Az Európai Unió L 303/2013

14.11.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 303/10

A BIZOTTSÁG 1143/2013/EU RENDELETE

(2013. november 13.)

az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló 1031/2010/EU rendelet módosításáról, különösen egy Németország által kijelölt aukciós platformnak a rendelet jegyzékébe történő felvételéről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 3d. cikke (3) bekezdésére és 10. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az a tagállam, amely nem vesz részt az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló, 2010. november 12-i 1031/2010/EU bizottsági rendelet (2) 26. cikkének (1) és (2) bekezdésében meghatározott közös fellépésben, saját aukciós platformot jelölhet ki a 2003/87/EK irányelv II. és III. fejezete szerinti kibocsátási egységek mennyiségéből rájuk eső hányad árverés útján történő értékesítésére. Az 1031/2010/EU rendelet 30. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdése alapján az említett aukciós platformok kijelölésének feltétele, hogy szerepeljenek az említett rendelet III. mellékletének jegyzékében.

(2)	Az 1031/2010/EU rendelet 30. cikkének (4) bekezdésével összhangban Németország tájékoztatta a Bizottságot azon döntéséről, hogy a 26. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott közös fellépésben nem kíván részt venni, hanem saját aukciós platformot jelöl ki.

(3)	2013. március 15-én Németország arról értesítette a Bizottságot, hogy az 1031/2010/EU rendelet 30. cikkének (1) bekezdésében említett aukciós platformként a European Energy Exchange AG-t (a továbbiakban: EEX) kívánja kijelölni.

(4)

2013. március 20-án Németország tájékoztatta döntéséről az üvegházhatást okozó gázok Közösségen belüli kibocsátásának nyomon követését szolgáló rendszerről és a Kiotói Jegyzőkönyv végrehajtásáról szóló, 2004. február 11-i 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (3) 9. cikke alapján létrehozott Éghajlatváltozási Bizottságot.

(5)

Annak érdekében, hogy az EEX-nek az 1031/2010/EU rendelet 30. cikke (1) bekezdése szerinti aukciós platformként való kijelölése a rendelet követelményeivel összeegyeztethetően és a 2003/87/EK irányelv 10. cikkének (4) bekezdésében foglalt célkitűzésekhez illeszkedve történjen, szükséges számára előírni bizonyos feltételek és kötelezettségek teljesítését.

(6)

Az 1031/2010/EU rendelet 35. cikke (3) bekezdésének b) pontjával összhangban a kijelölt aukciós platformnak az árveréseken teljes körű, igazságos és méltányos részvételt kell biztosítania a kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára, és lehetővé kell tennie a kis kibocsátók árverésen való részvételét. Ez úgy teljesülhet, ha az EEX átlátható, mindenre kiterjedő és naprakész információkkal látja el a kkv-kat és a kis kibocsátókat a Németország területén általa lebonyolított árveréseken való részvétel lehetőségeiről, egyúttal megad minden szükséges útmutatást ahhoz, hogy azok a legteljesebb mértékig élni tudjanak ezekkel a lehetőségekkel. Az információkat ezért nyilvánosan elérhetővé kell tenni az EEX honlapján. Ezenkívül az EEX-nek be kell számolnia az 1031/2010/EU rendelet 24. cikkének (2) bekezdése alapján kinevezett aukció-ellenőrnek az elért – földrajzi értelemben is vett – lefedettségéről, és e tekintetben a legteljesebb mértékben figyelembe kell vennie az aukció-ellenőr ajánlásait, biztosítva ezzel a szóban forgó rendelet 35. cikke (3) bekezdésének a) és b) pontja szerinti kötelezettségek teljesülését.

(7)

Az 1031/2010/EU rendelet 35. cikke (3) bekezdésének e) pontja értelmében valamely aukciós platform kijelölésekor a tagállamoknak mérlegelniük kell, hogy a lehetséges platformok milyen mértékben képesek kivédeni a belső piaci (azon belül a szénpiaci) versenytorzulásokat. Különösen fontos, hogy az aukciós platform ne élhessen vissza az őt kijelölő szerződéssel, és ne juttathassa érdemtelenül versenyelőnyhöz más tevékenységi területeit, nevezetesen az általa szervezett másodlagos piacot. Az aukciós platformnak lehetőséget kell biztosítania a potenciális ajánlattevők számára az ajánlattételi jogosultság anélkül való megszerzésére, hogy tőzsdei taggá vagy részvevőkké kellene válniuk az aukciós platform által szervezett másodlagos piacon, illetve bármely általa vagy harmadik fél által működtetett egyéb kereskedési helyen.

(8)

Az 1031/2010/EU rendelet 35. cikke (3) bekezdésének h) pontjával összhangban az aukciós platform kijelölésekor a tagállamoknak tekintetbe kell venniük, hogy milyen mértékben kötelezik megfelelő intézkedések az aukciós platformot arra, hogy az árverések lebonyolításához szükséges tárgyi eszközöket és immateriális javakat adott esetben átadja az aukciós platform jogutódjának. Ezeket az intézkedéseket egyértelműen és ütemezéshez kötve rögzíteni kell az aukció-ellenőr által felülvizsgált exitstratégiában. Nemcsak a Németország által kijelöl EEX-nek, de valamennyi aukciós platformnak ki kell dolgoznia ilyen exitstratégiát, a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve az aukció-ellenőr véleményét.

(9)	Az eddigi tapasztalatok fényében módosítani szükséges az 1031/2010/EU rendelet előírásait az aukciós platform kiválasztására szolgáló közbeszerzési eljárások, az aukciók figyelemmel kísérése és az aukciók lebonyolítása tekintetében.

(10)	Mivel a kibocsátási egységeket az aukció időpontjától számított öt napon belül át kell adni, és mivel maguk a kibocsátási egységek értékesíthetők, az aukciós termékeknek nem kell értékesíthetőknek lenniük.

(11)

Adott esetben az aukciós platformnak egyeztetést kell kérnie az aukció-ellenőrtől. Az ilyen megkeresésre adott válasz az aukció-ellenőr felelősségét és kötelezettségvállalását vonja maga után. E felelősség és kötelezettségvállalás mérséklése érdekében, különösen sürgős esetekben, az egyeztetést kérő aukciós platform számára engedélyezni kell, hogy már azt megelőzően végrehajtsa a tervezett intézkedést, hogy rendelkezésére állna az aukció-ellenőr véleménye. Amennyiben azonban az aukciós platform megkapja az aukció-ellenőr véleményét, továbbra is köteles a lehető legnagyobb mértékben figyelembe venni azt.

(12)

Ugyancsak felül kell vizsgálni az aukciós eseménynaptárakat. Először is, nem célszerű és nem is szükséges véglegesíteni az aukciós eseménynaptárakat a megelőző év februárja–márciusa előtt. Másodszor, az augusztusban árverésre bocsátandó kibocsátási egységek mennyiségének a többi hónapban árverésre bocsátandó mennyiség felének kell lennie, ami kevesebb aukció lebonyolításával és kisebb mennyiség árverésre bocsátásával is elérhető. Harmadszor, a 2003/87/EK irányelv 3d. cikke meghatározza az árverés keretében kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek mennyiségét és a vonatkozó tagállami részesedést; az 1031/2010/EU rendeletnek az árverés keretében kiosztandó légiközlekedési kibocsátási egységek éves mennyiségéről szóló rendelkezésének pedig figyelembe kell vennie az említett mennyiségeket és részesedéseket meghatározó tényezőkkel kapcsolatos bizonytalanságokat. Ezenkívül – tekintettel a nemzetközi tárgyalások bizonytalan kimenetelére – valamivel nagyobb rugalmasság indokolt az egy adott évben árverésre bocsátandó légiközlekedési kibocsátási egységek mennyiségének elosztása terén. Negyedszer, az árverések sorozatos törlése esetén a kibocsátási egységeket nem csupán a beütemezett következő négy, hanem több árverés között kell elosztani. Végül további rendelkezésekre van szükség azon tagállamoknak a közös aukciós platform által szervezett árverésekre vonatkozó eseménynaptárát érintően, amelyek nem kívánnak részt venni a közös fellépésben, de saját aukciós platformjuk kijelöléséig igénybe kell venniük a közös aukciós platformot. E rendelkezéseknek tükrözniük kell azon rendelkezéseket, amelyek az ilyen tagállamok által kijelölt aukciós platformok által meghatározandó aukciós eseménynaptárakra vonatkoznak.

(13)

A részvételi jogosultság nem függhet az aukciós platform által szervezett másodlagos piacon, illetve bármely általa vagy harmadik fél által működtetett egyéb kereskedési helyen való tagságtól vagy részvételtől. Ez az előírás valamennyi aukciós platformra vonatkozik, nem csak a közös aukciós platform beszerzésére irányuló közös fellépésben részt nem vevő tagállamok által kijelölt aukciós platformokra.

(14)

Amennyiben valamely okból a hozzáférés elsődleges csatornája elérhetetlenné válik, az aukciós platform egy vagy több alternatív módját is felkínálhatja az árverésen való részvételnek, feltéve, hogy azok biztonságosak és megbízhatóak, használatuk pedig semminemű megkülönböztetést nem eredményez az ajánlattevők között. A kétségek kizárása végett egyértelművé kell tenni, hogy a tagállamok kérhetik az aukciós platformtól ilyen alternatív módok felkínálását.

(15)

Azon tilalom végrehajtása, amely szerint a tagállamok nem hozhatnak az árverező alkalmazásában álló személyek tudomására bennfentes információt, nehezen valósítható meg, illetve kedvezőtlenül befolyásolhatja a kijelölt árverező vagy az alkalmazásában álló személyek munkájának hatékonyságát. Az árverezőknek csak korlátozott szerep jut az aukciók lebonyolításában, és számos intézkedés van érvényben a bennfentes kereskedelem kockázatának mérséklésére, ideértve az olyan helyzeteket kezelő intézkedéseket is, amikor az árverező vagy az alkalmazásában álló személyek hozzáféréssel rendelkezhetnek a bennfentes információkhoz. Ebből a szempontból tehát a teljes tilalom aránytalan intézkedésnek minősül. Mindazonáltal a tagállamoknak felelniük kell annak biztosításáért, hogy a kijelölt árverezőnek megfelelő intézkedések álljanak rendelkezésére a bennfentes kereskedelem megakadályozására, mielőtt a tagállamok hozzáférhetővé teszik a bennfentes információkat.

(16)

A közös aukciós platform beszerzésére irányuló közös fellépésben részt nem vevő tagállamnak az általa kijelölni szándékozott aukciós platformról szóló értesítése nem tartalmazhatja a teljes aukciós eseménynaptárat, viszont tartalmaznia kell az eseménynaptár valamely későbbi időpontban történő koordinálására vonatkozó releváns információkat.

(17)	Az 1031/2010/EU rendelet felülvizsgálatának részben az aukció-ellenőr 2014-ben lebonyolított aukciókra vonatkozó jelentésére kell épülnie, amely várhatóan a következő év elején kerül benyújtásra.

(18)

Az 1031/2010/EU rendelet előírja, hogy az aukciós platformnak szabályozott piacnak kell lennie. A meglévő tapasztalat és szakértelem hasznosítása, valamint az árverések lebonyolításával kapcsolatos kockázatok csökkentése érdekében helyénvaló egyértelművé tenni, hogy szabályozott piacként engedélyezett, kibocsátási egységek vagy kibocsátásiegység-származékok piacaként működő aukciós platformról van szó.

(19)	Mivel az aukció-ellenőr javadalmazása fedezhető az árverezésből származó bevételekből, kívánatos volna, ha az aukció-ellenőr költségeinek megtérítése tekintetében az aukciós platform járna el kifizetőként.

(20)

Az aukció-ellenőr kijelölésére szolgáló korlátozott közbeszerzési eljárás eredményeképpen nem jött létre szerződés, mivel egy jelentkező sem nyújtott be kérelmet e közös közbeszerzési eljárásban való részvételre. Az időigényes, komplex ügyeket – például az ajánlattételi eljárás megválasztását, a szerződés formáját és a feladatok pontos leírásának meghatározását – illetően új eljárást kell indítani. Az aukció-ellenőr hiánya ugyanakkor nem képvisel akkora kockázatot az árverés lebonyolítása szempontjából, hogy azt az ellenőr kijelöléséig le kellene állítani.

(21)	Az aukciós platform engedélyezheti az ajánlattételi jogosultságra vonatkozó kérelmek elektronikus úton történő benyújtását, de előírhatja azt is, hogy azokat papíralapú dokumentumként nyújtsák be.

(22)

Amennyiben a közös aukciós platform beszerzésére irányuló közös fellépésben részt nem vevő tagállamok által kijelölt aukciós platform nem tudja lebonyolítani az árverést, az érintett tagállamnak a közös aukciós platformhoz kell fordulnia a kibocsátási egységek mennyisége rá eső hányadának árverés útján való értékesítése végett. Egyértelművé kell tenni, hogy a közös aukciós platform és az érintett tagállamok által kijelölt árverezők közötti megállapodásokat az árveréseknek az aukciós platformon való megkezdése előtt, ugyanakkor nem jóval korábban kell megkötni.

(23)	Valamennyi aukciós platformnak exitstratégiát kell kidolgoznia, amelyről egyeztetnie kell az aukció-ellenőrrel. Ez az előírás nem csak a közös aukciós platform kijelölésére irányuló közös fellépésben részt nem vevő tagállamok által kijelölt aukciós platformokra vonatkozik.

(24)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Éghajlatváltozási Bizottság véleményével.

(25)	A Németország és az EEX közötti, az EEX átmeneti kimaradó aukciós platformként való működését érintő szerződés 2013 decemberében jár le. Az EEX által lebonyolított árverések időben való folytatása és kiszámíthatósága érdekében e rendeletnek mielőbb hatályba kell lépnie.

(26)	Az 1031/2010/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1031/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.	A 4. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(1) A kibocsátási egységeket szabványos elektronikus szerződések (a továbbiakban: aukciós termék) révén kell megvételre kínálni aukciós platformon.”

A 7. cikk (7) és (8) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(7) Az árverés megkezdését megelőzően az aukciós platform az aukció-ellenőrrel történő egyeztetést – amennyiben kijelölésére sor került – valamint az 56. cikkben említett illetékes nemzeti hatóságok értesítését követően meghatározza a (6) bekezdésben foglaltak alkalmazásához szükséges módszertant.

Ugyanazon aukciós platform két ajánlattételi időszaka között az érintett aukciós platform módosíthatja a módszertant. Az aukciós platform haladéktalanul értesíti erről az aukció-ellenőrt – amennyiben kijelölésére sor került – és az 56. cikkben említett illetékes nemzeti hatóságokat.

Az érintett aukciós platformnak a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell vennie az aukció-ellenőr véleményét, ha az rendelkezésre áll.

(8) Amennyiben az (5) vagy (6) bekezdésnek megfelelően egy vagy több egymást követő árverést az aukciós platform töröl, az el nem árverezett kibocsátási egységek összesített mennyiségét egyenlően el kell osztani az ugyanazon aukciós platformon beütemezett következő árverések között.

A 2003/87/EK irányelv III. fejezete szerinti kibocsátási egységek esetében azon árverések száma, amelyek között az elárverezendő összesített mennyiséget el kell osztani, a törölt árverések számának négyszerese.

A 2003/87/EK irányelv II. fejezete szerinti kibocsátási egységek esetében azon árverések száma, amelyek között az elárverezendő összesített mennyiséget el kell osztani, a törölt árverések számának kétszerese.”

A 8. cikk a következőképpen módosul:

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Kivételes esetekben az aukció-ellenőrrel való egyeztetés után – amennyiben kijelölésére sor került – az aukciós platformok módosíthatják az ajánlattételi időszakok időpontjait, ha arról minden valószínűleg érintett felet előzetesen értesítenek. Az érintett aukciós platformnak a lehető legnagyobb mértékben figyelembe kell vennie az aukció-ellenőr véleményét, ha az rendelkezésre áll.”;

az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(5) A 26. cikk (1) vagy (2) bekezdésének megfelelően kijelölt aukciós platformon elárverezendő, a 2003/87/EK irányelv III. fejezete szerinti kibocsátási egységek mennyiségét egyenletesen el kell osztani az adott év összes árverése között, kivételt jelent ez alól minden év augusztusa, amikor az év többi hónapjában árverésre bocsátott kibocsátási egységek mennyiségének felét kell árverés útján értékesíteni.

A 26. cikk (1) vagy (2) bekezdésének megfelelően kijelölt aukciós platformon elárverezendő, a 2003/87/EK irányelv II. fejezete szerinti kibocsátási egységek mennyiségét alapszabályként egyenletesen el kell elosztani az adott év összes árverése között, kivételt jelent ez alól minden év augusztusa, amikor az év többi hónapjában árverésre bocsátott kibocsátási egységek mennyiségének felét kell árverés útján értékesíteni.”

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

Az árverések lebonyolítását akadályozó tényezők

Az 58. cikkben említett szabályok sérelme nélkül – amennyiben alkalmazandók – az aukciós platform törölheti az árverést, ha annak szabályszerű lefolytatását megzavarják vagy megzavarhatják. Amennyiben egy vagy több egymást követő árverést az aukciós platform töröl, az el nem árverezett kibocsátási egységek összesített mennyiségét egyenlően el kell osztani az ugyanazon aukciós platformon beütemezett következő árverések között.

A 2003/87/EK irányelv II. fejezete szerinti kibocsátási egységek esetében azon árverések száma, amelyek között az elárverezendő összesített mennyiséget el kell osztani, az egymást követően törölt árverések számának kétszerese.”

A 11. cikk a következőképpen módosul:

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) Az e rendelet 26. cikkének (1) vagy (2) bekezdése szerint kijelölt aukciós platformok – a Bizottsággal folytatott előzetes egyeztetést követően és annak véleménye birtokában – az aukciós évet megelőző év szeptember 30-ig, vagy az ezt követő első adandó alkalommal meghatározzák és közzéteszik minden egyes aukciós naptári évre vonatkozóan az ajánlattételi időszakok időpontjait, az egyes árverések aukciós mennyiségeit, az árverések dátumait, az aukciós termékek típusát, valamint az egyes árverések alkalmával értékesíteni kívánt, a 2003/87/EK irányelv III. fejezete szerinti kibocsátási egységek kifizetésének és átadásának dátumait. Az érintett aukciós platformok a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik a Bizottság véleményét.”;

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A 26. cikk (1) vagy (2) bekezdése szerint kijelölt aukciós platformok körébe nem tartozó aukciós platformokon árverésre bocsátott, a 2003/87/EK irányelv III. fejezete szerinti kibocsátási egységek egyes árverési alkalmait rögzítő eseménynaptárt e rendelet 32. cikkének megfelelően kell meghatározni és közzétenni.

A 32. cikk olyan aukciókra is alkalmazandó, amelyeket a 30. cikk (7) bekezdésének második albekezdése értelmében a 26. cikk (1) vagy (2) bekezdése szerint kijelölt aukciós platform bonyolít le.”

A 12. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„12. cikk

A 2003/87/EK irányelv II. fejezete szerinti kibocsátási egységek árverés útján értékesített éves mennyisége

(1) A 2003/87/EK irányelv II. fejezete szerinti kibocsátási egységek évenkénti elárverezendő mennyisége az adott évben várhatóan forgalomba kerülő kibocsátási egységek mennyiségének 15 %-a. Amennyiben egy adott évben az árverésre bocsátott mennyiség több vagy kevesebb az abban az évben forgalomba került kibocsátási egységek mennyiségének 15 %-ánál, az eltéréssel csökkenteni, illetve növelni kell a következő évben elárverezendő mennyiséget. Amennyiben egy kereskedési időszak előző évéből árverésre bocsátandó kibocsátási egységek maradnak fenn, ezeket a következő év első négy hónapjában kell értékesíteni árverés keretében.

