(1)

A félvezetők központi elemét képezik minden digitális eszköznek és az Unió digitális átállásának, az okostelefonoktól és a gépkocsiktól kezdve a kritikus egészségügyi, energetikai, kommunikációs és automatizálási alkalmazásokon és infrastruktúrákon át a legtöbb más iparágig. Amellett, hogy központi szerepet töltenek be a digitális gazdaságban, a fenntarthatósági és zöld átállásnak is erőteljes katalizátorai, így tehát a Bizottság 2019. december 11-i, az európai zöld megállapodásról szóló közleményében foglalt célkitűzések megvalósításához is hozzájárulnak. Jóllehet a félvezetők alapvető fontosságúak napjaink gazdasága és a társadalom működéséhez, valamint a védelemhez és a biztonsághoz, az Unió soha nem látott mértékű ellátási zavarokat tapasztal velük kapcsolatban, amely zavarok jelentős következményekkel járnak. A jelenlegi zavarok tartós sebezhetőségeket tártak fel e tekintetben, különösen azt, hogy a csipek gyártása és tervezése terén az Unió erősen függ harmadik országoktól. Elsődlegesen a tagállamok felelősek azért, hogy erős, versenyképes és fenntartható ipari bázist tartsanak fenn az Unióban, a csipek teljes skáláján előmozdítva az innovációt.

(2)

Létre kell hozni az Unió félvezető-technológiákkal kapcsolatos rezilienciájának növelésére szolgáló keretet, amely megerősíti az Unió félvezető-ökoszisztémáját azáltal, hogy csökkenti a függőségeket, fokozza a digitális szuverenitást, ösztönzi a beruházásokat, megerősíti az Unió félvezető-ellátási láncának képességeit, biztonságát, alkalmazkodóképességét és rezilienciáját, és fokozza a tagállamok, a Bizottság és a nemzetközi stratégiai partnerek közötti együttműködést.

(3)

Ez a keret két általános célkitűzést szolgál. Az első célkitűzés az Unió versenyképességéhez és innovációs kapacitásához szükséges feltételek biztosítása, annak biztosítása, hogy az ipar alkalmazkodjon a gyors innovációs ciklusokból és a fenntarthatóság szükségességéből adódó strukturális változásokhoz, valamint az egész Unióra kiterjedő félvezető-ökoszisztéma megerősítése a tudás, a szakértelem, az erőforrások és a közös erősségek összevonása révén. A második, az első célkitűzéstől elkülönülő és azt kiegészítő célkitűzés a belső piac működésének javítása egy azt célzó egységes uniós jogi keret létrehozása révén, hogy erősödjön az Unió hosszú távú rezilienciája és képessége az innovációra, valamint arra, hogy biztosítsa az ellátás biztonságát a félvezető-technológiák terén, hogy ezáltal robusztusabban lehessen fellépni a zavarokkal szemben.

(4)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 173. cikkének (3) bekezdésével összhangban intézkedéseket kell hozni az Unió félvezető-ökoszisztémájában megvalósítandó kapacitásépítés, valamint ezen ökoszisztéma megerősítése érdekében. Az említett intézkedések nem járhatnak a nemzeti jogszabályok és egyéb szabályozások harmonizációjával. E tekintetben az Uniónak meg kell erősítenie a félvezetőkkel kapcsolatos technológiai és ipari bázis versenyképességét és rezilienciáját, egyúttal Unió-szerte megerősítve félvezető-ökoszisztémájának innovációs kapacitását, csökkentve azt, hogy néhány harmadik országbeli vállalattól és földrajzi területtől függjön, valamint növelve a fejlett félvezetők tervezésére, gyártására, csomagolására, újrafelhasználására és újrafeldolgozására való képességét. Az e rendelettel létrehozott Európai Csipkezdeményezésnek (a továbbiakban: a kezdeményezés) támogatnia kell az említett célokat azáltal, hogy áthidalja az Unió fejlett kutatási és innovációs képességei és az azok fenntartható ipari hasznosítása közötti szakadékot. A kezdeményezésnek elő kell mozdítania a kapacitásépítést annak érdekében, hogy a következő generációs félvezető-technológiák terén lehetővé váljon a tervezés, a gyártás és a rendszerintegráció, valamint Unió-szerte fokoznia kell a kulcsfontosságú szereplők közötti együttműködést, megerősítve az Unió félvezető-ellátási láncait és félvezető-értékláncait, kiszolgálva a kulcsfontosságú iparágakat, valamint új piacokat létrehozva.

(5)

A félvezetők elterjedtsége miatt a közelmúltbeli hiányok Unió-szerte közvetlenül vagy közvetve hátrányosan érintették az üzleti szereplőket, és súlyos gazdasági következményekkel jártak. A gazdasági és társadalmi hatás miatt a nyilvánosság és a gazdasági szereplők egyre inkább tudatában vannak e problémának, és ebből következően nyomás helyeződik a tagállamokra annak érdekében, hogy foglalkozzanak a félvezetőkkel kapcsolatos stratégiai függőségekkel. Ugyanakkor a félvezető-ágazatot kölcsönös függőségek jellemzik az értéklánc egészében, ahol egyetlen földrajzi terület sem uralja az értéklánc valamennyi szakaszát. Ezt a határokon átnyúló jelleget még inkább kidomborítja az, hogy a félvezetőtermékek alapvető inputot képeznek a downstream iparágakban. Míg a félvezetőgyártás egyes régiókban koncentrálódhat, a félvezetőket felhasználó iparágak Unió-szerte jelen vannak. Mindezek alapján a félvezető-ellátás biztonsága és a félvezető-ökoszisztéma rezilienciája az EUMSZ 114. cikkén alapuló uniós harmonizációs joggal biztosítható a leginkább. Olyan, egységes és koherens szabályozási keretre van szükség, amely harmonizál bizonyos, a gazdasági szereplőkre vonatkozó feltételeket olyan egyedi projektek végrehajtása tekintetében, amelyek hozzájárulnak az ellátás biztonságához és az Unió félvezető-ökoszisztémájának rezilienciájához. Emellett koordinált nyomonkövetési, stratégiai feltérképezési, valamint válságmegelőzési és -reagálási mechanizmust kell létrehozni az ellátási hiányok kezelése és a belső piac egységét gátló akadályok megelőzése érdekében, elkerülve a tagállamok között a válaszintézkedések terén mutatkozó különbségeket.

(6)

Az Unió kritikus infrastruktúrájának és biztonságának, valamint technológiai vezető szerepének megerősítéséhez egyaránt szükség van élvonalbeli és érett technológiának minősülő csipekre, különösen a stratégiai ágazatok időtállóvá tétele céljából.

(7)

Az említett célkitűzések elérését egy irányítási mechanizmusnak kell támogatnia. E rendelet zökkenőmentes, hatékony és összehangolt végrehajtásának, valamint az együttműködésnek és az információcserének az elősegítése érdekében e rendeletnek uniós szinten létre kell hoznia a félvezetőkkel foglalkozó európai testületet, amely a tagállamok képviselőiből áll, és amelyet a Bizottság elnököl. A félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek konkrét kérdésekben – többek között e rendelet következetes végrehajtásával kapcsolatban – tanácsot kell adnia és segítséget kell nyújtania a Bizottságnak, elősegítve a tagállamok közötti együttműködést és az e rendelettel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó információcserét. A félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek a félvezetőkkel kapcsolatos nemzetközi együttműködéssel kapcsolatban is tanácsot kell adnia a Bizottságnak. A félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek külön-külön üléseket kell tartania az e rendelet különböző fejezetei szerinti feladataival kapcsolatban. A különböző üléseken a magas szintű képviselők más-más összetételben is részt vehetnek, a Bizottság pedig alcsoportokat hozhat létre.

(8)

Tekintettel a félvezető-ellátási lánc globalizált jellegére, a harmadik országokkal folytatott nemzetközi együttműködés fontos elemét képezi az Unió félvezető-ökoszisztémája rezilienciája megvalósításának. Az e rendelet alapján hozott intézkedéseknek azt is lehetővé kell tenniük, hogy az Unió kiválósági központként erősebb szerepet játsszon a jobban működő, globális, kölcsönös függőségen alapuló félvezető-ökoszisztémában. E célból a félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek tanácsot kell adnia a Bizottságnak az említett erőfeszítések koordinálásával, valamint az Unió és harmadik országok között a globális félvezető-értéklánc mentén folytatott együttműködés fokozásával kapcsolatos kérdésekben, figyelembe véve adott esetben a processzorokkal és félvezető-technológiákkal foglalkozó ipari szövetség és más érdekelt felek véleményét.

(9)

A nemzetközi kötelezettségekkel és az alkalmazandó eljárási követelményekkel összhangban az Unió és a tagállamok együttműködhetnek – többek között diplomáciai úton – a félvezetőipar terén előrébb járó nemzetközi stratégiai partnerekkel, annak érdekében, hogy megoldásokat találjanak az ellátásbiztonság megerősítésére és a félvezető-ellátási láncban bekövetkező jövőbeli – például harmadik országok exportkorlátozásaiból eredő – zavarok kezelésére, valamint a nyersanyagok és a köztes termékek rendelkezésre állásának azonosítására. Ez adott esetben magában foglalhatja a megfelelő nemzetközi fórumokon folytatott koordinációt, beruházási és kereskedelmi megállapodásoknak az alkalmazandó eljárási követelményekkel összhangban történő megkötését vagy az e követelményekkel összhangban tett egyéb diplomáciai erőfeszítéseket, vagy az érdekelt felekkel való együttműködést.

(10)

A munkaerő-igényeknek a félvezető-ellátási lánc mentén való kielégítése iránti elkötelezettségre építve a Bizottságnak szinergiákat kell biztosítania a meglévő uniós programokkal, továbbá támogatnia és ösztönöznie kell a tagállamokat olyan kezdeményezéseknek a nemzetközi stratégiai partnerekkel való létrehozásában, amelyek hozzájárulnak a tudományos ismeretek megosztásához.

(11)

Az Unió egyértelmű célkitűzése, hogy előmozdítsa a saját érdekein, a kölcsönös előnyökön, a nemzetközi kötelezettségvállalásokon, valamint – a lehetséges mértékben – a viszonosságon alapuló nemzetközi együttműködést és tudásmegosztást. Mindazonáltal a félvezető-ágazatban a szellemitulajdon-jogok megsértése, az üzleti titkok engedély nélküli felfedése vagy az érzékeny, kialakulóban lévő technológiák kiszivárogtatása veszélyeztetheti az Unió biztonsági érdekeit. Ennek fényében a Bizottságnál folyamatban van olyan konkrét javaslatok előkészítése, amelyek az uniós beruházási és exportellenőrzési keretek megerősítésére irányulnak. Emellett az Uniónak és a tagállamoknak az alkalmazandó eljárási követelményekkel összhangban együtt kell működniük a stratégiai partnerekkel a közös technológiai és ipari vezető szerep megerősítése érdekében.

(12)

A félvezető-ágazatot igen magas fejlesztési és innovációs költségek, valamint az ipari gyártást támogató legkorszerűbb tesztelési és validálási létesítmények kiépítésének igen magas költségei jellemzik. Ez közvetlen hatást gyakorol az uniós ipar versenyképességére és innovációs képességére, valamint az ellátásbiztonságra és az Unió félvezető-ökoszisztémájának rezilienciájára. A közelmúltban az Unióban és világszerte tapasztalható hiányokból levont tanulságok, valamint a félvezető-értékláncot érintő technológiai kihívások és innovációs ciklusok gyors alakulása fényében a kezdeményezés létrehozásával tovább kell fejleszteni az Unió meglévő erősségeit, így növelve versenyképességét, rezilienciáját, valamint kutatási és innovációs képességét.

