Az Európai Unió C 389/2019

18.11.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 389/1

A Tanács állásfoglalása az európai oktatási térségnek a jövőorientált oktatási és képzési rendszerek támogatása érdekében történő továbbfejlesztéséről

(2019/C 389/01)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

AZ EURÓPA JÖVŐJÉRŐL SZÓLÓ, FOLYAMATBAN LÉVŐ MEGBESZÉLÉSEK ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN

HANGSÚLYOZZA, hogy

Európa jelenleg olyan időszakkal néz szembe, amelyben a globalizáció, a technológiai fejlődés, a fenntarthatósági kihívások, a társadalmi befogadással kapcsolatos régóta fennálló kihívások, a politikai instabilitás és a demográfiai változások jelentős hatást gyakorolnak az európai társadalmakra és polgárokra. E közös kihívások közös gondolkodást és összehangolt intézkedéseket tesznek szükségessé a tagállamok részéről;

Az e területen megvalósuló jövőbeli együttműködés tekintetében prioritást jelent az oktatás és képzés azon szerepe, amelyet a polgári szerepvállalás és a demokrácia, a személyes fejlődés, a társadalmi befogadás, az esélyegyenlőség és az önrendelkezés előmozdítása, valamint a jóllét és az összetartó társadalmak támogatása terén töltenek be. Jelenkori társadalmainkban az oktatás és képzés két legfontosabb társadalmi szerepe – egyrészt a versenyképességhez, az innovációhoz és a foglalkoztathatósághoz, másrészt az aktív polgári szerepvállaláshoz, a társadalmi befogadáshoz, a kohézióhoz és a személyes fejlődéshez való hozzájárulásuk – szorosan összefonódik, és minden tekintetben egymást kiegészítő jelleggel bír;

Az oktatás és képzés a fenntartható növekedés és a versenyképesség megteremtésének és fenntartásának, valamint a foglalkoztatás és a munkaerőpiaci részvétel előmozdításának kulcsfontosságú szakpolitikai eszköze európai szinten. Az Unió új növekedési stratégiájának kidolgozása során a lehető legteljesebb mértékben figyelembe kell venni azokat a lehetőségeket, amelyek az oktatásban és képzésben rejlenek a szélesebb társadalmi kihívások kezelése tekintetében. A magas színvonalú oktatás és képzés versenyelőnyt biztosít az Unió számára az egyre inkább digitalizálódó és tudásalapú világgazdaságban, mivel a jövőben Európának még több kreatív, magas szintű képzettséggel rendelkező és jól kiképzett emberre lesz szüksége. Létfontosságú lesz továbbá az új technológiák fejlesztésének és alkalmazásának irányítása, valamint az Unió körforgásos és klímasemleges gazdasággá való átalakításának támogatása, mégpedig az e változások előbbreviteléhez szükséges ismeretek, készségek és kompetenciák előmozdítása révén;

Az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés alapvető szakpolitikai eszköz az említett közös kihívások kezelésére irányuló innovatív, jövőorientált és rugalmas stratégiák kidolgozásához; ennek során ugyanakkor tiszteletben kell tartani a szubszidiaritás és az arányosság elvét, valamint az Unióban működő oktatási és képzési rendszerek sokféleségét;

AZ EURÓPAI TANÁCS ÁLTAL 2019. JÚNIUS 20-ÁN MEGHATÁROZOTT, A 2019–2024-ES IDŐSZAKRA SZÓLÓ ÚJ STRATÉGIAI MENETREND VÉGREHAJTÁSÁNAK ÖSSZEFÜGGÉSÉBEN

ANGSÚLYOZZA AZ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS MINDEN SZINTJÉNEK ÉS FORMÁJÁNAK AZ A TEKINTETBEN BETÖLTÖTT KULCSFONTOSSÁGÚ SZEREPÉT, HOGY VÉGREHAJTÁSRA KERÜLJENEK A STRATÉGIAI MENETREND FŐ PRIORITÁSAI, AZ EMBEREK KÉPESSÉ VÁLJANAK A JELENLEGI GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI ÁTALAKULÁSOK ÁLTAL TEREMTETT LEHETŐSÉGEK MEGRAGADÁSÁRA, ÉS HOGY LEHETŐVÉ VÁLJON A TEHETSÉG KITELJESEDÉSE EURÓPÁBAN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KÖVETKEZŐKRE:

A mindenki számára elérhető, magas színvonalú oktatásba és képzésbe való beruházás nemcsak a polgárok, hanem a gazdaság és a társadalom számára is jelentős előnyökkel jár. A kompetenciákba való beruházásnak a tanulók életének minden szakaszára ki kell terjednie. A minőségi oktatási eredmények eléréséhez megfelelő erőforrásokra van szükség, amelyeket az egész életen át tartó tanulási pálya során végig kiegyensúlyozottan kell biztosítani;

Mind európai, mind nemzeti szinten elő kell mozdítani az oktatásba és képzésbe, valamint a készségekbe irányuló beruházást. Olyan hatékony és innovatív munkamódszerekre van szükség, amelyek előmozdítják a kapacitásépítésre épülő megközelítést, valamint intelligens és stratégiai beruházások révén támogatják az oktatási és képzési rendszerek fejlesztését. Kiemelt figyelmet kell fordítani a jövőben relevánssá váló kompetenciák fejlesztésére, a digitalizáció és az innováció finanszírozásának stratégiai alkalmazására, a korszerű oktatási infrastruktúrára, az innovatív és biztonságos tanulási környezetre és a jobb pedagógiai megközelítésekre, valamint az egész életen át rendelkezésre álló pályaorientációs szolgáltatások igénybevételi lehetőségeinek bővítésére, illetve e szolgáltatások színvonalának javítására. A beruházások kiterjedhetnének az európai oktatási térség továbbfejlesztésére, valamint az európai finanszírozási eszközök közötti, illetve az oktatás és képzés szempontjából releváns uniós szakpolitikák és finanszírozási eszközök közötti szinergiák javítására;

Mindenre kiterjedően fel kell térképezni az oktatásban és képzésben a klímasemleges és környezetbarát Európa megvalósításához való hozzájárulás tekintetében rejlő lehetőségeket. Az oktatás és képzés elengedhetetlen az igazságos és méltányos társadalmi átalakulás lehetővé tétele szempontjából kiemelkedően fontos ismeretek, készségek és kompetenciák biztosításához, illetve az átalakuláshoz alapvetően szükséges értékek és motiváció előmozdításához. Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról szóló tanácsi ajánlásra, illetve a közös értékek előmozdításáról szóló tanácsi ajánlásra épülő, a környezetbarát Európa megvalósítását célzó európai intézkedéseknek ki kell terjedniük az oktatás és képzés minden szintjére és formájára, valamint az élet minden szakaszára, lehetővé téve a helyi és regionális szinten, a civil társadalommal együttműködésben indított tevékenységeket annak érdekében, hogy közelebb kerüljünk az ENSZ vonatkozó fenntartható fejlődési céljainak megvalósításához;

