Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám M.9814 – Firmenich/Les Dérivés Résiniques et Terpéniques)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2020/C 193/01)

2020. május 26-án a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz:

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32020M9814 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám M.9413 – Lactalis/Nuova Castelli)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2020/C 193/02)

2019. december 9-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és azután teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32019M9413 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalok lehetőségeinek bővítése

(2020/C 193/03)

A TANÁCS ÉS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI

TUDATÁBAN ANNAK, HOGY

1.

A személyes és szakmai fejlődés terén minden fiatalnak egyenlő esélyekkel kell rendelkeznie, függetlenül attól, hogy milyen akadályokkal néz szembe, többek között például a földrajzi helyzetéből adódóan. Ezek az akadályok növekednek az olyan globális válságok miatt, mint a koronavírus okozta Covid19-válság, amelyek a társadalmi zavarok mellett gazdasági következményekkel járnak, tovább gyengíthetik a fiatalok helyzetét és további elszigetelődésükhöz vezethetnek.

2.

A 2019–2024-es időszakra szóló uniós stratégiai menetrendben (1) az Európai Tanács elismeri, hogy a főként a fiatalokat érintő egyenlőtlenségek hatalmas politikai, társadalmi és gazdasági kockázatot jelentenek; generációs, területi és iskolázottsági szakadékok alakulnak ki, és a kirekesztés új formái jelennek meg.

3.

A közelmúltig az EU lakosságának csaknem egyharmada, köztük jelentős számú fiatal vidéki térségben élt (2). Mind a vidéki térségek, mind pedig a távoli területek népsűrűsége és demográfiai szerkezete tekintetében egyértelmű különbségek állnak fenn az egyes tagállamok között. Másrészről az urbanizáció, amely jelenleg a változás egyik fő mozgatórugója, a jövőbeli uniós szakpolitikákat jelentősen befolyásoló tényezőnek minősül (3).

4.

Az Unió népessége öregszik. A vidéki térségekben és távoli területeken ez a folyamat markánsabb, aminek következtében a különböző tagállamokban ezekben a térségekben és ezeken a területeken nagyobb az időskorúak aránya (4). Ezek a nemzedékek közötti és földrajzi egyensúlyhiányok – különösen, ha rosszabb társadalmi-gazdasági körülmények társulnak hozzájuk – megnehezítik a mindenki igényeinek megfelelő, átfogó támogatási szolgáltatások és fenntartható szolgáltatási infrastruktúrák kialakítását és fenntartását, ami hosszú távú hatást gyakorolhat a társadalmi kohézióra és a szolidaritásra a vidéki térségekben és a távoli területeken.

5.

Az egyenlőség és a megkülönböztetésmentesség, a befogadó jelleg, valamint a fiatalok szerepvállalása azon vezérelvek közé tartoznak, amelyek alapul szolgáltak a 2019 és 2027 közötti időszakra szóló uniós ifjúsági stratégiához, amelyben az EU figyelembe veszi a fiatalok által az európai ifjúsági célokban és az uniós ifjúsági párbeszéd keretében kifejtett nézeteket. A 6. európai ifjúsági cél (a vidéki fiatalok lehetőségeinek növelése) konkrétan olyan feltételek megteremtésére irányul, amelyek lehetővé teszik a fiatalok számára jogaik gyakorlását és képességeik kibontakoztatását a vidéki térségekben.

6.

A fiatalok a környezettel és az éghajlattal kapcsolatos kérdéseket jelölték meg azon területek egyikeként, amelyekkel az EU-nak a legfontosabb prioritások között kell foglalkoznia (5). Az éghajlatváltozás elleni küzdelem a jövőbeli szakpolitikák kialakításának egyik legfontosabb tényezője (6). Mivel a vidékfejlesztés és az uniós strukturális alapok fontos szerepet töltenek be az Unió környezetvédelmi célkitűzéseinek elérésében, valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, meg kell vizsgálni, hogy milyen további lehetőségeket lehetne teremteni a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalok számára az olyan ágazatokban, mint például a mezőgazdaság, az erdészet, a halászat vagy a turizmus.

FIGYELEMBE VÉVE

7.

A vidéki térségek és távoli területek (7) kínálta lehetőségeket, így például a természet közelségét, az alacsonyabb lakhatási költségeket (8) és a közösséghez tartozás fokozottabb érzését (9).

8.

A legtöbb vidéki térség és távoli terület, köztük az Unió egyes szigetei (10), legkülső régiói (11), valamint a tengerentúli uniós országok és területek (12) megközelíthetőségével, illetve más területek ezekből való megközelíthetőségével kapcsolatos nehézségekből eredő korlátokat.

9.

Az urbanizáció folyamatát, valamint annak a vidéki térségekre és távoli területekre gyakorolt lehetséges hatásait, különösen ami a népesség arányát (fiatal/idős, nő/férfi (13), fiatal diplomások/fiatal nem diplomások), továbbá a köz- és kereskedelmi szolgáltatások, a szabadidős tevékenységek, a színvonalas munkahelyek és oktatás, a digitális és a fizikai infrastruktúrák, a közösségi közlekedés, a lakhatás, a szociális és egészségügyi létesítmények rendelkezésre állásának és hozzáférhetőségének biztosítását, valamint a természeti erőforrások fenntarthatóságát illeti.

10.

Annak fontosságát, hogy a tagállamokban hasznosítsák a fiatalok ötleteit, véleményét és kreativitását, beleértve az uniós ifjúsági párbeszéd 7. ciklusa keretében tartott konzultációk során gyűjtött, valamint a 2020 márciusában Zágrábban tartott, a vidéki fiatalok számára nyújtott lehetőségekkel foglalkozó európai ifjúsági konferencián (14) kapott hozzájárulásokat.

11.

A vidéki térségekben és távoli területeken élő NEET-fiatalokat (15), és azt, hogy e fiatalok oktatási, képzési és foglalkoztatási kilátásaira kiemelt figyelmet kell fordítani, mivel esetükben a városi régiókban élő NEET-fiatalokhoz képest nagyobb a kockázata annak, hogy kevesebb lehetőség áll a rendelkezésükre (16) és hogy kiszolgáltatottabbak a gazdasági feltételekkel szemben (17).

12.

Az Európai Unió és a tagállamok azon kötelezettségvállalását, hogy végrehajtják az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjét és teljesítik a benne foglalt fenntartható fejlődési célokat, különös tekintettel az emberi településekkel és az ifjúsággal kapcsolatos célokra.

13.

Azt, hogy az ifjúsági munka a vidéki és városi környezet közötti egyenlőtlenségek kezelésének értékes eszköze, mivel segíthet bevonni a (különböző korosztályú és hátterű) fiatalokat – köztük a lemaradás veszélyének kitett fiatalokat – különböző tevékenységekbe a helyi közösségeiken belül.

14.

A vállalkozói tevékenységeken keresztül kínált munkalehetőségeket, beleértve a szociális vállalkozásokban (18) való tevékenységet is. Ez utóbbi olyan eszközt jelent, amely lehetővé teszi a fiatalok számára, hogy megfelelően kezeljék a társadalmi és a foglalkoztatási kihívásokat, valamint lehetőséget kínál a meglévő természeti és emberi erőforrások hatékony és fenntartható igénybevételére.

15.

Ezzel összefüggésben a szociális és szolidáris gazdaságon (19) belüli tevékenységeket, amelyek hozzájárulhatnak a gazdasági és társadalmi helyzet javításához a vidéki térségekben és a távoli területeken, és ezáltal lehetővé tehetik a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalok igényeire és törekvéseire való reagálást.

16.

Azt, hogy az önkéntesség az aktív polgári szerepvállalás egyik kifejeződése, amely segíthet biztosítani a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalok befogadását, valamint előmozdítani a nemzedékek közötti szolidaritást a vidéki térségekben és a távoli területeken, különösen annak érdekében, hogy javuljon a közösségek rezilienciája az olyan nehézségekkel és válságokkal szemben, mint például a Covid19-válság.

17.

A tagállamok határrégióiban fekvő távoli területek és vidéki térségek közötti, határokon átnyúló együttműködést, amely támogathatja e területek és térségek fejlődését, további lehetőségeket teremtve ezáltal a fiatalok számára az oktatás és a képzés, a foglalkoztatás, az egészségügy, valamint a szociális és szabadidős tevékenységek terén.

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT, HOGY – A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉVEL ÖSSZHANGBAN ÉS A MEGFELELŐ SZINTEKEN –

18.

Ösztönözzék az ágazatközi megközelítéseket a városi és a vidéki/távoli területek közötti egyenlőtlenségek csökkentését célzó ifjúságpolitikák és a kapcsolódó stratégiák kidolgozása során.

19.

A vonatkozó stratégiákban és szakpolitikákban adott esetben szerepeljenek a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalok nézőpontját és véleményét tükröző cselekvési tervek vagy intézkedések. Ezeket a cselekvési terveket és intézkedéseket ismeretekre, bizonyítékokra, legjobb gyakorlatokra, a fiatalokkal folytatott konzultációkra, valamint többek között nemi, fogyatékossági és egyéb releváns tényezők szerint bontott, összegyűjtött adatokra kell alapozni, különösen abban az esetben, ha a releváns szolgáltatások és/vagy infrastruktúrák hiányoznak vagy javításra szorulnak.

20.

Mozdítsák elő a vidéki térségekben és a távoli területeken az önkormányzatok közötti együttműködés hatékony modelljeinek használatát az ifjúsági kérdések terén, a különféle szolgáltatók körében a tájékozottság növelése, valamint a bevált gyakorlatok és a tények megosztása érdekében.

21.

Ösztönözzék és segítsék elő a vidéki térségekben és távoli területeken élő, különböző hátterű fiatalok aktív polgári szerepvállalását és érdemi részvételét az őket érintő kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatali folyamatok során a megfelelő eszközök, például helyi ifjúsági tanácsok és a részvétel innovatív/alternatív módjai révén; szükség szerint valamennyi szinten mozdítsák elő a megfelelő közigazgatási szervek közötti együttműködést, továbbá folytassanak (analóg vagy digitális) nyilvános konzultációkat, eszközként használva azokat a fiatalok bevonásához; ösztönözzék a közigazgatási szerveket a fiatalok vezette szervezetek munkájának megkönnyítésére; továbbá valamennyi szinten támogassák az ifjúsági munkában érintett szereplőket, beleértve a felkereső ifjúsági munkát is.

22.

Továbbra is mozdítsák elő és javítsák a nemzedékek közötti megértést, párbeszédet és szolidaritást a nemzedékek közötti kölcsönösen előnyös párbeszéd támogatása érdekében, valamint biztassák a fiatalokat arra, hogy aktívan és folyamatosan vegyenek részt a vidéki térségekben és távoli területeken lévő helyi közösségek életében, többek között a családi gazdaságokban.

23.

Továbbra is mozdítsák elő az önkéntes munkához és a szolidaritási tevékenységekhez való hozzáférést, amely eszközként szolgál a – különösen a vidéki térségekben és távoli területeken élő – fiatalok társadalmi befogadásához.

24.

Fokozzák a rendszeres, fenntartható és megfizethető tömegközlekedési eszközök biztosítására irányuló erőfeszítéseiket a városi és a vidéki, illetve távoli területek hatékonyabb összekapcsolása érdekében.

25.

Szükség szerint javítsák az informatikai infrastruktúrát és azon belül többek között a nagy sebességű szélessávú kapcsolatokat a digitális technológiákhoz és szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása érdekében.

26.

Adott esetben szorgalmazzák az ifjúsági terek (20) kialakítását vagy továbbfejlesztését, valamint a távoli hozzáférés biztosítását a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalok számára a különféle, többek között az ifjúsági munkával kapcsolatos szolgáltatásokhoz, például a digitális és az intelligens ifjúsági munkához; ezenkívül ösztönözzék különféle, például szabadidős vagy tanácsadási mobil szolgáltatások, továbbá többfunkciós szolgáltatási központok létrehozását.

FELKÉRIK A TAGÁLLAMOKAT ÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL

27.

Mozdítsák elő az ifjúságpolitika terén és azon túl a különböző uniós kezdeményezések és eszközök – így például az Erasmus+, az ifjúsági garancia, az Európai Szolidaritási Testület, az Európai Szociális Alap, illetve az EU Interreg (21) – közötti szinergiákat azzal a céllal, hogy a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalok előtt álló kihívások kezelésének eszközeként javítsák az ilyen fiatalok tájékoztatását, elősegítsék az ezen programokhoz való hozzáférésüket és egyszerűsítsék az adminisztratív eljárásokat.

28.

Ösztönözzék az ifjúsággal kapcsolatos programok és szakpolitikák, így például az Erasmus+, az Európai Szolidaritási Testület és az ifjúsági garancia, valamint az egyéb releváns uniós eszközök, így például az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap által biztosított lehetőségek igénybevételével kapcsolatos legjobb gyakorlatok megosztását a következők érdekében: a foglalkoztathatóság, a mobilitás és a részvétel javítása, valamint az uniós értékek előmozdítása (22); a szolidaritással és a közösségi fejlesztéssel kapcsolatos gyakorlatok megosztása, különösen válsághelyzetek során; továbbá a társadalmi kohézió fokozása a vidéki és távoli közösségekben.

29.

Szervezzenek egymástól való tanulási tevékenységeket, így például szemináriumokat, társaktól való tanulási tevékenységeket, illetve a formális és a nem formális együttműködés egyéb releváns formáit, amelyekben szerepet kaphatnak különböző szakpolitikai területek érdekelt felei, többek között különböző földrajzi és kulturális hátterű fiatalok, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén folytatott ágazat- és régióközi együttműködés feltérképezése érdekében.

30.

Folytassák a vidéki térségek és távoli területek vonzerejének előmozdítását, különös hangsúlyt helyezve adott esetben a rendelkezésre álló természeti erőforrásokkal és az azok fenntartható kiaknázásával kapcsolatos előnyökre és lehetőségekre annak érdekében, hogy felhívják a figyelmet a vállalkozói, valamint a szociális és szolidáris gazdasággal (23) kapcsolatos tevékenységekben rejlő lehetőségekre, figyelembe véve azt, hogy adott esetben a lehető legnagyobb mértékben meg kell őrizni és elő kell mozdítani a meglévő mezőgazdasági tevékenységeket.

31.

A vidéki térségekben és távoli területeken a vállalkozói létben, valamint a szociális és szolidáris gazdasággal kapcsolatos tevékenységekben rejlő lehetőségekre tekintettel fokozzák a vállalkozói ismeretek, készségek, kompetenciák és bizalom javítására irányuló erőfeszítéseket a fiatalok körében, adott esetben előtérbe helyezve a fiatal nőket (24).

32.

A vidéki térségeket és távoli területeket célzó jövőbeli ifjúsági vonatkozású szakpolitikák és intézkedések kialakításakor vegyék figyelembe a környezetvédelem és az éghajlatváltozás kérdését, valamint különösen az e két területtel kapcsolatos legfrissebb tudományos jelentéseket, továbbá adott esetben biztosítsanak megfelelő oktatást, képzést és információ-hozzáférést annak érdekében, hogy a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalok figyelme ráirányuljon a környezeti és éghajlati kérdésekre, továbbá ösztönzést kapjanak az e kérdésekkel kapcsolatos szerepvállaláshoz.