(13)

Elsődlegesen a tagállamok a felelősek az erős, versenyképes, fenntartható és innovatív uniós ipari bázis biztosításáért. A félvezetőkkel kapcsolatos kutatási és innovációs kihívások jellege és nagyságrendje azonban uniós szintű, együttműködésen alapuló fellépést tesz szükségessé.

(14)

Annak érdekében, hogy az Uniót fel lehessen vértezni azokkal a félvezető-technológiai kutatási és innovációs kapacitásokkal, amelyek ahhoz szükségesek, hogy fenntartsa a vezető szerepet a kutatási tevékenységei terén, az ipari beruházásokat pedig az élvonalban tartsa, valamint amelyek a kutatás-fejlesztés és a gyártás közötti jelenlegi szakadék áthidalásához szükségesek, az Uniónak és a tagállamoknak jobban kell koordinálniuk erőfeszítéseiket és közös beruházásokat kell eszközölniük. Az Unió félvezető-ökoszisztémája előtt álló jelenlegi kihívások nagyléptékű kapacitás kiépítését és a tagállamok kollektív erőfeszítését teszik szükségessé, az Uniónak pedig támogatnia kell a nagyléptékű kapacitás kifejlesztését és telepítését. E kollektív erőfeszítés kiterjed a pénzügyi forrásoknak a kezdeményezés azon ambíciójával összhangban való biztosítására is, amely szerint támogatni kell az innovatív kapacitások és a kiterjedt digitális infrastruktúrák kialakítását és széles körű rendelkezésre állását, ami magában foglal egy virtuális tervezési platformot, kísérleti gyártósorokat – többek között a kvantumcsipek céljára is –, valamint az ismereteknek, készségeknek és kompetenciáknak a teljes félvezető-ökoszisztéma javát szolgáló terjesztését. Ennek érdekében az Uniónak és a tagállamoknak figyelembe kell venniük a zöld és digitális átállás kettős célját. E tekintetben a félvezetőeszközök és a félvezető-gyártási folyamatok jelentős lehetőségeket kínálnak az iparágak környezeti hatásainak és különösen szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére, hozzájárulva ezáltal például a Bizottság 2021. július 14-i, „»Irány az 55 %!«: Az EU 2030-ra vonatkozó éghajlat-politikai célkitűzésének megvalósítása a klímasemlegesség elérése érdekében” című közleményében, az (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközben és a Bizottság 2022. május 18-i, „REPowerEU terv” című közleményében előirányzott törekvésekhez. A kezdeményezésnek a lehető legnagyobb mértékben érvényesítenie és maximalizálnia kell a félvezető-technológiák alkalmazásának előnyeit valamennyi összetevő és intézkedés tekintetében, mivel e technológiák a fenntarthatósági átállás olyan erőteljes katalizátorai, amelyek új termékekhez és az erőforrások hatékonyabb, eredményesebb, tisztább és tartósabb felhasználásához vezethetnek, beleértve a félvezetők előállításához és teljes életciklusuk alatti felhasználásához szükséges energiát és anyagokat is.

(15)

Általános célkitűzésének elérése, valamint a jelenlegi félvezető-ökoszisztéma kínálati és keresleti oldali kihívásainak kezelése érdekében a kezdeményezésnek öt fő operatív célkitűzést kell magában foglalnia. Először is, az Unió tervezési kapacitásának megerősítése érdekében a kezdeményezésnek olyan intézkedéseket kell támogatnia, amelyek egy, az Unió egész területén elérhető virtuális tervezési platform kiépítésére irányulnak. A virtuális tervezési platformnak össze kell kapcsolnia a tervezővállalatok, az induló innovatív vállalkozások, a kkv-k és a szellemitulajdon- és eszközszolgáltatók közösségeit a kutatási és technológiai szervezetekkel annak érdekében, hogy közös technológia-fejlesztésen alapuló virtuális prototípus-megoldásokat lehessen kidolgozni.

(16)

Másodszor, annak érdekében, hogy biztosított legyen az ellátásbiztonság és az Unió félvezető-ökoszisztémája megerősítésének alapja, a kezdeményezésnek támogatnia kell a meglévő fejlett kísérleti gyártósorok továbbfejlesztését és új fejlett kísérleti gyártósorok kifejlesztését annak érdekében, hogy lehetővé váljon az élvonalbeli félvezető-technológiák és következő generációs félvezető-technológiák kifejlesztése és bevezetése. A kísérleti gyártósoroknak lehetőséget kell biztosítaniuk az ipar számára a 3. szint feletti, de a 8. szint alatti, magasabb technológiai készenléti szintet képviselő félvezető-technológiák és rendszertervezési koncepciók tesztelésére, kikísérletezésére és validálására, a környezeti hatások lehető legnagyobb mértékű csökkentése mellett. A meglévő strukturális kihívások és piaci hiányosságok kezelése érdekében a tagállamok és a magánszektor mellett az Uniónak is be kell ruháznia a kísérleti gyártósorokba, amennyiben ilyen létesítmények nem állnak rendelkezésre az Unióban, mivel e hiány akadályozza az Unió innovációs potenciálját és globális versenyképességét.

(17)

Harmadszor, a kvantumcsipek és a hozzájuk kapcsolódó félvezető-technológiák – többek között a félvezető anyagokon alapuló vagy fotonikával integrált technológiák – innovatív kifejlesztésének a félvezető-ágazat fejlődését elősegítő felgyorsítása érdekében a kezdeményezésnek támogatnia kell többek között a kvantumcsipek tervezési könyvtáraival, a kvantumcsipek létrehozására szolgáló kísérleti gyártósorokkal, valamint a kísérleti gyártósorokon előállított kvantumcsipek tesztelésére és validálására szolgáló létesítményekkel kapcsolatos intézkedéseket.

(18)

Negyedszer, a félvezető-technológiák használatának előmozdítása, a tervezési és a kísérletigyártósor-létesítményekhez való hozzáférés biztosítása, valamint az Unión belüli készséghiányok kezelése érdekében a kezdeményezésnek lehetővé kell tennie a tagállamok számára, hogy a meglévő központok továbbfejlesztése vagy új létesítmények létrehozása révén minden tagállamban kialakítsanak legalább egy, félvezetőkkel foglalkozó kompetenciaközpontot. A közfinanszírozásban részesülő infrastruktúrához, például a kísérleti és tesztelési létesítményekhez, valamint a kompetenciaközpontokhoz való hozzáférésnek a felhasználók széles köre számára nyitottnak kell lennie, és azt átlátható és megkülönböztetésmentes módon, valamint a nagyvállalatok számára piaci feltételek mellett (vagy „költség plusz észszerű árrés” alapon) kell biztosítani, míg a kkv-k és a tudományos intézetek preferenciális hozzáférésben vagy csökkentett árakban részesülhetnek. Ez a hozzáférés – többek között a nemzetközi kutatási és kereskedelmi partnerek számára biztosított hozzáférés – szélesebb körű kölcsönös inspirációhoz, valamint a know-how és a kiválóság terén számos eredmény eléréséhez vezethet, miközben hozzájárul a költségek megtérüléséhez.

(19)

Ötödször, a Bizottságnak az Európai Beruházási Bank Csoporttal és más végrehajtási partnerekkel, például nemzeti fejlesztési bankokkal és intézményekkel szoros együttműködésben, az együttesen „Csipfinanszírozási Alapként” megnevezett beruházáskönnyítési tevékenységek részeként, létre kell hoznia egy olyan célzott, a félvezető-beruházásokat támogató eszközt, amely egyaránt kínál tőke- és hitelmegoldásokat, többek között egy, az (EU) 2021/523 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott InvestEU Alapon belüli vegyes finanszírozási eszközt. A Csipfinanszírozási Alap tevékenységeinek támogatniuk kell a dinamikus és reziliens félvezető-ökoszisztéma kialakítását azáltal, hogy lehetőséget biztosítanak az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k növekedésének támogatására szolgáló források nagyobb mértékű rendelkezésre állására, valamint az értéklánc egészében történő beruházásokra, többek között a félvezető-értéklánc részét képező egyéb vállalatok számára is. E tekintetben támogatást és egyértelmű iránymutatást kell nyújtani, különösen a kkv-k számára, hogy ezáltal segítséget kapjanak a pályázati folyamat során. Ezzel összefüggésben az Európai Innovációs Tanács vissza nem térítendő támogatások és tőkebefektetések révén várhatóan további célzott támogatást fog nyújtani a magas kockázatú, piacteremtő innovátorok számára.

(20)

A jelenlegi szétaprózott köz- és magánberuházások korlátainak leküzdése, a folyamatban lévő programok tekintetében az integrációnak, a kölcsönös inspirációknak és a beruházások megtérülésének az elősegítése, valamint egy, a félvezetőkre vonatkozó olyan közös uniós stratégiai jövőkép megvalósítása érdekében, amely az Unió és a tagállamok azon törekvésének megvalósítását szolgálja, hogy vezető szerepet töltsenek be a digitális gazdaság terén, a kezdeményezésnek elő kell segítenie a meglévő uniós és nemzeti szintű finanszírozási programok közötti jobb koordinációt és szorosabb szinergiákat, az iparral és a magánszektor kulcsfontosságú érdekelt feleivel való jobb koordinációt és együttműködést, valamint a tagállamokkal eszközlendő további közös beruházásokat. A kezdeményezés úgy kerül kialakításra, hogy annak végrehajtása során összevonják az Unió, a tagállamok, a már zajló uniós programokhoz társult harmadik országok, valamint a magánszektor forrásait. A kezdeményezés sikere ezért csak a tagállamok és az Unió arra irányuló együttes erőfeszítésére épülhet, hogy támogassák mind a jelentős tőkeköltségek finanszírozását, mind a virtuális tervezési, tesztelési és kísérleti erőforrások széles körű rendelkezésre állását, valamint az ismeretek, a készségek és a kompetenciák terjesztését. Adott esetben, tekintettel az érintett intézkedések sajátosságaira, a kezdeményezés célkitűzéseit – különösen a Csipfinanszírozási Alap tevékenységeit – az InvestEU Alap vegyes finanszírozási eszközén keresztül is támogatni kell.

(21)

A kezdeményezésből nyújtott támogatást arányos és költséghatékony módon kell felhasználni a félvezető-ökoszisztémát jellemző nagy tőkeigényből, magas kockázatból és összetett környezetből fakadó piaci hiányosságok és szuboptimális befektetési helyzetek kezelésére, és az intézkedések nem eredményezhetnek átfedéseket a magánfinanszírozással és nem szoríthatják ki azt, továbbá nem torzíthatják a versenyt a belső piacon. Az intézkedéseknek Unió-szerte egyértelmű értéktöbbletet kell biztosítaniuk.

(22)

A kezdeményezés elsődleges végrehajtásával az (EU) 2021/2085 tanácsi rendelettel (6) létrehozott, Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozást (a továbbiakban: a Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozás) kell megbízni.

(23)

A kezdeményezésnek az erős tudásbázisra kell épülnie, és fokoznia kell a szinergiákat a jelenleg az Unió és a tagállamok által a félvezetőkkel kapcsolatos kutatási és innovációs programok és intézkedések, valamint az ellátási lánc egy részének fejlesztésére irányuló tevékenységek révén támogatott intézkedésekkel, különösen az (EU) 2021/695 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (7) létrehozott Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogrammal (a továbbiakban: Horizont Európa), valamint az (EU) 2021/694 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) létrehozott Digitális Európa programmal, azzal a céllal, hogy – a Bizottság 2021. március 9-i, „Digitális iránytű 2030-ig: a digitális évtized megvalósításának európai módja” című közleményével összhangban – 2030-ig meg lehessen erősíteni az Uniót mint globális szereplőt a félvezető-technológia és annak alkalmazásai terén, és hogy az Unió egyre nagyobb globális szerepre tegyen szert a gyártásban. Emellett várhatóan magánberuházások mozgósítására is sor fog kerülni a kezdeményezés finanszírozásának kiegészítése érdekében, hozzájárulva ezáltal a kezdeményezés célkitűzéseinek megvalósításához. E tevékenységek kiegészítéseként a kezdeményezés szorosan együttműködne más releváns érdekelt felekkel, többek között a processzorokkal és félvezető-technológiákkal foglalkozó ipari szövetséggel.