Az egyes kereskedési időszakok utolsó évében árverésre bocsátandó kibocsátási egységek mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni a 2003/87/EK irányelv 3f. cikkében említett külön tartalékalapban fennmaradó kibocsátási egységek mennyiségét.

(2) Az adott kereskedési időszak minden egyes naptári évében a tagállamok mindegyike a 2003/87/EK irányelv II. fejezete szerinti, árverésre bocsátandó kibocsátási egységeknek az ugyanezen irányelv 3d. cikkének (3) bekezdése alapján meghatározott hányadában részesülnek.”

A 13. cikk a következőképpen módosul:

a (2) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) 2013-tól kezdődően az e rendelet 26. cikkének (1) és (2) bekezdése szerint kijelölt aukciós platformok – a Bizottsággal folytatott előzetes egyeztetést követően és annak véleménye birtokában – alapszabályként az aukciós naptári évet megelőző év szeptember 30-ig, vagy az első adandó alkalommal meghatározzák és közzéteszik minden egyes aukciós évre vonatkozóan az ajánlattételi időszakok időpontjait, az egyes árverések aukciós mennyiségeit, az árverések dátumait, az aukciós termék típusát, valamint az egyes árverések alkalmával értékesíteni kívánt, a 2003/87/EK irányelv II. fejezete szerinti kibocsátási egységek kifizetésének és átadásának dátumait. Az érintett aukciós platformok a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik a Bizottság véleményét.”;

b)	a (4) bekezdés a következő második albekezdéssel egészül ki: „A 32. cikk olyan aukciókra is alkalmazandó, amelyeket a 30. cikk (7) bekezdésének második albekezdése értelmében a 26. cikk (1) vagy (2) bekezdése szerint kijelölt aukciós platform bonyolít le.”

A 16. cikk a következőképpen módosul:

a)	a cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A részvételi jogosultság nem függhet az aukciós platform által szervezett másodlagos piacon, illetve bármely általa vagy harmadik fél által működtetett egyéb kereskedési helyen való tagságtól vagy részvételtől.”;

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Amennyiben valamely okból a hozzáférés elsődleges csatornája elérhetetlenné válik, az aukciós platform felkínálhatja – a tagállamok pedig kérhetik az aukciós platformtól, hogy felkínálja – az árverésen való részvétel egy vagy több alternatív módját is, feltéve, hogy azok biztonságosak és megbízhatóak, és használatuk semminemű megkülönböztetést nem eredményez az ajánlattevők között.”

A 18. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

az olyan üzemeltetői számlával vagy légijármű-üzemeltetői számlával rendelkező üzemeltető vagy légijármű-üzemeltető, aki saját nevében tesz ajánlatot, beleértve az összes olyan anyavállalatot, leányvállalatot vagy kapcsolt vállalkozást, amely ugyanahhoz a vállalatcsoporthoz tartozik mint az üzemeltető vagy a légijármű-üzemeltető;”.

10.

A 20. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az ajánlattételi jogosultságra vonatkozó (1) bekezdés szerinti kérelem a jelentkezési űrlap kitöltésével nyújtható be az aukciós platform részére. A jelentkezési űrlapot és az űrlaphoz való internetes hozzáférést az érintett aukciós platform biztosítja és tartja fenn.”

11.

A 22. cikk a következőképpen módosul:

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Azon tagállamok esetében, amelyek nem vesznek részt a 26. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti közös fellépésekben, árverezőt kell kinevezni annak érdekében, hogy az a 26. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében kijelölt aukciós platformokkal, illetve bármely hozzájuk kapcsolódó klíringrendszerrel és elszámolórendszerrel meg tudjon kötni minden szükséges megállapodást és végre tudja hajtani az azokban foglaltakat, és így a szóban forgó aukciós platformokon kölcsönösen elfogadott feltételek alapján el tudjon járni az őt kinevező tagállam nevében a kibocsátási egységek elárverezésekor, a 30. cikk (7) bekezdése második albekezdésének, valamint a 30. cikk (8) bekezdése első albekezdésének megfelelően.”;

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A tagállamok tartózkodnak attól, hogy bennfentes információkat hozzanak az árverező alkalmazásában álló személyek tudomására, kivéve, ha ezt a tagállam alkalmazásában álló vagy nevében eljáró személy teszi illetékességi alapon, munkakörének vagy foglalkozásának szokásos gyakorlása, feladatainak szokásos ellátása keretében, és az érintett tagállam megbizonyosodott arról, hogy az árverező a 42. cikk (1) és (2) bekezdésében meghatározott intézkedéseken túlmenően megfelelő intézkedéseket léptet életbe annak megakadályozására, hogy az alkalmazásában álló személyek a 3. cikk 28. pontja szerinti, a 38. cikk értelmében tilalom alá tartozó bennfentes kereskedelmet végezzenek.”

12.

A 24. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Amennyiben valamely vis maior esemény részben vagy teljes mértékben megakadályozza, hogy az aukció-ellenőr teljesítse feladatait az adott árveréssel kapcsolatban, az érintett aukciós platform határozhat úgy, hogy lebonyolítja az árverést, feltéve, hogy célravezető intézkedések révén gondoskodik arról, hogy az árverést saját maga kísérje figyelemmel. A fenti rendelkezés mindaddig alkalmazandó, amíg a (2) bekezdés értelmében kinevezett első aukció-ellenőr az őt kinevező szerződésben részletesen meghatározott módon meg nem kezdi az adott aukció figyelemmel kísérését.”

13.

A 25. cikk (6) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(6) Az aukció-ellenőr a 7. cikk (7) bekezdése, a 8. cikk (3) bekezdése, a 27. cikk (3) bekezdése és a 31. cikk (1) bekezdése alapján, valamint a III. mellékletben foglaltaknak megfelelően véleményt nyilvánít. Véleményét ésszerű időn belül ismerteti.”

14.

A 27. cikk szövege az alábbi (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A kijelölése időpontjától számított három hónapon belül az aukciós platform részletes exitstratégiát nyújt be a Bizottságnak, amelyről egyeztetést folytat az aukció-ellenőrrel. Az aukció-ellenőr 25. cikk (6) bekezdése szerinti véleményének beérkezése időpontjától számított két hónapon belül az aukciós platform felülvizsgálja és szükség esetén módosítja exitstratégiáját, a lehető legnagyobb mértékben figyelembe véve a szóban forgó véleményt.”

15.

A 30. cikk (6) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„c)

az aukciós termék típusa, illetve minden szükséges információ, amelynek segítségével a Bizottság fel tudja mérni, vajon az előirányzott aukciós eseménynaptár összeegyeztethető-e a 26. cikk (1) vagy (2) bekezdése szerint kijelölt aukciós platformok fennálló vagy előirányzott aukciós eseménynaptárával, valamint az azon tagállamok által előterjesztett további aukciós eseménynaptárakkal, amelyek nem vesznek részt a 26. cikk szerinti közös fellépésben, hanem saját aukciós platformot jelölnek ki;”.

16.

A 31. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A 30. cikk (1) bekezdése alapján kijelölt aukciós platform ugyanazokat a 27. cikkben meghatározott feladatokat látja el, mint a 26. cikk (1) bekezdése alapján kijelölt aukciós platform.

A 30. cikk (1) bekezdése alapján kijelölt aukciós platform azonban mentesül a 27. cikk (1) bekezdése c) pontjának rendelkezései alól, és a 27. cikk (3) bekezdése szerinti exitstratégiát megküldi a kijelölő tagállamnak, amelyről az egyeztetést folytat az aukció-ellenőrrel.”

17.

A 32. cikk (4) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az e rendelet 30. cikkének (1) vagy (2) bekezdése szerint kijelölt aukciós platformok az aukciós évet megelőző év október 31-ig vagy ezt követően az első adandó alkalommal kötelesek meghatározni és közzétenni minden egyes évre vonatkozóan az ajánlattételi időszakok időpontjait, az egyes árveréseken árverésre bocsátott mennyiségeiket, az árverések dátumait, az egyes árverések alkalmával értékesíteni kívánt aukciós termékek típusát, valamint az egyes árverések alkalmával értékesíteni kívánt, a 2003/87/EK irányelv II. és III. fejezete szerinti kibocsátási egységek kifizetésének és átadásának dátumait. Az érintett aukciós platformok a meghatározással és a közzététellel kapcsolatos kötelezettségeiket azt követően teljesítik, hogy az e rendelet 26. cikkének (1) vagy (2) bekezdése szerint kijelölt aukciós platformok meghatározták és közzétették az e rendelet 11. cikkének (1) bekezdésében és 13. cikkének (1) bekezdésében előírt adatokat, kivéve, ha ilyen platform kijelölésére még nem került sor. Az érintett aukciós platformok csak a Bizottsággal folytatott konzultációt és a Bizottság véleményének kikérését követően határozhatják meg és tehetik közzé a szóban forgó adatokat. Az érintett aukciós platformok a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik a Bizottság véleményét.”

18.

A 33. cikk első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„Az aukció-ellenőr által megküldött, a 2014. év során lebonyolított aukciókra vonatkozó éves összefoglaló jelentés beérkezésekor a Bizottság felülvizsgálja az e rendeletben meghatározott szabályozást, beleértve valamennyi aukciós folyamat működését.”

19.	A 35. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: „(1) Árverést csak olyan szabályozott piacként engedélyezett aukciós platform bonyolíthat, amelynek működtetője kibocsátási egységek vagy származtatott kibocsátási egységek piacára szakosodott.”

20.

A 44. cikk (2) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az aukciós platform – ideértve a hozzá kapcsolódó klíringrendszer(ek)et vagy elszámolórendszer(ek)et – folyósítja az ajánlattevők vagy jogutódjaik által a 2003/87/EK irányelv II. és III. fejezete szerinti kibocsátási egységekért kifizetett összegeket a szóban forgó kibocsátási egységeket árverésre bocsátó árverezőknek, kivéve azon összegeket, amelyek tekintetében az aukciós platformot felkérik, hogy kifizetőként járjon el az aukció-ellenőr felé.”

21.	A III. melléklet az e rendelet mellékletében meghatározott szöveggel módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 275., 2003.10.25., 32. o.

(2) HL L 302., 2010.11.18., 1. o.

(3) HL L 49., 2004.2.19., 1. o.

MELLÉKLET

Az 1031/2010/EU rendelet III. mellékletében meghatározott táblázat a következőképpen módosul:

Az 1. rész a Németország által kijelölt aukciós platform neve után a következő sorral egészül ki:

„Jogalap

30. cikk, (2) bekezdés”

A 2. rész az Egyesült Királyság által kijelölt aukciós platform neve után a következő sorral egészül ki:

„Jogalap

30. cikk, (1) bekezdés”

A táblázat a következő 3. résszel egészül ki:

„Németország által kijelölt aukciós platformok

Aukciós platform

European Energy Exchange AG (EEX)

Jogalap

30. cikk, (1) bekezdés

A megbízás tartama

Legkorábban 2013. november 15-től legkésőbb 2018. november 14-ig, a 30. cikk (5) bekezdése második albekezdésének sérelme nélkül.

Feltételek

Az EEX a részvételi jogosultságot nem teszi függővé az általa szervezett másodlagos piacon, illetve bármely általa vagy harmadik fél által működtetett egyéb kereskedési helyen való tagságtól vagy részvételtől.

Kötelezettségek

Az EEX az aukció-ellenőrrel való egyeztetés céljából 2013. november 15-től számítva két hónapon belül benyújtja exitstratégiáját a német hatóságoknak. Az exitstratégia nem érinti az EEX-nek a Bizottsággal és a tagállamokkal a 26. cikk értelmében kötött szerződéséből fakadó kötelezettségeket és a Bizottságnak és a tagállamoknak az említett szerződésben foglalt jogait.

Az EEX kimerítő és naprakész jegyzéket készít azokról az ajánlattételi engedéllyel rendelkező tagokról, akik jogosultak a kkv-k és a kis kibocsátók nevében ajánlatot tenni, valamint ezt a jegyzéket feltölti honlapjára és folyamatosan frissíti, egyúttal mellékel hozzá egy további magyarázatot nem igénylő, gyakorlati útmutatót, amelyből a kkv-k és a kis kibocsátók tájékozódhatnak az említett tagokon keresztül történő részvételhez szükséges lépésekről.

Az első árverést követő hat hónapon vagy az aukció-ellenőr kinevezésétől számítva két hónapon belül (amelyik dátum korábbra esik) az EEX beszámol az aukció-ellenőrnek az elért – földrajzi értelemben is vett – lefedettségről, és e tekintetben a legteljesebb mértékben figyelembe veszi az aukció-ellenőr ajánlásait, biztosítva ezzel a 35. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontja szerinti kötelezettségek teljesülését.

4.	Németország az EEX-szel létrejött, a Bizottság felé 2013. március 15-én, az Éghajlatváltozási Bizottság felé pedig 2013. március 20-án bejelentett szerződéses viszonyok jelentős módosításairól értesíti a Bizottságot.”

14.11.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 303/17

A BIZOTTSÁG 1144/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. november 13.)

egy elnevezésnek a hagyományos különleges termékek jegyzékébe való bejegyzéséről (Tepertős pogácsa [HKT])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 52. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	Az 1151/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezte és felváltotta a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről szóló, 2006. március 20-i 509/2006/EK tanácsi rendeletet (2).

(2)	Az 509/2006/EK rendelet 8. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Magyarország kérelmét (3) a „Tepertős pogácsa” elnevezés bejegyzésére.

(3)	Németország és Ausztria az 509/2006/EK rendelet 9. cikkének megfelelően kifogást tartalmazó nyilatkozatot nyújtott be a Bizottsághoz. A Bizottság az említett cikk (3) bekezdésének megfelelően megvizsgálta a kifogást tartalmazó nyilatkozatokat, és elfogadhatónak ítélte meg őket.

(4)	Magyarország jelezte, hogy megállapodásra jutott Németországgal és Ausztriával.

(5)	A Németországgal létrejött megállapodás eredményeként módosult a bejegyzés iránti kérelem, oly módon, hogy törlésre kerültek a liszt minőségi paramétereire vonatkozó előírások (BL55 és BL80).

(6)

Ausztria elfogadta annak Magyarország általi megerősítését, hogy a bejegyzés iránti kérelem kizárólag a „Tepertős pogácsa” magyar elnevezés hagyományos különleges termékként történő oltalmazására irányul, és a szóban forgó magyar elnevezés bejegyzése iránti kérelem semmiféle kedvezőtlen hatást sem gyakorol a „Grammelpogatsche” nevet viselő termékre, és nem jelent veszélyt az e néven forgalmazott termék előállítására.

(7)	A fentiekre tekintettel a „Tepertős pogácsa” elnevezést helyénvaló bejegyezni a hagyományos különleges termékek jegyzékébe, és következésképpen a vonatkozó termékleírást indokolt aktualizálni és közzétenni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet I. mellékletében szereplő elnevezés bejegyzésre kerül.

2. cikk

Az aktualizált termékleírás e rendelet II. mellékletében található.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) HL L 93., 2006.3.31., 1. o.

(3) HL C 180., 2012.6.21., 16. o.

I. MELLÉKLET

Az 1151/2012/EU rendelet I. mellékletének II. pontjában felsorolt mezőgazdasági termékek és élelmiszerek:

2.3. osztály: Cukrászsütemények, kenyér, édes tészták, torták, kekszek és egyéb sütőipari termékek

MAGYARORSZÁG

Tepertős pogácsa (HKT)

II. MELLÉKLET

1. Termékleírás

1.1. Bejegyzendő elnevezés(ek)

„Tepertős pogácsa”

A termék forgalomba hozatalakor a címke a következő tájékoztatást tartalmazhatja: „magyar hagyományok szerint előállított”. A tájékoztató szövegét más hivatalos nyelvekre is lefordítják.

1.2. Az elnevezés

	önmagában különleges
☒	a mezőgazdasági termék vagy az élelmiszer különleges tulajdonságát fejezi ki

Az elnevezésben szereplő „tepertős” jelző a zsírszalonna kisütése után visszamaradt tepertőt jelöli, ami darálást követően, krém formájában adja a „kerek sós sütemény”, azaz a pogácsa jellegzetes alapanyagát.

1.3. Igényli-e a kérelmező az 509/2006/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdése alapján az elnevezés fenntartását?

	Bejegyzés az elnevezés fenntartásával
☒	Bejegyzés az elnevezés fenntartása nélkül

1.4. A termék típusa

2.3.	osztály: Cukrászsütemények, kenyér, édes tészták, torták, kekszek és egyéb sütőipari termékek

1.5. Annak a mezőgazdasági terméknek vagy élelmiszernek a leírása, amelyre a 3.1. pontban feltüntetett elnevezés vonatkozik

A „Tepertős pogácsa” kerek, hengeres alakú, 3–5 cm átmérőjű, 25–50 g tömegű, darált tepertőt és sertészsírt tartalmazó, élesztővel lazított, omlós vagy hajtogatott leveles szerkezetű, sóval és borssal ízesített péksütemény. Felülete vörösesbarna, négyzethálósan rovátkolt. Alja sima, vörösesbarna. Bélzetében a tepertődarabkák egyenletes eloszlásban találhatók. Az omlós változat rögökre törhető szét, a leveles változat bélzete laza, leveles szerkezetű. Íze a tepertő pörkanyagaira jellemző, kellemesen sós, enyhén borsos fűszerezésű. A termék szárazanyagra számított zsírtartalma 20–30 %, lisztre számított 25–40 % mennyiségben tartalmaz tepertőt. A zsírtartalom legalább 60 %-a a tepertőből származik.

Érzékszervi jellemzők:

	Omlós tepertős pogácsa	Leveles tepertős pogácsa
Alak	Kerek, egyenletes henger alakú.	Kerek henger alakú, kismértékben megcsúszhat.
Héj	Felső része fényes, vörösesbarna színű, kereszt alakban sűrűn rovátkolt, oldala homokszínű, matt, alsó lapja vörösesbarna, matt.
Bélzet	Határozottan omlós szerkezet, de nem morzsálódó. A tepertő darabkái egyenletes eloszlásban találhatók, színe enyhén barnás.	Kissé leveles szerkezetű, rétegekben szétszedhető, a tepertő darabkái rétegekben láthatók, színe enyhén barnás.
Íz	Tepertőre jellemző, kellemesen sós, enyhén borsos.
Illat	Tepertőre és a sertészsírra jellemző; borsos.

Fizikai és kémiai jellemzők

Zsírtartalom: a késztermék bélzetének zsírtartalma szárazanyagra számítva 20–30 % (m/m)

Sótartalom: a késztermékek bélzetének sótartalma szárazanyagra számítva legfeljebb 4,0 % (m/m)

1.6. Annak az előállítási módnak a leírása, amely alapján a 3.1. pontban feltüntetett elnevezésű mezőgazdasági terméket vagy élelmiszert előállítják

Alapanyagok:

—

A tepertőkrém készítéséhez:

—	bőr nélküli sertéstepertő: a tepertőkrém 70–75 %-a, a húsmentes vagy hússal kevésbé átszőtt zsírszalonna kisütése után visszamaradó összesült zsírdarab,

—	sertészsír: a tepertőkrém 25–30 %-a, a húsmentes vagy hússal kevésbé átszőtt zsírszalonna kisütése során keletkező zsiradék.

—	A tészta készítéséhez: búzaliszt vagy tönkölybúzaliszt, tojás, tojássárgája, tej, élesztő, fehérbor vagy ecet, tejföl, só és bors.

