A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (kilencedik tanács)

2019. október 17. ( *1 )

„Előzetes döntéshozatal – 1151/2012/EU rendelet – A 4. cikk c) pontja és a 7. cikk (1) bekezdésének e) pontja – A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszerei – Tisztességes verseny – Mozzarella di bufala Campana OEM – A Mozzarella di bufala Campana OEM gyártóhelyiségeinek elkülönítésére vonatkozó kötelezettség”

A C‑569/18. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Consiglio di Stato (államtanács, Olaszország) a Bírósághoz 2018. szeptember 11‑én érkezett, 2018. július 12‑i határozatával terjesztett elő

a Caseificio Cirigliana Srl,

a Mail Srl,

a Sorì Italia Srl

és

a Ministero delle Politiche agricole, alimentari e forestali,

a Presidenza del Consiglio dei Ministri,

a Ministero della Salute

között,

a Consorzio di Tutela del Formaggio Mozzarella di Bufala Campana

részvételével folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (kilencedik tanács),

tagjai: S. Rodin tanácselnök (előadó), K. Jürimäe és N. Piçarra bírák,

főtanácsnok: E. Tanchev,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

az olasz kormány képviseletében G. Palmieri, meghatalmazotti minőségben, segítője: A. Peluso és S. Fiorentino avvocati dello Stato,

az Európai Bizottság képviseletében D. Bianchi és I. Naglis, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az EUMSZ 3., EUMSZ 26., EUMSZ 32., EUMSZ 40. és EUMSZ 41. cikk, valamint a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21‑i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 343., 1. o.; helyesbítés: HL 2013. L 55., 27. o.) 1., 3–5. és 7. cikkének értelmezésére vonatkozik.

2

Ezt a kérelmet a Caseificio Cirigliana Srl, a Mail Srl, illetve a Sorì Italia Srl (a továbbiakban együttesen: Caseificio Cirigliana és társai) és a Ministero delle Politiche agricole, alimentari e forestali (mezőgazdasági, élelmiszerügyi és erdészeti minisztérium, Olaszország), a Presidenza del Consiglio dei Ministri (a minisztertanács elnöksége, Olaszország), illetve a Ministero della Salute (egészségügyi minisztérium, Olaszország) között a Tribunale amministrativo regionale del Lazio, sede di Roma (Lazio tartomány római székhelyű közigazgatási bírósága, Olaszország) 2015. november 19‑én hozott, a decreto ministeriale n. 76262 del 9 settembre 2014 ‑ Modalità per l’attuazione delle disposizioni di cui all’art. 4 del decreto legge 24 giugno 2014, n. 91, recante: „Misure per la sicurezza alimentare e la produzione della Mozzarella di Bufala Campana DOP”‑ra (2014. június 24‑i 91. sz. rendelettörvény „A Mozzarella di Bufala Campana OEM élelmiszer‑biztonságára és előállítására vonatkozó intézkedések” címet viselő 4. cikkében foglalt rendelkezések végrehajtására vonatkozó részletes szabályokról szóló, 2014. szeptember 9‑i 76262. sz. miniszteri rendelet) (a GURI 2014. szeptember 20‑i 219. száma, 8. o.; a továbbiakban: 76262/2014. sz. miniszteri rendelet) vonatkozó ítéletének megváltoztatása tárgyában folyamatban lévő eljárásban terjesztették elő.

Jogi háttér

Az uniós jog

3

Az 1151/2012 rendelet (47) preambulumbekezdése szerint:

„Annak érdekében, hogy a földrajzi jelzéssel ellátott termékek és a hagyományos különleges termékek különleges tulajdonságait a fogyasztók számára garantálni lehessen, a gazdasági szereplőket a termékleírásnak való megfelelést ellenőrző rendszer keretében ellenőrizni kell.”

4

E rendelet 1. cikkének szövege a következő:

„E rendelet célja a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek előállítói számára segítséget nyújtani abban, hogy a vásárlókat és a fogyasztókat tájékoztassák termékeik és az élelmiszerek jellemzőiről és termelési sajátosságairól, biztosítva ezáltal, hogy:

a)

az értéknövelő jellemzőkkel és sajátosságokkal rendelkező mezőgazdasági termékek és élelmiszerek termelői és előállítói tisztességes versenyfeltételek mellett tevékenykedhessenek;

[…].”

5

Az említett rendelet 4. cikke szerint:

„Létrehozásra kerül az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések rendszere azzal a céllal, hogy egy adott földrajzi területhez szorosan kapcsolódó termékek előállítóit az alábbiak révén segítse:

a)

minőségi termékeikért cserébe méltányos jövedelem biztosítása;

b)

a szellemitulajdon‑jogot képező elnevezések egységes oltalmának biztosítása az Unió egész területén;

c)

a fogyasztók pontos tájékoztatása az egyes termékek értéknövelő tulajdonságairól.”