(24)

Az uniós és a tagállami programok közötti szinergiák lehetővé tétele érdekében a Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozásnak a kezdeményezéssel kapcsolatos munkaprogramjaiban – az (EU) 2021/2085 rendelet 17. cikke (2) bekezdésének k) pontjával és 137. cikkének aa) pontjával összhangban – egyértelműen meg kell különböztetni a félvezetőkkel kapcsolatos kutatást és innovációt támogató intézkedéseket az ellátási lánc egyes részeinek fejlesztésére irányuló intézkedésektől, a köz- és a magánszervezetek megfelelő részvételének biztosítása érdekében.

(25)

A kezdeményezés által támogatott konkrét intézkedések, például a virtuális tervezési platformok és a kísérleti gyártósorok megvalósításának elősegítése érdekében opcióként biztosítani kell egy új jogi eszközt, nevezetesen az európai csipinfrastruktúra-konzorciumot (ECIC). Az ECIC-nek jogi személyiséggel kell rendelkeznie. Ez azt jelenti, hogy konkrét intézkedéseknek a kezdeményezés általi finanszírozására irányuló kérelmek benyújtásakor az ECIC-et alkotó egyes szervezetek helyett az ECIC is lehet a pályázó. Mindazonáltal a közös vállalkozásoknak az (EU) 2021/2085 rendelet 134. cikkének (3) bekezdése értelmében a kezdeményezés keretébe illeszkedő, a munkaprogram szerinti pályázati felhívásoknak nyitva kell állniuk az együttműködés különböző jogi formái és egyéb résztvevők előtt, és a támogatás iránti pályázatok kiválasztása nem alapulhat az együttműködés valamely konkrét jogi formáján. Az ECIC-nek elsősorban arra kell irányulnia, hogy ösztönözze a szervezetek – többek között a kutatási és technológiai szervezetek –, az ipari szereplők és a tagállamok közötti hatékony és strukturális együttműködést. Az ECIC-nek legalább három tag – nevezetesen tagállamok vagy legalább három tagállamból származó közjogi vagy magánjogi szervezetek, vagy ezek kombinációja – részvételével kell működnie, Unió-szerte érvényesülő, széles körű képviselet elérésére törekedve. Az ECIC – azáltal, hogy jogi személyiséggel fog rendelkezni – elegendő autonómiával fog rendelkezni ahhoz, hogy meghatározza tagságát, irányítását, finanszírozását, költségvetését, a tagjaitól származó pénzügyi és természetbeni hozzájárulásokra vonatkozó szabályokat, valamint a koordinációt, a szellemi tulajdon kezelését és a munkamódszereket. Az ECIC tagjai számára teljes rugalmasságot kell biztosítani az alkalmazandó jog, a létesítő okirat szerinti székhely és a szavazati jogok meghatározását illetően. Az ECIC munkatervét végrehajtó közjogi és magánjogi szervezetek kiválasztásának tisztességesnek, átláthatónak és nyitottnak kell lennie. A tisztességes és egyenlő csatlakozási feltételek biztosítása érdekében az ECIC-nek a teljes élettartama alatt nyitottnak kell lennie az új tagok, nevezetesen a tagállamok vagy a köz- vagy magánjogi szervezetek előtt. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy bármikor csatlakozzanak valamely ECIC-hez teljes jogú tagként vagy megfigyelőként, az egyéb köz- vagy magánjogi szervezetek számára pedig azt kell lehetővé tenni, hogy az ECIC létesítő okiratában meghatározott, tisztességes és észszerű feltételek mellett bármikor csatlakozzanak az ECIC-hez. A Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozás hatóságainak testülete számára lehetővé kell tenni, hogy ellenőrizze az ECIC-ek nyitottságát, és szükség esetén bizonyos korrekciós intézkedések meghozatalát javasolja. Egy adott ECIC létrehozása nem járhat új uniós szerv tényleges létrehozásával. Az ECIC-ek az uniós eszköztár azon hiányosságát hivatottak orvosolni, hogy nem lehetséges a kezdeményezés által támogatott konkrét intézkedések végrehajtása céljából ötvözni a tagállamokból, az uniós költségvetésből és a magánberuházásokból származó finanszírozást. A Bizottság nem lehet az ECIC tagja.

(26)

Az olyan ECIC-eket, amelyek tagsága nem foglal magában magánjogi szervezeteket, a 2006/112/EK tanácsi irányelv (9) 143. cikke (1) bekezdésének g) pontja és 151. cikke (1) bekezdésének b) pontja, valamint az (EU) 2020/262 tanácsi irányelv (10) 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti nemzetközi szervezetként kell elismerni. Az olyan ECIC-ek, amelyek tagjai között magánjogi szervezetek is vannak, nem ismerhetők el ilyen nemzetközi szervezetként.

(27)

Az Unión belüli kutatás-fejlesztés egyre inkább ki van téve a bizalmas információk, üzleti titkok és védett adatok jogszerűtlen megszerzésére irányuló gyakorlatoknak, például a szellemitulajdon-lopásnak, a kikényszerített technológiatranszfernek és a gazdasági kémkedésnek. Az Unió érdekeire és a kezdeményezés célkitűzéseinek megvalósulására gyakorolt káros hatások megelőzése érdekében ki kell alakítani egy olyan megközelítést, amely biztosítja a kezdeményezés által támogatott tevékenységekkel összefüggésben vagy azok eredményeként keletkező érzékeny információkhoz vagy eredményekhez – beleértve az adatokat és a know-how-t, valamint az eredmények biztonságának a szavatolását és a hozzájuk fűződő tulajdonjog átruházását –, továbbá a szellemitulajdon-jogok által védett ilyen tartalmakhoz való hozzáférésnek és azok felhasználásának a védelmét. E védelem biztosítása érdekében a kezdeményezés által támogatott, valamint a Horizont Európa és a Digitális Európa program által finanszírozott intézkedéseknek követniük kell az említett programok vonatkozó rendelkezéseit, például a programhoz társult harmadik országokban letelepedett szervezetek részvételére, a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodásokra, a tulajdonjogra és az oltalomra, a biztonságra, a hasznosításra és a terjesztésre, az átruházásra, a használati jogok átadására és a hozzáférési jogokra vonatkozó rendelkezéseket. Az említett programok végrehajtása során egyedi rendelkezéseket lehet megállapítani, különösen az átruházással és a használati jogok átadásával kapcsolatos, az (EU) 2021/695 rendelet 40. cikkének (4) bekezdése szerinti korlátozások, valamint a meghatározott társult vagy egyéb harmadik országokban letelepedett jogalanyok részvételének az Unió és tagállamai stratégiai jelentőségű vagyonával, érdekeivel, autonómiájával vagy biztonságával kapcsolatos okok miatti, az (EU) 2021/695 rendelet 22. cikkének (5) bekezdése és az (EU) 2021/694 rendelet 12. cikkének (6) bekezdése szerinti korlátozása tekintetében. Ezenkívül az érzékeny információk kezelésére, a biztonságra, a titoktartásra, az üzleti titkok és a szellemitulajdon-jogok védelmére az uniós jogot – beleértve az (EU) 2016/943 (11) és a 2004/48/EK (12) európai parlamenti és tanácsi irányelvet – és a nemzeti jogot alkalmazni kell. A Bizottság és a tagállamok – az (EU) 2019/452 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (13) összhangban – az uniós biztonsági és a nemzetbiztonsági érdekekhez kapcsolódó okokból védelemben részesíthetik a technológiatranszfereket az e rendelet hatálya alá tartozó létesítményekbe történő beruházásokkal kapcsolatban.

(28)

A műszaki szakértelemhez való hozzáférés megkönnyítése és az ismeretek Unió-szerte történő terjesztésének biztosítása, valamint különböző készségfejlesztési kezdeményezések támogatása érdekében létre kell hozni a kompetenciaközpontok hálózatát. E célból a Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozásnak meg kell állapítania a kompetenciaközpontok létrehozására vonatkozó eljárást – beleértve a kiválasztási kritériumokat is –, valamint az e rendeletben említett feladatok és funkciók ellátásának további részleteit. A hálózatot alkotó kompetenciaközpontokat a Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozásnak kell kiválasztania, és azoknak jelentős általános autonómiával kell rendelkezniük szervezeti felépítésük, összetételük és munkamódszereik meghatározása tekintetében. Mindazonáltal szervezeti felépítésüknek, összetételüknek és munkamódszereiknek meg kell felelniük e rendelet és a kezdeményezés célkitűzéseinek, és hozzá kell járulniuk azok megvalósulásához.

(29)

A kompetenciaközpontoknak hozzá kell járulniuk az Unió vezető szerepének a csipekkel kapcsolatos kutatási, fejlesztési, innovációs és tervezési képességek terén való fenntartásához, a gyártás mellett nagy hangsúlyt helyezve a kutatás, a fejlesztés, az innováció és a tervezés előmozdítására. E cél elérése szempontjából döntő fontosságú a humán potenciál és a készségek előmozdítása a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika (STEM) oktatása révén, egészen a posztdoktori szintig. A kompetenciaközpontoknak mindenekelőtt szolgáltatásokat kell nyújtaniuk a félvezetőkkel foglalkozó érdekelt feleknek, beleértve az induló innovatív vállalkozásokat és a kkv-kat is. Idetartozik például a kísérleti gyártósorokhoz és a virtuális tervezési platformhoz való hozzáférés megkönnyítése, a képzés és a készségfejlesztés, a befektetők megtalálásának támogatása, a meglévő helyi kompetenciák kihasználása és az érintett vertikális piacok megcélzása. A szolgáltatásokat nyílt, átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell nyújtani. Minden kompetenciaközpontnak kapcsolódnia kell a félvezetőkkel foglalkozó kompetenciaközpontok európai hálózatához és annak részét kell képeznie, továbbá a hálózat más csomópontjaihoz való hozzáférés bemeneti pontjaként kell működnie. E tekintetben maximalizálni kell a szinergiákat a meglévő hasonló struktúrákkal, például a Digitális Európa program keretében létrehozott európai digitális innovációs központokkal. A tagállamok például e rendelet céljából kompetenciaközpontként jelölhetnek ki egy, a félvezetőkre összpontosító meglévő európai digitális innovációs központot, feltéve, hogy nem sérül a kettős finanszírozás tilalma.

