INDOKOLÁS

1.           A JAVASLAT HÁTTERE

A számviteli irányelvek[1] (a továbbiakban: irányelvek) az éves és a konszolidált éves pénzügyi beszámolók és jelentések elkészítésével foglalkoznak. Konkrétan a negyedik irányelv 46. cikke (1) bekezdésének b) pontja úgy rendelkezik, hogy adott esetben és a vállalat fejlődésének, teljesítményének vagy helyzetének megértéséhez szükséges mértékben az üzleti jelentésnek tartalmaznia kell a nem pénzügyi információkat, beleértve a környezetvédelem és a foglalkoztatás kérdéseire vonatkozó információkat is.

A negyedik irányelv 46a. cikke ezenkívül a tőzsdén jegyzett vállalatok által készítendő vállalatirányítási nyilatkozat tartalmára vonatkozó szabályokat tartalmaz.

A Bizottság az egységes piaci intézkedéscsomagban[2] elismerte, majd a „A vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó megújult uniós stratégia (2011–2014)” című közleményben[3] megismételte, hogy valamennyi ágazatban van lehetőség a társadalmi szempontokkal és a környezetvédelemmel kapcsolatban a vállalatok által szolgáltatott információk átláthatóságának javítására az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében. A javaslat a megújult stratégia egyik meghatározó jelentőségű kötelezettségvállalásának tesz eleget.

A közlemény meghatározása szerint a vállalati társadalmi felelősségvállalás nem más, mint „a vállalkozásoknak a társadalomra gyakorolt hatásuk iránti felelőssége”. A közlemény szerint a vállalati társadalmi felelősségvállalás fejlődését maguknak a vállalatoknak kell irányítaniuk, és a vállalatoknak ki kell alakítaniuk a társadalmi és környezeti kérdések üzleti tevékenységükbe és stratégiájukba való beépítését szolgáló folyamatot. A nem pénzügyi jellegű átláthatóság tehát kulcsfontosságú eleme a vállalati társadalmi felelősségvállalásnak.

A magasabb fokú átláthatóság segíthet a vállalatoknak abban, hogy jobban kezeljék a nem pénzügyi kockázatokat és lehetőségeket, ezáltal is javítva a nem pénzügyi teljesítményüket. A nem pénzügyi információkat ugyanakkor a civil társadalmi szervezetek és a helyi közösségek is fel tudják használni a vállalat tevékenységével összefüggő hatások és kockázatok felmérése céljából. Ezen információk egyúttal lehetővé teszik a befektetők számára, hogy jobban számításba tudják venni a fenntarthatóság és a hosszú távú eredményesség szempontjait.

A konzultációk ugyanakkor rávilágítottak arra, hogy az Európai Unió nagyvállalatai csak korlátozott számban tesznek közzé rendszeresen nem pénzügyi információkat, és a közzétett információk minősége igencsak változatos, ami a befektetők és az érdekelt felek számára bonyolulttá teszi a vállalatok helyzetének és teljesítményének megértését és összehasonlítását.

A javaslat ezért bizonyos nagyvállalatok számára előírja a releváns nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információk közzétételét, biztosítva ezáltal az egyenlő versenyfeltételeket az Unió egészében.

A javaslat ugyanakkor egy rugalmas és nem egy gyökeres változtatást igénylő megközelítést követ. A vállalatok a meglévő nemzeti vagy nemzetközi beszámolási kereteket is alkalmazhatják, és továbbra is lesz mozgásterük az általuk követett gyakorlat tartalmának meghatározása terén, illetve rugalmas keretek között választhatják meg az információközlés hasznos és releváns módjait. Amennyiben a vállalatok úgy vélik, hogy egyes szakpolitikai területek rájuk nem vonatkoznak, lehetőségük lesz arra, hogy álláspontjukat megindokolják, és nem kell minden áron kidolgozniuk valamilyen politikát az adott területre vonatkozóan.

Az Európai Parlament „Vállalati társadalmi felelősségvállalás: elszámoltatható, átlátható és felelősségteljes üzleti magatartás, valamint fenntartható fejlődés”[4], valamint „Vállalati társadalmi felelősségvállalás: a társadalmi érdekek előmozdítása és a fenntartható és inkluzív fellendüléshez vezető út”[5] című állásfoglalásaiban elismerte, hogy szükség van az átláthatóság növelésére ezen a téren, és felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő jogalkotási javaslatot erre vonatkozóan.

A fentiek alapján a javaslat a következő célokat követi:

1)      Meghatározott vállalatok átláthatóságának növelése és az aktuálisan közzétett nem pénzügyi információk relevanciájának, konzisztenciájának és összehasonlíthatóságának fokozása a létező követelmények szigorítása és pontosítása révén.

2)      A sokszínűség fokozása a vállalatok igazgatótanácsaiban az átláthatóság növelése révén a vállalati menedzsment hatékony felügyeletének és a vállalat stabil irányításának előmozdítása érdekében.

3)      A vállalat elszámoltathatóságának és teljesítményének, valamint az egységes piac hatékonyságának fokozása.

A nem pénzügyi információk közzétételének a számviteli irányelvekben alkalmazott jelenlegi megközelítése nem volt kellőképpen hatékony. A megkérdezett érdekelt felek többsége úgy vélte, hogy a számviteli irányelvekben meghatározott kötelezettség nem egyértelmű és sérti a jogbiztonság elvét.

Egyértelműbb követelményekre és a vállalat hosszú távú sikere szempontjából lényeges aktuális kérdésekre történő fokozottabb összpontosításra van tehát szükség. A tagállamok egy része olyan nemzeti szabályozást dolgozott ki, amely túlmutat a számviteli irányelvek előírásain. A nemzeti előírások azonban jelentős eltéréseket mutatnak, és ez is csak fokozza a jogbizonytalanságot, amellyel a belső piacon tevékenykedő vállalatok és befektetők szembesülnek.