A szociális jogok európai pillérét – a megfelelő hatáskörök kellő figyelembevételével – uniós és tagállami szinten is meg kell valósítani. A színvonalas és inkluzív oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz való jogot az élet minden szakaszában – kisgyermekkortól az időskorig –, valamint az oktatás és képzés minden szintjén és formájában érvényesíteni kell, mégpedig az európai oktatási térséggel kapcsolatban tett erőfeszítésekkel szinergiában. A végrehajtás során különös figyelmet kell fordítani az akadálymentességhez, az esélyegyenlőséghez és a társadalmi befogadáshoz kötődő hatékony szakpolitikák kidolgozására, melyek biztosítják az egész életen át tartó tanulás igénybevételének lehetőségét, valamint az ilyen tanulás felé való átmenetet;

AZ EURÓPAI OKTATÁSI TÉRSÉG 2025-IG TÖRTÉNŐ MEGVALÓSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ELKÉPZELÉSEK TOVÁBBFEJLESZTÉSÉVEL ÖSSZEFÜGGÉSBEN

KIEMELI

9.	Annak jelentőségét, hogy megőrizzék és előmozdítsák az Unió közös értékeit, többek között a demokráciát, a jogállamiságot és az alapvető jogokat;

10.

Az európai oktatási térség megvalósítása irányába tett jelentős előrelépést, valamint annak jelentőségét, hogy ismét meg kell erősíteni az oktatási térség célkitűzéseinek és alkalmazási körének ambiciózus továbbfejlesztését célzó kötelezettségvállalásokat annak érdekében, hogy valósággá válhassanak az európai oktatási térségre vonatkozó elképzelések és Európa a világ vezető tanulási társadalmává váljon; egy olyan kultúra kialakításához való hozzájárulás jelentőségét, amely ösztönzi, szerepvállalásra készteti és motiválja az embereket és a társadalmakat a tanulás és az innováció terén, beleértve az oktatás és képzés minden szintjét és formáját, valamint az élet minden szakaszát;

11.

Annak jelentőségét, hogy kidolgozzuk az oktatás és képzés terén folytatott együttműködés jövőbeli stratégiai keretét, amely az európai oktatási térség támogatásának és megvalósításának eszközeként szolgál majd, hozzájárulva az oktatási keret sikeres megvalósításához és további nagyívű fejlesztéséhez;

12.

Az Erasmus+ program meghatározó szerepét az európai oktatási térség megvalósításában, melyet a program azáltal tölt be, hogy széles körben elérhetővé teszi a tanulási célú mobilitást és az olyan oktatási, képzési és ifjúsági szakpolitikák kialakítását lehetővé tevő megerősített stratégiai partnerségeket és szakpolitikai támogatást, amelyek inkluzívabbak, az egész életen át tartó tanuláson alapulnak, figyelembe veszik a nemek közötti egyenlőség szempontjait és amelyeket az innováció vezérel;

13.

Annak szükségességét, hogy európai szinten továbbra is erőfeszítéseket kell tenni a tagállamok közötti együttműködés támogatása és fejlesztése terén annak érdekében, hogy bővüljön a társaktól való, illetve a kölcsönös tanulás és a bevált gyakorlatok cseréje, ugyanakkor megszűnjenek a tanulási célú mobilitás előtt álló akadályok, továbbá hogy a tagállamok támogatásban részesüljenek oktatási és képzési rendszereik holisztikus fejlesztésében azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak e rendszerek általános fenntarthatóságához és végső soron fokozzák a felfelé irányuló társadalmi-gazdasági konvergenciát;

14.

A globális kihívások leküzdésének és a globális lehetőségek kiaknázásának, illetve az ehhez kapcsolódó gondolkodási folyamatnak a szükségességét, különösen az éghajlatváltozást, a digitalizációt, a mesterséges intelligenciát és a félrevezető vagy valótlan információkat illetően, mégpedig az ismeretek, a készségek és kompetenciák, valamint a kritikus gondolkodás fejlesztésének erősítésével az alapvető készségektől a magas szintű képesítésekig, az oktatás és képzés minden szintjén és formájában;

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY AZ EURÓPAI OKTATÁSI TÉRSÉG ÉS AZ OKTATÁS ÉS KÉPZÉS TERÉN FOLYTATOTT EGYÜTTMŰKÖDÉS JÖVŐBELI STRATÉGIAI KERETÉNEK TOVÁBBFEJLESZTÉSE SORÁN – HATÁSKÖREIVEL ÖSSZHANGBAN ÉS A SZUBSZIDIARITÁS TISZTELETBEN TARTÁSA MELLETT –

15.

Emlékeztessen az európai oktatási térség létrehozásának lépéseiről szóló tanácsi következtetésekben kifejezésre juttatott törekvésekre, miszerint a térség alapját az egész életen át tartó tanulás koncepciójának kell képeznie a kisgyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve az iskolai oktatáson, szakképzésen át a felsőoktatásig és a felnőttkori tanulásig, és további határozott intézkedéseket kell hozni a tanulási célú mobilitás előtt álló akadályok felszámolása érdekében, elő kell mozdítani és fokozni kell az oktatási és képzési célú mobilitást és együttműködést, továbbá támogatni kell a tagállamokat abban, hogy korszerűsítsék oktatási és képzési rendszereiket, elő kell mozdítani a nyelvoktatást és -tanulást, valamint a képesítések és a külföldön végzett résztanulmányok eredményeinek kölcsönös elismerését;

16.

Egy valódi európai oktatási térség kialakítása érdekében tegyen olyan további kezdeményezéseket, amelyeknek célja, hogy továbbfejlesszék az oktatási térség célkitűzéseit és alkalmazási körét, valamint megerősítsék annak kapcsolatait az oktatás és képzés terén folytatott együttműködés 2020 utáni időszakra szóló stratégiai keretével; és tegye meg a megfelelő lépéseket annak biztosítására, hogy kiegyenlített módon népszerűsítsék az oktatás és képzés minden szintjét és formáját;

17.

Teljeskörűen aknázza ki a 2019–2024-es időszakra szóló stratégiai menetrend prioritásaiban rejlő lehetőségeket, nevezetesen az olyan kompetenciákba irányuló beruházások fokozásával, amelyek a munka és a – többek között az éghajlatváltozás, a globalizáció, a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és a robotizáció nyomán bekövetkező – társadalmi változások következtében megjelenő igényeket elégítik ki, az innováció, a demokratikus társadalmi szerepvállalás és a társadalmi befogadás előmozdítása érdekében;

18.