6

Az 1151/2012 rendelet „Termékleírás” című 7. cikke a következőket írja elő:

„(1)   Az oltalom alatt álló eredetmegjelölésnek vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzésnek meg kell felelnie a legalább a következőket tartalmazó termékleírásnak:

a)

az eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként oltalomban részesítendő elnevezés a kereskedelmi vagy köznyelvben használatos formájában, kizárólag olyan nyelven, amelyet a meghatározott földrajzi területen az adott termék megnevezésére hagyományosan használtak vagy használnak;

b)

a termék leírása, beleértve – adott esetben – a nyersanyagokat, valamint a termék főbb fizikai, kémiai, mikrobiológiai vagy érzékszervi jellemzőit;

c)

az e bekezdés f) pontjának i. vagy ii. alpontjában említett kapcsolatnak megfelelően körülhatárolt földrajzi terület meghatározása és – adott esetben – az 5. cikk (3) bekezdésében szereplő követelmények teljesülését igazoló adatok;

d)

annak igazolása, hogy a termék az 5. cikk (1) vagy (2) bekezdésében említett földrajzi területről származik;

e)

a termék előállítási módjának, valamint – adott esetben – az autentikus és egységes helyi előállítási módszereknek a leírása, valamint a csomagolásra vonatkozó adatok feltüntetése, amennyiben a kérelmező csoportosulás – az uniós jogot, különösen az áruk szabad mozgására és a szolgáltatások szabad nyújtására vonatkozó jogszabályokat is figyelembe véve – úgy dönt, és azt a konkrét termékre vonatkozóan megfelelően megindokolja, hogy a minőség megőrzése, a származás garantálása vagy az ellenőrzés biztosítása érdekében a csomagolásnak is a meghatározott földrajzi területen kell történnie.

f)

az alábbiakat tanúsító adatok:

i.

a termék minősége vagy jellemzői és a földrajzi környezet közötti, az 5. cikk (1) bekezdésében említett kapcsolat; vagy

ii.

az adott esettől függően a termék valamely tulajdonsága, hírneve vagy más jellemzője és földrajzi eredete közötti, az 5. cikk (2) bekezdésében említett kapcsolat;

g)

a termékleírásban szereplő előírásoknak a 37. cikk szerinti betartását ellenőrző hatóságok neve és címe, vagy az ezen előírásokat ellenőrző szervek neve és címe – amennyiben a szervek ezen adatai rendelkezésre állnak –, és e hatóságok és szervek konkrét feladatai;

h)

az érintett termékre vonatkozó bármilyen egyedi címkézési előírás.

(2)   Annak érdekében, hogy a termékleírás releváns és tömör tájékoztatást nyújtson, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett termékleírásban szereplő információk korlátozására vonatkozó szabályok megállapítása céljából, ha erre a korlátozásra túlzott terjedelmű bejegyzési kérelmek benyújtásának elkerülése érdekében szükség van.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a termékleírás formájára vonatkozó szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.”

7

A Mozzarella di bufala Campana OEM termékleírásának módosítása iránti kérelmet 2007. április 25‑én tették közzé (HL 2007. C 90., 5. o.). Az említett módosítást az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítások jóváhagyásáról – Mozzarella di Bufala Campana (OEM) szóló, 2008. február 4‑i 103/2008/EK bizottsági rendelet (HL 2008. L 31., 31. o.) (a továbbiakban: a Mozzarella di bufala Campana OEM termékleírása) hagyta jóvá.

8

A Mozzarella di bufala Campana OEM termékleírásának 4.4. és 4.5. pontja értelmében:

„4.4. Származási igazolás: Az előállítás valamennyi szakaszát ellenőrzik és minden egyes szakasz esetében nyilvántartják a be‑ és kilépő termékeket. Így az ellenőrző szerv, a termelők, a gyártók és a csomagolók által vezetett megfelelő nyilvántartások vezetésével garantált a termék követhetősége és nyomon követhetősége (a termelési láncon lefelé és felfelé). Ugyanezen nyersanyagot a gyártás minden szakaszában gondosan ellenőrzi az ezzel megbízott szerv. Az ellenőrző szerv a nyilvántartásokban szereplő összes természetes vagy jogi személyt a termelési előírásnak és az ellenőrzési tervnek megfelelően ellenőrzi. Amennyiben az ellenőrző szerv a termelési lánc akár egyetlen szakaszában is meg nem felelést állapít meg, a terméket nem lehet az oltalom alatt álló »Mozzarella di Bufala Campana« eredetmegjelöléssel forgalomba hozni.