Néhány tagállam a „számolj be vagy indokolj” modelleket részesítette előnyben, amelyekben a vállalatok választhatnak a beszámoló elkészítése vagy a beszámolókészítés mellőzése indokainak bemutatása között. Más tagállamok egyértelmű, adott esetben meglehetősen korlátozó jogi kötelezettségeket vezetnek be. Néhány tagállam a nagyvállalatokra összpontosít, míg mások kizárólag bizonyos tőzsdén jegyzett vállalatokra vagy állami tulajdonú vállalatokra koncentrálnak. Néhány tagállam nemzetközi iránymutatásokra (jóllehet gyakran különbözőekre) hivatkozik, míg más tagállamok saját nemzeti jelentéstételi iránymutatásokat dolgoznak ki. Az eltérő megközelítések a jogi keretek európai unióbeli széttöredezettségét eredményezték. A javaslattal a Bizottság ezért kíván egyenlő versenyfeltételeket teremteni, korlátozni a több tagállamban tevékenykedő vállalkozások költségeit, továbbá könnyebb és szélesebb körű hozzáférést biztosítani a befektetők részére a kulcsfontosságú, hasznos információkhoz.

Ezenfelül az igazgatótanácsok nem kellő mértékű sokszínűsége az igazgatótanács tagjai által képviselt álláspontok hasonlóságát (az úgynevezett „csoportgondolkodás” jelensége) és az innovatív ötletekkel szembeni ellenállás növekedését eredményezheti. Ez negatív hatást gyakorolhat a vállalatirányítás igazgatótanács általi kritizálására és felügyeletére és ezért a vállalatok teljesítményére. A sokszínűségre vonatkozó politikák fokozott átláthatósága jelentős mértékben hozzájárulhat az egyenlő bánásmód ösztönzéséhez és az érintett vállalatok döntéshozó testületeiben előforduló megkülönböztetés bármely fajtája elleni küzdelemhez. A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést tiltja a 2000/78/EK irányelv. A foglalkoztatás és munkavégzés területén alkalmazott, nemi alapon történő megkülönböztetés tiltott a 2006/54/EK irányelv értelmében. A foglalkoztatás során alkalmazott, faji vagy etnikai származáson alapuló megkülönböztetést tiltja a 2000/43/EK irányelv.

Az azonosított problémák befolyásolhatják a vállalatok általános teljesítményét, elszámoltathatóságát, a befektetők arra vonatkozó lehetőségét, hogy megfelelően és időben értékeljenek és elemezzenek minden releváns információt, valamint az Európai Unió pénzügyi piacainak hatékonyságát. Az egységes piacban a fenntartható növekedés és foglalkoztatás tekintetében rejlő előnyök ennek következtében nem minden esetben aknázhatók ki teljes mértékben.

2.           AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

Az érdekelt felekkel és érintettekkel folytatott konzultáció

A bizottsági szolgálatok rendszeresen és széles körben konzultáltak az érdekelt felekkel az e módosító javaslat megalkotásához vezető eljárás során. A cél az összes érdekelt fél álláspontjának megismerése volt, ideértve a készítőket, a felhasználókat, a nem kormányzati szervezeteket stb. A párbeszéd az alábbi formában zajlott:

– Két nyilvános konzultáció „A vállalatok nem pénzügyi információnak közzétételéről”, illetve „A felelős vállalatirányítás uniós kereteiről”. A nem pénzügyi információk tekintetében az érdekelt felek többsége egyetértett a jelenlegi jogi keret fejlesztésének szükségességével, mivel az mind a beszámolókészítők, mind az információt felhasználók szempontjából előnyökkel járhat. A sokszínűség tekintetében „A felelős vállalatirányítás uniós kereteiről” folytatott konzultáció keretében választ adók többsége egyértelműen támogatta a vállalatok sokszínűségre vonatkozó politikáinak közzétételét. Úgy vélték, hogy a fokozott átláthatóság megalapozottabb döntéshozatalt tenne lehetővé a befektetők számára, és segítene mérsékelni a „csoportgondolkodás” jelenségét.

– Különböző tapasztalatokkal és háttérrel rendelkező tagból álló 16 fős ad hoc szakértői csoport, valamint

– az érdekelt felek és a tagállamok képviselőinek részvételével tartott számos megbeszélés.

A hatásvizsgálat

A bizottsági szolgálatok által elvégzett hatásvizsgálat egyrészt a nem pénzügyi információk nem megfelelő mértékű átláthatóságával, másrészt az igazgatótanácsok sokszínűségének hiányával kapcsolatos két fő problémát azonosította.

A nem pénzügyi információk nem megfelelő mértékű átláthatósága

Bizonyos vállalatok nem megfelelő mértékben elégítették ki az érdekelt felek (ideértve a befektetőket, a részvényeseket, a munkavállalókat és a civil társadalmi szervezeteket) nem pénzügyi jellegű átláthatóság iránti igényét. A hatásvizsgálat az információk mennyiségével és minőségével kapcsolatos különleges problémákat emelt ki.

– Az információk mennyisége: becslés szerint az összesen körülbelül 42 000 uniós nagyvállalat közül csak körülbelül 2 500 tesz közzé formálisan évente nem pénzügyi információkat.

– Az információk minősége: a vállalatok által közzétett információk általánosságban nem elégítik ki megfelelő mértékben a felhasználók szükségleteit.

A bizottsági szolgálatok által elvégzett elemzés piaci és szabályozási hiányosságot tárt fel a probléma okaként. Egyrészt a piaci ösztönzők nem tűnnek eléggé hatékonynak, illetve kiegyenlítettnek. A nem pénzügyi információk iránti növekvő igény ellenére, a nem pénzügyi információk közzétételével kapcsolatos előnyök az érdekelt felek némelyike szerint csak hosszú távon jelentkeznek és pontosan nem is számszerűsíthetők, miközben a rövid távon jelentkező költségek sokkal nyilvánvalóbbak és könnyen mérhetők. A vállalatok egy része – jóllehet koncepcionális szinten elismeri a nem pénzügyi beszámolás előnyeit – vélhetően emiatt a benyomás miatt nem lesz kellőképpen ösztönözve arra, hogy érdemi erőfeszítéseket tegyen ezen a téren.