Vegyen részt a lehetőségekre, a megfelelő szakpolitikai intézkedésekre és elérendő eredményekre irányuló közös gondolkodásban, ami hozzájárulna a klímasemleges és zöld Európa megvalósításának, valamint a méltányos átalakulás véghezvitelénekstratégiai céljához; továbbá vegye figyelembe az oktatásban és képzésben rejlő széles körű lehetőségeket a zöld Európa megvalósítását célzó európai szakpolitikák kidolgozása során, nevezetesen az Erasmus+ programon és annak előtérbe helyezésén keresztül, hogy a tanulók aktívan részt vegyenek a fenntartható fejlődés szolgálatában álló oktatásban;

19.

Az európai oktatási térség tekintetében a komplementaritás, a hozzáadott érték, valamint a szakpolitikai célok és eszközök koordinációjának biztosításával folytassa az arra irányuló összehangolt erőfeszítéseket, hogy előrelépés történjen egy átfogó európai digitális oktatási cselekvési terv és a mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt terv tekintetében;

20.

Az Oktatás és képzés 2020 együttműködési eszköztára alapján dolgozzon ki konkrét, jövőorientált és innovatív munkamódszereket az oktatás és képzés terén folytatott európai együttműködés számára. Teljeskörűen feltérképezhetők az együttműködési eszközök – így például a nemzetközi elemzések, a kutatási és tanulmányi látogatások és az együttműködésen alapuló kísérleti projektek – mobilizálására irányuló lehetőségek annak érdekében, hogy innovatív szakpolitikákat és megvalósítási eszközöket dolgozzanak ki, illetve hogy teszteljék ezeket, továbbá hogy a munka és a társadalom jövőjével kapcsolatos kutatásalapú tematikus forgatókönyveket és hosszú távú előrejelzéseket készítsenek és mozdítsák elő ezek kidolgozását mind az európai, mind pedig a globális fejlemények figyelembevétele mellett;

21.	Dolgozzon ki új eszközöket kompetens, motivált és magasan képzett tanárok, oktatók, pedagógusok és iskolavezetők képzésére és támogatására, továbbá mozdítsa elő folyamatos szakmai fejlődésüket, valamint a magas színvonalú, kutatásalapú pedagógusképzést;

FELKÉRI TOVÁBBÁ A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY – SAJÁT HATÁSKÖREIKKEL ÖSSZHANGBAN ÉS A SZUBSZIDIARITÁS TISZTELETBEN TARTÁSA MELLETT –

22.

Mozdítsák elő minden tanulóra kiterjedően a digitális készségek és kompetenciák, az innováció és a vállalkozói gondolkodásmód fejlesztését az oktatásban és képzésben azáltal, hogy az oktatást megnyitják a rugalmasabb tanulási lehetőségek előtt és fokozzák az oktatási és képzési pályák átjárhatóságát, valamint inkluzív és innovatív megközelítéseket biztosítanak, beleértve az egyenlőtlenségek felszámolására irányuló erőfeszítéseket is;

23.	Támogassák a magas színvonalú, inkluzív, egész életen át tartó, rugalmas, a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő és innovációalapú oktatási és képzési rendszerek irányába mutató fejlesztéseket;

24.	Az európai oktatási térség elmélyítése céljából teljes mértékben aknázzák ki az oktatás és képzés valamennyi érintett területén rejlő lehetőségeket, továbbá törekedjenek az oktatás és képzés minden releváns szintje és formája közötti egyensúlynak és ezek szerephez jutásának a biztosítására;

25.

Folytassák az inkluzív és magas színvonalú kisgyermekkori nevelési és gondozási rendszerek kialakítását célzó szerepvállalásukat, ösztönözzék a kulcskompetenciák és az inkluzív, mindenkire kiterjedő magas színvonalú oktatás előmozdítását célzó intézkedéseket, fejlesszék tovább az iskolai oktatással, a szakképzéssel, a felsőoktatással és a felnőttkori tanulással kapcsolatos európai együttműködést, továbbá az oktatás minden szintjén mozdítsák elő a kiváló tanítást, többek között a tanárok határokon átnyúló mobilitásának és együttműködésének javításával, a szakképzés terén a kiválóság létrehozásával és fejlesztésével, valamint a munkaalapú tanulás valamennyi formájának az előmozdításával;

26.

Mozdítsák elő az oktatás és képzés terén való együttműködést, valamint az oktatásba és képzésbe való beruházás előnyeire vonatkozó bizonyítékok megosztását, mivel az oktatásba és képzésbe való hatékony közberuházás előnyeivel kapcsolatos ismeretek, adatok és elemzések javulása elősegítheti, hogy a tagállamok – további adminisztratív terhek elkerülésével – inkluzívabb, hatékonyabb és rugalmasabb oktatási és képzési rendszereket alakíthassanak ki;

27.	Az új európai készségfejlesztési programmal és a pályakövetésről szóló tanácsi ajánlással összhangban mozdítsák elő a felsőoktatásban és a szakképzésben részt vett személyek pályájának követésére alkalmas közös, megfelelő eszközök nemzeti szintű kialakítását;

AZ „EURÓPAI EGYETEMEK” KEZDEMÉNYEZÉS TOVÁBBFEJLESZTÉSE CÉLJÁBÓL

MÉLTÁNYOLJA

28.

Az első Európai Egyetemek elnevezésű, olyan ambiciózus kezdeményezés létrehozását, amely minden szinten és minden tevékenységi területen intenzívebb, innovatívabb és strukturáltabb együttműködést tehet lehetővé, a tanulástól és a tanítástól kezdve a kutatásig és az innovációig az Európa bármely régiójában működő felsőoktatási intézmények valamennyi típusa között,; továbbá úgy véli, hogy ez gyökeres változást hozó lépést jelenthet az intézményközi együttműködés terén azáltal, hogy különböző inspiráló elképzeléseket, modelleket és témákat kínál az európai oktatási térség jövőbeli fejlesztése érdekében végzett együttműködéshez, összhangban a társadalom változó igényeivel;

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT ÉS A BIZOTTSÁGOT, HOGY – SAJÁT HATÁSKÖREIKKEL ÖSSZHANGBAN ÉS A SZUBSZIDIARITÁS TISZTELETBEN TARTÁSA MELLETT –

29.