A „Tepertős pogácsa” előállításához mindennemű élelmiszer-adalékanyag (pl. térfogatnövelő vagy tartósítószer) felhasználása tilos.

Előállítási mód:

A „Tepertős pogácsa” a tészta előállítási módjától függően leveles vagy omlós szerkezetű lehet.

OMLÓS TEPERTŐS POGÁCSA előállítása

I. fázis: a tepertőkrém elkészítése

A friss, bőr nélküli tepertőt fatáblán sodrófával addig lapítjuk, amíg nagyobb, durvább darabok már nem érezhetőek és a krémben a pörkanyagok eloszlása egyenletes. Az aprítás történhet húsdarálóval is. Ebben az esetben a darálóba a legkisebb lyukú tárcsát kell feltenni.

A krémet a sertészsírral fakanál vagy keverőgép segítségével egyneműsítjük. Fontos követelmény, hogy a tepertőkrémhez felhasznált nyersanyagok között adalékanyag, tartósítószer, libatepertő, növényi zsiradék, valamint margarin nem szerepelhet, csak és kizárólag a friss, bőr nélküli tepertő.

A tepertőkrémre vonatkozó követelményeknek az iparilag előállított tepertőkrémnek is meg kell felelnie.

II. fázis: tésztakészítés

A lisztkilogrammonként 250–400 gramm tepertőkrémet a búzaliszttel homogén keverékké morzsoljuk. A tepertőkrémnek be kell „burkolnia” a lisztszemeket; ez alapfeltétele az omlós szerkezet kialakulásának. Valamennyi nyersanyagot, tehát a tepertőkrémmel összekevert lisztet, valamint liszt kg-onként a tejben felfuttatott 5 % élesztőt, 1 tojást, 1 tojássárgáját, 0,02 % fehérbort vagy ecetet, 2,5 % sót, 0,001 % őrölt borsot és annyi tejfölt, hogy közepesen kemény tésztát kapjunk, összedagasztjuk. A dagasztást a tészta összeállásáig kell folytatni. A kívánt omlós szerkezet túldagasztás esetén nem fog mutatkozni.

A termék magas zsírtartalma miatt hideg összetevőkből kell tésztát készíteni és azt hűvös helyen addig pihentetni, amíg a tészta maghőmérséklete eléri a 26 °C-ot. Mivel a termék jellege megengedi, engedélyezett a + 5– 8 °C-os hűtőszekrény használata is, amelyben a pihentetési idő legalább 3 óra.

A megkelt és lehűlt tésztát ujjnyi vastagra nyújtjuk, a tészta tetejét egymásra merőleges irányban sűrűn bevagdossuk. Ez a művelet végezhető kb. 3 mm távolságot tartó összeszerelt késekkel is. A szaggatást (kiszúrást) általában 3–6 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval végezzük, ügyelve az egyenletes alakra és arra, hogy minél kevesebb legyen a hengeres formától eltérő tésztadarab. A végső alakot a tenyér élével görgetve érjük el. A tepsi megtöltéséhez szükséges mennyiségű pogácsákat szorosan egymás mellé tesszük a nyújtódeszkán, majd kenőecset segítségével felvert tojással lekenjük, ügyelve, hogy a henger oldalfalára a tojás ne csorogjon le. Amikor a tojás a felületen kissé megszikkadt, a pogácsákat egyenletes távolságban tepsibe helyezzük. Az alaktalan darabokat legfeljebb két alkalommal, néhány mozdulattal összegyúrhatjuk, pihentetés után ismét feldolgozhatjuk.

A pogácsákat a sütőlapra helyezés után 50–55 percig kelesztjük, majd forró, 220–240 °C-os sütőben 12–15 perc alatt készre sütjük.

Értékesítése csomagolatlanul (kimérve) vagy előrecsomagolt formában történik.

LEVELES TEPERTŐS POGÁCSA előállítása

I. fázis: a tepertőkrém elkészítése

A tepertőkrém elkészítésének menete megegyezik az omlós változatnál leírtakkal, azzal a különbséggel, hogy itt a zsíron és a bőr nélküli sertéstepertőn kívül sót (lisztre számítva kb. 1,5 %) és finomra őrölt borsot (lisztre számítva kb. 0,001 %) is használnak. A só alkalmazásánál azért kell így eljárni, mert ha a pogácsa jellemzően sós ízéhez szükséges összes sómennyiséget csak a tésztakészítésnél használnánk, a tészta szakadozó lenne, nem alakulna ki a leveles szerkezet.

A tepertőkrém készítésénél megadott zsírmennyiségből ebben az esetben a zsír 50 %-a, vagyis a fele a tepertőkrémbe, másik fele pedig a tésztába kerül.

II. fázis: tésztakészítés

Az ún. alaptésztát liszt, a tepertőkrém készítésénél félretett zsír, só (lisztre számítva kb. 1 %), valamint liszt kg-onként tejben felfuttatott 5 % élesztő, 0,02 % fehérbor vagy ecet, esetleg 1 db tojás, 1 db tojássárgája és annyi tejföl felhasználásával készítik, hogy a tészta közepesen rugalmas, szívós, jól nyújtható legyen.

Ennél a változatnál azért fontos az összetevők, valamint a tepertőkrém alacsony hőmérséklete, hogy a hajtogatásnál a tepertőkrém szétválassza a tésztarétegeket. A vékonyra nyújtott hideg tésztarétegek között elhelyezkedő zsiradék ugyanis a sütés alatt megolvad és megakadályozza a tésztarétegek összetapadását. Eközben a tészta és a zsiradék víztartalma gőzzé alakul, és szétfeszítve fellazítja a tésztarétegeket, ezáltal a kisült termék levelekre szedhető.

A leveles szerkezetet kialakítása két módon történhet:

A vékonyra kinyújtott tésztarétegen egyenletesen elkenjük a tepertőkrémet, majd egyik végétől kiindulva feltekerjük a tésztát. Ezt a rudat 15–30 percig pihentetjük, ismét vékonyra kinyújtjuk, és újból feltekerjük, az előző tekeréshez képest 90 fokkal eltérő irányban. Ha az elforgatás nem történik meg, a sütéskor a pogácsák eldőlnek.

b)	Az érett alaptésztát vékonyra nyújtjuk, és annyi részletben kenjük rá a tepertős keveréket, ahányszor hajtogatjuk. Ez esetben nem sodrást, hanem hajtogatást végzünk (legalább háromszor hajtogatjuk a tésztát).

A végső nyújtás előtt a tésztát legalább 15 percig kell pihentetni, majd 1 ujjnyi (1–2 cm) vastagra nyújtani, tetejét egymásra merőleges irányban sűrűn bevagdosni és 3–6 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszaggatni. A tepsi megtöltéséhez szükséges mennyiségű pogácsákat szorosan egymás mellé tesszük a nyújtódeszkán, majd kenőecset segítségével felvert tojás levével lekenjük, ügyelve, hogy a henger oldalfalára a tojás ne csorogjon le.

Amikor a tojás a felületen kissé megszikkadt, a pogácsákat egyenletes távolságban sütőlemezre helyezzük, 40–45 percig kelesztjük, majd forró, 220–240 °C-os sütőben 8–10 perc alatt készre sütjük.

Értékesítése csomagolatlanul (kimérve) vagy előrecsomagolt formában történik.

1.7. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer különleges tulajdonsága

A „Tepertős pogácsa” különleges tulajdonságát az alábbiak adják:

—	sertéstepertő és sertészsír alapanyag,

—	a tésztakészítés sajátos technikája,

—	a fizikai-kémiai jellemzők és az érzékszervi tulajdonságok.

A jelleget adó sertéstepertő alapanyag

A „Tepertős pogácsa” sajátos jellegét a húsmentes vagy hússal kevésbé átszőtt sertés-zsírszalonna kisütése után visszamaradt anyag, a tepertő adja. A tepertő 12–13 % fehérjét és 82–84 % zsiradékot tartalmaz, a termék zsírtartalmának legalább 60 %-a ebből származik.

A tésztakészítés sajátos technikája

A tepertő felhasználása az omlós szerkezetű tésztakészítés mellett a különleges hajtogatott, leveles szerkezetű tészta kialakítását is lehetővé teszi, ugyanakkor a magas zsírtartalom a speciális, 24–26 °C-os hideg tészta készítését követeli meg.

Fizikai-kémiai jellemzők és érzékszervi tulajdonságok

A sertéstepertő és sertészsír felhasználása révén kialakult 20–30 %-os zsírtartalom miatt a „Tepertős pogácsa” tápértéke magasabb, lassabban szárad ki és így hosszabb ideig fogyasztható, mint a vele azonos kategóriába tartozó más termékek.

1.8. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer hagyományos jellege

A pogácsa szó első előfordulása 1395 körüli, eredetileg hamuban-parázsban sült lepénykenyeret jelentett. A magyar népmesékben „hamuban sült pogácsa” néven vált ismertté. A kenyér módjára fogyasztott lepénykenyér megnevezésére egészen a XVII. századig a pogácsakenyér, pogácsás kenyér kifejezés volt használatos. A mai formájában ismeretes, apróbb, hengeres formájú szaggatott változat a késő középkorban vált általánossá Magyarországon mint a paraszti konyha leggyakoribb, változatos összetételben készült sült tésztája, és népszerűségét a legutóbbi időkig megtartotta.

A „Tepertős pogácsa” kialakulását két feltétel tette lehetővé: egyrészt szokássá vált a szalonnából zsírt kisütni, másrészt a tepertő bekerült a mindennapok étkezésébe. A szalonna kisütése, belőle tepertő nyerése – egy, az 1770-es években készült, egy somogyi közép-nemesi háztartást bemutató leírás alapján – a XVIII. századtól jelenhetett meg a nemesi családok háztartásában. Ezt támasztja alá az is, hogy a nemesi háztartások hagyatéki leltárai szerint zsírosbödönök az Alföldön a XVIII. századtól jelentek meg (Cegléd 1850–1900. Ceglédi Kossuth Múzeum, Cegléd, 1988, 28. o., 30. o. Szűcs). A paraszti, népi sertésfeldolgozásban a zsír kisütését, illetve a sertészsír étkezési célú elterjedését a XIX. századtól, a század közepétől valószínűsíthetjük annak alapján, hogy az 1850-es években a Duna-Tisza közti paraszti leltárokban már szerepel a zsírosbödön.

A Közép-Tisza vidékén – szóbeli néprajzi adataink szerint – a XIX–XX. század fordulóján a tepertőt a paraszti háztartásokban még szappanfőzésre használták, fogyasztása fokozatosan alakult ki. A disznóölés után friss, főként apró, bőr nélküli tepertővel sütötték a pogácsát. Az 1930-as években készült, nagy összefoglaló néprajzi munkában a pogácsát keletlen és kelt búzatésztából és – többek között – már tepertővel ízesítve említik (Bátky Zs.: Táplálkozás. In: A magyarság néprajza. Budapest, 1933, 100. o.), így elmondható, hogy a XX. század elején már általánossá vált a kelt tészta dúsítása a kisütött szalonna tepertőjével.

A „Tepertős pogácsának” ma is fontos szerep jut a mindennapi étkezésben, tartalmas levesek (gulyásleves, bableves) után második fogásként. Munkaértekezletek, konferenciák vendégváró terméke. A háziasszonyok is szívesen sütik, különösen családi alkalmak (lakodalom, keresztelő) és ünnepek, így karácsony és húsvét idején, de a falusi turizmusban is gyakran kínálják borkorcsolyaként (Hagyományok – Ízek – Régiók, I. kötet, 145–147. o.).

Hírnevét számtalan szakácskönyv tanúsítja az 1880-as évektől kezdve egészen napjainkig: Dobos C. József: Magyar-Franczia szakácskönyv, 1881, 784–785. o.; Rozsnyai Károly: Legújabb nagy házi cukrászat, 1905, 350. o.; Kincses Váncza receptkönyv, 1920, 21. o.; Az Új idők második receptkönyve, 1934, 182. o.; Hajdú Ernőné: Jaj, mit főzzek, 1941, 73. o.; Rudnay János: A magyar cukrászat remekei, 1973, 89. o.

1.9. A különleges tulajdonságok ellenőrzésére vonatkozó minimumkövetelmények és eljárások

Különleges tulajdonság

Minimumkövetelmények

Ellenőrzési mód és gyakoriság

zsírtartalom

—	20–30 % (szárazanyagra számítva)

—	kizárólag sertészsír használható fel

A termékleírás 3.5. pontja szerint, laboratóriumban, félévente egyszer.

tepertő(krém)

—	sertéstepertő használata

—	bőr nélküli tepertő használata

Termékdokumentáció vagy gyártmánylap alapján, gyártási tételenként dokumentálva.

anyagösszetétel

—	a termékleírás 3.6. pontjában meghatározottak (sertéstepertő, sertészsír, búzaliszt, tojás, tojássárgája, tej, élesztő, fehérbor vagy ecet, tejföl, só, bors) szerint

Termékdokumentáció vagy gyártmánylap alapján, gyártási tételenként dokumentálva.

a késztermék érzékszervi tulajdonságai (bélzet, íz, illat)

—	omlós, illetve leveles szerkezet

—	tepertőre jellemző, kissé borsos illat és íz

Érzékszervi vizsgálat, műszakonként.

2. A termékleírásnak való megfelelést ellenőrző hatóságok vagy szervek

2.1. Név és cím

Név: Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ, Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság

Cím:

Telefon: 456-30-10

Telefax: —

E-mail: oevi@oai.hu

☒ állami

 magán

2.2. A hatóság vagy szerv konkrét feladatai

Az ellenőrző hatóság ellenőrzi, hogy a termék megfelel-e a termékleírásban megfogalmazott valamennyi előírásnak.

14.11.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 303/26

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2013. november 12.)

a zoonózisbaktériumoknál és a kommenzális baktériumoknál előforduló antimikrobás rezisztencia nyomon követéséről és az arról való jelentéstételről

(az értesítés a C(2013) 7145. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2013/652/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a zoonózisok és zoonózis-kórokozók monitoringjáról, a 90/424/EGK tanácsi határozat módosításáról és a 92/117/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 17-i 2003/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 7. cikke (3) bekezdésére és 9. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdésére,

mivel:

(1)	A 2003/99/EK irányelv értelmében a tagállamok biztosítják, hogy a monitoring összehasonlítható adatokat eredményezzen az antimikrobás rezisztencia előfordulásáról a zoonózis-kórokozók és – amennyiben veszélyt jelentenek a közegészségügyre – egyéb kórokozók esetében.

(2)	A 2003/99/EK irányelv emellett előírja, hogy a tagállamoknak értékelniük kell az antimikrobás rezisztencia tendenciáit és forrásait területükön, és az irányelvnek megfelelően gyűjtött adatokról évente jelentést kell benyújtaniuk a Bizottságnak.

(3)

Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott 2011. november 15-i, Cselekvési terv az antimikrobiális rezisztenciából származó növekvő kockázatok megakadályozására című közleményében (2) a Bizottság ötéves cselekvési tervet javasol az antimikrobás rezisztencia elleni küzdelem terén, amely 12 kulcsfontosságú intézkedésből áll; közéjük tartozik az antimikrobás rezisztenciára vonatkozó felügyeleti rendszer megerősítése.

(4)

Az antimikrobás rezisztenciának a humán- és állat-egészségügyi ágazatban kifejtett hatásáról – az „Egy egészség” megközelítésről – szóló, 2012. június 22-i tanácsi következtetésekben (3) a Tanács felszólítja a Bizottságot, hogy 2011. november 15-i közleménye nyomán dolgozzon ki konkrét kezdeményezéseket a közleményben foglalt tizenkét intézkedés végrehajtására, továbbá működjön szorosan együtt az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal (ECDC), az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatósággal (EFSA) és az Európai Gyógyszerügynökséggel (EMA) az Unióban az emberek, állatok és élelmiszerek esetében előforduló antimikrobás rezisztencia vizsgálatának és értékelésének megerősítése érdekében.

(5)

A Parlament 2012. december 11-i plenáris ülésén elfogadta az antimikrobás rezisztenciából származó növekvő kockázatokról szóló jelentést (4). A jelentésben a Parlament üdvözli a Bizottságnak az antimikrobás rezisztencia elleni fellépésre vonatkozó ötéves cselekvési tervét, és úgy véli, hogy a javasolt intézkedéseket a lehető leghamarabb végre kell hajtani. A Parlament felkéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy törekedjenek fokozott együttműködésre és koordinációra az emberi szervezetben, az állatokban, a halakban és az élelmiszerekben megjelenő, az antibiotikumokkal szemben rezisztens kórokozó baktériumokkal kapcsolatos korai felismerési, riasztási és összehangolt válaszadási eljárások terén, az antimikrobás rezisztencia mértékének és alakulásának folyamatos nyomon követése érdekében.

(6)

A közös FAO/WHO élelmiszerszabvány-program keretében a Codex Alimentarius Bizottság genfi 34. ülésén elfogadta az élelmiszer-eredetű antimikrobás rezisztencia kockázatának értékelésére vonatkozó iránymutatásokat (5), amelyek felhívják a figyelmet arra, hogy az antimikrobás rezisztencia globális közegészségügyi és élelmiszer-biztonsági kérdés. Az antimikrobás szerek használata az élelmiszer-termelő állatok és az élelmiszer-iparban feldolgozott növények esetében jelentős kockázati tényező az antimikrobás rezisztenciát okozó mikroorganizmusok és meghatározó tényezők szelektálódása, illetve az állatokról és növényi terményekről élelmiszerfogyasztás útján történő terjedése tekintetében.

(7)

A Codex-iránymutatások következtetése többek között az, hogy az élelmiszer-eredetű antimikrobás rezisztencia prevalenciájára irányuló megfigyelési programok által biztosított információk az antimikrobás rezisztenciára irányuló kockázatelemzési folyamat valamennyi részében fontosak. A megfigyelési programok módszereit tekintve a lehető legnagyobb mértékű nemzetközi összehangolásra kell törekedni. A szabványosított és validált antimikrobiális érzékenységi vizsgálati módszerek és az összehangolt értelmezési kritériumok alapvetően fontosak az adatok összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében.

(8)

Az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) által kiadott Szárazföldi Állatok Egészségügyi Kódexe (6) 6.7. fejezetében („A nemzeti antimikrobás rezisztencia felügyeleti és nyomonkövetési programjainak összehangolása”) hangsúlyozza az antimikrobás rezisztencia felügyeletének és nyomon követésének szükségességét az antimikrobás rezisztenciabaktériumoknál való előfordulási tendenciáinak és forrásainak értékelése és meghatározása, az antimikrobás rezisztencia új mechanizmusainak kimutatása, az állatok és az emberek egészségéhez kapcsolódó releváns kockázatelemzések elvégzéséhez szükséges adatok biztosítása, továbbá az állatok és az emberek egészségére vonatkozó szakpolitikai ajánlások alapjának szavatolása, valamint az antibiotikumok felírási gyakorlataira és ésszerű használatára vonatkozó ajánlások értékelésével összefüggő információk nyújtása érdekében.