Másrészt az uniós és tagállami szabályozási intézkedések nem voltak kellőképpen hatékonyak e probléma kezelésében.

Számos lehetőséget vizsgáltunk a jelenlegi helyzet javítása érdekében, ideértve a fennálló követelmény szigorítását, a részletes jelentéstétellel kapcsolatos új követelmények bevezetését vagy egy uniós standard létrehozását. E szakpolitikai lehetőségek értékelésének fényében úgy tűnt, hogy a fennálló kötelezettség szigorításának lehetősége részesítendő előnyben az üzleti jelentés részét képező nem pénzügyi beszámoló megkövetelésével.

Az igazgatótanácsok nem kellő mértékű sokszínűsége

A hasonló tanulmányi és szakmai hátterű, földrajzi származású, életkorú vagy nemű tagokból álló igazgatótanácsokat szűk látókörű „csoportgondolkodás” jellemezheti. Ez a vállalatirányítási döntések hatékony vitatásának hiányát idézheti elő, mivel az eltérő nézetek, értékek és szaktudások hiánya az ülésteremben kevesebb vitával, ötlettel és kritikával jár. A „csoportgondolkodás” a vállalatirányítás által felvetett innovatív ötletek nehezebb elfogadását is eredményezheti. Az igazgatótanács nem kellő mértékű sokszínűsége mindenekelőtt a vállalatokat a helyzet megváltoztatására késztető elégtelen piaci ösztönzőkkel függ össze. E tekintetben az igazgatótanácsi tagok kiválasztásának a személyek gyakran túl szűk csoportjából merítő nem megfelelő gyakorlata hozzájárul a hasonló profilú tagok kiválasztásának fenntartásához. A problémát állandósító másik elem az igazgatótanács sokszínűségének nem megfelelő mértékű átláthatósága, mivel ezen információ mennyisége és nyilvánosságának mértéke gyakran elégtelen.

Az igazgatótanácsok nem kellő mértékű sokszínűsége és az átláthatóság hiánya ezért azzal jár, hogy a vállalatokat kevésbé jól irányítják, azok kevésbé befogadóak és kevésbé innovatívak, és így kevésbé járulnak hozzá a növekedéshez. Az EU 2020 inkluzív és egyúttal fenntartható növekedéssel összefüggő céljaira tekintettel ezért a Bizottság számos lehetőséget mérlegelt e probléma kezelése céljából. E szakpolitikai lehetőségek értékelése fényében úgy tűnt, hogy a legmegfelelőbb lépés a jelen helyzetben a sokszínűséggel kapcsolatos politika közzététele. Ez az a lépés, amelyet az érdekelt felek többsége is támogat a többi lehetőséggel, úgymint a sokszínűséggel kapcsolatos kötelező politikával vagy a kizárólag a toborzási politikára összpontosító intézkedéssel szemben.

Az említett rendelkezések mellett a Bizottság már 2012. november 14-én jogalkotási javaslatot terjesztett elő arra irányulóan, hogy az alulreprezentált nem képviselőinek aránya elérje a 40%-ot a tőzsdén jegyzett vállalatok nem ügyvezetői beosztású igazgatótanácsi tagjai között, a kis- és középvállalkozások kivételével[6].

3.           A JAVASLAT JOGI ELEMEI

Az irányelvek javasolt módosítása

A javaslat a negyedik irányelv 46. cikke és a hetedik irányelv 36. cikke módosításának formájában készült, a nem pénzügyi információk közzétételével foglalkozva. Az igazgatótanácsok sokszínűségének új követelményével összefüggésben a Bizottság a negyedik irányelv 46a. cikkének módosítására tesz javaslatot.

A számviteli szabályokról szóló irányelvek a valamely tagállam vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) joga szerint alapított korlátolt felelősségű társaságok pénzügyi kimutatásaiban foglalt információkra vonatkozó szabályokat tartalmaznak. Mivel az átláthatósági irányelv 4. cikkének (5) bekezdése hivatkozik a negyedik irányelv 46. cikkére és a hetedik irányelv 36. cikkére, e rendelkezések javasolt módosításainak hatálya akkor is ki fog terjedni az Európai Unió szabályozott piacain jegyzett vállalatokra, ha azok valamely harmadik országban vannak bejegyezve.

Jogalap, szubszidiaritás és arányosság

A javaslat a Szerződés 50. cikkének (1) bekezdésén alapul, amely a társasági jogi belső piac létrehozását célzó uniós intézkedések elfogadásának jogalapját képezi. A javaslat szerint a nagyvállalatoknak közzé kell tenniük a nem pénzügyi információkat az átláthatóság növelését szolgáló követelményeknek megfelelően a vállalat átláthatóságának és elszámoltathatóságának fokozása céljából, elkerülve ugyanakkor az adminisztratív terhek indokolatlan növekedését.

A szubszidiaritás elvének megfelelően az Európai Unió csak akkor járhat el, ha ez a tagállami szintű beavatkozásnál jobb eredményekre vezet, és az intézkedéseknek a megvalósítani kívánt politika céljainak eléréséhez szükséges és a célok elérése szempontjából arányos mértékre kell korlátozódniuk. A közelmúltban több tagállam is hozott olyan rendelkezéseket, amelyek további információk közzétételét írják elő ezen a területen. A nemzeti rendelkezések ugyanakkor számottevő eltéréseket mutatnak, ami nehézségeket okoz a belső piacon működő vállalatok összehasonlítása szempontjából. E módosítás céljai nem valósíthatók meg a tagállamok egyoldalú intézkedései révén.

