Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye – A Bizottság jelentése – Jelentés a versenypolitikáról, 2010

(COM(2011) 328 végleges)

2012/C 43/06

Előadó: Paulo BARROS VALE

2011. június 10-én az Európai Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 304. cikke alapján kikéri az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményét a következő tárgyban:

A Bizottság jelentése – Jelentés a versenypolitikáról, 2010

COM(2011) 328 végleges.

A bizottsági munka előkészítésével megbízott „Egységes piac, termelés és fogyasztás” szekció 2011. november 10-én elfogadta véleményét.

Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság a 2011. december 7–8-án tartott, 476. plenáris ülésén (a december 7-i ülésnapon) 116 szavazattal, 7 tartózkodás mellett elfogadta az alábbi véleményt.

1.   Összefoglalás és következtetések

1.1   Az EGSZB minden évben elemzi az Európai Bizottság versenypolitikai jelentését, élve a lehetőséggel, hogy megjegyzéseket és ajánlásokat terjesszen elő. Ezeket az idők során a hatóságok figyelembe vették, és ez olyan módosításokhoz vezetett, amelyek az általunk tapasztalt hatékonyságnövekedést eredményezték. Az elemzés idején az európai projekt hatalmas kihívásokkal szembesül: a szétaprózódás veszélye fenyeget, illetve – sokak szerint – felmerül annak kockázata, hogy az alig több mint fél évszázad alatt elért, kiemelkedő mértékű integráció nem éli túl ezt az időszakot. Az európaiak két nemzedék leforgása alatt sikeresen tették tartóssá a béke és a jólét csodálatos időszakát, amely az országok és régiók közötti szolidaritáson, illetve közös szakpolitikák kialakításának hosszú folyamatán alapul. Ennek a – meghátrálás vagy történelmi előrelépés közötti – választásnak a fényében kell tehát vizsgálnunk a különféle európai politikákat, különösen a versenypolitikát. Ha a válság és a tagállamok közötti esetleges konfliktusok következtében a politikák újból nemzeti szintre helyeződnének, a kormányok pedig protekcionista intézkedésekkel beavatkoznának a gazdaságba, az súlyosan érintené a belső piacot és a versennyel kapcsolatos politikákat, amelyek – legalábbis belső viszonylatban – már bizonyították jelentős érdemeiket.

1.2   A versenypolitikai jelentés legfrissebb kiadása, amely a 40. évfordulóra jelent meg, bemutatja a versenypolitika terén tapasztalható legfontosabb fejleményeket, és rámutat az uniós célkitűzések (az olyan egységes piac kialakítása, amely az általa jelentett előnyöket a legnagyobb mértékben kihasználni képes csoport, a fogyasztók érdekeit szolgálja, valamint a versenyképes szociális gazdaság létrehozása) elérése szempontjából betöltött jelentőségükre. Az EGSZB gratulál az Európai Bizottságnak a jelentéshez és az elmúlt negyven év során elért eredményekhez, de megjegyzi, hogy olybá tűnik, mintha a dokumentum – amint azt a jelentés is kimondja – a „napi gondok fölé emelkedve” felmagasztalná az Európai Bizottság által végzett munkát. A dokumentum természetesen hasznos, de jobb lenne, ha puszta öndicsőítés helyett elemezné és értékelné a munka eredményeit és hiányosságait. Így akár az is lehetővé válna, hogy összehasonlító elemzéseket végezzünk az uniós tagállamok és más jelentős országok között. A 40. évforduló kitűnő lehetőség lett volna az Európai Bizottság számára arra, hogy a történelem megfelelő elemzése alapján a versenypolitika modernizációjára és kiterjesztésére tegyen javaslatot, felmérve a fokozódó globalizációból következő fejleményeket és azokat az Európára nézve káros hatásokat, amelyeket a humán, anyagi és környezeti erőforrások féktelen kiaknázásán alapuló, a világnak azon a részein végbemenő változások és vállalat-áthelyezések okoznak, amelyek az európai társadalmakkal nem azonos értékeket vallanak, de amelyek hasznot húznak az Európa által a polgárai számára kiharcolt vásárlóerőből.

