Értesítés a Horvátországból, Oroszországból és Ukrajnából származó egyes varrat nélküli vas- és acélcsövek behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztésére vonatkozó felülvizsgálat megindításáról

2011/C 187/10

A Horvátországból, Oroszországból és Ukrajnából (a továbbiakban: érintett országok) származó egyes varrat nélküli csövek behozatalára vonatkozó hatályos dömpingellenes intézkedések közelgő hatályvesztéséről szóló értesítés (1) közzétételét követően az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) felülvizsgálati kérelem érkezett az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (2) (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (2) bekezdése alapján.

1.   Felülvizsgálati kérelem

A kérelmet 2011. március 29-én nyújtotta be a varrat nélküli acélcsövek uniós ágazatával foglalkozó védelmi bizottság (a továbbiakban: kérelmező) azon gyártók nevében, amelyek termelése az egyes varrat nélküli csövek uniós gyártásának jelentős részét, ebben az esetben több mint 50 %-át teszi ki.

2.   A termék

A felülvizsgálat tárgyát a jelenleg az ex 7304 11 00, ex 7304 19 10, ex 7304 19 30, ex 7304 22 00, ex 7304 23 00, ex 7304 24 00, ex 7304 29 10, ex 7304 29 30, ex 7304 31 80, ex 7304 39 58, ex 7304 39 92, ex 7304 39 93, ex 7304 51 89, ex 7304 59 92 és ex 7304 59 93 KN-kód (3) alá besorolt, Horvátországból, Oroszországból és Ukrajnából származó, legfeljebb 406,4 mm külső átmérőjű, kör keresztmetszetű, egyes varrat nélküli csövek képezik, amelyek szénegyenértéke (Carbon Equivalent Value, CEV) nem haladja meg a 0,86-ot a Nemzetközi Hegesztési Intézet (International Institute of Welding, IIW) képlete és a kémiai elemzés szerint (4) (a továbbiakban: érintett termék).

3.   A meglévő intézkedések

A jelenleg hatályos intézkedés a legutóbb a 812/2008/EK tanácsi rendelettel (5) módosított 954/2006/EK tanácsi rendelettel (6) kivetett végleges dömpingellenes vám.

4.   A felülvizsgálat indokai

A kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping és az európai uniós gazdasági ágazatot érő kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné.

Horvátország és Oroszország esetében a dömping megismétlődési valószínűségének bemutatására a kérelmező az EU-ba irányuló kivitel, valamint az egyéb harmadik országokba, nevezetesen az Amerikai Egyesült Államokba irányuló kivitel exportárait használta fel, tekintettel arra, hogy Horvátországból és Oroszországból jelenleg nem érkezik jelentős mennyiségű import az EU-ba. Ezeket az exportárakat Horvátország esetében egy számtanilag képzett rendes értékkel, Oroszország esetében pedig a belföldi árakkal hasonlították össze. Ennek alapján a kérelmező azt állítja, hogy Horvátország és Oroszország részéről fennáll a dömping megismétlődésének valószínűsége.

Ukrajna tekintetében a dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó állítás alapja az érintett termék belföldi árai alapján megállapított rendes érték és az érintett termék Unióba irányuló értékesítése során alkalmazott exportárak összehasonlítása. Ennek alapján az Ukrajna vonatkozásában kiszámított dömpingkülönbözet jelentős.

Ukrajna tekintetében a kérelmező azt is megjegyzi, hogy az ezen országból származó érintett termék behozatala az alacsony árak miatt továbbra is kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak. A kérelmező által benyújtott prima facie bizonyítékok azt mutatják, hogy a behozott érintett termék mennyiségei és árai – egyéb következmények mellett – továbbra is kedvezőtlenül hatottak az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésére és értékesített mennyiségeire, és ezáltal jelentős mértékben rontották az uniós gazdasági ágazat összteljesítményét, valamint pénzügyi és foglalkoztatási helyzetét.

A kérelmező továbbá azt állítja, hogy valamennyi érintett ország esetében valószínűsíthető a kárt okozó dömping folytatódása vagy megismétlődése. A fentiekkel összefüggésben a kérelmező bizonyítékokkal tudja alátámasztani azon állítását, miszerint az intézkedések hatályvesztése esetén az érintett termék behozatalának jelenlegi mértéke az érintett országokban rendelkezésre álló felhasználatlan kapacitások megléte miatt előreláthatóan növekedni fog.

A kérelmező ezenkívül azt állítja, hogy az uniós gazdasági ágazat amúgy is kényes helyzete tovább romlana az intézkedések hatályvesztése esetén, és az érintett országokból származó, dömpingárakon történő jelentős behozatal megismétlődése minden valószínűség szerint további károkat okozna az uniós gazdasági ágazatnak.