A nagyobb fokú átláthatóság nem eredményezheti az adminisztratív terhek indokolatlan növekedését. A kisebb vállalatok számára nagyobb nehézséget jelent az információk összegyűjtése és elemzése. A „gondolkozz először kicsiben” elvnek megfelelően az irányelv szerinti közzétételi követelmények nem vonatkoznának egy meghatározott méret alatti vállalatokra.

A nagyvállalatokat illetően a közzétett nem pénzügyi információknak hozzáférhetőbbeknek, hasznosabbaknak és következetesebbeknek kell lenniük az Európai Unió szintjén, mivel e vállalatok gyakran az Európai Unió egészében tevékenykednek, és tevékenységeik relevánsak a belső piaci befektetők és egyéb érdekelt felek szempontjából. Az egységes piacon belüli következetes információk harmonizált követelményén túl mindazonáltal a tagállamoknak bizonyos fokú rugalmassággal kell rendelkezniük a további jelentéstételi kötelezettségek tekintetében. E célból a számviteli szabályokról szóló irányelvek módosítása a legmegfelelőbb jogi eszköz, mivel az bizonyos fokú rugalmasságot biztosít a tagállamok számára. Az irányelvek módosítása azt is biztosítja, hogy a javasolt uniós intézkedés tartalma és formája ne lépje túl a szabályozási cél eléréséhez szükséges és a cél elérése szempontjából arányos mértéket.

A javaslat részletes magyarázata

A nem pénzügyi információk

A 46. cikk (1) bekezdésének b) pontja szerinti jelenlegi kötelezettség értelmében a nagyvállalatok nem pénzügyi információkat tesznek közzé, beleértve a környezetvédelem és a foglalkoztatás kérdéseire vonatkozó információt is. Ezen intézkedés jelentős előnyöket biztosít az egységes piacon működő vállalatoknak, befektetőknek és egyéb érdekelt feleknek, és ezért inkluzív, fenntartható és hosszú távú növekedést és foglalkoztatást eredményez.

A javaslat 1. cikkének a) pontja bizonyos nagyvállalatokat az üzleti jelentésükben foglalt nyilatkozat közzétételére kötelezi, beleértve legalább a környezetvédelmi, a társadalmi és a foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetés kérdéseire vonatkozó lényeges információt is. E területeken belül a vállalatnak a következő információkat kell közölnie: i. politikáinak leírását, ii. eredményeit és iii. a kockázattal kapcsolatos szempontokat.

Ezen információk szolgáltatása során – a tagállami szinten hozott esetleges szigorúbb szabályok sérelme nélkül – a vállalat a nemzeti, uniós vagy nemzetközi keretekre, például az ENSZ Globális Megállapodásra, a „Védelem, tisztelet, jogorvoslat” elnevezésű ENSZ-keretet végrehajtó, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére irányadó ENSZ-elvekre, az OECD által a multinacionális vállalatok részére kiadott irányelvekre, az ISO 26000-re, az ILO által kiadott, a multinacionális vállalatokra és a szociális politikára vonatkozó elvekről szóló kiadott háromoldalú nyilatkozatra és a Globális Jelentéstételi Kezdeményezésre (GRI) támaszkodhat, és nyilvánosságra hozhatja, hogy mely keretre támaszkodott. A különleges politikát e területek közül egy vagy több területen nem alkalmazó vállalatnak ezt meg kell indokolnia.

Az intézkedés a vállalaton belüli és a befektetők és egyéb érdekelt felek általi döntéshozatal szempontjából hasznos üzleti információkra összpontosít. Az intézkedés nagy fokú rugalmasságot enged meg és elkerüli a vállalatokat – különösen az új közzétételi kötelezettségek által nem érintett legkisebb vállalatokat – sújtó szükségtelen adminisztratív terheket. Az előírt közzététellel kapcsolatos költségek a nagyvállalatok tekintetében arányban állnak az információk értékével és hasznosságával, valamint a vállalkozások méretével, befolyásával és összetettségével.

Konkrétan az 1. cikk a) pontjában foglaltaknak megfelelően a kötelezettség csak azokat a vállalatokat terheli, amelyek munkavállalóinak átlagos létszáma meghaladja az 500 főt, és amelyek 20 millió EUR-t meghaladó mérlegfőösszeggel vagy 40 millió EUR-t meghaladó nettó árbevétellel rendelkeznek. Ez a küszöbérték, amely magasabb a számviteli irányelvekben jelenleg alkalmazottnál (250 munkavállaló) kiegyensúlyozottnak tekinthető, mivel kizárja az adminisztratív terhek esetleges indokolatlan növekedését, és biztosítja a nem pénzügyi beszámolási kötelezettségek megfelelő hatályát. Ez erre alapozott becslés szerint az új előírás mintegy 18 000 vállalatot érintene az EU-ban.

Ezenfelül az 1. cikk b) pontjában foglaltaknak megfelelően azok a vállalatok, amelyek jelentést készítenek ugyanazon pénzügyi év vonatkozásában, mentesülnek a nem pénzügyi beszámoló elkészítésének kötelezettsége alól, feltéve hogy a jelentés: i. magában foglalja az 1. cikk a) pontja által előírt témákat és tartalmat, ii. nemzeti, uniós vagy nemzetközi kereteken alapul, és iii. azt az üzleti jelentéshez csatolják.

Az 1. cikk c) pontja végezetül mentesíti a leányvállalatokat az 1. cikk a) pontjában rögzített kötelezettség alól, feltéve hogy a mentesített vállalat és leányvállalatai valamely másik vállalat üzleti jelentésében össze vannak vonva, és a konszolidált éves üzleti jelentés megfelel az 1. cikk a) pontja szerinti követelményeknek.