1.3   A gazdasági és pénzügyi válság 2010 folyamán továbbra is erőteljesen éreztette hatását, amit az államadóssággal kapcsolatos válság tovább súlyosbított. Az EGSZB rámutat azokra a torzulásokra, amelyeket a válság elhúzódása és az abból való kilábalás érdekében bevezetett ideiglenes intézkedések okozhatnak a verseny terén. Hangsúlyozza továbbá a szigorú nyomon követés és a megfelelő korrekciók mielőbbi végrehajtása jelentőségét. Létfontosságú, hogy a nemzeti gazdasági fellendülési tervek megvalósítását, valamint a versenyre kifejtett következményeiket figyelemmel kísérjék, értékelve a meghozott intézkedéseket. Csak így hozhatunk tájékozott döntéseket az érvényben maradó ideiglenes válságellenes intézkedések jövőjéről.

1.4   Az EGSZB üdvözli a nemzetközi együttműködés terén tapasztalható fejleményeket, de ismét hangsúlyozni kívánja, hogy nagyon fontos garantálni a méltányos külkereskedelmet, biztosítva, hogy a harmadik országok ne húzhassanak mesterségesen hasznot a kereskedelmi liberalizációból szociális vagy környezeti dömping révén. Garantálni kell, hogy betartsák a nemzetközi méltányos kereskedelem szabályait, továbbá a környezetvédelemre, illetve a vállalatok letelepedési és egyesülési szabadságára vonatkozó alapszabályokat. Európának ebben központi szerep jut. Az Európai Uniónak biztosítania kell azt is, hogy szigorúan alkalmazzák a WTO azon szabályait, amelyek megtiltanak minden, az európai vállalatok különböző piacokhoz való hozzáférését esetleg akadályozó fellépést. Ezt olyan szabályok kialakításával lehetne elérni, amelyek a vállalatok méretétől, székhelyétől és a rájuk vonatkozó adóügyi kerettől függetlenül támogatják az esélyegyenlőséget. Az EU versenypolitikájának új szakaszba kell lépnie, melynek során új prioritásokat és új eszközöket határoz meg, és eredményesebb intézkedéseket hoz az EU-n kívüli országokkal való kereskedelem terén. Az EGSZB hangot kíván adni csalódottságának amiatt, hogy ezen a téren tett korábbi felhívásai nem eredményezték az EU ezen a téren alkalmazott megközelítésének modernizációját és kiterjesztését.

1.5   Biztosítani kell az ILO-nak a szakszervezeti jogokról és szabadságokról, a gyermekmunkáról, az embertelen munkakörülményekről és a sztrájkjogról szóló alapvető egyezményeinek való teljes körű és szigorú megfelelést. A belső piacon a tagállamok foglalkoztatással és esélyegyenlőséggel kapcsolatos nemzeti jogszabályait is össze kellene hangolni a versenytorzulások megelőzése érdekében. A válság által erősen érintett munkaerőpiac gondos figyelmet igényel annak érdekében, hogy a munkahelyek fenntartása, munkahelyteremtés és a mobilitás biztosítása segítségével elérhető legyen az Európa 2020 stratégia egyik prioritását jelentő inkluzív növekedés célkitűzése.

1.6   Az Európa 2020 stratégia kapcsán számos folyamatot említhetünk, amelyek ágazatspecifikus fejleményeit és eszközeit a jelentés részletezi. Felhívjuk a figyelmet az energiaágazat liberalizálásával járó veszélyekre az ellátás minősége és folyamatossága, valamint az árak tekintetében. A digitális menetrendet illetően hangsúlyozzuk annak jelentőségét, hogy az elektronikus hírközlő szolgáltatások kezelői és felhasználói bővítsék ismereteiket, hogy maximálisan ki tudják használni az ezen a téren történő erőfeszítéseket.

1.7   A nyersanyagárakkal való spekuláció is éreztette hatását, bár a jelentés nem szól erről a témáról. Nagyon fontos a piacot azáltal támogatni, hogy az áringadozást szabályozni, annak a versenyre való hatását pedig tompítani képes eszközöket hozunk létre vagy alkalmazunk.