(30)

A csiptervezés döntő fontosságú az innovációknak és a funkcióknak a különböző alkalmazásokhoz és a félvezető-felhasználók igényeihez igazított elektronikus megoldásokba való beépítése szempontjából. Mint ilyen, a tervezés a félvezető-értéklánc központi elemét képezi, ezért kritikus fontosságú a tervezési képességek Unión belüli bővítésének támogatása. Annak elismeréseképpen, hogy a tervezőközpontok kulcsszerepet töltenek be, valamint hogy a kínált szolgáltatások vagy a tervezési készségek és képességek Unióban való megerősítése révén hozzájárulnak az európai kiválósághoz a fejlett csiptervezés terén, a Bizottság „tervezési kiválósági központ” címet ítélhet oda. Tekintettel arra, hogy a tervezési kiválósági központok mennyire fontosak a reziliens félvezető-ökoszisztéma biztosítása szempontjából, azokat közérdekűnek kell tekinteni. Az Unió félvezető-ökoszisztémájának rezilienciájához való hozzájárulás érdekében a tagállamok arányos módon támogatási intézkedéseket alkalmazhatnak, amennyiben az említett tervezési kiválósági központok kkv-k. Ez nem sérti a Bizottságnak az EUMSZ 107. és 108. cikke értelmében az állami támogatások területén adott esetben fennálló hatáskörét, és a Bizottság 2022. október 19-i, „A kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások keretrendszere” (a továbbiakban: a K + F + I-hez nyújtott állami támogatások keretrendszere) című közleményén alapuló hatáskörét sem. A K + F + I-hez nyújtott állami támogatások keretrendszerének célja az olyan kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységek megkönnyítése, amelyek – piaci hiányosságok miatt – állami támogatás hiányában nem valósulnának meg. E tekintetben a K + F + I-hez nyújtott állami támogatások keretrendszere alapján a tagállamok bizonyos feltételek mellett tudnák biztosítani a vállalkozások és a kutatói közösség számára az e fontos tevékenységek és beruházások végrehajtásához szükséges ösztönzőket. A K + F + I-hez nyújtott állami támogatások keretrendszere értelmében a középvállalkozások kutatási és fejlesztési projektjeihez nyújtott támogatások esetében legfeljebb 80 %-os, a kisvállalkozások ugyanilyen projektjei esetében pedig legfeljebb 90 %-os támogatási intenzitás engedélyezhető. Ezenkívül – a szinergiák maximalizálása érdekében – lehetővé kell tenni, hogy a „tervezési kiválósági központ” címre a kezdeményezés keretében létrehozott olyan kompetenciaközpontok pályázzanak, amelyek a legkorszerűbb csiptervezésre összpontosítanak. A tagállamok ugyanakkor egy tervezési kiválósági központot is kijelölhetnek részvételre jelentkező kompetenciaközpontjukként.

(31)

A szükséges gyártási és a kapcsolódó tervezési képességek létrehozásának ösztönzése, és ezáltal az ellátásbiztonság szavatolása és az Unió félvezető-ökoszisztémája rezilienciájának megerősítése érdekében helyénvaló lehet állami támogatást nyújtani, feltéve, hogy ez nem vezet a belső piac torzulásához. E tekintetben harmonizálni kell bizonyos, arra az esetre vonatkozó feltételeket, amikor egy gazdasági szereplő uniós szinten hajt végre valamely, e rendelet célkitűzéseinek eléréséhez hozzájáruló egyedi projektet, és ezzel összefüggésben különbséget kell tenni két létesítménytípus között, nevezetesen az integrált gyártólétesítmények és a nyílt uniós üzemek között. A létesítménynek az említett két kategóriába való besorolása során a megkülönböztető tényezőnek az üzleti modellnek kell lennie. A nyílt uniós üzemek gyártási kapacitást kínálnak más vállalkozásoknak. Az integrált gyártólétesítmények saját kereskedelmi céljaikra termelnek, és a gyártás mellett az ellátási lánc más szakaszait – például a termékek tervezését és értékesítését – is beépíthetnék üzleti modelljükbe.

(32)

Az integrált gyártólétesítményeknek és a nyílt uniós üzemeknek félvezető-gyártási képességeket, vagy olyan, elsősorban a félvezetőgyártásban használt berendezések vagy berendezés-kulcskomponensek gyártására irányuló képességeket kell biztosítaniuk, amelyek az Unióban „a maguk nemében elsőnek” minősülnek, és amelyek hozzájárulnak az ellátásbiztonsághoz és a félvezető-ökoszisztéma rezilienciájához a belső piacon. „A maga nemében első” létesítmény kategória minősítő tényezője az, hogy az érintett szereplő a gyártási folyamatok vagy a végtermék tekintetében innovatív elemet vezet be a belső piacra, amely elem új vagy meglévő technológiai csomópontokon is alapulhatna. Az innovatív elem kapcsolódhat a technológiai csomóponthoz vagy a hordozóanyaghoz, illetve olyan megközelítésekhez, amelyek javulást eredményeznek a számítási teljesítmény vagy egyéb teljesítményjellemzők, az energiahatékonyság és a védelmi, biztonsági vagy megbízhatósági szint tekintetében, valamint kapcsolódhat új funkciók, például mesterséges intelligencia (MI), memóriakapacitás vagy egyéb funkciók integrálásához. További példa az innovációra a különböző folyamatok hatékonyságnövekedést eredményező integrálása, illetve a csomagolás és az összeszerelés automatizálása. A környezeti előnyök tekintetében innovatív elem lehet például a felhasznált energia, víz vagy vegyi anyagok mennyiségének számszerűsíthető csökkenése, illetve az újrafeldolgozhatóság javulása. Az említett innovációs elemek mind az érett technológiai csomópontokra, mind az élvonalbeli technológiai csomópontokra vonatkozhatnak. Az ilyen innovációk csak abban az esetben minősülhetnek „a maguk nemében első” kategóriába tartozónak, ha még nincsenek érdemben jelen az Unióban, vagy ha még nem vállaltak kötelezettséget az Unióban való megépítésükre. Például egy hasonló innovációnak a kutatásban-fejlesztésben vagy a kisléptékű termelésben való jelenléte nem feltétlenül zárná ki azt, hogy a szóban forgó innováció később „a maga nemében első” létesítménynek minősüljön. Valamely új létesítmény kialakítása és valamely létesítmény jelentős továbbfejlesztése egyaránt eredményezhet „a maga nemében első” létesítménynek minősítést.

(33)

Amennyiben egy nyílt uniós üzem gyártási kapacitást kínál a létesítmény üzemeltetőjéhez nem kapcsolódó vállalkozásoknak, a nyílt uniós üzemnek megfelelő és hatékony funkcionális szétválasztást kell létrehoznia, bevezetnie és fenntartania a bizalmas információk belső és külső termelés közötti megosztásának megakadályozása érdekében. Ezt a tervezés során, valamint a front-end és back-end gyártási folyamatok során megszerzett összes információra alkalmazni kell.

(34)

Az ellátás biztonságának és a félvezető-ökoszisztéma rezilienciájának biztosítása, valamint az Unió digitális és zöld átállásához való hozzájárulás érdekében helyénvaló, hogy valamely létesítmény abban az esetben minősüljön integrált gyártólétesítménynek vagy nyílt uniós üzemnek, ha a létrehozása egyértelműen pozitív hatást gyakorol azáltal, hogy az adott vállalkozáson vagy tagállamon túlmutató, az Unió félvezető-értékláncára gyakorolt rövid- és hosszú távú átgyűrűző hatásokhoz vezet az ellátásbiztonságnak és az uniós félvezető-ökoszisztéma rezilienciájának a biztosítása, valamint az Unió zöld és digitális kettős átállásához való hozzájárulás céljából. Az integrált gyártólétesítménynek vagy nyílt uniós üzemnek való minősítéshez számos olyan különféle tevékenység vehető figyelembe, amely pozitív átgyűrűző hatások előidézésére irányul. Példaként említhetők a következők: a gyártólétesítményekhez való hozzáférés piaci díj ellenében való biztosítása; folyamattervezési készletek rendelkezésre bocsátása kisebb tervező vállalkozások vagy a virtuális tervezési platform számára; a kutatási-fejlesztési tevékenységek eredményeinek terjesztése; kutatási együttműködés európai egyetemekkel és kutatóintézetekkel; együttműködés a nemzeti hatóságokkal vagy az oktatási és képzési intézményekkel a készségfejlesztéshez való hozzájárulás céljából; hozzájárulás az Unió egészére kiterjedő kutatási projektekhez; vagy célzott támogatási lehetőségek biztosítása az induló innovatív vállalkozások és a kkv-k számára. A több tagállamra – többek között a kohéziós célkitűzések tekintetében – gyakorolt hatást az integrált gyártólétesítmény vagy nyílt uniós üzem által az uniós félvezető-értékláncra gyakorolt egyértelmű pozitív hatás egyik mutatójának kell tekinteni.

(35)

Fontos, hogy az integrált gyártólétesítményekre és a nyílt uniós üzemekre ne terjedjen ki harmadik országok által előírt közszolgáltatási kötelezettségek olyan, területen kívüli alkalmazása, amely alááshatná azon képességüket, hogy az e rendelet szerinti kiemelt fontosságú, általuk garantáltan teljesítendő megrendelésekre vonatkozó kötelezettségük teljesítéséhez szükséges infrastruktúrájukat, szoftvereiket, szolgáltatásaikat, létesítményeiket, eszközeiket, erőforrásaikat, szellemi tulajdonukat vagy know-how-jukat használják.

(36)

A félvezető-technológiák gyors fejlődésének fényében, valamint az Unió jövőbeli ipari versenyképességének megerősítése céljából az integrált gyártólétesítményeknek és a nyílt uniós üzemeknek az Unióban be kell ruházniuk a folyamatos innovációba annak érdekében, hogy konkrét előrelépések történjenek a félvezető-technológiák fejlesztése vagy a következő generációs technológiák előkészítése érdekében. Ennek fényében lehetővé kell tenni az integrált gyártólétesítmények és a nyílt uniós üzemek számára, hogy az új fejlesztések tesztelése és kikísérletezése céljából preferenciális alapon férjenek hozzá a kezdeményezés által létrehozott kísérleti gyártósorokhoz, a nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó kérelmek gyorsított elbírálása révén. Az ilyen preferenciális hozzáférés nem zárhatja ki és nem akadályozhatja más érdekelt vállalkozásoknak – különösen induló innovatív vállalkozásoknak és kkv-knak – a kísérleti gyártósorokhoz való, tisztességes feltételek melletti tényleges hozzáférését.

(37)

Figyelembe véve a szakképzett és megfelelő készségekkel rendelkező munkaerő fontosságát e rendelet célkitűzéseinek megvalósítása szempontjából, az integrált gyártólétesítményeknek és a nyílt uniós üzemeknek elő kell segíteniük a megfelelő uniós munkaerőbázis létrejöttét azáltal, hogy oktatási és készségfejlesztési programokat dolgoznak ki és alkalmaznak, valamint növelik a szakképzett és megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalók számát.

(38)

Annak érdekében, hogy egységes és átlátható eljárás jöjjön létre az „integrált gyártólétesítmény” vagy a „nyílt uniós üzem” jogállás megszerzésére vonatkozóan, az e jogállás megadásáról szóló határozatot a Bizottságnak kell elfogadnia azt követően, hogy egy adott vállalkozás vagy több vállalkozás konzorciuma kérelmet nyújtott be. Helyénvaló, hogy az említett jogállást új félvezetőgyártó létesítmény telepítése, valamint meglévő félvezetőgyártó létesítmény jelentős bővítése vagy innovatív átalakítása esetén egyaránt lehessen kérelmezni. A tervezett létesítmény koordinált és együttműködésen alapuló megvalósításának fontosságára tekintettel a Bizottságnak az értékelés során figyelembe kell vennie azon egy vagy több tagállamnak az ilyen létesítmények létrehozásának támogatására való hajlandóságát, amelyben vagy amelyekben a kérelmező létre kívánja hozni a létesítményeit. Ezenkívül az üzleti terv életképességének értékelésekor a Bizottság figyelembe veheti a kérelmező általános eredményeit.

