C_2018247HU.01005401.xml

13.7.2018

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 247/54

A Régiók Európai Bizottsága véleménye – A módosított strukturálisreform-támogató program és az euróövezet új költségvetési eszközei

(2018/C 247/09)

Főelőadó:

Olga ZRIHEN (BE/PES), a vallon parlament képviselője

Referenciaszövegek:

Közlemény az euróövezeti stabilitást szolgáló, uniós jogi keretbe foglalt új költségvetési eszközökről

COM(2017) 822 final

Az Európai Parlament és a Tanács rendelete az (EU) 2017/825 rendeletnek a strukturálisreform-támogató program pénzügyi keretösszegének növelése és a program általános célkitűzésének kiigazítása tekintetében történő módosításáról

COM(2017) 825 final

Tájékoztatásul:

Közlemény az európai gazdasági és monetáris unió kiteljesítése felé vezető további lépések ütemtervéről

COM(2017) 821 final

I. MÓDOSÍTÁSOKRA VONATKOZÓ AJÁNLÁSOK

1. módosítás

(1) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A strukturálisreform-támogató program (a továbbiakban: a program) létrehozásának célja a tagállamok azon képességének erősítése, hogy növekedés-fenntartó igazgatási és strukturális reformokat dolgozzanak ki és hajtsanak végre, többek között az uniós alapok hatékony és eredményes felhasználásának elősegítése révén. A program szerinti támogatást, amely a legkülönbözőbb szakpolitikai területeket érintheti, a Bizottság nyújtja a tagállamok kérelme alapján. A szilárd gazdasági és társadalmi struktúrákra épülő, ellenállóképes gazdaság kialakítása, amely biztosítja a tagállamok számára a hatékony sokkelnyelést, és a sokkokat követő gyors helyreállást, hozzájárul a gazdasági és társadalmi kohézióhoz. Az említett cél eléréséhez az intézményi, igazgatási és növekedés-fenntartó strukturális reformok végrehajtása megfelelő eszköz.

A strukturálisreform-támogató program (a továbbiakban: a program) létrehozásának célja a tagállamok azon képességének erősítése, hogy növekedés-fenntartó igazgatási és strukturális reformokat dolgozzanak ki és hajtsanak végre, amelyek jelentőséggel bírnak az EUSZ célkitűzéseinek végrehajtása szempontjából, és közvetlenül kapcsolódnak az uniós hatáskörökhöz, többek között az uniós alapok hatékony és eredményes felhasználásának elősegítése révén. A program szerinti támogatást a Bizottság nyújtja a tagállamok kérelme alapján. A szilárd gazdasági és társadalmi struktúrákra épülő, ellenállóképes gazdaság kialakítása, amely biztosítja a tagállamok számára a hatékony sokkelnyelést, és a sokkokat követő gyors helyreállást, hozzájárul a gazdasági, társadalmi és területi kohézióhoz. A program sikerének lényegi feltétele az uniós vonatkozású strukturális reformokkal kapcsolatos felelősségvállalás a helyszínen, mindenekelőtt a helyi és regionális önkormányzatoknak és a szociális partnereknek köszönhetően.

2. módosítás

(3) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Az európai gazdasági és monetáris unióban való sikeres részvételhez elengedhetetlen feltétel a gazdasági és társadalmi kohézió strukturális reformok megerősítése révén történő előmozdítása. Ez különösen fontos az euróövezeten kívüli tagállamok euróövezeti csatlakozásra való felkészüléséhez.	Az európai gazdasági és monetáris unióban való sikeres részvételhez elengedhetetlen feltétel a gazdasági, társadalmi és területi kohézió uniós jelentőségű strukturális reformok megerősítése révén történő előmozdítása. Ez különösen fontos az euróövezeten kívüli tagállamok euróövezeti csatlakozásra való felkészüléséhez.

3. módosítás

(5) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Rendelkezni kell arról is, hogy a programhoz kapcsolódó intézkedések és tevékenységek irányulhatnak olyan reformok támogatására, amelyek hozzájárulhatnak az eurót bevezetni szándékozó tagállamok euróövezeti csatlakozásra való felkészüléséhez.