1.8   Az EGSZB aggodalmának kíván hangot adni amiatt, hogy a nemzeti versenyhatóságok nem képesek ellátni szabályozói szerepüket bizonyos olyan ágazatokban, ahol az árakat erősen befolyásolják a nyersanyagárak változásai, illetve ahol a nyersanyagokkal kapcsolatos költségek növekedése közvetlenül és azonnal hatott a fogyasztói árra, ezeknek a költségeknek a csökkenése azonban nem járt ennek megfelelő, ellentétes irányú hatással. A piachoz való közelségük miatt a nemzeti versenyhatóságoknak – az intézkedéseket a regionális piacokra koncentrálva – a versenypolitika kulcsfontosságú beavatkozási eszközeként kell szolgálniuk.

1.9   Fel kívánjuk hívni a figyelmet a nemzeti versenyhatóságok általi felügyeletnek a nagy alapterületű kiskereskedelmi egységek szektorában betöltött jelentőségére. Ebben az ágazatban ugyanis a jelentős gazdasági csoportok alkupozíciója komoly versenytorzulást okozhat az erőfölénnyel való visszaélés miatt. Bár a vállalatok szabadon döntenek arról, hogy termékeiket miként értékesítik, jogos az aggodalom amiatt, hogy a gyakorlatban a megállapodásokban a jelentős súlyt képviselő beszerzők szabhatják meg az árakat, ami egyértelműen ellentétes a tárgyalási pozíciók kiegyensúlyozottságával kapcsolatos szabályokkal, és így fokozatosan a termelési ágazat, valamint a kisméretű nagy- és kiskereskedők összeomlásához vezet.

1.10   Mindeddig nem történt jelentős előrelépés az EK antitrösztszabályainak megsértésére épülő kártérítési keresetekről szóló 2008-as fehér könyvben foglalt kezdeményezés kapcsán, és ez tovább rontotta a fogyasztói jogok egyébként is alacsony szintű védelmét ezen a területen. A jogsértések száma növekszik, a büntetés pedig elmarad. Az ezen a téren szükséges közösségi jogalkotási javaslatokat minél előbb össze kell állítani, hogy garantálni lehessen a kollektív vagy diffúz érdekeket sértő esetekkel kapcsolatos valódi jogorvoslatot. A méltányos kereskedelem és a tisztességes verseny alapvető jelentőséggel bír a fogyasztók számára. A termékek és szolgáltatások minőségére vonatkozó információknak helytállóaknak kell lenniük, a panasztételi eljárásokat pedig meg kell könnyíteni a fogyasztói jogok garantálása érdekében.

1.11   Az EGSZB üdvözli az európai szabadalomnak, a tulajdon védelméhez való hozzáférést megkönnyítő eszköznek a kialakítására irányuló munkát. Ez fontos ösztönzést jelent a kutatásba és az innovációba történő beruházások irányában. Az EGSZB reméli, hogy konszenzus alakul ki ennek a tulajdon védelmét célzó új rendszernek az elfogadása kapcsán.

1.12   Az önszabályozás hatékony eszköz lehet egyes piacok fejlődésének ösztönzésére és a méltányos kereskedelem előmozdítására. Az már bebizonyosodott, hogy egyes rendelkezéseknél és jogszabályoknál hatékonyabb és rugalmasabb eszköz arra, hogy megbirkózzunk bizonyos eseményeknek a piacokra és az azokon fellelhető termékekre és szolgáltatásokra kifejtett következményeivel. Az európai bizottsági jelentés nem tesz említést erről a lehetőségről, amit pedig meg kellene vizsgálni és figyelembe kellene venni.

1.13   A központi piacokra való eljutással kapcsolatos szállítási költségek gyakran akadályozzák az EU távoli vagy szigeti régióiban és az előnyösebb térségekben elhelyezkedő szereplők közötti egészséges versenyt. Ilyen esetekre kompenzációt, valamint olyan eszközöket kell kialakítani, amelyek előmozdítják az esélyegyenlőséget.