33.

Adott esetben különböző eszközök – így például a tevékenység megkezdésekor nyújtott támogatások, jövedelemösztönzők, a fiatalok által indított kezdeményezések, valamint célzott oktatás és képzés – révén fokozzák az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a fiatalok ösztönzést kapjanak a vidéki térségekben és távoli területeken folytatott mezőgazdasági (25) és egyéb gazdasági tevékenységekhez.

34.

Ösztönözzék a releváns érdekelt felek közötti együttműködést azzal az általános céllal, hogy a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalok tekintetében teljesüljön a színvonalas és inkluzív oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz való jog, különös hangsúlyt helyezve a korai iskolaelhagyás csökkentésére, továbbá az oktatásba való bejutás, valamint a képzéshez és a munkához való egyenlő hozzáférés lehetőségeinek növelésére.

35.

Mozdítsák elő a digitális oktatás és képzés, valamint a nem formális tanulás és az ifjúsági munka lehetőségeit a digitális készségek és kompetenciák általános szintjének javítása, továbbá a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalok elszigetelődésének elkerülése és az olyan válságok, mint például a Covid19 hatásainak enyhítése érdekében, például adott esetben megkönnyítve az internethez és az ikt (26)-eszközökhöz való hozzáférést valamennyi vidéki térségben és távoli területen.

36.

Mozdítsák elő az EU vidéki és távoli, határ menti területei közötti együttműködést, kiaknázva a vonatkozó programokban, így például az EU Interregben rejlő lehetőségeket, a helyi fiatalok lehetőségeinek bővítése érdekében.

37.

Folytassák a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalokat érintő kérdések vizsgálatát és az e kérdésekről való eszmecserét, adott esetben az Európa jövőjéről szóló konferenciával kapcsolatos tevékenységek összefüggésében, valamint olyan jelenlegi kezdeményezések végrehajtása és új kezdeményezések kidolgozása során, mint például a vidéki térségekre vonatkozó hosszú távú jövőkép; az európai oktatási térség 2025-ig történő létrehozása; az aktualizált digitális oktatási cselekvési terv; az éghajlati paktum; a megerősített ifjúsági garancia.

FEKÉRIK AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGOT, HOGY

38.

Fontolja meg, hogy a meglévő eszközök – így például a Youth Wiki – igénybevételével kutatást és elemzést végez, továbbá (többek között nemi, fogyatékossági és egyéb releváns szempontok szerint) bontott adatokat gyűjt a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalokkal és jóllétükkel kapcsolatos kérdések tekintetében annak érdekében, hogy hozzájáruljon az ismereteknek, a bizonyítékoknak és az adatoknak a szakpolitikák minden szinten megvalósuló megalapozását célzó gyarapításához, szem előtt tartva az esetleges nyomonkövetési mechanizmusok szükségességét is.

39.

Mozdítsa elő az uniós ifjúságpolitika, valamint az egyéb vonatkozó uniós szakpolitikák és programok közötti szinergiákat, például a vidékfejlesztés, a mezőgazdaság és a társadalmi kohézió vonatkozásában, többek között az uniós ifjúsági párbeszéd e tekintetben elért eredményei felhasználásának előmozdítása révén.

40.

Az Európai Unió és az Európa Tanács közötti ifjúsági partnerség (27) alapján folytatott tevékenységek keretében mozdítsa elő azt, hogy kellő figyelmet kapjanak a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalok előtt álló kihívások.

FELKÉRI AZ UNIÓS IFJÚSÁGI ÁGAZATOT (28), HOGY

41.

Járuljon hozzá a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalok és lakosság körében végzett, a helyi közösségekben adódó lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatási erőfeszítéshez, egyrészt a munkavégzéssel kapcsolatos és hivatáshoz kötődő lehetőségek előmozdítása érdekében, másrészt pedig vegye igénybe az ágazatban rendelkezésre álló intézkedéseket a vidéki fiatalokkal kapcsolatos sztereotípiák leküzdésére és annak proaktív módon történő előmozdítására, hogy kedvező kép alakuljon ki a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatalokról.

42.

A lehető legnagyobb mértékben vegye igénybe az Erasmus+, az Európai Szolidaritási Testület és az egyéb releváns uniós programok által kínált lehetőségeket annak érdekében, hogy ki lehessen aknázni a vidéki térségekben és távoli területeken élő fiatal férfiakban és nőkben rejlő lehetőségeket.

---

(1)  Az Európai Tanács 2019. június 20-án fogadta el a stratégiai menetrendet.

(2)  Az Eurostat adatbázisa szerint 2018-ban a 15 és 24 év közötti fiatalok 49,2 %-a vidéki térségben élt

(az EU-28 népessége iskolázottsági szint, nem, életkor és a városiasodás mértéke szerint, %-ban megadva).

(3)  https://espas.secure.europarl.europa.eu/orbis/sites/default/files/generated/document/en/ESPAS_Report2019.pdf

(Global trends to 2030 – Challenges and Choices for Europe [Globális tendenciák 2030-ig – Kihívások és választási lehetőségek Európa számára], ESPAS, 2019. április).

(4)  https://www.unece.org/fileadmin/DAM/pau/age/Policy_briefs/ECE-WG1-25.pdf ((az ENSZ EGB 18. sz. szakpolitikai összefoglalója az időskorról [2017]).

(5)  https://ec.europa.eu/commfrontoffice/publicopinion/index.cfm/Survey/getSurveyDetail/instruments/FLASH/surveyKy/2224

(Eurobarométer 478.)

(6)  Lásd a 3. lábjegyzetet.

(7)  A „vidéki térségek” és a „távoli területek” fogalmának meghatározását lásd a mellékletben.

(8)  Az EU-ban a vidéki térségekben alacsonyabb azon személyek aránya, akiknek a lakhatási költségek túl nagy terhet jelentenek (a régiókra és a településekre vonatkozó, 2018-as európai statisztikák).

(9)  Eurofound (2019), Is rural Europe being left behind? (Lemaradás tapasztalható Európa vidéki térségeiben?), A 2016. évi európai életminőség-felmérés, Az Európai Unió Kiadóhivatala, Luxembourg.

(10)  Olyan kisebb lakott szigetek, amelyek nem tartoznak a legkülső régiók, illetve a tengerentúli országok és területek közé, azonban összekötő hidak hiányában, valamint a ritka légi és tengeri közlekedési járatok vagy egyéb hasonló tényezők miatt nehezen megközelíthetők (a „távoli területek” fogalmának meghatározását lásd a mellékletben).

(11)  Az EUMSZ 349. cikkében felsoroltak.

(12)  Az EUMSZ II. mellékletében felsoroltak.

(13)  Az EU vidéki térségeiben élő nők a teljes vidéki népesség kevesebb mint 50 %-át és a gazdaságilag aktív népesség 45 %-át teszik ki. Az elemzés szerint az EU vidéki régióiban a (15 és 64 év közötti) nők foglalkoztatása a 2013 és 2017 közötti időszakban közel 2 %-kal nőtt. (The professional status of rural women in the EU [Az EU vidéki térségeiben élő nők foglalkozási viszonya], Európai Parlament, 2019.)

(14)  https://mdomsp.gov.hr/UserDocsImages/Vijesti2020/Creating%20Opportunities%20for%20Youth%20-%20outcomes%20report%2027%20mar%202020.pdf

(15)  Nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő.

(16)  https://ec.europa.eu/eurostat/statistics- explained/index.php/Statistics_on_young_people_neither_in_employment_nor_in_education_or_training#NEETs:_analysis_by_degree_of_urbanisation

(17)  https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Archive:Impact_of_the_economic_crisis_on_unemployment.

(18)  A fogalommeghatározást lásd a mellékletben.

(19)  A fogalommeghatározást lásd a mellékletben.

(20)  A fogalommeghatározást lásd a mellékletben.

(21)  https://interreg.eu/

(22)  Az EUSZ 2. cikkében foglaltak.

(23)  A fogalommeghatározást lásd a mellékletben.

(24)  Lásd a 13. lábjegyzetet.

(25)  Például az Európai Unió mezőgazdasági üzemeinek mindössze 6 %-át működtetik 35 éven aluli gazdák, és komoly kihívásnak minősül rávenni a fiatalokat arra, hogy mezőgazdasági tevékenységbe fogjanak. (https://ec.europa.eu/info/food-farming-fisheries/key-policies/common-agricultural-policy/income-support/young-farmers_hu)

(26)  Információs és kommunikációs technológia.

(27)  https://pjp-eu.coe.int/en/web/youth-partnership

(28)  A fogalommeghatározást lásd a mellékletben.

A Tanács következtetései a jövő európai tanárairól és oktatóiról

(2020/C 193/04)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

EMLÉKEZTETVE a kérdéskör e következtetések mellékletében ismertetett szakpolitikai hátterére,

MEGÁLLAPÍTVA, HOGY:

1.

Az oktatás és a képzés formálja az emberiséget, és mind az egyének, mind a társadalom viszonylatában átalakító szereppel bír. E terület fontos hatást gyakorol nemcsak az egyes polgárok társadalmi, gazdasági, demokratikus és kulturális szerepvállalására, hanem az Unió növekedésére, fenntartható fejlődésére, társadalmi kohéziójára és jólétére is. A releváns, inkluzív, méltányos és színvonalas oktatás és képzés nemcsak az aktuális és a jövőbeli fejleményekhez igazodó tudással, készségekkel és kompetenciákkal ruházza fel a polgárokat, hanem formálja attitűdjüket, értékeiket és viselkedésüket is, és ezzel lehetővé teszi számukra, hogy szakmai és személyes értelemben egyaránt sikeres emberekké, a társadalom aktív és felelősségteljes résztvevőivé váljanak.

2.

A tanárok és az oktatók (1) az oktatás és képzés valamennyi szintje és minden formája esetében nélkülözhetetlen hajtóerőt jelentenek. Kulcsszereppel bírnak egyrészt abban, hogy a társadalom minden tagja – bármilyen háttérrel rendelkezik és bármilyen korú is – felkészülhessen a napjaink világában való életre, tanulásra és munkára, másrészt ilyen szerepet töltenek be a jövő változásainak létrehozásában és irányításában is.

3.

Az állandó társadalmi, demográfiai, kulturális, gazdasági, tudományos, környezeti és technológiai változások közepette az oktatás és képzés világa is változik, csakúgy mint a tanárok és az oktatók foglalkozása: egyre növekvő igényekkel, felelősségekkel és elvárásokkal szembesülnek. A folytonos innováció és az állandó kihívások nemcsak a megkívánt kompetenciákra vannak hatással, hanem a tanárok és oktatók jóllétére, illetve a tanári és az oktatói hivatás vonzerejére is.

4.	Az európai tanárok és oktatók az európai oktatási térség sarokkövei; központi szerep vár rájuk az oktatás európai dimenziójának előmozdításában (2) és abban, hogy támogassák a tanulókat az európai identitás és az Európához tartozás megértésében és megtapasztalásában.

ELISMERVE, HOGY:

5.

A Covid19-járvány okozta jelenlegi válság soha nem tapasztalt kihívás elé állította a tanárokat és az oktatókat, az oktatás és képzés valamennyi szintje és minden formája esetében. A személyes oktatás helyett rövid idő alatt át kellett térniük a túlnyomóan távoktatási formára, valamint jelentős mértékben a virtuális oktatásra. E kivételes körülmények között a tanárok és oktatók elismerésre méltó elkötelezettségről, kreativitásról és szakmai együttműködésről tettek tanúbizonyságot, és jelentős erőfeszítést tettek azért, hogy ne torpanjon meg sem maga a tanulás, sem pedig a tanulók előrehaladása, többek között azáltal, hogy támogatást nyújtottak a tanulók jóllétéhez is.

TUDATÁBAN ANNAK, HOGY:

6.

Összhangban a szubszidiaritás elvével, amely a tanári szakmára is kiterjed, az oktatási és képzési rendszerek szervezése és tartalma tagállami hatáskörbe tartozik. Ennek keretében a tagállamokban eltérő követelmények érvényesülnek a tanári, illetve oktatói szakma megkezdéséhez és a szakmai előmenetelhez szükséges képesítések típusait és szintjeit illetően (3).

7.

A magasabb szintű oktatás és képzés révén a leendő tanárok és oktatók a kompetenciák átfogóbb eszköztárát sajátíthatják el, így többek között olyanokat is, amelyekre ahhoz van szükség, hogy nagyobb szakmai önállóságra tegyenek szert tanítási gyakorlatukban. Ez pedig hozzájárulhat a munkával való nagyobb elégedettséghez, valamint a szakma jobb megítéléséhez és fokozottabb megbecsüléséhez (4).

8.

A tanárok és az oktatók feladata, hogy megkönnyítsék a tanulók számára a kulcskompetenciák (5) és a szakmai készségek elsajátítását, és nemcsak azért, hogy felkészítsék őket a ma még esetleg ismeretlen, majdani munkakörük sikeres ellátására, hanem azért is, hogy táplálják bennük a társadalmi felelősségtudatot és a közéleti részvételi hajlandóságot, hogy emberi értékeket közvetítsenek, és hogy támogassák a tanulók személyes gyarapodását és jóllétét.

9.

Az adott tárggyal kapcsolatos, illetve pedagógiai szakértelmük, elkötelezettségük, lelkesedésük, munkával való elégedettségük és önbizalmuk befolyással van a tanulók tanulmányi eredményeire, előrehaladására és jóllétére is. Azáltal, hogy a példakép szerepét töltik be az egész életen át tartó tanulás szempontjából, a tanárok és az oktatók szerep- és felelősségvállalásra tudják motiválni a tanulókat saját egész életen át tartó tanulásukban, felkeltve érdeklődésüket, és ösztönözve kíváncsiságukat és kreativitásukat.

10.

