Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP-stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1307/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

[COM(2018) 392 final – 2018/0216 (COD)]

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról, valamint az 1306/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

[COM(2018) 393 final – 2018/0217 (COD)]

Javaslat európai parlamenti és tanácsi rendeletre a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló 1151/2012/EU rendelet, az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 251/2014/EU rendelet, az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló 228/2013/EU rendelet és az egyedi mezőgazdasági intézkedéseknek a kisebb égei-tengeri szigetek javára történő megállapításáról szóló 229/2013/EU rendelet módosításáról

[COM(2018) 394 final – 2018/0218 (COD)]

(2019/C 62/35)

Előadó:

John BRYAN

Felkérés:	Európai Parlament, 2018.6.11. az Európai Unió Tanácsa, 2018.6.22.
Jogalap:	az Európai Unió működéséről szóló szerződés 43. cikkének (2) bekezdése és 304. cikke
Elnökségi határozat:	2018.5.22.
Illetékes szekció:	„Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és környezetvédelem” szekció
Elfogadás a szekcióülésen:	2018.10.5.
Elfogadás a plenáris ülésen:	2018.10.17.
Plenáris ülés száma:	538.
A szavazás eredménye: (mellette/ellene/tartózkodott)	201/11/19

1.   Következtetések és ajánlások

1.1.

Az európai mezőgazdasági és élelmiszer-termelési modellen alapuló, szilárd költségvetéssel rendelkező, a gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból fenntartható európai mezőgazdasági politikát és agrárágazatot támogató és a legmagasabb szintű előírásokat alkalmazó erős KAP, amely hozzájárul egy versenyképes agrárágazat biztosításához, az Európai Unió és minden uniós polgár számára nagyon fontos. A KAP e reform keretében történő korszerűsítése és egyszerűsítése elengedhetetlen annak biztosításához, hogy az egész Európában jobban eleget tudjon tenni a fenntarthatóbb és életképesebb uniós mezőgazdasági ágazat iránti igénynek, valamint meg tudjon birkózni az éghajlatváltozás és a környezetvédelem tekintetében felmerülő új kihívásokkal.

1.2.

A KAP költségvetésének csökkentésére irányuló javaslatok ezért elfogadhatatlanok. Az uniós mezőgazdasági termelés (gazdasági, környezeti és társadalmi) fenntarthatóságához alapfeltétel, hogy a KAP számára továbbra is megfelelő pénzügyi keretet biztosítsanak, a jövedelemszint és a munkahelyek megőrzése és a környezeti közjavak termelésének garantálása érdekében, döntő mértékben járulva így hozzá a vidéki környezet életképességéhez és a gazdaság egészének stabilitásához. Az EGSZB osztja azt a véleményt, hogy az uniós költségvetést a GNI 1,3 %-ára kell növelni, hogy megfelelő finanszírozást nyújthasson a KAP számára, valamint az új szakpolitikai célkitűzések eléréséhez és az azonosított kihívások kezeléséhez.

1.3.

Az EGSZB örvendetesnek tartja a KAP esetében javasolt új szubszidiaritási irányvonalat, amely a KAP-stratégiai terv és a teljesítményen alapuló új teljesítési modell révén nagyobb felelősséget és rugalmasságot biztosítana a tagállamok részére. Az EGSZB azonban biztosítani kívánja, hogy a KAP szilárd közös politika maradjon minden tagállamban, és hogy az egységes piac teljes mértékben fennmaradjon. Feltétlenül szükség van a KAP jelenlegi kétpilléres szerkezetének fenntartására, amely az I. pillér keretében szilárdan biztosítja a közvetlen kifizetéseket a mezőgazdasági üzemek jövedelmének támogatásához, valamint a II. pillér keretében vidékfejlesztési intézkedésekről gondoskodik a sérülékeny ágazatok, régiók és a szociális infrastruktúra támogatása, valamint a mezőgazdasági üzemek fenntarthatóbbá és innovatívabbá tételének elősegítése céljából. A piacok közös szervezése és a hatékony egységes piac ugyancsak döntő fontosságú.

1.4.

Kedvező, hogy a KAP-javaslatokban nagyobb hangsúlyt helyeznek a környezetvédelemre és az éghajlatváltozásra, illetve ambiciózusabb célokat fogalmaznak meg ezek tekintetében. A konkrét célkitűzések egyértelműek és határozottak, a fő problémákra – többek között a vízre, a levegőre, a talajra, továbbá a tájra és a biológiai sokféleségre irányulnak, illetve jóminőségű élelmiszerek fenntartható termelését kívánják biztosítani. A rendelet szövegében ezzel kapcsolatban szereplő, a célkitűzések elérését szolgáló intézkedéseket azonban sokkal egyértelműbben kell megfogalmazni, és konkretizálni kell. E célkitűzések eléréséhez elengedhetetlen, hogy a KAP megfelelő költségvetéssel rendelkezzen, és ösztönző kifizetéseket biztosítson a mezőgazdasági termelők számára.

1.5.

Az agrárkiadások 40 %-át az uniós éghajlatvédelmi célokra kell fordítani. Az EGSZB üdvözli ezt a célkitűzést, azt várja azonban az EU-tól, hogy világosan meghatározott intézkedéscsomagot biztosítson mindehhez.

1.6.

Az EGSZB-nek szilárd meggyőződése, hogy e reform keretében teljesíteni kell a mezőgazdasági üzemek szintjén megvalósítandó egyszerűsítésre vonatkozó kötelezettségvállalásokat, amelyekre már a KAP több korábbi reformja során is ígéretet tettek. Az EGSZB aggodalmát fejezi ki azonban amiatt, hogy a KAP I. és II. pillérére egyaránt vonatkozó KAP-stratégiai terveket, a további jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeket (JFGK) és a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra (GAEC) vonatkozó követelményeket is magában foglaló új szubszidiaritási és feltételességi mechanizmus ahelyett, hogy csökkentené, inkább növelni fogja az egyes mezőgazdasági termelőkre háruló bürokratikus terheket.

1.7.

A KAP I. pillérén belüli közvetlen kifizetéseket és a II. pilléréhez biztosított forrásokat teljes egészében védeni kell az életképes és fenntartható gazdaságok biztosítása érdekében. Kizárólag valódi mezőgazdasági termelők részesülhetnek közvetlen kifizetésekben, ezért egyértelmű és objektív kritériumokat kell elfogadni uniós szinten a valódi mezőgazdasági termelő fogalmának jobb meghatározása céljából.

1.8.

A generációváltás és a fiatal mezőgazdasági termelők számára biztosított fokozott támogatás örvendetes. A fokozott támogatás mellett olyan kiegészítő intézkedésekre van szükség, melyeknek köszönhetően valódi generációváltás mehet végbe.

1.9.

A belső és külső konvergenciára, a kiegyenlítésre, a fokozatos csökkentésre és az újraelosztásra vonatkozó javaslatoknak objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokon kell alapulniuk, melyek nem áshatják alá a mezőgazdasági egységek életképességét és a tisztességes versenyfeltételeket, illetve nem ronthatják az EU különböző régióiban a termelők versenyképességét.

1.10.

A KAP II. pilléréhez biztosított források megnyirbálása nem elfogadható, mivel az erőteljes vidékfejlesztési program döntő jelentőséggel bír a sérülékenyebb térségek és ágazatok támogatása szempontjából, és kiegyensúlyozottabb területfejlesztést eredményez.

2.   A KAP 2021–2027-es időszakra vonatkozó reformjának fő kérdései

Bevezetés

2.1.