Indokolás

Felesleges rendelkezés a (3) preambulumbekezdés miatt.

4. módosítás

(6) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A tagállamok támogatás iránti növekvő igényének teljesítéséhez, továbbá tekintettel arra, hogy támogatni kell azon tagállamok strukturális reformjainak végrehajtását, amelyek pénzneme nem az euro, a programhoz kapcsolódó pénzügyi allokációt olyan megfelelő mértékűre kell növelni, hogy az Unió által nyújtott támogatás összhangban legyen a kérelmező tagállamok igényeivel.

A tagállamok támogatás iránti növekvő igényének teljesítéséhez, továbbá tekintettel arra, hogy támogatni kell azon tagállamok uniós vonatkozású strukturális reformjainak végrehajtását, amelyek pénzneme nem az euro, a programhoz kapcsolódó pénzügyi allokációt a jelenlegi többéves pénzügyi keret 11. cikke szerinti Rugalmassági Eszköz felhasználásával olyan megfelelő mértékűre kell növelni, hogy az Unió által nyújtott támogatás összhangban legyen a kérelmező tagállamok igényeivel.

5. módosítás

1. cikk

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
„4. cikk	„4. cikk
Általános célkitűzés	Általános célkitűzés
A program általános célkitűzése a tagállamok – euróövezeti csatlakozásra való felkészülést is jelentő – intézményi, igazgatási és növekedés-fenntartó strukturális reformjainak elősegítése azáltal, hogy támogatást nyújt a nemzeti hatóságoknak a gazdasági és társadalmi kihívásokra válaszként az intézményi, kormányzási, közigazgatási, gazdasági és társadalmi ágazatok reformjára és megerősítésére irányuló intézkedések tekintetében, amelyek célja a kohézió, a versenyképesség, a termelékenység, a fenntartható növekedés, a munkahelyteremtés és a beruházások ösztönzése, elsősorban a gazdaságirányítási folyamatok keretében, többek között az uniós alapok hatékony, eredményes és átlátható felhasználásának elősegítése révén.”	A program általános célkitűzése a tagállamok – euróövezeti csatlakozásra való felkészülést is jelentő – intézményi, igazgatási és növekedés-fenntartó strukturális reformjainak elősegítése , amelyek európai hozzáadott értéket hoznak létre az Unió és a tagállamok közötti megosztott hatáskörökhöz kapcsolódó szakpolitikai területen, és amelyekkel még nem foglalkozik technikai segítségnyújtási program, mégpedig azáltal, hogy támogatást nyújt a tagállamok közhatóságainak a gazdasági és társadalmi kihívásokra válaszként az intézményi, kormányzási, közigazgatási, gazdasági és társadalmi ágazatok reformjára és megerősítésére irányuló intézkedések tekintetében, amelyek célja a kohézió, a versenyképesség, a termelékenység, a fenntartható növekedés, a munkahelyteremtés és a beruházások ösztönzése, elsősorban a gazdaságirányítási folyamatok keretében, többek között az uniós alapok hatékony, eredményes és átlátható felhasználásának elősegítése révén.”

6. módosítás

1. cikk (1) bekezdés a) pont (új)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

5. cikk (2) bekezdés

Az (1) bekezdésben meghatározott konkrét célkitűzések a kohézióval, a versenyképességgel, a termelékenységgel, az innovációval, az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedéssel, a munkahelyteremtéssel és a beruházásokkal összefüggő szakpolitikai területekre vonatkoznak, így különösen az alábbi egy vagy több szakpolitikai területre:

a)	államháztartási gazdálkodás és vagyonkezelés, költségvetési folyamat, adósságkezelés és adóigazgatás;

b)	intézményi reform és a közigazgatás hatékony és szolgáltatásorientált működése, többek között adott esetben a szabályok egyszerűsítése révén, hatékony jogállamiság, az igazságszolgáltatási rendszer reformja, valamint a csalás, a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelem megerősítése;