(9)

2008. július 9-én az EFSA tudományos véleményt fogadott el a következő témában: az élelmiszer-eredetű antimikrobás rezisztencia mint biológiai veszély (7). 2009. október 28-án az ECDC, az EFSA, az EMA, valamint az új és újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottsága (SCENIHR) közös tudományos szakvéleményt tett közzé az antimikrobás rezisztenciáról, amely az állatokról és élelmiszerről az emberre átvitt fertőzésekkel (zoonózisok) foglalkozik. (8). 2009. március 5-én az EFSA tudományos véleményt fogadott el a meticillinrezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) közegészségügyre gyakorolt hatásának értékeléséről (9). 2011. július 7-én az EFSA tudományos véleményt fogadott el az élelmiszerben vagy az élelmiszer-előállítás céljából tartott állatokban kiterjedt spektrumú β-laktamázokat (ESBL) és/vagy AmpC béta-laktamázokat (AmpC) termelő baktériumtörzsekkel kapcsolatos közegészségügyi kockázatokról (10). 2011. október 3-án az EFSA technikai jelentést fogadott el az EFSA-nak az antimikrobás rezisztencia területén alkalmazott kockázatelemzéssel kapcsolatos megközelítési módjairól, amely a kommenzális baktériumokra koncentrált (11). Az említett szakvélemények és jelentések fő következtetései értelmében, tekintettel az antimikrobás rezisztenciával kapcsolatos növekvő közegészségügyi aggodalmakra, harmonizált módszereket és epidemiológiai határértékeket kell alkalmazni annak biztosításához, hogy az adatok időben és tagállami szinten összehasonlíthatók legyenek, valamint az antimikrobás rezisztencia tagállamokbeli előfordulására vonatkozó összehasonlítás elősegítése érdekében.

(10)

2012. június 14-én az EFSA tudományos jelentést tett közzé az élelmiszerrel átvitt Salmonella, Campylobacter és indikátor kommenzális Escherichia coli és Enterococcus spp. baktériumok antimikrobás rezisztenciájának összehangolt nyomon követésére és az azzal kapcsolatos jelentéstételre vonatkozó technikai specifikációkról (12). 2012. október 5-én az EFSA tudományos jelentést tett közzé a meticillinrezisztens Staphylococcus aureus (MRSA) antimikrobás rezisztenciájának az élelmiszer-termelő állatok és az élelmiszer esetében történő összehangolt nyomon követésére és az azzal összefüggő jelentéstételre vonatkozó technikai specifikációkról (13). Az említett tudományos jelentések részletes szabályokat ajánlanak az élelmiszer-termelő állatok és az élelmiszer esetében jelentkező rezisztens mikroorganizmusok prevalenciájának összehangolt nyomon követésére és jelentésére, különösen a figyelembe vett mikroorganizmusok, a mikroorganizmus-izolátumok eredete, a vizsgálandó izolátumok száma, az alkalmazandó antimikrobiális érzékenységi vizsgálat, az MRSA-, ESBL- vagy AmpC-termelő baktériumok specifikus nyomon követése, valamint az adatok gyűjtése és jelentése tekintetében. Az ECDC részvétele biztosítja, hogy az élelmiszer-termelő állatokra, az élelmiszer-ipari ágazatra és az emberi egészségre vonatkozó adatok a munka folyamán összehasonlíthatók legyenek.

(11)

Az említett megállapításokkal és szakvéleményekkel összhangban annak megállapítása során, hogy az antimikrobás rezisztencia összehangolt nyomon követése és az azzal kapcsolatos jelentéstétel a baktériumtörzsek, az élelmiszer-termelő állatfajok és az élelmiszerek mely kombinációira terjedjen ki, fontos meghatározni, hogy közegészségügyi szempontból melyek a leginkább relevánsak. A terhek minimalizálása érdekében a nyomon követésnek a lehető legnagyobb mértékben a már meglévő tagállami ellenőrzési programok keretében vett biológiai mintákon vagy izolátumokon kell alapulnia.

(12)

A 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) előírja, hogy a tagállamoknak nemzeti ellenőrzési programokat kell létrehozniuk, amelyekbe beletartozik a Salmonella spp-nek az élelmiszerlánc különböző szakaszaiban történő vizsgálata. A 2073/2005/EK bizottsági rendelet (15) meghatározza a bizonyos mikroorganizmusokra vonatkozó mikrobiológiai kritériumokat és azokat a szabályokat, melyeket az élelmiszer-ipari vállalkozóknak be kell tartaniuk. Az illetékes hatóságnak mindenekelőtt biztosítania kell, hogy az élelmiszer-ipari vállalkozók betartsák az említett rendeletben foglalt, a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően megállapított szabályokat (16). Az antimikrobás rezisztenciának a Salmonella spp. vonatkozásában történő nyomon követésének a nemzeti ellenőrzési programokban kapott izolátumokra, valamint a 2073/2005/EK rendelet 1. cikkének megfelelően az illetékes hatóság által megállapított megfelelés vizsgálatára és ellenőrzésére kell irányulnia.

(13)

A 2007/407/EK bizottsági rendelet (17) megállapítja az antimikrobás rezisztencia tagállamok általi nyomon követésére vonatkozó részletes szabályokat, melyek a 2007–2012 közötti időszakban szárnyasokban, pulykában és vágósertésekben előforduló Salmonella spp-re vonatkoznak. Az ilyen típusú összehangolt nyomon követésnek a tendenciák alakulását kell követnie, és ki kell terjeszteni a más patogéneknél és kommenzális baktériumoknál előforduló antimikrobás rezisztenciára is, figyelembe véve az említett mikroorganizmusoknak az antimikrobás rezisztencia átfogó kockázatával kapcsolatos szerepével összefüggő, a szakvéleményekben említett, növekvő közegészségügyi aggodalmakat. A 2003/99/EK irányelv 7. és 9. cikke szerinti nyomon követésnek és jelentéstételnek ezért meg kell felelnie az antimikrobás rezisztencia összehangolt nyomon követésére és jelentésére – mely figyelembe veszi az EFSA-jelentésben szereplő ajánlásokat – vonatkozó rendelkezéseknek és technikai követelményeknek.

(14)	Az uniós jogalkotás egyértelműsége érdekében a 2007/407/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(15)	Annak érdekében, hogy a tagállamok megszervezhessék az e határozatban előírt nyomon követést és jelentéstételt, illetve elősegíthessék azok megtervezését, a határozatot 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

(16)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) E határozat megállapítja a tagállamok által a 2003/99/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdése, 9. cikkének (1) bekezdése, valamint II.B. melléklete és IV. melléklete szerint végrehajtandó, az antimikrobás rezisztencia összehangolt nyomon követéséről és jelentéséről szóló részletes szabályokat.

A nyomon követésnek és a jelentéstételnek a meghatározott élelmiszer-termelő állatállományokból és élelmiszerekből vett mintákból származó alábbi baktériumokra kell kiterjedniük:

a)	Salmonella spp.;

b)	Campylobacter jejuni, Campylobacter coli (C. jejuni és C. coli);

c)	indikátor kommenzális Escherichia coli (E. coli);

d)	indikátor kommenzális Enterococcus faecalis, Enterococcus faecium (E. faecalis és E. faecium).

(2) E határozat megállapítja azokat az egyedi követelményeket, amelyek az egyes élelmiszer-termelő állatok állományában és egyes élelmiszerekben előforduló, az alábbi enzimeket termelő Salmonella spp. és E. coli összehangolt nyomon követésére és jelentésére vonatkoznak:

a)	kiterjedt spektrumú β-laktamázok (ESBL);

b)	AmpC β-laktamázok (AmpC);

c)	karbapenemázok.

2. cikk

Mintavételi keret és a tagállamok általi izolátumgyűjtés

(1) A tagállamok a melléklet A. részében megállapított technikai követelmények szerint biztosítják az antimikrobás rezisztencia nyomon követéséhez szükséges mintavételt.

(2) A tagállamok a melléklet A. részében megállapított technikai követelmények szerint összegyűjtik az alábbi baktériumok reprezentatív izolátumait:

a)	Salmonella spp.;

b)	C. jejuni;

c)	indikátor kommenzális E. coli és

d)	ESBL-t, AmpC-t vagy karbapenemázt előállító Salmonella spp. és E. coli.

(3) A tagállamok összegyűjtik az alábbi baktériumok reprezentatív izolátumait, amennyiben ezt a melléklet A. részében megállapított technikai követelmények szerint végzik:

C. coli;

b)	indikátor kommenzális E. faecalis és E. faecium.

3. cikk

A Salmonella spp. élelmiszer-ipari vállalkozók által nyert izolátumai

Ahol – az alacsony baktériumprevalencia vagy az epidemiológiai egységek alacsony száma következtében – egy tagállamban az illetékes hatóság által a melléklet A. részének 1.a) pontja szerint hatósági ellenőrzés során gyűjtött Salmonella spp-izolátumok minimális száma nem elegendő az izolátumoknak az antimikrobiális érzékenységi vizsgálathoz szükséges minimális számának eléréséhez, az illetékes hatóság felhasználhat élelmiszer-ipari vállalkozók által gyűjtött izolátumokat, amennyiben az izolátumokat az élelmiszer-ipari vállalkozók az alábbi rendelkezéseknek megfelelően gyűjtötték:

a)	a 2160/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt tagállami ellenőrzési programok;

b)	a 2073/2005/EK rendelet I. melléklete 2. fejezete 2.1.3., 2.1.4. és 2.1.5. pontjában előírt technológiai higiéniai kritériumok.

4. cikk

A nemzeti referencialaboratóriumok által végzett vizsgálat

(1) Az antimikrobás rezisztenciát vizsgáló nemzeti referencialaboratóriumok elvégzik a következő vizsgálatokat:

a)	az izolátumoknak a melléklet A. része 2. és 3. pontjában meghatározott, az antimikrobiális érzékenységre irányuló vizsgálata;

b)	az ESBL-t, AmpC-t vagy karbapenemázt előállító Salmonella spp. és E. coli egyedi nyomon követése, a melléklet A. részének 4. pontjában meghatározottak szerint.

(2) Az illetékes hatóság a 882/2004/EK rendelet 12. cikkének megfelelően kijelölhet az antimikrobás rezisztenciát vizsgáló nemzeti referencialaboratóriumtól eltérő laboratóriumot az (1) bekezdésben előírt vizsgálat elvégzése céljából.

5. cikk

Értékelés és jelentés

A tagállamok értékelik a 2. és 3. cikkben előírt, az antimikrobás rezisztenciára irányuló nyomon követés eredményeit, az értékelést pedig beépítik a 2003/99/EK irányelv 9. cikkének (1) bekezdésében előírt, a zoonózisok, a zoonózis-kórokozók és az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia tendenciáiról és forrásairól szóló jelentésbe.

6. cikk

Az adatok közzététele és bizalmas kezelése

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság a 2003/99/EK irányelv 9. cikke (2) bekezdésének megfelelően közzéteszi az egyes tagállamok esetében az antimikrobás rezisztencia izolátumalapú, mennyiségi adatait, valamint a 4. cikknek megfelelően jelentett vizsgálatok eredményeit.

7. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2007/407/EK határozat hatályát veszti.

8. cikk

Alkalmazás

E határozatot 2014. január 1-jétől kell alkalmazni.

9. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 12-én.

a Bizottság részéről

Tonio BORG

a Bizottság tagja

(1) HL L 325., 2003.12.12., 31. o.

(2) COM(2011) 748 végleges.

(3) HL C 211., 2012.7.18., 2. o.

(4) HL C 77. E., 2013.3.15., 20. o.

(5) CAC/GL 77-2011

(6) http://www.oie.int

(7) The EFSA Journal (2008) 765, 1-87.

(8) EFSA Journal (2009); 7(11):1372.

(9) The EFSA Journal (2009) 993, 1-73.

(10) EFSA Journal 2011; 9(8):2322.

(11) EFSA Journal 2011;9(10):196.

(12) EFSA Journal 2012;10(6):2742.

(13) EFSA Journal 2012;10(10):2897.

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. november 17-i 2160/2003/EK rendelete a szalmonella és egyéb meghatározott, élelmiszerből származó zoonózis-kórokozók ellenőrzéséről (HL L 325., 2003.12.12., 1. o.).

(15) A Bizottság 2005. november 15-i 2073/2005/EK rendelete az élelmiszerek mikrobiológiai kritériumairól (HL L 338., 2005.12.22., 1. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 882/2004/EK rendelete a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről (HL L 165., 2004.4.30., 1. o.).

(17) A Bizottság 2007. június 12-i 2007/407/EK határozata a Salmonella baromfiban és sertésben való antimikrobiális rezisztenciájának harmonizált monitoringjáról (HL L 153., 2007.6.14., 26. o.).

MELLÉKLET

TECHNIKAI KÖVETELMÉNYEK

A. RÉSZ

MINTAVÉTELI KERET ÉS ELEMZÉS

1. Az izolátumok eredete

A tagállamok az antimikrobás rezisztencia nyomon követése érdekében reprezentatív izolátumokat gyűjtenek legalább az alábbi állatállományok és élelmiszer-kategóriák mindegyike vonatkozásában:

a következőkből származó Salmonella spp. izolátumok:

i.	a tojótyúkok, brojlerek és hízópulykák minden egyes olyan állománya, amelyből a 2160/2003/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerint létrehozott tagállami ellenőrzési programok keretében mintát vettek;

ii.	a 2073/2005/EK rendelet I. melléklete 2. fejezete 2.1.5. pontja szerint a megfelelés vizsgálata és ellenőrzése céljából a mintába felvett, levágott brojler és hízópulyka;

iii.	a 2073/2005/EK rendelet I. melléklete 2. fejezete 2.1.4. pontja szerint a megfelelés vizsgálata és ellenőrzése céljából a mintába felvett, levágott brojler és hízópulyka;

iv.

egyévesnél fiatalabb levágott szarvasmarhák, ha az ezekből a szarvasmarhákból származó hús előállítása az adott tagállamban meghaladja az évi 10 000 tonnát, melyeket a 2073/2005/EK rendelet I. melléklete 2. fejezetének 2.1.3. pontja szerint vizsgálat és a követelményeknek való megfelelés céljából vettek fel a mintába;

b)	brojlerek és hízópulykák levágása során vett vakbélmintákból származó C. jejuni -izolátumok, ha az adott tagállamban a hízópulykahús-előállítás meghaladja az évi 10 000 tonnát;

kommenzális E. coli -izolátumok a következőkből:

i.	brojlerek és hízópulykák levágása során vett vakbélminták, ha az adott tagállamban a pulykahús-előállítás meghaladja az évi 10 000 tonnát;

ii.	hízósertések és egyévesnél fiatalabb szarvasmarhafélék levágása során vett vakbélminták, ha az adott tagállamban az említett szarvasmarhákból származó előállított hús meghaladja az évi 10 000 tonnát;

ESBL-, AmpC- vagy karbapenemáz-termelő E. colia következőkből:

i.	brojlerek és hízópulykák levágása során vett vakbélminták, ha az adott tagállamban a pulykahús-előállítás meghaladja az évi 10 000 tonnát;

ii.	hízósertések és egyévesnél fiatalabb szarvasmarhafélék levágása során vett vakbélminták, ha az adott tagállamban az említett szarvasmarhákból származó előállított hús meghaladja az évi 10 000 tonnát.

iii.	kiskereskedelemben begyűjtött friss brojlerhús-, sertéshús- és szavasmarhahús-minták;

ha a tagállam úgy dönt, hogy a 2. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerint vizsgálatot végez a C. coli tekintetében, a következőkből származó izolátumok:

i.	brojlerek levágásakor vett vakbélminták;

ii.	hízósertések levágásakor vett vakbélminták.

ha a tagállam úgy dönt, hogy a 2. cikk (3) bekezdésének b) pontja szerint vizsgálatot végez az E. faecalis és E. faecium tekintetében, a következőkből származó izolátumok:

i.	brojlerek és hízópulykák levágása során vett vakbélminták, ha az adott tagállamban a pulykahús-előállítás meghaladja az évi 10 000 tonnát;

ii.	hízósertések és egyévesnél fiatalabb szarvasmarhafélék levágása során vett vakbélminták, ha az adott tagállamban az említett szarvasmarhákból származó előállított hús meghaladja az évi 10 000 tonnát.

A tagállam által nyert, az a)–f) pontban említettektől eltérő eredetű izolátumok antimikrobás rezisztencia tekintetében történő vizsgálatát az illetékes hatóság önkéntes alapon végezheti, és a jelentésben a vizsgálat eredményeit a melléklet B. része 2. pontjának megfelelően külön kell ismertetni. Az antimikrobás rezisztencia ilyen jellegű vizsgálata során azonban alkalmazni kell a 3., 4. és 5. pont egyedi technológiai követelményeit.

2. A mintavétel gyakorisága, mérete és tervezése

2.1. A mintavétel gyakorisága

A tagállamok kétévente elvégzik a 2–4. cikkben előírt mintavételt, mintagyűjtést és az antimikrobiális érzékenységi vizsgálatot az e rész 1. pontjában felsorolt baktériumfajok, valamint az ugyanott felsorolt állatállományból vagy élelmiszer-kategóriából származó mintatípusok minden egyes kombinációja esetében, továbbá biztosítják az egyedi nyomon követést az ESBL-, AmpC- vagy karbapenemáz-termelő Salmonella spp. és E. coli tekintetében az e rész 4. pontjának megfelelően, a következő rotációs rendszer szerint:

a)	Tojótyúkok, brojlerek és azok friss húsa és hízópulykák esetében a következő években: 2014, 2016, 2018 és 2020. Az ESBL-, AmpC- vagy karbapenemáz-termelő indikátor kommenzális E. coli egyedi nyomon követése azonban a 4.1. pontnak megfelelően 2014-ben nem kötelező.

b)	Sertések, egyévesnél fiatalabb szarvasmarhák, sertéshús és marhahús esetében a következő években: 2015, 2017 és 2019.

2.2. Mintaméret

A tagállamok az 1. pont a), b), c), e) és f) pontjában felsorolt baktériumfajok és az ugyanott felsorolt állatállományokból vagy élelmiszerkategóriákból vett mintatípusok minden egyes kombinációja esetében 170 izolátumot vizsgálnak meg az antimikrobiális érzékenységi vizsgálat keretében. Azokban a tagállamokban azonban, ahol évente kevesebb mint 100 000 tonna szárnyashúst és kevesebb mint 100 000 tonna sertéshúst állítanak elő (1), minden egyes konkrét kombináció tekintetében 170 helyett 85 izolátumot vizsgálnak meg.

Azokban a tagállamokban, ahol az 1. pont a), b), c), e) és f) pontjában felsorolt baktériumfajoknak és az ugyanott felsorolt állatállományok, illetve élelmiszer-kategóriák mintatípusainak valamely kombinációja tekintetében az előírtnál több izolátum áll rendelkezésre bármelyik évben, az antimikrobiális érzékenységi vizsgálat során meg kell vizsgálni minden izolátumot, vagy pedig az izolátumoknak az első bekezdésben előírtaknak megfelelően előírt izolátumok számával megegyező vagy annál nagyobb, reprezentatív véletlenszerű mintáját.

Azokban a tagállamokban, ahol az alacsony baktériumprevalencia vagy az epidemiológiai egységek alacsony száma következtében bármely évben az első bekezdésnek megfelelően az 1. pont a), b), c), e) és f) alpontjában felsorolt baktériumfajok és az ugyanott felsorolt állatállományok, illetve élelmiszer-kategóriák mintatípusai egyes kombinációinak vonatkozásában előírt izolátumszám nem teljesíthető, az antimikrobiális érzékenységi vizsgálat keretében a nyomonkövetési időszak végén rendelkezésre álló valamennyi izolátumot meg kell vizsgálni.

Az ESBL-, AmpC- vagy karbapenemáz-termelő indikátor kommenzális E. coli tekintetében a 4.1. pontban előírt egyedi nyomon követés vonatkozásában a tagállamok az 1. pont d) alpontjában felsorolt állatállományok és élelmiszer-kategóriák esetében 300-300 mintát vizsgálnak meg. Azokban a tagállamokban azonban, ahol évente kevesebb mint 100 000 tonna szárnyashúst, kevesebb mint 100 000 tonna sertéshúst és kevesebb mint 50 000 tonna marhahúst állítanak elő (2), a tagállamok 300 helyett 150 mintát vizsgálnak meg minden egyes konkrét kombináció tekintetében.