Az EGSZB tudomásul veszi a KAP reformjáról szóló jogalkotási javaslatokat és különösen azt, hogy nagyobb hangsúlyt helyeznek az éghajlatváltozásra és a környezetvédelemre, valamint ambiciózusabb célokat fogalmaznak meg ezek tekintetében. Ellenzi azonban a KAP költségvetésének csökkentését, mivel a fenntartható mezőgazdasági ágazat biztosításához és a mezőgazdasági üzemek jövedelmének fenntartásához szilárd költségvetésre van szükség, ugyanakkor nyugtázza a szubszidiaritással kapcsolatos módosításokat, és úgy véli, hogy a mezőgazdasági üzemek szintjén valóban meg kell valósítani az egyszerűsítést.

2.2.

Az EGSZB az alábbiakban összefoglalja a jogalkotási javaslatokkal kapcsolatos véleményét, részletesen felsorolva változtatási és módosítási javaslatait is, és kéri, hogy véleményét vegyék figyelembe az Európai Parlament és a Tanács jövőbeli vitája során.

Az európai mezőgazdasági és élelmiszer-termelési modell

2.3.

A gazdasági, társadalmi és környezeti szempontból fenntartható európai mezőgazdasági politikát és agrárágazatot támogató, erős KAP nélkülözhetetlen az Európai Unió számára az élelmezésbiztonság és az élelmiszer-önrendelkezés szempontjából, valamint ahhoz is, hogy ki tudja elégíteni az Unió 512 millió polgára (1) által támasztott, jobb minőségű élelmiszerek iránti fokozódó keresletet. Az EU-nak ezenkívül szem előtt kell tartania a globális népességnövekedést is. Becslések szerint a világ népessége 2050-re eléri a 9,5 milliárd főt, amelyből 3 milliárd vízszegény területeken fog élni, ami fokozódó élelmiszerhiányt és éhínséget eredményez. Az EGSZB véleménye szerint ezért fontos, hogy az EU kiemelten kezelje a tudásátadást és a tapasztalatok megosztását arról, hogy a világ más részein hogyan lehet több és jobb élelmiszert fenntarthatóan, helyben előállítani.

2.4.

A KAP-nak az összes európai polgár és a vidéki közösségek javát szolgálva kell a Római Szerződésben megfogalmazott eredeti célkitűzéseket teljesítenie, és egyben válaszolnia kell a Párizsi Megállapodásban foglalt uniós kötelezettségvállalások és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljai által meghatározott új éghajlati és környezeti kihívásokra is.

2.5.

Az EGSZB határozottan úgy véli, hogy a 2021–2027-es időszakra szóló közös agrárpolitikának Európa egész területén támogatnia kell és elő kell segítenie a családi gazdaságok rendszerét, valamint a szövetkezeteket, termelői csoportokat és más gazdálkodási formákat, illetve a világ legszigorúbb előírásainak megfelelő élelmiszer-termelést felölelő európai mezőgazdasági és élelmiszer-termelési modellt (2). Az új KAP-nak jobban kell kezelnie az alacsony mezőgazdasági jövedelmek, valamint a mezőgazdasági termelők jövedelme és a tágabb értelemben vett gazdaságon belüli bérek közötti egyre mélyülő szakadék megszüntetésének kérdését (3). Az európai agrármodell nem üzemeltethető a világpiaci feltételek és árak mellett. A jelenlegi tendenciák minden eddiginél jobban fenyegetik az európai agrármodellt, ezért azt erős KAP-pal kell megtámogatni és ösztönözni (4).

2.6.

Jóllehet elismerjük a kereskedelem mezőgazdasági ágazat számára biztosított előnyeit, elengedhetetlen, hogy az uniós mezőgazdasági politika a KAP-on keresztül védje a világ legmagasabb szintű gazdálkodási, élelmiszer-termelési, környezetvédelmi ellenőrzési, egészségügyi és biztonsági, valamint munkavállalói jogokkal kapcsolatos előírásait. Az EGSZB úgy véli, hogy a mezőgazdasági és élelmiszer-termelési ágazaton, illetve a KAP-on belül sokkal következetesebb uniós szakpolitikai megközelítésre van szükség a nemzetközi kereskedelmi ügyletek kapcsán (5). Miközben a KAP célja a legmagasabb szintű követelmények fenntartása, egyes kereskedelmi tárgyalások során, például a Mercosur keretében az EU elfogad olyan élelmiszer-behozatalokat, amelyek nem felelnek meg az EU élelmiszer-biztonsági normáinak, és amelyeket alacsonyabb szintű környezetvédelmi normák mellett állítottak elő. Nem szabad hagyni, hogy a globalizáció aláássa az európai normákat, megingassa az európai piacokat és veszélybe sodorja az uniós polgárokat.

2.6.1.

Az EGSZB aggodalommal jegyzi meg, hogy az Egyesült Királyságban sok mezőgazdasági termelő a brexit mellett szavazott, nyilvánvalóan azért, mert a KAP helyi szinten intenzív beavatkozásokkal jár és bonyolult. Annak érdekében, hogy más tagállamokban ne fordulhassanak elő hasonló problémák, erősítve a populista és EU-ellenes nyomást, az EGSZB arra kéri az Európai Bizottságot, hogy gondoskodjon arról, hogy a gazdaságok szintjét érintő, valódi és gyakorlati egyszerűsítő intézkedések képezzék a 2021–2027-es KAP-ra vonatkozó javaslatok központi elemét.

2.7.

Az európai mezőgazdaság, kulináris örökség és piaci kilátások sokfélesége miatt a minőség alapján történő megkülönböztetés stratégiai cél és az európai mezőgazdaság szerves része, a hatékonyság és a versenyképesség fokozására irányuló erőfeszítésekkel kiegészülve. A KAP-nak ezért különböző módszereket kell kínálnia a minőségpolitika népszerűsítésére, amint az a múltban is történt. E cél elérése érdekében a minőséget a KAP-stratégiai tervek kidolgozása során is előtérbe kell helyezni.

2.8.

A KAP tekintetében javasolt bármilyen – többek között a szubszidiaritással kapcsolatos – változtatás esetében biztosítani kell, hogy az uniós egységes piac változatlan maradjon, és továbbra is szilárdan és zökkenőmentesen működjön. Létfontosságú, hogy a nemzeti KAP-stratégiai tervek ne zavarják meg az egységes piac működését.

A KAP-nak szilárd költségvetésre van szüksége

2.9.

Az EGSZB szerint elfogadhatatlanok az arra irányuló javaslatok, hogy a KAP költségvetését a 2014–2020-as időszakra szóló uniós költségvetés 38 %-áról a 2021–2027-es időszakra 28,5 %-ra csökkentsék, különös tekintettel arra, hogy az uniós költségvetés összességében növekszik. A KAP költségvetésének csökkentése folyó árakon 3–4 %, 2018-as árakon pedig 11–16 % között mozog (évi 2 %-os infláció figyelembevétele mellett), az alkalmazott számítási módszertől függően (6). A vidékfejlesztési források esetén a javasolt csökkentések 2018-as árakon meghaladják a 25 %-ot.

ezer EUR	2014–2020 (EU28+EFA)	7*2020 EU27+EFA	2014–2020 (EU27+EFA)	2021–2027	változás %-ban az EU27-hez képest 2020*7	változás %-ban az EU27-hez képest 2014–2020
TPK (folyó árak)	1 115 919	1 151 866	1 063 101	1 279 408	+ 11 %	+ 20 %
a GNI %-ában	1,03  %	1,14  %	1,16  %	1,11  %
KAP (folyó árak)	420 015	394 659	391 849	378 920	-4 %	-3 %
TPK (2018-as árak)	1 136 105	1 107 138	1 082 320	1 134 583	+ 2 %	+ 5 %
KAP (2018-as árak)	428 354	379 334	399 608	336 623	-11 %	-16 %
Forrás: Az Európai Bizottság munkadokumentuma a 2021–2027-es többéves pénzügyi keret és a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret összehasonlításáról.