4.5. Az előállítás módja: A termékleírásban többek között az szerepel, hogy a »Mozzarella di Bufala Campana« sajt előállításához kizárólag teljes és friss bivalytej használható fel. A sajt előállításához használt tej lehet nyers, esetleg hőkezelt vagy pasztőrözött tej, amelynek a termékleírás 2. cikkében meghatározott területen tartott bivalytehenektől kell származnia.

[…]”

Az olasz jog

9

A 2014. augusztus 11‑i 116. sz. törvénnyel (a GURI 2014. augusztus 20‑i 192. számának rendes melléklete) módosított és törvénnyé alakított 2014. június 24‑i 91. sz. törvényrendelet (a GURI 2014. június 24‑i 144. száma) (a továbbiakban: 91/2014. sz. törvényrendelet) 4. cikkének (1) és (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„(1)   A Mozzarella di Bufala Campana (OEM) termék, amelyet [a 2081/92/EGK tanácsi rendelet 17. cikkében megállapított eljárás szerint a földrajzi jelzések és eredetmegjelölések bejegyzéséről szóló, 1996. június 12 i 1107/96/EK bizottsági rendelet (HL 1996. L 148., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 3. fejezet, 19. kötet, 176. o.; helyesbítés: HL 2015. L 15., 106. o.; HL 2015. L 60., 70. o.)] értelmében oltalom alatt álló eredetmegjelölésként bejegyeztek, olyan helyen állítható elő, ahol kizárólag az OEM Mozzarella di Bufala Campana ellenőrzési rendszere alá tartozó állattenyészetből származó tejet dolgoznak fel. E helyen sor kerülhet félkész vagy más termékek előállítására is, feltéve hogy ahhoz kizárólag az OEM Mozzarella di Bufala Campana ellenőrzési rendszere alá tartozó állattenyészetből származó tejet használnak fel. Azon termékeket, amelyeket részben vagy egészben nem az OEM Mozzarella di Bufala Campana ellenőrzési rendszere alá tartozó állattenyészetből származó tejből készítenek, a (3) bekezdés szerinti rendelet rendelkezései alapján eltérő helyen kell előállítani.

[…]

(3)   A Ministero delle politiche agricole alimentari e forestali [(mezőgazdasági, élelmiszerügyi és erdészeti minisztérium)] által a jelen rendelet hatálybalépésétől számított harminc napon belül a Ministro della salutéval [(egészségügyi miniszter)] együttesen kiadott rendeletben meg kell határozni az (1) bekezdés harmadik mondatában és a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések végrehajtásának részletes szabályait, és elő kell írni, hogy az előállítás helyének az (1) bekezdés utolsó mondata szerinti elkülönítése a feldolgozás és a csomagolás teljes folyamata során megakadályozza minden, az OEM Mozzarella di Bufala Campana ellenőrzési rendszere alá tartozó állattenyészetből származó tej és más tejek, valamint a Mozzarella di Bufala Campana OEM és a más tejből készült termékek egymással való, akár véletlenszerű érintkezését.”

10

A 76262/2014. sz. miniszteri rendelet 1. cikkének (1) bekezdése szerint:

„A [91/2014. sz.] törvényrendelet 4. cikke (1) bekezdésének harmadik mondatát végrehajtva a részben vagy egészben nem az OEM Mozzarella di Bufala Campana ellenőrzési rendszere alá tartozó állattenyészetből származó tejből készült termékeket egy másik, azon helytől fizikailag elkülönített helyen kell előállítani, ahol a Mozzarella di Bufala Campana OEM és a teljes egészében az OEM Mozzarella di Bufala Campana ellenőrzési rendszerébe tartozó állattenyészetből származó tejből készült termékek előállítása történik. A fizikai elkülönítésnek meg kell akadályoznia minden, az OEM Mozzarella di Bufala Campana ellenőrzési rendszere alá tartozó állattenyészetből származó tej és más tejek, valamint a Mozzarella di Bufala Campana OEM és a más tejből készült termékek egymással való, akár véletlenszerű érintkezését, és így az a tej tárolására, mozgatására és feldolgozására, valamint a termékek csomagolására szolgáló berendezésekre is vonatkozik. A tejjel és/vagy az abból készült termékekkel nem érintkező berendezések és készülékek felhasználhatóak a különböző helyeken található feldolgozósorok működtetéséhez.”

A jogvita alapját képező tényállás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

11

2014. november 18‑án a Caseificio Cirigliana és társai, amelyek OEM bivalymozzarellát állítanak elő és értékesítenek, köztük az OEM rendszerének (a továbbiakban: OEM‑rendszer) hatálya alá nem tartozó bivalymozzarellát is, a Tribunale amministrativo regionale del Lazio, sede di Roma (Lazió tartomány római székhelyű közigazgatási bírósága) előtt a 76262/2014. sz. miniszteri rendeletet megtámadták.

