) megállapította, hogy a biotin a takarmányokban és az ivóvízben a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állatok és emberek egészségére, sem pedig a környezetre. Azt is megállapította, hogy a szintetikus biotin a takarmányozásban használt hatékony biotinforrás, amellyel kapcsolatban nem merülnek fel felhasználókat érintő biztonsági problémák. A Hatóság szerint forgalomba hozatal utáni egyedi nyomonkövetési intézkedéseket nem szükséges elrendelni. Ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban és az ivóvízben található takarmány-adalékanyagokra vonatkozó analitikai módszerről szóló jelentést is.

(5)

A biotin értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó anyag felhasználását az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(6)

Mivel az engedélyezési feltételek módosításának haladéktalan alkalmazását nem indokolják biztonsági szempontok, célszerű átmeneti időszakot biztosítani az érdekelt felek számára, hogy felkészülhessenek az engedélyezésből adódó új követelmények teljesítésére.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

6.5.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 115/25

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, az engedélyek megadásának feltételeiről és az engedélyezési eljárásokról. Az említett rendelet 10. cikke előírja a 70/524/EGK tanácsi irányelv (2) alapján engedélyezett adalékanyagok újraértékelését.

(2)

Az A-vitamin takarmány-adalékanyagként történő felhasználását valamennyi állatfaj esetében a 70/524/EGK irányelvnek megfelelően határozatlan időre engedélyezték. Az említett terméket ezt követően az 1831/2003/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdése szerint meglévő termékként felvették a takarmány-adalékanyagok nyilvántartásába.

(3)

Az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkével összefüggésben értelmezett 10. cikke (2) bekezdésének megfelelően kérelmet nyújtottak be a retinil-acetát, retinil-palmitát és retinil-propionát formájában lévő A-vitamin és annak készítményei valamennyi állatfaj takarmány-adalékanyagaként történő újraértékelésére vonatkozóan, valamint – a rendelet 7. cikke alapján – az ivóvízben megvalósuló új használat tekintetében. A kérelmező azt kérte, hogy az említett adalékanyagokat a „tápértékkel rendelkező adalékanyagok” adalékanyag-kategóriába sorolják be. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) 2012. december 12-i véleményében (3) megállapította, hogy a retinil-acetát, a retinil-palmitát és a retinil-propionát a takarmányokban a javasolt felhasználási feltételek mellett nincs káros hatással sem az állatok és emberek egészségére, sem a környezetre.

(5)

A Hatóság megállapította továbbá, hogy a retinil-acetát, a retinil-palmitát és a retinil-propionát hatékony A-vitaminforrások, és hogy nem merülhetnek fel felhasználókat érintő biztonsági problémák. A Hatóság úgy ítélte meg, hogy nem szükséges a forgalomba hozatal utáni nyomon követésre vonatkozó egyedi követelményeket elrendelni. A hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban lévő takarmány-adalékanyagokra alkalmazott analitikai módszerről szóló jelentést.

(6)

A retinil-acetát, a retinil-palmitát és a retinil-propionát értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek, kivéve az ivóvízben megvalósuló használat tekintetében. Ennek megfelelően az említett anyagok használata az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint takarmányban engedélyezhető. Az A-vitamin maximális tartalmát meg kell határozni, függetlenül annak formájától. Az A-vitamin nem adható be közvetlenül az ivóvízzel, mivel egy további alkalmazási mód növelné a fogyasztókat érintő kockázatot. Ezért a retinil-acetát, a retinil-palmitát és a retinil-propionát mint tápértékkel rendelkező adalékanyagok „vitaminok, provitaminok és olyan kémiailag jól meghatározott anyagok, amelyeknek hasonló hatásuk van” funkcionális csoportba tartozó takarmány-adalékanyagként való használata ivóvízben nem engedélyezett. Ez a tilalom nem vonatkozik a vízzel bejuttatott, összetett takarmányban található adalékanyagokra.

(7)

Mivel semmilyen biztonsági ok nem indokolja az engedélyezési feltételek módosításának azonnali alkalmazását, átmeneti időszakot kell biztosítani az érdekelt felek számára, hogy felkészülhessenek az engedélyezésből adódó új követelmények teljesítésére.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Növények, Állatok, Élelmiszerek és Takarmányok Állandó Bizottságának véleményével,

6.5.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 115/32

(1)

Az (EU) 2015/360 bizottsági végrehajtási rendelet (2) által a sertéshús tekintetében előírt magántárolási támogatás kedvező hatást gyakorolt a sertéshús piacára. Várható az árak további stabilizálódása.

(2)

Ezért indokolt megszüntetni a sertéshúsra vonatkozó magántárolási támogatás odaítélését, valamint meghatározni a támogatás iránti kérelmek benyújtásának határidejét.