üzleti környezet (így a kkv-k vonatkozásában is), újraiparosítás, a magánszektor fejlesztése, beruházások, vállalkozásokban való állami részvétel, privatizációs folyamatok, kereskedelem és közvetlen külföldi befektetések, verseny és közbeszerzés, fenntartható ágazati fejlesztés és az innováció és a digitalizálás támogatása;

oktatás és képzés; a munkahelyek létrehozására irányuló munkaerő-piaci politikák – ideértve a társadalmi párbeszédet is –; a szegénység elleni küzdelem; a társadalmi befogadás előmozdítása; szociális biztonság és szociális jóléti rendszerek; közegészségügy és egészségügyi rendszerek; valamint a kohéziós, menekültügyi, migrációs és határpolitikák;

e)	az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépések végrehajtására, az energiahatékonyság és az energiaellátás diverzifikációjának ösztönzésére, továbbá a mezőgazdasági és halászati ágazatra, valamint a vidéki térségek fenntartható fejlődésére vonatkozó politikák;

a pénzügyi ágazatra vonatkozó politikák, többek között a pénzügyi tájékozottság, a pénzügyi stabilitás, a finanszírozási eszközökhöz való hozzáférés és a reálgazdaságnak való hitelezés elősegítése; adatok és statisztikák előállítása, biztosítása és minőségellenőrzése; valamint az adókijátszás elleni küzdelemre irányuló politikák.

II. POLITIKAI AJÁNLÁSOK

A RÉGIÓK EURÓPAI BIZOTTSÁGA

A 2018–2020 közötti időszakra vonatkozó strukturálisreform-támogató programról szóló rendelet módosítása

egyetért az e támogató program alapját képező elvvel, amely – önkéntes alapon és felkérésre – technikai segítségnyújtást biztosít a tagállamokban folyó strukturális reformokkal kapcsolatban. Az RB szerint azonban az uniós támogatásra jogosult strukturális reformok hatókörét azokra a szakpolitikai területekre kell korlátozni, amelyek jelentőséggel bírnak az EUSZ célkitűzéseinek végrehajtása szempontjából, és közvetlenül kapcsolódnak az uniós hatáskörökhöz. Az RB elutasít minden olyan javaslatot, amelyek olyan meg nem határozott strukturális reformokat kívánnak finanszírozni a tagállamokban, amelyek esetében előzetesen nem értékelték az európai hozzáadott értéket, és amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a Szerződésben meghatározott uniós hatáskörökhöz. Ezzel összefüggésben rámutat a 2018. február 1-jei állásfoglalására, amely elutasította a közös rendelkezésekről szóló 1303/2013/EU rendelet módosításáról szóló rendeletre irányuló, 2017. december 6-i európai bizottsági javaslatot (1);

egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a támogató program egyik fő célkitűzését az kell, hogy képezze, hogy javítsa a nemzeti, regionális és helyi szintű kormányzás adminisztratív kapacitását a kérelmező tagállamokban. Hangsúlyozza a többszintű kormányzás és egy helyalapú megközelítés fontosságát a reformok azonosítását és végrehajtását illetően;

egy egységes iránymutatási csomagot szorgalmaz, amely magában foglalja az összes uniós finanszírozású, az adminisztratív struktúrák fejlesztésére irányuló eszközt, és lehetővé teszi a meglévő technikai segítségnyújtási programok hatékony összehangolását az EU és a kedvezményezett tagállamok szintjén, amit az Európai Számvevőszék is kért;

sajnálja, hogy az Európai Bizottság nem szolgáltatott kvantitatív és kvalitatív adatokon alapuló bizonyítékot arra, hogy a program készen áll a feladatra. Hangsúlyozza, hogy a strukturálisreform-támogató program mint technikai támogató program 2020 után csak akkor válhat állandó programmá, ha 2017–2020-as eredményeit pozitívan értékelték;

hangsúlyozza, hogy az egyes tagállamokban érvényben levő hatáskörmegosztás, valamint a gyakran a helyi és regionális önkormányzatoknak is címzett országspecifikus ajánlások alapján az említett helyi és regionális önkormányzatoknak hozzá kell férniük a programhoz;

