15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/1

(1)

Az 531/2012/EU rendelet bevezeti a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások elkülönített értékesítésének fogalmát. Az 531/2012/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a belföldi szolgáltatók kötelesek lehetővé tenni ügyfeleik számára, hogy bármely alternatív barangolásszolgáltató által csomagként kínált, szabályozott hangátviteli, adatátviteli és SMS-szolgáltatást vegyenek igénybe. A 4. cikk (1) bekezdésének a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások elkülönített értékesítésére vonatkozó rendelkezései továbbá azt is megkövetelik, hogy a belföldi szolgáltatók és a barangolásszolgáltatók ne akadályozzák meg, hogy ügyfeleik igénybe vegyenek alternatív barangolásszolgáltató által a látogatott hálózaton belül közvetlenül nyújtott szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatásokat.

(2)

Annak érdekében, hogy a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások elkülönített értékesítésének megvalósítása az Unióban következetes legyen, és mindenhol egyidejűleg menjen végbe, a Bizottságnak az 531/2012/EU rendelet értelmében végrehajtási jogi aktusok révén részletes szabályokat kell elfogadnia a barangolást végző ügyfelek barangolásszolgáltató-váltási lehetőségével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségekre és a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások elkülönített értékesítésének megvalósításához szükséges műszaki megoldásokra vonatkozóan.

(3)

Az 531/2012/EU rendelet 5. cikkének (4) bekezdésének megfelelően a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások elkülönített értékesítésének megvalósítására szolgáló műszaki megoldás az 531/2012/EU rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében lefektetett kritériumok teljesítése céljából több műszaki feltételt is egyesíthet. Amennyiben egy műszaki feltétel alkalmazásával nem teljesíthető valamennyi kritérium, úgy több műszaki feltételt kell alkalmazni. E rendelet célja az említett műszaki megoldásra vonatkozó részletes szabályok lefektetése, beleértve a belföldi szolgáltatókra vonatkozó azon követelményt is, hogy állítsák üzembe az egyes technikai feltételekhez szükséges hálózati elemeket és kapcsolódó szolgáltatásokat annak érdekében, hogy biztosítsák az ezen eszközökhöz való hozzáférést, melyre szükség van ahhoz, hogy az alternatív barangolásszolgáltatók elkülönített barangolási szolgáltatásokat nyújthassanak, és lehetővé váljék az eredeti és az új barangolásszolgáltatók közötti váltás folyamata.

(4)

A műszaki megoldásoknak ugyanakkor lehetővé kell tenniük az 531/2012/EU rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében foglalt kötelezettségek teljesítését is. Ezért az alkalmazott műszaki megoldásnak lehetővé kell tennie az ügyfelek számára, hogy bármely alternatív barangolásszolgáltató által csomagként kínált, szabályozott hangátviteli, adatátviteli és SMS-szolgáltatást vegyenek igénybe, valamint biztosítania kell a szolgáltatók azon követelménynek való megfelelését, hogy ne gátolják, hogy ügyfeleik alternatív barangolásszolgáltató által a látogatott hálózaton belül közvetlenül nyújtott szabályozott adatátviteli szolgáltatásokat vegyenek igénybe.

(5)

Jelenleg valamennyi kiskereskedelmi barangolási szolgáltatást – a belföldi mobilhírközlési szolgáltatásokkal együtt – a belföldi szolgáltatók nyújtják. Az 531/2012/EU rendelet lehetővé teszi a barangolást végző ügyfél számára, hogy a csomagban kínált szabályozott barangolási szolgáltatást másik barangolásszolgáltatónál vegye igénybe, valamint, hogy az említett barangolási szolgáltatást a belföldi mobilszolgáltatásoktól függetlenül vegye igénybe. Ilyen esetben a barangolást végző ügyfél az említett szolgáltatások igénybevétele céljából szerződést köt egy alternatív barangolásszolgáltatóval.

(6)

A barangolási szolgáltatások elkülönített, csomagban történő értékesítésére számos műszaki feltétel létezik, többek között a kettős nemzetközimobil-előfizetői azonosító (kettős IMSI, azaz két különböző IMSI egyazon SIM-kártyán) és az egyedüli IMSI (egyetlen IMSI-nek a belföldi és a barangolásszolgáltató közötti megosztása). A kettős IMSI olyan műszaki feltétel, amely egy, a barangolást végző ügyfél SIM-kártyáján létrehozott második felhasználói profilon alapul: ezt az alternatív barangolásszolgáltató felhasználhatja szabályozott barangolási szolgáltatások értékesítésére, míg az első profilt továbbra is a belföldi szolgáltató használja belföldi szolgáltatások vagy adott esetben nem szabályozott barangolási szolgáltatások értékesítésére. Az egyedüli IMSI műszaki feltételként való alkalmazása esetén az elkülönített barangolási szolgáltatásokat technikailag továbbra is a belföldi szolgáltató nyújtja, amely így az alternatív barangolásszolgáltató fogadó mobilhálózatának üzemeltetője. Az elkülönített barangolási szolgáltatásokat az alternatív barangolásszolgáltató nagykereskedelmi alapon kapja, és kiskereskedelmi alapon viszontértékesíti a barangolást végző ügyfélnek. A legegyszerűbb lehetőség az egyszerű viszontértékesítés. Az egyszerű viszontértékesítés, mint műszaki feltétel, azonban számos módon finomítható, például oly módon, hogy az alternatív barangolásszolgáltató választhatja meg a preferált látogatott hálózatot, és kihasználhatja azokat az árengedményeket, amelyeket a látogatott hálózatok üzemeltetőivel vagy a nagykereskedelmi aggregátorszolgáltatókkal kötött nagykereskedelmi megállapodások alapján kaphat a fogadó mobilhálózat üzemeltetőjétől vásárolt nagykereskedelmi barangolási szolgáltatásokra.

(7)

Az 531/2012/EU rendelet 5. cikke (1) bekezdésének megfelelően a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások elkülönített értékesítéséhez szükséges rendszerelemekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférést díjmentesen kell biztosítani. A szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások elkülönített értékesítéséhez szükséges szolgáltatásokon túlmenően nyújtott szolgáltatások díjszabása azonban nem tartozik az 5. cikk (1) bekezdésének hatálya alá. A szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások elkülönített értékesítéséhez szükséges eszközökhöz és támogatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés kiterjed az ügyfél által kezdeményezett váltás folyamatához szükséges eszközökhöz és szolgáltatásokhoz való hozzáférésre is.

(8)

Az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testülete (BEREC) szakértői értékelést végzett az elkülönített barangolási szolgáltatások megvalósítását szolgáló megoldásokról (2). A BEREC véleménye szerint a kettős IMSI bevezetése jelentős fejlesztéseket és szabványosítást tesz szükségessé, és becslése szerint a bevezetési költségek jelentős mértékben megnövelnék a kiskereskedelmi árakat. Tekintve, hogy e műszaki feltétel alkalmazása esetén a jelenlegi SIM-kártyákat a kettős IMSI használatára alkalmas SIM-kártyákra kellene cserélni, a kettős IMSI, mint műszaki feltétel, nem jelent költséghatékony és fogyasztóbarát megoldást a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások elkülönített értékesítésére.

(9)

Az egyedüli IMSI az 531/2012/EU rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében foglalt kritériumok szempontjából megfelelőbb műszaki feltételnek tetszik. Először is, ami az 5. cikk (3) bekezdésében foglalt h), i), j) és k) kritériumot illeti, valamennyi megjelölt műszaki feltétel – így az egyedüli IMSI is – megvalósítható a kritériumoknak megfelelő módon. Másodsorban az egyedüli IMSI fogyasztó- és felhasználóbarát, mivel a barangolási szolgáltatás technikai szempontból változatlan marad, így a fogyasztó továbbra is zökkenőmentes szolgáltatásra számíthat. Harmadszor pedig az egyedüli IMSI megvalósításának költségei alacsonyabbak, mint a kettős IMSI-éi, és működtetéséhez nincs szükség jelentős szabványosításra. A BEREC továbbá úgy látja, hogy az egyedüli IMSI alkalmazása nem ütközik akadályokba.

