12.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 182/1

(1)

A halászati erőforrások megóvását biztosító egyes technikai intézkedésekről szóló, 1997. április 29-i 894/97/EK tanácsi rendelet (1) igazgatási keretet hoz létre a halászati erőforrások technikai intézkedések révén történő megőrzése érdekében, amelynek értelmében az eresztőhálók teljes hosszát általánosan 2,5 km-re korlátozza, valamint megtiltja az egyes fajok kifogására szolgáló eresztőhálók alkalmazását és fedélzeten tartását, amely tilalom, a Balti-tengeren, a Bæltek és az Øresund vizein működő hajókon kívül valamennyi közösségi halászhajóra vonatkozik.

(2)

A cetfélék halászat során történő véletlenszerű kifogásával kapcsolatos intézkedések megállapításáról szóló, 2004. április 26-i 812/2004/EK tanácsi rendelet (2) megállapítja az akusztikus riasztóberendezések használatára és a cetfélék egyes eresztőhálós halászatok során történő véletlenszerű kifogásának nyomon követésére vonatkozó követelményeket.

(3)

A Balti-tenger, a Bæltek és az Øresund halászati erőforrásainak technikai intézkedések révén történő védelméről szóló, 2005. december 21-i 2187/2005/EK tanácsi rendelet (3) meghatározza az eresztőhálók használatának korlátait és feltételeit az említett térségben.

(4)

Az említett rendelkezések azonban nem tartalmazzák az eresztőháló meghatározását. Az egyértelműség és a tagállamokban végzett ellenőrzések egységes végrehajtásának előmozdítása érdekében mindhárom említett jogi aktusban be kell vezetni az eresztőháló egységes meghatározását.

(5)

Az eresztőháló meghatározásának megállapítása nem terjeszti ki a közösségi jogban bevezetett eresztőhálók használatára vonatkozó korlátozások és feltételek alkalmazási területét.

(6)

Következésképpen a 894/97/EK, a 812/2004/EK és a 2187/2005/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell,

„o)

»eresztőháló«: úsztatóeszközökkel a tengerfelszínen, vagy valamennyire a tengerfelszín alatt tartott olyan kopoltyúháló, amely szabadon sodródik az áramlattal, vagy amelyet egy hajóhoz rögzítve húznak. Az eresztőhálót a háló kiegyensúlyozására és/vagy sodródásának megakadályozására szolgáló tartozékokkal lehet felszerelni.”

12.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 182/3

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően a 3223/94/EK rendelet a mellékletében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azon szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)

A fenti szempontokat figyelembe véve, a behozatali átalányértékeket az e rendelet mellékletében szereplő szinteken kell meghatározni,

12.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 182/5

(1)

Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a félreértések bármiféle kockázata, indokolt egyértelműen előírni a 917/2004/EK bizottsági rendelet (2) 2. cikkének (3) bekezdésében, hogy a méhészeti programok intézkedéseit mindenképpen végre kell hajtani annak a költségvetési évnek a végéig, amelyre a szóban forgó intézkedéseket előirányozták.

(2)

A méhészeti programok egyes intézkedéseinek pénzügyi határértékét egy adott költségvetési év folyamán jelenleg legfeljebb a szóban forgó pénzügyi határérték 20 %-ának erejéig lehet módosítani anélkül, hogy az ilyen módosítást a 797/2004/EK rendelet 5. cikkében említett eljárás szerint jóvá kellene hagyatni.

(3)

Ez a 20 %-os korlát igazgatási szempontból mind a tagállamok, mind pedig a Bizottság számára túlságosan szigorúnak bizonyult. Következésképpen el kell törölni.

(4)

Az egyszerűsítés érdekében helyénvaló rugalmasabbá tenni a méhészeti programok intézkedéseinek adott költségvetési éven belüli kiigazítását, ezért indokolt eltörölni az egyes tagállamok számára előirányzott költségvetésen belül az intézkedéstípusok közötti forrásátcsoportosításra vonatkozó korlátozásokat.

(5)

Elő kell írni, hogy amennyiben egyes intézkedések nem szerepeltek az eredetileg bejelentett hároméves programban, akkor a méhészeti programok intézkedéseinek kiigazításairól értesíteni kelljen a Bizottságot.