A tanároknak és az oktatóknak aktívaknak kell maradniuk és folyamatos támogatásban kell részesülniük ahhoz, hogy el tudják látni – ahol ez releváns, a tagállami körülményekhez igazodóan – a különböző, fokozatosan egyre nagyobb kihívást jelentő szerepeket és feladatköröket, illetve meg tudjanak felelni a tanulói, intézményvezetői, szakpolitikai döntéshozói, szülői és közösségi elvárásoknak, és hatékonyan tudjanak reagálni a változásokra és a kihívásokra. E kihívások a különböző tagállamokban más-más mértékben lehetnek jelen és különösen – de nem kizárólag – az alábbiakkal kapcsolatosak: a) az egyensúly megteremtése munkaterhük különböző aspektusai között – gondolva például a gyakran jelentős adminisztratív teendőkre, az intézményi vezetésben való részvételre, a tanulók támogatására és mentorálására, a kollégákkal való együttműködés és a saját szakmai továbbképzés megtervezésére és beütemezésére –, ugyanakkor pedig tanítási tevékenységük színvonalasságának és a tanulók tanulmányi eredményeinek folyamatos fejlesztése és fenntartása; b) a tanulók holisztikus szemlélet mentén való bátorítása saját intellektuális, érzelmi, társas és kreatív potenciáljuk fejlesztésére, és ezzel egyidejűleg a tanulmányaikban való előrehaladásuk biztosítása; c) több különböző kutatásalapú oktatási módszer és gyakorlat felhasználása, az innovatív és digitális módszerek és megközelítések beépítése – a tanulót középpontba állító, kompetenciaalapú megközelítésekre összpontosítva –, és igazodás a tanulók változó, egyéni igényeihez a tanulási folyamat elősegítése és a tanulási, illetve tanítási módszerek közös megalkotásának támogatása céljából, gondoskodva egyúttal arról, hogy e gyakorlatok inkluzívak, társadalmilag igazságosak és méltányosak legyenek; d) a technológia, a digitalizáció és a mesterséges intelligencia által átalakított környezetben való munkavégzés, figyelmet fordítva az azokban rejlő pedagógiai potenciálra és egyúttal az etikus, biztonságos és felelősségteljes felhasználásra; e) a munka változatos nyelvi és kulturális tanulói csoportokban és oktatási környezetben, különféle társadalmi-gazdasági háttérrel és eltérő szükségletekkel – adott esetben sajátos nevelési igényekkel (6) – rendelkező tanulókkal való végzése és a tanítás inkluzivitásának megóvása; f) részvétel a szakpolitikai döntéshozatalban, különösen az oktatási és képzési reformok – többek között a folyamatos tanterv-felülvizsgálatok – kidolgozásában, végrehajtásában és értékelésében; g) támogató, konstruktív légkör kialakítása a tanulási környezetekben, és ennek keretében többek között pozitív és kölcsönösen támogató kapcsolat fenntartása saját csapatukon belül és az oktatási személyzet más tagjaival, a tanulókkal, a családokkal és adott esetben a munkaadókkal; h) a tanulói csoporton belüli magatartáskezelési feladatok ellátása és adott esetben a tanulók tanulási eredményeit és egészségét potenciálisan hátrányosan érintő erőszak különböző formáinak – többek között a kibertérben elkövetett erőszaknak – a megelőzése; továbbá adott esetben az önmaguk ellen irányuló erőszakos magatartás kezelése; i) a megfelelő értékelési eszközök, kritériumok és módszerek kívánt tanulási eredményekhez igazodó megválasztása annak érdekében, hogy minden tanuló olyan minőségi, megfelelően időzített visszajelzést kapjon, amely alkalmas a további tanulása orientálására és fejlesztésére; j) a tanítás gyakran korlátozott erőforrások – többek között szűkös vagy nem megfelelő oktatási infrastruktúra, tanulási tér, berendezések és eszközök, például online tanítást lehetővé tevő eszközök – melletti ellátása.

11.

Mindezek a kihívások a kezdő (frissen végzett) tanárok és oktatók számára még nagyobb kihívást jelentenek, hiszen tanári, illetve oktatói pályafutásuk első éveitől kezdve ugyanazokkal a feladatokkal néznek szembe, mint tapasztaltabb kollégáik. Ráadásul gyakran nehéz oktatási környezetben végzik munkájukat, például olyan oktatási és képzési intézményekben, ahol magasabb a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű vagy migráns hátterű tanulók aránya (7). Az idősebb tanárok és oktatók ugyanakkor egyéb nehézségeket tapasztalhatnak, például generációs szakadékkal szembesülhetnek a munkahelyükön.

12.

A vidéki, távoli vagy hátrányos helyzetű területeken dolgozó tanárok számára mindezeken felül további kihívások fakadhatnak például a szakmai elszigeteltségből, a korlátozott infrastruktúrából – például a digitális infrastruktúra esetében –, a szakmai fejlődési támogatás és lehetőségek korlátozottságából, valamint a több korcsoportból álló, többosztályos tanulói csoportok tanításából. A sűrűn lakott városi területeken dolgozó tanárok és oktatók továbbá erőteljesebben szembesülhetnek a többnyelvű, multikulturális és különböző társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező tanulók oktatásából fakadó kihívásokkal.

13.

Habár sok tanár és oktató szembesül ugyanazokkal a kihívásokkal, tagállamonként változó mértékig egyedi kihívások tapasztalhatók a különböző oktatási és képzési szintek és formák esetében; így például: a) a kisgyermekkori nevelés és gondozás esetében: — nehézségek a jól képzett kisgyermeknevelő-gondozók bevonzásában és megtartásában, — a személyzet idősödése és nemek közötti egyenlőtlenség; túlnyomóan nőkből áll a nevelői állomány, — előnytelen munkakörülmények, többek között magas egy nevelőre jutó gyermekszám, hiányoznak a vonzó karrierutak és a folyamatos szakmai továbbfejlődés lehetősége; b) az iskolai oktatásban: — nehézségek tapasztalhatók egyrészt a magas szakmai potenciállal rendelkező tanulók pedagógusképzésbe vonzása és megtartása (8), másrészt a friss diplomások szakmába vonzása és a gyakorló tanárok megtartása terén, — idősödik a tanári állomány; nemek közötti egyenlőtlenség tapasztalható: túlnyomóan nőkből áll a tanári állomány, különösen egyes tárgyak és az oktatás egyes szintjei esetében; a szakmában továbbá kulturális szempontból nem reprezentatív a kiszolgált közösség képviselete, — mindez tükröződik abban, hogy számos tagállam küzd tanárhiánnyal; hol általános jelenségként, hol egyes konkrét földrajzi területeken vagy bizonyos tantárgyak területén – mint például a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika –, avagy a sajátos igényekkel rendelkező tanulók tanításához vagy a multikulturális vagy többnyelvű környezetben való tanításhoz, illetve a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű tanulók tanításához szükséges kompetenciákkal rendelkező tanárok alacsony száma tekintetében (9); c) a szakképzésben: — a tanároknak és az oktatóknak érteniük kell mind az alapkészségek és a kulcskompetenciák kialakításához és fejlesztéséhez, mind pedig a korszerű szakmai és műszaki készségek és ismeretek oktatásához, — növekedhet a kereslet az olyan vegyes modellt képviselő tanárok és oktatók iránt, akik egyszerre szakképzési intézményekben és vállalatoknál is dolgoznak, — együttműködésre van szükség a tanárok és az oktatók – különösen a vállalaton belüli oktatók – között is, tekintettel a szerepük és feladataik közötti kiegészítő jellegre, különösen a tanulószerződéses gyakorlati képzés biztosítása és a munkaalapú tanulás esetében, — mivel adott esetben a magánszektor jobb ösztönzőket kínálhat, az ott végzett oktatói munka vonzóbb lehet, mint a szakképzési intézményekben való oktatás, — sok tagállam szembesül kihívásokkal a tanári és oktatói állomány idősödésével összefüggésben; d) a felnőttoktatásban: — a felnőttoktatók jelentős szerepet töltenek be mind az alap-, mind a szakmai ismeretek, készségek és kompetenciák előmozdításában és fejlesztésében, — adott esetben kezelniük kell a tanulók írni-olvasni tudás, számolási készség és nyelvismeretek terén fennálló nehézségeiből vagy az oktatásban és képzésben szerzett negatív élményeiből fakadó kihívásokat, — mivel a felnőttoktatók gyakran dolgoznak vegyes tanulói csoportokkal, késznek kell lenniük a sokrétű és hatékony tanítási stratégiák és módszerek alkalmazására ahhoz, hogy meg tudjanak felelni tanítványaik igényeinek, nagyobb motiváltságot tudjanak ébreszteni, és biztosítani tudják a felnőtt tanulók egyedi tanulási pályáit, — annak érdekében, hogy képessé tegyük az egyént a továbbképzési és az átképzési célú tanulás vállalására, a tanárok és oktatók szerepének felülvizsgálatára lehet szükség annak fényében, hogy – iránymutatás, illetve a nem formális és az informális tanulás keretében szerzett készségek érvényesítése révén – hozzájárulhatnak e célhoz, — a munkaalapú tanulással összefüggésben szükség lehet a felnőttoktatóknak a munkáltatókkal való együttműködésére, — a felnőttoktatók gyakran nem rendelkeznek a felnőttek oktatásához szükséges célirányos felkészültséggel, és adott esetben részmunkaidőben vagy szabadúszóként dolgoznak, ezért a felnőttoktatás minőségének biztosítása érdekében való professzionalizálásuk jelentős kihívást jelenthet; e) a felsőoktatásban: — az egyetemi oktatáshoz előírt végzettség megszerzése során a jelöltek gyakran nem elsősorban megfelelő tanítási készségeket sajátítanak el, — nem minden tagállamban állnak rendelkezésre olyan nagy volumenű, rendszerszintű lehetőségek a folyamatos szakmai továbbképzésre, amelyek középpontjában az oktatói kar tanítási készségeinek a fejlesztése áll, — nem részesül kellő figyelemben az intézményközi személyzetfejlesztés; ide tartozna a nemzetközi tanítási mobilitás, de a gyakorló közösségek és a szakmai hálózatok építése is, — a hallgatói populáció sokszínűsége különböző, a hallgatóközpontú megközelítésen alapuló tanítási módszerek alkalmazását igényli, ez pedig kihívást jelenthet a felsőoktatási intézmények számára, — egyes tudományágakban egyenlőtlenségek figyelhetők meg a nemek között, és a nők a magasabb pozíciókban különösen alulreprezentáltak, — habár a felsőoktatás hármas küldetésének egyik ága a tanítás, a szakmai előmenetelben a kutatás gyakran magasabban értékelt a tanításnál; a pályakezdő és a közepes beosztású tanároktól gyakran több tanítási munkát várnak el, mivel a karrier előrehaladtával gyakran kevesebb idő jut a tanításra, és több a kutatásra (10). 14. Bár a követelmények egyre összetettebbé, a szakmai elvárások pedig egyre erőteljesebbé válnak, sok tanár és oktató érzi úgy, hogy szakmája presztízse alacsony (11), ezért annak vonzereje számos tagállamban csökken.

HANGSÚLYOZZA, HOGY:

15.

Alapvető fontosságú a tanárok és oktatók kompetenciáinak továbbfejlesztése és naprakésszé tétele, szakértelmük biztosítása, önállóságuk és szerepvállalásuk ösztönzése, valamint személyes és szakmai jóllétük, motivációjuk és értékérzetük táplálása, felkészítésük arra, hogy megfelelően reagáljanak a változásokra, ugyanakkor arra is ösztönözni kell őket, hogy szakmájukban proaktívak és innovatívak legyenek.

16.

Ennek érdekében tovább kell fejleszteni a tanárok és oktatók munkájának célzott és átfogó támogatására irányuló nemzeti szakpolitikákat, figyelembe véve a tanárok és oktatók azonosította követelményeket és képzési igényeket, valamint a tágabb tanulói közösségek kívánalmait, az oktatással kapcsolatos kutatás vonatkozó eredményeit és az átfogó nemzeti oktatási és képzési szakpolitikai célokat. Ezen túlmenően hasznos több különböző, például a személyes, a virtuális, a kevert, illetve a munkaalapú tanulásra épülő képzési modellt kínálni.

17.

Kiegészítő és átfogó megközelítésre van szükség a pedagógusképzés minden szintjén és minden részében. Ennek magában kell foglalnia a pedagógushallgatók felvételét és kiválasztását, a pedagógusi alapképzést (a szakmai gyakorlatot is beleértve), a bevezető képzést és a minőségi mentorálást, valamint a folyamatos szakmai továbbképzés előmozdítását és támogatását a teljes tanári pályafutás során, illetve adott esetben értékelési mechanizmusokat is. Különös figyelmet kell fordítani a kezdő tanárokra, kiegészítő iránymutatást és mentorálást biztosítva számukra, megkönnyítendő ezzel a pályakezdésüket és segítve őket abban, hogy meg tudjanak birkózni az előttük álló sajátos igényekkel.

18.

Ezt a nemzeti körülményekkel összhangban alá lehetne támasztani a tanárokra és oktatókra vonatkozó naprakész és releváns átfogó nemzeti kompetenciakeretekkel (12), amelyeket az érdekelt felekkel folytatott strukturált és szisztematikus párbeszéd keretében kell kidolgozni, tükrözve a kortárs és innovatív tanítási megközelítéseket, stratégiákat és módszereket, valamint a társadalom egészében újonnan kialakuló körülményeket. Ebben az értelemben fontos, hogy a tanárok és oktatók szakmai továbbképzése szisztematikusabban fedje le a többnyelvű és multikulturális környezetben végzett munkához kapcsolódó témákat és tanulási lehetőségeket, a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulókkal való együttműködést, a digitális pedagógiai módszereket, a fenntartható fejlődést és az egészséges életmódot. Ebben az összefüggésben különös figyelmet kell fordítani a kifejezetten a tanárok és az oktatók által megjelölt követelményekre és szükségletekre (13).

19.

A tanárok és oktatók folyamatos szakmai továbbképzését a minőségi oktatás és képzés előfeltételének kell tekinteni; a tanárokat és oktatókat ezért arra kell ösztönözni, hogy tekintsék át gyakorlataikat és képzési igényeiket, továbbá minőségi képzési lehetőségek biztosításával bátorítani és támogatni kell a bekapcsolódásukat, valamint időt kell biztosítani számukra a részvételre és ösztönzőket kell biztosítani számukra.

20.	A tanárok és az oktatók, illetve a kutatók közötti kapcsolat megerősítése pozitív hatással lehet szakmai fejlődésükre, és ösztönözheti a kutatásvezérelt, innovatív és kibővített tanítási gyakorlatokat.

21.

A határokon átnyúló mobilitás – legyen szó akár rövid, akár hosszabb távú, fizikai, virtuális vagy vegyes mobilitásról – meghatározó tanulási tapasztalat és értékes lehetőség a résztvevők társadalmi, interkulturális, többnyelvű és interperszonális kompetenciáinak fejlesztése terén, mind a pedagógusképzésben részt vevő hallgatók, mind pedig a folyamatos szakmai továbbképzésben részesülő tanárok és oktatók esetében. Vannak azonban olyan akadályok, amelyek mind a diákok, mind a gyakorló tanárok mobilitását gátolják, mint például a nyelvi kompetenciák hiánya és a gyakorló tanárok helyettesítése. Emellett a tanároknak szóló alapképzési programok ritkán rendelkeznek nemzetközi dimenzióval, továbbá elenyésző tanulmányi és gyakornoki mobilitást tesznek csak lehetővé a más területeken folytatott tanulmányi programokhoz képest (14), nem beszélve arról, hogy a külföldi mobilitási időszakok és a tanulási eredmények elismerését is sok tényező nehezíti.

22.

A tanári szakmán belüli különböző pályaválasztási lehetőségek, amelyek többféle szakmai előmeneteli megoldást kínálnak, növelhetik a szakma gyakorlása és a szakmában maradás iránti motivációt csakúgy mint az egész életen át tartó tanulás iránti indíttatást. Ösztönözhetik a tanárokat és az oktatókat arra, hogy munkával töltött életszakaszuk során mindvégig kitartsanak hivatásukban, és elkötelezetten segítsék elő a tanulást mind tanulóik körében, mind saját szakmai életükben. Másrészt ugyanilyen fontos, hogy a tanárokat és az oktatókat ne terheljék olyan túlzott mértékben adminisztratív feladatok, hogy az megnehezítse számukra a tanítási munkára való összpontosítást.

23.