(10)

Az egyedüli IMSI hatékonyabban befolyásolná a versenyt, ha az alternatív barangolásszolgáltatók a barangolásos forgalmat az általuk preferált látogatott hálózatok felé tudnák terelni. Az egyedüli IMSI-t, mint műszaki feltételt, azonban csak akkor lenne indokolt forgalomterelési intézkedések alkalmazásával kibővíteni, ha a megvalósítási költségek összemérhetők lennének a versenyt érintő várható előnyökkel. Egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy az egyedüli IMSI kibővített műszaki feltételéhez szükséges forgalomterelési intézkedések 2014. július 1-jéig ésszerű ráfordítás árán megvalósíthatóak lennének. Ezért a jelenlegi helyzetben úgy lehet tekinteni, hogy a barangolásnak az egyedüli IMSI műszaki feltételként való alkalmazásán alapuló viszontértékesítése – a b) és az e) kritérium kivételével, amelyek csak részben teljesülnek – kielégíti az 5. cikk (3) bekezdésében foglalt kritériumokat.

(11)

Az 531/2012/EU rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében foglalt valamennyi kritériumot sem a kettős, sem az egyedüli IMSI műszaki feltétele, sem azok bővített változatai nem elégítik ki egyszerre. Egyik műszaki feltétel sem alkalmas különösen a belföldi szolgáltatók és a barangolásszolgáltatók számára előírt azon követelmény teljesítésére, hogy ne gátolják a látogatott hálózatokon belül alternatív barangolásszolgáltató által közvetlenül nyújtott szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatásokhoz való hozzáférést. Ugyanakkor a kiválasztott műszaki megoldáson belül legalább egy műszaki feltételnek biztosítania kell a rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében előírt szóban forgó követelmény teljesülését.

(12)

A hazai hálózatok jelenlegi kialakítása és konfigurációja mellett ilyen helyi barangolásos adatátviteli szolgáltatásokra nincs mód. Az 531/2012/EU rendeletben előírt követelmény teljesülése érdekében ezért egy második műszaki feltétel bevezetése szükséges. A helyi barangolásos adatátviteli szolgáltatásoknak a belföldi csomagtól való elkülönítése érdekében nemcsak annak nem lehet akadálya, hogy a látogatott hálózatok üzemeltetői technikailag feldolgozzák a barangolást végző ügyfél adatforgalmát, hanem annak sem, hogy e szolgáltatást kiskereskedelmi szinten nyújtsák.

(13)

Ugyanakkor az egyedüli IMSI, mint műszaki feltétel, nem teszi lehetővé valamennyi fogyasztói keresletkategória versenyképes kiszolgálását, például az adatátviteli szolgáltatások intenzív használatát. Mivel a barangolásos adatátviteli szolgáltatásokra vonatkozó nagykereskedelmi díjkorlátozások nem szigorúan költségalapúak, és a nagykereskedelmi költségek várható csökkenése ellenére 2014-ig nem fognak csökkenni, valószínűtlennek tűnik, hogy a nagykereskedelmi barangolásos adatátviteli szolgáltatásokra támaszkodni kénytelen alternatív barangolásszolgáltatók képesek lennének a belföldi mobil adatszolgáltatások árszintjéhez mérten vonzó áron kiskereskedelmi barangolásos adatátviteli szolgáltatásokat nyújtani nagy adatforgalmat lebonyolító ügyfelek számára. Ha azonban egy műszaki feltétel érvényt szerez a belföldi és a barangolásszolgáltatókkal szemben támasztott azon követelménynek, hogy ne gátolják, hogy ügyfeleik igénybe vegyenek alternatív barangolásszolgáltató által a látogatott hálózaton belül közvetlenül nyújtott szabályozott barangolásos adatátviteli szolgáltatásokat, akkor lehetővé válik az adatszolgáltatást nyújtó alternatív barangolásszolgáltatóknak, hogy helyi, vagyis a nagykereskedelmi barangolásos adatátviteli szolgáltatásoktól független barangolásos adatátviteli szolgáltatást nyújtsanak.

(14)

Kiskereskedelmi barangolásos adatátviteli szolgáltatásokat jelenleg belföldi szolgáltatók nyújtanak a látogatott hálózatok üzemeltetőivel kötött nagykereskedelmi megállapodások alapján. Barangolás során az adatokat a látogatott hálózat üzemeltetőjének rádió-hozzáférési hálózatán keresztül küldik és fogadják, valamint irányítják a látogatott hálózatból a hazai hálózatba. A hazai hálózat üzemeltetője biztosítja az internetszolgáltatáshoz szükséges kapcsolatot és számolja fel a barangolásos adatátviteli szolgáltatást a barangolást végző ügyfélnek. A jelenleg használt GSM-/GPRS-, EDGE- és UMTS-szabványok már most is lehetővé teszik a látogatott hálózat üzemeltetője számára, hogy technikailag kezelje a barangolásos adatforgalmat, valamint hogy anélkül biztosítsa az internetszolgáltatáshoz szükséges kapcsolatot, hogy a hazai és a látogatott hálózat között továbbítani kellene a forgalmat. Az ágazatban jelenleg uralkodó gyakorlat azonban az, hogy a hazai hálózat üzemeltetője díjat számol fel az ügyfélnek a barangolásos adatátviteli szolgáltatásért, a látogatott hálózat üzemeltetője pedig nagykereskedelmi alapon nyújtott szolgáltatásként dolgozza fel a forgalmat a hazai hálózat üzemeltetője számára.

(15)

A helyi barangolásos adatátviteli szolgáltatások megakadályozásának tilalmára vonatkozó követelménynek többféle módon eleget lehet tenni. Alapvető követelmény a barangolásos adatforgalom látogatott hálózaton történő feldolgozásának megvalósítása és üzembe állítása, valamint a látogatott hálózat kézi vagy automatikus választása megakadályozásának tilalma. A lehetséges fejlesztések közé tartoznak a következők: a forgalomterelési rendszerelemek módosítása a folyamatban lévő helyi barangolásos adathívás megszakadásának megakadályozása céljából, valamint olyan különleges funkciók bevezetése, amelyek segítik a barangolást végző ügyfelet a látogatott hálózat kiválasztásában, vagy támogatják a látogatott hálózat automatikus kiválasztását. Ezek az alapvető követelmények várhatóan lehetővé teszik az ideiglenes vagy állandó jelleggel nyújtott helyi barangolásos adatátviteli szolgáltatások különböző üzleti modelljeinek kialakítását.

(16)

Az ideiglenes helyi barangolásos adatátviteli szolgáltatás esetében a barangolást végző ügyfélnek – amennyiben az adott másik országban elérhető a szolgáltatás, és amennyiben a látogatott hálózat és a hazai hálózat üzemeltetője barangolási megállapodást kötött – módjában áll a szóban forgó ország helyi mobilhálózat-üzemeltetőinek egyikét kiválasztani és a kiskereskedelmi barangolásos adatátviteli szolgáltatást közvetlenül ennél a szolgáltatónál igénybe venni. A szolgálatás ideiglenes jellege azt jelenti, hogy az igénybevételéhez nincs szükség a hálózat vagy a végkészülékek tartós átkonfigurálására, így a helyi barangolásos adatátviteli szolgáltatás befejeztével visszaállnak az eredeti barangolási beállítások. Az ilyen szolgáltatás a fogyasztó szempontjából hasonló ahhoz, mint amikor wifiképes laptopja, okostelefonja vagy táblagépe segítségével külföldi vezeték nélküli hálózathoz kapcsolódik, ami manapság elterjedt gyakorlat. A barangolásos hangátviteli, SMS- és más kapcsolódó szolgáltatásokat a megszokott módon a hazai hálózat üzemeltetője nyújtja, kivéve, ha a barangolásszolgáltató a látogatott hálózaton szintén nyújtja ezeket a szolgáltatásokat.

(17)

Az állandó helyi barangolásos adatátviteli szolgáltatás esetében a barangolást végző ügyfél egy hazai hálózatot használó barangolásszolgáltató helyett egy, a helyi barangolásos adatátviteli szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatóval köt szerződést. Ebben az esetben az alternatív barangolásszolgáltató, például egy mobilhálózat-üzemeltető vagy -viszonteladó egy vagy több országban – saját lefedettségi területén és/vagy az egyes országok olyan mobilhálózat-üzemeltetői által kiszolgált lefedettségi területeken, amelyekkel viszontértékesítési megállapodást kötött – állandó jelleggel nyújt helyi barangolásos adatátviteli szolgáltatást a barangolást végző ügyfelek számára, és (speciális alkalmazások és ehhez hasonló eszközök segítségével) biztosítja az ehhez szükséges műszaki támogatást.