(6)

A 917/2004/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(7)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Baromfihús- és Tojáspiaci Irányítóbizottság véleményével,

1.

A 2. cikk a következőképpen módosul:

2.

A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

A méhészeti program intézkedései a költségvetési év folyamán kiigazíthatók, feltéve, hogy összhangban maradnak a 797/2004/EK rendelet 2. cikkével. A szóban forgó intézkedések pénzügyi határértékeit módosítani lehet, feltéve, hogy az éves kiadási előirányzatok felső határának összegét nem lépik túl, és hogy a méhészeti program finanszírozásához nyújtott közösségi hozzájárulás nem haladja meg az érintett tagállam által viselt kiadások 50 %-át.

Amennyiben egyes intézkedések nem szerepeltek az eredetileg bejelentett hároméves programban, az érintett tagállam értesít a Bizottságot minden, az intézkedések kiigazítására vonatkozó tervről, amelyet az adott költségvetési év folyamán az első albekezdésnek megfelelően végre kíván hajtani. Amennyiben a Bizottság nem emel kifogást, a tervezett kiigazítás az említett értesítés időpontját követő második hónap első napjától alkalmazhatóvá válik.

A tagállamok minden egyes költségvetési év végét követően legkésőbb két hónapon belül tájékoztatják a Bizottságot az intézkedéstípusok szerint lebontásban feltüntetett kiadások végrehajtásának összegzéséről.”

3.

A 7. cikket el kell hagyni.

12.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 182/7

(1)

A 2006/333/EK tanácsi határozattal (2) jóváhagyott, az Európai Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) XXIV. cikke 6. pontja és XXVIII. cikke értelmében a Ciprusi Köztársaság, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Szlovák Köztársaság és a Szlovén Köztársaság engedményes listáinak ezen országok Európai Unióhoz történő csatlakozása során történt módosításával kapcsolatos, levélváltás formájában létrejött megállapodás (3) a sertéshúsra vonatkozóan 4 722 tonna országspecifikus (USA) behozatali vámkontingens megnyitásáról rendelkezik.

(2)

Az Amerikai Egyesült Államok részére a sertéshúsra vonatkozóan kiutalt behozatali vámkontingens megnyitásáról és kezeléséről szóló, 2006. augusztus 16-i 1233/2006/EK bizottsági rendelet (4) jelentős módosításra szorul. Az 1233/2006/EK rendeletet következésképpen hatályon kívül kell helyezni, és helyébe új rendeletet kell léptetni.

(3)

Amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, a mezőgazdasági termékekre vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyek és előzetes rögzítési igazolások rendszerének alkalmazására kialakított részletes közös szabályok megállapításáról szóló, 2000. június 9-i 1291/2000/EK bizottsági rendeletet (5), valamint az importengedélyek rendszere alá tartozó mezőgazdasági termékek behozatali vámkontingenseinek kezelésére vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2006. augusztus 31-i 1301/2006/EK bizottsági rendeletet (6) kell alkalmazni.

(4)

A behozatal rendszerességének biztosítása érdekében a július 1-jétől a következő év június 30-ig tartó kontingensidőszakot több alidőszakra kell bontani. Az 1301/2006/EK rendelet minden esetben a vámkontingens-időszak utolsó napját jelöli meg az engedélyek érvényességi határidejéül.

(5)

A vámkontingens kezelésének a behozatali engedélyeken kell alapulnia. E célból meg kell határozni a kérelmek benyújtására, valamint a kérelmen és az engedélyen feltüntetett információkra vonatkozó részletes szabályokat.

(6)

A sertéshúságazat rendszerében rejlő spekulációs lehetőség kivédésére a piaci szereplőknek a vámkontingenshez való hozzáférésére vonatkozóan egyértelmű feltételeket kell megállapítani.

(7)

A vámkontingensek megfelelő kezelésének biztosítása érdekében a behozatali engedélyekre vonatkozó biztosíték összegét 100 kilogrammonként 20 euróban kell megállapítani.

(8)

A piaci szereplők érdekében a Bizottságnak meg kell határoznia a nem kérelmezett mennyiségeket, és ezeket az 1301/2006/EK rendelet 7. cikke (4) bekezdésének értelmében a következő alidőszak mennyiségeihez kell hozzáadni.