A tanárok és oktatók, valamint az intézményvezetők tudásukkal, szakértelmükkel és gyakorlati meglátásaikkal hozzájárulhatnak a szakpolitikai döntéshozatalhoz. Ugyanakkor a szakpolitikai döntéshozatalban való részvételük fokozhatja szerepvállalásukat, és következésképpen pozitív hatást gyakorolhat a különböző szakpolitikai kezdeményezések és reformok végrehajtásának eredményeire.

24.

A tanárok és oktatók jólléte befolyásolja a munkaelégedettségüket és lelkesedésüket, és hatással van szakmájuk vonzerejére, illetve ebből kifolyólag a pályán maradásukra is. Ez pedig a minőség és a teljesítmény fontos tényezője, amely összefügg saját odaadásukkal éppúgy, mint tanulóik motivációjával és eredményeivel.

25.

A jóllét fontos szempontjai kapcsolódhatnak többek között az elvárások megértéséhez és kezeléséhez; a munkaterheléshez, a munkakörnyezethez – beleértve a tanítás-tanulás biztonságát –, valamint a munkakörülményekhez; a rendelkezésre álló szakértői és intézményi támogatáshoz; a tanulókkal, szülőkkel, munkatársakkal és intézményvezetőkkel fenntartott kapcsolatokhoz; valamint a szélesebb közösség által tanúsított tisztelethez és elismeréshez. Ha ezek a tényezők hiányoznak vagy ha a megélésük rossz tapasztalatokkal jár, akkor fizikai és érzelmi kimerülés, stressz és kiégés következhet be, ami pedig hatással van a mentális és a fizikai egészségre egyaránt.

26.

A tanárok és az oktatók, valamint a tanulók teljesítményének és jóllétének támogatása érdekében hasznos gyakorlat lehet az együttműködő tanulási közösségeknek, valamint azon csapatkultúrának a kiépítése és előmozdítása, amely a tanárok és az oktatók, a munkatársaik és az intézményvezetőik, a tanulók, a szülők és más érdekelt felek, például munkáltatók közötti együttműködésen alapul. A tapasztalt tanárok és oktatók fontos szerepet játszhatnak fiatalabb kollégáik mentoraként, miközben maguk is részesülhetnek a nemzedékek közötti tapasztalatcsere előnyeiből. Emellett ösztönözni kell az alulról építkező, társaktól való szakmai tanulást, elő kell mozdítani az olyan iskolavezetést és részvételen alapuló vezetést, amely erősíti a bizalmat, valamint inspirálja és motiválja a tanári-oktatói társadalmat. Ezen túlmenően szakmai értékeléssel lehetne adott esetben emelni a tanárok és oktatók munkájának színvonalát, mégpedig a teljesítményükről adott konstruktív véleményezés és visszacsatolás segítségével, valamint a jelentős eredményeket elérők előléptetésére és elismerésére vonatkozó kritériumok megállapítása révén.

27.

A tanárokba és oktatókba történő elegendő mértékű, hatékony és fenntartható beruházás nem más, mint az oktatás és képzés minőségébe való befektetés. Ez olyan különböző szempontokat foglal magában, mint például a tanárok és oktatók oktatási és képzési lehetőségeibe, a megfelelő infrastruktúrába és tanulási térbe, az eszközökbe és erőforrásokba, valamint a fizetésekbe való beruházás (15).

28.

A fentiek mindegyikét figyelembe lehetne venni a tanár- és oktatóhiány kezelésére irányuló ösztönzők kidolgozása során. A megvizsgálandó további lehetőségek közé tartozhatnak a diákokat a megfelelő tanulmányi programokba vonzó ösztöndíjak, illetve a tanítástól eltérő képesítésekkel rendelkező szakembereket toborzása oly módon, hogy mindeközben ügyeljünk a minőségi szolgáltatás előmozdítására és támogatására.

KELLŐKÉPPEN FIGYELEMBE VÉVE AZ INTÉZMÉNYI AUTONÓMIÁT, FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, HOGY A NEMZETI SAJÁTOSSÁGOKKAL ÖSSZHANGBAN:

29.

Eddigi erőfeszítéseik folytatása mellett hozzanak újabb intézkedéseket is annak érdekében, hogy a tanárokat és az oktatókat bevonják az oktatási és képzési szakpolitikák kidolgozásába a szakpolitika-alkotás minden szintjén, fokozva az együttműködést, erősítve a folyamat iránti elkötelezettségüket, valamint önállóságukat e politikák gyakorlati alkalmazása terén.

30.	A tanárok és oktatók oktatásával és képzésével kapcsolatos szakpolitikák kidolgozása során vegyék figyelembe, hogy átfogó megközelítést kell követni a tanárok és oktatók alapképzésére, bevezető képzésére és folyamatos szakmai továbbképzésére vonatkozóan.

31.

Mozdítsák elő és támogassák a tanárok és oktatók intenzívebb részvételét a folyamatos szakmai továbbképzésben, különösen azáltal, hogy további lépéseket tesznek a részvétel és a lehetőségek előtt álló akadályok felszámolása érdekében, és törekedjenek a megfelelő teljesítményértékelésre, valamint annak elismerésére, hogy a folyamatos szakmai továbbképzés a szakmai előmenetel értékes építőeleme.

32.

Ösztönözzék az oktatási és képzési intézményeket, hogy együttműködésre, társmegfigyelésre és egymástól tanulásra, iránymutatásra, mentorálásra és hálózatépítésre épülő, erőteljes hatású és kutatásalapú folyamatos szakmai továbbképzési lehetőségeket biztosítsanak a tanárok és oktatók számára. Az ilyen lehetőségek kialakítása során adott esetben ösztönözzék az oktatási és képzési intézményeket arra, hogy – figyelembe véve a minőségbiztosítási előírásokat – bővítsék tanulási kínálatukat, többek között kisebb, akár részvégzettséget nyújtó tanulási egységekkel.

33.

A felsőoktatási intézmények autonómiájának teljes mértékű tiszteletben tartása mellett továbbra is támogassák a felsőoktatási intézményeket egyrészt az oktatói karnak a kutatásalapú és hallgatóközpontú tanulási, tanítási és értékelési megközelítés alkalmazásával kapcsolatos kompetenciái javításában, másrészt az oktatói személyzet felvételére és foglalkoztatására vonatkozó olyan egyértelmű, átlátható és tisztességes eljárások létrehozásában és követésében, amelyek keretében elismerik az oktatási tevékenységek értékét (16), és amelyeket az előléptetési politikákban és gyakorlatokban is figyelembe kell venni.

34.	Tárják fel a tanári és oktatói pálya diverzifikálására, valamint a nemzeti karrier-keretrendszerek kialakítására vonatkozó lehetőségeket, hogy elősegítsék az oktatók szakmai törekvéseinek és motivációinak, valamint tanulási igényeinek teljesítését.

35.

Ösztönözzék az oktatási és képzési intézményeket arra, hogy a tanárok és oktatók – fizikai, virtuális, illetve vegyes – mobilitását a tanulási paletta szerves részeként beépítsék tanulási, fejlesztési és nemzetköziesítési stratégiáikba, többek között az olyan európai eszközökben rejlő lehetőségek kihasználásával, mint az e-Twinning és az EPALE. Lehetőség szerint, továbbá a nemzeti szabályozással összhangban és a nemzeti körülményeknek megfelelően érvényesítsék a tanárok és oktatók által a folyamatos szakmai továbbképzés részeként, az európai eszközök és a mobilitás révén megszerzett készségeket és kompetenciákat.

36.

Tegyenek további erőfeszítéseket a diákok, valamint a gyakorló tanárok és oktatók mobilitásának előmozdítása érdekében, és a részvételi arány növelése érdekében számolják fel a továbbra is fennálló akadályokat. E tekintetben ösztönözzék a pedagógusképzésért felelős felsőoktatási intézményeket, hogy oktatási kínálatuk részeként teljes mértékben használják ki a mobilitásban rejlő lehetőségeket, ami adott esetben a tanulmányi programok keretében kínált mobilitási ablakokat is magában foglalhat. Ezen túlmenően könnyítsék meg a gyakorló tanárok és oktatók részvételét a különböző mobilitási formákban a szakmai továbbképzés során, többek között a helyettesítési igényekre vonatkozó fenntartható megoldásokkal.

37.

A szakma vonzerejének és státuszának javítása érdekében fektessenek be a tanárok és oktatók alapképzésének és folyamatos szakmai továbbképzésének, munkakörülményeinek és karrierlehetőségeinek javítására irányuló intézkedésekbe, valamint rezilienciájuk és jóllétük további fokozására irányuló intézkedésekbe, hogy támogassák őket munkájuk nehézséget jelentő aspektusainak kezelésében. E szempontok kezelése során fontos a szociális partnerek hatékony szerepvállalásának lehetővé tétele.

38.	Működjenek együtt és folytassanak tapasztalat- és információcserét a tanárokkal és oktatókkal kapcsolatos szakpolitikai fejleményekkel kapcsolatban, beleértve a tanárokra és oktatókra vonatkozó nemzeti kompetencia-keretrendszerek kidolgozását és felülvizsgálatát is.

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÉVEL ÖSSZHANGBAN ÉS A SZUBSZIDIARITÁS KELLŐ FIGYELEMBEVÉTELÉVEL:

39.

A hallgatók, valamint a gyakorló tanárok és oktatók mobilitásának megkönnyítése érdekében a tagállamokkal együttműködve mozdítsa elő a párbeszédet és vizsgálja meg az akadályokat – például a strukturális szempontokat, a külföldi tanulmányi időszakok eredményeinek és a felsőoktatási képesítéseknek az elismerését –, valamint nyújtson iránymutatást az oktatási és képzési intézményeknek a mobilitás javításához és az ezen intézményekben tanulók nemzetközi perspektívájának kiszélesítéséhez.

40.

A meglévő nemzeti erőfeszítések kiegészítéseként tárja fel egy önkéntes használatra szánt, megfelelő európai kompetencia-keretrendszerre (17) vonatkozó javaslat kidolgozásának lehetőségét, előmozdítandó a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos ismeretek, készségek és attitűdök fejlesztését és értékelését.

41.

A kutatásalapú tanárképzés megerősítése érdekében támogassa az uniós oktatási és képzési intézmények közötti szorosabb együttműködést, valamint mozdítsa elő a határokon átnyúló mobilitást és a közös tanulási lehetőségeket a tanárok folyamatos szakmai továbbképzése keretében, például ösztönözve azt, hogy a nemzeti oktatási és képzési intézmények önkéntes alapon – európai tanárképző akadémiák formájában – bekapcsolódjanak az uniós szintű közös munkába és hálózatépítésbe.

42.

A meglévő nemzeti erőfeszítések kiegészítése érdekében vizsgálja meg egy olyan európai iránymutatás önkéntes felhasználásra való kidolgozásának a lehetőségét, amely az „Oktatás és képzés 2020” iskolapolitikai munkacsoport által végzett munka eredményeire építve segédanyagként felhasználható lenne a nemzeti szintű karrier-keretrendszerek létrehozása során annak érdekében, hogy szélesebb perspektívában lehessen foglalkozni a tanárok és oktatók előmenetelének kérdéseivel, és reagálni a tanárok által megfogalmazott célokra, törekvésekre és ambíciókra.

43.

A tagállamokkal együttműködve mozdítsa elő a meglévő online platformok – például az e-Twinning, a School Education Gateway és az EPALE – használatát és fontolja meg azok további fejlesztésének lehetőségét, megvizsgálva azt is, hogy miként lehetne e platformok használatát kiterjeszteni mind a diákok, mind a gyakorló tanárok és oktatók mobilitásának megkönnyítésére, például a mobilitási projektek céljára való partnerkeresés és a mobilitás előkészítésére és utánkövetésére szolgáló platform biztosítása révén.

44.

Az elismerés előmozdítása, a tanári szakma fontosságának tudatosítása és a magas színvonalú oktatás láthatóságának biztosítása érdekében vizsgálja meg egy, a kimagasló tanítás-oktatás számára létrehozandó olyan európai kitüntetés megvalósíthatóságát és hozzáadott értékét, amelyet minden évben egyebek mellett az innováció, az inkluzivitás, illetve az európai dimenzió oktatási téren való előmozdításának jutalmazására lehetne odaítélni.

45.	Továbbra is támogassa a leendő és gyakorló tanárok és oktatók oktatási és képzési lehetőségeinek fejlesztését, valamint mobilitásukat, különösen az Erasmus+ programon és az európai strukturális és beruházási alapokon, különösen az Európai Szociális Alapon és azok utódain keresztül.

46.

Teljes mértékben vegye figyelembe ezeket a következtetéseket az európai oktatási térségre irányuló, illetve az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés új stratégiai keretrendszerére vonatkozó javaslatok kidolgozásakor, ideértve a bevált gyakorlatok tagállamok közötti cseréjének folytatását is.

---

(1)  E következtetésekben a tanár kifejezés arra a személyre vonatkozik, akit a nemzeti jog és gyakorlat tanári (vagy azzal egyenértékű) státusszal rendelkező személyként minősít, az oktató kifejezés pedig minden olyan személyre, aki egy vagy több (elméleti vagy gyakorlati) képzési funkcióhoz kapcsolódó tevékenységet lát el akár oktatási vagy képzési intézményben, akár munkahelyen. E fogalmak kiterjednek az alsó és középfokú oktatásban, valamint a felsőoktatásban dolgozó tanárokra, a szakmai alap- és továbbképzésben dolgozó tanárokra és oktatókra, továbbá a kisgyermekkori nevelésben és gondozásban, valamint a felnőttoktatásban dolgozó szakemberekre.

(2)  A közös értékek, az inkluzív oktatás és az oktatás európai dimenziójának előmozdításáról szóló, 2018. május 22-i tanácsi ajánlásban foglalt meghatározással összhangban.

(3)  Az Unióban általában felsőfokú végzettség szükséges a tanításhoz. Az általános iskolai tanítás feltételeként szabott legelterjedtebb követelmény az alapdiploma. Az alsó középfokú oktatáshoz az EU-ban a rendszerek fele mester szintű diplomát ír elő minimumkövetelményként. A felső középfokon való tanításhoz a tanároknak a tagállamok többségében legalább mester szintű diplomával kell rendelkezniük. (Oktatási és Képzési Figyelő 2019., 24. o.). A kisgyermekkori nevelésben és gondozásban azonban Európa-szerte eltérőek a végzettséggel kapcsolatos minimumkövetelmények. Egyes országokban az oktatószemélyzet minden tagjára azonos végzettségbeli minimumkövetelmények vonatkoznak, míg másutt a különböző pozíciók és profilok esetében más-más végzettséget írnak elő. A kisgyermekkori neveléssel és gondozással foglalkozók esetében gyakran nem a csapat összes tagjától várnak el felsőfokú végzettséget. (Key data on early childhood education and care in Europe (Központi adatok a koragyermekkori nevelésről és gondozásról Európában), Eurydice-jelentés, 2019, 71–72. o.).

(4)  Oktatási és Képzési Figyelő 2019. (24. o.).

(5)  Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló, 2018. május 22-i tanácsi ajánlásban meghatározottaknak megfelelően.