1.14   Az EGSZB üdvözli az Európai Bizottság kinyilvánított szándékát arra, hogy módosítsa a versenyről szóló jelentés felépítését, és a közismert tények egyszerű felsorolása helyett az EGSZB által feltett különböző kérdésekre válaszoljon. Érdemes kiemelni annak jelentőségét, hogy a jelentés tartalmában fokozottan stratégiai nézőpont érvényesül, ami inkább a versenypolitikáról, mint a versenyjogról szóló vitát teszi lehetővé.

1.15   Az EGSZB ugyanakkor nem érti, hogy miért nem utalnak az Európai Bizottság jelentésében arra, hogy az európai szerződéseknek megfelelően azokkal az állami szervekkel is be kell tartatni a versenyszabályokat, amelyek a magánszektor vállalatai számára meghirdetett műveletekben vesznek részt.

2.   A versenypolitikáról szóló 2010. évi jelentés tartalma

2.1   A jelentés hat részből áll: versenypolitikai eszközök, a politika végrehajtása az egyes ágazatokban, az Európai Versenyhatóságok Hálózata és a nemzeti bíróságokkal való együttműködés, nemzetközi tevékenységek, a fogyasztói szervezetekkel kapcsolatos kezdeményezések, illetve intézmények közötti együttműködés.

2.2   Eszközök

2.2.1   A válság leküzdésére nyújtható állami támogatásokra vonatkozó ideiglenes keretszabály végrehajtásának nyomon követése

2.2.1.1   Válaszul az államadóságokkal kapcsolatos válság miatt a pénzügyi szektor előtt álló nehézségekre, a bankok finanszírozáshoz jutásának megkönnyítése érdekében meghosszabbították a támogatási intézkedéseket. Az állami garanciák ugyanezzel a céllal történő nyújtása hatékony eszköznek bizonyult.

2.2.1.2   Ezenkívül – bár csökkentett számban, és azokat a kkv-kra korlátozva – meghosszabbították azokat a támogatási intézkedéseket, amelyek célja a vállalatok hitelhez jutásának megkönnyítése volt.

2.2.1.3   Sürgősen fel kell mérni, hogy milyen hatással és előnyökkel jártak ezek az intézkedések. Ez alapul szolgálhatna annak felméréséhez, hogy milyen előnyökkel és hátrányokkal jár az ilyen kedvezmények biztosítása, hogyan hatnak a versenyre e kedvezmények, illetve célszerű-e az ilyen jellegű támogatás 2012-ben történő folytatása.

2.2.2   Gazdasági kiigazítási programok

2.2.2.1   Görögország és Írország gazdasági kiigazítási programja kötelezővé tett egyes, versennyel kapcsolatos intézkedéseket. Ezek között Görögországban szerepelt a nemzeti versenyhatóság reformja, a zárt szakmák liberalizálása és egy új befektetési törvény létrehozása. Írországban a program részeként jogszabályi módosításokkal megszüntették a kereskedelem és a verseny korlátait a jelenleg nemzeti jogszabályok által védett ágazatokban.

2.2.2.2   A nemzeti szintű túlzott eladósodottság természetesen versenytorzulást okoz, mert előmozdítja egyes gazdasági szereplők tevékenységét. Másodsorban nagyobb erőfeszítéseket követel meg a polgárok részéről az államháztartás egyensúlyának visszaállítása érdekében, és így másoknál kedvezőtlenebb helyzetbe hozza őket. A Görögország és Írország, valamint Portugália támogatását szolgáló intézkedéseknek folytatódniuk kell; gondos figyelmet kell azonban szentelni esetleges versenytorzító hatásuknak.

2.2.3   Az antitröszt-rendelkezések végrehajtása

2.2.3.1   Az antitröszt-rendelkezéseket intenzíven alkalmazták: az Európai Bizottság módosította a – mind a vertikális, mind pedig a horizontális megállapodásokra vonatkozó – csoportmentességi rendeletet.