(9)

A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelettel (7) összhangban a vámkontingenshez való hozzáféréshez be kell mutatni az Amerikai Egyesült Államok hatóságai által kibocsátott származási bizonyítványt.

(10)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Sertéshúspiaci Irányítóbizottság véleményével,

a)

a július 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakra 25 %,

b)

az október 1-jétől december 31-ig terjedő időszakra 25 %,

c)

a január 1-jétől március 31-ig terjedő időszakra 25 %,

d)

az április 1-jétől június 30-ig terjedő időszakra 25 %.

a)

a 8. rovatban a származási országot, valamint az „igen” bejegyzést kereszttel megjelölve;

b)

a 20. rovatban a II. melléklet A. részében felsorolt bejegyzések egyikét.

12.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 182/15

(1)

A 09.4343 (2006–2007) tételszám alatt elérhető mennyiséggel egyenlő vagy azt meghaladó összmennyiségre nyújtottak be behozataliengedély-kérelmeket az illetékes hatóságokhoz a 2007. július 2. és 6. közötti héten a 950/2006/EK rendelettel, illetőleg Bulgária és Románia csatlakozására tekintettel a cukorágazatra vonatkozó átmeneti intézkedések megállapításáról szóló, 2006. december 13-i 1832/2006/EK bizottsági rendelettel (3) összhangban.

(2)

E körülmények között helyénvaló, hogy a Bizottság odaítélési együtthatót állapítson meg a rendelkezésre álló mennyiséggel arányos engedélykibocsátás érdekében, és hogy értesítse a tagállamokat a kijelölt határérték eléréséről,

12.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 182/19

(1)

Az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az állatok védelméről és kíméletéről szóló jegyzőkönyv előírja, hogy a mezőgazdasági politikák kialakításánál és végrehajtásánál a Közösség és tagállamok teljes mértékben figyelembe veszik az állatok kíméletére vonatkozó követelményeket, miközben tiszteletben tartják a tagállamok – különösen a vallási szertartásokra, kulturális hagyományokra és regionális örökségre vonatkozó – jogszabályi vagy közigazgatási rendelkezéseit és szokásait.

(2)

A tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló európai egyezmény (3) (a továbbiakban: „az egyezmény”) alapján kidolgozott, a tenyésztés céljából tartott állatok védelméről szóló, 1998. július 20-i 98/58/EK tanácsi irányelv (4) a tenyésztés céljából tenyésztett vagy tartott állatok védelmét szolgáló minimumszabályokat állapít meg, amelyek az állatok élettani és etológiai szükségleteinek megfelelő elhelyezésről, táplálékról, vízről és gondozásról szóló rendelkezéseket foglalnak magukban.

(3)

A Közösség részese az egyezménynek és a háziszárnyasról (Gallus gallus) szóló külön ajánlás került elfogadásra az egyezmény keretében, amely a hústermelés céljából tartott baromfira vonatkozó kiegészítő rendelkezéseket tartalmaz.

(4)

Az állat-egészségügyi és állatjólléti tudományos bizottság 2000. március 21-i, a hústermelés céljából tartott csirkék (brojlercsirkék) jóllétéről szóló jelentése azt a következtetést vonta le, hogy az e célból jelenleg használt csirkefajták gyors növekedési ütemét nem kíséri az állatok megfelelő szintű kímélete és egészségi állapota, és a nagy állománysűrűség negatív hatásai alacsonyabbak az olyan épületekben, ahol jó beltéri klimatikus feltételeket tudnak fenntartani.

(5)

Amint az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) vonatkozó véleményei rendelkezésre állnak, a genetikai paraméterek hatásának minimálisra csökkentése vagy a talppárna-dermatitiszen felül egyéb állatjólléti mutatók bevezetése érdekében a nem almozott felületekre vonatkozó különleges rendelkezés meghozatalára kerül sor.

(6)

A verseny olyan torzulásainak elkerülése érdekében, amelyek ezen ágazati piac közös szervezésében akadályozhatják a zökkenőmentes működést, valamint az ágazat ésszerű fejlesztése céljából, közösségi szinten szükséges a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló szabályok megállapítása.

