A fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételek a pénzügyi szolgáltatási ágazatban
ÖSSZEFOGLALÓ AZ ALÁBBI DOKUMENTUMRÓL:
(EU) 2019/2088 rendelet a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről
MI A RENDELET CÉLJA?
- A közzétételről szóló rendelet, melyet a fenntartható finanszírozás jogi keretének részeként fogadtak el, harmonizált átláthatósági szabályokat állapít meg a pénzügyi piaci szereplőkre* és a pénzügyi tanácsadókra* nézve azzal kapcsolatban, hogyan integrálják a környezeti, társadalmi és a jó irányításhoz kapcsoló tényezőket befektetési döntéseikbe és pénzügyi tanácsadásukba, továbbá általános és a termékekhez kapcsolódó fenntarthatósági törekvéseikkel kapcsolatban. Célja, hogy korlátozza a pénzügyi termékek* lehetséges zöldrefestését, vagyis azt, amikor e termékeket fenntartható vagy klímabarát termékként hirdetik, vagy a pénzügyi szervezetek részvételére vonatkozóan bizonyos állításokat tesznek, azonban a gyakorlatban az e normáknak való megfelelés nem teljesül.
- Miközben a rendelet szabályokat állapít meg a közzétételre vonatkozóan, és tulajdonképpen arra kötelezi a pénzügyi piaci szereplőket és a pénzügyi tanácsadókat, hogy stratégiai üzleti és befektetési döntéseket hozzanak, majd hozzák azokat nyilvánosságra.
- A rendelet előmozdítja az elszámoltathatóságot, a fegyelmet és a hatékonyságot a pénzügyi piacokon, és felgyorsítja a versenyt a fenntartható finanszírozás gyorsan fejlődő szegmensében. Emellett javítja a fenntarthatósági teljesítménnyel kapcsolatban a végső befektetők részére nyújtott információkat, illetve ezeknek az információknak az összehasonlíthatóságát, valamint a politikai döntéshozók, a felügyeleti szervek, a tudományos élet képviselői és a civil társadalmi szervezetek számára elérhetővé tett adatokat és információkat.
- A befektetések kockázataira és hatásaira vonatkozó, összehasonlítható és megbízható fenntarthatósági információk előírásával a rendelet kiegészíti a pénzügyi rendszernek a fenntarthatóságra való átállását előmozdító egyéb kezdeményezéseket, valamint folytatja a már fenntartható vállalkozások támogatását.
FŐBB PONTOK
A rendelet egyértelműen megkülönbözteti a kívülről befelé ható fenntarthatósági kockázatokat (környezeti, társadalmi vagy irányítási jellegű események vagy helyzetek, amelyek bekövetkezésük esetén tényleges vagy potenciális lényeges negatív hatást gyakorolhatnak a befektetés értékére) és a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros tényezőket (negatív externáliák a környezeti, társadalmi vagy irányítási jellegű körülményeken). A rendelet egyértelművé teszi, hogy a befektetéseknek potenciális pozitív hatásai is lehetnek.
Szervezeti szintű átláthatóság / a pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók átláthatósága
A pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók az alábbiakat kötelesek közzétenni honlapjaikon:
- információ arról, hogy milyen módon veszik figyelembe üzleti modelljük negatív externáliáit, vagyis a befektetési döntéseknek és a pénzügyi tanácsadásnak a környezeti, társadalmi vagy irányítási jellegű fenntarthatóságra gyakorolt főbb káros hatásait; vagy
- arra vonatkozó információ, hogy miért ítélik úgy, hogy ilyen jellegű negatív hatások nincsenek.
A pénzügyi piaci szereplők és a pénzügyi tanácsadók továbbá kötelesek információkat közzétenni a honlapjukon arról, hogy:
- hogyan integrálják a fenntarthatósági kockázatokat a befektetési döntéshozatali folyamataikba és pénzügyi tanácsadási tevékenységükbe;
- javadalmazási politikáik mennyiben állnak összhangban a fenntarthatósági kockázatok integrálásával.
A pénzügyi termékek átláthatósága
Az ezidáig kifejlesztett fenntartható pénzügyi termékekre eltérő szintű célkitűzések jellemzők. Ezért ez a rendelet különbséget tesz az átláthatósági követelmények tekintetében az alábbiak között:
- olyan pénzügyi termékek, amelyek környezeti vagy társadalmi jellemzőket mozdítanak elő; és
- olyan pénzügyi termékek, amelyeknek célkitűzése a környezetre és a társadalomra gyakorolt pozitív hatás.
A pénzügyi termékek e két kategóriájának esetében a pénzügyi termékkel kapcsolatos, a szerződéskötést megelőző dokumentumokban* ismertetni kell, hogy az adott termék környezeti, társadalmi vagy irányítási jellegű fenntarthatóságát hogyan szándékoznak elérni, a pénzügyi termékkel kapcsolatos időszakos dokumentumokban* pedig azt, hogy miként érték el.
Emellett minden pénzügyi termék esetében:
- a szerződéskötést megelőző dokumentumokban ismertetni kell, hogy a fenntarthatósági kockázatokat hogyan integrálják a befektetési döntésekbe; és
- azonosítani kell a beruházás jövedelmezőségére gyakorolt lehetséges hatásokat.
A pénzügyi tanácsadókra ugyanezek a szabályok érvényesek. Azok a pénzügyi piaci szereplők, amelyek figyelembe veszik a fenntarthatóságra gyakorolt főbb káros hatásokat, kötelesek arról is tájékoztatást adni, hogy pénzügyi termékeik figyelembe veszik-e (és ha igen, hogyan) e főbb káros hatásokat.
Az európai felügyeleti hatóságok:
- kidolgozzák a szükséges szabályozástechnikai standardtervezeteket, amelyek meghatározzák az említett információk tartalmát, módszertanát és megjelenítését, majd ezeket a tervezeteket 2020. december 30-ig, 2021. december 30-ig, 2021. június 1-jéig és 2022. június 1-jéig benyújtják az Európai Bizottság felé.
- kidolgozzák a végrehajtás-technikai standardtervezeteket a környezeti és társadalmi jellemzők előmozdítására és a fenntartható befektetésekre vonatkozó információk egységes megjelenítésének meghatározása érdekében;
- 2022. szeptember 10-ig és azt követően évente jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a bevált gyakorlatokról, és ajánlásokat készítenek az önkéntes jelentéstételi standardokról.
E jelentést nyilvánosságra hozzák és megküldik az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának.
Az Európai Unió (EU) tagállamai:
- biztosítják, hogy az illetékes hatóságok nyomon követik a jogszabálynak való megfelelést;
- alkalmazhatják e rendeletet a nyugdíjbiztosítási termékek nemzeti szociális biztonsági rendszereket működtető előállítóira, a mikrobiztosítás-közvetítőkre és a befektetési vállalkozásokra.
A Bizottság:
- szabályozástechnikai és végrehajtástechnikai standardokat fogadhat el;
- 2022. december 30-ig értékelte e rendeletet, és mérlegelte a módosításokra irányuló javaslatok lehetőségét.
A rendelet nem alkalmazandó automatikusan a következőkre:
- a biztosítási alapú befektetési termékekkel* kapcsolatban biztosítási tanácsadást nyújtó biztosításközvetítők;
- biztosítási tanácsadást nyújtó biztosításközvetítők, amelyek vállalkozásnak minősülnek (jogi formájuktól függetlenül).
Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok
Az (EU) 2022/1288 felhatalmazáson alapuló rendelet kiegészíti az (EU) 2019/2088 rendeletet a szabályozástechnikai standardok tekintetében, meghatározva a szerződéskötést megelőző dokumentumokban, a honlapokon és az időszakos jelentésekben szereplő információk tartalmát, módszertanát és megjelenítését a következőkkel kapcsolatban:
- fenntarthatósági mutatók és káros fenntarthatósági hatások;
- a „a jelentős károkozás elkerülését” célzó elv;
- a környezeti vagy szociális tulajdonságok és a fenntartható beruházási célkitűzések előmozdítása.
A Bizottság 2022. október 31-én elfogadta e felhatalmazáson alapuló rendelet módosításait ((EU) 2023/363 felhatalmazáson alapuló rendelet), amely szerint a pénzügyi piaci szereplőknek közzé kell tenniük, hogy portfólióik milyen mértékben vannak kitéve a gázzal és nukleáris energiával kapcsolatos tevékenységeknek, amelyek megfelelnek a taxonómiai rendeletnek (lásd az összefoglalót), amint azt az éghajlat-politikai kiegészítő jogi aktus előírja.
E módosítások célja az átláthatóság növelése, továbbá az hogy lehetővé tegyék a befektetők számára a megalapozott befektetési döntések meghozatalát.
A követelményeket és szabványokat 2023. január 1-jétől, a módosításokat pedig 2023. február 20-tól kell alkalmazni.
MIKORTÓL ALKALMAZANDÓ A RENDELET?
Ez a rendelet 2021. március 10-től van hatályban, a fenntarthatóság szempontjából káros hatások szervezeti szintű átláthatóságára vonatkozó szabályok kivételével, amennyiben azok olyan pénzügyi piaci szereplőkre vonatkoznak, amelyek adott pénzügyi évben foglalkoztatott munkavállalóinak átlagos létszáma meghaladja az 500 főt, vagy amelyek nagy vállalatcsoportok anyavállalkozásai, és összevont alapon az adott pénzügyi évben átlagosan 500 főnél több személyt foglalkoztatnak. Ezekben az esetekben a rendelet 2021. június 30. óta hatályos.
HÁTTÉR
- A harmonizált szabályok lehetővé teszik a végső befektetők számára, hogy a különböző tagállamokban tájékozódjanak a különböző pénzügyi termékek környezeti, társadalmi és irányítási hatásairól.
- Az intézményi befektetők (például a vagyonkezelők, a nyugdíjalapok vagy az életbiztosítók) ügyfeleik nevében hajtanak végre befektetéseket. A pénzügyi termékek széles – a befektetési alapoktól a magánnyugdíjpénztári termékekig terjedő – körét szabályozó szigorú uniós jogi követelmények biztosítják, hogy e befektetők ügyfeleik érdekeit szem előtt tartva járjanak el.
- A rendelet a befektetési döntések környezeti és társadalmi hatásaival kapcsolatban további közzétételi követelményeket vezet be.
- Célja, hogy korlátozza a potenciális zöldrefestést, vagyis azt, amikor a termékeket vagy szolgáltatásokat fenntartható vagy klímabarát termékként vagy szolgáltatásként hirdetik, de azok a gyakorlatban nem felelnek meg e normáknak.
További információk:
KULCSFOGALMAK
Pénzügyi piaci szereplő. Minden olyan pénzügyi szervezet, amely pénzügyi termékeken keresztül kezeli ügyfelei pénzét, és amely:
- biztosítási alapú befektetési termékeket kínáló biztosítótársaság;
- portfóliókezelést nyújtó befektetési vállalkozás;
- foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény;
- nyugdíjbiztosítási termék előállítója;
- alternatívbefektetésialap-kezelő;
- páneurópai egyéni nyugdíjtermék szolgáltatója;
- a 345/2013/EU rendelet 14. cikkével összhangban nyilvántartásba vett minősített kockázatitőke-alap kezelője;
- a 346/2013/EU rendelet 15. cikkével összhangban nyilvántartásba vett minősített szociális vállalkozási alap kezelője;
- átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás alapkezelő társasága (ÁÉKBV-alapkezelő); vagy
- portfóliókezelést nyújtó hitelintézet.
Pénzügyi tanácsadó. A kifejezés az alábbiak mindegyikére vonatkozik:
- olyan biztosításközvetítő, amely biztosítási tanácsadást nyújt biztosítási alapú befektetési termékek vonatkozásában;
- olyan biztosító, amely biztosítási tanácsadást nyújt biztosítási alapú befektetési termékek vonatkozásában;
- olyan hitelintézet, amely befektetési tanácsadást nyújt;
- olyan befektetési vállalkozás, amely befektetési tanácsadást nyújt;
- olyan alternatívbefektetésialap-kezelő, amely a 2011/61/EU irányelvvel összhangban befektetési tanácsadást nyújt (fedezeti alapokról vagy magántőkealapokról); vagy
- olyan ÁÉKBV-alapkezelő, amely a 2009/65/EK irányelvvel összhangban befektetési tanácsadást nyújt az ÁÉKBV-kről;
Pénzügyi termékek. Befektetések, például:
- portfólió,
- alternatív befektetési alap,
- biztosítási alapú befektetési termék,
- nyugdíjbiztosítási termék vagy nyugdíjkonstrukció,
- ÁÉKBV vagy
- páneurópai egyéni nyugdíjtermék.
Pénzügyi termékkel kapcsolatos, a szerződéskötést megelőző dokumentum. Dokumentumok, amelyek azelőtt adnak tájékoztatást a pénzügyi termékekkel kapcsolatban, hogy a befektető meghozná befektetési döntését.
Pénzügyi termékkel kapcsolatos időszakos dokumentumok. Az egyes pénzügyi termékek teljesítményét ismertető, jellemzően évente közzétett jelentések.
Biztosítási alapú befektetési termékek. A lakossági befektetők számára forgalmazott, befektetési kockázatnak kitett befektetési termékek összessége. Ide tartoznak a strukturált pénzügyi termékek, például a biztosítási kötvényekbe épített opciók.
FŐ DOKUMENTUM
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (HL L 317., 2019.12.9., 1–16. o.)
Az (EU) 2019/2088 rendelet későbbi módosításait belefoglalták az alapszövegbe. Ez az egységes szerkezetbe foglalt változat kizárólag tájékoztató jellegű.
KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK
A Bizottság (EU) 2022/1288 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. április 6.) az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek „a jelentős károkozás elkerülését” célzó elvvel kapcsolatos információk tartalmát és megjelenítését részletesen meghatározó, valamint a fenntarthatósági mutatókkal és a fenntarthatóság szempontjából káros hatásokkal kapcsolatos információk tartalmát, módszertanát és megjelenítését, továbbá a környezeti és társadalmi jellemzők és a fenntartható befektetési célkitűzések előmozdításával kapcsolatos, a szerződéskötés előtti dokumentumokban, a weboldalakon és az időszakos jelentésekben szereplő információk tartalmát és megjelenítését meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 196., 2022.7.25., 1–72. o.) Újbóli közzététel helyesbítésekkel (HL L 332., 2022.12.27., 1–74. o.)
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1238 rendelete (2019. június 20.) a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) (HL L 198., 2019.7.25., 1–63. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/2341 irányelve (2016. december 14.) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről (átdolgozás) (HL L 354., 2016.12.23., 37–85. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/97 irányelve (2016. január 20.) a biztosítási értékesítésről (átdolgozás) (HL L 26., 2016.2.2., 19–59. o.)
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/760 rendelete (2015. április 29.) az európai hosszú távú befektetési alapokról (HL L 123., 2015.5.19., 98–121. o.)
Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (átdolgozás) (HL L 173., 2014.6.12., 349–496. o.).
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.
Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338–436. o.)
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.
Az Európai Parlament és a Tanács 345/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai kockázatitőke-alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 1–17. o.)
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.
Az Európai Parlament és a Tanács 346/2013/EU rendelete (2013. április 17.) az európai szociális vállalkozási alapokról (HL L 115., 2013.4.25., 18–38. o.)
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.
Az Európai Parlament és a Tanács 2011/61/EU irányelve (2011. június 8.) az alternatívbefektetésialap-kezelőkről, valamint a 2003/41/EK és a 2009/65/EK irányelv, továbbá az 1060/2009/EK és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról (HL L 174., 2011.7.1., 1–73. o.)
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (átdolgozás) (HL L 335., 2009.12.17., 1–155. o.)
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.
Az Európai Parlament és a Tanács 2009/65/EK irányelve (2009. július 13.) az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról (átdolgozás) (HL L 302., 2009.11.17., 32–96. o.)
Lásd az egységes szerkezetbe foglalt változatot.
utolsó frissítés 06.03.2023