2.2.3.2   Az EK antitrösztszabályainak megsértése miatti kártérítési keresetekről szóló 2008-as fehér könyv kapcsán – ellentétben az EGSZB számos véleményében megfogalmazott javaslatával, hogy hozzanak létre egy kollektív jogorvoslati és kártérítési eljárást (közösségi szintű kollektív kereset) – az a határozat született, hogy újabb nyilvános vitát indítanak, amelynek nem feladata, hogy meghatározza a kollektív jogorvoslatra vonatkozó jövőbeli jogszabályjavaslatok kialakítása során figyelembe veendő általános alapelveket. Sürgősen jogszabályi megoldásokat kell találni ennek kapcsán a fogyasztók és a vállalkozások védelmére.

2.2.3.3   Érdemes megemlíteni a hét, kartellel kapcsolatos határozat eredményeként 70 vállalatra (azaz 27-tel többre, mint 2009-ben) kirótt büntetést és az egészségügyi szolgáltatások piacán megszületett első antitröszt-határozatot.

2.2.3.4   Az erőfölénnyel való visszaélés elleni küzdelem során négy határozat született az energetikai ágazatban, illetve számos eljárást indítottak az információs és kommunikációs technológiák (ikt) szektorában is.

2.2.4   Összefonódások ellenőrzése

2010-ben a gazdasági válság miatt viszonylag kis számú összefonódást jelentettek be. Az Európai Bizottsághoz 274 összefonódásról érkezett bejelentés, 16 határozat feltételekhez kötött volt, tiltó határozat nem született.

2.2.5   Az állami támogatások ellenőrzése

2.2.5.1   A 2010-ben jóváhagyott támogatások túlnyomó része a közös európai érdekek horizontális céljaihoz kapcsolódódott (kultúra és hagyományőrzés, regionális kohézió, környezetvédelem, kutatás-fejlesztés és innováció, valamint a természeti katasztrófák által okozott károk megtérítése).

2.2.5.2   Kiemeljük, hogy kézikönyv jelent meg az állami támogatásra vonatkozó uniós jogszabályok nemzeti bíróságok általi végrehajtásáról, hogy segítséget nyújtson a nemzeti bíróságoknak az ilyen ügyek kezelésében.

2.3   Az egyes ágazatokkal kapcsolatos fejlemények

2.3.1   A pénzügyi szolgáltatások szektorában a versenyhez kapcsolódó legfőbb intézkedés az ideiglenes szabályozási keretrendszer létrehozása volt. Korlátozott számú összefonódási ügy vizsgálatára került sor, elsősorban az állami támogatáshoz szükséges szerkezetátalakítási feltételek kapcsán. Alapvető szükség van a pénzügyi stabilitás megteremtésére irányuló erőfeszítésekre, amelyeknek folytatódniuk kell. Annak érdekében azonban, hogy elkerüljük az Egyesült Államokban előállt helyzet megismétlődését, nem szabad alábecsülni a piaci spekuláció által jelentett veszélyt.

A korábban végzett munka alapján az Európai Bizottság jogilag kötelezővé tette a Visának az azonnali bankkártyás tranzakciókra alkalmazható multilaterális bankközi díjakra vonatkozóan felajánlott kötelezettségvállalásait.

2.3.2   2010 novemberében, az Európa 2020 stratégia keretében jelent meg a következő 10 évre szóló energiastratégia, amelynek célja az egységes energetikai piac létrehozása. A nyílt versenypiac létrehozása ebben az ágazatban egyértelmű előnyökkel jár a fogyasztók számára. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a fogyasztók aggódnak az energiaellátás minősége és folyamatossága miatt, különösen ott, ahol az érintett országon kívüli vállalatok biztosítják a szolgáltatásokat.

Az Európa 2020 stratégiában rögzített, az éghajlattal és az energiával kapcsolatos célkitűzéseknek megfelelően további ösztönzésben részesültek olyan intézkedések, amelyek a megújuló energiafajták termelését, az energiatakarékosságot és a szennyezett telephelyek szanálását segítik elő.