12

A Caseificio Cirigliana és társai úgy vélték, hogy a 76262/2014. sz. miniszteri rendelet kizárólag az OEM‑területekről (a továbbiakban: OEM‑területek) származó bivalytejet felhasználó vállalkozások helyzetének felülvizsgálatára és fenntartására korlátozódik, és változatlanul hagyja azon vállalkozásoknak a korábbi rendeleti rendelkezésekből eredő problémáit, amelyek nyersanyagként nem az OEM‑területekről származó bivalytejet használnak.

13

A Caseificio Cirigliana és társai szerint a 76262/2014. sz. miniszteri rendelet sérti a sokféleségnek az 1151/2012 rendeletben előírt elvét. A felperesek úgy vélték, hogy a 76262/2014 sz. miniszteri rendelet a korlátozó rendelkezések címzettjeinek, azaz a Mozzarella di bufala Campana OEM gyártóinak kijelölésére vonatkozó kritériumot áthelyezte/átrendelte/átirányította a nem az OEM‑rendszer hatálya alá tartozó tenyészetből származó tejet feldolgozó gyártók felé. Márpedig az említett áthelyezés sérti az 1151/2012 rendelet fő célját, mégpedig az „oltalom alatt álló” termék értékének növelését, ami kiegészíti a vidékfejlesztési politikát és az agrárpolitikát, különösen a hátrányos helyzetű térségek vonatkozásában.

14

A Caseificio Cirigliana és társai úgy vélték, hogy a 76262/2014 sz. miniszteri rendelet jogellenes annyiban, amennyiben kizárólag az OEM‑területekről származó bivalytejet feldolgozó létesítményeket tekinti címzettnek, és amennyiben megállapítja az e létesítményekre ennek következtében vonatkozó azon tilalmat, hogy az OEM területről származó tej feldolgozásával nyert bivalytejtől és bivalytúrótól eltérő tejet és túrót, valamint az ezen alapanyagokból készült melléktermékeket és tejtermékeket e létesítményeken belül nem tarthatnak vagy tárolhatnak.

15

2015. november 19‑én a Tribunale amministrativo regionale del Lazio, sede di Roma (Lazió tartomány római székhelyű közigazgatási bírósága) az élelmiszer‑biztonsági célok és a végső fogyasztó védelmére irányuló célok biztosítását szolgáló nemzeti szabályozás észszerű jellegének értékelése alapján elutasította a keresetet. Ez a bíróság nem határozott a 76262/2014. sz. miniszteri rendeletnek az 1151/2012 rendelettel való összeegyeztethetőségére vonatkozó jogalapról.

16

A jelen ügyben a kérdést előterjesztő bíróság, a Consiglio di Stato (államtanács) előtti fellebbezési eljárásban a Caseificio Cirigliana és társai először is az EUMSZ 3., EUMSZ 26., EUMSZ 32., EUMSZ 40. és EUMSZ 41. cikk amiatti megsértésére hivatkoztak, hogy a 76262/2014. sz. miniszteri rendelet következtében hátrányos helyzetbe kerültek az OEM‑termékeket előállító versenytárs társaságokkal szemben, amelyek tekintetében a rendelet nem ír elő sem további ellenőrzéseket, sem pedig a gyártósorok kizárólag egyetlen terméktípushoz rendelését. Másodszor e felek a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének megsértésére hivatkoztak amiatt, hogy ez a rendelet hátrányosan megkülönbözteti azokat a társaságokat, amelyek nem az OEM‑területről származó tejet használnak, azokhoz a társaságokhoz képest, amelyek kizárólag az OEM‑területekről származó tejet használnak. Harmadszor a felperesek az 1151/2012 rendelet 1. cikkének, valamint a bizonyos termékekre vonatkozó, a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról és az 1216/2009/EK, valamint a 614/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 16‑i 510/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2014. L 150., 1. o.) megsértésére hivatkoztak.

17

A Consiglio di Stato (államtanács) a 2018. augusztus 21‑i részítéletével elutasította a 91/2014. sz. törvényrendelet alkotmányellenességével kapcsolatos valamennyi kifogást, e bíróság tehát megállapította, hogy e rendelet arányos és észszerű. Mindazonáltal e bíróság úgy határozott, hogy megvizsgálja az említett törvényrendelet uniós joggal való összeegyeztethetőségére vonatkozó kifogást.