(18)

Habár a kereskedelmi kínálatban szereplő legegyszerűbb szolgáltatások adott esetben nem felelnek meg a felhasználóbarátság követelményének – például azért, mert a szolgáltatás aktiválásához és a látogatott hálózat kiválasztásához a barangolást végző ügyfélnek módosítania kell a készülékbeállításokat vagy SMS-ben kódot kell küldenie –, a helyi barangolásos adatátviteli szolgáltatást nyújtó szolgáltatók, valamint a készülékgyártók és az alkalmazások készítői, illetőleg más szereplők – a szolgáltatás népszerűségétől függően – piaci alapon felhasználóbarátabb megoldásokat fognak kifejleszteni. A helyi barangolásos adatátviteli szolgáltatások fogyasztóbarátnak tekinthetők, mivel a helyi barangolásos adatátviteli szolgáltatást nyújtó szolgáltatók könnyedén kiválaszthatók, és azonnal le lehet róluk csatlakozni. A helyi barangolásos adatátviteli szolgáltatások lehetővé teszik az alternatív barangolásszolgáltatók számára, hogy egyebek mellett viszontértékesítési megállapodások vagy több országra kiterjedő, állandó helyi barangolásos adatátviteli szolgáltatások keretében kihasználják saját infrastrukturális eszközeiket és barangolásos adatszolgáltatás céljából kötött kereskedelmi megállapodásaikat. A BEREC véleménye szerint a helyi barangolásos adatátviteli szolgáltatások viszonylag gyorsan realizálhatók és költséghatékonyak, mivel a költségek nagy részét az alternatív szolgáltató viseli, a helyi barangolásos adatátviteli szolgáltatások kiépítettségével arányosan. Mivel már most is léteznek a forgalomfeldolgozásnak a látogatott hálózatban történő megvalósítására vonatkozó szabványok, a rendszerek nagymértékben átjárhatók. Ily módon a helyi barangolásos adatátviteli szolgáltatásokhoz való hozzáférést lehetővé tevő műszaki feltétel – a b) és az e) kritérium kivételével, amelyek csak részben teljesülnek – kielégíti az 531/2012/EU rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében foglalt követelményeket.

(19)

A helyi barangolásos adatátviteli szolgáltatásokhoz való hozzáférést lehetővé tevő műszaki feltétel csak az adatátviteli szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosítja. Ezért nem elégíti ki teljes mértékben az 531/2012/EU rendelet 5. cikke (3) bekezdésének e) pontjában foglalt követelményt. A szóban forgó műszaki feltétel továbbá a b) pontban szereplő kritériumot sem elégíti ki teljes mértékben, mivel a helyi barangolásos adatátviteli szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége várhatóan csak az adatszolgáltatást igénybe vevő ügyfelek számára lesz vonzó.

(20)

A két műszaki feltételt ötvöző műszaki megoldás, nevezetesen az egyedüli IMSI-nek a barangolási szolgáltatás viszontértékesítésében történő alkalmazása, valamint a látogatott hálózaton belül nyújtott helyi barangolásos adatátviteli szolgáltatásokhoz való hozzáférést lehetővé tevő műszaki feltétel az 531/2012/EU rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében foglalt valamennyi kritériumnak eleget tesz. Önmagában sem az egyedüli IMSI, sem a helyi barangolásos adatátviteli szolgáltatásokhoz való hozzáférést lehetővé tevő műszaki feltétel nem felel meg teljes mértékben a b) és az e) kritériumnak, a kettő együttesen azonban mindkét kritériumot kielégíti.

(21)

Az 531/2012/EU rendelet 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a barangolásszolgáltatók közötti váltást indokolatlan késedelem nélkül, azaz minden esetben a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások elkülönített értékesítésének megvalósításához választott műszaki megoldástól függően a lehető legrövidebb időn belül végre kell hajtani. Az egyedüli IMSI műszaki feltételként való alkalmazása esetében – a belföldi szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók közötti váltáshoz hasonlóan – az alternatív barangolásszolgáltatóval való szerződéskötést követően nincs szükség a felhasználóval való további interakcióra. E műszaki feltétel esetében a váltás hasonlóan rövid idő alatt elvégezhető, mint a belföldi szolgáltatások közötti váltás esetében, azaz egy munkanapon belül. Ezért egyedüli IMSI műszaki feltételként való alkalmazása esetében az alternatív barangolásszolgáltatókra, illetve azokról történő váltáshoz szükséges, a belföldi szolgáltatások közötti váltás tekintetében előírt időtartamot meghaladó időtartamot célszerű indokolatlan késedelemnek tekinteni, mivel műszaki szempontból nem indokolható, hogy az ilyen váltás hosszabb időt vegyen igénybe, mint a belföldi szolgáltatások közötti hasonló váltás. A helyi barangolásos adatátviteli szolgáltatásokhoz való hozzáférést lehetővé tevő műszaki feltétel esetében a barangolást végző ügyfeleknek közvetlenül a helyi barangolásos adatátviteli szolgáltatás igénybevétele előtt ki kell választaniuk a helyi barangolásos adatátviteli szolgáltatást nyújtó alternatív barangolásszolgáltatót. A műszaki feltétel a fogadó barangolásszolgáltatóval való szerződéskötést követően azonnal lehetővé teszi a helyi barangolásos adatátviteli szolgáltatásokat nyújtó barangolásszolgáltatók irányában, illetve a közöttük történő váltást.

(22)

Az elkülönített barangolási szolgáltatások összehangolt műszaki megvalósításához a piaci szereplők, a BEREC és a Bizottság együttműködése és összehangolt fellépése szükséges. Összehangolt szemléletmód kialakítására van szükség különösen a releváns műszaki kapcsolódási pontok azonosítása és azok megfelelő megvalósítása érdekében, valamint a célból, hogy a szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások elkülönített értékesítésének megvalósítása az Unióban következetes legyen, és mindenhol egyidejűleg menjen végbe. Egy valamennyi piaci szereplő előtt nyitva álló ágazati platform megfelelő fórumként szolgálhat a szóban forgó összehangoló tevékenységek számára.

(23)

A szabályozott kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások elkülönített értékesítésének megfelelő ütemű megvalósítása érdekében célszerű, hogy a vállalkozások ne tagadhassák meg a műszaki kapcsolódási pontoknak a kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások alternatív barangolásszolgáltatók általi, 2014. július 1-je előtt történő kereskedelmi bevezetését megelőző tesztelését.

(24)

Indokolt, hogy a BEREC – az 531/2012/EU rendelet (38) preambulumbekezdésének megfelelően – az érintettekkel együttműködve iránymutatást dolgozzon ki a barangolási szolgáltatások elkülönített értékesítéséhez szükséges műszaki összetevőkre vonatkozóan.

(25)

Az 531/2012/EU rendelet 4. cikkének (4) bekezdése tartalmazza azon általános intézkedéseket, amelyek meghatározzák, hogy az ügyfeleket hogyan és mikor kell tájékoztatni az alternatív barangolásszolgáltatók választásának lehetőségéről. A tájékoztatás tartalmát és a fogyasztókhoz való eljuttatásának lehetséges módjait részletesebben meg kell határozni annak érdekében, hogy a fogyasztók a megfelelő információk birtokában könnyebben választhassanak. Valamennyi rendelkezésre álló eszközt együttesen fel kell használni annak érdekében, hogy a fogyasztók jobban megismerjék a barangolási piacot, és kihasználhassák a nyílt piac előnyeit.

(26)

Annak biztosítása érdekében, hogy minden felhasználó élhessen alternatív ajánlatokkal, a belföldi szolgáltatóknak indokolt gondoskodniuk arról, hogy a 2014. július 1. után kötött vagy megújított szerződések lehetővé tegyék az ügyfél számára, hogy bármikor barangolásszolgáltatót váltsanak, anélkül, hogy az eredeti szolgáltató ezért bármilyen díjat számítana fel.