2.3. Mintavételi terv

A 2. cikkben előírtaknak megfelelően az antimikrobiális érzékenység tekintetében vizsgált izolátumok nyomonkövetési programokból származnak, véletlenszerű mintavétel alapján. A 2. cikkben említett baktériumizolátumoknak véletlenszerűen kiválasztott epidemiológiai egységekből kell származniuk, vagy a vágóhídon véletlenszerű módon kell őket kiválasztani. Beteg állatok kiválasztása esetén az antimikrobiális érzékenységi vizsgálat eredményeit a B. rész 2. pontjának megfelelően el kell különíteni a jelentésben.

Az illetékes hatóság biztosítja a mintavétel véletlenszerű jellegét és megfelelő végrehajtását.

Az A. rész 1. pontjában előírtaknak megfelelő, vágóhídon történő mintavétel esetén a mintavételt olyan vágóhídon kell elvégezni, amely az adott tagállamban a vonatkozó belföldi állatállomány legalább 60 %-ának feldolgozásával foglalkozik; a vizsgálatot a legnagyobb forgalmú vágóhíddal kell kezdeni.

Az e határozatban előírt nyomon követésben ugyanazon epidemiológiai egység esetében baktériumfajonként évente legfeljebb egy izolátumnak kell szerepelnie. A tojótyúkok, brojlerek és hízópulykák esetében az epidemiológiai egység az állomány. A hízósertések és az egyévesnél fiatalabb szarvasmarhák esetében az epidemiológiai egység a gazdaság.

2.3.1. Reprezentatív mintavétel vágás során

A véletlenszerű mintavételt vágóhidanként kell rétegezni úgy, hogy a belföldön tenyésztett állatokból származó, az adott vágóhídon begyűjtött minták számát a vágóhíd éves forgalmával arányosan állapítják meg.

A vágás során történő mintavételt arányosan kell elosztani az év hónapjai között az évszakok egyenlő arányú figyelembevétele érdekében.

A klaszterek figyelembevétele érdekében epidemiológiai egységenként a vakbéltartalom vonatkozásában csak egy reprezentatív mintát kell venni vagy egyetlen, vagy több levágott állatból. A mintának – az egyes hónapokban kiválasztott mintavételi napok tekintetében, illetve annak vonatkozásában, hogy mely tételek kerülnek be a mintába a kiválasztott mintavételi napon – véletlenszerű kiválasztáson kell alapulnia.

Meg kell határozni az A. rész 1. pontja a), b), c) e) és f) alpontjának megfelelően gyűjtött biológiai minták számát a megfelelő számú izolátum teljesítése érdekében, a vizsgált baktériumfaj prevalenciájának figyelembevételével.

2.3.2. A Salmonella spp. vonatkozásában működő nemzeti ellenőrzési programok keretében az adott állatállományokban, valamint a 2073/2005/EK rendelet keretében gyűjtendő reprezentatív Salmonella spp.-izolátumok gyűjtése

Ugyanazon epidemiológiai egységen belül az antimikrobiális érzékenységi vizsgálatot az egyes Salmonella-szerovarok tekintetében évente legfeljebb egy izolátumon kell elvégezni.

Ha az állatállományonként évente rendelkezésre álló Salmonella-izolátumok száma magasabb, mint a 2.2. pont szerint előírt izolátumszám, a tagállamban évente rendelkezésre álló izolátumok közül véletlenszerűen ki kell választani legalább 170 vagy 85 izolátumot, biztosítva a földrajzi reprezentativitást és azt, hogy a mintavételi időpontok éves megoszlása egyenletes legyen. Alacsony prevalencia esetén értelemszerűen valamennyi Salmonella-izolátumot meg kell vizsgálni az érzékenységi vizsgálat keretében.

2.3.3. Kiskereskedelmi szintű mintavétel

A tagállamok kiskereskedelmi szinten véletlenszerű módon vesznek mintát a brojlerek friss húsa, a sertéshús és a marhahús tekintetében, anélkül hogy az élelmiszer származását figyelembe véve előzetes válogatást végeznének.

3. Az izolátumok antimikrobiális érzékenységi vizsgálata során felhasznált antimikrobás szerek, epidemiológiai határértékek és koncentrációtartományok

A tagállamok a Salmonella spp., a C. coli, a C. jejuni, az indikátor kommenzális E. coli, az E. faecalis és az E. faecium érzékenységének vizsgálata céljából az 1., 2. és 3. táblázatban megadott epidemiológiai határértékek és koncentrációtartományok felhasználásával végzik az antimikrobás szerek vizsgálatát és az eredmények értékelését.

A nemzetközi referencia-módszerként elfogadott (ISO-szabvány: 20776-1:2006) hígítási módszereket az Antibiotikum-érzékenységi Vizsgálatok Európai Bizottsága (European Committee on Antimicrobial Susceptibility Testing, EUCAST), valamint a Klinikai és Laboratóriumi Minősítő Intézet (Clinical and Laboratory Standards Institute, CLSI) által leírt módszereknek megfelelően kell alkalmazni.

1. táblázat

Az antimikrobás rezisztencia nyomon követése során vizsgált antimikrobás szerek panelje, valamint EUCAST-határértékek a Salmonella spp. és az indikátor kommenzális E. coli vonatkozásában vizsgálandó rezisztencia és koncentrációtartományok tekintetében (Első panel)

Antimikrobás szer	Faj	Az antimikrobás rezisztencia értelmezési határértékei (mg/l)		Koncentrációtartomány (mg/L) (Zárójel: a források száma)
Antimikrobás szer	Faj	ECOFF (3)	Határérték (4)	Koncentrációtartomány (mg/L) (Zárójel: a források száma)
Ampicillin	Salmonella	> 8	> 8	1–64 (7)
Ampicillin	E coli	> 8	> 8	1–64 (7)
Cefotaxim	Salmonella	> 0,5	> 2	0,25–4 (5)
Cefotaxim	E. coli	> 0,25	> 2	0,25–4 (5)
Ceftazidim	Salmonella	> 2	> 4	0,5–8 (5)
Ceftazidim	E. coli	> 0,5	> 4	0,5–8 (5)
Meropenem	Salmonella	> 0,125	> 8	0,03–16 (10)
Meropenem	E. coli	> 0,125	> 8	0,03–16 (10)
Nalidixsav	Salmonella	> 16	n.a.	4–128 (6)
Nalidixsav	E. coli	> 16	n.a.	4–128 (6)
Ciprofloxacin	Salmonella	> 0,064	> 1	0,015–8 (10)
Ciprofloxacin	E. coli	> 0,064	> 1	0,015–8 (10)
Tetraciklin	Salmonella	> 8	n.a.	2–64 (6)
Tetraciklin	E. coli	> 8	n.a.	2–64 (6)
Kolisztin	Salmonella	> 2	> 2	1–16 (5)
Kolisztin	E. coli	> 2	> 2	1–16 (5)
Gentamicin	Salmonella	> 2	> 4	0,5–32 (7)
Gentamicin	E. coli	> 2	> 4	0,5–32 (7)
Trimetoprim	Salmonella	> 2	> 4	0,25–32 (8)
Trimetoprim	E. coli	> 2	> 4	0,25–32 (8)
Szulfametoxazol	Salmonella	n.a.	n.a.	8–1 024 (8)
Szulfametoxazol	E. coli	> 64	n.a.	8–1 024 (8)
Klóramfenikol	Salmonella	> 16	> 8	8–128 (5)
Klóramfenikol	E. coli	> 16	> 8	8–128 (5)
Azitromicin	Salmonella	n.a.	n.a.	2–64 (6)
Azitromicin	E. coli	n.a.	n.a.	2–64 (6)
Tigeciklin	Salmonella	> 1 (5)	> 2 (5)	0,25–8 (6)
Tigeciklin	E. coli	> 1	> 2	0,25–8 (6)
n.a.: nincs adat

2. táblázat

Az antimikrobás rezisztencia nyomon követésében alkalmazott antimikrobás szerek panele, valamint értelmezési EUCAST-határértékek a C. jejuni és a C. coli vonatkozásában vizsgálandó rezisztencia és koncentrációtartományok tekintetében

Antimikrobás szer	Faj	Az antimikrobás rezisztencia értelmezési határértékei (mg/l)		Koncentrációtartomány (mg/L) (Zárójel: a források száma)
		ECOFF (6)	Határérték (7)
Eritromicin	C. jejuni	> 4	> 4	1–128 (8)
	C. coli	> 8	> 8
Ciprofloxacin	C. jejuni	> 0,5	> 0,5	0,12–16 (8)
	C. coli	> 0,5	> 0,5
Tetraciklin	C. jejuni	> 1	> 2	0,5–64 (8)
	C. coli	> 2	> 2
Gentamicin	C. jejuni	> 2	n.a.	0,12–16 (8)
	C. coli	> 2	n.a.
Nalidixsav	C. jejuni	> 16	n.a.	1–64 (7)
	C. coli	> 16	n.a.
Sztreptomicin (8)	C. jejuni	> 4	n.a.	0,25–16 (7)
	C. coli	> 4	n.a.
n.a.: nincs adat

3. táblázat

Az antimikrobás rezisztencia nyomon követésében alkalmazott antimikrobás szerek panele, valamint EUCAST-határértékek az E. faecalis és E. faecium vonatkozásában vizsgálandó rezisztencia és koncentrációtartományok tekintetében

Antimikrobás szer	Faj	Az antimikrobás rezisztencia értelmezési határértékei (mg/l)		Koncentrációtartomány (mg/L) (Zárójel: a források száma)
Antimikrobás szer	Faj	ECOFF (9)	Határérték (10)	Koncentrációtartomány (mg/L) (Zárójel: a források száma)
Gentamicin	E. faecalis	> 32	n.a.	8–1 024 (8)
Gentamicin	E. faecium	> 32	n.a.	8–1 024 (8)
Klóramfenikol	E. faecalis	> 32	n.a.	4–128 (6)
Klóramfenikol	E. faecium	> 32	n.a.	4–128 (6)
Ampicillin	E. faecalis	> 4	> 8	0,5–64 (8)
Ampicillin	E. faecium	> 4	> 8	0,5–64 (8)
Vankomicin	E. faecalis	> 4	> 4	1–128 (8)
Vankomicin	E. faecium	> 4	> 4	1–128 (8)
Teikoplanin	E. faecalis	> 2	> 2	0,5–64 (8)
Teikoplanin	E. faecium	> 2	> 2	0,5–64 (8)
Eritromicin	E. faecalis	> 4	n.a.	1–128 (8)
Eritromicin	E. faecium	> 4	n.a.	1–128 (8)
Kvinupristin/ dalfoprisztin	E. faecalis	n.a.	n.a.	0,5–64 (8)
Kvinupristin/ dalfoprisztin	E. faecium	> 1	> 4	0,5–64 (8)
Tetraciklin	E. faecalis	> 4	n.a.	1–128 (8)
Tetraciklin	E. faecium	> 4	n.a.	1–128 (8)
Tigeciklin	E. faecalis	> 0,25	> 0,5	0,03–4 (8)
Tigeciklin	E. faecium	> 0,25	> 0,5	0,03–4 (8)
Linzolid	E. faecalis	> 4	> 4	0,5–64 (8)
Linzolid	E. faecium	> 4	> 4	0,5–64 (8)
Daptomicin	E. faecalis	> 4	n.a.	0,25–32 (8)
Daptomicin	E. faecium	> 4	n.a.	0,25–32 (8)
Ciprofloxacin	E. faecalis	> 4	n.a.	0,12–16 (8)
Ciprofloxacin	E. faecium	> 4	n.a.	0,12–16 (8)
n.a.: nincs adat

4. ESBL-t, AmpC-t vagy karbapenemázt termelő Salmonella és E. coli specifikus nyomon követése.

4.1. Az ESBL-t, AmpC-t vagy karbapenemázt termelő E. coli kimutatására szolgáló módszer brojlerek, hízópulykák, hízósertések, egyévesnél fiatalabb szarvasmarhák, valamint friss brojlerhús, sertéshús és marhahús tekintetében

A brojlerek, hízópulykák, hízósertések, egyévesnél fiatalabb szarvasmarhák, valamint friss brojlerhús, sertéshús és marhahús esetében az e rész 1.d) alpontja szerint begyűjtött vakbélminták között az ESBL-t, AmpC-t vagy karbapenemázt termelő E. colit tartalmazó minták arányának felbecslése érdekében a következő módszert kell alkalmazni.

Az ESBL-t vagy AmpC-t termelő E. coli kimutatása tekintetében az eljárás elődúsítással kezdődik, melyet az antimikrobás rezisztenciával foglalkozó európai uniós referencialaboratórium (11) szabványosításra vonatkozó részletes eljárása legújabb verziójában szereplő ajánlásnak megfelelő, szelektív koncentrációban harmadik generációs cefalosporint tartalmazó McConkey-agaron történő beoltás követ. Az E. coli mikrobafajt megfelelő módszerrel kell megállapítani.

A tagállam az epidemiológiai helyzet alapján határozhat úgy, hogy ezzel párhuzamosan az ESBL-termelő E. coli kimutatásának elősegítése céljából további szelektív lemeztenyésztési vizsgálatot végez, amely megakadályozza az AmpC-termelő E. coli szaporodását. E módszer alkalmazása esetén az AmpC-termelő E. coli szaporodását megakadályozó, további szelektív lemeztenyésztési vizsgálatot a B. rész 2. pontjában előírtaknak megfelelően külön kell kezelni.

A tagállamok határozhatnak úgy, hogy karbapenemtartalmú táptalajon szelektív elődúsítást követően szelektív lemeztenyésztést alkalmazva karbapenemáz-termelő mikroorganizmusok kimutatását célzó vizsgálatot végeznek, az antimikrobás rezisztenciával foglalkozó európai uniós referencialaboratórium (12) szabványosításra vonatkozó részletes eljárása legújabb verziójában szereplő ajánlásnak megfelelően.

A pozitív vakbélmintákból és húsmintákból nyert, feltételezhetően ESBL-t, AmpC-t vagy karbapenemázt termelő E. coli-izolátumot az 1. táblázatnak megfelelően az antimikrobás szerek 1. paneljével kell vizsgálni, majd a 4.2. pontnak megfelelően tovább kell vizsgálni kiterjesztett érzékenységi vizsgálat keretében, amennyiben az 1. táblázatban szereplő értelmezési kritériumok (epidemiológiai határértékek) alapján rezisztens a cefotaximmal, a ceftazidimmel vagy a meropenémmel szemben.

4.2. A harmadik generációs cefalosporinokkal vagy meropenémmel szemben rezisztens Salmonella spp-izolátumok és E. coli-izolátumok további jellemzése és osztályozása

A 4.1. pontban ismertetett szelektív lemeztenyésztéses vizsgálatban kimutatott valamennyi, feltételezhetően ESBL-t, AmpC-t vagy karbapenemázt termelő E. coli-izolátumot, valamint a Salmonella spp. és az E. coli véletlenszerűen kiválasztott valamennyi olyan izolátumát, amely az 1. táblázat szerint az antimikrobás szerek első paneljével történő vizsgálatot követően rezisztens a cefotaximmal, a ceftazidimmal vagy a meropenemmel szemben, a 4. táblázat szerint tovább kell vizsgálni az antimikrobás szerek 2. paneljével. E panelbe – az ESBL- és AmpC-termelés kimutatására – a cefotoxin, a cefemipin és a klavunalát-szinergiavizsgálat tartozik, a ceftazidimmel kombinálva. Emellett a második panelbe tartozik az imipenem, a meropenem és az ertapenem a feltételezett karbapenemáz-előállító mikroorganizmusok fenotípusos kimutatására.

4. táblázat

A cefotaximmal, a ceftazidimmel vagy a meropenemmel szemben rezisztens Salmonella spp. és indikátor kommenzális E. coli-izolátumok vizsgálatára szolgáló antimikrobás szerek panelje, EUCAST epidemiológiai határértékek (ECOFF-ok), a klinikai rezisztencia határérték-koncentrációi és a koncentrációtartományok (második panel)

Antimikrobás szer	Faj	Az antimikrobás rezisztencia értelmezési határértékei (mg/l)		Koncentrációtartomány (mg/L) (Zárójel: a források száma)
Antimikrobás szer	Faj	ECOFF (13)	Határérték (14)	Koncentrációtartomány (mg/L) (Zárójel: a források száma)
Cefoxitin	Salmonella	> 8	n.a.	0,5–64 (8)
Cefoxitin	E. coli	> 8	n.a.	0,5–64 (8)
Cefepim	Salmonella	n.a.	n.a.	0,06–32 (10)
Cefepim	E. coli	> 0,125	> 4	0,06–32 (10)
Cefotaxim + klavulánsav (15)	Salmonella	NA (16)	NA (16)	0,06–64 (11)
Cefotaxim + klavulánsav (15)	E. coli	NA (16)	NA (16)	0,06–64 (11)
Cefotaxim + klavulánsav (15)	Salmonella	NA (16)	NA (16)	0,125–128 (11)
Cefotaxim + klavulánsav (15)	E. coli	NA (16)	NA (16)	0,125–128 (11)
Meropenem	Salmonella	> 0,125	> 8	0,03–16 (10)
Meropenem	E. coli	> 0,125	> 8	0,03–16 (10)
Temocillin	Salmonella	n.a.	n.a.	0,5–64 (8)
Temocillin	E. coli	n.a.	n.a.	0,5–64 (8)
Imipenem	Salmonella	> 1	> 8	0,12–16 (8)
Imipenem	E. coli	> 0,5	> 8	0,12–16 (8)
Ertapenem	Salmonella	> 0,06	> 1	0,015–2 (8)
Ertapenem	E. coli	> 0,06	> 1	0,015–2 (8)
Cefotaxim	Salmonella	> 0,5	> 2	0,25–64 (9)
Cefotaxim	E. coli	> 0,25	> 2	0,25–64 (9)
Ceftazidim	Salmonella	> 2	> 4	0,25–128 (10)
Ceftazidim	E. coli	> 0,5	> 4	0,25–128 (10)
n.a.: nincs adat

4.3. Az ESBL- vagy AmpC-termelő E. coli kimutatásának mennyiségi módszere

A tagállamok – különösen azok, amelyekben a 4.1. pontban megállapított kimutatási módszer segítségével az ESBL- vagy AmpC-termelő E. coli magas prevalenciáját mutatták ki –, jellemezhetik az ESBL- vagy AmpC-termelő E. coli arányát az E. coli-állomány egészén belül.

Ezt az ESBL- vagy AmpC-termelő E. coli, valamint a mintában szereplő összes E. coli összeszámlálásával kell végrehajtani, hígítási módszereket, majd ezt követően szelektív és nem szelektív táptalajon történő lemeztenyésztést alkalmazva, az antimikrobás rezisztenciával foglalkozó európai uniós referencialaboratórium (17) szabványosításra vonatkozó részletes eljárása legújabb verziójában foglaltaknak megfelelően.

5. Minőségellenőrzés és az izolátumok tárolása

Az illetékes hatóság által az összehangolt nyomonkövetési program keretében begyűjtött izolátumok antimikrobiális érzékenységi vizsgálatának végrehajtására kijelölt laboratóriumokat minőségbiztosítási rendszerbe kell felvenni, amelybe tagállami vagy uniós szinten megállapított, az antimikrobás rezisztencia összehangolt nyomon követése során megcélzott baktériumok azonosítása, tipizálása és érzékenységi vizsgálata tekintetében előírt jártassági vizsga is beletartozik.

Az izolátumokat az antimikrobás rezisztenciával foglalkozó nemzeti referencialaboratóriumok tárolják – 80 °C hőmérsékleten, legalább öt éven keresztül. Alternatív tárolási módszer akkor alkalmazható, ha az biztosítja a törzsek életképességét és tulajdonságainak változatlanságát.