18

E tekintetben az említett bíróság kifejti, hogy a felperesek érvelésével ellentétben a 91/2014. sz. törvényrendelet és a 76262/2014. sz. miniszteri rendelet semmilyen módon nem írta elő az OEM mozzarella és a nem OEM mozzarella gyártására vonatkozóan a külön létesítmények használatát, hanem csupán az elkülönített „helyiségek” használatát. Ugyanakkor ugyanezen bíróság szerint a nemzeti szabályozásnak a felperesek általi téves értelmezése nem teszi kérdésessé az előzetes döntéshozatal iránti kérelem relevanciáját, mivel önmagában az a tény, hogy a nem OEM bivalymozzarellát a Mozzarella di bufala Campana OEM előállítására használt helyiségektől eltérő és elkülönített helyiségekben kell előállítani, mindenképpen befektetéseket von maga után, és ezáltal olyan mértékű gazdasági áldozatot követelhet meg, amely befolyásolhatja a gazdasági szereplők közötti szabad versenyt a mozzarella piacán.

19

A Bíróságnak a közös agrárpolitikára vonatkozó ítélkezési gyakorlatára emlékeztetve a kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy az OEM‑ek különleges védelmet élveznek, anélkül azonban, hogy aránytalanul kétségessé tennék a vállalkozás szabadságát és a szabad versenyt.

20

Egyrészt ez a bíróság azt állítja, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy az OEM‑ekre vonatkozó szabályozás a kedvezményezetteket védi az említett eredetmegjelölés harmadik személyek által történő visszaélésszerű használatával szemben, mivel az OEM‑ek jelentős hírnevet szerezhetnek a fogyasztók körében, és a használatukhoz szükséges feltételeket teljesítő termelők számára lényeges eszközt jelentenek a vásárlóközönség vonzására. Az OEM‑ek hírneve az említett bíróság szerint a fogyasztókban keltett képzet révén alakul ki, ez a képzet pedig alapvetően a termék egyedi jellemzőitől, illetve általánosabb értelemben a minőségétől függ. Így a fogyasztók felfogásában a termelők hírneve és a termék minősége közötti kapcsolat továbbá attól a meggyőződésüktől függ, hogy az OEM‑mel értékesített termékek eredetiek.

21

Másrészt ugyanezen bíróság emlékeztet arra, hogy a felperesek úgy vélik, hogy a nemzeti szabályozás meghaladja a Mozzarella di bufala Campana OEM védelméhez szükséges mértéket, mivel előírja, hogy a részben vagy egészben nem az ezen OEM ellenőrzési rendszere alá tartozó állattenyészetből származó tejből készült termékeket akár ugyanazon létesítményben található, elkülönült helyen állítsák elő annak érdekében, hogy elkerüljék az említett OEM ellenőrzési rendszere alá tartozó állattenyészetből származó tej és más tejek egymással való érintkezését, de még inkább a hamisítást.

22

E körülmények között a Consiglio di Stato (államtanács) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé:

„Úgy kell‑e értelmezni az EUMSZ 3., EUMSZ 26., EUMSZ 32., EUMSZ 40. és EUMSZ 41. cikket, valamint az 1151/2012/EU rendelet 1., 3–5. és 7. cikkét, amelyek előírják a tagállamok részére, hogy biztosítsák mind a termékek Unión belüli szabad piaci versenyét, mind a minőségrendszer védelmét a kedvezőtlen helyzetű mezőgazdasági területek támogatása érdekében, hogy azzal ellentétes az, hogy a (91/2014. sz. törvényrendelet 4. cikkében foglalt) nemzeti szabályozás olyan korlátozást állapított meg, amely szerint a Mozzarella di bufala Campana OEM kizárólag az arra szolgáló létesítményben állítható elő, amelyben tilos a Mozzarella di bufala Campana OEM ellenőrzési rendszere alá nem tartozó állattenyészetből származó tej tartása és tárolása?”

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

Az elfogadhatóságról

23

Az olasz kormány az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elfogadhatatlanságával érvel arra hivatkozva, hogy egyrészt az alapügy egy olyan, tisztán belső helyzetre vonatkozik, amely nem tartozik az uniós jog hatálya alá. Másrészt e kormány véleménye szerint úgy tűnik, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelem nem felel meg a Bíróság eljárási szabályzata 94. cikkében szereplő elfogadhatósági követelményeknek, mivel az uniós jog kért értelmezése nincs semmilyen összefüggésben az alapügy tényállásával vagy tárgyával, lévén hogy a probléma tisztán hipotetikus jellegű.