A sokszínűség

Az (1) bekezdés új g) pontja a tőzsdén jegyzett nagyvállalatokat a sokszínűséggel kapcsolatos politikájukra vonatkozó információk közlésére kötelezi, beleértve az életkori, nemi, földrajzi származási, valamint a tanulmányi és szakmai háttérrel kapcsolatos szempontokat is. Az információt a vállalatirányítási nyilatkozat tartalmazza majd, és annak ki kell terjednie az említett politika céljaira, annak végrehajtására és az elért eredményekre is. A sokszínűséggel kapcsolatos politikával nem rendelkező vállalatoknak csak indokolniuk kell ennek hiányát.

4.           KÖLTSÉGVETÉSI HATÁSOK

A javaslatnak nincsenek a Közösség költségvetését érintő vonzatai.

2013/0110 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE

a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelvnek a nem pénzügyi és a sokszínűséggel kapcsolatos információknak bizonyos nagyvállalatok és vállalatcsoportok általi közzététele tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 50. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére[7],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére[8],

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)       Az „Egységes piaci intézkedéscsomag Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez »Együtt egy újfajta növekedésért«” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, 2011. április 13-án elfogadott közleményében[9] a Bizottság rámutatott arra, hogy az egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében szükség van a társadalmi szempontokkal és a környezetvédelemmel kapcsolatban a vállalatok által szolgáltatott információk átláthatóságának javítására.

(2)       A szociális és környezetvédelmi információk vállalatok általi közzétételének az e területre vonatkozó jogalkotási javaslat előterjesztése révén történő fejlesztésének szükségességét megerősítette „A vállalati társadalmi felelősségvállalásra vonatkozó megújult stratégia (2011–2014)” című, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának címzett, 2011. október 25-én elfogadott bizottsági közlemény[10].

(3)       Az Európai Parlament a 2013. február 6-i „Vállalati társadalmi felelősségvállalás: elszámoltatható, átlátható és felelősségteljes üzleti magatartás, valamint fenntartható növekedés”[11], illetve „Vállalati társadalmi felelősségvállalás: a társadalmi érdekek előmozdítása és a fenntartható és inkluzív fellendüléshez vezető út”[12] című állásfoglalásaiban elismerte a fenntarthatóságra, például a társadalmi és környezeti tényezőkre vonatkozó információk vállalkozások általi közzétételének fontosságát a fenntarthatósági kockázatok beazonosítása, továbbá a befektetői és fogyasztói bizalom növelése szempontjából, és felkérte a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatot a nem pénzügyi információk közzétételére vonatkozóan.

(4)       A vállalatok, részvényesek és egyéb érdekelt felek érdekében egyformán jelentőséggel bír a korlátolt felelősségű nagyvállalkozásokra vonatkozó nem pénzügyi információk közzétételével kapcsolatos nemzeti rendelkezések összehangolása. Az összehangolásra azért van szükség e területeken, mert az említett vállalkozások többsége több tagállamban működik.

(5)       Szintén szükség van bizonyos jogszabályi minimumkövetelmények felállítására az uniós vállalkozások által nyilvánosságra hozandó információk köre tekintetében. Az üzleti jelentéseknek valós és átfogó képet kell adniuk a vállalkozás politikáiról, eredményeiről és kockázatairól.

(6)       Az Unióban közzétett nem pénzügyi információk következetességének és összehasonlíthatóságának javítása érdekében a vállalatokat arra kell kötelezni, hogy üzleti jelentésükbe legalább a környezetvédelmi, a szociális és a foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetés kérdéseire vonatkozó információkat tartalmazó nem pénzügyi beszámolót foglaljanak. E nyilatkozatnak tartalmaznia kell a politikák leírását, az eredményeket és az ezekkel kapcsolatos kockázatokat.

(7)       Ezen információk szolgáltatása során a vállalatok a nemzeti keretekre, az uniós keretekre, például a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre (EMAS), és a nemzetközi keretekre, például az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Globális Megállapodásra, a „Védelem, tisztelet, jogorvoslat” elnevezésű ENSZ-keretet végrehajtó, az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére irányadó ENSZ-elvekre, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által a multinacionális vállalatok részére kiadott iránymutatásokra, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) 26000 szabványára, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által kiadott, a multinacionális vállalatokra és a szociális politikára vonatkozó elvekről szóló háromoldalú nyilatkozatra és a Globális Jelentéstételi Kezdeményezésre (GRI) támaszkodhatnak.

(8)       Az ENSZ Rio +20 konferenciája „A jövő, amit akarunk” című zárónyilatkozatának[13] 47. cikke elismeri a vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos jelentéstétel fontosságát, és az érintett vállalatokat a fenntarthatósággal kapcsolatos információk jelentéstételi ciklusaikba történő integrálásának megfontolására ösztönzi. A 47. cikk arra is ösztönzi a vállalatokat, az érdekelt kormányokat és az érdekelt feleket, hogy az ENSZ rendszerének támogatásával szükség szerint fejlesszenek ki a legjobb gyakorlattal kapcsolatos modelleket, és mozdítsák elő a pénzügyi és nem pénzügyi információk integrálását szolgáló intézkedéseket, figyelembe véve a már létező keretekből származó tapasztalatokat.

(9)       A befektetők nem pénzügyi információkhoz való hozzáférése egy lépés azon célkitűzés felé az erőforrás-hatékony Európa megvalósítása ütemtervének keretében, amely arra irányul, hogy 2020-ra működjenek azok a piaci és szakpolitikai ösztönzők, amelyek díjazzák a hatékonyságot növelő befektetéseket[14].

(10)     A 2011. március 24-i és 25-i Európai Tanács a szabályozási terheknek különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) tekintetében történő csökkentésére szólított fel mind uniós, mind nemzeti szinten, és intézkedéseket javasolt a termelékenység növelésére, míg az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó Európa 2020 stratégia a kkv-k üzleti környezetének javítását és a kkv-k nemzetközivé válásának elősegítését célozza. Így a „gondolkozz először kicsiben” elvével összhangban a 78/660/EGK és a 83/349/EGK irányelv szerinti közzétételi kötelezettségek csak bizonyos nagyvállalkozásokra és vállalatcsoportokra vonatkoznak.