(39)

Az integrált gyártólétesítményként vagy nyílt uniós üzemként való elismeréshez kapcsolódó jogokra tekintettel a Bizottságnak nyomon kell követnie, hogy az említett jogállást kapott létesítmények továbbra is megfelelnek-e az e rendeletben meghatározott követelményeknek. Helyénvaló, hogy ha ez már nem áll fenn, a Bizottságnak jogában álljon felülvizsgálni és szükség esetén visszavonni a jogállást és az ahhoz kapcsolódó jogokat. A jogállás visszavonásáról szóló döntés csak a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel folytatott konzultációt követően hozható meg, és azt megfelelően indokolni kell. Ennek megfelelően az integrált gyártólétesítményt vagy nyílt uniós üzemet működtető vállalkozás számára lehetővé kell tenni, hogy proaktív módon kérje a jogállás vagy a végrehajtási tervek időtartamának felülvizsgálatát, amennyiben előre nem látható külső körülmények, például az elismert létesítményre közvetlen gazdasági hatást gyakorló súlyos zavarok befolyásolhatják a vállalkozás arra való képességét, hogy megfeleljen a kritériumoknak. Annak figyelembevétele érdekében, hogy a legtöbb jogot a létesítési időszakban adják meg, a létesítmények a jogállás visszavonása esetén is kötelesek továbbra is teljesíteni a kiemelt fontosságú megrendeléseket, méghozzá addig az időpontig, amikor a jogállás eredetileg megszűnt volna.

(40)

Tekintettel arra, hogy az ellátás biztonságának biztosítása és a reziliens félvezető-ökoszisztéma lehetővé tétele szempontjából mennyire fontosak, az integrált gyártólétesítményeket és a nyílt uniós üzemeket közérdekűnek kell tekinteni. A félvezető-ellátás biztonsága a digitalizáció szempontjából is fontos, amely számos más ágazat zöld átállását teszi lehetővé. Az uniós félvezető-ágazatba irányuló beruházások ösztönzése, valamint a félvezető-ellátás biztonságához és az Unió félvezető-ökoszisztémájának rezilienciájához való hozzájárulás érdekében a tagállamok az integrált gyártólétesítmények és a nyílt uniós üzemek tekintetében támogatási intézkedéseket – többek között ösztönzőket – alkalmazhatnak, valamint rendelkezhetnek igazgatási támogatásnak a nemzeti engedélyezési eljárások keretében való biztosításáról. Ez nem sérti a Bizottságnak az EUMSZ 107. és 108. cikke értelmében az állami támogatások területén adott esetben fennálló hatáskörét. „A csipekről szóló európai jogszabály” című, 2022. február 8-i közleményében a Bizottság megállapította, hogy az állami támogatási szabályok helyes és hatékony alkalmazásának biztosítása céljából eseti értékelésre van szükség a fejlett félvezetőgyártó létesítményeknek nyújtott állami támogatások tekintetében, az uniós ellátásbiztonság és ellátási lánc rezilienciájának oly módon történő fenntartása érdekében, amely a tágabb értelemben vett gazdaságra gyakorolt jelentős pozitív hatásokkal párosul. Emellett az integrált gyártólétesítményként vagy nyílt uniós üzemként való elismerésre vonatkozó eljárást és az állami támogatás engedélyezésére vonatkozó eljárást adott esetben párhuzamosan fogják lefolytatni a döntéshozatali folyamat felgyorsítása érdekében. A tagállamoknak az uniós joggal összhangban támogatniuk kell az integrált gyártólétesítmények és a nyílt uniós üzemek létrehozását. Az integrált gyártólétesítményeket és a nyílt uniós üzemeket célzó támogatási intézkedések keretében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy mérlegeljék, hogy megállapítanak-e a szellemi tulajdon védelmével és a biztonsággal – többek között a kiberbiztonsággal –, valamint a titoktartással kapcsolatos, megkülönböztetésmentes követelményeket, és mérséklési intézkedéseket javasolhatnának olyan konkrét kockázatok kezelése céljából, amelyek harmadik országokbeli szervezetek általi beavatkozással, kikényszerített technológiatranszferrel és szellemitulajdon-lopással kapcsolatosak.

(41)

A szükséges kapcsolódó tervezési képességek létrehozásának ösztönzése érdekében a tagállamok az EUMSZ 107. és 108. cikkén alapuló állami támogatási szabályokkal összhangban – többek között a K + F + I-hez nyújtott állami támogatások keretrendszere vagy a 651/2014/EU bizottsági rendelet (14) alapján – támogatást nyújthatnak az ilyen tevékenységekhez.

(42)

A lehető leggyorsabban létre kell hozni az integrált gyártólétesítményeket és a nyílt uniós üzemeket, az adminisztratív terhek minimálisra csökkentése mellett. Ezért a tagállamoknak a lehető leggyorsabban kell kezelniük az integrált gyártólétesítmények és a nyílt uniós üzemek tervezésével, megépítésével és üzemeltetésével kapcsolatos kérelmeket. Ehhez lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy kijelöljenek egy olyan hatóságot, amely megkönnyíti és koordinálja az engedélyezési eljárásokat, és amely kijelölhetne egy olyan koordinátort, aki egyedüli kapcsolattartóként szolgál a projekt tekintetében. Továbbá, amennyiben az a 92/43/EGK tanácsi irányelv (15) és a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) szerinti eltérés engedélyezéséhez szükséges, e létesítmények létrehozása és üzemeltetése az említett irányelvek értelmében kiemelkedően fontos közérdeknek tekinthető, feltéve, hogy az említett rendelkezésekben meghatározott egyéb feltételek teljesülnek. Ez nem sérti az egyéb uniós környezetvédelmi jog alkalmazandóságát vagy végrehajtását.

(43)

Az innovatív csúcstechnológiai vállalkozások egyre inkább ki vannak téve a bizalmas információk, üzleti titkok és védett adatok jogszerűtlen megszerzésére irányuló gyakorlatoknak, például a szellemitulajdon-lopásnak, az engedély nélküli másolásnak, a kikényszerített technológiatranszfernek, a gazdasági kémkedésnek vagy a titoktartási követelmények megsértésének, amelyeket olykor az Unión belüli, de leginkább az Unión kívüli szereplők követnek el. A közelmúltbeli fejlemények, például a tevékenységek fokozott kiszervezése, a globális értékláncok meghosszabbodása, valamint az információs és kommunikációs technológiák fokozott használata hozzájárulnak az említett gyakorlatok jelentette kockázat növekedéséhez. A bizalmas információk, az üzleti titkok és a védett adatok jogosulatlan megszerzése, felhasználása vagy közlése nyomán csökken az elsőként cselekvők esélye arra, hogy előnyre tegyenek szert innovációs erőfeszítéseik nyomán. A bizalmas információk, az üzleti titkok és a védett adatok védelmének biztosítása érdekében ezt a rendeletet olyan módon kell végrehajtani, amely teljes mértékben tiszteletben tartja az adatvédelemre és a szellemi tulajdon védelmére és érvényesítésére vonatkozó uniós és nemzetközi keretet, így többek között a 2001/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet (17), a 2004/48/EK és az (EU) 2016/943 irányelveket, és az (EU) 2019/790 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (18). Az ellátási lánccal kapcsolatos főbb kockázatok kezelése érdekében a tagállamok élhetnek az (EU) 2022/2555 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (19) arra vonatkozóan biztosított lehetőséggel, hogy összehangolt biztonsági kockázatértékeléseket végezzenek a kritikus ellátási láncokra vonatkozóan – ahogyan arra az (EU) 2019/534 bizottsági ajánlás (20) nyomán az 5G-hálózatokkal kapcsolatban már sor került –, azzal a céllal, hogy ágazatonként azonosítsák a releváns fenyegetéseket és sérülékenységeket, valamint azokat az intézkedéseket, mérséklési terveket és legjobb gyakorlatokat, amelyek az ellátási lánchoz kapcsolódó kritikus függőségek, potenciális egyedi hibapontok, fenyegetések, sérülékenységek és egyéb kockázatok elleni fellépésre irányulnak.

(44)

A belső piacnak nagy előnye származna a zöld, fenntartható módon gyártott, megbízható és biztonságos csipekre vonatkozó közös szabványokból. A jövőbeli intelligens eszközöknek, rendszereknek és konnektivitási platformoknak fejlett félvezetőcsipeken kell alapulniuk, és olyan zöld, megbízhatósági és kiberbiztonsági követelményeknek kell megfelelniük, amelyek nagymértékben függnek az alapul szolgáló technológia jellemzőitől. E célból az Uniónak tanúsítási referenciaeljárásokat kell kidolgoznia, és elő kell írnia az ipari szereplők számára, hogy közösen dolgozzanak ki ilyen eljárásokat a potenciálisan jelentős társadalmi hatással bíró konkrét ágazatokra és technológiákra vonatkozóan.

(45)

Ennek fényében a Bizottságnak a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel konzultálva és az érdekeltek megfelelő bevonásával azonosítania kell azokat az ágazatokat és termékeket, amelyek félvezető-technológiákon alapulnak vagy széles körben alkalmaznak ilyen technológiákat, és amelyeknek tanúsított, zöld, megbízható és biztonságos csipekre van szükségük. Az ilyen ágazatok és termékek azonosítása előmozdíthatja az európai és a nemzetközi kockázatkezelési szabványok elterjedését.

(46)

A félvezető-ellátási lánc összetettségére és a jövőbeli hiányok kockázatára tekintettel e rendeletnek eszközöket kell biztosítania egy olyan koordinált megközelítés alkalmazásához, amely a félvezető-ágazat stratégiai feltérképezésére és nyomon követésére, valamint az esetleges piaci zavarok hatékony, arányos módon való kezelésére vonatkozik.

(47)

A félvezető-ágazat stratégiai feltérképezésének arra kell irányulnia, hogy elemzést nyújtson az Uniónak a globális félvezető-ágazatok tekintetében meglévő erősségeiről és gyengeségeiről annak érdekében, hogy alapul szolgáljon az ellátás biztonságának és az Unió félvezető-ökoszisztémája rezilienciájának biztosítását célzó intézkedésekhez. E célból a stratégiai feltérképezésnek azonosítania kell az olyan tényezőket, mint például a belső piacon a félvezető-ellátástól függő kulcsfontosságú termékek és kritikus infrastruktúrák, a fő felhasználó iparágak és azok jelenlegi és várható szükségletei, az Unió félvezető-ellátási láncának kulcsfontosságú szegmensei, az uniós félvezető-ágazat technológiai jellemzői, a harmadik országbeli technológiától és szolgáltatóktól való függőségei, valamint szűk keresztmetszetei, a készségek és a szakképzett munkaerőhöz való hozzáférés iránti jelenlegi és várható igények, valamint adott esetben a szükséghelyzeti eszköztárba tartozó intézkedések lehetséges hatása. A stratégiai feltérképezésnek nyilvánosan és kereskedelmi forgalomban rendelkezésre álló adatokon, valamint szükség esetén a vállalkozásokhoz intézett önkéntes adatszolgáltatási kérelmek útján megszerzett adatokon kell alapulnia, a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel konzultálva.

(48)

Az uniós félvezető-értéklánc különböző szakaszaiban, valamint az Unión belüli kereskedelemben bekövetkező jövőbeli zavarok előrejelzése és az azokra való felkészülés érdekében a Bizottságnak a félvezetőkkel foglalkozó európai testület segítségével, a stratégiai feltérképezés eredményei alapján korai előrejelző mutatókat kell meghatároznia és össze kell állítania azok listáját. Ezek a mutatók kiterjedhetnek az átfutási idő atipikus növekedésére, a félvezetők gyártásához szükséges nyersanyagok, köztes termékek és humán tőke, illetve a megfelelő gyártóberendezések rendelkezésre állására, a félvezetők iránti, az uniós és a globális piacokon várható keresletre, a szokásos áringadozást meghaladó áremelkedésekre, a balesetek, támadások, természeti katasztrófák vagy más súlyos események hatására, a kereskedelempolitikák, vámok, exportkorlátozások, kereskedelmi akadályok és egyéb kereskedelmi vonatkozású intézkedések hatására, valamint a kulcsfontosságú piaci szereplők megszűnésének, kihelyezésének vagy felvásárlásának hatására. A Bizottságnak a nyomonkövetési tevékenységei során ezekre a korai előrejelző mutatókra kell összpontosítania.