Az Európai Egyetemek kezdeményezés valódi sikere érdekében törekedjenek arra, hogy a kezdeményezés magas színvonalának, valamint földrajzi és társadalmi inkluzivitásának biztosításával felhívják a figyelmet a kezdeményezésre és ösztönözzék különböző típusú felsőoktatási intézmények részvételét az alábbiak révén:

a.	a releváns információk felek közötti megosztásának megkönnyítése az együttműködési erőfeszítések fokozása és a választott megközelítések hatékonyságának javítása érdekében;

b.	megfelelő működési környezet biztosítása a rendelkezésre álló erőforrások lehető legjobb felhasználásával és – szükség esetén – megfelelő, az esetleges nemzeti szintű jogalkotási és nem jogalkotási akadályok megszüntetését célzó intézkedések meghozatalával;

a határokon átnyúló mobilitás és együttműködés megkönnyítését szolgáló olyan meglévő és jövőbeli eszközök és lehetőségek kihasználása, mint például a közös programok minőségbiztosítására vonatkozó európai megközelítés és az európai diákigazolvány-kezdeményezés, továbbá az olyan elfogadott kötelezettségvállalások végrehajtásának elősegítése, mint például a képesítések és a külföldi tanulmányi időszakok automatikus kölcsönös elismerésének ösztönzéséről szóló tanácsi ajánlás, valamint az európai felsőoktatási térség tekintetében fennálló kötelezettségvállalások;

d.	a meglévő tanulási célú mobilitásra vonatkozó szakpolitikai keret és az európai minőségbiztosítási keret annak érdekében történő megvizsgálása, hogy fel lehessen mérni, ezek mennyire alkalmasak az átalakító erejű változás támogatására és a felsőoktatási együttműködés megerősítésére;

e.	az erősségek és a fejlődési lehetőségek azonosítása a közös információk és a kezdeményezés terén elért eredmények elemzése alapján;

az Európai Egyetemek kezdeményezés kísérleti szakasza során leszűrt tapasztalatok és tanulságok kamatoztatása a szakpolitikai döntéshozatalhoz és a vonatkozó oktatási és képzési együttműködés továbbfejlesztéséhez való hozzájárulás érdekében, valamint annak feltárása, hogy szükség van-e a kezdeményezést támogató megfelelő szakpolitikák kidolgozására.

MELLÉKLET

EZEN ÁLLÁSFOGLALÁS ELFOGADÁSAKOR A TANÁCS KÜLÖNÖSEN AZ ALÁBBI SZAKPOLITIKAI HÁTTÉRRE EMLÉKEZTET:

1.	A Tanács következtetései az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről („Oktatás és képzés 2020”) (2009. május 12.)

2.	A Tanács ajánlása a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről (2012. december 20.)

3.	Nyilatkozat a polgári szerepvállalásnak, valamint közös értékeinknek: a szabadságnak, a toleranciának és a megkülönböztetésmentességnek az oktatás által történő előmozdításáról (Párizs, 2015. március 17.)

4.	A jereváni miniszteri közlemény (2015. május 15.)

5.	A Tanács és a Bizottság közös jelentése az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének végrehajtásáról (Oktatás és képzés 2020) – Az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés új prioritásai (2015. november 23–24.)

6.	A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által kialakított állásfoglalás a társadalmi-gazdasági fejlődés és a befogadás Unió-szerte, az oktatás révén való elősegítéséről: az oktatás és a képzés hozzájárulása a 2016. évi európai szemeszterhez (2016. február 24.)

7.	A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Új európai készségfejlesztési program (2016. június 10.)

8.	A Tanács ajánlása a kompetenciafejlesztési pályákról: Új lehetőségek felnőttek számára (2016. december 19.)

9.	A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által elfogadott következtetések a mindenkire kiterjedő magas színvonalú oktatás megvalósítását célzó inkluzív diverzitásról (2017. február 17.)

10.	A Tanács ajánlása az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszeréről (2017. május 22.)

11.	A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén: Az Európai Bizottság hozzájárulása a göteborgi vezetői találkozóhoz (2017. november 17.)

12.	A Tanács ajánlása a pályakövetésről (2017. november 20.)

13.	A Tanács következtetései a megújított európai felsőoktatási programról (2017. november 20.)

14.	A Tanács következtetései az iskolák fejlesztéséről és a kiváló oktatásról (2017. november 20.)

15.	Az Európai Tanács következtetései (2017. december 17.)

16.	A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a digitális oktatási cselekvési tervről (2018. január 17.)

17.	A Bizottság jelentése az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának az Erasmus+ program félidős értékeléséről (2018. január 31.)

18.	A Tanács ajánlása a színvonalas és eredményes tanulószerződéses gyakorlati képzés európai keretrendszeréről (2018. március 15.)

19.	A Tanács következtetései az európai oktatási térség létrehozásának lépéseiről (2018. május 22.)

20.	A Tanács ajánlása a közös értékek, az inkluzív oktatás és az oktatás európai dimenziójának előmozdításáról (2018. május 22.)

21.	A Tanács ajánlása az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (2018. május 22.)

22.	A párizsi miniszteri közlemény (2018. május 25.)

23.	A Tanács ajánlása a felsőfokú és a felső középfokú képesítések, valamint a külföldi tanulmányi időszakok eredményei automatikus kölcsönös elismerésének ösztönzéséről (2018. november 26.)

24.	A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának a mesterséges intelligenciáról szóló összehangolt tervről (2018. december 7.)

25.	A Tanács következtetései: „Mindegyre fenntarthatóbb Unió 2030-ra” (2019. április 9.)

26.	A Tanács ajánlása a magas színvonalú kisgyermekkori nevelési és gondozási rendszerekről (2019. május 22.)

27.	A Tanács ajánlása a nyelvtanítás és a nyelvtanulás átfogó megközelítéséről (2019. május 22.)

28.	A Tanács következtetései a nagymértékben digitalizált Európa jövőjéről 2020 után: „A digitális és gazdasági versenyképesség fokozása Unió-szerte és a digitális kohézió” (2019. június 7.)

29.	Európai Tanács: A 2019–2024-es időszakra szóló új stratégiai menetrend (2019. június 20.)

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK

18.11.2019

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 389/12

A Tanács következtetései Az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos szakpolitikák kulcsfontosságú szerepe abban, hogy az inkluzív és fenntartható növekedés érdekében a társadalmak képesek legyenek kezelni a technológiai és a zöld átalakulást

(2019/C 389/07)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

EMLÉKEZTETVE AZ E KÖVETKEZTETÉSEK MELLÉKLETÉBEN FOGLALT SZAKPOLITIKAI HÁTTÉRRE,

ELISMERI, HOGY

a szociális jogok európai pillérének (1) első alapelve értelmében mindenkinek joga van a minőségi és befogadó oktatáshoz, képzéshez és egész életen át tartó tanuláshoz annak érdekében, hogy olyan készségeket tartson, illetve szerezzen meg, amelyek lehetővé teszik számára, hogy teljes mértékben részt vehessen a társadalomban és sikeresen alkalmazkodjon a munkaerőpiaci változásokhoz;

az egész életen át tartó tanulásba beletartozik a kisgyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve a nyugdíjazást követő időszakon át is tartó tanulás, a formális, a nem formális és az informális tanulás teljes spektrumát is beleértve, és célja az egyén, a polgár, a társadalom és/vagy a foglalkoztatás szempontjából a tudás, a készségek és a kompetenciák fejlesztése. Az egész életen át tartó tanulás, amelynek koncepciója szerint minden egyén a tanulás alanya, lehetővé teszi, hogy mindenki megszerezze a megfelelő tudást ahhoz, hogy aktív polgárként részt vegyen a tudásalapú társadalomban és a munkaerőpiacon, elősegítve ezáltal az európai polgárok szabad mobilitását;