24

E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében a nemzeti bíróság által saját felelősségére meghatározott jogszabályi és ténybeli háttér alapján – amelynek helytállóságát a Bíróság nem vizsgálhatja – az uniós jog értelmezésére vonatkozóan előterjesztett kérdések releváns voltát vélelmezni kell. A nemzeti bíróságok által előterjesztett előzetes döntéshozatal iránti kérelem Bíróság általi elutasítása csak abban az esetben lehetséges, amennyiben nyilvánvaló, hogy az uniós jog kért értelmezése nem függ össze az alapeljárás tényállásával vagy tárgyával, illetve ha a probléma hipotetikus jellegű, vagy a Bíróság nem rendelkezik azon ténybeli és jogi elemek ismeretével, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a feltett kérdésekre hasznos választ adjon (2009. szeptember 8‑iBudějovický Budvar ítélet, C‑478/07, EU:C:2009:521, 63. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

25

A jelen ügyben az előzetes döntéshozatal iránti kérelemből kitűnik, hogy az egyrészt az 1151/2012 rendelet rendelkezéseinek értelmezésére vonatkozik, egy olyan jogvita keretében, amely az élelmiszer‑biztonsági intézkedéseket és a Mozzarella di bufala Campana OEM előállításával kapcsolatos intézkedéseket bevezető 76262/2014. sz. miniszteri rendeletnek a fent említett rendelkezések fényében értelmezett érvényességére vonatkozik.

26

Az 1151/2012 rendelet 4. cikkének b) és c) pontja értelmében e rendelet célja, hogy az uniós területen létrehozza az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések rendszerét azzal a céllal, hogy egy adott földrajzi területhez szorosan kapcsolódó termékek előállítóit segítse a szellemitulajdon‑jogot képező elnevezések egységes oltalmának az Unió egész területén történő biztosítása révén, és a fogyasztóknak az egyes termékek értéknövelő tulajdonságairól nyújtott pontos tájékoztatása révén.

27

E körülmények között nem állítható, hogy ugyanezen rendelet rendelkezéseinek értelmezése semmilyen kapcsolatban sem állna az alapügy tárgyával, illetve hogy a kérdés hipotetikus jellegű lenne.

28

Másrészt a kérdést előterjesztő bíróság az EUMSZ 3., EUMSZ 26., EUMSZ 32., EUMSZ 40. és EUMSZ 41. cikk értelmezésével kapcsolatban tesz fel kérdést a Bíróságnak. Márpedig, amint arra a Bizottság észrevételeiben hivatkozott, e bíróság az előzetes döntéshozatalra utaló végzésében sem azokat az okokat nem fejtette ki, amelyek arra indították, hogy e rendelkezések értelmezését kérje, sem pedig az említett rendelkezések és az alapügyben szóban forgó szabályozás között fennálló kapcsolatot nem részletezte. E körülmények között meg kell állapítani, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelem nem felel meg a Bíróság eljárási szabályzatának 94. cikkében foglalt követelményeknek, és azt elfogadhatatlannak kell nyilvánítani annyiban, amennyiben az az EUM‑Szerződés ezen rendelkezéseinek értelmezésére vonatkozik.

29

Következésképpen meg kell állapítani, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelem csak az 1151/2012 rendelet rendelkezéseinek értelmezésére vonatkozó részében fogadható el.

Az ügy érdeméről

30

Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint ez utóbbi kénytelen lehet olyan uniós jogi normákat figyelembe venni, amelyekre a nemzeti bíróság a kérdésében nem hivatkozott (lásd ebben az értelemben: 2017. február 1‑jei Município de Palmela, C‑144/16, EU:C:2017:76, 20. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

31

Kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az 1151/2012 rendelet 4. cikkének c) pontját és 7. cikke (1) bekezdésének e) pontját, valamint a Mozzarella di bufala Campana OEM termékleírását úgy kell‑e értelmezni, hogy azokkal ellentétes az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely előírja, hogy a Mozzarella di bufala Campana OEM előállítása kizárólag az arra szolgáló – akár egyazon létesítményben található – helyiségekben folyhat, amelyekben tilos a Mozzarella di bufala Campana OEM ellenőrzési rendszerébe nem tartozó állattenyészetekből származó tej tartása és tárolása.

32

Először is, amint arra a jelen ítélet 26. pontja emlékeztet, az 1151/2012 rendelet 4. cikkének c) pontja úgy rendelkezik, hogy az OEM‑et és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések rendszerét annak érdekében hozzák létre, hogy segítsék a valamely földrajzi területhez szorosan kapcsolódó termékek előállítóit a fogyasztóknak az egyes termékek értéknövelő tulajdonságairól nyújtott pontos tájékoztatás révén.