2.3.3   Az Európai Bizottság az Európa 2020 stratégia részeként elindította európai digitális menetrendjét. Ennek elsődleges célja a távközlési szolgáltatások egységes piacának létrehozása, illetve különös hangsúlyt helyez arra, hogy közel nulla legyen a különbség a roaming és a belföldi tarifák között, illetve hogy a széles sávú szolgáltatások lefedettsége kiterjedjen minden európai polgárra. Fontos kihívásként jelentkezik az, hogy egyensúlyt érjünk el az elektronikus kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások és a kisvállalkozások közötti verseny, valamint a fogyasztók tisztességtelen gyakorlatokkal szembeni védelme kapcsán. A szolgáltatók legalitásával, a fizetések biztonságosságával és a személyes adatok védelmével kapcsolatos fogyasztói bizalmat meg kell erősíteni.

2.3.4   Az ikt piacán az Európai Bizottság tevékenységének középpontjában az együttműködési megállapodásokra vonatkozó iránymutatások kialakítása volt, amelynek segítségével előmozdíthatja a versenyt a piacon, és így hozzájárulhat az Európa 2020 stratégia egyik célkitűzéséhez, a hatékony termékek és szolgáltatások biztosításához. Ezen a területen a jövőben is figyelmet kell fordítani a szolgáltatók és a végső felhasználók képzésére képességeik bővítése érdekében.

2.3.5   A média területén az Európai Bizottság tovább támogatta az analóg műsorszórásról a digitálisra történő átállást.

2.3.6   A közösségi szabadalom létrehozásának sürgőssé válása miatt tovább folyik az egységes uniós gyógyszeripari szabadalmi rendszer kialakítására irányuló munka. Bejelentették az árképzési és visszatérítési eljárások minimális szabályait meghatározó, ún. transzparencia irányelv felülvizsgálatát is.

2.3.7   Az egészségügyi ágazatban több olyan magántulajdonú egészségügyi szolgáltató panaszát is vizsgálták, akik azt állították, hogy tisztességtelen bánásmódban részesültek az állami szolgáltatókkal szemben. A jelentés azonban nem szól ezeknek a panaszoknak az eredményéről.

2.3.8   A válság által 2009-ben súlyosan érintett közlekedési szektor számára a 2010. év a talpra állás éve volt: az árak nagyjából visszaálltak a válság előtt szintre.

2.3.8.1   A légi szállításban jogilag kötelezővé vált a British Airways, az American Airlines és az Iberia légitársaságok transzatlanti járatokkal kapcsolatos kötezelettségvállalása, illetve jóváhagyták a British Airways és az Iberia, valamint a United Airlines és a Continental Airlines összefonódását.

2.3.8.2   A vasúti és szárazföldi szállítás terén elfogadták az első vasúti csomag átdolgozására vonatkozó javaslatot. Ennek célja a verseny megerősítése egy egységes európai vasúti térség létrehozásával.

2.3.8.3   A tengeri közlekedés terén az ágazatra és a kiegészítő támogatásra vonatkozó iránymutatások alapján jóváhagyták a „tengeri gyorsforgalmi utak” projekt támogatását azzal a céllal, hogy áttereljék a Franciaország és Spanyolország közötti közúti forgalmat. Az Európai Bizottság tanulmány készítésébe is kezdett a kikötői infrastruktúrák működéséről és állami finanszírozásáról.

2.3.9   A postai szolgáltatások teljes megnyitásának határidejét 11 tagállam esetében kitolták, és az Európai Bizottság folytatta a liberalizáció figyelemmel kísérését, biztosítva, hogy a közszolgáltatási feladatokat ellátók ne jussanak tisztességtelen előnyökhöz.

2.3.10   Az autóiparban a versennyel kapcsolatos legfőbb probléma az ágazat szükséges szerkezetátalakítása és környezetbarátabb autók kifejlesztése.

Az értékesítés utáni piacok és az új járművek értékesítése számára vertikális csoportmentességi rendeletet fogadtak el, amely a gépjárműgyártókra és a márkakereskedőkre, javítóműhelyekre, illetve alkatrész-forgalmazókra vonatkozik. Az autóiparban 15 összefonódást is jóváhagytak.

2.3.11   Az élelmiszer-ipari szállítók és vevők tárgyalási pozíciójának különbségéből adódó, a versennyel kapcsolatosan jelentkező problémákra válaszul az Európai Bizottság létrehozta az élelmiszer-ellátási lánc működésének javításával foglalkozó magas szintű fórumot.