korunk társadalmi és gazdasági kihívásai olyan megközelítéseket igényelnek, amelyek ösztönzik, motiválják és képessé teszik a tanulókat, a társadalmat és a munkáltatókat arra, hogy proaktívabb és stratégiaibb szerepet vállaljanak abban, hogy az egész életen át tartó tanulás mindenki számára valósággá váljon, továbbá hogy az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos szakpolitikák sikeres végrehajtása érdekében mennyire fontos az érintett szakpolitikai ágazatok közötti szisztematikus és elkötelezett koordináció, valamint a szociális partnerek kulcsfontosságú szerepe az említett szakpolitikák kialakításában, végrehajtásában és sikerre vitelében;

milyen fontos előmozdítani az esélyegyenlőséget annak érdekében, hogy hátterétől függetlenül mindenkinek lehetősége legyen hozzáférni az egész életen át tartó tanuláshoz és részt venni benne úgy, hogy elismerik és alapul veszik a korábbi tudást, készségeket és kompetenciákat, ami által elősegítik az oktatás és a képzés különböző szintjei és formái közötti folyamatos, többszörös és zökkenőmentes átmeneteket;

az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos szakpolitikák kulcsfontosságú szerepet játszanak az európai oktatási és képzési együttműködésben és az Erasmus+ programban, továbbá jelentőségük van a nemzeti oktatási és képzési, foglalkoztatás- és szociálpolitikák, valamint a demokratikus szerepvállalás szempontjából;

6.	az egész életen át tartó tanulásnak szerepe van abban, hogy az egyén, a társadalom és a munka világa felelősségvállalását ösztönözze és képessé tegye őket a technológiai és a zöld átalakulás kezelésére, egyúttal hozzájárulva a társadalmi befogadáshoz is;

HANGSÚLYOZZA

7.	az Unió és a tagállamok elkötelezettségét az ENSZ 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendje és a benne foglalt fenntartható fejlődési célok iránt;

a 2019–2024-es időszakra szóló új stratégiai menetrendet (2), amely stratégiai prioritásként határozza meg az erős és életteli gazdasági bázis kialakítását, valamint a klímasemleges, zöld, méltányos és szociális Európa megvalósítását, továbbá a digitális átalakulással kapcsolatban olyan szakpolitikára helyezi a hangsúlyt, amely társadalmi értékeinket tükrözi és elősegíti az inkluzivitást; és elismeri, hogy fokozni kell az emberek készségeibe és oktatásába irányuló beruházásokat, biztosítva ugyanakkor a hosszú távú, fenntartható és inkluzív növekedés alapját; továbbá hogy a szociális jogok európai pillérét – a megfelelő hatáskörök és a szubszidiaritás elve kellő figyelembevételével – uniós és tagállami szinten is meg kell valósítani, és azt is megállapítja, hogy megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szociális kérdésekre, illetve az egyenlőtlenségekből és iskolázottsági szakadékokból fakadó kockázatokra és kirekesztésre;

9.	a „jólléti gazdaság” új koncepcióját, amely az embereket és jóllétüket helyezi a szakpolitikai és egyéb döntéshozatal középpontjába;

EMLÉKEZTET ARRA, HOGY

10.

az európai oktatási térség létrehozásának lépéseiről szóló következtetéseiben a Tanács kijelentette, hogy az európai oktatási térség alapját az egész életen át tartó tanulás koncepciójának kell képeznie a kisgyermekkori neveléstől és gondozástól kezdve az iskolai oktatáson, szakoktatáson és -képzésen át a felsőoktatásig és a felnőttképzésig, a nem formális és az informális tanulást is beleértve;

ÚGY ÍTÉLI MEG, HOGY

11.	társadalmaink jelenleg zajló technológiai és digitális átalakulása átformálja a gazdasági viszonyokat, a munka világát és a polgári szerepvállalást, és így jelentős hatást gyakorolhat a társadalmi kohézióra és egyenlőségre;

12.

a digitális átalakulással kapcsolatos európai szakpolitikák kialakítása során az oktatási és képzési politikáknak alapvető fontosságot kell tulajdonítani ahhoz, hogy Európában jóllétet és fenntartható növekedést lehessen biztosítani. Az újonnan szerzett tudásba, készségekbe és kompetenciákba való beruházás elengedhetetlen ahhoz, hogy nőjön Európa versenyképessége és termelékenysége;

13.

a technológiai fejlődésben és különösen a mesterséges intelligenciában (MI) jelentős potenciál rejlik arra vonatkozóan, hogy új típusú gazdasági és állampolgári tevékenységek, készségek, munkahelyek és szolgáltatások jöjjenek létre. Hatékony oktatási és képzési politikákat, eszközöket és intézkedéseket kell kialakítani annak biztosítása érdekében, hogy mindenki megfelelő tudással, készségekkel és kompetenciákkal rendelkezzen ahhoz, hogy teljes mértékben részt vehessen a változó társadalomban, ugyanakkor fel kell hívni a figyelmet az esetleges technológiai visszaélések jelentette etikai aggályokra és kockázatokra;

14.

a technológiai átalakulás növeli a magas szintű készségek és kompetenciák, az alkalmazkodóképesség és az életpályamenedzsment-készségek iránti keresletet, miközben ezzel egyidejűleg csökken a rutin- és ismétlődő feladatokkal járó munkahelyeken alkalmazható, alacsony szintű készségek iránti kereslet. Ami a hatásokat illeti, idejük, helyük és mértékük változó, mivel egyes ágazatok és területek jobban érintettek, mint mások. Az egész életen át tartó tanulás és az egész életen át tartó pályaorientáció megfelelő biztosítása segíthet csökkenteni a magas és az alacsony képzettségű munkavállalók között tátongó munkaerőpiaci szakadékot;

15.