(7)

Az arányosság elvével összhangban, azon alapvető célkitűzés megvalósítása érdekében, amely az intenzív csirketenyésztésben az állatok jóllétét javító intézkedések bevezetését célozza, szükséges és célszerű a hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló minimumszabályok megállapítása. A Szerződés 5. cikkének harmadik bekezdésével összhangban ez az irányelv nem lépi túl a célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket.

(8)

A szabályoknak az intenzív tenyésztési rendszerek állatjólléttel kapcsolatos problémáira kell összpontosítaniuk. A kis csirkeállományok tartására alkalmazandó aránytalan intézkedések elkerülése érdekében meg kell állapítani ezen irányelv alkalmazásának alsó határát.

(9)

Fontos, hogy a csirkéket gondozó személyek tisztában legyenek a vonatkozó állatjólléti követelményekkel, és feladataik ellátásához megfelelő képzésben részesüljenek vagy az ilyen képzéssel egyenértékű tapasztalattal rendelkezzenek.

(10)

A hústermelés céljából tartott csirkék védelmét szolgáló szabályok megállapításánál a különböző figyelembe veendő szempontok – az állatok kímélete és egészsége, a gazdasági és szociális megfontolások, valamint a környezeti hatás – között egyensúlyt kell kialakítani.

(11)

Az emberi fogyasztásra szánt állati eredetű termékek hatósági ellenőrzésének megszervezésére vonatkozó különleges szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 854/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5), valamint a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről szóló, 2004. április 29-i 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) már meghatározza a hatósági ellenőrzések keretét, amely az állatok kíméletére vonatkozó egyes szabályoknak való megfelelésre is kiterjed. Ezenfelül a 882/2004/EK rendelet előírja, hogy a tagállamoknak a többéves nemzeti ellenőrzési tervek végrehajtásáról, benne az elvégzett ellenőrzések és felülvizsgálatok eredményeiről éves beszámolót kell benyújtaniuk. E célból pénzügyi támogatás előirányzására került sor ezekben a rendeletekben és az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 1990. június 26-i 90/424/EGK tanácsi határozatban (7) egyaránt.

(12)

Több tagállamban már léteznek különféle önkéntes rendszerek a csirkehús állatjólléti szabványoknak és más paramétereknek való megfelelése alapján történő címkézésére.

(13)

Az ilyen önkéntes címkézési rendszerek alkalmazásában szerzett tapasztalatok fényében célszerű, hogy a Bizottság benyújtson egy olyan jelentést a csirkehúsra, húsipari termékekre és készítményekre vonatkozó, az állatjólléti szabványoknak való megfelelésen alapuló közösségi szintű, kötelező, harmonizált és specifikus címkézési rendszer bevezetésének lehetőségéről, amely az esetleges társadalmi-gazdasági vonatkozásokat, a Közösség gazdasági partnereire gyakorolt hatásokat, valamint az ilyen címkézési rendszernek a Kereskedelmi Világszervezet szabályainak való megfelelését is tárgyalja.

(14)

A hústermelés céljából tartott csirkék – ideértve az ilyen csirkék szülői állományát is – jóllétének különösen az ezen irányelv által nem érintett szempontok tekintetében történő további javítása céljából célszerű, hogy a Bizottság a további kutatásokat és gyakorlati tapasztalatokat figyelembe vevő, új tudományos adatokon alapuló jelentést nyújtson be. Ennek a jelentésnek külön meg kell vizsgálnia a post mortem vizsgálatok során megállapított nem kielégítő jólléti körülményekre utaló jelekre vonatkozó küszöbértékek bevezetésének lehetőségét, valamint tanulmányoznia kell a genetikai paraméterek hatását az olyan beazonosított hiányosságokra, amelyek a hústermelés céljából tartott csirkék nem kielégítő jóllétét okozzák.

(15)

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv rendelkezéseinek megszegése esetén alkalmazandó szankciókat és biztosítják azok végrehajtását. E szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(16)

A Tanács a jobb jogalkotásról szóló intézményközi megállapodás (8) (34) bekezdésével összhangban arra ösztönzi a tagállamokat, hogy – saját maguk és a Közösség érdekében – olyan táblázatokat készítsenek, amelyek a lehetséges mértékben ábrázolják az irányelv és az átültetési intézkedések közötti összefüggést, valamint ösztönzi a tagállamokat ezek nyilvánosságra hozatalára.

