Az Európai Unió Bírósága utolsó kiadványai az Európai Unió Hivatalos Lapjában

(2019/C 246/01)

Utolsó kiadvány

HL C 238., 2019.7.15.

Korábbi közzétételek

HL C 230., 2019.7.8.

HL C 220., 2019.7.1.

HL C 213., 2019.6.24.

HL C 206., 2019.6.17.

HL C 187., 2019.6.3.

HL C 182., 2019.5.27.

Ezek a következő helyeken hozzáférhetők:

EUR-Lex: http://eur-lex.europa.eu

A tanácsok közötti ügyelosztás rendje

(2019/C 246/02)

A Törvényszék a 2019. július 3-i plenáris értekezletén, az eljárási szabályzat 25. cikke alapján rögzítette a tanácsok közötti ügyelosztás rendjét.

Ennek értelmében:

1.	Az ügyeket a keresetlevél benyújtását követően a lehető leghamarabb, és az eljárási szabályzat 28. cikke későbbi alkalmazásának sérelme nélkül a három bíróból álló tanácsoknak osztják ki.

2.

A közszolgálati ügyeket, azaz az EUMSZ 270. cikk és adott esetben az Európai Unió Bíróságának alapokmányáról szóló jegyzőkönyv 50a. cikke alapján érkezett ügyeket, a Hivatalban történt nyilvántartásba vételük sorrendje szerint kialakított rotációs rendszerben osztják el az első, a második, a harmadik és a negyedik tanács között.

3.	Az eljárási szabályzat IV. címe szerinti, a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos ügyeket a Hivatalban történt nyilvántartásba vételük sorrendje szerint kialakított rotációs rendszerben osztják el az ötödik, a hatodik, a hetedik, a nyolcadik, a kilencedik és a tizedik tanács között.

4.

A 2. és a 3. pont szerintiektől eltérő ügyeket két különböző csoportba osztva, a Hivatalban történt nyilvántartásba vételük sorrendje szerint kialakított rotációs rendszerben osztják el a tanácsok között: — a vállalkozásokra alkalmazandó versenyjogi szabályok, az államok által nyújtott támogatásokra vonatkozó szabályok és a kereskedelempolitikai védintézkedésekre vonatkozó szabályok végrehajtásával kapcsolatos ügyek, — minden egyéb ügy.

5.	A Törvényszék elnöke egyes összefüggő ügyek esetén vagy a munkateher kiegyensúlyozott elosztásának biztosítása érdekében a 2., 3. és 4. pontbeli rotációs rendszertől eltérhet.

6.

Tekintettel a Törvényszék által a 2019. június 19-i plenáris értekezletén hozott, az igazságszolgáltatási tevékenység 2019. szeptember 1-je és 26-a közötti folytatásáról szóló határozatra (HL 2019. C 238., 2. o.), amely akként rendelkezik, hogy a Törvényszék 2016. május 11-i, a tanácsok közötti ügyelosztás rendjéről szóló határozata (HL 2016. C 296., 2. o.) 2019. szeptember 1-je és 26. között továbbra is alkalmazandó, a tanácsok közötti ügyelosztás fentiekben ismertetett rendje a 2019. szeptember 27-től2022. augusztus 31-ig terjedő időszakra vonatkozik.

A Judecătoria Orăștie (Románia) által 2018. november 20-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — EV kontra Inspectoratul General al Poliției Române-Brigada Autostrăzi și misiuni speciale — Biroul de Poliție Autostrada A1 Râmnicu Vâlcea — Deva (IGPR)

(C-723/18. sz. ügy)

(2019/C 246/03)

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Judecătoria Orăștie

Az alapeljárás felei

Felperes: EV

Alperes: Inspectoratul General al Poliției Române-Brigada Autostrăzi și misiuni speciale — Biroul de Poliție Autostrada A1 Râmnicu Vâlcea — Deva (IGPR)

Az Európai Unió Bírósága (hatodik tanács) 2019. május 8-i határozatával megállapította, hogy nyilvánvalóan nem rendelkezik hatáskörrel a Judecătoria Orăștie (Románia) 2018. november 5-i határozatával előterjesztett kérdések megválaszolására.

Az Amtsgericht Düsseldorf (Németország) által 2019. február 26-án benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Flightright GmbH kontra Eurowings GmbH

(C-180/19. sz. ügy)

(2019/C 246/04)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Amtsgericht Düsseldorf

Az alapeljárás felei

Felperes: Flightright GmbH

Alperes: Eurowings GmbH

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni a 261/2004/EK rendelet (1) 7. cikkének (1) bekezdését, hogy aszerint a kártalanítás összegének megállapításához a teljes útvonal alapulvételével kell meghatározni a távolságot?

Úgy kell-e tehát (feltételezve a rendeletnek a vonatkozó utazásra való alkalmazhatóságát) értelmezni a „repülőút” kifejezést, hogy az alatt — olyan foglalások esetén, amelyeknél az utasok közbenső leszállással és másik repülőre való átszállással érik el a végső célállomást — csak az az út értendő, amelynek során a késés ténylegesen bekövetkezett, vagy ilyen esetben a „repülőút” kifejezést akként kell értelmezni, hogy a távolság meghatározásánál az első induló állomástól a végső célállomásig terjedő teljes útvonal irányadó?

---

(1)  A visszautasított beszállás és légi járatok törlése vagy hosszú késése [helyesen: jelentős késése] esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról, és a 295/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. február 11-i 261/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2004. L 46., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 7. fejezet, 8. kötet, 10. o.).

A Juzgado de Primera Instancia no 17 de Palma de Mallorca (Spanyolország) által 2019. március 14-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — CY kontra Caixabank S. A.

(C-224/19. sz. ügy)

(2019/C 246/05)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de Primera Instancia no 17 de Palma de Mallorca

Az alapeljárás felei

Felperes: CY

Alperes: Caixabank S. A.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

A 93/13 irányelv (1) 6. cikkének (1) bekezdésére tekintettel az olyan szerződési feltétel semmisségének tisztességtelen jelleg miatt történő megállapítása, amely a jelzálogfedezetű kölcsön alapításának, módosításának vagy megszüntetésének összes költségét a hitelfelvevőre hárítja, módosítható-e a visszafizetési kötelezettséget illetően a semmisség tisztességtelen jelleg miatt történő megállapítását követően?

2)

A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésére tekintettel az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely értelmében azon szerződési feltétel semmisségének megállapítását követően, amely a jelzálogfedezetű kölcsön alapításának, módosításának vagy megszüntetésének teljes költségét a hitelfelvevőre telepíti, a közjegyzői és az adminisztratív szolgáltatások költségeit egyenlő arányban kell megosztani a hitelező és a hitelfelvevő között , a tisztességtelen feltétel semmisségének megállapításával összefüggő bírósági mérséklésnek minősülhet-e, és ennélfogva ellentétes-e a 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében foglalt azon elvvel, amely szerint a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve?

3)

A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésére tekintettel az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely értelmében azon szerződési feltétel semmisségének megállapítását követően, amely a jelzálogfedezetű kölcsön alapításának, módosításának vagy megszüntetésének teljes költségét a hitelfelvevőhöz telepíti, az ingatlan értékbecslés költségeinek és a kölcsönszerződés megkötésével összefüggő jelzálogjog alapítását terhelő illeték megfizetését is a hitelfelvevőre terhelik, sérti-e azon elvet, amely szerint a semmisnek nyilvánított tisztességtelen feltétel nem jelent kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és ellentétes-e a 93/13 irányelv 3. cikkének (2) bekezdésével az, hogy az arra vonatkozó bizonyítási teher a hitelfelvevőre hárul, hogy nem tették lehetővé számára a saját ingatlan-értékbecslésének benyújtását?

4)

A 93/13 irányelv 6. cikkének (1) bekezdésére tekintettel ellentétes-e [a szóban forgó irányelvvel] az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely értelmében azon szerződési feltétel semmisségének megállapítását követően, amely a jelzálogfedezetű kölcsön alapításának, módosításának vagy megszüntetésének teljes költségét a hitelfelvevőre hárítja, e szerződési feltétel továbbra is joghatással bírhat a hitelfelvevőre nézve, ha módosításokat végez vagy a jelzálogjogot törölteti, abban az értelemben, hogy továbbra is fizetnie kell az ilyen módosításból vagy jelzálogjog-törlésekből származó költségeket , és ezeknek a hitelfelvevőre hárítása sérti-e azon elvet, amely szerint a semmisnek nyilvánított tisztességtelen feltétel nem jelent kötelezettséget a fogyasztóra nézve?

5)

A 93/13 irányelv 7. cikkének (1) bekezdésével együttesen értelmezett 6. cikkének (1) bekezdésére tekintettel az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely részben kizárja azon szerződési feltétel tisztességtelen jelleg miatti semmisségének megállapításából eredő visszafizetési kötelezettséget, amely a jelzálogfedezetű kölcsönszerződés alapításának, módosításának vagy megszüntetésének teljes költségét a hitelfelvevőre hárítja, ellentétes-e a vállalkozóval szembeni visszatartó hatással, amelyet a 93/13 irányelv 7. cikkének (1) bekezdése rögzít?

6)

Az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatában meghatározott, a semmisnek nyilvánított szerződési feltételek módosításának tilalmára és az irányelv 6. cikke szerinti azon elvre tekintettel, amely szerint a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, jogsértőnek minősülhet-e az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely a hitelfelvevő érdekére tekintettel mérsékli a visszafizetési kötelezettséget azon szerződési feltétel semmisségének megállapítását követően, amely az alapítás, módosítás vagy megszüntetés teljes költségét a hitelfelvevőre hárítja?

7)

A 93/13 irányelv 3. cikkének (1) és (2) bekezdésére tekintettel az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely értelmében a szerződéskötési díjnak nevezett szerződési feltétel automatikusan megfelel az átláthatósági tesztnek , az irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében foglalt, bizonyítási teher megfordulásának elve megsértésének minősül-e, mivel az eladónak vagy szolgáltatónak nem kell bizonyítania, hogy előzetesen tájékoztatást nyújtott és a feltételt egyedileg megtárgyalták?

8)

Ellentétes-e a 93/13 irányelv 3. cikkével és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával, ha a nemzeti ítélkezési gyakorlat úgy tekintheti, hogy a fogyasztónak magától tudnia kell, hogy a pénzintézetek szokásos gyakorlatát képezi a szerződéskötési díj szedése; és ennélfogva a hitelezőnek nem kell bizonyítékokat nyújtania annak igazolására, hogy a szerződési feltételt egyedileg megtárgyalták, vagy ellenkezőleg, a hitelezőnek mindenképpen igazolnia kell, hogy a szerződési feltételt egyedileg megtárgyalták?

9)

A 93/13 irányelv 3. és 4. cikkére, valamint az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatára tekintettel ellentétes lehet-e az említett irányelvvel az olyan nemzeti ítélkezési gyakorlat, amely szerint a szerződéskötési díjnak nevezett szerződési feltétel — tisztességtelen jellegét illetően — a 4. cikk (2) bekezdése értelmében nem vizsgálható, mivel az a szerződés elsődleges tárgyának meghatározására hivatkozik , vagy ezzel szemben úgy kell értelmezni, hogy az ilyen szerződéskötési díj nem a szerződési ár részének, hanem járulékos díjnak minősül, és ennélfogva, lehetővé kell tenni a nemzeti bíróság számára az átláthatósági és/vagy tartalmi vizsgálatot annak meghatározásához, hogy a szerződési feltétel a nemzeti jog szerint tisztességtelen jellegű-e?

10)

A 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésére tekintettel — amelyet az LCGC (2) nem ültetett át a spanyol jogrendszerbe — ellentétes-e a 93/13 irányelv 8. cikkével az, hogy a spanyol bíróság ugyanezen irányelv 4. cikkének (2) bekezdésére hivatkozzon, és azt alkalmazza, ha e rendelkezést a jogalkotó akaratának megfelelően nem ültették át a spanyol jogrendszerbe, amelynek célja az volt, hogy teljes védelmet biztosítson az összes olyan szerződési feltétel tekintetében, amelyet az eladó vagy szolgáltató a fogyasztóval kötött szerződésbe foglalhat, ideértve a szerződés elsődleges tárgyát érintő feltételeket, akkor is, ha világosan és érthetően vannak megfogalmazva, akkor is, ha megállapítható, hogy a szerződéskötési díjnak nevezett szerződési feltétel a kölcsönszerződés elsődleges tárgyát képezi?

11)

A 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdésére tekintettel a szerződéskötési díjnak nevezett szerződési feltétel — ha azt egyedileg nem tárgyalták meg, és a pénzintézet nem igazolja, hogy az ténylegesen nyújtott szolgáltatásoknak és felmerülő költségeknek felel meg — a szerződés feleinek jogai és kötelezettségei között jelentős egyensúlyhiányt eredményez-e , és a nemzeti bíróságnak meg kell-e állapítania e szerződési feltétel semmisségét?