B. RÉSZ

JELENTÉSTÉTEL

1. Az adatok jelentésére vonatkozó általános követelmények

Ha az illetékes hatóság antimikrobás rezisztencia nyomon követésének keretében olyan izolátumot vizsgál, amelyet valamely illetékes hatóság gyűjtött be az élelmiszerláncnak az A. rész 1. pontjában említett szakaszaitól eltérő szakaszban, ugyanakkor az A. rész a 3., 4. és 5. pontjában említett technikai specifikációknak megfelelően, az antimikrobás rezisztencia nyomon követésének eredményeit az e rész 2. pontjában előírtaknak megfelelően jelenteni kell, de a jelentésben elkülönítve kell feltüntetni, és e vizsgálat nem módosítja a megvizsgálandó izolátumoknak az A. rész 2. pontjában előírt számát.

2. A minden egyes egyedi minta esetében feltüntetendő információk

A jelentésben minden egyes egyedi izolátum tekintetében fel kell tüntetni a 2.1–2.6. pontban említett információkat, az A. rész 1. pontjában előírt egyes baktériumfajok és állatállományok, illetve baktériumfajok és élelmiszer-kategóriák minden egyes kombinációjára külön kitérve.

A tagállamok az antimikrobás rezisztenciának az e határozatban előírt összehangolt nyomon követéséből származó eredményeket az EFSA (18) által biztosított adatszótár és elektronikus adatgyűjtési formanyomtatványok használatának segítségével, nyers, izolátumalapú adatok formájában nyújtják be.

2.1. Az antimikrobás rezisztencia nyomonkövetési programja megvalósításának általános leírása

—	A mintavételi tervek, a rétegezési és a véletlenítési eljárások bemutatása állatállományonként és élelmiszer-kategóriánként

2.2. Általános információk

—	Az izolátum azonosítója vagy kódja

—	Baktériumfaj

—	Szerovar (Salmonella spp. esetén)

—	A Salmonella Enteriditis és a Salmonella Typhimurium fágtípusa (opcionális)

2.3. A mintavételre vonatkozó konkrét adatok:

—	Élelmiszer-termelő állatállomány vagy élelmiszer-kategória

—	A mintavétel időpontja

—	A minta típusa

—	A mintavétel végrehajtója

—	Mintavételi stratégia

—	A mintavétel időpontja

—	Az izoláció időpontja

2.4. Az antimikrobiális érzékenységi vizsgálattal kapcsolatos specifikus információk

—	Az izolátum antimikrobiális érzékenységi vizsgálatát végző laboratórium által az izolátumnak adott azonosító vagy kód

—	Az érzékenységi vizsgálat időpontja

—	Antimikrobás anyag

2.5. A hígítási módszer eredményeivel kapcsolatos specifikus információk

—	A minimális gátló koncentráció (MIC) értéke (mg/L-ben)

2.6. A szinergiavizsgálat eredményei

—	Szinergiavizsgálat klavulánsavval ceftazidim tekintetében

—	Szinergiavizsgálat klavulánsavval cefotaxim tekintetében

(1) Az Eurostat legutóbbi adatai szerint (http://epp.eurostat.ec.europa.eu).

(2) Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3) EUCAST epidemiológiai határértékek

(4) EUCAST rezisztencia-határérték

(5) Az EUCAST adatai a Salmonella Enteriditis, Typhimurium, Typhi és Paratyphi vonatkozásában

n.a.: nincs adat

(6) EUCAST epidemiológiai határértékek

(7) EUCAST rezisztencia-határérték

(8) nem kötelező

n.a.: nincs adat

(9) EUCAST epidemiológiai határértékek

(10) EUCAST rezisztencia-határérték

n.a.: nincs adat

(11) www.crl-ar.eu

(12) Lásd a 3. lábjegyzetet.

(13) EUCAST epidemiológiai határértékek

(14) EUCAST rezisztencia-határérték

n.a.: nincs adat

(15) 4 mg/L klavulánsav

(16) Az értékeket a cefotaxim és a ceftazidim értékeihez kell viszonyítani, és a szinergiavizsgálatra vonatkozó CLSI- vagy az EUCAST-iránymutatások szerint kell értelmezni

(17) Lásd a 3. lábjegyzetet.

(18) www.efsa.europa.eu

14.11.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 303/40

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2013. november 12.)

a zoonózis-kórokozók antimikrobás rezisztenciájának nyomon követését szolgáló összehangolt ellenőrzési tervhez a 2014. évre nyújtott uniós pénzügyi támogatásról

(az értesítés a C(2013) 7289. számú dokumentummal történt)

(2013/653/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 66. cikkére,

tekintettel az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) (a továbbiakban: költségvetési rendelet) és különösen annak 84. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 882/2004/EK rendelet meghatározza többek között a 882/2004/EK rendelet alkalmazásának biztosításához szükséges intézkedések végrehajtásának uniós pénzügyi támogatására vonatkozó eljárásokat.

(2)

A 2003/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) értelmében a tagállamok biztosítják, hogy a nyomon követés összehasonlítható adatokat eredményezzen az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia előfordulásáról a zoonózis-kórokozók és – amennyiben közegészségügyi veszélyt jelentenek – egyéb kórokozók esetében.

(3)	Az említett irányelv 7. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a Bizottságnak meg kell állapítania az antimikrobás szerekkel szembeni rezisztencia nyomon követésének végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat.

(4)

Számos, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által közzétett tudományos vélemény, valamint az Egészségügyi Világszervezet (WHO), az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és az Állat-egészségügyi Világszervezet (OIE) jelentései is az állatokban vagy élelmiszerekben előforduló zoonózisbaktériumok és kommenzális baktériumok antimikrobás rezisztenciájának összehangolt nyomon követésére szólítanak fel. A Bizottság ezért a 2013/652/EU bizottsági végrehajtási határozatban (4) a 2003/99/EK irányelv 7. cikke (3) bekezdésének megfelelően részletes szabályokat állapított meg az antimikrobás rezisztencia tagállamok általi összehangolt nyomon követésére és az azzal kapcsolatos harmonizált jelentéstételre vonatkozóan.

(5)

Az említett összehangolt nyomon követést a 882/2004/EK rendelet 3. cikkének megfelelően kell elvégezni, biztosítva a hatósági ellenőrzéseknek a kockázatok alapján és megfelelő gyakorisággal történő elvégzését a rendelet célkitűzéseinek elérése érdekében, figyelembe véve az állatokkal, a takarmánnyal vagy élelmiszerrel, a takarmány- vagy élelmiszer-ipari vállalkozásokkal, a takarmány vagy élelmiszer felhasználásával, vagy a takarmány- vagy élelmiszerbiztonságot, illetve az állatok egészségét vagy jólétét esetleg befolyásoló bármely folyamattal, anyaggal, tevékenységgel vagy művelettel kapcsolatban meghatározott kockázatokat.

(6)	A nyomon követés zökkenőmentes és gyors végrehajtásának elősegítése érdekében indokolt, hogy az Unió a 882/2004/EK rendelet 66. cikke (1) bekezdésének c) pontja alapján pénzügyi támogatásban részesítse azokat a tagállamokat, amelyek a legmegfelelőbb szinten végrehajtják a nyomon követést.

(7)

A költségvetési rendelet 84. cikkének és a Bizottság 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (5) 94. cikkének megfelelően az uniós költségvetésből a kiadásokra vállalt kötelezettségeket meg kell előznie az intézmény vagy az intézmény által rájuk ruházott hatáskörökkel rendelkező hatóságok által elfogadott finanszírozási határozatnak, amely megállapítja a kiadásokkal járó intézkedések alapvető elemeit.

(8)	Az uniós pénzügyi támogatásban részesíthető intézkedéseket e végrehajtási határozat határozza meg.

(9)

Az uniós pénzügyi hozzájárulás odaítélésének feltétele a tervezett vizsgálatok és elemzések e végrehajtási határozatnak és a 2013/652/EU végrehajtási határozatnak megfelelő végrehajtása, valamint az, hogy az illetékes hatóságok az ebben a végrehajtási határozatban előírt határidőkön belül az összes szükséges információt benyújtsák.

(10)	A hatékony ügyvitel érdekében az uniós pénzügyi hozzájárulás kérelmezése céljából benyújtott kiadási összegeket euróban kell megadni, és meg kell határozni a nem euróban felmerülő kiadásokra alkalmazott átváltási árfolyamot,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy

Az Unió hozzájárul a tagállamok számára az antimikrobás rezisztenciának a 2014. január 1. és 2014. december 31. között baromfiból vett minták esetében, a 2013/652/EU végrehajtási határozatnak megfelelő, összehangolt nyomon követése során felmerült költségekhez, a 17 04 07 01 költségvetési tételből finanszírozandó összesen legfeljebb 1 407 585 EUR-val.

2. cikk

Elszámolható költségek

Az Unió pénzügyi hozzájárulása:

a)	minden egyes tagállam esetében 50 % azon költségek tekintetében, amelyek a 2013/652/EU végrehajtási határozat 1. cikkében említett és az illetékes hatóság által végzett nyomon követés végrehajtása során felmerülnek;

nem haladja meg az alábbi összegeket:

i.	minden egyes vakbélminta esetében 8 EUR személyzeti költség;

ii.	az E. coli minden egyes izolálása és azonosítása esetében 11 EUR;

iii.	a Campylobacter minden egyes izolálása és azonosítása esetében 21,5 EUR;

iv.	minden egyes Salmonella- vagy E. coli-izolátum antimikrobiális érzékenységi vizsgálata esetében 15 EUR;

v.	minden egyes Campylobacter-izolátum antimikrobiális érzékenységi vizsgálata esetében 15 EUR;

vi.	a harmadik generációs cefalosporinokkal és meropenemmel szemben rezisztens Salmonella- vagy E. coli-izolátumok minden egyes jellemzése és osztályozása esetében 17,5 EUR;

vii.	minden egyes Salmonella-szerotipizálás esetében 22 EUR;

viii.

az I. mellékletben megadott felső összeghatárok;

c)	csak a II. mellékletben megadott költségek részesíthetők pénzügyi hozzájárulásban.

3. cikk

Támogathatósági szabályok

(1) Uniós pénzügyi hozzájárulás a következő feltételek mellett adható:

a)	a tagállamok 2015. május 31-ig technikai jelentést küldenek az Európai Bizottság által ezzel a feladattal megbízott Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság számára, amely jelentés tartalmazza legalább a 2013/652/EU végrehajtási határozat mellékletének B. részében előírt információkat;

a tagállamok 2015. május 31-ig elektronikus formában pénzügyi beszámolót nyújtanak be a Bizottságnak az e határozat III. mellékletében meghatározott formátumban. Pénzügyi támogatás csak abban az esetben adható, ha a felmerült költségek kiegyenlítésére még a térítési kérelem benyújtása előtt sor került. A pénzügyi beszámolóban említett összes kiadást igazoló dokumentumokat csak kérésre kell eljuttatni a Bizottsághoz.

(2) Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében megállapított feltételek nem teljesülnek, a Bizottság a meg nem felelés jellegére és mértékére, valamint az Uniónak esetlegesen okozott pénzügyi veszteségre tekintettel csökkentheti az I. mellékletben említett hozzájárulások összegét.

4. cikk

Kiadásokra vonatkozó átváltási árfolyam

A hatékony ügyvitel érdekében az uniós pénzügyi hozzájárulás kérelmezése céljából benyújtott kiadási összegeket euróban kell megadni. Ha egy tagállamnál a kiadás nem euróban merül fel, akkor az érintett tagállam átváltja euróra az Európai Központi Bank által annak a hónapnak az első napja előtti utolsó kereskedelmi napon jegyzett árfolyamon, amelyben az érintett tagállam benyújtja a kérelmet.

5. cikk

Ez a határozat a 966/2012/EK, Euratom rendelet 84. cikke értelmében finanszírozási határozatnak minősül.

6. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 12-én.

a Bizottság részéről

Tonio BORG

a Bizottság tagja

(1) HL L 165., 2004.4.30., 1. o.

(2) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(3) A zoonózisok és zoonózis-kórokozók monitoringjáról szóló, 2003. november 17-i 2003/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 325., 2003.12.12., 31. o.).

(4) ABizottság 2013. november 12-i 2013/652/EU végrehajtási rendelete a zoonózisbaktériumoknál és a kommenzális baktériumoknál előforduló antimikrobás rezisztencia nyomon követéséről és az arról való jelentéstételről (lásd e Hivatalos Lap 26. oldalát).

(5) A Bizottság 2012. október 29-i 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról szóló 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási szabályairól (HL L 362., 2012.12.31., 1. o.).

I. MELLÉKLET

1. Táblázat

Tagállam	Szám:
	Vakbélminták	Izolálás/azonosítás és antimikrob. érz. v.		Salmonella antimikrob. érz. v.	Salmonella-szerotipizálás	Rezisztens izolátumok jellemzése és osztályozása
	Vakbélminták	Campylobacter	E. coli	Salmonella antimikrob. érz. v.	Salmonella-szerotipizálás	Rezisztens izolátumok jellemzése és osztályozása
BE	850	170	170	550	550	150
BG	425	85	85	200	200	50
CZ	850	170	170	550	550	150
DK	850	170	170	250	250	100
DE	1 700	340	340	700	700	200
EE	425	85	85	100	100	50
IE	850	170	170	300	300	100
EL	850	170	170	450	450	100
ES	1 700	340	340	1 000	1 000	250
FR	1 700	340	340	800	800	250
HR	425	85	85	250	250	100
IT	1 700	340	340	800	800	250
CY	425	85	85	200	200	100
LV	425	85	85	100	100	50
LT	425	85	85	200	200	50
LU	425	85	85	100	100	50
HU	1 700	340	340	900	900	250
MT	425	85	85	100	100	50
NL	850	170	170	450	450	150
AT	1 700	340	340	550	550	200
PL	1 700	340	340	800	800	250
PT	1 700	340	340	500	500	200
RO	850	170	170	600	600	150
SI	425	85	85	200	200	50
SK	425	85	85	100	100	50
FI	850	170	170	50	50	50
SE	850	170	170	50	50	50
UK	1 700	340	340	800	800	250
Összesen	27 200	5 440	5 440	11 650	11 650	3 700

2. Táblázat

Tagállam	Maximális térítés (EUR)
	Vakbélminták	E. coli-izolálás és -azonosítás	Campylobacter-izolálás és -azonosítás	Salmonella-szerotipizálás	Antimikrob. érzékenységi vizsgálat		Rezisztens izolátumok jellemzése és osztályozása	Összesen	Általános költségekkel együtt (7 %)
	Vakbélminták	E. coli-izolálás és -azonosítás	Campylobacter-izolálás és -azonosítás	Salmonella-szerotipizálás	Salmonella + E. coli	Campylobacter	Rezisztens izolátumok jellemzése és osztályozása	Összesen	Általános költségekkel együtt (7 %)
BE	6 800	2 200	14 800	14 700	10 800	2 600	2 700	54 600	58 422
BG	500	2 200	8 600	5 700	4 000	1 300	900	23 200	24 824
CZ	1 600	1 300	9 100	7 200	8 800	1 200	1 900	31 100	33 277
DK	6 800	2 200	18 300	9 300	6 300	2 600	1 800	47 300	50 611
DE	13 600	4 400	36 600	22 900	14 100	4 400	3 500	99 500	106 465
EE	400	1 000	3 300	4 100	2 200	1 100	200	12 300	13 161
IE	5 900	1 200	11 400	8 700	5 000	1 400	1 200	34 800	37 236
EL	2 000	2 200	14 900	7 700	8 500	2 600	1 300	39 200	41 944
ES	5 200	1 800	14 600	29 500	20 100	5 100	4 400	80 700	86 349
FR	13 600	4 400	36 600	25 100	17 100	4 100	4 400	105 300	112 671
HR	2 000	2 200	500	6 500	5 100	1 300	1 200	18 800	20 116
IT	13 600	4 400	25 000	16 500	12 200	3 700	2 700	78 100	83 567
CY	1 400	2 200	9 200	6 300	3 800	1 000	1 300	25 200	26 964
LV	700	900	3 400	3 900	1 600	800	500	11 800	12 626
LT	400	2 000	4 900	2 900	3 200	600	600	14 600	15 622
LU	3 400	2 200	9 200	4 100	2 800	1 300	900	23 900	25 573
HU	3 600	2 500	29 600	25 000	13 100	4 000	2 900	80 700	86 349
MT	1 300	500	5 500	3 500	2 000	700	900	14 400	15 408
NL	6 800	1 300	12 500	7 100	7 900	2 600	2 700	40 900	43 763
AT	13 600	4 400	36 600	17 000	13 400	5 100	3 500	93 600	100 152
PL	6 200	2 200	17 800	17 700	7 700	3 600	1 900	57 100	61 097
PT	4 400	3 900	36 600	18 500	5 600	2 100	1 700	72 800	77 896
RO	6 800	1 500	9 000	17 000	11 600	2 600	2 700	51 200	54 784
SI	3 400	1 900	9 200	5 200	2 700	1 300	900	24 600	26 322
SK	1 600	2 000	9 200	3 300	2 800	1 300	900	21 100	22 577
FI	6 800	1 900	8 300	0	3 300	2 300	900	23 500	25 145
SE	6 800	1 300	10 700	4 900	3 000	2 400	600	29 700	31 779
UK	13 600	3 600	36 600	25 100	17 100	5 100	4 400	105 500	112 885
Összesen	152 800	63 800	442 000	319 400	215 800	68 200	53 500	1 315 500	1 407 585

II. MELLÉKLET

TÁMOGATHATÓSÁGI SZABÁLYOK

1. Laboratóriumi költségek

—	A személyzeti költségeket a 2013/652/EU végrehajtási határozat végrehajtásához szükséges tényleges munkaerőköltségre (munkabér, társadalombiztosítási járulékok és nyugdíjjárulékok) kell korlátozni. E célból munkaidő-nyilvántartást kell vezetni.

—	A fogyóeszközök megtérítését a tagállamoknál az illetékes hatóság által kijelölt laboratóriumokban elvégzett vizsgálatok kapcsán ténylegesen felmerült költségek alapján kell kiszámítani.

—

A tesztkészletek, reagensek és minden más fogyóeszköz csak akkor téríthető meg, ha kifejezetten az alábbi vizsgálatok végzésére használják:

i.	E. coli izolálása és azonosítása;

ii.	Campylobacter izolálása és azonosítása;

iii.	Salmonella- és E. coli-izolátumok antimikrobiális érzékenységi vizsgálata;

iv.	Campylobacter-izolátumok antimikrobiális érzékenységi vizsgálata;

v.	a harmadik generációs cefalosporinokkal és meropenemmel szemben rezisztens Salmonella- és E. coli-izolátumok jellemzése és osztályozása;

vi.	Salmonella-szerotipizálás.

2. A mintavétel költségei

A mintavétel költségeit a 2013/652/EU végrehajtási határozat végrehajtásához szükséges, a vágóhídon végzett munkával összefüggő tényleges munkaerőköltségre (munkabér, társadalombiztosítási járulékok és nyugdíjjárulékok) kell korlátozni. E célból munkaidő-nyilvántartást kell vezetni.

3. Általános költségek

Az összes támogatható közvetlen költség alapján 7 %-os átalányösszegű hozzájárulás igényelhető.

4. A tagállamok azon kiadásokat, amelyekre uniós pénzügyi hozzájárulást kérelmeznek, euróban, hozzáadottérték-adó (héa) és más adók nélkül adják meg.