5.   Az eljárás

Minthogy a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján vizsgálatot indít.

5.1.    A dömping és a kár valószínűségének megállapítására irányuló eljárás

A vizsgálat azt hivatott megállapítani, hogy az intézkedések megszűnése esetén valószínűsíthető-e vagy sem a dömping megismétlődése vagy folytatódása, illetve a kár megismétlődése vagy folytatódása.

a)   Mintavétel

Tekintettel az eljárásban érintett felek nyilvánvalóan nagy számára, a Bizottság határozhat úgy, hogy az alaprendelet 17. cikkének megfelelően mintavételt alkalmaz.

i)   Mintavétel Oroszország és Ukrajna exportőrei/gyártói esetében

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi oroszországi és ukrajnai exportőrt/gyártót, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek, és vállalatukról vagy vállalataikról a 6. b) pont i. alpontjában megállapított határidőn belül és a 7. pontban ismertetett formában bocsássák rendelkezésére az alábbi információkat:

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét helyszíni vizsgálat keretében ellenőrizzék. Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együttműködés hiányának következményeit az alábbiakban a 8. pont ismerteti.

Az exportőrök/gyártók mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép Oroszország és Ukrajna hatóságaival és az exportőrök/gyártók ismert szövetségeivel.

ii)   Mintavétel az importőrök esetében

A Bizottság – annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát – felkéri valamennyi importőrt, illetve a nevükben eljáró képviselőiket, hogy jelentkezzenek, és vállalatukról vagy vállalataikról a 6. b) pont i. alpontjában megállapított határidőn belül és a 7. pontban ismertetett formában bocsássák rendelkezésére az alábbi információkat:

A fenti információk megadásával a vállalat hozzájárul a mintába való esetleges felvételéhez. A mintába való felvétel esetén a vállalatnak kérdőívet kell kitöltenie, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy válaszának hitelességét helyszíni vizsgálat keretében ellenőrizzék. Ha a vállalat úgy nyilatkozik, hogy nem járul hozzá a mintába való esetleges felvételhez, akkor a vizsgálat során együtt nem működő vállalatnak kell tekinteni. Az együttműködés hiányának következményeit az alábbiakban a 8. pont ismerteti.

Az importőrök mintájának kiválasztásához szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság emellett kapcsolatba lép az importőrök ismert szövetségeivel.

iii)   Mintavétel az uniós gyártók esetében

Tekintettel az eljárásban érintett uniós gyártók esetlegesen nagy számára, valamint a vizsgálatnak a jogszabályban elrendelt határidőn belül való lezárása érdekében a Bizottság a vizsgálat alá vonni kívánt uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával ésszerű mértékűre korlátozhatja („mintavétel”). A mintavételre az alaprendelet 17. cikkének megfelelően kerül sor.

A Bizottság ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Ennek részletei az érdekelt felek számára betekintésre összeállított dossziéban találhatók. A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy tekintsenek bele az aktába (e célból lépjenek kapcsolatba a Bizottsággal az alábbi 7. szakaszban megadott elérhetőségen keresztül), és ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 napon belül jelezzék, hogy megfelelőnek találják-e a választást.

Amennyiben az érdekelt felek a minta kiválasztásával kapcsolatban releváns információt kívánnak benyújtani, azt – eltérő rendelkezés hiányában – legkésőbb ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 21 napon belül kell megtenniük.

A Bizottság értesíti valamennyi ismert uniós gyártót és az uniós gyártók szövetségeit arról, hogy mely vállalatok kerültek be végül a mintába.

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a mintába felvett uniós gyártóknak és az uniós gyártók minden ismert szövetségének. Eltérő rendelkezés hiányában ezeknek a feleknek a minta kiválasztásáról szóló értesítést követő 37 napon belül be kell nyújtaniuk a kitöltött kérdőívet. A kitöltött kérdőív többek között a vállalatuk (vállalataik) szerkezetére, a vállalat (vállalatok) pénzügyi helyzetére, a vállalatnak (vállalatoknak) a vizsgált termék vonatkozásában folytatott tevékenységeire, valamint a vizsgált termék előállítási költségeire és értékesítéseire vonatkozóan kell információt tartalmaznia.

iv)   A minták végleges kiválasztása

Amennyiben az érdekelt felek bármelyike az oroszországi és ukrajnai exportőrök/gyártók mintába történő felvételével és az importőrökkel kapcsolatban releváns információkat kíván benyújtani, azt a 6. b) pont ii. alpontjában megállapított határidőn belül kell megtenniük.

A Bizottság a mintákat a mintavételi eljárásban részt venni szándékozó érintett felekkel folytatott konzultációt követően kívánja véglegesen kiválasztani.

A mintába felvett vállalatoknak a 6. b) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül kérdőívet kell kitölteniük, és a vizsgálat során együtt kell működniük.