12)

A 93/13 irányelv 7. cikkének (1) bekezdésével együttesen értelmezett 6. cikkének (1) bekezdésére tekintettel az eladó vagy szolgáltató költségek viselésére való kötelezésének — amely egy fogyasztó által indított, a vele kötött szerződésben foglalt tisztességtelen feltételek semmisségének megállapítása iránti kereseten alapuló eljárásból ered, amelynek során a bíróságok tisztességtelen jelleg miatt megállapítják e semmisséget —, következnie kell-e azon elvből, miszerint a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, valamint az eladót vagy szolgáltatót érintő visszatartó hatás elvéből, ha a semmisség megállapítása iránti ilyen kereseteket a nemzeti bíróság bírálja el, függetlenül az ítéletben visszatéríteni rendelt konkrét összegektől, figyelemmel továbbá arra, hogy az elsődleges kérelem a szerződési feltétel semmisségének megállapítására irányul, és az összegek visszafizetésére vonatkozó kérelem csak az előzőhöz szorosan kötődő kiegészítő kérelem?

13)

Azon elvre tekintettel, miszerint a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, és a 93/13 irányelvben foglalt (6. cikk (1) bekezdése és 7. cikk (1) bekezdése) visszatartó hatás elvére figyelemmel az eladó vagy szolgáltató által a fogyasztóval kötött szerződésbe foglalt feltétel tisztességtelen jelleg miatti semmisségének megállapításából származó visszafizetési kötelezettség időbeli hatálya korlátozható-e az összeg visszatérítése iránti keresetre irányadó elévülési időre vonatkozó kifogás alkalmazásával, annak ellenére, hogy a nemzeti jogszabályok alapján a semmisség megállapítása iránti keresetre — amely útján a szerződési feltétel tisztességtelen jellegét állapítják meg — nem vonatkozik elévülési idő?

---

(1)  A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.).

(2)  Az általános szerződési feltételekről szóló, 1998. április 13-i 7/1998. sz. törvény.

A Juzgado de Primera Instancia e Instrucción no 6 de Ceuta (Spanyolország) által 2019. március 21-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — HC és ID kontra Banco Bilbao Vizcaya Argentaria S. A.

(C-247/19. sz. ügy)

(2019/C 246/06)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de Primera Instancia e Instrucción no 6 de Ceuta

Az alapeljárás felei

Felperesek: HC és ID

Alperes: Banco Bilbao Vizcaya Argentaria S. A.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvnek, (1) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésének és 7. cikke (1) bekezdésének értelmében a fogyasztók és felhasználók védelmének biztosítása érdekében, valamint az e védelmet végrehajtó uniós ítélkezési gyakorlat értelmében összeegyeztethető-e az uniós joggal az, hogy a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság, Spanyolország) 2019. január 23-i 44–49 ítéleteiben egyértelmű kritériumként rögzítette azt a megállapítást, miszerint a fogyasztókkal kötött jelzálogfedezetű kölcsönszerződésekben tisztességtelen jellegűnek minősül az a meg nem tárgyalt szerződési feltétel, amely előírja, hogy a jelzálogfedezetű kölcsönügylet megkötésének összes költségét az adósra kell hárítani, és a költségeket az említett tisztességtelen jellegű és semmisnek nyilvánított szerződési feltételben foglalt különböző jogcímek szerint meg kell osztani a szerződési feltételt előre meghatározó banki intézmény és az adós fogyasztó között a nemzeti szabályozás értelmében tartozatlanul megfizetett összegek visszatérítésének korlátozása céljából? Továbbá, a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvnek, és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésének és 7. cikke (1) bekezdésének értelmében a fogyasztók és felhasználók védelmének biztosítása érdekében, valamint az e védelmet végrehajtó uniós ítélkezési gyakorlat értelmében összeegyeztethető-e az uniós joggal az, hogy a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) egységesen értelmezi azon, tisztességtelen jellege miatt semmis szerződési feltételt tekintetében, amelynek törlése és az ahhoz fűződő joghatások nem érintik a jelzálogjoggal biztosított kölcsönszerződés fennmaradását?

2)

Hasonlóképpen, a LEC (2) 394. cikkével kapcsolatban, amely az eljárási költségek tekintetében az objektív pernyertesség figyelembevételét írja elő, megállapítható-e, hogy ha kimondják a költségekre vonatkozó tisztességtelen szerződési feltétel semmisségét, azonban e semmisség joghatásai a költségek fent hivatkozott megosztására korlátozódnak, ez az európai uniós jog tényleges érvényesülésének és azon elvnek a megsértését jelenti, amely szerint a tisztességtelen feltételek nem jelentenek kötelezettséget a fogyasztóra nézve, amennyiben az ítéletben részben adnak helyt [a kérelmeknek], és ez értelmezhető-e úgy, mint ami fordított visszatartó hatást vált ki, amelynek következtében gyengül a fogyasztók és felhasználók jogos érdekeinek védelme?

---

(1)  HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.

(2)  Ley de Enjuiciamiento Civil (polgári perrendtartásról szóló törvény)

A Juzgado de Primera Instancia e Instrucción no 6 de Ceuta (Spanyolország) által 2019. március 27-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — LG és PK kontra Banco Bilbao Vizcaya Argentaria S. A.

(C-259/19. sz. ügy)

(2019/C 246/07)

Az eljárás nyelve: spanyol

A kérdést előterjesztő bíróság

Juzgado de Primera Instancia e Instrucción no 6 de Ceuta

Az alapeljárás felei

Felperesek: LG és PK

Alperes: Banco Bilbao Vizcaya Argentaria S. A.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvnek, (1) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésének és 7. cikke (1) bekezdésének értelmében a fogyasztók és felhasználók védelmének biztosítása érdekében, valamint az e védelmet végrehajtó uniós ítélkezési gyakorlat értelmében összeegyeztethető-e az uniós joggal az, hogy a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság, Spanyolország) 2019. január 23-i 44–49 ítéleteiben egyértelmű kritériumként rögzítette azt a megállapítást, miszerint a fogyasztókkal kötött jelzálogfedezetű kölcsönszerződésekben tisztességtelen jellegűnek minősül az a meg nem tárgyalt szerződési feltétel, amely előírja, hogy a jelzálogfedezetű kölcsönügylet megkötésének összes költségét az adósra kell hárítani, és a költségeket az említett tisztességtelen jellegű és semmisnek nyilvánított szerződési feltételben foglalt különböző jogcímek szerint meg kell osztani a szerződési feltételt előre meghatározó banki intézmény és az adós fogyasztó között a nemzeti szabályozás értelmében tartozatlanul megfizetett összegek visszatérítésének korlátozása céljából?

Továbbá, a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvnek, és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésének és 7. cikke (1) bekezdésének értelmében a fogyasztók és felhasználók védelmének biztosítása érdekében, valamint az e védelmet végrehajtó uniós ítélkezési gyakorlat értelmében összeegyeztethető-e az uniós joggal az, hogy a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) egységesen értelmezi azon, tisztességtelen jellege miatt semmis szerződési feltételt tekintetében, amelynek törlése és az ahhoz fűződő joghatások nem érintik a jelzálogjoggal biztosított kölcsönszerződés fennmaradását?

---

(1)  HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.

Az Oberster Gerichtshof (Ausztria) által 2019. április 5-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — DenizBank AG kontra Verein für Konsumenteninformation

(C-287/19. sz. ügy)

(2019/C 246/08)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Oberster Gerichtshof

Az alapeljárás felei

Felperes: DenizBank AG

Alperes: Verein für Konsumenteninformation

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.

Úgy kell-e értelmezni az (EU) 2015/2366 irányelv (1) (pénzforgalmi szolgáltatási irányelv) 54. cikkének (1) bekezdésével összefüggésben értelmezett 52. cikke 6. pontjának a) alpontját, amely szerint a feltételeknek a javasolt módosítását elfogadottnak kell tekinteni a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő részéről, ha a pénzforgalmi szolgáltatást igénybe vevő a hatálybalépés tervezett időpontját megelőző napig nem értesíti a pénzforgalmi szolgáltatót arról, hogy a módosítást nem fogadja el, hogy a fogyasztóval is teljesen korlátlanul meg lehet állapodni a hozzájárulás vélelméről az összes elképzelhető feltétel tekintetében?

2.

a) Úgy kell-e értelmezni a pénzforgalmi szolgáltatási irányelv 4. cikkének 14. pontját, hogy egy személyes multifunkcionális bankkártya NFC funkciója esetében, amellyel kis összegű fizetéseket teljesítenek az összekapcsolt ügyfélszámla terhére, készpénz-helyettesítő fizetési eszközről van szó? b) A 2.a) kérdésre adandó igenlő válasz esetén:   Úgy kell-e értelmezni a pénzforgalmi szolgáltatási irányelvnek a kis összegű fizetésekre és az elektronikus pénzre vonatkozó eltérésről szóló 63. cikke (1) bekezdésének b) pontját, hogy egy személyes multifunkcionális bankkártya NFC funkciójának használatával történő kis összegű érintős fizetés az eltérésre vonatkozó rendelkezés értelmében a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz névtelen használatának minősül?

3.

Úgy kell-e értelmezni a pénzforgalmi szolgáltatási irányelv 63. cikke (1) bekezdésének b) pontját, hogy a pénzforgalmi szolgáltató csak akkor hivatkozhat erre az eltérésre, ha a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz a technika objektív állása szerint bizonyíthatóan nem zárolható vagy a további használat nem akadályozható meg?

---

(1)  A belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról és a 2002/65/EK, a 2009/110/EK és a 2013/36/EU irányelv és az 1093/2010/EU rendelet módosításáról, valamint a 2007/64/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. november 25-i (EU) 2015/2366 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2015. L 337., 35. o.).

A Curtea de Apel Brașov (Románia) által 2019. április 9-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — SO kontra TP és társai

(C-291/19. sz. ügy)

(2019/C 246/09)

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Curtea de Apel Brașov

Az alapeljárás felei

Panaszos: SO

Ellenérdekű felek: TP és társai

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)	A 2006. december 13-i 2006/928/EK bizottsági határozattal létrehozott együttműködési és ellenőrző mechanizmust (CVM) valamely európai uniós intézmény EUMSZ 267. cikk értelmében vett jogi aktusának kell-e tekinteni, amely az Európai Unió Bírósága által értelmezhető?

2)

Az ezen mechanizmus keretében készült jelentésekben előírt követelmények kötelezőek-e Romániára nézve, különösen (de nem kizárólag) a CVM következtetéseivel összhangban álló jogszabályi módosítások szükségessége a Velencei Bizottság és az Európa Tanács Korrupció Elleni Államok Csoportjának ajánlásai alapján?

3)

Úgy kell-e értelmezni az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett EUSZ 2. cikket, hogy Románia azon kötelezettsége, hogy tiszteletben kell tartania a 2006. december 13-i 2006/928/EK bizottsági határozattal (1) létrehozott együttműködési és ellenőrzési mechanizmus (CVM) keretében készült jelentésekben előírt követelményeket, a jogállamiság elveinek tiszteletben tartására vonatkozó tagállami kötelezettség körébe tartozik?

4)

Ellentétes-e az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke által biztosított, az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának (nagytanács, 2018. február 27-i Associação Sindies dos Juíes ítélet, C-64/16, EU:C:2018:117) megfelelő értelmezés szerinti bírói függetlenség elvével az Înalta Curte de Casație și Justiție (legfelsőbb semmítő- és ítélőszék) mellett működő ügyészség keretében az igazságszolgáltatási rendszeren belül elkövetett bűncselekmények nyomozásával megbízott ügyosztály létrehozása, tekintettel az említett ügyosztály keretében részt vevő ügyészek kinevezésének/visszahívásának részletszabályaira, az ezen ügyosztály keretében a tisztségek ellátásának részletszabályaira, valamint a hatáskör meghatározásának módjára az ezen ügyosztály keretében meglévő tisztségek alacsony számával összefüggésben?

5)

Ellentétes-e az Európai Unió Alapjogi Chartájának az ügy észszerű határidőn belül való tárgyalása útján biztosított hatékony jogorvoslatra vonatkozó 47. cikkének [második bekezdésével] az Înalta Curte de Casație și Justiție (legfelsőbb semmítő- és ítélőszék) mellett működő ügyészség keretében az igazságszolgáltatási rendszeren belül elkövetett bűncselekmények nyomozásával megbízott ügyosztály létrehozása, tekintettel az említett ügyosztály keretében részt vevő ügyészek kinevezésének/visszahívásának részletszabályaira, az ezen ügyosztály keretében a tisztségek ellátásának részletszabályaira, valamint a hatáskör meghatározásának módjára az ezen ügyosztály keretében meglévő tisztségek alacsony számával összefüggésben?

---

(1)  A Romániában felállítandó együttműködési, valamint az igazságügyi reform és a korrupció elleni küzdelem területén érvényes külön értékelési kritériumok teljesítése terén elért haladást ellenőrző mechanizmus létrehozásáról szóló, 2006. december 13-i 2006/928/EK bizottsági határozat (HL 2006 L 354., 56. o.).