(49)

mivel a félvezető-értékláncok összetettek, gyorsan változnak, összekapcsoltak és számos különböző szereplőt foglalnak magukban, a nyomon követés koordinált megközelítésére van szükség annak érdekében, hogy nagyobb mértékben legyünk képesek a félvezető-ellátást esetlegesen negatívan befolyásoló kockázatok csökkentésére, valamint hogy jobban megismerhessük a félvezető-értéklánc dinamikáját. A Bizottságnak – a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel konzultálva – a korai előrejelző mutatókra, valamint a félvezető-értékláncban a kockázatcsökkentésre és a fokozott átláthatóságra vonatkozó legjobb gyakorlatok azonosítására összpontosítva nyomon kell követnie a félvezető-értékláncot oly módon, hogy az ne jelentsen túlzott adminisztratív terhet a vállalkozások és különösen a kkv-k számára.

(50)

A nyomon követés keretében választ adó vállalkozások terheinek minimalizálása, valamint annak biztosítása érdekében, hogy a megszerzett információk érdemi módon összesíthetők legyenek, a Bizottságnak minden információgyűjtéshez szabványosított és biztonságos eszközöket kell biztosítania. Ezeknek az eszközöknek biztosítaniuk kell, hogy az összegyűjtött információkat bizalmasan kezeljék, biztosítva az üzleti titoktartást és a kiberbiztonságot.

(51)

A vonatkozó megállapításokat – beleértve az érdekelt felek és az ágazati szövetségek által szolgáltatott információkat is – továbbítani kell a félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek, hogy lehetővé váljon a rendszeres információcsere, valamint az információknak a félvezető-értékláncok nyomonkövetési áttekintésébe való beépítése.

(52)

Az említett nyomonkövetési tevékenységek lehetővé tétele érdekében a tagállamok illetékes nemzeti hatóságainak össze kell állítaniuk egy, a félvezető-ellátási lánc részét képező, az adott tagállamban letelepedett valamennyi érintett vállalkozás elérhetőségi adatait tartalmazó listát. Az említett listának lehetővé kell tennie az önkéntes információszolgáltatási kérelmek szempontjából megfelelő válaszadók azonosítását. Nem írható elő, hogy a lista kimerítő legyen. A listát az alkalmazandó titoktartási szabályokat teljes mértékben tiszteletben tartó módon kell kezelni.

(53)

A megfelelő emberi, pénzügyi és technikai erőforrások rendelkezésre állása lehetővé tenné az e rendelet szerinti feladatok hatékony végrehajtását, és elősegítené a rendeletben foglalt célkitűzések elérését. Ezért a Bizottságnak – a költségvetési eljárásnak és az igazgatási autonómiájának a sérelme nélkül – optimálisan kell felhasználnia az erőforrásokat annak biztosítása érdekében, hogy hatékonyan tudja ellátni az e rendelet szerinti feladatait és gyakorolni az e rendelet szerinti hatásköreit.

(54)

Több, félvezető-szolgáltatásokat vagy -árukat nyújtó vállalkozásról feltételezhető, hogy nélkülözhetetlen az Unió félvezető-ökoszisztémájának hatékony félvezető-ellátási lánca szempontjából, tekintettel a termékein alapuló uniós vállalkozások számára, uniós vagy globális piaci részesedésére, a megfelelő szintű ellátás biztosításában betöltött fontos szerepére, vagy a termékei vagy szolgáltatásai nyújtásában bekövetkező zavarok lehetséges hatására. A tagállamoknak a Bizottsággal együttműködve azonosítaniuk kell a területeiken működő kulcsfontosságú piaci szereplőket.

(55)

Az (EU) 2019/452 rendelet 4. cikke értelmében annak meghatározása során, hogy egy közvetlen külföldi befektetés valószínűleg hatást gyakorol-e a biztonságra vagy a közrendre, a tagállamok és a Bizottság mérlegelhetik annak a kritikus technológiákra és a 428/2009/EK tanácsi rendelet (21) 2. cikkének 1. pontja szerinti kettős felhasználású termékekre, többek között a félvezetőkre gyakorolt lehetséges hatásait.

(56)

A nyomonkövetés részeként a tagállamoknak külön figyelembe kell venniük a kulcsfontosságú piaci szereplők által végzett tevékenységek integritását. Ezeket a kérdéseket az érintett tagállam a félvezetőkkel foglalkozó európai testület tudomására hozhatja.

(57)

A potenciális hiányok előrejelzésének lehetővé tétele érdekében az illetékes nemzeti hatóságoknak figyelmeztetniük kell a Bizottságot, ha tudomást szereznek a félvezető-ellátás súlyos zavarának kockázatáról, vagy ha konkrét és megbízható információkkal rendelkeznek bármely egyéb releváns, megvalósuló kockázati tényezőről vagy bekövetkező eseményről. A koordinált megközelítés biztosítása érdekében, amennyiben a Bizottság – riasztás alapján vagy nemzetközi partnerektől – a félvezető-ellátás súlyos zavarának kockázatáról szerez tudomást, vagy ha az említett forrásokból konkrét és megbízható információkkal rendelkezik bármely egyéb releváns, megvalósuló kockázati tényezőről vagy bekövetkező eseményről, össze kell hívnia a félvezetőkkel foglalkozó európai testület rendkívüli ülését, hogy a testület egyrészt megvitassa a zavarok súlyosságát és a válságszakasz aktiválására irányuló eljárás esetleges megindítását, valamint azt, hogy helyénvaló, szükséges és arányos lehet-e az, ha a tagállamok megelőző intézkedésként koordinált közös beszerzést hajtanak végre, másrészt pedig párbeszédet kezdjen az érdekelt felekkel az ilyen megelőző intézkedések meghatározása, előkészítése és esetleges koordinálása céljából. A félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek és a Bizottságnak az említett párbeszéd keretében figyelembe kell vennie a félvezető-értékláncban érintett érdekelt felek véleményét. A Bizottságnak konzultálnia kell és együtt kell működnie az érintett harmadik országokkal az ellátási lánc zavarainak együttes kezelése érdekében, a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően és az eljárási követelmények sérelme nélkül.

(58)

A félvezető-válságszakaszt az ilyen válságra vonatkozó konkrét, komoly és megbízható bizonyítékok megléte esetén kell aktiválni. Félvezetőválság akkor következik be, ha a félvezető-ellátás súlyos zavarai vagy a félvezetők Unión belüli kereskedelmének súlyos akadályai jelentős hiányokat okoznak félvezetőkből, köztes termékekből, illetve nyersanyagokból vagy feldolgozott anyagokból, és e jelentős hiányok olyan mértékben akadályozzák a kritikus ágazatok által használt alapvető termékek – például az orvostechnikai és diagnosztikai berendezések – beszállítását, javítását és karbantartását, hogy a válság súlyos káros hatást gyakorolna a kritikus ágazatok működésére, tekintettel az ezen ágazatok által az Unió társadalmára, gazdaságára és biztonságára gyakorolt hatásokra.

(59)

Az ilyen félvezetőválságokra való gyors és hatékony reagálás biztosítása érdekében, amennyiben a Bizottság tudomást szerez egy potenciális félvezetőválságról, fel kell mérnie, hogy teljesülnek-e a válságszakasz aktiválásának feltételei. Amennyiben ez az értékelés konkrét, komoly és megbízható bizonyítékkal szolgál a félvezetőválság fennállására vonatkozóan, a Bizottságnak képesnek kell lennie arra, hogy a félvezetőkkel foglalkozó európai testület véleményének figyelembevételével javaslatot nyújtson be a Tanácsnak a válságszakasz előre meghatározott, legfeljebb 12 hónapos időtartamra történő aktiválására vonatkozóan. A Bizottságnak fel kell mérnie, hogy szükség van-e a válságszakasz meghosszabbítására vagy idő előtti megszüntetésére, és amennyiben ennek szükségessége megállapítást nyer, a félvezetőkkel foglalkozó európai testület véleményének figyelembevételével meg kell indítania a vonatkozó eljárást.

(60)

A válságszakasz aktiválásának és az arra válaszul hozható lehetséges intézkedéseknek – és az ilyen intézkedések által az uniós magánvállalkozásokra gyakorolt jelentős hatásnak – az érzékeny jellege miatt a Tanácsot fel kell hatalmazni arra, hogy félvezetőválság esetén végrehajtási jogi aktust fogadjon el a válságszakasz aktiválása, meghosszabbítása és megszüntetése tekintetében.

(61)

A Bizottság és a tagállamok közötti szoros együttműködés, valamint a félvezető-ellátási lánccal kapcsolatban hozott nemzeti intézkedések koordinálása elengedhetetlen a válságszakasz során annak érdekében, hogy a zavarokat a szükséges koherencia, reziliencia és hatékonyság biztosításával lehessen kezelni. E célból a félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek szükség szerint rendkívüli üléseket kell tartania. A meghozott intézkedéseknek szigorúan a válságszakasz időtartamára kell korlátozódniuk.

(62)

A félvezetőválságokra való gyors, hatékony és koordinált uniós reagálás érdekében időben és naprakészen tájékoztatni kell a Bizottságot és a tagállamokat a félvezetőkkel foglalkozó európai testületen keresztül a kialakuló operatív helyzetről, valamint biztosítani kell, hogy hatékony intézkedéseket lehessen hozni az érintett kritikus ágazatok félvezető-ellátásának biztosítására. A válságszakasz aktiválásakor megfelelő, hatékony és arányos intézkedéseket kell meghatározni és végrehajtani, az érintett partnerekkel a folyamatosan változó válsághelyzet enyhítése érdekében folytatott esetleges nemzetközi együttműködés sérelme nélkül. Adott esetben a Bizottságnak információkat kell kérnie a félvezető-ellátási láncban részt vevő vállalkozásoktól. Emellett a Bizottság számára lehetővé kell tenni azt, hogy – amennyiben az szükségesnek és arányosnak minősül – kötelezze az integrált gyártólétesítményeket és a nyílt uniós üzemeket a válság szempontjából releváns termékekre vonatkozó gyártási megrendelések elfogadására és előnyben részesítésére, valamint azt, hogy a tagállamok megbízása alapján központi beszerző szervként járjon el. A Bizottságnak az intézkedéseket bizonyos kritikus ágazatokra kell korlátoznia. A félvezetőkkel foglalkozó európai testület megfelelő és hatékony intézkedéseket is értékelhet és azokkal kapcsolatban tanácsot adhat. Emellett a félvezetőkkel foglalkozó európai testület tanácsot adhat az (EU) 2015/479 európai parlamenti és tanácsi rendelet (22) szerinti védintézkedések bevezetésének szükségességével kapcsolatban. Minden szükséghelyzeti intézkedés alkalmazásának arányosnak kell lennie, és a félvezetőválságnak az Unió érdekét leginkább szolgáló kezeléséhez szükséges mértékre kell korlátozódnia. A Bizottságnak rendszeresen tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet és a Tanácsot a meghozott intézkedésekről és azok indokairól. A Bizottság a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel folytatott konzultációt követően további iránymutatást adhat ki a szükséghelyzeti intézkedések végrehajtására és alkalmazására vonatkozóan.

(63)

Számos ágazat kritikus fontosságú a belső piac megfelelő működése szempontjából. E rendelet alkalmazásában az említett kritikus ágazatokat fel kell sorolni e rendelet mellékletében. Az említett lista az (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelv (23)2023. szeptember 19-én hatályos változatának mellékletében felsorolt ágazatokra és alágazatokra kell, hogy korlátozódjon, és abba fel kell venni – a létfontosságú társadalmi funkciók ellátásában betöltött fontos szerepük alapján – a védelmi és a biztonsági ágazatot. Bizonyos intézkedések csak a kritikus ágazatok ellátásának biztosítása érdekében hozhatók meg. A Bizottság a szükséghelyzeti intézkedéseket az említett ágazatok némelyikére vagy azok egyes részeire korlátozhatja, ha a félvezetőválság megzavarta a működésüket vagy az üzemeltetésük megzavarásával fenyeget.