örömmel veszi tudomásul, hogy az Európai Bizottság a módosított strukturálisreform-támogató program költségvetésének növelését javasolja a jelenlegi többéves pénzügyi keret 11. cikke szerinti Rugalmassági Eszköz felhasználásával;

Az uniós vonatkozású strukturális reformokkal kapcsolatos felelősségvállalás és azok finanszírozása

hangsúlyozza, hogy számos akadály áll az uniós vonatkozású strukturális reformok megfelelő tervezése és végrehajtása előtt a tagállamokban, többek között a felelősségvállalás hiánya, a reformok politikai és intézményi összetettsége, az egyes társadalmi csoportokra és területekre gyakorolt lehetséges negatív hatások, a reformok költségeinek viselését szolgáló fiskális mozgástér hiánya, az elégtelen adminisztratív és intézményi kapacitás, valamint a kormányzati szintek közötti koordináció hiánya. Az országspecifikus ajánlások végrehajtásával kapcsolatos nemzeti szintű felelősségvállalás általában még mindig elégtelennek tekintendő, ami részben annak tudható be, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat nem vonják be teljeskörűen partnerként a folyamatba;

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok számára azzal kapcsolatban ingyenes technikai jellegű segítségnyújtást biztosító tudásközpontok, hogy miként értelmezzék az uniós jogszabályokat és hasznosítsák az uniós alapokat, fontos szerepet játszanak a jogszabályok hatékony végrehajtásának és az alapok hatékony felhasználásának biztosításában. Sürgeti azokat a tagállamokat, amelyek nem rendelkeznek ilyen tudásközpontokkal, hogy mérlegeljék ezek létrehozását az új költségvetési eszköz hatékony használatának előmozdítása érdekében;

rámutat arra, hogy miközben bizonyos országspecifikus ajánlások jogalapját a megfelelő Stabilitási és Növekedési Paktum és a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárások biztosítják, addig más ajánlások inkább politikai jelentőséggel bírnak, és jogilag nem kötelezőek; megjegyzi, hogy sem a Stabilitási és Növekedési Paktum és a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás alapján kiszabható szankciók veszélye, sem pedig a politikai nyomásgyakorlás nem biztosította az országspecifikus ajánlások kielégítő végrehajtását és a reformokkal kapcsolatos nagyobb felelősségvállalást; Egy erőteljesebben alulról felfelé építkező megközelítést sürget a helyi és regionális önkormányzatok bevonása révén a fokozottabb felelősségvállalás ösztönzése érdekében;

10.

megjegyzi, hogy miközben a gazdaságpolitikai koordináció jelentősége vitathatatlan az Unióban, meg kell bizonyosodni arról, hogy a tagállamok bizonyos reformjaira vonatkozó, tervezett pénzügyi ösztönzők és kötelezettségvállalások valóban rendelkeznek-e megfelelő jogalappal az Európai Unió Működéséről szóló Szerződésben. Emellett kétségbe vonja azt a tervet, hogy jelentős pénzügyi erőforrásokat kössenek le egy olyan eszköz számára, amely tisztán önkéntes alapon nyújt támogatást, és amely a kérelmek átláthatatlan kiválasztásának és jóváhagyásának rendszerére épül, ami számos problémát okozna a kiemelt témák meghatározása, a költségvetési tervezés és az igazságos területi egyensúly megtalálása terén;

11.

megállapítja továbbá, hogy a jelenlegi hatáskörmegosztás fényében számos uniós vonatkozású strukturális reform a nemzeti és nemzetek alatti kormányzási szintek megosztott hatáskörébe tartozó területeket fogja érinteni. Ezért a szubszidiaritás és arányosság elve megsértésének elkerülése érdekében a tagállamoknak a nemzeti, helyi és regionális szinteket állandó partnerként be kell vonni a strukturális reformok kialakításába és végrehajtásába;

12.