33

E tekintetben e rendelet 7. cikke (1) bekezdésének e) pontjából az következik, hogy az OEM‑nek vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzésnek meg kell felelnie a termékleírásnak, amely tartalmazza többek között a termék előállítási módjának leírását. Az említett rendelet (47) preambulumbekezdéséből következik, hogy e termékleírás termelők általi tiszteletben tartása annak biztosítására irányul, hogy a földrajzi jelzéssel ellátott termékek és a hagyományos különleges termékek különleges tulajdonságait a fogyasztó számára garantálni lehessen.

34

Így a Mozzarella di bufala Campana OEM termékleírásának 4.4. pontja előírja, hogy a szóban forgó termék előállításának valamennyi szakaszát, valamint az előállításhoz használt nyersanyagokat szigorúan ellenőrzik annak érdekében, hogy garantált legyen a termék követhetősége és nyomon követhetősége a termelési láncon lefelé és felfelé, illetve hogy a termelési lánc akár egyetlen szakaszában is megállapított meg nem felelés az OEM használatának elvesztéséhez vezet. A termékleírás 4.5. pontja továbbá előírja, hogy a Mozzarella di Bufala Campana OEM előállításához kizárólag teljes és friss bivalytej használható fel.

35

Ezenfelül emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata értelmében az uniós jogalkotás általános irányvonala a közös agrárpolitika keretein belül a termékek minőségének előtérbe helyezésére irányul, e termékek hírnevének javítása céljából, többek között az eredetmegjelölések alkalmazásának köszönhetően, amelyek különleges oltalomban részesülnek. E jogalkotás célja ezenfelül az, hogy teljesítse a fogyasztók elvárásait a minőségi és meghatározott földrajzi területről származó termékek tekintetében, valamint megkönnyítse, hogy a termelők a minőség javítására irányuló erőfeszítéseikért cserében egyenlő versenyfeltételek mellett magasabb jövedelemhez juthassanak (2018. december 19‑iS‑ítélet, C‑367/17, EU:C:2018:1025, 24. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

36

Végül, az eredetmegjelölések az ipari és kereskedelmi tulajdonjogok részét képezik. Az alkalmazandó szabályozás védi azok jogosultjait a megnevezések olyan harmadik személyek által történő jogosulatlan használatával szemben, akik a megnevezésnek az idők során szerzett hírnevét akarnák kihasználni. Az eredetmegjelölések célja annak biztosítása, hogy a velük ellátott termék valamely meghatározott földrajzi területről származik, és egyedi jellemzőkkel rendelkezik. Jelentős hírnevet szerezhetnek a fogyasztók körében, és a használatukhoz szükséges feltételeket teljesítő termelők számára lényeges eszközt jelentenek a vásárlóközönség vonzására. Az eredetmegjelölések hírneve a fogyasztókban keltett képzet révén működik. Ez a képzet alapvetően a termék egyedi jellemzőitől, illetve általánosabb értelemben a minőségétől függ. Ez utóbbi határozza meg végső soron a termék hírnevét. A fogyasztók felfogásában a termelők hírneve és a termék minősége közötti kapcsolat továbbá attól a meggyőződésüktől függ, hogy az eredetmegjelöléssel értékesített termékek eredetiek‑e (2003. május 20‑iConsorzio del Prosciutto di Parma és Salumificio S. Rita ítélet, C‑108/01, EU:C:2003:296, 64. pont).

37

Ebben az összefüggésben a Mozzarella di bufala Campana OEM termékleírásának 4.4. pontja az e termék származásának igazolására vonatkozó pontos rendelkezéseket tartalmaz, különösen pedig azt, hogy a nyersanyagot a termelés minden szakaszában a hatáskörrel rendelkező szerv gondosan ellenőrzi. Meg nem felelés esetén, még ha az a termelési lánc egyetlen szakaszát érinti is, a terméket e rendelkezések értelmében nem lehet a Mozzarella di Bufala Campana OEM megjelöléssel forgalomba hozni.

38

Ezen rendelkezések célja tehát a terméknek a termelési láncon lefelé és felfelé való követhetősége és nyomon követhetősége biztosítása, valamint az, hogy a termék ezen OEM egyedi jellemzőivel rendelkezzen, különösen pedig, hogy e terméket a termékleírás 4.5. pontja értelmében kizárólag teljes és friss bivalytejből állítsák elő.