(6)  A TALIS 2018 adatai alapján a tanárok 21 %-a szerint további képzésre van szükség a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása terén, 16 %-uk szerint az IKT tanítási célú használata terén, 13 %-uk szerint pedig a többnyelvű és multikulturális környezetben végzett tanítás terén (Oktatási és Képzési Figyelő 2019., 10. o.). Az adatok arra utalnak, hogy Európában a felsőoktatásban részt vevő hallgatói populáció is egyre változatosabb ((Eurostudent VI (2016-2018)).

(7)  Oktatási és Képzési Figyelő 2019 (21. o.).

(8)  Alacsony a pedagógusképzésbe beiratkozók és egyúttal magas a pedagógusképzést korán elhagyók száma (Teaching Careers in Europe, Access, Progression and Support. (A pedagógusi szakma Európában: bejutás, továbbjutás és támogatás.) Eurydice, 2018., 10. o.).

(9)  Oktatási és Képzési Figyelő 2019, 9., 10. és 21. o.

(10)  Modernisation of Higher Education in Europe: Academic Staff (A felsőoktatás korszerűsítése Európában: felsőoktatási alkalmazotti állomány) – 2017, Eurydice, 2017.

(11)  A TALIS 2018 adatai alapján az EU-ban az alsóbb középfokú oktatásban dolgozó tanárok 18 %-a véli úgy, hogy a társadalom megbecsüli szakmáját, és ez az arány a szakmában eltöltött idővel csökken, csakúgy, mint (több uniós országban) azon tanárok aránya, akik továbbra is tanárként kívánnak dolgozni (ET Monitor 2019, 9. o.).

(12)  A legtöbb európai ország létrehozott olyan kompetenciákat meghatározó keretrendszereket, amelyekkel a tanároknak rendelkezniük kell, vagy amelyeket szakmai pályafutásuk során ki kell fejleszteniük. A gyakorlatban azonban ezek a keretek formátumukat, részletességüket, értéküket és használatukat tekintve eltérőek (Oktatási és Képzési Figyelő, 2019, 34. o.).

(13)  A TALIS 2018 adatai alapján a tanárok 21 %-a szerint további képzésre van szükség a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása terén, 16 %-uk szerint az IKT tanítási célú használata terén, 13 %-uk szerint pedig a többnyelvű és multikulturális környezetben végzett tanítás terén (Oktatási és Képzési Figyelő, 2019, 10. o.).

(14)  A pedagógusképzés során a tanárhallgatók nemzetközi mobilitása (a pedagógusképzés keretében külföldön tanulmányokat folytató tanárokhoz viszonyítva) nem túl gyakori, és tagállamonként jelentősen eltér (Oktatási és Képzési Figyelő, 26. o.).

(15)  Bizonyítékok támasztják alá azt, hogy a fizetések hatással vannak a tanárok és oktatók felvételére és megtartására, valamint a tanulási eredményekre. A tanárok fizetése gyakran alacsonyabb, mint a felsőfokú végzettséggel rendelkező egyéb munkavállalók átlagfizetése. (Oktatási és Képzési Figyelő, 2019, 39–40. o.).

(16)  A felsőoktatás minőségbiztosításának európai sztenderdjei és irányelvei, 2015., 1.3. és 1.5. sztenderd.

(17)  A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának: Az európai zöld megállapodás, 2019. december 11., (19. o.).

A Tanács következtetései a 2019–2022-re szóló kulturális munkaterv módosításáról

(2020/C 193/05)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

EMLÉKEZTETVE a 2019–2022-re szóló kulturális munkatervről szóló tanácsi következtetésekre (1),

ÚJÓLAG HANGSÚLYOZVA, hogy a 2019–2024-es időszakra szóló stratégiai menetrend (2) értelmében a fenntartható fejlődés előmozdítása az Európai Unió jövője tekintetében kulcsfontosságú intézkedés, valamint ismételten emlékeztetve arra, hogy – amint azt a Bizottság az új európai kulturális menetrendben (3) kiemeli – a kultúra a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés mozgatórugójának szerepét tölti be,

TEKINTETTEL az Európai Unió Tanácsa és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott, a fenntartható fejlődés kulturális dimenziójáról szóló állásfoglalásra (4), amelynek célja, hogy megerősítse a kultúra hozzájárulását a fenntartható fejlődéshez egy olyan folyamat elindításával, amely magában foglal majd egy OMC-csoportot, és amely az Európai Bizottság által a tagállamokkal egyeztetve elkészítendő, a fenntartható fejlődés kulturális dimenziójával foglalkozó uniós szintű cselekvési tervhez vezet majd el,

E folyamat keretében, amelynek célja, hogy maximalizálja a kultúrának a fenntarthatósághoz való hozzájárulását, MEGÁLLAPODIK ABBAN, hogy módosítja a 2019–2022-re szóló kulturális munkatervet a kultúrával mint a fenntartható fejlődés mozgatórugójával foglalkozó F. prioritás beillesztésével, az alábbiak szerint:

A „II. PRIORITÁSOK” pont a következő szöveggel egészül ki:

A „IV. INTÉZKEDÉSEK” pont a következő szöveggel egészül ki:

Az A. melléklet a következő szöveggel egészül ki:

---

(1)  HL C 460., 2018.12.21., 12. o.

(2)  Az Európai Tanács 2019. június 20-án fogadta el.

(3)  COM (2018) 267 final.

(4)  HL C 410., 2019.12.6., 1. o.

(5)  A cselekvési terv véglegesítésének időpontja a 2019–2022-re szóló kulturális munkaterv végrehajtásához bizottsági szinten rendelkezésre álló forrásoktól függ; ugyanakkor ez nem befolyásolhatja a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendre vonatkozó uniós végrehajtási stratégiába történő integrálását.”

A Tanács következtetései a médiatudatosságról a folyamatosan változó világban

(2020/C 193/06)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

FIGYELEMBE VÉVE:

1.	a szakpolitikai hátteret a mellékletben foglaltak szerint;

TUDATÁBAN ANNAK, HOGY:

2.

a technológiai és digitális fejlődés jelentős változásokat okozott az életünkben. Az új média- és kommunikációs platformok megváltoztatták társas és kommunikációs kapcsolatainkat, befolyást gyakoroltak a kulturális és kreatív ágazatokra, átalakították a médiaszínteret, valamint a tartalom előállításának, terjesztésének és fogyasztásának módját. A fejlődés jelentős új lehetőségeket is magával hozott Európa polgárai számára a kommunikációnak, valamint a különféle tartalomtípusok fellelésének, létrehozásának és terjesztésének a tekintetében,

3.

a digitális és technológiai változások kiszámíthatatlan módon, folyamatosan történnek, ami mind a polgároktól, mind a társadalomtól állandó alkalmazkodást igényel. A világot élhetőbbé tevő innovációk – ideértve a digitalizációt és a média- és kommunikációs platformok fejlődését – olyan következményekkel járnak, amelyekkel foglalkozni kell,

4.	az új média-ökoszisztéma – számos előnye és pozitív hatása mellett – egyre nagyobb mértékben tárhelye a dezinformációnak, a manipulációnak és a gyűlöletbeszédnek is,

5.	az új média-ökoszisztémában a polgárok az információ özönével szembesülnek, ami megnehezítheti számukra a hírek megértését, valamint a pontos információk és megbízható hírforrások, illetve általában a minőségi tartalom fellelését,

6.

az, hogy a polgárok nagymértékű dezinformációnak vannak kitéve, különösen olyan jelentős globális válságok idején, mint a Covid19-világjárvány, tovább erősíti a médiatudatosság fejlesztésére vonatkozó szisztematikus megközelítés fontosságát, az online platformok, a szakértők és az illetékes hatóságok közötti együttműködés fontosságát, valamint egy független tényellenőrző eljárás kidolgozásának a fontosságát az online dezinformációs kampányok terjedésének korlátozása érdekében, tiszteletben tartva ugyanakkor a véleménynyilvánítás szabadságát,

7.

napjaink világa új egyéni és társadalmi ismeretek és készségek sokaságának az elsajátítását teszi szükségessé annak érdekében, hogy a polgárok minden életkorban képesek legyenek arra, hogy hozzáférjenek információkhoz és különböző típusú médiumokhoz, illetve információkat és különböző típusú médiumokat kiválasszanak, megértsenek, valamint ismeretek birtokában és felelősségteljesen felhasználjanak, legyenek azok akár szakemberek, akár felhasználók által előállítottak, mindenfajta terjesztési csatornán vagy kommunikációs platformon,

8.

mindezek a képességek a médiatudatosság alkotóelemei, amely egy olyan átfogó kifejezésként értendő, amely magában foglal minden olyan műszaki, kognitív, szociális, polgári, etikai és kreatív kapacitást, amely lehetővé teszi a polgárok számára, hogy hatékonyan férjenek hozzá az információkhoz és a médiához, és hatékonyan használják fel azokat, valamint hogy felelősségteljesen állítsanak elő és osszanak meg médiatartalmat különböző platformokon keresztül. A médiatudatosságot nem helyénvaló az eszközökkel és technológiákkal kapcsolatos ismeretszerzésre korlátozni, hanem arra is kell irányulnia, hogy a polgárok fel legyenek vértezve a megfelelő döntések meghozatalához, az összetett helyzetek elemzéséhez, valamint a vélemény és a tény közötti különbség felismeréséhez szükséges, a kritikai gondolkodás körébe tartozó készségekkel. Mindezek a kapacitások lehetővé teszik a polgárok számára, hogy részt vegyenek a társadalom gazdasági, szociális és kulturális aspektusaiban, és aktív szerepet játszanak a demokratikus folyamatban (1),

TUDATÁBAN ANNAK, HOGY:

9.	napjaink világának más kihívásaihoz hasonlóan a Covid19-világjárvány rávilágított arra, hogy megbízható információforrásokra, az online platformok részéről pedig átláthatóságra van szükség; létfontosságúvá vált felvértezni a polgárokat a dezinformáció kezeléséhez szükséges készségekkel,

10.	figyelembe véve az interneten rendelkezésre álló információk hatalmas mennyiségét, az algoritmusok döntő szerepet játszanak ezen információk rendezésében és a tartalom megcélzásának lehetővé tételében, hogy a felhasználók számára releváns és személyre szabott élményt lehessen biztosítani,

11.	ugyanakkor az átláthatóság hiánya, valamint az algoritmusok megfelelő kockázatértékelés és hatásvizsgálat nélküli alkalmazása fokozhatja a dezinformáció jelentette problémát és ösztönözheti a szenzációkeltést, a szélsőséges tartalmakat és a kattintásvadász újságírást,

12.	az algoritmusok befolyása a terjesztési csatornákra és a címzettek kiválasztására jelentős hatást gyakorolhat a közvéleményre, formálhatja a társadalmi-politikai diskurzust és potenciálisan a társadalom polarizálódásához vezethet,

13.	kihívás elé állítja a társadalmat az olyan online tartalom megnövekedett mennyisége, amely gyűlöletbeszédet, erőszakra való felbujtást vagy gyűlöletre uszítást, internetes megfélemlítést és más tiltott és/vagy káros tartalmat foglal magában,

14.	az adatvezérelt globális digitális médiagazdaságban a több globális szereplő által elfoglalt, meghatározó piaci pozíció és az online platformok által használt algoritmusminták veszélyeztethetik a médiapluralizmust és a tartalom sokféleségét,

15.	a gyors növekedés és a média-ökoszisztémában végbemenő változások következményekkel járnak a médiába vetett bizalom tekintetében, és potenciálisan nyomást gyakorolhatnak a hivatásos médiára és az újságírás normáira,

MEGJEGYEZVE, HOGY:

16.

a médiatudatosság és kapacitásunk a média kritikus megértésére, valamint a médiával való felelősségteljes interakció soha nem volt annyira fontos, mint napjaink Covid19-világjárvány által sújtott világában, nemcsak a népegészség védelme, hanem a demokratikus társadalmak rezilienciájának biztosítása és a demokratikus részvétel növelése szempontjából is,

17.

fokozni kell a munkát annak érdekében, hogy minden életkorú polgár birtokában legyen a médiatudatosságnak és a kritikus gondolkodásnak, figyelembe véve egyúttal a kulturális sokszínűséget és általában a médiatudatosság és a digitális kompetencia terén az uniós tagállamok között fennálló jelentős különbségeket,

18.	az új média- és kommunikációs technológiák állandó fejlődése növeli a médiatudatosságra vonatkozó új megközelítések iránti igényt, különösen a nem formális és az informális tanulás összefüggésében,

19.

új egész életen át tartó tanulási modelleket kell kidolgozni a médiatudatosság terén, és minden életkorú személy számára gyakorlati lehetőségeket kell biztosítani az ahhoz szükséges készségek elsajátítására, hogy megértse a rendkívül összetett médiakommunikációs környezetet és azt használni tudja, mégpedig a különböző célcsoportokra szabott programokon keresztül, amelyek lehetnek életkor- és/vagy kontextus-specifikusak,

20.

ki kell terjeszteni a médiatudatosság területén való közreműködést olyan érdekelt felekre, amelyek megfelelő helyzetben vannak ahhoz, hogy elérjék a polgárok minden korcsoportját, így például olyan kulturális intézményekre (például könyvtárakra, múzeumokra és filmszínházakra), amelyek hozzáféréssel rendelkeznek a megfelelő infrastruktúrához és amelyek nagymértékben élvezik a társadalom bizalmát, és amelyeket ennélfogva tovább kell ösztönözni arra, hogy szolgáltatásaik és tevékenységeik keretében erősítsék a médiatudatosságot,

21.	a médiaorgánumok – különösen a közszolgálati média – és az újságírói szervezetek befolyásos helyzetben vannak a társadalomban, és kiemeltebb szerepet játszhatnának a médiatudatosság előmozdítása, és a fontosságával kapcsolatos tájékoztatás és ismeretterjesztés tekintetében,

22.

a megfelelő nemzeti ügynökségek és szervek, különösen a nemzeti médiaszabályozási hatóságok – párhuzamosan az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportján (ERGA) keresztül általuk végzett közös tevékenységekkel, az esetükben releváns nemzeti jogi kerettől függően – fontos szerepet játszhatnak abban az esetben, ha hatáskörrel rendelkeznek arra és megfelelő helyzetben vannak ahhoz, hogy aktívan előmozdítsanak, szervezzenek és koordináljanak a médiatudatossággal kapcsolatos kezdeményezéseket és egy asztalhoz ültessenek érdekelt feleket, valamint hogy jelentős mértékben hozzájáruljanak a dezinformáció elleni fellépéshez,

23.	a hivatásos újságírás, a független média, az oknyomozó újságírás és a médiapluralizmus erősítése, a polgárok minőségi, hiteles és változatos információforrásokhoz való hozzáférésének elősegítése és a közélet iránti bizalom építése hozzájárul a demokrácia védelméhez,

24.

fontos ösztönözni az európai médiaipart arra, hogy alkalmazza a kialakulóban lévő technológiákat a tartalomfejlesztés, a terjesztési csatornák, az adatgyűjtés és -elemzés terén annak érdekében, hogy bővítse közönségét és segítse azt a sokszínű minőségi tartalomhoz való hozzáférésben, valamint a médiapluralizmus támogatása érdekében,

25.

fontos továbbra is hangsúlyozni a magasabb szintű felelősségi és átláthatósági normák bevezetésének a szükségességét az online platformok esetében a felhasználók tiltott és káros tartalomtól, illetve dezinformációtól való védelmét célzó további erőfeszítések megtétele tekintetében, a véleménynyilvánítás szabadságát tiszteletben tartva,