(27)

A helyi barangolásos adatátviteli szolgáltatásokat kínáló barangolásszolgáltatóknak – ideértve az alternatív barangolásszolgáltatókat is – az 531/2012/EU rendelet 15. cikkének megfelelően indokolt átláthatósági és védőmechanizmusokat bevezetniük az általuk kínált adatátviteli szolgáltatásokra. Az átláthatóság biztosítása érdekében helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a barangolásszolgáltatók arról is nyújtsanak tájékoztatást barangolást végző ügyfeleiknek, hogy helyi barangolásos adatátviteli szolgáltatások igénybevételekor adott esetben mely szolgáltatások (például a hazai hálózaton támogatott egyéni szolgáltatások) nem lesznek elérhetők.

(28)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a hírközlési bizottság véleményével,

a)

az (5) bekezdésnek megfelelően lebonyolított barangolásszolgáltató-váltási eljáráshoz szükséges eszközök;

b)

a kiskereskedelmi barangolási szolgáltatások nyújtásához szükséges, az ügyfél-információkhoz, például az ügyfél földrajzi helyzetére vonatkozó adatokhoz és a számlázás támogatásához szükséges ügyféladat-nyilvántartáshoz kapcsolódó eszközök;

c)

a barangolási szolgáltatások meghatározott használati időszakon belüli igénybevételére vonatkozó pénzügyi korlátoknak az 531/2012/EU rendelet 15. cikke szerinti alkalmazásához szükséges eszközök.

a)

az ahhoz szükséges eszközök, hogy az ügyfél barangolásos adatátviteli szolgáltatások igénybevétele céljából – a (4) bekezdésnek megfelelően – válthasson a hazai hálózatot használó barangolásszolgáltató és a helyi barangolásos adatátviteli szolgáltatásokat kínáló alternatív barangolásszolgáltató között;

b)

az ahhoz szükséges eszközök, hogy a hazai hálózaton az európai uniós internetes hozzáférésipont-nevekhez felhasználói hozzáférési profilokat lehessen hozzárendelni, valamint, hogy a hazai hálózatban olyan mechanizmus jöjjön létre, amely lehetővé teszi a barangolásos adatforgalomnak a látogatott hálózaton történő feldolgozását, a barangolásos adatforgalomnak a kiválasztott alternatív barangolásszolgáltató felé történő továbbítását, továbbá azt, hogy a látogatott hálózat üzemeltetője az említett felhasználói profilok birtokosai számára kiskereskedelmi alapon barangolásos adatátviteli szolgáltatást nyújtson;

c)

eszközök, amelyek biztosítják, hogy a hazai hálózaton alkalmazott forgalomterelés, hálózatkizárás és egyéb mechanizmusok nem akadályozzák az ügyfeleket abban, hogy a választásuknak megfelelő helyi barangolásos adatátviteli szolgáltatást kínáló látogatott hálózatot válasszák;

d)

eszközök, amelyek biztosítják, hogy a felhasználót ne csatlakoztassák le a helyi barangolásos adatátviteli szolgáltatás igénybevétele céljából kiválasztott látogatott hálózatról a hazai hálózatban alkalmazott forgalomterelés vagy más mechanizmus miatt.

a)

az alternatív barangolásszolgáltatók irányában, illetve a közöttük történő váltáshoz az ügyfél által megteendő lépések részletes leírása;

b)

az alternatív barangolásszolgáltatók irányában, illetve a közöttük történő váltás díjmentessége, valamint, hogy e lehetőséggel bármikor lehet élni;

c)

az aktuális szerződési feltételekben bekövetkező változások, amelyeknek biztosítaniuk kell, hogy az eredeti barangolásszolgáltató nem számít fel az ügyfélnek a váltáshoz kapcsolódó díjat;

d)

az az időtartam, amelyen belül az alternatív barangolásszolgáltatók irányában, illetve a közöttük történő váltás megvalósul;

e)

figyelmeztetés arra vonatkozóan, hogy másik belföldi szolgáltatóra való váltás esetén az új belföldi szolgáltató nem köteles támogatni az adott alternatív barangolásszolgáltató által nyújtott barangolási szolgáltatásokat;

f)

új szerződés kötésekor és meglévő szerződés megújításakor az ügyfél kifejezett nyilatkozatot tesz arról, hogy tájékoztatták az alternatív barangolásszolgáltató választásának lehetőségéről.

15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/8

(1)

Az 510/2006/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban és ugyanezen rendelet 17. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában Olaszország kérelmét (2), amely a „Castelmagno” elnevezéshez kapcsolódó termékleírást érintő módosítások jóváhagyására irányul.

(2)

Luxemburg az 510/2006/EK rendelet 7. cikke (3) bekezdésének a) pontjára hivatkozva kifogást tartalmazó nyilatkozatot juttatott el a Bizottsághoz.

(3)

A Bizottság 2010. szeptember 23-i levelében felhívta az érdekelt feleket, hogy folytassák le a megfelelő egyeztetést. A felek között nem jött létre megállapodás hat hónapon belül. Mindazonáltal Luxemburg 2012. augusztus 2-i levelében visszavonta kifogását,

15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/10

(1)

A társaság teljesítménye az egyik olyan általános paraméter, amely meghatározza egy hajó kockázati profilját.

(2)

A társaság teljesítményének értékelése érdekében figyelembe kell venni a társaság flottájába tartozó összes olyan hajó hiányossági és visszatartási arányát, amelyet az Unión belül, valamint a kikötő szerinti állam általi ellenőrzéséről szóló memorandum (a továbbiakban: Párizsi Memorandum) régióján belül ellenőriztek.

(3)

A hajó kockázati profiljának meghatározása keretében a társasági teljesítményhez kapcsolódó kritériumok kiszámítására és a közzétételre szánt jegyzékek összeállításának módszertanára vonatkozó végrehajtási szabályok a 2009/16/EK európai parlamenti és tanács irányelv 10. cikke (3) bekezdésének és 27. cikkének a társaság teljesítménye tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2010. szeptember 13-i 802/2010/EU bizottsági rendeletben (2) kerültek meghatározásra.

(4)

Az ellenőrzési adatbázisban rögzített információkon alapuló jegyzékek közzétételének szimulációi azt mutatják, hogy a 802/2010/EU rendeletben meghatározott közzétételre vonatkozó módszertannak célzottabbnak kell lennie.

(5)

Ezért annak igazolása érdekében, hogy szükség van az alacsony és nagyon alacsony teljesítményű társaságok jegyzékére, módosítani kell e jegyzékek összeállításához használt kritériumokat, hogy a közzététel során a leggyengébben teljesítő társaságok állhassanak a középpontban. Ily módon nem kellene megváltoztatni a hajó kockázati profiljával összefüggő társasági teljesítmény kiszámítását.

(6)

Az alacsony és nagyon alacsony teljesítményű társaságok jegyzékébe kerüléshez a társaságnak a közzétételt közvetlenül megelőző 36 hónapig folyamatosan gyenge teljesítményszintet kell mutatnia. Egy ilyen hosszú ideig tartó, következetesen gyenge teljesítmény azt bizonyítja, hogy a társaság nem hajlandó vagy képtelen javítani teljesítményén. Mivel a jegyzékbe történő felvételre a társaságok teljesítményét 36 hónapon át jelző adatok feldolgozása alapján kerül sor, elegendő időt kell biztosítani az első közzétételt megelőzően arra, hogy elegendő mennyiségű, a tagállamok által a THETIS adatbázisba a 2009/16/EK irányelvnek megfelelően bejelentett adat álljon rendelkezésre.

(7)

A jegyzékre felkerülő társaságok kizárólag a tagállamok által a 2009/16/EK irányelv 24. cikkének (3) bekezdése szerint az ellenőrzési adatbázisba továbbított és megerősített információk alapján kerülnek meghatározásra. Ezen információk a hajók ellenőrzését, valamint az ellenőrzések és visszatartások során feltárt hiányosságokat tartalmazzák. Ide tartoznak még a hajóval kapcsolatos információk (név, IMO-azonosító szám, hívójel és zászló) és a tulajdonos vagy a hajót vezető, illetőleg személyzet nélkül bérlő személy neve, aki vállalja a hajó üzemeltetésével járó felelősséget, valamint a hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat által megállapított kötelezettségeket és felelősséget. Ily módon a szóban forgó személy felelősségi körébe tartozó társaság és hajók teljesítménye automatikusan nyomon követhető az ellenőrzési adatbázisban, a jegyzékek pedig naponta frissíthetők.