39

Következésképpen a kereskedelemre gyakorolt korlátozó hatásai ellenére az uniós joggal nem ellentétes az alapügyben szóban forgóhoz hasonló feltétel, amennyiben bizonyítják, hogy az a kérdéses termék minősége megőrzésének, származása garantálásának, illetve ezen OEM termékleírása ellenőrzésének biztosításához szükséges és arányos eszközt képez (lásd analógia útján: 2018. december 19‑iS‑ítélet, C‑367/17, EU:C:2018:1025, 26. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

40

A jelen ügyben az olasz kormány szerint – a kérdést előterjesztő bíróság vizsgálata függvényében – az alapügyben szóban forgó nemzeti szabályozás, mivel megköveteli, hogy a Mozzarella di bufala Campana OEM előállítása kizárólag az e termelésre szolgáló helyiségekben folyjon, amelyekben tilos a Mozzarella di bufala OEM ellenőrzési rendszerébe nem tartozó állattenyészetekből származó tej tartása és tárolása, annak biztosítására irányul, hogy e termék minősége megfeleljen a termékleírásban szereplő, előállításra vonatkozó követelményeknek, csökkentve annak kockázatát, hogy szándékosan vagy gondatlanul ilyen tejet használjanak fel ezen OEM előállításához. E nemzeti szabályozás ily módon hozzájárul az e termék előállítási szakaszainak tényleges ellenőrzéséhez, és így a fogyasztóvédelem, valamint a hamisítás elleni küzdelem céljához.

41

Meg kell állapítani, hogy az ilyen szabályozás illeszkedik az OEM‑termék minőségének és eredetiségének biztosítására, valamint az ezen OEM bejegyzésének alapjául szolgáló termékleírásnak az OEM‑et használni jogosult termelők által történő betartásának ellenőrzésére irányuló célkitűzésbe.

42

E tekintetben a Bíróság megállapította, hogy az olyan nemzeti intézkedést, amely szerint az OEM használatára jogosító termékeket nem gyártó vállalkozások létesítményeit egyértelműen el kell különíteni az OEM‑mel ellátott termékeket előállító és tároló létesítményektől, az OEM‑termékek nagy hírnevének megőrzésére irányuló cél igazolja (lásd ebben az értelemben: 2000. május 16‑iBelgium kontra Spanyolország ítélet, C‑388/95, EU:C:2000:244, 72. és 75. pont).

43

Ami az említett szabályozásnak az általa kitűzött célhoz viszonyított szükséges és arányos jellegét illeti, az olasz kormány lényegében azt állítja az észrevételeiben, hogy a különböző rendszerekből származó, a Mozzarella di bufala Campana OEM termékleírásában előírt nyersanyagok ellenőrzése gyakorlatilag lehetetlen lenne, ha a Mozzarella di bufala Campana OEM‑et ugyanazon helyiségekben állítanák elő, mint az említett rendszer hatálya alá nem tartozó termékeket.

44

A kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy a Mozzarella di bufala Campana OEM gyártása ágazatának sajátosságait és az előállítást érintő esetleges hamisítás kockázatát figyelembe véve meghatározza, hogy az ellenőrzések hatékonyságának, következésképpen pedig e termékeknek az OEM‑termékleírásnak való megfelelőségének biztosításához valóban nem létezik‑e a tejtároló helyiségek és a termék előállítására szolgáló helyiségek elkülönítésénél kevésbé korlátozó intézkedés.

45

A fenti megfontolások összességéből következően az 1151/2012 rendelet 4. cikkének c) pontját és 7. cikke (1) bekezdésének e) pontját, valamint a Mozzarella di bufala Campana OEM termékleírását úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely előírja, hogy a Mozzarella di bufala Campana OEM előállítása kizárólag az arra szolgáló – akár egyazon létesítményben található – helyiségek folyhat, amelyekben tilos a Mozzarella di bufala OEM ellenőrzési rendszerébe nem tartozó állattenyészetekből származó tej tartása és tárolása, amennyiben e szabályozás szükséges és arányos eszköznek minősül az ilyen termék minőségének megőrzéséhez, illetve ezen OEM‑termékleírásának ellenőrzéséhez, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia.

A költségekről

46

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

 

A fenti indokok alapján a Bíróság (kilencedik tanács) a következőképpen határozott:

 

A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21‑i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikkének c) pontját és 7. cikke (1) bekezdésének e) pontját, valamint a Mozzarella di bufala Campana OEM termékleírását úgy kell értelmezni, hogy azokkal nem ellentétes az alapügy tárgyát képezőhöz hasonló olyan nemzeti szabályozás, amely előírja, hogy a Mozzarella di bufala Campana OEM előállítása kizárólag az arra szolgáló – akár egyazon létesítményben található – helyiségekben folyhat, amelyekben tilos a Mozzarella di bufala oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM) ellenőrzési rendszerébe nem tartozó állattenyészetekből származó tej tartása és tárolása, amennyiben e szabályozás szükséges és arányos eszköznek minősül az ilyen termék minőségének megőrzéséhez, illetve ezen OEM termékleírásának ellenőrzéséhez, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia.

 

Aláírások


( *1 ) Az eljárás nyelve: olasz.