III. MELLÉKLET

A 3. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK B) PONTJÁBAN EMLÍTETT PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓ – MINTA

Beszámolási időszak: 2014

Tagállam: …

Az uniós pénzügyi hozzájárulást biztosító bizottsági határozat hivatkozási száma: a 2013/653/EU végrehajtási határozat

Laboratóriumi költségek (tényleges támogatható költségek összesen)

E. coli izolálása és azonosítása
Alkalmazotti kategória	Munkaórák száma	Órabér (EUR/óra)	Összesen (EUR)
…
…

Fogyóeszközök (leírás)	Mennyiség	Egységár (EUR)	Összesen (EUR)
…
…
		Összesen (EUR)
Vizsgálatok száma összesen:		Egységár/elemzés (EUR)
Campylobacter izolálása és azonosítása
Alkalmazotti kategória	Munkaórák száma	Órabér (EUR/óra)	Összesen (EUR)
…
…

Fogyóeszközök (leírás)	Mennyiség	Egységár (EUR)	Összesen (EUR)
…
…
		Összesen (EUR)
Vizsgálatok száma összesen:		Egységár/elemzés (EUR)
Salmonella- és E. coli-izolátumok antimikrobiális érzékenységi vizsgálata
Alkalmazotti kategória	Munkaórák száma	Órabér (EUR/óra)	Összesen (EUR)
…
…

Fogyóeszközök (leírás)	Mennyiség	Egységár (EUR)	Összesen (EUR)
…
…
		Összesen (EUR)
Vizsgálatok száma összesen:		Egységár/elemzés (EUR)
Campylobacter-izolátumok antimikrobiális érzékenységi vizsgálata
Alkalmazotti kategória	Munkaórák száma	Órabér (EUR/óra)	Összesen (EUR)
…
…

Fogyóeszközök (leírás)	Mennyiség	Egységár (EUR)	Összesen (EUR)
…
…
		Összesen (EUR)
Vizsgálatok száma összesen:		Egységár/elemzés (EUR)
Rezisztens izolátumok jellemzése és osztályozása
Alkalmazotti kategória	Munkaórák száma	Órabér (EUR/óra)	Összesen (EUR)
…
…

Fogyóeszközök (leírás)	Mennyiség	Egységár (EUR)	Összesen (EUR)
…
…
		Összesen (EUR)
Vizsgálatok száma összesen:		Egységár/elemzés (EUR)
Salmonella-szerotipizálás
Alkalmazotti kategória	Munkaórák száma	Órabér (EUR/óra)	Összesen (EUR)
…
…

Fogyóeszközök (leírás)	Mennyiség	Egységár (EUR)	Összesen (EUR)
…
…
		Összesen (EUR)
Vizsgálatok száma összesen:		Egységár/elemzés (EUR)

Mintavétellel kapcsolatos költségek (tényleges támogatható költségek összesen)

Alkalmazotti kategória	Munkaórák száma	Órabér (EUR/óra)	Összesen (EUR)
…
…



		Összesen (EUR)
Mintavételek száma összesen:		Egységár/minta (EUR)

Az összehangolt ellenőrzési program összes kiadása (tényleges költségek, héa nélkül) (EUR):

…

A kedvezményezett nyilatkozata

Igazoljuk, hogy:

—	a fent felsorolt kiadások a 2013/652/EU végrehajtási határozatban leírt feladatok elvégzése során merültek fel, és közvetlenül kapcsolódnak a 2013/653/EU végrehajtási határozat rendelkezéseinek megfelelően támogatásban részesült összehangolt ellenőrzési terv végrehajtásához,

—	e kiadások ténylegesen felmerültek, kiegyenlítésükre e kérelem benyújtása előtt sor került, pontosan számolták el őket, és a 2013/653/EU végrehajtási határozat rendelkezései alapján támogathatók,

—	a költségeket alátámasztó összes dokumentum rendelkezésre áll könyvvizsgálati célokra,

—	ehhez az összehangolt ellenőrzési tervhez nem igényeltünk más uniós hozzájárulást.

Dátum: …

Felelős személy: …

Aláírás: …

14.11.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 303/48

A BIZOTTSÁG VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2013. november 12.)

a 2008/294/EK bizottsági határozatnak a légi járműveken hozzáférhető mobilhírközlési szolgáltatások (MCA-szolgáltatások) tekintetében további hozzáférési technológiák és frekvenciasávok felvétele céljából történő módosításáról

(az értesítés a C(2013) 7491. számú dokumentummal történt)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2013/654/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Közösség rádióspektrum-politikájának keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 676/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozatra („rádióspektrum-határozat”) (1) és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 2008/294/EK bizottsági határozat (2) melléklete technikai és üzemeltetési feltételeket határoz meg a légi járművek fedélzetén történő GSM-használatra.

(2)

A modern hírközlő eszközök műszaki haladásnak köszönhető fejlődésével egyre inkább lehetővé válik minden polgár számára, hogy bárhol és bármikor kapcsolódhasson a távközlési hálózatokhoz. Többek között e fejlődés vezethet majd el az európai digitális menetrend (3) és az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek eléréséhez.

(3)

Az MCA-szolgáltatások nyújtásához rendelkezésre álló legújabb technológiák és frekvenciák használatának előkészítése céljából a Bizottság a 676/2002/EK határozat 4. cikkének (2) bekezdése alapján 2011. október 5-én megbízta a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletét (a továbbiakban: CEPT) azzal, hogy mérje fel a repülőgép-fedélzeti UMTS-rendszerek és a légi járművek fedélzetén használható egyéb lehetséges technológiák, úgymint az LTE vagy a WiMax, valamint a vélhetően érintett rádiószolgálatok működésének műszaki összeférhetőségét, többek között a 2 GHz-es és a 2,6 GHz-es frekvenciatartományban.

(4)

Az említett megbízásnak megfelelően a CEPT 2013. március 8-án benyújtotta jelentését. A 48. számú jelentésében a CEPT arra a következtetésre jutott, hogy a vonatkozó műszaki feltételektől függően lehetőség van a 2 100 MHz-es frekvenciasávban az UMTS-technológiák, az 1 800 MHz-es frekvenciasávban pedig az LTE-technológiák használatának bevezetésére. A 2008/294/EK bizottsági határozat melléklete ezért a 48. CEPT-jelentés következtetései alapján úgy módosítandó, hogy abba bekerüljenek a szóban forgó technológiák, és használatuk engedélyezett legyen a légi járművek fedélzetén.

(5)	E határozatot a lehető legkorábban hatályba kell léptetni, tekintve, hogy az LTE és az UMTS technológiák egyre elterjedtebbek az Unióban.

(6)

Az MCA-szolgáltatások adási teljesítményének korlátozásával megfelelő védelmet kell biztosítani a potenciálisan érintett, már meglévő rádiószolgálatok számára. Mivel azonban a 2,6 GHz-en használható, továbbfejlesztett hálózati vezérlőegység (NCU) alkalmazására mindaddig nem kerülhet sor, amíg az illetékes légügyi minősítő hatóságok a műszaki korlátozások egyeztetését követően nem adtak engedélyt az NCU-k gyártására, illetve amíg a légi járművek valamennyi típusa esetében le nem zárult a légialkalmassági bizonyítvány kiadásának eljárása, a 2,6 GHz-es sávot érintő NCU-paraméterek alkalmazása 2017. január 1-jéig felfüggeszthető.

(7)	Az MCA-ra vonatkozó műszaki előírásoknak továbbra is összhangban kell állniuk a technológiai fejlődéssel.

(8)	A 2008/294/EK határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(9)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Rádióspektrum-bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2008/294/EK határozat mellékletének helyébe e határozat mellékletének szövege lép.

2. cikk

Az e határozat mellékletében szereplő 3. táblázatban a 2 570–2 690 MHz-es sávra vonatkozóan megadott értékek 2017. január 1-jétől alkalmazandók.

3. cikk

A tagállamok a lehető legkorábban, de legkésőbb e határozat hatálybalépése után hat hónappal – biztosítva az interferenciamentességet és a nem védett jelleget – hozzáférhetővé teszik a melléklet 1. táblázatában felsorolt frekvenciasávokat az MCA-szolgáltatások számára, feltéve, hogy az ilyen szolgáltatások teljesítik a mellékletben foglalt feltételeket.

4. cikk

A tagállamok a melléklet 3. szakaszának megfelelően minimális talajszinttől mért magasságot állapítanak meg az üzemben lévő MCA-rendszerek bármely adásmódjára vonatkozóan.

A tagállamok magasabb minimális magasságértéket is megállapíthatnak az MCA-szolgáltatások működtetésére, ha azt az adott tagállam topográfiai jellemzői vagy valamely földi hálózat kiépítésének körülményei indokolják. Az erről szóló, bizonyítékokkal megfelelően alátámasztott tájékoztatást a tagállamok az e határozat elfogadásától számított négy hónapon belül benyújtják a Bizottságnak, a Bizottság pedig közzéteszi azt az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

5. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 12-én.

a Bizottság részéről

Neelie KROES

alelnök

(1) HL L 108., 2002.4.24., 1. o.

(2) A Bizottság 2008. április 7-i 2008/294/EK határozata a Közösség területén a légi járműveken hozzáférhető mobilhírközlési szolgáltatások (MCA-szolgáltatások) spektrumhasználatának harmonizált feltételeiről (HL L 98., 2008.4.10., 19. o.).

(3) COM(2010) 245 végleges.

MELLÉKLET

1. AZ MCA-SZOLGÁLTATÁSOK SZÁMÁRA ENGEDÉLYEZETT FREKVENCIASÁVOK ÉS RENDSZEREK

1. táblázat

Típus	Frekvencia	Rendszer
GSM 1 800	1 710–1 785 MHz (végberendezés-bázisállomás irány) 1 805–1 880 MHz (bázisállomás-végberendezés irány)	Az ETSI által közzétett GSM-szabványoknak, különösen az EN 301 502, az EN 301 511 és az EN 302 480 szabványoknak vagy az azokkal egyenértékű előírásoknak megfelelő GSM-rendszerek.
UMTS 2 100 (FDD)	1 920–1 980 MHz (végberendezés-bázisállomás irány) 2 110–2 170 MHz (bázisállomás-végberendezés irány)	Az ETSI által kiadott UMTS-szabványoknak, ezen belül különösen az EN 301 908-1, az EN 301 908-2, az EN 301 908-3 és az EN 301 908-11 szabványoknak vagy az azokkal egyenértékű előírásoknak megfelelő UMTS-rendszerek
LTE 1 800 (FDD)	1 710–1 785 MHz (végberendezés-bázisállomás irány) 1 805–1 880 MHz (bázisállomás-végberendezés irány)	Az ETSI által kiadott LTE-szabványoknak, ezen belül különösen az EN 301 908-1, az EN 301 908-13, az EN 301 908-14 és az EN 301 908-15 szabványoknak vagy az azokkal egyenértékű előírásoknak megfelelő LTE-rendszerek

2. A MOBIL VÉGBERENDEZÉSEK FÖLDI HÁLÓZATOKHOZ TÖRTÉNŐ KAPCSOLÓDÁSÁNAK MEGAKADÁLYOZÁSA

Az MCA-szolgáltatások fedélzeti működtetésének engedélyezett időtartama alatt meg kell akadályozni, hogy a 2. táblázatban szereplő frekvenciasávokban fogadni képes mobil végberendezések fel próbáljanak kapcsolódni valamely földi hálózatra.

2. táblázat

Frekvenciasáv (MHz)	Földi rendszerek
460–470	CDMA2000, FLASH OFDM
791–821	LTE
921–960	GSM, UMTS, LTE, WiMAX
1 805–1 880	GSM, UMTS, LTE, WiMAX
2 110–2 170	UMTS, LTE
2 570–2 620	UMTS, LTE, WiMAX
2 620–2 690	UMTS, LTE

3. MŰSZAKI PARAMÉTEREK

a) Az NCU/fedélzeti BTS által kibocsátott egyenértékű izotrop teljesítmény (e.i.r.p. – equivalent isotropic radiated power) a légi járművön kívül

3. táblázat

Az NCU/fedélzeti BTS/fedélzeti Node B által kibocsátott teljes e.i.r.p. a légi jármű környezetében nem haladhatja meg az alábbi értékeket:

Talajszinttől mért magasság (m)	A NCU/fedélzeti BTS/fedélzeti Node B által kibocsátott legnagyobb megengedett e.i.r.p.-sűrűség a légi jármű környezetében
	460–470 MHz	791–821 MHz	921–960 MHz	1 805–1 880 MHz	2 110–2 170 MHz	2 570–2 690 MHz
	dBm/1,25 MHz	dBm/10 MHz	dBm/200 kHz	dBm/200 kHz	dBm/3,84 MHz	dBm/4,75 MHz
3 000	–17,0	–0,87	–19,0	–13,0	1,0	1,9
4 000	–14,5	1,63	–16,5	–10,5	3,5	4,4
5 000	–12,6	3,57	–14,5	–8,5	5,4	6,3
6 000	–11,0	5,15	–12,9	–6,9	7,0	7,9
7 000	–9,6	6,49	–11,6	–5,6	8,3	9,3
8 000	–8,5	7,65	–10,5	–4,4	9,5	10,4

b) A fedélzeti végberendezés által kibocsátott egyenértékű izotrop teljesítmény (e.i.r.p.) a légi járművön kívül

4. táblázat

A végberendezés által kibocsátott e.i.r.p. a légi jármű környezetében nem haladhatja meg az alábbi értékeket:

Talajszinttől mért magasság (m)	A GSM végberendezés által kibocsátott legnagyobb megengedett e.i.r.p. a légi járművön kívül, dBm/200 kHz-en	Az LTE végberendezés által kibocsátott legnagyobb megengedett e.i.r.p. a légi járművön kívül, dBm/5 MHz-en	Az UMTS végberendezés által kibocsátott legnagyobb megengedett e.i.r.p. a légi járművön kívül, dBm/3,84 MHz-en
Talajszinttől mért magasság (m)	GSM 1 800 MHz	LTE 1 800 MHz	UMTS 2 100 MHz
3 000	–3,3	1,7	3,1
4 000	–1,1	3,9	5,6
5 000	0,5	5	7
6 000	1,8	5	7
7 000	2,9	5	7
8 000	3,8	5	7

c) Üzemeltetési követelmények

I.	A talajszinttől mért minimális magasság kötelezően 3 000 méter az üzemben lévő MCA-rendszerből származó bármely adás esetén.

II.	A fedélzeti BTS-nek üzemelés közben az 1 800 MHz-es sávban működő összes GSM végberendezés jelátviteli teljesítményét 0 dBm/200 kHz névleges értékre kell korlátoznia az összeköttetés teljes tartamára, beleértve a hálózatra történő felcsatlakozást is.

III.	A fedélzeti Node B-nek üzemelés közben az 1 800 MHz-es sávban működő összes LTE végberendezés jelátviteli teljesítményét 5 dBm/5 MHz névleges értékre kell korlátoznia az összeköttetés teljes tartamára.

IV.	A fedélzeti Node B-nek üzemelés közben a 2 100 MHz-es sávban működő összes UMTS végberendezés jelátviteli teljesítményét – 6 dBm/3,84 MHz névleges értékre kell korlátoznia az összeköttetés teljes tartamára, a felhasználók száma pedig legfeljebb 20 lehet.

14.11.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 303/52

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2013. november 13.)

az Európai Unió harmadik országban szolgálatot teljesítő tisztviselőinek, ideiglenes és szerződéses alkalmazottainak javadalmazására 2012. augusztus 1-jétől2013. június 1-ig alkalmazandó korrekciós szorzók havonkénti kiigazításáról

(2013/655/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról, valamint egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak X. melléklete 13. cikkének második bekezdésére,

mivel:

(1)

A Bizottság rendelkezésére álló statisztikai adatok szerint a korrekciós szorzó és a megfelelő átváltási árfolyam alapján számított megélhetési költségek egyes harmadik országok esetében 5 %-nál nagyobb mértékben változtak, mióta az Európai Unió harmadik országban szolgálatot teljesítő tisztviselői, ideiglenes és szerződéses alkalmazottai számára az alkalmazás helye szerinti ország pénznemében kifizetett javadalmazásra alkalmazandó korrekciós szorzókat legutóbb megállapították.

(2)

A személyzeti szabályzat X. melléklete 13. cikke második bekezdésének megfelelően ilyen esetben a korrekciós szorzókat 2012. augusztus 1-jétől, 2012. október 1-jétől, 2012. november 1-jétől, 2012. december 1-jétől, 2013. január 1-jétől, 2013. február 1-jétől, 2013. március 1-jétől, 2013. április 1-jétől, 2013. május 1-jétől és 2013. június 1-jétől kezdődően havonként ki kell igazítani,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió harmadik országban szolgálatot teljesítő tisztviselői, ideiglenes és szerződéses alkalmazottai részére az alkalmazás helye szerinti ország pénznemében kifizetett javadalmazásra alkalmazandó korrekciós szorzók az országok esetében a mellékletben foglaltak szerint módosulnak. A melléklet tíz, havi bontású táblázatot tartalmaz, amelyek ismertetik az érintett országokat és az egyes országokra vonatkozó hatályos időpontokat.

E javadalmazások kiszámításához a költségvetési rendelet részletes alkalmazási szabályainak (2) megfelelően meghatározott, és a mellékletében szereplő táblázatokban említett vonatkozó napokon érvényes árfolyamot kell alkalmazni.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2013. november 13-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 56., 1968.3.4., 1. o.

(2) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

MELLÉKLET

2012. Augusztus

ALKALMAZÁS HELYE	Gazdasági paritás 2012. augusztus	Átváltási árfolyam 2012. augusztus (1)	Korrekciós szorzók 2012. augusztus (2)
Szudán (Kartúm)	4,584	6,20915	73,8

2012. Október

ALKALMAZÁS HELYE	Gazdasági paritás 2012. október	Átváltási árfolyam 2012. október (3)	Korrekciós szorzók 2012. október (4)
Nepál	84,89	110,170	77,1

2012. November

ALKALMAZÁS HELYE	Gazdasági paritás 2012. november	Átváltási árfolyam 2012. november (5)	Korrekciós szorzók 2012. november (6)
Kongói Demokratikus Köztársaság (Kinshasa)	2,057 USD	1,29620 USD	158,7
Libéria	1,528 USD	1,29620 USD	117,9
Malawi	216,6	404,926	53,5

2012. December

ALKALMAZÁS HELYE	Gazdasági paritás 2012. december	Átváltási árfolyam 2012. december (7)	Korrekciós szorzók 2012. december (8)
Venezuela	6,090	5,58047	109,1

2013. Január

ALKALMAZÁS HELYE	Gazdasági paritás 2013. január	Átváltási árfolyam 2013. január (9)	Korrekciós szorzók 2013. január (10)
Fehéroroszország	6 723	11 320,0	59,4
Guinea (Conakry)	6 716	9 250,40	72,6
Szudán (Kartúm)	4,916	7,56599	65,0

2013. Február

ALKALMAZÁS HELYE	Gazdasági paritás 2013. február	Átváltási árfolyam 2013. február (11)	Korrekciós szorzók 2013. február (12)
Kongó (Brazzaville)	792,1	655,957	120,8
Kuba	0,9438	1,35410	69,7
Jordánia	0,9175	0,960057	95,6
Szerbia (Belgrád)	82,53	111,934	73,7
Kelet-Timor	1,583	1,35410	116,9
Üzbegisztán	1 396	2 706,60	51,6
Venezuela	6,429	5,81539	110,6
Zambia	6,630	7,18680	92,3

2013. Március

ALKALMAZÁS HELYE	Gazdasági paritás 2013. március	Átváltási árfolyam 2013. március (13)	Korrekciós szorzók 2013. március (14)
Angola	168,2	126,516	132,9
Koszovó (Pristina)	0,7227	1,00000	72,3
Kirgizisztán	48,69	62,3897	78,0
Malawi	238,5	479,834	49,7
Oroszország	46,33	40,0240	115,8
Sierra Leone	6 785	5 663,73	119,8
Dél-Afrika	6,746	11,6220	58,0
Szudán (Kartúm)	5,331	7,43654	71,7

2013. Április

ALKALMAZÁS HELYE	Gazdasági paritás 2013. április	Átváltási árfolyam 2013. április (15)	Korrekciós szorzók 2013. április (16)
Kína	7,903	7,96000	99,3
Dzsibuti	222,3	227,572	97,7
Ghána	2,025	2,48950	81,3
Japán	149,8	120,870	123,9
Dél-Korea	1 534	1 425,03	107,6
Üzbegisztán	1 467	2 611,71	56,2

2013. Május

ALKALMAZÁS HELYE	Gazdasági paritás 2013. május	Átváltási árfolyam 2013. május (17)	Korrekciós szorzók 2013. május (18)
Fehéroroszország	7 086	11 230,0	63,1
Közép-afrikai Köztársaság	671,7	655,957	102,4
India	49,37	71,0370	69,5
Tunézia	1,381	2,09250	66,0
Venezuela	6,839	8,25083	82,9

2013. Június

ALKALMAZÁS HELYE	Gazdasági paritás 2013. június	Átváltási árfolyam 2013. június (19)	Korrekciós szorzók 2013. június (20)
Ausztrália	1,439	1,34930	106,6
Belize	1,859	2,61469	71,1
Gambia	31,18	47,5800	65,5
Nicaragua	18,39	31,8519	57,7
Törökország	2,242	2,42740	92,4
Üzbegisztán	1 545	2 694,41	57,3
Vanuatu	145,8	122,435	119,1
Venezuela	7,195	8,14449	88,3

(1) 1 EUR = a nemzeti valuta x egysége, kivéve az USD-t, az alábbi országok tekintetében: Kuba, Salvador, Ecuador, Libéria, Panama, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kelet-Timor.