(11)     Ezeknek a nem pénzügyi információk közzétételére vonatkozó kötelezettségeknek a hatályát a munkavállalók átlagos létszámára, az eszközök összértékére és az árbevételre tekintettel kell meghatározni. A kkv-kat mentesíteni kell a kiegészítő jellegű kötelezettségek alól, és a nem pénzügyi beszámolónak az üzleti jelentésben történő közzétételére vonatkozó kötelezettséget csak azon vállalkozásokra kell alkalmazni, amelyek munkavállalóinak átlagos létszáma meghaladja az 500 főt, és amelyek 20 millió EUR-t meghaladó mérlegfőösszeggel vagy 40 millió EUR-t meghaladó nettó árbevétellel rendelkeznek.

(12)     A 78/660/EGK irányelv és a 83/349/EGK irányelv hatálya alá tartozó vállalatok és vállalatcsoportok némelyike önkéntes alapon már készít nem pénzügyi jelentéseket. E vállalkozásokat nem terheli a nem pénzügyi beszámoló üzleti jelentésbe foglalására vonatkozó kötelezettség, feltéve hogy a jelentés ugyanarra a pénzügyi évre vonatkozik, legalább a jelen irányelv által megkövetelt tartalommal bír, és azt az üzleti jelentéshez csatolták.

(13)     A 78/660/EGK irányelv hatálya alá tartozó számos vállalkozás valamely vállalatcsoport tagja. A konszolidált éves üzleti jelentéseket úgy kell elkészíteni, hogy az ilyen vállalatcsoportokra vonatkozó információk átadhatók legyenek a tagoknak és harmadik személyeknek. A konszolidált éves üzleti jelentéseket szabályozó nemzeti jogot ezért össze kell hangolni a vállalkozások által az Unióban közzéteendő információk összehasonlíthatóságával és következetességével kapcsolatos célok elérése érdekében.

(14)     A 78/660/EGK irányelv 51a. cikkének e) pontja értelmében a könyvvizsgálók jelentése tartalmazza az arra vonatkozó véleményt is, hogy az üzleti jelentés, beleértve az abban foglalt nem pénzügyi információt is, összhangban áll-e vagy sem az azonos pénzügyi évről készített éves beszámolóval.

(15)     Azon szaktudások és nézetek különbözősége, amelyekkel a vállalatok adminisztratív, irányítási és felügyeleti testületeinek tagjai bírnak, elősegíti az üzleti szervezet és ügyek jó megértését. Ez a különbözőség lehetővé teszi e testületek tagjai számára a vállalatirányítási döntések építő jellegű megvitatását és az innovatív ötletekre való nagyobb nyitottságot, megoldást kínálva a tagok nézeteinek hasonlóságából, azaz a „csoportgondolkodásból” fakadó problémákra. Ily módon hozzájárul a vállalatirányítás hatékony felügyeletéhez és a vállalat sikeres irányításához. Mindezért fontos a vállalkozások sokszínűséggel kapcsolatos politikája átláthatóságának fokozása. Ez tájékoztatásul szolgálna a piac számára a vállalatirányítási gyakorlatokról, és így közvetett nyomást gyakorolna a vállalatokra a sokszínűbb igazgatótanácsok kialakítása tekintetében.

(16)     Indokolt, hogy adminisztratív, irányítási és felügyeleti testületeikre vonatkozó sokszínűséggel kapcsolatos politikáiknak például az életkorral, nemmel, földrajzi származással, tanulmányi és szakmai háttérrel kapcsolatos szempontok tekintetében történő nyilvánosságra hozatalának kötelezettsége csak a tőzsdén jegyzett nagyvállalatokra vonatkozzon. Ezért célszerű, hogy azokat a kis- és középvállalatokat, amelyek a 78/660/EGK irányelv 27. cikke alapján mentesíthetők bizonyos számviteli kötelezettségek alól, ne terhelje ez a kötelezettség. Célszerű, hogy a sokszínűséggel kapcsolatos politika közzététele a 78/660/EGK irányelv 46a. cikkében előírt vállalatirányítási nyilatkozat részét képezze, és a sokszínűséggel kapcsolatos politikával nem rendelkező vállalatok ne legyenek kötelesek ilyet elfogadni, de egyértelműen meg kelljen indokolniuk annak hiányát.

(17)     Mivel a jelen irányelv célja, nevezetesen az uniós vállalatok által közzétett információk relevanciájának, következetességének és összehasonlíthatóságának fokozása, nem valósítható meg megfelelő módon a tagállamok által, és ezért hatása miatt jobban megvalósítható uniós szinten, az Unió az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében rögzített szubszidiaritás elvével összhangban intézkedéseket fogadhat el. Az említett cikkben rögzített arányosság elvével összhangban a jelen irányelv nem lép túl a kitűzött cél eléréséhez szükséges mértéken.

(18)     Ez az irányelv tiszteletben tartja azokat az alapvető jogokat és alapelveket, amelyeket különösen az Európai Unió Alapjogi Chartája elismer, beleértve a vállalkozás szabadságát, a magánélet tiszteletben tartásához való jogot és a személyes adatok védelmét. Ezen irányelvet az említett jogokkal és alapelvekkel összhangban kell végrehajtani.

(19)     A 78/660/EGK és a 83/349/EGK irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 78/660/EGK irányelv módosítása

A 78/660/EGK irányelv az alábbiak szerint módosul:

(1) A 46. cikk a következőképpen módosul:

a)      az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) a)   Az üzleti jelentésnek valós áttekintést kell adnia a társaság üzletmenetének fejlődéséről és teljesítményéről, illetve helyzetéről, azon főbb kockázatok és bizonytalanságok leírásával együtt, amelyekkel a társaság szembesül.