sajnálja ezért, hogy az Európai Bizottság javaslata értelmében a reformokra vonatkozó kötelezettségvállalásokról és pénzügyi ösztönzőkről az Európai Bizottság és a nemzeti kormányok kétoldalúan állapodnak meg, és azokat az európai szemeszter keretében hajtják végre, anélkül, hogy rendelkeznének a regionális, illetve a helyi szint formális bevonásáról az adott tagállamon belüli hatáskörmegosztás függvényében. Ez felveti annak a valós kockázatát, hogy a javasolt megközelítés az említett hatáskörmegosztás megkérdőjelezéséhez, valamint a szubszidiaritás elvének és a helyi, illetve regionális önkormányzatiság – az Európa Tanács megfelelő chartáiban is rögzített – elvének megsértéséhez vezetne. Például az Európai Bizottság által 2017 májusában a GMU elmélyítéséről közzétett vitaanyag egyebek mellett utal azokra a javaslatokra, amelyek értelmében kötelező szabványokat kell elfogadni a közkiadások minőségének mérésére. E szabványok felügyeletét a meglévő eredménytáblákon keresztül az európai szemeszterbe beágyazva látnák el. Azzal, hogy az uniós forrásokhoz való hozzáférést e szabványok bizonyos teljesítési szintjéhez kötik, az EU olyan szakpolitikai területekre kényszerítené rá saját megközelítését és politikai irányvonalát, amelyek a kormányzás alacsonyabb szintjeivel megosztott hatáskörökbe tartoznak, ami sértené a szubszidiaritás elvét;

13.

sajnálja továbbá, hogy a reformokra vonatkozó kötelezettségvállalások teljesítésének értékelésére és a kifizetési részletek folyósítására vonatkozó kritériumokat egyedül az Európai Bizottság határozza meg és kezeli a tagállamok hatóságainak bevonása nélkül; megjegyzi, hogy a javaslat az értékelési kritériumokat illetően nem átlátható, magukat a kritériumokat pedig – amelyeket általánosan, célok, mérföldkövek és a rendszerszintű nyomon követésre vonatkozó rendelkezések nélkül határoztak meg – nem lehet levezetni az országspecifikus ajánlásokból; végezetül pedig úgy ítéli meg, hogy az uniós pénzügyi ösztönzők nem kelthetik azt a benyomást, hogy bárki meg akarná kerülni az európai vagy nemzeti szintű demokratikus folyamatokat, illetve hogy pénzügyi zsarolásról lenne szó;

14.

sajnálja, hogy az Európai Bizottság semmilyen kiindulási alapot és javaslatot sem ad ahhoz, hogy miként kell számszerűsíteni a javasolt pénzügyi ösztönzőket, miközben elismeri, hogy a reformok rövid távú költségei jelentősen eltérhetnek attól függően, hogy csak az adminisztratív költségeket tartalmazzák (tervezés, végrehajtás és kapacitásépítés), vagy pedig a társadalmi költségeket is;

15.

hangsúlyozza, hogy a reformokra vonatkozó kötelezettségvállalásoknak az érintett állami szervek előtt álló intézményi és adminisztratív kapacitásbeli kihívások reális értékelésén kell alapulnia, és az adminisztratív struktúrák fejlesztésére vonatkozó, megfelelő stratégiákat kell tartalmazniuk. Figyelembe kell venni uniós tagállamok és régiók között az adminisztratív struktúrák terén meglévő egyenlőtlen versenyfeltételeket, amelyekre az RB által az országspecifikus ajánlásokról készített területi szempontú elemzés is rámutatott;

16.

megjegyzi, hogy az uniós politikáknak segíteniük kell a strukturális reformok előmozdítását. Ez történik az esb-alapok esetében az előzetes feltételrendszeren keresztül, amennyiben azok az uniós jog végrehajtására, az adminisztratív struktúrák javítására, valamint a tematikus koncentráció keretében az Európa 2020 stratégia hatókörébe tartozó reformok végrehajtására vonatkoznak; hangsúlyozza ezért annak szükségességét, hogy egy szakpolitikai keretet hozzanak létre az Európa 2020 stratégiát követően, hogy lehetővé tegyék a tematikus koncentráció folytatását a következő programozási időszakban; Hangsúlyozza, hogy ennek az új keretnek egy új területi jövőképre kell támaszkodnia, amely az 1999-es európai területfejlesztési tervet naprakésszé teszi (2);