(2) Brüsszel = 100.

(3) 1 EUR = a nemzeti valuta x egysége, kivéve az USD-t, az alábbi országok tekintetében: Kuba, Salvador, Ecuador, Libéria, Panama, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kelet-Timor.

(4) Brüsszel = 100.

(5) 1 EUR = a nemzeti valuta x egysége, kivéve az USD-t, az alábbi országok tekintetében: Kuba, Salvador, Ecuador, Libéria, Panama, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kelet-Timor.

(6) Brüsszel = 100.

(7) 1 EUR = a nemzeti valuta x egysége, kivéve az USD-t, az alábbi országok tekintetében: Kuba, Salvador, Ecuador, Libéria, Panama, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kelet-Timor.

(8) Brüsszel = 100.

(9) 1 EUR = a nemzeti valuta x egysége, kivéve az USD-t, az alábbi országok tekintetében: Kuba, Salvador, Ecuador, Libéria, Panama, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kelet-Timor.

(10) Brüsszel = 100.

(11) 1 EUR = a nemzeti valuta x egysége, kivéve az USD-t, az alábbi országok tekintetében: Kuba, Salvador, Ecuador, Libéria, Panama, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kelet-Timor.

(12) Brüsszel = 100.

(13) 1 EUR = a nemzeti valuta x egysége, kivéve az USD-t, az alábbi országok tekintetében: Kuba, Salvador, Ecuador, Libéria, Panama, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kelet-Timor.

(14) Brüsszel = 100.

(15) 1 EUR = a nemzeti valuta x egysége, kivéve az USD-t, az alábbi országok tekintetében: Kuba, Salvador, Ecuador, Libéria, Panama, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kelet-Timor.

(16) Brüsszel = 100.

(17) 1 EUR = a nemzeti valuta x egysége, kivéve az USD-t, az alábbi országok tekintetében: Kuba, Salvador, Ecuador, Libéria, Panama, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kelet-Timor.

(18) Brüsszel = 100.

(19) 1 EUR = a nemzeti valuta x egysége, kivéve az USD-t, az alábbi országok tekintetében: Kuba, Salvador, Ecuador, Libéria, Panama, Kongói Demokratikus Köztársaság, Kelet-Timor.

(20) Brüsszel = 100.

14.11.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 303/56

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG 311/13/COL HATÁROZATA

(2013. július 17.)

a harmadik országból behozott élő állatok és állati termékek állat-egészségügyi ellenőrzésére jóváhagyott izlandi és norvégiai állat-egészségügyi határállomásoknak az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás I. melléklete I. fejezete 1.2. részének 39. pontjában szereplő jegyzékének módosításáról és az EFTA Felügyeleti Hatóság 131/13/COL határozatának hatályon kívül helyezéséről (1)

AZ EFTA FELÜGYELETI HATÓSÁG,

tekintettel az EGT-megállapodás I. melléklete I. fejezete bevezető részének 4(B)(1) és (3), valamint (5) b) pontjára,

tekintettel az EGT-megállapodás I. melléklete I. fejezete 1.1. részének 4. pontjában említett jogi aktusnak (a Tanács 1997. december 18-i 97/78/EK irányelve a harmadik országokból a Közösségbe behozott termékek állat-egészségügyi ellenőrzésének megszervezésére irányadó elvek megállapításáról) (2), a megállapodás I. mellékletében említett ágazati kiigazításokkal a megállapodáshoz igazított és módosított változatára és különösen annak 6. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel a 295/13/COL testületi határozatra, amely felhatalmazza az illetékes testületi tagot e határozat elfogadására,

mivel:

A Norvég Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: NÉH) 2013. június 6-án kelt levelében a norvégiai állat-egészségügyi határállomások jegyzékében történt alábbi változásokról tájékoztatta a Hatóságot: A változásokra a Hatóság 2013. január 21. és 30. közötti, Norvégiában végzett import-ellenőrzési szemléje alkalmával általa megfogalmazott bizonyos ajánlások, és különösen az állat-egészségügyi határállomásokon kezelhető termékekhez elengedhetetlen megfelelő felszerelések és berendezések szükségessége fényében kerül sor (3).

A fenti ajánlásra válaszul és import-ellenőrzési rendszerének az EGT-előírásokhoz hangolása érdekében a NÉH az alábbi állat-egészségügyi határállomásokon kezelhető kategóriák jegyzékének módosításáról határozott:

—	OSLÓI repülőtér (TRACES-kód NO OSL4)

—	OSLÓI kikötő (TRACES-kód NO OSL 1)

—	BORGI kikötő (TRACES-kód NO BRG1)

A NÉH felkérte a Hatóságot, hogy a jóváhagyott állat-egészségügyi határállomások jegyzékét az alábbiak szerint módosítsa.

Borg	NO BRG 1	P	HC(2), NHC(2)	E(7)
Oslo	NO OSL 1	P	HC(2), NHC(2)
Oslo	NO OSL 4	A	HC(2), NHC(2)	U, E, O

Ezért a Hatóság köteles a norvégiai és izlandi állat-egészségügyi határállomások jegyzékét kiigazítani és egy olyan új jegyzéket közzétenni, amely tükrözi a nemzeti jegyzékekben történt változásokat.

A Hatóság 2013. július 10-i 295/13/COL határozatával a munkáját segítő EFTA állat-egészségügyi bizottsághoz utalta az ügyet. A bizottság egyhangúlag jóváhagyta a jegyzék javasolt módosításait. Az e határozatban előírt intézkedések tehát összhangban vannak az EFTA Felügyeleti Hatóság munkáját segítő EFTA állat-egészségügyi bizottság egyhangú véleményével, és az intézkedések végleges szövege változatlan marad,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az oslói repülőtér, az oslói kikötő és a borgi kikötő állat-egészségügyi határállomásokon kezelhető termékkategóriák az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás I. melléklete I. fejezete 1.2. részének 39. pontjában szereplő jegyzékben módosulnak. Az állat-egészségügyi határállomások jelenlegi jóváhagyása kizárólag a csomagolt termékekre vonatkozik.

2. cikk

Az Izlandra és Norvégiába harmadik országból behozott élő állatok és állati termékek állat-egészségügyi ellenőrzését az illetékes nemzeti hatóság végzi az e határozat mellékletében felsorolt jóváhagyott állat-egészségügyi határállomásokon.

3. cikk

Az EFTA Felügyeleti Hatóság 2013. március 18-i 131/13/COL határozata hatályát veszti.

4. cikk

Ez a határozat az aláírása napján lép hatályba.

5. cikk

Ennek a határozatnak Izland és Norvégia a címzettje.

6. cikk

Ez a határozat angol nyelven hiteles.

Kelt Brüsszelben, 2013. július 17-én.

az EFTA Felügyeleti Hatóság részéről

Sverrir Haukur GUNNLAUGSSON

testületi tag

Xavier LEWIS

igazgató

(1) HL L 175., 2013.6.27., 76. o. és a 36. sz. EGT-kiegészítés, 2013.6.27., 1. o.

(2) HL L 24., 1998.1.30., 9. o.

(3) Lásd a Hatóság által az import-ellenőrzési és/vagy árutovábbítás-ellenőrzési rendszerekre és az állat-egészségügyi határállomásokra vonatkozó EGT-jogszabályok alkalmazásával kapcsolatosan 2013. január 21–30. között végzett norvégiai kiküldetésről készített 2013. május 3-i zárójelentést.

MELLÉKLET

A JÓVÁHAGYOTT ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI HATÁRÁLLOMÁSOK JEGYZÉKE

Név

TRACES-kód

Típus

A	=	Repülőtér
F	=	Vasút
P	=	Kikötő
R	=	Közút

Vizsgálati központ

Termékek

HC	=	Emberi fogyasztásra szánt termékek
NHC	=	Egyéb termékek
NT	=	Hűtést nem igénylő termékek
T	=	Fagyasztott/hűtött termékek
T(FR)	=	Fagyasztott termékek
T(CH)	=	Hűtött termékek

Élő állatok

U	=	Patások: szarvasmarha, sertés, juh, kecske, vadon élő és háziasított páratlanujjú patások
E	=	Törzskönyvezett lófélék a 90/426/EGK tanácsi irányelvben meghatározottak szerint
O	=	Egyéb élő állat

5-6

Megjegyzések

(1)	=	Az ellenőrzés megfelel a 97/78/EK tanácsi irányelv 19. cikke (3) bekezdésének végrehajtásában elfogadott 93/352/EGK bizottsági határozat követelményeinek
(2)	=	Kizárólag csomagolt áruk
(3)	=	Kizárólag halászati termékek
(4)	=	Kizárólag állati fehérjék
(5)	=	Kizárólag gyapjú, nyersbőr és irha
(6)	=	Kizárólag folyékony zsírok, olajok és halolajok
(7)	=	Izlandi pónik (kizárólag áprilistól októberig)
(8)	=	Kizárólag lófélék
(9)	=	Kizárólag trópusi halak
(10)	=	Kizárólag macskák, kutyák, rágcsálók, nyúlalakúak, élő halak, hüllők és madarak, a laposmellű futómadarak kivételével
(11)	=	Kizárólag ömlesztett takarmány
(12)	=	Az (U) esetében páratlanujjú patások esetében csak az állatkertbe szállított egyedek; továbbá az (O) esetében kizárólag naposcsibék, halak, kutyák, macskák, rovarok vagy egyéb állatkertbe szállított állatok
(13)	=	Nagylak HU: Állat-egészségügyi határállomás (termékek számára) és határátkelőhely (élő állatok számára) a magyar-román határon, amelyre mind a termékek, mind az élő állatok esetében a csatlakozási szerződésben egyeztetett és meghatározott átmeneti intézkedések vonatkoznak. Lásd: 2003/630/EK bizottsági határozat
(14)	=	Oroszországba tartó vagy Oroszországból érkező, bizonyos emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek Európai Közösségen áthaladó tranzitforgalma, a vonatkozó közösségi jogszabályokban megállapított különleges eljárásoknak megfelelően
(15)	=	Kizárólag tenyésztett víziállatok
(16)	=	Kizárólag halliszt

Ország: Izland

1	2	3	4	5	6
Akureyri	IS AKU1	P		HC-T(1)(2)(3), NHC(16)
Hafnarfjörður	IS HAF 1	P		HC(1)(2)(3), NHC-NT(2)(6)(16)
Húsavík	IS HUS 1	P		HC-T(FR)(1)(2)(3)
Ísafjörður	IS ISA1	P		HC-T(FR)(1)(2)(3)
Keflavík Airport	IS KEF 4	A		HC(2), NHC(2)	O(15)
Reykjavík Eimskip	IS REY 1a	P		HC(2), NHC(2)
Reykjavík Samskip	IS REY 1b	P		HC-T(FR)(1)(2)(3), HC-NT(1)(2)(3), NHC-NT(2)(6)(16)
Þorlákshöfn	IS THH1	P		HC-T(FR)(1)(2)(3), HC-NT(6), NHC-NT(6)

Ország: Norvégia

1	2	3	4	5	6
Borg	NO BRG 1	P		HC (2), NHC(2)	E(7)
Båtsfjord	NO BJF 1	P		HC-T(FR)(1)(2)(3), HC-NT(1)(2)(3)
Egersund	NO EGE 1	P		HC-NT(6), NHC-NT(6)(16)
Hammerfest	NO HFT 1	P	Rypefjord	HC-T(FR)(1)(2)(3), HC-NT(1)(2)(3)
Honningsvåg	NO HVG 1	P	Honningsvåg	HC-T(FR)(1)(2)(3)
Kirkenes	NO KKN 1	P		HC-T(FR)(1)(2)(3), HC-NT(1)(2)(3)
Kristiansund	NO KSU 1	P	Kristiansund	HC-T(FR)(1)(2)(3), NHC-T(FR)(2)(3) HC-NT(6), NHC-NT(6)
Larvik	NO LAR 1	P		HC(2)
Måløy	NO MAY 1	P	Gotteberg	HC-T(FR)(1)(2)(3), NHC-T(FR)(2)(3)
Oslo	NO OSL 1	P		HC(2), NHC(2)
Oslo	NO OSL 4	A		HC(2), NHC(2)	U,E,O
Sortland	NO SLX 1	P	Sortland	HC-T(FR)(1)(2)(3)
Storskog	NO STS 3	R		HC, NHC	U,E,O
Tromsø	NO TOS 1	P	Bukta	HC-T(FR)(1)(2)(3)
Tromsø	NO TOS 1	P	Solstrand	HC-T(FR)(1)(2)(3)
Ålesund	NO AES 1	P	Breivika	HC-T(FR)(1)(2)(3), NHC-T(FR)(2)(3)
Ålesund	NO AES 1	P	Skutvik	HC-T(1)(2)(3), HC-NT(6), NHC-T(FR) (2)(3), NHC-NT(6)

		ISSN 1977-0731 doi:10.3000/19770731.L_2013.303.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 303

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	56. évfolyam 2013. november 14.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁSOK
	*	Az Európai Unió értesítő levele a Svájci Államközösség számára az Európai Közösség és a Svájci Államközösség közötti, a megtakarításokból származó kamatjövedelem adóztatásáról szóló, 2003. június 3-i 2003/48/EK tanácsi irányelvben meghatározott szabályokkal egyenértékű rendelkezések megállapításáról szóló megállapodás I. mellékletének Horvátország csatlakozása miatti technikai jellegű módosításáról	1
		RENDELETEK
	*	A Bizottság 1139/2013/EU rendelete (2013. november 11.) a Svédország lobogója alatt közlekedő hajók által az északi szélesség 62°-ától délre eső norvég vizeken folytatott feketetőkehal-halászat tilalmáról	2
	*	A Bizottság 1140/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. november 12.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról [Riz de Camargue (OFJ)]	4
	*	A Bizottság 1141/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. november 12.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról [Huile essentielle de lavande de Haute-Provence / Essence de lavande de Haute-Provence (OEM)]	6
	*	A Bizottság 1142/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. november 12.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról [Chaource (OEM)]	8
	*	A Bizottság 1143/2013/EU rendelete (2013. november 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló 1031/2010/EU rendelet módosításáról, különösen egy Németország által kijelölt aukciós platformnak a rendelet jegyzékébe történő felvételéről ( 1 )	10
	*	A Bizottság 1144/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. november 13.) egy elnevezésnek a hagyományos különleges termékek jegyzékébe való bejegyzéséről (Tepertős pogácsa [HKT])	17
		A Bizottság 1145/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. november 13.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	24
		HATÁROZATOK
		2013/652/EU
	*	A Bizottság végrehajtási határozata (2013. november 12.) a zoonózisbaktériumoknál és a kommenzális baktériumoknál előforduló antimikrobás rezisztencia nyomon követéséről és az arról való jelentéstételről (az értesítés a C(2013) 7145. számú dokumentummal történt) ( 1 )	26
		2013/653/EU
	*	A Bizottság végrehajtási határozata (2013. november 12.) a zoonózis-kórokozók antimikrobás rezisztenciájának nyomon követését szolgáló összehangolt ellenőrzési tervhez a 2014. évre nyújtott uniós pénzügyi támogatásról (az értesítés a C(2013) 7289. számú dokumentummal történt)	40
		2013/654/EU
	*	A Bizottság végrehajtási határozata (2013. november 12.) a 2008/294/EK bizottsági határozatnak a légi járműveken hozzáférhető mobilhírközlési szolgáltatások (MCA-szolgáltatások) tekintetében további hozzáférési technológiák és frekvenciasávok felvétele céljából történő módosításáról (az értesítés a C(2013) 7491. számú dokumentummal történt) ( 1 )	48
		2013/655/EU
	*	A Bizottság határozata (2013. november 13.) az Európai Unió harmadik országban szolgálatot teljesítő tisztviselőinek, ideiglenes és szerződéses alkalmazottainak javadalmazására 2012. augusztus 1-jétől2013. június 1-ig alkalmazandó korrekciós szorzók havonkénti kiigazításáról	52

	III Egyéb jogi aktusok
	EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG
*	Az EFTA Felügyeleti Hatóság 311/13/COL határozata (2013. július 17.) a harmadik országból behozott élő állatok és állati termékek állat-egészségügyi ellenőrzésére jóváhagyott izlandi és norvégiai állat-egészségügyi határállomásoknak az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás I. melléklete I. fejezete 1.2. részének 39. pontjában szereplő jegyzékének módosításáról és az EFTA Felügyeleti Hatóság 131/13/COL határozatának hatályon kívül helyezéséről	56

Szám	64/TQ40
Tagállam	Svédország
Állomány	POK/04-N.
Faj	Fekete tőkehal (Pollachius virens)
Övezet	Az északi szélesség 62°-tól délre eső norvég vizek
Időpont	2013.10.28.

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	AL	44,1
	MA	42,2
	MK	28,7
	ZZ	38,3
0707 00 05	AL	40,0
	MK	56,9
	TR	132,8
	ZZ	76,6
0709 93 10	MA	85,3
	TR	166,5
	ZZ	125,9
0805 20 10	MA	66,6
	ZA	148,2
	ZZ	107,4
0805 20 30, 0805 20 50, 0805 20 70, 0805 20 90	PE	125,0
	SZ	56,1
	TR	78,8
	ZA	157,1
	ZZ	104,3
0805 50 10	TR	68,6
	ZA	74,0
	ZZ	71,3
0806 10 10	BR	251,7
	LB	239,8
	PE	322,3
	TR	167,2
	US	340,0
	ZZ	264,2
0808 10 80	BA	64,2
	NZ	131,4
	US	142,2
	ZA	178,9
	ZZ	129,2
0808 30 90	CN	65,8
	TR	114,2
	ZZ	90,0