Európában óriási kihívást jelent a felnőtt népesség átképzése és továbbképzése. Éppen ezért az alapkészségekbe és a kulcskompetenciákba való beruházás fontosabb, mint valaha. A magas színvonalú, befogadó oktatás (a formális, a nem formális és az informális tanulás, valamint a munkaalapú tanulás), továbbá a kompetenciafejlesztés tágabb értelemben vett megközelítése hozzájárul az alapkészségek terén elért eredmények javításához és támogatja a fejlettebb készségek és kompetenciák irányában történő előrehaladást;

16.

a felnőttképzéshez való hozzáférés, illetve annak biztosítása terén tapasztalható egyenlőtlenségek továbbra is kihívást jelentenek, mivel a tanulási tevékenységekben még mindig alacsony a felnőttek részvétele és különösen az alacsony képzettségű felnőtteknek intenzívebb támogatásra van szükségük a tanulásban való részvételhez (3). Nagyobb erőfeszítéseket kell tenni egyrészt annak érdekében, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű emberek is részt vegyenek az egész életen át tartó tanulásban, és képesek legyenek arra, hogy belépjenek vagy visszatérjenek a munkaerőpiacra, illetve ott is maradjanak, másrészt a szakmai előmenetelük támogatása érdekében;

17.	a jelenlegi demográfiai változások az egyén és a társadalom szintjén egyaránt lehetőségeket és kihívásokat jelentenek; az alacsony születési arányszámok és a hosszabb várható élettartam miatt több tagállamban is népességszerkezeti átalakulás zajlik a társadalomban az idősek javára; (4)

18.

az idősekben rejlő potenciál fokozottabb elismerése és kilátásaik javítása, valamint több lehetőség biztosítása számukra a társadalmi szerepvállalásra, még a későbbi életszakaszokban is, hozzájárul ahhoz, hogy összetartó társadalmak jöjjenek létre. Az egész életen át tartó tanulás döntő fontosságú az idős polgárok számára ahhoz, hogy egészségben öregedjenek és aktívan vehessenek részt a társadalmi és a gazdasági életben;

19.

a kisgyermekkori nevelés és gondozás, valamint az alapfokú iskolai oktatás magas színvonala, inkluzív jellege és hozzáférhetősége, továbbá a nem formális tanulási tevékenységek szakpolitikai szinten elengedhetetlenek a demográfiai változások kezeléséhez, mivel ily módon biztosítható, hogy a gyermekek és a fiatalok megfelelő tudással, készségekkel és kompetenciákkal rendelkezzenek a jövőre nézve, kiküszöbölhető a korai iskolaelhagyás, a szegénység és a társadalmi kirekesztődés kockázata, továbbá biztosítható a tartalmas élet;

20.

sürgős szükség van a nemek közötti egyenlőség jobb előmozdítására, valamint az oktatáshoz és képzéshez való egyenlő hozzáférés ösztönzésére, különösen az egyik nem által dominált ágazatokban és szakmákban. Európában a nők alulreprezentáltak a természettudományokkal, a technológiával, a műszaki tudományokkal és a matematikával (STEM) összefüggő ágazatokban – kiváltképp a digitális ágazatban –, amelyekben a részvételük tovább csökken. A nők szerepvállalásának a STEM-ágazatokban és különösen a digitális ágazatban való növelése fontos az európai társadalmak és gazdaságok fejlődése szempontjából (5). Az oktatás és képzés segíthet abban, hogy a digitális ágazatban megszűnjön a nemek közötti szakadék;

HANGSÚLYOZZA, HOGY

21.	erőteljes ösztönzést kell adni az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos szakpolitikáknak és az egész életen át tartó tanulás biztosításának annak érdekében, hogy jobban meg lehessen felelni a változó társadalom támasztotta kihívásoknak;

22.

a kompetenciafejlesztési pályákról szóló tanácsi ajánlás végrehajtása érdekében tett folyamatos erőfeszítések döntő mozzanatot jelentenek az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos szakpolitikák hatékony megvalósításában. Ugyanakkor ennek még több erőfeszítéssel, valamint a szakpolitikák és eszközök szélesebb körével kell párosulnia ahhoz, hogy mindenki számára elérhetővé tegyék a lehetőségeket;

23.

megvan az elkötelezettség az európai oktatási térség ambiciózus továbbfejlesztése iránt annak érdekében, hogy Európa a világ vezető tanuló társadalmává váljon, hozzájárulva egy olyan kultúra kialakulásához, amely az egyes embereket, illetve a társadalmakat – többek között az oktatás és képzés minden szintjén és minden formája keretében, valamint minden életszakaszban – a folyamatos tanulásra és innovációra bátorítja, motiválja és biztosítja számukra az ehhez szükséges önrendelkezést;

FELKÉRI A TAGÁLLAMOKAT, HOGY

24.

dolgozzanak ki stratégiai megközelítést az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos szakpolitikák támogatása érdekében, és ismerjék el mindazon lehetőségeket, amelyeket az egész életen át tartó tanulás rejt magában az inkluzív és fenntartható növekedés támogatása, valamint a technológiai és a zöld átalakulásra való reagálás tekintetében, többek között az alábbiak révén:

a)	az oktatási és képzési rendszerek átfogó fejlesztése a folyamatos és megszakítás nélküli tanulási pályáknak és átmeneteknek az egyes tanulók számára történő lehetővé tétele érdekében;

b)	a méltányosság fokozása az oktatásban olyan szakpolitikák kialakítása révén, amelyek célja a jól bevált továbbtanulási lehetőségekhez való hozzáférés előmozdítása mindenki számára, valamint az oktatási és képzési rendszereken belüli oktatási zsákutcák elkerülése;

az oktatási és képzési rendszerek reagálóképességének fokozása a tanulók igényeinek és a munkaerőpiacon és a társadalomban bekövetkező gyors változásoknak való megfelelés érdekében, különös figyelmet fordítva a technológiai változások által leginkább érintett és az éghajlatváltozás szempontjából leginkább releváns területekre, ökológiai lábnyomunk csökkentésének sürgős szükségességére, valamint a fenntartható fejlődést szolgáló oktatásnak mint az innováció, a reziliencia és az átalakító cselekvés hajtóerejének az előmozdítására, egyidejűleg figyelembe véve a különböző és változó tudás-, készség- és kompetenciaigényeket;

az oktatás és képzés különböző szintjei és ágazatai közötti könnyű átjárhatóság támogatása az alternatív tanulási pályák elősegítésével, pályaorientáció biztosításával, szerteágazó tanulási lehetőségek és sokoldalú tanulási környezetek ösztönzésével, valamint az új tanulási és oktatási módszerek támogatásával az oktatás és képzés minden szintjén és minden formájában, továbbá – amennyiben lehetséges – a készségek és kompetenciák érvényesítésével, függetlenül azok megszerzésének helyétől és módjától;

a rugalmas, személyre szabott, tanulóközpontú tanulási pályák kialakítására és a veszélyeztetett csoportoknak biztosított célzott oktatásra vonatkozó lehetőségek feltárása, például moduláris, tanulási eredményeken alapuló megközelítések alapján, amelyek egyszerűbbé teszik a tanulásnak az egyéni és a foglalkoztatási igényekhez történő igazítását;

a tanárok, tanárképző oktatók, iskolai vezetők, trénerek, pályaorientációs tanácsadók, ifjúságsegítők és karriertanácsadók számára nyújtott folyamatos kompetenciafejlesztés fontosságának hangsúlyozása, hogy biztosítani tudják a mindenki számára hozzáférhető folyamatos tanuláshoz szükséges készségeket és kompetenciákat;

azon adatok cseréjének és hozzáférhetőségének előmozdítása – teljes mértékben megfelelve az általános adatvédelmi rendeletnek –, amelyek lényegesek ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek kezelni és felhasználni a saját tanulásukkal kapcsolatos adatokat, és tanulmányaikkal kapcsolatban egész életük során megalapozott döntéseket tudjanak hozni és képesek legyenek a tudatos választásra;

annak feltárása, hogy hogyan tudja támogatni a mesterséges intelligencia a kiváló minőségű, személyre szabott oktatást és képzést, valamint az ismeretek, a készségek és a kompetenciák fejlesztését. Az ezzel kapcsolatos erőfeszítések során különös figyelmet kell fordítani az inkluzivitásra és a méltányosságra, a mesterséges intelligencia oktatásban és képzésben való megbízható alkalmazási lehetőségeinek maximális kiaknázása révén, az oktatási kihívások azonosítása és a tanulási folyamatok fellendítése érdekében;

i)	a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről szóló tanácsi ajánlás végrehajtására irányuló erőfeszítések folytatása.