A Verwaltungsgericht Berlin (Németország) által 2019. április 19-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Ingredion Germany GmbH kontra Bundesrepublik Deutschland

(C-320/19. sz. ügy)

(2019/C 246/10)

Az eljárás nyelve: német

A kérdést előterjesztő bíróság

Verwaltungsgericht Berlin

Az alapeljárás felei

Felperes: Ingredion Germany GmbH

Alperes: Bundesrepublik Deutschland

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

Úgy kell-e értelmezni az Európai Bizottság 2011/278/EU határozatának (1) a 2003/87/EK irányelv (2) 3h. és 10a. cikkével összefüggésben értelmezett 18. cikke (1) bekezdésének c) pontját és (2) bekezdésének második albekezdését, hogy új belépők esetében a tüzelőanyaghoz kapcsolódó tevékenységi szintre vonatkozó kapacitásfelhasználási tényező 100 %-nál kisebb értékre van korlátozva?

---

(1)  A kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87 irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló, 2011. április 27-i 2011/278/EU bizottsági határozat (HL 2011. L 130., 1. o.)

(2)  aAz üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2003. L 275., 32. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 7. kötet, 631. o.)

A Patent- and marknadsdomstolen (Svédország) által 2019. május 7-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — Konsumentombudsmannen kontra Mezina AB

(C-363/19. sz. ügy)

(2019/C 246/11)

Az eljárás nyelve: svéd

A kérdést előterjesztő bíróság

Patent- and marknadsdomstolen

Az alapeljárás felei

Felperes: Konsumentombudsmannen

Alperes: Mezina AB

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1.

A bizonyítási terhet az 1924/2006 rendelet (1) 10. cikke (1) bekezdésével és 28. cikke (5) bekezdésével összefüggésben értelmezett 5. és 6. cikke szabályozza, vagy pedig a nemzeti jog alapján kell megállapítani abban az esetben, amikor a nemzeti bíróságnak azt kell eldöntenie, hogy meg nem engedett, egészségre vonatkozó állításokat tüntettek-e fel olyan helyzetben, ahol a szóban forgó, egészségre vonatkozó állítások olyan állításnak felelnek meg, amelyre az 1924/2006 rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerinti kérelem vonatkozik, de a kérelem engedélyezéséről vagy annak megtagadásáról még nem született döntés?

2.

Amennyiben az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy a bizonyítási terhet az 1924/2006 rendelet rendelkezései szabályozzák: a bizonyítási terhet az egészségre vonatkozó, adott állítást tevő kereskedő viseli, vagy pedig az a hatóság, amely arra kéri a nemzeti bíróságot, hogy a kereskedőt tiltsa el az állítás további feltüntetésétől?

3.

Olyan tényállás esetén, mint amely az első kérdésben szerepel, a bizonyítási követelményeket az 1924/2006 rendeletnek a 10. cikke (1) bekezdésével és 28. cikke (5) bekezdésével összefüggésben értelmezett 5. és 6. cikke szabályozza, vagy azokat a nemzeti jognak megfelelően kell meghatározni, amikor a nemzeti bíróságnak azt kell eldöntenie, hogy meg nem engedett, egészségre vonatkozó állításokat tettek-e?

4.	Amennyiben a harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a bizonyítási követelményeket az 1924/2006 rendelet rendelkezései szabályozzák: milyen bizonyítási követelmények állnak fenn?

5.	Az első négy kérdésre adandó választ érinti-e az a tény, hogy az 1924/2006 rendelet (köztük a rendelet 3. cikkének a) pontja) és a 2005/29 irányelv (2) együttesen alkalmazható a nemzeti bíróság előtti eljárásban?

---

(1)  Az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló, 2006. december 20-i 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2006. L 404., 9. o.; helyesbítés: HL L 12., 3. o.).

(2)  A belső piacon az üzleti vállalkozások fogyasztókkal szemben folytatott tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatairól, valamint a 84/450/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK, a 98/27/EK és a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvek, valamint a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2005. május 11-i 2005/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló irányelv) (HL 2005. L 149., 22. o.).

A Tribunalul Bihor (Románia) által 2019. május 14-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — IG, JH, KI, LJ elleni büntetőeljárás

(C-379/19. sz. ügy)

(2019/C 246/12)

Az eljárás nyelve: román

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunalul Bihor

Az alapeljárás felei

IG, JH, KI, LJ

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)	A 2006. december 13-i 2006/928/EK európai bizottsági határozattal (1) létrehozott együttműködési és ellenőrzési mechanizmus (CVM) és az említett mechanizmus keretében készült jelentésekben megfogalmazott követelmények kötelező jellegűek-e a Román Államra nézve?

2)

Úgy kell-e értelmezni az Európai Unióról szóló Szerződés 4. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett EUSZ 2. cikket, hogy Románia azon kötelezettsége, hogy tiszteletben kell tartania a 2006. december 13-i 2006/928/EK bizottsági határozattal létrehozott együttműködési és ellenőrzési mechanizmus (CVM) keretében készült jelentésekben előírt követelményeket, a jogállamiság elveinek tiszteletben tartására vonatkozó tagállami kötelezettség körébe tartozik, ideértve azt is, hogy az alkotmánybíróságok mint politikai-igazságszolgáltatási szervek kötelesek tartózkodni attól, hogy az igazságszolgáltatás kizárólagos hatáskörébe beavatkozva a jogszabályokat értelmezzék és bírói szervek általi alkalmazásuk konkrét és kötelező módjait meghatározzák, továbbá attól, hogy a jogalkotás kizárólagos hatáskörébe beavatkozva új jogszabályi rendelkezéseket vezessenek be? Az uniós jog alapján el kell-e hárítani az ilyen alkotmánybírósági határozatok következményeit? Ellentétes-e az uniós joggal az olyan nemzeti jogszabály, amely azoknak a bíráknak a fegyelmi felelősségét szabályozza, akik a feltett kérdéssel összefüggésben nem alkalmazzák a Curtea Constituțională (alkotmánybíróság, Románia) határozatait?

3)

Ellentétes-e az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdése és az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke által biztosított, az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatának (nagytanács, 2018. február 27-i Associação Sindies dos Juíes ítélet, C-64/16, EU:C:2018:117) megfelelő értelmezés szerinti bírói függetlenség elvével az, ha a bírósági hatáskörök helyébe a Curtea Constituțională (alkotmánybíróság) határozatai (a 2016. február 16-i 51. sz. határozat, a 2017. május 4-i 302. sz. határozat és a 2019. január 16-i 26. sz. határozat) lépnek, és ebből következően a büntetőeljárás kiszámíthatatlanná válik (visszaható hatály), és ellehetetlenül a jogszabályok értelmezése és adott ügyre történő alkalmazása? Ellentétes-e az uniós joggal az olyan nemzeti jogszabály, amely azoknak a bíráknak a fegyelmi felelősségét szabályozza, akik a feltett kérdéssel összefüggésben nem alkalmazzák a Curtea Constituțională (alkotmánybíróság) határozatait?

---

(1)  A Romániában felállítandó együttműködési, valamint az igazságügyi reform és a korrupció elleni küzdelem területén érvényes külön értékelési kritériumok teljesítése terén elért haladást ellenőrző mechanizmus létrehozásáról szóló, 2006. december 13-i 2006/928/EK bizottsági határozat (HL 2006 L 354., 56. o.).

A Törvényszék (ötödik tanács) T-837/16. sz., Svéd Királyság kontra Európai Bizottság ügyben 2019. március 7-én hozott ítélete ellen az Európai Bizottság által 2019. május 20-án benyújtott fellebbezés

(C-389/19 P. sz. ügy)

(2019/C 246/13)

Az eljárás nyelve: svéd

Felek

Fellebbező: Európai Bizottság (képviselők: R. Lindenthal, K. Mifsud-Bonnici, G. Tolstoy meghatalmazottak)

A többi fél az eljárásban:Svéd Királyság,

Dán Királyság,

Finn Köztársaság,

Európai Parlament és

Európai Vegyianyag-ügynökség

A fellebbező kérelmei

A fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:

—	helyezze hatályon kívül a Törvényszék (ötödik tanács) T-837/16. sz., Svéd Királyság kontra Európai Bizottság ügyben 2019. március 7-én hozott ítéletét, utasítsa el az elsőfokú eljárásban előterjesztett keresetet, és a Svéd Királyságot utasítsa a költségek viselésére, vagy másodlagosan

—	utalja vissza az ügyet a Törvényszék elé újbóli mérlegelésre, az elsőfokú és a fellebbezési eljárás keretében felmerült költségek viseléséről jelenleg ne határozzon, és

—	tartsa fenn a vitatott határozat joghatásait.

Jogalapok és fontosabb érvek

A fellebbezés a Törvényszék (ötödik tanács) T-837/16. sz. ügyben 2019. március 7-én hozott ítéletét érinti. Ezen ítéletben a Törvényszék megsemmisítette az ólom-szulfokromát-sárga és az ólom-kromát molibdát-szulfát-vörös bizonyos felhasználásainak engedélyezéséről szóló, 2016. szeptember 7-i C(2016) 5644 final bizottsági végrehajtási határozatot, és elutasította a Bizottság kérelmét aziránt, hogy a Törvényszék tartsa fenn e határozat joghatásait addig, amíg a Bizottság az engedélyezési kérelmet újra megvizsgálhatja.

A Bizottság a fellebbezésének alátámasztása céljából négy jogalapra hivatkozik.

Az első jogalap: a Törvényszék az ítéletnek az alternatív megoldások elemzése során alkalmazandó bizonyítási teherre vonatkozó pontjaiban, és különösen a 79., 81., 85., 86., 90. és 101. pontjában nyilvánvalóan tévesen alkalmazta a 60. cikk (4) bekezdése szerint alkalmazandó, bizonyítási terhet érintő jogot.

A második jogalap: a Törvényszék az indokolása keretében, és különösen a 86., 90. és 96. pontban nyilvánvalóan tévesen alkalmazta a jogot, mivel teljes mértékben figyelmen kívül hagyta a Bizottság arra vonatkozó mérlegelési jogkörét, hogy az alternatív megoldásoknak a 60. cikk (4) bekezdése szerinti elemzése tekintetében meghatározza a műszaki és gazdasági életképesség küszöbértékeit, és így helytelen kritériumot alkalmazott a bírósági felülvizsgálatra, és beavatkozott a szociális, gazdasági és műszaki megfontolásoknak a Bizottság általi mérlegelésébe.

A harmadik jogalap: a Törvényszék a 86., 97. és 98. pontban nyilvánvalóan tévesen alkalmazta a jogot a vitatott határozat tekintetében, mivel először is nem vette figyelembe, hogy nem engedélyezték azokat a használatokat, amelyek esetében az ólompigment jellemzői a műszaki teljesítőképesség tekintetében nem szükségesek, és másodszor a vitatott határozat feltételeit úgy írta le, hogy azok azt mutassák, hogy az alternatív megoldásoknak a 60. cikk (4) bekezdése szerinti elemzésére vonatkozó feltételek nem teljesültek.

A negyedik jogalap: a rendelkező rész második pontja, amelyben a Törvényszék úgy határozott, hogy nem szükséges fenntartani a vitatott határozat joghatásait, az ítélet 112. pontjában felmerült, nyilvánvalóan téves jogalkalmazáson alapszik.

A tribunal du travail francophone de Bruxelles (Belgium) által 2019. május 21-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — PN, QO, RP, SQ, TR kontra Centre public d’action sociale d’Anderlecht (CPAS)

(C-394/19. sz. ügy)

(2019/C 246/14)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal du travail francophone de Bruxelles

Az alapeljárás felei

Felperesek: PN, QO, RP, SQ, TR

Alperes: Centre public d’action sociale d’Anderlecht (CPAS)

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

A közösségi normák teljes érvényesülésének és azok védelmének a Francovich ítélet és a Brasserie du pêcheur ítélet, valamint a 2004/38/EK irányelv (1) szerint meghatározott elvét úgy kell-e értelmezni, hogy az a tagállamokat arra kötelezi, hogy — olyan külföldi esetében, akit az arányosság előzetes vizsgálata nélkül a belső jogba történő hibás átültetésből kifolyólag fosztottak meg a tartózkodási jogától — a szociális ellátás rendszerének keretében mindaddig gondoskodjanak a kérelmező orvosi ellátáson kívüli alapvető szükségleteiről, amíg a tartózkodási jogáról — az uniós jog figyelembevételével — nem határoznak?

---

(1)  Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról l, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2004. L 158., 77. o., magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 5. kötet, 46. o., helyesbítés: HL 2009. L 274., 47. o.)