Az áttekintésnek a társaság üzletmenetének fejlődéséről és teljesítményéről, illetve helyzetéről kiegyensúlyozott és átfogó, az üzleti tevékenység kiterjedtségével és összetettségével összhangban álló elemzést kell nyújtania.

b) Azon vállalkozások tekintetében, amelyek munkavállalóinak átlagos létszáma a pénzügyi év folyamán meghaladja az 500 főt, és amelyek mérlegfőösszege a mérlegfordulónapjukon meghaladja a 20 millió EUR-t vagy amelyek nettó árbevétele meghaladja a 40 millió EUR-t, az áttekintésnek magában kell foglalnia legalább a környezetvédelmi, a szociális és a foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetés kérdéseire vonatkozó információt tartalmazó nem pénzügyi beszámolót is, amely a következőket tartalmazza:

i. a vállalat által az e kérdésekkel kapcsolatban követett politika leírása;

ii. e politikák eredményei;

iii. az e kérdésekkel kapcsolatos kockázatokat és e kockázatok vállalat általi kezelésének módja.

Ha az említettekre vonatkozóan a vállalat nem rendelkezik egy vagy több kérdéssel kapcsolatos politikával, magyarázatot kell adnia annak hiányára.

Ezen információk szolgáltatása során a vállalat a nemzeti, az uniós vagy a nemzetközi keretekre támaszkodhat, és ebben az esetben meg kell jelölnie, hogy mely keretekre támaszkodott.

c)          A társaság fejlődésének, teljesítményének vagy helyzetének megértéséhez szükséges mértékben az elemzésnek tartalmaznia kell a pénzügyi és azon kulcsfontosságú, nem pénzügyi jellegű teljesítménymutatókat, amelyek lényegesek az adott üzleti tevékenység szempontjából.

d)         Az elemzés során az üzleti jelentésnek adott esetben hivatkozásokat kell tartalmaznia és további magyarázatokkal kell szolgálnia az éves beszámolóban közölt összegekre.”

b)      a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) „Amennyiben a vállalat ugyanarra a pénzügyi évre vonatkozó átfogó jelentést készít a nemzeti, uniós vagy nemzetközi keretekre támaszkodva, és a jelentés tartalmazza az (1) bekezdés b) pontja szerinti információkat, a vállalat mentesül az (1) bekezdés b) pontja szerinti nem pénzügyi beszámoló elkészítésének kötelezettsége alól, feltéve hogy e jelentés az üzleti jelentés részét képezi.”

c)      a cikk a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A leányvállalatnak minősülő vállalat mentesül az (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettségek alól, ha a vállalat és leányvállalatai össze vannak vonva valamely más vállalat pénzügyi beszámolóiban és üzleti jelentésében, és a konszolidált éves üzleti jelentés a 83/349/EGK irányelv 36. cikkének (1) bekezdésével összhangban készül el.”

(2) A 46a. cikk a következőképpen módosul:

a)      az (1) bekezdés az alábbi g) ponttal egészül ki:

„g) a vállalat adminisztratív, irányítási és felügyeleti testületeire vonatkozó, sokszínűséggel kapcsolatos politikájának leírása, többek között az életkori, nemi, földrajzi származási, a tanulmányi és szakmai háttérrel kapcsolatos szempontokra tekintettel, e sokszínűséggel kapcsolatos politika céljainak, megvalósítási módjának és a jelentéstételi időszakban elért eredményeknek a leírása. Ha a vállalat nem rendelkezik ilyen politikával, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell az annak hiányára vonatkozó egyértelmű és indokolt magyarázatot.”

b)      a cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés g) pontja nem alkalmazandó a 27. cikk szerinti társaságokra.”

(3) Az 53a. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„53a. cikk

A tagállamok nem tehetik lehetővé a jelen irányelv 1a., 11. és 27. cikkében, 43. cikke (1) bekezdésének 7a. és 7b. pontjában, 46. cikkének (3) bekezdésében, 47. és 51. cikkében megállapított mentességek igénybevételét azon társaságok tekintetében, amelyek értékpapírjait a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja értelmében vett szabályozott piacra bevezették.”

2. cikk

A 83/349/EGK irányelv módosításai

A 83/349/EGK irányelv az alábbiak szerint módosul:

(1) A 36. cikk a következőképpen módosul:

a)      a (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)       Az összevont (konszolidált) üzleti jelentésnek valós áttekintést kell adnia legalább a konszolidálásba bevont vállalkozások egészében vett üzletmenetének fejlődéséről és teljesítményéről, illetve helyzetéről azon főbb kockázatok és bizonytalanságok leírásával együtt, amelyekkel azok szembesülnek.

Az áttekintésnek a konszolidálásba bevont vállalkozások egészében vett üzletmenetének fejlődéséről és teljesítményéről, illetve helyzetéről kiegyensúlyozott, az üzleti tevékenység kiterjedtségével és összetettségével összhangban álló elemzést kell nyújtania.

A konszolidálásba bevonandó vállalatok azon anyavállalatai tekintetében, amelyek munkavállalóinak átlagos létszáma a pénzügyi év folyamán meghaladja az 500 főt, és amelyek mérlegfőösszege a mérlegfordulónapjukon meghaladja a 20 millió EUR-t vagy amelyek nettó árbevétele meghaladja a 40 millió EUR-t, az áttekintésnek magában kell foglalnia legalább a környezetvédelmi, a szociális és a foglalkoztatási kérdésekre, az emberi jogok tiszteletben tartására, a korrupció elleni küzdelemre és a megvesztegetés kérdéseire vonatkozó információt tartalmazó nem pénzügyi beszámolót is, amely a következőket tartalmazza:

– i. a vállalat által az e kérdésekkel kapcsolatban követett politika leírása;

– ii. e politikák eredményei;

– iii. az e kérdésekkel kapcsolatos kockázatokat és e kockázatok vállalat általi kezelésének módja.