(17)

Az ezen irányelv végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal (9) összhangban kell elfogadni,

a)

a kevesebb mint 500 csirkét tartó gazdaságokra;

b)

a kizárólag tenyészállat-állományokat tartó gazdaságokra;

c)

a keltetőállomásokra;

d)

a baromfira vonatkozó egyes forgalmazási előírásokról 1906/90/EGK rendelet végrehajtása részletes szabályainak bevezetéséről szóló, 1991. június 5-i 1538/91/EGK bizottsági rendelet (10) IV. mellékletének b), c), d) és e) pontjában említett külterjes zárt tartású és szabadtartású csirkékre; és

e)

a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló, 1991. június 24-i 2092/91/EGK tanácsi rendeletnek (11) megfelelően az ökológiai módszerekkel tenyésztett csirkékre.

a)

„tulajdonos”: az a természetes vagy jogi személy vagy személyek, aki(k) a csirkék tartására szolgáló gazdaság tulajdonosa(i);

b)

„tartó”: az a természetes vagy jogi személy, aki szerződés alapján vagy a törvény értelmében – akár állandó, akár ideiglenes alapon – felelős a csirkékért, vagy akinek csirkéket a gondjaira bíztak;

c)

„illetékes hatóság”: valamely tagállam azon központi hatósága, amely állatjólléti, állat-egészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzések elvégzésére hatáskörrel rendelkezik, vagy bármely más hatóság, amelyet e hatáskörrel regionális, helyi vagy más szinten felruháztak;

d)

„hatósági állatorvos”: azon állatorvos, akit a 854/2004/EK rendelet I. melléklete III. szakasza IV. (A) fejezetének megfelelően felhatalmaztak arra, hogy ilyen minőségben eljárjon, valamint az illetékes hatóság kinevezte;

e)

„csirke”: a Gallus gallus fajhoz tartozó azon állat, amelyet hústermelés céljából tartanak;

f)

„gazdaság”: olyan termelési hely, ahol csirkéket tartanak;

g)

„ól”: a gazdaság azon épülete, ahol csirkeállományt tartanak;

h)

„hasznosítható terület”: azon, alommal ellátott terület, amely a csirkék számára bármikor hozzáférhető;

i)

„állománysűrűség”: az egyszerre egy adott ólban lévő csirkéknek a hasznosítható terület négyzetméterére számított teljes élősúlya;

j)

„állomány”: a gazdaság egy adott óljában egyszerre megtalálható csirkék összessége;

k)

„napi elhullási arány”: az ugyanazon a napon, adott ólban elpusztult csirkék – ideértve a betegség miatt vagy egyéb okból kiselejtezett csirkéket is – számának és az adott napon az ólban található csirkék számának a hányadosa, százzal szorozva;

l)

„összesített napi elhullási arány”: a napi elhullási arányok összege.

a)

valamennyi ól megfelel az I. mellékletben meghatározott követelményeknek;

b)

az illetékes hatóság vagy a hatósági állatorvos az előírt vizsgálatokat, ellenőrzést és nyomon követést – ideértve a III. mellékletben előírtakat is – elvégzi.

12.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 182/29

(1)

A 2006/112/EK irányelv 396. cikkének (1) bekezdése értelmében a Tanács, a Bizottság javaslata alapján, bármely tagállamot egyhangúlag felhatalmazhat arra, hogy egy harmadik országgal olyan megállapodást kössön, amely az említett irányelvtől eltéréseket tartalmazhat.

(2)

A Bizottság Főtitkárságán 2005. szeptember 13-án iktatott levelében Ausztria engedélyt kért arra, hogy megállapodást köthessen Svájccal egy határokon átnyúló, az Inn folyót átszelő, Prutz (Ausztria) és Tschlin (Svájc) közötti erőművel kapcsolatban.

(3)

A 2006/112/EK irányelv 396. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság 2007. március 1-jén kelt levelében tájékoztatta a tagállamokat Ausztria kérelméről. A Bizottság 2007. március 6-án kelt levelében értesítette Ausztriát, hogy a kérelem elbírálásához általa szükségesnek tartott minden információ rendelkezésére áll.

