Az Európai Unió L 206/2009

I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező

8.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 206/1

A TANÁCS 723/2009/EK RENDELETE

(2009. június 25.)

az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC) közösségi jogi keretéről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 171. cikkére és 172. cikke első bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

tekintettel a Régiók Bizottsága véleményére (3)

mivel:

(1)	A Szerződés 171. cikke alapján a Közösség közös vállalkozásokat vagy egyéb olyan struktúrákat hozhat létre, amelyek a közösségi kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs programok szabályszerű végrehajtásához szükségesek.

(2)

Az európai kutatási infrastruktúrák támogatása és fejlesztése a Közösség állandó célkitűzése, ahogy ezt legutóbb az Európai Közösség kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységekre vonatkozó hetedik keretprogramjáról (2007–2013) szóló, 2006. december 18-i 1982/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (4) és különösen a „Kapacitások” egyedi programról szóló, 2006. december 19-i 2006/974/EK tanácsi határozat (5) is tükrözi.

(3)

Az európai kutatási infrastruktúrák használatának és fejlesztésének hagyományos támogatása eddig főként a tagállamok meglévő kutatási infrastruktúráinak támogatásában nyilvánult meg, az utóbbi években azonban nyilvánvalóvá vált, hogy olyan erőfeszítésekre is szükség van, amelyek új struktúrák kifejlesztésére ösztönöznek, mégpedig olyan jogi keret megteremtése révén, amely alkalmas e struktúrák közösségi szintű megteremtésének és működtetésének előmozdítására.

(4)

Ez az igény számos alkalommal kifejezésre jutott, mind politikai szinten a tagállamok és a közösségi intézmények részéről, mind pedig az európai kutatóközösség különböző szereplői, közöttük vállalkozások, kutatóközpontok és egyetemek, továbbá különösen a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fóruma (ESFRI) részéről.

(5)

Annak ellenére, hogy a közösségi KTF-keretprogramok keretében régóta felismerték a világszínvonalú tudományos kutatási infrastruktúrák központi szerepét a Szerződés 163. cikkében meghatározott közösségi KTF-célkitűzések elérése szempontjából, az e struktúrák létrehozására, finanszírozására és működtetésére vonatkozó szabályok még mindig töredékesek és régiónként eltérőek. Mivel az európai kutatási infrastruktúrák a Közösség azon globális partnereinek infrastruktúráival állnak versenyben, akik jelentős beruházásokat végeznek – és fognak végezni – a korszerű, nagyszabású kutatási infrastruktúrákba, és mivel ezek az infrastruktúrák egyre összetettebbek és költségesebbek, gyakran meghaladva egyetlen tagállam vagy akár földrész erejét, szükségessé vált a Szerződés 171. cikkében rejlő valamennyi lehetőséget olyan jogi keret létrehozása révén feltárni és kiaknázni, amely megállapítja a közösségi KTF-programok hatékony végrehajtásához szükséges közösségi szintű európai kutatási infrastruktúrák létrehozásának és működtetésének eljárásait és feltételeit. Ez az új jogi keret kiegészítené a nemzeti, nemzetközi és közösségi jogban létező egyéb jogi formákat.

(6)

Ellentétben a közös technológiai kezdeményezésekkel, amelyeket a Közösség részvételével és pénzügyi hozzájárulásával működő közös vállalkozásként alapítanak, az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorciumot (a továbbiakban: ERIC) nem az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (6) 185. cikkének értelmében vett közösségi szervként célszerű létrehozni, hanem olyan jogalanyként, amelynek a Közösség nem szükségszerűen tagja, és amelynek nem nyújt a költségvetési rendelet 108. cikke (2) bekezdésének f) pontja értelmében vett pénzügyi hozzájárulást.

(7)

Mivel a tagállamok és a Közösség – a Szerződés 164. és 165. cikkének megfelelően – szorosan együttműködnek kutatási tevékenységeik egymást kiegészítő tervezésében és végrehajtásában, indokolt, hogy kutatási infrastruktúrák e jogi formában való létrehozására vonatkozó szükségleteiket az érdekelt tagállamok – egyedül vagy más minősített szervezetek bevonásával – maguk határozzák meg, saját kutatási és technológiafejlesztési tevékenységeik, valamint a Közösség követelményei alapján. Ugyanezért indokolt az ERIC-hez való csatlakozást megnyitni az érdekelt tagállamok előtt, a kutatási és technológiafejlesztési keretprogramhoz társult, minősített országok (a továbbiakban: társult országok), a szükséges feltételeknek megfelelő harmadik országok, valamint szakosított kormányközi szervezetek esetleges részvételével együtt. A teljes jogú tagságon felül a tagállamoknak lehetővé kell tenni, hogy az alapszabályban meghatározott feltételek mellett megfigyelők is lehetnek az ERIC-ben.

(8)

Az e rendelettel létrehozott ERIC egy kutatási infrastruktúra létrehozását és nem gazdasági alapon való működtetését kapja elsődleges feladatául; forrásai legnagyobb részét ezen elsődleges feladata ellátására kell fordítania. Az innováció, valamint az ismeret- és technológiaátadás elősegítése érdekében meg kell engedni, hogy az ERIC olyan, korlátozott mértékű gazdasági tevékenységeket folytathasson, amelyek elsődleges feladatához szorosan kötődnek és annak teljesítését nem veszélyeztetik. Az ERIC-hez hasonló kutatási infrastruktúrák létrehozása nem zárja ki, hogy az egyéb jogi formával rendelkező összeurópai érdekű kutatási infrastruktúrákról is elmondható legyen, hogy hozzájárulnak az európai kutatás fejlődéséhez, így az ESFRI által kidolgozott ütemterv végrehajtásához. A Bizottság biztosítani fogja, hogy az ESFRI-tagok és egyéb érdekelt felek tájékoztatást kapjanak ezekről az egyéb jogi formákról.

(9)

A kutatási infrastruktúráknak az európai kutatási tevékenységek hatékony támogatása révén hozzá kell járulniuk a közösségi tudományos kiválóságnak és a közösségi gazdaság versenyképességének közép- és hosszú távú előrejelzéseken alapuló fenntartásához. Ennek eléréséhez – az alapszabályuknak megfelelően – a teljes európai kutatóközösség előtt nyitva kell állniuk, és arra kell törekedniük, hogy a jelenleginél jobban kiépítsék az európai tudományos kapacitásokat, ezáltal hozzájárulva az Európai Kutatási Térség fejlesztéséhez.

(10)

Az ERIC létrehozására szolgáló eljárás hatékonysága lehetővé tétele érdekében az ERIC-et létrehozni kívánó szervezeteknek kérelmet kell benyújtaniuk a Bizottsághoz, ez utóbbinak pedig független szakértők bevonásával – amely magában foglalhatja az ESFRI-t – értékelnie kell, hogy a javasolt kutatási infrastruktúra megfelel-e e rendeletnek. A kérelemnek tartalmaznia kell a fogadó tagállam arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az ERIC-et – létrehozásának időpontjától – a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelv (7) és a jövedékiadó-köteles termékekre vonatkozó általános rendelkezésekről és e termékek tartásáról, szállításáról és ellenőrzéséről szóló, 1992. február 25-i 92/12/EGK tanácsi irányelv (8) alkalmazásában vett nemzetközi szervként vagy szervezetként ismeri el. Az ERIC-nek továbbá az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak megfelelően az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (9) alkalmazásában nemzetközi szervezetként bizonyos mentességeket kell élveznie.

(11)	Az átláthatóság érdekében az ERIC létrehozásáról szóló határozatot közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában. Ugyanezen ok miatt az ilyen határozathoz mellékelni kell az alapszabálya alapvető elemeit.

(12)

Tevékenységeinek a lehető leghatékonyabb végzése érdekében az ERIC-et a létrehozásról szóló határozat hatálybalépésének időpontjától jogi személyiséggel és a legszélesebb körű jogképességgel kell felruházni. Az alkalmazandó jog megállapítása érdekében az ERIC-nek az egyik tagállam vagy társult ország tagjának területén létesítő okirat szerinti székhellyel kell rendelkeznie.

(13)	Az ERIC-nek legalább három tagállamból taggal kell rendelkezni és csatlakozhatnak hozzá minősített társult országok és a társult országoktól eltérő harmadik országok, valamint szakosított kormányközi szervezetek is.

(14)	Tekintettel e rendelet közösségi dimenziójára, az ERIC tagjainak közgyűlésén a tagállamoknak együttesen szavazati többséggel kell rendelkezniük.

(15)	E jogi keret alkalmazása céljából az alapszabályban részletesebb előírásoknak kell szerepelniük, és az alapszabály alapján a Bizottságnak kell megvizsgálnia, hogy a kérelem megfelel-e az e rendelettel létrehozott keretnek.

(16)

Biztosítani kell, hogy egyrészről az ERIC rendelkezzen a szükséges rugalmassággal az alapszabálya módosítására, másrészről pedig hogy az ERIC létrehozójaként a Közösség egyes alapvető elemeket saját ellenőrzése alatt tartson. Az ERIC-et létrehozó határozathoz csatolt alapszabály alapvető elemét érintő módosítás esetén a szóban forgó módosítást – annak hatálybalépését megelőzően – az ERIC létrehozását lehetővé tevő eljárással azonos eljárás alapján hozott bizottsági határozattal kell jóváhagyni. Minden egyéb módosítást jelezni kell a Bizottságnak, aki a módosítás ellen kifogást emelhet, ha e rendelettel ellentétesnek ítéli.

(17)	Az ERIC-nek létre kell hoznia a tevékenységei eredményes irányításához szükséges saját szerveit. Az alapszabályban meg kell határozni, hogyan lássák el ezek a szervek az ERIC jogi képviseletét.

(18)	Pénzügyi hatáskörének gyakorlása során az ERIC-nek szigorú költségvetési elveknek megfelelően kell a tevékenységeit végeznie.

(19)	Az ERIC a költségvetési rendelet VI. címével összhangban finanszírozásban részesíthető. A kohéziós politika keretében – a vonatkozó közösségi szabályozással összhangban – szintén nyújtható finanszírozás.

(20)

Feladata leghatékonyabb teljesítése érdekében és jogi személyiségének logikus következményeként az ERIC felel a tartozásaiért. Annak érdekében, hogy vagyoni felelősségük tekintetében a tagok számukra megfelelő megoldást találhassanak, lehetővé kell tenni, hogy az alapszabály a tagok hozzájárulására korlátozódó vagyoni felelősségen túlmenő, többféle felelősségi rendszerről rendelkezhessen.

(21)

Mivel az ERIC-et a közösségi jog alapján hozzák létre, működését – a létesítő okirat szerinti székhelye szerinti állam joga mellett – a közösségi jognak kell szabályoznia. Az ERIC más államban is tevékenykedhet. Az ERIC alapszabályában meghatározott különleges esetek tekintetében ez utóbbi állam jogát kell alkalmazni. Az ERIC-re ezenkívül az alapszabályával összhangban lévő végrehajtási szabályokat kell alkalmazni.

(22)	A tagállamok alkalmazhatnak vagy elfogadhatnak minden olyan törvényt, rendeletet vagy közigazgatási rendelkezést, amely nem ellentétes e rendelet hatályával vagy célkitűzéseivel.

(23)

Az e rendeletnek való megfelelés kielégítő ellenőrzésének biztosítása érdekében az ERIC-nek éves jelentést kell benyújtania a Bizottságnak, valamint a Bizottság és az illetékes hatóságok részére továbbítania kell minden olyan körülményre vonatkozó információt, amely feladatainak megfelelő ellátását súlyosan veszélyeztetheti. A Bizottságnak magyarázatot és/vagy intézkedéseket kell kérnie az ERIC-től és/vagy tagjaitól, ha az éves jelentés vagy az egyéb körülmények alapján a Bizottság azt feltételezi, hogy az ERIC súlyosan megsérti e rendeletet vagy más alkalmazandó jogi rendelkezést. Szélsőséges esetben, és ha nem hoznak korrekciós intézkedéseket, a Bizottság hatályon kívül helyezheti az ERIC-et létrehozó határozatot; ez a döntés az ERIC felszámolását eredményezi.

(24)

Mivel e rendelet célját, azaz a tagállamok által az európai kutatási infrastruktúra keretének létrehozását nemzeti alkotmányos rendszerük keretében a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, ezért ezek – a probléma transznacionális jellegéből fakadóan – közösségi szinten jobban megvalósíthatók, a Közösség intézkedéseket hozhat a Szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(25)

E rendelet elsődleges célja a közösségi kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs programok hatékony végrehajtása, és mivel az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedések alapvetően irányítási intézkedések, ezeket az intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozat (10) 4. cikkében előírt irányítóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet megállapítja az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (a továbbiakban: ERIC) létrehozására vonatkozó követelményeknek és eljárásoknak, valamint ezek hatásainak a jogi keretét.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) „kutatási infrastruktúra”: olyan létesítmények, erőforrások és kapcsolódó szolgáltatások, amelyeket a tudományos közösség az adott területtel kapcsolatos élvonalbeli kutatásához használ; tudásalapú erőforrások, például gyűjtemények, archívumok, strukturált tudományos információk; olyan információs és kommunikációs technológiai infrastruktúrák, mint a Grid, a számítástechnikai eszközök, a szoftverek és a távközlési eszközök, valamint a kutatás kiválóságának eléréséhez szükséges bármilyen más egyedi eszköz. E kutatási infrastruktúrák lehetnek egy helyszínre telepítettek vagy szétszórtak (hálózatba szervezett erőforrások);

b) „harmadik ország”: olyan állam, amely nem az Európai Unió tagállama;

c) „társult ország”: olyan harmadik ország, amely részese a Közösséggel létrejött nemzetközi megállapodásnak, amelynek értelmében és amely alapján az érintett ország pénzügyi hozzájárulást nyújt a közösségi kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs programok egészéhez vagy egy részéhez.

3. cikk

Feladat és egyéb tevékenységek

(1) Az ERIC elsődleges feladata kutatási infrastruktúra létrehozása és működtetése.

(2) Az ERIC nyereségszerzési cél nélkül látja el elsődleges feladatát. Mindazonáltal, korlátozottan végezhet gazdasági tevékenységeket, amennyiben ezek szorosan kapcsolódnak az elsődleges feladatához, és nem veszélyeztetik annak ellátását.

(3) Az ERIC külön számvitelt vezet a gazdasági tevékenységeivel kapcsolatos kiadásokról és bevételekről; ezeket piaci áron, vagy ha azt nem lehet megállapítani, ésszerű árréssel megnövelt teljes költségen számolja el.

4. cikk

Az infrastruktúrával kapcsolatos követelmények

Az ERIC által létrehozandó kutatási infrastruktúrának a következő követelményeknek kell megfelelnie:

a)	szükséges az európai kutatási programok és projektek végrehajtásához, beleértve a közösségi kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs programok megfelelő végrehajtását;

b)	hozzáadott értéket képvisel az Európai Kutatási Térség (EKT) megerősítésében és strukturálásában, és jelentős mértékben hozzájárul az érintett tudományos és technológiai területek nemzetközi szintű fejlesztéséhez;

c)	az alapszabályában meghatározott szabályok tiszteletben tartása mellett a tagállamok és a társult országok kutatói számára tényleges hozzáférést engedélyez;

d)	hozzájárul az Európai Kutatási Térségen belül az ismeretek és/vagy a kutatók mobilitásához, és az Unió valamennyi tagállamában fokozza a szellemi képességek kihasználását; és

e)	hozzájárul a közösségi kutatási, technológiafejlesztési és demonstrációs tevékenységek eredményeinek terjesztéséhez és hasznosításához.

5. cikk

Az ERIC létrehozása iránti kérelem

(1) Az ERIC létrehozását kérelmező jogalanyok (a továbbiakban: kérelmezők) kérelmet nyújtanak be a Bizottsághoz. A kérelmet az uniós intézmények hivatalos nyelveinek egyikén, írásban kell benyújtani, és a következőket kell tartalmaznia:

a)	az ERIC létrehozására irányuló, a Bizottsághoz intézett kérelem;

b)	az ERIC-nek a 10. cikkben említett alapszabályára vonatkozó javaslat;

c)	az ERIC által létrehozandó és működtetendő kutatási infrastruktúráról készült – különösen a 4. cikk szerinti követelményekre kitérő – műszaki és tudományos leírás;

A fogadó tagállam nyilatkozata arról, hogy az ERIC-et létrehozásának időpontjától a 2006/112/EK irányelv 143. cikke g) pontjának és 151. cikke (1) bekezdése b) pontjának értelmében nemzetközi szervezetként és a 92/12/EGK irányelv 23. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdése értelmében nemzetközi szervezetként ismeri el. Az e rendelkezésekben megállapított mentességek korlátozásait és feltételeit az ERIC tagjai között létrejött megállapodásban kell rögzíteni.

(2) A Bizottság az e rendeletben megállapított feltételeknek megfelelően elbírálja a kérelmet. Az elbírálás során ki kell kérnie független szakértők véleményét, különösen az ERIC tervezett tevékenységeinek tárgykörében. Az elbírálás eredményéről értesítik a kérelmezőket, szükség esetén felkérve őket arra, hogy egészítsék ki vagy módosítsák a kérelmet.

6. cikk

Határozat a kérelemről

(1) A Bizottság az 5. cikk (2) bekezdésében említett elbírálás eredményére figyelemmel és összhangban a 20. cikkben említett eljárással:

a)	határozatot fogad el az ERIC létrehozásáról, miután meggyőződött az e rendeletben megállapított követelmények teljesüléséről; vagy

b)	elutasítja a kérelmet, amennyiben megállapítja, hogy nem teljesülnek az e rendeletben előírt követelmények, ideértve az 5. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett nyilatkozat hiányát is.

(2) A kérelmezők értesítést kapnak a kérelem tárgyában hozott határozatról. Elutasítás esetén a döntést világos és pontos megfogalmazásban meg kell indokolni a kérelmezőknek.

Az ERIC-et létrehozó határozatot ezenkívül közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjának L sorozatában.

(3) Az ERIC-et létrehozó határozathoz mellékelni kell az alapszabály azon alapvető elemeit, amelyeket a 10. cikk b)–f) pontja, valamint g) pontjának i–vi. alpontja említ, és amelyek a kérelemben szerepelnek.

7. cikk

Az ERIC jogállása

(1) Az ERIC a létrehozásáról szóló határozat hatálybalépésének időpontjától jogi személyiséggel rendelkezik.

(2) Az ERIC minden tagállamban a nemzeti jog szerint a jogi személyeket megillető legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Az ERIC jogosult különösen ingó és ingatlan vagyont, valamint szellemi tulajdont szerezni, birtokolni és elidegeníteni, szerződést kötni, továbbá bíróság előtt eljárni.

(3) Az ERIC a 2004/18/EK irányelv 15. cikke c) pontjának értelmében vett nemzetközi szervezet.

8. cikk

Székhely és név

(1) Az ERIC létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkezik egyik olyan tagjának területén, amely tagállam, vagy társult ország.

(2) Az ERIC neve e rendelet értelmében tartalmazza az „ERIC” rövidítést.

9. cikk

Tagsági kritériumok

(1) A következők válhatnak az ERIC tagjaivá:

a)	a tagállamok;

b)	a társult országok;

c)	a társult országoktól eltérő harmadik országok;

d)	a kormányközi szervezetek.

(2) Az ERIC tagsága legalább három tagállamból áll. További tagállamok az alapszabályban megállapított tisztességes és ésszerű feltételek mellett bármikor csatlakozhatnak hozzá tagként, illetve az alapszabályban rögzített feltételekkel szavazati jog nélküli megfigyelőként. További társult országok és a társult országoktól eltérő harmadik országok, valamint kormányközi szervezetek – a tagság összetételében bekövetkezett változásokra vonatkozó, az alapszabályban megállapított feltételeknek és eljárásoknak megfelelően – szintén csatlakozhatnak, amennyiben a tagoknak a 12. cikk a) pontjában előírt közgyűlése ezt jóváhagyja.

(3) A tagállamok a tagok közgyűlésén együttesen rendelkeznek a szavazati jogok többségével.

(4) A tagállamokat, társult országokat vagy harmadik országokat az ERIC tagjaként megillető jogok gyakorlása és az abból eredő kötelezettségek teljesítése során egy vagy több közintézmény – beleértve a régiókat –, vagy közfeladattal megbízott magánintézmény is képviselheti.

(5) Az ERIC-hez csatlakozó társult országok, valamint az ERIC-et létrehozni kívánó, vagy ahhoz tagként csatlakozni kívánó harmadik országok és kormányközi szervezetek elismerik, hogy az ERIC a 7. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban jogi személyiséggel és jogképességgel rendelkezik, és a 15. cikk alapján megállapított szabályok alkalmazandók rá.

(6) Az ERIC-et létrehozni kívánó, vagy ahhoz tagként csatlakozni kívánó társult országok és harmadik országok az 5. cikk (1) bekezdése d) pontjának és a 7. cikk (3) bekezdésének megfelelő bánásmódban részesítik az ERIC-et.

10. cikk

Alapszabály

Az ERIC alapszabálya legalább a következőket tartalmazza:

a)	a tagok, a megfigyelők és adott esetben a tagokat képviselő jogalanyok névsora, valamint a tagság és a képviselet összetételének a 9. cikkel összhangban történő módosítására vonatkozó eljárások és feltételek;

b)	az ERIC feladatai és tevékenységei;

c)	a létesítő okirat szerinti székhely a 8. cikk (1) bekezdésével összhangban;

d)	az ERIC neve a 8. cikk (2) bekezdésével összhangban;

e)	a fennállás időtartama és a felszámolási eljárás a 16. cikkel összhangban;

f)	a felelősségi szabályok a 14. cikk (2) bekezdésének megfelelően;

a következőkre vonatkozó alapelvek:

i.	a felhasználók hozzáférésére vonatkozó politika;

ii.	tudományos értékelési politika;

iii.	terjesztési politika;

iv.	a szellemi tulajdonnal kapcsolatos politika;

v.	foglalkoztatáspolitika, beleértve az esélyegyenlőséget;

vi.	az átláthatóság, a megkülönböztetésmentesség és a verseny alapelveit tiszteletben tartó közbeszerzési politika;

vii.	adott esetben a létesítmények leállítása;

viii.

az adatokkal kapcsolatos politika;

h)	a tagok jogai és kötelezettségei, beleértve az egyensúlyban levő költségvetéshez való hozzájárulás kötelezettségét és a szavazási jogot;

i)	az ERIC szervei, azok szerepe, feladatköre, összetétele és döntéshozatali eljárásai, különös tekintettel az alapszabály módosítására a 11. és 12. cikkel összhangban;

j)	a munkanyelv(ek) meghatározása;

k)	az alapszabály végrehajtásának szabályai.

Az alapszabály az ERIC honlapján és a létesítő okirat szerinti székhelyén nyilvánosan hozzáférhető.

11. cikk

Az alapszabály módosításai

(1) Az ERIC-nek a 10. cikk b)–f) pontjával, valamint g) pontjának i–vi. alpontjában említett ügyekkel kapcsolatos valamennyi alapszabály-módosítást jóváhagyás céljából be kell jelentenie a Bizottságnak. Az ilyen módosítás csak a jóváhagyó határozat hatálybalépését követően lép hatályba. A Bizottság értelemszerűen alkalmazza a 5. cikk (2) bekezdését és a 6. cikket.

(2) Az (1) bekezdésben nem említett alapszabály-módosításokat az ERIC-nek elfogadásuktól számított tíz napon belül be kell jelentenie a Bizottságnak.

(3) A Bizottság a bejelentéstől számított 60 napon belül kifogást emelhet a módosítás ellen, megindokolva, hogy a módosítás miért nem felel meg az e rendeletben előírt követelményeknek.

(4) A módosítás csak akkor lép hatályba, amikor a kifogásra megállapított időszak lejárt vagy a Bizottság arról lemondott, vagy a felhozott kifogást visszavonta.

(5) A módosításra vonatkozó kérelem a következőket tartalmazza:

a)	a javasolt, illetve adott esetben elfogadott módosítás szövege, valamint hatálybalépésének időpontja;

b)	az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt módosított szövege.

12. cikk

Az ERIC szervezete

Az alapszabály legalább a következő szervekről és azoknak a következő hatásköreiről rendelkezik:

a)	a tagok közgyűlése, amely teljes döntéshozatali hatáskörrel rendelkezik, beleértve a költségvetés elfogadását is;

b)	a tagok közgyűlése által kinevezett igazgató vagy igazgatótanács, amely az ERIC végrehajtó szerve és jogi képviselője.

Az alapszabály meghatározza, hogy az igazgatótanács tagjai miként látják el az ERIC jogi képviseletét.

13. cikk

Költségvetési elvek, beszámoló és ellenőrzés

(1) Az ERIC valamennyi bevételi és kiadási tétele szerepel az egyes pénzügyi évekre összeállítandó becslésekben és a költségvetésben. A költségvetés bevételeinek és kiadásainak egyensúlyban kell lenniük.

(2) Az ERIC tagjai biztosítják az előirányzatoknak a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás alapelveinek megfelelő felhasználását.

(3) A költségvetés összeállítása és végrehajtása, valamint a beszámoló benyújtása az átláthatóság elvének megfelelően történik.

(4) Az ERIC beszámolójához csatolni kell a pénzügyi év költségvetési és pénzgazdálkodására vonatkozó jelentést.

(5) Az ERIC-re vonatkoznak a beszámoló elkészítésére, benyújtására, ellenőrzésére és közzétételére alkalmazandó jogban előírt követelmények.

14. cikk

Felelősség és biztosítás

(1) Az ERIC felelős a tartozásaiért.

(2) Minden tag kizárólag az ERIC-nek nyújtott hozzájárulása erejéig tartozik pénzügyi felelősséggel annak tartozásaiért. A tagok az alapszabályban rögzíthetik, hogy a saját hozzájárulásukat meghaladó, meghatározott felelősséget vagy korlátlan felelősséget vállalnak.

(3) Amennyiben a tagok anyagi felelőssége nem korlátlan, az ERIC megfelelő biztosítást köt az infrastruktúra kiépítésével és működésével összefüggő különös kockázatok fedezésére.

(4) A Közösség nem felel az ERIC tartozásaiért.

15. cikk

Alkalmazandó jog és joghatóság

(1) Az ERIC létrehozására és belső működésére a következők alkalmazandók:

a)	a közösségi jog, különösen ez a rendelet, valamint a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és a 11. cikk (1) bekezdésében említett határozatok;

b)	az a) pontban említett jogi aktusok rendelkezései által nem vagy csak részben szabályozott kérdések esetében azon állam joga, amelyben az ERIC létesítő okirat szerinti székhelye található;

c)	az alapszabály és annak végrehajtási szabályai.

(2) Az Európai Közösségek Bírósága rendelkezik joghatósággal a tagok között az ERIC-kel kapcsolatban felmerülő, valamint a tagok és az ERIC közötti jogvitákban, továbbá bármilyen jogvitában, amelyben a Közösség fél.

(3) Az ERIC és harmadik személyek közötti jogvitákban a joghatóságra vonatkozó közösségi jogszabályokat kell alkalmazni. A közösségi jogszabályokban nem szabályozott esetekben a jogviták rendezésére illetékes joghatóság megállapítása azon állam joga szerint történik, amelyikben az ERIC létesítő okirat szerinti székhelye található.

16. cikk

Felszámolás és fizetésképtelenség

(1) Az alapszabály meghatározza az ERIC-nek a tagok közgyűlése által hozott határozat alapján történő felszámolása esetén alkalmazandó eljárást. A felszámolás a tevékenységeknek egy másik jogi személyre való átruházásához vezethet.

(2) Azt követően, hogy a tagok közgyűlése elfogadta a felszámolásról szóló határozatot, az ERIC-nek indokolatlan késedelem nélkül, és minden esetben a határozat elfogadásától számított tíz napon belül értesítenie kell a Bizottságot. A Bizottság erről értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.

(3) Az ERIC-nek a felszámolási eljárás lezárását követően indokolatlan késedelem nélkül, és minden esetben tíz napon belül értesítenie kell a Bizottságot. A Bizottság erről értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában. Az ERIC az értesítés közzétételének napján szűnik meg.

(4) Amennyiben az ERIC bármikor nem tudja tartozását megfizetni, erről haladéktalanul értesíti a Bizottságot. A Bizottság erről értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában.

17. cikk

Jelentéstétel és ellenőrzés

(1) Az ERIC-nek éves jelentést kell készítenie a tevékenységéről, amelyben különösen a 3. cikkben említett tevékenységeinek a tudományos, operatív és pénzügyi vonatkozásairól kell beszámolnia. Ezt a jelentést a tagok közgyűlésének jóvá kell hagynia, és a kérdéses pénzügyi év végétől számítva hat hónapon belül továbbítani kell a Bizottságnak, valamint az érintett hatóságoknak. Ezt a jelentést nyilvánosságra kell hozni.

(2) Az ERIC és az érintett tagállamok minden olyan körülményről tájékoztatják a Bizottságot, amely súlyosan veszélyeztetheti az ERIC feladatainak megfelelő ellátását, vagy akadályozhatja az ERIC-et az e rendeletben megállapított feltételek teljesítésében.

(3) A Bizottság magyarázatot kér az ERIC-től és/vagy annak tagjaitól, ha okkal feltételezi, hogy az ERIC súlyosan megsérti ezt a rendeletet, az annak alapján elfogadott határozatokat vagy más alkalmazandó jogi eszközt.

(4) Ha a Bizottság, miután az ERIC-nek és/vagy tagjainak ésszerű időt engedélyezett észrevételeik megtételére, megállapítja, hogy az ERIC súlyosan megsérti ezt a rendeletet, az annak alapján elfogadott határozatokat vagy más alkalmazandó jogi eszközt, megfelelő korrekciós intézkedéseket javasolhat az ERIC-nek és tagjainak.

(5) Ha nem kerül sor korrekciós intézkedésekre, a Bizottság a 20. cikkben megállapított eljárás alkalmazásával hatályon kívül helyezheti az ERIC létrehozásáról szóló határozatot. Erről a hatásról értesítik az ERIC-et, és azt közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjának L sorozatában. A határozat az ERIC felszámolását vonja maga után.

18. cikk

Megfelelő rendelkezések

A tagállamok meghozzák az e rendelet hatékony alkalmazásának biztosításához szükséges intézkedéseket.

19. cikk

Jelentések és felülvizsgálat

A Bizottság legkésőbb 2014. július 27-ig jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a rendelet alkalmazásáról és – adott esetben – annak javasolt módosításairól.

20. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot irányítóbizottság segíti.

(2) Az e cikkre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 4. és 7. cikkét kell alkalmazni.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében előírt határidő két hónap.

21. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 2009. június 25-én.

a Tanács részéről

az elnök

L. MIKO

(1) A 2009. február 19-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) A 2009. január 14-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3) HL C 76., 2009.3.31., 6. o.

(4) HL L 412., 2006.12.30., 1. o.

(5) HL L 54., 2007.2.22., 101. o.

(6) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(7) HL L 347., 2006.12.11., 1. o.

(8) HL L 76., 1992.3.23., 1. o.

(9) HL L 134., 2004.4.30., 114. o.

(10) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező

8.8.2009

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 206/16

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2009. augusztus 7.)

az iskolák levegőjének minőségével kapcsolatos két éves kísérleti projektre vonatkozó, 2009. évi közösségi pénzügyi hozzájárulásról

(2009/604/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 49. cikke (6) bekezdésének a) és b) pontjára és 75. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2002. december 23-i 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendeletre (2) és különösen annak 90. cikkére,

mivel:

(1)	Az Európai Unió 2009-es pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése a következő 17 03 09 költségvetési tételt tartalmazza: „Kísérleti projekt: az egészségre, a környezetre, a közlekedésre és az éghajlatváltozásra (EKKÉ) vonatkozó átfogó kutatás – a bel- és kültéri levegő minőségének javítása”.

(2)	Az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (a továbbiakban: költségvetési rendelet) 49. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy „a költségvetésben szereplő előirányzatok bármely közösségi vagy európai uniós fellépésre akkor használhatóak fel, ha azt az alap jog iaktus elfogadása előzi meg.”

(3)

A költségvetési rendelet 49. cikke (6) bekezdésének a) és b) pontja értelmében a 49. cikk (1) bekezdésétől eltérve az alábbiak alap jogi aktus nélkül is végrehajthatók, amennyiben az ezekkel finanszírozandó intézkedések a Közösségek vagy az Európai Unió hatáskörébe tartoznak: kísérleti jellegű, valamely intézkedés végrehajthatóságát és hasznosságát vizsgáló kísérleti projektek előirányzatai, valamint az EK-Szerződés alkalmazása terén a jövőben elfogadandó intézkedésekre vonatkozó javaslatok előkészítését célzó előkészítő intézkedések előirányzatai.

(4)	A költségvetési rendelet 75. cikke (2) bekezdésének értelmében az intézmény vagy az intézmény által ráruházott hatáskörökkel rendelkező hatóságok által elfogadott finanszírozási határozatnak meg kell előznie a kiadásokra vállalt kötelezettséget.

(5)

A 2342/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (a továbbiakban: a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályokról szóló rendelet) 90. cikke (2) bekezdése kimondja, hogy amennyiben a megfelelő előirányzatok végrehajtásáról megfelelően részletezett keretrendszerrel rendelkező éves munkaprogram gondoskodik, e munkaprogramot is az érintett beszerzési szerződések finanszírozási döntésének kell tekinteni.

(6)

A költségvetési hatóság a 2009. évre különleges forrásokat különített el a költségvetésben, nevezetesen a 17 03 09 „Kísérleti projekt: az egészségre, a környezetre, a közlekedésre és az éghajlatváltozásra (EKKÉ) vonatkozó átfogó kutatás – a bel- és kültéri levegő minőségének javítása” költségvetési tételre.