Kellő együttműködés hiányában a Bizottságnak lehetősége van arra, hogy megállapításait – az alaprendelet 17. cikkének (4) bekezdése és 18. cikke szerint – a rendelkezésre álló tényekre alapozza. A rendelkezésre álló tények alapján tett megállapítások a 8. pontban ismertetett okoknál fogva kedvezőtlenebbnek bizonyulhatnak az érintett fél számára.

b)   Kérdőívek

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőíveket küld a következő felek részére: a mintába felvett uniós gazdasági ágazat és az Unióban működő ismert gyártószövetségek, a Horvátországban működő ismert exportőrök/gyártók, az Oroszországban és Ukrajnában működő, a mintába felvett exportőrök/gyártók, valamint az exportőrök/gyártók ismert szövetségei, a mintába felvett importőrök, az ismert importőrszövetségek és az érintett országok hatóságai.

A Horvátországban működő ismert exportőrök/gyártók esetében minden érdekelt fél haladéktalanul faxot küld a Bizottságnak az ezen értesítés 6. bekezdése a) pontjának i. alpontjában megállapított határidőn belül annak érdekében, hogy megtudja, szerepel-e a panaszban és szükség esetén kérdőívet igényeljen, tekintettel arra, hogy a 6. bekezdés b) pontjának ii. alpontjában meghatározott határidő valamennyi érdekelt félre érvényes.

c)   Információgyűjtés és meghallgatások

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy ismertessék álláspontjukat, a kérdőívre adott válaszokon kívül szolgáltassanak további információkat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. Ezen információknak és az ezeket alátámasztó bizonyítékoknak a 6. a) pont ii. alpontjában megállapított határidőn belül kell beérkezniük a Bizottsághoz.

A Bizottság meghallgathatja továbbá az érdekelt feleket, amennyiben olyan kérelmet nyújtanak be, amelyből kitűnik, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják. E kérelmet a 6. a) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül kell benyújtani.

5.2.    Az uniós érdek vizsgálatára irányuló eljárás

Az alaprendelet 21. cikkének megfelelően és abban az esetben, ha a dömping valószínűsíthető folytatódására és a kár fennmaradására vonatkozó állítások bizonyítást nyernek, határozni kell arról, hogy nem ellentétes-e az uniós érdekkel a dömpingellenes intézkedések fenntartása. E célból a Bizottság kérdőíveket küldhet az ismert uniós gazdasági ágazatnak, az importőröknek és képviseleti szövetségeiknek, a reprezentatív felhasználóknak és a fogyasztói képviseleti szervezeteknek. A felek – köztük azok is, amelyeket a Bizottság nem ismer, amennyiben bizonyítani tudják, hogy tevékenységük és az érintett termék között objektív kapcsolat áll fenn – a 6. a) pont ii. alpontjában megállapított általános határidőkön belül jelentkezhetnek a Bizottságnál, és információkat szolgáltathatnak. Az előző mondatban foglaltakkal összhangban cselekvő felek a 6. a) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül meghallgatást kérhetnek, ismertetve azokat a különleges okokat, amelyek ezt indokolják. Meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 21. cikke alapján közölt információk csak akkor vehetők figyelembe, ha azokat benyújtásukkor tényszerű bizonyítékokkal támasztják alá.

6.   Határidők

a)   Általános határidők

i)   Kérdőív igénylése

Minden olyan érdekelt félnek, aki nem működött együtt az e felülvizsgálat tárgyát képező intézkedéseket eredményező vizsgálatban, a lehető leghamarabb, de legkésőbb az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételét követő 15 napon belül be kell nyújtania a kérdőív vagy egyéb igénylőlap iránti kérelmét.

ii)   Jelentkezés, kitöltött kérdőívek benyújtása, egyéb információk közlése

Ahhoz, hogy az érdekelt felek előterjesztéseit a vizsgálat során figyelembe lehessen venni, a feleknek – eltérő rendelkezés hiányában – az ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételét követő 37 napon belül jelentkezniük kell a Bizottságnál, ki kell fejteniük álláspontjukat, be kell nyújtaniuk kitöltött kérdőíveiket, illetve a Bizottság rendelkezésére kell bocsátaniuk a birtokukban lévő egyéb információkat. A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az alaprendeletben megállapított eljárási jogok többsége csak akkor gyakorolható, ha a felek a fent említett határidőn belül jelentkeznek a Bizottságnál.