(4)

A megállapodás a határokon átnyúló erőművel kapcsolatban az Ausztriába behozott áruk tekintetében a hozzáadottérték-adó (HÉA) vonatkozásában a 2006/112/EK irányelv 2. cikke (1) bekezdésének d) pontjától eltérő rendelkezéseket tartalmaz. A teljes adólevonási joggal rendelkező adóalanyok által Svájcból Ausztriába behozott áruk nem tartoznak majd a HÉA hatálya alá annak érdekében, hogy az Ausztriából Svájcba behozott árukra vonatkozóan Svájc hasonló szabályokat tegyen lehetővé.

(5)

Az eltérés így nem lesz kedvezőtlen hatással az Európai Közösségek HÉÁ-ból származó saját forrásaira,

12.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 182/31

(1)

A határozat címzettje a TKS (ThyssenKrupp Stainless AG), a TS-AG (Thyssen Stahl AG) magatartására tekintettel. A TKS 1997. július 23-án a Bizottsághoz címzett kifejezett nyilatkozatban önként vállalta a felelősséget a TS-AG magatartásáért az 1993–1994. évek tekintetében.

(2)

A TS-AG 1993. december 16-tól1994. december 31-ig, a rozsdamentesacél-üzletágban folytatott gazdasági tevékenysége beszüntetéséig a nyugat-európai rozsdamentesacél-üzletágban használt ötvözetek árának rögzítésével az ESZAK-Szerződés 65. cikkének egyszeri, folyamatosan fennálló megsértésében vett részt.

(3)

A határozat tárgya a Bizottság 98/247/ESZAK határozatának (2) újbóli elfogadása. Ezt a határozatot a Bíróságok eljárási okokból részben megsemmisítették (3). A Bíróságok megállapították, hogy a Bizottság 1998-ban anélkül szabott ki bírságot a TKS-re a TS-AG magatartása miatt, hogy lehetőséget biztosított volna a TKS részére ezen magatartással összefüggő észrevételei megtételére a bírság kiszabása előtt. Ezzel a Bizottság megsértette a TKS meghallgatáshoz való jogát.

(4)

2006. április 24-én a Bizottság a Bíróságok által kifogásolt eljárási hiba kijavítása érdekében kifogásközlést küldött meg a TKS részére.

(5)

Az ötvözeti felár olyan árkomponens, amelyet az ötvözetek ára alapján számítanak ki, és a rozsdamentes acél alapárához adódik hozzá. A rozsdamentesacél-termelők által felhasznált ötvözetek (nikkel, króm és molibdén) ára jelentős részét képezte a termelési költségeknek. Ezen ötvözetek árfolyama rendkívül ingadozó volt.

(6)

Az ötvözetek és a rozsdamentes acél ára jelentősen esett 1993-ban. Amikor 1993 szeptemberétől a nikkel árfolyama ismét emelkedett, a termelők haszonkulcsa jelentősen csökkent. Ennek kiküszöbölése érdekében a rozsdamentes acéllemezek termelői megállapodtak, hogy 1993. december 16-án találkozót tartanak Madridban. Ezt követően a termelők között több alkalommal került sor kapcsolatfelvételre az ötvözeti felár számításával és érvényesítésével összefüggésben.

(7)

A határozat megállapította, hogy a TS-AG, más vállalkozásokkal együtt, összehangolt módon módosította és alkalmazta az ötvözeti felár kiszámításához alkalmazott referenciaértéket. Ennek hatása és a célja a verseny korlátozása és torzítása a közös piacon.

(8)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a kartell által elkövetett jogsértésre az ESZAK-Szerződés lényegi szabályait kell alkalmazni, mivel a jogsértés időpontjában (1993–1994) az ESZAK-Szerződés volt hatályban. Az enyhébb szabály alkalmazása nem volt indokolt.

(9)

A határozat megállapítja a TKS felelősségét a TS-AG magatartásáért, tekintettel a TKS 1997. július 23-i nyilatkozatára, és egyértelművé teszi, hogy nem alkalmazza a jogutódlás vagy gazdasági utódlás fogalmát.