(7)

Helyénvaló elfogadni az egészségre, a környezetre, a közlekedésre és az éghajlatváltozásra (EKKÉ) vonatkozó átfogó kutatás – a bel- és kültéri levegő minőségének javítása kísérleti projekt éves munkaprogramját, amely a költségvetési rendelet 75. cikke és a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályokról szóló rendelet 90. cikke értelmében az e projektre vonatkozó finanszírozási döntést jelenti,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

A mellékletben ismertetett munkaprogram jóváhagyása megtörtént és azt az Európai Unió 2009. pénzügyi évre vonatkozó általános költségvetése 17 03 09 költségvetési tételéből kell finanszírozni legfeljebb 4 000 000 EUR erejéig.

2. cikk

Ez a határozat a költségvetési rendelet 75. cikke és a költségvetési rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló rendelet 90. cikke értelmében finanszírozási határozat.

A végrehajtást az Egészség- és Fogyasztóügyi Főigazgató biztosítja.

Kelt Brüsszelben, 2009. augusztus 7-én.

a Bizottság részéről

Androulla VASSILIOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(2) HL L 357., 2002.12.31., 1. o.

MELLÉKLET

Kísérleti projekt: az egészségre, a környezetre, a közlekedésre és az éghajlatváltozásra (EKKÉ) vonatkozó átfogó kutatás – a bel- és kültéri levegő minőségének javítása (17 03 09 költségvetési tétel)

1. BEVEZETÉS

1.1 Költségvetési tétel: 17 03 09

1.2 Alap jogi aktus

Kísérleti projekt a legutóbb a 2007. december 17-i 1525/2007/EK tanácsi rendelettel (1) módosított, az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló, 2002. június 25-i 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet (2) 49. cikke (6) bekezdésének értelmében.

1.3 A kísérleti projekt általános célkitűzései

A költségvetési hatóság a Bizottság rendelkezésére bocsátott egy előirányzatot, amely az iskolák és gyermekmegőrző intézmények beltéri levegőjének minőségével kapcsolatos ismereteink bővítését célzó kísérleti projekt finanszírozására szolgál.

A kutatások tekintetében a beltéri levegő minőségére a múltban kevesebb figyelmet fordítottak, mint a kültéri levegő minőségére, bár az utóbbi területen végzett kutatások bizonyos esetekben vonatkoznak a beltéri levegőre is. A kültéri levegő minőségét továbbá már átfogó jogi keretek szabályozzák, míg a beltéri levegőminőséget érintő szabályozás terén csak szórványos kezdeményezések és különálló jogszabályok léteznek. Az iskolák beltéri levegőjét érintően ráadásul még kevesebb kutatás történt, mint más beltéri környezetek levegőjével kapcsolatban. Mivel az EU lakosságának körülbelül 20 %-a tölt minden nap hosszabb időt iskolákban, valamint az asztma és más légúti betegségek gyors ütemben terjednek Európában, különösen a gyermekek körében, a projekt célja a következő:

—	Az iskolák beltéri levegőjével kapcsolatos problémák meghatározása és elemzése, a szellőzésre, az épület szerkezetére, a karbantartásra és a takarításra koncentrálva.

—	A megfelelő szellőzés hatásosságának felmérése az iskolák környezeti levegőszennyezésének csökkentése érdekében.

—	Hatástanulmány az éghajlatváltozással kapcsolatban (hőhullámok, hideghullámok és környezeti szennyező anyagok előfordulási gyakoriságának növekedése).

—	A kültéri levegő szennyezésének csökkentését célzó intézkedések hatásvizsgálata, ideértve az iskolák beltéri levegőjének minőségét és az iskolai környezetben a gyermekek szennyezésnek való kitettségét érintő rövidtávú intézkedéseket.

—	Megfelelő ajánlások kidolgozása az iskolák beltéri levegőminőségével kapcsolatos problémák kezelésére.

1.4 Konkrét prioritások 2009-ben:

1.	Beltéri mérések végzése iskolákban, a fő beltéri szennyező anyagok koncentrációjával kapcsolatos új adatok előállítása érdekében.

2.	A szállítás (közlekedés) és a klímaváltozás iskolai környezetekre gyakorolt kombinált hatásának felmérése.

3.	A beltéri légszennyező anyagok gyermekek egészségére gyakorolt hatásainak felmérése, és ajánlások megfogalmazása a légzőszervi betegségek megelőzésére és csökkentésére az iskolák levegőminőségének javítása és ehhez kapcsolódó egyéb intézkedések által.

Az iskolai környezetben előforduló beltéri légszennyezőanyag-források mennyiségi szempontból történő szisztematikus felosztása. A fő források meghatározása segítené a csökkentésüket. Kiemelt feladat ebben az értelemben a fogyasztási cikkek és az építőanyagok kémiai kibocsátásával kapcsolatos ismeretek bővítése.

Az általában az iskolákban és különböző földrajzi szélességeken található beltéri levegő-keverékek kémiai és biokémiai reakcióinak tanulmányozása, és módszertan kidolgozása az egészségügyi kockázatok felmérési folyamatának jobb tájékoztatására az ilyen reakcióknak a végső egészségügyi kockázatra gyakorolt hatásáról.

6.	A fentiek alapján európai iránymutatások kidolgozása egészséges európai iskolák létrehozása érdekében.

A Bizottság és a Parlament korábban már két hasonló vonatkozású projektet támogatott:

—

A Bizottság 2001-ben támogatott egy, az iskolákban előforduló légzőszervi betegségekkel kapcsolatos projektet öt európai városban Dániában, Franciaországban, Norvégiában, Olaszországban és Svédországban. A projekt során közös problémákra derült fény, mint a rossz szellőzés, a légszennyező-részecskék, penész és allergének magas koncentrációja.

—

Arra a következtetésre jutottak, hogy rendkívül hasznos lenne egy hasonló kutatást végezni az összes tagállam bevonásával (3). 2008-ban egy, az Európai Parlament által finanszírozott, a beltéri levegőben előforduló vegyi anyagoknak való kitettséggel kapcsolatos kísérleti projekt hivatalos bemutatására került sor. Az elemzés az EU tagállamok kiválasztott városaiban található iskolákra és óvodákra is kiterjedt. A fő megállapítások szerint további kutatásra van szükség az Európai Unióban a beltéri levegőszennyezés közegészségre gyakorolt hatásának kezelése érdekében (különösen az olyan beltéri környezetekben, ahol a gyermekek gyakran tartózkodnak, pl. iskolákban és óvodákban) (4).

—

2009-ben, a rendelkezésre álló költségvetés tekintetében megállapítást nyert, hogy a kísérleti projekt földrajzi lefedettségét az EU tagállamok körében ki kell terjeszteni, különös hangsúllyal az új tagállamokra. Tagjelölt országokat és közép- és kelet-európai országokat is be kell vonni. A célkitűzés az Európában előforduló helyzetek szélesebb körére irányuló javító intézkedésekre vonatkozó iránymutatások kidolgozása.

—	A kísérleti projektnek korábbi projektekre kell építenie, és szinergiát szükséges teremtenie az ezen a területen folyamatban levő projektekkel (pl. HITEA) (5).

2. A PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS TÍPUSA: AJÁNLATI FELHÍVÁS

2.1 A források felosztása a területek/végrehajtandó intézkedések között (lásd az alábbi szakaszokat)

Teljes rendelkezésre álló összeg: 4 000 000 EUR. A nyilvános ajánlati felhívás eredményeként egyetlen átfogó szolgáltatási szerződést ítélnek oda.

2.2 A támogatandó intézkedésektől várt eredmények

A felhívás célja az iskolák beltéri levegőminőségére vonatkozó ismeretek bővítése, mivel a gyermekek, akik különösen érzékenyek a szennyező anyagokra, idejük nagy részét iskolai környezetben töltik. A tanulmány másik célja ismeretek gyűjtése arról, hogy Európa-szerte az iskolákban milyen helyzetek állhatnak elő. A tanulmány alapján különböző helyzetekre kiterjedő iránymutatásokat dolgoznak ki az egészséges iskolai környezetek létrehozása érdekében.

2.3 Indikatív ütemezés

Ajánlati felhívás	2009 első félévének végéig
Kiválasztás és a szerződés aláírása	2009 végéig

(1) HL L 343., 2007.12.27., 9. o.

(2) HL L 248., 2002.9.16., 1. o.

(3) http://ec.europa.eu/health/ph_projects/2002/pollution/pollution_2002_04_en.htm

(4) http://www.bookshop.europa.eu/eubookshop/download.action?fileName=LBNA23087ENC_002.pdf&eubphfUid=582569&catalogNbr=LB-NA-23087-EN-C

(5) HITEA: Health Effects of Indoor Pollutants: (a beltéri szennyező anyagok egészségre gyakorolt hatása:) Integrating microbial, toxicological and epidemiological approaches. http://www.hitea.eu/ (A mikrobiális, toxikológiai és epidemiológiai megközelítések integrálása: http://www.hitea.eu/)

		ISSN 1725-5090 doi:10.3000/17255090.L_2009.206.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 206

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	52. évfolyam 2009. augusztus 8.

Tartalom		I Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele kötelező	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács 723/2009/EK rendelete (2009. június 25.) az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC) közösségi jogi keretéről	1
		A Bizottság 724/2009/EK rendelete (2009. augusztus 7.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	9
	*	A Bizottság 725/2009/EK rendelete (2009. augusztus 7.) egy elnevezésnek az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzéséről (Pan de Cruz de Ciudad Real (OFJ))	11

	III Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok
	AZ EU-SZERZŐDÉS V. CÍME ALAPJÁN ELFOGADOTT JOGI AKTUSOK
*	A Tanács 2009/605/KKBP együttes fellépése (2009. augusztus 7.) az Európai Unió koszovói különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról szóló 2009/137/KKBP együttes fellépés módosításáról	20

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MK	29,6
	XS	23,3
	ZZ	26,5
0707 00 05	MK	25,2
	TR	103,3
	ZZ	64,3
0709 90 70	TR	103,3
0709 90 70	ZZ	103,3
0805 50 10	AR	63,9
	TR	92,6
	UY	61,1
	ZA	67,6
	ZZ	71,3
0806 10 10	EG	153,7
	MA	103,9
	TR	143,0
	ZA	127,8
	ZZ	132,1
0808 10 80	AR	90,8
	BR	67,5
	CL	81,0
	CN	96,2
	NZ	86,6
	US	85,7
	ZA	79,6
	ZZ	83,9
0808 20 50	AR	131,4
	AU	112,1
	CL	101,7
	TR	146,6
	ZA	90,8
	ZZ	116,5
0809 20 95	CA	365,6
	TR	275,1
	US	335,1
	ZZ	325,3
0809 30	TR	144,2
0809 30	ZZ	144,2
0809 40 05	IL	138,0
0809 40 05	ZZ	138,0

	II Az EK-Szerződés/Euratom-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok, amelyek közzététele nem kötelező
	HATÁROZATOK
	Bizottság
	2009/603/EK
*	A Bizottság határozata (2009. augusztus 5.) a 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban az elemek és akkumulátorok gyártóinak nyilvántartásba vételére vonatkozó követelmények megállapításáról (az értesítés a C(2009) 6054. számú dokumentummal történt) ( 1 )	13
	2009/604/EK
*	A Bizottság határozata (2009. augusztus 7.) az iskolák levegőjének minőségével kapcsolatos két éves kísérleti projektre vonatkozó, 2009. évi közösségi pénzügyi hozzájárulásról	16


	(1) EGT-vonatkozású szöveg