(8)

A Bizottságnak le kell tudnia hívni az ellenőrzési adatbázisból – automatikus funkciói felhasználásával – a releváns adatokat annak érdekében, hogy meghatározza, melyek azok a társaságok, amelyek felkerülnek az alacsony és nagyon alacsony teljesítményű társaságok jegyzékébe.

(9)

A társaságteljesítmény-táblázat meghatározásának módszertana a 802/2010/EU rendelet mellékletében foglalt visszatartási index és a társaság hiányossági indexének feldolgozásán alapul.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság véleményével,

15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/12

(1)

Az 1831/2003/EK rendelet rendelkezik az adalékanyagok takarmányokban történő felhasználásának engedélyezéséről, valamint az engedélyek megadásának feltételeiről és eljárásairól. Az említett rendelet 10. cikke előírja a 70/524/EGK tanácsi irányelv alapján engedélyezett adalékanyagok újraértékelését (2).

(2)

Az Aspergillus oryzae (DSM 10287) által termelt endo-1,4-béta-xilanáz készítményt (EC 3.2.1.8) a 70/524/EGK irányelv értelmében az 1332/2004/EK bizottsági rendelet (3) brojlercsirkéknél, hízópulykáknál és malacoknál történő használatra takarmány-adalékanyagként határozatlan időre engedélyezte, továbbá a 2036/2005/EK bizottsági rendelet (4) hízósertéseknél és kacsáknál négy évre engedélyezte. Az említett készítményt ezt követően az 1831/2003/EK rendelet 10. cikkének (1) bekezdése szerint meglévő termékként felvették a takarmány-adalékanyagok nyilvántartásába.

(3)

Az 1831/2003/EK rendelet 10. cikke (2) bekezdésének megfelelően és a rendelet 7. cikkével összefüggésben kérelmet nyújtottak be az Aspergillus oryzae (DSM 10287) által termelt endo-1,4-béta-xilanáz készítmény (EC 3.2.1.8) brojlercsirkék, hízópulykák, elválasztott malacok, hízósertések és kacsák takarmány-adalékanyagaként való újraértékelése, valamint – a rendelet 7. cikkének megfelelően – a baromfikhoz történő új felhasználása iránt, azt kérelmezve, hogy az adalékanyagot az „állattenyésztésben alkalmazott adalékanyagok” kategóriába sorolják. A kérelemhez csatolták az 1831/2003/EK rendelet 7. cikkének (3) bekezdésében előírt adatokat és dokumentumokat.

(4)

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2012. június 12-i véleményében (5) megállapította, hogy a javasolt felhasználási feltételek mellett az Aspergillus oryzae (DSM 10287) által termelt endo-1,4-béta-xilanáz (EC 3.2.1.8) készítmény nincs káros hatással sem az állati, sem az emberi egészségre vagy a környezetre, valamint hogy brojlercsirkéknél, hízópulykáknál és hízókacsáknál való használata javíthatja az állatok teljesítményét. Ezt a következtetést hízásra szánt minden kisebb baromfifajra extrapolálni lehet. Az is megállapítást nyert, hogy az adalékanyag javíthatja a malacok és hízósertések teljesítményét is. A Hatóság szerint nem szükséges elrendelni a forgalomba hozatal utáni egyedi nyomonkövetési előírásokat. A Hatóság ellenőrizte továbbá az 1831/2003/EK rendelettel létrehozott referencialaboratórium által benyújtott, a takarmányban található takarmány-adalékanyagra alkalmazott analitikai módszerről szóló jelentést.

(5)

Az Aspergillus oryzae (DSM 10287) által termelt endo-1,4-béta-xilanáz (EC 3.2.1.8) készítmény értékelése azt mutatja, hogy az 1831/2003/EK rendelet 5. cikkében előírt engedélyezési feltételek teljesülnek. Ennek megfelelően a szóban forgó készítmény használatát az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint engedélyezni kell.

(6)

Az 1831/2003/EK rendelet szerinti új engedély megadása következtében az 1332/2004/EK és a 2036/2005/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Mivel semmilyen biztonsági ok nem indokolja az engedélyezési feltételek azonnali módosítását, átmeneti időszakot kell biztosítani az érdekelt felek számára, hogy felkészülhessenek az engedélyezésből adódó új követelmények teljesítésére.

(8)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

1.

A 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

A II. mellékletben megadott, az »Enzimek« csoportba tartozó készítmény használata engedélyezésre kerül időkorlátozás nélkül állati takarmányozási adalékanyagként az említett mellékletekben meghatározott feltételek mellett.”

2.

Az I. mellékletet el kell hagyni.

15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/15

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/17

(1)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a 1001 19 00, a 1001 11 00, az ex 1001 91 20 (közönséges búza, vetőmag), az ex 1001 99 00 (kiváló minőségű közönséges búza, a vetőmag kivételével), a 1002 10 00, a 1002 90 00, a 1005 10 90, a 1005 90 00, a 1007 10 90 és a 1007 90 00 KN-kód alá tartozó termékek behozatali vámja megegyezik az adott szállítmányra alkalmazandó CIF-importárnak az e termékekre behozataluk esetén érvényes, 55 %-kal megnövelt intervenciós árból történő kivonásával kapott összeggel. Az említett vám azonban nem haladhatja meg a közös vámtarifában meghatározott vámtételt.

(2)

Az 1234/2007/EK rendelet 136. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy a hivatkozott cikk (1) bekezdésében említett behozatali vám kiszámítása céljából a szóban forgó termékekre szabályos időközönként meg kell állapítani a reprezentatív CIF-importárakat.

(3)

A 642/2010/EU rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében a 1001 19 00, a 1001 11 00, az ex 1001 91 20 (közönséges búza, vetőmag), az ex 1001 99 00 (kiváló minőségű közönséges búza, a vetőmag kivételével), a 1002 10 00, a 1002 90 00, a 1005 10 90, a 1005 90 00, a 1007 10 90 és a 1007 90 00 KN-kód alá tartozó termékekre vonatkozó behozatali vám kiszámításához a szóban forgó rendelet 5. cikkében előírt módszerrel meghatározott napi reprezentatív CIF-importárat kell alkalmazni.

(4)

Helyénvaló megállapítani a 2012. december 16-tól kezdődő időszakra vonatkozó behozatali vámokat, amelyek alkalmazása új behozatali vámok megállapításáig tart.

(5)

Tekintettel annak szükségességére, hogy az intézkedés alkalmazása a frissített adatok rendelkezésre bocsátását követően mihamarabb megkezdődjék, indokolt e rendeletet kihirdetése napján hatályba léptetni,

15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/20

(1)

A behozott szabályozott anyagok Unióban történő szabad forgalomba hozatala mennyiségi korlátokhoz kötött.

(2)

A Bizottságnak meg kell határoznia ezeket a mennyiségi korlátokat, és a vállalatok között ki kell osztania a kvótákat.

(3)

Ezenkívül a Bizottságnak meg kell határoznia a klórozott-fluorozott szénhidrogénektől eltérő, szabályozott anyagok nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai célokra felhasználható mennyiségeit és az ezen anyagok alkalmazására engedélyezett vállalatokat.

(4)

A nem helyettesíthető laboratóriumi és analitikai felhasználásra fordítható kvóták megállapításakor ügyelni kell a 10. cikk (6) bekezdésében előírt mennyiségi korlátok betartására, és alkalmazni kell az ózonréteget lebontó anyagokról szóló 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet értelmében az Unión belül laboratóriumi és analitikai felhasználásra engedélyezett szabályozott anyagokra vonatkozó mennyiségek elosztására vonatkozó mechanizmusról szóló, 2011. június 1-jei 537/2011/EU bizottsági rendeletet (2). Mivel az említett mennyiségi korlátozások a laboratóriumi és analitikai felhasználási célra engedélyezett klórozott-fluorozott szénhidrogénekre is vonatkoznak, indokolt, hogy a klórozott-fluorozott szénhidrogéneknek az említett célra történő gyártása és behozatala is e határozat kvótakiosztásra vonatkozó rendelkezéseinek hatálya alá tartozzon.

(5)

A Bizottság értesítést (2012/C 53/09) (3) tett közzé azon vállalkozások számára, amelyek 2013-ban olyan szabályozott anyagokat kívánnak az Európai Unióba behozni vagy onnan kivinni, amelyek lebontják az ózonréteget, valamint azon vállalkozások számára, amelyek a 2013. évre kvótát kívánnak igényelni ezen anyagok laboratóriumi és analitikai célú felhasználására, az értesítésnek megfelelően pedig megkapta a 2013-ra tervezett behozatalra vonatkozó nyilatkozatokat.