(3)

A jogbiztonság érdekében helyénvaló hatályon kívül helyezni az (EU) 2015/360 végrehajtási rendeletet.

(4)

A spekuláció elkerülése érdekében indokolt előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lépjen hatályba.

(5)

A mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság nem nyilvánított véleményt az elnöke által kitűzött határidőn belül,

6.5.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 115/34

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

6.5.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 115/36

(1)

Az Európai Központi Bank (EKB) a felügyelt szervezetek és a felügyelt csoportok egyes kategóriái vonatkozásában a kivetendő éves felügyeleti díjak teljes összegét díjfizetési felszólítások kibocsátása révén határozza meg, és ezt az információt a vonatkozó díjfizetési időszak április 30-áig a honlapján közzéteszi.

(2)

Az első, azaz 2014 novemberétől decemberig tartó díjfizetési időszakra vonatkozó díjfizetési felszólítás a 2015-ös díjfizetési időszakra vonatkozó díjfizetési felszólítással együtt kerül kibocsátásra. A 2015-ben kivetendő éves felügyeleti díjak teljes összegének tehát az EKB-nál a felügyeleti feladataival összefüggésben 2014 novembere óta felmerült kiadásokat kell tükröznie.

(3)

Ezek a kiadások elsősorban az EKB felügyeleti feladataival közvetlenül összefüggő költségekből állnak, például a jelentős szervezetek felügyelete, a kevésbé jelentősnek minősülő szervezetek felügyeletének felvigyázása, valamint horizontális feladatok ellátása és különleges szolgáltatások. Emellett magukban foglalják az EKB felügyeleti feladataival közvetetten összefüggő költségeket is, például az EKB támogató területei által nyújtott szolgáltatásokat, beleértve a helyiségeket, az emberi erőforrások kezelését és az információtechnológiai szolgáltatásokat is.

(4)

Az egyes felügyelt szervezetek és felügyelt csoportok tekintetében fizetendő éves felügyeleti díj kiszámítása érdekében a teljes költségeket két részre osztják: jelentős szervezetek és csoportok, illetve kevésbé jelentősnek minősülő szervezetek és csoportok. A költségek megosztására az azon funkciókhoz rendelt kiadások alapján kerül sor, amelyek a jelentős felügyelt szervezetek közvetlen felügyeletét és a kevésbé jelentősnek minősülő felügyelt szervezetek közvetett felügyeletét ellátják.

(5)

A bankfelügyeleti feladatokhoz kapcsolódó, az EKB-nál az első díjfizetési időszakban felmerült és a felügyeleti díjakon keresztül beszedendő kiadásokat az EKB 2014-re szóló éves beszámolója (2) tartalmazta.

(6)

A 2015-ös díjfizetési időszakra eső becsült éves kiadások az EKB jóváhagyott költségvetéséből kerültek levezetésre, figyelembe véve az EKB-nál felmerülő becsült éves kiadásokat érintő, az e határozat előkészítése időpontjában ismert fejleményeket,

6.5.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 115/39

1.

A 49. oldalon, az I. mellékletben:

2.

Az 50. oldalon, az I. mellékletben:

3.

A 64. oldalon, a II. mellékletben:

4.

A 69. oldalon, a II. mellékletben:

5.

A 69. oldalon, a II. mellékletben:

6.5.2015   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 115/40

1.

A 27. oldalon, az I. mellékletben:

2.

A 27. oldalon, az I. mellékletben:

3.

A 27. oldalon, az I. mellékletben:

4.

A 27. oldalon, az I. mellékletben:

5.

A 27. oldalon, az I. mellékletben:

6.

A 27. oldalon, az I. mellékletben:

7.

A 27. oldalon, az I. mellékletben:

8.

A 27. oldalon, az I. mellékletben:

9.

A 27. oldalon, az I. mellékletben:

10.

A 28. oldalon, az I. mellékletben:

11.

A 28. oldalon, az I. mellékletben:

12.

A 28. oldalon, az I. mellékletben:

13.

A 28. oldalon, az I. mellékletben:

14.

A 29. oldalon, a II. mellékletben:

15.

A 29. oldalon, a II. mellékletben:

16.

A 29. oldalon, a II. mellékletben:

17.

A 29. oldalon, a II. mellékletben:

18.

A 30. oldalon, a II. mellékletben:

19.

A 30. oldalon, a II. mellékletben:

20.

A 30. oldalon, a II. mellékletben:

21.

A 30. oldalon, a II. mellékletben:

22.

A 30. oldalon, a II. mellékletben:

23.

A 30. oldalon, a II. mellékletben: