–

UH képviseletében D. Mac Cárthaigh abhcóide és S. Ó Tuathail abhcóide sinsir,

–

Írország képviseletében M. Browne, M. Teahan és A. Joyce, meghatalmazotti minőségben, segítőik: C. Ó hOisín abhcóide sinsir és M. T. O’Malley abhcóide,

–

a lengyel kormány képviseletében B. Majczyna, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében C. Cunniffe, L. Haasbeek és F. Erlbacher, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az EUMSZ 288. cikk, valamint a 2004. március 31‑i 2004/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL 2004. L 136., 58. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 27. kötet, 3. o.) módosított, az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6‑i 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2001. L 311., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 13. fejezet, 27. kötet, 3. o.; a továbbiakban: 2001/82 irányelv) 58. cikke (4) bekezdésének, 59. cikke (3) bekezdésének és 61. cikke (1) bekezdésének értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet az UH és az Aire Talmhaíochta, Bia agus Mara (mezőgazdasági, élelmiszerügyi és tengerészeti miniszter, Írország), Éire (Írország), valamint az Ard‑Aighne (főügyész, Írország) között az állatgyógyászati készítmények címkézésére és használati utasítására vonatkozó ír jogszabályoknak a 2001/82 irányelvben előírt nyelvi követelményekkel való összeegyeztethetősége tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

3

A 2001/82 irányelv „Címkézés és használati utasítás” című V. címe tartalmazza többek között ezen irányelv 58., 59. és 61. cikkét.

4

A fenti irányelv 58. cikkének (1) és (4) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:

„(1)   A 17. cikk (1) bekezdésében említett gyógyszerek kivételével az illetékes hatóság hagyja jóvá az állatgyógyászati készítmények közvetlen csomagolását és külső csomagolását. A csomagoláson olvasható betűkkel a 12–13d. cikk szerint benyújtott részletes adatokkal és dokumentumokkal, illetve az alkalmazási előírattal összhangban lévő tájékoztatást kell feltüntetni:

[…]

(4)   Az (1) bekezdés f)‑l) pontjában említett adatokat a gyógyszerkészítmény külső csomagolásán és tartályán azon ország nyelvén vagy nyelvein kell feltüntetni, amelyben a terméket forgalomba hozzák.”

5

A 2001/82 irányelv 59. cikke értelmében:

„(1)   Ampullák esetében az 58. cikk (1) bekezdésében szereplő adatokat a külső csomagoláson kell feltüntetni. A közvetlen csomagoláson azonban csak az alábbi adatokat kell feltüntetni:

(2)   Az ampulláktól eltérő, kis méretű közvetlen csomagolások tekintetében, amelyek egyetlen adagot tartalmaznak, és amelyeken az (1) bekezdésben megadott adatok feltüntetése nem lehetséges, az 58. cikk (1), (2) és (3) bekezdésének követelményeit csak a külső csomagolásra kell alkalmazni.

(3)   Az (1) bekezdés harmadik és hatodik francia bekezdésében szereplő adatokat az állatgyógyászati készítmény külső csomagolásán és közvetlen csomagolásán azon ország nyelvén vagy nyelvein kell feltüntetni, amelyben az állatgyógyászati készítményt forgalomba hozzák.”

6

Ezen irányelv 61. cikkének (1) bekezdése előírja:

„Minden állatgyógyászati készítmény csomagolásának kötelező része egy használati utasítás, kivéve, ha az e cikkben előírt valamennyi információ megtalálható a közvetlen csomagoláson, illetve a külső csomagoláson. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a használati utasítás kizárólag arról az állatgyógyászati készítményről szóljon, amelyhez csatolták. A használati utasítást azon tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein kell feltüntetni, amelyben a gyógyszert forgalomba hozzák.”

7

Az e használati utasításon feltüntetendő információkat az említett irányelv 61. cikke (2) bekezdésének a)–i) pontja sorolja fel.

8

Az állatgyógyászati készítményekről és a 2001/82/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11‑i (EU) 2019/6 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2019. L 4., 43. o.) (52), (53) és (96) preambulumbekezdése kimondja:

[…]

9

E rendelet „Nyelvek” címet viselő 7. cikke a következőképpen rendelkezik:

„(1)   Ha az adott tagállam másként nem határoz, a készítmény jellemzőinek összefoglalóját, a címkén és a használati utasításon szereplő információkat azon tagállam valamely hivatalos nyelvén vagy nyelvein kell feltüntetni, ahol az állatgyógyászati készítményt forgalomba hozzák.

(2)   Az állatgyógyászati készítmény címkéjén az információkat több nyelven is fel lehet tüntetni.”

10

Az említett rendelet 149. cikkének első bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„A 2001/82/EK irányelv hatályát veszti.”

11

Ugyanezen rendelet „Hatálybalépés és alkalmazás” című 160. cikke értelmében:

„Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2022. január 28‑tól kell alkalmazni.”

12

A 2001/82 irányelvet a Rialacháin na gComhphobal Eorpach (Leigheasanna Ainmhithe), 2007 (I. R. Uimh 2007/144) (az Európai Közösségek 2007. évi rendelete [állatgyógyászati készítmények] [S. I. 144/2007. sz.]), majd e rendelet hatályon kívül helyezését követően a Rialacháin na gComhphobal Eorpach (Leigheasanna Ainmhithe) (Uimh. 2), 2007 (I. R. Uimh. 2007/786) [az Európai Közösségek 2007. évi rendelete [állatgyógyászati készítmények] [2. sz.] [S. I. 786/2007. sz.]) ültette át az ír jogrendbe.

13

Ez utóbbi rendelet előírja, hogy az állatgyógyászati készítmények külső csomagolásán, elsődleges csomagolásán és használati utasításán feltüntetendő információkat „angol vagy ír nyelven kell feltüntetni”.

14

Az alapeljárás felperese ír anyanyelvű ír állampolgár, aki Gaeltacht de Galway‑ből (Galway régió, Írország) származik. Otthonában és munkahelyén az ír nyelvet beszéli. Valamennyi hivatalos tevékenységét ír nyelven végzi, amennyiben a források e célból rendelkezésre állnak. Van egy kutyája, és ezért állatgyógyászati készítményekre van szüksége. Azt kifogásolja, hogy az állatgyógyászati készítményeket kísérő információkat kizárólag angol nyelven tüntették fel, nem pedig – amint azt a 2001/82 irányelv előírja – Írország két hivatalos nyelvén, azaz angol és ír nyelven.

15

Az alapeljárás felei közötti levélváltást követően 2016. november 14‑én az alapeljárás felperese keresetet nyújtott be az Ard‑Chúirthoz (felsőbíróság, Írország) a 2001/82 irányelvnek – az ezen irányelvben előírt nyelvi követelményekre tekintettel – a mezőgazdasági, élelmiszerügyi és tengerészeti miniszter általi nem megfelelő átültetésével kapcsolatos bírósági felülvizsgálat („judicial review”) gyakorlásának engedélyezése iránt. Ezt az engedélyt megkapta, és az ügyet a kérdést előterjesztő bíróság 2018. július 24‑én és 25‑én tárgyalta.

16

Az alapeljárás felperese különösen azt kérte e bíróságtól, hogy állapítsa meg, miszerint a 2001/82 irányelvet nem megfelelően ültették át az ír jogrendbe, valamint Írország azon kötelezettségét, hogy módosítsa nemzeti jogszabályait annak érdekében, hogy az ezen irányelvben említett információkat az állam két hivatalos nyelvén, azaz mind angol, mind ír nyelven tüntessék fel az állam piacán forgalomba hozott állatgyógyászati készítmények esetében, azzal, hogy a két nyelvi változatot azonos betűtípussal kell feltüntetni, és egyértelmű elsőbbséget kell biztosítani az ír nyelvű változatnak, mivel az utóbbi a nemzeti nyelv és az első hivatalos nyelv.

17

A kérdést előterjesztő bíróság, miután 2019. július 26‑án elismerte az alapeljárás felperesének eljáráshoz fűződő érdekét azzal az indokkal, hogy a 2001/82 irányelv nyelvhasználattal kapcsolatos rendelkezései egyértelműek, pontosak és feltétel nélküliek, és megállapította, hogy a nemzeti szabályozás nem felel meg ezeknek a rendelkezéseknek, mindazonáltal megjegyezte, hogy 2022. január 28‑től, a 2019/6 rendelet 160. cikkével összhangban e rendelet alkalmazásának időpontjától az állatgyógyászati készítmények külső csomagolásán, közvetlen csomagolásán és használati utasításán feltüntetendő információkat angol vagy ír nyelven lehet feltüntetni. Az említett bíróság előtt tehát az a kérdés merült fel, hogy az uniós jog jelen ügyben történt megsértése ellenére rendelkezik‑e olyan mérlegelési jogkörrel, amely adott esetben lehetővé teszi számára, hogy ne adjon helyt a jogorvoslati kérelemnek, hasonlóan ahhoz, amire a nemzeti bíróság a nemzeti jog megsértése esetén jogosult, és felhívta az alapeljárás feleit, hogy terjesszék elő erre vonatkozó észrevételeiket.

18

Az alapeljárás felperese azzal érvelt, hogy az uniós jog megsértése esetén a közvetlen hatály és az elsőbbség elve, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikkében előírt hatékony bírói jogvédelemhez való jog és a jogállamiság tiszteletben tartása miatt ilyen diszkrecionális jogkör nem ismerhető el.

19

Az Aire Talmhaíochta, Bia agus Mara, Éire (mezőgazdasági, élelmezésügyi és tengerészeti miniszter, Írország), Éire (Írország) és az Ard‑Aighne (főügyész, Írország), az alapeljárás alperesei a maguk részéről emlékeztettek arra, hogy még ha a felperes sikeresen vitat is bírósági felülvizsgálat útján valamely hatósági határozatot, az eljáró bíróság diszkrecionális alapon megtagadhatja az e felperes által kért intézkedések elrendelését olyan körülmények figyelembevétele alapján, mint például ezen intézkedések hasznosságának hiánya vagy a harmadik személyeket ért kár.

20

Márpedig a jelen esetben az az előny, amelyre az alapeljárás felperese a kért intézkedések folytán szert tehet, rendkívül korlátozott, mivel a 2019/6 rendelet 2022. január 28‑tól alkalmazandó. Ráadásul ezen intézkedések elrendelése arra indíthatja az állatgyógyászati készítmények szállítóit és forgalmazóit, hogy kivonuljanak az írországi piacról, tekintettel azokra a kötöttségekre, amelyeket az információk angol és ír nyelven való feltüntetésének kötelezettsége jelent, ami súlyos következményekkel jár az állategészségügyre, valamint a gazdasági és szociális helyzetre vonatkozóan.

21

Az előtte ily módon előadott érvekre tekintettel a kérdést előterjesztő bíróság azt kívánja megvizsgálni, hogy az alapeljárás felperese által kért intézkedések elrendelésének megtagadása nem sérti‑e az uniós jogot.

22

E körülmények között az Ard‑Chúirt (felsőbíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

23

Írország és a lengyel kormány írásbeli észrevételeikben vitatják az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések elfogadhatóságát.

24

Az ír kormány egyrészt azt állítja, hogy megfelelően átültette az 2001/82 irányelvnek az alapügyben szóban forgó rendelkezéseit, amelyek szövege kétértelmű, így azon döntése, hogy azokat oly módon hajtja végre, hogy lehetővé teszi a hivatalos nyelvei közül csak az egyiknek a használatát, a mérlegelési mozgásterébe tartozik.

25

Másrészt a fenti irányelv kifejezett célkitűzéséből az következik, hogy az abból eredő jogok nem nyelvi vagy kulturális jogok, hanem inkább az állatgyógyászati készítményekre vonatkozó információkhoz való hozzáférésre vonatkozó jogok. E jogok csak akkor sérülnek, ha a fogyasztó olyan csomagolás vagy címke birtokában van, amelyet nem tud teljes mértékben megérteni. Márpedig az alapeljárás felperese nem állítja, hogy olyan csomagolással vagy címkével találkozott volna, amelyet nem tudott teljes mértékben megérteni.

26

A lengyel kormány szerint az uniós jog nem írja elő a nemzeti bíróságok számára, hogy olyan intézkedéseket rendeljenek el, amelyek a hatáskörrel rendelkező nemzeti hatóságoknak a nemzeti jog annak érdekében történő módosítására való kötelezésére irányulnak, hogy az megfeleljen az uniós jognak. Mindenesetre az alapügyben előterjesztett keresetnek nem lehet helyt adni. Még annak feltételezése esetén is, hogy az állatgyógyászati készítményeket kísérő információk ír nyelven való rendelkezésre állásához való jog a 2001/82 irányelv feltétlen és kellően pontos rendelkezéseiből ered, az – tekintettel annak jellegére – nem olyan jog, amely az ír hatóságokkal szemben érvényesíthető. Az e termékek ír nyelven történő címkézésének kötelezettsége magánjogi szervezeteket, azaz e termékek gyártóit és forgalmazóit terheli, amelyekkel szemben a felperes nem hivatkozhat valamely irányelv rendelkezéseire.

27

E tekintetben, ahogyan azt a főtanácsnok az indítványának 26. pontjában megjegyezte, mind az Írország, mind a lengyel kormány által felhozott érvek az alapügyben előterjesztett kereset érdemét érintik. Márpedig azon információk, amelyek a kereset érdemi aspektusaira vonatkoznak, semmiképpen sem érinthetik az előterjesztett kérdések elfogadhatóságát (lásd ebben az értelemben: 2019. november 19‑iA. K. és társai [A legfelsőbb bíróság fegyelmi tanácsának függetlensége] ítélet, C‑585/18, C‑624/18 és C‑625/18, EU:C:2019:982, 111. pont).

28

Egyébiránt a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a nemzeti bíróság által saját felelősségére meghatározott jogszabályi és ténybeli háttér alapján – amelynek helytállóságát a Bíróság nem vizsgálhatja – az uniós jog értelmezésére vonatkozóan előterjesztett kérdések releváns voltát vélelmezni kell (2021. február 2‑iConsob ítélet, C‑481/19, EU:C:2021:84, 29. pont). A relevancia e vélelmét nem döntheti meg azon eshetőség, hogy a felperes a nemzeti bíróság előtt folyamatban lévő ügyben, különösen az uniós jog Bíróság által elfogadott értelmezése alapján, végül pervesztes lesz.

29

A fentiekre tekintettel az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseket elfogadhatónak kell nyilvánítani.

30

A fenti két kérdéssel, amelyeket együttesen indokolt vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ a Bíróságtól, hogy az EUMSZ 288. cikket úgy kell‑e értelmezni, hogy azzal ellentétes, ha az a nemzeti bíróság, amely a belső jog által e célból előírt eljárás keretében megállapítja, hogy a tagállama nem teljesítette a 2001/82 irányelv megfelelő átültetésére vonatkozó kötelezettségét, azzal az indokkal tagadja meg olyan bírósági nyilatkozat elfogadását, amely szerint e tagállam nem megfelelően ültette át az említett irányelvet, és ezt a helyzetet orvosolni köteles, hogy a nemzeti szabályozás számára összeegyeztethetőnek tűnik az ezen irányelvet hatályon kívül helyező és 2022. január 28‑tól alkalmazandó 2019/6 rendelettel.

31

Végül emlékeztetni kell arra, hogy a tagállamok irányelvből eredő kötelezettsége az abban előírt eredmény elérésére, valamint az EUSZ 4. cikk (3) bekezdése és az EUMSZ 288. cikk szerinti azon feladatuk, hogy megtegyék a megfelelő általános és különös intézkedéseket e kötelezettség teljesítésének biztosítása érdekében, a tagállamok minden hatóságára vonatkozik, beleértve hatáskörük keretén belül az igazságszolgáltatás szerveit is (2016. április 19‑iDI ítélet, C‑441/14, EU:C:2016:278, 30. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2018. október 4‑iLink Logistik N&N ítélet, C‑384/17, EU:C:2018:810, 57. pont; 2018. december 13‑iHein ítélet, C 385/17, EU:C:2018:1018, 49. pont).

32

A jelen ügyben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az ír jog lehetővé teszi a magánszemélyek számára, hogy olyan bírósági nyilatkozat kibocsátását kérjék, amely szerint Írország nem megfelelően ültetett át egy uniós irányelvet, és köteles azt átültetni, ugyanakkor meghagyja a nemzeti bíróságok számára annak lehetőségét, hogy az e jog által meghatározott indokok alapján megtagadják az ilyen nyilatkozat kibocsátását.

33

E tekintetben mindazonáltal emlékeztetni kell arra, hogy mivel a kérdést előterjesztő bíróság megállapította a 2001/82 irányelv nem megfelelő átültetését, minden megfelelő általános vagy különös intézkedést meg kell tennie az ezen irányelvben előírt eredmény elérésének biztosítása érdekében (lásd ebben az értelemben: 1996. október 24‑iKraaijeveld és társai ítélet, C‑72/95, EU:C:1996:404, 55. pont).

34

Az a körülmény, hogy az ír jogszabályok már most összeegyeztethetők a 2022. január 28‑tól alkalmazandó 2019/6 rendelettel, nem kérdőjelezheti meg e jogszabályok uniós joggal való összeegyeztethetetlenségének ezen időpontig történő megállapítását, és még kevésbé igazolhatja az ilyen összeegyeztethetetlenség fennállását.

35

A 2001/82 irányelv e rendelet általi hatályon kívül helyezésének időpontjáig ugyanis az említett irányelv rendelkezései mindaddig megőrzik kötelező jellegüket, amíg azok érvénytelenségét a Bíróság meg nem állapította (lásd ebben az értelemben: 1979. február 13‑iGranaria ítélet, 101/78, EU:C:1979:38, 5. pont; 1989. szeptember 21‑iHoechst kontra Bizottság ítélet, 46/87 és 227/88, EU:C:1989:337, 64. pont).

36

Továbbá kizárólag a Bíróság engedélyezheti, kivételesen és jogbiztonságon alapuló magasabb rendű megfontolások alapján, az uniós jog valamely szabálya által a vele ellentétes nemzeti jogra kifejtett joghatás átmeneti felfüggesztését (2016. július 28‑iAssociation France Nature Environnement ítélet, C‑379/15, EU:C:2016:603, 33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

37

E körülmények között az EUMSZ 288. cikk akadályát képezi annak, hogy a nemzeti bíróság a tagállamát terhelő, valamely irányelv átültetésére irányuló kötelezettséget azzal az indokkal hagyhassa figyelmen kívül, hogy ezen átültetés állítólagosan aránytalan, mivel költségesnek vagy szükségtelennek bizonyulhat egy olyan rendelet hamarosan bekövetkező alkalmazása folytán, amelynek az a rendeltetése, hogy a fenti irányelv helyébe lépjen, és amellyel e tagállam joga teljes mértékben összeegyeztethető.

38

Ebből következik, hogy az EUMSZ 288. cikk értelmében a kérdést előterjesztő bíróságnak, amely megállapította a nemzeti szabályozásnak a 2001/82 irányelvvel való összeegyeztethetetlenségét, helyt kell adnia az annak megállapítására irányuló kérelemnek, hogy Írországnak fennáll a fenti irányelv nem megfelelő átültetésének orvoslására vonatkozó kötelezettsége.

39

A fentiek összességéből következik, hogy az EUMSZ 288. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes, ha az a nemzeti bíróság, amely a belső jog által e célból előírt eljárás keretében megállapítja, hogy a tagállama nem teljesítette a 2001/82 irányelv megfelelő átültetésére vonatkozó kötelezettségét, azzal az indokkal tagadja meg olyan bírósági nyilatkozat elfogadását, amely szerint e tagállam nem megfelelően ültette át az említett irányelvet, és e helyzetet orvosolni köteles, hogy a nemzeti szabályozás számára összeegyeztethetőnek tűnik az ezen irányelvet hatályon kívül helyező és 2022. január 28‑tól alkalmazandó, 2019/6 rendelettel.

40

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (első tanács) a következőképpen határozott:

A EUMSZ 288. cikket úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes, ha az a nemzeti bíróság, amely a belső jog által e célból előírt eljárás keretében megállapítja, hogy a tagállama nem teljesítette a 2004. március 31‑i 2004/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, az állatgyógyászati készítmények közösségi kódexéről szóló, 2001. november 6‑i 2001/82/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv megfelelő átültetésére vonatkozó kötelezettségét, azzal az indokkal tagadja meg olyan bírósági nyilatkozat elfogadását, amely szerint e tagállam nem megfelelően ültette át az említett irányelvet, és e helyzetet orvosolni köteles, hogy a nemzeti szabályozás számára összeegyeztethetőnek tűnik az ezen irányelvet hatályon kívül helyező és 2022. január 28‑tól alkalmazandó, az állatgyógyászati készítményekről és a 2001/82/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11‑i (EU) 2019/6 európai parlamenti és tanácsi rendelettel.