(10)

Az EB ítélete nem kérdőjelezi meg az 1997-es nyilatkozatot, és az ilyen nyilatkozat nem ellentétes az általános jogelvekkel vagy a Bizottság döntési gyakorlatával.

(11)

A határozat megállapítja, hogy az elévülési idő nem járt le, tekintettel arra, hogy az elévülési időszakot a bírósági eljárás tartama alatt felfüggesztik.

(12)

A Bizottság 98/247/ESZAK határozatának címzettjei közötti hátrányos megkülönböztetés elkerülése érdekében a jogsértés súlyosnak tekintendő (a bírság kezdő összege 4 millió EUR).

(13)

A bírság kezdő összege 10 %-kal növekszik, tekintettel arra, hogy a jogsértés több mint egy évig állt fenn (1993. december 16-tól1994. december 31-ig).

(14)

A 98/247/ESZAK határozatnak megfelelően a bírság kezdő összege 10 %-kal csökken, mivel az ágazat kritikus gazdasági helyzetben volt.

(15)

Az 1996. évi, a kartellügyek esetében a bírságok alóli mentességről és a bírságok csökkentéséről szóló közlemény alkalmazása során és az EFB ítéletének (4) fényében a bírság további 20 %-kal csökken, tekintettel arra, hogy a TKS együttműködött a Bizottsággal a tényállás feltárása során. A fentiek alapján a bírság összege 3 168 000 EUR.

12.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 182/33

(1)

A 41/2007/EK tanácsi rendelet IIC. mellékletének 7. pontja meghatározza azon napok maximális számát (192), amelyet a legalább 10 méter teljes hosszúságú, fedélzetükön legalább 80 mm szembőségű merevítőrudas zsákhálókat vagy 220 mm-nél kisebb szembőségű rögzített hálókat – beleértve a kopoltyúhálókat, tükörhálókat és nyaklóhálókat – szállító közösségi halászhajók a 2007. február 1-jétől2008. január 31-ig tartó időszakban a VII e ICES-övezetben tölthetnek.

(2)

Az említett melléklet 9. pontja lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a 2004. január 1. óta történt végleges tevékenységbeszüntetések alapján ezen a területen többletnapokat osszon ki a tagállamok olyan hajói számára, amelyek az említett halászeszközök valamelyikét szállítják.

(3)

Az Egyesült Királyság olyan adatokat szolgáltatott, amelyek bizonyítják, hogy a szóban forgó területen tartózkodó, 80 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű merevítőrudas zsákhálókat szállító hajók flottakapacitását 2004. január 1. óta a 2003. évi szinthez képest 5,24 %-kal csökkentette.

(4)

A benyújtott adatok és a 9.1. pontban említett számítási módszer alapján 2007. február 1. és 2008. január 31. között az Egyesült Királyság számára tíz többletnapot kell biztosítani az ilyen merevítőrudas zsákhálókat szállító hajókra vonatkozóan.

(5)

Az egyértelműség érdekében ez a rendelet az Egyesült Királyság számára biztosított többletnapok teljes számát tükrözi, figyelembe véve az Egyesült Királyság számára a VII e ICES-körzetben halászattal eltölthető többletnapok biztosításáról szóló, 2006. június 26-i 2006/461/EK bizottsági határozattal (2) már megítélt 12 többletnapot, amely 2007 tekintetében továbbra is érvényes.

(6)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a Halászati és Akvakultúra-ágazati Bizottság véleményével,

12.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 182/34

(1)

2007. május 7-én és 15-én az olasz illetékes hatóság a 92/119/EGK irányelv 10. cikkével összhangban védőkörzeteket jelölt ki a sertések hólyagos betegségének kitörési helyei körül, vagyis Salvirola és Fiesco települések (Cremona tartomány: „provincia di Cremona”) körül. 2007. június 14-én védőkörzetet jelöltek ki a sertések hólyagos betegségének új kitörési helye körül, Offanengo település (Cremona tartomány: „provincia di Cremona”) körül. A védőkörzetek részben fedik egymást.

(2)

Ennek megfelelően megtiltották a sertéseknek ezeken a védőkörzeteken belüli, köz- és magánutakon történő mozgatását és szállítását.