(6)

A mennyiségi korlátokat és a kvótákat a 2013. január 1. és december 31. közötti időszakra kell meghatározni, összhangban az ózonréteget lebontó anyagokról szóló montreali jegyzőkönyv szerinti éves adatszolgáltatási ciklussal.

(7)

Az ebben a határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az 1005/2009/EK rendelet 25. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

11.

12.

13.

14.

15.

16.

17.

18.

19.

20.

21.

22.

23.

24.

25.

26.

27.

28.

29.

30.

31.

32.

33.

34.

35.

36.

37.

38.

39.

40.

41.

42.

43.

44.

45.

46.

47.

48.

49.

50.

51.

52.

53.

54.

55.

56.

15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/28

(1)

A 2008/106/EK irányelvvel összhangban a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a harmadik országok által a tengerészek részére kiállított, megfelelő bizonyítványokat elfogadják, feltéve, hogy az érintett harmadik országot a Bizottság elismeri. E harmadik országoknak teljesíteniük kell a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) 1995-ben felülvizsgált, a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló, 1978. évi nemzetközi egyezményében (STCW-egyezmény) foglalt valamennyi követelményt.

(2)

A Görög Köztársaság 2008. július 21-i levelében a Jordán Hásimita Királyság elismerése iránti kérelmet nyújtott be. Ennek nyomán a Bizottság értékelte a Jordán Hásimita Királyság képzési és képesítési rendszerét annak ellenőrzése céljából, hogy az ország teljesíti-e az STCW-egyezményben meghatározott követelményeket, és hozott-e megfelelő intézkedéseket a képesítési bizonyítványokkal kapcsolatos csalások megakadályozására. Ez az értékelés az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség szakértői által 2009 novemberében elvégzett vizsgálat eredményeire támaszkodott. A vizsgálat során a képzési és képesítési rendszerben feltártak bizonyos hiányosságokat.

(3)

A Bizottság jelentésben tájékoztatta a tagállamokat az értékelés eredményéről.

(4)

A Bizottság 2010. szeptember 21-i és 2012. február 13-i levelében tájékoztatta a jordániai hatóságokat, hogy hiányosságokat tárt fel, és felkérte a Jordán Hásimita Királyságot, hogy szolgáljon bizonyítékokkal a feltárt hiányosságok kiküszöböléséről.

(5)

A legfontosabb hiányosságok a tisztviselők képesítési bizonyítványainak kiállításával kapcsolatos egyes STCW-rendelkezéseknek a jordániai jogszabályokban történő végrehajtásához kapcsolódtak, nevezetesen bizonyos esetekben hiányoztak a kompetencia értékelésére és a tengerhajózási szolgálat időtartamára vonatkozó követelmények. Ezen túlmenően megállapítást nyert, hogy a minőségbiztosítási rendszer nem terjedt ki az igazgatás valamennyi idevágó tevékenységére, és az eljárások nem biztosították minden esetben az előírt alkalmassági követelményeknek való megfelelést. Végül pedig a képzéshez szükséges egyes eszközök hiányoztak a képzési intézet kínálatából.

(6)

A Jordán Hásimita Királyság 2010. november 21-i, 2011. április 18-i és 2012. március 12-i levelében tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy intézkedéseket hozott az említett hiányosságok kiküszöbölésére. A jordániai hatóságok elsősorban azt hangsúlyozták, hogy a képesítési bizonyítványok kiállításával kapcsolatos követelményekről szóló nemzeti rendelkezéseket összhangba hozták az STCW-egyezménnyel. Arra vonatkozóan is bizonyítékkal szolgáltak, hogy az igazgatás teljes mértékben bevezette a minőségbiztosítási rendszert és a tanfolyamok jóváhagyására vonatkozó új eljárásokat. Végezetül a jordániai hatóságok eljuttatták a Bizottsághoz a képzéshez szükséges hiányzó eszközök biztosítására vonatkozó bizonyítékokat is.

(7)

Az értékelés végeredménye azt bizonyítja, hogy a Jordán Hásimita Királyság teljesíti az STCW-egyezmény előírásait, és megtette a megfelelő intézkedéseket a képesítési bizonyítványokkal kapcsolatos csalások megakadályozására.

(8)

Az e határozatban előírt intézkedés összhangban van a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság véleményével,

15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/29

(1)

2012. június 27-én kelt levelében Ausztria az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 114. cikkének (4) bekezdése alapján bejelentette a Bizottságnak, hogy az Európai Közösséget létrehozó szerződés (EK-Szerződés) 95. cikkének (6) bekezdésével (jelenleg az EUMSZ 114. cikkének (6) bekezdése) összhangban elfogadott, az Osztrák Köztársaság által egyes fluortartalmú üvegházhatást okozó gázokra vonatkozóan bejelentett nemzeti rendelkezésekről szóló, 2007. december 21-i 2008/80/EK bizottsági határozatban (1) rögzített napon, 2012. december 31-én túl is fenn kívánja tartani az egyes üvegházhatású ipari gázokra vonatkozó, az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló, 2006. május 17-i 842/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) előírtaknál szigorúbb nemzeti rendelkezéseit.

(2)

Az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról szóló 842/2006/EK rendelet célja a Kiotói Jegyzőkönyv alkalmazási körébe tartozó egyes gázok (a HFC-k, a PFC-k és az SF6) kibocsátásának megelőzése és korlátozása. A rendelet néhány felhasználási, illetve forgalombahozatali tilalmat is tartalmaz olyan esetekre, amelyekre vonatkozóan közösségi szinten költséghatékony helyettesítő megoldások állnak rendelkezésre, és amelyekben a tározás és a visszanyerés javítása nem látszik megoldhatónak.

(3)

A rendelet jogalapja kettős: általában valamennyi rendelkezés az EK-Szerződés 175. cikkének (1) bekezdésén (jelenleg az EUMSZ 192. cikkének (1) bekezdése) alapul, a 7., a 8. és a 9. cikk azonban az EK-Szerződés 95. cikkén (jelenleg az EUMSZ 114. cikke), tekintettel arra, hogy ezek a cikkek hatással vannak az Unió egységes piacán belüli szabad árumozgásra.

(4)

Ausztria 2002 óta rendelkezik nemzeti rendelkezésekkel egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokra vonatkozóan. 2007. június 29-én az Osztrák Köztársaság értesítette a Bizottságot az egyes üvegházhatású gázokról szóló 842/2006/EK rendelet 9. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében elfogadott, később a 2007. június 21-i BGBl. II. 139/2007. rendelettel módosított nemzeti intézkedésekről (a mezőgazdasági, erdészeti, környezetvédelmi és vízgazdálkodási szövetségi miniszter BGBl. II. 447/2002. rendelete a részlegesen és a teljesen fluorozott szénhidrogénekre és a kén-hexafluoridra vonatkozó tilalmakról és korlátozásokról, kihirdetve a Szövetségi Hivatalos Lap2002. december 10-i számában, a továbbiakban: miniszteri rendelet).

(5)

A miniszteri rendelet – Ausztria kibocsátáscsökkentési célkitűzéseinek teljesítése céljából – a Kiotói Jegyzőkönyv hatálya alá tartozó következő, jórészt nagy globális felmelegedési potenciállal rendelkező üvegházhatású gázokra vonatkozik: a fluorozott telítetlen szénhidrogénekre (HFC-k), a perfluor-karbonokra (PFC-k) és a kén-hexafluoridra (SF6). 2007. december 21-én a Bizottság az EK-Szerződés 95. cikkének (6) bekezdésére (jelenleg az EUMSZ 114. cikkének (6) bekezdése) való hivatkozással 2012. december 31-ig engedélyezte Ausztria számára a szóban forgó rendelkezések fenntartását.

(6)

A 2008/80/EK határozat elfogadása óta fennállnak azok a körülmények, amelyek a határozatban rögzített szigorúbb rendelkezések fenntartását eredetileg indokolták. A miniszteri rendelet változatlanul egy átfogóbb stratégia része, amelyet Ausztria a Kiotói Jegyzőkönyv és az azt követően a terhek megosztásáról uniós szinten elfogadott megállapodás szerinti kibocsátáscsökkentési céljainak elérése érdekében alkalmaz. E megállapodás értelmében Ausztria vállalta, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátását a 2008-tól 2012-ig tartó időszakban az 1990-es és az 1985-ös bázisévhez képest 13 %-kal csökkenti.