A tribunal d'instance de Nice (Franciaország) által 2019. május 22-én benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem — WT, WU kontra easyJet Airline Co. Ltd

(C-395/19. sz. ügy)

(2019/C 246/15)

Az eljárás nyelve: francia

A kérdést előterjesztő bíróság

Tribunal d'instance de Nice

Az alapeljárás felei

Felperesek: WT, WU

Alperes: easyJet Airline Co. Ltd

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

1)

A 3. cikk (2) bekezdése a) pontjának alkalmazhatósága járatkésés esetén a) Figyelemmel arra a tényre, hogy a 2004. február 11-i 261/2004/EK rendelet 7. cikkében a beszállás visszautasítása vagy járattörlés esetére előírt kártalanításhoz való jogot az ítélkezési gyakorlat (2009. november 19-i Sturgeon ítélet, C-402/07 és C-432/07) kiterjesztette a járatkésésre, a 261/2004/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírt, csupán a beszállás visszautasítása esetére vonatkozó azon feltétel, amely szerint az utasnak utasfelvételre kell jelentkeznie, alkalmazandó-e olyan kártalanítás esetén, amelyet nem beszállás visszautasításával érintett utas, hanem késéssel érintett járat utasa igényel? b) Az 1) a) kérdésre adott igenlő válasz esetén a 261/2004/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírt — a közzétett indulási időpont előtt legalább negyvenöt percben meghatározott — határidőt ebben az esetben úgy kell-e értelmezni, hogy annak jelentése legalább negyvenöt perccel a késéssel érintett járat azon új indulási időpontja előtt, amelyet a repülőtér hirdetőtábláin közzétesznek vagy az utasokkal közölnek?

2)

Az „utasfelvételre jelentkezést” érintő bizonyítási teherről   Az 1) a) kérdésre adott igenlő válasz esetén, tehát a 2004. február 11-i 261/2004/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdése a) pontjának valamely járatkéséssel érintett utas által igényelt kártalanításra történő alkalmazása esetén:   A 3. cikk (2) bekezdésének a) pontjában előírt feltételek olyan előzetes feltételek, amelyeket a fogyasztónak igazolnia kell a rendelet alkalmazásának igénylése érdekében, vagy a légitársaságnak egy kimentési ok, amely lehetővé teszi a számára az utasjegyzék benyújtását annak bizonyítékaként, hogy a fogyasztó nem jelentkezett utasfelvételre a 2004. február 11-i 261/2004/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírtak szerint „a légifuvarozó, az utazásszervező vagy egy meghatalmazott utazásközvetítő által előre és írásban (beleértve az elektronikus utat is) meghatározott módon és megjelölt időpontban vagy ha időpontot nem jelöltek meg, legalább 45 perccel a közzétett indulási időpont előtt”, figyelemmel a technológiai fejlődésre, amely már lehetővé teszi a dematerializált beszállókártyák elektronikus kiadását, figyelemmel arra, hogy a papíralapú beszállókártyákat nem látják el időbélyegzővel, hogy nincs olyan kötelezettség, amely szerint valamely utasfelvételi pultnál személyesen meg kell jelenni, és figyelemmel arra, hogy csak a légitársaságok rendelkeznek az utasfelvételre vonatkozó valamennyi információval egészen az utasfelvétel befejezéséig?   Az 1) a) kérdésre adott igenlő válasz esetén, tehát a 2004. február 11-i 261/2004/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdése a) pontjának valamely járatkéséssel érintett utas által igényelt kártalanításra történő alkalmazása esetén:   Kizárólag a bírósági eljárásban felperesi jogállással rendelkező utasra hárul annak terhe, hogy az utasfelvételre való tényleges jelentkezése keretében bizonyítsa azt, hogy a 2004. február 11-i 261/2004/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírtak szerint „a légifuvarozó, az utazásszervező vagy egy meghatalmazott utazásközvetítő által előre és írásban (beleértve az elektronikus utat is) meghatározott módon és megjelölt időpontban, vagy ha időpontot nem jelöltek meg, legalább negyvenöt perccel a közzétett indulási időpont előtt” jelentkezett az utasfelvételre, figyelemmel a technológiai fejlődésre, amely már lehetővé teszi a dematerializált beszállókártyák elektronikus kiadását, figyelemmel arra, hogy a papíralapú beszállókártyákat nem látják el időbélyegzővel, hogy nincs olyan kötelezettség, amely szerint valamely utasfelvételi pultnál személyesen meg kell jelenni, és figyelemmel arra, hogy csak a légitársaságok rendelkeznek az utasfelvételre vonatkozó valamennyi információval egészen az utasfelvétel befejezéséig?

2019. május 24-én benyújtott kereset — Európai Bizottság kontra Szlovén Köztársaság

(C-413/19. sz. ügy)

(2019/C 246/16)

Az eljárás nyelve: szlovén

Felek

Felperes: Európai Bizottság (képviselők: M. Kocjan és K. Talabér Ritz)

Alperes: Szlovén Köztársaság

Kereseti kérelmek

A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság:

—

állapítsa meg, hogy a Szlovén Köztársaság, mivel az energiahatékonyság tanúsítására vonatkozó kötelezettséget a közigazgatási szervek tulajdonában vagy használatában lévő épületekre korlátozta, nem teljesítette az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv (1) 13. cikkének (2) bekezdéséből eredő kötelezettségét;

—	a Szlovén Köztársaságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

A 2010/31/EU irányelv 13. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamoknak elő kell írniuk, hogy amennyiben egy, a 12. cikk (1) bekezdésének megfelelően kiállított energiahatékonysági tanúsítvánnyal rendelkező épület 500 m2-nél nagyobb hasznos alapterületét a közönség rendszeresen látogatja, az energiahatékonysági tanúsítványt helyezzék ki a nyilvánosság számára jól látható helyre. Mivel a Szlovén Köztársaság e kötelezettséget csak olyan épületek tekintetében írta elő, amelyek állami szervek tulajdonában vagy használatában vannak, a Bizottság úgy határozott, hogy keresetet indít a Bíróság előtt.

---

(1)  Az épületek energiahatékonyságáról szóló, 2010. május 19-i 2010/31/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2010 L 153, 13. o.).

A Törvényszék 2019. május 23-i ítélete — Recylex és társai kontra Bizottság

(T-222/17. sz. ügy) (1)

(„Verseny - Kartellek - Az ólomsavas gépjármű-akkumulátorok újrahasznosításának piaca - Az EUMSZ 101. cikk megsértését megállapító határozat - A vételárak összehangolása - Bírságok - A 2006. évi engedékenységi közlemény 26. pontja - A bírságkiszabási iránymutatás 37. pontja - Korlátlan felülvizsgálati jogkör”)

(2019/C 246/17)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Recylex SA (Párizs, Franciaország), Fonderie et Manufacture de Métaux SA (Brüsszel, Belgium), Harz-Metall GmbH (Goslar, Németország) (képviselők: M. Wellinger, S. Reinart és K. Bongs ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: I. Rogalski, J. Szczodrowski és F. van Schaik meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUMSZ 263. cikken alapuló és az EUMSZ 101. cikk alkalmazására vonatkozó eljárásban (AT.40018 — „gépjármű-akkumulátorok újrahasznosítása” ügy) 2017. február 8-án hozott C(2017) 900 final bizottsági határozatban a felperesekkel szemben kiszabott bírság összegének csökkentése iránti kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék a Recylex SA-t, a Fonderie et Manufacture de Métaux SA-t és a Harz-Metall GmbH-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 195., 2017.6.19.

A Törvényszék 2019. május 23-i ítélete — KPN kontra Bizottság

(T-370/17. sz. ügy) (1)

(„Verseny - Összefonódások - A televíziós szolgáltatások és távközlési szolgáltatások holland piaca - Teljes feladatkört ellátó közös vállalat - Az összefonódást a belső piaccal és az EGT-Megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat - Kötelezettségvállalások - Az érintett piac - Vertikális hatások - Nyilvánvaló értékelési hiba - Indokolási kötelezettség”)

(2019/C 246/18)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: KPN BV (Hága, Hollandia) (képviselők: P. van Ginneken és G. Béquet ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: H. van Vliet, G. Conte, J. Szczodrowski és F. van Schaik meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozók: VodafoneZiggo Group Holding BV (Amszterdam, Hollandia), Vodafone Group plc (Newbury, Egyesült Királyság), Liberty Global Europe Holding BV (Amszterdam) (képviselők: W. Knibbeler, E. Raedts és A. Pliego Selie ügyvédek)

Az ügy tárgya

Egy teljes feladatkört ellátó közös vállalat feletti közös irányításnak a Vodafone Group és a Liberty Global Europe Holding által történő megszerzésére irányuló összefonódási műveletet a belső piaccal és az EGT-Megállapodással összeegyeztethetőnek nyilvánító, 2016. augusztus 3-i C(2016) 5165 final bizottsági határozat (COMP/M.7978 — Vodafone — Liberty Global — Dutch JV ügy) megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

Az ítélet rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A KPN BV viseli saját költségeit, valamint az Európai Bizottság, a VodafoneZiggo Group Holding BV, a Vodafone Group plc és a Liberty Global Europe Holding BV részéről felmerült költségeket.

---

(1)  HL C 249., 2017.7.31.

A Törvényszék 2019. május 15-i végzése — Novartis Europharm kontra Bizottság

(T-269/15. sz. ügy) (1)

(„Emberi felhasználásra szánt gyógyszerek - A Vantobra - tobramycine gyógyszer forgalombahozatali engedélye - A megtámadott aktus visszavonása - A jogvita tárgyának megszűnése - Okafogyottság”)

(2019/C 246/19)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Novartis Europharm Ltd (Camberley, Egyesült Királyság) (képviselő: C. Schoonderbeek ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: M. Šimerdová, A. Sipos és K. Mifsud-Bonnici meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozó: Pari Pharma GmbH (Starnberg, Németország) (képviselők: M. Epping és W. Rehmann ügyvédek)

Az ügy tárgya

A „Vantobra — tobramicin” emberi felhasználásra szánt gyógyszer forgalomba hozatalának a 726/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti engedélyezéséről szóló, 2015. március 18-i (2015) 1977 final bizottsági végrehajtási határozat megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

A végzés rendelkező része

1)	A jelen keresetről már nem szükséges határozni.

2)	A Novartis Europharm Ltd viseli saját költségeit, valamint az Európai Bizottság részéről felmerült költségeket.

3)	A Pari Pharma GmbH maga viseli saját költségeit.

---

(1)  HL C 279., 2015.8.24.

A Törvényszék 2019. május 17-i végzése — Deutsche Lufthansa kontra Bizottság

(T-764/15. sz. ügy) (1)

(„Megsemmisítés iránti kereset - Állami támogatások - Németország által a Frankfurt Hahn repülőtér javára végrehajtott intézkedések - A támogatásokat a belső piaccal részben összeegyeztethetőnek nyilvánító határozat - Állami támogatás hiányát megállapító határozat - Közvetett támogatás - A személyében való érintettség hiánya - Elfogadhatatlanság”)

(2019/C 246/20)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Deutsche Lufthansa AG (Köln, Németország) (képviselő: A. Martin-Ehler ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: T. Maxian Rusche, K. Herrmann és D. Recchia meghatalmazottak)

Az alperest támogató beavatkozó fél: Land Rheinland-Pfalz (Németország) (képviselő: C. Koenig professzor)

Az ügy tárgya

A Frankfurt Hahn repülőtér javára a 2009–2011 közötti pénzügyi intézkedésekkel kapcsolatban Németország által nyújtott SA.32833 (11/C) (korábbi 11/NN) számú állami támogatásról szóló, 2014. október 1-jén hozott (EU) 2016/788 bizottsági határozat (HL 2016. L 134., 1. o.) megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Deutsche Lufthansa AG viseli saját költségeit, valamint az Európai Bizottság és a Land Rheinland-Pfalz részéről felmerült költségeket.

---

(1)  HL C 68., 2016.2.22.

A Törvényszék 2019. május 22-i végzése — Puma kontra EUIPO — CMS (CMS Italy)

(T-161/16. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - Az Európai Uniót megjelölő nemzetközi lajstromozás - CMS Italy ábrás védjegy - Egy balra ugró nagymacskát ábrázoló korábbi nemzetközi ábrás védjegyek - Viszonylagos kizáró okok - A korábbi védjegyek jóhírneve - A 207/2009/EK rendelet 8. cikkének (5) bekezdése (jelenleg az (EU) 2017/1001 rendelet 8. cikkének (5) bekezdése) - Jóhírnév bizonyítása - Az EUIPO korábbi, a korábbi védjegyek jóhírnevét megállapító határozatai - E határozatok figyelembevétele - Indokolási kötelezettség - A megfelelő ügyintézés elve”)

(2019/C 246/21)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Puma SE (Herzogenaurach, Németország) (képviselő: P. González-Bueno Catalán de Ocón ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: D. Walicka meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban: Costruzione Macchine Speciali Srl (CMS) (Alonte, Olaszország)

Az ügy tárgya

Az EUIPO második fellebbezési tanácsának a Puma és a Costruzione Macchine Speciali (CMS) közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2016. január 29-én hozott határozata (R 229/2015-2. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) második fellebbezési tanácsának 2016. január 29-én hozott határozatát (R 229/2015-2. sz. ügy) hatályon kívül helyezi.

2)	A Törvényszék az EUIPO-t kötelezi a költségek viselésére, beleértve a Puma SE részéről felmerült költségeket is.

---

(1)  HL C 222., 2016.06.20.

A Törvényszék 2019. május 15-i végzése — Metrans kontra Bizottság és INEA

(T-262/17. sz. ügy) (1)

(„Megsemmisítés iránti kereset - Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretében a »Multimodal Container Terminal Paskov, III. fázis« és az »Intermodal Terminal Mělník, 2. és 3. fázis« közlekedési projektre benyújtott pályázatok finanszírozásához nyújtandó pénzügyi támogatásról szóló bizottsági határozat - Keresetindítási határidő - Kezdőnap - Elkésettség - Elfogadhatatlanság”)

(2019/C 246/22)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Metrans a.s. (Prága, Cseh Köztársaság) (képviselő: A. Schwarz ügyvéd)

Alperesek: Európai Bizottság (képviselők: J. Hottiaux és J. Samnadda meghatalmazottak), Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség (képviselők: I. Ramallo és D. Silhol meghatalmazottak, segítőjük: A. Duron ügyvéd)

Az ügy tárgya

Egyrészt a többéves munkaprogram alapján 2015. november 5-én kiírt pályázati felhívások nyomán az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) a közlekedési ágazatnak nyújtandó uniós pénzügyi támogatásra jogosult pályázatok listájának megállapításáról szóló, 2016. augusztus 5-i C(2016) 5047 final bizottsági végrehajtási határozatnak a „Paskovi Multimodális Konténerteminál, III. fázis” és a „Mělníki Intermodális Terminál, 2. és 3. fázis” című pályázatokat érintő részében való megsemmisítése, másrészt pedig az e két pályázatra vonatkozóan az INEA által megkötött két támogatási megállapodás megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet mint elfogadhatatlant elutasítja.

2)	A Metrans a.s. viseli saját költségeit, valamint az Európai Bizottság és az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynökség (INEA) részéről felmerült költségeket.

---

(1)  HL C 239., 2017.7.24.

A Törvényszék 2019.június 6-i végzése — Czarnecki kontra Parlament

(T-230/18. sz. ügy) (1)

(„Intézményi jog - Az Európai Parlament tagjai - Más parlamenti képviselővel szembeni állítások - A parlamenti alelnöki megbízatás és tisztség idő előtti megszüntetése - Védelemhez való jog - Hatáskörrel való visszaélés - Egyenlő bánásmód”)

(2019/C 246/23)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Ryszard Czarnecki (Varsó, Lengyelország) (képviselő: M. Casado García-Hirschfeld ügyvéd)

Alperes: Európai Parlament (képviselők: N. Görlitz, S. Seyr és S. Alonso de León meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A felperes parlamenti alelnöki megbízatását idő előtt megszüntető, 2018. február 7-i parlamenti határozat megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A Törvényszék Ryszard Czarneckit kötelezi a költségek viselésére, beleértve az ideiglenes intézkedés iránti eljárás költségeit is.

---

(1)  HL C 231., 2018.7.2.

A Törvényszék 2019. május 23-i végzése — Fujifilm Recording Media kontra EUIPO — iTernity (d:ternity)

(T-609/18. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Törlési eljárás - A d:ternity európai uniós szóvédjegy bejelentése - iTernity korábbi szóvédjegy - A törlés iránti kérelemnek a keresetlevél benyújtását megelőző visszavonása - A megtámadott határozat okafogyottá válása - Az eljáráshoz fűződő érdek hiánya - Részben elfogadhatatlan, részben jogilag nyilvánvalóan megalapozatlan kereset”)

(2019/C 246/24)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Fujifilm Recording Media GmbH (Kleve, Németország) (képviselők: R.-D. Härer, C. Schultze, C. Weber, H. Ranzinger és C. Gehweiler ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: M. Fischer meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban: iTernity GmbH (Fribourg, Németország)

Az ügy tárgya

Az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának a iTernity és a Fujifilm Recording Media közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2018. július 25-én hozott határozata (R 2324/2017-4. sz.) ellen benyújtott kereset.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet elutasítja.

2)	A felek maguk viselik költségeiket.

---

(1)  HL C 445., 2018.12.10.

A Törvényszék 2019. május 20-i végzése — Apple kontra EUIPO — Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication (SWIFT)

(T-685/18. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - Felszólalási eljárás - A védjegybejelentési kérelem visszavonása - Okafogyottság”)

(2019/C 246/25)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Apple Inc. (Cupertino, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok) (képviselők: J. Olsen és P. Andreaottola solicitorok)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselő: H. O’Neill meghatalmazott)

A másik fél az EUIPO fellebbezési tanácsa előtti eljárásban, beavatkozó fél a Törvényszék előtti eljárásban: Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication SCRL (La Hulpe, Belgium) (képviselő: G. Glas ügyvéd)

Az ügy tárgya

Az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának a Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication SCRL és az Apple Inc. közötti felszólalási eljárással kapcsolatban 2018. augusztus 30-án hozott határozata (R 476/2018-5. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

A végzés rendelkező része

1)	A keresetről már nem szükséges határozni.

2)	Az Apple Inc. és a Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication SCRL maguk viselik saját költségeiket, illetve mindegyikük viseli az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) részéről felmerült költségek felét.

---

(1)  HL C 25., 2019.1.21.

A Törvényszék 2019. május 20-i végzése — Phrenos és társai kontra Bizottság

(T-715/18. sz. ügy) (1)

(„Szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések - Közbeszerzési eljárás - Az »Európai Fejlesztési Napok« rendezvény tervezése, előkészítése, népszerűsítése és végrehajtása - Az ajánlattevő ajánlatának elutasítása és a szerződés más ajánlattevőnek történő odaítélése - A közbeszerzési eljárás törlése - A jogvita tárgyának megszűnése - Okafogyottság”)

(2019/C 246/26)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: Phrenos SPRL (Mont-sur-Marchienne, Belgium), Akkanto, (Watermael-Boitsfort, Belgium), Operational Management Solutions (Chaumont Gistoux, Belgium) (képviselők: R. Jafferali és R. van Melsen ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: A. Aresu, J. Estrada de Solà és A. Katsimerou meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

A Bizottság Nemzetközi Együttműködés és Fejlesztés Főigazgatósága számára az „Európai Fejlesztési Napok” rendezvény tervezésére, előkészítésére, népszerűsítésére és végrehajtására vonatkozóan az EuropeAid/139729/DH/SER/BE számú közbeszerzési eljárás keretében a felperesekből álló konzorcium által benyújtott ajánlatot elutasító és e szerződést egy másik ajánlattevő részére odaítélő, 2018. november 27-i bizottsági határozat megsemmisítése iránt az EUMSZ 263. cikk alapján benyújtott kérelem.

A végzés rendelkező része

1)	A jelen keresetről már nem szükséges határozni.

2)	A Törvényszék az Európai Bizottságot kötelezi a költségek viselésére, ideértve az ideiglenes intézkedés iránti eljárásban felmerült költségeket is, a Pomilio Blumm Srl beavatkozási kérelméhez kapcsolódó költségek kivételével.

3)	A Phrenos SPRL, az Akkanto, az Operational Management Solutions, a Bizottság és a Pomilio Blumm maga viseli a Pomilio Blumm által benyújtott beavatkozási kérelemmel kapcsolatos saját költségeit.

---

(1)  HL C 72., 2019.2.25.

A Törvényszék 2019. június 7-i végzése — Telemark plus kontra EUIPO (Telemarkfest)

(T-719/18. sz. ügy) (1)

(„Európai uniós védjegy - A Telemarkfest európai uniós szóvédjegy bejelentése - Feltétlen kizáró ok - Leíró jelleg - Az (EU) 2017/1001 rendelet 7. cikke (1) bekezdésének c) pontja”)

(2019/C 246/27)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: Telemark plus eV (Altusried, Németország) (képviselő: S. Schenk ügyvéd)

Alperes: Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviselők: M. Eberl és M. Fischer meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának a Telemarkfest szómegjelölés európai uniós védjegyként történő lajstromozása iránti kérelemmel kapcsolatban 2018. szeptember 25-én hozott határozata (R 346/2018-4. sz. ügy) ellen benyújtott kereset.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék a keresetet, mint nyilvánvalóan minden jogi alapot nélkülözőt, elutasítja.

2)	A Törvényszék a Telemark plus eV-t kötelezi a költségek viselésére.

---

(1)  HL C 44., 2019.2.4.

A Törvényszék elnökének 2019. május 8-i végzése — AlpaSuri kontra Bizottság

(T-254/19. R. sz. ügy)

(„Ideiglenes intézkedés - Alpakák behozatala - Ideiglenes intézkedések elrendelése iránti kérelem - A sürgősség hiánya”)

(2019/C 246/28)

Az eljárás nyelve: német

Felek

Felperes: AlpaSuri GbR Barbara Bruns & Wolfgang Stamp (Winsen, Németország) (képviselő: U. Schrömbges ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság (képviselők: B. Eggers és B. Hofstötter meghatalmazottak)

Az ügy tárgya

Alpakák Kanadából az Európai Unió területére való behozatalának engedélyezésére irányuló ideiglenes intézkedések elrendelése iránt az EUMSZ 278. és EUMSZ 279. cikk alapján benyújtott kérelem.

A végzés rendelkező része

1)	A Törvényszék elnöke az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasítja.

2)	A Törvényszék a költségekről jelenleg nem határoz.

2019. április 15-én benyújtott kereset — Assi kontra Tanács

(T-256/19. sz. ügy)

(2019/C 246/29)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Bashar Assi (Damaszkusz, Szíria) (képviselő: L. Cloquet ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	a felperest érintő részében semmisítse meg a 2019. január 21-i (KKBP) 2019/87 tanácsi végrehajtási határozatot; (1)

—	a felperest érintő részében semmisítse meg a 2019. január 21-i (EU) 2019/85 tanácsi végrehajtási rendeletet, (2) és

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes hat jogalapra hivatkozik.

1.	Az első, arra alapított jogalap, hogy az alperes nyilvánvalóan tévesen értékelte a tényállást, amennyiben azt állította, hogy a felperes támogatja a szíriai rezsimet és annak haszonélvezője, holott ez az álláspont nyilvánvalóan megalapozatlan.

2.

A második, arra alapított jogalap, hogy az alperes megsértette az arányosság általános elvét, a megtámadott jogi aktusok révén meghozott intézkedések pedig olyan joghatásokkal járnak, hogy azokat önmagukban aránytalannak kell minősíteni. A felperessel szemben hozott szankciók gazdasági következményei katasztrofálisak, továbbá aránytalanok a megtámadott jogi aktusok által elérni kívánt célokhoz képest.

3.

A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a tulajdonhoz való jogot és a munkához való jogot aránytalan módon sértették meg, amennyiben a megtámadott intézkedések — az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény első kiegészítő jegyzőkönyvének megsértésével — megakadályozzák, hogy a felperes békésen élvezze tulajdonát és gazdasági szabadságát.

4.

A negyedik, a hatáskörrel való állítólagos visszaélésre alapított jogalap. A megtámadott jogi aktusokat az azokban rögzítettektől eltérő célkitűzések elérése céljából fogadták el, és azok — a felperes számára ismeretlen okokból — a rezsim helyett magát a felperest célozzák, így azok hatáskörrel való visszaélésen alapulnak.

5.	Az ötödik, arra alapított jogalap, hogy az alperes megsértette az EUMSZ 296. cikk (2) bekezdésében megállapított indokolási kötelezettséget. A megtámadott jogi aktusokkal kapcsolatban kifejtett indokolás ugyanis puszta formalitás, és azt az alperes valószínűleg nem gondolta át.

6.

A hatodik, arra alapított jogalap, hogy az alperes megsértette a felperes védelemhez való jogát és tisztességes eljáráshoz való jogát. A vitatott korlátozó intézkedések előírását megelőzően a felperes soha nem tudott a maga számára meghallgatást biztosítani, így nem tudta helytállóan gyakorolni a védelemhez való jogát, ideértve a tisztességes eljáráshoz való jogát, amelyet többek között az emberi jogok európai egyezménye 6. cikkének (3) bekezdése és az Európai Unió Alapjogi Chartája 48. cikkének (2) bekezdése garantál.

---

(1)  A Szíriával szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2013/255/KKBP határozat végrehajtásáról szóló, 2019. január 21-i (KKPB) 2019/87 tanácsi végrehajtási határozat (HL 2019. L 18I., 13. o.).

(2)  A szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 36/2012/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2019. január 21-i (EU) 2019/85 tanácsi végrehajtási rendelet (HL 2019. L 18I., 4. o.).

2019. május 1-jén benyújtott kereset — Arbuzov kontra Tanács

(T-289/19. sz. ügy)

(2019/C 246/30)

Az eljárás nyelve: cseh

Felek

Felperes: Sergej Arbuzov (Kijev, Ukrajna) (képviselő: M. Mleziva ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014/119/KKBP határozat módosításáról szóló, 2019. március 4-i (KKBP) 2019/354 tanácsi határozatot, valamint az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 208/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2019. március 4-i (EU) 2019/352 tanácsi végrehajtási rendeletet, amennyiben e határozat és e rendelet a felperesre vonatkozik; és

—	állapítsa meg, hogy az Európai Unió Tanácsa maga viseli saját költségeit, valamint a felperes részéről felmerült költségeket.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

1.

Az első jogalap a megfelelő ügyintézéshez való jog megsértésén alapul. A felperes keresetének alátámasztása érdekében többek között azt állítja, hogy az Európai Unió Tanácsa a 2019. március 4-i (KKBP) 2019/354 határozat elfogadása során nem tanúsított megfelelő gondosságot és figyelmet, mivel a megtámadott határozat elfogadása előtt nem vizsgálta meg a felperes éveit és az általa előadott bizonyítékokat, amelyek ügyének alátámasztásául szolgálnak, és elsődlegesen az ukrajnai legfőbb ügyészség hivatalának rövid összefoglalóját vette alapul, valamint nem kért további információkat az Ukrajnában folytatott nyomozások fejleményeiről.

2.

A második jogalap a felperes tulajdonhoz való jogának a megsértésén alapul. A felperes e tekintetben azt állítja, hogy a vele szemben hozott korlátozó intézkedések aránytalanok, meghaladják a szükséges mértéket, és a felperes tulajdonhoz való jogának védelmével kapcsolatos nemzetközi jogi garanciák megsértéséhez vezetnek.

2019. május 3-án benyújtott kereset — Pšonka kontra Tanács

(T-291/19. sz. ügy)

(2019/C 246/31)

Az eljárás nyelve: cseh

Felek

Felperes: Viktor Pavlovič Pšonka (Kijev, Ukrajna) (képviselő: M. Mleziva ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014/119/KKBP határozat módosításáról szóló, 2019. március 4-i (KKBP) 2019/354 tanácsi határozatot, valamint az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 208/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2019. március 4-i (EU) 2019/352 tanácsi végrehajtási rendeletet, amennyiben e határozat és e rendelet a felperesre vonatkozik; és

—	állapítsa meg, hogy az Európai Unió Tanácsa maga viseli saját költségeit, valamint a felperes részéről felmerült költségeket.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

1.

Az első jogalap a megfelelő ügyintézéshez való jog megsértésén alapul. A felperes keresetének alátámasztása érdekében többek között azt állítja, hogy az Európai Unió Tanácsa a megtámadott határozat elfogadása során nem tanúsított megfelelő gondosságot és figyelmet, mivel a megtámadott határozat elfogadása előtt nem vizsgálta meg a felperes éveit és az általa előadott bizonyítékokat, amelyek ügyének alátámasztásául szolgálnak, és elsődlegesen az ukrajnai legfőbb ügyészség hivatalának rövid összefoglalóját vette alapul, valamint nem kért további információkat az Ukrajnában folytatott nyomozások fejleményeiről.

2.

A második jogalap a felperes tulajdonhoz való jogának a megsértésén alapul. A felperes e tekintetben azt állítja, hogy a vele szemben hozott korlátozó intézkedések aránytalanok, meghaladják a szükséges mértéket, és a felperes tulajdonhoz való jogának védelmével kapcsolatos nemzetközi jogi garanciák megsértéséhez vezetnek.

3.

A harmadik jogalap a felperesnek az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményben biztosított alapvető jogai állítólagos megsértésén alapul. A felperes e tekintetben azt állítja, hogy a korlátozó intézkedések elfogadása során megsértették a tisztességes eljáráshoz való jogát és az ártatlanság vélelmét, valamint a magántulajdon védelméhez való jogát.

2019. május 3-án benyújtott kereset — Pšonka kontra Tanács

(T-292/19. sz. ügy)

(2019/C 246/32)

Az eljárás nyelve: cseh

Felek

Felperes: Artem Viktorovič Pšonka (Kramatorsk, Ukrajna) (képviselő: M. Mleziva ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 2014/119/KKBP határozat módosításáról szóló, 2019. március 4-i (KKBP) 2019/354 tanácsi határozatot, valamint az ukrajnai helyzetre tekintettel egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedések meghozataláról szóló 208/2014/EU rendelet végrehajtásáról szóló, 2019. március 4-i (EU) 2019/352 tanácsi végrehajtási rendeletet, amennyiben e határozat és e rendelet a felperesre vonatkozik; és

—	állapítsa meg, hogy az Európai Unió Tanácsa maga viseli saját költségeit, valamint a felperes részéről felmerült költségeket.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

1.

Az első jogalap a megfelelő ügyintézéshez való jog megsértésén alapul. A felperes keresetének alátámasztása érdekében többek között azt állítja, hogy az Európai Unió Tanácsa a megtámadott határozat elfogadása során nem tanúsított megfelelő gondosságot és figyelmet, mivel a megtámadott határozat elfogadása előtt nem vizsgálta meg a felperes éveit és az általa előadott bizonyítékokat, amelyek ügyének alátámasztásául szolgálnak, és elsődlegesen az ukrajnai legfőbb ügyészség hivatalának rövid összefoglalóját vette alapul, valamint nem kért további információkat az Ukrajnában folytatott nyomozások fejleményeiről.

2.

A második jogalap a felperes tulajdonhoz való jogának a megsértésén alapul. A felperes e tekintetben azt állítja, hogy a vele szemben hozott korlátozó intézkedések aránytalanok, meghaladják a szükséges mértéket, és a felperes tulajdonhoz való jogának védelmével kapcsolatos nemzetközi jogi garanciák megsértéséhez vezetnek.

3.

A harmadik jogalap a felperesnek az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményben biztosított alapvető jogai állítólagos megsértésén alapul. A felperes e tekintetben azt állítja, hogy a korlátozó intézkedések elfogadása során megsértették a tisztességes eljáráshoz való jogát és az ártatlanság vélelmét, valamint a magántulajdon védelméhez való jogát.

2019. május 14-én benyújtott kereset — PNB Banka és társai kontra EKB

(T-301/19. sz. ügy)

(2019/C 246/33)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperesek: PNB Banka AS (Riga, Lettország),  CR (*1),  CT (*1) (képviselők: O. Behrends és M. Kirchner ügyvédek)

Alperes: Európai Központi Bank

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg az EKB 2019. március 1-jei határozatát, amelyben a PNB Bankát jelentős szervezetnek minősíti;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek tíz jogalapra hivatkoznak.

1.

Az első, arra alapított jogalap, hogy az EKB tévesen vélte úgy, hogy az SSM-rendelet (1) 6. cikke (5) bekezdésének b) pontja egy besorolási határozatra vonatkozik. — A felperesek azt állítják, hogy az SSM-rendelet 6. cikke (5) bekezdésének b) pontja csupán felhatalmazza az EKB-t arra, hogy maga gyakorolja a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóság valamennyi lényeges hatáskörét. Az SSM-keretrendelet (2) 39. cikke (5) bekezdésének második mondata nem módosíthatja a határozat jellegét a SSM-rendelet 6. cikke (5) bekezdésének b) pontja szerint. Abban az esetben, ha a Bíróság megállapítaná, hogy az SSM-keretrendelet 39. cikke (5) bekezdésének második mondata módosítja e határozat jellegét, a felperesek azzal érvelnek, hogy az SSM-keretrendelet 39. cikke (5) bekezdésének második mondata jogellenes.

2.	A második, arra alapított jogalap, hogy az EKB a határozatát helytelen feltevésre alapította az SSM-rendelet 6. cikke (5) bekezdése b) pontjának feltételeit és célját illetően, és többek között elmulasztotta figyelembe venni valamely határozat e rendelkezés szerinti kivételes jellegét.

3.	A harmadik, arra alapított jogalap, hogy az EKB nem vizsgálta meg és értékelte alaposan és pártatlanul az egyedi eset valamennyi releváns szempontját annak megállapítása érdekében, hogy szükség van-e az SSM-rendelet 6. cikke (5) bekezdésének b) pontja szerinti határozatra.

4.	A negyedik, arra alapított jogalap, hogy az EKB számos lényeges eljárási követelményt megsértett.

5.	Az ötödik, arra alapított jogalap, hogy az EKB nem gyakorolta az SSM-rendelet 6. cikke (5) bekezdésének b) pontja szerinti mérlegelési jogkörét.

6.	A hatodik, arra alapított jogalap, hogy az EKB megsértette az arányosság elvét.

7.	A hetedik, arra alapított jogalap, hogy az EKB megsértette a nemo auditur elvét.

8.	A nyolcadik, arra alapított jogalap, hogy az EKB megsértette az egyenlő bánásmód elvét.

9.

A kilencedik, arra alapított jogalap, hogy az EKB megsértette a bizalomvédelem és a jogbiztonság elvét. — A felperes azt állítja, hogy a határozat nem világos, és ezért jogbizonytalanságot okoz, valamint sérti a PNB Banka jogos bizalmát, amelyet az EKB-val és a Pénz- és Tőkepiaci Bizottsággal való korábbi kapcsolatfelvételekre alapított.

10.	A tizedik, arra alapított jogalap, hogy az EKB megsértette az SSM-rendelet 19. cikkét és (75) preambulumbekezdését, és visszaélt hatáskörével.

---

(*1)  Törölt vagy áthelyezett információ a személyes és/vagy bizalmas jellegű adatok védelme érdekében.

(1)  Az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendelet (HL 2013. L 287., 63. o.).

(2)  Az Európai Központi Banknak az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról szóló, 2014. április 16-i 468/2014/EU rendelete (EKB/2014/17) (HL 2014. L 141., 1. o.).

2019. május 20-án benyújtott kereset — BRF Singapore Foods kontra EUIPO — Tipiak (Sadia)

(T-309/19. sz. ügy)

(2019/C 246/34)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: BRF Singapore Foods Pte Ltd (Szingapúr, Szingapúr) (képviselő: C. Mateu ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Tipiak (Saint-Aignan de Grand Lieu, Franciaország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: a felperes

A vitatott védjegy: a fekete és fehér színű Sadia európai uniós ábrás védjegy bejelentése — 12 084 356. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2019. március 19-én hozott határozata (R 1834/2018-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon a megtámadott határozatot;

—	a Tipiak-ot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalap

—	A megfelelő ügyintézés és az egyenlő bánásmód általános uniós elveinek megsértése;

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése;

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 94. cikke (1) bekezdésének megsértése.

2019. május 20-án benyújtott kereset — BRF Singapore Foods kontra EUIPO — Tipiak (SADIA)

(T-310/19. sz. ügy)

(2019/C 246/35)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: BRF Singapore Foods Pte Ltd (Szingapúr, Szingapúr) (képviselő: C. Mateu ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Tipiak (Saint-Aignan de Grand Lieu, Franciaország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy jogosultja: a felperes

A vitatott védjegy: a SADIA európai uniós szóvédjegy bejelentése — 12 084 273. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2019. március 19-én hozott határozata (R 1857/2018-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon a megtámadott határozatot;

—	a Tipiak-ot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalap

—	A megfelelő ügyintézés és az egyenlő bánásmód általános uniós elveinek megsértése;

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése;

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 94. cikke (1) bekezdésének megsértése.

2019. május 22-én benyújtott kereset — Taghani kontra Bizottság

(T-313/19. sz. ügy)

(2019/C 246/36)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Jamal Taghani (Brüsszel, Belgium) (képviselők: A. Champetier és S. Rodrigues ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	nyilvánítsa a jelen keresetet elfogadhatónak és megalapozottnak;

—	semmisítse meg a megtámadott határozatokat;

—	az alperest kötelezze valamennyi költség viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Az egyrészt az EPSO/AST/111/10 versenyvizsgán való részvételével kapcsolatban benyújtott kártérítési kérelmét elutasító, 2018. július 23-i EPSO-határozat, másrészt szükség esetén a panaszát elutasító 2019. február 14-i határozat megsemmisítése iránti keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

1.	Az első, az EUMSZ 340. cikk második bekezdésének megsértésére és az Unió szerződésen kívüli felelősségének megállapításához szükséges három feltételt érintően az alperes által végzett vizsgálatban vétett nyilvánvaló értékelési hibákra alapított jogalap.

2.

A második, a megfelelő ügyintézés elvének, a gondoskodási kötelezettségnek és az abból követező indokolási kötelezettségnek a megsértésére alapított jogalap, mivel az alperes a megtámadott határozatokban nem foglalt állást a panaszban foglalt, az Unió szerződésen kívüli felelősségének megállapításához szükséges két feltételre — nevezetesen a jogellenességre és az okozati összefüggésre — vonatkozó érvelésekről.

2019. május 22-én benyújtott kereset — BT kontra Bizottság

(T-315/19. sz. ügy)

(2019/C 246/37)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: BT (képviselő: J.-N. Louis ügyvéd)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a Bizottság 2018. június 20-i határozatát, amelyben a felperestől megtagadta a túlélő hozzátartozói nyugdíjat;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes két jogalapra hivatkozik.

1.

Az első jogalap az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata VIII. mellékletének 20. cikkében rögzített, a házasság ötéves időtartamára vonatkozó feltétel jogellenességére vonatkozik, mivel az először is önkényes hátrányos megkülönböztetést teremt az aktív foglalkoztatásban lévő és a nyugdíjas tisztviselők között. Másodszor, a felperes álláspontja szerint, noha az egyéves minimális időtartam kritériuma elegendő a házasságkötéssel kapcsolatos visszaélések elleni küzdelemhez, az ötéves minimális időtartam önkényes, nem megfelelő és tisztességtelen. Harmadszor az ilyen feltétel az elhunyt tisztviselő házastársát tisztességtelenül kizárhatja a túlélő hozzátartozói nyugdíjból, jóllehet őket a közös élettervük összekötötte.

2.	A második jogalap az Európai Unió tisztviselői személyzeti szabályzata 1d. cikkének megsértésén alapul.

2019. május 23-án benyújtott kereset — Thunus és társai kontra EBB

(T-318/19. sz. ügy)

(2019/C 246/38)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperesek: Vincent Thunus (Contern, Luxemburg) és további 7 felperes (képviselő: L. Levi ügyvéd)

Alperes: Európai Beruházási Bank

Kérelmek

A felperesek azt kérik, hogy a Törvényszék:

—	a jelen keresetet a benne foglalt jogellenességi kifogással együtt nyilvánítsa elfogadhatónak és megalapozottnak;

—	következésképpen, — semmisítse meg a felperesek 2019 február havi illetményelszámolásában szereplő határozatot, amely a 2019. évre 0,8%-ra korlátozta az éves illetménykiegészítést, és — ezt követően — semmisítse meg a későbbi illetményelszámolásokban szereplő hasonló határozatokat is;

—

ebből kifolyólag kötelezze az alperest — (i) a 2019. évre vonatkozó éves kiigazítás alkalmazásának — azaz 1,2%-os mértékű emelésnek — megfelelő illetménykülönbözenek és (ii) a 2019 januárjától fizetendő illetmények összegének a 2019. évre vonatkozó 0,8%-os éves kiigazítása alkalmazásának következményeként felmerülő illetménykülönbözetnek megfelelő kártérítés, valamint (iii) a fizetendő összegek teljes kifizetéséig járó illetmények különbözete után járó késedelmi kamat, megfizetésére, amelynek kamatlába az Európai Központi Bank által az adott időszakban az irányadó refinanszírozási műveletekre megállapított kamat három százalékponttal növelt értéke alapján határozandó meg;

—

adott esetben, amennyiben az alperes magától nem mutatja be azokat, pervezető intézkedésként kötelezze őt az alábbi dokumentumok bemutatására: — az EBB Igazgatótanácsának 2017. július 18-i határozata (CA/505/17); — az Igazgatótanács díjazási albizottságának 2018 december havi jelentése; — az Igazgatótanács 2018. december 11-i határozata (Annex 3 to PV/19/01); — az Igazgatási Bizottság 2019. január 30-i határozata (MC-018-ADM-20190130); — a Személyzeti Igazgatóság 2019. január 18-i feljegyzése (CS-PERS/HRPLC/DIR/2019–001/ABGS)

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresetük alátámasztása érdekében a felperesek az igazgatótanács 2017. július 18-i határozatával kapcsolatban két jogalapra, az igazgatási bizottság 2018 decemberi és 2019 januári határozataival kapcsolatban négy jogalapra hivatkoznak.

Az igazgatótanács 2017. július 18-i határozatát illetően:

1.	Az első jogalap a jogbiztonság elvének megsértésén alapul.

2.	A második jogalap a jogos bizalom és a szerzett jogok megsértésén alapul.

Az igazgatási bizottság 2018 december és 2019 január havi határozatait illetően:

1.	Az első jogalap a megtámadott aktus kibocsátója hatáskörének hiányán és a belső szabályzat 18. cikkének megsértésén alapul.

2.	A második jogalap az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke szerinti eljárási garanciák megsértésén alapul.

3.	A harmadik jogalap a személyzeti testülettel való konzultációs jog megsértésén alapul.

4.	A negyedik jogalap az arányosság elvének megsértésén alapul. A kártérítési kérelmet illetően a felperesek a díjazás különbözetének — 1,2%-nak –(ezen emelésnek a pénzbeli juttatásokra gyakorolt hatásának beszámításával), valamint a késedelmi kamat a 2019. január 1-jétől történő megfizetését kérik.

2019. május 27-én benyújtott kereset — BV kontra Bizottság

(T-320/19. sz. ügy)

(2019/C 246/39)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: BV (képviselők: S. Orlandi és T. Martin ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	semmisítse meg a 2018. szeptember 17-i azon határozatot, amelyben az átvitt nyugdíjjogosultságait megtestesítő tőke után keletkezett kamatokat nem fizették vissza neki;

—	mindenképpen a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes három jogalapra hivatkozik.

1.	Az első jogalap a megtámadott határozat jogi alapjának hiányára és indokolásának elégtelenségére vonatkozik.

2.	A második jogalap a személyzeti szabályzat VIII. melléklete 11. cikkének (2) bekezdése Bizottság által elfogadott általános végrehajtási rendelkezései 7. cikke (6) bekezdésének megsértésére vonatkozik.

3.	A harmadik jogalap az Unió jogalap nélküli gazdagodására vonatkozik, amely azáltal következett be, hogy a tőke újraértékelése címén levont összeg az Európai Unió költségvetésébe került.

2019. május 27-én benyújtott kereset — El-Qaddafi kontra Tanács

(T-322/19. sz. ügy)

(2019/C 246/40)

Az eljárás nyelve: angol

Felek

Felperes: Aisha Muammer Mohamed El-Qaddafi (Muscat, Omán) (képviselő: S. Bafadhel barrister)

Alperes: az Európai Unió Tanácsa

Kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

semmisítse meg a líbiai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2015/1333 határozat végrehajtásáról szóló, 2017. március 21-i (KKPB) 2017/497 tanácsi végrehajtási határozatot, amennyiben az fenntartja a felperes nevét a líbiai helyzetre tekintettel hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2015. július 31-i (KKBP) 2015/1333 tanácsi határozat I. és III. mellékletében szereplő jegyzéken;

—

semmisítse meg a líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló (EU) 2016/44 rendelet 21. cikke (5) bekezdésének végrehajtásáról szóló, 2017. március 21-i (EU) 2017/489 tanácsi végrehajtási rendeletet, amennyiben az fenntartja a felperes nevét a líbiai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról szóló, 2016. január 18-i (EU) 2016/44 tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő jegyzéken; és

—	a Törvényszék eljárási szabályzatával összhangban az Európai Unió Tanácsát kötelezze a Törvényszék előtti eljárással összefüggésben felmerült költségek viselésére.

Jogalapok és fontosabb érvek

Keresete alátámasztása érdekében a felperes négy jogalapra hivatkozik.

1.

Az első, arra alapított jogalap, hogy az Európai Unió Tanácsa nem kellő időben járt el a felperesre vonatkozó megtámadott intézkedésekről való tájékoztatással kapcsolatban. Ez a hatékony bírói jogvédelemhez való joggal kapcsolatos lényeges eljárási követelmény megsértését eredményezte, ami kárt okozott a felperes számára.

2.

A második, arra alapított jogalap, hogy a Tanácsnak a felperes nevének újbóli felvételére irányuló döntése a Törvényszék által a T-681/14. sz. ügyben 2017. március 28-án hozott ítéletben korábban megsemmisített korlátozó intézkedések esetében alkalmazottakkal azonos indokokon alapul, ami sérti a jogerő és a jogbiztonság elvét, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogot.

3.

A harmadik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott jogi aktusok nem tüntetik fel a felperes neve felvételének fenntartását alátámasztó jogszerű jogalapot, annak ellenére, hogy a líbiai körülmények alapvetően megváltoztak. A Tanács a megtámadott intézkedéseket illetően nem szolgált egyedi, különös és konkrét okokkal, amely intézkedéseket semelyik háttérdokumentum nem támaszt alá.

4.

A negyedik, arra alapított jogalap, hogy a megtámadott intézkedések sértik a felperes alapvető jogait, köztük az egészségügyi ellátáshoz való jogot, a családi élethez való jogot, a tulajdonhoz való jogot, valamint a hatékony jogvédelemhez való jogot, amint azokat az Európai Unió Alapjogi Chartája biztosítja.

2019. május 28-án benyújtott kereset — Cipriani kontra EUIPO — Hotel Cipriani (ARRIGO CIPRIANI)

(T-325/19. sz. ügy)

(2019/C 246/41)

A keresetlevél nyelve: olasz

Felek

Felperes: Arrigo Cipriani (Velence, Olaszország) (képviselők: S. Bergia és G. Sironi ügyvédek)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Hotel Cipriani Srl (Velence, Olaszország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a felperes

A vitatott védjegy: Az ARRIGO CIPRIANI európai uniós ábrás védjegy bejelentése — 14 063 838. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2019. március 25-én hozott határozata (R 406/2018-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	utasítsa el a Hotel Cipriani s.r.l. által benyújtott felszólalást, vagy utalja vissza az eljárást az EUIPO elé, hogy az az ítéletnek megfelelően járjon el;

—	rendelje el az említett Arrigo Cipriani részéről a jelen eljárásban, valamint az EUIPO előtti eljárás korábbi szakaszaiban felmerült költségek megtérítését.

Jogalap

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése;

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 18. cikkének megsértése;

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 47. cikke (2) bekezdésének megsértése;

—	Az (EU) 2018/625 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 10. cikke (3) bekezdésének megsértése.

2019. május 29-én benyújtott kereset — „Scorify” kontra EUIPO — Scor (SCORIFY)

(T-328/19. sz. ügy)

(2019/C 246/42)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes:„Scorify” UAB (Vilnius, Litvánia) (képviselő: V. Viešūnaitė)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Scor SE (Párizs, Franciaország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a felperes

A vitatott védjegy: piros, fehér és sötétkék színű SCORIFY európai uniós ábrás védjegy — 16 214 521. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO negyedik fellebbezési tanácsának 2019. március 26-án hozott határozata (R 1639/2018-4. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—

körültekintően vizsgálja meg a felperes eredeti kérelmeit és az általa felhozott jogalapokat, továbbá változtassa meg az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala fellebbezési tanácsának határozatát, és mondja ki, hogy a felperes által az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának fellebbezési tanácsához benyújtott fellebbezés megalapozott volt, és ezért a felszólalást el kell utasítani;

—	a Törvényszék eljárási szabályzatának 134., 139., 140. és 190. cikke értelmében a másik felet kötelezze a felperesnél felmerült valamennyi költség viselésére.

Jogalap

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

2019. május 31-én benyújtott kereset — 12seasons kontra EUIPO Société Immobilière et Mobilière de Montagny (BE EDGY BERLIN)

(T-329/19. sz. ügy)

(2019/C 246/43)

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: 12seasons GmbH (Berlin, Németország) (képviselő: M. Gail ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: Société Immobilière et Mobilière de Montagny (Roanne, Franciaország)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a felperes

A vitatott védjegy: BE EDGY BERLIN európai uniós ábrás védjegy — 15 981 921. sz. európai uniós védjegy

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának 2019. március 19-én hozott határozata (R 1522/2018-5. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalap

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 60. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összefüggésben értelmezett 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

2019. június 3-án benyújtott kereset — Pierre Balmain kontra EUIPO (Egy láncot formáló gyűrűkkel körbevett oroszlánfej ábrázolása)

(T-331/19. sz. ügy)

(2019/C 246/44)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Pierre Balmain SAS (Párizs, Franciaország) (képviselő: J. Iglesias Monravá ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy: európai uniós ábrás védjegy bejelentése (Egy láncot formáló gyűrűkkel körbevett oroszlánfej ábrázolása) — 17 515 099. sz. védjegybejelentés

A megtámadott határozat: az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának 2019. március 21-én hozott határozata (R 1223/2018-5. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	tegye lehetővé a 17 515 099. sz. európai uniós védjegybejelentésben szereplő védjegy lajstromozását a 14. és a 26. osztályba tartozó, korábban elutasított áruk tekintetében;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalap

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának és 2. cikkének megsértése.

2019. június 3-án benyújtott kereset — Pierre Balmain kontra EUIPO (Egy láncot formáló gyűrűkkel körbevett oroszlánfej ábrázolása)

(T-332/19. sz. ügy)

(2019/C 246/45)

Az eljárás nyelve: francia

Felek

Felperes: Pierre Balmain SAS (Párizs, Franciaország) (képviselő: J. Iglesias Monravá ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy: európai uniós ábrás védjegy bejelentése (Egy láncot formáló gyűrűkkel körbevett oroszlánfej ábrázolása) — 17 515 115. sz. védjegybejelentés

A megtámadott határozat: az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának 2019. március 21-én hozott határozata (R 1224/2018-5. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	tegye lehetővé a 17 515 115. sz. európai uniós védjegybejelentésben szereplő védjegy lajstromozását a 14. és a 26. osztályba tartozó, korábban elutasított áruk tekintetében;

—	az alperest kötelezze a költségek viselésére.

Jogalap

—	az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke (1) bekezdése b) pontjának és 2. cikkének megsértése.

2019. május 30-án benyújtott kereset — Ntolas kontra EUIPO — General Nutrition Investment (GN GENETIC NUTRITION LABORATORIES)

(T-333/19. sz. ügy)

(2019/C 246/46)

A keresetlevél nyelve: angol

Felek

Felperes: Christos Ntolas (Wuppertal, Németország) (képviselő: C. Renger ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: General Nutrition Investment Co. (Wilmington, Delaware, Egyesült Államok)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a felperes

A vitatott védjegy: GN GENETIC NUTRITION LABORATORIES európai uniós ábrás védjegy — 13 116 678. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO ötödik fellebbezési tanácsának 2019. március 11-én hozott határozata (R 1343/2017-5. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	utasítsa el a felszólalást;

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére.

Jogalap

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

2019. június 3-án benyújtott kereset — Cantieri del Mediterraneo kontra Bizottság

(T-335/19. sz. ügy)

(2019/C 246/47)

Az eljárás nyelve: olasz

Felek

Felperes: Cantieri del Mediterraneo SpA (Nápoly, Olaszország) (képviselők: F. Munari és L. Calzolari ügyvédek)

Alperes: Európai Bizottság

Kérelmek

—	A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék az EUMSZ 263. és azt követő cikkek alapján semmisítse meg a megtámadott határozat 1. cikkét.

Jogalapok és fontosabb érvek

A jelen kereset az Olaszország az Autorità portuale di Napoli és a Cantieri del Mediterraneo SpA számára nyújtott SA.36112 (2016/C) (ex 2015/NN) állami támogatásról szóló, 2018. szeptember 20-i C(2018)6037 végleges bizottsági határozat (a továbbiakban: határozat) megsemmisítését kéri.

Keresete alátámasztása érdekében a felperes kilenc jogalapra hivatkozik.

1.

Az Európai Unió Alapjogi Chartája 41., 47. és 48. cikkének megsértése, valamint a gondos igazgatás, az egyenlő bánásmód, a hátrányos megkülönböztetés tilalma és a kontradiktórius eljárás elvének megsértése, az indokolási kötelezettség és az EUMSZ 296. cikk megsértése. — A felperes e tekintetben arra hivatkozik, hogy a határozat egy olyan eljárásban került elfogadásra, amelyben nem garantálták a CAMED védelemhez való jogát, amelyet tárgyaláson nem hallgattak meg, a feljelentővel ellentétben, és — a határozatot egy olyan eljárás végén fogadták el, amelyben nem garantálták a feljelentő és a feltételezett támogatás kedvezményezettje közötti egyenlő bánásmódot („fegyveregyenlőség”).

2.

A gondos igazgatás, a jogbiztonság és a bírói jogvédelem elvének megsértése amiatt, hogy jogellenesen visszavonásra került az ugyanezen, a határozat által több mint tíz év után jelenleg támogatásnak minősített intézkedésre vonatkozó eljárás 2006-ban történt lezárását. — A felperes e tekintetben arra hivatkozik, hogy a határozatnak ki kellett volna mondania, hogy jogellenes az ugyanezen támogatásra vonatkozó, az eljárást 2006-ban történt megszüntetését elrendelő határozat visszavonása, és meg kellett volna állapítania, hogy e megszüntetés megakadályozza az intézkedés támogatás jellegének és összeegyeztethetetlenségének vizsgálatát, és — a határozatnak meg kellett volna állapítania, hogy a megszüntető határozat azt feltételezi, hogy a Bizottság ellenőrizte a vizsgált intézkedés jogszerűségét, tehát az akadályozza a Bizottságot abban, hogy egy olyan második határozatot fogadjon el, amely másképpen minősíti ugyanezt az intézkedést több, mint tíz év távlatából.

3.

Az EUMSZ 107. cikk megsértése az állami támogatás fogalmának téves értelmezése okán, mivel a határozat az Autorità portuale di Napolit (APN) vállalkozásnak minősítette. — A felperes e tekintetben azt állítja, hogy a határozatnak ki kellett volna zárni az APN „vállalkozás” jellegét a 84/1994. sz. törvényben a kikötői hatóságokat az olasz kikötőkben az államot képviselő olyan közjogi szervezetek szerepével ruházza fel, amelyek az állam kizárólagos tulajdonát képező állami javak szabályozási és igazgatási feladatait bízzák, kizárólag a köz érdekében, illetve — a határozatnak ki kellett volna zárnia, hogy az APN „gazdasági tevékenységet” folytat, mivel a 84/1994. sz. törvény megtiltja számukra, hogy termékeket vagy szolgáltatásokat kínáljanak egy valójában nem létező piacon, illetve — a határozatnak el kellett volna ismernie, hogy a fizetendő díjnak az olasz jogban adójellege van, és azt törvény határozza meg.

4.

Az EUMSZ 345. cikk megsértése, az EUMSZ 3., 7. és 121. cikk megsértése, több uniós jogelv (egyenlő bánásmód) megsértése, valamint hatáskörrel való visszaélés. — A felperes e tekintetben arra hivatkozik, hogy a határozatnak meg kellett volna állapítania, hogy a karbantartás végzésének lehetősége a tulajdonjogból fakadó előjognak minősül, és a Szerződés védi a tagállamok azon jogát, hogy fenntartsák a kikötői javak és infrastruktúrák tulajdonjogát (is), és hogy garantálják minden jogosult számára ezek hasznainak szedését, illetve — a határozat nem alkalmazhatja a kikötői infrastruktúrák karbantartására vagy a kikötői területek elfoglalásáért fizetett díjakra vonatkozó ugyanazon szabályozást „horizontális” és észszerűtlen módon egymással össze nem hasonlítható tényállásokra: azok a jelentős különbségek, amelyek a kikötők irányítási modelljeit jellemzik az Unióban, megakadályozzák, hogy a kizárólag magánszemélyek tulajdonában lévő új infrastruktúrák építését és a tagállam elidegeníthetetlen tulajdonának minősülő javak — amelyeket az a közigazgatáson keresztül irányít — karbantartásának egyenlő módon történő kezelését. Ez ellentétes az egyenlő bánásmód elvével, illetve — a határozat nem irányulhat a kikötők különféle szervezeti modelljeinek az Unión belül történő harmonizációjára az EUMSZ 107. cikk megkülönböztetés nélküli és észszerűtlen alkalmazásával.

5.

Az EUMSZ 107. cikk megsértése az előny fogalmának téves értelmezése által. — A felperes e tekintetben azt állítja, hogy a határozatnak meg kellett volna állapítania, hogy az intézkedés nem csökkenti sem az APN, sem a CAMED terheit, tekintve, hogy szokásosan egyetlen vállalkozás sem viseli (legalább is nem egészében) azon ingatlanok átépítésének költségeit, amelyek nincsenek a tulajdonában, mivel Olaszországban az állami javak (minden olasz kikötő) az állam kizárólagos tulajdonát képezi, illetve — a határozatnak meg kellett volna állapítania, hogy az állami infrastruktúrákat egy átlátható versenyeljárást követően ítélték oda a CAMED-nek, amely eljárásra azt követően került sor, hogy az APN kötelezettséget vállalt a szóban forgó állami javak átépítésére. Az e javaknak a CAMED számára történő odaítélésére vonatkozó eljárásban az odaítélés lehetőségét felajánlották valamennyi potenciálisan érdekelt jogalanynak; egy nyilvános eljárás lefolytatása garantálja a piaci szereplő kritériumának tiszteletben tartását, kizárva a nyertes vállalkozás bármely előnyét.

6.

Az EUMSZ 107. cikk, a gondos igazgatás elvének, a CAMED védelemhez való jogának megsértése és hibás indokolás a szelektivitás téves értelmezése miatt. — A felperes e tekintetben arra hivatkozik, hogy a határozat nem minősítheti a támogatási intézkedést „ad hoc”-nak, és nem mulaszthatja el a „szelektivitási teszt” lefolytatását az általános hatályú intézkedések tekintetében, és — a határozatnak ki kellett volna zárnia a az intézkedés szelektivitását az APN tekintetében, mivel a többi kikötői hatóság is azonos közfinanszírozásban részesült valamennyi olyan kikötői infrastruktúra karbantartása céljából, amelyek illetékességükbe tartoznak, és — a határozatnak ki kellett volna zárnia az intézkedés szelektivitását a CAMED tekintetében, mivel minden vállalkozásra, amely valamelyik olasz kikötőben végez tevékenységet (nem csak Nápolyban és nem csak a hajóépítés ágazatában) ugyanaz a szabályozás vonatkozik, tehát ugyanannyi díjat fizetnek, mint a CAMED a közforrásokból épített vagy újjáépített infrastruktúrákért.

7.

Az EUSZ 3. cikk és az EUMSZ 7. cikk megsértése. Az EUMSZ 116. és 117. cikk megsértése. Hatáskörrel való visszaélés. Hatáskörrel való visszaélés annak okán, hogy a Bizottság vitatta a köztulajdon használatáért fizetendő díjak adójellegét és összegét. — A felperes e tekintetben arra hivatkozik, hogy a határozat az EUMSZ 107. cikk alapján nem vitathatja a köztulajdon használatáért az olasz állam által a koncessziójogosult vállalkozásokkal szemben alkalmazott díjak összegét, valamint a piaci értékeknek való megállapított megfelelést, mivel az olasz jogrendben a köztulajdon használatáért fizetendő díj törvényben rögzített díj, nem tárgyalható meg a köztulajdon koncessziójogosultjaival, az adórendszerek pedig kizárólag a tagállamok hatáskörébe tartoznak.

8.

Az EUMSZ 107. cikk megsértése a verseny torzulásának és a kereskedelem érintettségének hiánya okán. Az indokolási kötelezettség megsértése. — A felperes e tekintetben arra hivatkozik, hogy a határozat nem vélelmezheti a két eltérő és kumulatív kritérium fennállását, illetve — a határozatnak ki kellett volna zárnia a feltételeket, mivel az APN semmilyen piacon nincs jelen és nincsenek versenytársai, a CAMED nem húzott hasznot egy olyan intézkedésből, amely csak egy a számtalan, olyan általános hatályú terv végrehajtási intézkedései közül, amelyben valamennyi, bármely olasz kikötőben, és nem csak a hajóépítés ágazatában (Nápolyt is beleértve) tevékenységet végző vállalkozás érdekelt volt.

9.

Az EUMSZ 107. cikk (2) és (3) bekezdésének megsértése. — A felperes e tekintetben arra hivatkozik, hogy a határozatnak alkalmaznia kellett volna az EUMSZ 107. cikk 82) bekezdését, mivel a karbantartás helyreállította a második világháborús bombázások és az 1980-as földrengés által okozott károkat, és — a határozatnak alkalmaznia kellett volna az EUMSZ 107. cikk (3) bekezdésének a) és c) pontját, mivel: i) a nápolyi kikötő hátrányos helyzetű tartományban található és ii) a kikötői infrastruktúrák közfinanszírozása közérdekű célt követ, különösen arra figyelemmel, hogy a finanszírozás összege alacsonyabb az általános csoportmentességi rendelet szerinti bejelentési küszöbértéknél.

2019. június 7-én benyújtott kereset — Conlance kontra EUIPO — LG Electronics (SONANCE)

(T-343/19. sz. ügy)

(2019/C 246/48)

A keresetlevél nyelve: német

Felek

Felperes: Conlance GmbH (Augsburg, Németország) (képviselő: A. Hayn ügyvéd)

Alperes: az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO)

A másik fél a fellebbezési tanács előtti eljárásban: LG Electronics, Inc. (Szöul, Dél-Korea)

Az EUIPO előtti eljárás adatai

A vitatott védjegy bejelentője: a fellebbezési tanács előtti eljárásban részt vevő másik fél

A vitatott védjegy: SONANCE európai uniós szóvédjegy — 14 589 907. sz. védjegybejelentés

Az EUIPO előtti eljárás: felszólalási eljárás

A megtámadott határozat: az EUIPO első fellebbezési tanácsának 2019. április 5-én hozott határozata (R 1085/2018-1. sz. ügy)

Kereseti kérelmek

A felperes azt kéri, hogy a Törvényszék:

—	helyezze hatályon kívül a megtámadott határozatot;

—	helyezze hatályon kívül az EUIPO felszólalási osztályának a B 2 660 572. sz. „Conlance GmbH kontra LG ELECTRONICS INC.” ügyben 2018. május 15-én hozott határozatát;

—	valamennyi megtámadott áru tekintetében adjon helyt a B 2 660 572. sz. „Conlance GmbH kontra LG ELECTRONICS INC.” felszólalásnak;

—	utasítsa el a 014 589 907. számon bejelentett „SONANCE” európai uniós védjegyet;

—	az EUIPO-t kötelezze a költségek viselésére, ideértve a fellebbezési tanács előtti feljárásban felmerült költségek viselését is.

Abban az esetben, ha az alperes támogatása érdekében beavatkozó fél lép fel:

—	a beavatkozó felet kötelezze a költségek viselésére, ideértve a fellebbezési tanács előtti feljárásban felmerült költségek viselését is.

Jogalap

—	Az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke (1) bekezdése b) pontjának megsértése.

A Törvényszék 2019. június 6-i végzése — JPMorgan Chase és társai kontra Bizottság

(T-420/18. sz. ügy) (1)

(2019/C 246/49)

Az eljárás nyelve: angol

A második tanács elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 341., 2018.9.24.

A Törvényszék 2019. május 22-i végzése — Bizbike és Hartmobile kontra Bizottság

(T-426/18. sz. ügy) (1)

(2019/C 246/50)

Az eljárás nyelve: angol

A kibővített kilencedik tanács elnöke elrendelte az ügy törlését.

---

(1)  HL C 341., 2018.9.24.