2.10.

Az Európai Parlament Költségvetési Bizottságának véleményével összhangban az EGSZB határozottan úgy véli, hogy az uniós költségvetést a GNI 1,3 %-ára kell emelni. A KAP-költségvetés uniós költségvetésen belüli arányát nem szabadna módosítani. Ez gondoskodna a KAP költségvetésének megfelelő finanszírozásáról annak érdekében, hogy a KAP teljesíthesse célkitűzéseit és törekvéseit, valamint megfeleljen más olyan fontos kihívásoknak, mint amilyen a brexit. A KAP megfelelően finanszírozott költségvetése nélkül nem lehet megvalósítani az Európai Bizottság által a jogalkotási javaslatokban előterjesztett célkitűzéseket.

2.11.

A KAP költségvetésének megnyirbálása nincs összhangban a KAP tekintetében az EUMSZ 39. cikkében meghatározott szakpolitikai célkitűzésekkel, különösen a következőkkel: — a mezőgazdasági népesség megfelelő életszínvonalának biztosítása, különösen a mezőgazdaságban dolgozók egy főre jutó jövedelmének növelésével, — a fogyasztók elfogadható ár ellenében történő ellátásának biztosítása.

Az EGSZB határozottan ellenzi a KAP II. pillérének (EMVA) finanszírozását illetően a javaslatokban szereplő csökkentéseket, mivel ez sok olyan tagállamot aránytalanul érzékenyen érint, ahol az összes KAP-forráson belül nagyobb a II. pillér aránya. Emellett rámutat, hogy a II. pillér forrásaiból támogatják az európai mezőgazdasági ágazaton belüli sérülékenyebb ágazatokat és területeket, valamint az európai agrárágazatban végzett beruházásokat, korszerűsítést, ismeretszerzést, továbbá erőforrás-hatékonysági és állatjóléti intézkedéseket.

A pillérek közötti átcsoportosítások és a társfinanszírozás

2.12.

Az EGSZB aggodalmát fejezi ki a tagállamok számára a KAP pillérei közötti forrásátcsoportosítás terén biztosított rugalmasság mértéke miatt. Az EGSZB úgy véli, hogy – megakadályozandó, hogy a tagállamok a II. pillér keretében elmulasszanak eleget tenni társfinanszírozási kötelezettségeiknek – biztosítani kell, hogy a tagállamok a pillérek közötti forrásátcsoportosítással kapcsolatban csak akkor alkalmazhassanak rugalmasságot, ha teljes mértékben társfinanszírozzák ezen átcsoportosításokat. Az EGSZB nem támogatja azt a lehetőséget, hogy a tagállamok forrásokat csoportosíthassanak át a 2. pillérből az 1. pillérbe (7).

A KAP szerkezete és az új intézkedések

2.13.

A jogalkotási javaslatok megőrzik a KAP fő elemeit (közvetlen kifizetésekre vonatkozó I. pillér, vidékfejlesztési intézkedésekre vonatkozó II. pillér és a piactámogatási intézkedéseket felölelő közös piacszervezés (KPSZ)) Phil Hogan biztos azon ígéretének megfelelően, hogy ez a reform inkább fejlődési folyamatot és nem gyökeres átalakulást takar.

2.14.

EGSZB üdvözli azt a 14. cikkben szereplő javaslatot, hogy a termeléstől független kifizetések és a termeléstől függő kifizetések is most 4 különböző formában valósuljanak meg, melyek hozzájárulnak a jövedelem stabilizálásához: — „alapszintű jövedelemtámogatás”; az EGSZB javasolja, hogy a „fenntarthatóságot elősegítő” kiegészítést itt töröljék, és a 14. cikk címébe vegyék fel, mivel csak a négy független kifizetés ténylegesen kiegyensúlyozott kombinációja révén lehet nagyobb, illetve elegendő fenntarthatóságot megvalósítani, — „kiegészítő, átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatás”; (erre is érvényes, hogy a „fenntarthatóságot elősegítő” kiegészítést törölni kell és a címbe kell beilleszteni), — a „fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás”, valamint — „éghajlat- és környezetvédelmi célokat szolgáló rendszerek”.

2.15.

A javaslatok új intézkedéseket tartalmaznak az összes KAP-kifizetésre (I. és II. pillér) vonatkozó további környezet- és éghajlatvédelmi feltételesség tekintetében, a szubszidiaritásra vonatkozó új javaslatok pedig a tagállamok számára kialakított új teljesítési modellt vázolnak fel (KAP-stratégiai tervek), amelyek a tagállamokra nézve jóval nagyobb felelősséggel járnak és jóval nagyobb rugalmasságot biztosítanak azt illetően, hogy miként teljesítik a konkrét célkitűzéseket, hogyan kezelik az egyes problémás területeket, valamint hogyan hajtják végre és alkalmazzák a megfelelőséget. A hangsúlyosabb szubszidiaritásnak azonban nem a nemzeti hatáskörbe való visszahelyezés erősödését kellene eredményeznie, hanem minden esetben az általános intézkedéseknek az egyes területek sajátosságaihoz történő hozzáigazítását.

2.16.

Az EGSZB örvendetesnek tartja, hogy az I. és II. pillér kifizetéseit illetően a KAP fő szempontjai nem változtak, kiemelve a mezőgazdasági termelőknek szánt közvetlen kifizetések és a mezőgazdasági jövedelmek jelentőségét, valamint azt is örvendetesnek tartja, hogy nagyobb hangsúlyt helyeztek a környezetvédelmi és éghajlatváltozási feltételességre és teljesítményre.

A környezetvédelemmel és éghajlatváltozással kapcsolatos ambiciózusabb célok

2.17.

Az EGSZB – miközben emlékeztet arra, hogy a mezőgazdasági termelők már most is hozzájárulnak a környezet- és az éghajlatvédelemhez – tudomásul veszi, hogy a javaslatokban nagyobb hangsúlyt helyeznek a környezetvédelemre és az éghajlatváltozásra, valamint ambiciózusabb célokat fogalmaznak meg ezek tekintetében, továbbá örvendetesnek tartja, hogy a KAP-ot összehangolták a Párizsi Megállapodás keretében tett uniós kötelezettségvállalásokkal és a fenntartható fejlesztési célokkal. Az EGSZB azonban rámutat, hogy e nagyratörő célkitűzések nem veszélyeztethetik az ágazat versenyképességét, és elérésükhöz a KAP tekintetében megfelelő költségvetésre lesz szükség.

2.18.

A társadalom megkívánja, hogy az élelmiszer-termelés és a mezőgazdasági termelés környezeti szempontból fenntartható legyen, ezért elengedhetetlen a KAP korszerűsítése, illetve az, hogy a KAP ezen igények kielégítésére összpontosítson. A fenntarthatóságnak három egymástól elválaszthatatlan vetülete van: a gazdasági, a társadalmi és környezeti – ezek pedig egyformán fontosak. Az új KAP-on belül alapvető jelentőséggel bír a környezetvédelem biztosítása és az éghajlatváltozással összefüggő intézkedések végrehajtása. Az EGSZB örömmel veszi, hogy a javaslatokban meghatározott három alapvető célkitűzés egyike „a környezetvédelem és az éghajlat-politikai fellépések előmozdítása, valamint hozzájárulás az Unió környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseinek teljesítéséhez” (8). Az ilyen intézkedésekhez megfelelő költségvetési támogatást kell biztosítani, hogy a családi jellegű mezőgazdasági üzemek általános jövedelmezősége ne kerüljön veszélybe.

2.19.

Az EGSZB örömmel veszi, hogy a javaslatokban meghatározott kilenc konkrét célkitűzés közül három a környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással kapcsolatos helyzet javítására irányul. E javaslatok egészen pontosan a következők: — hozzájárulás az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz, valamint a fenntartható energia hasznosításának terjesztéséhez, — a fenntartható fejlődés és a természeti erőforrásokkal – például a vízzel, a talajjal és a levegővel – való hatékony gazdálkodás támogatása, — a biológiai sokféleség védelméhez, az ökoszisztéma-szolgáltatások gyarapításához, valamint az élőhelyek és a tájak megőrzéséhez való hozzájárulás, — létfontosságú, hogy az éghajlat-politikai és környezetvédelmi célokat szolgáló rendszerek keretében végrehajtott megfelelő fellépéseket és programokat olyan ösztönző elemmel támogassák, amely segíti a mezőgazdasági termelők körében történő elterjesztésüket és határozott jelzést küld a nyilvánosság felé.

2.20.

A – majd a tagállami stratégiai tervekben is szereplő – új „teljes KAP megközelítés” célja, hogy a KAP I. és II. pillére szerinti beavatkozásokat és a feltételességet egyaránt figyelembe vegyék. Az új, megerősített feltételesség magában foglal a kölcsönös megfeleltetéssel és az ökologizálással kapcsolatos javaslatokat, amelyek a következőkre terjednek ki: — az éghajlatváltozás mérséklése, többek között az állandó gyepterület fenntartása, a vizes élőhelyek és a tőzegláp megfelelő védelme, a tarlóégetés tilalma, — a víz védelme a vízvédelmi politikával kapcsolatos közösségi fellépések végrehajtása, a foszfátszennyezés ellenőrzése, a nitrátokról szóló irányelv végrehajtása, a vízfolyások mentén védelmi sávok kialakítása, valamint a mezőgazdasági üzemek fenntarthatóságát elősegítő tápanyag-gazdálkodási eszköz használata (tápanyagkezelési tervek) révén, — talajvédelem és -minőség, ahol a hangsúly a talajromlás kockázatát csökkentő talajművelésen, a vetésforgón és azon van, hogy a legtöbb érzékeny időszakban ne legyen fedetlen talaj.

2.21.

A biológiai sokféleség és a táj tekintetében a feltételességre vonatkozó javaslatok részletesen ismertetik a vadon élő madarak, a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelmével kapcsolatos intézkedéseket. Ezek: a nem termelési célú tájképi jellegzetességek vagy mezőgazdasági területek minimális aránya, a táj jellegének megőrzése, a sövények és a fák kivágásának tilalma a madarak költési és fiókanevelési időszakában, valamint az invazív növényfajok megjelenésének megakadályozását szolgáló intézkedések (9. sz. GAEC), „a vízfolyások mentén védelmi sávok kialakítása” (4. sz. GAEC) vagy „vetésforgó” (8. sz. GAEC). Az EGSZB azonban azt javasolja, hogy az EU ezeket a GAEC-előírásokat egyértelmű mennyiségi célkitűzésekkel lássa el, és hogy ezek kötelezőek legyenek a tagállamok számára.

2.22.

Az EGSZB üdvözli azt az előírást, miszerint a tagállamoknak az EMVA költségvetésnek legalább 30 %-át a közvetlenül a környezetvédelemre és éghajlatváltozásra irányuló beavatkozásokra kell fordítaniuk, illetve a teljes költségvetés (EMGA és EMVA) 40 %-ának az éghajlatváltozáshoz kell kapcsolódnia.

2.23.

Az agrárkiadások 40 %-át az uniós éghajlatvédelmi célokra kell fordítani. Az EGSZB üdvözli ezt a célkitűzést, azt várja azonban az EU-tól, hogy világosan meghatározott intézkedéscsomagot biztosítson mindehhez.

2.24.

Az EGSZB rámutat, hogy döntős fontosságú, hogy a tagállami stratégiai tervek prioritásként kezeljék a mezőgazdasági üzemek ellenálló képességét és hosszú távú jövedelmezőségét, illetve a munkahelyek megtartását támogató környezetvédelmi és éghajlat-politikai beavatkozásokat, valamint a végrehajtás során a célok elérésére összpontosítsanak.

Szubszidiaritás – KAP-stratégiai tervek és az új teljesítési modell

2.25.

Az EGSZB támogatja az azzal kapcsolatos elgondolást, hogy a KAP szakpolitikai hangsúlyát a megfelelésről a teljesítményre helyezzék át, valamint az új teljesítési modell és a KAP-stratégiai tervek keretében a szubszidiaritás révén nagyobb rugalmasságot biztosítsanak a tagállamoknak és nagyobb felelősséget ruházzanak rájuk.

2.26.

Az EGSZB azonban biztosítani kívánja, hogy a KAP közös politika maradjon minden tagállamban, és hogy az egységes piac teljes mértékben fennmaradjon. A KAP-stratégiai tervek nem tehetik lehetővé a tagállamok számára, hogy ismét nemzeti hatáskörbe helyezzék a piacokat, illetve akadályozzák vagy korlátozzák a tisztességes versenyt az egységes piacon. E stratégiai tervek végrehajtása semmiképpen sem jelentheti az első lépést az egész KAP társfinanszírozása felé.

2.27.

Rendkívül fontos, hogy továbbra is egyenlő versenyfeltételeket biztosítsanak a mezőgazdasági üzemek szintjén történő végrehajtást illetően, különösen a kölcsönös megfeleltetés és a jó mezőgazdasági és környezeti állapot tekintetében. A tervek végrehajtása során meg kell akadályozni a tagállamok és a régiók általi túlszabályozást vagy enyhe szabályozást.

2.28.

Az EGSZB üdvözli a KAP-stratégiai tervekben előírt követelményt, miszerint a tagállamok nagyobb mértékben is hozzájárulhatnak a meghatározott konkrét környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések eléréséhez. A mezőgazdasági termelők számára biztosítani kellene, hogy egy sor intézkedés közül kiválaszthassák azokat, amelyek a legjobban illeszkednek az ő sajátos körülményeikhez (például a vetésforgó sem rizsföldeken, sem pedig évelő vagy állandó kultúrák esetében nem alkalmazható).

2.29.

Az a javaslat, amely szerint a KAP I. és II. pillére tekintetében a tagállamoknak egyaránt ki kell dolgozniuk és be kell nyújtaniuk KAP-stratégiai terveket, a jelenleginél sokkal bonyolultabb rendszert eredményez. Elengedhetetlen biztosítani, hogy e követelmény ne késleltethesse a végrehajtást, és az semmilyen körülmények között nem akadályozhatja a mezőgazdasági termelőknek szánt közvetlen kifizetések hatékony és időben történő teljesítését. A régiókat is be kell vonni, és minél jobban ki kell használni szakértelmüket.

2.30.

Az EGSZB azt javasolja, hogy a javaslatokban meghatározott fő elemek mellett a tagállami szintű KAP-stratégiai tervek a következő kérdésekkel is foglalkozzanak: — hogyan kezeli a tagállam az országspecifikus kérdéseket saját államán belül, pl. Dél-Európa egyes részein a földterületek termelésből való kivonása/elsivatagosodás, vízminőség/nitrátok jelenléte Északnyugat-Európa egyes részein, a biológiai sokféleség csökkenése Európában, — tagállami terv a mezőgazdasági üzemek szintjén megvalósítandó egyszerűsítésről, — teljesítési terv és kifizetési határidők minden egyes KAP-kifizetés esetében, — a jó környezeti és éghajlati teljesítményhez kapcsolódó ösztönző rendszer, — a teljesítménnyel és teljesítéssel kapcsolatos nemzeti szintű célértékek.