A mintába felvett vállalatoknak kitöltött kérdőíveiket a 6. b) pont iii. alpontjában megállapított határidőn belül kell benyújtaniuk.

iii)   Meghallgatások

Az érdekelt felek ugyanezen 37 napos határidőn belül kérhetik a Bizottság előtti meghallgatásukat is.

b)   A mintavétellel kapcsolatos külön határidő

7.   Írásbeli beadványok, kitöltött kérdőívek, levelek

Az érdekelt feleknek minden beadványukat és kérelmüket írásban kell benyújtaniuk (eltérő rendelkezés hiányában nem elektronikus formában), melyen fel kell tüntetniük nevüket, címüket, e-mail címüket, telefon- és faxszámukat. Az érdekelt felek valamennyi bizalmas írásos beadványát – beleértve az ezen értesítésben kért információkat, a kérdőívekre adott válaszokat és a leveleket – „Limited” (10) (Korlátozott hozzáférés) jelöléssel kell ellátni; az alaprendelet 19. cikke (2) bekezdésének megfelelően ezekhez nem bizalmas jellegű változatot is rendelkezésre kell bocsátani, amelyet „For inspection by interested parties” (Az érdekelt felek számára, betekintésre) jelöléssel kell ellátni.

A Bizottság levelezési címe:

8.   Az együttműködés hiánya

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltat információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikke értelmében megerősítő vagy nemleges megállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető adatokat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre lehet támaszkodni. Ha valamelyik érdekelt fél nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a rendelkezésre álló tények felhasználására kerül sor, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mintha együttműködött volna.

9.   A vizsgálat ütemterve

A vizsgálat az alaprendelet 11. cikke (5) bekezdésének megfelelően ezen értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 15 hónapon belül lezárul.

10.   Lehetőség az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti felülvizsgálat kérelmezésére

Mivel e hatályvesztési felülvizsgálat megindítása az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének rendelkezései alapján történik, megállapításai nem a meglévő intézkedések mértékének módosítását, hanem – az alaprendelet 11. cikke (6) bekezdésének megfelelően – az említett intézkedések hatályvesztését vagy fenntartását eredményezik.

Ha az eljárásban érintett felek valamelyike úgy véli, hogy ahhoz, hogy az intézkedések mértékének módosítása (szigorítása vagy enyhítése) lehetővé váljon, indokolt az intézkedések mértékének felülvizsgálata, az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján felülvizsgálat indítását kérelmezheti.

Az ilyen felülvizsgálatot kérelmezni kívánó felek a fent megadott címen léphetnek kapcsolatba a Bizottsággal; a felülvizsgálatra az ebben az értesítésben szereplő hatályvesztési felülvizsgálattól függetlenül kerül sor.

11.   Személyes adatok feldolgozása

A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (11) megfelelően fogja kezelni.

12.   Meghallgató tisztviselő

A Bizottság felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy ha az érdekelt felek úgy ítélik meg, hogy védelemhez való joguk gyakorlása során nehézségekbe ütköznek, kérhetik a Kereskedelmi Főigazgatóság meghallgató tisztviselőjének közbenjárását. A meghallgató tisztviselő összekötő szerepet tölt be az érdekelt felek és a Bizottság szolgálatai között: az eljárás során szükség esetén közvetít az érdekeik védelmét érintő eljárási kérdésekben, különös tekintettel az aktához való hozzáférésre, az adatok bizalmas kezelésére, a határidők meghosszabbítására, valamint az írásban és/vagy szóban kifejtett álláspontok kezelésére. További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és weboldala a Kereskedelmi Főigazgatóság webhelyén található (http://ec.europa.eu/trade).

(1)  HL C 348., 2010.12.21., 16. o.

(2)  HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(3)  A vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2010. október 5-i 861/2010/EU bizottsági rendelet (HL L 301., 2006.10.31., 1. o.) rendelkezései szerint. Az érintett termékek körét a 954/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 284., 2010.10.29., 1. o.) 1. cikkének (1) bekezdésében szereplő termékleírás és a megfelelő KN-kódok termékleírása együttesen határozza meg.

(4)  A CEV-et a Nemzetközi Hegesztési Intézet által 1967-ben kiadott, IIW IX-555-67. számú technikai jelentés szerint kell meghatározni.

(5)  HL L 220., 2008.8.15., 1. o.

(6)  HL L 175., 2006.6.29., 4. o.

(7)  Az Európai Unió 27 tagállama a következő: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.

(8)  A kapcsolatban álló vállalat kifejezés jelentésének tekintetében a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet (HL L 253., 1993.10.11., 1. o.) 143. cikke az irányadó.

(9)  L. 8. lábjegyzet.

(10)  Ez azt jelenti, hogy a dokumentum csak belső használatra szolgál. A dokumentumnak az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 145., 2001.5.31., 43. o.) 4. cikke értelmében védelmet kell biztosítani. Az alaprendelet 19. cikke és az 1994. évi GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló WTO-egyezmény (dömpingellenes megállapodás) VI. cikke szerint bizalmas dokumentumnak minősül.

(11)  HL L 8., 2001.1.12., 1. o.