(64)

A válságszakasz során a félvezető-ellátási lánc részét képező, az Unióban letelepedett vállalkozásokra irányuló információkérések célja lehetővé tenni a félvezetőválság pontos értékelését, illetve lehetséges mérséklési vagy szükséghelyzeti intézkedések azonosítását és előkészítését uniós vagy nemzeti szinten. Ezek az információk kiterjedhetnek a gyártási képességre, a gyártási kapacitásra, valamint az aktuális elsődleges zavarokra és szűk keresztmetszetekre. Az említett szempontok kiterjedhetnek a válság szempontjából releváns termékek azon uniós gyártólétesítményekben vagy azon harmadik országokban található gyártólétesítményekben fellelhető tipikus és aktuális tényleges készletére, amelyekben az említett vállalkozások üzemelnek, vagy amelyekből termékeket rendelnek vagy szereznek be; a leggyakrabban gyártott termékek esetében a tipikus és az aktuális tényleges átlagos átfutási időre; az egyes uniós gyártólétesítményeknek a következő három hónapra várható termelési teljesítményére; vagy a gyártási kapacitás kiaknázását megakadályozó okokra. Ezen információknak a félvezetőválság jellegének értékelése, illetve a lehetséges uniós vagy nemzeti szintű mérséklési vagy szükséghelyzeti intézkedések szempontjából szükséges adatokra kell korlátozódniuk. Az információkérés nem járhat olyan információ átadásával, amelynek közlése ellentétes a tagállamok nemzetbiztonsági érdekeivel. A bekérendő konkrét információk kidolgozhatók reprezentatív számú érintett vállalkozás által önkéntes konzultáció keretében nyújtott előzetes tanácsadás alapján, a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel együttműködésben. Minden kérésnek arányosnak kell lennie, figyelembe kell vennie a vállalkozás jogszerű céljait, valamint az adatok rendelkezésre bocsátásához szükséges költségeket és erőfeszítéseket, továbbá megfelelő határidőket kell meghatároznia a kért információk benyújtására vonatkozóan. Helyénvaló, hogy a vállalkozásoktól megköveteljék a kérés teljesítését, és hogy szankciókkal lehessen sújtani őket, ha a kérésnek nem tesznek eleget vagy helytelen információt szolgáltatnak. A megszerzett információkat csak e rendelet céljaira lehet felhasználni, és azokra titoktartási szabályoknak kell vonatkozniuk. Azon tagállam teljeskörű bevonásának biztosítása érdekében, amelyben a vállalkozás gyártási telephelye található, a Bizottságnak haladéktalanul továbbítania kell az információkérés másolatát az illetékes nemzeti hatóság részére, és amennyiben az illetékes nemzeti hatóság azt kéri, biztonságos eszközök használatával meg kell osztania az említett illetékes nemzeti hatósággal a megszerzett információkat. Amennyiben egy vállalkozás a félvezetőkkel kapcsolatos tevékenységeire vonatkozóan harmadik országból információkérést kap, tájékoztatnia kell a Bizottságot, hogy az értékelni tudja, hogy indokolt-e a Bizottságtól is egy információkérés.

(65)

Végső eszközként, annak biztosítására, hogy a kritikus ágazatok válság idején tovább tudjanak működni, és kizárólag amennyiben az említett célból szükséges és arányos, a Bizottság megkövetelheti az integrált gyártólétesítményektől és a nyílt uniós üzemektől, hogy fogadják el és részesítsék előnyben a válság szempontjából releváns termékekre vonatkozó megrendeléseket. A kiemelt fontosságú megrendelések potenciális kedvezményezettjei a kritikus ágazatokban működő szervezetek, illetve a kritikus ágazatokat ellátó olyan vállalkozások lehetnek, amelyek tevékenységei a hiány miatt zavart szenvednek, vagy amelyek tekintetében fennáll a zavar kockázata. Annak biztosítása érdekében, hogy a kiemelt fontosságú megrendeléseket csak szükség esetén alkalmazzák, azokat azokra a kedvezményezettekre kell korlátozni, akik annak ellenére, hogy kockázatcsökkentő intézkedéseket hoztak, – például a közbeszerzési gyakorlataik miatt – nem tudták sem elkerülni a hiány hatását, sem pedig más eszközökkel – például a meglévő készletek felhasználásával – enyhíteni azt. Az említett kötelezettség kiterjeszthető azon félvezetőgyártó létesítményekre is, amelyek esetében állami támogatásban részesüléssel összefüggésben elfogadták ezt a lehetőséget, feltéve, hogy az állami támogatás célja a gyártási kapacitás növelésére való képesség fokozása volt. A kiemelt fontosságú megrendelésekről szóló határozatot az összes alkalmazandó uniós jogi kötelezettséggel összhangban kell meghozni, figyelembe véve az eset körülményeit. A kiemelt fontosságúvá minősítésre vonatkozó kötelezettségnek elsőbbséget kell élveznie minden, a magánjog vagy a közjog szerinti teljesítési kötelezettséggel szemben, miközben figyelembe kell vennie a vállalkozások jogszerű céljait, valamint a gyártási sorozatban bekövetkező változásokhoz szükséges költségeket és erőfeszítéseket. A kiemelt fontosságú megrendeléseket minden esetben méltányos és észszerű áron kell eszközölni. Ezen ár kiszámítása elvégezhető a megelőző évek átlagos piaci árai alapján, amelyekhez képest bármely – például az inflációt vagy az energiaköltségek növekedését figyelembe vevő – emelést meg kell indokolni. A vállalkozások szankciókkal sújthatók, ha nem tesznek eleget a kiemelt fontosságú megrendelésekre vonatkozó kötelezettségüknek.

(66)

A kiemelt fontosságú megrendelést teljesítő létesítmények tekintetében célszerű lehet az, ha – a félvezetőkkel foglalkozó európai testület segítségével – a Bizottság és a tagállamok megosztják egymással az e megrendelések teljesítésével kapcsolatos legjobb gyakorlatokat, beleértve a legjobb igazgatási gyakorlatokat is.

(67)

Az érintett vállalkozás számára elő kell írni, hogy fogadja el és részesítse előnyben a kiemelt fontosságú megrendelést. Annak biztosítása érdekében, hogy a kiemelt fontosságú megrendelések igazodjanak a létesítmény kapacitásaihoz és gyártási portfóliójához, a Bizottságnak lehetőséget kell biztosítania az érintett létesítmény számára, hogy meghallgassák a kiemelt fontosságú megrendelés megvalósíthatóságáról és részleteiről. A Bizottság nem adhatja ki a kiemelt fontosságú megrendelést, ha a létesítmény a megrendelést annak kiemelt fontossága ellenére sem képes teljesíteni – akár a gyártási képesség vagy a gyártási kapacitás elégtelensége vagy műszaki okok miatt –, vagy ha a terméket nem a létesítmény szállítja vagy a szolgáltatást nem a létesítmény nyújtja, vagy mert ez észszerűtlen gazdasági terhet róna a vállalkozásra és különös nehézségeket okozna a számára, beleértve az üzletmenet-folytonossághoz kapcsolódó lényeges kockázatot is.

(68)

A kiemelt fontosságú megrendelések végrehajtására vonatkozó átlátható és egyértelmű keret biztosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy végrehajtási jogi aktust fogadjon el a gyakorlati és operatív szabályok megállapítása céljából. E végrehajtási jogi aktusnak biztosítékokat kell tartalmaznia annak biztosítása céljából, hogy a kiemelt fontosságú megrendeléseket a szükségesség és az arányosság elvével összhangban hajtsák végre, ideértve például egy olyan mechanizmust, amely figyelembe veszi a meglévő megrendeléseket, valamint egy olyan mechanizmust, amely biztosítja, hogy a kiemelt fontosságú megrendelések mennyisége ne haladja meg a szükséges mértéket.

(69)

Abban a kivételes esetben, ha egy, az Unióban a félvezető-ellátási lánc mentén működő vállalkozás egy harmadik országtól kiemelt fontosságú megrendelés iránti kérelmet kap, tájékoztatnia kell a Bizottságot az ilyen kérelemről annak értékelése céljából, hogy amennyiben az adott eset körülményeit figyelembe véve fennáll a kritikus ágazatok ellátásbiztonságára gyakorolt jelentős hatás esete, és teljesülnek a szükségesség, az arányosság és a jogszerűség egyéb követelményei, a Bizottságnak célszerű-e ennek megfelelően kiemelt fontosságú megrendelésre vonatkozó kötelezettséget előírnia.

(70)

Tekintettel arra, hogy biztosítani kell a létfontosságú társadalmi funkciókat ellátó kritikus ágazatok ellátásbiztonságát, a kiemelt fontosságú megrendelés teljesítésére vonatkozó kötelezettség teljesítése nem vonhat maga után harmadik felekkel szembeni kártérítési felelősséget abban az esetben, ha a szerződéses kötelezettségek esetleges megsértése az érintett gyártó működési folyamatainak szükséges ideiglenes megváltoztatásából ered, annyiban, amennyiben a szerződéses kötelezettségek megsértése szükséges volt az előírt előnyben részesítésnek való megfeleléshez. Azon vállalkozásoknak, amelyekre kiterjed a kiemelt fontosságú megrendelés hatálya, előzetesen fel kell tüntetniük ezt a lehetőséget a kereskedelmi szerződéseik feltételeiben. Az egyéb rendelkezések alkalmazhatóságának sérelme nélkül, ez a felelősség alóli mentesség nem érinti a hibás termékek tekintetében a 85/374/EGK tanácsi irányelvben (24) előírt felelősséget.

(71)

Az egyes termékek gyártásának előnyben részesítésére vonatkozó kötelezettség tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 16. cikkében meghatározott vállalkozási szabadság és szerződési szabadság, valamint a Charta 17. cikkében foglalt, tulajdonhoz való jog lényegét, és nem érinti aránytalanul azokat. E jogok e rendeletben felmerülő bármilyen korlátozását a Charta 52. cikkének (1) bekezdése értelmében csak törvény írhatja elő, e jogok és szabadságok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával, valamint megfelelve az arányosság elvének.

(72)

A válságszakasz aktiválásakor két vagy több tagállam megbízhatja a Bizottságot, hogy a meglévő uniós szabályokkal és eljárásokkal összhangban összesítse a keresletet, és – a közérdeket szolgálva – járjon el a nevükben a közbeszerzés során, vásárlóerejét kihasználva. Közös beszerzést csak a félvezetők ellátási láncában válság idején bekövetkező zavarok kezelése céljából szabad alkalmazni. A megbízás felhatalmazhatja a Bizottságot arra, hogy megállapodásokat kössön a válság szempontjából releváns termékek bizonyos kritikus ágazatokban való beszerzéséről. A Bizottságnak a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel konzultálva minden egyes kérelem esetében értékelnie kell a hasznosságot, a szükségességet és az arányosságot. Amennyiben nem kíván eleget tenni a kérelemnek, tájékoztatnia kell az érintett tagállamokat és a félvezetőkkel foglalkozó európai testületet, és meg kell indokolnia döntését. Az eljárás részleteit egy, a Bizottság és a részt vevő tagállamok közötti megállapodásban kell meghatározni, beleértve a közös beszerzési mechanizmus alkalmazásának okait és a vállalandó kötelezettségeket. Az ilyen megállapodás magában foglalhatja a megkötendő szerződések számát és a közös beszerzés feltételeit, például az árakat, a szállítási határidőket, a mennyiségeket, valamint a részvételi vagy kívülmaradási záradékokat. A közös beszerzés eredményeként egyetlen, az összes tagállam igényeit lefedő szerződés vagy több, egy vagy több tagállam igényeire kiterjedő szerződés is aláírható. Ezenkívül a részt vevő tagállamokat fel kell jogosítani arra, hogy olyan képviselőket jelöljenek ki, akik iránymutatást és tanácsadást nyújtanak a beszerzési eljárások, valamint a beszerzési megállapodásokkal kapcsolatos tárgyalások során. A beszerzett termékek bevezetésének, használatának vagy viszonteladásának továbbra is a részt vevő tagállamok hatáskörébe kell tartoznia.