17.

kijelenti azt is, hogy az uniós vonatkozású strukturális reformok és a kohéziós politika közötti további kapcsolatok még fontosabbá teszik az európai szemeszter európai szintű demokratizálását, amelyet a helyi és regionális önkormányzatok részvételi szabályait meghatározó magatartási kódexszel kell kiegészíteni a folyamat hatékonyságának és a folyamattal kapcsolatos felelősségvállalásnak a növelése érdekében (3); hangsúlyozza, hogy a szubszidiaritás, az arányosság, a partnerség és a többszintű kormányzás elvének kell képeznie a kohéziós politika és a strukturális reformokat támogató más uniós politikák közös alapját.

18.

megismétli azt a követelését, hogy a GMU új költségvetési eszközeit anélkül finanszírozzák, hogy kiszorítanák a magánberuházásokat, valamint az egyéb olyan közfinanszírozási rendszereket, mint például az uniós kohéziós politika finanszírozását;

19.

úgy véli, hogy a strukturális reformokra nyújtott pénzügyi ösztönzőkkel kapcsolatos javaslat a közleményben bemutatott formájában nem elégséges kiindulási alap a szükséges jogalkotási javaslatok kidolgozásához; sajnálja, hogy az Európai Bizottság a közlemény közzététele előtt nem végzett hatásvizsgálatot, és az érdekelt felekkel sem konzultált;

20.

sajnálja, hogy az a javaslat, amelynek értelmében a 2018–2020 közötti időszakban egy kísérleti fázisban tesztelnék a reformok végrehajtását elősegítő eszközt, valamint a strukturálisreform-támogató programról szóló rendelet és a közös rendelkezésekről szóló rendelet kapcsolódó módosításai nincsenek összhangban az új többéves pénzügyi keretre vonatkozó javaslat 2018 májusára bejelentett közzétételével;

21.

ezért azt javasolja, hogy a strukturális reformok támogatására szolgáló pénzügyi támogatási eszköz kidolgozása során vegyék figyelembe a következő elveket:

—

a gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdítását szolgáló és a kohéziós politika hatókörébe tartozó strukturális reformok költségvetési támogatását egy külön finanszírozási program létrehozása helyett a jövőbeli esb-alapok programjain keresztül kell biztosítani, tiszteletben tartva a szubszidiaritás, a partnerség és a többszintű kormányzás elveit;

—

a kohéziós politika részarányát a jelenlegi szinten kell fenntartani a következő többéves pénzügyi keretben, hogy biztosítsák a politika hatékonyságát, azt pedig el kell kerülni, hogy az európai strukturális és beruházási alapok forrásainak egy részét a strukturális reformok finanszírozására csoportosítsák át;

—	a kohéziós politika hatókörén kívül eső strukturális reformok finanszírozását támogatások helyett hitelekkel kell biztosítani;

—

a strukturális reformok meghatározásának módját és a reformokkal kapcsolatos döntéshozatalt oly módon kell felülvizsgálni, hogy a helyi és regionális önkormányzatokat bevonják az európai szemeszterbe. Ez lehetővé tenné, hogy az európai szemeszter egy „területi dimenzióval” egészüljön ki, előmozdítaná Európa területi sokszínűségének figyelembevételét, biztosítaná a helyi és regionális önkormányzatok teljeskörű részvételét a nemzeti reformprogramokban, és hozzájárulna az Unión belüli hatáskörmegosztás tiszteletben tartásához;

—	a strukturális reformok uniós finanszírozására vonatkozó javaslatoknak egy előzetes hatásvizsgálatot kell tartalmazniuk, és konzultálni kell róluk az érdekelt felekkel, továbbá a javaslatoknak elő kell írniuk egy félidős értékelést.