(7)

Az üvegházhatású gázok kibocsátásának a 2020-ig terjedő időszakra szóló közösségi kötelezettségvállalásoknak megfelelő szintre történő csökkentésére irányuló tagállami törekvésekkel kapcsolatban az Európai Parlament és a Tanács által közösen elfogadott határozatban (3) az szerepel, hogy Ausztria 2020-ig a 2005. évi értékekhez viszonyítva további 16 %-kal csökkenti kibocsátását.

(8)

A bejelentett intézkedések a visszajelzések szerint jelentős mértékben hozzájárultak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkenéséhez Ausztriában, és megakadályozták, hogy ezek a kibocsátások a korábban előre jelzett módon megnövekedjenek. Az intézkedés arányosságát a miniszteri rendeletben engedélyezett eltérések, valamint az általános tilalom alól megítélhető egyedi mentesség lehetősége biztosítja. A szabályozás emellett csak az új berendezésekre vonatkozik, a meglévő berendezésekben nem tiltja a fluortartalmú üvegházhatású gázok javítási és karbantartási célú használatát, tehát elejét veszi az ilyen berendezések idő előtti leselejtezésének.

(9)

A Bizottság megállapítja, hogy a miniszteri rendelet bizonyos tekintetben hatással van az áruk szabad forgalmára az Unió területén, ugyanakkor azt is elismeri, hogy a rendelkezések általánosak, és a hazai és az importált termékekre egyaránt vonatkoznak. Nincs arra utaló adat, hogy a bejelentett nemzeti rendelkezéseket az Unió gazdasági szereplői közötti önkényes megkülönböztetés eszközeként használták volna vagy használnák a jövőben. Tekintettel a fluortartalmú üvegházhatású gázokból eredő környezeti kockázatokra, a Bizottság megerősíti korábbi értékelését, miszerint az Ausztria által bejelentett nemzeti rendelkezések a kitűzött célok vonatkozásában nem képeznek aránytalan akadályt a belső piac működése szempontjából, különösen annak fényében, hogy a 842/2006/EK rendelet alkalmazásáról, hatásairól és megfelelőségéről nemrégiben elvégzett felülvizsgálat (4) következtetései szerint az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó uniós célok eléréséhez további, a fluortartalmú üvegházhatású gázok kibocsátásait csökkentő intézkedésekre van szükség.

(10)

A Bizottság véleménye szerint az Ausztria által 2012. június 27-én benyújtott, a fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmazó és az ilyen gázokkal működő termékek és berendezések forgalomba hozatala, valamint az ilyen anyagok felhasználása tekintetében a 842/2006/EK rendelet rendelkezéseinél szigorúbb rendelkezéseket tartalmazó nemzeti jogszabályi rendelkezések fenntartása iránti kérelem elfogadható.

(11)

2008/80/EK határozatát megerősítve a Bizottság fenntartja, hogy a miniszteri rendeletben foglalt nemzeti rendelkezések:

A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy ezek az intézkedések jóváhagyhatók.

(12)

A Bizottság bármikor újból megvizsgálhatja, hogy a jóváhagyás feltételei továbbra is teljesülnek-e. Ilyen vizsgálat különösen akkor válhat időszerűvé, ha a 842/2006/EK rendelet vagy a 406/2009/EK határozat jelentős mértékben módosul. Figyelembe véve ezt a lehetőséget és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vállalt hosszú távú uniós és tagállami kötelezettségeket, a jóváhagyást nem szükséges meghatározott időtartamra korlátozni,

15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/31

(1)

A 2009/470/EK határozat megállapítja az állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló programokhoz történő uniós pénzügyi hozzájárulásra irányadó eljárásokat.

(2)

Az egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló nemzeti programokra vonatkozó közösségi szempontok megállapításáról szóló, 2008. április 25-i 2008/341/EK bizottsági határozat (2) előírja, hogy ahhoz, hogy a programok a 2009/470/EK határozat 27. cikkének (1) bekezdésében előírt intézkedések értelmében elfogadásra kerüljenek, a tagállamok által a Bizottságnak benyújtott, a határozat mellékletében felsorolt állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló programoknak legalább a 2008/341/EK határozat mellékletében rögzített szempontoknak meg kell felelniük.

(3)

A tagállamok által 2012-re és az azt követő évekre benyújtott, egyes állatbetegségek és zoonózisok felszámolására, az ellenük való védekezésre és figyelemmel kísérésükre irányuló éves és többéves programok, valamint az azokhoz nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulás jóváhagyásáról szóló, 2011. november 30-i 2011/807/EU bizottsági határozat (3) jóváhagy egyes nemzeti programokat, és a tagállamok által benyújtott minden egyes programra vonatkozóan meghatározza az uniós pénzügyi hozzájárulás mértékét és maximális összegét.

(4)

2012-ben komolyan kiújult az afrikai sertéspestis Olaszországban (Szardínián): a nyolc szárd tartomány közül hétben több helyen – a háztáji gazdaságok mellett kereskedelmi tevékenységet folytató nagy mezőgazdasági üzemekben – is megjelent a betegség. Az afrikai sertéspestis a vaddisznóknál, illetve a házi sertéseknél előforduló erősen ragályos vírusos betegség. Az egész EU-t érintheti és az összes tagállamra nézve komoly egészségügyi és gazdasági következményei lehetnek annak, ha Szardínián nem megfelelően kezelik ezt a betegséget.

(5)

Következésképpen, a betegség megfelelő kezelése érdekében Olaszország benyújtotta az afrikai sertéspestis ellen való védekezésre és a betegség figyelemmel kísérésére vonatkozó 2012-es évi felülvizsgált programját. Olaszország arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy tekintettel a kivételes járványügyi helyzetre és a betegség Szardínián kívüli elterjedésének jelentős kockázatára, a tervezett intézkedések végrehajtásának biztosítása érdekében a szerződéses alkalmazottak alkalmazásához további támogatásra van szükséges.

(6)

Portugália módosított programot nyújtott be a szarvasmarha-brucellózis, a szarvasmarha-gümőkór és a kéknyelv-betegség felszámolására. Az Egyesült Királyság módosított programot nyújtott be a szarvasmarha-gümőkór felszámolására. Spanyolország módosított programot nyújtott be a juh- és kecskebrucellózis és a kéknyelv-betegség felszámolására. Szlovénia módosított programot nyújtott be a klasszikus sertéspestis ellen való védekezésre és figyelemmel kísérésére. Olaszország és Görögország módosított programot nyújtott be a fertőző szivacsos agyvelőbántalmakra, a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmára és a surlókórra vonatkozóan, Bulgária pedig módosított programot nyújtott be a veszettség felszámolására.

(7)

A Bizottság mind állat-egészségügyi, mind pénzügyi szempontból megvizsgálta az említett módosított programokat. Megállapítást nyert, hogy a programok megfelelnek a vonatkozó uniós állat-egészségügyi jogszabályoknak, különösen a 2008/341/EK határozat mellékletében szereplő kritériumoknak. Ezért a módosított programokat jóvá kell hagyni.

(8)

A Bizottság továbbá értékelte a tagállamok által a 2009/470/EK határozat 27. cikkének (7) bekezdése értelmében benyújtott, az említett programokkal kapcsolatban felmerült kiadásokról szóló időközi jelentéseket. Az értékelés eredményei azt mutatják, hogy egyes tagállamok nem fogják kihasználni a 2012-re szóló teljes keretüket, miközben más tagállamok kiadásai túllépik majd a számukra allokált összeget.

(9)

Ezért számos nemzeti program esetében ki kell igazítani az uniós pénzügyi hozzájárulást. Az előirányzott források optimális felhasználása érdekében helyénvaló újraelosztani az olyan nemzeti programok számára megítélt támogatást, amelyek nem fogják azt teljes egészében felhasználni, és a fennmaradó összeget odaítélni olyan nemzeti programoknak, amelyek a tagállamban fellépő előre nem látható állat-egészségügyi helyzet következtében várhatóan túllépik majd a számukra megállapított összeget. Az újraelosztásnak az érintett tagállamok ténylegesen felmerülő kiadásaira vonatkozó legfrissebb információkon kell alapulnia.