Az ágazatot egyre inkább nagyméretű csoportok dominálják, aminek egyértelműen az ár terén versenyezni képtelen kisbolti kereskedelem, valamint a nagy csoportok ereje miatt alacsony haszonkulccsal üzemelni kénytelen kisebb kereskedők, termelők és forgalmazók látják kárát. A nemzeti versenyhatóságok részéről nem tapasztalható megelőző intézkedés ebben az ágazatban a – piacra fokozottan káros – erőfölénnyel való esetleges visszaélések kapcsán. Nem elegendő csupán a bevált gyakorlatokat kiválogatni: az intézkedéseknek inkább a felügyeletre és az erőfölénnyel való visszaélés elősegítését szankcionáló gyakorlatokra kellene koncentrálniuk.

2.4   Az Európai Versenyhatóságok Hálózata és együttműködés a nemzeti bíróságokkal

Az Európai Versenyhatóságok Hálózata 2010-ben is folytatta tevékenységét, bizonyítva jelentőségét az antitrösztszabályok megvitatásában és a végrehajtásukkal kapcsolatosan szerzett tapasztalatok cseréjében. Létrehoztak egy, az összefonódásokkal foglalkozó munkacsoportot, és felülvizsgálták a horizontális megállapodásokkal és a vertikális korlátozásokkal kapcsolatos csoportmentességi rendeleteket és a hozzájuk tartozó iránymutatásokat.

2.5   Nemzetközi tevékenységek

2.5.1   Folytatódott a munka a nemzetközi versenyügyi együttműködés területén, és az Európai Bizottság 2010-ben is részt vett a Nemzetközi Versenyügyi Hálózatban, valamint az OECD versenybizottságában. Intenzív volt az Egyesült Államokkal folytatott együttműködés, és tárgyalások kezdődtek a Svájci Államszövetséggel a verseny témájában. Említésre érdemes a Kínával folytatott együttműködésnek és a monopóliumellenes törvényről folytatott párbeszédnek tulajdonított kiemelt jelentőség, illetve a Versenypolitikai Főigazgatóság együttműködése Indiával a korlátozó hatású megállapodások, az erőfölénnyel való visszaélés és az összefonódások ellenőrzése tárgyában.

2.5.2   Végezetül megindultak a csatlakozási tárgyalások Horvátországgal a versenypolitikai fejezetről, a török parlament pedig törvényt fogadott el az állami támogatásokról.

2.6   Párbeszéd a fogyasztói szervezetekkel és más érdekeltekkel

2.6.1   A Versenypolitikai Főigazgatóság weboldalán „fogyasztói sarkot” indítottak az Unió minden hivatalos nyelvén, ahol tájékoztatást kaphatunk a versenypolitika szerepéről, főbb kezdeményezéseiről és célkitűzéseiről.

2.6.2   Az európai fogyasztói tanácsadói csoport (ECCG) véleményt tett közzé a kártérítési keresetekről, és a csoporttal konzultációra került sor a vertikális korlátozások témájában is.

2.7   Intézmények közötti együttműködés

2.7.1   Októberben életbe lépett egy új keretmegállapodás az Európai Parlament és az Európai Bizottság között.

2.7.2   Az Európai Parlament állásfoglalást fogadott el a 2008-as versenypolitikai jelentésről, a gépjárművekre vonatkozó csoportmentességi rendeletről, a horizontális megállapodásokról és a versenyképtelen szénbányák bezárásához nyújtott állami támogatásokról szóló tanácsi határozatról.

2.7.3   Az Európai Bizottság tájékoztatást nyújtott a Tanács számára a versenypolitikai kezdeményezésekről, különös tekintettel a válság miatt életbe léptetett állami támogatási intézkedésekre.

2.7.4   Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság azáltal járult hozzá a versenypolitikához, hogy véleményt fogadott el a 2008-as versenypolitikai jelentésről, a versenyképtelen szénbányákról, a hajógyártásról és a gépjárművekre vonatkozó csoportmentességi rendeletről.