FELKÉRI A BIZOTTSÁGOT, HOGY A SZUBSZIDIARITÁS ELVÉT KELLŐEN FIGYELEMBE VÉVE ÉS A TAGÁLLAMOKKAL SZOROS EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN:

25.	nyújtson erőteljes ösztönzést az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos aktív, hatékony és jövőorientált stratégiákhoz és szakpolitikákhoz, az egész életen át tartó tanulásban való részvételnek az oktatás és képzés minden szintjén és minden formájában való fokozása érdekében;

26.

javítsa az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos jelenlegi szakpolitikák hatékonyságát és aktualizálja hatókörüket és célcsoportjaikat annak érdekében, hogy azok jobban megfeleljenek a társadalomban és a munka világában bekövetkező változások következtében megjelenő tanulási igényeknek, többek között a következők révén: az európai oktatási térség továbbfejlesztése, az egész életen át tartó tanulás megjelenítése az oktatás és a képzés terén folytatott együttműködés jövőbeli stratégiai keretrendszerében, valamint az Erasmus+, az Európai Szociális Alap és az egyéb releváns uniós eszközök által nyújtott lehetőségek kihasználása;

27.	támogasson olyan kezdeményezéseket, amelyek elősegítik az egész életen át tartó tanulásba való beruházást, ideértve az állami és a magánszektor közötti együttműködést is;

28.	vegye fel a mesterséges intelligencia hatékony és inkluzív használatát azon területek közé, amelyeket érint a digitális oktatási cselekvési terv és az európai oktatási térség továbbfejlesztése;

29.

fokozza az adatok interoperabilitásának javítására irányuló jelenlegi és jövőbeli erőfeszítések összehangolását, például a személyes oktatási adatokhoz való hozzáférés biztosítása és az oktatási adatok tanulók, oktatási intézmények és munkáltatók között cseréjének javítása révén, elkerülve ugyanakkor az erőfeszítések közötti átfedéseket uniós szinten, a digitális átalakulás potenciáljának növelése érdekében, az általános adatvédelmi rendelettel összhangban;

30.

támogassa azokat a tagállami szakpolitikákat, amelyek célja, hogy javítsák az oktatási és képzési rendszereknek a gyorsan változó munkaerőpiaci és társadalmi igényekhez történő alkalmazkodásra való képességét az analitikus, kutatási és előrejelzési adatok terjesztésének és felhasználásának elősegítése és fokozása révén – ideértve a pályakövetést és a készségekkel kapcsolatos információgyűjtést is –, annak érdekében, hogy az említett adatokat hosszú távon figyelembe vegyék a szakpolitikák kidolgozása során;

31.

szorgalmazza, hogy történjen jelentős előrelépés az egész életen át tartó tanulás továbbfejlesztésében az oktatási és képzési szintek és ágazatok, valamint az illetékes (például szociális, egészségügyi és migrációügyi) hatóságok közötti jobb együttműködés lehetőségeinek feltárása, továbbá a felnőttek továbbképzésére és átképzésére irányuló sokoldalú és rugalmas tanulási lehetőségek előmozdítása révén, a szociális partnerekkel, a civil társadalommal, az állami foglalkoztatási szolgálatokkal és egyéb releváns érdekelt felekkel együttműködésben;

32.	az európai oktatási térség kiépítését ösztönzendő segítse elő az oktatás, a képzés, a kutatás és az innováció közötti további szinergiák megteremtését, különösen az európai egyetemi szövetségeken keresztül, amelyek fontos szerepet játszanak az egész életen át tartó tanulás előmozdításában;

33.

a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítésével kapcsolatos európai szakpolitikák értékelése és aktualizálása során mérlegelje egy a tudás, a készségek és a kompetenciák érvényesítésére vonatkozó tágabb körű koncepció kialakítását egyrészt annak érdekében, hogy lehetővé váljon a készségek és kompetenciák érvényesítése a megszerzésük helyétől és módjától függetlenül, másrészt a zökkenőmentes átmenetek és az egyéni tanulási pályák támogatása érdekében, az e területre vonatkozó tagállami hatáskörök sérelme nélkül.

(1) 13129/17.

(2) EUCO 9/19.

(3) Oktatási és Képzési Figyelő, 2018.

(4) Eurostat 2019: „A népesség szerkezete és elöregedése”.

(5) Európai Bizottság, Tanulmány – A nők a digitális korban, 2018.

MELLÉKLET

Szakpolitikai háttér

A Tanács állásfoglalása (2002. június 27.) az egész életen át tartó tanulásról (1)

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által kialakított állásfoglalás az egész életen át tartó pályaorientáció európai politikáinak, rendszereinek és gyakorlatainak megerősítéséről (2)

A Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői által kialakított állásfoglalás a pályaorientációnak az egész életen át tartó tanulás stratégiáiba való fokozottabb integrálásáról (3)

A Tanács állásfoglalása a felnőttkori tanulásra vonatkozó megújított európai cselekvési programról (4)

A Tanács ajánlása (2012. december 20.) a nem formális és az informális tanulás eredményeinek érvényesítéséről (5)

A Tanács és a Bizottság 2015. évi közös jelentése az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszerének végrehajtásáról (Oktatás és képzés 2020) – Az oktatás és a képzés terén folytatott európai együttműködés új prioritásai (6)

A Bizottság közleménye az új európai készségfejlesztési programról: Közös erővel a humántőke, a foglalkoztathatóság és a versenyképesség megerősítéséért (7)

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (8)

A Bizottság közleménye – Európai interoperabilitási keret – Végrehajtási stratégia (9)

10.

A Bizottság közleménye – Az európai identitás megerősítése az oktatás és a kultúra révén (10)

11.

A Tanács ajánlása (2017. május 22.) az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszeréről, valamint az egész életen át tartó tanulás európai képesítési keretrendszerének létrehozásáról szóló 2008. április 23-i európai parlamenti és tanácsi ajánlás hatályon kívül helyezéséről (11)

12.