Ha a konszolidálásba bevont vállalkozások egészében nem rendelkeznek e kérdések közül egy vagy több kérdéssel kapcsolatos politikával, a vállalatnak magyarázatot kell adnia annak hiányára.

Ezen információk szolgáltatása során a konszolidált éves üzleti jelentés a nemzeti, az uniós vagy a nemzetközi keretekre támaszkodhat, és ebben az esetben meg kell jelölnie, hogy mely keretekre támaszkodott.

A társaság fejlődésének, teljesítményének vagy helyzetének megértéséhez szükséges mértékben az elemzésnek tartalmaznia kell a pénzügyi és azon kulcsfontosságú, nem pénzügyi jellegű teljesítménymutatókat, amelyek lényegesek az adott üzleti tevékenység szempontjából.

Az elemzés során az összevont (konszolidált) üzleti jelentésnek adott esetben hivatkozásokat kell tartalmaznia és további magyarázatokkal kell szolgálnia az összevont (konszolidált) éves beszámolóban kimutatott összegekre.”

b)      A cikk a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Amennyiben az anyavállalat ugyanarra a pénzügyi évre vonatkozó átfogó jelentést készít a nemzeti, uniós vagy nemzetközi keretekre támaszkodva, hivatkozva a konszolidálásba bevont vállalkozások csoportjának egészére, és a jelentés tartalmazza az (1) bekezdés harmadik albekezdése szerinti információkat, az anyavállalat mentesül az (1) bekezdés harmadik albekezdése szerinti nem pénzügyi beszámoló elkészítésének kötelezettsége alól, feltéve hogy ezen átfogó jelentés a konszolidált éves üzleti jelentés részét képezi.

(5) A leányvállalatnak is minősülő anyavállalat mentesül az (1) bekezdés harmadik albekezdésének b) pontja szerinti kötelezettségek alól, ha a mentesített vállalat és leányvállalatai össze vannak vonva valamely más vállalat pénzügyi beszámolóiban és üzleti jelentésében, és a konszolidált éves üzleti jelentés az (1) bekezdés harmadik albekezdésével összhangban készül el.”

3. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1)          A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb […]-ig[15] megfeleljenek. E rendelkezések szövegét a tagállamok haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

              A tagállamok rendelkezetnek úgy, hogy az első albekezdésben említett rendelkezéseket a 201_. január 1-jén kezdődő pénzügyi évtől[16] elsőként azokra – az adott tagállam joga által szabályozott – vállalkozásokra kell alkalmazni, amelyek átruházható értékpapírjai a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja szerinti szabályozott piacra be vannak vezetve valamely tagállamban, míg az 1. és 2. cikk hatálya alá tartozó összes többi vállalkozásra a 201_. január 1-jén kezdődő pénzügyi évtől[17].

              Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2)          A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azon főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

4. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

5. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, -án/-én.

az Európai Parlament részéről                      a Tanács részéről

az elnök                                                          az elnök

[1]               A Tanács 1978. július 25-i negyedik irányelve a meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról (78/660/EGK); a Tanács 1983. június 13-i hetedik irányelve az összevont (konszolidált) éves beszámolóról (83/349/EGK).

[2]               „Egységes piaci intézkedéscsomag – Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez”, COM (2011) 206.                http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0206:FIN:HU:PDF, 15. o.

[3]               COM(2011) 681 végleges, 2011. október 25.

[4]               Jelentés a vállalati társadalmi felelősségvállalásról: elszámoltatható, átlátható és felelősségteljes üzleti magatartás, valamint fenntartható növekedés (2012/2098(INI)); Jogi Bizottság: http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//NONSGML+REPORT+A7-2013-0017+0+DOC+PDF+V0//hu&language=hu

[5]               Jelentés a vállalati társadalmi felelősségvállalásról: a társadalmi érdekek előmozdítása és a fenntartható és inkluzív fellendüléshez vezető út (2012/2097(INI)) Foglalkoztatási és Szociális Bizottság http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//NONSGML+REPORT+A7-2013-0023+0+DOC+PDF+V0//hu&language=hu

[6]               A tőzsdén jegyzett társaságok nem-ügyvezető igazgatói körében a nemek közötti egyensúly javításáról és kapcsolódó intézkedésekről szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre vonatkozó javaslat, COM (2012) 614 final.

[7]               HL C […], […], […] o.

[8]               HL C […], […], […] o.

[9]               COM(2011) 206 végleges, 2011. április 13.

[10]             COM(2011) 681 végleges, 2011. október 25.

[11]             Jelentés a vállalati társadalmi felelősségvállalásról: elszámoltatható, átlátható és felelősségteljes üzleti magatartás, valamint fenntartható növekedés (2012/2098(INI)); Jogi Bizottság. http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//NONSGML+REPORT+A7-2013-0017+0+DOC+PDF+V0//hu&language=hu

[12]             Jelentés a vállalati társadalmi felelősségvállalásról: a társadalmi érdekek előmozdítása és a fenntartható és inkluzív fellendüléshez vezető út (2012/2097(INI)) Foglalkoztatási és Szociális Bizottság. http://www.europarl.europa.eu/sides/getDoc.do?pubRef=-//EP//NONSGML+REPORT+A7-2013-0023+0+DOC+PDF+V0//hu&language=hu

[13]             A Rio+20 fenntartható fejlődési ENSZ-konferencia „A jövő, amit akarunk” című záródokumentuma, Egyesült Nemzetek, A/CONF.216/L.1.

[14]             COM(2011) 571 végleges, 2011. szeptember 20.

[15]             Két évvel a hatálybalépést követően.

[16]             Az átültetési határidőt követő első év.

[17]             Az átültetési határidőt követő második év.