(73)

Félvezetőhiány okozta válság esetén szükségessé válhat, hogy az Unió védintézkedéseket vegyen fontolóra. Lehetővé kell tenni, hogy a félvezetőkkel foglalkozó európai testület kifejtse véleményét annak érdekében, hogy információval szolgáljon a Bizottság számára annak értékeléséhez, hogy az adott piaci helyzetben megvalósul-e alapvető termékeknek az (EU) 2015/479 rendelet szerinti jelentős hiánya.

(74)

A félvezetőkkel foglalkozó európai testületre alkalmazni kell a szakértői csoportokra vonatkozó intézményi keretet – beleértve a szervezetre és alcsoportjaira vonatkozó átláthatósági szabályokat is –, e rendelet sérelme nélkül. A félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek konkrét kérdésekben tanácsot kell adnia és segítenie kell a Bizottságot. E kérdéseknek magukban kell foglalniuk a kezdeményezéssel kapcsolatban a Csipekkel Foglalkozó Közös Vállalkozás hatóságainak testülete részére történő tanácsadást; az integrált gyártólétesítmények és a nyílt uniós üzemek működéséről szóló információk megosztását; a potenciálisan jelentős társadalmi hatással és biztonsági jelentőséggel bíró, és megbízható termékek tanúsítását igénylő konkrét ágazatok és technológiák meghatározásának megvitatását és előkészítését, valamint a koordinált nyomon követés és válságreagálás kezelését. Ezenkívül a félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek biztosítania kell e rendelet következetes alkalmazását, valamint elő kell segítenie a tagállamok közötti együttműködést és az e rendelettel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó információcserét. A félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek továbbá véleménycserét kell folytatnia a Bizottsággal a szellemitulajdon-jogok, a bizalmas információk és az üzleti titkok félvezető-ágazattal kapcsolatos hatékony védelmének és érvényesítésének legjobb módjairól, az érdekelt felek kellő bevonásával. A félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek a nemzetközi kötelezettségekkel összhangban támogatnia kell a Bizottságot a nemzetközi együttműködésben. Emellett – az Európai Parlament és a Tanács Szerződések szerinti előjogainak sérelme nélkül – vitafórumként kell szolgálnia többek között a tekintetben, hogy miként lehet fokozni az együttműködést a globális félvezető-értéklánc mentén. E célból a félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek figyelembe kell vennie a processzorokkal és félvezető-technológiákkal foglalkozó ipari szövetség és más érdekelt felek véleményét. Emellett a félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek koordinálnia kell, együtt kell működnie és információkat kell megosztania a válságreagálással és a válsághelyzetekre való felkészüléssel foglalkozó egyéb uniós struktúrákkal annak biztosítása érdekében, hogy koherens és koordinált uniós megközelítést alkalmazzanak a félvezetőválságokra vonatkozó válságreagálási és válsághelyzetekre való felkészülést célzó intézkedések tekintetében.

(75)

A félvezetőkkel foglalkozó európai testület elnöki tisztségét a Bizottság egy képviselőjének kell betöltenie. Minden tagállamnak ki kell neveznie legalább egy magas szintű képviselőt a félvezetőkkel foglalkozó európai testületbe. A tagállamok különböző képviselőket is kinevezhetnek a félvezetőkkel foglalkozó európai testület különböző feladataival kapcsolatban, például attól függően, hogy e rendelet mely részét vitatják meg a félvezetőkkel foglalkozó európai testület ülésein. Annak érdekében, hogy érdemi tanácsokat kapjon a félvezetőkkel foglalkozó európai testület tevékenységeivel kapcsolatban, és lehetővé tegye az érdekelt felek megfelelő részvételét, az elnök számára lehetővé kell tenni, hogy alcsoportokat hozzon létre, továbbá jogosultnak kell lennie arra, hogy munkamegállapodások keretében, eseti alapon szakértőket és megfigyelőket hívjon meg az üléseken való részvételre, vagy hogy alcsoportjaiba megfigyelőként érdekelt feleket – különösen az uniós félvezetőipar érdekeit képviselő szervezeteket, így például a processzorokkal és félvezető-technológiákkal foglalkozó ipari szövetséget – hívjon meg.

(76)

A félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek külön üléseket kell tartania a kezdeményezéssel kapcsolatos feladatai, valamint az ellátásbiztonsággal és a rezilienciával, továbbá a nyomonkövetéssel és a válságreagálással kapcsolatos feladatai tekintetében. A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy biztosítsák a félvezetőkkel foglalkozó európai testületen belüli hatékony és eredményes együttműködést. Az elnök számára lehetővé kell tenni, hogy megkönnyítse a félvezetőkkel foglalkozó európai testület és más uniós szervek, hivatalok, ügynökségek, valamint szakértői és tanácsadó csoportok közötti információcserét. A félvezetők más ágazatok számára való biztosításának fontosságára és ebből fakadóan a koordináció szükségességére tekintettel az elnöknek biztosítania kell, hogy más uniós intézmények és szervek megfigyelőként részt vegyenek a félvezetőkkel foglalkozó európai testület ülésein, amennyiben ez az e rendeletben létrehozott nyomonkövetési és válságreagálási mechanizmus szempontjából releváns és helyénvaló. Az (EU) 2022/210 bizottsági ajánlás (25) végrehajtását követő munka folytatása és felhasználása érdekében a félvezetőkkel foglalkozó európai testületnek el kell látnia a félvezetőkkel foglalkozó európai szakértői csoport feladatait. Amint a félvezetőkkel foglalkozó európai testület megkezdi működését, az említett szakértői csoportnak meg kell szűnnie.

(77)

A tagállamok kulcsszerepet játszanak e rendelet alkalmazásában és érvényre juttatásában. E tekintetben minden tagállamnak ki kell jelölnie egy vagy több, az e rendelet hatékony végrehajtásáért felelős illetékes nemzeti hatóságot, és biztosítania kell, hogy e hatóságok megfelelő felhatalmazással és erőforrásokkal rendelkezzenek. A tagállamok egy vagy több meglévő hatóságot is kijelölhetnek. A szervezeti hatékonyságnak a tagállamokban történő növelése, valamint egy, a nyilvánossággal és az egyéb uniós és tagállami szintű partnerekkel – többek között a Bizottsággal és a félvezetőkkel foglalkozó európai testülettel – való kapcsolattartásért felelős hivatalos kapcsolattartó pont létrehozása érdekében az e rendelet alapján illetékes hatóságként kijelölt hatóságok közül minden tagállamnak ki kell jelölnie egy olyan egyedüli nemzeti kapcsolattartó pontot, amely az e rendelettel kapcsolatos kérdések koordinálásáért és a többi tagállam illetékes hatóságaival folytatott, határokon átnyúló együttműködésért felel.

(78)

Az illetékes hatóságok uniós és nemzeti szintű megbízható és konstruktív együttműködésének biztosítása érdekében az e rendelet alkalmazásában részt vevő valamennyi félnek tiszteletben kell tartania a feladatai ellátása során megszerzett információk és adatok bizalmas jellegét, különösen a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok, az érzékeny üzleti információk és az üzleti titkok védelme érdekében. Az integrált gyártólétesítményként vagy nyílt uniós üzemként való elismerés kérelmezése során, vagy az e rendelet szerinti információkérésekkel vagy értesítési kötelezettségekkel összefüggésben megszerzett információk kizárólag e rendelet céljaira használhatók fel, és azokra az EUMSZ 339. cikke szerinti szolgálati titoktartási kötelezettség, valamint a Bizottságnak a biztonságos adatkezelésre vonatkozó belső szabályai vonatkoznak, ideértve különösen az (EU, Euratom) 2015/443 bizottsági határozatot (26). A Bizottságnak és a nemzeti illetékes hatóságoknak, azok tisztviselőinek, alkalmazottainak és az e hatóságok felügyelete alatt dolgozó egyéb személyeknek, valamint a tagállamok más hatóságaihoz tartozó tisztviselőknek és közalkalmazottaknak biztosítaniuk kell a feladataik és tevékenységeik ellátása során megszerzett információk bizalmas kezelését. Ennek az e rendelettel létrehozott, a félvezetőkkel foglalkozó európai testületre és az e rendelettel létrehozott, a félvezetőkkel foglalkozó bizottságra is alkalmazandónak kell lennie. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy adott esetben végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a bizalmas információknak az információgyűjtéssel összefüggésben történő kezelésére vonatkozó gyakorlati szabályok meghatározása céljából.

(79)

Helyénvaló, hogy az e rendelet szerinti kötelezettségeknek való megfelelést pénzbírság és kényszerítő bírság útján lehessen érvényesíteni. E célból meg kell állapítani az e rendelet szerinti információkéréseknek és értesítési kötelezettségeknek való meg nem felelés esetén alkalmazandó pénzbírságok megfelelő szintjeit, figyelembe véve az e két kötelezettségnek való meg nem felelés eltérő súlyossági szintjét, valamint a kkv-k tekintetében eltérő felső határokat alkalmazva. Ezenkívül kényszerítő bírságokat kell megállapítani a kiemelt fontosságú megrendelések elfogadására és teljesítésére vonatkozó kötelezettség be nem tartásának esetére, amelyeknek arányosnak kell lenniük, és tükrözniük kell az előző 90 nap piaci árszintjét, a kkv-k tekintetében eltérő felső határok alkalmazása mellett. Elévülési időket kell megállapítani mind a pénzbírságok és kényszerítő bírságok kiszabására, mind pedig e szankciók végrehajtására vonatkozóan. Ezen túlmenően a Bizottságnak biztosítania kell a meghallgatáshoz való jogot az érintett vállalkozás vagy az érintett vállalkozásokat képviselő szervezetek számára.

(80)

A technológiai változások és a piaci fejlemények figyelembevétele, a kezdeményezés hatékony végrehajtásának és értékelésének biztosítása és a „tervezési kiválósági központ” címre vonatkozó részletes szabályok megállapítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy módosítsa ezt a rendeletet a kezdeményezés által támogatott intézkedésekre vonatkozóan annak célkitűzéseivel összhangban, és a kezdeményezés végrehajtásának nyomon követésére szolgáló mérhető mutatókra, valamint a célkitűzéseinek elérése terén tett előrehaladásról való jelentéstételre vonatkozóan, továbbá abból a célból, hogy kiegészítse ezt a rendeletet azáltal, hogy meghatározza a „tervezési kiválósági központ” címmel kapcsolatos kérelmezési eljárást, valamint a cím odaítélésére, nyomon követésére és visszavonására vonatkozó követelményeket és feltételeket. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (27) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(81)

Az e rendelet végrehajtására vonatkozó egységes feltételek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni az ECIC-ek kiválasztása tekintetében, annak érdekében, hogy teljesüljenek a kezdeményezés célkitűzései, a kiemelt fontosságú megrendelések működésére vonatkozó gyakorlati és operatív szabályok megállapítása, valamint a bizalmas információk kezelésére vonatkozó gyakorlati intézkedések meghatározása tekintetében. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU rendeletnek (28) megfelelően kell gyakorolni.

(82)

mivel e rendelet célját – nevezetesen a félvezető-ökoszisztéma uniós szintű megerősítését célzó keret létrehozását – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme és hatásai miatt e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(83)

Annak érdekében, hogy e rendelet végrehajtása – célkitűzéseinek megvalósítása céljából – a lehető leghamarabb megkezdődhessen, e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie,