9.12.2016

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 459/1

---

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám: M.8046 – TUI/Transat France)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2016/C 459/01)

2016. október 20-án a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és az után teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz:

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32016M8046 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

---

9.12.2016

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 459/1

---

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám: M.8136 – BASF/Chemetall)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2016/C 459/02)

2016. október 28-án a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és az után teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz:

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32016M8136 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

---

9.12.2016

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 459/2

---

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám: M.8281 – Mitsubishi Corporation/Mitsubishi Motors Corporation/KTB-Trading)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2016/C 459/03)

2016. december 2-án a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és az után teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz:

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32016M8281 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

---

9.12.2016

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 459/2

---

Bejelentett összefonódás engedélyezése

(Ügyszám: M.8289 – Engie/Omnes Capital/Predica/MAIA)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2016/C 459/04)

2016. december 5-én a Bizottság úgy határozott, hogy engedélyezi e bejelentett összefonódást, és a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánítja. E határozat a 139/2004/EK tanácsi rendelet (1) 6. cikke (1) bekezdésének b) pontján alapul. A határozat teljes szövege csak angol nyelven hozzáférhető, és az után teszik majd közzé, hogy az üzleti titkokat tartalmazó részeket eltávolították belőle. A szöveg megtalálható lesz:

—

a Bizottság versenypolitikai weboldalának összefonódásokra vonatkozó részében (http://ec.europa.eu/competition/mergers/cases/). Ez az oldal különféle lehetőségeket kínál arra, hogy az egyedi összefonódásokkal foglalkozó határozatok társaság, ügyszám, dátum és ágazati tagolás szerint kereshetők legyenek,

—	elektronikus formában az EUR-Lex honlapon (http://eur-lex.europa.eu/homepage.html?locale=hu) a 32016M8289 hivatkozási szám alatt. Az EUR-Lex biztosít online hozzáférést az európai uniós jogszabályokhoz.

---

(1)  HL L 24., 2004.1.29., 1. o.

---

9.12.2016

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 459/3

---

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK VÉLEMÉNYE

(2016. október 12.)

a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv és a 2009/101/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról

(CON/2016/49)

(2016/C 459/05)

Bevezetés és jogalap

2016. augusztus 19-én és 2016. szeptember 23-án az Európai Központi Bank (EKB) felkérést kapott a Tanácstól és az Európai Parlamenttől, hogy alkosson véleményt a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv és a 2009/101/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv iránti javaslatról (1) (a továbbiakban: javasolt irányelv).

Az EKB-nak a vélemény meghozatalára szolgáló hatásköre az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 127. cikkének (4) bekezdésén és 282. cikkének (5) bekezdésén alapul, mivel a javasolt irányelv az EKB hatáskörébe tartozó rendelkezéseket tartalmaz. Az EKB véleményalkotásra szolgáló hatásköre különösen a Szerződés 127. cikkének (2) és (5) bekezdésén és 128. cikkének (1) bekezdésén alapul, mivel a javasolt irányelv a Központi Bankok Európai Rendszerének (KBER) egyes feladatait is érintő rendelkezéseket tartalmaz, ideértve a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítására, a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikáik zavartalan folytatásában való támogatására és az Unióban az eurobankjegyek kibocsátásának engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseket. Az Európai Központi Bank eljárási szabályzata 17.5. cikkének első mondatával összhangban a Kormányzótanács fogadta el ezt a véleményt.

1.   Észrevételek

1.1.   A virtuális pénzváltó platformok és a letétkezelő pénztárca-szolgáltatók szabályozása

1.1.1.

A javasolt irányelv kiterjeszti azon kötelezett szolgáltatók listáját, amelyekre az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) vonatkozik, annak érdekében, hogy kiterjessze az irányelv hatályát azon szolgáltatókra, amelyek elsősorban és hivatásszerűen a „virtuális” és „törvényes” fizetőeszközök (ez alatt a javasolt irányelv a törvényes fizetőeszköznek minősített fizetőeszközöket érti (3)) közötti átváltási szolgáltatásokkal foglalkoznak, valamint a virtuális fizetőeszközökhöz való hozzáféréshez szükséges hitelesítő adatokkal kapcsolatos letétkezelési szolgáltatásokat nyújtó pénztárca-szolgáltatókra (a továbbiakban: letétkezelő pénztárca-szolgáltatók) (4). A javasolt irányelv egyben előírja a tagállamok számára, hogy biztosítsák a virtuális és törvényes fizetőeszközök közötti átváltási szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók és a letétkezelő pénztárca-szolgáltatók nyilvántartásba vételét vagy működésének engedélyezését (5). Az EKB erősen támogatja ezeket a rendelkezéseket, amelyek összhangban állnak a Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) ajánlásaival (6), tekintve, hogy a terroristák és más bűnözői csoportok jelenleg pénzt tudnak átutalni a virtuális fizetőeszköz-rendszereken belül azáltal, hogy elrejtik az átutalást vagy bizonyos mértékű anonimitást élveznek ezeken a platformokon. A virtuális fizetőeszközök használata egyben a hagyományos fizetőeszközöknél nagyobb kockázatokat hordoz olyan értelemben, hogy a virtuális fizetőeszközök átutalhatósága az interneten alapul, és annak korlátját csak az adott virtuális fizetőeszköz mögöttes számítógép-hálózatának és informatikai infrastruktúrájának kapacitása képezi. Ezzel összefüggésben az EKB megemlíti azt is, hogy a digitális fizetőeszközöket nem szükségszerűen kell átváltani törvényes fizetőeszközre. Felhasználhatóak áruk és szolgáltatások vásárlására anélkül, hogy azokat törvényes fizetőeszközre kellene átváltani, vagy letétkezelő pénztárca-szolgáltatót kellene igénybe venni. Ezekre az ügyletekre a javaslatban foglalt ellenőrző intézkedések nem vonatkoznának, és azok jogellenes tevékenységek finanszírozási eszközei lehetnének.

1.1.2.

Az EKB elismeri, hogy az alternatív fizetőeszközök, például a virtuális fizetőeszközök alapját képező megosztott könyvelési technológiákhoz kapcsolódó technológiai előrelépések növelhetik a fizetési és átutalási módszerek hatékonyságát, hatókörét és választékát. Az Unió jogalkotó szerveinek azonban ügyelniük kell arra, hogy ne tűnjön úgy, hogy népszerűsítik a magánúton létrehozott digitális pénzek használatát, mivel az említett alternatív fizetőeszközök nem jogszabályban létrehozott fizetőeszközök, illetve nem minősülnek központi bankok és más hatóságok által kibocsátott törvényes fizetőeszköznek sem (7). Az EKB-nak több aggálya is van azokkal az eltérésekkel kapcsolatban, amelyek a javaslatban említett „törvényes fizetőeszköz” és „virtuális fizetőeszköz” között fennállnak; ezek egyike a virtuális fizetőeszközökhöz társuló volatilitás, amely rendszerint magasabb, mint azon fizetőeszközök esetében, amelyeket központi bankok bocsátanak ki vagy amelyek kibocsátását egyébként azok engedélyezik, mivel ez a volatilitás nem minden esetben látszik gazdasági vagy pénzügyi tényezőkhöz kapcsolódni. A további aggályok a következők: a) a törvényes fizetőeszközök birtokosaitól eltérően a virtuális fizetőeszközök birtokosai számára nem garantált, hogy virtuálisfizetőeszköz-egységeiket a jövőben árukra, szolgáltatásokra vagy törvényes fizetőeszközre válthatják; és b) ha a gazdasági szereplők virtuálisfizetőeszköz-egységekre való hagyatkozása a jövőben lényegesen nő, ez elviekben befolyásolhatja a központi bankok pénzellátás feletti ellenőrzését, ami potenciális árstabilitási kockázatokat hordozhat, noha a jelenlegi gyakorlatban ez a kockázat korlátozott. Ennélfogva, míg az Unió jogalkotó szervei számára helyénvaló a virtuális fizetőeszközök pénzmosás elleni és terrorizmus finanszírozása elleni szempontból történő szabályozása a FATF ajánlásaival összhangban, ezzel összefüggésben nem szabad a virtuális fizetőeszközök szélesebb körű használatának népszerűsítésére törekedniük.

1.1.3.

A javasolt irányelvben a „virtuális fizetőeszköz” fogalommeghatározása: „digitális értékmegjelenítő, amelyet nem központi bank vagy közigazgatási szerv bocsát ki, és nem feltétlenül kapcsolódik törvényes fizetőeszközhöz, de természetes vagy jogi személyek fizetőeszközként elfogadják, valamint elektronikusan továbbítható, tárolható vagy adható-vehető” (8). Az EKB a fogalommeghatározással kapcsolatban több konkrét észrevételt kíván tenni. Először, a „virtuális fizetőeszköz” uniós szempontból nem minősül fizetőeszköznek (9). A Szerződésekkel és a 974/98/EK tanácsi rendelet rendelkezéseivel összhangban az Unió gazdasági és monetáris uniójának – azaz azon tagállamoknak, amelyek az eurót fizetőeszközként bevezették – egyedüli pénzneme az euro (10). A virtuális pénzváltó platformokat szabályozó országok – köztük Kanada, Japán és az Egyesült Államok – által már elfogadott vagy jelenleg mérlegelt megközelítésnek megfelelően az EKB azt ajánlja, hogy a virtuális fizetőeszköz fogalommeghatározása legyen konkrétabb, olyan módon, amely kifejezetten egyértelművé teszi, hogy a virtuális fizetőeszköz nem törvényes fizetőeszköz, illetve nem pénz (11). Másodszor, tekintve, hogy a virtuális fizetőeszközök ténylegesen nem fizetőeszközök, helyesebb lenne azokat fizetőeszköz helyett átváltási eszköznek nevezni. Emellett a javasolt irányelvben a „virtuális fizetőeszköz” fizetőeszközként történő fogalommeghatározása nem veszi figyelembe, hogy bizonyos körülmények között a virtuális fizetőeszközök a fizetőeszköztől eltérő célokra is felhasználhatóak (12). Amint azt a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) megjegyezte, a számos virtuális fizetőeszköz-rendszer alapját képező megosztott könyvelési technológiák alkalmazási köre a fizetéseken jóval túlmutathat (13). A FATF ebben a tekintetben megjegyezte, hogy a virtuális fizetőeszközök nem fizetési célú felhasználásai körébe tartozhatnak a megtakarítási és befektetési célú értékmegőrző termékek, mint a származtatott eszközök, tőzsdei áruk és az értékpapírtermékek (14). A kifinomultabb megosztott könyvelési és elosztott adatbázis-technológiákon alapuló újabb keletű digitális fizetőeszközök felhasználási területe a fizetési célú felhasználásnál jóval tágabb körű (15), beleértve például az online kaszinókat is. A fentiekre figyelemmel az EKB azt javasolja, hogy a javasolt irányelv is utaljon a kifejezés fogalommeghatározásában a virtuális fizetőeszközök egyéb lehetséges felhasználásaira is. Az EKB javasolja a virtuális fizetőeszköz javasolt irányelv szerinti fogalommeghatározásának a fenti pontok figyelembevétele érdekében történő kiigazítását.

1.2.   A bankszámlák és fizetési számlák központi nyilvántartása

1.2.1.

A javasolt irányelv szerint a tagállamoknak olyan automatizált központi mechanizmust vagy elektronikus adat-visszanyerési rendszert kell bevezetniük, amely segítségével időben azonosíthatók a fizetési számlával rendelkező vagy fizetési számla felett ellenőrzést gyakorló természetes vagy jogi személyek, továbbá a hitelintézetek által az adott tagállam területén kezelt bankszámlák (16). A javasolt irányelvet kísérő indokolás e tekintetben pontosítja, hogy a tagállamok szabadon választhatnak központi banki nyilvántartás vagy adat-visszanyerési rendszer létrehozása között attól függően, hogy melyik megoldás illeszkedik jobban meglévő keretrendszerükbe (17). A tagállamok ezért szabadon jelölhetik ki nemzeti központi bankjukat (NKB) a bankszámlák (és fizetési számlák) központi nyilvántartásának vezetőjeként. Emellett – a javasolt irányelv értelmében – az említett központi nyilvántartás a pénzügyi információs egységek és más illetékes hatóságok számára is elérhető lenne.

1.2.2.

Az EKB korábban hangot adott azon véleményének, hogy a monetáris finanszírozás Szerződés szerinti tilalma megszegésének vizsgálata céljára a KBER-ben a bankszámlák központi nyilvántartásának létrehozásával kapcsolatban valamely NKB-ra bízott feladatok nem minősülnek központi banki feladatnak, és nem is segítik elő az ilyen feladatok végrehajtását (18). Az EKB az (EU) 2015/849 irányelv 30. cikke szerinti központi nyilvántartás létrehozásának feladatát egyértelműen kormányzati feladatnak tekinti, mivel annak célja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem. A KBER tagjai pénzügyi függetlenségének garantálása érdekében és a kormányzati feladat ellátásához kapcsolódó monetáris finanszírozási aggályok eloszlatására az EKB hangsúlyozza, hogy a számlák központi nyilvántartása üzemeltetési feladatának felvállalásakor a javasolt irányelvet végrehajtó nemzeti jogszabálynak rendelkeznie kell egy olyan költség-visszatérítési mechanizmusról, amely kifejezett eljárásokat ír elő az NKB-k mindazon költségeinek figyelemmel kísérésére, felosztására és kiszámlázására, amelyek a központi nyilvántartás üzemeltetésével és ahhoz való hozzáférés biztosításával kapcsolatban merülnek fel.

2.   Technikai észrevételek és szövegezési javaslatok

Abban az esetben, ahol az EKB a javasolt irányelv módosítására tesz javaslatot, a külön technikai munkadokumentum tartalmazza a szövegezési javaslatokat és az azokhoz fűzött magyarázatot. A technikai munkadokumentum a vélemény melléklete és angol nyelven az EKB weboldalán érhető el.

---

(1)  COM(2016) 450 final.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/849 irányelve (2015. május 20.) a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 141., 2015.6.5., 73. o.).

(3)  Lásd a javasolt irányelv (6) preambulumbekezdését.

(4)  Lásd a javasolt irányelv (6) preambulumbekezdését és 1. cikkének 1. pontját.

(5)  Lásd a javasolt irányelv 1. cikkének 16. pontját.

(6)  Lásd a Pénzügyi Akció Munkacsoport „International Standards on Combating Money Laundering and the Financing of Terrorism & Proliferation: The FATF Recommendations” (A pénzmosással, a terrorizmus finanszírozásával és a tömegpusztító fegyverek elterjedésével foglalkozó nemzetközi standardok: a FATF ajánlásai) c. dokumentumát (2012. február). Lásd még a FATF „Virtual Currencies Key Definitions and Potential AML/CFT Risks” (A virtuális fizetőeszközök legfontosabb fogalommeghatározásairól és a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem potenciális kockázatairól) c. jelentését (2014. június) és a FATF „Guidance for a risk-based approach – Virtual Currencies” (Útmutató a kockázatalapú megközelítéshez – virtuális fizetőeszközök) c. dokumentumát (2015. június). Valamennyi dokumentum elérhető a FATF weboldalán a www.fatf-gafi.org címen.

(7)  Lásd a javasolt irányelv indokolásának 13. oldalát és a javasolt irányelv (6) és (7) preambulumbekezdését. Lásd még az Európai Parlament Gazdasági és Monetáris Bizottságának a „Jelentéstervezet a virtuális fizetőeszközökről (2016/2007 (INI))” c. 2016. február 23-i dokumentumát.

(8)  A javasolt irányelv 1. cikke 2. pontjának c) alpontja. A fogalommeghatározás láthatóan az Európai Bankhatóság (EBH) virtuális fizetőeszközökről szóló 2014. július 4-i véleményének (19) bekezdésében javasolt meghatározáson alapul (EBA/Op/2014/08), elérhető az EBH weboldalán a www.eba.europa.eu címen.

(9)  Lásd a „pénz” fogalommeghatározását az euro és más pénznemek hamisítás elleni, büntetőjog általi védelméről, valamint a 2000/383/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2014. május 15-i 2014/62/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 151., 2014.5.21., 1. o.) 2. cikkének a) pontjában.

Lásd még a Nemzetközi Valutaalap (IMF) „Virtual Currencies and Beyond: Initial Considerations” (Virtuális fizetőeszközök és azokon túl: kezdeti megfontolások) c. személyzeti vitaanyagát (2016. január), 16. o., elérhető az IMF weboldalán a www.imf.org címen.

(10)  Lásd az Európai Unióról szóló szerződés preambulumát és 3. cikkének (4) bekezdését; az Európai Unió működéséről szóló szerződés 119. cikkének (2) bekezdését; valamint az euro bevezetéséről szóló, 1998. május 3-i 974/98/EK tanácsi rendelet (HL L 139., 1998.5.11.,1. o.) 2. cikkét.

(11)  Lásd például a pénzügyi szolgáltatásokról szóló japán törvény 2–5. cikkét, amely a kiberpénz fogalmának meghatározásából kizárja a jent és a valutákat, valamint az Egyesült Államok egységes állami jogszabályokkal foglalkozó biztosai nemzeti konferenciájának 2016. február 2-i törvénytervezetét a virtuális fizetőeszköz-vállalkozások szabályozásáról, amely a virtuális fizetőeszköz fogalmából a pénzt kizárja. A bitcoin 41 országbeli szabályozási megítélésének széles körű elemzését lásd a Kongresszus Jogi Könyvtárának „Report on the Regulation of Bitcoin in Selected Jurisdictions” (Jelentés a bitcoin egyes kiválasztott országokban történő szabályozásáról) c. kiadványában (2014. január); lásd még a kanadai parlament szenátusának banki és kereskedelmi ügyekkel foglalkozó állandó bizottságának eljárását, amelyben a kanadai pénzügyminisztérium kimondta, hogy „a virtuális fizetőeszköz nem az ország törvényes fizetőeszköze és nem kanadai dollár”.

(12)  Lásd az EKB „Virtual Currency Schemes – a further analysis” (Virtuális fizetőeszköz-rendszerek – további elemzés) c. kiadványának (2015. február) 24. oldalát, elérhető az EKB weboldalán a www.ecb.europa.eu címen.

(13)  Lásd a BIS Fizetési és Piaci Infrastruktúra Bizottságának a digitális fizetőeszközökről készült 2015. novemberi jelentésének 15. oldalát, elérhető a www.bis.org címen.

(14)  Például az olyan kriptopénzekkel, mint az éterek – az ethereum elosztott adatbázis pénzneme –, tőzsdéken kereskednek befektetési vagy spekulatív célokból, de azok nem mindig töltenek be fizetőeszköz funkciót. Lásd még a FATF „Guidance for a risk based approach – Virtual Currencies” (Útmutató a kockázatalapú megközelítéshez – virtuális fizetőeszközök) c. kiadványának (2015. június) 4. oldalát, elérhető a FATF weboldalán a www.fatf-gafi.org címen.

(15)  Lásd az IMF „Virtual Currencies and Beyond: Initial Considerations” (Virtuális fizetőeszközök és azokon túl: kezdeti megfontolások) személyzeti vitaanyagának (2016. január) 7. oldalát, elérhető az IMF weboldalán a www.imf.org címen.

(16)  Lásd a javasolt irányelv 1. cikkének 12. pontját.

(17)  Lásd a javasolt irányelvet kísérő indokolás 7. oldalát.

(18)  Lásd például a CON/2011/30 vélemény 2.1. pontját; a CON/2011/98 vélemény 2. pontját; a CON/2015/46 vélemény 3.1 és 3.2. pontjait; valamint a CON/2016/35 vélemény 3.1–3.8. pontjait. Az EKB valamennyi véleménye közzétételre kerül az EKB honlapján: www.ecb.europa.eu.

---

9.12.2016

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 459/7

---

Értesítés a (KKBP) 2016/2217 tanácsi határozattal módosított, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2016/849 tanácsi határozatban előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek részére

(2016/C 459/06)

Az alábbi információt hozzuk azon személyek és szervezetek tudomására, akik vagy amelyek a (KKBP) 2016/2217 tanácsi határozattal (1) módosított, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2016/849 tanácsi határozat (2) I. és II. mellékletében szerepelnek.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa úgy határozott, hogy Önt/az Ön vállalkozását fel kell venni a 2321 (2016) ENSZ BT-határozatban szereplő intézkedések hatálya alá tartozó személyek, illetve szervezetek jegyzékébe.

Az érintett személyek – a megfelelő igazoló dokumentumokat csatolva – bármikor kérvényezhetik az 1718 (2006) sz. határozat alapján létrehozott ENSZ BT-bizottságnál az ENSZ-jegyzékbe való felvételükről szóló döntés felülvizsgálatát. Ezeket a kérelmeket az alábbi címre kell elküldeni:

United Nations – Focal point for delisting

Security Council Subsidiary Organs Branch

Room S-3055 E

New York, NY 10017

UNITED STATES OF AMERICA

További információk: http://www.un.org/sc/committees/751/comguide.shtml

Az ENSZ határozata alapján az Európai Unió Tanácsa úgy határozott, hogy a fent említett mellékletekben szereplő személyeket és szervezeteket fel kell venni a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló (KKBP) 2016/849 határozatban előírt korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek és szervezetek jegyzékébe. E személyek és szervezetek jegyzékbe vételének indokai az említett mellékletek vonatkozó rovataiban szerepelnek.

A Tanács felhívja az érintett személyek és szervezetek figyelmét arra a lehetőségre, amely szerint kérvényezhetik az érintett tagállamoknak a 329/2007/EK tanácsi rendelet (3) II. mellékletében szereplő honlapokon feltüntetett illetékes hatóságainál, hogy engedélyezzék a befagyasztott pénzeszközök alapvető szükségletekre vagy konkrét kifizetésekre történő használatát (vö. a rendelet 7. cikkével).

Az érintett személyek és szervezetek a Tanácsnál kérvényezhetik annak a határozatnak a felülvizsgálatát, amellyel felkerültek az említett jegyzékekre. A kérvényt az igazoló dokumentumokkal együtt az alábbi címre kell küldeni:

Council of the European Union

General Secretariat

DG C 1C - Horizontal Issues

Rue de la Loi/Wetstraat 175

1048 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

e-mail: sanctions@consilium.europa.eu

Felhívjuk továbbá az érintett személyek és szervezetek figyelmét arra a lehetőségre, hogy a Tanács határozata ellen az Európai Unió működéséről szóló szerződés 275. cikkének második bekezdésében, valamint 263. cikkének negyedik és hatodik bekezdésében meghatározott feltételekkel összhangban jogorvoslati kérelmet nyújthatnak be az Európai Unió Törvényszékéhez.

---

(1)  HL L 334., 2016.12.9., 35. o.

(2)  HL L 141., 2016.5.28., 79. o.

(3)  HL L 88., 2007.3.29., 1. o.

---

9.12.2016

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 459/9

---

Euroátváltási árfolyamok (1)

2016. december 8.

(2016/C 459/07)

1 euro =

	Pénznem	Átváltási árfolyam
USD	USA dollár	1,0762
JPY	Japán yen	122,61
DKK	Dán korona	7,4390
GBP	Angol font	0,84995
SEK	Svéd korona	9,7228
CHF	Svájci frank	1,0853
ISK	Izlandi korona
NOK	Norvég korona	9,0145
BGN	Bulgár leva	1,9558
CZK	Cseh korona	27,038
HUF	Magyar forint	314,29
PLN	Lengyel zloty	4,4540
RON	Román lej	4,5020
TRY	Török líra	3,6676
AUD	Ausztrál dollár	1,4406
CAD	Kanadai dollár	1,4222
HKD	Hongkongi dollár	8,3475
NZD	Új-zélandi dollár	1,4973
SGD	Szingapúri dollár	1,5272
KRW	Dél-Koreai won	1 250,03
ZAR	Dél-Afrikai rand	14,7162
CNY	Kínai renminbi	7,4041
HRK	Horvát kuna	7,5355
IDR	Indonéz rúpia	14 298,93
MYR	Maláj ringgit	4,7590
PHP	Fülöp-szigeteki peso	53,465
RUB	Orosz rubel	68,1900
THB	Thaiföldi baht	38,334
BRL	Brazil real	3,6599
MXN	Mexikói peso	21,8915
INR	Indiai rúpia	72,5055

---

(1)  Forrás: Az Európai Központi Bank (ECB) átváltási árfolyama.

---

9.12.2016

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 459/10

---

A Bizottság közleménye az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtása keretében

(Az európai értékelési dokumentumokra vonatkozó hivatkozások kihirdetése a 305/2011/EU rendelet 22. cikkével összhangban)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2016/C 459/08)

A 305/2011/EU rendelet rendelkezései elsőbbséget élveznek az európai értékelési dokumentumok bármely ellentétes rendelkezésével szemben

Az európai értékelési dokumentumra vonatkozó hivatkozás és a dokumentum címe		A hatályát vesztő európai értékelési dokumentumra vonatkozó hivatkozás és a dokumentum címe	Megjegyzések
010001-00-0301	Előregyártott beton kompozit fal pontszerű kapcsolóelemekkel
020001-00-0405	Többtengelyes rejtett zsanér szerelvények
020002-00-0404	Üvegezési rendszerek függőleges keretek nélkül erkélyekhez (és teraszokhoz)
020011-00-0405	Tető, padló, fali és mennyezeti búvónyílások hozzáférés biztosítására vagy vészkijárati használatra, tűzállósággal vagy anélkül
040005-00-1201	Gyári készítésű, növényi vagy állati rostokból előállított hő- és/vagy hangszigetelő termékek
040016-00-0404	Üvegrost háló cement alapú vakolatok megerősítéséhez
040048-00-0502	Gumiszál lemezek lépéshangszigetelési felhasználásra
040065-00-1201	Expandált polisztirol és cementszerkezetes épületekre alapozott hőszigetelő és hangelnyelő táblák
040090-00-1201	Gyári készítésű, fröccsöntött expandált politejsavból (EPLA) formált lapok és termékek hő- és/vagy hangszigeteléshez.
040138-00-1201	Helyben kialakított, laza tömítést biztosító, növényi rostokból készült hő- és/vagy akusztikus szigetelőtermékek
040288-00-1201	Gyári készítésű, poliészter szálakból álló hő- és hangszigetelések
060001-00-0802	T400 (minimum) N1 W3 Gxx osztályozású kémény készlet agyag/kerámia béléssel
060003-00-0802	T400 (minimum) N1 W3 Gxx osztályozású kémény készlet agyag/kerámia béléssel és sajátos külső bevonófallal
060008-00-0802	T400 (minimum) N1/P1 W3 Gxx osztályozású kémény készlet agyag/kerámia béléssel és különbözõ külsõ falakkal, valamint a külsõ fal esetleges cseréjével
070001-01-0504	Gipszkarton lapok teherviselő alkalmazásokhoz	070001-00-0504
080002-00-0102	Nem megerősítő hexagonális georács a kötetlen granuláris rétegek kitöltőanyaggal való összekapcsolódása általi stabilizálására
090001-00-0404	Előregyártott, tömörített ásványgyapot táblák szerves vagy szervetlen eldolgozással és speciális rögzítő rendszerrel
090017-00-0404	Pontszerű megtámasztású függőleges üvegezés
090058-00-0404	Szellőző külső falburkolat csomag fém méhsejt panellel és hozzátartozó rögzítőelemekkel
120001-01-0106	Mikroprizmás fényvisszaverő lemezek	120001-00-0106
120003-00-0106	Horgonysinek
130002-00-0304	Tömör fatábla elem – épületekben tartószerkezeti elemként alkalmazott, csapokkal összekapcsolt falemezekből álló elem
130005-00-0304	Épületekben szerkezeti elemként alkalmazott tömör fa lemez elemek
130010-00-0304	Lombos faanyagból készülő rétegelt-ragasztott fa – bükkből készülő szerkezeti furnérfa
130011-00-0304	Mechanikusan összeeresztett négyszögletes fűrészáru darabokból készült, előregyártott fa födém elem épületszerkezeti elemként történő használatra
130012-00-0304	Szilárdság szerint osztályozott szerkezeti fa – Megmunkálatlan élű négyszög keresztmetszetű gerenda – Gesztenye
130013-00-0304	Tömör fadeszka elem – fatábla elemek fecskefarfú csatlakozással épületek szerekezeti elemként történő felhasználásához
130022-00-0304	Monolit vagy rétegelt gerenda és fából készült fali rönkök
130033-00-0603	Szögek és csavarok faszerkezetek lapjainak felerősítéséhez
130167-00-0304	Szilárdság szerint osztályozott szerkezeti fa – Megmunkálatlan élű négyszög keresztmetszetű gerenda – Puhafa
150003-00-0301	Nagy szilárdságú cement
180008-00-0704	Padlóösszefolyó – cserélhető mechanikus zár
190002-00-0502	Kerámialapokból és gumiszőnyegekből álló, egymásba eresztett előregyártott egységeken alapuló, száraz úszópadló készlet
200002-00-0602	Húzott rúd-rendszer
200005-00-0103	Szerkezeti zárt idomacél cölöpök merev toldóelemekkel
200014-00-0103	Cölöpkötés és kő cölöpsaru betoncölöpökhöz
200017-00-0302	Q235B, Q235D, Q345B AND Q345D fokozatú acélból készült melegen hengerelt termékek és szerkezeti elemek.
200019-00-0102	Hexagonális fonott hálós gabion dobozok és matracok
200022-00-0302	Hosszútermék thermomechanikusan hengerelt, hegeszthető, finom szemcsés szerkezeti acélból
200026-00-0102	Acél dróthálót rendszerek erősített kitöltés
200033-00-0602	Szegezett nyíró összekötő
200039-00-0102	Hatszögletű szőtt hálóból készült gabion dobozok és matracok cink bevonattal
200043-00-0103	Gömbgrafitos öntöttvas csövek
220007-00-0402	Teljes felületen alátámasztott ötvözött réz lemezek és szalagok tetőfedésként, külső homlokzatburkolatként és belső falburkolatként történő alkalmazásra
220008-00-0402	Eresz profilok teraszokhoz és erkélyekhez
220013-00-0401	Önhordó felülvilágító kétirányú lejtéssel
220021-00-0402	Fénycsatorna készletek
220025-00-0401	Konzolos vízszintes szerkezeti üvegezés (szerkezeti üveg előtető/tető)
230004-00-0106	Drótgyűrű háló panelek
230005-00-0106	Drótkötél háló panelek
230008-00-0106	Kettős csavart acélhuzalból készült háló kötelekkel megerősítve vagy anélkül
230012-00-0105	Adalékanyagok aszfaltgyártáshoz – bitumen granulátum újrahasznosított bitumenes kátránypapírból
230025-00-0106	Rugalmas burkolórendszerek részüstabilizáláshoz és kővédelemhez
260006-00-0301	Polimer beton adalékanyag
280001-00-0704	Előre összeszerelt vonalmenti egység víz elvezetésére vagy szivárogtatására
290001-00-0701	Hideg- és melegvíz szállítására szolgáló készletek épületeken belül
320002-02-0605	Bevonatos fém vízhatlan lemez munkahézagokhoz és kontrollált repedési hézagokhoz vízzáró betonban	320002-00-0605 320002-01-0605
330008-02-0601	Horgony csatornák	330008-00-0601 330008-01-0601
330011-00-0601	Állítható betoncsavarok
330012-00-0601	Bebetonozott horgony belső menetes hüvellyel
330075-00-0601	Felvonó emelőszerkezet
330079-00-0602	Padlórögzítő szerelvények bordáslemezhez vagy nyitott rácsozathoz történő használatra
330080-00-0602	Magas csúszásállóságú (melegen hengerelt acél) bilincselem
330083-00-0601	Többfunkciós, gépi működtetésű rögzítő betonban nem szerkezeti alkalmazásokhoz
330084-00-0601	Acéllemez bebetonozott horgonyokkal
330153-00-0602	Vékonyfalú acél elemeket és burkolólemezt rögzítő belőhető szeg
330155-00-0602	Beállítható befogó
330196-00-0604	Műanyag horgonyok külső, vakolt hőszigetelő kompozit rendszerek (ETICS) rögzítésére	ETAG 014
330232-00-0601	Mechanikus rögzítőelemek betonban történő használatra	ETAG 001-1 ETAG 001-2 ETAG 001-3 ETAG 001-4
340002-00-0204	Acélhuzalos panelek beépített hőszigeteléssel az egész szerkezethez
340006-00-0506	Előregyártott lépcsőcsomagok	ETAG 008
340020-00-0106	Flexibilis készletek törmelékfolyás és sekély földcsuszamlás/nyílt hegyoldali törmelékfolyás visszatartására
340025-00-0403	Alapozó készlet fűtött épületekhez
340037-00-0204	Könnyűszerkezetű acél/fa teherbíró tető elemek
350003-00-1109	Előregyártott (mechanikusan előre bevont acéllemezekből készülő) kapcsoló elemekből és kiegészítőkből álló tűzgátló szerelőcsatornák
350005-00-1104	Hőre habosodó termékek tűzgátló és tűzvédelmi célokra
350134-00-1104	Tűzálló vízcsapda habosított tűzzáró szalaggal rozsdamentes acélalappal kombinálva (a szennyvízleeresztő védelme érdekében)
360005-00-0604	Üregtálca

Megjegyzés:

Az európai értékelési dokumentumokat (EAD) a Műszaki Értékelést Végző Szervek Európai Szervezete (EOTA) fogadja el angol nyelven. Az Európai Bizottság nem felel az az EOTA által az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közlés céljából benyújtott publikációk címének helyességéért.

Az európai értékelési dokumentumok referenciáinak közzététele az Európai Unió Hivatalos Lapjában nem vonja maga után azt, hogy az európai értékelési dokumentumok az Európai Unió összes hivatalos nyelvén elérhetők.

A Műszaki Értékelést Végző Szervek Európai Szervezete (http://www.eota.eu) a 305/2011/EU rendelet II. melléklete 8. pontjának megfelelően elektronikus formában hozzáférhetővé teszi az európai értékelési dokumentumot.

Ez a jegyzék minden, korábban az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett jegyzék helyébe lép. Az Európai Bizottság gondoskodik e jegyzék frissítéséről.

---

9.12.2016

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 459/15

---

28/2016. sz. különjelentés

„A határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyek kezelése az Unióban: fontos kérdésekben előrelépés történt, de még sok a tennivaló”

(2016/C 459/09)

Az Európai Számvevőszék tudatja, hogy megjelent „A határokon átterjedő súlyos egészségügyi veszélyek kezelése az Unióban: fontos kérdésekben előrelépés történt, de még sok a tennivaló” című 28/2016. sz. különjelentése.

A jelentés elolvasható vagy letölthető a Számvevőszék weboldalán: http://eca.europa.eu, vagy az EU Bookshop weboldalán: https://bookshop.europa.eu.

---

9.12.2016

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 459/16

---

A tagállamok által a halászat tilalmával összefüggésben nyújtott tájékoztatás

(2016/C 459/10)

A közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK tanácsi rendelet (1) 35. cikke (3) bekezdésének megfelelően olyan határozat született, amely halászati tilalmat rendel el az alábbi táblázatban foglaltak szerint:

A tilalom bevezetésének dátuma és időpontja	2016.11.14.
Időtartam	2016.11.14.–2016.12.31.
Tagállam	Franciaország
Állomány vagy állománycsoport	SBR/678-
Faj	Nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo)
Övezet	A VI, VII és VIII övezet uniós és nemzetközi vizei
Halászhajótípus(ok)	—
Hivatkozási szám	38/DSS

---

(1)  HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

---

9.12.2016

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 459/17

---

Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó egyes korrózióálló acélok behozatalára vonatkozó dömpingellenes eljárás megindításáról

(2016/C 459/11)

Az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) (a továbbiakban: alaprendelet) 5. cikke alapján az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) panaszt nyújtottak be, amely szerint a Kínai Népköztársaságból származó egyes korrózióálló acélok behozatala dömpingelt formában történik, és ezáltal jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak.

1.   A panasz

A panaszt 2016. október 25-én nyújtotta be az Európai Acélszövetség (Eurofer) az egyes korrózióálló acélok nyolc olyan uniós gyártója (a továbbiakban: panaszosok) nevében, amelyeknek termelése a bizonyos korrózióálló acélok teljes uniós termelésének több mint 53 %-át teszi ki.

2.   A vizsgált termék

A vizsgált termék körébe a Kínai Népköztársaságból származó egyes korrózióálló acélok tartoznak. Ezek vasból vagy ötvözött acélból vagy ötvözetlen acélból készült, síkhengerelt; alumíniummal csillapított; tűzihorganyzással cinkkel és/vagy alumíniummal, de nem más fémmel lemezelt vagy bevont; kémiailag passzivált termékek; legalább 0,015, de legfeljebb 0,170 tömegszázalék széntartalommal, legalább 0,015, de legfeljebb 0,100 tömegszázalék alumíniumtartalommal, legfeljebb 0,045 tömegszázalék nióbiumtartalommal, legfeljebb 0,010 tömegszázalék titántartalommal és legfeljebb 0,010 tömegszázalék vanádiumtartalommal; tekercsben, méretre vágott lemezekben és keskeny szalagokban kiszerelve.

A termékek

—	rozsdamentes acélból, szilícium-elektromos acélból és gyorsacélból,

—	melegen hengerelve vagy hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), de tovább meg nem munkálva ki vannak zárva a termékkörből.

3.   A dömping fennállására vonatkozó állítás

Az állítások szerint dömpingelt termék a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország) származó, jelenleg az ex 7210 41 00, ex 7210 49 00, ex 7210 61 00, ex 7210 69 00, ex 7212 30 00, ex 7212 50 61, ex 7212 50 69, ex 7225 92 00, ex 7225 99 00, ex 7226 99 30 és ex 7226 99 70 (TARIC-kódok: 7210410020, 7210490020, 7210610020, 7210690020, 7212300020, 7212506120, 7212506920, 7225920020, 7225990022, 7225990035, 7225990092, 7226993010, 7226997094) KN-kód alá tartozó vizsgált termék. A fenti KN-kódok csak tájékoztató jellegűek.

Mivel – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének rendelkezéseit tekintve – a Kínai Népköztársaság nem piacgazdasággal rendelkező országnak minősül, a panaszosok a Kínai Népköztársaságból érkező behozatalra vonatkozó rendes értéket egy piacgazdasággal rendelkező harmadik ország, ebben az esetben a Kanada által alkalmazott ár alapján állapították meg. A dömping fennállására vonatkozó állítás az így megállapított rendes érték és a vizsgált termék Unióba irányuló exportja során felszámított exportár (gyártelepi alapon történő) összehasonlításán alapul.

Ennek alapján az érintett ország vonatkozásában kiszámított dömpingkülönbözetek jelentősek.

4.   A kárra és az okozati összefüggésre vonatkozó állítás

A panaszosok bizonyítékokkal szolgáltak arról, hogy a vizsgált termék érintett országból történő behozatala mind abszolút értékben, mind pedig a piaci részesedést tekintve összességében megnövekedett.

A panaszosok által benyújtott meggyőző bizonyítékok azt mutatják, hogy a vizsgált termék behozatali volumene és árai – egyéb következmények mellett – kedvezőtlenül hatottak az uniós gazdasági ágazat által felszámított árakra, továbbá piaci részesedésére, és ezáltal jelentős mértékben rontják az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét és/vagy pénzügyi helyzetét.

5.   Az eljárás

Minthogy – a tagállamok tájékoztatását követően – megállapítást nyert, hogy a panaszt az uniós gazdasági ágazat részéről vagy annak nevében nyújtották be, és hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az eljárás megindításához, a Bizottság az alaprendelet 5. cikke alapján vizsgálatot indít.

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az érintett országból származó vizsgált termék behozatala dömpingelt formában történik-e, és ha igen, a dömpingelt behozatal okozott-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Amennyiben a következtetések ezt megerősítik, a vizsgálat feltárja, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha intézkedések bevezetésére kerül sor.

5.1.    Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

A dömping és a kár vizsgálata a 2015. október 1. és 2016. szeptember 30. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjed ki. A kár felmérése szempontjából lényeges tendenciák vizsgálata a 2013. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjed ki.

5.2.    A dömping megállapítására irányuló eljárás

A Bizottság felkéri a vizsgált termék érintett országban működő exportáló gyártóit (2), hogy vegyenek részt az általa folytatott vizsgálatban.

5.2.1.   Az exportáló gyártókra vonatkozó vizsgálat

5.2.1.1.   A Kínai Népköztársaság vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártóinak kiválasztására irányuló eljárás

a)   Mintavétel

Tekintettel az ezen eljárásban érintett, a Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártók esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt exportáló gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként is történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri az összes exportáló gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. E feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalataikról az ezen értesítés I. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

Az exportáló gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép a Kínai Népköztársaság hatóságaival, és kapcsolatba léphet az exportáló gyártók valamennyi ismert szervezetével.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fent szereplő információtól eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az exportáló gyártók kiválasztása történhet az Unióba irányuló exportnak azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság – adott esetben a Kínai Népköztársaság hatóságain keresztül – az összes ismert exportáló gyártót, a Kínai Népköztársaság hatóságait és az exportáló gyártók szervezeteit értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

Az exportáló gyártókkal kapcsolatos vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett exportáló gyártóknak, az exportáló gyártók valamennyi ismert szervezetének és a Kínai Népköztársaság hatóságainak.

Eltérő rendelkezés hiányában a mintába felvett valamennyi exportáló gyártónak a minta kiválasztásáról kapott értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtania a kitöltött kérdőívet.

Az alaprendelet 18. cikke lehetséges alkalmazásának sérelme nélkül a mintába való lehetséges felvételükbe beleegyező, de a mintába fel nem vett vállalatok együttműködőnek minősülnek (a továbbiakban: a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók). Az alábbi b) szakasz sérelme nélkül, a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártóktól érkező behozatalra alkalmazható dömpingellenes vám nem haladhatja meg a mintába felvett exportáló gyártókra nézve megállapított dömpingkülönbözet súlyozott átlagát (3).

b)   A mintába fel nem vett vállalatokra vonatkozó egyéni dömpingkülönbözet

Az alaprendelet 17. cikkének (3) bekezdése alapján a mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók kérhetik, hogy a Bizottság egyéni dömpingkülönbözetet (a továbbiakban: egyéni dömpingkülönbözet) állapítson meg számukra. Az egyéni dömpingkülönbözet megállapítását kérelmezni szándékozó exportáló gyártóknak kérdőívet kell igényelniük, és azt – eltérő rendelkezés hiányában – a minta kiválasztásáról kapott értesítés dátumától számított 37 napon belül megfelelően kitöltve vissza kell küldeniük. A Bizottság megvizsgálja, hogy az alaprendelet 9. cikke (5) bekezdésével összhangban megállapítható-e számukra egyedi vám. A nem piacgazdasággal rendelkező ország exportáló gyártói, amelyek úgy vélik, hogy a vizsgált termék gyártása és értékesítése tekintetében piacgazdasági feltételek érvényesülnek esetükben, megfelelően indokolt piacgazdasági elbánás iránti kérelmet nyújthatnak be erre vonatkozóan (a továbbiakban: piacgazdasági elbánás iránti kérelem); ebben az esetben az erre szolgáló igénylőlapot az 5.2.2.2. szakaszban megállapított határidőkön belül megfelelően kitöltve vissza kell küldeniük.

Az egyéni dömpingkülönbözetet igénylő exportáló gyártóknak ugyanakkor tudatában kell lenniük annak, hogy a Bizottság határozhat úgy, hogy nem állapít meg egyéni dömpingkülönbözetet, ha például az exportáló gyártók száma olyan nagy, hogy az egyéni dömpingkülönbözet meghatározása túl nagy terhet jelentene, és késleltetné a vizsgálat időben történő lezárását.

5.2.2.   A nem piacgazdasággal rendelkező érintett ország exportáló gyártóira vonatkozó további eljárás

5.2.2.1.   Piacgazdasággal rendelkező harmadik ország kiválasztása

Az 5.2.2.2. szakasz rendelkezései alapján – az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban – a Kínai Népköztársaságból érkező behozatal esetében a rendes értéket egy piacgazdasággal rendelkező harmadik ország ára vagy számtanilag képzett értéke alapján kell kiszámítani. Ennek érdekében a Bizottságnak megfelelő, piacgazdasággal rendelkező harmadik országot kell kiválasztania. A Bizottság ideiglenesen Kanadát választotta ki erre a célra. A Bizottság rendelkezésére álló információk alapján piacgazdasággal rendelkező országbeli gyártók még – többek között – Tajvanon, Törökországban, Ausztráliában, a Koreai Köztársaságban és Indiában találhatók (4). A piacgazdasággal rendelkező harmadik ország végleges kiválasztásához a Bizottság megvizsgálja, hogy az információk szerint a vizsgált termék gyártását folytató piacgazdasággal rendelkező harmadik országokban valóban gyártják és értékesítik-e a vizsgált terméket. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 10 napon belül tegyék meg észrevételeiket az analóg ország kiválasztásának megfelelőségére vonatkozóan.

5.2.2.2.   A nem piacgazdasággal rendelkező érintett országban működő exportáló gyártókra vonatkozó elbánás

Az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontjával összhangban az érintett országban működő egyes exportáló gyártók, amelyek úgy vélik, hogy esetükben a vizsgált termék gyártása és értékesítése tekintetében piacgazdasági feltételek érvényesülnek, megfelelően indokolt piacgazdasági elbánás iránti kérelmet nyújthatnak be erre vonatkozóan (a továbbiakban: piacgazdasági elbánás iránti kérelem). Egy vállalat akkor részesíthető piacgazdasági elbánásban, ha az arra irányuló kérelem vizsgálatából az tűnik ki, hogy teljesülnek az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének c) pontjában megállapított kritériumok (5). A piacgazdasági elbánásban részesülő exportáló gyártók dömpingkülönbözete az alaprendelet 2. cikke (7) bekezdésének b) pontjával összhangban – lehetőség szerint és az alaprendelet 18. cikkében szereplő, a rendelkezésre álló tények felhasználására vonatkozó rész sérelme nélkül – az adott exportáló gyártók saját rendes értéke és exportárai felhasználásával számítandó ki.

A Bizottság piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokat küld a Kínai Népköztársaságban működő, mintába felvett exportáló gyártók mindegyikének, valamint a mintába fel nem vett, egyéni dömpingkülönbözetet igényelni kívánó valamennyi együttműködő exportáló gyártónak, az exportáló gyártók minden ismert szervezetének, valamint a Kínai Népköztársaság hatóságainak. A Bizottság kizárólag azokat a piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapokat vizsgálja, amelyeket a Kínai Népköztársaságban működő, mintába felvett exportáló gyártók nyújtottak be, valamint olyan mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók, amelyeknek az egyéni dömpingkülönbözet iránti kérelemét elfogadták.

Eltérő rendelkezés hiányában a piacgazdasági elbánást igénylő valamennyi exportáló gyártónak a minta kiválasztásáról, illetve a mintavétel elmaradásáról kapott értesítés dátumától számított 21 napon belül kell benyújtania a kitöltött, piacgazdasági elbánás kérelmezésére szolgáló igénylőlapot.

5.2.3.   A független importőrökre  (6) vonatkozó vizsgálat  (7)

A Bizottság felkéri a vizsgált terméket az érintett országokból az Unióba importáló független importőröket, hogy vegyenek részt a vizsgálatban.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett független importőrök esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt független importőrök számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozhatja (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként is történik hivatkozás). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri az összes független importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek a Bizottságnál. E feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell jelentkezniük, és vállalataikról az ezen értesítés II. mellékletében kért információkat kell a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk.

A független importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba léphet valamennyi ismert importőrszervezettel.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns, a fent szereplő információtól eltérő információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

Ha mintavételre van szükség, akkor az importőrök kiválasztása történhet a vizsgált termék uniós értékesítéseinek azon legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján, amely a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően megvizsgálható. A Bizottság az összes ismert független importőrt és importőrszervezetet értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett független importőröknek és valamennyi ismert importőrszervezetnek. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.3.    A kár megállapítására irányuló eljárás és az uniós gyártókra vonatkozó vizsgálat

A kár megállapítása egyértelmű bizonyítékok alapján történik, és magában foglalja a dömpingelt behozatal mennyiségének, az uniós piac áraira gyakorolt hatásának, valamint ezen behozatal uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatásának tárgyilagos vizsgálatát. Annak megállapítása érdekében, hogy érte-e kár az uniós gazdasági ágazatot, a Bizottság felkéri a vizsgált termék uniós gyártóit, hogy vegyenek részt a Bizottság vizsgálatában.

Tekintettel az ezen eljárásban érintett uniós gyártók nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság úgy döntött, hogy a vizsgálat alá vonni kívánt uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozza (erre a folyamatra a továbbiakban mintavételként is történik hivatkozás). A mintavétel az alaprendelet 17. cikkének megfelelően történik.

A Bizottság ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az erre vonatkozó információk az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába (e célból lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal az 5.7. szakaszban megadott elérhetőségen). Azoknak az uniós gyártóknak vagy a nevükben eljáró képviselőknek, amelyek úgy vélik, hogy indokolt a mintába való felvételük, ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell kapcsolatba lépniük a Bizottsággal.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban további releváns információt kívánnak benyújtani, ezt – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 21 napon belül kell megtenniük.

A Bizottság az összes ismert uniós gyártót és/vagy az uniós gyártók szervezeteit értesíti arról, hogy mely vállalatok kerültek be végül a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett uniós gyártóknak és az uniós gyártók valamennyi ismert szervezetének. Eltérő rendelkezés hiányában e feleknek a minta kiválasztásáról kapott értesítés dátumától számított 37 napon belül kell benyújtaniuk a kitöltött kérdőívet.

5.4.    Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően és abban az esetben, ha a dömpingre és az általa okozott kárra vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel, ha dömpingellenes intézkedések elfogadására kerül sor. A Bizottság felkéri az uniós gyártókat, importőröket és képviseleti szervezeteiket, továbbá a felhasználókat, valamint a felhasználói és fogyasztói képviseleti szervezeteket, hogy – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül jelentkezzenek. A vizsgálatban való részvételhez a fogyasztói képviseleti szervezeteknek – ugyanezen határidőn belül – bizonyítaniuk kell, hogy tevékenységeik és a vizsgált termék között objektív kapcsolat áll fenn.

A fenti határidőn belül jelentkező felek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül információt szolgáltathatnak a Bizottság részére az uniós érdekre vonatkozóan. Az információ tetszőleges formában vagy a Bizottság által összeállított kérdőív kitöltésével nyújtható be. A 21. cikk alapján közölt információk mindenesetre csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

5.5.    Egyéb írásbeli beadványok

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ezen értesítés rendelkezéseinek megfelelően ismertessék álláspontjukat, szolgáltassanak információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezeknek az információknak és az azokat alátámasztó bizonyítékoknak – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

5.6.    A vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatás lehetősége

Valamennyi érdekelt fél kérheti a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok előtti meghallgatását. A meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt, amelyen belül a meghallgatás iránti kérelmet be kell nyújtani.

5.7.    Az írásbeli beadványok benyújtására, a kitöltött kérdőívek elküldésére és a levelezésre vonatkozó instrukciók

A Bizottsághoz piacvédelmi vizsgálatok céljára csak szerzői jogi védelem alatt nem álló információkat lehet benyújtani. A harmadik felek szerzői joga alatt álló információknak és/vagy adatoknak a Bizottság rendelkezésére történő bocsátását megelőzően az érdekelt feleknek a szerzői jog tulajdonosától külön engedélyt kell kérniük, amelyben kifejezetten lehetővé teszik a Bizottság számára a) az információk és adatok e piacvédelmi eljárás keretében történő használatát, valamint b) az információk és/vagy adatok e vizsgálatban érdekelt felek felé olyan formában történő továbbítását, hogy azok gyakorolhassák védelemhez való jogukat.

Az érdekelt felek által benyújtott valamennyi olyan írásbeli beadványt – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kitöltött kérdőíveket és a leveleket –, amelyre vonatkozóan bizalmas kezelést kérelmeztek, „Limited” (korlátozott hozzáférés) (8) jelöléssel kell ellátni.

A „Limited” jelöléssel ellátott információkat rendelkezésre bocsátó érdekelt feleknek azokról az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének értelmében nem bizalmas jellegű összefoglalót is a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk, melyet „For inspection by interested parties” (az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátniuk. Ezeknek az összefoglalóknak megfelelő részletességűeknek kell lenniük ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen. Amennyiben a bizalmas információt rendelkezésre bocsátó érdekelt fél nem nyújt be nem bizalmas jellegű összefoglalót a kért formában és minőségben, a Bizottság az ilyen információt figyelmen kívül hagyhatja.

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket e-mailben kell benyújtaniuk, ideértve a beszkennelt meghatalmazásokat és tanúsítványokat is, kivéve a terjedelmes válaszokat, amelyeket CD-ROM/DVD lemezen személyesen vagy ajánlott levélben kell benyújtani. Az e-mail használatával az érdekelt felek elfogadják a Kereskedelmi Főigazgatóság weblapján közzétett, „LEVELEZÉS AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGGAL PIACVÉDELMI ÜGYEKBEN” című dokumentumban foglalt, elektronikus beadványokra alkalmazandó szabályokat: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2014/june/tradoc_152573.pdf. Az érdekelt feleknek fel kell tüntetniük nevüket, címüket, telefonszámukat és érvényes e-mail-címüket, továbbá biztosítaniuk kell, hogy a megadott e-mail-cím olyan működő hivatalos e-mail-cím legyen, amelyet naponta ellenőriznek. Amennyiben az érdekelt felek megadják elérhetőségeiket, a Bizottság ettől az időponttól kezdve kizárólag e-mailben kommunikál velük, kivéve, ha kifejezetten kérik, hogy a Bizottság más kommunikációs csatornán küldje részükre a dokumentumokat, vagy ha a dokumentumot a jellegéből adódóan ajánlott levélként kell elküldeni. Az érdekelt felek a Bizottsággal folytatott levelezésre vonatkozó további szabályokat és információkat – egyebek mellett az e-mailben eljuttatott küldeményekre vonatkozó elveket – megtalálják a fent említett, az érdekelt felekkel folytatott kommunikációra vonatkozó útmutatóban.

A Bizottság levelezési címe:

European Commission

Directorate-General for Trade

Directorate H

Office: CHAR 04/039

1049 Bruxelles/Brussel

BELGIQUE/BELGIË

E-mail:

a) TRADE-CRS-DUMPING@ec.europa.eu (az exportáló gyártók, a kapcsolatban álló importőrök, azok szervezetei, az érintett ország képviselői, valamint az analóg országgal kapcsolatos kérdések számára); b) TRADE-CRS-INJURY@ec.europa.eu (a II. melléklet elküldéséhez és a kár megállapításához, valamint az uniós érdek vizsgálatához kapcsolódóan).

6.   Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike nem biztosít hozzáférést a szükséges információkhoz, vagy nem szolgáltat információkat a meghatározott határidőkön belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkével összhangban ideiglenes vagy végleges, megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, a Bizottság ezeket az információkat figyelmen kívül hagyhatja, és a rendelkezésre álló tényeket használhatja.

Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

A számítógépesített válaszadás elmaradása nem tekinthető az együttműködés hiányának, feltéve, hogy az érdekelt fél igazolja, hogy a kérésnek megfelelő válaszadás indokolatlan többletterhekkel vagy indokolatlan többletköltségekkel járt volna. Az érdekelt félnek ebben az esetben haladéktalanul fel kell vennie a kapcsolatot a Bizottsággal.

7.   Meghallgató tisztviselő

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok között. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint a harmadik felek által benyújtott meghallgatási kérelmeket. A meghallgató tisztviselő egyedi meghallgatást biztosíthat az érdekelt felek számára, és közbenjárhat annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat.

A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A vizsgálat kezdeti szakaszára vonatkozó kérdésekben kért meghallgatások esetében a kérelmet az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül kell benyújtani. A későbbiekben a Bizottság a felekkel folytatott levélváltás során tűz ki külön határidőt, amelyen belül a meghallgatás iránti kérelmet be kell nyújtani.

A meghallgató tisztviselő lehetőséget biztosít olyan meghallgatásra is, amelynek során a felek ismertethetik különböző álláspontjaikat, és előadhatják – a többek között – a dömpinggel, a kárral, az okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos ellenérveiket. Ilyen meghallgatásra rendszerint legkésőbb az ideiglenes ténymegállapítások nyilvánosságra hozatalától számított negyedik hét végén kerül sor.

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és honlapja a Kereskedelmi Főigazgatóság weboldalán található: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/

8.   A vizsgálat időkeretei

A vizsgálat az alaprendelet 6. cikke (9) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul. Az alaprendelet 7. cikke (1) bekezdésének értelmében ideiglenes intézkedéseket legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított kilenc hónapon belül lehet bevezetni.

9.   A személyes adatok kezelése

A Bizottság az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (9) megfelelően fogja kezelni.

---

(1)  HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2)  Exportáló gyártó az érintett országban működő minden olyan vállalat, amely a vizsgált terméket gyártja és közvetlenül vagy harmadik félen – így például a vizsgált termék gyártásában, belföldi értékesítésében vagy exportjában részt vevő, vele kapcsolatban álló vállalaton – keresztül az Unió piacára exportálja.

(3)  Az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján a Bizottság figyelmen kívül hagy minden nulla, csekély mértékű, valamint az alaprendelet 18. cikkében foglalt körülmények között megállapított különbözetet.

(4)  Meggyőző bizonyítékok utalnak arra, hogy India nem tekinthető megfelelő analóg országnak, hiszen piaci torzulásokkal kell számolni például az idén elfogadott, minimális importárakra vonatkozó rendelet, valamint a támogatások és különösen amiatt, hogy a vasércet exportadó terheli, a vasérc vasúti szállítására pedig kettős fuvarozási politika vonatkozik, ami csökkenti a vizsgált termék gyártóinak a fő nyersanyaggal kapcsolatos költségeit. A Koreai Köztársaság nagy konglomerátumokkal rendelkező gazdaság, amely esetében gyakorta homályos a beszállítói/vevői kapcsolat.

(5)  Az exportáló gyártóknak konkrétan a következőket kell bizonyítaniuk: i. az üzleti döntések és a költségek a piaci viszonyoknak megfelelően és jelentős állami beavatkozás nélkül alakulnak; ii. a vállalkozások egy átlátható könyvelést vezetnek, amelyet a nemzetközi számviteli szabályoknak megfelelően független könyvvizsgálatnak vetnek alá, és amelyet minden területen alkalmaznak; iii. nincsenek a korábbi, nem piacgazdasági rendszerből áthozott jelentős torzulások; iv. a csődre és a tulajdonjogra vonatkozó jogszabályok jogbiztonságot és stabilitást biztosítanak; és v. a valutaváltásokat piaci árfolyamon végzik.

(6)  A mintába kizárólag exportáló gyártókkal kapcsolatban nem álló importőrök vehetők fel. Az exportáló gyártókkal kapcsolatban álló importőröknek az exportáló gyártók vonatkozásában ki kell tölteniük a kérdőív I. mellékletét. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2015. november 24-i (EU) 2015/2447 bizottsági végrehajtási rendelet 127. cikkével összhangban két személy akkor tekintendő egymással kapcsolatban állónak, ha: a) egymás üzleti vállalkozásának tisztségviselői vagy igazgatói; b) jogilag elismert üzlettársak; c) alkalmazotti viszonyban állnak egymással; d) egy harmadik fél közvetlenül vagy közvetve tulajdonában tartja, ellenőrzi vagy birtokolja mindkettőjük kibocsátott, szavazati jogot biztosító részvényeinek vagy részesedéseinek 5 %-át vagy annál többet; e) egyikük közvetve vagy közvetlenül ellenőrzi a másikat; f) harmadik személy közvetve vagy közvetlenül mindkettőjüket ellenőrzi; g) együtt közvetlenül vagy közvetve ellenőriznek egy harmadik személyt; vagy h) ugyanannak a családnak a tagjai (HL L 343., 2015.12.29., 558. o.). A személyek kizárólag akkor minősülnek egy család tagjainak, ha az alábbi rokoni kapcsolatok valamelyikében állnak egymással: i. férj és feleség, ii. szülő és gyermek, iii. fivér és lánytestvér (akár vér szerinti, akár féltestvér), iv. nagyszülő és unoka, v. nagybácsi vagy nagynéni és unokaöcs vagy unokahúg, vi. após vagy anyós és vő vagy meny, vii. sógor és sógornő. Az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének 4. pontja szerint a „személy” természetes személy, jogi személy, valamint olyan személyegyesülés, amely jogi személyiséggel nem rendelkezik, de ügyleti képességét az uniós vagy a nemzeti jog elismeri (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

(7)  A független importőrök által szolgáltatott adatok a dömping meghatározásán kívül más vizsgálati szempontok elemzéséhez is felhasználhatók.

(8)  A „Limited” jelöléssel ellátott dokumentum az alaprendelet 19. cikke és a GATT 1994 VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-megállapodás (dömpingellenes megállapodás) 6. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül. A dokumentum az 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében is védelem alatt áll.

(9)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

---

---

---

9.12.2016

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 459/28

---

Kérelem közzététele a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 50. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján

(2016/C 459/12)

Ez a közzététel az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) 51. cikke alapján jogot keletkeztet a módosítás iránti kérelem elleni felszólalásra.

EGYSÉGES DOKUMENTUM

„NOVAC AFUMAT DIN ŢARA BÂRSEI”

EU-szám: RO-PDO-0005-01183 – 2013.11.20.

OEM ( ) OFJ ( X )

1.   Elnevezés

„Novac afumat din Ţara Bârsei”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Románia

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.7. osztály: Friss hal, puhatestűek és rákfélék, valamint ezekből készült termékek

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Novac afumat din Ţara Bârsei” a pettyes busa (Arystichthys nobilis) nevű fajtól származó, füstölve értékesített füstölt halfilé.

Érzékszervi tulajdonságok

Küllem:

—	100–400 g tömegű füstölt halfilé,

—	sima felületű, folt- és repedésmentes bőrű füstölt halfilé.

Szín:

—	a bőr felületén aranysárga,

—	az izmok felületén okkervörös.

Illat és zamat:

—	nincs iszap-, sár- vagy fűszaga, illetve -íze,

—	melegen füstölt hal sajátos aromája.

Fizikai-kémiai tulajdonságok:

Nátrium-klorid-tartalom: legfeljebb 5 %.

Nedvességtartalom: 65–75 %

Fehérjetartalom: legalább 11 %.

Zsírtartalom: legfeljebb 4 %.

3.3.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében) és nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A pettyes busa főként zooplanktonokkal táplálkozik, emellett kis mennyiségben planktonikus algákat, rovarokat vagy rovarlárvákat fogyaszt.

A pettyes busa a „Novac afumat din Ţara Bârsei” füstölt halfilé előállítására szánt alapanyag; a készterméket a három évig tartó növekedési ciklus végén állítják elő a meghatározott földrajzi területen található gazdaságokban, és azt 1 200–2 000 gramm tömegű egyedek közül válogatják ki.

3.4.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A „Novac afumat din Ţara Bârsei” füstölt halfilé valamennyi előállítási és elkészítési műveletére a meghatározott földrajzi területen kerül sor. A „Novac afumat din Ţara Bârsei” füstölt halfilé előállítási folyamata a következő műveletekből áll: a pettyes busa tenyésztése, a hal átvétele (csomagolás és tárolás), elsődleges feldolgozása (pikkelyezés, fej eltávolítása, kizsigerelés és öblítés), filézése, pácolása, füstölése és érlelése.

3.5.   A bejegyzett elnevezést viselő termék szeletelésére, aprítására, csomagolására stb. vonatkozó egyedi szabályok

—

3.6.   A bejegyzett elnevezést viselő termék címkézésére vonatkozó egyedi szabályok

—

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

A földrajzi terület a következő települések területét foglalja magában: Dumbrăviţa (Szunyogszék), Feldioara (Földvár), Hălchiu (Höltövény), Bod (Botfalu) és Hărman (Szászhermány). Ezek a helységek az Olt-síkságon találhatók, és északon Măierus (Szászmagyarós) község közigazgatási határával, keleten az Olt folyóval, délkeleten Prejmer (Prázsmár) község közigazgatási területével, délen Braşov (Brassó) és Sânpetru (Barcaszentpéter) városok közigazgatási területével, délnyugaton Codlea (Feketehalom) város közigazgatási területével, nyugaton a Persány-hegységgel, északnyugaton Crizbav (Krizba) község közigazgatási területével szomszédosak.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

Természeti tényezők

Felszín alatti vizek

Hidrogeológiai szempontból az övezet mészköves környezetben elhelyezkedő, illetve a Barcasági-medence peremén található konglomerátumokban elhelyezkedő vízlencséket tartalmaz. A vízrajzi hálózatot a légköri csapadékból (esőből és hóból) származó víz táplálja, amely a hasadékokon és a törésvonalakon kering, mielőtt számos forrás formájában lezúdulna a lejtőkön. A kemény, kovás kőzeteken kialakult talajokat átszelő patakok tiszta, semleges pH-jú vizet, jódot hordoznak a pettyes busa fejlődéséhez.

Talajok

Bár a meghatározott földrajzi terület hegyvidéken található, tulajdonságai síkságra jellemzőek. A meghatározott földrajzi terület halgazdaságai iszapos talajokra (glejes talajokra, fekete talajokra) és (gyepterületi) klinohidromorf talajokra települtek, amelyek elősegítik a szóban forgó halfaj táplálékát jelentő szervezetek fejlődését.

Védett vidéki övezetek

A „Novac afumat din Ţara Bârsei” füstölt halfilé előllítása szorosan kötődik a származási helyéhez, a haltenyésztéshez elengedhetetlen vízforrásokat összegyűjtő meghatározott övezethez, az Olt folyó és mellékfolyói által esetlegesen elárasztott gyepterületek természetes közelségének köszönhetően.

A halgazdaságok telepítéséhez használt talajféleségek, valamint a természetes táplálékforrások sokfélesége és minősége kedvezően befolyásolják a pettyesbusa-tenyésztés termelékenységét és e hal minőségét.

Emberi tényezők

A nagy mennyiségek (300 kg/ha) tenyésztése lehetővé tette a pettyes busa feldolgozását és tartósítását. Az egyik feldolgozási módszer az igen régóta alkalmazott melegen füstölés.

A „Novac afumat din Ţara Bârsei” füstölt halfilé előállításához kapcsolódó tevékenység túlnyomó részét kézzel végzik, ami azt jelenti, hogy a helyi dolgozók tapasztalatai és ismeretei fontos szerepet játszanak.

A pácolást és a füstölést hajdani helyi módszerekkel végzik, és azok a termék tulajdonságai szempontjából meghatározó előállítási műveletet jelentenek.

A termék sajátosságai

A „Novac afumat din Ţara Bârsei” füstölt halfilé tulajdonságai a következők:

—	alacsony (legfeljebb 4 %) zsírtartalom, amely az ezen övezetben tenyésztett pettyes busa más haltenyésztő övezetekben jellemzőhöz képest lassabb növekedési ritmusának, valamint az alacsony vízhőmérsékletnek (nyáron legfeljebb 24 °C) tulajdonítható,

—	a filék tömör szerkezete, amely a táplálkozásnak tulajdonítható (a plankton minőségét az érintett övezet sajátos természeti tényezői, mégpedig a víz tisztasága és a hidromorf talajok határozzák meg, amelyek elősegítik a szóban forgó halfaj étrendjét alkotó szervezetek fejlődését),

—	kellemes íz, amely a meghatározott földrajzi területről származó bükkfaforgáccsal végzett melegen füstölésnek tulajdonítható,

—	a földrajzi területen kívül tenyésztett pettyes busából nyert halfilék általában két évig hizlalt és több mint 4 000 g tömegű halakból származnak.

A meghatározott földrajzi terület természeti tényezői befolyásolják a termék minőségét, azonban kizárólag a természeti tényezők, valamint a haltenyésztéshez és a filék füstöléséhez kapcsolódó szakértelem együttese határozza meg a termék sajátosságait.

A halászat ősidők óta a régió helyi lakossága által űzött szakmák között szerepel, és a haltartósítási eljárások – a bükkfaforgáccsal végzett melegen füstölés – a tevékenységeik részét képezik. A tartósítási folyamat tiszteletben tartja a melegen füstölés hagyományát, amely 75 és 80 °C közötti hőmérsékleten történik a kamra belsejében a füstölési és a hevítési művelet során, a termék közepén a hőmérséklet legalább 5 percig eléri a 70 °C-ot, 25 %-os nedvességtartalom fenntartása mellett.

A melegen füstölt pettyesbusa-filé tulajdonságait a fogyasztók a vásárok során nagyra értékelik.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének második albekezdése)

www.madr.ro

http://www.madr.ro/docs/ind-alimentara/produse-traditionale/caiet-sarcini-novac-afumat-din-tara-barsei-igp-.pdf

---

(1)  HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

---

9.12.2016

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 459/31

---

Helyesbítés „A közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozó 2017. évi tájékoztatási intézkedések támogatása” című pályázati felhíváshoz

( Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 401., 2016. október 29. )

(2016/C 459/13)

1.	A 9. pont első bekezdésében törölni kell a következő mondatot:

2.	A 11.1. e) pontban:

A következő szövegrész:

helyesen:

---