A Tanács ajánlása (2017. november 20.) a pályakövetésről (12)

13.

A Bizottság vitaanyaga a globalizáció előnyünkre fordításáról (13)

14.

Az ENSZ EGB idősödéssel foglalkozó negyedik miniszteri konferenciáján elfogadott 2017. évi Lisszaboni Miniszteri Nyilatkozat – „Fenntartható társadalom minden életkorban: a hosszabb életben meglévő lehetőségek megvalósítása”

15.

A Bizottság közleménye – Az ifjúság-, az oktatás- és a kultúrpolitika szerepe egy erősebb Európa építésében (14)

16.

A Bizottság közleménye a digitális oktatási cselekvési tervről (15)

17.

Az Európai Parlament és a Tanács határozata (2018. április 18.) a készségekkel és képesítésekkel kapcsolatban nyújtott jobb szolgáltatások közös keretrendszeréről (Europass) (16)

18.

A Tanács ajánlása (2018. május 22.) az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciákról (17)

19.

A Tanács ajánlása (2016. december 19.) a kompetenciafejlesztési pályákról: Új lehetőségek felnőttek számára (18); valamint a Tanács következtetései (2019. május 22.) az ajánlás végrehajtásáról (19)

20.

A Tanács következtetései az európai oktatási térség létrehozásának lépéseiről (20)

21.

A Bizottság közleménye – Mesterséges intelligencia Európa számára (21)

22.

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1807 rendelete (2018. november 14.) a nem személyes adatok Európai Unióban való szabad áramlásának keretéről (22)

23.

A Tanács következtetései (2019. április 9.) – „Mindegyre fenntarthatóbb Unió 2030-ra” (23)

24.

A Tanács következtetései (2019. június 7.) a nagymértékben digitalizált Európa jövőjéről 2020 után: „A digitális és gazdasági versenyképesség fokozása Unió-szerte és a digitális kohézió” (24)

25.

A Tanács állásfoglalása az Európai Unió 2019–2027-re szóló uniós ifjúsági stratégiájáról (25)

26.

[A Tanács következtetései a jólléti gazdaságról (26)]

(1) HL C 163., 2002.7.9., 1. o.

(2) 9286/04.

(3) HL C 319., 2008.12.13., 4. o.

(4) HL C 372., 2011.12.20., 1. o.

(5) HL C 398., 2012.12.22., 1. o.

(6) HL C 417., 2015.12.15., 25. o.

(7) COM(2016) 381.

(8) HL L 119., 2016.5.4., 1. o.

(9) COM(2017) 134.

(10) COM(2017) 673.

(11) HL C 189., 2017.6.15., 15. o.

(12) HL C 423., 2017.12.9., 1. o.

(13) COM(2017) 240.

(14) COM(2018) 268.

(15) COM(2018) 22.

(16) HL L 112., 2018.5.2., 42. o.

(17) HL C 189., 2018.6.4., 1. o.

(18) HL C 484., 2016.12.24., 1. o.

(19) HL C 189., 2019.6.5., 23. o.

(20) HL C 195., 2018.6.7., 7. o.

(21) COM(2018) 237.

(22) HL L 303., 2018.11.28., 59. o.

(23) 8286/19.

(24) 8807/19.

(25) HL C 189., 2019.6.5., 1. o.

(26) 13432/19.

		ISSN 1977-0979
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		C 389

Magyar nyelvű kiadás	Tájékoztatások és közlemények	62. évfolyam 2019. november 18.

Tartalom		Oldal
	I Állásfoglalások, ajánlások és vélemények
	ÁLLÁSFOGLALÁSOK
	Tanács
2019/C 389/01	A Tanács állásfoglalása az európai oktatási térségnek a jövőorientált oktatási és képzési rendszerek támogatása érdekében történő továbbfejlesztéséről	1

	II Közlemények
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ KÖZLEMÉNYEK
	Európai Bizottság
2019/C 389/02	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.9600 — Saudi Aramco Development Company/Korea Shipbuilding and Offshore Engineering Company/JV) ( 1 )	7
2019/C 389/03	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.9539 — BNP Paribas/Deutsche Bank (Global Prime Finance and Electronic Equities Business Assets)) ( 1 )	8
2019/C 389/04	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám M.9484 — Semler/VWFS/JV) ( 1 )	9
2019/C 389/05	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.9319 – DP World/P&O Group) ( 1 )	10
2019/C 389/06	Bejelentett összefonódás engedélyezése (Ügyszám: M.9367 – Mirova/Predica/Indigo) ( 1 )	11

	V Hirdetmények
	A VERSENYPOLITIKA VÉGREHAJTÁSÁRA VONATKOZÓ ELJÁRÁSOK
	Európai Bizottság
2019/C 389/09	Összefonódás előzetes bejelentése (Ügyszám: M.9445 – Natura Cosmeticos/Avon Products) ( 1 )	20

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,1034
JPY	Japán yen	119,95
DKK	Dán korona	7,4723
GBP	Angol font	0,85660
SEK	Svéd korona	10,6518
CHF	Svájci frank	1,0924
ISK	Izlandi korona	135,90
NOK	Norvég korona	10,0345
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	25,583
HUF	Magyar forint	334,80
PLN	Lengyel zloty	4,2785
RON	Román lej	4,7686
TRY	Török líra	6,3433
AUD	Ausztrál dollár	1,6221
CAD	Kanadai dollár	1,4608
HKD	Hongkongi dollár	8,6361
NZD	Új-zélandi dollár	1,7255
SGD	Szingapúri dollár	1,5021
KRW	Dél-Koreai won	1 285,34
ZAR	Dél-Afrikai rand	16,2494
CNY	Kínai renminbi	7,7343
HRK	Horvát kuna	7,4380
IDR	Indonéz rúpia	15 528,15
MYR	Maláj ringgit	4,5817
PHP	Fülöp-szigeteki peso	55,849
RUB	Orosz rubel	70,3938
THB	Thaiföldi baht	33,350
BRL	Brazil real	4,6296
MXN	Mexikói peso	21,2194
INR	Indiai rúpia	79,1630

	IV Tájékoztatások
	AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEITŐL, SZERVEITŐL, HIVATALAITÓL ÉS ÜGYNÖKSÉGEITŐL SZÁRMAZÓ TÁJÉKOZTATÁSOK
	Tanács
2019/C 389/07	A Tanács következtetései Az egész életen át tartó tanulással kapcsolatos szakpolitikák kulcsfontosságú szerepe abban, hogy az inkluzív és fenntartható növekedés érdekében a társadalmak képesek legyenek kezelni a technológiai és a zöld átalakulást	12
	Európai Bizottság
2019/C 389/08	Euroátváltási árfolyamok — 2019. november 15.	19


	(1) EGT-vonatkozású szöveg.