Költségvetési eszközök az euróövezethez és a bankunióhoz csatlakozni kész tagállamok számára

22.

megjegyzi, hogy az ellenállóképes gazdasági struktúrák és a magas fokú fenntartható konvergencia az előfeltételei annak, hogy a tagállamok bevezessék az eurót; üdvözli azt a javaslatot, hogy hozzanak létre egy konvergenciaeszközt az erre törekvő tagállamok támogatására; sürgeti az Európai Bizottságot, hogy tisztázza a konvergenciaeszköz, a strukturálisreform-támogató program, az európai strukturális és beruházási alapok és a Kohéziós Alap megfelelő szerepét;

23.

megismétli, hogy támogatja a bankunió megvalósítását; megjegyzi, hogy a tagállamok még nem állapodtak meg egy fiskális védőháló bevezetéséről arra az esetre, ha az egységes szanálási alap eredménytelennek bizonyul; üdvözli az Európai Bizottság javaslatát, hogy a jövőbeli Európai Valutaalapon belül egy hitelkeretet vagy garanciákat kíván létrehozni;

Stabilizációs funkció kialakítása a beruházások nagy aszimmetrikus sokkokkal szembeni védelme érdekében

24.

megismétli, hogy az aszimmetrikus sokkok kezelésére szolgáló eszköz létrehozásával enyhíteni lehetne az euróövezet tagállamaiban a strukturális tényezők okozta különbségeket a gazdasági ciklusok között; egyetért az Európai Bizottsággal a stabilizációs funkció által teljesítendő kritériumokban;

25.

megismétli azt a véleményét, hogy minden potenciális támogatás akkor lehet sikeres, ha nincs átfedésben a meglévő eszközökkel, például az európai strukturális és beruházási alapokkal (esb-alapok) és az Európai Stratégiai Beruházási Alappal (ESBA), hanem kiegészíti azokat;

26.

egyetért az Európai Bizottsággal abban, hogy a fiskális kapacitásnak elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy hatékony legyen; megismétli azonban azzal szembeni ellenvetését, hogy az euróövezet fiskális kapacitását az euróövezet egyik fejezetévé tegyék az uniós költségvetésben, miközben a saját források felső határa a jelenlegi szinten marad, ami az EU GDP 1,23 %-a, hogy elkerüljék az esb-alapok és más uniós politikák finanszírozására gyakorolt kiszorító hatást;

27.

hangsúlyozza, hogy a helyi és regionális önkormányzatok számára kiemelkedő jelentőséggel bír a stabilizációs funkció, amely nehéz időkben megvédi a közberuházások szintjén az aszimmetrikus sokkokkal szemben; úgy véli, hogy a javasolt európai beruházásvédelmi rendszer az első lépés lehet egy ilyen stabilizációs funkció felé;

28.

hangsúlyozza a kohéziós politika „stabilizációs funkciójának” fontosságát, amely a rugalmassági elemekkel, például az uniós társfinanszírozási arány növelésével és az előfinanszírozás modulációjával összekapcsolva fontos szerepet töltött be a pénzügyi válság alatt a közberuházások védelme terén az aszimmetrikus gazdasági sokkokat elszenvedő régiókban;

29.

megjegyzi, hogy a javasolt európai beruházásvédelmi rendszer hitelekkel, viszonylag kis összegű támogatási elemmel és egy önkéntes tagállami hozzájárulásokon alapuló biztosítási mechanizmussal indulna; hangsúlyozza, hogy a korlátozott fiskális mozgástérrel rendelkező tagállamok esetében, amelyek számára válság esetén nehézséget okozhat a hitelfelvétel, korlátozott lehet a rendszer igénybevétele;

30.

felszólítja az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki támogatásokon vagy biztosításon alapuló stabilizációs rendszereket, például egy bevételcsökkenés esetén bevonható alapot („rainy day fund”);

31.

várja a bejelentett nemzeti beruházási platformok bevezetését, amelyekben a helyi és regionális önkormányzatok az esb-alapokkal és az ESBA-val kapcsolatban szerzett tapasztalataikra támaszkodva részt vehetnek.

Kelt Brüsszelben, 2018. március 22-én.

a Régiók Európai Bizottsága elnöke

Karl-Heinz LAMBERTZ

(1) COM(2017) 826 final.

(2) CdR 4285/2015.

(3) CdR 5386/2016.