EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2018.6.1.

COM(2018) 392 final

2018/0216(COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP-stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

{SEC(2018) 305 final}
{SWD(2018) 301 final}

INDOKOLÁS

1.A JAVASLAT HÁTTERE

•A javaslat indokai és céljai

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (TPK) 1 szóló bizottsági javaslat meghatározza a közös agrárpolitika (KAP) költségvetési keretét és fő irányvonalait. Ennek alapján a Bizottság a KAP jogi keretét a 2021–2027-es időszakra vonatkozóan kijelölő rendeleteket, valamint az e politika alakulásával kapcsolatos lehetséges forgatókönyveket bemutató hatásvizsgálatot terjeszt elő. E javaslatok az alkalmazás kezdőnapját 2021. január 1-jében rögzítik, és a javaslatokat 27 tagállamból álló Unióra vonatkozóan terjesztik elő. Ez utóbbi összhangban áll azzal, hogy az Egyesült Királyság az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikke alapján bejelentette az Európai Unióból és az Euratomból történő kilépésére irányuló szándékát, amely bejelentést az Európai Tanács 2017. március 29-én kapta meg.

A KAP legutóbbi reformja, amelyről 2013-ban született döntés, 2015-ben valósult meg. Azóta az a háttér, amelyben a reform kidolgozására sor került, jelentősen megváltozott, különösen a következők tekintetében:

Jelentős csökkenés következett be a mezőgazdasági árakban – az árcsökkenést makrogazdasági tényezők, geopolitikai feszültségek és egyéb kényszerítő erők okozták.

A kereskedelmi tárgyalásokat illetően érzékelhető hangsúlyeltolódás ment végbe: a többoldalú megállapodások helyett a kétoldalú megállapodások kerültek előtérbe, és az EU nyitott a globális piacok felé.

Az EU új nemzetközi kötelezettségeket vállalt – például az éghajlatváltozás mérséklése terén (a COP 21 révén) és a nemzetközi fejlesztés széles körű szempontjait illetően (az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai révén) –, továbbá törekedik arra, hogy megfelelőbb választ adjon egyéb geopolitikai fejleményekre, többek között a migrációra is.

Ezek a változások nyilvános vitát váltottak ki arról, hogy a 2013. évi reform kellően mélyreható-e ahhoz, hogy a KAP megfelelően tudja kezelni a mezőgazdasági szektor gazdasági állapotához, a környezetvédelemhez, az éghajlatváltozással összefüggő intézkedésekhez, az EU vidéki térségeinek erős gazdasági és társadalmi szövetéhez kapcsolódó, folyamatos kihívások széles körét – különösen a kereskedelem, a biogazdaság, a megújuló energia, a körkörös gazdaság és a digitális gazdaság területén végrehajtható fellépések kapcsán jelentkező lehetőségek vonatkozásában.

A KAP korszerűsítésre szorul ahhoz, hogy minimális adminisztratív teherrel, eredményesen tudjon szembenézni e kihívásokkal; nagyobb összhangot kell teremteni a KAP és más uniós szakpolitikák között annak érdekében, hogy a KAP a lehető legnagyobb mértékben tudjon hozzájárulni a tíz bizottsági prioritás és a fenntartható fejlődési célok megvalósulásához. Amint a Bizottság a többéves pénzügyi keretről szóló, közelmúltban kiadott közleményében hangsúlyozta, a korszerűsített közös agrárpolitikának elő kell segítenie a mezőgazdasági ágazat teljes mértékben fenntarthatóvá válását és dinamikus vidéki térségek kifejlődését, és ezzel egyidejűleg stabilan rendelkezésre álló, biztonságos és kiváló minőségű élelmiszereket kell biztosítania több mint 500 millió fogyasztó számára. Európának intelligens, reziliens, fenntartható és versenyképes mezőgazdasági ágazatra van szüksége annak érdekében, hogy biztosítani tudja polgárai számára a biztonságos, kiváló minőségű, megfizethető, tápláló és változatos élelmiszerek termelését, valamint lehetővé tegye erős társadalmi-gazdasági szerkezet kiépítését a vidéki térségekben. A korszerűsített közös agrárpolitikának ambiciózusabb környezetvédelmi és éghajlat-politikai törekvések felvállalásán, valamint a polgárok egészséggel, környezetvédelemmel és éghajlat-politikával kapcsolatos várakozásainak való megfelelésen keresztül növelnie kell uniós hozzáadott értékét.

A Bizottság a 2017. évi munkaprogramjában előirányzottaknak megfelelően széles körű egyeztetést folytatott a KAP egyszerűsítéséről és korszerűsítéséről annak érdekében, hogy a szakpolitika a lehető legnagyobb mértékben tudjon hozzájárulni a tíz bizottsági prioritás és a fenntartható fejlődési célok megvalósulásához. Az egyeztetés – a következő TPK-ban a KAP-ra jutó pénzügyi előirányzatok sérelme nélkül – a jövőre vonatkozó konkrét szakpolitikai prioritásokra összpontosított. A folyamatnak részét képezte egy nagyszabású konzultáció, valamint a KAP teljesítményére vonatkozó, rendelkezésre álló bizonyítékok, köztük a megfelelő REFIT-platformon kifejezett vélemények elemzése.

Az eredményeket a 2017. november 29-én elfogadott, „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című közlemény ismerteti. A közlemény segítségével strukturált vita folytatható a KAP jövőjéről az EU intézményeiben és az érdekeltekkel. Ez a szakpolitikai dokumentum azokat a kihívásokat, célkitűzéseket és lehetséges irányvonalakat vázolta fel, amelyek egy, az idő próbáját kiállni képes KAP tekintetében felmerülhetnek; ahhoz, hogy a KAP időtálló legyen, egyszerűbbé és korszerűbbé kell válnia, és elő kell mozdítania a mezőgazdaság fenntarthatóbbá tételét.

A Bizottság a 2020 utáni időszak közös agrárpolitikájának főbb prioritásaiként ambiciózusabb környezetvédelmi és éghajlat-politikai törekvések felvállalását, a támogatások célirányosabbá tételét, valamint a kutatás, az innováció és a tanácsadás területei közötti eredményes összeköttetések megteremtését jelölte meg. A KAP teljesítményének javítása érdekében javaslat született egy új teljesítési modellről, amely a szakpolitikai hangsúlyt a megfelelőségről a teljesítményre helyezi át, és az EU és a tagállamok feladatai között új egyensúlyt teremt, a szubszidiaritás fokozottabb alkalmazásával. Az új modell célja az EU célkitűzéseinek hatékonyabb megvalósítása stratégiai tervezés, széles körű beavatkozások és közös teljesítménymutatók alapján, ami egyben a jövőbeli KAP-on belüli és az EU más céljaival való szakpolitikai összhang javításához is hozzájárul.

•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

Az EUMSZ 39. cikke fogalmazza meg a KAP céljait:

·a mezőgazdasági termelékenység növelése a műszaki fejlődés előmozdításával, valamint a mezőgazdasági termelés észszerű fejlesztésének és a termelési tényezők, így különösen a munkaerő lehető legjobb hasznosításának biztosításával;

·ily módon a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása, különösen a mezőgazdaságban dolgozók egy főre jutó jövedelmének növelésével;

·a piacok stabilizálása;

·az ellátás hozzáférhetőségének biztosítása;

·a fogyasztók elfogadható ár ellenében történő ellátásának biztosítása.

E javaslat teljes összhangban áll a KAP-nak a Szerződésben megfogalmazott céljaival. Korszerűsíti és egyszerűsíti a Szerződés rendelkezéseinek végrehajtását.

•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•Jogalap

Az EUMSZ 42. cikke és 43. cikkének (2) bekezdése a KAP-stratégiai tervről szóló rendeletet illetően.

•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés a mezőgazdaságot az Unió és a tagállamok megosztott hatáskörébe utalja, és rendelkezik a közös célokat szolgáló, közösen végrehajtandó közös agrárpolitika létrehozásáról. A KAP jelenlegi teljesítési rendszere a részletes uniós szintű követelményeken alapul és szoros felügyelet, bírságok és pénzügyi ellenőrzési intézkedések jellemzik. E szabályok gyakran a mezőgazdasági üzem szintjéig részletesen előíró jellegűek. Az Unió jelentősen eltérő mezőgazdasági és éghajlati körülményei között azonban sem a felülről szervezett, sem az egységesen alkalmazandó megközelítések nem alkalmasak arra, hogy a kívánt eredményeket elérjék és az uniós hozzáadott értéket megteremtsék.

E javaslat teljesítési modellje szerint az Unió az alapvető politikai paramétereket határozza meg (a KAP céljait, a beavatkozás általános típusait, az alapkövetelményeket), a tagállamok pedig nagyobb felelősséget viselnek és elszámoltathatóbbak a tekintetben, hogy hogyan valósítják meg a célkitűzéseket és a közösen meghatározott célokat.

A nagyobb fokú szubszidiaritás lehetővé teszi, hogy hatékonyabban lehessen figyelembe venni a helyi körülményeket és szükségleteket e célok megvalósítása során. A KAP-beavatkozások végrehajtásának módját a tagállamok fogják meghatározni úgy, hogy maximalizálják azok hozzájárulását az uniós célok eléréséhez. Amellett, hogy fenntartják a jelenlegi irányítási rendszereket, amelyeknek továbbra is biztosítaniuk kell valamennyi szakpolitikai cél hatékony nyomon követését és elérését, a tagállamoknak nagyobb beleszólásuk lesz a kedvezményezettekre vonatkozó megfelelőségi és kontroll-keretszabályozás tekintetében (ideértve az ellenőrzést és a szankciókat is).

•Arányosság

A gazdasági, környezetvédelmi és társadalmi kihívások, amelyekkel az EU mezőgazdasági ágazata és vidéki térségei szembesülnek, érdemi választ igényelnek, amely megfelel e kihívások uniós dimenziójának. Ha a tagállamok – egy eredményorientáltabb modellben – nagyobb jogot kapnak a KAP-on belül rendelkezésre álló szakpolitikai eszközök kiválasztásához és sajátosságaikhoz igazításához a célok megvalósítása érdekében, akkor még kisebb a valószínűsége annak, hogy a KAP túllépi a fellépés arányos szintjét.

•A jogi aktus típusának megválasztása

3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

A KAP az Európai Unió (EU) létrehozásában és fejlődésében gyökerezik. A hatvanas években hozták létre a Szerződésben rögzített céloknak megfelelően. Azóta számos reformon esett át a mezőgazdasági ágazat versenyképességének javítása, a vidékfejlesztés előmozdítása, az új kihívások kezelése és a társadalmi igényeknek való nagyobb mértékű megfelelés érdekében. Az utolsó jelentősebb reformra 2013-ban került sor. A 2013. évi reformban a KAP általános célkitűzéseit racionalizálták és három blokkba rendezték:

i.    Fenntartható élelmiszer-termelés

ii.    A természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás és éghajlat-politikai fellépés

iii.    Kiegyensúlyozott területfejlesztés

Az e célok megvalósítása terén elért haladás értékelése és a jövő kihívásainak azonosítása érdekében széles körű, strukturált konzultációra került sor valamennyi érdekelttel, ideértve a nem a mezőgazdaságban tevékenykedő szereplőket is. Ezenkívül a KAP-ról rendelkezésre álló jelentős mennyiségű információból (a források rövid összefoglalása az alábbi, 1. sz. keretes írásban található) további bizonyítékok kigyűjtésére került sor a KAP teljesítményére vonatkozóan, amelyek háttérként szolgáltak a KAP korábbi években elért eredményeinek és tapasztalt hiányosságainak értékeléséhez, különös tekintettel a legújabb reformra. Mindenekelőtt az alábbiak tartoznak ide:

·a KAP teljesítményét mérő közös monitoring- és értékelési keret segítségével összegyűjtött bizonyítékok 2 ;

·A jelenleg hatályos (a 2014–2020-as időszakra vonatkozó) többéves pénzügyi keretről készült értékelő tanulmányok, amelyek a jelenleg hatályos KAP céljait értékelik. Az első megállapítások közzétételére 2017/18-ban kerül sor 3 .

A célok elérésében megtett előrehaladásra vonatkozó eredményeket és a megfelelő pénzügyi kereteket a vidékfejlesztésről szóló éves végrehajtási jelentések tartalmazzák.

·A hatásvizsgálat szempontjából releváns további háttérdokumentumok, adatok, tények, számok megtalálhatók a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság honlapján 4 .

•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Nyilvános konzultációra került sor, amelynek keretében több mint 322 000 hozzászólás érkezett. Ezenkívül strukturált párbeszéd folyt az érdekeltekkel, öt szakértői munkaértekezletet tartottak, és a Bizottság figyelembe vette a REFIT-platform véleményeit, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága és nemzeti parlamentek hozzájárulásait is. A javaslat kidolgozása során a Bizottság figyelembe vette továbbá a mezőgazdasági piacokat vizsgáló munkacsoport 5 és a Corkban megrendezett vidékfejlesztési konferencia (2016) ajánlásait is 6 .

•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása

Munkaértekezletek megrendezésére került sor 2017. március és 2018. február között annak érdekében, hogy szakértői véleményeket gyűjtsenek össze a KAP-pal összefüggő kérdésekről. E munkaértekezletek alkalmat adtak arra, hogy a szakértők és a Bizottság tisztségviselői véleményt cseréljenek, továbbá hogy előrelépést lehessen elérni a korszerűsítés és az egyszerűsítés során figyelembe veendő főbb következtetések/kérdések megfogalmazásában.

A munkaértekezleteken megvitatott öt témakör kiválasztása során a cél az volt, hogy a megbeszélések kiterjedjenek azokra a legfontosabb területekre, ahol korábban az ismeretek hiányosságára és a szakpolitikai megközelítésekkel kapcsolatos nézeteltérésekre derült fény. A munkaértekezleteket hasonló módszertan szerint tervezték, a következők alapján:

(1)a rendelkezésre álló legújabb bizonyítékok összegyűjtése szakértőktől, tudósoktól, gyakorló szakemberektől és nemzetközi intézményektől;

(2)a gyakorlati tapasztalatra helyezett hangsúly;

(3)az új technológiákban/módszerekben rejlő lehetőségek vizsgálata a tárgyalt konkrét terület jövőbeli szakpolitikáinak jobb tervezése érdekében.

A munkaértekezletek és a prezentációk összefoglalója itt érhető el:

https://ec.europa.eu/agriculture/events/cap-have-your-say/workshops_en

1. munkaértekezlet: A környezet- és éghajlatvédelmi szükségletek kezelésének bevált gyakorlatai  (2017. március 23–24.)

A kétnapos munkaértekezleten nagyszámú, a környezetvédelmi és éghajlat-politikai kihívásokkal foglalkozó szakértő vett részt. A résztvevők megvizsgálták:

·a környezetvédelmi szükségletek felméréséhez rendelkezésre álló eszközöket;

·az intézkedések kihasználtságának javítására alkalmazható módszereket (hangsúlyozva a magatartásra vonatkozó megközelítések szerepét).

2. munkaértekezlet: Kockázatkezelés (2017. május 18–19.)

A kétnapos munkaértekezlet folytatta az azon eszközökről folyó vitához kapcsolódó bizonyítékok összegyűjtését, amelyek révén támogatás nyújtható a mezőgazdasági termelői közösség számára a termeléssel, az árakkal és a jövedelmekkel kapcsolatos kockázatok megfelelőbb kezeléséhez. A résztvevők megvizsgálták:

·az EU piaci védőhálója előtt álló kihívásokat és az Egyesült Államokban érvényben lévő kockázatkezelési rendszer közelmúltbeli változásait;

·a határidős uniós piacok ügyét, az EU mezőgazdasági biztosítási és viszontbiztosítási ágazatát, a köz- és magánszféra közötti partnerség és egy terménybiztosítási rendszer létrehozásának lehetőségét;

·a kockázatkezelés magatartással összefüggő szempontjait.

3. munkaértekezlet: Élelmiszerek és kapcsolódó kérdések (2017. május 31.)

Az élelmiszerekről és a kapcsolódó kérdésekről tartott munkaértekezlet a KAP és az egészségügyi szakpolitika közötti harmonizációt, továbbá azt vizsgálta meg, mennyire tud segíteni a KAP a mezőgazdasági termelőknek a fogyasztási mintákban bekövetkezett változásokhoz való alkalmazkodásban. Különösen az antimikrobiális rezisztencia miatt van szükség fokozott figyelemre.

4. munkaértekezlet: Társadalmi-gazdasági kérdések (2017. június 9.)

A társadalmi-gazdasági kérdésekről tartott munkaértekezlet az EU agrár-élelmiszeripari ágazatában megvalósuló növekedés és munkahelyteremtés dinamikáját elemezte. Esettanulmányokra támaszkodva, elméleti és gyakorlati szempontból is megvizsgálta a globális mezőgazdaság és az EU élelmiszeripari értékláncai közötti kapcsolatokat.

5. munkaértekezlet: A KAP környezetvédelmi és éghajlat-politikai teljesítményének mérése (2018. február 26.)

A munkaértekezlet az EU szintjén meghatározható alapvető szakpolitikai célokat vizsgálta, továbbá azt, hogy ezeket a célokat hogyan lehet tagállami szinten megvalósítani, nyomon követni, ellenőrizni és értékelni.

•Hatásvizsgálat

(1)a környezetvédelmi és éghajlat-politikai törekvések különböző szintjei, a teljesítés kötelező és önkéntes rendszereinek lehetséges hatásaira összpontosítva;

(2)a mezőgazdasági jövedelem támogatásának különféle módjai és különösen annak a mezőgazdasági termelők közötti eloszlása, a kis- és közepes méretű mezőgazdasági üzemekre gyakorolt lehetséges hatásokra összpontosítva.

(3)szélesebb körű társadalmi-gazdasági beavatkozások, különösen a vidékfejlesztési politika keretében, valamint átfogó megközelítések a korszerűsítés tekintetében.

Az első opció az önkéntes ökorendszereknek a környezetvédelmi és éghajlat-politikai törekvések erősítésére való alkalmasságát vizsgálja. Ezenkívül megvizsgálja a kockázatkezelés eszközeinek lehetséges szerepét olyan helyzetben, amikor a mezőgazdasági termelők jövedelmének támogatásához alacsonyabb összegű közvetlen kifizetések állnak rendelkezésre. Az opción belül felvázolt két részlehetőség a tagállamok közvetlen kifizetésekre vonatkozó eltérő törekvéseit és megközelítéseit tükrözi az új teljesítési modell összefüggésében.

Egy másik lehetőség szerint a közvetlen kifizetések célirányosabbá, a feltételesség végrehajtására irányuló törekvések pedig ambiciózusabbá válnak annak érdekben, hogy javuljon a KAP közös gazdasági és környezetvédelmi teljesítménye, továbbá hogy kezelni lehessen az éghajlati kihívásokat. Részopciók is kidolgozásra kerültek a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzésekre vonatkozó tagállami törekvések közötti lehetséges különbségek érzékeltetése céljából.

Az utolsó opció erőteljes hangsúlyt fektet a környezet megóvására és a foglalkoztatásra; ezen opció szerint a fókusz a vidéki munkalehetőségek megőrzésének zálogát jelentő kis- és közepes méretű mezőgazdasági üzemekre helyeződik át. A tagállamok az éghajlat-politikai fellépéseknek és a természeti erőforrások fenntartható kezelésének a további előmozdítása érdekében kötelesek az I. pillér keretében teljesítendő kifizetések 30 %-át négy, a mezőgazdasági termelők által önkéntes alapon alkalmazható rendszer céljaira biztosított kiegészítő kifizetésekre fordítani; e rendszerek nevezetesen a következők: az ökológiai gazdálkodásra, az állandó gyepterületekre, a hátrányos természeti adottságú területekre és a lineáris tájképi elemekre vonatkozó támogatási rendszerek.

A hatásvizsgálat rámutat, hogy, amikor egy ennyire sok különböző célkitűzést megvalósító szakpolitika alapvető paraméterei jelentős mértékben megváltoznak, az óhatatlanul nehéz kompromisszumokkal jár.

Az alapvető paraméterek közül az egyik legfontosabb a KAP keretében nyújtott támogatás szintje. A Bizottság által a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló 2018. májusi közleményben javasolt 5 %-os csökkentés a hatásvizsgálatban figyelembe vett tartományon belül van.

Ami a mezőgazdasági üzemek jövedelmét illeti, a támogatás szintje és elosztása egyaránt fontos. A megfelelő szintű támogatásnak – és ezáltal a mezőgazdasági üzemek megfelelő szintű jövedelmének – garantálása lényeges elem marad a jövőben is, hogy biztosítható legyen az élelmezésbiztonság, a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések megvalósítására való törekvés és a vidéki térségek életképessége. A kis- és közepes méretű mezőgazdasági üzemeknek és a hátrányos természeti adottságú területeknek nyújtott támogatás célirányosabbá tétele segíthet több mezőgazdasági munkahely és mezőgazdasági tevékenység megőrzésében az egész területen, és ezáltal hozzájárulhat a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetének megerősítéséhez. A támogatások felső határának megállapítása és a támogatási szintek egymáshoz való közelítése révén javítható a közvetlen kifizetések elosztása. Egyértelmű, hogy az a megoldás, amely a közvetlen kifizetések jelentős hányadának alacsony termelékenységű mezőgazdasági üzemek és régiók javára történő újraelosztására irányul, rövid távon az EU versenyképességének csökkenéséhez vezet, ugyanakkor a környezet hatékonyabb védelmét is eredményezi. Az azonban már kevésbé egyértelmű, hogy miként kellene összeállítani azt a megfelelő intézkedéskombinációt, amely alkalmas lenne a jövedelemre gyakorolt kedvezőtlen hatások mérséklésére, és ezzel egyidejűleg eredményesebben kezelné a mezőgazdaságot is érintő kihívásokat, például a környezetvédelmi, éghajlat-politikai vagy társadalmi elvárásokat. Ehhez ösztönzést kell biztosítani olyan kiigazítások végrehajtásához, amelyek javítják az ágazat társadalmi, gazdasági és környezeti teljesítményét.

Az érintettekkel folytatott konzultáció és az elemzések azt bizonyítják, hogy mindez megvalósítható, ha a nagyobb környezetvédelmi és éghajlat-politikai ambíciókat megjelenítő szükséges kísérő intézkedések hozzájárulnak a tudást, az innovációt és a legújabb releváns technológiát magukban foglaló bevált gyakorlatok bevezetéséhez (a gazdálkodás hagyományos és egyéb formáiban egyaránt).

Az elemzés feltételezései és választásai alapján úgy tűnik, lehetséges kompromisszumos megoldásokat találni a KAP gazdasági, környezeti és társadalmi céljainak megvalósításában és áhított korszerűsítésében és egyszerűsítésében. Összegezve: az újraelosztás kezelhető hatásokat eredményezhet a jövedelmek tekintetében, és segítséget nyújthat a kívánt ambiciózusabb környezetvédelmi és éghajlat-politikai fellépések és egyéb KAP-szinergiák megvalósításához. Ehhez azonban az kell, hogy az ágazat és a szakpolitika megragadja az innováció és a technológiák által kínált lehetőségeket, amelyek segítségével már jelenleg is lehetséges a korszerűsítés és az egyszerűsítés.

Más feltételezések és választások bizonyára változtatnának a részletes eredményeken, de nem az alapul szolgáló üzeneten, nevezetesen azon, hogy a jövőbeli KAP megteremtésére vonatkozóan előnyben részesített megoldásnak ötvöznie kell a különféle opciók legeredményesebb elemeit, de el kell kerülnie az opciók gyengeségeit oly módon, hogy bevezeti az uniós szintű egyenlő feltételek megteremtéséhez szükséges garanciákat. Ez magában foglalja a jövedelemtámogatás szintjére és elosztására (például a felső határ megállapítására és/vagy a fokozatos csökkentésre), a környezetvédelmi és az éghajlat-politikai törekvésekre, a feltételességre, a korszerűsítésre való ösztönzésre és a megfelelő mértékű szubszidiaritásra/egyszerűsítésre vonatkozó egyértelmű kritériumok szükségességét.

•Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

A jelenlegi szakpolitika végrehajtásának összetettsége nagyrészt az EU szintjén rögzített részletes szabályoknak való megfelelés hangsúlyozásához kapcsolódik. A javasolt új teljesítési modell megszünteti az uniós szintű támogathatósági kritériumokat, amivel lehetővé teszi, hogy a tagállamok maguk határozzák meg a sajátos körülményeiknek leginkább megfelelő támogathatósági feltételeket. Ez várhatóan jelentős egyszerűsítéshez vezet.

Történeti távlatban nézve a KAP egymást követő reformok során fejlődött különféle eszközök együttesévé. Időnként az eszközök koordinációja nehéznek bizonyult. A jelenlegi javaslat a KAP különféle támogatási elemeit egyetlen egységes keretbe foglalja, amely csökkenteni fogja a KAP megvalósításának adminisztratív terheit.

•Alapjogok

4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló bizottsági javaslat (COM(2018) 322 final) értelmében az uniós költségvetésből továbbra is jelentős rész szolgál a mezőgazdaság, e stratégiai jelentőségű közös politika finanszírozására. A javaslat szerint ezért a KAP-nak fő tevékenységeire kell összpontosítania, és ennek érdekében a többéves pénzügyi keret folyó árakon 286,2 milliárd EUR-t irányoz elő az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és 78,8 milliárd EUR-t az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) számára.

E mezőgazdasági alapok forrásait további, a Horizont Európa program keretében rendelkezésre bocsátandó összegek egészítik ki, ugyanis e program javasolt költségvetése magában foglal egy, az élelmiszerek, a mezőgazdaság, a vidékfejlesztés és a biogazdaság terén megvalósuló kutatás és innováció támogatására szánt, 10 milliárd EUR-s előirányzatot. Új mezőgazdasági tartalék jön létre az EMGA keretében a mezőgazdasági ágazatnak nyújtott további támogatások finanszírozására. A tartalék adott évben fel nem használt összegét átviszik a következő évre.

Ami a közvetlen kifizetések tagállamok közötti megoszlását illeti, javasolt, hogy minden olyan tagállam esetében, ahol a közvetlen kifizetések mértéke nem éri el az uniós átlag 90 %-át, folytatódjon a 2014–2020-as időszakban elkezdett folyamat, és 50 %-kal csökkenjen a jelenlegi kifizetési szint és az uniós átlag 90 %-a közötti különbség. Ennek a közvetlen kifizetések szintjei tekintetében megvalósítandó külső konvergenciának a finanszírozásához valamennyi tagállam hozzá fog járulni. Ennek alapján történik a KAP-stratégiai tervről szóló rendeletben a közvetlen kifizetések tekintetében meghatározott tagállami juttatások kiszámítása.

A vidékfejlesztést illetően a Bizottság javasolja a finanszírozás kiegyensúlyozottabbá tételét az uniós és a tagállami költségvetések viszonylatában. Az európai strukturális és beruházási alapok tekintetében javasolt intézkedéssel összhangban emelkednének a tagállami társfinanszírozási arányok, aminek köszönhetően az európai vidéki térségek számára biztosított köztámogatás terén a helyzet nagyrészt változatlan maradna. Az EMVA-támogatások elosztása a szakpolitikai célkitűzésekhez kötődő objektív kritériumok alapján, a jelenlegi elosztás figyelembevételével történik. Indokolt, hogy a kevésbé fejlett régiók – a jelenlegi helyzethez hasonlóan – a jövőben is magasabb arányú társfinanszírozásban részesüljenek; e magasabb arányok bizonyos egyéb beavatkozások – például a LEADER vagy az igazgatási kötelezettségvállalások kapcsán teljesített kifizetések – esetében is alkalmazandók lesznek.

A tagállamok bizonyos rugalmasságot élveznek majd a keretösszegek közötti átcsoportosítások tekintetében. A közvetlen kifizetések maximum 15 %-a átcsoportosítható lesz az EMVA-kerethez és fordítva. A közvetlen kifizetéseknek a fent említettnél nagyobb hányada is átcsoportosítható az EMVA keretéhez a környezeti és éghajlat-politikai célkitűzések megvalósítására irányuló beavatkozások és a fiatal mezőgazdasági termelők mezőgazdasági tevékenységének megkezdéséhez nyújtott támogatások esetében.

A KAP-ra vonatkozó javaslat pénzügyi hatását részletesen a javaslatot kísérő pénzügyi kimutatás ismerteti.

5.EGYÉB ELEMEK

•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

A teljesítményközpontúbb szakpolitika irányába történő elmozduláshoz stabil teljesítménykeretet kell létrehozni, amely közös mutatókon alapul, és amely lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy értékelje és nyomon kövesse a szakpolitika teljesítményét. A jelenlegi közös monitoring- és értékelési keret, valamint a közvetlen kifizetések és a vidékfejlesztés jelenlegi monitoringrendszere lenne az alapja a szakpolitikai teljesítmény nyomon követésének és értékelésének, azonban ezeket is egyszerűsíteni kell és tovább kell fejleszteni (többek között a két pillér közötti összhang vonatkozásában). További befektetés szükséges a megfelelő mutatók kidolgozásához és a megfelelő adatáramlás biztosításához.

Az új teljesítmény-, monitoring- és értékelési keret a jövőbeli KAP valamennyi eszközét tartalmazza: a KAP-stratégiai tervet, továbbá a KAP azon elemeit, amelyekre a KAP-stratégiai terv nem terjed ki (a közös piacszervezési rendszer bizonyos részeit, egyedi rendszereket). A teljesítmény mérése a szakpolitika egyedi célkitűzéseihez kapcsolódóan történik, közös mutatók alkalmazásával.

Az új modell a következő elvekre épül:

·A kontextusmutatók relevánsak maradnak, mivel a gazdaságban, a környezetben és a társadalomban lejátszódó általános folyamatok releváns aspektusait tükrözik és valószínűleg befolyásolják a teljesítményt.

·Korlátozottabb számú, de célzottabb mutatókat kell kiválasztani; elsősorban olyanokat, amelyek – a kiindulási alaphoz viszonyítva és egyértelmű definíciók alkalmazásával – a lehető legjobban tükrözik, hogy a támogatott beavatkozás hozzájárul-e a célok megvalósításához.

·Az általános szakpolitikai teljesítmény értékelése többéves időközönként, hatásmutatószámok alapján történik. A szakpolitikai teljesítmény évenkénti utánkövetése az eredménymutatók teljes jegyzékére épül.

·A kimeneti mutatók évente kapcsolják össze a ráfordításokat a szakpolitika megvalósításának teljesítményével. Az utóbbi évenkénti eljárás, amely a nagyrészt már rendelkezésre álló kimeneti mutatók jegyzékére épít.

·A vonatkozó teljesítménymutatók megbízhatóságát erősíthetik a statisztikai és az adminisztratív adatok közötti szinergiák, azonban egy minőség-ellenőrzési rendszerre is szükség van.

A javaslat alapvetően a feladatoknak és a lehetőségeknek egy közös, egyértelműen meghatározott és érvényesített keretbe történő átcsoportosítását irányozza elő annak érdekében, hogy egyszerre egynél több kiemelt célkitűzés – nevezetesen az egyszerűsítés, (a megfelelőség helyett) az eredményorientáltság és a szakpolitikai hatékonyság és eredményesség célja – is megvalósítható legyen.

Az éves teljesítmény-felülvizsgálat a folyamatos nyomon követés és irányítás kulcseleme a szakpolitika végrehajtását illetően. Az éves teljesítmény-felülvizsgálat akkor lesz hasznos, ha elegendő kimeneti mutató és eredménymutató szerepel az Éves teljesítményjelentés elnevezésű, a KAP-stratégia terv megvalósításáról készített éves jelentésben. A tagállamok évente jelentést készítenek a megvalósult kimenetekről és kiadásokról, továbbá a teljes időszakra kitűzött, eredménymutató-értékekben kifejezett céloktól való távolságról.

Értékelésekre kerül majd sor a 2016. április13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdésének megfelelően, amelyekben a három intézmény megerősítette, hogy a jövőbeni fellépésekre vonatkozó lehetőségeket elemző hatásvizsgálatok alapját a meglévő jogszabályok és szakpolitika értékelésének kell képeznie. Az értékelések a program gyakorlati hatásait egyfelől a programhoz kapcsolódó mutatók és célok alapján mérik fel, másfelől egy részletes elemzésre támaszkodva, amely azt vizsgálja, hogy a program milyen mértékben tekinthető relevánsnak, eredményesnek, hatékonynak, valamint hogy kielégítő uniós hozzáadott értéket képvisel-e, és összhangban van-e az egyéb uniós szakpolitikákkal. Az értékelések tanulságokat is megfogalmaznak annak érdekében, hogy azonosítsák az esetleges hiányosságokat/problémákat, illetve a fellépések továbbfejlesztésének vagy az eredmények javításának lehetőségeit, valamint hogy hozzájáruljanak azok kiaknázásának/hatásának maximalizálásához.

•Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

·Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP-stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: a KAP-stratégiai tervről szóló rendelet)

·Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (a továbbiakban: a KAP-ra vonatkozó horizontális rendelet)

·Az Európai Parlament és a Tanács rendelete a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU rendelet, az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 251/2014/EU rendelet, az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 228/2013/EU rendelet és az egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról szóló 229/2013/EU rendelet módosításáról (a továbbiakban: a módosító rendelet)

A KAP általános célkitűzései a mezőgazdasági üzemek gazdasági életképességére, rezilienciájára és jövedelmére, a jobb környezeti és éghajlat-politikai teljesítményre, valamint a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetének megerősítésére összpontosulnak abból a célból, hogy további előrelépéseket lehessen elérni a gazdálkodás, az élelmiszer-termelés és a vidéki térségek fenntartható fejlődése terén. Ezenkívül a KAP átfogó célkitűzései közé tartozik az ismeretek gyarapításának, az innovációnak és a digitalizációnak a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben történő előmozdítása is.

a)a mezőgazdasági üzemek fennmaradását biztosító jövedelemnek és az üzemek rezilienciájának támogatása EU-szerte az élelmezésbiztonság fokozása céljából;

b)a piacorientáltság fokozása és a versenyképesség növelése, többek között oly módon, hogy nagyobb hangsúlyt kap a kutatás, a technológia és a digitalizáció;

c)a mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az értékláncban;

d)hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, valamint a fenntartható energia hasznosításának terjesztéséhez;

e)a fenntartható fejlődés és a természeti erőforrásokkal – például a vízzel, a talajjal és a levegővel – való hatékony gazdálkodás támogatása;

f)hozzájárulás a biológiai sokféleség védelméhez, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyarapítása, valamint az élőhelyek és a tájak megőrzése;

g)a mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal mezőgazdasági termelők számára, valamint a vállalkozásfejlesztés vidéki térségekben történő előmozdítása;

h)a foglalkoztatás, a növekedés, a társadalmi befogadás és a helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben, ideértve a biogazdaságot és a fenntartható erdőgazdálkodást is;

i)az uniós mezőgazdaság által az élelmiszerekkel és az egészséggel kapcsolatos társadalmi igényekre adott válasz javítása, többek között a biztonságos, tápláló élelmiszerek fenntartható termelése és az állatjólét terén.

E célkitűzések teljesítése érdekében a tagállamoknak gondoskodniuk kell a KAP keretében nyújtott támogatások egyszerűbbé és eredményesebbé tételéről. Ehhez a rendeletben említett beavatkozástípusok alapján a saját körülményeiknek megfelelő beavatkozásokat fognak kidolgozni. A tagállamoknak különös figyelmet kell fordítaniuk a környezet- és éghajlat-specifikus célokra, a generációs megújulásra és a szakpolitika végrehajtásának korszerűsítésére, törekedve a tudás, a tanácsadás és az új (digitális) technológiák hatékonyabb felhasználására.

A tagállamok a KAP-stratégiai tervben mutatják be a konkrét uniós célkitűzések teljesítéséhez javasolt beavatkozásokat. A jogszabályok szabályokat állapítanak meg a KAP-stratégiai terv tartalmáról, a Bizottságnak pedig ellenőriznie kell majd a terveket és jóvá kell hagynia azokat. A KAP-stratégiai terv egyesíteni fogja a KAP-hoz tartozó, az EMGA (ideértve a piacok közös szervezéséről szóló rendelet értelmében eddig létrehozott ágazati programokat) és az EMVA keretében finanszírozott támogatási eszközök zömét. Így tagállamonként egyetlen egységes beavatkozási stratégia készül. A KAP-stratégiai tervben a tagállamok a közösen meghatározott eredménymutatók felhasználásával megállapítják a programozási időszakban elérni kívánt célokat.

A KAP-stratégiai tervek kidolgozását követően a tagállamok a közös mutatók rendszerére támaszkodva évente jelentést készítenek a végrehajtásban elért előrehaladásról. A tagállamok és a Bizottság nyomon követik az előrehaladást és értékelik a beavatkozások eredményességét.

A KAP-stratégiai tervről szóló rendelet

A KAP-ra vonatkozó horizontális rendelet

A módosító rendelet

Harmadszor, az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövőjéről szóló közlemény szorgalmazza a földrajzi árujelzők vonzóbbá tételét a mezőgazdasági termelők és fogyasztók számára, és indítványozza egy könnyebben kezelhető rendszer kialakítását. Javasolt tehát a földrajzi árujelzőkre vonatkozó, négy különböző alap-jogiaktus részét képező jelenlegi szabályok módosítása, aminek célja a földrajzi árujelzők rendszerének egyszerűsítése, a földrajzi árujelzők gyorsabb nyilvántartásba vétele és a termékleírások módosításainak hatékonyabb jóváhagyása. E változtatások a földrajzi árujelzők olyan, egyszerűsített rendszerének létrehozására irányulnak, amelyet a fogyasztók könnyebben megértenek, amely könnyebben népszerűsíthető és amelynek igazgatása kevesebb adminisztratív költséggel jár.

Ami a borok földrajzi árujelzőire vonatkozó szabályokat illeti, a kérelmek uniós szintű vizsgálatának a nyilvánvaló hibák kiszűrésére korlátozása, a szellemi tulajdonra vonatkozó szabályoknak a termékleírásban rögzített egyéb követelményektől való elkülönítése és a tagállamok uniós szintű hatást nem gyakorló módosítások elfogadására történő felhatalmazása egyszerűsítené a jóváhagyást, lerövidítené a határidőket és észszerűsítené a forrásokkal való gazdálkodást – a szubszidiaritás és az arányosság kettős elvének megfelelően. Ugyanebben a szellemben javasolt bizonyos speciális eljárások – például a felszólalási eljárások – egyszerűsítése, ami szintén hozzá fog járulni a jóváhagyási folyamat hatékonyabbá válásához.

A borok esetében, az oltalom alatt álló eredetmegjelölés fogalommeghatározásának pontosítása lehetővé teszi, hogy a termelői csoportok új fajtákat alkalmazzanak, amire az éghajlatváltozás miatt is szükség van; továbbá elősegíti a kérelmek megfelelő megindokolását – összhangban a szőlészet és borászat realitásaival. Javasolt a földrajzi árujelzők fokozott védelme a földrajzi árujelzők internetes értékesítésen keresztül, illetve tranzitárukon elkövetett hamisítása ellen.

A borok földrajzi árujelzőire vonatkozó javasolt egyszerűsítést egyéb mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre is alkalmazni kell annak érdekében, hogy észszerű szintű összhangot lehessen biztosítani a rendszerek között, és hogy a fenti előnyöket ebben a szektorban is élvezhessék a földrajzi árujelzővel ellátott termékek termelői. Az ízesített borok földrajzi árujelzőinek rendszere, amely a 3350 földrajzi árujelzőből 5-re terjed ki, nem lehet működőképes, ezért egy másik rendszerbe szükséges integrálni – a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek rendszere megfelelő e célra, mivel az már az egyéb alkoholtartalmú italokra is vonatkozik.

2018/0216 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP-stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 42. cikkére és 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az 1979. évi csatlakozási okmányra és különösen az ahhoz csatolt, a gyapotra vonatkozó 4. jegyzőkönyv (6) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 7 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 8 ,

tekintettel a Számvevőszék véleményére,

rendes jogalkotási eljárás keretében eljárva,

mivel:

(1)„Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, 2017. november 29-i bizottsági közlemény meghatározza a 2020 utáni közös agrárpolitika (a továbbiakban: KAP) kihívásait, célkitűzéseit és irányvonalait. E célkitűzések között szerepel egyebek mellett, hogy a KAP-nak eredményorientáltabbá kell válnia, nagyobb hangsúlyt kell helyeznie a korszerűsítésre és a fenntarthatóságra, ezen belül a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és vidéki területek gazdasági, társadalmi, környezeti és éghajlati fenntarthatóságára, valamint elő kell segítenie az uniós jogszabályokból adódóan a kedvezményezettekre nehezedő adminisztratív terhek csökkentését.

(2)Tekintettel arra, hogy a KAP-nak konkrétabb válaszokat kell adnia az uniós, nemzetközi, nemzeti, regionális, helyi és mezőgazdasági üzemi szinten felmerülő kihívásokra és lehetőségekre, korszerűsíteni kell az irányítását, javítani kell az uniós célkitűzések terén felmutatott eredményeit, és jelentősen csökkenteni kell a vele járó adminisztratív terheket. A teljesítményalapú jövőbeli KAP (az ún. „teljesítési modell”) értelmében az Unió határozza meg az olyan alapvető politikai paramétereket, mint a KAP célkitűzései és alapkövetelményei, míg a tagállamok nagyobb felelősséget viselnek a tekintetben, hogy hogyan valósítják meg e célkitűzéseket és konkrét célokat. A nagyobb fokú szubszidiaritás révén hatékonyabban figyelembe vehetők a helyi körülmények és szükségletek, és a támogatások úgy alakíthatók, hogy maximálisan hozzájáruljanak az uniós célkitűzésekhez.

(3)A teljes egészükben uniós szinten megfogalmazott közös meghatározások alkalmazása bizonyos nehézségeket okozott a tagállamoknak sajátosságaik nemzeti, regionális és helyi szintű érvényesítésében. Ezért indokolt rugalmasságot biztosítani a tagállamoknak, lehetővé téve számukra, hogy bizonyos fogalmakat maguk határozzanak meg a KAP-stratégiai tervükben. Az egyenlő feltételek biztosítása érdekében azonban uniós szinten meg kell alkotni egy, a szóban forgó meghatározásokba belefoglalandó szükséges alapvető elemekből álló keretet („keretmeghatározások”).

(4)Annak érdekében, hogy az Unió teljesíteni tudja a WTO mezőgazdaságról szóló megállapodásában rögzített, a belső támogatásra vonatkozó nemzetközi kötelezettségeit, és különösen, hogy a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás és a kapcsolódó beavatkozástípusok továbbra is bejelenthetők legyenek „zöld dobozos” támogatásként – azaz olyan támogatásként, amelynek nincsenek a kereskedelmet torzító vagy a termelést befolyásoló hatásai, vagy az ilyen hatásai csak minimálisak –, a „mezőgazdasági tevékenység” fogalmának olyan keretmeghatározására van szükség, amely a mezőgazdasági termékek előállítását és a mezőgazdasági terület fenntartását egyaránt magában foglalja. A tagállamoknak a helyi körülményekhez való igazodás célját szem előtt tartva rögzíteniük kell a mezőgazdasági tevékenység tényleges meghatározását a KAP-stratégiai tervükben.

(5)A tagállami döntések összemérhetőségét biztosító alapvető uniós elemek megőrzése érdekében, ugyanakkor a tagállamok azon lehetőségének korlátozása nélkül, hogy uniós célkitűzéseket teljesítsenek, meg kell adni a „mezőgazdasági terület” fogalmának keretmeghatározását. A „szántóföld”, az „állandó kultúrák” és az „állandó gyepterület” fogalmának kapcsolódó keretmeghatározását tágabban kell megadni annak érdekében, hogy a tagállamok helyi körülményeiknek megfelelően pontosíthassák a meghatározásokat. A „szántóföld” fogalmának keretmeghatározását úgy kell megadni, hogy a tagállamok e fogalmat a termelés különféle formáira – például az agrárerdészeti rendszerekre, valamint a cserjékkel és fákkal tarkított szántóföldekre is – alkalmazhassák, továbbá hogy a meghatározás az ugaroltatott területekre is kiterjedjen annak érdekében, hogy biztosítható legyen a beavatkozások termeléstől független jellege. Az „állandó kultúrák” keretmeghatározásának a tagállamok által meghatározandó, ténylegesen termelésre használt és termelésre nem használt területeket, valamint faiskolákat és rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényeket is magában kell foglalnia. Az „állandó gyepterület” fogalmának keretmeghatározását úgy kell megadni, hogy a tagállamok további kritériumokat határozhassanak meg, és e fogalom alá vonhassák a gyeptől vagy más egynyári takarmánynövénytől eltérő, legeltetésre vagy takarmány előállítására használható növényfajokkal borított területeket is, függetlenül attól, hogy azokat tényleges termelésre használják-e.

(6)Az EMVA és a Horizont Európa program közötti szinergiáknak elő kell segíteniük, hogy az EMVA a lehető legnagyobb mértékben kiaknázza a kutatási és az innovációs eredményeket – és ezeken belül különösen a Horizont Európa program által finanszírozott projektekből származó, valamint a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség révén elért eredményeket –, és ezáltal előmozdítsa innovációk megvalósítását a mezőgazdasági ágazatban és a vidéki térségekben.

(7)Annak érdekében, hogy érvényesüljön a jogbiztonság a tekintetben, hogy a támogatást olyan mezőgazdasági terület után folyósítják, amely a mezőgazdasági termelő rendelkezésére áll és amelyen mezőgazdasági tevékenység folyik, indokolt megadni a „támogatható hektár” fogalmának keretmeghatározását, megjelölve annak alapvető elemeit. Mindenekelőtt – annak elkerülésére, hogy ugyanarra a földterületre vonatkozóan több kérelmet is benyújthassanak – a tagállamoknak meg kell határozniuk azokat a feltételeket, amelyek segítségével eldönthető, hogy a földterület valóban a mezőgazdasági termelő rendelkezésére áll-e. Tekintettel arra, hogy előfordulhat, hogy a mezőgazdasági földterületeken – időnként és átmenetileg – olyan tevékenységet folytatnak, amely szigorúan véve nem tekinthető mezőgazdasági tevékenységnek, továbbá arra, hogy bizonyos nem mezőgazdasági tevékenységek is hozzájárulhatnak a mezőgazdasági üzemek jövedelmének diverzifikálásához, a tagállamoknak meg kell határozniuk azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a nem mezőgazdasági tevékenységek folytatására is használt területek támogatható hektárnak minősülnek.

(8)A kender termelésére használt területeket illetően, a közegészség megóvása és a jogszabályi összhang biztosítása érdekében, azon kendermagfajták használatának, amelyek tetrahidrokannabinol-tartalma nem éri el a 0,2 %-ot, részét kell képeznie a támogatható hektár meghatározásának.

(9)A KAP teljesítményének további javítása érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy csak valódi mezőgazdasági termelők részesülhessenek jövedelemtámogatásban. Annak érdekében, hogy uniós szinten biztosított legyen a támogatás e célcsoportra történő korlátozására vonatkozó egységes megközelítés alkalmazása, meg kell adni a „valódi mezőgazdasági termelő” fogalmának keretmeghatározását, megjelölve annak alapvető elemeit. E keret, továbbá olyan szempontok, mint például a jövedelemteszt, a mezőgazdasági üzem munkaerő-ráfordításai, a vállalat céljai és nyilvántartásban való szereplése alapján a tagállamoknak KAP-stratégiai tervükben meg kell határozniuk, hogy kik azok a mezőgazdasági termelők, akik nem tekinthetők valódi mezőgazdasági termelőknek. E meghatározás ugyanakkor nem akadályozhatja meg azoknak a többféle tevékenységet folytató mezőgazdasági termelőknek a támogatását, akik aktívan gazdálkodnak, de mezőgazdasági üzemükön kívül nem mezőgazdasági tevékenységet is folytatnak, mivel változatos tevékenységük gyakran erősíti a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetét.

(10)A közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos beavatkozástípusok és a vidékfejlesztési beavatkozástípusok közötti összhangnak a generációs megújulás célkitűzésével összefüggésben történő biztosítása érdekében uniós szinten meg kell adni a „fiatal mezőgazdasági termelő” fogalmának keretmeghatározását, megjelölve az alapvető elemeket.

(11)Annak érdekében, hogy mélyebb tartalmat lehessen adni az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 39. cikkével létrehozott közös agrárpolitika céljainak és biztosítható legyen, hogy az Unió megfelelően reagáljon a legutóbbi kihívásokra, indokolt rendelkezni „Az élelmiszer-ágazat és mezőgazdaság jövője” című közleményben kijelölt irányvonalakat tükröző általános célkitűzésekről. Emellett egy sor konkrét célkitűzést is meg kell határozni uniós szinten, a tagállamoknak pedig bele kell építeniük ezeket a KAP-stratégiai tervükbe. E konkrét célkitűzéseknek – amellett, hogy a hatásvizsgálattal összhangban egyensúlyt kell teremteniük a fenntartható fejlődés különféle dimenziói között – a KAP általános célkitűzéseit konkrétabb prioritásokká kell átalakítaniuk, és figyelembe kell venniük a vonatkozó uniós jogszabályokat, különös tekintettel az éghajlat-politikai, az energiaügyi és a környezetvédelmi rendelkezésekre.

(12)Az intelligensebb, korszerűbb és fenntarthatóbb KAP-nak fel kell karolnia a kutatás és az innováció ügyét annak érdekében, hogy az uniós mezőgazdaság, erdészet és élelmiszer-ellátási rendszerek multifunkcionalitását szolgálhassa, továbbá be kell ruháznia a technológiai fejlesztésekbe és a digitalizációba, valamint javítania kell a pártatlan, hatékony, fontos, új tudáshoz és ismeretekhez való hozzáférést.

(13)Míg a KAP teljesítési modellje alapján az uniós célkitűzések, a beavatkozástípusok és a tagállamokra vonatkozó uniós követelmények meghatározásáért az Unió felelős, az uniós keretszabályozást a tagállamoknak kell átültetniük a gyakorlatba a kedvezményezettekre alkalmazandó konkrét támogatási intézkedések útján. Ennek kapcsán a tagállamoknak az Alapjogi Chartával és az uniós jog általános elveivel összhangban kell eljárniuk, és gondoskodniuk kell róla, hogy az uniós támogatás kedvezményezetteknek történő odaítélésére alkalmazandó jogi keret a KAP-stratégiai tervükön alapuljon és összhangban legyen az e rendelet és a(z) [horizontális rendelet] alapján meghatározott elvekkel és követelményekkel.

(14)Az intelligens és reziliens mezőgazdasági ágazat létrejöttének előmozdítása érdekében a közvetlen kifizetések továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a termelőknek nyújtott méltányos jövedelemtámogatás biztosításában. A gazdaságok átalakításába, korszerűsítésébe, innovációjába és sokszínűbbé tételébe és az új technológiák elterjesztésébe történő beruházások ugyancsak szükségesek a mezőgazdasági termelők nagyobb piaci sikereihez.

(15)A KAP piacorientáltságának fokozásával összefüggésben – „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című bizottsági közleményben rögzítetteknek megfelelően – a piaci kitettség, az éghajlatváltozás és a szélsőséges időjárási események ehhez kapcsolódó gyakorisága és súlyossága, továbbá az egészségügyi és növényegészségügyi válságok az áringadozásoknak és a jövedelmekre nehezedő nyomás fokozódásának a kockázatát vonhatják maguk után. Ezért, bár végső soron a mezőgazdasági termelő feladata gazdasága stratégiájának megtervezése, megfelelő kockázatkezelést garantáló, szilárd keretet kell kialakítani. Ennek érdekében a tagállamok és a mezőgazdasági termelők a kapacitásépítéshez uniós szintű kockázatkezelési platformra támaszkodhatnak annak érdekében, hogy a beruházásokhoz szükséges, megfelelő finanszírozási eszköz, továbbá működő tőke, képzés, tudástranszfer és szakmai tanácsadás álljon a mezőgazdasági termelők rendelkezésére.

(16)A környezet megóvásának és az éghajlat-politikai fellépésnek az előmozdítása, valamint az Unió környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseinek teljesítéséhez való hozzájárulás nagyon magas prioritást képez az uniós mezőgazdaság és erdészet jövőjében. A KAP szerkezetének éppen ezért erőteljesebb törekvéseket kell tükröznie e célkitűzésekkel kapcsolatban. A teljesíti modell alapján a környezet pusztulásával és az éghajlatváltozással kapcsolatos problémák kezelését célzó fellépésnek eredményorientáltnak kell lennie, és az EUMSZ 11. cikkét e célból eredménykötelemnek kell tekinteni.

Mivel az Unió sok vidéki térségét érintik strukturális problémák, például a vonzó munkalehetőségek és a szakemberek hiánya, a hálózatokba, infrastruktúrákba és az alapvető szolgáltatásokba történő beruházások elhanyagolása, a fiatalok elvándorlása, alapvetően fontos e területek társadalmi-gazdasági szerkezetének a Cork 2.0 nyilatkozattal összhangban történő megerősítése, különösen munkahelyteremtés és a generációs megújulás, a Bizottság növekedési és foglalkoztatási stratégiájának a vidéki térségekben való megvalósítása, a társadalmi befogadás ösztönzése és az európai vidék „intelligens falvainak” megteremtése révén. Amint azt „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című bizottsági közlemény is jelzi, az új vidéki értékláncok, például a megújuló energia, a kibontakozóban lévő biogazdaság, a körkörös gazdaság és az ökoturizmus jó növekedési és munkalehetőségeket kínálnak a vidéki térségek számára. Ebben az összefüggésben a finanszírozási eszközök és az InvestEU Alapból nyújtott garanciák kiemelt szerepet játszhatnak a finanszírozáshoz való hozzáférés biztosításában, valamint a mezőgazdasági üzemek és a vállalkozások növekedési kapacitásának erősítésében. A vidéki térségek munkalehetőségeket biztosíthatnak jogszerűen tartózkodó, harmadik országbeli állampolgárok számára, és ezáltal – mindenekelőtt a közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák keretében – előmozdíthatják azok társadalmi és gazdasági integrációját.

(17)A KAP-nak a jövőben is garantálnia kell az élelmezésbiztonságot, ami alatt a megfelelő mennyiségű, biztonságos és tápláló élelmiszerekhez való folyamatos hozzáférés értendő. Ezenkívül elő kell segítenie, hogy az uniós mezőgazdaság megfelelőbben reagáljon az élelmiszerekkel és az egészséggel kapcsolatos új társadalmi igényekre, ideértve a fenntartható mezőgazdasági termeléssel, az egészségesebb táplálkozással, az élelmiszer-pazarlás mérséklésével és az állatjóléttel összefüggő elvárásokat is. A KAP-nak továbbra is támogatnia kell az egyedi, értékes tulajdonságokkal rendelkező termelést, ezzel egyidejűleg pedig segítenie kell a mezőgazdasági termelőknek abban, hogy proaktívan hozzáigazítsák termelésüket a piac jelzéseihez és a fogyasztók elvárásaihoz.

(18)A célkitűzések teljesítéséhez és az aggályok megválaszolásához szükséges reform hatályára tekintettel helyénvaló megalkotni egy új, egyetlen rendeletben meghatározott jogi keretet, amely az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) finanszírozott uniós támogatásokra és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott uniós támogatásokra egyaránt kiterjed, és amely helyébe lép a jelenleg az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 9 , valamint az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 10 megállapított rendelkezéseknek.

(19)E rendeletben meg kell állapítani az EMGA-ból, illetve az EMVA-ból finanszírozott, a tagállamok által kidolgozott és a Bizottság által jóváhagyott, a KAP-stratégiai tervben meghatározott beavatkozástípusok formájában nyújtott uniós támogatásokra alkalmazandó szabályokat.

(20)Annak érdekében, hogy az Unió teljesíteni tudja a WTO mezőgazdaságról szóló megállapodásában rögzített, a belső támogatásra vonatkozó nemzetközi kötelezettségeit, indokolt úgy rendelkezni, hogy egyes, e rendeletben előírt beavatkozástípusok továbbra is „zöld dobozos” – azaz a kereskedelmet torzító vagy a termelést befolyásoló hatással nem vagy csak minimális mértékben rendelkező – támogatásként, illetve „kék dobozos” – vagyis termeléskorlátozó programok keretében nyújtott és ennélfogva a csökkentési kötelezettségek alól mentesített – támogatásként kerüljenek bejelentésre. Bár a rendelet ilyen típusú beavatkozásokra vonatkozó rendelkezései már jelenleg is megfelelnek a WTO mezőgazdaságról szóló megállapodásának 2. mellékletében a „zöld dobozos” támogatások, 6. cikkének (5) bekezdésében pedig a „kék dobozos” támogatások tekintetében megállapított követelményeknek, biztosítani kell, hogy a jövőben a tagállamok által a KAP-stratégiai tervükben e beavatkozástípusok keretében tervezett beavatkozások ugyancsak megfeleljenek az említett követelményeknek.

(21)A kölcsönös megfeleltetés 2020-ig végrehajtandó korábbi rendszerére építve az új feltételesség rendszere a KAP-támogatás teljes összegének folyósítását a környezettel, az éghajlatváltozással, a közegészséggel, az állategészségüggyel és a növényegészségüggyel, valamint az állatjóléttel kapcsolatos alapvető előírások kedvezményezettek általi betartásához köti. Az alapvető előírások racionalizált formában egyesítik a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények (JFGK) és a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírások jegyzékét. Ezen alapvető előírások keretében nagyobb figyelmet kell fordítani a környezettel és az éghajlattal kapcsolatos kihívásokra, valamint a KAP új környezetvédelmi struktúrájára annak érdekében, hogy megvalósíthatók legyenek a Bizottság által „Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című közleményében és a többéves pénzügyi keretre (TPK) vonatkozó javaslatban bejelentett ambiciózusabb környezetvédelmi és éghajlat-politikai törekvések. A feltételesség célja a fenntartható mezőgazdaság megteremtése, méghozzá annak elérése révén, hogy a kedvezményezettek nagyobb mértékben legyenek tudatában annak, hogy az említett alapvető előírásokat be kell tartani. Emellett további célja, hogy a környezetre, a közegészségügyre, az állategészségügyre, a növényegészségügyre és az állatjólétre vonatkozó célkitűzésekkel való nagyobb fokú összhang kialakítása révén a KAP jobban megfeleljen a társadalmi elvárásoknak. A feltételességnek mint az ambiciózusabb környezetvédelmi és éghajlat-politikai kötelezettségvállalások viszonyítási alapjának szerves részét kell képeznie a KAP környezetvédelmi struktúrájának, és az Unió egész területén teljeskörűen kell alkalmazni. A tagállamoknak gondoskodniuk kell róla, hogy azokat a mezőgazdasági termelőket, akik nem felelnek meg a szóban forgó követelményeknek, arányos, eredményes és visszatartó erejű szankciók sújtsák [a horizontális rendeletnek] megfelelően.

(22)A jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások keretének célja az, hogy hozzájáruljon az éghajlatváltozás mérsékléséhez és a hozzá való alkalmazkodáshoz, a vízzel kapcsolatos kihívások kezeléséhez, a talaj és a biológiai sokféleség védelméhez és minőségéhez. A keretet ki kell tágítani annak érdekében, hogy az kiterjedjen többek között a közvetlen kifizetések környezetbarátabbá tétele kapcsán 2020-ig meghatározott gyakorlatokra, az éghajlatváltozás mérséklésére, valamint a mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságának javítása iránti igényre és különösen a tápanyag-gazdálkodásra. Elfogadott tény, hogy a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások mindegyike több célkitűzés megvalósításához is hozzájárul. A keret végrehajtása céljából a tagállamoknak nemzeti előírásokat kell meghatározniuk minden egyes, uniós szinten meghatározott előírásra vonatkozóan, figyelembe véve az érintett terület egyedi sajátosságait, köztük a talaj- és éghajlati körülményeket, az aktuálisan fennálló gazdálkodási körülményeket, a földhasználatot, a vetésforgót, a művelési gyakorlatokat és a mezőgazdasági üzemek szerkezetét. Ezenkívül a tagállamok egyéb nemzeti előírásokat is meghatározhatnak a III. mellékletben megállapított főbb célkitűzésekhez kapcsolódóan a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások által alkotott keret környezet- és éghajlatvédelmi teljesítményének javítása érdekében. A jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások által alkotott keret részeként, a mezőgazdasági üzemek mezőgazdasági és környezeti teljesítményének javítása érdekében tápanyag-gazdálkodási tervet kell készíteni a tagállamok által az egyéni mezőgazdasági termelők rendelkezésére bocsátott, a mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságát elősegítő, speciálisan erre a célra kidolgozott elektronikus eszköz segítségével. Az eszköz a várakozások szerint segítséget nyújt majd a mezőgazdasági üzemeken belüli döntéshozatalhoz, egészen a tápanyag-gazdálkodással kapcsolatos minimumfunciók szintjétől kezdve. Ezenkívül a széles körű átjárhatóság és a modulrendszerű felépítés révén várhatóan lehetőség nyílik majd arra, hogy az eszköz további, a mezőgazdasági üzemekben alkalmazható elektronikus és e-kormányzási alkalmazásokkal egészüljön ki. Annak érdekében, hogy egyenlő feltételeket lehessen biztosítani a mezőgazdasági termelők között és az EU-n belül, a Bizottság segítséget nyújthat a tagállamoknak az eszköz megtervezéséhez, valamint a szükséges adattárolási és -feldolgozási szolgáltatások rendelkezésre állásának biztosításához.

(23)A tagállamoknak teljeskörűen végre kell hajtaniuk a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket, hogy azok a gazdaságok szintjén működőképesek legyenek, valamint hogy biztosított legyen a mezőgazdasági termelőkkel szembeni egyenlő bánásmód. A szakpolitika fenntarthatóságát erősítő feltételességi szabályok összhangja érdekében a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeknek ki kell terjedniük a környezetvédelemre, a közegészségügyre, az állategészségügyre, a növényegészségügyre és az állatjólétre vonatkozó főbb uniós jogszabályokra, amelyek nemzeti szintű végrehajtása pontosan meghatározott kötelezettségeket ró az egyéni mezőgazdasági termelőkre, ideértve a 92/43/EGK tanácsi irányelv 11 és a 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 12 , illetve a 91/676/EGK tanácsi irányelv 13 alapján fennálló kötelezettségeket is. Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelethez 14 mellékelt együttes nyilatkozatában foglaltak nyomon követése érdekében a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15 és a 2009/128/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16 vonatkozó rendelkezései – jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekként – a feltételesség hatálya alá kerülnek, és a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírások jegyzéke ennek megfelelően módosul.

(24)A tagállamoknak gazdasági, környezeti és társadalmi dimenziókkal egyaránt rendelkező mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásokat kell létrehozniuk a mezőgazdasági üzemek és a vidéki üzleti vállalkozások fenntartható gazdálkodásának és általános teljesítményének javítása céljából, továbbá annak megállapítása érdekében, hogy hol szorulnak kiigazításra a KAP-stratégiai tervekben előírt, a mezőgazdasági üzemek szintjén megvalósítandó intézkedések. A mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásoknak hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők és a KAP-támogatások más kedvezményezettjei pontosabb képet alkothassanak a mezőgazdasági üzem irányítása és a földgazdálkodás közötti kapcsolatról, és bizonyos – például környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos – előírások, követelmények és információk vonatkozásában gyarapíthassák ismereteiket. Az utóbbiak közé tartoznak a mezőgazdasági termelőkre és a KAP-támogatások más kedvezményezettjeire vonatkozó vagy a számukra szükséges, a KAP-stratégiai tervben rögzített előírások, továbbá a vízre és a peszticidek fenntartható használatára vonatkozó jogszabályokban foglalt rendelkezések, továbbá az antimikrobiális rezisztencia legyőzésével és a kockázatkezeléssel kapcsolatos kezdeményezések. A szaktanácsok minőségének és eredményességének javítása céljából a tagállamoknak a tanácsadókat a mezőgazdasági ismeretek és innovációk rendszerébe („AKIS”) kell tömöríteniük annak érdekében, hogy kutatás és innováció útján nyert, naprakész technológiai és tudományos információkkal szolgálhassanak.

(25)A jövedelemtámogatás méltányosabb elosztásának biztosítása érdekében a közvetlen kifizetések összegét egy bizonyos felső határérték felett csökkenteni kell, és az így fennmaradó összeget vagy a fenntarthatóságot szolgáló, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás folyósítására kell felhasználni, vagy át kell csoportosítani az EMVA keretébe. A foglalkoztatásra gyakorolt kedvezőtlen hatások elkerülése érdekében a munkaerőt figyelembe kell venni a mechanizmus alkalmazásakor.

(26)Az uniós jogszabályokban elő kell írni, hogy a tagállamok a KAP-stratégiai tervükben állapítsanak meg követelményeket azon minimális területnagyságra vonatkozóan, amely után termeléstől független kifizetés folyósítható. E követelmények megállapításakor szem előtt kell tartani annak szükségességét, hogy elkerülhető legyen a nagy számú kis összegű kifizetés kezeléséből eredő túlzott adminisztratív teher, továbbá, hogy a támogatások eredményesen járuljanak hozzá azon KAP-célkitűzések teljesítéséhez, amelyek tekintetében a támogatástól független közvetlen kifizetések folyósítására sor kerül. Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági jövedelemtámogatás minimális szintje valamennyi valódi mezőgazdasági termelő számára garantálható legyen, és teljesüljön a Szerződés azon célkitűzése, amely szerint megfelelő életszínvonalat kell biztosítani a mezőgazdasági népesség számára, éves, területalapú, termeléstől független kifizetést kell előirányozni „a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás” elnevezésű beavatkozástípus keretében. A szóban forgó támogatás még célirányosabbá tétele érdekében a kifizetés összegei területcsoportonként, társadalmi-gazdasági és/vagy agronómiai feltételek alapján differenciálhatók. A mezőgazdasági termelők jövedelmét hátrányosan befolyásoló hatások elkerülése érdekében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatást támogatási jogosultságok alapján nyújtják. Ebben az esetben a támogatási jogosultságok bármilyen további közelítés előtti értékének arányosnak kell lennie az 1307/2013/EU rendelet szerinti alaptámogatási rendszerek keretében meghatározott értékkel, figyelembe véve az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra nyújtott támogatásokat is. A tagállamoknak emellett törekedniük kell vonatkozó értékeik további közelítésére abból a célból, hogy folytatódjon a múltbeli értékektől való fokozatos eltávolodás.

(27)Amennyiben a tagállamok a támogatási jogosultságok rendszere alapján nyújtanak termeléstől független közvetlen támogatást, továbbra is gondoskodniuk kell nemzeti tartalék vagy területcsoportonkénti tartalékok fenntartásáról. Ezeket a tartalékokat elsősorban a fiatal mezőgazdasági termelők és a mezőgazdasági tevékenységüket megkezdő mezőgazdasági termelők támogatására kell felhasználni. Szükség van továbbá a támogatási jogosultságok felhasználására és átruházására vonatkozó szabályokra is a rendszer zökkenőmentes működéséhez.

(28)A mezőgazdasági kisüzemek az uniós mezőgazdaság sarokkövei maradnak, mivel lényeges szerepet játszanak a vidéki foglalkoztatás támogatásában és hozzájárulnak a területfejlesztéshez. A támogatások elosztásának kiegyensúlyozottabbá tétele és a kis összegű támogatások kedvezményezettjeire háruló adminisztratív terhek csökkentése érdekében lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy felkínálják a mezőgazdasági kistermelőknek azt a lehetőséget, hogy az egyéb közvetlen kifizetések helyett kerekítettátalány-kifizetésben részesüljenek.

(29)Tekintettel arra, hogy nyilvánvalóan szükséges látható és mérhető módon elősegíteni támogatásoknak a kis és/vagy közepes méretű mezőgazdasági üzemek érdekében megvalósítandó, kiegyensúlyozottabb elosztását, uniós szinten ki kell alakítani egy hektáronkénti, egyedi, termeléstől független támogatást, nevezetesen a fenntarthatóságot elősegítő, kiegészítő, átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatást. E kiegészítő támogatás célirányosabbá tétele érdekében és a mezőgazdasági üzemek szerkezetében Unió-szerte tapasztalható eltéréseket figyelembe véve a tagállamoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy különböző hektártartományonként különböző kiegészítő támogatási összegeket írjanak elő.

(30)A fiatal mezőgazdasági termelők számára a mezőgazdasági ágazathoz kapcsolódó új gazdasági tevékenységek beindítása és felfejlesztése pénzügyi kihívást jelent, amelyet a közvetlen kifizetések elosztása és célirányosabbá tétele során figyelembe kell venni. A szóban forgó tevékenységek fejlesztése alapvetően fontos az uniós mezőgazdaság versenyképességéhez, ezért a tagállamok kiegészítő jövedelemtámogatást irányozhatnak elő a fiatal mezőgazdasági termelők részére. E beavatkozástípus létrehozásának célja az, hogy kiegészítő jövedelemtámogatást biztosítson a fiatal mezőgazdasági termelőknek tevékenységük megkezdését követően.

(31)A KAP-nak biztosítania kell, hogy a tagállamok a helyi szükségleteknek és a mezőgazdasági termelők tényleges körülményeinek figyelembevételével javítsák környezeti teljesítményüket. A tagállamoknak a KAP-stratégiai tervükben szereplő közvetlen kifizetések keretében önkéntes ökorendszereket kell létrehozniuk a mezőgazdasági termelők számára; e rendszereket teljes mértékben össze kell hangolni az egyéb releváns beavatkozásokkal. A tagállamoknak az ökorendszereket olyan támogatások formájában kell meghatározniuk, amelyek a közjavaknak a környezet és az éghajlat szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazásával történő előállítására való ösztönzés és az ilyen javak előállításának ellentételezése céljából, illetve az említett gyakorlatok bevezetésére ítélhetők oda. Mindkét esetben a KAP környezeti és éghajlati teljesítményének javítására kell törekedniük, következésképpen túl kell mutatniuk a feltételesség rendszerében már előírt követelményeken. A tagállamok dönthetnek úgy, hogy ökorendszereket hoznak létre olyan mezőgazdasági gyakorlatok vonatkozásában, mint az állandó legelőkkel és a tájképi jellegzetességekkel való hatékonyabb gazdálkodás, valamint az ökológiai gazdálkodás. E rendszerek magukban foglalhatnak kezdő szintű programokat is, ami előfeltétele lehet az ambiciózusabb vidékfejlesztési kötelezettségvállalásoknak.

(32)A tagállamoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy a közvetlen kifizetésekhez rendelkezésre álló pénzügyi keretük egy részét termeléstől függő jövedelemtámogatás nyújtására használják fel annak érdekében, hogy javítsák a versenyképességet, a fenntarthatóságot és/vagy a minőséget egyes olyan ágazatokban és termelési ágakban, amelyek társadalmi, gazdasági vagy környezetvédelmi szempontból különösen fontosak, és nehézségekkel küzdenek. Ezenkívül a tagállamoknak arra is lehetőséget kell kapniuk, hogy a közvetlen kifizetésekhez rendelkezésre álló pénzügyi keretük egy részét olyan, termeléstől függő jövedelemtámogatás nyújtására fordítsák, amely kifejezetten a fehérjenövény-termesztés támogatására irányul annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen az e tekintetben mutatkozó uniós lemaradást.

(33)Gondoskodni kell róla, hogy a termeléstől függő jövedelemtámogatás összhangban álljon az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásaival. Ide tartoznak különösen az Európai Gazdasági Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között a GATT keretében létrejött, az olajos magvakról szóló egyetértési megállapodás 17 követelményei az olajos magvakra vonatkozó külön uniós bázisterületnek az EU összetételének megváltozása miatti módosításai nyomán alkalmazandó változatukban. Ezért a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából.

(34)Az 1979. évi csatlakozási okmányhoz csatolt, a gyapotra vonatkozó 4. jegyzőkönyvben rögzített célkitűzésekkel összhangban szükséges a támogatható hektáronkénti terményspecifikus támogatást a továbbiakban is biztosítani a gyapottermesztéssel összefüggésben, továbbá folytatni kell a szakmaközi szervezetek támogatását is a gyapottermesztő területeken. Mivel azonban a gyapottermesztéshez rendelt költségvetési előirányzatok rögzítettek és nem használhatók más célra, továbbá mivel a szóban forgó program jogalapja a Szerződésre vezethető vissza, a gyapottermesztés támogatása nem képezheti a KAP-stratégiai tervben jóváhagyott beavatkozások részét. A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás hatékony alkalmazásának és igazgatásának biztosítása érdekében indokolt felhatalmazni a Bizottságot bizonyos jogi aktusok elfogadására.

(35)Szükség van olyan ágazati beavatkozástípusokra, amelyek hozzájárulnak a KAP célkitűzéseinek megvalósításához és a KAP más eszközeivel kialakított szinergiák megerősítéséhez. A teljesítési modellel összhangban az ilyen ágazati beavatkozástípusok tartalmára és célkitűzéseire vonatkozóan minimális követelményeket kell kidolgozni uniós szinten annak érdekében, hogy egyenlő feltételeket lehessen biztosítani a belső piacon, és elkerülhető legyen az egyenlőtlen és tisztességtelen versenyfeltételek kialakulása. A tagállamoknak meg kell indokolniuk az egyes beavatkozástípusoknak a KAP-stratégiai tervükben való szerepeltetését, és biztosítaniuk kell az egyéb ágazati szintű beavatkozásokkal való összhangot. Célszerű úgy rendelkezni, hogy az uniós szinten megállapítandó átfogó beavatkozástípusok alkalmazása kiterjedjen a zöldség- és gyümölcságazatra, a borágazatra, a méhészetre, az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatra, a komlóágazatra és az egyéb olyan, a későbbiekben meghatározandó termékekre, amelyek esetében az ágazati programok létrehozása várhatóan kedvező hatást gyakorol a KAP e rendeletben megjelölt általános és konkrét célkitűzéseinek vagy azok egy részének teljesítésére.

(36)Nemzeti pénzügyi keretekre és egyéb, felső határok formájában előírt korlátozásokra van szükség a beavatkozás egyediségének megőrzése, valamint a borra, az olívaolajra és az étkezési olajbogyóra, a komlóra és az e rendeletben meghatározandó egyéb mezőgazdasági termékekre vonatkozó ágazati beavatkozások programozásának megkönnyítése érdekében. A gyümölcs- és zöldségágazatban és a méhészeti ágazatban ugyanakkor az uniós pénzügyi támogatást továbbra is az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben 18 megállapított szabályoknak megfelelően kell nyújtani annak érdekében, hogy ne kerüljön veszélybe a szóban forgó beavatkozástípusokhoz kapcsolódó további célkitűzések teljesítése. Ha a tagállamok a KAP-stratégiai tervükben támogatást kívánnak előirányozni az „egyéb ágazati beavatkozások” kategóriájára, a vonatkozó pénzügyi előirányzatot a pénzügyi semlegesség megőrzése érdekében le kell vonni az érintett tagállam közvetlen kifizetések formájában meghatározott beavatkozástípusához rendelt előirányzatból. Ha valamely tagállam úgy dönt, hogy nem hajt végre ágazati beavatkozásokat a komló- és az olívaolaj-ágazatban, a szóban forgó tagállam kapcsolódó előirányzatait további előirányzatként a közvetlen kifizetések formájában megvalósított beavatkozástípusok céljaira kell rendelkezésre bocsátani.

(37)A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások alapelveinek meghatározása uniós szinten történik, különös tekintettel a kiválasztási kritériumok tagállamok általi alkalmazására vonatkozó alapkövetelményekre. Ugyanakkor a tagállamoknak tág mérlegelési jogkört kell kapniuk a szükségleteiknek megfelelő egyedi feltételek meghatározásához. A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások típusai magukban foglalják az azon környezet- és éghajlatvédelmi és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kifizetéseket, amelyeket a tagállamoknak – egyedi nemzeti, regionális vagy helyi szükségleteikkel összhangban – a területük egészén támogatniuk kell. Indokolt, hogy a tagállamok támogatást nyújtsanak azoknak a mezőgazdasági termelőknek és egyéb gazdálkodóknak, akik önkéntes alapon olyan gazdálkodási kötelezettségeket vállalnak, amelyek hozzájárulnak az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez és az azokhoz való alkalmazkodáshoz, valamint a környezet védelméhez és állapotának javításához, ideértve a víz minőségével és mennyiségével, a levegő minőségével, a talajjal, a biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal – köztük a Natura 2000 területekkel és a genetikai sokféleséggel – kapcsolatos önkéntes kötelezettségvállalásokat is. A gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kifizetések keretében nyújtott támogatás helyi irányítású, integrált vagy együttműködésen alapuló megközelítések és eredményalapú beavatkozások formáját is öltheti.

(38)A gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó támogatások a következőket foglalhatják magukban: az ökológiai gazdálkodáshoz nyújtott, a földterületek ökológiai gazdálkodásba való bevonását és az ökológiai gazdálkodásba bevont területek fenntartását szolgáló támogatások; egyéb, környezetbarát termelési rendszereket – például az agroökológiát, a talajvédő művelést és az integrált termelést – támogató beavatkozástípusok keretében teljesített kifizetések; erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások, erdővédelem; erdősítéshez és agrárerdészeti rendszerek létesítéséhez nyújtott támogatások; állatjólét; a genetikai erőforrások megőrzése, fenntartható használata és fejlesztése. A tagállamok szükségleteiknek megfelelően egyéb programokat is kidolgoztatnak e beavatkozástípus keretében. Ez a kifizetéstípus kizárólag az uniós és a tagállami jogban meghatározott kötelező előírásokon és követelményeken túlmutató kötelezettségvállalásokkal, valamint a KAP-stratégiai tervben megállapított feltételességgel összefüggésben felmerülő többletköltségek és elmaradt jövedelmek fedezésére szolgálhat. A beavatkozások e típusához kapcsolódó kötelezettségvállalások előzetesen meghatározott, éves vagy többéves időszakokra vonatkozhatnak, és időtartamuk kellően indokolt esetben meghaladhatja a hét évet.

(39)Az erdőgazdálkodással kapcsolatos intézkedéseknek hozzá kell járulniuk az uniós erdőgazdálkodási stratégia végrehajtásához, és a tagállamok nemzeti vagy szubnacionális erdőprogramjain vagy azokkal egyenértékű eszközökön kell alapulniuk, amelyeknek viszont a földhasználathoz, a földhasználat-megváltoztatáshoz és az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódó üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak és -elnyelésnek a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretbe történő beillesztéséről szóló rendeletből [LULUCF-rendelet] eredő és az európai erdők védelmével foglalkozó miniszteri konferencián tett kötelezettségvállalásokra kell épülniük. A beavatkozásoknak az erdőgazdálkodási tervekre vagy azokkal egyenértékű eszközökre kell alapulniuk, és a következőket foglalhatják magukban: az erdőterületek fejlesztése és a fenntartható erdőgazdálkodás, beleértve a földterületek erdősítését és az agrárerdészeti rendszerek létrehozását és megújítását is; az erdészeti erőforrások védelme, helyreállítása és minőségének javítása, figyelembe véve az alkalmazkodási igényeket is; az erdők védelmének és rezilienciájának biztosítását és fokozását szolgáló beruházások, valamint az erdei ökoszisztémákkal és az éghajlattal kapcsolatos szolgáltatások nyújtása; továbbá a megújuló energiák használatának és a biogazdaságnak a támogatására irányuló intézkedések és beruházások.

(40)Annak érdekében, hogy Unió-szerte biztosítható legyen a méltányos jövedelem és a reziliens mezőgazdasági ágazat, a tagállamok támogatást nyújthatnak a hátrányos természeti adottságú területeken és az egyéb területspecifikus nehézségekkel küzdő területeken tevékenységet végző mezőgazdasági termelőknek. A hátrányos természeti adottságú területekre vonatkozó kifizetéseket illetően továbbra is a 2014–2020-as időszakra szóló vidékfejlesztési szakpolitika szerinti területmegjelölést kell alkalmazni. Ahhoz, hogy a KAP hozzájáruljon az ambiciózusabb uniós környezetvédelmi törekvések megvalósításához, valamint a természethez és a biológiai sokféleséghez kapcsolódó beruházások finanszírozása terén létrejött szinergiák megerősödéséhez, szükség van egy olyan különálló intézkedés megtartására, amelynek célja az, hogy ellentételezést biztosítson a kedvezményezettek számára a Natura 2000 irányelv és a víz-keretirányelv végrehajtásából eredő hátrányok tekintetében. Ezért továbbra is támogatást kell nyújtani a mezőgazdasági termelők és az erdőgazdálkodók részére ahhoz, hogy megbirkózzanak a 2009/147/EK irányelv és a 92/43/EGK irányelv végrehajtásából eredő különös hátrányokkal, és hozzájáruljanak a Natura 2000 területek hatékony kezeléséhez. Támogatást kell biztosítani továbbá a mezőgazdasági termelőknek a víz-keretirányelv végrehajtása nyomán a vízgyűjtő területeken jelentkező hátrányok leküzdéséhez. A támogatást olyan, a KAP-stratégiai tervben ismertetett konkrét követelményekhez kell kapcsolni, amelyek túlmutatnak a vonatkozó kötelező előírásokon és követelményeken. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról is, hogy ne fordulhasson elő kettős finanszírozás a mezőgazdasági termelőknek az ökorendszerek keretében nyújtott támogatásokkal párhuzamosan folyósított kifizetések miatt. Ezenkívül a tagállamoknak a KAP-stratégiai tervek általános kialakításában figyelembe kell venniük a Natura 2000 területek sajátos szükségleteit.

(41)A KAP célkitűzéseinek megvalósítására termelő és nem termelő, mezőgazdasági üzemeken belüli és kívüli beruházásokhoz nyújtott támogatások révén egyaránt törekedni kell. Ezek a beruházások irányulhatnak egyebek mellett a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás fejlesztéséhez, korszerűsítéséhez vagy éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásához – többek között a mezőgazdasági földterületekhez való hozzáféréshez, a birtokrendezéshez és a termőföld minőségének javításához, az agrárerdészeti gyakorlatokhoz, valamint az energia- és vízellátáshoz és az energia- és víztakarékossághoz – kapcsolódó infrastruktúrákra. A KAP-stratégiai tervek és az uniós célkitűzések közötti nagyobb összhang és a tagállamok közötti egyenlő feltételek biztosítása érdekében e rendelet megállapítja a beruházási témák negatív listáját.

(42)Tekintettel arra, hogy meg kell szüntetni az uniós mezőgazdaság beruházási hiányát, és javítani kell a kiemelt fontosságú csoportok, nevezetesen a magasabb kockázati profilú fiatal mezőgazdasági termelők és új belépők finanszírozási eszközökhöz való hozzáférését, elő kell mozdítani az InvestEU Alap garanciáinak és a támogatások és a finanszírozási eszközök kombinációjának igénybevételét. Mivel a finanszírozási eszközök alkalmazásában jelentős eltérések figyelhetők meg a tagállamokban a finanszírozáshoz való hozzáférés, a bankszektor fejlettsége, a kockázati tőke jelenléte, a közigazgatás működésének ismerete és a kedvezményezettek lehetséges köre tekintetében fennálló különbségek miatt, a tagállamoknak KAP-stratégiai tervükben meg kell határozniuk a megfelelő célokat, a kedvezményezetteket, a preferenciális feltételeket és a támogathatósággal kapcsolatos egyéb lehetséges szabályokat.

(43)A fiatal mezőgazdasági termelők és az új belépők továbbra is komoly akadályokkal szembesülnek a földterületekhez való hozzáférés, a magas árak és a hitelhez való hozzáférés kapcsán. Vállalkozásaikat nagyobb mértékben veszélyezteti az árak ingadozása (az inputok és a termények esetében is), és nagy szükségük van a vállalkozói és kockázatkezelési készségek tárgyában tartott képzésekre. Ezért alapvetően fontos, hogy folytatódjék az új vállalkozások és mezőgazdasági üzemek létesítésének támogatása. A tagállamoknak stratégiai megközelítést, valamint egyértelmű és koherens beavatkozásokat kell kidolgozniuk a generációs megújulás érdekében az e kérdéshez rendelt konkrét célkitűzéseknek megfelelően. E cél megvalósítása érdekében a tagállamoknak lehetőségük lesz arra, hogy KAP-stratégiai terveikben preferenciális feltételeket állapítsanak meg a fiatal mezőgazdasági termelők és az új belépők által igénybe vehető finanszírozási eszközök tekintetében, és a szóban forgó stratégiai tervekben rendelkezniük kell a közvetlen kifizetések keretösszegének legalább 2 %-át kitevő összeg elkülönítéséről. A fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdéséhez és a vidéki induló vállalkozásoknak nyújtott támogatás maximális összegét, amely finanszírozási eszközökön keresztül vagy azokkal kombinálva is elérhető, indokolt felemelni 100 000 EUR-ra.

(44)Tekintve, hogy szükség van megfelelő kockázatkezelési eszközök biztosítására, indokolt fenntartani a biztosítási díjakhoz nyújtott támogatást és a kölcsönös kockázatkezelési alapokat, amelyeket az EMVA-ból kell finanszírozni. A kölcsönös kockázatkezelési alapok kategóriája magában foglalja mind a termelési veszteségekhez kapcsolódó kölcsönös kockázatkezelési alapokat, mind a jövedelemkieséshez kapcsolódó ágazatspecifikus jövedelemstabilizáló eszközöket.

(45)A támogatásnak lehetővé kell tennie, hogy legalább két jogalany együttműködést alakítson ki és folytasson a KAP célkitűzéseinek teljesítése céljából. A támogatás az ilyen együttműködés valamennyi szempontjához kapcsolódhat, például a következőkhöz: minőségrendszerek létrehozása; kollektív környezetvédelmi és éghajlat-politikai fellépések; a rövid ellátási láncok és a helyi piacok támogatása; kísérleti projektek; a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség operatív csoportjainak projektjei, helyi fejlesztési projektek, intelligens falvak, vásárlói klubbok és közös géphasználat céljából létrejövő termelői körök; mezőgazdasági társulások; erdőgazdálkodási tervek; hálózatok és klaszterek; szociális mezőgazdaság; közösségi támogatású mezőgazdaság; a LEADER hatálya alá tartozó fellépések; továbbá termelői csoportok és termelői szervezetek létrehozása, valamint az együttműködés egyéb olyan formáinak kialakítása, amelyek a KAP konkrét célkitűzéseinek eléréséhez szükségesnek bizonyulnak.

(46)„Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövője” című bizottsági közlemény az ismeretek cseréjét és az innováció hangsúlyosabbá tételét az új KAP átfogó célkitűzéseként említi. A KAP-nak továbbra is támogatnia kell az interaktív innovációs modellt, amely erősíti a szereplők közötti együttműködést annak érdekében, hogy a kiegészítő ismerettípusokat a gyakorlati megoldások elterjesztése érdekében a lehető legnagyobb mértékben ki lehessen aknázni. A mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásokat az AKIS keretein belül meg kell erősíteni. A KAP-stratégiai tervnek tájékoztatást kell nyújtania a mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások, a kutatás és a vidéki hálózatok közötti kölcsönhatásokról. Minden tagállam vagy – adott esetben – régió több különböző, az ismeretek cseréjére és innovációra irányuló fellépést finanszírozhat az ebben a rendeletben kidolgozott beavatkozástípusok igénybevételével.

(47)Az EMGA-nak továbbra is a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló és az ágazati beavatkozástípusokat kell finanszíroznia, míg a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások költségeit ezentúl is az EMVA-ból kell fedezni, az e rendeletben foglaltak szerint. A KAP pénzgazdálkodásának szabályait a két alapra és az általuk támogatott tevékenységekre vonatkozóan külön-külön kell rögzíteni, figyelembe véve, hogy az új teljesítési modell nagyobb mértékű rugalmasságot és szubszidiaritást biztosít a tagállamoknak célkitűzéseik teljesítéséhez. Az e rendeletben előírt beavatkozástípusokat a 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra kell alkalmazni.

(48)A közvetlen kifizetésekhez a KAP-stratégia terv alapján nyújtott támogatások az e rendeletben rögzítendő nemzeti előirányzatokon belül ítélhetők oda. E nemzeti előirányzatoknak tükrözniük kell azt a folyamatos változást, amelynek eredményeként azon tagállamok esetében, amelyek hektáronkénti támogatási szintje a legalacsonyabb, az előirányzatokat fokozatosan növelni kell annak érdekében, hogy a jelenlegi kifizetési szint és az uniós átlag 90 %-a közötti különbség 50 %-kal csökkenjen. A kifizetéscsökkentési mechanizmus és az annak eredményeként elérhetővé váló összeg figyelembevétele érdekében indokolt lehetővé tenni, hogy a tagállamok KAP-stratégiai tervében szereplő indikatív pénzügyi előirányzatok teljes éves összege meghaladja a nemzeti előirányzatot.

(49)Az EMVA-pénzeszközök kezelésének megkönnyítése érdekében egységes, a tagállami közkiadásokhoz viszonyított hozzájárulási arányt kell megállapítani az EMVA-ból nyújtott támogatásokra vonatkozóan. Sajátos jelentőségük vagy jellegük figyelembevétele érdekében egyes művelettípusok tekintetében egyedi hozzájárulási arányokat kell megállapítani. A fejlettségi szintből, a távoli fekvésből és az elszigeteltségből fakadó sajátos hátrányok enyhítése érdekében indokolt az EMVA-ból biztosított hozzájárulás arányát megfelelő szinten megállapítani a kevésbé fejlett régiók, az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiók és a kisebb égei-tengeri szigetek esetében.

(50)Elő kell írni, hogy ne lehessen támogatást nyújtani az EMVA-ból olyan beruházásokhoz, amelyek károsak lennének a környezetre nézve. Ezért e rendeletnek tartalmaznia kell egy sor kizárási szabályt, valamint biztosítania kell annak lehetőségét, hogy további, a szóban forgó célt szolgáló garanciák kerüljenek meghatározásra felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján. Gondoskodni kell különösen arról, hogy az EMVA-ból ne lehessen finanszírozni olyan öntözési beruházásokat, amelyek nem járulnak hozzá az érintett víztest vagy víztestek jó állapotának eléréséhez vagy megőrzéséhez, sem olyan erdőtelepítési beruházásokat, amelyek nincsenek összhangban a fenntartható erdőgazdálkodás elveinek megfelelően meghatározott éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzésekkel.

(51)Annak érdekében, hogy megfelelő finanszírozást lehessen biztosítani bizonyos prioritások tekintetében, szabályokat kell megállapítani a szóban forgó prioritásokhoz rendelt minimális pénzügyi előirányzatok vonatkozásában az EMVA keretében nyújtott támogatásokkal összefüggésben. Ahhoz, hogy egyenlő feltételeket lehessen biztosítani a mezőgazdasági termelők számára, maximális előirányzatot is célszerű megállapítani a közvetlen kifizetések keretében nyújtott, termeléstől függő támogatások tekintetében. Ezenkívül a tagállamoknak arra is lehetőséget kell kapniuk, hogy a közvetlen kifizetések teljesítéséhez rendelkezésre álló pénzügyi keretük egy részét olyan, termeléstől függő jövedelemtámogatás nyújtására fordítsák, amely kifejezetten a versenyképességnek, a fenntarthatóságnak és/vagy a fehérjenövény-termesztés minőségének a javítására szolgál.

(52)E program – kifejezésre juttatva annak fontosságát, hogy a Párizsi Megállapodás végrehajtására és az Egyesült Nemzetek fenntartható fejlesztési céljainak megvalósítására vonatkozó uniós kötelezettségvállalásokkal összhangban fellépjen az éghajlatváltozás káros hatásaival szemben – továbbra is hozzá fog járulni az éghajlat-politikai szempontoknak az uniós szakpolitikákban való érvényesítéséhez és annak az átfogó célnak az eléréséhez, hogy az EU költségvetési kiadásainak 25 %-a éghajlat-politikai célkitűzések teljesítését szolgálja. A KAP keretében végrehajtandó fellépések a tervek szerint a KAP pénzügyi keretének 40 %-ával járulnak hozzá az éghajlat-politikai célkitűzések teljesítéséhez. A releváns fellépések meghatározására a program kidolgozása és végrehajtása folyamán kerül sor, majd e fellépéseket a kapcsolódó értékelések és felülvizsgálati folyamatok keretében újra kell értékelni.

(53)A szükségletek felmérésével és a célok elérésével kapcsolatos felelősségnek a tagállamokra való átruházásával egyidejűleg a tagállamok nagyobb rugalmasságot kapnak a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozások típusainak, az ágazati beavatkozástípusoknak és a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások típusainak az ötvözésében. Ezt alá kell támasztani a forrásokra vonatkozó megfelelő nemzeti előirányzatok kiigazítása tekintetében biztosított bizonyos mértékű rugalmassággal. Ha a tagállamok úgy ítélik meg, hogy az előzetes előirányzat túl alacsony valamennyi tervezett intézkedés végrehajtásához, indokolt bizonyos fokú rugalmasságot alkalmazni, ugyanakkor el kell kerülni, hogy jelentős ingadozások következzenek be a közvetlen jövedelemtámogatás éves szintje és az EMVA keretében a többéves beavatkozások céljára rendelkezésre bocsátott összegek viszonylatában.

(54)Az uniós hozzáadott érték növelése, a működő mezőgazdasági belső piac megőrzése és a fenti általános és konkrét célkitűzések megvalósítása érdekében indokolt úgy rendelkezni, hogy a tagállamok ne egymástól elszigetelten hozzák meg az e rendelet szerinti döntéseket, hanem a KAP-stratégiai tervben rögzítendő strukturált folyamat keretében. A KAP Unió-szerte megvalósítandó konkrét célkitűzéseit, a beavatkozások fő típusait, a teljesítménykeretet és az irányítási struktúrát uniós szintű, felülről építkező szabályozásban kell megállapítani. A feladatok ily módon történő felosztásának célja az, hogy teljes mértékben megfeleljenek egymásnak a befektetett pénzügyi források és az elért eredmények.

(55)A KAP-stratégiai tervek egyértelműen stratégiai jellegének biztosítása, valamint az egyéb uniós szakpolitikákkal és különösen az uniós jogszabályokból vagy nemzetközi megállapodásokból eredő, egyebek mellett az éghajlatváltozáshoz, az erdőkhöz, a biológiai sokféleséghez és a vízhez kapcsolódó, rögzített hosszú távú nemzeti célokkal való összekapcsolás előmozdítása érdekében helyénvaló úgy rendelkezni, hogy tagállamonként egyetlen ilyen stratégiai terv kerüljön kidolgozásra.

(56)KAP-stratégiai tervük kidolgozása során a tagállamoknak elemezniük kell sajátos helyzetüket és szükségleteiket, a KAP célkitűzéseinek megvalósításához kapcsolódó célokat kell meghatározniuk, és meg kell tervezniük azokat a beavatkozásokat, amelyek lehetővé teszik e célok elérését, és amelyek egyben igazodnak a nemzeti és egyedi regionális kontextushoz is, beleértve az EUMSZ 349. cikke szerinti legkülső régiók körülményeit is. Ennek a folyamatnak lehetővé kell tennie nagyobb mértékű szubszidiaritás alkalmazását a közös uniós kereten belül, ugyanakkor biztosítania kell az uniós jog általános elveinek és a KAP célkitűzéseinek való megfelelést is. Ezért helyénvaló szabályokat megállapítani a KAP-stratégiai tervek felépítése és tartalma tekintetében.

(57)Annak érdekében, hogy a célok tagállamok általi meghatározása és a beavatkozások megtervezése megfelelő legyen és maximalizálja a KAP célkitűzéseihez való hozzájárulást, a KAP-stratégiai tervek stratégiáját a helyi körülmények előzetes elemzésére és a szükségleteknek a KAP célkitűzéseivel összefüggésben történő felmérésére kell alapozni.

(58)A KAP-stratégiai terveknek – tekintve, hogy közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozások, ágazati beavatkozások és vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások típusait egyaránt magukban kell foglalniuk – fokozniuk kell a KAP különféle eszközei közötti összhangot. Ezenkívül biztosítaniuk és igazolniuk kell, hogy a tagállamok által kiválasztott beavatkozások összhangban vannak az uniós prioritásokkal és célkitűzésekkel, és megfelelnek azoknak. Ezért helyénvaló előírni, hogy a tervek tartalmazzanak egy, a KAP konkrét célkitűzései köré szerveződő, eredményorientált beavatkozási stratégiát, beleértve az említett célkitűzésekhez kapcsolódó, számszerűsített célokat is. Az éves alapon történő nyomon követés lehetővé tétele érdekében helyénvaló előírni, hogy e céloknak eredménymutatókon kell alapulniuk.

(59)A stratégiának ki kell emelnie továbbá a KAP eszközeinek egymást és az egyéb uniós szakpolitikákat kiegészítő jellegét. A KAP-stratégiai terveknek adott esetben figyelembe kell venniük különösen a környezetvédelmi és az éghajlat-politikai jogszabályokat, és az e jogszabályok nyomán született nemzeti terveket a jelenlegi helyzet elemzésének (GYELV elemzés) keretében ismertetni kell. Célszerű felsorolni azokat a jogalkotási eszközöket, amelyekre a KAP-stratégiai tervben kifejezetten hivatkozni kell.

(60)Tekintve, hogy a tagállamok számára rugalmasságot kell biztosítani annak eldöntésében, hogy a KAP-stratégiai terv végrehajtásának egy részét nemzeti keretszabályozás alapján regionális szintre delegálják-e, a nemzeti szintű kihívások kezelése céljából a régiók között folytatandó koordináció megkönnyítése érdekében helyénvaló előírni, hogy a KAP-stratégiai tervek mutassák be a nemzeti és a regionális beavatkozások egymáshoz való viszonyát.

(61)Tekintve, hogy a KAP-stratégiai terveknek lehetővé kell tenniük a Bizottság számára, hogy eleget tegyen az uniós költségvetés kezelésével kapcsolatos feladatának és jogbiztonságot nyújtson a tagállamoknak a terv bizonyos elemeivel összefüggésben, célszerű előírni, hogy a tervek tartalmazzák az egyedi beruházások konkrét leírását, beleértve a támogathatósági feltételeket, a költségvetési előirányzatokat, a tervezett kimeneteket és az egységköltségeket is. Pénzügyi tervet kell összeállítani, amely áttekintést ad valamennyi költségvetési szempontról és minden egyes beavatkozásról; emellett szükség van egy, a célokat bemutató tervre is.

(62)A KAP-stratégiai tervek haladéktalan megkezdésének és hatékony végrehajtásának biztosítása érdekében indokolt, hogy az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatás szilárd adminisztratív keretfeltételek meglétéhez legyen kötve. Ezért minden egyes KAP-stratégiai tervnek azonosítania kell a terv valamennyi irányítási és koordinációs struktúráját, beleértve az ellenőrzési rendszereket és a szankciókat, valamint a nyomonkövetési és a jelentéstételi struktúrát is.

(63)Figyelembe véve a mezőgazdasági ágazat korszerűsítésére irányuló általános célkitűzés jelentőségét, és tekintettel annak átfogó jellegére, helyénvaló, hogy a tagállamok a KAP-stratégiai tervükbe belefoglaljanak egy, kifejezetten a tervnek a szóban forgó célkitűzés teljesítéséhez való hozzájárulását ismertető leírást.

(64)Tekintettel a megosztott irányítással összefüggő adminisztratív terhekkel kapcsolatos aggályokra, a KAP-stratégiai tervben kiemelt figyelmet kell fordítani az egyszerűsítés kérdésére is.

(65)Figyelembe véve, hogy a Bizottság szempontjából nem tűnik helyénvalónak olyan információk jóváhagyása, amelyek háttér-információnak vagy historikus adatnak tekinthetők, illetve tagállami hatáskörben kezelendők, egyes információkat célszerű a KAP-stratégiai tervhez csatolt mellékletekben megadni.

(66)A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodás (22) és (23) bekezdése értelmében szükség van az Alapoknak a konkrét nyomonkövetési követelmények révén gyűjtött információk alapján történő értékelésére, elkerülve ugyanakkor a túlszabályozást és az adminisztratív terheket, különösen a tagállamok tekintetében. E követelmények adott esetben mérhető mutatókat is magukban foglalhatnak, amelyek kiindulópontul szolgálhatnak az Alapok gyakorlati hatásainak értékelésére.

(67)A KAP-stratégiai terv Bizottság általi jóváhagyása rendkívül fontos lépés annak biztosításához, hogy a szakpolitikát a közös célkitűzéseknek megfelelően hajtsák végre. A szubszidiaritás elvével összhangban a Bizottságnak megfelelő iránymutatást kell adnia a tagállamok számára a koherens és ambiciózus beavatkozási logika előterjesztését illetően.

(68)Lehetővé kell tenni a KAP-stratégiai tervnek az e rendeletben megállapított feltételek szerinti programozását és felülvizsgálatát.

(69)Minden egyes KAP-stratégiai terv esetében ki kell jelölni egy irányító hatóságot, amely felelős a terv irányításáért és végrehajtásáért. A hatóság feladatait meg kell határozni e rendeletben. Lehetővé kell tenni, hogy az irányító hatóság – az irányítás hatékonyságáért és megfelelőségéért való felelősségének fenntartása mellett – átruházza feladatai egy részét. A tagállamoknak gondoskodniuk kell róla, hogy a KAP-stratégiai tervek irányítása és végrehajtása során az Unió pénzügyi érdekei az [(EU, Euratom) X] európai parlamenti rendeletnek [az új költségvetési rendelet] és az (EU) X európai parlamenti és tanácsi rendeletnek [az új horizontális rendelet] megfelelően védelemben részesüljenek.

(70)A megosztott irányítás elvével összhangban a Bizottságot a tagállamok képviselőiből álló bizottságok segítik a KAP végrehajtásában. A rendszer és a tagállamok helyzetének egyszerűsítése érdekében e rendelet végrehajtásához csak egy monitoringbizottság létrehozására kerül sor a 2014–2020-as programozási időszakban felállított Vidékfejlesztési Bizottság és az ugyanabban az időszakban létrehozott, közvetlen kifizetésekkel foglalkozó bizottság összevonásával. Az irányító hatóság és a monitoringbizottság közös feladata, hogy támogassák a tagállamokat a KAP-stratégiai terv végrehajtásában. A Bizottság munkáját segítenie kell a közös agrárpolitikával foglalkozó bizottságnak is az ebben a rendeletben megállapított rendelkezéseknek megfelelően.

(71)Az EMVA-nak a Bizottság kezdeményezésére technikai segítségnyújtás révén támogatnia kell [a horizontális rendelet 7. cikkében] említett feladatok ellátásával kapcsolatos fellépéseket. Ezenkívül a tagállamok kezdeményezésére technikai segítség nyújtható a KAP-stratégiai tervvel összefüggő támogatások eredményes igazgatásához és végrehajtásához szükséges feladatok ellátásához. A technikai segítségnyújtás mértékének tagállami kezdeményezésre történő emelésére csak Málta esetében van lehetőség.

(72)Azzal összefüggésben, hogy a tagállamok nagyobb mértékű rugalmasság és szubszidiaritás alkalmazásával tervezhetik meg beavatkozásaikat, a hálózatok kulcsfontosságú szerepet játszanak a szakpolitika végrehajtásának előmozdításában és irányításában, továbbá annak biztosításában, hogy erre elegendő figyelem és kapacitás jusson a tagállamokban. A hálózatépítési tevékenységek uniós, nemzeti és regionális szintű koordinációjának javítását egységes hálózat létrehozásával kell biztosítani. A jelenlegi Európai Vidékfejlesztési Hálózat, a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség hálózatai és a nemzeti vidékfejlesztési hálózatok helyébe az európai és nemzeti szinten egyaránt kialakítandó KAP-hálózat lép olyan platformként, amely több lehetőséget kínál az ismeretek cseréjére annak érdekében, hogy európai szinten megragadhatók legyenek a szakpolitika és különösen a Horizont Európa program eredményei és hozzáadott értéke. Az ismeret- és innovációcsere javításának ugyanezen összefüggésében a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség jön létre az interaktív innovációs modellnek az e rendeletben körvonalazott módszertan szerint történő végrehajtása céljából.

(73)A KAP-stratégiai terv végrehajtását és a meghatározott célok megvalósítása terén elért előrehaladást rendszeresen nyomon kell követni. A KAP teljesítmény-, monitoring- és értékelési keretét azzal a céllal kell létrehozni, hogy be lehessen mutatni a szakpolitika végrehajtásában elért előrehaladást, és értékelni lehessen a végrehajtás hatását és hatékonyságát.

(74)A teljesítési modellből fakadó eredményorientáltsághoz szilárd teljesítménykeretre van szükség, különösen mivel a KAP-stratégiai tervnek egyéb megosztott irányítású szakpolitikák általános célkitűzéseihez is hozzá kell járulnia. A teljesítményalapú szakpolitika megvalósításának részeként éves és többéves értékeléseket kell végrehajtani a teljesítmény-, monitoring- és értékelési keretben meghatározott, kiválasztott kimeneti, eredmény- és hatásmutatók alapján. E célból – korlátozott számban – célirányos mutatókat kell kiválasztani, oly módon, hogy a lehető legpontosabb képet lehessen alkotni arról, hogy a támogatott beavatkozás hozzájárul-e a kitűzött célok eléréséhez. Az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos célkitűzésekre vonatkozó eredmény- és kimeneti mutatók uniós jogszabályokra visszavezethető nemzeti környezetvédelmi és éghajlat-politikai tervezési eszközökben meghatározott beavatkozásokat foglalhatnak magukban.

(75)A teljesítmény-, monitoring- és értékelési kerethez kapcsolódó feladatok részeként a tagállamoknak nyomon kell követniük az elért haladást, és arról évente jelentést kell tenniük a Bizottságnak. A tagállamok által szolgáltatott információkra támaszkodva a Bizottságnak jelentést kell tennie a konkrét célkitűzések teljesítése terén elért előrehaladásról a teljes programozási időszakra vonatkozóan, és e célra bázismutatókat kell használnia.

(76)Megfelelő mechanizmusokat kell bevezetni annak érdekében, hogy amennyiben a KAP-stratégiai terv végrehajtásának eredményei jelentős mértékben eltérnek a kitűzött céloktól, fel lehessen lépni az Unió pénzügyi érdekeinek védelmében. Indokolt úgy rendelkezni, hogy a Bizottság cselekvési terv benyújtására szólíthassa fel a tagállamokat jelentős és indokolatlan alulteljesítés esetén. Ez az uniós finanszírozás felfüggesztéséhez, végeredményben pedig – amennyiben a tervezett eredmények nem valósulnak meg – csökkentéséhez vezethet. Ezenkívül az ösztönző mechanizmus részeként általános teljesítménybónusz kerül bevezetésre, amely a jó környezetvédelmi és éghajlati teljesítmény nyújtására való ösztönzés céljából ítélhető oda.

(77)A megosztott irányítás elvével összhangban a tagállamok feladata KAP-stratégiai tervük értékelése, a Bizottságé pedig az előzetes tagállami értékelések uniós szintű szintéziseinek és az uniós szintű utólagos értékeléseknek az elkészítése.

(78)E rendelet alkalmazása, valamint a pénzügyi jogosultságok nyomon követése, vizsgálata és kezelése céljából szükség van arra, hogy a tagállamok ezekről értesítéseket küldjenek. Az e rendeletben foglalt szabályok helyes alkalmazásának biztosítása érdekében, valamint abból a célból, hogy az említett értesítések továbbítására gyorsan, hatékonyan, pontosan, költséghatékonyan, és a személyes adatok védelme mellett kerüljön sor, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el többek között a következők vonatkozásában: a megállapodások alapján alkalmazandó értesítési követelmények, a közlendő információk jellegét és típusát meghatározó további szabályok, a feldolgozandó adatok kategóriái és az adatok megőrzésének maximális időtartama, az információkhoz vagy információs rendszerekhez való hozzáférési jogosultságok és az információk közzétételének feltételei.

(79)A beavatkozástípusok e rendelet alapján történő támogatására az EUMSZ 107., 108. és 109. cikkét indokolt alkalmazni. Mindazonáltal a mezőgazdasági ágazat sajátos tulajdonságaira tekintettel indokolt, hogy az EUMSZ említett rendelkezései ne legyenek alkalmazandók azokra a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokra és azokra a vidékfejlesztési beavatkozástípusokra, amelyek az EUMSZ 42. cikkének a hatálya alá tartozó műveletekhez kapcsolódnak és amelyek végrehajtására e rendelet alapján és annak megfelelően kerül sor, valamint azokra a tagállami kifizetésekre, amelyek célja az, hogy kiegészítő nemzeti finanszírozást biztosítsanak uniós támogatásban részesített és az EUMSZ 42. cikkének hatálya alá tartozó vidékfejlesztési beavatkozások végrehajtásához.

(80)A mezőgazdasági termelők egyre gyakrabban szembesülnek a jövedelemingadozásból eredő kockázatokkal, részben a piaci kitettség, részben a szélsőséges időjárási események és az Unió állatállományát és agronómiai eszközeit érintő gyakori egészségügyi és növényegészségügyi válságok miatt. Annak érdekében, hogy a jövedelemingadozás hatásait mérsékelni lehessen azáltal, hogy a mezőgazdasági termelőket arra ösztönzik, hogy a jó években tegyenek félre a nehéz időszakokra, azokat a nemzeti adóintézkedéseket, amelyek értelmében a mezőgazdasági termelők jövedelemadó-alapját többéves időszak alapján számítják, mentesíteni kell az állami támogatásra vonatkozó szabályok alkalmazása alól.

(81)Az e rendelet bármely rendelkezésének alkalmazása céljából gyűjtött személyes adatokat a szóban forgó célnak megfelelően kell feldolgozni. Ezenkívül anonimizálni és – nyomon követés vagy értékelés céljára történő feldolgozás esetén – összesíteni kell őket, továbbá gondoskodni kell a védelmükről az egyéneknek a személyes adatok feldolgozása tekintetében történő védelmére és az ilyen adatok szabad áramlására vonatkozó uniós jogszabályoknak, különösen a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 19 és az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 20 megfelelően. Az érintetteket tájékoztatni kell a személyes adataik feldolgozásáról és az adatvédelemmel kapcsolatos jogaikról.

(82)E rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítése céljából a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásnak 21 megfelelően kerüljön sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(83)A jogbiztonság garantálása, a mezőgazdasági termelők jogainak védelme és a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok zökkenőmentes, egységes és hatékony működésének biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: a támogatás odaítélését egyes kenderfajták minősített vetőmagjainak használatához kötő, valamint a kenderfajták megállapítására és azok tetrahidrokannabinol-tartalmának ellenőrzésére szolgáló eljárásra vonatkozó szabályok; a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra és egyes kapcsolódó elemekre a támogathatósági feltételekkel összefüggésben alkalmazandó szabályok; a támogatási jogosultságok bejelentésének tartalmára vonatkozó szabályok és a támogatási jogosultságok aktiválásával kapcsolatos követelmények; az ökorendszerekre vonatkozó további szabályok; intézkedések annak elkerülésére, hogy a termeléstől függő jövedelemtámogatás kedvezményezettjeit az adott ágazatban tapasztalható strukturális piaci egyensúlyhiány hátrányosan érintse, ideértve az arra vonatkozó döntést, hogy az ilyen támogatás kifizetése 2027-ig azon termelési egységek alapján folytatódhasson, amelyekre vonatkozóan a támogatást egy korábbi referencia-időszakban nyújtották; a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás alkalmazásában a földterület és a fajták engedélyezésére vonatkozó szabályok és feltételek, valamint a szóban forgó támogatás nyújtására vonatkozó feltételeket megállapító szabályok.

(84)Annak érdekében, hogy az ágazati beavatkozástípusok hozzájáruljanak a KAP célkitűzéseinek teljesítéséhez és megerősítsék a KAP egyéb eszközeivel létrejött szinergiákat, valamint hogy egyenlő feltételeket lehessen biztosítani a belső piacon, és elkerülhető legyen az egyenlőtlen vagy tisztességtelen verseny, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a következők tekintetében: az ágazatközi szervezetek elismerésére vonatkozó kritériumok és az azokra a helyzetekre vonatkozó szabályok, amikor az elismert ágazatközi szervezet nem tesz eleget a szóban forgó, termelőkre vonatkozó kritériumoknak és kötelezettségeknek; az ágazati beavatkozástípusok megfelelő működésére, az uniós pénzügyi támogatás kiszámításának alapjára – ezen belül a referencia-időszakokra és a forgalmazott termékek értékének kiszámítására –, valamint a forgalomból történő kivonáshoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás maximális szintjére vonatkozó szabályok; a szőlőültetvények újratelepítéséhez kapcsolódó kiadásokra vonatkozó felső határ megállapításának szabályai; és a termelőket a borászati melléktermékek piacról történő kivonására kötelező szabályok, valamint az e kötelezettség alól annak érdekében biztosítható mentességek szabályai, hogy elkerülhetők legyenek a további adminisztratív terhek, továbbá a lepárlók önkéntes tanúsítására vonatkozó szabályok. Az uniós forrásoknak a méhészeti ágazatban végrehajtott beavatkozások céljára történő eredményes és hatékony felhasználása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos jogi aktusokat fogadjon el a bejelentési kötelezettségre vonatkozó további követelmények és a szóban forgó beavatkozástípusok végrehajtásának költségeihez biztosítandó minimális uniós hozzájárulás tekintetében.

(85)Annak érdekében, hogy garantálni lehessen a jogbiztonságot és azt, hogy a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások elérjék céljukat, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy bizonyos aktusokat fogadjon el a gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz, a beruházásokhoz és az együttműködéshez nyújtott támogatások tekintetében.

(86)E rendelet egyes, nem alapvető rendelkezéseinek módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokhoz rendelt tagállami előirányzatok és a KAP-stratégiai terv tartalma tekintetében.

(87)E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása, valamint a tisztességtelen verseny és a mezőgazdasági termelők közötti megkülönböztetés elkerülése érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következők tekintetében: az olajos magvakra vonatkozó támogatáshoz kapcsolódó referenciaterületek meghatározása, a földterületeknek és a fajtáknak a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás alkalmazásában történő engedélyezésére vonatkozó szabályok és a kapcsolódó értesítések, a csökkentés kiszámításának módja arra az esetre, ha a gyapottal bevetett támogatható terület meghaladja a bázisterületet, a borkészítés melléktermékeinek lepárlásához nyújtott uniós pénzügyi támogatás, a vidékfejlesztési célokat szolgáló beavatkozások különböző típusaira nyújtott uniós támogatások teljes összegének tagállamok szerinti éves bontása, a KAP-stratégiai tervbe belefoglalandó elemek bemutatására vonatkozó szabályok, a KAP-stratégiai tervek jóváhagyásának eljárásai és időkeretei, valamint a KAP-stratégiai tervek módosítása iránti kérelmek jóváhagyásával kapcsolatos szabályok, a KAP-stratégiai tervek által kínált lehetőségekhez kapcsolódó tájékoztatási és nyilvánosságra hozatali követelmények alkalmazására vonatkozó egységes feltételek, a teljesítmény-, monitoring- és értékelési keretre vonatkozó szabályok, az éves teljesítményjelentés tartalmának bemutatására vonatkozó szabályok, a Bizottság által elvégzendő teljesítményértékeléshez benyújtandó tagállami információkra vonatkozó szabályok, az adatigényekre és a potenciális adatforrások közötti szinergiákra vonatkozó szabályok, valamint a teljesítménybónuszok tagállamok számára történő kiosztását meghatározó következetes megközelítés biztosítására irányuló rendelkezések. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 22 megfelelően kell gyakorolni.

(88)Amennyiben az – konkrét problémák megoldásához és ezzel egyidejűleg a közvetlen kifizetési rendszer folyamatos működésének rendkívüli körülmények felmerülése esetén történő biztosításához kapcsolódó, kellően indokolt esetekben – rendkívül sürgős okból szükséges, a Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia. Ezenkívül az egy vagy több tagállamban felmerülő sürgős problémáknak a közvetlen kifizetési rendszer folyamatos működésének biztosítása mellett történő megoldása érdekében a Bizottságnak – kellően indokolt esetekben – azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia olyan rendkívüli körülmények felmerülése esetén, amelyek befolyásolják a támogatás nyújtását és veszélyeztetik az e rendeletben felsorolt támogatási rendszerek szerinti kifizetések tényleges teljesítését.

(89)Indokolt úgy rendelkezni, hogy e rendelet hatálya továbbra se terjedjen ki a 228/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre 23 és a 229/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre 24 , kivéve, ha e rendelet kifejezetten hivatkozik azok egyes rendelkezéseire.

(90)Mivel a rendelet céljait a tagállamok a különböző vidéki térségek közötti egyenlőtlenségek és a tagállamok rendelkezésére álló pénzügyi források behatároltsága miatt nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az uniós finanszírozás többéves garanciájának, továbbá az egyértelműen meghatározott prioritásokra való összpontosításnak köszönhetően azok uniós szinten jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(91)Ezért az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(92)Az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet rendelkezéseiről az e rendelet rendelkezéseire való átállás megkönnyítése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy jogi aktusokat fogadjon el a kedvezményezettek megszerzett jogainak és jogos elvárásainak védelméhez szükséges intézkedésekre vonatkozóan.

(93)A jogbiztonság és a folytonosság biztosítása érdekében a Horvátországra vonatkozó, a közvetlen kifizetések és a kiegészítő nemzeti közvetlen kifizetések fokozatos bevezetésére irányuló mechanizmussal kapcsolatos egyedi rendelkezéseket 2021. január 1-jéig továbbra is alkalmazni kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM
TÁRGY ÉS HATÁLY, ALKALMAZANDÓ RENDELKEZÉSEK ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk
Tárgy és hatály

(1)Ez a rendelet szabályokat állapít meg a következők tekintetében:

a)az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) finanszírozott uniós támogatással a közös agrárpolitika keretében megvalósítandó általános és konkrét célkitűzések, továbbá a kapcsolódó mutatók;

b)azon beavatkozástípusok és a tagállamok által teljesítendő azon követelmények, amelyek e célkitűzések megvalósítását szolgálják, valamint a kapcsolódó pénzügyi intézkedések;

c)a tagállamok által elkészítendő KAP-stratégiai tervek, amelyek a konkrét célkitűzésekkel és az azonosított szükségletekkel összhangban célokat jelölnek ki, beavatkozásokat határoznak meg és rendelkeznek a pénzügyi források elosztásáról;

d)koordináció, irányítás, továbbá nyomon követés, jelentéstétel és értékelés.

(2)Ez a rendelet a tagállamok által kidolgozott és a Bizottság által jóváhagyott, a 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra szóló KAP-stratégiai tervben szereplő beavatkozásokhoz az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott uniós támogatásokra alkalmazandó.

2. cikk
Alkalmazandó rendelkezések

(1)Az e rendelet alapján nyújtott támogatásokra az (EU) [horizontális rendelet] európai parlamenti és tanácsi rendelet 25 és az annak értelmében elfogadott rendelkezések alkalmazandók.

(2)Az e rendelet alapján nyújtott, az EMVA-ból finanszírozott támogatásokra az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] európai parlamenti és tanácsi rendelet 26 II. címének III. fejezete, III. címének II. fejezete, valamint 41. és 43. cikke és alkalmazandó.

3. cikk
Fogalommeghatározások

Az uniós támogatások e rendelet alapján történő nyújtásának alkalmazásában:

a)„mezőgazdasági termelő”: olyan természetes vagy jogi személy, illetve természetes vagy jogi személyek olyan csoportja – tekintet nélkül az ilyen csoportnak vagy tagjainak a nemzeti jog szerinti jogállására – akinek, illetve amelynek a mezőgazdasági üzeme az Európai Unióról szóló szerződésnek (EUSZ) az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 349. és 355. cikkével együtt értelmezett 52. cikkében meghatározottak szerint a Szerződések területi hatálya alá tartozik, és aki, illetve amely a vonatkozó tagállami fogalommeghatározás értelmében vett mezőgazdasági tevékenységet folytat;

b)„mezőgazdasági üzem”: egy adott mezőgazdasági termelő által kezelt és egyazon tagállam területén található, mezőgazdasági tevékenységekre használt egységek összessége;

c)„beavatkozás”: a tagállamok által a KAP-stratégiai tervekben meghatározott, az e rendeletben előírt beavatkozástípusok valamelyikén alapuló, támogathatósági feltételeket is magában foglaló támogatási eszköz;

d)„támogatási mérték”: az adott művelet végrehajtásához közpénzből biztosított hozzájárulás mértéke. A finanszírozási eszközök esetében a 702/2014/EU bizottsági rendelet 27 2. cikkének 20. pontjában meghatározott bruttó támogatási egyenértékre utal;

e)„kölcsönös kockázatkezelési alap”: olyan, a tagsági viszonnyal rendelkező mezőgazdasági termelők biztosítása céljából a tagállam által a nemzeti joggal összhangban akkreditált rendszer, amelynek keretében kompenzációs kifizetésben részesülnek azok a tagsági viszonnyal rendelkező mezőgazdasági termelők, akik gazdasági veszteségeket szenvedtek el;

f)„művelet”:

i.az érintett programok keretében kiválasztott projekt, szerződés, fellépés vagy projektcsoport;

ii.a finanszírozási eszközök összefüggésében egy program pénzügyi hozzájárulása valamely finanszírozási eszközhöz és az e finanszírozási eszköz által később a végső kedvezményezetteknek nyújtott pénzügyi támogatás;

g)„közvetítő szervezet”: bármely olyan köz- vagy magánjogi szervezet, amely irányító hatóság felelőssége alatt működik, vagy ilyen hatóság nevében hajt végre feladatokat;

h)a vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusok esetében „kedvezményezett”:

i.olyan köz- vagy magánjogi szervezet, jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező szervezet vagy természetes személy, amely vagy aki műveletek kezdeményezéséért vagy azok kezdeményezéséért és végrehajtásáért egyaránt felelős;

ii.az állami támogatási rendszerek összefüggésében az a szervezet, amelyik a támogatást kapja;

iii.a finanszírozási eszközök összefüggésében a holdingalapot végrehajtó szervezet, vagy – holdingalap-struktúra hiányában – az egyedi alapot végrehajtó szervezet, vagy ha az irányító hatóság kezeli a finanszírozási eszközt, az irányító hatóság;

i)„cél”: a valamely konkrét célkitűzés keretében megállapított eredménymutatókra vonatkozóan előzetesen elfogadott, az időszak végére elérendő érték;

j)„mérföldkő”: a valamely konkrét célkitűzés keretében megállapított mutatók tekintetében a KAP-stratégiai terv végrehajtásának időszaka alatt egy meghatározott időpontban elérendő közbenső cél.

4. cikk
A KAP-stratégiai tervben meghatározandó fogalmak

(1)A tagállamok KAP-stratégiai tervükben meghatározzák a mezőgazdasági tevékenység, a mezőgazdasági terület, a támogatható hektár, a valódi mezőgazdasági termelő és a fiatal mezőgazdasági termelő fogalmát:

a)a „mezőgazdasági tevékenység” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az magában foglalja az EUMSZ I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek – a gyapotot és a rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényeket is ideértve – előállítását, valamint a mezőgazdasági terület olyan állapotban tartását, hogy az a szokásos mezőgazdasági módszerek és gépek alkalmazásán túlmutató előkészítés nélkül alkalmas legyen legeltetésre vagy növénytermesztésre;

b)a „mezőgazdasági terület” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az magában foglalja a szántóterületeket, az állandó kultúrákat és az állandó gyepterületeket. A „szántóterület”, az „állandó kultúrák” és az „állandó gyepterület” fogalmát a tagállamok tovább pontosítják a következő kereteken belül:

i.„szántóterület”: növénytermesztés céljából megművelt vagy növénytermesztés céljára rendelkezésre álló, de parlagon hagyott földterület, beleértve az 1257/1999/EK tanácsi rendelet 28 22., 23. és 24. cikkének, az 1698/2005/EK tanácsi rendelet 29 39. cikkének, az 1305/2013/EU rendelet 28. cikkének vagy az e rendelet 65. cikkének megfelelően pihentetés alatt álló területet;

ii.„állandó kultúrák”: az állandó gyepterülettől és állandó legelőtől eltérő, vetésforgón kívül termesztett kultúrák, amelyek legalább öt évig elfoglalják a földterületet, és ismétlődően termést hoznak, ideértve a faiskolákat és a rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvényt is;

iii.„állandó gyepterület és állandó legelő” (együttesen: „állandó gyepterület”): a mezőgazdasági üzem vetésforgójában legalább öt évig nem szereplő, gyep vagy egyéb egynyári takarmánynövény természetes (vetés nélküli) vagy művelés útján (vetéssel) történő termesztésére használt földterület. Ide tartozhatnak az egyéb, legeltetésre vagy takarmány előállítására használható fajoknak, például cserjéknek és/vagy fáknak otthont adó területek is;

c)a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beruházások típusainak alkalmazásában a „támogatható hektár” fogalmát úgy kell meghatározni, hogy az magában foglalja a mezőgazdasági üzem bármely olyan mezőgazdasági területét,

i.amelyet abban az évben, amelyre a támogatás iránti kérelem vonatkozik, mezőgazdasági tevékenység folytatására használnak, vagy – amennyiben a területet nem mezőgazdasági tevékenység folytatására is használják – elsősorban mezőgazdasági tevékenység folytatására használnak, és amely a mezőgazdasági termelő rendelkezésére áll. Ha környezetvédelmi okokból az kellően indokolt, a támogatható hektárok magukban foglalhatnak bizonyos olyan területeket is, amelyeket csak minden második évben használnak mezőgazdasági tevékenység folytatására.

ii.amely támogatásra jogosít e rendelet III. címe II. fejezete 2. szakaszának 2. alszakasza alapján, illetve az 1307/2013/EU rendelet III. címe szerinti alaptámogatási rendszer vagy az ugyanott meghatározott egységes területalapú támogatási rendszer keretében, és amely:

–a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelv vagy a 2000/60/EK irányelv végrehajtása következtében már nem felel meg a „támogatható hektár” vonatkozásában az 1307/2013/EU rendelet 32. cikke (2) bekezdésének a) pontjában megadott fogalommeghatározásnak;

–az egyéni mezőgazdasági termelő vonatkozó kötelezettségvállalásának időtartama alatt az 1257/1999/EK rendelet 31. cikke, az 1698/2005/EK rendelet 43. cikke vagy az 1305/2013/EU rendelet 22. cikke szerint, vagy egy olyan nemzeti rendszer alapján erdősített terület, amelynek feltételei összhangban vannak az 1698/2005/EK rendelet 43. cikkének (1), (2) és (3) bekezdésével, az 1305/2013/EU rendelet 22. cikkével vagy e rendelet 65. és 67. cikkével;

–az egyéni mezőgazdasági termelő vonatkozó kötelezettségvállalásának időtartama alatt az 1257/1999/EK rendelet 22., 23. és 24. cikke, az 1698/2005/EK rendelet 39. cikke, az 1305/2013/EU rendelet 28. cikke vagy e rendelet 65. cikke szerint pihentetett terület.

A kendertermesztésre használt területek csak abban az esetben felelnek meg a támogatható hektárra vonatkozó meghatározásnak, ha a felhasznált fajták tetrahidrokannabinol-tartalma nem haladja meg a 0,2 %-ot;

d)a „valódi mezőgazdasági termelő” fogalmát oly módon kell meghatározni, amely biztosítja, hogy ne részesülhessenek támogatásban azok, akik esetében a mezőgazdasági tevékenység csupán elenyésző részét képezi gazdasági tevékenységük egészének, illetve akiknek elsődleges üzleti tevékenysége nem mezőgazdasági, ugyanakkor nem zárja ki a támogatásból a többféle tevékenységet folytató mezőgazdasági termelőket. A fogalommeghatározás alapján – egyebek mellett a jövedelemteszttel, a mezőgazdasági üzem munkaerő-ráfordításaival, a vállalat céljaival és/vagy nyilvántartásokban való szereplésével kapcsolatos szempontok figyelembevételével – megállapíthatónak kell lennie annak, hogy mely mezőgazdasági termelők nem minősülnek valódi mezőgazdasági termelőnek;

e) a „fiatal mezőgazdasági termelő” fogalmát oly módon kell meghatározni, hogy az magában foglalja a következőket:

i.a felső korhatár, amely nem haladhatja meg a 40 évet;

ii.azon feltételek, amelyeknek teljesülniük kell ahhoz, hogy a termelő a „mezőgazdasági üzem vezetőjének” minősüljön,

iii.a megfelelő képzés és/vagy a szükséges készségek.

(2)A közegészség védelme érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek a támogatás odaítélését egyes kenderfajták minősített vetőmagjainak használatához kötő, valamint a kenderfajták megállapítására és a kenderfajtákkal kapcsolatban az (1) bekezdés c) pontjában említett tetrahidrokannabinol-tartalom ellenőrzésére szolgáló eljárásra vonatkozó szabályokkal egészítik ki e rendeletet.

II. CÍM
CÉLKITŰZÉSEK ÉS MUTATÓK

5. cikk
Általános célkitűzések

Az EMGA-ból és az EMVA-ból nyújtott támogatásoknak a mezőgazdasági termelés, az élelmiszer-ágazat és a vidéki térségek fenntartható fejlődésének további előmozdítására és a következő általános célkitűzések megvalósítására kell irányulniuk:

a)az élelmezésbiztonságot garantáló intelligens, reziliens és diverzifikált mezőgazdasági ágazat előmozdítása;

b)a környezetvédelem és az éghajlat-politikai fellépések előmozdítása, valamint hozzájárulás az Unió környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseinek teljesítéséhez;

c)a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetének megerősítése.

Az említett célkitűzéseket az ágazat korszerűsítésére irányuló, az ismeretek gyarapításának és megosztásának, az innovációnak és a digitalizációnak a mezőgazdaságban és vidéki térségekben történő előmozdításán keresztül megvalósítandó átfogó célkitűzés egészíti ki.

6. cikk
Konkrét célkitűzések

(1)Az általános célkitűzéseket a következő konkrét célkitűzések teljesítése révén kell megvalósítani:

a)a mezőgazdasági üzemek fennmaradását biztosító jövedelemnek és az üzemek rezilienciájának támogatása Unió-szerte az élelmezésbiztonság fokozása céljából;

b)a piacorientáltság fokozása és a versenyképesség növelése, többek között oly módon, hogy nagyobb hangsúlyt kap a kutatás, a technológia és a digitalizáció;

c)a mezőgazdasági termelők helyzetének javítása az értékláncban;

d)hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, valamint a fenntartható energia hasznosításának terjesztéséhez;

e)a fenntartható fejlődés és a természeti erőforrásokkal – például a vízzel, a talajjal és a levegővel – való hatékony gazdálkodás támogatása;

f)hozzájárulás a biológiai sokféleség védelméhez, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyarapítása, valamint az élőhelyek és a tájak megőrzése;

g)a mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal mezőgazdasági termelők számára, valamint a vállalkozásfejlesztés vidéki térségekben történő előmozdítása;

h)a foglalkoztatás, a növekedés, a társadalmi befogadás és a helyi fejlesztés előmozdítása a vidéki térségekben, ideértve a biogazdaságot és a fenntartható erdőgazdálkodást is;

i)az uniós mezőgazdaság által az élelmiszerekkel és az egészséggel kapcsolatos társadalmi igényekre adott válasz javítása, többek között a biztonságos, tápláló élelmiszerek fenntartható termelése, az élelmiszer-pazarlás mérséklése és az állatjólét terén.

(2)A konkrét célkitűzések megvalósítása során a tagállamok gondoskodnak a KAP keretében biztosított támogatások egyszerűsítéséről és megfelelő teljesítményéről.

7. cikk
Mutatók

(1)Az 5. cikkben és a 6. cikk (1) bekezdésében említett célkitűzések teljesítését a kimenethez, az eredményhez és a hatáshoz kapcsolódó közös mutatók alapján kell értékelni. A közös mutatóknak magukban kell foglalniuk a következőket:

a)a támogatott beavatkozások megvalósított kimenetéhez kapcsolódó kimeneti mutatók;

b)az érintett konkrét célkitűzésekhez kapcsolódó, a KAP-stratégiai tervben megfogalmazott ugyanazon konkrét célkitűzések tekintetében számszerűsített mérföldkövek és célok megállapításához használt és a célok megvalósítása tekintetében elért haladást értékelő eredménymutatók. Az éghajlattal és a környezettel kapcsolatos célkitűzésekre vonatkozó mutatók a XI. mellékletben felsorolt uniós jogszabályokra visszavezethető nemzeti környezetvédelmi és éghajlat-politikai tervezési eszközökben meghatározott beavatkozásokra alkalmazhatók;

c)az 5. cikkben és a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott célkitűzésekhez kapcsolódó, a KAP-stratégiai terv és a KAP összefüggésében alkalmazott hatásmutatók.

A közös kimeneti, eredmény- és hatásmutatókat az I. melléklet tartalmazza.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek az I. mellékletet a közös kimeneti, eredmény- és hatásmutatóknak az alkalmazásuk során szerzett tapasztalatok figyelembevétele érdekében történő kiigazítása és – szükség esetén – a melléklet új mutatókkal való kiegészítése céljából módosítják.

III. CÍM
A BEAVATKOZÁSOK KÖZÖS KÖVETELMÉNYEI ÉS TÍPUSAI

I. FEJEZET
KÖZÖS KÖVETELMÉNYEK

1. szakasz
Általános elvek

8. cikk
A beavatkozások kiválasztása

A tagállamok a II. címben foglalt célkitűzéseket az e cím II., III. és IV. fejezetében megállapított beavatkozástípusokon alapuló beavatkozások meghatározása útján, az e fejezetben előírt közös követelményeknek megfelelően valósítják meg.

9. cikk
Általános elvek

A tagállamok a KAP-stratégiai tervükben előirányzott beavatkozásokat az Európai Unió Alapjogi Chartájával és az uniós jog általános elveivel összhangban tervezik meg.

A tagállamok biztosítják, hogy a beavatkozások objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kerüljenek meghatározásra, összeegyeztethetők legyenek a belső piaccal, és ne torzítsák a versenyt.

A tagállamok a KAP-stratégiai terv alapján és az e rendeletben, valamint az (EU) [horizontális rendelet] rendeletben meghatározott elveknek és követelményeknek megfelelően létrehozzák az uniós támogatás kedvezményezetteknek történő odaítélését szabályozó jogi keretet.

10. cikk
A WTO belső támogatásra vonatkozó szabályai

(1)A tagállamok biztosítják, hogy az e rendelet II. mellékletében felsorolt beavatkozástípusokon alapuló beavatkozások, valamint a 3. cikkben előírt fogalommeghatározások és a KAP-stratégiai tervben megfogalmazandó, a 4. cikkben előírt fogalommeghatározások tiszteletben tartsák a WTO mezőgazdaságról szóló megállapodása 2. mellékletének (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

A szóban forgó beavatkozásoknak tiszteletben kell tartaniuk a WTO mezőgazdaságról szóló megállapodása 2. mellékletének további bekezdéseiben előírt rendelkezéseket is, az e rendelet II. mellékletében foglaltaknak megfelelően. A fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatástól, a fenntarthatóságot szolgáló, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatástól, a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatástól és az éghajlat- és környezetvédelmi célokat szolgáló rendszerektől eltérő beavatkozástípusokhoz tartozó beavatkozások ezzel szemben megfelelhetnek egy másik, a WTO mezőgazdaságról szóló megállapodásának 2. mellékletében foglalt bekezdésnek is, amennyiben e tekintetben a KAP-stratégiai terv megfelelő indoklást tartalmaz.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy az e cím II. fejezete 3. szakaszának 2. alszakaszában előírt, gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatáson alapuló beavatkozások tiszteletben tartsák a WTO mezőgazdaságról szóló megállapodása 6. cikkének (5) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

2. szakasz
Feltételesség

11. cikk
Alapelv és hatály

(1)A tagállamok KAP-stratégiai tervükbe beépítenek egy olyan feltételességi rendszert, amely alapján közigazgatási szankcióval kell sújtani azokat az e cím II. fejezete szerinti közvetlen kifizetésekben vagy a 65., 66. és 67. cikk szerinti éves támogatásban részesülő kedvezményezetteket, akik nem teljesítik a KAP-stratégiai tervben megállapított, a III. mellékletben felsorolt, az uniós jog alapján előírt, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket, illetve a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó előírásokat a következő konkrét területek tekintetében:

a)az éghajlat és a környezet;

b)közegészségügy, állat- és növényegészségügy;

c)állatjólét.

(2)A közigazgatási szankciókra vonatkozó, a KAP-stratégiai tervben szerepeltetendő szabályoknak tiszteletben kell tartaniuk az (EU) [horizontális rendelet] rendelet IV. címének IV. fejezetében meghatározott követelményeket.

(3)A III. mellékletben említett, a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményekkel kapcsolatos jogi aktusokat a hatályos változatnak, irányelvek esetében pedig a tagállamok általi végrehajtásnak megfelelően kell alkalmazni.

(4)E szakasz alkalmazásában „jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmény” alatt azok a III. mellékletben említett uniós jogszabályokban előírt, egy adott jogi aktuson belüli különböző kötelező gazdálkodási követelmények értendők, amelyek lényegükben eltérnek ugyanazon jogi aktus egyéb követelményeitől.

12. cikk
A földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotához kapcsolódó tagállami kötelezettségek

(1)A tagállamok biztosítják valamennyi mezőgazdasági terület – köztük a termelésből kivont földterületek – jó mezőgazdasági és környezeti állapotának fenntartását. A tagállamok nemzeti vagy regionális szinten minimális előírásokat határoznak meg a kedvezményezettek számára a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozóan, a szóban forgó előírásoknak a III. mellékletben említett fő célkitűzésével összhangban és az érintett területek sajátos jellemzőit – egyebek mellett a talaj- és éghajlati viszonyokat, a meglévő gazdálkodási rendszereket, a földhasználatot, a vetésforgót, a gazdálkodási gyakorlatokat és a mezőgazdasági üzemek szerkezetét – figyelembe véve.

(2)A III. mellékletben meghatározott fő célkitűzések tekintetében a tagállamok a szóban forgó mellékletben meghatározott előírásokat kiegészítő, további előírásokat állapíthatnak meg az említett fő célkitűzésekkel összefüggésben. A tagállamok azonban kizárólag a III. mellékletben megállapított fő célkitűzésekre vonatkozóan határozhatnak meg minimális előírásokat.

(3)A tagállamok egy általuk létrehozandó rendszer keretében a kedvezményezettek rendelkezésére bocsátják a III. mellékletben említett, a mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságát elősegítő tápanyag-gazdálkodási eszközt és az ugyanabban a mellékletben meghatározott tartalmi elemeket és funkciókat, a kedvezményezettek pedig kötelesek használni az eszközt.

A Bizottság támogatást nyújthat a tagállamoknak az eszköz megtervezéséhez, valamint a szükséges adattárolási és -feldolgozási szolgáltatások rendelkezésre állásának biztosításához.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó szabályokkal egészítik ki, ideértve az állandó gyepterület arányát szabályozó rendszer elemeinek, a referenciaévnek és az átváltási aránynak a III. mellékletben említett, a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó 1. számú előírás alapján történő meghatározására, valamint a mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságát elősegítő tápanyag-gazdálkodási eszköz formátumára és további minimális elemeire és funkcióira vonatkozó szabályokat is.

3. szakasz
Mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások

13. cikk
Mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások

(1)A tagállamok KAP-stratégiai tervükbe beépítenek egy, a mezőgazdasági termelők és a KAP-támogatások többi kedvezményezettje részére a földgazdálkodással és a mezőgazdasági üzemek gazdálkodásával kapcsolatos tanácsadási szolgáltatásokat (a továbbiakban: mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások) biztosító rendszert.

(2)A mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások gazdasági, környezeti és társadalmi dimenziókra egyaránt kiterjednek, és kutatás és innováció útján nyert, naprakész technológiai és tudományos információkat bocsátanak rendelkezésre. E szolgáltatásokat a mezőgazdasági tanácsadók, a kutatók, a mezőgazdasági termelők szervezetei és a mezőgazdasági ismeretek és innovációk rendszerét (AKIS) alkotó egyéb érdekelt felek egymással összefüggő szolgáltatásainak keretében kell egyesíteni.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy a mezőgazdasági tanácsadás pártatlan legyen, és a tanácsadóknál ne merüljön fel összeférhetetlenség.

(4)A mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatásnak legalább az alábbiakra ki kell terjednie:

a)a mezőgazdasági termelőkre és az egyéb kedvezményezettekre alkalmazandó, a KAP-stratégiai tervben meghatározott valamennyi követelmény, feltétel és gazdálkodási kötelezettség, ideértve a feltételesség szerinti követelményeket és előírásokat, a támogatási rendszerek feltételeit, továbbá a KAP-stratégiai terv alapján létrehozott finanszírozási eszközökre és üzleti tervekre vonatkozó információkat is;

b)a tagállamok által a 2000/60/EK irányelv, a 92/43/EGK irányelv, a 2009/147/EK irányelv, a 2008/50/EK irányelv, az (EU) 2016/2284 irányelv, az (EU) 2016/2031 rendelet, az (EU) 2016/429 rendelet, az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 30 55. cikke és a 2009/128/EK irányelv végrehajtására vonatkozóan meghatározott követelmények;

c)„Az egységes egészségügyi megközelítés szerinti európai cselekvési terv az antimikrobiális rezisztencia (AMR) leküzdése érdekében” című közleményben 31 meghatározott, az antimikrobiális rezisztencia kialakulásának megelőzését célzó gazdálkodási gyakorlatok;

d)a 70. cikk szerinti kockázatkezelés;

e)innovációs támogatás többek között a 114. cikkben említett, a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség keretében működő operatív csoportok projektjeinek elkészítéséhez és végrehajtásához;

f)a digitális technológiák fejlesztése a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben a 102. cikk b) pontjában foglaltak szerint.

II. FEJEZET
A KÖZVETLEN KIFIZETÉSEK FORMÁJÁBAN MEGVALÓSULÓ BEAVATKOZÁSTÍPUSOK

1. szakasz
Beavatkozástípusok és csökkentések

14. cikk
A közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok

(1)Az e fejezet szerinti típusokba tartozó beavatkozások termeléstől független és termeléstől függő közvetlen kifizetések formájában egyaránt megvalósulhatnak.

(2)A termeléstől független közvetlen kifizetések a következők:

a)a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás;

b)a fenntarthatóságot elősegítő, kiegészítő, átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatás;

c)a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás;

d)az éghajlat- és környezetvédelmi célokat szolgáló rendszerek.

(3)A termeléstől függő közvetlen kifizetések a következők:

a)a termeléstől függő jövedelemtámogatás;

b)a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás.

15. cikk
A támogatások csökkentése

(1)A tagállamok az e fejezet értelmében bármely adott naptári évben a mezőgazdasági termelőnek folyósítandó közvetlen kifizetések összegének 60 000 eurót meghaladó részét a következők szerint csökkentik:

a)legalább 25 %-kal a 60 000 EUR és 75 000 EUR közötti sáv tekintetében;

b)legalább 50 %-kal a 75 000 EUR és 90 000 EUR közötti sáv tekintetében;

c)legalább 75 %-kal a 90 000 EUR és 100 000 EUR közötti sáv tekintetében;

d)100 %-kal az összeg 100 000 EUR-t meghaladó része tekintetében.

(2)Az (1) bekezdés alkalmazását megelőzően a tagállamok kivonják az e fejezet értelmében bármely adott naptári évben a mezőgazdasági termelőknek folyósítandó közvetlen kifizetések összegéből a következőket:

a)a mezőgazdasági termelő által mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódóan bevallott munkabérek, beleértve a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adókat és társadalombiztosítási járulékokat is; és

b)az érintett mezőgazdasági üzemben dolgozó azon személyek által folytatott mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó rendszeres és ki nem fizetett munkavégzés ezzel egyenértékű költségét, akik nem részesülnek munkabérben, vagy akik a nyújtott szolgáltatásokért általában fizetett összegnél alacsonyabb javadalmazásban részesülnek, azonban részesülnek a mezőgazdasági üzem gazdasági eredményéből.

Az a) és a b) pontban említett összegek kiszámításához a tagállamok az adott mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó, nemzeti vagy regionális szinten megállapított átlagos szokásos munkabérek és az érintett mezőgazdasági termelő által bevallott éves munkaerőegységek számának szorzataként kapott értékét használják.

(3)A kifizetések csökkentésének eredményeképpen keletkező becsült összeget elsősorban a fenntarthatóságot szolgáló, átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás, másodsorban pedig a termeléstől független közvetlen kifizetések közé tartozó egyéb beavatkozások finanszírozásához való hozzájárulás céljára kell felhasználni.

A tagállamok a szóban forgó összeget vagy annak egy részét az EMVA keretében megvalósuló, a IV. fejezetben meghatározott típusokhoz tartozó beavatkozások finanszírozására is felhasználhatják. Ezeknek az EMVA-ba történő átcsoportosításoknak szerepelniük kell a KAP-stratégiai terv pénzügyi táblázataiban, és 2023-ban felülvizsgálhatók a 90. cikkben foglaltaknak megfelelően. Az EMGA-ból az EMVA-ba átcsoportosítható forrásokra vonatkozó, a 90. cikkben megállapított maximális értékek ezen átcsoportosításokra nem alkalmazandók.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek a kifizetéseknek az (1) bekezdés szerinti csökkentésére vonatkozó számítások harmonizált alapját létrehozó és ezáltal a források jogosult kedvezményezettek közötti helyes elosztását biztosító szabályokkal egészítik ki e rendeletet.

2. szakasz
Termeléstől független közvetlen kifizetések

1. alszakasz
Általános rendelkezések

 16. cikk
A termeléstől független közvetlen kifizetések odaítélésére vonatkozó minimumkövetelmények

(1)A tagállamok az e szakaszban rögzített és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételeknek megfelelően ítélhetnek oda termeléstől független közvetlen kifizetéseket.

(2)A tagállamok területi küszöbértéket határoznak meg, és termeléstől független közvetlen kifizetéseket kizárólag olyan valódi mezőgazdasági termelőknek ítélnek oda, akik esetében a termeléstől független közvetlen kifizetések iránti kérelem által érintett mezőgazdasági üzem támogatható területe meghaladja a szóban forgó területi küszöbértéket.

A területi küszöbérték meghatározásakor a tagállamok törekednek annak biztosítására, hogy a termeléstől független közvetlen kifizetések csak akkor legyenek odaítélhetők a valódi mezőgazdasági termelőknek, ha:

a)a kapcsolódó kifizetések kezelése nem okoz túlzott mértékű adminisztratív terhet, és

b)a kapcsolódó összegek ténylegesen előmozdítják azoknak a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott célkitűzéseknek a megvalósítását, amelyekhez a termeléstől független közvetlen kifizetések hozzájárulnak.

(3)Az érintett tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdést nem alkalmazzák a legkülső régiókra és a kisebb égei-tengeri szigetekre.

2. alszakasz
A fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás

17. cikk
Általános szabályok

(1)A tagállamok rendelkeznek a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatásnak (a továbbiakban: alapszintű jövedelemtámogatás) az ebben az alszakaszban megállapított és a KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett történő nyújtásáról.

(2)A tagállamok az alapszintű jövedelemtámogatást támogatható hektáronként megállapított, éves, termeléstől független kifizetések formájában nyújtják.

(3)A 19–24. cikk sérelme nélkül, az alapszintű jövedelemtámogatást a valódi mezőgazdasági termelők által bevallott minden támogatható hektár után kell nyújtani.

18. cikk
A hektáronkénti támogatás összege

(1)Hacsak a tagállam úgy nem határoz, hogy az alapszintű jövedelemtámogatást a 19. cikkben említett támogatási jogosultságok alapján nyújtja, a támogatást egységes hektáronkénti összegben kell kifizetni.

(2)A tagállamok határozhatnak úgy is, hogy az alapszintű jövedelemtámogatás hektáronként meghatározott összegét differenciálják a hasonló társadalmi-gazdasági vagy agronómiai feltételekkel rendelkező területek különböző csoportjai között.

19. cikk
Támogatási jogosultságok

(1)Azok a tagállamok, amelyek az 1307/2013/EU rendelet III. címe I. fejezetének 1. szakaszában meghatározott alaptámogatási rendszert alkalmazták, határozhatnak úgy, hogy az alapszintű jövedelemtámogatást támogatási jogosultságok alapján, e rendelet 20–24. cikkének megfelelően nyújtják.

(2)Ha azok a tagállamok, amelyek az 1307/2013/EU rendelet III. címe I. fejezetének 1. szakaszában meghatározott alaptámogatási rendszert alkalmazták, úgy határoznak, hogy az alapszintű jövedelemtámogatást nem a támogatási jogosultságok alapján nyújtják, az 1307/2013/EU rendelet értelmében kiosztott támogatási jogosultságok érvényessége 2020. december 31-én lejár.

20. cikk
A támogatási jogosultságok értéke és az ilyen értékek közelítése

(1)A tagállamok meghatározzák a támogatási jogosultságoknak az e cikk szerinti közelítés előtti egységértékét, oly módon, hogy a támogatási jogosultságok értékét arányosítva hozzáigazítják az 1307/2013/EU rendelettel összhangban a 2020-as igénylési évre vonatkozóan megállapított értékükhöz, továbbá az említett rendelet III. címének III. fejezetében előírt, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokhoz nyújtott, a 2020-as igénylési évre vonatkozóan megállapított támogatáshoz.

(2)A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a támogatási jogosultságok értékét a 18. cikk (2) bekezdésének megfelelően differenciálják.

(3)A tagállamok legkésőbb a 2026-os igénylési évig meghatározzák a támogatási jogosultságok értékének maximális szintjét az adott tagállamra vagy a 18. cikk (2) bekezdésének megfelelően meghatározott minden egyes területcsoportra vonatkozóan.

(4)Ha a támogatási jogosultságok (1) bekezdés szerint meghatározott értéke nem egységes egy tagállamon vagy a 18. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott területek egy csoportján belül, a tagállamok gondoskodnak róla, hogy a támogatási jogosultságok értéke – legkésőbb a 2026-os igénylési évre – megközelítsen egy egységes egységértéket.

(5)A (4) bekezdés alkalmazásában a tagállamok biztosítják, hogy – legkésőbb a 2026-os igénylési évig – valamennyi támogatási jogosultság értéke elérje a 106. cikk (1) bekezdésének megfelelően továbbított KAP-stratégiai tervben a tagállam vagy a 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott területek tekintetében a 2026. igénylési évre megállapított alapszintű jövedelemtámogatás átlagos tervezett egységösszegének legalább 75 %-át.

(6)A tagállamok oly módon finanszírozzák a támogatási jogosultságok értékének a (4) és az (5) bekezdésben foglaltaknak való megfeleléshez szükséges növelését, hogy felhasználnak bármely, a (3) bekezdés alkalmazásából eredő lehetséges többletösszeget, és – szükség esetén – csökkentik a támogatási jogosultságok (1) bekezdés szerint meghatározott egységértéke és a 106. cikk (1) bekezdésének megfelelően továbbított KAP-stratégiai tervben a tagállam vagy a 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott területek tekintetében a 2026. igénylési évre megállapított alapszintű jövedelemtámogatás átlagos tervezett egységösszege közötti különbséget.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a csökkentést az (1) bekezdésnek megfelelően meghatározott, a 106. cikk (1) bekezdésének megfelelően továbbított KAP-stratégiai tervben a tagállam vagy a 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott területek tekintetében a 2026. igénylési évre megállapított alapszintű jövedelemtámogatás átlagos tervezett egységösszegét meghaladó értékű támogatási jogosultságok egésze vagy egy része tekintetében alkalmazza.

(7)A (6) bekezdésben említett csökkentéseket objektív és megkülönböztetésmentes kritériumok alapján kell végrehajtani. Az (5) bekezdés szerinti minimumérték sérelme nélkül, e kritériumok közé tartozhat a csökkentés maximális mértékének megállapítása, mely mérték nem lehet 30 %-nál alacsonyabb.

21. cikk
A támogatási jogosultságok aktiválása

(1)A tagállamok a saját vagy szerződéses támogatási jogosultságokkal rendelkező valódi mezőgazdasági termelőknek alapszintű jövedelemtámogatást nyújthatnak e támogatási jogosultságok aktiválásakor. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a támogatási jogosultságok aktiválásához a valódi mezőgazdasági termelők bejelentsék a támogatási jogosultsághoz kapcsolódó támogatható hektárokat.

(2)A tagállamok biztosítják, hogy a támogatási jogosultságokat – beleértve a tényleges vagy várható öröklés címén átszálló jogosultságokat is – kizárólag abban a tagállamban vagy a 18. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott területek azon csoportján belül aktiválják, ahol azokat kiosztották.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy az aktivált támogatási jogosultságok az azokban meghatározott összegek kifizetésére jogosítsanak fel.

22. cikk
A kifizetési jogosultságok számára létrehozott tartalékok

(1)Azok a tagállamok, amelyek, a támogatási jogosultságok alapján, alapszintű jövedelemtámogatást nyújtanak, nemzeti tartalékot képeznek.

(2)Az (1) bekezdéstől eltérve, ha a tagállamok úgy döntenek, hogy a 18. cikk (2) bekezdése szerint differenciálják az alapszintű jövedelemtámogatást, dönthetnek úgy, hogy az említett cikkel összhangban meghatározott területek minden egyes csoportjára külön képeznek tartalékot.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy a tartalékból kizárólag a valódi mezőgazdasági termelők részesülhessenek támogatási jogosultságban.

(4)A tagállamok a tartalékból elsősorban az alábbi mezőgazdasági termelőknek osztanak ki támogatási jogosultságokat:

a)fiatal mezőgazdasági termelők, akik először hoznak létre mezőgazdasági üzemet;

b)fiatal mezőgazdasági termelők, akik – mezőgazdasági üzem vezetőjeként – először hoznak létre mezőgazdasági üzemet, és a tagállamok által a fiatal mezőgazdasági termelők tekintetében meghatározottak szerint megfelelő képzésben részesültek vagy elsajátították a szükséges készségeket.

(5)A tagállamok támogatási jogosultságot osztanak ki azon valódi termelőknek, illetve növelik azon valódi termelők meglévő támogatási jogosultságainak értékét, akik erre valamely végleges bírósági ítélet vagy az adott tagállam illetékes hatóságának végleges közigazgatási jogi aktusa értelmében jogosultak. A tagállamok biztosítják, hogy az érintett valódi mezőgazdasági termelők a tagállam által megállapítandó időpontban megkapják a szóban forgó ítéletben vagy jogi aktusban meghatározott számú és értékű támogatási jogosultságot.

(6)A tagállamok gondoskodnak róla, hogy amennyiben a tartalék keretében nem áll rendelkezésre elegendő támogatási jogosultság a (4) és az (5) bekezdés szerinti kiosztás fedezésére, a tartalék az összes támogatási jogosultság értékének lineáris csökkentése útján feltöltésre kerüljön.

(7)A tagállamok további szabályokat alkothatnak a tartalék felhasználására és azokra az esetekre vonatkozóan, amelyek szükségessé teszik a tartaléknak az összes támogatási jogosultság értékének lineáris csökkentése révén való feltöltését.

(8)A tagállamok a tartalékból kiosztott új támogatási jogosultságok értékét a támogatási jogosultságoknak a kiosztás évében érvényes nemzeti átlagértékén vagy a 18. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott területek egyes csoportjaira a kiosztás évében alkalmazandó átlagértékén állapítják meg.

(9)A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a meglévő támogatási jogosultságok értékét a kiosztás évében érvényes nemzeti átlagértékre vagy a 18. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott területek egyes csoportjaira alkalmazandó átlagértékre emelik.

23. cikk
Átruházott hatáskörök

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet a következőkre vonatkozó szabályokkal egészítik ki:

a)a tartalék létrehozása;

b)a tartalékhoz való hozzáférés;

c)a támogatási jogosultságok bejelentésének tartalma és a támogatási jogosultságok aktiválásával kapcsolatos követelmények.

24. cikk
A támogatási jogosultságok átruházása

(1)A támogatási jogosultság – a tényleges vagy várható öröklés címén történő átruházás esetének kivételével – kizárólag valódi mezőgazdasági termelők javára ruházható át.

(2)Ha a tagállamok úgy döntenek, hogy a 18. cikk (2) bekezdése szerint differenciálják az alapszintű jövedelemtámogatást, a támogatási jogosultságok kizárólag a területek azon csoportján belül ruházhatók át, ahol kiosztották őket.

25. cikk
A mezőgazdasági kistermelők számára folyósítható kerekítettátalány-kifizetések

A tagállamok az e szakaszban és az e fejezet 3. szakaszában előírt közvetlen kifizetések helyett kerekítettátalány-kifizetések formájában is támogatást nyújthatnak a mezőgazdasági kistermelőknek. A tagállamok a megfelelő beavatkozást a mezőgazdasági termelők által választható lehetőségeként tervezik meg KAP-stratégiai tervükben.

3. alszakasz
Kiegészítő jövedelemtámogatás

26. cikk
A fenntarthatóságot elősegítő, kiegészítő, átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatás

(1)A tagállamok rendelkeznek a fenntarthatóságot elősegítő, kiegészítő, átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatásnak (a továbbiakban: átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatás) az e cikkben megállapított és a KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett történő nyújtásáról.

(2)A tagállamok oly módon biztosítják a támogatás átcsoportosítását a nagyobb mezőgazdasági üzemektől a kisebb vagy közepes méretű mezőgazdasági üzemek felé, hogy átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatást nyújtanak éves, termeléstől független, támogatható hektáronkénti támogatás formájában azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik a 17. cikkben említett alapszintű jövedelemtámogatás keretében támogatásra jogosultak.

(3)A tagállamok meghatározzák a hektáronkénti összeget vagy a különböző hektártartományokra vonatkozó különböző összegeket, továbbá a hektárok azon, mezőgazdasági termelőnként megállapítandó maximális számát, amelyre az átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatás folyósítható.

(4)Az adott igénylési évre előirányzott hektáronkénti összeg nem haladhatja meg a közvetlen kifizetések ugyanazon igénylési évre meghatározott hektáronkénti nemzeti átlagösszegét.

(5)A közvetlen kifizetések hektáronkénti nemzeti átlagösszegét a következők arányaként kell meghatározni: a közvetlen kifizetéseknek az adott igénylési évre vonatkozóan a IV. mellékletben foglaltaknak megfelelően megállapított nemzeti felső határa és az ugyanazon igénylési évre vonatkozó alapszintű jövedelemtámogatás hektárszámban kifejezett összes tervezett kimenete.

27. cikk
A fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás

(1)A tagállamok az e cikkben megállapított és a KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett kiegészítő jövedelemtámogatást biztosíthatnak fiatal mezőgazdasági termelők számára.

(2)Azon kötelezettségük teljesítésének keretében, miszerint hozzá kell járulniuk a fiatal mezőgazdasági termelők mezőgazdasági pálya iránti érdeklődésének felkeltésére és a vállalkozásfejlesztés vidéki térségekben történő előmozdítására irányuló, a 6. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett célkitűzés megvalósításához, és a 86. cikk (4) bekezdésének megfelelően közvetlen kifizetési előirányzataik legalább 2 %-át e célkitűzés teljesítésére kell fordítaniuk, a tagállamok kiegészítő jövedelemtámogatást nyújthatnak azoknak a fiatal mezőgazdasági termelőknek, akik először hoznak létre mezőgazdasági üzemet, és a 17. cikkben említett alapszintű jövedelemtámogatás keretében támogatásra jogosultak.

(3)A fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás éves, termeléstől független, támogatható hektáronkénti kifizetés formájában nyújtható.

4. alszakasz
Éghajlat- és környezetvédelmi célokat szolgáló rendszerek

28. cikk
Éghajlat- és környezetvédelmi célokat szolgáló rendszerek

(1)A tagállamok az e cikkben megállapított és a KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett támogatást biztosíthatnak éghajlat- és környezetvédelmi célokat szolgáló önkéntes rendszerek (a továbbiakban: ökorendszerek) működtetéséhez.

(2)A tagállamok e beavatkozástípus keretében olyan valódi mezőgazdasági termelőknek nyújtanak támogatást, akik kötelezettségeket vállalnak arra, hogy támogatható hektárjaikon az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokat alkalmaznak.

(3)A tagállamok összeállítják az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok jegyzékét.

(4)E gyakorlatokat oly módon kell kialakítani, hogy azok megfeleljenek a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában foglalt konkrét környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos célkitűzések közül egynek vagy többnek.

(5)E beavatkozástípus keretében a tagállamok kizárólag olyan kötelezettségvállalások tekintetében teljesítenek kifizetéseket, amelyek:

a)túlmutatnak az e cím I. fejezetének 2. szakasza szerinti vonatkozó jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken és jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásokon;

b)túlmutatnak a műtrágyahasználatra és a növényvédő szerek használatára, valamint az állatjólétre vonatkozó minimumkövetelményeken, továbbá a nemzeti és az uniós jogszabályokban meghatározott egyéb kötelező követelményeken;

c)túlmutatnak a mezőgazdasági terület fenntartása tekintetében a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban meghatározott feltételeken;

d)eltérnek azoktól a kötelezettségvállalásoktól, amelyek vonatkozásában a 65. cikk alapján kifizetések teljesítésére kerül sor.

(6)Az ökorendszerekre vonatkozó támogatás hektáronkénti éves kifizetés keretében, az alábbi formák valamelyikében nyújtható:

a)az e szakasz 2. alszakasza szerinti alapszintű jövedelemtámogatást kiegészítő kifizetések; vagy

b)a kedvezményezettek számára a 65. cikk alapján meghatározott kötelezettségvállalások nyomán felmerülő többletköltségek és elmaradt bevétel egy részének vagy egészének ellentételezésére teljesített kifizetések.

(7)A tagállamok gondosoknak róla, hogy az e cikk szerinti beavatkozások összhangban legyenek a 65. cikk értelmében biztosított beavatkozásokkal.

(8)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet az ökorendszerekre vonatkozó további szabályokkal egészítik ki.

3. szakasz
Termeléstől függő közvetlen kifizetések

1. alszakasz
Termeléstől függő jövedelemtámogatás

29. cikk
Általános szabályok

(1)A tagállamok az ezen alszakaszban megállapított és a KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett termeléstől függő jövedelemtámogatást biztosíthatnak a valódi mezőgazdasági termelők számára.

(2)A tagállamok beavatkozásainak hozzá kell segíteniük a 30. cikkben felsorolt támogatott ágazatokat és termelési ágakat vagy az azokon belüli konkrét gazdálkodási típusokat ahhoz, hogy versenyképességük, fenntarthatóságuk vagy minőségük javítása révén leküzdjék az őket sújtó nehézséget vagy nehézségeket.

(3)A termeléstől függő jövedelemtámogatás hektáronkénti vagy állatonkénti éves támogatás formájában nyújtandó.

30. cikk
Hatály

Termeléstől függő jövedelemtámogatás kizárólag a következő ágazatok és termelési ágak, illetve az azokon belüli konkrét gazdálkodástípusok számára nyújtható, ott, ahol ezek gazdasági, társadalmi vagy környezetvédelmi okokból fontosak: gabonafélék, olajos magvak, fehérjenövények, nagymagvú hüvelyesek, len, kender, rizs, diófélék, keményítőburgonya, tej és tejtermékek, magvak, juh- és kecskehús, marha- és borjúhús, olívaolaj, selyemhernyó, szárított takarmány, komló, cukorrépa, cukornád és cikória, gyümölcs és zöldség, rövid vágásfordulójú fás szárú energetikai ültetvény és egyéb, nem élelmezési célú növények, a fák kivételével, amelyeket olyan termékek előállításához használnak, amelyek alkalmasak lehetnek a fosszilis anyagok helyettesítésére.

31. cikk
Támogathatóság

(1)A tagállamok a termeléstől függő jövedelemtámogatást hektáronkénti kifizetés formájában, kizárólag az általuk támogatható hektárként meghatározott területekre vonatkozóan nyújthatják.

(2)Ha a termeléstől függő jövedelemtámogatás szarvasmarhafélékre vagy juhokra és kecskékre vonatkozik, a tagállamok a támogatásra való jogosultság feltételeként meghatározzák az állatoknak az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel 32 , illetve a 21/2004/EK tanácsi rendelettel 33 összhangban történő azonosítására és nyilvántartására vonatkozó követelményeket. Mindazonáltal – az egyéb alkalmazandó jogosultsági feltételek sérelme nélkül – a szarvasmarhafélék vagy a juhok és a kecskék támogathatóknak tekintendők, amennyiben az azonosítási és nyilvántartási követelmények az érintett igénylési évben, a tagállamok által megállapítandó időpontra teljesülnek.

32. cikk
A termeléstől függő jövedelemtámogatásban részesülő kedvezményezetteket az ágazatban tapasztalható strukturális piaci egyensúlyhiányok miatt érő hátrányok elkerülését célzó intézkedések

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően e rendelet kiegészítéseként felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el olyan intézkedések tekintetében, amelyek révén elkerülhető, hogy a termeléstől függő jövedelemtámogatásban részesülő kedvezményezetteket az ágazatban tapasztalható strukturális piaci egyensúlyhiányok hátrányosan érintsék. Ezek a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok lehetőséget biztosíthatnak a tagállamoknak arra, hogy úgy döntsenek, hogy a termeléstől függő jövedelemtámogatás 2027-ig továbbra is kifizethető azon termelési egységek alapján, amelyekre vonatkozóan a támogatást egy korábbi referencia-időszakban nyújtották.

33. cikk
Az Európai Gazdasági Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött, az olajos magvakról szóló egyetértési megállapodás

(1)Ha a termeléstől függő jövedelemtámogatás az Európai Gazdasági Közösség és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött, az olajos magvakról szóló egyetértési megállapodás 34 mellékletében említett olajos magvakhoz vagy azok egy részéhez kapcsolódik, az érintett tagállamok KAP-stratégiai tervében szereplő tervezett kimenetek alapján megállapított támogatott területek összessége nem haladhatja meg az Unió nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítése céljából az Unió egészére vonatkozóan meghatározott maximális támogatott területet.

A Bizottság legkésőbb hat hónappal e rendelet hatálybalépését követően végrehajtási jogi aktusokat fogad el abból a célból, hogy megállapítsa az egyes tagállamokra vonatkozó indikatív támogatási referenciaterületet, amelyet az egyes tagállamoknak az Unió átlagos művelési területéből az e rendelet hatálybalépését megelőző öt évben való részesedése alapján kell kiszámítani. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 139. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)Mindazon tagállamok, amelyek az (1) bekezdésben említett egyetértési megállapodással érintett olajos magvakhoz termeléstől függő jövedelemtámogatást szándékoznak nyújtani, a 106. cikk (1) bekezdésében említett, a KAP-stratégiai tervre vonatkozó javaslatukban hektárszámban kifejezve feltüntetik tervezett kimeneteiket.

Ha a tagállamok által bejelentett tervezett kimenetek összege meghaladja az Unió egészére vonatkozóan meghatározott támogatási területet, a Bizottság minden egyes olyan tagállam tekintetében, amely a referenciaterületénél nagyobb területet jelentett be, az adott tagállam tervezett kimenetein felüli többlettel arányos csökkentési együtthatót számol ki. Ennek alapján el kell végezni az Unió egészére vonatkozóan meghatározott, az (1) bekezdésben említett maximális támogatott területnek megfelelő kiigazítást. A Bizottságnak a KAP-stratégia tervhez fűzött, a 106. cikk (3) bekezdésében említett észrevételeiben tájékoztatnia kell a tagállamokat erről a csökkentési együtthatóról. Az egyes tagállamok csökkentési együtthatóját abban a végrehajtási jogi aktusban kell megállapítani, amely útján a Bizottság a 106. cikk (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően jóváhagyja az adott tagállam KAP-stratégiai tervét.

A tagállamok a 106. cikk (1) bekezdésében említett időpontot követően saját kezdeményezésükre nem módosíthatják a támogatott területüket.

(3)Ha a tagállam növelni szándékozik az (1) bekezdésben említett, a Bizottság által a KAP-stratégiai terv keretében jóváhagyott tervezett kimeneteit, a felülvizsgált tervezett kimeneteket a KAP-stratégiai tervnek a 107. cikkel összhangban történő módosítására irányuló kérelem útján, az érintett igénylési évet megelőző év január 1-je előtt bejelenti a Bizottságnak.

Az (1) bekezdés első albekezdésében említett, az Unió egészére vonatkozóan megállapított maximális támogatott terület túllépésének elkerülése érdekében a Bizottság adott esetben felülvizsgálja a szóban forgó bekezdésben említett csökkentési együtthatót minden olyan tagállamra vonatkozóan, amelyek esetében sor került a KAP-stratégiai tervben szereplő referenciaterület túllépésére.

A Bizottság az érintett igénylési évet megelőző év február 1-je előtt tájékoztatja az érintett tagállamokat a csökkentési együttható felülvizsgálatáról.

Ennek nyomán minden érintett tagállam az érintett igénylési évet megelőző év április 1-je előtt kérelmet nyújt be KAP-stratégiai tervének módosítása iránt, feltüntetve a második albekezdésben említett felülvizsgált csökkentési együtthatót. A felülvizsgált csökkentési együtthatót abban a végrehajtási jogi aktusban kell megállapítani, amely útján a KAP-stratégiai terv módosítása a 107. cikk (8) bekezdése szerint jóváhagyásra kerül.

(4)Az (1) bekezdés első albekezdésében említett egyetértési megállapodás által érintett olajos magvakat illetően a tagállamok a 121. cikkben említett éves teljesítményjelentésben tájékoztatják a Bizottságot azon hektárok teljes számáról, amelyre ténylegesen támogatást nyújtottak.

2. alszakasz
A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás

34. cikk
Hatály

A tagállamok az ezen alszakaszban megállapított feltételek mellett gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatást nyújtanak az 5201 00 KN-kód alá tartozó gyapotot termesztő valódi mezőgazdasági termelőknek.

35. cikk
Általános szabályok

(1)A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás a gyapottal bevetett támogatható terület hektárszáma után nyújtható. Egy terület csak akkor támogatható, ha a tagállam által gyapottermelés céljából engedélyezett mezőgazdasági földterületen helyezkedik el, a tagállam által engedélyezett fajtákkal van bevetve, és a tényleges betakarításig rendes termesztési feltételek között tartják.

(2)A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás csak ép, megbízható és piacképes minőségű termékek esetében fizethető ki.

(3)A tagállamok az (1) bekezdésben említett földterületeket és fajtákat a (4) bekezdés alapján elfogadandó szabályoknak és feltételeknek megfelelően engedélyezik.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet a földterületeknek és a fajtáknak a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás alkalmazásában történő engedélyezésére vonatkozó feltételekkel kapcsolatos szabályokkal egészítik ki.

(5)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogad el a földterületeknek és a fajtáknak a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás alkalmazásában történő engedélyezésével kapcsolatos eljárásra és a termelőknek az engedélyezésről történő értesítésére vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 139. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

36. cikk
Bázisterületek, rögzített terméshozamok és referenciaösszegek

(1)A következő nemzeti bázisterületek kerülnek meghatározásra:

–Bulgária: 3 342 ha

–Görögország: 250 000 ha

–Spanyolország: 48 000 ha

–Portugália: 360 ha

(2)A következő rögzített terméshozamok kerülnek megállapításra a referencia-időszakban:

–Bulgária: 1,2 tonna/ha

–Görögország: 3,2 tonna/ha

–Spanyolország: 3,5 tonna/ha

–Portugália: 2,2 tonna/ha

(3)A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás esetében a támogatható területre nyújtott támogatás hektáronkénti összege a (2) bekezdésben foglalt terméshozamok és a következő referenciaösszegek szorzataként kerül kiszámításra:

–Bulgária: 624,11 EUR,

–Görögország: 225,04 EUR,

–Spanyolország: 348,03 EUR,

–Portugália: 219,09 EUR,

(4)Amennyiben egy adott tagállamban egy adott évben a gyapottal bevetett támogatható terület meghaladja az (1) bekezdésben meghatározott bázisterületet, a (3) bekezdésben e tagállamra vonatkozóan meghatározott összeget a bázisterület túllépésének arányában csökkenteni kell.

(5)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás odaítélésének feltételeire, a támogathatósági követelményekre és az agronómiai gyakorlatokra vonatkozó szabályokkal egészítik ki.

(6)A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat fogadhat el a (4) bekezdésben előírt csökkentés kiszámítására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 139. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

37. cikk
Elismert ágazatközi szervezetek

(1)Ezen alszakasz alkalmazásában „elismert ágazatközi szervezet”: gyapottermelők és legalább egy gyapottisztító által létrehozott jogi személy, amely többek között a következő tevékenységeket folytatja:

a)a gyapot forgalomba hozatalára irányuló koordináció javítása, különösen piackutatás és piaci felmérések által;

b)az uniós szabályokkal összeegyeztethető egységes szerződésminták kidolgozása;

c)a termelés olyan termékek irányába való orientálása, amelyek jobban igazodnak a piaci igényekhez és a fogyasztói kereslethez, különösen a minőség és a fogyasztóvédelem tekintetében;

d)a termelési módszerek és eszközök korszerűsítése a termékminőség javítása érdekében;

e)minőségtanúsítási rendszerek révén értékesítési stratégiák kidolgozása a gyapot promóciója céljából.

(2)A gyapottisztító letelepedési helye szerinti tagállam elismeri azokat az ágazatközi szervezeteket, amelyek megfelelnek a (3) bekezdés alapján megállapítandó kritériumoknak.

(3)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet a következőkre vonatkozó szabályokkal egészítik ki:

a)az ágazatközi szervezetek elismerésére vonatkozó kritériumok;

b)a termelőkre vonatkozó kötelezettségek;

c)az a helyzet, amikor az elismert ágazatközi szervezet nem felel meg az a) pontban említett kritériumoknak.

38. cikk
A támogatás nyújtása

(1)A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatást a 36. cikkben megállapítottak szerint, támogatható hektáronként kell nyújtani.

(2)Az elismert ágazatközi szervezetekben tagsággal rendelkező termelők esetében a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás összegét a 36. cikk (1) bekezdésében meghatározott bázisterületen található támogatható hektárok tekintetében hektáronként 2 EUR-val meg kell emelni.

III. FEJEZET
ÁGAZATI BEAVATKOZÁSTÍPUSOK

1. szakasz
Általános rendelkezések

39. cikk
Hatály

E fejezet az alábbi ágazatokban megvalósuló beavatkozástípokra vonatkozó szabályokat állapít meg:

a)az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének i) pontjában említett gyümölcs- és zöldségágazat;

b)az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének v) pontjában említett méhészeti termékek ágazata;

c)az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének l) pontjában említett borágazat;

d)az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének f) pontjában említett komlóágazat;

e)az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének g) pontjában említett olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat;

f)az 1308/2013/EU rendelet 1. cikke (2) bekezdésének a)–h), k), m), o)–t) és w) pontjában említett egyéb ágazatok.

40. cikk
Kötelező és választható ágazati beavatkozástípusok

(1)A 39. cikk a) pontjában említett, gyümölcs- és zöldségágazati beavatkozástípus és a 39. cikk b) pontjában említett méhészeti ágazati beavatkozástípus minden tagállam számára kötelező.

(2)A 39. cikk c) pontjában említett borágazati beavatkozástípus az V. mellékletben felsorolt tagállamok számára kötelező.

(3)A tagállamok a KAP-stratégiai tervükben dönthetnek úgy, hogy végrehajtják a 39. cikk d), e) és f) pontjában említett ágazati beavatkozástípusokat.

(4)A 82. cikk (3) bekezdésében említett tagállam kizárólag akkor hajthatja végre a 39. cikk f) pontjában említett ágazati beavatkozástípust a komlóágazatban, ha a KAP-stratégiai tervében úgy határoz, hogy nem hajtja végre a 39. cikk d) pontja szerinti ágazati beavatkozástípust.

(5)A 82. cikk (4) bekezdésében említett tagállamok kizárólag akkor hajthatják végre a 39. cikk f) pontjában említett ágazati beavatkozástípust az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatban, ha a KAP-stratégiai tervükben úgy határoznak, hogy nem hajtják végre a 39. cikk e) pontja szerinti ágazati beavatkozástípust.

41. cikk
Az ágazati beavatkozástípusokra vonatkozó további követelményekkel kapcsolatos átruházott hatáskörök

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet az e fejezetben meghatározott követelményeken túlmenően további követelményekkel egészítik ki, különösen a következők tekintetében:

a)az e fejezetben meghatározott beavatkozástípusok megfelelő működésének biztosítása;

b)az e fejezetben említett uniós pénzügyi támogatás kiszámításának alapja, ideértve a referencia-időszakokat és a forgalmazott termékek értékének kiszámítását;

c)a 46. cikk (4) bekezdésének a) pontja szerint a forgalomból történő kivonáshoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás és az 52. cikk (3) bekezdésében említett beavatkozásokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás maximális szintje;

d)a szőlőültetvényeknek az 52. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett újratelepítéséhez kapcsolódó kiadásokra vonatkozó felső határ megállapításának szabályai;

e)a termelőket a borászati melléktermékek piacról történő kivonására kötelező szabályok, valamint az e kötelezettség alól annak érdekében biztosítható mentességek szabályai, hogy elkerülhetők legyenek a további adminisztratív terhek, továbbá a lepárlók önkéntes tanúsítására vonatkozó szabályok.

2. szakasz
A gyümölcs- és zöldségágazat

42. cikk
Célkitűzések a gyümölcs- és zöldségágazatban

A gyümölcs- és zöldségágazatban a következő célkitűzések megvalósítására kell törekedni:

a)a termelés tervezése, a termelés hozzáigazítása a kereslethez, különösen a minőség és a mennyiség tekintetében, a termelési költségek és a végrehajtott beruházások megtérülésének optimalizálása, valamint a termelői árak stabilizálása; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), b), c) és i) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;

b)a kínálati oldal koncentrációja és a gyümölcs- és zöldségágazat termékeinek forgalomba hozatala, többek között közvetlen üzletszerzés révén; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;

c)kutatás és fejlesztés a fenntartható termelési módszerek terén, ideértve a károsítókkal szembeni ellenálló képesség növelését szolgáló módszereket, valamint a gazdasági versenyképességet fokozó és a kedvező piaci fejleményeket elősegítő innovatív gyakorlatokat; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), c) és i) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;

d)a környezetet tiszteletben tartó termelési módszerek kifejlesztése, végrehajtása és előmozdítása, környezetkímélő termesztési gyakorlatok és termelési technikák, a természeti erőforrások fenntartható használata, különösen a víz, a talaj, a levegő, a biológiai sokféleség és egyéb természeti erőforrások védelme; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének e) és f) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;

e)hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és a hozzá való alkalmazkodáshoz, a 6. cikk (1) bekezdésének d) pontjában foglaltak szerint;

f)a termékek kereskedelmi értékének növelése, ideértve a termékminőség javítását és az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, illetve valamely nemzeti minőségrendszer hatálya alá tartozó termékek kifejlesztését; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;

g)a gyümölcs- és zöldségágazat friss vagy feldolgozott termékeinek promóciója és értékesítése; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;

h)a friss vagy feldolgozott gyümölcs- és zöldségágazati termékek fogyasztásának növelése; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;

i)a zöldség- és a gyümölcspiacok válságainak elkerülését és kezelését célzó válságmegelőzés és kockázatkezelés; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak.

43. cikk
Beavatkozástípusok a gyümölcs- és zöldségágazatban

(1)A 42. cikk a)–h) pontjában említett célkitűzéseket illetően a tagállamok KAP-stratégiai tervükben a következő beavatkozástípusok közül választhatnak egyet vagy többet:

a)tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló és ezen belül különösen a víz- és energiamegtakarításra, a környezetkímélő csomagolásra és a hulladékmennyiség csökkentésére összpontosító beruházások;

b)kutatás és kísérleti termelés, különös tekintettel a következő területekre: víz- és energiamegtakarítás, környezetkímélő csomagolás, a hulladékmennyiség csökkentése, a károsítókkal szembeni ellenálló képesség, a növényvédőszer-használat kockázatainak és hatásainak csökkentése, a kedvezőtlen éghajlati jelenségek okozta károk megelőzése és a változó éghajlati feltételekhez alkalmazkodó gyümölcs- és zöldségfajták használatának előmozdítása;

c)ökológiai termelés;

d)integrált termelés;

e)a talaj védelmére és a talaj széntartalmának növelésére irányuló fellépések;

f)a biológiai sokféleség szempontjából kedvező élőhelyek kialakítására és megóvására vagy a tájkép megóvására – többek között történelmi jellegzetességeinek megőrzésére – irányuló fellépések;

g)energiamegtakarításra, az energiahatékonyság fokozására és a megújuló energiák használatának előmozdítására irányuló fellépések;

h)a károsítókkal szembeni ellenálló képesség javítására irányuló fellépések;

i)a vízhasználat és vízgazdálkodás javítására irányuló fellépések, ideértve a vízmegtakarítást és a vízgyűjtést is;

j)a hulladékképződés csökkentésére és a hulladékgazdálkodás javítására irányuló fellépések és intézkedések;

k)a gyümölcs- és zöldségágazati termékek szállításának és tárolásának fenntarthatóságát és hatékonyságát növelő fellépések;

l)az éghajlatváltozás mérséklésére, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és a megújuló energiák használatának előmozdítására irányuló fellépések;

m)az uniós és a nemzeti minőségrendszerek végrehajtása;

n)promóció és kommunikáció, ideértve a gyümölcs- és zöldségpiacok diverzifikációját és konszolidációját, valamint a gyümölcs- és zöldségfogyasztás egészségre gyakorolt jótékony hatásának megismertetését célzó fellépéseket és tevékenységeket;

o)tanácsadási szolgáltatások és technikai segítségnyújtás, különösen a károsítók elleni fenntartható védekezés technikái, a növényvédő szerek fenntartható használata, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése terén;

p)képzés és a bevált gyakorlatok cseréje, különösen a károsítók elleni fenntartható védekezés technikái, a növényvédő szerek fenntartható használata, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és az éghajlatváltozás enyhítéséhez való hozzájárulás terén.

(2)A 42. cikk i) pontjában említett célkitűzéseket illetően a tagállamok KAP-stratégiai tervükben a következő beavatkozástípusok közül választhatnak egyet vagy többet:

a)a kölcsönös kockázatkezelési alapoknak az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetek és termelői szervezetek társulásai általi létrehozása és/vagy újrafeltöltése;

b)tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások, amelyek hatékonyabbá teszik a forgalomba kerülő mennyiségek kezelését;

c)gyümölcsösök újratelepítése, amennyiben erre a tagállami illetékes hatóság által egészségügyi vagy növényegészségügyi okokból elrendelt kötelező kivágást követően szükség van;

d)forgalomból történő kivonás ingyenes szétosztás céljára és más rendeltetésre;

e)zöldszüret, azaz az olyan, nem forgalmazható éretlen termékek egy adott területen végzett teljes betakarítása, amelyek sem éghajlati okokból, sem betegség miatt, sem egyéb okokból nem károsodtak a zöldszüret előtt;

f)zöldség és gyümölcs be nem takarítása, azaz a folyó termelési ciklus megszakítása az érintett területen, úgy, hogy a termék jól fejlett és ép, megbízható és piacképes minőségű; nem értendő ide termékek időjárási jelenség vagy betegség miatti megsemmisülése;

g)betakarítási biztosítás, amely hozzájárul a termelők jövedelmének védelméhez azokban az esetekben, amikor a termelők természeti katasztrófa, kedvezőtlen éghajlati jelenség, betegség vagy károsító általi fertőzés következtében veszteségeket szenvednek el, ugyanakkor biztosítja, hogy a kedvezményezettek megtegyék a szükséges kockázatmegelőzési intézkedéseket;

h)személyre szabott tanácsadás az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert egyéb termelői szervezeteknek és termelői szervezetek társulásainak vagy egyéni termelőknek;

i)harmadik országokkal kötött növényegészségügyi jegyzőkönyvek végrehajtása és kezelése az Unió területén a harmadik országok piacaihoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében;

j)az uniós és a nemzeti minőségrendszerek végrehajtása;

k)tanácsadási szolgáltatások és technikai segítségnyújtás, különösen a károsítók elleni fenntartható védekezés technikái és a növényvédő szerek fenntartható használata terén.

(3)A tagállamok KAP-stratégiai tervükben meghatározzák az (1) és a (2) bekezdéssel összhangban kiválasztott beavatkozástípusoknak megfelelő beavatkozásokat.

44. cikk
Operatív programok

(1)A 42. cikkben említett célkitűzéseket és a gyümölcs- és zöldségágazatban megvalósítandó, a tagállamok által a KAP-stratégiai tervükben meghatározott beavatkozásokat az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezeteknek és/vagy termelői szervezetek társulásainak a jóváhagyott operatív programjain keresztül kell megvalósítani az ebben a cikkben megállapított feltételeknek megfelelően.

(2)Az operatív programok időtartama legalább három, legfeljebb hét év. A 42. cikk d) és e) pontjában említett célkitűzések és legalább két másik, ugyanabban a cikkben említett célkitűzés teljesítésére kell irányulniuk.

(3)Az operatív programok minden egyes kiválasztott célkitűzés tekintetében ismertetik a tagállamok által a KAP-stratégiai tervükben meghatározott beavatkozások közül kiválasztott beavatkozásokat.

(4)Az operatív programokat az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetek és/vagy termelői szervezetek társulásai kötelesek benyújtani a tagállamoknak jóváhagyásra.

(5)Operatív programokat kizárólag az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetek és termelői szervezetek társulásai hajthatnak végre.

(6)A termelői szervezetek társulásainak operatív programjai nem állhatnak ugyanazon beavatkozásokból, mint a tagszervezetek operatív programjai. A tagállamok a termelői szervezetek társulásainak operatív programjait a tagszervezetek operatív programjaival együtt veszik figyelembe.

E célból a tagállamok biztosítják a következőket:

a)a termelői szervezetek társulásainak operatív programjai szerinti intézkedések finanszírozása teljes mértékben az érintett társulás tagszervezeteinek hozzájárulásaiból történjen, és ezeket az összegeket e tagszervezetek működési alapjaiból fizessék ki;

b)minden tagszervezet operatív programjában szerepeljen a beavatkozások és a kapcsolódó pénzügyi részesedésük megjelölése.

(7)A tagállamok biztosítják, hogy:

a)az operatív programok kiadásainak legalább 20 %-a a 42. cikk d) és e) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó beavatkozások fedezésére szolgáljon;

b)az operatív programok kiadásainak legalább 5 %-a a 42. cikk c) pontjában említett célkitűzéshez kapcsolódó beavatkozás fedezésére szolgáljon;

c)a 43. cikk (2) bekezdésének d), e) és f) pontjában említett beavatkozástípusokhoz tartozó beavatkozásokra fordított összeg nem haladja meg az operatív programok teljes kiadásának egyharmadát.

45. cikk
Működési alapok

(1)A gyümölcs- és zöldségágazat termelői szervezetei és/vagy azok társulásai működési alapot hozhatnak létre. Az alap a következő forrásokból finanszírozható:

a)a következők pénzügyi hozzájárulása:

i.    a termelői szervezet tagjai és/vagy maga a termelői szervezet; vagy

ii.    termelői szervezetek társulásai e társulások tagjai révén;

b)uniós pénzügyi támogatás, amely termelői szervezeteknek vagy azok társulásainak nyújtható, amennyiben a szóban forgó társulások operatív programot nyújtanak be.

(2)A működési alapok kizárólag a tagállamok által jóváhagyott operatív programok finanszírozására használhatók fel.

46. cikk
Uniós pénzügyi támogatások a gyümölcs- és zöldségágazatban

(1)Az uniós pénzügyi támogatás megegyezik a 45. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulások ténylegesen befizetett összegével, és legfeljebb a felmerülő tényleges kiadások 50 %-áig terjedhet.

(2)Az uniós pénzügyi támogatás maximális mértéke:

a)az egyes termelői szervezetek által forgalmazott termékek értékének 4,1 %-a;

b)az egyes, termelői szervezeteket tömörítő társulások által forgalmazott termékek értékének 4,5 %-a;

c)az egyes transznacionális termelői szervezetek vagy termelői szervezeteket tömörítő transznacionális társulások által forgalmazott termékek értékének 5 %-a.

Az első albekezdéstől eltérve, az uniós pénzügyi támogatás mértéke az alábbiak szerint növelhető:

a)a termelői szervezetek esetében a vonatkozó százalékos arány a forgalmazott termékek értékének 4,6 %-ára emelhető, feltéve, hogy a forgalmazott termékek értékének 4,1 %-át meghaladó összeg kizárólag a 42. cikk c), d), e), g), h) és i) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó beavatkozások közül egy vagy több fedezésére kerül felhasználásra;

b)a termelői szervezetek társulásai esetében a vonatkozó százalékos arány a forgalmazott termékek értékének 5 %-ára emelhető, feltéve, hogy a forgalmazott termékek értékének 4,5 %-át meghaladó összeg kizárólag a 42. cikk c), d), e), g), h) és i) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó, a termelői szervezetek társulása által a tagjai nevében végrehajtott beavatkozások közül egy vagy több fedezésére kerül felhasználásra;

c)transznacionális termelői szervezet vagy termelői szervezetek transznacionális társulása esetében a vonatkozó százalékos arány a forgalmazott termékek értékének 5,5 %-ára emelhető, feltéve, hogy a forgalmazott termékek értékének 5 %-át meghaladó összeg kizárólag a 42. cikk c), d), e), g), h) és i) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó, a transznacionális termelői szervezet vagy a termelői szervezetek transznacionális társulása által tagjai nevében végrehajtott beavatkozások közül egy vagy több fedezésére kerül felhasználásra.

(3)A termelői szervezet kérésére az (1) bekezdésben előírt 50 %-os felső határt 60 %-ra kell emelni egy adott operatív program vagy annak egy része tekintetében, amennyiben az alábbi feltételek közül legalább egy teljesül:

a)különböző tagállamokban működő termelői szervezetek a 42. cikk b) és e) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó beavatkozásokat valósítanak meg transznacionális alapon;

b)egy vagy több termelői szervezet ágazatközi alapon megvalósított beavatkozásokban vesz részt;

c)az operatív program kizárólag a 834/2007/EK tanácsi rendelet 35 hatálya alá tartozó ökológiai termékek termelésére vonatkozó egyedi támogatást érinti;

d)az operatív programot először hajtja végre valamely, az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert, termelői szervezeteket tömörítő társulás;

e)az adott tagállamban a termelői szervezetek a gyümölcs- és zöldségtermelés kevesebb mint 20 %-át adják;

f)a termelői szervezet az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiók valamelyikében működik;

g)az operatív program a 42. cikk c), d), e), h) és i) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó beavatkozásokat foglalja magában.

(4)Az (1) bekezdésben előírt 50 %-os felső határt 100 %-ra kell emelni a következő esetekben:

a)gyümölcsök és zöldségek piacról történő kivonása, ha az nem haladja meg az egyes termelői szervezetek által forgalmazott termékek mennyiségének 5 %-át, és rendeltetése:

i.    ingyenes szétosztás a tagállamok által e célból elismert jótékonysági szervezetek és alapítványok körében a tevékenységük során történő felhasználásra, olyan személyek megsegítésére, akiknek a közsegélyezéshez való jogát a nemzeti jog elismeri, különösen azért, mert a létszükségletek terén hiányt szenvednek;

ii.    ingyenes szétosztás a tagállamok által kijelölt büntetés-végrehajtási szervezetek, iskolák, közoktatási intézmények, az 1308/2013/EU rendelet 22. cikkében említett intézmények és gyermeküdültetési táborok, valamint kórházak és idősotthonok körében; a tagállamok minden szükséges lépést megtesznek annak biztosítására, hogy az így szétosztott mennyiségek csak az ilyen létesítmények által szokásosan vásárolt mennyiségek kiegészítését képezzék;

b)az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert egyéb termelői szervezetek számára nyújtott személyre szabott tanácsadáshoz kapcsolódó fellépések – feltéve, hogy az érintett termelői szervezetek az e rendelet 47. cikkének (2) bekezdésében említett régiókban működnek –, vagy egyéni termelőknek biztosított, személyre szabott szaktanácsadáshoz kapcsolódó fellépések.

47. cikk
Nemzeti pénzügyi támogatás

(1)A tagállamok azon régióiban, ahol a gyümölcs- és zöldségágazatban a termelők szervezettségének foka jelentősen elmarad az uniós átlagtól, a tagállamok az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetek számára a 45. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulás legfeljebb 80 %-át és a bármely ilyen termelői szervezet által forgalmazott termékek értékének legfeljebb 10 %-át kitevő nemzeti pénzügyi támogatást nyújthatnak. A nemzeti pénzügyi támogatás a működési alapot kiegészítő támogatás.

(2)Akkor tekinthető úgy, hogy valamely tagállami régióban a termelők szervezettségének foka jelentősen elmarad az uniós átlagtól, ha a szervezettség átlagos foka az operatív program végrehajtását megelőző három egymást követő évben nem érte el a 20 %-ot. A termelők szervezettségi fokát úgy kell kiszámítani, hogy az érintett régióban előállított és az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetek, illetve termelői szervezeteket tömörítő társulások által forgalmazott gyümölcsök és zöldségek értékét el kell osztani a szóban forgó régióban előállított összes gyümölcs és zöldség értékével.

Az (1) bekezdés szerint nemzeti pénzügyi támogatást nyújtó tagállamok tájékoztatják a Bizottságot a (2) bekezdésben említett kritériumoknak megfelelő régiókról, valamint a szóban forgó régiókban működő termelői szervezetek számára nyújtott nemzeti pénzügyi támogatásról.

3. szakasz
Méhészeti ágazat

48. cikk
A méhészeti ágazat célkitűzései

A tagállamok a méhészeti ágazat tekintetében a 6. cikk (1) bekezdésében említett konkrét célkitűzések közül legalább egynek a megvalósítására törekednek.

49. cikk
Beavatkozástípusok a méhészeti ágazatban és uniós pénzügyi támogatás

(1)A tagállamok a KAP-stratégiai tervükben a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott minden egyes konkrét célkitűzés vonatkozásában kiválasztanak egyet vagy többet a következő, a méhészeti ágazatban megvalósítható beavatkozástípusok közül:

a)technikai segítségnyújtás a méhészek és a méhészek szervezetei részére;

b)a méhcsaládokat megtámadó kártevők és betegségek – különösen a varroatózis – elleni védekezésre irányuló fellépések;

c)a vándorméhészkedés racionalizálására irányuló fellépések;

d)a méhészeti termékek elemzését végző laboratóriumok támogatására irányuló fellépések;

e)a méhcsaládok pótlása az Unióban;

f)együttműködés a szakosított szervekkel a méhészettel és méhészeti termékekkel kapcsolatos alkalmazott kutatási programok végrehajtása terén;

g)piacfelügyelet;

h)a termékminőség javítására irányuló fellépések.

(2)A tagállamok KAP-stratégiai tervükben megindokolják, hogy miért döntöttek a kiválasztott konkrét célkitűzések és beavatkozástípusok mellett. A választott beavatkozástípusokon belül a tagállamok meghatározzák a beavatkozásokat.

(3)A tagállamok a KAP-stratégia tervükben meghatározzák az általuk a KAP-stratégia tervben kiválasztott beavatkozástípusokhoz biztosított finanszírozást.

(4)A (2) bekezdésben említett beavatkozásokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás a kiadások legfeljebb 50 %-át fedezheti. A kiadások fennmaradó részét a tagállamok viselik.

(5)KAP-stratégiai tervük összeállításakor a tagállamok kikérik a méhészet területén működő szervezetek képviselőinek tanácsát.

(6)A tagállamok évente értesítik a Bizottságot a területükön található méhcsaládok számáról.

50. cikk
Átruházott hatáskörök

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet az e szakaszban meghatározott követelményeken túlmenően további követelményekkel egészítik ki a következők tekintetében:

a)a tagállamoknak a 49. cikk (6) bekezdésében előírt azon kötelezettsége, miszerint évente értesíteniük kell a Bizottságot a területükön található méhcsaládok számáról;

b)a méhcsalád fogalmának meghatározása és a méhcsaládok számának kiszámítására alkalmazandó módszerek;

c)a 49. cikkben említett beavatkozástípusok és beavatkozások végrehajtásával összefüggő kiadásokhoz biztosított uniós hozzájárulás minimális mértéke.

4. szakasz
Borágazat

51. cikk
Célkitűzések a borágazatban

A tagállamok a borágazat tekintetében az alábbi célkitűzések közül egy vagy több megvalósítására törekednek:

a)az uniós bortermelők versenyképességének javítása, ideértve a fenntartható termelési rendszerek javításához és az uniós borágazat környezeti hatásának csökkentéséhez való hozzájárulást is; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének b)–f) és h) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;

b)az uniós borászati vállalkozások teljesítményének és piaci igényekhez való alkalmazkodásának javítása, valamint e vállalkozások versenyképességének fokozása a szőlőből készült termékek előállítása és értékesítése tekintetében, ideértve az energiamegtakarítást, a globális energiahatékonyságot és a fenntartható folyamatokat is; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a)–e), g) és h) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;

c)hozzájárulás a kereslet és a kínálat mérlegének helyreállításához az uniós borpiacon a piaci válságok megelőzése érdekében; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott konkrét célkitűzéshez kapcsolódik;

d)hozzájárulás az uniós bortermelők jövedelmének biztosításához azokban az esetekben, amikor azok természeti katasztrófa, kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatok, növénybetegségek vagy károsító általi fertőzés következtében veszteségeket szenvednek el; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott célkitűzéshez kapcsolódik;

e)a szőlőből készült uniós termékek piac- és versenyképességének fokozása, különösen innovatív termékek, folyamatok és technológiák kifejlesztése révén, továbbá olyan intézkedések által, amelyek az ellátási lánc bármely szakaszában hozzáadott értéket teremtenek, ideértve a tudástranszferre irányuló intézkedéseket is; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének a), b), c), e) és i) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódik;

f)a borkészítés melléktermékeinek ipari vagy energetikai célokra történő felhasználása, biztosítva ezáltal az uniós borok minőségét és ezzel egyidejűleg a környezet védelmét; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett konkrét célkitűzésekhez kapcsolódik;

g)a bor felelősségteljes módon történő fogyasztásával és a borra vonatkozó uniós minőségrendszerekkel kapcsolatos fogyasztói ismeretek gyarapítása; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének b) és i) pontjában említett konkrét célkitűzésekhez kapcsolódik;

h)a szőlőből készült uniós termékek versenyképességének javítása harmadik országokban; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének b) és h) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódik;

i)hozzájárulás a termelők piaci ingadozásokkal szembeni ellenálló képességének növeléséhez; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott célkitűzésekhez kapcsolódik.

52. cikk
Beavatkozástípusok a borágazatban

(1)A tagállamok KAP-stratégiai tervükben az 51. cikkben meghatározott célkitűzések közül kiválasztott minden egyes célkitűzés esetében a következő beavatkozástípusok közül választhatnak egyet vagy többet:

a)a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása, ideértve a szőlőültetvények újratelepítését, amennyiben erre a tagállami illetékes hatóság által egészségügyi vagy növényegészségügyi okokból elrendelt kötelező kivágást követően szükség van, de ide nem értve a természetes élettartamuk végéhez érő szőlőültetvények ugyanazon parcella ugyanazon fajtával és ugyanolyan szőlőtermesztési rendszer szerint történő újratelepítésével megvalósuló rendes megújítását;

b)feldolgozólétesítményekre, borászati infrastruktúrára és marketingstruktúrákra és -eszközökre irányuló tárgyi vagy immateriális beruházások;

c)zöldszüret, azaz a még éretlen állapotban lévő szőlőfürtök teljes megsemmisítése vagy eltávolítása és ezáltal az érintett terület terméshozamának nullára csökkentése; nem értendő ide a be nem takarítás, ami azt jelenti, hogy a szokásos termelési ciklus végén a kereskedelmi célú szőlőt a tőkéken hagyják;

d)betakarítási biztosítás természeti katasztrófához hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek, kedvezőtlen éghajlati jelenségek, állatok, növénybetegségek vagy károsító általi fertőzések következtében bekövetkező jövedelemkiesés fedezéséhez;

e)innovációra irányuló tárgyi vagy immateriális beruházások, amelyek közé tartoznak a borkészítéshez kapcsolódó innovatív termékek és borkészítési melléktermékek, folyamatok és technológiák kifejlesztését célzó, továbbá egyéb, az ellátási lánc bármelyik szakaszában hozzáadott értéket teremtő beruházások, ideértve az ismeretek cseréjét is;

f)a borkészítés melléktermékeinek az 1308/2013/EU rendelet VIII. melléklete II. részének D. szakaszában megszabott korlátozásoknak megfelelően elvégzett lepárlása;

g)az uniós borokra vonatkozó, a tagállamokban végrehajtott tájékoztató intézkedések, amelyek célja a bor felelősségteljes módon történő fogyasztására való ösztönzés, illetve az eredetmegjelölésekre és a földrajzi jelzésekre vonatkozó uniós minőségrendszerek előmozdítása;

h)harmadik országokban folytatott promóció, amely a következő intézkedések közül egyet vagy többet foglal magában:

i.    olyan PR-tevékenységek, illetve promóciós és reklámtevékenységek, amelyek elsősorban az uniós termékek által a minőség, az élelmiszer-biztonság és a környezet szempontjából nyújtott magas színvonal kiemelését célozzák;

ii.    nemzetközi jelentőségű eseményeken, vásárokon, kiállításokon való részvétel;

iii.    tájékoztató kampányok, különösen az eredetmegjelölésekre, a földrajzi jelzésekre és az ökológiai termelésre vonatkozó uniós minőségrendszerek kapcsán;

iv.    új piacok felmérése a piacbővítés érdekében;

v.    a tájékoztató és promóciós intézkedések eredményeit felmérő tanulmányok;

vi.    a borászati gyakorlatokkal, a növényegészségügyi és higiéniai szabályokkal, valamint a borágazati termékek importjára alkalmazandó egyéb harmadik országbeli követelményekkel kapcsolatos műszaki dokumentációk elkészítése, ideértve a laboratóriumi vizsgálatokkal és értékelésekkel kapcsolatos dokumentációkat is, a harmadik országbeli piacokhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében;

i)átmeneti és fokozatosan csökkenő támogatás a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásával kapcsolatos adminisztratív költségek fedezéséhez.

(2)A tagállamok KAP-stratégiai tervükben megindokolják választott borágazati célkitűzéseiket és beavatkozástípusaikat. A választott beavatkozástípusokon belül meghatározzák a beavatkozásokat.

(3)Az V. címben megállapított követelményeken túlmenően a tagállamok KAP-stratégiai tervükben végrehajtási ütemtervet határoznak meg a kiválasztott beavatkozástípusok és beavatkozások tekintetében, továbbá összeállítanak egy általános pénzügyi táblázatot, amely – az V. mellékletben meghatározott pénzügyi előirányzatoknak megfelelően – bemutatja a felhasználandó forrásokat és a forrásoknak a kiválasztott beavatkozástípusok és beavatkozások közötti tervezett felosztását.

53. cikk
A borágazatnak nyújtott uniós pénzügyi támogatások

(1)A szőlőültetvényeknek az 52. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett szerkezetátalakításához és átállításához nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához kapcsolódó tényleges költségek 50 %-át, illetve – a kevésbé fejlett régiókban – a szőlőültetvények szerkezetátalakításához és átállításához kapcsolódó tényleges költségek 75 %-át.

A támogatás kizárólag a termelőknek a beavatkozás végrehajtásából fakadó bevételkiesésért nyújtott ellentételezés, illetve a szerkezetátalakítás és az átállítás költségeihez biztosított hozzájárulás formájában nyújtható. A termelőknek az intézkedés végrehajtásából fakadó bevételkiesésért nyújtott ellentételezés mértéke a szóban forgó veszteség 100 %-áig terjedhet.

(2)Az 52. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett beruházásokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás nem haladhatja meg a következő határértékeket:

a)a támogatható beruházási költségek 50 %-át a kevésbé fejlett régiókban;

b)a támogatható beruházási költségek 40 %-át a kevésbé fejlett régióktól eltérő régiókban;

c)a támogatható beruházási költségek 75 %-át az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiókban;

d)a támogatható beruházási költségek 65 %-át a 229/2013/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kisebb égei-tengeri szigeteken.

Az uniós pénzügyi támogatásnak az első albekezdésben említett maximális mértéke kizárólag a 2003/361/EK bizottsági ajánlás 36 értelmében vett mikro-, kis- és középvállalkozásokra alkalmazható. Az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiókban és a 229/2013/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerinti kisebb égei-tengeri szigeteken azonban valamennyi vállalkozás számára odaítélhető a vonatkozó maximális mértékű támogatás.

A 2003/361/EK ajánlás melléklete I. címe 2. cikke (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó, 750 munkavállalónál kevesebbet foglalkoztató vagy 200 millió EUR-nál kevesebb árbevétellel rendelkező vállalkozások esetében az első albekezdésben említett maximális határértékek megfeleződnek.

Nem nyújtható uniós pénzügyi támogatás a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló uniós iránymutatás 37 értelmében vett nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak.

(3)Az 52. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett zöldszürethez nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg a szőlőfürtök megsemmisítéséhez vagy eltávolításához kapcsolódó közvetlen költségek és az ilyen megsemmisítésből vagy eltávolításból adódó bevételkiesés összegének 50 %-át.

(4)Az 52. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett betakarítási biztosításhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg:

a)a termelők által természeti katasztrófákhoz hasonlítható kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott károk elleni biztosításra fizetett biztosítási díjak 80 %-át;

b)a termelők által a következőkre fizetett biztosítási díjak 50 %-át:

i.az a) pontban említett veszteségek és a kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott egyéb veszteségek;

ii.az állatok, növénybetegségek vagy károsító általi fertőzések által okozott veszteségek.

A betakarítási biztosításhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás akkor ítélhető oda, ha az érintett biztosítási összeg nem nyújt a termelőnek az elszenvedett bevételkiesés után a 100 %-ot meghaladó mértékű ellentételezést, figyelembe véve minden olyan ellentételezést, amelyet a termelő a biztosított kockázathoz kapcsolódó más támogatási programokból kaphatott. A biztosítási szerződésekben meg kell követelni, hogy a kedvezményezettek megtegyék a szükséges kockázatmegelőzési intézkedéseket.

(5)Az 52. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett innovációhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg:

a)a támogatható beruházási költségek 50 %-át a kevésbé fejlett régiókban;

b)a támogatható beruházási költségek 40 %-át a kevésbé fejlett régióktól eltérő régiókban;

c)a támogatható beruházási költségek 75 %-át az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiókban;

d)a támogatható beruházási költségek 65 %-át a 229/2013/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kisebb égei-tengeri szigeteken.

Az uniós pénzügyi támogatásnak az első albekezdésben említett maximális mértéke kizárólag a 2003/361/EK ajánlás értelmében vett mikro-, kis- és középvállalkozásokra alkalmazható; az EUMSZ 349. cikkében említett legkülső régiókban és a 229/2013/EU rendelet 1. cikkének (2) bekezdése szerinti kisebb égei-tengeri szigeteken azonban valamennyi vállalkozás számára odaítélhető a vonatkozó maximális mértékű támogatás.

A 2003/361/EK ajánlás melléklete I. címe 2. cikke (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó, 750 munkavállalónál kevesebbet foglalkoztató vagy 200 millió EUR-nál kevesebb árbevétellel rendelkező vállalkozások esetében az első albekezdésben említett maximális támogatási határértékek megfeleződnek.

(6)Az 52. cikk (1) bekezdésének g) és h) pontjában említett tájékoztató tevékenységekhez és promócióhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg a támogatható kiadások 50 %-át.

(7)A borkészítés melléktermékeinek az 52. cikk (1) bekezdésének f) pontja szerinti lepárlásához nyújtott uniós pénzügyi támogatás összegét a Bizottság állapítja meg az 54. cikk (3) bekezdésében foglalt különös szabályoknak megfelelően, a 139. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok útján.

54. cikk
A borágazatnak nyújtott uniós pénzügyi támogatásokra vonatkozó különös szabályok

(1)Az érintett tagállamok biztosítják, hogy a betakarítási biztosításhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás ne torzítsa a versenyt a biztosítási piacon.

(2)Az érintett tagállamok objektív kritériumokon alapuló rendszert állítanak fel annak biztosítására, hogy a zöldszürettel összefüggésben ne fordulhasson elő, hogy egyes bortermelők az 53. cikk (3) bekezdésben megállapított értékhatárt meghaladó kompenzációban részesülnek.

(3)A borkészítés melléktermékeinek lepárlásához nyújtott uniós támogatás összegét az előállított szesz térfogatszázalékban kifejezett alkoholtartalma szerint és hektoliterenként kell megállapítani. Nem nyújtható uniós támogatás a lepárlandó melléktermék azon alkoholtartalma tekintetében, amely meghaladja a termelt bor alkoholtartalmának 10 %-át.

Az érintett tagállamok biztosítják, hogy a borkészítés melléktermékeinek lepárlásához nyújtott uniós pénzügyi támogatást olyan lepárlók kapják, amelyek a lepárlásra beszállított borkészítési melléktermékeket legalább 92 térfogat-százalékos alkoholtartalmú nyersalkohollá dolgozzák fel.

Az uniós pénzügyi támogatás magában foglal egy átalányösszeget, amely a borkészítés melléktermékeinek begyűjtéséhez kapcsolódó költségek ellentételezésére szolgál. Ezt az összeget a lepárlótól a termelőre kell átruházni, ha a szóban forgó költségeket az utóbbi viseli.

Az érintett tagállamok biztosítják, hogy a borkészítés melléktermékeinek az 52. cikk (1) bekezdésének f) pontja szerinti, uniós pénzügyi támogatással elvégzett lepárlása eredményeként keletkező alkoholt kizárólag olyan, ipari vagy energetikai célokra használják fel, amelyek nem járnak a verseny torzulásával.

(4)Az érintett tagállamok a KAP-stratégiai tervükben minimális százalékos arányt állapítanak meg a kiadásokra vonatkozóan a környezetvédelemre, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra, a termelési rendszerek és folyamatok fenntarthatóságának javítására, az uniós borágazat környezeti hatásának csökkentésére, az energiamegtakarításra és a borágazat globális energiahatékonyságának javítására irányuló fellépések tekintetében.

5. szakasz
A komlóágazat

55. cikk
Célkitűzések és beavatkozástípusok a komlóágazatban

(1)A 82. cikk (3) bekezdésében említett tagállam a komlóágazat tekintetében az alábbi célkitűzések közül egy vagy több megvalósítására törekedik:

a)a termelés tervezése, a termelés hozzáigazítása a kereslethez, különösen a minőség és a mennyiség tekintetében; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;

b)a kínálati oldal koncentrációja és a komlóágazat termékeinek forgalomba hozatala, többek között közvetlen üzletszerzés révén; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;

c)a termelési költségeknek és a beruházások megtérülésének optimalizálása a környezetvédelmi előírások és a termelői árak stabilizálása következtében; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;

d)kutatás és fejlesztés a fenntartható termelési módszerek terén, ideértve a károsítókkal szembeni ellenálló képesség növelését szolgáló módszereket, valamint a gazdasági versenyképességet fokozó és a kedvező piaci fejleményeket elősegítő innovatív gyakorlatokat; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), c) és i) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;

e)a környezetet tiszteletben tartó termelési módszerek előmozdítása, kifejlesztése és végrehajtása, környezetkímélő termesztési gyakorlatok és termelési technikák, a természeti erőforrások fenntartható használata, különösen a víz, a talaj és egyéb természeti erőforrások védelme; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének e) és f) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;

f)hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, a 6. cikk (1) bekezdésének d) pontjában foglaltak szerint.

(2)A 82. cikk (3) bekezdésében említett tagállam a KAP-stratégiai tervében meghatároz egyet vagy többet a 60. cikkben említett beavatkozástípusok közül az (1) bekezdés szerinti célkitűzések közül kiválasztott célkitűzések megvalósítása érdekében. A választott beavatkozástípusokon belül meghatározza a beavatkozásokat. A 82. cikk (3) bekezdésében említett tagállam KAP-stratégiai tervében megindokolja, hogy miért döntött az adott célkitűzések, valamint az azok teljesítésére irányuló adott beavatkozástípusok és beavatkozások kiválasztása mellett.

6. szakasz
Az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat

56. cikk
Célkitűzések az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatban

A 82. cikk (4) bekezdésében említett tagállamok az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat tekintetében az alábbi célkitűzések közül egy vagy több megvalósítására törekednek:

a)az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-termelés szervezésének és irányításának megerősítése; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett konkrét célkitűzésekhez kapcsolódik;

b)az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazat közép- és hosszú távú versenyképességének javítása, különösen korszerűsítés révén; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott konkrét célkitűzéshez kapcsolódik;

c)az olajbogyó-termesztés környezeti hatásainak csökkentése, valamint hozzájárulás az éghajlat-politikai fellépésekhez az olajbogyó-termesztés révén; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;

d)az olívaolaj és étkezési olajbogyó minőségének javítása; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott konkrét célkitűzéshez kapcsolódik;

e)kutatás és fejlesztés a fenntartható termelési módszerek terén, ideértve a károsítókkal szembeni ellenálló képesség növelését szolgáló módszereket, valamint a gazdasági versenyképességet fokozó és a kedvező piaci fejleményeket elősegítő innovatív gyakorlatokat; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének a), c) és i) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódik;

f)válságmegelőzés és -kezelés, amelynek célja a károsítókkal szembeni ellenálló képesség javítása, valamint az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-piacok válságainak elkerülése és kezelése; e célkitűzés a 6. cikk (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott konkrét célkitűzéshez kapcsolódik.

57. cikk
Beavatkozástípusok és végrehajtásuk az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatban

(1)Az 56. cikkben említett célkitűzések megvalósítása érdekében a 82. cikk (4) bekezdésében megnevezett tagállamok KAP-stratégiai tervükben kiválasztanak egyet vagy többet a 60. cikkben említett beavatkozástípusok közül. A választott beavatkozástípusokon belül meghatározzák a beavatkozásokat.

(2)A 82. cikk (4) bekezdésében említett tagállamok által meghatározott beavatkozásokat az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezeteknek és/vagy termelői szervezetek társulásainak a jóváhagyott operatív programjain keresztül kell megvalósítani. E célból e rendelet 61. és 62. cikkét kell alkalmazni.

58. cikk
Uniós pénzügyi támogatás

(1)Az elszámolható költségekhez nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg:

a)az 56. cikk a) b), c) és e) pontjában említett célkitűzésekhez kapcsolódó beavatkozásokkal összefüggésben felmerülő tényleges kiadások 75 %-át;

b)az állóeszköz-beruházások kapcsán felmerülő tényleges kiadások 75 %-át és az 56. cikk d) pontjában említett célkitűzéshez kapcsolódó egyéb beavatkozások kapcsán felmerülő tényleges kiadások 50 %-át;

c)az 56. cikk f) pontjában említett célkitűzéshez kapcsolódó beavatkozásokkal összefüggésben felmerülő tényleges költségek 50 %-át;

d)a 60. cikk (1) bekezdésének f) és h) pontjában említett beavatkozástípusokkal kapcsolatban felmerülő tényleges kiadások 75 %-át, ha az operatív programot legalább három harmadik országban vagy nem termelő tagállamban legalább két termelő tagállamból származó termelői szervezetek hajtják végre, és a tényleges kiadások 50 %-át, ha a szóban forgó beavatkozástípus esetében ez a feltétel nem teljesül.

(2)Az uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg az egyes termelői szervezetek vagy ezek társulásai által forgalmazott termékek értékének 5 %-át.

(3)A tagállamok az uniós pénzügyi támogatással nem fedezett költségek legfeljebb 50 %-ának erejéig kiegészítő finanszírozást biztosítanak.

7. szakasz
Egyéb ágazatok

59. cikk
Célkitűzések az egyéb ágazatokban

A tagállamok a 39. cikk f) pontjában említett egyéb ágazatok tekintetében az alábbi célkitűzések közül egy vagy több megvalósítására törekednek:

a)a termelés tervezése, a termelés hozzáigazítása a kereslethez, különösen a minőség és a mennyiség tekintetében, a termelési költségek és a végrehajtott beruházások megtérülésének optimalizálása, valamint a termelői árak stabilizálása; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), b), c) és i) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;

b)a kínálati oldal koncentrációja és az érintett termékek forgalomba hozatala; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;

c)kutatás és fejlesztés a fenntartható termelési módszerek terén, ideértve a károsítókkal szembeni ellenálló képesség növelését szolgáló módszereket, valamint a gazdasági versenyképességet fokozó és a kedvező piaci fejleményeket elősegítő innovatív gyakorlatokat és termelési technikákat is; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), c) és i) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;

d)a környezetet tiszteletben tartó termelési módszerek, állatjóléti előírások, a károsítókkal szemben ellenálló képességet növelő és környezetkímélő termesztési gyakorlatok, termelési technikák és termelési módok előmozdítása, kifejlesztése és végrehajtása, a melléktermékek és a hulladék környezetkímélő felhasználása és kezelése, a természeti erőforrások fenntartható használata, különösen a víz, a talaj és egyéb természeti erőforrások védelme; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének e) és f) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;

e)hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, a 6. cikk (1) bekezdésének d) pontjában foglaltak szerint;

f)a termékek kereskedelmi értékének növelése, ideértve a termékminőség javítását és az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, illetve valamely nemzeti minőségrendszer hatálya alá tartozó termékek kifejlesztését; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;

g)a 40. cikk f) pontjában említett egy vagy több ágazat termékeinek promóciója és értékesítése; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak;

h)a 39. cikk f) pontjában említett egy vagy több ágazat piacain kialakuló válságok elkerülését és kezelését célzó válságmegelőzés és kockázatkezelés; e célkitűzések a 6. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódnak.

60. cikk
Beavatkozástípusok

(1)Az 59. cikk a)–g) pontjában említett célkitűzéseket illetően a tagállamok KAP-stratégiai tervükben a következő beavatkozástípusok közül választhatnak egyet vagy többet:

a)tárgyi eszközökre és immateriális javakba irányuló beruházások; kutatás és kísérleti termelés, valamint egyéb fellépések, amelyek többek között a következőkre irányulnak:

i.    talajvédelem és a talaj széntartalmának növelése;

ii.    a vízhasználat és vízgazdálkodás javítása, beleértve a vízmegtakarítást és a vízgyűjtést is;

iii.    a kedvezőtlen éghajlati jelenségek által okozott károk megelőzése, valamint a változó éghajlati feltételekhez alkalmazkodó fajták és gazdálkodási gyakorlat alkalmazásának előmozdítása;

iv.    az energiatakarékosság és energiahatékonyság növelése;

v.    ökológiai csomagolás;

vi.    az állatok egészsége és jóléte;

vii.    a hulladékképződés csökkentése, valamint a melléktermékek és a hulladék hasznosításának és kezelésének javítása;

viii.    a károsítókkal szembeni ellenálló képesség javítása;

ix.    a növényvédőszer-használat kockázatainak és hatásainak csökkentése;

xi.    a biológiai sokféleség szempontjából kedvező élőhelyek kialakítása és megóvása;

b)tanácsadási szolgáltatások és technikai segítségnyújtás, különösen az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az éghajlatváltozás mérséklése terén;

c)képzés, ideértve a személyre szabott tanácsadást és a bevált gyakorlatok cseréjét is,

d)ökológiai termelés;

e)a 40. cikk f) pontjában említett egy vagy több ágazat termékeinek szállítását és tárolását fenntarthatóbbá és hatékonyabbá tévő fellépések;

f)promóció, kommunikáció és értékesítés, ideértve különösen az uniós minőségrendszerekkel és az egészséges táplálkozás fontosságával kapcsolatos fogyasztói ismeretek gyarapítására, valamint a piacok diverzifikációjára irányuló fellépéseket és tevékenységeket;

g)az uniós és a nemzeti minőségrendszerek végrehajtása;

h)nyomonkövethetőségi és tanúsítási rendszerek végrehajtása, különösen a végső fogyasztóknak értékesített termékek minőségének nyomon követése.

(2)Az 59. cikk h) pontjában említett célkitűzést illetően a tagállamok KAP-stratégiai tervükben a következő beavatkozástípusok közül választhatnak egyet vagy többet:

a)a kölcsönös kockázatkezelési alapoknak az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetek általi létrehozása és/vagy újrafeltöltése; 

b)tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló beruházások, amelyek hatékonyabbá teszik a forgalomba kerülő mennyiségek kezelését;

c)termelői szervezetek vagy termelői szervezet tagjai által előállított termékek közös tárolása;

d)gyümölcsösök újratelepítése, amennyiben erre a tagállami illetékes hatóság által egészségügyi vagy növényegészségügyi okokból elrendelt kötelező kivágást követően vagy az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében szükség van;

e)forgalomból történő kivonás ingyenes szétosztás céljára és más rendeltetésre;

f)zöldszüret, azaz az olyan, nem forgalmazható éretlen termékek egy adott területen végzett teljes betakarítása, amelyek sem éghajlati okokból, sem betegség miatt, sem egyéb okokból nem károsodtak a zöldszüret előtt;

g)be nem takarítás, azaz a folyó termelési ciklus megszakítása az érintett területen, úgy, hogy a termék jól fejlett és ép, megbízható és piacképes minőségű; nem értendő ide termékek időjárási jelenség vagy betegség miatti megsemmisülése;

h)betakarítási és termelési biztosítás, amely hozzájárul a termelők jövedelmének védelméhez azokban az esetekben, amikor a termelők természeti katasztrófa, kedvezőtlen éghajlati jelenség, betegség vagy károsító általi fertőzés következtében veszteségeket szenvednek el, ugyanakkor biztosítja, hogy a kedvezményezettek megtegyék a szükséges kockázatmegelőzési intézkedéseket;

(3)A tagállamok KAP-stratégiai tervükben kiválasztják azokat az ágazatokat, ahol az e cikkben meghatározott beavatkozástípusokat végrehajtják. Minden ágazatra vonatkozóan kiválasztanak az 59. cikkben felsorolt célkitűzések és az e cikk (1) és (2) bekezdésben felsorolt beavatkozástípusok közül egyet vagy többet. A tagállamok minden kiválasztott beavatkozástípus vonatkozásában beavatkozásokat határoznak meg. A tagállamoknak meg kell indokolniuk, hogy miért döntöttek a kiválasztott ágazatok, célkitűzések, beavatkozástípusok és beavatkozások mellett.

61. cikk
Operatív programok

(1)A tagállamok által KAP-stratégiai tervükben meghatározott célkitűzéseket és beavatkozásokat minden érintett ágazat esetében az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezeteknek és/vagy termelői szervezetek társulásainak a jóváhagyott operatív programjain keresztül kell megvalósítani az ebben a cikkben megállapított feltételeknek megfelelően.

(2)A 39. cikk f) pontjában említett ágazatokban végrehajtott operatív programok időtartama legalább három, legfeljebb hét év.

(3)Az operatív programok ismertetik a tagállamok által KAP-stratégiai tervükben meghatározott beavatkozások közül kiválasztott beavatkozásokat.

(4)Az operatív programokat az 1308/2013/EU rendeletben elismert termelői szervezetek és/vagy termelői szervezetek társulásai nyújtják be a tagállamoknak jóváhagyásra.

(5)Operatív programokat kizárólag az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetek és termelői szervezetek társulásai hajthatnak végre.

(6)A termelői szervezetek társulásainak operatív programjai nem állhatnak ugyanazon beavatkozásokból, mint a tagszervezetek operatív programjai. A tagállamok a termelői szervezetek társulásainak operatív programjait a tagszervezetek operatív programjaival együtt veszik figyelembe.

E célból a tagállamok biztosítják a következőket:

a)a termelői szervezetek társulásainak operatív programjai alapján végrehajtott beavatkozások finanszírozása teljes mértékben az érintett társulás tagszervezeteinek hozzájárulásaiból történjen, és ezeket az összegeket a szóban forgó tagszervezetek működési alapjaiból fizessék ki;

b)minden tagszervezet operatív programjában szerepeljen a beavatkozások és a kapcsolódó pénzügyi részesedésük megjelölése; és

c)ne fordulhasson elő kettős támogatás.

(7)A tagállamok biztosítják, hogy az 59. cikk h) pontjában említett célkitűzéshez kapcsolódó beavatkozások értéke ne haladja meg a termelői szervezetek vagy a termelői szervezetek társulásai által végrehajtott operatív programok összes kiadásának egyharmadát.

62. cikk
Működési alapok

(1)A 39. cikk f) pontjában említett ágazatokban működő termelői szervezetek és/vagy társulásaik működési alapot hozhatnak létre. Az alap a következő forrásokból finanszírozható:

a)a következők által biztosított pénzügyi hozzájárulások:

i.    a termelői szervezet tagjai és/vagy maga a termelői szervezet; vagy

ii.    termelői szervezetek társulásai e társulások tagjai révén;

b)uniós pénzügyi támogatás, amely termelői szervezeteknek vagy azok társulásainak nyújtható, amennyiben a szóban forgó társulások operatív programot nyújtanak be.

(2)A működési alapok kizárólag a tagállamok által jóváhagyott operatív programok finanszírozására használhatók fel.

63. cikk
Uniós pénzügyi támogatás

(1)Az uniós pénzügyi támogatás megegyezik a 62. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett pénzügyi hozzájárulások ténylegesen befizetett összegével, és legfeljebb a felmerült tényleges kiadások 50 %-áig terjedhet.

(2)Az uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg az egyes termelői szervezetek vagy ezek társulásai által forgalmazott termékek értékének 5 %-át.

IV. FEJEZET
A VIDÉKFEJLESZTÉSRE IRÁNYULÓ BEAVATKOZÁSOK TÍPUSAI

1. szakasz
Beavatkozástípusok

64. cikk
A vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások típusai

Az e fejezet alapján alkalmazható beavatkozástípusok a következők:

a)környezet- és éghajlatvédelmi és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalások;

b)hátrányos természeti adottság vagy egyéb területspecifikus hátrányok;

c)bizonyos kötelező követelményekből adódó területspecifikus hátrányok;

d)beruházások;

e)fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdése és vidéki induló vállalkozások;

f)kockázatkezelési eszközök;

g)együttműködés;

h)az ismeretek cseréje és tájékoztatás.

65. cikk
Környezet- és éghajlatvédelmi és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalások

(1)A tagállamok az e cikkben meghatározott és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett környezet- és éghajlatvédelmi és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódó kifizetéseket folyósíthatnak.

(2)A tagállamok agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalásokat foglalnak bele KAP-stratégiai tervükbe.

(3)A tagállamok az e beavatkozástípus keretében nyújtott támogatást – konkrét nemzeti, regionális, illetve helyi szükségleteik függvényében – teljes területükön elérhetővé tehetik.

(4)A tagállamok kizárólag olyan mezőgazdasági termelőknek és egyéb kedvezményezetteknek folyósíthatnak kifizetéseket, akik önkéntes alapon vállalnak a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott konkrét célkitűzések teljesítését elősegítő gazdálkodási kötelezettségeket.

(5)E beavatkozástípus keretében a tagállamok kizárólag olyan kötelezettségvállalások teljesítéséhez nyújtanak támogatást, amelyek:

a)túlmutatnak az e cím I. fejezetének 2. szakasza szerinti vonatkozó jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken és jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásokon;

b)túlmutatnak a műtrágyahasználatra és a növényvédő szerek használatára, valamint az állatjólétre vonatkozó minimumkövetelményeken, továbbá a nemzeti és az uniós jogszabályokban meghatározott egyéb kötelező követelményeken;

c)túlmutatnak a mezőgazdasági terület fenntartása tekintetében a 4. cikk (1) bekezdésének a) pontjával összhangban meghatározott feltételeken;

d)eltérnek azoktól a kötelezettségvállalásoktól, amelyek vonatkozásában a 28. cikk alapján kifizetések teljesítésére kerül sor.

(6)A tagállamok ellentételezést nyújtanak a kedvezményezetteknek a vállalt kötelezettségekkel összefüggésben felmerülő költségek és elmaradt bevétel tekintetében. Szükség esetén a kifizetések az ügyleti költségeket is fedezhetik. Megfelelően indokolt esetekben a tagállamok a támogatást átalányösszegű vagy egységenkénti egyszeri kifizetés formájában is nyújthatják. A kifizetéseket évente kell odaítélni.

(7)A tagállamok elősegíthetik és támogathatják olyan kollektív rendszerek és eredményalapú támogatási rendszerek megvalósítását, amelyek arra ösztönzik a mezőgazdasági termelőket, hogy a környezet minőségének jelentős, nagy léptékű és mérhető javulását érjék el.

(8)A kötelezettségvállalások teljesítését öt évtől hét évig terjedő időtartamra kell vállalni. Szükség esetén azonban a tagállamok bizonyos várt környezeti előnyök elérése vagy fenntartása érdekében hosszabb időszakot is meghatározhatnak KAP-stratégiai tervükben a kötelezettségvállalások egyes típusaira vonatkozóan, többek között oly módon, hogy lehetővé teszik a kötelezettségvállalások éves alapon történő meghosszabbítását a kezdeti időszak lejártát követően. Kivételes és megfelelően indokolt esetben és a kezdeti időszakban teljesített kötelezettséget közvetlenül követő új kötelezettségvállalások tekintetében a tagállamok rövidebb időszakot is meghatározhatnak KAP-stratégiai tervükben.

(9)Ha az e beavatkozástípus szerinti támogatást agrár-környezetvédelmi és az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó kötelezettségvállalások, illetve a 834/2007/EK rendeletben meghatározott ökológiai gazdálkodási gyakorlatok és módszerek alkalmazására való áttérésre vagy azok fenntartására, valamint az erdőkörnyezet-védelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatásokra vonatkozó kötelezettségvállalások céljaira nyújtják, a tagállamok hektáronkénti támogatást állapítanak meg.

(10)A tagállamok biztosítják, hogy azok, akik e beavatkozás keretében hajtanak végre műveleteket, hozzáférjenek az ilyen műveletek végrehajtásához szükséges ismeretekhez és tájékoztatáshoz.

(11)A tagállamok gondosoknak róla, hogy az e cikk szerinti beavatkozások összhangban legyenek a 28. cikk értelmében biztosított beavatkozásokkal.

66. cikk
Hátrányos természeti adottság és egyéb területspecifikus hátrányok

(1)A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett, a 6. cikk (1) bekezdésében foglalt konkrét célkitűzések teljesítéséhez való hozzájárulás céljából támogatást nyújthatnak a hátrányos természeti adottságok és egyéb területspecifikus hátrányok ellentételezésére.

(2)E támogatások valódi mezőgazdasági termelők számára ítélhetők oda az 1305/2013/EU rendelet 32. cikke szerint kijelölt területek tekintetében.

(3)A tagállamok e beavatkozástípus keretében kizárólag abból a célból nyújthatnak támogatást, hogy ellentételezést biztosítsanak a kedvezményezetteknek az érintett területen fennálló hátrányos természeti adottságok és egyéb területspecifikus hátrányok miatt felmerült többletköltségek és elmaradt bevétel egésze vagy egy része tekintetében.

(4)A (3) bekezdésben említett többletköltségeket és elmaradt bevételt a hátrányos természeti adottságokra és egyéb területspecifikus hátrányokra vonatkozóan, a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb területspecifikus hátrányokkal nem rendelkező területekkel való összevetés alapján kell kiszámítani.

(5)A támogatást évente és hektáronként kell nyújtani.

67. cikk
Bizonyos kötelező követelményekből eredő területspecifikus hátrányok

(1)A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett, a 6. cikk (1) bekezdésében foglalt konkrét célkitűzések teljesítéséhez való hozzájárulás céljából támogatást nyújthatnak a 92/43/EGK irányelv és a 2009/147/EK irányelv vagy a 2000/60/EK irányelv végrehajtásával összefüggésben alkalmazandó követelményekből eredő területspecifikus hátrányok ellentételezésére.

(2)E támogatások mezőgazdasági termelőknek, erdőtulajdonosoknak és egyéb gazdálkodóknak ítélhetők oda az (1) bekezdésben említett hátrányokkal sújtott területekre vonatkozóan.

(3)A hátrányokkal sújtott területek meghatározásakor a tagállamok a következő területeket sorolhatják e területek közé:

a)a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelv szerint kijelölt Natura 2000 mezőgazdasági és erdőterületek;

b)egyéb olyan körülhatárolt természetvédelmi területek, amelyeken a gazdálkodásra vagy az erdőkre alkalmazandó környezetvédelmi korlátozások vannak érvényben, és amelyek hozzájárulnak a 92/43/EGK irányelv 10. cikkének a végrehajtásához, feltéve, hogy e területek aránya nem haladja meg az egyes KAP-stratégiai tervek területi hatálya alá tartozó, a Natura 2000 hálózathoz tartozóként kijelölt területek 5 %-át;

c)a 2000/60/EK irányelv alapján a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe felvett mezőgazdasági területek.

(4)E beavatkozástípus értelmében a tagállamok kizárólag annak érdekében nyújthatnak támogatást, hogy kompenzálják a kedvezményezetteket a területspecifikus hátrányok miatt felmerült további költségek és bevételkiesés egészéért vagy egy részéért.

(5)A (4) bekezdésben említett további költségeket és bevételkiesést a következőképpen kell kiszámítani:

a)a 92/43/EGK és a 2009/147/EK irányelvből eredő hátrányok tekintetében, az e rendelet e címe 1. fejezetének 2. szakasza értelmében meghatározott, a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásokon, továbbá az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a mezőgazdasági terület fenntartására vonatkozóan meghatározott feltételeken túlmutató követelményekből fakadó hátrányokkal kapcsolatban;

b)a 2000/60/EK irányelvből eredő hátrányok tekintetében, az e cím I. fejezetének 2. szakasza értelmében meghatározott releváns jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeken (a III. mellékletben említett 2. számú JFGK kivételével) és az ugyanazon szakasz értelmében meghatározott, a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásokon, továbbá az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban a mezőgazdasági terület fenntartására vonatkozóan meghatározott feltételeken túlmutató követelményekből fakadó hátrányokkal kapcsolatban.

(6)A támogatást évente és hektáronként kell nyújtani.

68. cikk
Beruházások

(1)A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett beruházási támogatást nyújthatnak.

(2)E beavatkozástípus keretében a tagállamok kizárólag azokra a tárgyi eszközökre és/vagy immateriális javakra irányuló beruházásokra adhatnak támogatást, amelyek hozzájárulnak a 6. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések teljesítéséhez. Az erdészeti ágazat számára nyújtott támogatásnak erdőgazdálkodási terven vagy azzal egyenértékű eszközön kell alapulnia.

(3)A tagállamok összeállítják a nem elszámolható beruházások és kiadáskategóriák jegyzékét, amely legalább a következőket tartalmazza:

a)mezőgazdasági termelési jogok megvásárlása;

b)támogatási jogosultságok megvásárlása;

c)földvásárlás, a környezetvédelmi célú földvásárlás kivételével, vagy fiatal mezőgazdasági termelők földvásárlása finanszírozási eszközök igénybevételével;

d)állatok, egynyári növények vásárlása és e növények telepítése, kivéve, amikor a vásárlás célja a mezőgazdasági, illetve erdészeti potenciál természeti katasztrófákat és katasztrófaeseményeket követő helyreállítása;

e)hitelkamat, kivéve a kamattámogatás vagy garanciadíj-támogatás formájában nyújtott vissza nem térítendő támogatás vonatkozásában;

f)öntözésre irányuló beruházások, amelyek nem felelnek meg a víztestek jó állapotának elérésével kapcsolatban a 2000/60/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében meghatározottaknak, ideértve az öntözött területeknek a vízgyűjtő-gazdálkodási tervben nem jó állapotúként meghatározott víztesteket érintő bővítését;

g)beruházás nagy méretű infrastruktúrákba, amelyek nem képezik részét a helyi fejlesztési stratégiáknak;

h)erdőtelepítésbe történő beruházások, amelyek nem felelnek meg a páneurópai erdőtelepítési és újraerdősítési iránymutatásokban a fenntartható erdőgazdálkodásra kidolgozott elveknek.

Az első albekezdés a), b) d) és g) pontját nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a támogatást finanszírozási eszközök útján nyújtják.

(4)A tagállamok a támogatás maximális mértékét a elszámolható költségek 75 %-ában korlátozzák.

A legmagasabb támogatási arány növelhető a következő beruházások esetén:

a)a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában említett konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzésekhez kapcsolódó erdőtelepítés és nem termő beruházás;

b)beruházás alapszolgáltatásokba a vidéki régiókban;

c)beruházás a mezőgazdasági, valamint az erdészeti potenciál természeti katasztrófákat és katasztrófaeseményeket követő helyreállításába, beruházás megfelelő, erdőterületeken és vidéki térségekben végrehajtott megelőző intézkedésekbe.

69. cikk
A fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdése és vidéki induló vállalkozások

(1)A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett, a 6. cikkben foglalt konkrét célkitűzések teljesítése érdekében támogatást nyújthatnak fiatal mezőgazdasági termelőknek és induló vállalkozásoknak tevékenységük megkezdéséhez.

(2)E beavatkozástípus keretében a tagállamok kizárólag a következők előmozdításához nyújthatnak támogatást:

a)azon fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdése, akik megfelelnek a 4. cikk (1) bekezdésének e) pontjában foglalt fogalommeghatározásban szereplő feltételeknek;

b)a vidéki induló vállalkozások mezőgazdasághoz, erdőgazdasághoz vagy agrárjövedelem-diverzifikációhoz kapcsolódó tevékenységének megkezdése;

c)nem mezőgazdasági tevékenységet folytató üzleti vállalkozások beindítása a vidéki térségekben, a helyi fejlesztési stratégiák részeként.

(3)A tagállamok meghatározzák az üzleti terv benyújtására és tartalmára vonatkozó feltételeket.

(4)A tagállamok a támogatást egyösszegű támogatás formájában nyújtják. A támogatás, amelynek maximális összege 100 000 EUR, finanszírozási eszközökkel kombinálható.

70. cikk
Kockázatkezelési eszközök

(1)A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett kockázatkezelési eszközökhöz kapcsolódó támogatást nyújtanak.

(2)A tagállamok e beavatkozástípus keretében olyan kockázatkezelési eszközök alkalmazásának előmozdítása érdekében nyújtanak támogatást, amelyek segítenek a valódi mezőgazdasági termelőknek a mezőgazdasági tevékenységükhöz kapcsolódó, befolyásukon kívül eső termelési és jövedelemkockázatok kezelésében, és hozzájárulnak a 6. cikkben foglalt konkrét célkitűzések teljesítéséhez.

(3)A tagállamok különösen a következő támogatást nyújthatják:

a)pénzügyi hozzájárulás biztosítási rendszerek keretében fizetendő díjakhoz;

b)pénzügyi hozzájárulás kölcsönös kockázatkezelési alapokhoz, ideértve az alap létrehozásának adminisztratív költségét is.

(4)A tagállamok támogathatósági feltételeket állapítanak meg a következőkre vonatkozóan:

a)a támogatható kölcsönös kockázatkezelési alapok és biztosítások;

b)a veszteségek számításának módszertana és az ellentételezés szempontjából figyelembe vehető előidéző tényezők;

c)a kölcsönös kockázatkezelési alapok létrehozásának és kezelésének szabályai.

(5)A tagállamok biztosítják, hogy a támogatás csak abban az esetben legyen odaítélhető, ha az adott mezőgazdasági termelő esetében a jövedelem visszaesésének mértéke meghaladja a megelőző három év, illetve a megelőző ötéves időszaknak a legmagasabb és a legalacsonyabb érték kizárásával képzett hároméves átlaga alapján kiszámított átlagos éves jövedelem legalább 20 %-át.

(6)A tagállamok a támogatás maximális mértékét az elszámolható költségek 70 %-ában korlátozzák.

(7)A tagállamok biztosítják, hogy ne fordulhasson elő túlkompenzáció ennek az intézkedésnek más, állami és magán kockázatkezelési programokkal történő kombinálása következtében.

71. cikk
Együttműködés

(1)A tagállamok az e cikkben megállapított és a KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételekkel együttműködéshez kapcsolódó támogatást nyújthatnak a 114. cikkben említett, a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség keretében működő operatív csoportok projektjeinek, valamint az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 25. cikkében közösségvezérelt helyi fejlesztésként említett LEADER keretében megvalósuló projekteknek a kidolgozásához és megvalósításához, továbbá a minőségrendszerek, a termelői szervezetek, illetve a termelői csoportok működésének vagy az együttműködés egyéb formáinak az előmozdításához.

(2)E beavatkozástípus keretében a tagállamok kizárólag az együttműködés azon formáihoz biztosíthatnak támogatást, amelyek legalább két szereplő részvételével valósulnak meg, és hozzájárulnak a 6. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések teljesítéséhez.

(3)E beavatkozástípus keretében a tagállamok az együttműködéshez kapcsolódó valamennyi költséget fedezhetik.

(4)A tagállamok a támogatást nyújthatják egy átfogó összegben, amely az együttműködés és a végrehajtott projektek és műveletek költségét fedezi, vagy fedezhetik kizárólag az együttműködés költségét, mely esetben a projekt végrehajtásához szükséges finanszírozást más beavatkozástípusok, nemzeti vagy uniós támogatási eszközök bevonásával biztosítják.

(5)Ha a támogatást átfogó összegként fizetik, a tagállamok biztosítják a más beavatkozástípusok hasonló fellépéseire vonatkozó uniós szabályok és előírások tiszteletben tartását. E bekezdés nem alkalmazandó az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] rendelet 25. cikkében közösségvezérelt helyi fejlesztésként említett LEADER-re.

(6)A tagállamok e beavatkozástípus keretében nem nyújthatnak támogatást a kizárólag kutatóintézetek részvételével létrejött együttműködéshez.

(7)A mezőgazdasági üzemek utódlása esetén a tagállamok kizárólag azoknak mezőgazdasági termelőknek nyújthatnak támogatást, akik elérték a nemzeti jogszabályokban rögzített nyugdíjkorhatárt.

(8)A tagállamok a támogatás időtartamát legfeljebb hét évre korlátozzák; ez alól – kellően indokolt esetekben – kivételt képezhetnek a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában rögzített konkrét környezeti és éghajlati célkitűzések teljesítésére irányuló kollektív környezetvédelmi és éghajlat-politikai fellépések.

72. cikk
Ismeretek cseréje és tájékoztatás

(1)A tagállamok az e cikkben megállapított és KAP-stratégiai tervükben részletesebben meghatározott feltételek mellett támogatást nyújthatnak a mezőgazdasági, erdőgazdasági és vidéki vállalkozási ismeretek cseréjéhez és az ezekkel kapcsolatos tájékoztatáshoz.

(2)E beavatkozástípus keretében a tagállamok fedezhetik bármely olyan releváns fellépés költségeit, amelynek célja az innováció, a képzéshez, a tanácsadási szolgáltatásokhoz való hozzáférés, valamint a tudás- és információcsere és ismeretterjesztés előmozdítása a 6. cikkben megfogalmazott célkitűzések teljesítéséhez való hozzájárulás érdekében.

(3)A tagállamok a támogatás maximális mértékét az elszámolható költségek 75 %-ában korlátozzák.

Az első albekezdéstől eltérve, mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatás létrehozása esetén, a tagállamok legfeljebb 200 000 EUR rögzített összegű támogatást nyújthatnak.

(4)A (3) bekezdéstől eltérve, a legkülső régiókban és más indokolt esetben a tagállamok az említett bekezdésben megadottnál magasabb arányt vagy összeget is előírhatnak a 6. cikkben foglalt konkrét célkitűzések teljesítése érdekében.

(5)Mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatás létrehozásához nyújtott támogatás esetén a tagállamok biztosítják, hogy a támogatás időben korlátozva legyen.

(6)A tagállamok biztosítják, hogy az e beavatkozástípus keretében támogatott fellépések összhangban álljanak az AKIS-ra vonatkozóan a 102. cikk a) pontjának i. alpontja szerint a KAP-stratégiai tervben megadott leírással.

2. szakasz
Több beavatkozástípusra is vonatkozó elemek

73. cikk
A műveletek kiválasztása

(1)A KAP-stratégiai terv irányító hatósága vagy más kijelölt közreműködő szervezetek a 111. cikkben említett monitoringbizottsággal folytatott konzultációt követően meghatározzák a következő beavatkozástípusokhoz kapcsolódó beavatkozások kiválasztási kritériumait: beruházások, fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdése és vidéki induló vállalkozások, együttműködés, ismeretcsere és tájékoztatás. Törekedni kell arra, hogy a kiválasztási kritériumok biztosítsák a kérelmezők közötti egyenlő bánásmódot, a finanszírozási források megfelelőbb felhasználását és az intézkedések céljainak az uniós vidékfejlesztési prioritásokkal összhangban történő meghatározását.

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák a kiválasztási kritériumokat az egyértelműen környezetvédelmi célok megvalósítására irányuló beruházásokra, illetve azokra, amelyek helyreállításhoz kapcsolódnak.

(2)Az irányító hatóság (1) bekezdésben ismertetett felelősségi köre nem érinti a helyi akciócsoportoknak az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 27. cikkében meghatározott feladatait.

(3)A finanszírozási eszközök formájában nyújtott támogatások esetében az (1) bekezdés nem alkalmazandó.

(4)Nem határozhatók meg kiválasztási kritériumok a Horizont 2020 vagy a Horizont Európa program szerinti kiválósági pecséttel tanúsított, illetve a Life + program keretében kiválasztott műveletekre, feltéve, hogy e műveletek összhangban állnak a KAP-stratégiai tervvel.

(5)Nem lehet támogatni azokat a műveleteket, amelyeket már konkrétan befejeztek vagy teljes mértékben végrehajtottak azt megelőzően, hogy kérelmet nyújtottak volna be a KAP-stratégiai terv alapján nyújtott finanszírozásért az irányító hatóságnak, függetlenül attól, hogy valamennyi kapcsolódó kifizetést teljesítettek-e már vagy sem.

74. cikk
A finanszírozási eszközökre vonatkozó általános szabályok

(1)Ha az e fejezet beavatkozástípusaihoz tartozó támogatást az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 52. cikke szerinti finanszírozási eszközök formájában nyújtják, a „finanszírozási eszköz”, a „pénzügyi termék”, a „végső kedvezményezett”, a „holdingalap”, a „külön alap”, a „tőkeáttételi hatás”, a „multiplikátor-együttható”, az „irányítási költségek” és az „irányítási díjak” fogalmának az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 2. cikke szerinti meghatározását és a szóban forgó rendelet V. címe II. fejezete 2. szakaszának rendelkezéseit kell alkalmazni.

Ezenkívül a (2)–(5) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)Ha az e fejezet beavatkozástípusaihoz tartozó támogatást az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 52. cikke szerinti finanszírozási eszközök formájában nyújtják, a tagállamoknak be kell tartaniuk az alábbi bekezdésekben rögzített követelményeket.

(3)Az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 52. cikke (2) bekezdésének megfelelően és az e rendelet 62. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, a működő tőke önállóan vagy valamely művelet részeként egyaránt elszámolható kiadás lehet.

Az EUMSZ 42. cikkének hatálya alá tartozó tevékenységek vonatkozásában a működő tőke elszámolható kiadás lehet; az e célra adható támogatás legfeljebb 200 000 EUR lehet bármely, három pénzügyi évből álló időszakra, az e rendeletben meghatározott támogatási arányok sérelme nélkül.

(4)Amikor a művelet finanszírozási eszköz és vissza nem térítendő támogatás formájában nyújtott támogatások kombinációjában részesül, a műveletnek juttatott kombinált támogatásra a legmagasabb alkalmazható támogatási arányt kell alkalmazni, és a tagállamok által bejelentett kombinált elszámolható kiadások nem haladhatják meg a művelet elszámolható költségeinek 100 %-át.

(5)A finanszírozási eszköz elszámolható költsége megegyezik a KAP-stratégiai terv keretében kifizetett hozzájárulások vagy – garancia esetén – a garanciaszerződésben elfogadottak szerint elkülönített hozzájárulás finanszírozási eszközönkénti teljes összegével a támogathatósági időszakban, mely összeg a következőknek felel meg:

a)a végső kedvezményezettek számára vagy javára telkesített kifizetések hitel, sajáttőke- és kvázsajátitőke-befektetések esetében;

b)még hatályos vagy már lejárt garanciaszerződésben elfogadottak szerint az esetleges veszteségek miatti garancialehívások fedezésére elkülönített források, amelyeket a folyósított mögöttes új hitelek vagy a végső kedvezményezettek javára végrehajtott tőkeberuházások multiplikátor-együtthatójának segítségével kell kiszámolni;

c)a végső kedvezményezettek számára vagy javára teljesített kifizetések, amikor a finanszírozási eszközt és bármely egyéb uniós hozzájárulást egyetlen finanszírozásieszköz-műveletbe vonják össze az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 52. cikke (5) bekezdésének megfelelően;

d)a finanszírozási eszközt végrehajtó szerveknél felmerült kezelési költségek visszatérítéshez és kezelési díjához nyújtott támogatásnak.

E bekezdés b) pontjának alkalmazásában a multiplikátor-együtthatót gondos előzetes kockázatértékelés útján kell meghatározni, és el kell fogadni a vonatkozó finanszírozási megállapodásban. A multiplikátor-együttható felülvizsgálható, ha azt későbbi piaci körülmények indokolttá teszik. A felülvizsgálat nem lehet visszamenőleges hatályú.

E bekezdés d) pontjának alkalmazásában a kezelési díj teljesítményalapú. Ha valamely holdingalapot és/vagy külön alapot végrehajtó szervet az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 53. cikkének (3) bekezdésével összhangban a szerződés közvetlen odaítélésével választják ki, az e szervnek fizetett, elszámolható kiadásként bejelenthető kezelési költség és díj összegére küszöbértéket kell alkalmazni, amely a végső kedvezményezettnek hitel, sajáttőke-, illetve kvázisajáttőke-befektetések formájában kifizetett vagy garanciaszerződésekben foglalt megállapodás útján elkülönített, a KAP-stratégiai tervben előirányzott hozzájárulások teljes összegének [legfeljebb 5 %-a] lehet.

Ezt a küszöbértéket nem kell alkalmazni, ha a finanszírozási eszközt végrehajtó szervet versenypályázat útján, az irányadó törvények szerint választják ki és a pályázat magasabb kezelési költség és díj szükségességét állapítja meg.

Amennyiben az ügyviteli díjakat vagy azok egy részét a végső kedvezményezettnek számítják fel, azok összege nem jelenthető be elszámolható kiadásként.

75. cikk
Az InvestEU bevonásával nyújtott vagy az InvestEU-val kombinált EMVA-támogatások

(1)Az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] 10. cikkének és az e cikkben foglalt követelményeknek megfelelően a tagállamok KAP-stratégiai tervükben kioszthatják az InvestEU Alapon keresztül folyósítandó összeget. Az InvestEU Alapon keresztül folyósítandó összeg csak kellően indokolt esetekben haladhatja meg a teljes EMVA-előirányzat 5 %-át. A KAP-stratégiai tervnek ki kell térnie az InvestEU Alap keretében nyújtott költségvetési garanciák használatának indoklására.

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az első albekezdésben említett előirányzatokon kívül a 112. cikkben előírt technikai segítségnyújtás forrásainak egy részét is az InvestEU Alaphoz rendelik az InvestEU Tanácsadás és az [InvestEU rendelet] [9]. cikkében említett hozzájárulási megállapodásban meghatározott tevékenységek céljaira.

(2)A KAP-stratégiai terv 107. cikkben említett módosítására vonatkozó kérelmek esetében kizárólag jövőbeli források jelölhetők meg.

A 2026. és a 2027. év forrásai nem használhatók fel az (1) bekezdés szerinti előirányzatok céljaira.

(3)Az (1) bekezdés első albekezdésében említett összeget az uniós garanciarész tagállami részalap keretében történő tartalékolására kell felhasználni.

(4)Ha 2021. december 31-ig nem kerül sor az [InvestEU rendelet] [9]. cikkében említett hozzájárulási megállapodás megkötésére az (1) bekezdésben említett összegre vonatkozóan, a tagállam kérelmet nyújt be a KAP-stratégiai tervnek a 107. cikkel összhangban történő módosítása iránt annak érdekében, hogy felhasználhassa a megfelelő összeget.

Az (1) bekezdésben említett, a KAP-stratégiai terv módosítása iránti kérelemben előirányzott összegre vonatkozó hozzájárulási megállapodást a KAP-tervet módosító határozat elfogadásával egyidejűleg kell megkötni.

(5)Ha a hozzájárulási megállapodás jóváhagyásától számítva [9] hónapon belül nem kerül sor az [InvestEU rendelet] [9]. cikkében említett garanciamegállapodás megkötésére, a közös tartalékalapba tartalékösszegként befizetett megfelelő összegeket vissza kell utalni a KAP-stratégiai terv keretébe, és a tagállamnak kérelmet kell benyújtania a KAP-stratégiai terv módosítása iránt.

(6)Ha az [InvestEU rendelet] [9]. cikkében említett garanciamegállapodás végrehajtása nem történik meg maradéktalanul a megállapodás aláírásától számított [négy éven] belül, a tagállam kérelmezheti, hogy a garanciamegállapodásban lekötött, de fedezetül szolgáló hiteleket vagy egyéb kockázati eszközöket magában nem foglaló összegek kezelése az (5) bekezdésnek megfelelően történjen.

(7)Az InvestEU-hoz rendelt összegek által generált vagy azokból eredeztethető és költségvetési garanciákon keresztül folyósított forrásokat a tagállamok rendelkezésére kell bocsátani és visszafizetendő támogatási formák céljaira kell felhasználni a KAP-stratégiai tervnek megfelelően.

76. cikk
A támogatások megfelelő és pontos kiszámítása

Amennyiben a támogatás odaítélésére a 65., a 66. és a 67. cikknek megfelelően a többletköltségek és az elmaradt bevételek alapján kerül sor, a tagállamok gondoskodnak róla, hogy a vonatkozó számítások megfelelőek és pontosak legyenek, és hogy azok elvégzése előzetesen, tisztességes, igazságos és ellenőrizhető számítás alapján történjék. E célból egy, a KAP-stratégiai terv végrehajtásáért felelős hatóságoktól funkcionálisan független és megfelelő szakértelemmel rendelkező szervezet végzi a számításokat vagy erősíti meg a számítások helytállóságát és pontosságát.

77. cikk
Egyszerűsített költségopciók

(1)A 65., a 66., a 67. és a 69. cikk sérelme nélkül, az e fejezet alapján nyújtott támogatások a következő formák valamelyikét ölthetik:

a)a kedvezményezettnél ténylegesen felmerült elszámolható költségek visszatérítése;

b)egységköltségek;

c)egyösszegű átalányok;

d)átalányfinanszírozás.

(2)Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában említett támogatási formák vonatkozásában alkalmazandó összegeket az alábbi módszerek valamelyikével kell meghatározni:

a)tisztességes, méltányos és ellenőrizhető számítási módszerrel, amely a következőkön alapul:

i. statisztikai adatok, egyéb objektív információk vagy szakértői vélemény; vagy

ii. az egyes kedvezményezettek ellenőrzött múltbeli adata; vagy

iii. az egyes kedvezményezettek szokásos költségelszámolási gyakorlatának alkalmazása;

b)költségvetési tervezet;

c)a megfelelő, az uniós politikákban hasonló típusú műveletre alkalmazandó egyösszegű támogatások, egységárak és átalányösszegek alkalmazási szabályai;

d) hasonló típusú műveletre, teljes egészében a tagállam által finanszírozott támogatási programokban alkalmazandó, megfelelő egyösszegű támogatások, egységárak és átalányösszegek alkalmazási szabályainak megfelelően.

78. cikk
A vidékfejlesztési beavatkozástípusokra alkalmazandó további követelmények megállapítására vonatkozó felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek e rendeletet az e fejezetben meghatározott követelményeken túlmenően további, az alábbi vidékfejlesztési beavatkozásokhoz nyújtott támogatások feltételeire vonatkozó követelményekkel egészítik ki:

a)a 65. cikkben említettek szerinti kezelési kötelezettségek;

b)a 68. cikkben említett beruházások;

c)a 71. cikkben említett együttműködés.

IV. CÍM
PÉNZÜGYI RENDELKEZÉSEK

79. cikk
EMGA- és EMVA-kiadások

(1)Az EMGA a következőkhöz kapcsolódó beavatkozástípusokat finanszírozza:

a 14. cikkben meghatározott közvetlen kifizetések;

a III. cím III. fejezetében meghatározott ágazati beavatkozások.

(2)Az EMVA a III. cím IV. fejezetében említett beavatkozástípusokat finanszírozza.

80. cikk
A kiadások elszámolhatósága

(1)A kiadások a KAP-stratégiai terv Bizottság általi jóváhagyásának évét követő év január 1-jétől elszámolhatók az EMGA- és az EMVA-alapokból származó hozzájárulásból.

(2)A KAP-stratégiai terv módosításának eredményeként elszámolhatóvá váló kiadások a módosítási kérelemnek a Bizottság részére történt benyújtásának időpontjától elszámolhatók az EMVA-alapból származó hozzájárulásból.

A 73. cikk (5) bekezdésétől és az első albekezdéstől eltérve, a természeti katasztrófák, katasztrófaesemények vagy kedvezőtlen éghajlati jelenségek, illetve a tagállam vagy régió társadalmi-gazdasági körülményeinek jelentős és hirtelen megváltozása miatt hozott szükséghelyzeti intézkedések esetében a tagállamok a KAP-stratégiai tervben úgy rendelkezhetnek, hogy a terv módosításaihoz kapcsolódó, az EMVA-ból finanszírozott kiadások az adott esemény bekövetkeztének időpontjától számolhatók el.

(3)A kiadásokhoz akkor biztosítható hozzájárulás az EMVA-ból, ha a kedvezményezettnél [2029.] december 31-ig merültek fel, és azokat a kedvezményezett addig az időpontig kifizette. Ezenkívül a kiadásokhoz kizárólag akkor biztosítható hozzájárulás az EMVA-ból, ha az érintett támogatást a kifizető ügynökség [2029.] december 31-ig ténylegesen kifizeti.

81. cikk
Pénzügyi előirányzatok a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokhoz

(1)Az (EU) [horizontális rendelet] rendelet 15. cikkének sérelme nélkül, az e rendelet III. címe II. fejezete értelmében a tagállamban közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok teljes összege az egyes naptári években nem haladhatja meg az adott tagállamhoz rendelt, a IV. mellékletben meghatározott pénzügyi előirányzatot.

Az (EU) [horizontális rendelet] rendelet 15. cikkének sérelme nélkül, az e rendelet III. címe II. fejezete 2. szakasza 2. alszakaszának értelmében és az e rendelet 15. cikkének alkalmazása előtt az adott tagállamban, egy naptári évben adható legnagyobb összeg nem haladhatja meg a VI. mellékletben az adott tagállamhoz rendelt pénzügyi előirányzatot.

A 86. cikk (5) bekezdése alkalmazásában a tagállamoknak az első albekezdésben említett, a VI. mellékletben meghatározott összegek levonása után és a 15. cikk szerinti átcsoportosításokat megelőzően rendelkezésre álló pénzügyi előirányzatát a VII. melléklet tartalmazza.

(2)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek módosítják a tagállamokhoz rendelt, a IV. és a VII. mellékletben meghatározott előirányzatokat az odaítélhető közvetlen kifizetések teljes maximális összegét érintő fejlemények figyelembevétele érdekében, ideértve a 15. és a 90. cikkben említett átcsoportosításokat, a pénzügyi előirányzatoknak a 82. cikk (5) bekezdésében említett átcsoportosításait és a 82. cikk (6) bekezdésben említett, egyéb ágazatokban végrehajtott beavatkozástípusok finanszírozásához szükséges minden levonást.

Az első albekezdéstől eltérve, a VII. melléklet kiigazításakor a 15. cikk szerinti átcsoportosítások nem veendők figyelembe.

(3)Azoknak a 88. cikkben említett, beavatkozásonkénti indikatív pénzügyi előirányzatoknak az összege, amelyek valamely tagállamban egy naptári év tekintetében a 14. cikk szerinti, közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok céljaihoz rendelhetők, a 100. cikk (2) bekezdésének d) pontjának második albekezdésében említett, a KAP-stratégiai tervben feltüntetett támogatáscsökkenés becsült összegével meghaladhatják a tagállam IV. mellékletben meghatározott előirányzatát.

82. cikk
Egyes ágazati beavatkozástípusokra vonatkozó pénzügyi előirányzatok

(1)A borágazatban végrehajtott beavatkozástípusokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatásban a tagállamok az V. melléklet szerint részesülnek.

(2)A méhészeti ágazatban végrehajtott beavatkozástípusokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatásban a tagállamok az VIII. melléklet szerint részesülnek.

(3)A németországi komlóágazatban végrehajtott beavatkozástípusokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás 2 188 000 EUR/év.

(4)Az olívaolaj- és étkezésiolajbogyó-ágazatban végrehajtott beavatkozástípusokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás felosztása a következőképpen történik:

a)Görögország esetében évi 10 666 000 EUR;

b)Franciaország esetében évi 554 000 EUR; és

c)Olaszország esetében évi 34 590 000 EUR.

(5)Az érintett tagállamok KAP-stratégiai tervükben dönthetnek úgy, hogy a (3) és a (4) bekezdésben említett valamennyi pénzügyi előirányzatot átcsoportosítják a közvetlen kifizetésekre elkülönített összegeikhez. E döntést nem lehet felülvizsgálni.

A közvetlen kifizetésekre elkülönített összegekhez átcsoportosított tagállami pénzügyi előirányzatok többé nem állnak rendelkezésre a (3) és a (4) bekezdésben említett beavatkozástípusokhoz.

(6)Az érintett tagállamok KAP-stratégiai tervükben dönthetnek úgy, hogy – a VI. mellékletben a gyapotágazat támogatására rendelkezésre álló összegek levonása után – felhasználják a IV. mellékletben meghatározott közvetlen kifizetésekre elkülönített tagállami pénzügyi előirányzatok legfeljebb 3 %-át a III. cím III. fejezetének 7. szakaszában említett egyéb ágazatokban végrehajtandó beavatkozástípusok támogatására.

(7)A tagállamok 2023-ban felülvizsgálhatják a (6) bekezdésben említett döntésüket KAP-stratégiai tervük módosítása iránti, a 107. cikkben említett kérésük részeként.

(8)A (6) és a (7) bekezdés alkalmazásából származó, a jóváhagyott KAP-stratégiai tervben rögzített összegek kötelezőek az érintett tagállamokra.

83. cikk
A vidékfejlesztési beavatkozástípusokra vonatkozó pénzügyi előirányzatok

(1)Az e rendelet alapján megvalósítandó, vidékfejlesztésre irányuló beavatkozástípusokhoz a 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakban nyújtható uniós támogatás teljes összege a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretnek 38 megfelelően, folyó árakon 78 811 millió EUR.

(2)Az (1) bekezdésben említett források 0,25 %-át az (EU) [horizontális rendelet] 7. cikke szerinti bizottsági kezdeményezésre végrehajtott, technikai segítségnyújtásra irányuló tevékenységek finanszírozására kell fordítani, ideértve az e rendelet 113. cikkének (2) bekezdésében említett, a közös agrárpolitikával foglalkozó európai hálózat és az e rendelet 114. cikkében említett, a mezőgazdaság termelékenységével és fenntarthatóságával foglalkozó európai innovációs partnerség keretében folytatott tevékenységeket is. Ezek a tevékenységek a KAP-stratégiai tervek korábbi és későbbi időszakait is érinthetik.

(3)Az (1) bekezdésben említett összegeknek a (2) bekezdésben említett összeg levonása utáni, tagállamonkénti éves bontása a IX. mellékletben található.

(4)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek a IX. mellékletet módosítják a tagállamonkénti éves bontásnak a releváns fejlemények – köztük a 15. és a 90. cikkben említett átcsoportosítások – figyelembevétele érdekében történő felülvizsgálata, az átfogó előirányzatokat nem módosító technikai kiigazítások végrehajtása, illetve bármely más, jogszabályban előírt, e rendelet elfogadása után bekövetkezett változás figyelembevétele céljából.

84. cikk
Az EMVA-ból származó hozzájárulás

A KAP-stratégiai tervet a 106. cikk (6) bekezdésének megfelelően jóváhagyó bizottsági végrehajtási jogi aktus meghatározza az EMVA-ból a terv végrehajtásához biztosítandó maximális hozzájárulást. Az EMVA hozzájárulását az elszámolható közkiadások összege alapján kell kiszámítani.

85. cikk
EMVA-ból származó hozzájárulás mértéke

(1)A KAP-stratégiai tervek meghatározzák az EMVA hozzájárulásának egységes, valamennyi intézkedésre alkalmazandó mértékét.

(2)Az EMVA hozzájárulásának maximális mértéke:

a)az elszámolható közkiadások 70 %-a a legkülső régiókban és a 229/2013/EU rendeletben meghatározott kisebb égei-tengeri szigeteken;

b)az elszámolható közkiadások 70 %-a a kevésbé fejlett régiókban;

c)az elszámolható kiadások 65 %-a a 66. cikk szerinti kifizetések esetében;

d)az elszámolható közkiadások 43 %-a a többi régióban.

Az EMVA hozzájárulásának minimális mértéke 20 %.

(3)A (2) bekezdéstől eltérve az EMVA hozzájárulásának maximális mértéke:

a)80 % az e rendelet 65. cikkében említett gazdálkodási kötelezettségvállalások, az e rendelet 67. cikke szerinti kifizetések, az e rendelet 68. cikkében említett nem termelő beruházások, az e rendelet 71. cikkében említett európai innovációs partnerség és az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] rendelet 25. cikkében közösségvezérelt helyi fejlesztésként említett LEADER támogatása esetében;

b)100 % az EMVA-ba az e rendelet 15. és 90. cikke alkalmazásában átcsoportosított pénzeszközökből finanszírozott műveletek esetében.

86. cikk
Minimális és maximális pénzügyi előirányzatok  

(1)Az EMVA-ból a KAP-stratégiai terv megvalósításához nyújtott, a IX. mellékletben megállapított teljes hozzájárulás legalább 5 %-át az (EU) [közös rendelkezésekről szóló rendelet] rendelet 25. cikkében közösségvezérelt helyi fejlesztésként említett LEADER számára kell elkülöníteni.

(2)Az EMVA-ból a KAP-stratégiai terv megvalósításához nyújtott, a IX. mellékletben megállapított teljes hozzájárulás legalább 30 %-át az e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések megvalósítására irányuló beavatkozások számára kell elkülöníteni, kivéve a 66. cikken alapuló beavatkozásokat.

Az első albekezdés nem alkalmazandó a legkülső régiókra.

(3)A KAP-stratégiai terv számára biztosított, a IX. mellékletben meghatározott teljes EMVA-hozzájárulás legfeljebb 4 %-a fordítható a 112. cikk szerinti tagállami kezdeményezésre végrehajtott, technikai segítségnyújtásra irányuló tevékenységek finanszírozására.

A KAP-stratégiai terv céljaira biztosított EMVA-hozzájárulás mértéke 6 %-ra emelhető, ha az uniós vidékfejlesztési támogatás teljes összege legfeljebb 90 millió EUR.

A technikai segítségnyújtást átalányfinanszírozásként kell megtéríteni az (EU/Euratom) [új költségvetési rendelet] rendelet 125. cikke (1) bekezdésének e) pontja alapján, az (EU) [horizontális rendelet] rendelet 30. cikke szerinti időközi kifizetés keretében. Az átalányösszeg a bejelentett összes kiadásból a KAP-stratégiai tervben technikai segítségnyújtás céljára elkülönített százalékos értéket jelenti.

(4)A X. mellékletben meghatározott minimális összeget minden tagállam esetében a 6. cikk (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott konkrét célkitűzés (a mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal mezőgazdasági termelők számára, valamint a vállalkozásfejlesztés vidéki térségekben történő előmozdítása) teljesítéséhez való hozzájárulásra kell elkülöníteni. Az erősségek, a gyengeségek, a lehetőségek és a veszélyek vizsgálatán alapuló helyzetelemzés (GYELV-elemzés), valamint a kielégítendő igények azonosítása alapján az összeget a következő beavatkozástípusok támogatására kell felhasználni:

a)a 27. cikkben meghatározott, a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás;

b)a fiatal mezőgazdasági termelők tevékenységének megkezdése a 69. cikkben említettek szerint.

(5)A III. cím II. fejezete 2. szakaszának 1. alszakaszában említett, termeléstől függő jövedelemtámogatásra elkülönített indikatív pénzügyi előirányzatok összege a VII. mellékletben meghatározott összegek legfeljebb 10 %-a lehet.

Az első albekezdéstől eltérve, azok a tagállamok, amelyek – az 1307/2013/EU rendelet 53. cikkének (4) bekezdésével összhangban – az ugyanazon rendelet II. mellékletében meghatározott éves nemzeti felső összeghatáruk több mint 13 %-át termeléstől függő önkéntes támogatásra használták, dönthetnek úgy, hogy a VII. mellékletben meghatározott összeg 10 %-nál magasabb összeget használnak fel termeléstől függő jövedelemtámogatásra. Az eredményként kapott százalékos érték nem haladhatja meg a Bizottság által a termeléstől függő önkéntes támogatásra a 2018-as igénylési év tekintetében jóváhagyott százalékos értéket.

Az első albekezdésben említett százalékos érték legfeljebb 2 %-kal emelhető, feltéve, hogy a 10 %-ot meghaladó százalékos értéknek megfelelő összeget a III. cím II. fejezete 2. szakaszának 1. alszakasza szerinti, fehérjenövényekre nyújtott támogatásra kell előirányozni.

Az első és a második albekezdés alkalmazásából származó, a jóváhagyott KAP-stratégiai tervben szereplő összeg alkalmazása kötelező.

(6)Az (EU) [horizontális rendelet] rendelet 15. cikkének sérelme nélkül, az a maximális összeg, amely az e rendelet III. címe II. fejezete 2. szakasza 1. alszakaszának értelmében és az e rendelet 15. cikkének alkalmazása előtt egy adott tagállamban, egy adott naptári évben odaítélhető, nem haladhatja meg a KAP-stratégiai tervben a (6) bekezdésnek megfelelően meghatározott összegeket.

(7)A tagállamok KAP-stratégiai tervükben dönthetnek úgy, hogy az EMVA-előirányzat bizonyos hányadát a következőkre fordítják: támogatások mozgósítása és a [LIFE rendelet] alapján meghatározott, a természettel kapcsolatos integrált stratégiai projektek körének kibővítése, valamint transznacionális tanulási célú mobilitáshoz kapcsolódó, elsősorban fiatal mezőgazdasági termelőkre összpontosító, a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén az [Erasmus rendelettel] összhangban végrehajtott fellépések finanszírozása.

87. cikk
Az éghajlati kérdések nyomon követése

(1)A tagállamok információi alapján a Bizottság egyszerű és közös módszertan alkalmazásával értékeli, hogy mennyiben járult hozzá a szakpolitika az éghajlatváltozással összefüggő célkitűzések teljesítéséhez.

(2)Az előirányzott kiadáshoz való hozzájárulás becslését egyedi súlyozások alkalmazásával kell elvégezni, amelyeket annak alapján kell differenciálni, hogy a támogatás jelentősen vagy mérsékelten járul-e hozzá az éghajlatváltozással összefüggő célkitűzésekhez. Ezeket a súlyozásokat a következőképpen kell elvégezni:

a)40 % a III. cím II. fejezete II. szakaszának 2., illetve 3. alszakaszában említett, a fenntarthatóságot elősegítő, alapszintű jövedelemtámogatás és kiegészítő jövedelemtámogatás esetében;

b)100 % a III. cím II. fejezete II. szakaszának 4. alszakaszában említett, éghajlat- és környezetvédelmi célokat szolgáló rendszerek esetében;

c)100 % a 86. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett beavatkozások esetében;

d)40 % a 66. cikkben említett hátrányos természeti adottságok és egyéb területspecifikus hátrányok esetében.

88. cikk
Indikatív pénzügyi előirányzatok

(1)A tagállamok KAP-stratégiai tervükben megjelölik az egyes beavatkozásokra vonatkozó indikatív pénzügyi előirányzatokat. Ennek az indikatív pénzügyi előirányzatnak minden egyes beavatkozás esetében meg kell egyeznie a 89. cikkben említett, százalékos arányban kifejezett variancia alkalmazása nélküli tervezett egységnyi összeg és a tervezett kimenetek szorzatával.

(2)Ha egy beavatkozáson belül eltérő egységnyi összegeket terveznek, az (1) bekezdésben említett indikatív pénzügyi előirányzatnak a tervezett egységnyi összegek – a 89. cikkben említett, százalékos arányban kifejezett variancia alkalmazása nélkül – és a megfelelő tervezett kimeneti mutatók szorzatainak összegével kell megegyeznie.

89. cikk
Az egységnyi összeg varianciája

(1)A 15. cikk alkalmazásának sérelme nélkül, a tagállamok az alábbi beavatkozástípusokhoz tartozó minden egyes beavatkozás tekintetében meghatározzák a támogatás egységenkénti maximális összegét, illetve egy százalékos arányban kifejezett varianciaértéket:

a)a III. cím II. fejezetében említett, a termeléstől független közvetlen kifizetések és a termeléstől függő jövedelemtámogatások;

b)a 65. cikkben említett gazdálkodási kötelezettségvállalásokhoz nyújtott támogatás;

c)a 66. és a 67. cikkben említett, hátrányos természeti adottságok és egyéb területspecifikus hátrányok kapcsán nyújtott támogatás.

A százalékos arányban kifejezett varianciaérték az a százalékos érték, amennyivel a realizált átlagos vagy egységes egységnyi összeg meghaladhatja a KAP-stratégiai tervben említett tervezett átlagos vagy egységes egységnyi összeget.

A közvetlen kifizetések formájában nyújtható beavatkozások esetében a realizált átlagos vagy egységes egységnyi összeg nem lehet alacsonyabb a tervezett egységnyi összegnél, kivéve, ha a realizált kimenet meghaladja a KAP-stratégia tervben megállapított tervezett kimenetet.

Ha eltérő egységnyi összegeket határoznak meg egy beavatkozáson belül, ez az albekezdés alkalmazandó annak a beavatkozásnak minden egységes vagy átlagos egységnyi összegére.

(2)E cikk alkalmazásában a realizált átlagos vagy egységes egységnyi összeg kiszámításához az éves teljesített kiadást el kell osztani az egyes beavatkozások megfelelő realizált kimenetével.

90. cikk
A közvetlen kifizetésekre vonatkozó előirányzatok és az EMVA-előirányzatok közötti rugalmasság

(1)A KAP-stratégiai tervre vonatkozó, a 106. cikk (1) bekezdésében említett javaslatuk részeként a tagállamok dönthetnek úgy, hogy átcsoportosítják:

a)a közvetlen kifizetésekre vonatkozóan a IV. mellékletben megállapított tagállami előirányzatoknak a gyapotágazat támogatására előirányzott, a VI. mellékletben megállapított összegek levonása után kapott összegének legfeljebb 15 %-át a 2021–2026. naptári évekre vonatkozóan a tagállamoknak a 2022–2027. pénzügyi évekre megállapított EMVA-előirányzataihoz; vagy

b)a 2022–2027. pénzügyi évekre vonatkozó tagállami EMVA-előirányzatok legfeljebb 15 %-át a IV. mellékletben meghatározott, a 2021–2026. naptári években folyósítandó közvetlen kifizetésekre elkülönített tagállami előirányzatokhoz.

A közvetlen kifizetésekre elkülönített tagállami pénzügyi előirányzatoknak az első albekezdésben említett EMVA-előirányzatokhoz történő átcsoportosítására vonatkozó százalékos arány növelhető a következők szerint:

a)legfeljebb 15 százalékpontig, feltéve, hogy a tagállamok ugyanilyen mértékű emelést alkalmaznak a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseket megvalósító, EMVA-finanszírozású beavatkozások esetében;

b)legfeljebb 2 százalékpontig, feltéve, hogy a tagállamok ugyanilyen mértékű emelést hajtanak végre a 86. cikk (4) bekezdése b) pontjának megfelelően.

(2)Az (1) bekezdésben említett döntésnek ki kell terjednie az (1) bekezdésben említett százalékos arány meghatározására, amely naptári évenként változhat.

(3)A tagállamok 2023-ban a KAP-stratégiai tervük módosítása iránti, a 107. cikkben említett kérésük részeként felülvizsgálhatják az (1) bekezdésben említett döntésüket.

V. CÍM
KAP-STRATÉGIAI TERV

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

91. cikk
KAP-stratégiai terv

A tagállamok KAP-stratégiai tervet dolgoznak ki e rendeletnek megfelelően azzal a céllal, hogy végrehajtsák az EMGA és az EMVA által a 6. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések teljesítése érdekében finanszírozott uniós támogatást.

A 103. cikk (2) bekezdésében említett GYELV-elemzés és a 96. cikkben említett igényfelmérés alapján a tagállamok a KAP-stratégiai tervükben a 97. cikkben foglaltak szerint beavatkozási stratégiát határoznak meg, amelyben a 6. cikkben meghatározott konkrét célkitűzések elérését szolgáló célokat és mérföldköveket jelölnek meg. A célokat az I. sz. mellékletben ismertetett közös eredménymutatók alkalmazásával kell meghatározni.

E célok elérése érdekében a tagállamok a III. cikkben rögzített beavatkozástípusok közül választanak beavatkozásokat.

Valamennyi KAP-stratégiai tervnek a 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra kell vonatkoznia.

92. cikk
Erőteljesebb törekvések a környezetvédelmi és az éghajlat-politikai célkitűzések tekintetében

(1)A tagállamok KAP-stratégiai tervükben és különösen a beavatkozási stratégiának a 97. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett elemein keresztül arra törekednek, hogy – az 1306/2013/EU rendelet 110. cikke (2) bekezdése első albekezdésének b) pontjában megállapított célkitűzés teljesítéséhez a 2014–2020-as időszakban az EMGA és az EMVA keretében biztosított teljes hozzájárulással összehasonlítva – összességében nagyobb hozzájárulást biztosítsanak a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez.

(2)A tagállamok KAP-stratégiai tervükben a rendelkezésre álló információk alapján kifejtik, hogyan kívánják megvalósítani a teljes hozzájárulásnak az (1) bekezdés szerinti növelését. E kifejtésnek releváns információkon, például a 95. cikk (1) bekezdésének a)–f) pontjában és a 95. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett elemeken kell alapulnia.

93. cikk
KAP-stratégiai terv felépítése

Minden tagállam egyetlen KAP-stratégiai tervet készít teljes területe vonatkozásában.

Ha a KAP-stratégiai terv elemeit regionális szinten határozzák meg, a tagállamoknak biztosítaniuk kell a nemzeti szinten elkészített KAP-stratégiai terv elemeivel való egységességet és következetességet.

94. cikk
Eljárásrendi követelmények

(1)A tagállamok átlátható eljárásrend alapján dolgozzák ki KAP-stratégiai tervüket, intézményi és jogszabályi keretüknek megfelelően.

(2)A KAP-stratégiai terv elkészítéséért felelős tagállami szerv gondoskodik róla, hogy a környezetvédelmi és éghajlat-politikai ügyekben illetékes hatóságok tevőlegesen részt vegyenek a terv környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szempontjainak kidolgozásában.

(3)Minden tagállam partnerséget létesít az illetékes regionális és helyi hatóságokkal. A partnerséget legalább a következő partnereknek kell alkotniuk:

a)az érintett hatóságok;

b)gazdasági és szociális partnerek;

c)a civil társadalmat képviselő releváns szervezetek és – adott esetben – a társadalmi befogadásnak, az alapvető jogok érvényesítésének, a nemek közötti egyenlőségnek és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának előmozdításáért felelős szervezetek.

A tagállamok bevonják ezeket a partnereket a KAP-stratégiai terv elkészítésébe.

(4)A tagállamok és a Bizottság együttműködik annak érdekében, hogy biztosítsák az eredményes koordinációt a KAP stratégia terv végrehajtásában, figyelembe véve az arányosság és a közös irányítás elvét.

II. FEJEZET
A KAP-STRATÉGIAI TERV TARTALMA

95. cikk
A KAP-stratégiai terv tartalma

(1)Minden KAP stratégia terv a következő szakaszokból áll:

a)igényfelmérés;

b)beavatkozási stratégia;

c)a több beavatkozáshoz is kapcsolódó közös elemek ismertetése;

d)a stratégiában megjelölt, közvetlen kifizetések formájában megvalósuló, ágazati és vidékfejlesztésre irányuló beavatkozások ismertetése;

e)cél- és pénzügyi tervek;

f)az irányítási és koordinációs rendszer ismertetése;

g)a KAP korszerűsítését biztosító elemek ismertetése;

h)az egyszerűsítéshez és a kedvezményezettek adminisztratív terheinek csökkentéséhez kapcsolódó elemek ismertetése.

(2)Minden KAP-stratégiai tervnek tartalmaznia kell a következő mellékleteket:

a)az előzetes értékelésről és a stratégiai környezeti vizsgálatról (SKV) szóló I. melléklet;

b)a GYELV-elemzést tartalmazó II. melléklet;

c)a partnerek konzultációjáról szóló III. melléklet;

d)a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatásról szóló IV. melléklet;

e)a KAP-stratégiai terv hatálya alatt nyújtott kiegészítő nemzeti finanszírozásról szóló V. melléklet.

(3)A KAP-stratégiai terv (1) és (2) bekezdésben említett szakaszainak és mellékleteinek tartalmára vonatkozó részletes szabályokat a 96–103. cikk tartalmazza.

96. cikk
Igényfelmérés

A 95. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett igényfelmérésnek az alábbiakat kell magában foglalnia:

a)a 103. cikk (2) bekezdésében említett GYELV-elemzés összefoglalása;

b)a 6. cikkben meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódó igények azonosítása a GYELV-elemzés eredményei alapján. Valamennyi igényt ismertetni kell függetlenül attól, hogy kielégíti-e őket a KAP-ra vonatkozó stratégiai terv vagy sem;

c)a 6. cikk (1) bekezdésének a) pontjában ismertetett, a mezőgazdasági üzemek fennmaradását biztosító jövedelemmel és az üzemek rezilienciájával kapcsolatos célkitűzés vonatkozásában a kockázatkezeléshez kapcsolódó igények felmérése;

d)adott esetben a hátrányos helyzetű földrajzi területek, például a legkülső régiók igényeinek elemzése;

e)az igények fontossági sorrendbe helyezése és rangsorolása, ideértve a választások megfelelő indoklását és adott esetben azt, hogy miért nem vagy csak részlegesen foglalkozik bizonyos azonosított igényekkel a KAP-stratégiai terv.

A 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában említett konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések esetében az értékelésben figyelembe kell venni a XI. mellékletben említett jogalkotási eszközökből eredő nemzeti környezetvédelmi és éghajlat-politikai terveket.

A tagállamok a legfrissebb és a legmegbízhatóbb adatokat használják ehhez az értékeléshez.

97. cikk
Beavatkozási stratégia

(1)A 95. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett beavatkozási stratégia minden egyes, a 6. cikk (1) bekezdésében megállapított és a KAP-stratégiai tervben szereplő konkrét célkitűzésre vonatkozóan meghatározza a következőket:

a)célok minden egyes releváns, közös és – adott esetben – kifejezetten a KAP-stratégiai tervre vonatkozó eredménymutató és a kapcsolódó mérföldkövek tekintetében. E célok értékét indokolni kell a 96. cikkben említett igényfelmérés tekintetében. A 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában említett konkrét célkitűzéseket illetően a célokat az e cikk (2) bekezdésének a) és b) pontjában kifejtett elemek alapján kell meghatározni;

b)a III. címben ismertetett beavatkozástípusokon alapuló beavatkozásokat – az említett cím II. fejezete 3. szakaszának 2. alszakaszában megállapított, a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás kivételével – úgy kell megtervezni, hogy a 125. cikkben említett előzetes értékelésre, a 103. cikk (2) bekezdésében említett GYELV-elemzésre és a 96. cikk szerinti igényfelmérésre támaszkodó szilárd beavatkozási logika alapján kezelni tudjanak bizonyos helyzeteket az érintett területen;

c)azok az elemek, amelyek bemutatják, hogyan teszik lehetővé a beavatkozások a célok elérését és hogyan biztosított a beavatkozások koherenciája és összeegyeztethetősége;

d)azok az elemek, amelyek igazolják, hogy a finanszírozási forrásoknak a KAP-stratégiai terv beavatkozásaihoz rendelt elosztása indokolt és megfelelő a kitűzött célok eléréséhez, továbbá összhangban áll a 100. cikkben említett pénzügyi tervvel.

(2)A beavatkozási stratégiának tartalmaznia kell a következő elemeket is, amelyek igazolják a stratégia egységességét és a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott konkrét célkitűzésekhez kapcsolódva megvalósított beavatkozások egymást kiegészítő jellegét:

a)a KAP-stratégiai terv környezet- és éghajlatvédelmi struktúrájának áttekintése, amely ismerteti a feltételesség és a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzéseket megvalósító különféle beavatkozások egymást kiegészítő jellegét és alapfeltételeit, továbbá a teljes hozzájárulás 92. cikk szerinti növelésének módját;

b)annak ismertetése, hogy a KAP-stratégiai terv környezet- és éghajlatvédelmi struktúrája várhatóan hogyan járul hozzá a már meghatározott, a XI. mellékletben említett jogalkotási eszközökből eredő vagy azokban foglalt hosszú távú nemzeti célok megvalósításához;

c)a 6. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett konkrét célkitűzés (a mezőgazdasági pálya vonzóvá tétele a fiatal mezőgazdasági termelők számára, valamint a vállalkozásfejlesztés előmozdítása) vonatkozásában a KAP-stratégiai terv szempontjából releváns beavatkozások és konkrét feltételek – például a 22. cikk (4) bekezdésében, a 27. cikkben, a 69. cikkben és a 71.cikk (7) bekezdésében meghatározottak – áttekintését be kell mutatni. A tagállamok különösen a 86. cikk (5) bekezdésére hivatkoznak a pénzügyi terv bemutatásakor a 27. és 69. cikkben említett beavatkozástípusok kapcsán. Az áttekintésnek a nemzeti eszközökkel való kölcsönhatást is be kell mutatnia azzal a céllal, hogy javítsa a területen végrehajtott uniós és nemzeti fellépések közötti egységességet;

d)az ágazati kapcsolódású beavatkozások áttekintése, ideértve a III. cím II. fejezete 3. szakaszának 1. alszakaszában említett, termeléstől függő jövedelemtámogatást és a III. cím III. fejezetében említett ágazati beavatkozásokat – magyarázattal szolgálva arra vonatkozóan, hogy miért az érintett ágazatokat kell célozni –, az ágazatonkénti beavatkozások jegyzékét, kiegészítő jellegük bemutatását és a III. cím III. fejezetében említett ágazati beavatkozástípusokra épülő beavatkozásokhoz kapcsolódó további lehetséges célokat;

e)magyarázat arra vonatkozóan, hogy melyik beavatkozás járul hozzá egységes és integrált kockázatkezelési módszer biztosításához;

f)a nemzeti és a regionális beavatkozások közötti kölcsönhatás ismertetése, ideértve a pénzügyi előirányzatok beavatkozásonkénti és alaponkénti elosztását.

98. cikk
Több beavatkozáshoz is tartozó közös elemek

A 95. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett, több beavatkozáshoz is tartozó közös elemek ismertetésének magában kell foglalnia a következőket:

a)a tagállamok által a 4. cikk (1) bekezdésének megfelelően adott fogalommeghatározások és a 16. cikk szerinti, a termeléstől független közvetlen kifizetések formájában történő beavatkozásokra vonatkozó minimális követelmények;

b)a feltételesség rendszerének ismertetése, amely magában foglalja a következőket:

i.a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó, a III. mellékletben említett minden egyes előírás tekintetében az uniós előírás teljesítési módjának ismertetése, ideértve a következő elemeket: a mezőgazdasági üzemek gyakorlatának, a területi hatálynak, az érintett mezőgazdasági termelők típusainak, valamint a gyakorlat fő céljához való hozzájárulás indoklásának összefoglalása;

ii.a 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában említett konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzésekhez való általános hozzájárulás bemutatása;

c)a 83. cikk (2) bekezdésében, a 86. cikk (3) bekezdésében és a 112. cikkben említett technikai segítségnyújtás, valamint a 113. cikkben említett KAP-hálózatok kihasználásának ismertetése;

d)a végrehajtáshoz kapcsolódó egyéb információk, különösen:

i.a támogatási jogosultságok értékének megállapítására és, adott esetben, a tartalékok működésére vonatkozó rövid ismertetés;

ii.a közvetlen kifizetések 15. cikk szerinti csökkentésének eredményeként fennmaradó források becsült összegének felhasználása;

iii.az EMVA és a vidéki térségekben működő egyéb uniós alapok közötti koordinációnak és hatáskör-elhatárolásnak, valamint az említett alapok egymást kiegészítő jellegének felülvizsgálata.

99. cikk
Beavatkozások

A 95. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett stratégiában meghatározott minden egyes beavatkozás ismertetése a következőket tartalmazza:

a)az a beavatkozástípus, amelyhez tartozik;

b)a területi hatály;

c)az adott beavatkozás azon egyedi kialakítása és követelményei, amelyek biztosítják a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott konkrét célkitűzés(ek)hez való eredményes hozzájárulást. A környezetvédelmi és éghajlat-politikai beavatkozásokat illetően a feltételességi követelményekhez való illeszkedésnek tükröznie kell, hogy a gyakorlatok között nincs átfedés;

d)támogathatósági feltételek;

e)valamennyi olyan beavatkozásra vonatkozóan, amelyek az e rendelet II. mellékletében felsorolt beavatkozástípusokon alapulnak, annak ismertetése, hogy hogyan felel meg a WTO-val kötött mezőgazdasági megállapodás 2. mellékletében előírt, e rendelet 10. cikkében és II. mellékletében ismertetett rendelkezéseknek, továbbá valamennyi olyan beavatkozásra vonatkozóan, amelyeknek nem az e rendelet II. mellékletében felsorolt beavatkozástípusok képezik az alapját, annak bemutatása, hogy megfelelnek-e – és ha igen, hogyan – a WTO-val kötött mezőgazdasági megállapodás 6.5. cikke vagy 2. melléklete rendelkezéseinek;

f)a beavatkozás éves tervezett kimenetei és, amikor lényeges, az egységes vagy átlagos egységnyi összegenkénti bontás;

g)a támogatás éves tervezett egységnyi összege, ennek igazolása és a szóban forgó egységnyi összegnek a 89. cikkben említett varianciájára vonatkozó, indokolt maximális határérték. Adott esetben a következő adatokat is meg kell adni:

i.a támogatás formája és mértéke;

ii.a támogatás egységnyi összegének számítása és a 76. cikk szerinti tanúsításuk;

iii.e beavatkozáson belül a támogatás különféle egységes egységnyi összegei, nevezetesen a 18. cikk (2) bekezdésében meghatározott területcsoportokra vonatkozóan;

iv. annak közlése, hogy a tagállamok differenciálják-e az alapszintű jövedelemtámogatás hektáronkénti összegét az egyes területcsoportokra vonatkozóan, a 18. cikk (2) bekezdésének megfelelően;

h)a beavatkozás ebből eredő éves pénzügyi előirányzata a 88. cikkben említettek szerint. Adott esetben meg kell adni az összegeknek a vissza nem térítendő támogatások és a finanszírozási eszközök szerinti tervezett bontását;

i)annak jelzése, hogy a beavatkozás az EUMSZ 42. cikkének hatályán kívül esik-e, és alkalmazandó-e rá az állami támogatásokra vonatkozó értékelés.

100. cikk
Cél- és pénzügyi tervek

(1)A 95. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett céltervek összevont táblázatot tartalmaznak, amelyben a 97. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett célok találhatók éves mérföldkövek szerinti bontásban.

(2)A 95. cikk (1) bekezdésének e) pontjában említett pénzügyi terv a 99. cikk f) és h) pontjával összhangban álló táblázatokat tartalmaz, ideértve a következőket:

a)a tagállamok előirányzatai a 81. cikk (1) bekezdésében említett közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok, a 82. cikk (1) bekezdésében említett borágazati beavatkozástípusok, a 82. cikk (2) bekezdésében említett méhészeti és a 83. cikk (3) bekezdésében említett vidékfejlesztési beavatkozástípusok tekintetében;

b)átcsoportosítások a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok és a vidékfejlesztési beavatkozástípusok között a 90. cikknek megfelelően, a tagállamok előirányzatainak csökkentése a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok esetében annak érdekében, hogy rendelkezésre álljon forrás a III. cím III. fejezetének VII. szakaszában említett egyéb ágazatokban végrehajtandó beavatkozástípusokhoz, a 82. cikk (7) bekezdésének megfelelően;

c)a tagállamoknak a 82. cikk (4) bekezdésében említett, olívaolajágazati beavatkozástípusokhoz rendelt és a 82. cikk (3) bekezdésében említett, komlóágazati beavatkozástípusokhoz rendelt előirányzatai, valamint, ha ezeket a beavatkozástípusokat nem hajtják végre, az arról szóló határozat, hogy a megfelelő előirányzatokat a közvetlen kifizetésekhez rendelt tagállami előirányzatokhoz csoportosítják át a 82. cikk (5) bekezdésének megfelelően;

d)a közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusokhoz rendelt tagállami előirányzatok bontása, a b) és c) pontban meghatározott átcsoportosításokat követően, beavatkozástípusonkénti és beavatkozásonkénti indikatív pénzügyi keret alapján, megjelölve a tervezett kimeneteket, az átlagos vagy egységes egységösszeget, valamint a 89. cikkben említett maximális változtatást. Adott esetben a bontás a támogatási jogosultságok tartalékösszegét is tartalmazza.

A támogatáscsökkenés teljes becsült eredményét jelezni kell.

Figyelembe véve a támogatáscsökkenés eredményének felhasználását, amiről a 15. cikkben és a 81. cikk (3) bekezdésében történik említés, ezeket az indikatív pénzügyi allokációkat, a kapcsolódó tervezett kimeneteket és a megfelelő átlagos egységösszegeket vagy az egységes egységösszegeket a támogatáscsökkentés előtt kell megállapítani;

e)a III. cím III. fejezetének VII. szakaszában említett ágazati beavatkozástípusokhoz rendelt keretösszegek bontása beavatkozásonként, valamint a tervezett kimenetek és az átlagos egységösszeg megjelölésével;

f)a vidékfejlesztéshez rendelt tagállami előirányzatok bontása – a közvetlen kifizetésekhez és a közvetlen kifizetésekből történő, a b) pontban meghatározott átcsoportosításokat követően – beavatkozástípusonként és beavatkozásonként, az időszakra vonatkozó összesített adatokat is megadva, megjelölve továbbá az alkalmazandó EMVA-hozzájárulási arányt, adott esetben a beavatkozás és a régiótípus szerinti bontásban. Közvetlen kifizetésekből történő átcsoportosítás esetén az átcsoportosítással finanszírozott beavatkozás(oka)t vagy beavatkozásrészt meg kell határozni. Ez a táblázat tartalmazza továbbá a beavatkozásonkénti tervezett kimeneteket, az átlagos vagy az egységes egységösszegeket és – adott esetben – a támogatások tervezett összegének vagy a finanszírozási eszközök tervezett összegének bontását. A technikai segítségnyújtáshoz rendelt összegeket szintén jelezni kell;

g)a 86. cikkben meghatározott minimális ráfordítási kötelezettséghez hozzájáruló beavatkozások megjelölése.

Az ebben a bekezdésben említett elemeket évenkénti bontásban kell megadni.

101. cikk
Irányítási és koordinációs rendszerek

A 95. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett irányítási és koordinációs rendszerek ismertetése a következőket tartalmazza:

a)az (EU) [horizontális rendelet] rendelet II. címe II. fejezetében említett valamennyi irányító szerv azonosítása;

b)az (EU) [horizontális rendelet] rendeletben nem említett közreműködő és delegált szervezetek azonosítása és szerepe;

c)az (EU) [horizontális rendelet] rendelet IV. címében említett ellenőrzési rendszerekre és szankciókra vonatkozó információk, ideértve a következőket:

i.az (EU) [horizontális rendelet] rendelet IV. címe II. fejezetében említett integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer;

ii.az (EU) [horizontális rendelet] rendelet IV. címe IV. fejezetében említett, a feltételességhez kapcsolódó ellenőrzési és szankcionálási rendszer;

iii.az ellenőrzésekért felelős illetékes ellenőrző szervezetek;

d)a monitoring- és jelentéstételi struktúra bemutatása.

102. cikk
Korszerűsítés

Azoknak az elemeknek az ismertetése, amelyek biztosítják a KAP-nak a 95. cikk (1) bekezdésének g) pontjában említett korszerűsítését, kiemeli a KAP-stratégiai terv azon elemeit, amelyek a mezőgazdaság és a KAP korszerűsítését támogatják, és különösen kitér az alábbiakra:

a)áttekintés arról, hogy miként járul hozzá a KAP-stratégiai terv az 5. cikk második albekezdésében meghatározott, az ismeretek gyarapításának és megosztásának, az innovációnak és a digitalizációnak a mezőgazdaságban és vidéki térségekben történő előmozdítására vonatkozó átfogó célkitűzés megvalósításához az alábbiak segítségével:

i.a mezőgazdaság és a kapcsolódó területek számára tudást előállító és ilyen tudást használó személyek, szervezetek és intézmények közötti ismeretáramlás céljaira tervezett AKIS szervezeti felépítésének bemutatása;

ii.annak bemutatása, hogy a 13. cikkben említett tanácsadási szolgáltatások, a kutatás és a KAP-hálózatok hogyan működnek együtt az AKIS keretében és hogyan nyújtják a tanácsadási és innovációs támogatási szolgáltatásokat;

b)a mezőgazdaságban és a vidéki térségekben használható digitális technológiák kidolgozására, továbbá e technológiáknak a KAP-stratégiai terv keretében megvalósuló beavatkozások eredményességének és hatékonyságának javítása érdekében történő alkalmazására irányuló stratégia ismertetése.

103. cikk
Mellékletek

(1)A KAP-stratégiai tervnek a 95. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett I. melléklete tartalmazza a 125. cikkben említett utólagos értékelés, valamint a 2001/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben 39 említett stratégiai környezeti vizsgálat (SKV) főbb eredményeinek összefoglalását, továbbá azt, hogy azokat miként kezelték, vagy milyen okokból kifolyólag nem vették őket figyelembe, illetve egy linket is a teljes utólagos értékeléshez és az SKV-jelentéshez.

(2)A KAP-stratégiai tervnek a 95. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett II. melléklete a KAP-stratégiai tervvel érintett terület jelenlegi helyzetének GYELV-elemzését tartalmazza.

A GYELV-elemzés alapja a KAP-stratégiai tervvel érintett terület jelenlegi helyzete, és tartalmazza – a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott minden egyes konkrét célkitűzésre vonatkozóan – a KAP-stratégiai tervvel érintett terület jelenlegi helyzetének átfogó, közös háttérmutatókon és egyéb aktuális mennyiségi és minőségi információkon, például tanulmányokon, korábbi értékelési jelentéseken, ágazati elemzéseken és a korábbi tapasztalatok tanulságain alapuló leírását.

Ezenkívül az ismertetés kiemeli az 5. cikkben és a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott összes általános és konkrét célkitűzés vonatkozásában:

a)a KAP-stratégiai tervvel érintett terület azonosított erősségeit;

b)a KAP-stratégiai tervvel érintett terület azonosított gyengeségeit;

c)a KAP-stratégiai tervvel érintett területen azonosított lehetőségeket;

d)a KAP-stratégiai tervvel érintett területen azonosított fenyegetéseket;

e)adott esetben a területi szempontok elemzését, kiemelve a beavatkozásokkal kifejezetten érintett területeket;

f)adott esetben az ágazati szempontok elemzését, nevezetesen azoknak az ágazatoknak a vonatkozásában, amelyeket egyedi beavatkozások és/vagy ágazati programok érintenek.

A 6. cikk (1) bekezdésének d), e) és f) pontjában meghatározott konkrét célkitűzések tekintetében a GYELV-elemzés figyelembe veszi a XI. mellékletben említett jogalkotási eszközökből eredő nemzeti terveket.

A 6. cikk (1) bekezdésének g) pontjában kitűzött konkrét célkitűzésnek, nevezetesen a fiatal mezőgazdasági termelők érdeklődésének felkeltése vonatkozásában a GYELV rövid elemzést tartalmaz a földhöz jutás, a földhasználati mobilitás és a földterület-átalakítás, a finanszírozáshoz és hitelekhez való hozzáférés, továbbá az ismeretekhez való hozzáférés és tanácsadási szolgáltatások elérhetősége kérdéseiről.    

Az 5. cikk második albekezdésében meghatározott, az ismeretek gyarapításának és megosztásának, az innovációnak és a digitalizációnak a mezőgazdaságban és vidéki térségekben történő előmozdításához kapcsolódó általános célkitűzés vonatkozásában a GYELV-elemzésnek az AKIS és a kapcsolódó struktúrák működéséről is lényeges információkkal kell szolgálnia.

(3)A KAP-stratégiai tervnek a 95. cikk (2) bekezdésének c) pontjában említett III. melléklete tartalmazza a partnerek közötti konzultációk eredményeit, valamint a konzultációk lefolytatásának rövid leírását.

(4)A KAP-stratégiai tervnek a 95. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett IV. melléklete rövid leírással szolgál a gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatásról, továbbá annak a KAP-stratégiai terv egyéb beavatkozásaival való komplementaritásáról.

(5)A KAP-stratégiai tervnek a 95. cikk (2) bekezdésének e) pontjában említett V. melléklete a következőket tartalmazza:

a)a KAP-stratégiai terv hatályán belül nyújtott kiegészítő nemzeti finanszírozás rövid leírása, ideértve az intézkedésenkénti összegeket és az e rendelet szerinti követelmények betartásának jelzését;

b)a KAP-stratégiai terv beavatkozásaival való komplementaritás indoklása; valamint

c)annak jelzése, hogy a kiegészítő nemzeti finanszírozás nem esik az EUMSZ 42. cikkének hatálya alá és az állami támogatásokra vonatkozó szabályok alapján történő értékelés vonatkozik rá.

104. cikk
A KAP-stratégiai terv tartalmához kapcsolódó átruházott hatáskörök

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek módosítják ezt a fejezetet a KAP-stratégiai terv és annak mellékletei tartalma vonatkozásában.

105. cikk
A KAP-stratégiai terv tartalmához kapcsolódó végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a KAP-stratégiai tervek 96–103. cikkben leírt elemeinek ismertetésére szolgáló szabályokról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 139. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

III. FEJEZET
A KAP-STRATÉGIAI TERV JÓVÁHAGYÁSA ÉS MÓDOSÍTÁSA

106. cikk
A KAP-stratégiai terv jóváhagyása

(1)A tagállamok a KAP-stratégiai tervre vonatkozó, a 95. cikkben említett információkat tartalmazó javaslatot nyújtanak be a Bizottságnak legkésőbb 2020. január 1-jéig.

(2)A Bizottság értékeli a javasolt KAP-stratégiai tervet a következők alapján: a terv teljessége, az uniós jogszabályok alapelveivel, e rendelettel és az e rendelettel összhangban elfogadott rendelkezésekkel, a horizontális rendelettel való összhangja és egységessége, eredményes hozzájárulása a 6. cikk (1) bekezdésében megállapított konkrét célkitűzésekhez, a belső piac megfelelő működésére gyakorolt hatás és versenytorzulás, a kedvezményezettekre és a közigazgatási szervekre rótt adminisztratív terhek. Az értékelés különösen a következőkre tér ki: a KAP-stratégiai terv stratégiájának megfelelősége, a megfelelő konkrét célkitűzések, célok, beavatkozások, valamint a költségvetési források elosztása a KAP-stratégiai terv konkrét célkitűzéseinek megvalósításához a – GYELV-elemzés és az utólagos értékelés alapján – javasolt beavatkozások segítségével.

(3)A (2) bekezdésben említett értékelés eredményétől függően a Bizottság észrevételeket tehet a tagállamoknak a KAP-stratégiai terv benyújtását követő három hónapon belül.

A tagállamok megadják a Bizottságnak az összes szükséges további adatot és – adott esetben – felülvizsgálják a javasolt tervet.

(4)A Bizottság jóváhagyja a javasolt KAP-stratégiai tervet, ha a szükséges információkat benyújtották és a Bizottság meggyőződött arról, hogy a terv összhangban áll az uniós jogszabályok alapelveivel, az e rendeletben, az e rendelet értelmében elfogadott rendelkezésekben, valamint az (EU) [horizontális rendelet] rendeletben foglalt előírásokkal.

(5)A KAP-stratégiai tervet az érintett tagállam általi benyújtását követő nyolc hónapon belül jóvá kell hagyni.

A jóváhagyás nem vonatkozik a 101. cikk c) pontjában, valamint a KAP-stratégiai terv – a 95. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában említett – I–IV. mellékletében említett információkra.

Megfelelően indokolt esetben a tagállam kérheti a Bizottságtól olyan KAP-stratégiai terv jóváhagyását, amely nem tartalmazza az összes elemet. Ebben az esetben az érintett tagállam jelzi a KAP-stratégiai terv hiányzó részeit, valamint meghatározza a KAP-stratégiai terv egészére a 100. cikkben említett indikatív célokat és pénzügyi terveket annak érdekében, hogy bizonyítsa a terv általános egységességét és következetességét. A KAP-stratégiai terv hiányzó részeit a terv módosításaként kell benyújtani a Bizottságnak a 107. cikknek megfelelően.

(6)Minden KAP-stratégiai tervet a Bizottság hagy jóvá végrehajtási határozattal, a 139. cikkben említett bizottsági eljárás alkalmazása nélkül.

(7)A KAP-stratégiai terv kizárólag a Bizottság jóváhagyását követően lép életbe.

107. cikk
A KAP-stratégiai terv módosítása

(1)A tagállamok KAP-stratégiai tervük módosítására irányuló kérelmet nyújthatnak be a Bizottsághoz.

(2)A KAP-stratégiai terv módosítására irányuló kérelmet megfelelően indokolni kell és különösen a tervben bekövetkezett változásoknak a 6. cikk (1) bekezdésében említett konkrét célkitűzésekre gyakorolt várható hatását kell részleteznie. A kérelemhez csatolni kell a módosított tervet a frissített mellékletekkel együtt.

(3)A Bizottság ellenőrzi a módosítás e rendelettel, az annak értelmében elfogadott rendelkezésekkel és az (EU) [horizontális rendelet] rendelettel való összhangját, továbbá tényleges hozzájárulását a konkrét célkitűzésekhez.

(4)A Bizottság jóváhagyja a KAP-stratégiai terv kérelmezett módosítását, feltéve, hogy a szükséges információkat benyújtották és a Bizottság meggyőződött arról, hogy a terv összhangban áll az uniós jogszabályok alapelveivel, az e rendeletben, az e rendelet értelmében elfogadott rendelkezésekben és az (EU) [horizontális rendelet] rendeletben foglalt előírásokkal.

(5)A Bizottság a KAP-stratégiai terv módosítására irányuló kérelem benyújtását követő 30 munkanapon belül észrevételt tehet. A tagállam a Bizottság rendelkezésére bocsát minden szükséges további információt.

(6)A KAP-stratégiai terv módosítására irányuló kérelem jóváhagyására legkésőbb a kérelem tagállam általi benyújtását követő három hónapon belül sor kerül, feltéve, hogy a Bizottság észrevételeit megfelelően figyelembe vették.

(7)A KAP-stratégiai terv módosítására irányuló kérelem benyújtására naptári évenként egyszer kerülhet sor a lehetséges, a 109. cikknek megfelelően a Bizottság által meghatározandó kivételek mellett.

(8)A KAP-stratégiai terv minden egyes módosítását a Bizottság hagyja jóvá végrehajtási határozattal, a 139. cikkben említett bizottsági eljárás alkalmazása nélkül.

(9)A 80. cikk sérelme nélkül, a KAP-stratégiai terv módosításai kizárólag azt követően bírnak joghatással, hogy a Bizottság jóváhagyta a módosításokat.

(10)Pusztán elírásból vagy szerkesztésből adódó, vagy a szakpolitika és a beavatkozás végrehajtását nem befolyásoló nyilvánvaló hiba javítása nem tekinthető módosítás iránti kérelemnek. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az ilyen javításokról.

108. cikk
A Bizottság intézkedéseire vonatkozó határidők megállapítása

E fejezet alkalmazásában, ha a Bizottság valamely intézkedéséhez határidőt szabnak meg, ez a határidő akkor kezdődik, amikor az e rendeletben és az e rendelet értelmében elfogadott rendelkezésekben rögzített előírásoknak megfelelő valamennyi információt rendelkezésre bocsátották.

Ez a határidő nem foglalja magában azt az időszakot, amely az azt követő napon kezdődik, hogy a Bizottság elküldi a tagállamnak észrevételeit vagy a dokumentumok felülvizsgálatára vonatkozó kérését, és addig a napig tart, amíg a tagállam válaszol a Bizottságnak.

109. cikk
Átruházott hatáskörök

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek módosítják ezt a fejezetet az alábbiak vonatkozásában:

a)a KAP-stratégiai terv jóváhagyásának eljárásrendje és határideje;

b)a KAP-stratégiai terv módosítására irányuló kérelem benyújtásának és jóváhagyásának eljárásrendje és határideje;

c)a KAP-stratégiai terv benyújtásának gyakorisága a programozási időszakban, ideértve a kivételes esetek meghatározását, amelyekre vonatkozóan a módosításoknak a 107. cikk (7) bekezdésben említett maximális száma nem számít.

VI. CÍM
KOORDINÁCIÓ ÉS IRÁNYÍTÁS

110. cikk
Irányító hatóság

(1)A tagállamok irányító hatóságot jelölnek ki a KAP-stratégiai tervükhöz.

A tagállamok biztosítják, hogy a vonatkozó irányítási és kontrollrendszereket úgy hozzák létre, hogy biztosítva legyen az irányító hatóság és az egyéb szervezetek között a funkciók egyértelmű megosztása és elválasztása. A tagállamok feladata arról gondoskodni, hogy a rendszer a KAP-stratégiai terv teljes időtartama alatt hatékonyan működjön.

(2)Az irányító hatóság feladata a KAP-stratégiai terv hatékony, eredményes és szabályszerű irányítása és végrehajtása. Különösen azt biztosítja, hogy:

a)megfelelő és biztonságos elektronikus rendszert hozzanak létre a tervvel és annak végrehajtásával kapcsolatos, a monitoringhoz, valamint az értékeléshez szükséges statisztikai információk, valamint különösen a meghatározott célkitűzések és prioritások megvalósulásának nyomon követéséhez szükséges információk nyilvántartására, kezelésére, megőrzésére és szolgáltatására;

b)a kedvezményezettek és a beavatkozás végrehajtásában érintett egyéb szervezetek:

i.tájékoztatást kapjanak a kapott támogatásból eredő kötelezettségeikről, és vagy egy elkülönült elszámolási rendszert vagy egy megfelelő elszámolási kódot tartsanak fenn a művelettel kapcsolatos összes ügyletre vonatkozóan;

ii.ismerjék az irányító hatóság részére történő adatszolgáltatásra, valamint a kimenetek és az eredmények nyilvántartására vonatkozó követelményeket;

c)az érintett kedvezményezettek rendelkezésére bocsássák – adott esetben elektronikus úton – a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények, valamint a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó, a III. cím I. fejezete 2. szakasza szerint megállapított, mezőgazdasági üzemek szintjén alkalmazandó minimális előírások jegyzékét, továbbá az ezzel kapcsolatos egyértelmű és pontos információkat;

d)a 125. cikkben említett utólagos értékelés megfeleljen az értékelési és monitoringrendszernek, továbbá, hogy azt elfogadják és benyújtsák a Bizottságnak;

e)a 126. cikkben említett értékelési terv rendelkezésre álljon, hogy a szóban forgó cikkben említett utólagos értékelés lefolytatására az e rendeletben megadott határidőkön belül kerüljön sor, és hogy ezek az értékelések megfeleljenek a monitoring- és értékelési rendszernek, és azokat benyújtsák a 111. cikkben említett monitoringbizottsághoz és a Bizottsághoz;

f)a monitoringbizottság rendelkezésére bocsássák a KAP-stratégiai terv végrehajtásának – a program konkrét célkitűzésein és prioritásain alapuló – monitoringjához szükséges információkat és dokumentumokat;

g)összesített monitoringtáblázatokat is tartalmazó éves teljesítményjelentés készüljön, és hogy a monitoringbizottsággal folytatott konzultációt követően azt benyújtsák a Bizottsághoz;

h)a Bizottság éves teljesítményjelentésekhez fűzött észrevételei nyomán meghozzák a szükséges utánkövetési intézkedéseket;

i)hogy a kifizető ügynökség a kifizetések engedélyezése előtt minden szükséges információt megkapjon, különösen a finanszírozásra kiválasztott beavatkozásokkal kapcsolatban működtetett eljárásokról és végrehajtott kontrollokról;

j)az EMVA-ból finanszírozott – nem területre és állatokra vonatkozó – beavatkozásoknak a kedvezményezettjei elismerjék a kapott pénzügyi támogatást, az EU jelképének a Bizottság által az (5) bekezdéssel összhangban megállapított szabályok szerinti megfelelő használatát is ideértve;

k)a KAP-stratégiai terv – többek között a nemzeti KAP-hálózaton keresztül – nyilvánosságot kapjon azáltal, hogy a potenciális kedvezményezettek, a szakmai szervezetek, a gazdasági és szociális partnerek, a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításában közreműködő szervezetek és az érintett nem kormányzati szervezetek, többek között a környezetvédelmi szervezetek tájékoztatást kapnak a KAP-stratégiai terv által kínált lehetőségekről és a KAP-stratégiai terv forrásaihoz való hozzáférés szabályairól, valamint hogy a kedvezményezetteket és a közvéleményt tájékoztatják a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés számára a KAP-stratégiai terv révén nyújtott uniós támogatásról.

(3)A tagállam vagy az irányító hatóság a KAP-stratégiai terv beavatkozásainak irányítására és végrehajtására kijelölhet egy vagy több közreműködő szervezetet, többek között helyi hatóságokat, regionális fejlesztési szervezeteket vagy nem kormányzati szervezeteket is.

(4)Abban az esetben, ha az irányító hatóság feladatainak egy részét más szervezetre ruházták át, a szóban forgó feladatok irányításának és végrehajtásának hatékonyságáért és szabályszerűségéért továbbra is kizárólag az irányító hatóság felel. Az irányító hatóság biztosítja a megfelelő rendelkezések életbe léptetését annak érdekében, hogy a szóban forgó másik szervezet hozzájuthasson az említett feladatok végrehajtásához szükséges valamennyi adathoz és információhoz.

(5)A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy ezt a rendeletet kiegészítse a (2) bekezdés j) és k) pontjában említett információs, tájékoztatási és láthatósági követelmények tekintetében alkalmazandó részletes szabályokkal.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 139. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

111. cikk
Monitoringbizottság

(1)A tagállam a KAP-stratégiai terv benyújtása előtt bizottságot (a továbbiakban: monitoringbizottság) hoz létre a KAP-stratégiai terv végrehajtásának monitoringjára.

Mindegyik monitoringbizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

A monitoringbizottság legalább évente egyszer ülésezik és áttekinti az összes problémát, amely a KAP-stratégiai terv céljainak megvalósítását illetően hatással van a terv előrehaladására.

A tagállam a monitoringbizottság eljárási szabályzatát, valamint a monitoringbizottsággal megosztott valamennyi adatot és információt online nyilvánosságra hozza.

(2)A tagállam dönt a monitoringbizottság összetételéről, valamint biztosítja az érintett állami hatóságok, a közreműködő szervezetek és a 94. cikk (3) bekezdésében említett partnerek képviselőinek kiegyensúlyozott képviseletét.

A monitoringbizottság minden tagja egy szavazattal rendelkezik.

A tagállam a monitoringbizottság tagjainak jegyzékét online közzéteszi.

A Bizottság képviselői tanácsadói minőségükben részt vesznek a monitoringbizottság munkájában.

(3)A monitoringbizottság különösen a következőket vizsgálja:

a)a KAP-stratégiai terv végrehajtása és a mérföldkövek és célok megvalósítása kapcsán elért eredmények;

b)a KAP-stratégiai terv teljesítményét befolyásoló problémák és az e problémák kezelésére tett lépések;

c)az utólagos értékelésnek az (EU) [KRR rendelet] rendelet 52. cikkének (3) bekezdésében felsorolt elemei és az (EU) [KRR rendelet] rendelet 53. cikkének (1) bekezdésében említett stratégiai dokumentum;

d)az értékelések végrehajtása kapcsán elért előrehaladás, az értékelések összegzése és a megállapításokkal összefüggésben végzett nyomon követés;

e)kommunikációs és láthatósági fellépések végrehajtása;

f)adminisztratív kapacitásépítés az állami hatóságok és a kedvezményezettek tekintetében, adott esetben.

(4)A monitoringbizottság véleményezi:

a)a KAP-stratégiai terv tervezetét;

b)a műveletek kiválasztásához használt módszertant és kritériumokat;

c)az éves teljesítményjelentéseket;

d)az értékelési tervet és annak valamennyi módosítását;

e)az irányító hatóságnak a KAP-stratégiai terv módosítására irányuló javaslatait.

112. cikk
Technikai segítségnyújtás a tagállamok kezdeményezésére

(1)Adott tagállam kezdeményezésére az EMVA támogatást nyújthat a KAP-stratégiai tervhez kapcsolódó támogatás eredményes nyújtásához és végrehajtásához szükséges intézkedésekhez, ideértve a 113. cikk (1) bekezdésében említett nemzeti KAP-hálózatok létrehozását és működtetését. Az ebben a bekezdésben említett fellépések érinthetik a KAP-stratégiai terv korábbi és jövőbeli időszakait is.

(2)A vezető alap felelős hatóságának az (EU) [KRR rendelet] rendelet 25. cikke (4), (5) és (6) bekezdésének megfelelő fellépései ugyancsak támogathatók.

(3)A tagállami kezdeményezésű technikai segítségnyújtás nem finanszíroz az (EU) [horizontális rendelet] rendelet 11. cikke értelmében vett tanúsító szerveket.

113. cikk
A közös agrárpolitikával foglalkozó európai és nemzeti hálózatok 

(1)Minden tagállam a mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén működő szervezetek és közigazgatási szervek, tanácsadók, kutatók és az innováció egyéb szereplői hálózatépítésére alkalmas, közös agrárpolitikával foglalkozó nemzeti hálózatot (nemzeti KAP-hálózat) hoz létre nemzeti szinten a KAP-stratégiai terv Bizottság általi jóváhagyása után legkésőbb 12 hónappal.

(2)A mezőgazdaság és vidékfejlesztés területén működő nemzeti hálózatok, szervezetek, valamint közigazgatási szervek hálózatépítésére alkalmas, közös agrárpolitikával foglalkozó európai hálózatot (európai KAP-hálózat) kell működtetni uniós szinten.

(3)A KAP-hálózatokon keresztül megvalósuló hálózatépítés céljai a következők:

a)valamennyi érdekelt fokozottabb bevonása a KAP-stratégiai tervek kialakításába és végrehajtásába;

b)a tagállamok közigazgatási szerveinek támogatása a KAP-stratégiai tervek végrehajtásában és a teljesítményalapú teljesítési modellre való átállásban;

c)az egymástól tanulás, valamint az összes mezőgazdasági és vidéki érdekelt közötti kölcsönhatások elősegítése;

d)az innováció előmozdítása, valamint támogatás az összes érdekelt bevonásához az ismeretek átadásába és a tudásépítés folyamatába;

e)valamennyi érdekelt monitoring- és értékelési kapacitásának támogatása;

f)hozzájárulás a KAP-stratégiai tervek eredményeinek terjesztéséhez.

(4)A KAP-hálózatok feladatai a (3) bekezdésben megállapított célkitűzések elérésében a következők:

a)a KAP-stratégiai tervek keretében támogatott fellépésekre vonatkozó információk gyűjtése, elemzése és terjesztése;

b)hozzájárulás a KAP-stratégiai tervek végrehajtásában részt vevő tagállami közigazgatási szervek és más szereplők kapacitásépítéséhez, egyebek mellett a monitoring- és az értékelési folyamatok tekintetében is;

c)a bevált gyakorlatok összegyűjtése és terjesztése;

d)információk, többek között statisztikai és adminisztratív adatok gyűjtése, továbbá a vidéki térségekben és a mezőgazdaságban jelentkező, a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott konkrét célkitűzések szempontjából lényeges fejlemények elemzése;

e)platformok, fórumok és események megszervezése az érdekeltek közötti tapasztalatcsere és az egymástól tanulás előmozdítása érdekében, adott esetben a harmadik országokban működő hálózatokkal folytatott tapasztalatcserét is ideértve;

f)információgyűjtés, finanszírozott struktúrák és projektek – például az (EU) [KRR] rendelet 27. cikkében említett helyi akciócsoportok, a 114. cikk (4) bekezdésében említett, a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség operatív csoportjainak, valamint az ezeknek megfelelő struktúrák és projektek – hálózatépítésének támogatása;

g)támogatás helyi akciócsoportok közötti együttműködési projekteknek vagy hasonló helyi fejlesztési struktúráknak, a transznacionális együttműködést is beleértve;

h)kapcsolatépítés más uniós finanszírozású stratégiákkal és hálózatokkal;

i)hozzájárulás a KAP továbbfejlesztéséhez és a későbbi KAP-stratégiai tervidőszakok előkészítése;

j)nemzeti KAP-hálózatok esetében az európai KAP-hálózat tevékenységeiben való részvétel, valamint az azokhoz való hozzájárulás.

114. cikk
A mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség

(1)A Bizottság a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerséget (EIP) hoz létre.

(2)Az EIP célja az innováció ösztönzése és az ismeretátadás javítása.

(3)Az EIP hozzájárul a 6. cikk (1) bekezdésében megállapított konkrét célkitűzések megvalósításához.

(4)Az EIP – a szakpolitikák és az eszközök összekapcsolásával – támogatja a 13. cikk (2) bekezdésében említett AKIS-t az innováció felgyorsítása érdekében. Különösen az alábbiak a feladatai:

a)hozzáadott érték létrehozása a kutatás és a gazdálkodási gyakorlat közötti kapcsolat szorosabbá tétele, valamint a rendelkezésre álló innovációs intézkedések szélesebb körben történő felhasználásának előmozdítása révén;

b)az innovációban részt vevő szereplők és a projektek összekapcsolása;

c)az innovatív megoldások gyorsabban és szélesebb körben történő gyakorlati megvalósítására való ösztönzés; valamint

d)a tudományos közösség tájékoztatása a gazdálkodási gyakorlathoz kapcsolódó kutatási igényekről.

Az EIP operatív csoportok az EIP részét képezik. Tervet dolgoznak ki arra vonatkozóan, hogy az innovatív projektek kialakítása, tesztelése, adaptációja vagy végrehajtása interaktív innovációs modellen alapuljon, amelynek főbb alapelvei:

a)a mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók igényeire összpontosító innovatív megoldások kidolgozása, ezzel egyidejűleg a kölcsönhatások kezelése az ellátási láncban, amikor szükséges;

b)az egymást kiegészítő ismeretekkel rendelkező partnerek, például mezőgazdasági termelők, tanácsadók, kutatók, vállalkozások vagy nem kormányzati szervek összekapcsolása, célzott összetételben, a projekt céljaihoz igazítva, valamint

c)közös döntéshozatal és közös alkotás a projekt teljes tartama alatt.

A tervezett innováció alapja lehet új, de lehet hagyományos gyakorlat új földrajzi vagy természeti környezetben.

Az operatív csoportok – különösen a KAP-hálózaton keresztül – terjesztik terveiket és projektjeik eredményeit.

VII. CÍM
MONITORING, JELENTÉSTÉTEL ÉS ÉRTÉKELÉS

I. FEJEZET
TELJESÍTMÉNYKERET

115. cikk
A teljesítménykeret létrehozása

(1)A tagállamok teljesítménykeretet hoznak létre, amely lehetővé teszi a KAP-stratégiai terv teljesítményére vonatkozó jelentéstételt, monitoringot és értékelést a terv végrehajtása során.

(2)A teljesítménykeret a következő elemeket tartalmazza:

a)közös háttér-, kimeneti, eredmény- és hatásmutatók, a 7. cikkben említetteket is beleértve, amelyek a monitoring, az értékelés és az éves teljesítményjelentés alapjául szolgálnak;

b)a releváns konkrét célkitűzéshez kapcsolódó, eredménymutatók felhasználásával meghatározott célok és éves mérföldkövek;

c)adatgyűjtés, -tárolás és -továbbítás;

d)rendszeres jelentéstétel a teljesítményről, a monitoring- és értékelési tevékenységekről;

e)a jó teljesítmény elismerésére és a gyenge teljesítmény kezelésére szolgáló mechanizmusok;

f)a KAP-stratégiai tervhez kapcsolódó előzetes, időközi és utólagos értékelések, valamint minden egyéb értékelési tevékenység.

(3)A teljesítménykeret a következőket fedi le:

a)a KAP-stratégiai tervek tartalma;

b)az 1308/2013/EU rendeletben meghatározott piaci intézkedések és egyéb beavatkozások.

116. cikk
A teljesítménykeret céljai

A teljesítménykeret célja:

a)a KAP hatásának, eredményességének, hatékonyságának, fontosságának, egységességének és uniós hozzáadott értékének értékelése;

b)a 6. cikkben meghatározott konkrét célkitűzésekre vonatkozó mérföldkövek és célok meghatározása;

c)a KAP-stratégiai tervek céljainak megvalósítása terén elért haladás monitoringja;

d)a KAP-stratégiai tervek beavatkozásai hatásának, eredményességének, hatékonyságának, fontosságának, egységességének értékelése;

e)a monitoringhoz és az értékeléshez kapcsolódó közös tanulási folyamat támogatása.

117. cikk
Elektronikus információs rendszer

A tagállamok elektronikus információs rendszert hoznak létre, amelyben nyilvántartják és megőrzik a KAP-stratégiai terv végrehajtására vonatkozó, monitoringhoz és értékeléshez szükséges főbb információkat, különösen a finanszírozásra kiválasztott egyes beavatkozásokra és a megvalósult beavatkozásokra vonatkozó információkat, az egyes kedvezményezettekre és a műveletekre vonatkozó információkat is ideértve.

118. cikk
Tájékoztatás nyújtása

A tagállamok biztosítják, hogy a KAP-stratégiai terv keretében megvalósuló beavatkozások támogatásainak kedvezményezettjei és a helyi akciócsoportok kötelesek legyenek az irányító hatóság vagy más, az irányító hatóság megbízásából és nevében eljáró szervek rendelkezésére bocsátani a KAP-stratégiai terv monitoringjához és értékeléséhez szükséges valamennyi információt.

A tagállamok biztosítják, hogy átfogó, teljes körű, megfelelő időben rendelkezésre álló és megbízható adatforrásokat hoznak létre, amelyek segítségével eredményesen tudják figyelemmel kísérni a szakpolitikai célkitűzések megvalósítása terén elért előrehaladást kimeneti, eredmény- és hatásmutatók használatával.

119. cikk
Monitoringeljárások

Az irányító hatóság és a monitoringbizottság a kimeneti és eredménymutatók alapján nyomon követi a KAP-stratégiai terv végrehajtását és a KAP-stratégiai terv céljainak megvalósítása terén elért előrehaladást.

120. cikk
A teljesítménykerethez kapcsolódó végrehajtási hatáskörök

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a teljesítménykeret tartalmára vonatkozóan. E jogi aktusok tartalmazzák a háttérmutatók jegyzékét, a szakpolitika megfelelő monitoringjához és értékeléséhez szükséges egyéb mutatókat, a mutatók kiszámításának módszereit, valamint a tagállamok által gyűjtött adatok pontosságának és megbízhatóságának biztosításához szükséges rendelkezéseket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 139. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

II. FEJEZET
ÉVES TELJESÍTMÉNYJELENTÉSEK

121. cikk
Éves teljesítményjelentések

(1)A tagállamok 2023. február 15-ig, majd 2030-cal bezárólag minden ezt követő év február 15-ig a megelőző pénzügyi évre vonatkozó éves jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a KAP-stratégiai terv végrehajtásáról. A 2023-ban benyújtandó jelentés a 2021-es és a 2022-es pénzügyi évekre vonatkozik. A III. cím II. fejezetében említett közvetlen kifizetések esetében a jelentés kizárólag a 2022-es pénzügyi évre vonatkozik.

(2)A 2030. február 15-ig benyújtandó utolsó éves teljesítményjelentés tartalmazza a végrehajtási időszak során elvégzett értékelések összefoglalását.

(3)Elfogadhatósága érdekében az éves teljesítményjelentésnek tartalmaznia kell a (4), (5) és a (6) bekezdésben előírt összes információt. A Bizottság az éves teljesítményjelentés kézhezvételétől számított 15 munkanapon belül tájékoztatja a tagállamot, amennyiben a jelentés nem elfogadható, ennek hiányában azt elfogadhatónak kell tekinteni.

(4)Az éves teljesítményjelentések meghatározzák a KAP-stratégiai terv végrehajtására vonatkozó főbb mennyiségi és minőségi mutatókat, hivatkozással a pénzügyi adatokra, a kimeneti és eredménymutatókra, továbbá a 118. cikk második bekezdésének megfelelően. Tartalmazzák továbbá az elért kimenetekre, a realizált kiadásokra, az elért eredményekre és az egyes céloktól való távolságra vonatkozó adatokat.

Azon beavatkozástípusok vonatkozásában, amelyek nem tartoznak e rendelet 89. cikkének hatálya alá, és amelyek esetében az elért kimenet és a realizált kiadások aránya 50 %-kal eltér az éves tervezett kimeneti és kiadásaránytól, a tagállamnak indoklást kell benyújtania az eltérésről.

(5)Az átadott adatoknak a részlegesen vagy teljesen végrehajtott beavatkozások mutatói esetében a megvalósult értékeket kell tartalmazniuk. Összefoglalót tartalmaznak továbbá a KAP-stratégiai terv előző pénzügyi évi végrehajtásával elért állapotról, minden olyan problémáról, amely befolyásolja a KAP-stratégiai terv teljesítményét, különösen a mérföldkövektől való eltérésekről, amelyek kapcsán indokolással kell szolgálni és – adott esetben – be kell mutatni a megtett intézkedéseket.

(6)A finanszírozási eszközök esetében a (4) bekezdés alapján rendelkezésre bocsátott adatokon kívül a következő információkat is rendelkezésre kell bocsátani:

a)elszámolható kiadás pénzügyitermék-típusonként;

b)elszámolható kiadásként jelentett gazdálkodási költségek és díjak összege;

c)az EMVA-finanszírozáson kívül mobilizált magán- és közfinanszírozás összege pénzügyitermék-típusonként;

d)az (EU) [KRR rendelet] rendelet 54. cikkében említett finanszírozási eszközökhöz nyújtott EMVA-hozzájárulás segítségével realizált kamat és egyéb nyereség, továbbá a szóban forgó rendelet 56. cikkében említett EMVA-hozzájárulásnak tulajdonítható visszatérített források.

(7)A Bizottság az éves teljesítményjelentésekben megadott információk alapján elvégzi az (EU) [KRR rendelet] rendelet [52.] cikkében említett éves teljesítmény-felülvizsgálatot és éves teljesítményalapú záróelszámolást.

(8)Az éves teljesítmény-felülvizsgálat során a Bizottság észrevételeket tehet az éves teljesítményjelentésekről a benyújtásukat követő egy hónapon belül. Amennyiben a Bizottság ezen határidőn belül nem tesz észrevételt, a jelentéseket elfogadottnak kell tekinteni.

A Bizottság fellépéseire vonatkozó határidők megállapításáról szóló 108. cikk megfelelően alkalmazandó.

(9)Ha egy vagy több eredménymutató jelentett értéke több mint 25 %-os eltérést mutat az adott tárgyévre megállapított mérföldkőtől, a Bizottság felkérheti a tagállamot, hogy nyújtson be cselekvési tervet az (EU) [horizontális rendelet] rendelet 39. cikke (1) bekezdésének megfelelően, és ismertesse a tervezett korrekciós intézkedéseket és a várható határidőt.

(10)Az éves teljesítményjelentéseket, valamint tartalmuk polgároknak szánt összefoglalóját a lakosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

(11)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az éves teljesítményjelentés tartalmának bemutatására vonatkozó szabályokról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 139. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

122. cikk
Éves felülvizsgálati ülések

(1)A tagállamok minden évben éves felülvizsgálati ülést szerveznek a Bizottsággal, ahol az elnöki feladatokat vagy közösen látják el, vagy a Bizottság látja el; az ülésekre legkorábban az éves teljesítményjelentés benyújtását követően két hónappal kerül sor.

(2)Az éves felülvizsgálati ülés célja, hogy megvizsgálja minden egyes terv teljesítményét, ideértve a meghatározott célok megvalósítása terén elért haladást, a teljesítményt befolyásoló problémákat, továbbá a megoldásuk érdekében a múltban megtett vagy a jövőben megteendő fellépéseket.

III. FEJEZET
A JÓ KÖRNYEZETI ÉS ÉGHAJLATI TELJESÍTMÉNYHEZ KAPCSOLÓDÓ ÖSZTÖNZŐ RENDSZER

123. cikk
Teljesítménybónusz

(1)A tagállamok 2026-ban teljesítménybónuszt kaphatnak kielégítő környezeti és éghajlati teljesítményükért, feltéve, hogy az érintett tagállam teljesíti a 124. cikk (1) bekezdésében meghatározott feltételeket.

(2)A teljesítménybónusz a 2027. pénzügyi évre a IX. mellékletnek megfelelően meghatározott, tagállamonkénti összeg 5 %-a.

Az EMGA és az EMVA között a 15. cikk és a 90. cikk értelmében elvégzett forrásátcsoportosítást nem lehet figyelembe venni a teljesítménybónusz kiszámításához.

124. cikk
A teljesítménybónusz felosztása

(1)A 2026-os év teljesítmény-felülvizsgálata alapján, a tagállam keretéből a 123. cikk második bekezdésének megfelelően visszatartott teljesítménybónuszt ez a tagállam kapja, ha KAP-stratégiai tervében a 6. cikk (1) bekezdése d), e) és f) pontjában meghatározott konkrét környezeti és éghajlati célkitűzésekre alkalmazott eredménymutatók elérték a 2025-re kitűzött vonatkozó célérték legalább 90 %-át.

(2)2026-ban a Bizottság az éves teljesítményjelentés kézhezvételétől számított két hónapon belül végrehajtási jogi aktust fogad el a 139. cikkben említett eljárás alkalmazása nélkül, amelyben minden egyes tagállam vonatkozásában megállapítja, hogy KAP-stratégiai tervük elérte-e az e cikk (1) bekezdésében említett célértékeket.

(3)Ha az (1) bekezdésben említett célértékeket elérték, a teljesítménybónusz összegét a Bizottság odaítéli az érintett tagállamnak, és azt az összeget a 2027. pénzügyi év vonatkozásában véglegesen átadottnak kell tekinteni a (2) bekezdésben említett határozat alapján.

(4)Ha az (1) bekezdésben említett célértékeket nem érték el, a Bizottság nem ítéli oda az érintett tagállam teljesítménybónuszának összegéhez kapcsolódó, a 2027. pénzügyi évre vonatkozó kötelezettségvállalás összegét.

(5)A teljesítménybónusz odaítélésekor a Bizottság figyelembe veheti az érintett mérföldkövek elérését akadályozó vis maior eseteket és súlyos társadalmi-gazdasági válságokat.

(6)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyek részletes szabályokat határoznak meg annak biztosítására, hogy egységes megközelítés alapján kerüljön megállapításra a teljesítménybónusz tagállamoknak történő odaítélése. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 139. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

IV. FEJEZET
A KAP-STRATÉGIAI TERV ÉRTÉKELÉSE

125. cikk
Előzetes értékelések

(1)A tagállamok előzetes értékeléseket végeznek annak érdekében, hogy javítsák KAP-stratégiai terveik kialakításának minőségét.

(2)Az előzetes értékelést a KAP-stratégiai terv elkészítéséért felelős hatóság felelősségi körében kell elvégezni.

(3)Az előzetes értékelés a következőket vizsgálja:

a)a KAP-stratégiai terv hozzájárulása a KAP konkrét célkitűzéseihez, figyelembe véve a nemzeti és regionális igényeket, a fejlődési potenciált és a korábbi programozási időszakokban végrehajtott KAP tapasztalataiból levont tanulságokat;

b)a javasolt KAP-stratégiai terv belső egységességét és kapcsolatát más releváns instrumentumokkal;

c)a költségvetési források elosztásának összhangját a KAP-stratégiai terv konkrét célkitűzéseivel;

d)hogyan járulnak hozzá a várt kimenetek az eredményekhez;

e)a várt EMGA- és EMVA-támogatások alapján reálisak-e az eredmények számszerűsített célértékei;

f)az emberi erőforrások és az adminisztratív kapacitás megfelelősége a KAP-stratégiai terv kezelésének vonatkozásában;

g)a KAP-stratégiai terv monitoringjához, valamint az értékelések elvégzéséhez szükséges adatgyűjtés esetében alkalmazott eljárások alkalmassága;

h)a teljesítménykerethez kiválasztott mérföldek alkalmassága;

i)a kedvezményezettekre háruló adminisztratív teher csökkentése érdekében tervezett intézkedések;

j)az EMVA-ból finanszírozott finanszírozási eszközök használatának indokoltsága.

(4)Tekintettel az éghajlatváltozás mérséklésére vonatkozó szükségletekre, a 2001/42/EK irányelvben meghatározott stratégiai környezeti vizsgálat követelményei részét képezik az előzetes értékelésnek.

126. cikk
A KAP-stratégiai tervek végrehajtási időszakbeli és utólagos értékelése

(1)A tagállamok értékelik a KAP-stratégiai terveket a tervek kialakítása és végrehajtása minőségének javítása érdekében, továbbá, hogy felmérjék a tervek eredményességét, hatékonyságát, fontosságát, egységességét, hatását és uniós hozzáadott értékét az 5. cikkben és a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott általános és konkrét KAP-célkitűzések megvalósításához való hozzájárulásuk tekintetében.

(2)A tagállamok független szakértőket bíznak meg az értékelés elvégzésével.

(3)A tagállamok biztosítják, hogy megfelelő eljárások álljanak rendelkezésre az értékelésekhez szükséges adatok előállításához és gyűjtéséhez.

(4)A tagállamok feladata, hogy értékeljék a KAP-stratégiai terv beavatkozásainak megfelelőségét a 6. cikk (1) bekezdésében rögzített konkrét célkitűzések megvalósítása szempontjából.

(5)A tagállamok értékelési tervet készítenek, amelyben jelzik a végrehajtási időszakra tervezett értékelési tevékenységeket.

(6)A tagállamok a KAP-stratégiai terv elfogadásától számított egy éven belül benyújtják a monitoringbizottságnak az értékelési tervet.

(7)Az irányító hatóság felelős azért, hogy 2031. december 31-ig elkészüljön a KAP-stratégiai terv átfogó értékelése.

(8)A tagállamok valamennyi értékelésüket nyilvánosságra hozzák.

V. FEJEZET
A BIZOTTSÁG ÁLTAL VÉGZETT TELJESÍTMÉNYÉRTÉKELÉS

127. cikk
Teljesítményértékelés

(1)A Bizottság létrehozza a KAP többéves értékelési tervét, amelyet a Bizottság felelőssége mellett kell végrehajtani.

(2)A Bizottság időközi értékelést végez annak érdekében, hogy az I. mellékletben meghatározott mutatók figyelembevételével felmérje az EMGA és az EMVA eredményességét, hatékonyságát, fontosságát, egységességét és uniós hozzáadott értékét a KAP-stratégiai tervek végrehajtásának kezdetét követő harmadik év végéig. A Bizottság felhasználja a már rendelkezésére álló információkat az [új költségvetési rendelet] [128.] cikkének megfelelően.

(3)A Bizottság utólagos értékelés keretében megvizsgálja az EMGA és az EMVA eredményességét, hatékonyságát, fontosságát, egységességét és uniós hozzáadott értékét.

(4)A KAP-értékelések – többek között a KAP-stratégiai tervekre vonatkozó értékelések – bizonyítékai és egyéb releváns információforrások alapján a Bizottság az időközi értékelés lezárását követően benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az e cikk végrehajtásáról szóló, a KAP teljesítményének kezdeti eredményeit is tartalmazó első jelentését. A KAP teljesítményének értékelését magában foglaló második jelentést 2031. december 31-ig kell benyújtani.

128. cikk
Bázismutatókon alapuló jelentéstétel

A Bizottság az [új költségvetési rendelet] [38. cikke (3) bekezdésének e) és i) pontja] szerinti jelentéstételi kötelezettségével összhangban benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a szóban forgó cikkben említett, a XII. mellékletben meghatározott bázismutatókkal mért teljesítményre vonatkozó információkat.

129. cikk
Általános rendelkezések

(1)A tagállamok megadnak minden olyan információt a Bizottságnak, amely szükséges ahhoz, hogy a Bizottság elvégezze a KAP monitoringját és értékelését.

(2)A háttér- és hatásmutatókhoz szükséges adatoknak hivatalos adatforrásokból, például a mezőgazdasági számviteli információs hálózattól és az Eurostattól kell származniuk. Ha nem elérhetők vagy nem teljes körűek az adatok ezekre a mutatókra vonatkozóan, a hiánypótlás érdekében a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott európai statisztikai programra 40 , a mezőgazdasági számviteli információs hálózatot szabályozó jogi keretre vagy más adatszolgáltatókkal, például, az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel és a Közös Kutatóközponttal, kötött hivatalos megállapodásokra kell támaszkodni.

(3)A meglévő adminisztratív nyilvántartásokat, például az IIER-t, a MePaR-t, az állatnyilvántartásokat és a szőlőkatasztereket vezetni kell. Az IIER-t és a MePaR-t tovább kell fejleszteni annak érdekében, hogy jobban megfeleljenek a KAP statisztikai igényeinek. A statisztikai célokhoz amennyire csak lehet, az adminisztratív nyilvántartások adatait kell felhasználni, a tagállamok statisztikai hivatalaival és az Eurostattal együttműködve.

(4)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el – figyelembe véve, hogy el kell kerülni az indokolatlan adminisztratív terheket – a tagállamok által megküldendő információkra vonatkozó szabályok, valamint az adatigényekre és a lehetséges adatforrások közötti szinergiákra vonatkozó szabályok megállapítása érdekében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 139. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

VIII. CÍM
VERSENYJOGI RENDELKEZÉSEK

130. cikk
A vállalkozásokra vonatkozó szabályok

Abban az esetben, amikor e rendelet III. címe alapján a vállalkozások közötti együttműködések különféle formái részesülnek támogatásban, a támogatás csak olyan együttműködési formák esetében ítélhető oda, amelyek megfelelnek az 1308/2013/EU rendelet 206–209. cikkének értelmében alkalmazott versenyszabályoknak.

131. cikk
Állami támogatás

(1)Amennyiben e cím másként nem rendelkezik, az e rendelet alapján nyújtott támogatásra az EUMSZ 107., 108. és 109. cikkét kell alkalmazni.

(2)Az EUMSZ 107., 108. és 109. cikke nem vonatkozik az e rendelettel összhangban és annak megfelelően teljesített tagállami kifizetésekre, illetve egyéb, az e rendelet 132. cikkében említett és az EUMSZ 42. cikkének hatálya alá eső kiegészítő nemzeti finanszírozásra.

(3)A (2) bekezdéstől eltérve az EUMSZ 107., 108. és 109. cikkét kell alkalmazni az EUMSZ 42. cikkének hatálya alá és azon kívül eső művelethez biztosított támogatásra, kivéve, amikor a működő tőke támogatása finanszírozási eszköz révén valósul meg.

132. cikk
Kiegészítő nemzeti finanszírozás

Az EUMSZ 42. cikkének hatálya alá eső műveletekhez kapcsolódó azon tagállami kifizetéseket, amelyek célja az, hogy kiegészítő finanszírozást biztosítsanak azoknak a beavatkozásoknak, amelyekre a KAP-stratégiai terv időszakában bármikor adható uniós támogatás, kizárólag akkor lehet végrehajtani, ha megfelelnek e rendeletnek, szerepelnek a 103. cikk (5) bekezdésében meghatározottak szerint a KAP-stratégiai tervek V. mellékletében, és azokat a Bizottság jóváhagyta.

133. cikk
Nemzeti adóintézkedések

Az EUMSZ 107., 108. és 109. cikkét nem kell alkalmazni azokra a nemzeti adóintézkedésekre, amelyek alapján a tagállamok úgy döntenek, hogy eltérnek az általános adózási szabályoktól oly módon, hogy lehetővé teszik, hogy a mezőgazdasági termelőkre vonatkozó jövedelemadó-alapot többéves időszak alapján számítsák ki.

IX. CÍM
ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

134. cikk
Konkrét problémák megoldására szolgáló intézkedések

(1)A Bizottság – szükséghelyzet esetén, konkrét problémák megoldása érdekében – szükséges és indokolható végrehajtási jogi aktusokat fogad el. Ezek a végrehajtási jogi aktusok – a szigorúan szükséges mértékben és ideig – eltérhetnek e rendelet rendelkezéseitől. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 139. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)Kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben, valamint az (1) bekezdésben említett konkrét problémáknak a közvetlen kifizetések rendszere folyamatos működésének rendkívüli körülmények esetén való biztosítása mellett történő megoldása érdekében, a Bizottság – a 139. cikk (3) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően – azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el.

(3)Az (1) vagy a (2) bekezdés alapján elfogadott intézkedések legfeljebb tizenkét hónapig maradhatnak hatályban. Amennyiben ezen időszak lejártát követően a szóban forgó bekezdésekben említett konkrét problémák továbbra is fennállnak, a Bizottság a tartós megoldás kialakítása érdekében megfelelő jogalkotási javaslatokat nyújthat be.

(4)A Bizottság tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az (1), illetve a (2) bekezdés értelmében elfogadott intézkedésekről, az elfogadásukat követő két munkanapon belül.

135. cikk
Alkalmazás a legkülső régiók és a kisebb égei-tengeri szigetek esetében

(1)Az Unió legkülső régióinak a 228/2013/EU rendelet IV. fejezetének megfelelően nyújtott közvetlen kifizetéseket illetően kizárólag az e rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontját, 4. cikke (1) bekezdésének a), b) és d) pontját, III. címe I. fejezetének 2. szakaszát, 16. cikkét és IX. címét kell alkalmazni. A 4. cikk (1) bekezdésének a), b) és d) pontja, a III. cím I. fejezetének 2. szakasza, a 16. cikk és a IX. cím a KAP-stratégiai tervhez kapcsolódó kötelezettségek nélkül alkalmazandó.

(2)A kisebb égei-tengeri szigeteken a 229/2013/EU rendelet IV. fejezetének megfelelően nyújtott közvetlen kifizetéseket illetően kizárólag az e rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontját, 4. cikkét, III. címe I. fejezetének 2. szakaszát, III. címe II. fejezetének 1. és 2. szakaszát és IX. címét kell alkalmazni. A 4. cikk, a III. cím I. fejezetének 2. szakasza, a III. cím II. fejezetének 1. és 2. szakasza és a IX. cím a KAP-stratégiai tervhez kapcsolódó kötelezettségek nélkül alkalmazandó.

II. FEJEZET
INFORMÁCIÓS RENDSZER ÉS A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME

136. cikk
Információk és dokumentumok cseréje

(1)A Bizottság a tagállamokkal együttműködésben információs rendszert hoz létre, hogy lehetővé tegye a közérdekű adatoknak a Bizottság és az egyes tagállamok közötti biztonságos cseréjét.

(2)A Bizottság gondoskodik az alapvető információk rögzítésére, tárolására és kezelésére, valamint a monitoringgal és az értékeléssel kapcsolatos jelentéstételre alkalmas, megfelelő és biztonságos elektronikus rendszer létrehozásáról.

(3)A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az (1) bekezdésben említett rendszer működésére vonatkozó szabályok megállapítására. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 139. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

137. cikk
A személyes adatok kezelése és védelme

(1)Az (EU) [horizontális rendelet] rendelet [96., 97. és 98. cikkének] sérelme nélkül a tagállamok és a Bizottság az e rendelet szerinti – és ezen belül is különösen a VI. és VII. címben megállapított – irányítási, kontroll-, monitoring- és értékelési kötelezettségeik teljesítéséhez személyes adatokat gyűjtenek, amelyeket csak az e céllal összeegyeztethető módon kezelhetnek.

(2)Amennyiben a személyes adatok kezelésére a 136. cikkben említett biztonságos elektronikus rendszer felhasználásával a VII. cím szerinti monitoring és értékelés céljából kerül sor, ezeket az adatokat anonimmá kell tenni, és csak összesített formában szabad kezelni.

(3)A személyes adatokat a 45/2001/EK és az (EU) 2016/679 rendeletben foglalt szabályoknak megfelelően kell kezelni. Ezen belül a személyes adatok tárolásának olyan formában kell történnie, amely az érintettek azonosítását csak az adatok gyűjtésének vagy további kezelésének indokát képező célok eléréséhez szükséges ideig teszi lehetővé, figyelembe véve az alkalmazandó nemzeti és uniós jogban megállapított minimális adatmegőrzési időtartamokat.

(4)A tagállamok tájékoztatják az érintetteket, hogy személyes adataikat az (1) bekezdéssel összefüggésben a nemzeti és uniós szervek kezelhetik, és arról is, hogy e tekintetben megilletik őket a 45/2001/EK rendeletben és a 2016/679/EU rendeletben rögzített adatvédelmi jogok.

III. FEJEZET
FELHATALMAZÁS ÉS VÉGREHAJTÁSI RENDELKEZÉSEK

138. cikk
A felhatalmazás gyakorlása

(1)A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2)A Bizottságnak a 4., 7., 12., 15., 23., 28., 32., 35., 36., 37., 41., 50, 78., 81., 104. és 141. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása hétéves időtartamra szól az e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hétéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3)Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4., 7., 12., 15., 23., 28., 32., 35., 36., 37., 41., 50., 78., 81., 104. és 141. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5)A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6)A 4., 7., 12., 15., 23., 28., 32., 35., 36., 37., 41., 50., 78., 81., 104. és 141. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

139. cikk
A bizottsági eljárás

(1)A Bizottság munkáját a „közös agrárpolitikai bizottság” elnevezésű bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3)Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, összefüggésben annak 5. cikkével.

IV. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

140. cikk
Hatályon kívül helyezés

(1)Az 1305/2013/EU rendelet 2021. január 1-jén hatályát veszti.

Továbbra is alkalmazni kell azonban a Bizottság által 2021. január 1-je előtt az említett rendelet alapján jóváhagyott vidékfejlesztési programok értelmében végrehajtott műveletekre.

Az 1305/2013/EU rendelet 32. cikkét és III. mellékletét továbbra is alkalmazni kell a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek kijelölésére. A vidékfejlesztési programokra való hivatkozásokat a KAP-stratégiai tervekre való hivatkozásként kell értelmezni.

(2)Az 1307/2013/EU rendelet 2021. január 1-jén hatályát veszti.

A 2021. január 1-je előtt kezdődő igénylési évekkel összefüggő támogatási kérelmekre vonatkozóan azonban továbbra is alkalmazandó.

Az 1307/2013/EU rendelet 17. és 19. cikkét, továbbá, adott esetben Horvátország vonatkozásában, az említett rendelet I. mellékletét 2021. december 31-ig kell alkalmazni.

141. cikk
Átmeneti intézkedések

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 138. cikknek megfelelően olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek a kedvezményezettek megszerzett jogainak és jogos elvárásainak védelme érdekében az 1305/2013/EU és 1307/2013/EU rendeletekben meghatározott intézkedésekről az e rendeletben foglaltakra való áttéréshez szükséges mértékben intézkedésekkel egészítik ki ezt a rendeletet. Ezek az átmeneti szabályok megállapítják különösen azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén mód nyílik a Bizottság által az 1305/2013/EU rendelet szerint jóváhagyott támogatásnak az e rendelet értelmében biztosított támogatásba történő integrálására, többek között a technikai segítségnyújtás és az utólagos értékelések tekintetében.

142. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.A tevékenységalapú irányítás / tevékenységalapú költségvetés-tervezés keretébe tartozó érintett szakpolitikai terület(ek)

1.3.A javaslat/kezdeményezés típusa

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.5.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek)

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.Irányítási és kontrollrendszer

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret mely fejezetét/fejezeteit és a költségvetés mely kiadási tételét/tételeit érintik a kiadások?

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás

3.2.3.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás

1.A JAVASLAT FŐBB ADATAI

1.1.A javaslat címe

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek) (Programklaszter)

1.3.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:

◻ kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés 41  

☒ jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

◻ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átcsoportosítása egy másik/új intézkedésre 

1.4.A javaslat/kezdeményezés indoklása

1.4.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.4.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E pontban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós részvételből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.4.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.4.4.Egyéb releváns eszközökkel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergia

1.5.Az intézkedés és a pénzügyi hatás időtartama

☒ határozott időtartam

–☒    időtartam: 2021.01.01. – 2027.12.31.

–☒    Pénzügyi hatás: 2021-től 2027-ig a kötelezettségvállalási előirányzatokra, 2021-től 2027 utánig a kifizetési előirányzatokra

☒ határozatlan időtartam a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU rendelet, az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 251/2014/EU rendelet, az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 228/2013/EU rendelet és az egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról szóló 229/2013/EU rendelet módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre irányuló javaslat esetében.

–Végrehajtás 2021-től (költségvetési év).

1.6.Tervezett irányítási módszer(ek) 42  

☒ Bizottság általi közvetlen irányítás

–☒    a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

–☒    végrehajtó ügynökségen keresztül

☒ Megosztott irányítás a tagállamokkal

◻ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

–◻ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek

–◻ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

–◻ az EBB és az Európai Beruházási Alap

–◻ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

–◻ közjogi szervek

–◻ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, olyan mértékben, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

–◻ a valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

–◻ az EUSZ V. címének értelmében a KKBP terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban meghatározott személyek.

–Egynél több irányítási módszer feltüntetése esetén kérjük, adjon részletes felvilágosítást a „Megjegyzések” rovatban.

Megjegyzések

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

Gyakoriság és feltételek.

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)

2.2.1.Az irányítási módszer(ek), a finanszírozás végrehajtási mechanizmusai, a kifizetési módok és a javasolt kontrollstratégia indokolása

2.2.2.A felismert kockázatokkal és az enyhítésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.A kontroll költséghatékonyságának becslése és indokolása (a „kontroll költségei ÷ a kezelt kapcsolódó források értéke” hányados) és a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések

Tüntesse fel a meglévő vagy tervezett megelőző és védintézkedéseket, pl. a csalás elleni stratégiából.

3.A JAVASLAT BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA

3.1.A többéves pénzügyi keret fejezete és a költségvetés javasolt új kiadási tétele/tételeinek előzetes listája 43  

A fenti táblázatban felsorolt költségvetési tételek jegyzéke előzetes jellegű, és nem befolyásolja az éves költségvetési eljárás keretében a Bizottság által előterjesztett konkrét költségvetési nómenklatúrát.

3.2.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás

3.2.1.A kiadásokra gyakorolt becsült hatás összegzése

millió EUR (három tizedesjegyig)

			2021	2022	2023	2024	2025	2026	2027	2027 után	ÖSSZESEN
08 02 YY – Mezőgazdasági válságtartalék	Kötelezettségvállalási előirányzatok = Kifizetési előirányzatok	(1)	p.m.	p.m.	p.m.	p.m.	p.m.	p.m.	p.m.		p.m.
08 02 YY – Ágazati beavatkozástípusok a KAP-terv keretében  47	Kötelezettségvállalási előirányzatok = Kifizetési előirányzatok	(2)	2 044,116	2 066,584	2 091,060	2 115,010	2 139,737	2 165,443	2 192,347		14 814,294
08 02 YY – Piachoz kapcsolódó kiadások a KAP-terv keretén kívül	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(3)	638,309	638,309	638,309	638,309	638,309	638,309	638,309		4 468,163
	Kifizetési előirányzatok	(4)	605,136	611,601	623,808	627,643	629,770	630,334	630,314	109,558	4 468,164
08 02 YY – Közvetlen kifizetések formájában megvalósuló beavatkozástípusok	Kötelezettségvállalási előirányzatok = Kifizetési előirányzatok	(5)	37 392,689	37 547,129	37 686,679	37 802,859	37 919,038	38 035,217	38 151,396		264 535,007
08.02.YY – Közvetlen kifizetések a KAP-terv keretén kívül	Kötelezettségvállalási előirányzatok = Kifizetési előirányzatok	(6)	421,321	421,321	421,321	421,321	421,321	421,321	421,321		2 949,249
08 02 YY – Operatív technikai segítségnyújtás 48	Kötelezettségvállalási előirányzatok = Kifizetési előirányzatok 49	(7)	71,000	71,000	71,000	71,000	71,000	71,000	71,000		497,000
08 01 YY – Az EMGA keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok 50	Kötelezettségvállalási előirányzatok = Kifizetési előirányzatok	(8)	13,000	13,000	13,000	13,000	13,000	13,000	13,000		91,000
67 01 és 67 02 – Az EMGA-hoz rendelt bevételek	Kötelezettségvállalási előirányzatok = Kifizetési előirányzatok	(9)	280,000	230,000	130,000	130,000	130,000	130,000	130,000		1 160,000
RÉSZÖSSZEG – EMGA	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(10)=(1+2+3+5+6+7+8-9)	40 300,435	40 527,343	40 791,369	40 931,499	41 072,405	41 214,290	41 357,373		286 194,715
	Kifizetési előirányzatok	(11)=(1+2+4+5+6+7+8-9)	40 267,262	40 500,635	40 776,868	40 920,833	41 063,866	41 206,315	41 349,378	109,558	286 194,715
08 03 YY – Vidékfejlesztési beavatkozástípusok	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(12)	11 230,561	11 230,561	11 230,561	11 230,561	11 230,561	11 230,561	11 230,561		78 613,927
	Kifizetési előirányzatok	(13)	786,139	3 703,699	6 314,312	7 860,977	9 356,414	10 331,700	11 025,236	29 235,450	78 613,927
08 03 YY – EMVA operatív technikai segítségnyújtás	Kötelezettségvállalási előirányzatok = Kifizetési előirányzatok 51	(14)	22,147	22,147	22,147	22,147	22,147	22,147	22,147		155,029
08 01 YY – Az EMVA keretéből finanszírozott igazgatási előirányzatok	Kötelezettségvállalási előirányzatok = Kifizetési előirányzatok	(15)	6,000	6,000	6,000	6,000	6,000	6,000	6,000		42,000
RÉSZÖSSZEG – EMVA	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(16)=(12+14+15)	11 258,708	11 258,708	11 258,708	11 258,708	11 258,708	11 258,708	11 258,708		78 810,955
	Kifizetési előirányzatok	(17)=(13+14+15)	814,286	3 731,846	6 342,459	7 889,124	9 384,561	10 359,847	11 053,383	29 235,450	78 810,955
A KAP-hoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	=10+16	51 559,143	51 786,051	52 050,077	52 190,207	52 331,113	52 472,998	52 616,081		365 005,670
	Kifizetési előirányzatok	=11+17	41 081,548	44 232,481	47 119,327	48 809,957	50 448,427	51 566,162	52 402,761	29 345,008	365 005,670

A végösszegek a kerekítés miatt nem egyeznek.

millió EUR (három tizedesjegyig)

millió EUR (három tizedesjegyig)

A végösszegek a kerekítés miatt nem egyeznek.

3.2.2.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása

–◻    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási előirányzatok felhasználását.

–☒    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási előirányzatok felhasználását vonja maga után:

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETE
Humánerőforrás	125,678	125,678	125,678	125,678	125,678	125,678	125,678	879,746
Egyéb igazgatási kiadások	6,008	6,008	6,008	6,008	6,008	6,008	6,008	42,056
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉNEK részösszege	131,686	131,686	131,686	131,686	131,686	131,686	131,686	921,802

A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó kiadások 52
Humánerőforrás	1,850	1,850	1,850	1,850	1,850	1,850	1,850	12,950
Egyéb igazgatási kiadások	17,150	17,150	17,150	17,150	17,150	17,150	17,150	120,050
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉBE bele nem tartozó kiadások részösszege	19,000	19,000	19,000	19,000	19,000	19,000	19,000	133,000

A végösszegek a kerekítés miatt nem egyeznek.