26.

az online platformok hatóságokkal való együttműködésének fontossága az információk széles körét érinti, mint például az algoritmusokkal és az adatkészletekkel kapcsolatos információkat, amelyek elősegíthetik a platformok eredményes nyomon követését a dezinformációval kapcsolatos problémák kezelése érdekében,

27.

a polgárok médiatudatosságának javítására vonatkozó, ágazatközi megközelítés, valamint a médiaipar, a kulturális és a kreatív ágazatok digitális és technológiai fejlődése erősebbé fogja tenni mind a felhasználókat, mind a tartalom-előállítókat, és fokozni fogja a médiaipar kreativitását és versenyképességét,

28.	a médiatudatosság erősítése és a dezinformáció elleni fellépés szisztematikus, stratégiai és átfogó megközelítést tesz szükségessé minden tagállam részéről, valamint ágazatközi együttműködést a különböző érdekelt felek között;

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL, A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉNEK KELLŐEN MEGFELELVE:

29.	munkálkodjanak szisztematikusan azon, hogy felhívják a figyelmet a médiatudatosság fontosságára a közvélemény körében, valamint hogy támogassák a médiatudatossággal kapcsolatos szakpolitikák következetes fejlesztését és azok végrehajtását;

30.

támogassák (nemzeti, regionális, helyi, tematikus) médiatudatossági hálózatok létrehozását és fejlesztését annak érdekében, hogy egy asztalhoz ültessék a releváns érdekelt feleket és lehetővé tegyék számukra az együttműködést, valamint fenntartható és hosszú távú, életképes médiatudatossági projektek és kezdeményezések kidolgozását;

31.

dolgozzanak ki az egész életen át tartó tanulás keretébe illeszkedő megközelítést a médiatudatosságra vonatkozóan minden korcsoport tekintetében, és nyújtsanak támogatást ebben az összefüggésben kísérleti és kutatási projektekhez a célcsoportok sajátos igényeihez igazodó új módszertanok, intézkedések és tartalom létrehozása vagy kidolgozása és értékelése érdekében;

32.

támogassák a médiatudatossággal kapcsolatos oktatási és képzési anyagok kidolgozását és megosztását, valamint a különböző területeken a szakemberek (például könyvtárosok, múzeumi személyzet, ifjúságsegítők, tanárok, médiatudatossági szakemberek, újságírók) kompetenciáinak javítására irányuló szisztematikus megközelítés kidolgozását annak lehetővé tétele érdekében, hogy azok erősíthessék a polgárok médiatudatosságának fejlesztésében játszott fontos szerepüket;

33.

ösztönözzék a kulturális intézményeket, a civil társadalmi szervezeteket és az újságírói szervezeteket a médiatudatossággal kapcsolatos, egész életen át tartó tanulási programok integrálására, a különböző típusú médiaszervezetek – mindenekelőtt a közszolgálati médiaszervezetek – támogatására, médiatudatossággal kapcsolatos kezdeményezések kidolgozására és népszerűsítésére, valamint az egyéb érdekelt felek kezdeményezéseiben és projektjeiben való részvételre;

34.	folytassák a hivatásos újságírásnak mint a globális digitális médiakörnyezet fenntartható elemének az előmozdítására és támogatására vonatkozó lehetőségek feltárását;

35.	javítsák a már létező képzési modelleket – és szükség esetén alakítsanak ki újakat – az európai kulturális és kreatív ágazatokon belül a digitális készségek fejlesztésére, az innovatív technológiák hatékony felhasználásának támogatása és a technológiai fejlődéssel való lépéstartás érdekében;

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY:

36.	a tagállamokkal együttműködve erősítse meg és fejlessze tovább az európai médiatudatossági hét koncepcióját és mozdítsa elő az eseményen való részvételt;

37.	a hamarosan létrehozandó Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja keretében dolgozzon ki mechanizmusokat az érdekelt felek széles köre által folytatandó együttműködésnek, valamint a médiatudatossággal kapcsolatos elképzelések és gyakorlatok önkéntes cseréjének az elősegítésére;

38.

javasoljon lehetséges további lépéseket a dezinformáció kezelését célzó hosszú távú, szisztematikus és hatékony megoldások megtalálása érdekében a már meghozott intézkedésekre vonatkozó eddigi és jövőbeli átfogó kutatások és elemzések eredményei alapján, kellő figyelmet fordítva többek között az Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportja által ezen a területen végzett munkára és a nemzeti szabályozó hatóságok közötti szükséges együttműködésre;

39.

a nemrégiben közzétett, az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó, 2020–2024-re szóló uniós cselekvési tervvel, valamint a digitális szolgáltatásokról szóló új jogszabály, az európai demokráciáról szóló cselekvési terv és a médiával és audiovizuális médiával kapcsolatos cselekvési terv kidolgozásával összefüggésben mérlegelje a dezinformációval kapcsolatos problémák kezelésére irányuló hatékonyabb – ugyanakkor az alapvető jogok védelmét nem akadályozó – módszerek szükségességét; ennek során a platformok átláthatósága és felelőssége alapvető elv kell, hogy legyen;

40.

biztosítsa az egyes tagállamok helyi sajátosságainak és kapacitásainak, valamint a minden tagállamra és minden releváns érdekelt félre kiterjedő fokozott együttműködés szükségességének a figyelembevételét annak érdekében, hogy a javasolt intézkedések alkalmazhatók és hatékonyak, továbbá ténylegesen és független módon értékelhetők legyenek;

41.

a tagállamokkal együttműködve dolgozzon ki szisztematikus kritériumokat és értékelési eljárásokat az uniós finanszírozású médiatudatossági projektekre és kezdeményezésekre vonatkozóan, továbbá dolgozzon ki egységes összehasonlító módszertant a médiatudatosság fejlesztéséről szóló tagállami jelentéstétel tekintetében, az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló, módosított irányelvben előírt, a Bizottság által a kapcsolattartó bizottsággal folytatandó konzultációt követően kibocsátandó jövőbeli iránymutatások keretében;

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT ÉS A TAGÁLLAMOKAT, HOGY SAJÁT HATÁSKÖRÜKÖN BELÜL, A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉNEK KELLŐEN MEGFELELVE:

42.

folytassák, illetve tegyenek további erőfeszítéseket a médiatudatosság fejlesztésére és a médiatudatosság fontosságára való figyelemfelhívásra irányuló szisztematikus, átfogó, ágazatokon átívelő megközelítés kialakítása érdekében; az ezzel kapcsolatos nemzeti erőfeszítéseket – többek között finanszírozási kezdeményezéseket – uniós szintű intézkedéseknek kell kísérniük;

43.

támogassák az uniós alapok, a médiaoktatást támogató uniós programok, valamint a médiatudatossággal kapcsolatos különböző projektek és kezdeményezések (például a média támogatása a Kreatív Európa programon keresztül, különösen a média támogatására irányuló új fellépés) által kínált lehetőségek jobb kiaknázását és kiegészítő finanszírozási források kialakítását, továbbá a releváns uniós programok közötti szinergiák megteremtését;

44.	gondoskodjanak arról, hogy a gyermekbarát internet európai stratégiája keretében hozott, kiskorúakat célzó, médiatudatossággal kapcsolatos intézkedések lépést tartsanak a folyamatosan változó digitális környezettel;

45.

finanszírozzák és támogassák a médiatudatossággal, valamint a média és a digitális platformok hatásával kapcsolatos szisztematikus és rendszeres kutatásokat (például: a médiatudatossággal kapcsolatos intézkedésekre és kezdeményezésekre vonatkozó szisztematikus kutatások; az új média- és kommunikációs platformoknak a polgárok jóllétére gyakorolt hatásait vizsgáló kutatások; az algoritmusok és a mesterséges intelligencia működésének, valamint a közvéleményre, a polgárok életére, a médiafogyasztási szokásokra és az európai média- és audiovizuális ágazatra gyakorolt hatásuknak a kutatása);

46.	támogassák az audiovizuális ágazatot a minőségi európai tartalmak és terjesztési platformok kialakításában, figyelembe véve azt a gazdasági hatást, amelyet a Covid19-világjárvány gyakorol általában az audiovizuális ágazatra;

47.	ösztönözzék a platformokat és a médiaorgánumokat arra, hogy működjenek együtt olyan eszközök és eljárások kidolgozásában, amelyek előmozdítják a minőségi hírforrások láthatóságát és megtalálhatóságát, valamint a minőségi európai audiovizuális tartalmak láthatóságát és megtalálhatóságát.

---

(1)  A médiaműveltséggel foglalkozó szakértői csoport megbízatásában és az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló, módosított irányelvben foglalt fogalommeghatározások alapján.

Értesítés az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP tanácsi határozatban és 269/2014/EU tanácsi rendeletben előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó bizonyos személyek és szervezetek részére

(2020/C 193/07)

Az Európai Unió Tanácsa az alábbi információt hozza az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatti korlátozó intézkedésekről szóló 2014/145/KKBP tanácsi határozat (1) mellékletében és 269/2014/EU tanácsi rendelet (2) I. mellékletében szereplő következő személyek és szervezet tudomására: Denis Valentinovich BEREZOVSKIY (4. bejegyzés), Aleksandr Viktorovich VITKO (19. bejegyzés), Vladislav Yurievich SURKOV (29. bejegyzés), Dmitry Nikolayevich KOZAK (34. bejegyzés), Sergei Ivanovich NEVEROV (40. bejegyzés), Sergey Gennadevich TSYPLAKOV (47. bejegyzés), Rashid Gumarovich NURGALIEV (76. bejegyzés), Vladimir ANTYUFEYEV (87. bejegyzés), Andrey Yurevich PINCHUK (100. bejegyzés), Viktor Petrovich VODOLATSKY (109. bejegyzés), Yevgeniy Vyacheslavovich ORLOV (131. bejegyzés), Ekaterina Vladimirovna GOGIASHVILI (141. bejegyzés), Zaur Raufovich ISMAILOV (146. bejegyzés), Konstantin Mikhailovich BAKHAREV (153. bejegyzés), Dmitry Anatolievich BELIK (154. bejegyzés), Andrey Vladimirovich CHEREZOV (158. bejegyzés), Evgeniy Petrovich GRABCHAK (159. bejegyzés), valamint az „Azov distillery plant”, a Krími Köztársaság vállalata (Crimean Republican Enterprise „Azov distillery plant”) (17. bejegyzés) és a „Magaracs” Összoroszországi Szőlészeti és Borászati Tudományos Kutatóintézet, Orosz Tudományos Akadémia, szövetségi állami finanszírozású tudományos és kutatási vállalat (Federal state budget institution for science and research „All- Russia national scientific research institute for wine growing and wine making »Magarach« Russian Academy of Sciences”) (19. bejegyzés).

A Tanács mérlegeli, hogy új indokolásokkal fenntartja a fent említett személyekkel és szervezetekkel szembeni korlátozó intézkedéseket. Tájékoztatjuk az érintett személyeket és szervezeteket, hogy 2020. június 16. előtt az alábbi címen kérhetik meg a Tanácstól a jegyzékbe vételükkel kapcsolatos szándékolt indokolásokat:

Council of the European Union

General Secretariat

RELEX.1.C

Rue de la Loi/Wetstraat 175

1048 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail: sanctions@consilium.europa.eu

---

(1)  HL L 78., 2014.3.17., 16. o.

(2)  HL L 78., 2014.3.17., 6. o.

Euroátváltási árfolyamok (1)

2020. június 8.

(2020/C 193/08)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1285
JPY	Japán yen	123,41
DKK	Dán korona	7,4555
GBP	Angol font	0,89173
SEK	Svéd korona	10,3978
CHF	Svájci frank	1,0861
ISK	Izlandi korona	149,50
NOK	Norvég korona	10,4603
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	26,585
HUF	Magyar forint	344,16
PLN	Lengyel zloty	4,4333
RON	Román lej	4,8359
TRY	Török líra	7,6574
AUD	Ausztrál dollár	1,6156
CAD	Kanadai dollár	1,5126
HKD	Hongkongi dollár	8,7460
NZD	Új-zélandi dollár	1,7291
SGD	Szingapúri dollár	1,5700
KRW	Dél-Koreai won	1 353,20
ZAR	Dél-Afrikai rand	18,9799
CNY	Kínai renminbi	7,9836
HRK	Horvát kuna	7,5650
IDR	Indonéz rúpia	15 815,42
MYR	Maláj ringgit	4,8159
PHP	Fülöp-szigeteki peso	56,301
RUB	Orosz rubel	77,0563
THB	Thaiföldi baht	35,474
BRL	Brazil real	5,5702
MXN	Mexikói peso	24,3220
INR	Indiai rúpia	85,2410

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

13/2020. sz. különjelentés

Biodiverzitás a mezőgazdasági területeken: a közös agrárpolitika mindeddig nem tudta megállítani a hanyatlást

(2020/C 193/09)

Az Európai Számvevőszék tudatja, hogy megjelent a „Biodiverzitás a mezőgazdasági területeken: a közös agrárpolitika mindeddig nem tudta megállítani a hanyatlást” című 13/2020. sz. különjelentése.

A jelentés elolvasható vagy letölthető a Számvevőszék weboldalán (http://eca.europa.eu).

Összefonódás előzetes bejelentése

(Ügyszám: M.9843 – Colony Capital/PSP/NGD)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2020/C 193/10)

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o. (az összefonódás-ellenőrzési rendelet).

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti, nem kisebb jelentőségű termékleírás-módosítás jóváhagyására irányuló kérelem közzététele

(2020/C 193/11)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítási kérelem elleni felszólalásra e közzététel napjától számított három hónapon belül.

AZ OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSEKHEZ/OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉSEKHEZ KAPCSOLÓDÓ TERMÉKLEÍRÁS NEM KISEBB JELENTŐSÉGŰ MÓDOSÍTÁSÁNAK JÓVÁHAGYÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének első albekezdése szerinti módosítás jóváhagyására irányuló kérelem

„POULIGNY-SAINT-PIERRE”

EU-szám: PDO-FR-0128-AM03 – 2018.12.24.

OEM (X) OFJ ( )

1.   Kérelmező csoportosulás és jogos érdek

Syndicat des producteurs de Pouligny-Saint-Pierre

Cím: Maison de l’agriculture, 65 avenue Gambetta, 36300 Le Blanc, France

Tel. +33 254375213

Fax +33 254370421

E-mail: syndicataocpouligny@sfr.fr

A termelőkből és feldolgozókból álló csoportosulásnak jogos érdeke fűződik a kérelem benyújtásához.

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3.   A termékleírás módosítással (módosításokkal) érintett rovata

☐	A termék elnevezése

☒	A termék leírása

☒	Földrajzi terület

☒	A származás igazolása

☒	Az előállítás módja

☒

Kapcsolat

☒

Címkézés

☒	Egyéb: nemzeti előírások, ellenőrzés, a csoportosulás és a tagállam illetékes szervének elérhetőségei.