Egyszerűsítés és feltételesség

2.31.

Az EGSZB határozottan támogatja az egyszerűsítést, és azt kéri, hogy a KAP-ra vonatkozó új javaslatok keretében a mezőgazdasági üzemek szintjén tegyenek eleget az ezzel kapcsolatos szakpolitikai kötelezettségvállalásnak. Miközben elismeri a javaslat pozitív elemeit, úgy véli, hogy az új teljesítési modell javasolt működési módja, a fokozott feltételesség, a mutatók I. pillérbe történő bevezetése és a részletes KAP-stratégiai tervek kidolgozásának kötelezettsége különösen aggasztó elképzelés és ellentétes a valódi egyszerűsítéssel.

2.32.

A salátarendeletben az egyszerűsítés felé való pozitív elmozdulás, a sárga lapos rendszer kiterjesztése és a területellenőrzések tekintetében a műholdas technológia elfogadása ellenére a KAP-ra vonatkozó javaslatok még mindig rengeteg részletes követelményt tartalmaznak, ami súlyos bürokratikus terheket ró az egyes mezőgazdasági termelőkre, akiknek a nagy többsége komoly jövedelmi nyomás alatt, egyedüli gazdasági szereplőként működik.

2.33.

Az EGSZB aggodalommal látja, hogy az Európai Bizottság javaslataiban tükröződő megközelítésben ütközik egymással az egyszerűsítés és a szubszidiaritás elve. Egyrészről az Európai Bizottság kiáll az egyszerűsítés mellett, másrészről azonban a teljesítési modellel, az I. és II. pillérre egyaránt kiterjesztett KAP-stratégiai tervekkel, valamint a mezőgazdasági üzemek szintjén a további és még részletesebb kötelező gazdálkodási követelményekkel (JFGK) és a jó mezőgazdasági és környezeti állapotra (GAEC) vonatkozó követelményekkel (III. melléklet) (9) kapcsolatos új javaslatok tagállami és mezőgazdasági üzemi szinten egyaránt csak még bonyolultabbá és bürokratikusabbá fogják tenni a szakpolitika végrehajtását. A 2014–2020 közötti ökologizálási rendszer során létrehozott különféle mentességi kategóriákat át kellene vinni a 2020 utáni feltételességi szabályokba is.

2.34.

Annak érdekében, hogy a mezőgazdasági üzemek szintjén valóban egyszerűsítést hajtsanak végre, ugyanakkor továbbra is biztosítsák a teljeskörű és megfelelő ellenőrzéseket, csökkenteni kell a mezőgazdasági termelőkre háruló bürokratikus terhek mennyiségét. A KAP jelenlegi teljesítési rendszere részletes uniós szintű követelményeken alapul és szoros felügyelet, bírságok és pénzügyi ellenőrzési intézkedések jellemzik (10). A mezőgazdasági üzemek szintjén történő ellenőrzés rendszerét teljes mértékben felül kell vizsgálni és át kell dolgozni: az új technológia, a műholdas megfigyelés és távérzékelés fokozott alkalmazása, a tűréshatárok növelése és az ellenőrzések nem hátráltathatják a kifizetéseket (11). A távérzékelés nagyobb arányú alkalmazásával kapcsolatban megjegyzendő, hogy a támogatható területek megfelelő meghatározása is az ellenőrzésért felelős hatóságok hatáskörébe kellene, hogy tartozzon.

2.35.

A jelenlegi ellenőrzési és szankciórendszer célja a tetten érés és a büntetés, nem pedig a helyesbítés és a javítás. Az EGSZB olyan, a helyesbítéshez való joggal kapcsolatos elképzelést javasol, amelyhez mezőgazdasági üzemi szinten bevezetett kizárásos modell tartozik, ami lehetővé tenné a mezőgazdasági termelők számára, hogy büntetlenül helyesbíthessék a nem szándékos meg nem felelés eseteit.

2.36.

Uniós és tagállami szinten nagy szükség van további egyszerűsítésre és a bürokrácia csökkentésére a KAP II. pillérébe tartozó programok vonatkozásában (12).

2.37.

A tagállamoknak stratégiai tervükben egy külön szakaszt kellene kidolgozniuk az egyszerűsítésről és arról, hogy hogyan javasolják csökkenteni a mezőgazdasági termelőkre háruló bürokratikus terheket; ebben azt is vázolniuk kellene, hogy ez mennyiben térne el a jelenlegi rendszertől.

Generációs megújulás

2.38.

Az ESZB üdvözli, hogy nagyobb hangsúlyt helyeznek a generációs megújulásra és a fiatal mezőgazdasági termelők számára javasolt további támogatásokra. Meg kell könnyíteni számukra a földterületekhez, a képzésekhez és a finanszírozáshoz való hozzáférést. Nagyon fontos, hogy ösztönzőket kínáljunk azoknak a mezőgazdasági termelőknek, akik nyugdíjba vonulnak és üzemüket átadják egy fiatal gazdának.

3.   Az EGSZB konkrét javaslatai

Valódi mezőgazdasági termelők

3.1.

Az EGSZB határozottan támogatja azt a célkitűzést, hogy a közvetlen kifizetéseket kizárólag a valódi mezőgazdasági termelők kapják. Önmagában a földtulajdon nem jogosíthat fel senkit arra, hogy közvetlen kifizetésben részesüljön, ha nem végez mezőgazdasági termelést. Fel kell azonban mérni, hogy a helyzet miként érinti gyakorlatilag az összes uniós gazdaságot.

3.2.

Az EGSZB szerint világos, szilárd és uniós szinten egységes meghatározást kell adni a valódi mezőgazdasági termelő és a jogosultsági kritériumok fogalmára, hogy biztosítva legyenek az egyenlő feltételek, megelőzzük a versenyelőny/versenyhátrány kialakulását és a közös szabályok bármiféle lazulását.

3.3.

A valódi mezőgazdasági termelő fogalmát úgy kell kibővíteni, hogy a jövedelemteszt és a mezőgazdasági üzem munkaerő-ráfordításának javasolt vizsgálata mellett magában foglaljon egyebek mellett olyan objektív és megkülönböztetésmentes kritériumokat, mint például a jövedelem, az eszközök, az időráfordítás, a teljesítmény és képzettségi kritériumok. A salátarendelettel nemrégiben bevezetett módosításoknak megfelelően a tagállamok továbbra is rugalmasan járhatnak el a támogathatóság célirányosabb meghatározásában. Így lehetőség nyílhat arra, hogy úgy határozzanak meg egy közös keretet, hogy közben a meghatározást hozzá lehessen igazítani a tagállamok valós igényeihez és körülményeihez.

Fiatal mezőgazdasági termelők

3.4.

Az EGSZB azt javasolja, hogy vizsgálják felül a fiatal mezőgazdasági termelő fogalmának meghatározását annak biztosítása érdekében, hogy a kifizetések valóban csak a fiatal mezőgazdasági termelőkhöz jussanak el. A II. pillérben kiemelt intézkedésként kell kezelni az új mezőgazdasági termelők támogatását.

Általános célkitűzések

3.5.

Az EGSZB rá kíván mutatni, hogy az intelligens, rugalmas és diverzifikált mezőgazdasággal, az élelmezésbiztonsággal, a környezetvédelmi és éghajlat-politikai fellépéssel, valamint a vidéki térségek társadalmi-gazdasági szerkezetének megerősítésével kapcsolatos általános célkitűzések nem valósíthatók meg először is gazdaságilag fenntartható mezőgazdasági ágazat nélkül. Az életképes mezőgazdasági ágazat megvalósításának tehát a KAP általános célkitűzései közé kell tartoznia.

Konkrét célkitűzések

3.6.

Az EGSZB teljes mértékben támogatja a KAP jogalkotási javaslatokban meghatározott kilenc konkrét célkitűzését. Az EGSZB ugyanakkor azt javasolja, hogy az f) pont tartalmazzon egy további célkitűzést a földterületek termelésből való kivonásának elkerülésével és a termőföldek felvásárlása elleni védelemmel kapcsolatban. Az EGSZB ezenkívül úgy véli, hogy a kiegyensúlyozott területfejlesztésnek a konkrét célkitűzések között kellene szerepelnie. Az EGSZB ezzel együtt azt szeretné, ha a 6. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett, „a versenyképesség növelése” célkitűzés megfogalmazása inkluzívabb lenne: „a mezőgazdasági üzemek életképességének javítása a helyi, nemzeti és nemzetközi piacokon”. Az EGSZB ezenkívül azt ajánlja, hogy emeljék ki a társadalmi befogadás támogatásának célját, és konkrét támogatási célként rögzítsék a szociális infrastruktúra kiépítését.

Mutatók

3.7.

Az EGSZB úgy véli, hogy az I. mellékletben meghatározott részletes kritériumok alapján mért számszerűsített mérföldkövekkel és célokkal meghatározott célkitűzések elérésének mérésére szolgáló mutatók bevezetésére irányuló javaslatot (13) csupán nemzeti szinten kellene alkalmazni, és az nem növelheti a mezőgazdasági termelők adminisztratív terheit. Az új KAP-mutatóknak egyszerűnek, reálisnak, könnyen számszerűsíthetőnek, ellenőrizhetőnek és a helyi adottságokra alkalmazhatónak kell lenniük, valamint közvetlenül kapcsolódniuk kell a KAP meghatározott célkitűzéseihez.

Jó mezőgazdasági és környezeti állapot (GAEC)

3.8.

Az EGSZB azt javasolja, hogy a földterület jó mezőgazdasági és környezeti állapotban való fenntartásával összefüggésben vegyenek figyelembe minimális és maximális állománysűrűségi mutatót a gyepterületekre vonatkozóan.

Mezőgazdasági tanácsadási szolgáltatások

3.9.

A mezőgazdasági információs- és ismeretrendszer (ezen belül a tanácsadási szolgáltatások, a tudáscsere és a szakképzés) támogatása és további fejlesztése fontos ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők segítséget kapjanak az innovációk átvételéhez és az új technológiák elsajátításához, amelyeknek köszönhetően majd javul versenyképességük és fenntarthatósági szintjük. A tanácsadási szolgáltatásokkal és innovációs rendszerekkel kapcsolatos uniós kezdeményezéseknek a tagállami szinten már létező programokon kell alapulniuk, és az értéktöbblet nyújtását kell előtérbe helyezniük. A KAP nyomás alatt álló költségvetésére tekintettel a jogalkotási javaslatoknak egyértelművé kell tenniük, hogy a nem mezőgazdasági szakemberek számára nem folyósítható közvetlen kifizetés a KAP I. pilléréből.

Közvetlen kifizetések

3.10.

Az EGSZB teljes mértékben elismeri és támogatja, hogy a KAP I. pillérébe tartozó közvetlen kifizetések létfontosságú szerepet töltenek be a mezőgazdasági jövedelmek támogatásában. E tekintetben az EGSZB úgy véli, hogy a KAP I. pillérébe tartozó kifizetéseknek teljeskörű védelmet kell élvezniük, és az új alapszintű jövedelemtámogatás bármilyen kiigazítását a feltétlenül szükséges minimális szintre kell szorítani.

A kifizetések felső határának megállapítása és csökkentése

3.11.

Javaslatában az Európai Bizottság két különböző közvetlen kifizetési formát irányoz elő: 4 különböző, termeléstől függetlenített kifizetést, illetve különböző, termeléstől függő kifizetéseket.

3.12.

A termeléstől függetlenített kifizetések kapcsán az EGSZB a véleményeiben már egyértelműen megfogalmazta álláspontját: „Az I. pillér közvetlen kifizetéseinek felső határát méltányosan és észszerűen kellene meghatározni az egyéni mezőgazdasági termelők esetében (pl. egy szakképzett munkaerő összehasonlítható jövedelmével egyenlő arányban). Lehetőséget kell nyújtani a kiigazításokra, és figyelembe kellene venni a társas vállalkozásokat, szövetkezeteket, társaságokat és a társadalombiztosítással rendelkező munkavállalók számát” (14).

3.13.

Azt is ajánlotta, hogy a felső határt ne alkalmazzák olyan kifizetésekre, amelyekkel közszolgáltatások nyújtását honorálják. Elsősorban a környezet- és az éghajlatvédelem területére vonatkozó kifizetésekről van itt szó. Az EGSZB egyértelmű ösztönzőket szorgalmazott ezekhez.

3.14.

Emellett az EGSZB nagyobb kifizetéseket szorgalmazott a gyepterületek után.

3.15.

A munkabéreknek a 15. cikk (2) bekezdésének a) és b) pontja szerinti figyelembevételét az EGSZB elviekben üdvözli, nem tartja azonban helyénvalónak, hogy 100 %-ban számítják be azokat. Nem indokolt, hogy az államháztartások egy speciális foglalkozáscsoport részére teljes mértékben finanszírozzák a munkabéreket, valamint azokhoz kapcsolódó adókat, illetve hogy még a nem fizetett munkát is teljes mértékben be lehessen számítani. Az EU-nak legfeljebb 100 %-nál alacsonyabb beszámítási korlátot kellene kidolgoznia.

A kifizetések egymáshoz való közelítése

3.16.

Az EGSZB támogatja a külső konvergenciával kapcsolatos javaslatokat, amelyek célja a közvetlen kifizetések szintjének folyamatos harmonizációja a tagállamok között. A javaslat célja, hogy a közvetlen kifizetések szintjének jelenlegi tagállami átlaga és az uniós átlag 90 %-a közötti különbség 50 %-kal csökkenjen 2021 és 2027 között. Ha a KAP megfelelő költségvetéssel rendelkezne, akkor az Európai Bizottság javaslatai mégis ambiciózusabbak lehetnének, méghozzá elsősorban a legalacsonyabb támogatási szintű tagállamokat illetően. Az EGSZB szerint a következő költségvetési időszak végére a közvetlen kifizetések mértékének legalább az uniós átlag 85 %-át el kellene érnie.

3.17.

A támogatási jogosultságok kiegyenlítése egy rendkívül durva megközelítés, és egyetlen objektív kritériumot sem vesz figyelembe, ideértve a mezőgazdasági üzemben végrehajtott beruházások szintjét, a gazdálkodási rendszerek fajtáját, a jövedelemszintet, a munkaintenzivitást, a mezőgazdasági üzem jövőbeli életképességét, a mezőgazdasági üzem közvetlen kifizetésekre való rászorultságának mértékét, valamint a mezőgazdasági termelő kötelezettségvállalását.

3.18.

Ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők részesülhessenek az arra irányuló belső konvergencia előnyeiből, hogy a támogatási jogosultságok értéke 2026-ra elérje vagy meghaladja az jövedelemtámogatás átlagos egységösszegének 75 %-át, eleget kell tenniük bizonyos objektív kritériumoknak.

Nemzeti tartalék

3.19.

Az EGSZB támogatja az azzal kapcsolatos elgondolást, hogy nemzeti tartalékot képezzenek a fiatal, új mezőgazdasági termelők és a teljesen új belépők számára. Mindazonáltal a nemzeti tartalékból való kiosztásra vonatkozó kritériumot úgy kell meghatározni, hogy a jogosultságok kiosztásával nem lehessen visszaélni, valamint a jogosultságokat csak valódi mezőgazdasági termelőknek lehessen kiosztani, egyértelmű és objektív kritériumok – például kor, jövedelem, képzettség, időráfordítás és teljesítmény – alapján.

3.20.

Ezenfelül kötelezővé kell tenni, hogy a nemzeti tartalékból kiosztott jogosultságot a kedvezményezett a tagállam által meghatározott minimális időtartamra aktiválja és felhasználja, valamint nem szabad lehetővé tenni, hogy a nemzeti tartalék kedvezményezettjei e 10 éves időszak letelte előtt eladják a kiosztott jogosultságaikat.

Átcsoportosítással nyújtható kiegészítő jövedelemtámogatás

3.21.

Az átcsoportosítással nyújtható jövedelemtámogatás egyes országokban nagyon jó eredményekkel járt, míg más körülmények között tovább csökkentheti az olyan mezőgazdasági termelőknek nyújtott közvetlen kifizetések és jövedelmek szintjét, akik jövedelmüket tekintve a leginkább függnek a közvetlen kifizetésektől – akik közül sokan teljes munkaidőben foglalkoznak mezőgazdasági termeléssel –, és a kifizetéseket részmunkaidős mezőgazdasági termelők vagy olyan termelők részére csoportosítják át, akik teljes jövedelmüket tekintve kevésbé függnek a közvetlen kifizetésektől.

3.22.

A javaslatok rávilágítanak arra, hogy a közvetlen kifizetések milyen fontosak a mezőgazdasági üzemek jövedelme szempontjából, valamint egyértelművé teszik, hogy a megfelelő szintű támogatásnak – és ezáltal a mezőgazdasági üzemek megfelelő szintű jövedelmének – a garantálása a jövőben is lényeges elem marad ahhoz, hogy biztosítható legyen az élelmezésbiztonság, a környezetvédelmi és éghajlat-politikai célkitűzések megvalósítására való törekvés és a vidéki térségek életképessége. Az EGSZB ugyanakkor azt is egyértelművé teszi, hogy az a megoldás, amely a közvetlen kifizetések jelentős hányadának alacsony termelékenységű mezőgazdasági üzemek és régiók javára történő újraelosztására irányul, rövid távon az EU versenyképességének csökkenéséhez vezet (15) a nemzetközi piacokon, ám jobban megfelelne a fogyasztók és a polgárok azon elvárásának, hogy a KAP inkább a belső piaci igények kielégítését helyezze előtérbe.

3.23.

Az EGSZB véleménye szerint az átcsoportosítással nyújtható kiegészítő kifizetést, amennyiben alkalmazzák, kizárólag a felső határ megállapításával felszabaduló forrásokból szabad finanszírozni, és az ágazaton belüli jelentős különbségek csökkentése érdekében annak olyan mezőgazdasági termelőket kell célba vennie és olyan termelőkhöz kell eljutnia, akik jövedelmüket tekintve főképp a mezőgazdasági termeléstől függnek.

Fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott kiegészítő jövedelemtámogatás

3.24.

Az EGSZB támogatja a fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtandó kiegészítő jövedelemtámogatásra irányuló javaslatot. Annak érdekében, hogy ez ne jelentsen hátrányt a valódi mezőgazdasági termelők számára, ki kell alakítani a megfelelő mechanizmusokat, melyekkel elkerülhetők az olyan pénzügyi támogatások, amelyek valójában nem az agrártevékenység beindítását szolgálják.

Éghajlat-politikai és környezetvédelmi célokat szolgáló önkéntes rendszerek („ökorendszerek”)

3.25.

Az EGSZB tudomásul veszi a mezőgazdasági üzemi szintű éghajlat-politikai és környezetvédelmi célokat szolgáló önkéntes rendszer bevezetését az I. pillér keretében. Fontos azonban, hogy az I. pillérbe tartozó, javasolt „ökorendszer” nem riaszthatja el a mezőgazdasági termelőket attól, illetve nem gátolhatja őket abban, hogy igénybe vegyék a II. pillérbe tartozó nagy jelentőségű környezetvédelmi és éghajlat-politikai rendszereket vagy részt vegyenek azokban.

3.26.

Rendelkezéseket kell hozni annak érdekében, hogy ezen intézkedés keretében lehetővé tegyék a gyepterületekre vonatkozó kifizetéseket az állattenyésztés számára, minimális és maximális állománysűrűséget határozva meg ehhez. Ezenkívül rendelkezni kellene állatjóléti kifizetések lehetővé tételéről is egyedszám alapján, ahogy az jelenleg az ilyen jellegű rendszer esetében is történik.

Termeléstől függő kifizetések

3.27.

A termeléstől függő kifizetéseknek nagyon fontos szerepük van a sérülékeny ágazatok és a sérülékeny területek védelmében. A termeléstől függő kifizetések létfontosságú célzott és magasabb szintű közvetlen kifizetéseket biztosítanak az alacsony jövedelmű ágazatokban, mint amilyen a külterjes anyatehén- vagy juhtenyésztés, a fehérjenövények termesztése vagy az állattenyésztés hegyvidéki területeken, ahol az állatok jelenléte elengedhetetlen az ökoszisztéma egyensúlyának fenntartásához. A termeléstől függő kifizetések alkalmazásának lehetőségét alapvetően a továbbiakban is korlátozni kellene, de biztosítani kell, hogy az a földterületek termelésből való kivonásának megakadályozására és a legelőgazdálkodás népszerűsítésére és ösztönzésére is rendelkezésre álljon (16).

Vidékfejlesztés

3.28.

Az EGSZB támogatja a nyolc széles körű uniós vidékfejlesztési beavatkozást. Az EGSZB, ahogy azt már korábban is kifejtette, ellenez a II. pillér finanszírozása tekintetében javasolt bármiféle csökkentést, mivel az aránytalanul érzékenyen érinti a tagállamok egy részét, és kétséges, hogy egy intelligens, fenntartható és versenyképes mezőgazdaság irányába mutat.

3.29.

Az EGSZB úgy véli, hogy a jelenlegi KAP-pal összhangban külön állatjóléti beavatkozásokat kell előírni a vidékfejlesztési programok keretében, és azokat be kell építeni a széles körű beavatkozások egyikébe.

3.30.

Az EGSZB azt javasolja, hogy a mezőgazdasági termelők részvétele és az igénybevétel fokozása érdekében a kifizetések nagyobb arányát kell ügyleti költségekre vagy ösztönzőkre kiosztani.

3.31.

Az EGSZB úgy véli, hogy a környezeti, éghajlati és egyéb gazdálkodási kötelezettségvállalásokat hét évnél hosszabb időtartamokra kell tervezni, feltéve, hogy ennek megfelelően e kötelezettségvállalások finanszírozása is biztosított.

3.32.

Az EGSZB úgy véli, hogy a hátrányos természeti adottságú területeknek (17) szánt kifizetéseket kötelezővé kell tenni az érintett területeken annak érdekében, hogy a tagállamokban megakadályozzák a földterületek termelésből való kivonását. Ezenfelül az intézkedéseknek a minimális és maximális állománysűrűségre is ki kell terjedniük, és meg kell határozni azt az időtartamot, amelyet az állatok legeltetésére kell fordítani. A hátrányos természeti adottságú területeknek szánt kifizetések esetében lehetővé kell tenni, hogy a II. pillér szerinti környezetvédelmi kiadásoknak minősüljenek.

3.33.

A hátrányos természeti adottsággal vagy az egyéb területspecifikus hátrányokkal kapcsolatos javaslatok keretében fontos bevezetni a „kompenzáció nélkül nincs korlátozás” elvét. A gyakorlat megváltoztatása érdekében nagyon fontos, hogy a kompenzáció összegét a teljes veszteségre vetítve számolják ki, és megfelelő mértékű ösztönzőket fizessenek.

3.34.

Az EGSZB a beruházási javaslatok pozitív listáját támogatja egy negatív listával szemben.

3.35.

Az EGSZB úgy véli, hogy a kockázatkezelési eszközökre vonatkozó javaslatoknak tagállami szinten önkéntesnek kell lenniük, nem pedig kötelezőnek. Az EGSZB általánosságban azon a véleményen van, hogy a jövedelemingadozással szembeni legjobb védelmet az I. pillérbe tartozó szilárd közvetlen kifizetések kínálják, és ezért azokat semmiféleképpen sem szabad aláásni annak érdekében, hogy a forrásokat a biztosítási rendszerekhez vagy a kölcsönös kockázatkezelési alapokhoz csoportosítsák át. Az EGSZB azt javasolja továbbá, hogy minden kockázatkezelési finanszírozásnak ágazatspecifikusnak kell lennie.

3.36.

Az EGSZB üdvözli az új rugalmasságot és a pénzügyi eszközök keretében meghatározott támogatások egész sorát.

Válságtartalék

3.37.

Az EGSZB elismeri, hogy szükség van megfelelően finanszírozott állandó válságtartalék-alapra. Az EGSZB azt javasolja, hogy a válságtartalékból történő finanszírozást egy új, a KAP-on kívüli kiadási tétel keretében biztosítsák – így az nem eredményezheti a mezőgazdasági termelők közvetlen kifizetéseinek csökkentését. A jelenlegi KAP-jogszabályok szerint a 2020-as válságtartalékból fel nem használt pénzeszközöket 2021-ben vissza kell adni a mezőgazdasági termelőknek.

Közös piacszervezés

3.38.

A jogalkotási javaslatok a KPSZ-t többnyire érintetlenül hagyják, beleértve az állami intervenció és a magántárolás biztonsági hálóját, valamint a rendkívüli intézkedéseket is. Ezenfelül a közös piacszervezés forgalmazási előírásokról és a mezőgazdasági termelők közötti együttműködésre vonatkozó szabályokról is rendelkezik. Az EGSZB szerint az Európai Bizottságnak fontolóra kellene vennie a piacok szabályozásának további szigorítását a jobb jövedelmek biztosítása érdekében.

3.39.

Az EGSZB úgy véli, hogy a javaslatoknak a termelési költségek változását figyelembe véve újra meg kellene vizsgálniuk és gyakorlatiasabb szinten újra meg kellene állapítaniuk a referenciaárakat és a piactámogatás bevezetésére vonatkozó küszöbértékeket azzal a céllal, hogy szükség esetén reálisabb és érdemlegesebb piactámogatást nyújtsanak. Az Európai Bizottságnak a piacirányítási eszközökre kellene összpontosítania, korlátokat szabva a mezőgazdasági termelők első számú bevételi forrását jelentő mezőgazdasági termékek áringadozásainak.

Kifizetések

3.40.

Az EGSZB azt javasolja, hogy a minden év október 16-ától esedékes előlegfizetést emeljék a közvetlen kifizetések esetében 80 %-ra (jelenleg 50 %, de rendszerint lehetővé teszik a 70 %-ot), a vidékfejlesztési intézkedések keretében pedig 90 %-ra (jelenleg75 %, de rendszerint lehetővé teszik a 85 %-ot).

Időzítés

3.41.

A többéves pénzügyi keretről való megállapodás és az új KAP-javaslatok időzítése nem egyértelmű, különösen a következő európai parlamenti választásokra tekintettel. A reformra vonatkozó javaslat számos új elemet vezet be, például a stratégiai tervet, amely a (nemzeti közigazgatások számára nehezen végrehajtható) reform alapvető összetevője, valamint a KAP új struktúráját, amely bizonyos kötelezettségeket állapít meg a mezőgazdasági termelők számára (új megerősített feltételrendszer, a stratégiai terv mutatóinak való megfelelés stb.), melyek esetében bizonyos időre van szükség ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők átvegyék és végrehajtsák azokat. Az EGSZB azt ajánlja, hogy mielőbb, még a 2019. májusi európai parlamenti választások előtt állapodjanak meg a többéves pénzügyi keretről, a jövőbeli KAP-ról pedig még időben szülessen megállapodás ahhoz, hogy a mezőgazdasági termelők és a mezőgazdasági ágazat megfelelően és bizonytalanság nélkül tudjon tervezni a jövőre. Ezért elengedhetetlen, hogy kellő időben megfelelő, a jelenlegi támogatási rendszeren alapuló átmeneti időszakot fogadjanak el a 2020 utáni időszakra, mielőtt hatályba lépnének az új rendelkezések.

Élelmiszerlánc

3.42.

Az EGSZB ismételten egy átfogó uniós élelmiszer-politika kidolgozását szorgalmazza (18). Az EGSZB különösen örömmel fogadja, hogy az Európai Bizottság hangsúlyozta a KAP fontos szerepét az egészségesebb étrendek népszerűsítésében és abban, hogy tápláló élelmiszerek, például gyümölcsök és zöldségek legyenek elérhetőek az EU polgárai számára. Ezzel kapcsolatos konkrét ajánlásokat és javaslatokat egy most készülő saját kezdeményezésű vélemény fog tartalmazni. Az EGSZB üdvözli az arra irányuló javaslatokat, hogy megerősítsék a mezőgazdasági termelők élelmiszer-ellátási láncon belüli helyzetét. A piaci árak fokozott átláthatósága a fogyasztóktól kezdve egészen az őstermelőkig minden szinten elengedhetetlen. Ezenkívül nagyobb ösztönzőket és támogatást kellene biztosítani a termelői szervezetek számára.

---

(1)  Eurostat – Az EU népessége 2017. január 1-jén.

(2)  Az EGSZB véleménye – A közös agrárpolitika lehetséges átdolgozása (HL C 288., 2017.8.31., 10. o.)

(3)  Az EGSZB tanulmányozócsoportja részére 2018. június 25-én R. Ramon Sumoy (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság, C/1. osztály) által tartott előadás.

(4)  HL C 354., 2010.12.28., 35. o.

(5)  HL C 283., 2018.8.10., 69. o., 10.2., 10.3. és 10.4. pont.

(6)  Uniós munkadokumentum a 2021–2027-es többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslatok és a 2014–2020-as többéves pénzügyi keret összehasonlításáról.

(7)  HL C 283., 2018.8.10., 69. o., 7.13. pont.

(8)  COM(2018) 392 final, 5. cikk – Általános célkitűzések, 41. o.

(9)  COM(2018) 392 final, III. melléklet – A feltételességre vonatkozó szabályok a 11. cikk alapján.

(10)  COM(2018) 392 final, 3. o.

(11)  HL C 283., 2018.8.10., 69. o., 1.9. és 6.4. pont.

(12)  A KAP II. pillére alá tartozó programok – A 2007–2013-ra vonatkozó vidékfejlesztési programok utólagos értékelése.

(13)  COM(2018) 392, I. melléklet – Hatás-, eredmény- és kimeneti mutatók a 7. cikk szerint.

(14)  HL C 288., 2017.8.31., 10. o. és HL C 283., 2018.8.10., 69. o.

(15)  COM(2018) 392 final, 7. o.

(16)  The Policy Roadmap for the EU Sheep meat Sector (Szakpolitikai ütemterv az uniós juhhúságazat számára) – az uniós Juhhúsipari Fórum ajánlása, elnökölt: John Bryan.

(17)  Hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek.

(18)  HL C 129., 2018.4.11., 18. o.