(10)

A 2011/807/EU végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(11)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

1.

Az 1. cikk (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

2.

A 2. cikk (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

3.

A 2. cikk (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

4.

A 3. cikk (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

5.

A 4. cikk (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

6.

Az 5. cikk (3) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

7.

A 6. cikk a következőképpen módosul:

8.

A 8. cikk (2) bekezdésének c) pontja a következőképpen módosul:

9.

A 9. cikk (2) bekezdésének c) pontja a következőképpen módosul:

10.

A 10. cikk (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

11.

A 11. cikk (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/36

(1)

A tenyésztett víziállatokban és a vadon élő víziállatokban előforduló egyes betegségek hatásának enyhítésére, a 2006/88/EK tanácsi irányelv 43. cikkével összhangban hozott nemzeti intézkedések jóváhagyásáról szóló, 2010. április 15-i 2010/221/EU bizottsági határozat (2) engedélyezi egyes tagállamoknak, hogy bizonyos betegségek területükre történő behurcolásának megakadályozására korlátozásokat vezessenek be az említett állatok szállítmányaira, amennyiben bizonyították, hogy országuk területe, illetve annak egyes körülhatárolt területei mentesek az említett betegségektől, vagy felszámolási, illetve felügyeleti programot indítottak ilyen mentesség elérésére.

(2)

Finnország területeinek szárazföldi részei a 2010/221/EU határozat II. mellékletében jóváhagyott felszámolási programmal rendelkező területeként vannak feltüntetve a bakteriális vesebetegséget (a továbbiakban: BKD) illetően.

(3)

Ennek megfelelően a 2010/221/EU határozat jóváhagyja Finnország bizonyos nemzeti intézkedéseit az adott betegségekre fogékony fajokba tartozó tenyésztett víziállatok szállítmányainak ezen területekre való bevitelére vonatkozóan.

(4)

Finnorszg azt jelentette a Bizottságnak, hogy bár számos területen történtek előrelépések, egyes területek még mindig BKD-vel fertőzöttek. Finnország ezért kérte, hogy Vesijärvi vízgyűjtő területét vegyék ki a felszámolási programból. A II. mellékletet ennek megfelelően módosítani kell.

(5)

A 2010/221/EU határozat III. melléklete az Ostreid herpeszvírus 1 μνart (OsHV-1 μνar) illetően jelenleg Írország területének kilenc területi egységét sorolja fel jóváhagyott felügyeleti programmal rendelkező területként.

(6)

Írország értesítette a Bizottságot az OsHV-1 μνar észleléséről Drumcliffban a 3. területi egységen belül, Shannon Estuaryben a 6. területi egységen belül és Oysterhaven Bayben a 9. területi egységen belül. Következésképpen a 2010/221/EU határozat III. mellékletében szereplő területi egységek földrajzi határainak megállapítását módosítani kell.

(7)

A 2010/221/EU határozat III. melléklete az Ostreid herpeszvírus 1 μνart (OsHV-1 μνar) illetően felsorolja Nagy-Britannia, Észak-Írország és Guernsey azon területeit, amelyek jóváhagyott felügyeleti programmal rendelkeznek.

(8)

Az Egyesült Királyság értesítette a Bizottságot, hogy Angliában és Észak-Írországban kimutatták az OsHV-1 μνart. Következésképpen a 2010/221/EU határozat III. mellékletében szereplő érintett területek földrajzi határainak megállapítását módosítani kell.

(9)

A 2010/221/EU határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(10)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/38

(1)

Az Unió, a Madagaszkári Köztársaság, a Mauritiusi Köztársaság, a Seychelle Köztársaság és a Zimbabwei Köztársaság 2012. május 14-től kezdődően ideiglenesen alkalmazza az egyrészről a kelet- és dél-afrikai államok, másrészről az Európai Közösség és tagállamai közötti gazdasági partnerségi megállapodás kereteinek létrehozásáról szóló átmeneti megállapodást (1) (a továbbiakban: az átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás).

(2)

Az átmeneti gazdasági partnerségi megállapodásnak a „származó termék” fogalmának meghatározásáról és a közigazgatási együttműködés módszereiről szóló 1. jegyzőkönyve tartalmazza a kelet- és dél-afrikai államokból származó termékek Unióba történő behozatala tekintetében alkalmazandó származási szabályokat.

(3)

Az átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás 1. jegyzőkönyve 42. cikkének (8) bekezdése értelmében a fent említett származási szabályoktól való eltérés a tonhalkonzerv esetében évi 8 000 tonnás, a tonhalfilé esetében évi 2 000 tonnás kontingens erejéig automatikusan engedélyezésre kerül.

(4)

A rendelkezésre álló kontingens hatékony és teljes mértékű felhasználásának lehetővé tétele érdekében Mauritius, a Seychelle-szigetek és Madagaszkár eltérést kért az Unióba 2013. január 1. és 2022. december 31. között bevinni kívánt tonhalkonzerv és tonhalfilé 8 000, illetve 2 000 tonnás évi mennyiségére vonatkozóan.

(5)

Mivel a kérelem tárgyát képező mennyiségek nem haladják meg azt az éves kontingensmennyiséget, amely a kelet- és dél-afrikai államok kérésére automatikusan engedélyezésre kerül, indokolt, hogy a Vámügyi Együttműködési Bizottság odaítélje a globális kontingenst a kelet- és dél-afrikai országoknak. Ezért engedélyezni kell a kelet- és dél-afrikai államok számára, hogy a tonhalkonzerv és a tonhalfilé tekintetében a kért mennyiségek erejéig eltérjenek a származási szabályoktól.

(6)

Az átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás 1. jegyzőkönyve 42. cikkének (8) bekezdésében hivatkozott „tonhalkonzerv” alatt a növényi olajban vagy más módon konzervált tonhal értendő. A vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (2) I. mellékletében (Kombinált Nómenklatúra) a tonhaltermékek e típusára történő hivatkozásban a „konzervált” kifejezés szerepel. A „konzervált tonhal” fogalma magában foglalja a tonhalkonzervet, továbbá a műanyag zacskóba vagy egyéb csomagolóanyagokba vákuumcsomagolt tonhalat is. Ezért helyénvaló a „konzervált tonhal” kifejezést használni.

(7)

Az egyértelműség érdekében helyénvaló kifejezetten előírni, hogy nem származó anyagként kizárólag a Harmonizált Rendszer 0302, illetve 0303 vámtarifaszáma alá tartozó tonhal használható fel a konzervált tonhal és a 1604 14 16 KN-kód alá tartozó tonhalfilé előállításához, annak érdekében, hogy a konzervált tonhal és tonhalfilé tekintetében alkalmazható legyen az eltérés lehetősége.

(8)

A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (3) szabályokat állapít meg a vámkontingensek kezelésére vonatkozóan. Annak érdekében, hogy a vámkontingensek kezelését a kelet- és dél-afrikai államok hatóságai, az uniós vámhatóságok és a Bizottság egymással szorosan együttműködve, hatékonyan végezhessék, indokolt ezeket a szabályokat az e rendeletben engedélyezett eltérés keretében importált mennyiségekre is értelemszerűen alkalmazni.

(9)

Az eltérést indokolt az átmeneti gazdasági partnerségi megállapodás 1. jegyzőkönyve 42. cikke (10) bekezdésének a) pontjában előírt ötéves időszakra engedélyezni.

(10)

Az eltérési lehetőség igénybevételének hatékony ellenőrzése érdekében indokolt megkövetelni a kelet- és dél-afrikai államok hatóságaitól, hogy rendszeres jelleggel részletes adatokat szolgáltassanak a Bizottságnak a kibocsátott EUR.1 szállítási bizonyítványokról,

15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/41

„f)

a IIIa és IV övezet, valamint a IIa, IIIb és IIIc övezet és a 22–32. alkörzet uniós vizei tekintetében a makrélára vonatkozó bejegyzés helyébe a következő bejegyzés lép: …”

„f)

a IIIa és IV övezet, valamint a IIa, IIIb, IIIc és IIId övezet uniós vizei tekintetében a makrélára vonatkozó bejegyzés helyébe a következő bejegyzés lép: …”.

„h)

a NAFO 3NO övezet tekintetében a fehér villás tőkehalra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő bejegyzés lép:

„6.

A VI. melléklet 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„6.

A VI. melléklet 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/43

15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/43

15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/44

15.12.2012   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/44