4.   A módosítás(ok) típusa

☒	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető módosítása

☐	Bejegyzett OEM vagy OFJ termékleírásának az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése szerinti, kisebb jelentőségűnek nem tekinthető oly módon történő módosítása, amelyre vonatkozóan nem tettek közzé egységes (vagy azzal egyenértékű) dokumentumot

5.   Módosítás(ok)

5.1.   A termék leírása

A következő mondat:

helyébe a következő szöveg lép:

A nyers teljes tej feldolgozására vonatkozó kötelezettség a helyi tejsavbaktérium-flóra megőrzése révén erősíti a kapcsolatot a földrajzi területtel. A piramis jellemzőit a termék leírásának való megfelelés érdekében kiegészítették. A sajtkészítő forma méretére vonatkozó információk átkerültek az 5.3.4. fejezetbe.

A következő mondat:

a következőképpen egészül ki:

Az „elsősorban” kifejezést törölték, ugyanis nem helytálló, mivel az alvadék mindig tejsavas. A lassú alvasztásra utaló hivatkozás átkerült „Az előállítás módja” című fejezetbe, ugyanis nem járul hozzá a termék leírásához. A spontán lecsepegtetésre utaló hivatkozás a tejsavas alvadék struktúráját megőrző jelenlegi gyakorlatoknak felel meg.

A következő mondat:

az alábbiak szerint módosul:

A termék küllemének leírását a jobb jellemzés érdekében javították. Az új megfogalmazás egyértelműbben ismerteti a sajt jellemzőit.

A termékleírás a következő mondattal egészül ki:

A sajttészta küllemének és a termék ízének leírását a jobb jellemzés érdekében tökéletesítették. Az új megfogalmazás egyértelműbben ismerteti a sajt jellemzőit.

A következő mondat:

helyébe a következő szöveg lép:

„A sajtnak két formája van:

—	a »Pouligny-Saint-Pierre«: egy sajtdarab tömege a minimális érlelési időtartam végére legalább 250 gramm, összes szárazanyag-tartalma pedig legalább 90 gramm,

—	a kis méretű »Pouligny-Saint-Pierre«: egy sajtdarab tömege a minimális érlelési időtartam végére legalább 150 gramm, összes szárazanyag-tartalma pedig 55 és 85 gramm közötti.

Szárazanyagra vetített minimális zsírtartalma 45 %.

A »Pouligny-Saint-Pierre« sajtokat darabonként szerelik ki és forgalmazzák a végső fogyasztók részére.”

Az 1107/96/EK rendelethez és az 1019/2019/EK rendelethez kapcsolódó nemzeti jogszabályszöveg szerint létezik kisebb formátumú sajt is, a kis méretű „Pouligny-Saint-Pierre”.

A „Pouligny-Saint-Pierre” sajt tehát két formátumban létezhet, a minimális érlelési időtartam végére kialakult teljes tömegük bekerül a termékleírásba.

A sajt tömegének szárazanyagban történő kifejezése és a sajt minimális szárazanyag-tartalmának rögzítése lehetővé teszi a (formázási hiba miatt) túlságosan kis méretű sajtok, illetve a (szikkasztás hiánya és/vagy a túlságosan nedves alvadék feldolgozása miatt) túlságosan nedves sajtok forgalmazásból való kizárását.

A termékleírás kiegészül azzal, hogy a sajtokat darabonként, azaz egészben forgalmazzák, ugyanis a csoportosulás nem kívánja engedélyezni a darabolt sajtok értékesítését, mivel a sajt feldarabolása – a sajt kis formátuma miatt különösen hangsúlyos – negatív hatást fejt ki az érzékszervi jellemzők megőrzésére (a sajttészta konkrétan megavasodik, illetve kiszárad).

Az egységes dokumentumban a következő mondatok:

helyébe a következő szöveg lép:

„A »Pouligny-Saint-Pierre« kizárólag nyers teljes kecsketejből készült, szabályos élű, magas, négyzet alapú csonka piramis formájú sajt.

A sajtot tejsavas alvadékból, lassú alvasztással és spontán lecsepegtetéssel állítják elő.

A sajttészta lágy, enyhén sós. Küllemét tekintve penészbevonattal rendelkezik. Kérge barázdált, elefántcsontfehér színű, márványos jellegű, de kékes is lehet.

Vágási felülete kemény, amelynek külleme tiszta, homogén és sima, fehér színű, esetleg elefántcsontfehér árnyalatokat vehet fel. Íze kiegyensúlyozott, nem túlzottan sós és nem is túlzottan savanyú.

Aromajegyeiben domináns a tejsavas és erjesztőbaktériumos jelleg, emellett kecskére, gombára és mogyoróra emlékeztető jegyekkel rendelkezik.

Állaga krémes és omlós.

A sajtnak két formája van:

—	a »Pouligny-Saint-Pierre«: egy sajtdarab tömege a minimális érlelési időtartam végére legalább 250 gramm, összes szárazanyag-tartalma pedig legalább 90 gramm,

—	a kis méretű »Pouligny-Saint-Pierre«: egy sajtdarab tömege a minimális érlelési időtartam végére legalább 150 gramm, összes szárazanyag-tartalma pedig 55 és 85 gramm közötti.

Szárazanyagra vetített minimális zsírtartalma 45 %.

A »Pouligny-Saint-Pierre« sajtokat darabonként szerelik ki és forgalmazzák a végső fogyasztók részére.”

5.2.   Földrajzi terület

A termékleírásban a következő mondat:

helyébe a következő szöveg lép:

Az egységes dokumentumban a következő bekezdés:

helyébe a következő szöveg lép:

Az előző termékleíráshoz képest, amelyben a földrajzi területet a járások jegyzékének megadásával ismertették, a földrajzi területet immár településjegyzék megadásával ismertetik, ami pontosabb leírást tesz lehetővé. Ezzel a földrajzi terület nem módosul. Ugyanez érvényes az egységes dokumentumra is.

5.3.   A földrajzi területről való származást igazoló elemek

A következő bekezdések:

helyébe a következő szöveg lép:

Az alkalmassági nyilatkozatot az oltalomban részesülni kívánó termelők azonosítását lehetővé tevő azonosító nyilatkozat váltja fel.

A termékleírás kiegészül a gazdasági szereplők bejelentési kötelezettségeivel. Ezek a módosítások a nemzeti jogszabályok és rendelkezések változásával függnek össze. A módosított szöveg többek között előírja, hogy a gazdasági szereplőket azonosítani kell annak tanúsítása céljából, hogy képesek eleget tenni a termékleírás követelményeinek, valamint rendelkezik az eredetmegjelölés alatt forgalomba hozni szándékozott termékek ismeretéhez, nyomon követéséhez és ellenőrzéséhez szükséges nyilatkozatokról.

5.4.   Az előállítás módja

Mivel az 1107/96/EK rendeletnek és az 1019/2019/EK rendeletnek megfelelően bejegyzett termékleírás egyáltalán nem írt elő a tejtermelésre vonatkozó szabályt, ezek a szabályok a termelők aktuális gyakorlatai szerint kerültek meghatározásra.

A termékleírás a következő bekezdésekkel egészül ki:

A termékleírás a tenyésztett kecskefajtákra, valamint a kecskék tartására (maximális terhelés, egy kecskére jutó terület, évszaktól függetlenített tenyésztés lehetősége) vonatkozó rendelkezésekkel egészül ki.

A termékleírás a következő bekezdésekkel egészül ki:

Az állatoknak adott takarmányok jellegének keretszabályozása és az ellenőrzés megkönnyítése, illetve a sajt érzékszervi jellemzőit kedvezőtlenül befolyásoló takarmányok adásának megtiltása érdekében a takarmányokat és kiegészítő takarmányokat tartalmazó pozitív listák meghatározására került sor. A kecskéknek adott takarmányok változatossága, a szilázs alkalmazásának tilalma, a bálázás és a szárított takarmányok keretszabályozása hozzájárul a „Pouligny-Saint-Pierre” érzékszervi jellemzőinek kifejeződéséhez.

A termékleírás a következő bekezdéssel egészül ki:

A termék földrajzi területtel való kapcsolatának erősítése érdekében a termékleírás a takarmányok származására vonatkozó szabályokkal egészül ki. Mivel a földrajzi területen nincs elegendő mezőgazdasági erőforrás a kecskeállományok teljes takarmányozásának biztosításához, a földrajzi területen előállított takarmányok (takarmányok és kiegészítő takarmányok) – szárazanyagban kifejezve – az állomány teljes éves takarmányadagjának legalább 75 %-át teszik ki.

A termékleírás a következő bekezdéssel egészül ki:

A termék hagyományos jellegének megőrzése érdekében a géntechnológiával módosított szervezetekből származó takarmányok használata tilos.

A termékleírás a következő bekezdéssel egészül ki:

A szerves trágyák módosíthatják a legelők növényvilágának összetételét, a keretszabályozásuk tehát lehetővé teszi a változatos természetes növényvilág fenntartását és a földrajzi területtel való kapcsolat megőrzését.

Az állatoknak adott takarmányok jellegének keretszabályozása és az ellenőrzés megkönnyítése, illetve a sajt érzékszervi jellemzőit kedvezőtlenül befolyásoló takarmányok adásának megtiltása érdekében a takarmányokat és kiegészítő takarmányokat tartalmazó pozitív listák meghatározására került sor.

Az egységes dokumentum a következő mondatokkal egészül ki:

A termékleírás a következő bekezdéssel egészül ki:

A tej tulajdonságainak megőrzése, valamint a természetes tejsavbaktériumflóra kialakulását korlátozó pszichotróp mikroorganizmusok kialakulásának visszaszorítása érdekében a termékleírás kiegészül a háztáji gazdaságon belüli tejtárolási feltételekkel. A fizikai kezelések alkalmazása szigorúan azokra a kezelésekre korlátozódik, amelyek nincsenek kihatással a tej minőségére.

Többek között a tej tulajdonságainak, valamint eredeti baktériumflórájának megőrzése, és ezáltal a területtel való kapcsolat erősítése érdekében kötelezővé tették a nyers tejből történő sajtkészítést.

A termékleírás a következő bekezdéssel egészül ki:

Annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az érleléshez és a kívánt vizuális jellemzőkhöz képest nem kívánatos baktériumflóra kialakulása, a termékleírás kiegészül a tej előkészítési paramétereivel.

A következő mondat:

helyébe a következő mondat lép:

Az alvasztás minimális időtartamát két órával (20 óráról 18 órára) csökkentették annak érdekében, hogy a sajtkészítési eljárás leírása igazodjon az előállítás tényleges feltételeihez, amely – munkaszervezési jellegű gyakorlati okokból – egyre inkább 24 órás ritmusra áll vissza. Ugyanezen okból kifolyólag a legfeljebb 30 órás időtartamot törölték.

A termékleírás a következő mondattal egészül ki:

A jelenlegi gyakorlatokhoz igazodva a termékleírás kiegészül a beoltási és az altatási műveletszakasz paramétereivel.

A termékleírás a következő mondattal egészül ki:

Az előzetes lecsepegtetés következtében az alvadék szétesik, ami nem egyeztethető össze a termék leírásával.

A következő mondat:

helyébe a következő mondat lép:

Az alvadék nagyobb darabokra vágásával a formázáskor jobban szabályozható az alvadék nedvessége.

Az öntőforma leírása:

A következő mondat:

helyébe a következő szöveg lép:

Az öntőformák méretei nem módosulnak, hanem az 1107/96/EK és az 1019/2019/EK rendelethez kapcsolódó nemzeti jogszabályszövegben megadott méretek kerülnek be a szövegbe. A méreteket azért fejezik ki másként, hogy az öntőforma – és így a sajt – piramis alakjának leírásában pontosabbak legyenek. Ezek a célértékek a „Pouligny-Saint-Pierre” mindkét formátumára alkalmazandóak.

A termékleírás a következő bekezdéssel egészül ki:

A formázási és a sózási művelet hagyományos jellegének megőrzése, valamint az alvadék szerkezetének megtartása érdekében az öntőformák töltéséhez kizárólagosan engedélyezett eszköz a 2 liternél kisebb űrtartalmú merőkanál vagy azzal egyenértékű eszköz.

A következő mondatok:

helyébe a következő szöveg lép:

A formázási művelet hagyományos jellegének megőrzése érdekében a formázási technika leírása pontosabban szerepel.

Ezenkívül szabályozták a lecsepegtetés időtartamát (legfeljebb 36 óra helyett legfeljebb 48 óra) annak érdekében, hogy a sajtkészítési eljárás leírása igazodjon az előállítás tényleges feltételeihez, amely – munkaszervezési jellegű gyakorlati okokból – egyre inkább 24 órás ritmusra áll vissza.

A termékleírás a következő mondattal egészül ki:

A termékleírás kiegészül a gazdasági szereplők gyakorlatainak megfelelő sózási technikával.

A termékleírás a következő mondattal egészül ki:

Mivel az 1107/96/EK és az 1019/2019/EK rendeletnek megfelelően bejegyzett termékleírásban nem szerepelt a szárítási műveletszakasz leírása, a termékleírás – a szokásokat tükrözve, valamint arra való tekintettel, hogy a szárítás fontossággal bír a termékek végleges érzékszervi jellemzői szempontjából – kiegészül azzal, hogy a sózást követően a sajtokat szárítják.

A következő mondatrész:

helyébe a következő szöveg lép:

A jelenlegi gyakorlatok ismertetése érdekében a termékleírás kiegészül a sajtérlelő kamrákban való érlelés feltételeivel.

A következő mondat:

helyébe a következő szöveg lép:

Az ellenőrzés megkönnyítése érdekében a termékleírás kiegészül azzal, hogy az érlelési időtartam a beoltás napjától számítandó.

A kis méretű „Pouligny-Saint-Pierre” esetében az érlelési időtartam egy nappal lerövidül a kisebb formátuma miatt, amelynek következében gyorsabban érlelődik.

A termékleírás kiegészül azzal, hogy a sajtok – a vizuális leírásuk betartásának biztosítása érdekében – csak legalább egy nappal a minimális érlelési időtartam letelte után hozhatók forgalomba.

A következő mondat:

a következőképpen egészül ki:

Az érzékszervi jellemzők megőrzése érdekében a termékleírás kiegészül azzal, hogy a módosított nyomás alatt történő tárolás tilalma az érlelt sajtokra is vonatkozik.

5.5.   Kapcsolat

A „Kapcsolat a földrajzi területtel” rovatot teljes egészében átfogalmazták, hogy még nyilvánvalóbban kidomborodjon, a lényeget tekintve azonban ne módosuljon a „Pouligny-Saint-Pierre” és a földrajzi terület közötti kapcsolat. A kapcsolat bemutatása többek között egyértelműsíti a különleges szaktudást igénylő sajtkészítésre alkalmas nyers tej felhasználását lehetővé tevő tejtermelési feltételeket, valamint az érlelési feltételeket. „A földrajzi terület sajátosságai” című pont bemutatja a földrajzi terület természeti tényezőit és az emberi tényezőket, összefoglalja a történelmi vonatkozásokat, és kiemeli a különleges szaktudást. „A termék sajátosságai” című pont kiemel egyes, a termék leírásába bekerült elemeket. Végezetül az „Ok-okozati kapcsolat” című szakasz kifejti a természeti és emberi tényezők és a termék közötti kölcsönhatásokat. A sózáshoz használt só fehér színére utaló hivatkozást törölték, ugyanis az nem szerepel a termékleírásban.