(3)

Olaszország azonban benyújtott két kérelmet, amelyekben mentességet kért az említett védőkörzeteken kívülről származó, vágásra szánt sertéseknek a védőkörzeteken belül található vágóhidakra való eljuttatását célzó, a védőkörzeteken belüli köz- és magánutakon történő szállítására vonatkozó tilalom alól.

(4)

Helyénvaló e két mentesség engedélyezése azzal a feltétellel, hogy Olaszország szigorú ellenőrzéseket hajt végre és olyan óvintézkedéseket tesz, melyek garantálják, hogy nem fog fennállni a betegség terjedésének kockázata.

(5)

A 2007. február 20-i 2007/123/EK bizottsági irányelv hasonló mentességet nyújtott egy vágóhídnak a sertések hólyagos betegségének kitörése miatt a Romano di Lombardia település (Bergamo tartomány: „provincia di Bergamo”) körül kijelölt védőkörzetben. A védőkörzetre vonatkozóan előírt intézkedéseket már nem alkalmazzák. Ennek megfelelően a 2007/123/EK határozat hatályát veszti.

(6)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

a)

a származási gazdaság hatósági állatorvosa legalább 24 órával korábban bejelenti a sertések szállítását a vágóhíd hatósági állatorvosának;

b)

a sertések vágóhídra szállítása folyosón keresztül történik; a folyosóra vonatkozó részleteket Olaszország előzetesen meghatározza;

c)

az illetékes hatóság a folyosóra történő belépés előtt vagy a belépéskor lepecsételi a sertésszállító járműveket; a lepecsételéskor az illetékes hatóság nyilvántartásba veszi a jármű rendszámát és a járműben szállított sertések számát;

d)

a vágóhídra érkezéskor az illetékes hatóság:

e)

a sertéseket a vágóhídra szállító járműveken közvetlenül a kirakodás után és azt megelőzően, hogy a jármű a vágóhidat elhagyja – hatósági felügyelet mellett, az illetékes hatóság által előírt utasítások alapján – tisztítást és fertőtlenítést kell végezni.

12.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 182/36

(1)

2005-ben Dániában kitört a Newcastle-betegség. E betegség megjelenése komoly veszélyt jelentett a Közösség állatállományára.

(2)

Az állatjárvány terjedésének mielőbbi megelőzése és felszámolása érdekében a Közösségnek a 90/424/EGK határozatban előírt feltételek mellett pénzügyileg hozzá kell járulnia a tagállam által a betegség elleni küzdelem járványügyi intézkedéseinek keretében viselt támogatható kiadásokhoz.

(3)

A 2005-ben Dániában a baromfipestis felszámolására irányuló közösségi pénzügyi hozzájárulásról szóló, 2006. augusztus 24-i 2006/579/EK bizottsági határozat (2) 50 %-os pénzügyi hozzájárulást biztosított a közösségi támogatásra jogosult, a betegség leküzdésére irányuló intézkedések végrehajtásához kapcsolódó kiadások esetében.

(4)

Az említett határozat értelmében a Dánia által 2006. október 23-án benyújtott kérelem, valamint a 90/424/EGK tanácsi határozat bizonyos járványos állatbetegségek elleni biztonsági intézkedéseire és a kampány közösségi finanszírozására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2005. február 28-i 349/2005/EK bizottsági rendelet (3) 7. cikkében meghatározott igazoló okmányok alapján ki kell fizetni a közösségi pénzügyi hozzájárulást.

(5)

E megfontolásokra való tekintettel most meg kell állapítani a 2005-ös dániai Newcastle-betegség felszámolása kapcsán felmerülő támogatható kiadásokhoz történő közösségi pénzügyi hozzájárulás teljes összegét.

(6)

A Bizottság által a közösségi állat-egészségügyi szabályoknak és a közösségi pénzügyi hozzájárulás megajánlási feltételeinek megfelelően végzett ellenőrzések eredményei alapján a benyújtott kiadások teljes összege nem tekinthető támogatásra jogosultnak.

(7)

A Bizottság észrevételeiről, a támogatható kiadások kiszámításának módjáról és a végső következtetésekről 2007. március 8-án levélben tájékoztatták Dániát.

(8)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

12.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 182/37