Ez a módosítás az egységes dokumentumba is bekerült.

5.6.   A címkézésre vonatkozó egyedi követelmények

A szöveg a következő mondatokkal egészül ki:

A címkézésre vonatkozó rovatot a nemzeti és az európai jogszabályok változásainak figyelembevétele érdekében naprakésszé tették.

Az egységes dokumentum a következő mondatokkal egészül ki:

5.7.   Egyéb módosítások

A tagállami illetékes szerv címét frissítették.

Az ellenőrző szervre vonatkozó adatokat tartalmazó rovatban pedig a hivatalos szervek nevét és elérhetőségeit frissítették. Ez a rovat megemlíti az ellenőrzés terén franciaországi viszonylatban illetékes hatóságok elérhetőségeit: ezek az Institut national de l’origine et de la qualité (INAO) és a Direction générale de la concurrence, de la consommation et de la répression des fraudes (DGCCRF). A termékleírás kiegészül azzal, hogy az igazoló szerv neve és elérhetőségei megtekinthetők az INAO honlapján és az Európai Bizottság adatbázisában.

Ami a nemzeti előírásokra vonatkozó rovatot illeti, a termékleírás kiegészül a főbb ellenőrizendő pontokat és az értékelési módszerüket bemutató táblázattal.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„Pouligny-Saint-Pierre”

EU-szám: PDO-FR-0128-AM03 – 2018.12.24.

OEM (X) OFJ ( )

1.   Elnevezés

„Pouligny-Saint-Pierre”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa [a XI. mellékletben szereplő felsorolás alapján]

1.3. osztály: Sajtok

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Pouligny-Saint-Pierre” kizárólag nyers teljes kecsketejből készült, szabályos élű, magas, négyzet alapú csonka piramis formájú sajt. A sajtot tejsavas alvadékból, lassú alvasztással és spontán lecsepegtetéssel állítják elő. A sajttészta lágy, enyhén sós.

Küllemét tekintve penészbevonattal rendelkezik. Kérge barázdált, elefántcsontfehér színű, márványos jellegű, de kékes is lehet.

Vágási felülete kemény, amelynek külleme tiszta, homogén és sima, fehér színű, esetleg elefántcsontfehér árnyalatokat vehet fel. Állaga krémes és omlós.

Íze kiegyensúlyozott, nem túlzottan sós és nem is túlzottan savanyú. Aromajegyeiben domináns a tejsavas és erjesztőbaktériumos jelleg, emellett kecskére, gombára és mogyoróra emlékeztető jegyekkel rendelkezik.

A sajtnak két formája van:

—	a „Pouligny-Saint-Pierre”, amelynek tömege a minimális érlelési időtartam végére legalább 250 gramm, összes szárazanyag-tartalma pedig legalább 90 gramm,

—	a kis méretű „Pouligny-Saint-Pierre”, amelynek tömege a minimális érlelési időtartam végére legalább 150 gramm, összes szárazanyag-tartalma pedig 55 és 85 gramm közötti.

Szárazanyagra vetített minimális zsírtartalma 45 %.

A „Pouligny-Saint-Pierre” sajtot legkorábban a beoltástól számított 10. napon veszik ki a sajtérlelő kamrából, és legkorábban a beoltástól számított 11. napon hozzák forgalomba.

A kis méretű „Pouligny-Saint-Pierre” sajtot legkorábban a beoltástól számított 9. napon veszik ki a sajtérlelő kamrából, és legkorábban a beoltástól számított 10. napon hozzák forgalomba.

A „Pouligny-Saint-Pierre” sajtokat darabonként szerelik ki és forgalmazzák a végső fogyasztók részére.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A tájegység és a termék közötti szoros kapcsolat biztosítása érdekében a tejelő kecskék teljes éves takarmányadagjában lévő szárazanyagnak legalább 75 %-át a földrajzi területen állítják elő. A földrajzi területen nincs elegendő mezőgazdasági erőforrás a kecskeállományok teljes takarmányozásának biztosításához.

Egy tejelő kecske teljes éves takarmányadagja legalább 660 kg takarmány-szárazanyagból áll, amelyet az állat lelegelhet, megkaphat zölden, széna formájában, dehidratált formában (kizárólag a lucerna esetében, amelyből évente legfeljebb 132 kg szárazanyag adható) vagy bálázott fű formájában, amely tejelő kecskénként naponta legfeljebb 1 kg szárazanyagot jelenthet, feltéve, hogy az legalább 60 % szárazanyagot tartalmaz és a takarmánytermő területek első kaszálásából származik. Az engedélyezett takarmányokat pozitív lista határozza meg.

A tejelő kecskék takarmányozása során a fű- vagy kukoricaszilázs használata tilos.

A kiegészítő takarmányok a tejelő kecskék takarmányozásának legfeljebb 40 %-át tehetik ki, ami tejelő kecskénként évente legfeljebb 440 kg szárazanyagot jelent.

A földrajzi területen előállított kiegészítő takarmányok egy tejelő kecske éves takarmányadagjának legalább 15 %-át teszik ki, ami legalább 165 kg szárazanyagot jelent.

Az engedélyezett kiegészítő takarmányokat pozitív lista sorolja fel.

A tejelő kecskék takarmányozása során kizárólag a géntechnológiával nem módosított termékekből származó növények, melléktermékek és kiegészítő takarmányok használata engedélyezett. A „Pouligny-Saint-Pierre” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott sajt előállítása céljából feldolgozandó tejet termelő gazdaság területén géntechnológiával módosított növénykultúrák telepítése tilos.

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A tejtermelést, a sajtkészítést és a sajtérlelést a 4. pontban meghatározott földrajzi területen végzik.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

–

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

A sajtok címkéin – a címkén szereplő legnagyobb karakterek méretének legalább kétharmadával megegyező nagyságú, vastagon szedett karakterekkel – fel kell tüntetni a „Pouligny-Saint-Pierre” eredetmegjelölés nevét. Ezenkívül a 2. pontban meghatározott kis méretű sajtok esetében a címkén az eredetmegjelölés neve mellett feltüntethető a „petit” (kis méretű) szó.

A valamennyi sajtra vonatkozó, jogszabályban foglalt feliratokon és a fent említett kifejezésen túlmenően az eredetmegjelölés mellett a címkén, a reklámanyagokban, a számlákon vagy a kereskedelmi dokumentumokban bármely egyéb, minőségre utaló jelölés vagy felirat nem tüntethető fel, kivéve egyes márkaneveket vagy védjegyeket.

Az Európai Unió „AOP” (OEM) logójának feltüntetése kötelező.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A tejtermelést, a sajtkészítést és sajtérlelést Indre megye (36) következő településeiből álló földrajzi területen kell elvégezni:

Azay-le-Ferron, Le Blanc, Ciron, Concremiers, Douadic, Fontgombault, Ingrandes, Lingé, Lurais, Lureuil, Martizay, Mauvières, Mérigny, Néons-sur-Creuse, Pouligny-Saint-Pierre, Preuilly-la-Ville, Rosnay, Ruffec, Saint-Aigny, Saint-Hilaire-sur-Benaize, Sauzelles, Tournon-Saint-Martin.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

A „Pouligny-Saint-Pierre” nyers kecsketejből készült, piramis formájú, elefántcsontfehér vagy kékes színű, barázdált kéreggel rendelkező sajt, amelyet starterkultúrával vagy korábbi altatásból származó tejsavóval történő beoltással létrejött tejsavas alvadék lassú alvasztásával állítanak elő. Omlós és krémes állagú tésztája, valamint a dominánsan erjesztőbaktériumos aromajegyei egyrészt a földrajzi területről származó különleges takarmányok bevitelét előnyben részesítő állomány-takarmányozási szabályokhoz, másrészt a sajtkészítők és a sajtérlelők sajátos szaktudásához kapcsolódnak.

Az Indre megye nyugati részén, Pouligny-Saint-Pierre község környékén elterülő földrajzi terület teljes egészében a „Parc naturel Régional de la Brenne” regionális natúrpark része. Ez egy kifejezetten egyedi jelleget mutató térség, amely a júra korból származó agyagos-meszes fennsíkokból áll, északi határvonalát Brenne vidékének nedves területei, délnyugati határvonalát pedig a Creuse völgye képezi. Mikroklímája melegebb és szárazabb, mint a környező területeké.

Ezek a különleges éghajlati és geológiai adottságok elősegítették a cseresznyefákból, rekettyésekből, illatos növényfajokból, bozótosokból és tölgyfákból, baltacimból és lucernából álló változatos növényzet megtelepedését.

Brenne vidékének iszapos-homokos talajain természetes legelők találhatók, amelyeken későn nő ki a fű, míg a Creuse völgyének nyáron kiszáradó homokos talajai alkalmasabbak a pázsitfűféléken és hüvelyeseken alapuló legelőgazdálkodásra.

A természeti tényezők összessége miatt a térség lakói egykor az egyszerű és igénytelen kecske („a szegény ember tehene”) tartására szakosodtak.

Mivel a kecsketejtermelő gazdaságok eredetileg nagyon kicsik voltak, akkoriban a háztáji termelők saját fogyasztásra készítettek valamennyi sajtot. A begyűjtéssel és érleléssel foglalkozó üzemek fokozatosan kezdték el a sajtbegyűjtést azzal a céllal, hogy a sajtokat megszárítsák és ellássák Párizs, Limoges, Châteauroux, Blois és Lyon különböző piacait.

A termelés szerkezete ezután alakult ki: az állattartó gazdaságok nagyobbak lettek, és a nyers tejből, valamint a dominánsan tejsavas jellegű alvadékból előállított sajtok begyűjtése a sajtérlelők köré szerveződött. A „Pouligny-Saint-Pierre” volt a Franciaországban elsőként – 1972-ben – elismert ellenőrzött eredetmegjelölés.

A kecsketenyésztők még jelenleg is maximálisan hasznosítják a meglehetősen rossz mezőgazdasági hasznosíthatóságú terület erőforrásait a kecskeállományok etetéséhez. A rendelkezésre álló változatos természeti erőforrásokat ötvöző takarmányozási rendszert vezettek be (takarmánytermesztés, legeltetés, takarmányfű, gabonafélék és hüvelyesek termesztése), amely az aktuális állattartási gyakorlatok mellett lehetővé teszik a feldolgozott tej minőségének (a tej zsírtartalmának, fehérjetartalmának és természetes baktériumflórájának) jobb szabályozását.

A sajtkészítők a feldolgozott tej minőségének hasznosítása céljából különleges sajtkészítési szaktudást alkalmaznak, többek között a helyi mikroflóra megőrzésével. A sajtérlelők szaktudása lehetővé teszi, hogy a hőmérsékletre, a páratartalomra és az időtartamra vonatkozó, jól meghatározott feltételek mellett szabályozzák a kéregflóra kialakulását.

Mindezek az emberi tényezők máig megmaradtak a földrajzi területen.

Ami a „Pouligny-Saint-Pierre” sajátosságait illeti, nyers teljes kecsketejből készült, szabályos élű, magas, négyzet alapú csonka piramis formájú sajt. Kérge barázdált, elefántcsontfehér színű, márványos jellegű, de enyhén kékes is lehet. Íze kiegyensúlyozott, nem túlzottan sós és nem is túlzottan savanyú. Állaga krémes és omlós. Aromajegyeiben domináns a tejsavas és erjesztőbaktériumos jelleg, emellett kecskére, gombára és mogyoróra emlékeztető jegyekkel rendelkezik.

A termék sajátosságai, valamint a földrajzi terület természeti és emberi tényezői közötti kapcsolat először is az éghajlati és a geológiai adottságokon alapul, amelyek miatt Brenne vidékének ezen a részén nyáron kiszáradó mezőgazdasági földterületek találhatók, ahol a legjobb hasznosítási mód régóta és jelenleg is a takarmánytermesztés, amely még napjainkban is a „Pouligny-Saint-Pierre” jellemzőihez hozzájáruló tejet adó kecskék változatos takarmányozásának alapja. A földrajzi területen található különböző talajfajták legjobb hasznosítása révén Brenne állattartói minőségi kecsketejet tudtak előállítani az eredetileg családi fogyasztásra szánt sajt készítéséhez.

Továbbá az eredetileg a háztáji gazdaságban végzett sajtkészítés korlátai miatt döntöttek a nyers teljes tej felhasználása és a tejsavas technológia alkalmazása mellett.

A termelők ezenkívül egy különleges sajtkészítő formát alakítottak ki, amelynek piramis alakját eredetileg a Pouligny-Saint-Pierre-i templom harangjának alakja ihlethette. A hegyes piramis alakú forma használata adja a sajt eredeti formáját, ami a sajt vizuális megjelenésének fontos eleme, és alapvető szerepet játszik a sajt állagának kiakulásában. A tejsavas alvadék hagyományos formában történő formázása, valamint az eredetileg a háztáji termelők által kialakított és napjainkban minden termelő által ismert hagyományos szaktudásból fakadó jelenlegi sajtkészítési technikák (starterkultúrával vagy korábbi altatásból származó tejsavóval történő beoltás, kis űrtartalmú merőkanál, spontán és lassú lecsepegés, száraz sóval meghintés) lehetővé teszik a megfelelő struktúrájú és jól lecsepegtetett alvadék előállítását, amely jellegzetesen omlós és krémes állagot kölcsönöz a sajtnak. Ez az állag, továbbá a sajt kiegyensúlyozott ízbeli jellemzői, valamint a dominánsan tejsavas és erjesztőbaktériumos aromajegyek és az azokhoz társuló, kecskére, gombára és mogyoróra emlékeztető jegyek a sajtérlelők által legalább 10 napig (a kis méretű „Pouligny-Saint-Pierre” esetében 9 napig) tartó érlelési időszak alatt végzett gondos műveleteknek köszönhetően tárulnak fel, elősegítve az elefántcsontfehér vagy kékes színű, barázdált bevonat kialakulását.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

https://extranet.inao.gouv.fr/fichier/CDC-PoulStPierre-050919.pdf

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

Értesítés a 2014/25/EU irányelv 34. cikkének alkalmazhatóságára vonatkozó kérelemről

A végrehajtási jogi aktusok elfogadására rendelkezésre álló időszak meghosszabbítása

(2020/C 193/12)

A Bizottsághoz 2019. december 13-án kérelem érkezett a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (1) 35. cikke alapján.

Az SJ AB által benyújtott kérelem a Svédországban folytatott vasúti személyszállítási szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos tevékenységekre vonatkozik. A vonatkozó értesítést az Európai Unió Hivatalos Lapja 2020. február 17-i C 53. számának 11. oldalán tették közzé. Az eredeti határidő 2020. július 3-án jár le.

A 2014/25/EU irányelv IV. melléklete 1. pontjának negyedik albekezdése értelmében a Bizottság a mentesség iránti kérelmet benyújtó fél egyetértésével meghosszabbíthatja a határidőt. Tekintettel az SJ AB további információ iránti kérelmére és a Bizottság egyetértésére, a kérelemmel kapcsolatos határozat meghozatalára rendelkezésére álló határidőt a Bizottság 19 munkanappal meghosszabbítja.

A végső határidő tehát 2020. július 31-én jár le.

---

(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/25/EU irányelve (2014. február 26.) a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).