20.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 84/14


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 251/2014/EU RENDELETE

(2014. február 26.)

az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról és az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére és 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az 1601/91/EGK tanácsi rendelet (3) és a 122/94/EK bizottsági rendelet (4) sikeresnek bizonyult az ízesített bor, az ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok (a továbbiakban: ízesített borászati termékek) szabályozásában. A technológiai innováció, a piaci fejlemények és a fogyasztói elvárások alakulásának fényében azonban naprakésszé kell tenni egyes ízesített borászati termékek meghatározására, megnevezésére, kiszerelésére, jelölésére és földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó szabályokat, figyelembe véve ugyanakkor a hagyományos előállítási módszereket is.

(2)

A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésének következtében az 1601/91/EGK rendelet alapján a Bizottságra ruházott hatásköröknek az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: az EUMSZ) 290. és 291. cikkével történő összehangolása érdekében további módosításokra van szükség. E módosítások hatókörére tekintettel helyénvaló az 1601/91/EGK rendeletet hatályon kívül helyezni és felváltani ezzel a rendelettel. A 122/94/EK rendelet aromaanyagokra és alkohol hozzáadására vonatkozó, néhány ízesített borászati termékre alkalmazandó szabályokat vezetett be; az egyértelműség biztosítása érdekében ezeket bele kell foglalni ebbe a rendeletbe.

(3)

Az ízesített borászati termékek kiszerelésére és jelölésére az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) alkalmazandó, kivéve, ha ez a rendelet másként nem rendelkezik.

(4)

Az ízesített borászati termékek fontosak a fogyasztók, a gyártók és a mezőgazdasági ágazat számára az Unióban. Az ízesített borászati termékekre vonatkozó intézkedéseknek hozzá kell járulniuk a fogyasztóvédelem magas szintjének a biztosításához, a megtévesztő eljárások megelőzéséhez, valamint a piac átláthatóságának és a tisztességes versenynek a megvalósításához. Mindezek révén az intézkedések hozzájárulnak az uniós ízesített borászati termékek által a belső piacon és a világpiacon elért hírnév megőrzéséhez azáltal, hogy továbbra is figyelembe veszik az ízesített borászati termékek előállítása során alkalmazott hagyományos eljárásokat, valamint a fogyasztóvédelem és a fogyasztók tájékoztatása iránti megnövekedett igényt. Ugyanakkor figyelembe kell venni a technológiai innovációt is azoknál a termékeknél, amelyeknél az innováció a minőség javítását szolgálja anélkül, hogy az érintett ízesített borászati termékek hagyományos jellegét befolyásolná.

(5)

Az ízesített borászati termékek előállítása az uniós mezőgazdasági ágazat egyik fontos piaci elhelyezési területét képezi, amire a szabályozási keretben hangsúlyt kell fektetni.

(6)

A fogyasztók érdekében e rendeletet az uniós piacon forgalomba hozott valamennyi ízesített borászati termékre alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy azokat a tagállamokban vagy harmadik országokban állították-e elő. Az uniós ízesített borászati termékek hírnevének a világpiacon történő megőrzése és javítása érdekében az e rendeletben előírt szabályok az Unióban kivitel céljára ízesített borászati termékekre is alkalmazandók.

(7)

Az ízesített borászati termékeket szabályozó uniós jog egyértelműségének és átláthatóságának biztosítása érdekében egyértelműen meg kell határozni az említett jog hatálya alá tartozó termékeket, valamint az ízesített borászati termékek előállítására, megnevezésére, kiszerelésére és címkézésére vonatkozó kritériumokat, különös tekintettel a kereskedelmi megnevezésekre. Rögzíteni kell továbbá a származás önkéntes feltüntetésére vonatkozó egyedi szabályokat is, amelyek kiegészítik az 1169/2011/EU rendeletben szereplő szabályokat. Ilyen jellegű szabályok meghatározásával az előállítási lánc minden szakasza szabályozott, a fogyasztók pedig védelemben és megfelelő tájékoztatásban részesülnek.

(8)

Az ízesített borászati termékek meghatározásainak továbbra is tiszteletben kell tartaniuk a hagyományos minőségi eljárásokat, de e meghatározásokat a technológiai fejlemények fényében naprakésszé kell tenni és fejleszteni kell.

(9)

Az ízesített borászati termékeket olyan szabályoknak és korlátozásoknak megfelelően kell előállítani, amelyek biztosítják, hogy a fogyasztók minőséggel és előállítási módszerekkel kapcsolatos elvárásai teljesüljenek. Az e területre vonatkozó nemzetközi előírások teljesítése érdekében meg kell határozni az előállítási módszereket, és a Bizottságnak főszabályként a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) által ajánlott és közzétett előírásokat kell figyelembe vennie.

(10)

Az 1333/2008/EK (6), valamint az 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (7) alkalmazni kell az ízesített borászati termékekre is.

(11)

Ezen túlmenően a fogyasztói elvárásoknak és a hagyományos minőségi eljárásoknak való megfelelés érdekében az ízesített borászati termékek előállítása során felhasznált etil-alkohol kizárólag mezőgazdasági eredetű lehet. Ezzel az alapvető mezőgazdasági termékek piaci elhelyezése is biztosított lesz.

(12)

Tekintettel az ízesített borászati termékek ágazatának fontosságára és összetettségére, helyénvaló az ízesített borászati termékek megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó olyan egyedi szabályok megállapítása, amelyek kiegészítik az 1169/2011/EU rendeletben meghatározott jelölési rendelkezéseket. Az említett egyedi szabályoknak továbbá meg kell akadályozniuk az ízesített borászati termékek kereskedelmi megnevezéseivel való visszaélést az olyan termékek esetében, amelyek nem felelnek meg az e rendeletben szereplő követelményeknek.

(13)

Annak érdekében, hogy a fogyasztók jobban megérthessék, lehetővé kell tenni a kereskedelmi megnevezésnek az 1169/2011/EU rendeletben említett szokásos névvel való kiegészítését.

(14)

A 834/2007/EK tanácsi rendelet (8) többek között a feldolgozott, élelmiszernek szánt mezőgazdasági termékekre, így az ízesített borászati termékekre is vonatkozik. Ennek megfelelően, az abban a rendeletben meghatározott feltételeknek és az annak értelmében elfogadott jogi aktusoknak megfelelő ízesített borászati termékek ízesített ökológiai borászati termékekként hozhatók forgalomba.

(15)

A minőségpolitika alkalmazása során és a földrajzi árujelzővel ellátott, ízesített borászati termékek magas minőségének biztosítása érdekében a tagállamok az e rendeletben meghatározottaknál szigorúbb szabályokat fogadhatnak el a saját területükön előállított, földrajzi árujelzővel ellátott, ízesített borászati termékek előállítására, megnevezésére, kiszerelésére és jelölésére vonatkozóan, amennyiben e szabályok összeegyeztethetők az uniós joggal.

(16)

Tekintve, hogy a 110/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9), az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (10), valamint az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (11) meghatározott, földrajzi árujelzőkről szóló rendelkezések nem alkalmazandók az ízesített borászati termékekre, egyedi szabályokat kell alkotni az ízesített borászati termékek földrajzi árujelzőinek oltalmára. Ha az érintett ízesített borászati termék minősége, hírneve vagy más jellemzője lényegében az adott földrajzi eredetnek tulajdonítható, indokolt földrajzi árujelzőket használni az ízesített borászati termékek meghatározott ország területéről, illetve az adott terület régiójából vagy helységéből származóként való azonosítására, és ezeket az árujelzőket a Bizottságnak nyilvántartásba kell vennie.

(17)

E rendeletben meg kell határozni a harmadik országok és az Unió földrajzi árujelzőinek bejegyzésére, a földrajzi árujelzőknek való megfelelésre, azok módosítására és esetleges törlésére vonatkozó eljárást.

(18)

A tagállami hatóságoknak felelősséget kell vállalniuk az e rendeletnek való megfelelés biztosításáért, és rendelkezéseket kell hozni, hogy a Bizottság nyomon követhesse és ellenőrizhesse e megfelelést.

(19)

Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek kiegészítése vagy módosítása érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az ízesített borászati termékek előállításához szükséges termelési eljárásokra vonatkozóan; a földrajzi területek körülhatárolására vonatkozó kritériumokra és az ilyen területeken folytatott termeléssel kapcsolatos szabályokra, korlátozásokra és eltérésekre vonatkozóan, azon feltételekre vonatkozóan, amelyek teljesülése esetén a termékre vonatkozó előírások további követelményekkel egészülhetnek ki; azon esetek meghatározására vonatkozóan, amelyekben egy termelő egyénileg is kérelmezheti valamely földrajzi árujelző oltalmát és azon korlátozások meghatározására vonatkozóan, amelyek a földrajzi árujelző oltalmáért folyamodni jogosult kérelmezők körét szabályozzák; a földrajzi árujelző oltalma iránti kérelem tekintetében betartandó feltételek meghatározására vonatkozóan, a Bizottság által végzett vizsgálatra vonatkozóan, a kifogásolási eljárásra vonatkozóan és a földrajzi árujelzők módosítására és törlésére vonatkozó eljárásokra vonatkozóan; a határokon átnyúló kérelmekre alkalmazandó feltételek meghatározására vonatkozóan; a kérelmek vagy az igénylések benyújtása időpontjának meghatározására vonatkozóan, amely időponttól kezdve az oltalom érvényes vagy amely időpontban a módosítás hatályba lép; a termékleírás módosítására vonatkozó feltételek megállapítására vonatkozóan, beleértve azt is, amikor a módosítás nem jelentős módosításnak minősül és a módosítására vonatkozó kérelemmel és annak jóváhagyásával kapcsolatos feltételek megállapítása abban az esetben, amikor azok nem vonnak magukkal változtatásokat az egységes dokumentumban; az oltalom alatt álló elnevezéssel kapcsolatos korlátozásokra vonatkozóan; az e rendelet alkalmazásához és az ízesített borászati termékekre vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásoknak való megfeleléshez szükséges azon információk jellegére és típusára vonatkozóan, amelyekről a tagállamok és a Bizottság közötti információcsere keretében értesítést kell küldeni, az értesítés módszereire vonatkozóan, rendelkezésre bocsátott információkhoz vagy információs rendszerekhez való hozzáférés jogára vonatkozó szabályokra és az információk közzétételének módozataira vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(20)

E rendelet egységes feltételek mellett történő végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottságot az ízesített borászati termékek összetételének meghatározására szolgáló analitikai módszerek tekintetében; a földrajzi árujelzők oltalmának megadására vagy megtagadására vonatkozó határozatok tekintetében; a földrajzi árujelzők és a meglévő földrajzi megjelölések törlésére vonatkozó határozatok tekintetében; a termékleírás nem jelentős módosításai tárgyában a módosító kérelmek jóváhagyásáról meghozott határozatok tekintetében; a termékleírásban a földrajzi árujelzők meghatározásával kapcsolatban nyújtandó tájékoztatás tekintetében; a nyilvánosság számára rendelkezésre álló földrajzi árujelzőkre vonatkozó oltalom megadására vagy megtagadására vonatkozó döntéshozatal módja tekintetében; a határokon átnyúló kérelmek benyújtására az alkalmazandó szabályokra vonatkozó rendelkezések tekintetében; a tagállamok által elvégzendő vizsgálatokkal és ellenőrzések tekintetében; a földrajzi árujelző oltalma vagy módosításának jóváhagyása iránti kérelmek vizsgálatára – beleértve e kérelmek elfogadhatóságát is – irányuló eljárás, továbbá a kifogást tartalmazó, valamint a törlés és az átminősítés iránti kérelmekre – beleértve ezek elfogadhatóságát is – irányuló eljárás és a meglévő, oltalom alatt álló földrajzi megjelölésekkel kapcsolatos tájékoztatás tekintetében; a tagállamok által elvégzendő adminisztratív és fizikai ellenőrzésekre vonatkozó szabályok tekintetében; a tagállamok és a bizottság közötti információcserére vonatkozó kérelmek tekintetében szükséges információk szolgáltatására, a közlendő információk kezelésére vonatkozó rendelkezésekre, az értesítések tartalmával, formájával, ütemezésével, gyakoriságával és határidejével kapcsolatos szabályokra, valamint az információknak, illetve dokumentumoknak a tagállamok, a harmadik országok illetékes hatóságai vagy a nyilvánosság számára történő eljuttatására vagy azok rendelkezésére bocsátására vonatkozó rendelkezésekkel kapcsolatos szabályok tekintetében – végrehajtási hatáskörökkel kell felruházni. E végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (12) összhangban kell gyakorolni.

(21)

A Bizottságnak végrehajtási jogi aktusok révén, és sajátos jellegükre tekintettel a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül gondoskodnia kell az egységes dokumentumnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetéséről, határoznia kell arról, hogy a földrajzi árujelző oltalmára irányuló kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítja és elutasítja, valamint nyilvántartást kell létrehoznia és naprakészen tartania az e rendelet szerint oltalom alatt álló földrajzi árujelzőkről, amely magában foglalja a meglévő földrajzi megjelölések nyilvántartásban történő felsorolását, illetve ezek nyilvántartásból való törlését is.

(22)

Az 1601/91/EGK rendeletben előírt szabályokról az e rendeletben előírt szabályokra való áttérés olyan nehézségeket okozhat, amelyekkel e rendelet nem foglalkozik. Ezért a szükséges átmeneti intézkedések elfogadását lehetővé tevő hatáskört kell a Bizottságra átruházni.

(23)

Az 1601/91/EGK rendeletben előírt szabályokról az e rendeletben meghatározott szabályokra való áttérés megkönnyítése érdekében elegendő időt és megfelelő rendelkezéseket kell biztosítani. A meglévő készletek forgalmazását azok kimerüléséig mindenféleképpen lehetővé kell tenni e rendelet alkalmazásának időpontja után.

(24)

Mivel e rendelet céljait, nevezetesen az ízesített borászati termékek megnevezésére, kiszerelésére, jelölésére és az ezen termékek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó szabályok megállapítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme vagy hatása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   Ez a rendelet az ízesített borászati termékek meghatározására, megnevezésére, kiszerelésére és jelölésére, valamint az ízesített borászati termékek földrajzi árujelzőinek oltalmára vonatkozó szabályokat határozza meg.

(2)   Az 1169/2011/EU rendelet az ízesített borászati termékek kiszerelésére és jelölésére vonatkozik, kivéve, ha ez a rendelet másként nem rendelkezik.

(3)   E rendeletet alkalmazni kell az Unió piacán forgalomba hozott valamennyi ízesített borászati termékre, függetlenül attól, hogy azokat a tagállamokban vagy harmadik országban állították-e elő, valamint az Unióban kivitel céljára előállított ízesített borászati termékekre.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő meghatározásokat kell alkalmazni:

1.   „kereskedelmi megnevezés”: az e rendeletben előírt bármely ízesített borászati termék neve;

2.   „leírásmegnevezés”: az ízesített borászati termék jellemzőit tartalmazó felsorolás;

3.   „földrajzi árujelző”: valamely régióból, meghatározott helyről vagy országból származó ízesített borászati termék meghatározására utaló jelölés, amely termék adott minősége, hírneve vagy más jellemzője lényegében az adott földrajzi eredetnek tulajdonítható.

II.   FEJEZET

AZ ÍZESÍTETT BORÁSZATI TERMÉKEK MEGHATÁROZÁSA, MEGNEVEZÉSE, KISZERELÉSE ÉS JELÖLÉSE

3. cikk

Az ízesített borászati termékek fogalommeghatározása és osztályozása

(1)   Az ízesített borászati termékek a borászati ágazatnak az 1308/2013/EU rendeletben említett termékeiből előállított olyan termék, amelyet ízesítettek. E termékek a következő kategóriákba sorolhatók:

a)

ízesített borok;

b)

ízesített boralapú italok;

c)

ízesített boralapú koktélok.

(2)   Ízesített bor az olyan ital:

a)

amelyet, a „retsina” bor kivételével, az 1308/2013/EU rendelet II. melléklete IV. részének 5. pontjában, valamint VII. melléklete II. részének 1. és 3–9. pontjában meghatározott egy vagy több szőlőből készült termékből állítanak elő;

b)

amelyben az a) pontban említett szőlőből készült termékek a termék össztérfogatának legalább 75 %-át teszik ki;

c)

amely alkohol hozzáadásával készülhet;

d)

amely színezőanyagok hozzáadásával készülhet;

e)

amely szőlőmust, részben erjedt szőlőmust vagy mindkettő hozzáadásával készülhet;

f)

amelyet édesíthetnek;

g)

amelynek térfogatszázalékban kifejezett tényleges alkoholtartalma minimum 14,5 térfogatszázalék és legfeljebb 22 térfogatszázalék és térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma legalább 17,5 térfogatszázalék.

(3)   Ízesített boralapú ital az olyan ital:

a)

amelyet, az alkohol hozzáadásával készült borok és a „retsina” bor kivételével, az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 1., 2. és 4–9. pontjában meghatározott egy vagy több szőlőből készült termékből állítanak elő;

b)

amelyben az a) pontban említett szőlőből készült termékek a termék össztérfogatának legalább 50 %-át teszik ki;

c)

amelyet alkohol hozzáadása nélkül készítenek, kivéve, ha a II. melléklet eltérően nem rendelkezik;

d)

amely színezőanyagok hozzáadásával készülhet;

e)

amely szőlőmust, részben erjedt szőlőmust vagy mindkettő hozzáadásával készülhet;

f)

amelyet édesíthetnek;

g)

amelynek térfogatszázalékban kifejezett tényleges alkoholtartalma legalább 4,5 térfogatszázalék és kevesebb, mint 14,5 térfogatszázalék.

(4)   Ízesített boralapú koktél az olyan ital:

a)

amelyet, az alkohol hozzáadásával készült borok és a „retsina” bor kivételével, az 1308/2013/EU rendelet VII. melléklete II. részének 1., 2. és 4–11. pontjában] meghatározott egy vagy több, szőlőből készült termékből állítanak elő;

b)

amelyben az a) pontban említett, szőlőből készült termékek a termék össztérfogatának legalább 50 %-át teszik ki;

c)

amelyet alkohol hozzáadása nélkül készítenek;

d)

amely színezőanyagok hozzáadásával készülhet;

e)

amelyet édesíthetnek;

f)

amelynek térfogatszázalékban kifejezett tényleges alkoholtartalma több mint 1,2 térfogatszázalék és kevesebb mint 10 térfogatszázalék.

4. cikk

Az ízesített borászati termékekkel kapcsolatos előállítási eljárások és analitikai módszerek

(1)   Az ízesített borászati termékek előállításakor be kell tartani az I. és a II. mellékletben meghatározott előírásokat, korlátozásokat és megnevezéseket.

(2)   A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 33. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ízesített borászati termékek előállítására engedélyezett eljárások megállapítására, figyelembe véve a fogyasztók igényeit.

Az első albekezdésben említett engedélyezett előállítási eljárások megállapításakor a Bizottság a OIV által ajánlott és közzétett előállítási eljárásokat veszi figyelembe.

(3)   A Bizottság szükség szerint végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja az ízesített borászati termékek összetételének meghatározására szolgáló analitikai módszereket. A módszereknek az OIV által ajánlott és közzétett releváns módszereken kell alapulniuk, kivéve, ha ezek az elérni kívánt cél tekintetében nem lennének hatékonyak vagy megfelelőek. E végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

Az említett módszerek izottság által történő elfogadásáig az érintett tagállam által engedélyezett módszereket kell alkalmazni.

(4)   Az 1308/2013/EU tanácsi rendelet 74. cikkével, 75. cikke (4) bekezdésével és 80. cikkével összhangban megállapított borászati eljárásokat és korlátozásokat a 2. cikkben felsorolt ízesített borászati termékek előállításához felhasznált szőlőből készült termékekre kell alkalmazni.

5. cikk

Kereskedelmi megnevezések

(1)   Az uniós piacon forgalomba hozott ízesített borászati termékekre a II. mellékletben meghatározott kereskedelmi megnevezéseket kell alkalmazni, feltéve, hogy e termékek megfelelnek az említett mellékletben a megfelelő kereskedelmi megnevezés tekintetében meghatározott követelményeknek. A kereskedelmi megnevezések kiegészíthetők az 1169/2011/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdésének o) pontjában meghatározott szokásos névvel.

(2)   Ha az ízesített borászati termékek több kereskedelmi megnevezés követelményeinek is megfelelnek, csak egy megfelelő kereskedelmi megnevezés engedélyezett, kivéve, ha a II. melléklet eltérően nem rendelkezik.

(3)   Az e rendeletben meghatározott követelményeknek meg nem felelő alkoholtartalmú italokat nem lehet a „hasonló”, „típusú”, „stílusú”, „készített”, „ízű” szavakkal, szófordulatokkal vagy bármely kereskedelmi megnevezéshez hasonló kifejezéssel megnevezni, kiszerelni vagy jelölni.

(4)   A kereskedelmi megnevezéseket ki lehet egészíteni vagy fel lehet váltani valamely, e rendelet szerint oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel.

(5)   A 26. cikk sérelme nélkül a kereskedelmi megnevezéseket nem egészíthetik ki a borászati termékek tekintetében engedélyezett oltalom alatt álló eredetmegjelölések vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzések.

6. cikk

Kiegészítő információk a kereskedelmi megnevezésekhez

(1)   A 5. cikkben említett kereskedelmi megnevezéseket az ízesített borászati termék cukortartalma tekintetében ki lehet egészíteni az alábbi információkkal:

a)   „extra száraz”: olyan termékek esetében, amelyek literenkénti cukortartalma 30 grammnál kevesebb, és – az ízesített borok kategóriájában – amelyek alkoholtartalma a 3. cikk (2) bekezdésének g) pontjától eltérve legalább 15 térfogatszázalék;

b)   „száraz”: olyan termékek esetében, amelyek literenkénti cukortartalma 50 grammnál kevesebb, és – az ízesített borok kategóriájában – amelyek alkoholtartalma a 3. cikk (2) bekezdésének g) pontjától eltérve legalább 16 térfogatszázalék;

c)   „félszáraz”: olyan termékek esetében, amelyek literenkénti cukortartalma legalább 50 és kevesebb, mint 90 gramm;

d)   „félédes”: olyan termékek esetében, amelyek literenkénti cukortartalma legalább 90 és kevesebb, mint 130 gramm;

e)   „édes”: olyan termékek esetében, amelyek literenkénti cukortartalma 130 gramm vagy annál több.

Az első albekezdés a)–e) pontjában szereplő cukortartalom invertcukorban van kifejezve.

A „félédes” és az „édes” kifejezés mellett a cukortartalmat is fel lehet tüntetni, amelyet az invertcukor literenkénti mennyiségében, grammban kell kifejezni.

(2)   Amennyiben a kereskedelmi megnevezést kiegészíti a „pezsgő” kifejezés, vagy a kereskedelmi megnevezés tartalmazza azt, a felhasznált pezsgő mennyisége nem lehet kevesebb a 95 %-ánál.

(3)   A kereskedelmi megnevezéseket ki lehet egészíteni a fő ízesítőre való hivatkozással is.

7. cikk

A származás feltüntetése

Amennyiben fel van tüntetve az ízesített borászati termék származása, annak meg kell felelnie azon a helynek, ahol az ízesített borászati terméket előállítják. A származást a „készült (…)-ban” kifejezéssel vagy ezzel egyenértékű szavakkal kell jelezni, a megfelelő tagállam vagy harmadik ország nevével kiegészítve.

8. cikk

Az ízesített borászati termékek kiszerelése és jelölése során használt nyelv

(1)   A II. mellékletben meghatározott, dőlt betűkkel szedett kereskedelmi megnevezések fordítását nem kell sem az ízesített borászati termékek címkéjén, sem pedig azok kiszerelésén feltüntetni.

Az e rendeletben meghatározott kiegészítő információkat, amennyiben szavakkal fejezik ki őket, az Unió legalább egy hivatalos nyelvén fel kell tüntetni.

(2)   Az e rendelet szerint oltalom alatt álló földrajzi árujelző neve azon a nyelven vagy nyelveken szerepel a címkén, amelyen bejegyezték, még akkor is, ha a földrajzi árujelző a 5. cikk (4) bekezdésével összhangban helyettesíti a kereskedelmi megnevezést.

Amennyiben az e rendelet értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelző neve nem a latin ábécé betűivel írandó, úgy a név az Unió egy vagy több hivatalos nyelvén is feltüntethető.

9. cikk

A tagállamok által elfogadott szigorúbb szabályok

A tagállamok a saját területükön előállított, e rendelet szerint oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel ellátott ízesített borászati termékekre vagy az új földrajzi árujelzők bevezetésére vonatkozó minőségpolitika alkalmazása során a 4. cikkben, valamint az I. és a II. mellékletben foglaltaknál szigorúbb szabályokat határozhatnak meg az előállításra és megnevezésre vonatkozóan, feltéve, hogy e szabályok az uniós joggal összhangban vannak.

III.   FEJEZET

FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK

10. cikk

Az oltalom iránti kérelem tartalma

(1)   A valamely elnevezés oltalom alatt álló földrajzi árujelzőnek való minősítése iránti kérelemnek magában kell foglalnia a következőket tartalmazó műszaki dokumentációt:

a)

az oltalomban részesítendő elnevezés;

b)

a kérelmező neve és címe;

c)

a (2) bekezdésben említett termékleírás; és

d)

a (2) bekezdésben említett termékleírást összefoglaló egységes dokumentum.

(2)   Ahhoz, hogy valamely terméket az e rendelet szerint oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel lehessen ellátni, a terméknek meg kell felelnie a vonatkozó termékleírásnak, amely legalább az alábbiakat tartalmazza:

a)

az oltalomban részesítendő elnevezés;

b)

a terméknek, különösen a főbb analitikai jellemzőinek leírása, valamint érzékszervi jellemzőinek feltüntetése;

c)

adott esetben az egyes előállítási eljárások és előírások, valamint a termék előállítására vonatkozó korlátozások;

d)

az érintett földrajzi terület körülhatárolása;

e)

az 2. cikk (3) bekezdésében említett kapcsolatot alátámasztó adatok;

f)

az uniós vagy nemzeti jogban, illetve – amennyiben ezt a tagállamok előírják – az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt kezelő szervezet által megállapított alkalmazandó követelmények, amelyek objektívek, megkülönböztetéstől mentesek és összeegyeztethetők az uniós joggal;

g)

a legfontosabb alapanyag megjelölése, amelyből az ízesített borászati terméket előállították;

h)

a termékleírás tekintetében a rendelkezések betartását ellenőrző hatóságok vagy szervek neve, címe és konkrét feladatai.

11. cikk

Oltalom iránti kérelem harmadik országbeli földrajzi terület esetében

(1)   Amennyiben az oltalom iránti kérelem harmadik országbeli földrajzi területre vonatkozik, a 10. cikkben előírt adatokon kívül bizonyítékot kell szolgáltatni arról, hogy a szóban forgó elnevezés a származási országban oltalom alatt áll.

(2)   Az oltalom iránti kérelmet a kérelmezőnek közvetlenül vagy az érintett harmadik ország hatóságain keresztül a Bizottsághoz kell eljuttatnia.

(3)   Az oltalom iránti kérelmet az Unió valamelyik hivatalos nyelvén vagy az e nyelvek egyikén készült, hitelesített fordítással kiegészítve kell benyújtani.

12. cikk

Kérelmezők

(1)   Minden termelői érdekcsoport vagy – kivételes esetben – egyedi termelő benyújthat kérelmet földrajzi árujelző oltalmára. Az oltalom iránti kérelemhez egyéb érdekelt felek is csatlakozhatnak.

(2)   Termelők csak a saját maguk által készített ízesített borászati termék oltalmára nyújthatnak be kérelmet.

(3)   Határon átnyúló földrajzi területet jelölő elnevezés esetén közös oltalom iránti kérelem is benyújtható.

13. cikk

Előzetes nemzeti eljárás

(1)   Az Unióból származó ízesített borászati termékek földrajzi árujelzőjének oltalma iránti kérelmek előzetes nemzeti eljárás tárgyát képezik e cikk (2)–(7) bekezdésének megfelelően.

(2)   Az oltalom iránti kérelmet azon tagállamban kell benyújtani, amely területéről a földrajzi árujelző származik.

(3)   A tagállam megvizsgálja, hogy az oltalom iránti kérelem megfelel-e az e fejezetben meghatározott feltételeknek.

A tagállam nemzeti eljárás keretében biztosítja az oltalom iránti kérelem megfelelő közzétételét, és a közzétételtől számított legalább két hónapos időszakot ír elő, amely során bármely, jogos érdekkel és a tagállam területén lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy ott letelepedett jogi személy a tagállamhoz benyújtott, megfelelően indokolt nyilatkozat útján kifogást emelhet a javasolt oltalom ellen.

(4)   Ha a tagállam úgy ítéli meg, hogy a földrajzi árujelző nem felel meg a vonatkozó követelményeknek vagy általában véve nem felel meg az uniós jognak, elutasítja a kérelmet.

(5)   Ha a tagállam úgy ítéli meg, hogy a vonatkozó követelmények teljesülnek, akkor:

a)

legalább az interneten közzéteszi az egységes dokumentumot és a termékleírást; és

b)

oltalom iránti kérelmet juttat el a Bizottsághoz, amely kérelem tartalmazza a következőket:

i.

a kérelmező neve és címe;

ii.

a 10. cikk (2) bekezdésében említett termékleírás;

iii.

a 10. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egységes dokumentum;

iv.

a tagállam nyilatkozata, amelyben úgy ítéli meg, hogy a kérelmező által benyújtott kérelem megfelel az előírt feltételeknek; és

v.

az a) pontban említett közzétételre vonatkozó hivatkozás.

Az első albekezdés b) pontjában említett információkat az Unió valamelyik hivatalos nyelvén vagy az e nyelvek egyikén készített hitelesített fordítással kiegészítve kell továbbítani.

(6)   A tagállamok 2015. március 28-ig elfogadják azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek az e cikknek való megfeleléshez szükségesek.

(7)   Abban az esetben, ha egy tagállamban nem léteznek nemzeti jogszabályok a földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozóan, a tagállam az elnevezést az e fejezetben foglaltaknak megfelelően – kizárólag átmeneti jelleggel – nemzeti szinten oltalomban részesítheti. Az oltalom a kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontjától kezdődik, és megszűnik azzal a nappal, amelyen a bejegyzésről vagy annak megtagadásáról szóló határozatot e fejezet alapján meghozzák.

14. cikk

A Bizottság által végzett vizsgálat

(1)   A Bizottság közzéteszi az oltalom iránti kérelem beadásának időpontját.

(2)   A Bizottság megvizsgálja, hogy a 13. cikk (5) bekezdésében említett oltalom iránti kérelem megfelel-e az e fejezetben meghatározott feltételeknek.

(3)   Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az e fejezetben meghatározott feltételek teljesülnek, a 34. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén rendelkezik a 10. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egységes dokumentumnak és a 13. cikk (5) bekezdésének a) pontjában említett, a termékleírás közzétételére vonatkozó hivatkozásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetéséről.

(4)   Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az e fejezetben meghatározott feltételek nem teljesülnek, végrehajtási jogi aktus révén rendelkezik a kérelem elutasításáról. E végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

15. cikk

Kifogásolási eljárás

A 14. cikk (3) bekezdésében előírt közzététel napjától számított két hónapon belül bármely tagállam vagy harmadik ország, illetve bármely, jogos érdekkel és az oltalmat kérelmező tagállamtól eltérő tagállamban vagy harmadik országban lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy ott letelepedett jogi személy az e fejezetben foglalt jogosultsági feltételekre vonatkozó, megfelelően indokolt nyilatkozat Bizottsághoz való benyújtásával kifogást emelhet az oltalom ellen.

Harmadik országban lakóhellyel rendelkező természetes személy vagy ott letelepedett jogi személy esetében a nyilatkozatot az első bekezdésben említett két hónapos határidőn belül közvetlenül vagy a szóban forgó harmadik ország hatóságain keresztül kell benyújtani.

16. cikk

A oltalomról szóló határozat

A Bizottság a 15. cikkben említett kifogásolási eljárás lezárását követően a rendelkezésére álló információk alapján, végrehajtási jogi aktusok révén vagy megadja az e fejezetben meghatározott feltételeknek és az uniós jognak megfelelő földrajzi árujelző oltalmat vagy – ha az említett feltételek nem teljesülnek – elutasítja a kérelmet. E végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

17. cikk

Homonimák

(1)   Az e rendelet alapján már bejegyzett elnevezéssel azonos alakú vagy részben azonos alakú, oltalom iránti kérelem tárgyát képező elnevezés bejegyzése során kellően figyelembe kell venni a helyi és a hagyományos használatot, valamint az összetéveszthetőség veszélyét.

(2)   Az olyan azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a benyomást kelti, hogy a termékek egy másik területről származnak, még akkor sem jegyezhető be, ha az elnevezés az adott termékek származása szerinti terület, régió vagy helység vonatkozásában pontos.

(3)   A bejegyzett azonos alakú elnevezés használatát abban az esetben lehet engedélyezni, ha a később bejegyzett azonos alakú elnevezés a gyakorlatban megfelelően elkülönül a nyilvántartásban már szereplőtől, figyelembe véve, hogy az érintett termelők számára egyenlő bánásmódot kell biztosítani, valamint el kell kerülni a fogyasztók megtévesztését.

18. cikk

Az oltalom iránti kérelem elutasításának okai

(1)   A köznévvé vált elnevezések nem élvezhetnek oltalmat földrajzi árujelzőként.

E fejezet alkalmazásában a „köznévvé vált elnevezés” olyan ízesített borászati termék neve, amely, bár e termék eredeti előállítási vagy forgalombahozatali helyéhez vagy régiójához kapcsolódik, az Unióban egy ízesített borászati termék köznevévé vált.

Annak megállapítása érdekében, hogy az elnevezés köznevesült-e vagy nem, az összes idevágó tényezőt figyelembe kell venni, különösen:

a)

az Unióban fennálló helyzetet, különös tekintettel a fogyasztási területekre;

b)

a vonatkozó uniós vagy nemzeti jogot.

(2)   Egy elnevezés nem élvezhet oltalmat földrajzi árujelzőként, amennyiben valamely védjegy hírnevének és elismertségének fényében az oltalom félrevezetheti a fogyasztót az ízesített borászati termék valódi mibenlétének vonatkozásában.

19. cikk

Kapcsolat a védjegyekkel

(1)   Amennyiben egy földrajzi árujelző e rendelet szerint oltalom alatt áll, el kell utasítani az olyan ízesített borászati termékhez kapcsolódó védjegy lajstromozását, amely használata a 20. cikk (2) bekezdése alá tartozik, ha a védjegy lajstromozására vonatkozó kérelmet a földrajzi árujelző oltalmára irányuló kérelem Bizottsághoz való benyújtásának időpontját követően nyújtják be, és a földrajzi árujelző az oltalom iránti kérelem benyújtását követően oltalmat élvez.

Az első albekezdésben foglaltak megsértésével lajstromozott védjegyeket érvényteleníteni kell.

(2)   A 17. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az olyan védjegy, amelynek használata a 20. cikk (2) bekezdése alá tartozik, és amelyet a földrajzi árujelző oltalmára irányuló kérelem Bizottsághoz való benyújtásának időpontja előtt kérelmeztek vagy lajstromoztak, illetve amely – amennyiben az érintett jogszabályok erre lehetőséget adnak – az említett időpontig használat révén meghonosodott az Unióban, továbbra is használható és megújítható a földrajzi árujelző oltalmának ellenére, feltéve, hogy nincs ok a védjegyoltalom törlésére vagy megszűnésének megállapítására a 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (13), illetve a 207/2009/EK tanácsi rendelet (14) értelmében.

Ilyen esetben a földrajzi árujelzőnek a megfelelő védjeggyel párhuzamosan történő használata megengedett.

20. cikk

Oltalom

(1)   Bármely forgalmazó használhatja az e rendelet szerint oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt azon az ízesített borászati terméken, amelyet a vonatkozó termékleírásnak megfelelően készítettek.

(2)   Az e rendelet szerint oltalom alatt álló földrajzi árujelzők, valamint az ilyen oltalom alatt álló elnevezéssel ellátott, a termékleírásnak megfelelő ízesített borászati termékek a következőkkel szemben élveznek oltalmat:

a)

az oltalom alatt álló elnevezés bármely közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú használata:

i.

az oltalom alatt álló név termékleírásának nem megfelelő hasonló termék által; vagy

ii.

amennyiben a névhasználat az illető földrajzi árujelző hírnevét használná ki;

b)

bármely visszaélés, utánzás vagy utalás, még abban az esetben is, ha feltüntetik a termék vagy szolgáltatás valós eredetét, vagy ha az oltalom alatt álló elnevezést lefordítják, kiejtés szerinti átírásban vagy eltérő írásrendszert használó nyelvek közötti átírásban használják, vagy azt olyan típusú kifejezések egészítik ki, mint a „stílusú”, „típusú”, „módszer”, „mint ahogyan … készül”, „utánzat”, „íz”, „hasonló” és hasonlók;

c)

a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó bármely egyéb hamis vagy félrevezető jelzés a belső vagy a külső csomagoláson, a szóban forgó borászati termékhez kapcsolódó reklámanyagon vagy dokumentumokon, valamint a termék eredetét illetően hamis benyomást keltő tárolóedénybe történő csomagolás;

d)

bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék tényleges származása tekintetében a fogyasztó megtévesztéséhez vezethet.

(3)   Az e rendelet szerint oltalom alatt álló földrajzi árujelző nem válhat a 18. cikk (1) bekezdésének értelmében vett köznevesült elnevezéssé az Unióban.

(4)   A tagállamok megteszik a szükséges adminisztratív és igazságügy területéhez tartozó intézkedéseket az e rendelet szerint oltalom alatt álló földrajzi árujelzők (2) bekezdésben említett jogszerűtlen használatának megelőzése vagy megszüntetése érdekében.

21. cikk

Nyilvántartás

A Bizottság 34. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén létrehozza és naprakészen tartja az ízesített borászati termékekre vonatkozó, e rendelet szerint oltalom alatt álló földrajzi árujelzők nyilvános hozzáférésű elektronikus nyilvántartását.

Olyan, harmadik országok termékeire vonatkozó földrajzi árujelzők, amelyek az Unió által kötött nemzetközi megállapodás értelmében oltalmat élveznek az Unióban, e rendelet szerint oltalom alatt álló földrajzi árujelzőként felvehetők az első bekezdésben említett nyilvántartásba.

22. cikk

Az illetékes hatóság kijelölése

(1)   A tagállamok a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (15) 4. cikkében megállapított kritériumoknak megfelelően kijelölik az e fejezetben meghatározott kötelezettségek tekintetében elvégzendő vizsgálatokért felelős illetékes hatóságot vagy hatóságokat.

(2)   A tagállamok biztosítják, hogy bármely olyan gazdasági szereplő jogosult legyen a vizsgálati rendszerben való részvételre, amely megfelel az e fejezetben foglalt rendelkezéseknek.

(3)   A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett illetékes hatóságról vagy hatóságokról. A Bizottság e hatóságok nevét és címét közzéteszi, és gondoskodik ezen információk rendszeres frissítéséről.

23. cikk

A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzése

(1)   Az Unión belüli földrajzi területekhez kapcsolódó, e rendelet szerint oltalom alatt álló földrajzi árujelzők tekintetében a termékleírásnak való megfelelés éves ellenőrzését az ízesített borászati termék előállítása során, illetve érlelése közben vagy után a következőknek kell biztosítaniuk:

a)

az 22. cikkben említett illetékes hatóság vagy hatóságok; vagy

b)

a 882/2004/EK rendelet 2. cikke második bekezdésének 5. pontja értelmében az ellenőrzésért felelős, az említett rendelet 5. cikkében megállapított követelményeknek megfelelően terméktanúsító szervként eljáró egy vagy több ellenőrző szerv.

Az ellenőrzés költségeit az érintett gazdasági szereplők viselik.

(2)   A valamely harmadik országon belüli földrajzi területhez kapcsolódó, e rendelet szerint oltalom alatt álló földrajzi árujelzők tekintetében a termékleírásnak való megfelelés éves ellenőrzését az ízesített borászati termék előállítása során, illetve érlelése közben vagy után a következőknek kell biztosítaniuk:

a)

a harmadik ország által kijelölt egy vagy több hatóság; vagy

b)

egy vagy több terméktanúsító szerv.

(3)   Az (1) bekezdés b) pontjában és a (2) bekezdés b) pontjában említett szerveknek meg kell felelniük az EN ISO/IEC 17065:2012 (Megfelelőségértékelés – Termékek, folyamatok és szolgáltatások tanúsítását végző szervezetekre vonatkozó követelmények, és ezekkel összhangban kell akkreditálni őket.

(4)   Amennyiben valamely, az (1) bekezdés a) pontjában és a (2) bekezdés a) pontjában említett hatóság ellenőrzi a termékleírásnak való megfelelést, az objektivitás és a pártatlanság megfelelő garanciáit kell biztosítania, és rendelkeznie kell a feladata elvégzéséhez szükséges képzett személyzettel és forrásokkal.

24. cikk

A termékleírás módosítása

(1)   A 12. cikk feltételeit teljesítő kérelmező kérelmezheti az e rendelet szerint oltalom alatt álló földrajzi árujelző termékleírásának módosítását, különösen a tudományos és műszaki ismeretek fejlődésének figyelembevétele, illetve a 10. cikk (2) bekezdése d) pontjában említett földrajzi terület újbóli meghatározása érdekében. A kérelemben ismertetni és indokolni kell a kért módosításokat.

(2)   Amennyiben a javasolt módosítás egy vagy több változtatást von magával a 10. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egységes dokumentumban, a 13–16. cikk értelemszerűen alkalmazandó a módosítási kérelemre. Ha azonban a javasolt módosítás nem jelentős, a Bizottság végrehajtási aktusok révén határoz arról, hogy a kérelem jóváhagyható-e a 14. cikk (2) bekezdésében és a 15. cikkben meghatározott eljárás lefolytatása nélkül, és ha jóváhagyta, közzéteszi a 14. cikk (3) bekezdésében említett elemeket. E végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

25. cikk

Megszüntetése

A Bizottság saját kezdeményezésére vagy valamely tagállam, harmadik ország vagy jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kellőképpen megindokolt kérésére, végrehajtási jogi aktusok révén határozhat úgy, hogy megszünteti valamely földrajzi árujelző oltalmát, amennyiben a kapcsolódó termékleírásnak való megfelelés már nem biztosított. E végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

A 13–16. cikket értelemszerűen kell alkalmazni.

26. cikk

Meglévő földrajzi megjelölések

(1)   Az 1601/91/EGK rendelet II. mellékletében felsorolt ízesített borászati termékek földrajzi megjelölései és egy tagállamnak benyújtott és azon tagállam által 2014. március 27. előtt jóváhagyott bármely földrajzi megjelölés automatikusan e rendelet szerinti oltalom alatt álló földrajzi árujelzőnek minősül. A Bizottság e rendelet 34. cikkének (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén e megjelöléseket felveszi az e rendelet 21. cikke szerinti nyilvántartásba.

(2)   A tagállamok az (1) bekezdésben említett meglévő földrajzi megjelölések tekintetében a következőket továbbítják a Bizottságnak:

a)

a 10. cikk (1) bekezdésében előírt műszaki dokumentáció;

b)

a nemzeti jóváhagyásról szóló határozat.

(3)   Azok az (1) bekezdésben említett meglévő földrajzi megjelölések, amelyekre vonatkozóan a (2) bekezdésben említett információkat 2017. március 28-ig nem nyújtják be, elveszítik e rendelet szerinti oltalmukat. A Bizottság a 34. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén megfelelő hivatalos intézkedéseket hoz az ilyen neveknek a 21. cikkben előírt nyilvántartásból való törlésére.

(4)   A 25. cikk nem vonatkozik az e cikk (1) bekezdésében említett, meglévő földrajzi megjelölésekre.

A Bizottság 2018. március 28-ig saját kezdeményezésére végrehajtási jogi aktusok révén határozhat úgy, hogy megszünteti valamely, az e cikk (1) bekezdésében említett, meglévő földrajzi megjelölés oltalmát, amennyiben a megjelölés nem felel meg az 2. cikk (3) bekezdésében foglaltaknak. E végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

27. cikk

Díjak

A tagállamok díjat számíthatnak fel költségeik fedezésére, ideértve az e fejezet szerinti, oltalomra vonatkozó kérelmek, kifogási nyilatkozatok, módosítási kérelmek és törlési kérelmek vizsgálata során felmerült kiadásokat.

28. cikk

Átruházott hatáskörök

(1)   A körülhatárolt földrajzi területen folyó termelés jellemzőinek figyelembevétele érdekében,a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 33. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)

a földrajzi terület körülhatárolására vonatkozó kritériumok, valamint

b)

a körülhatárolt földrajzi területen folyó termeléssel összefüggő szabályok, korlátozások és eltérések.

(2)   A termékek minőségének és nyomon követhetőségének biztosítása érdekében, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 33. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el azon feltételek megállapítására vonatkozóan, amelyek mellett a termékleírásokban a 10. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említetteken felül további követelmények is feltüntethetők;

(3)   A termelők, illetve a gazdasági szereplők jogainak és jogos érdekeinek védelme érdekében a Biizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 33. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)

azon esetek meghatározása, amelyekben egy termelő egyénileg is kérelmezheti valamely földrajzi árujelző oltalmát;

b)

azon korlátozások meghatározása, amelyek a földrajzi árujelző oltalmáért folyamodni jogosult kérelmezők körét szabályozzák;

c)

a földrajzi árujelző oltalma iránti kérelemre, a Bizottság által végzett vizsgálatra, a kifogásolási eljárásra és a földrajzi árujelzők módosítására és törlésére vonatkozó eljárásokra vonatkozó követendő feltételek meghatározása;

d)

a határokon átnyúló kérelmekre alkalmazandó feltételek meghatározása;

e)

a kérelmek vagy az igénylések benyújtása időpontjának meghatározása;

f)

azon időpont meghatározása, amelytől kezdve az oltalom érvényes;

g)

azon feltételek meghatározása, amelyek mellett valamely módosítás a 24. cikk (2) bekezdése szerint nem jelentős módosításnak minősül;

h)

azon időpont meghatározása, amikor egy adott módosítás hatályba lép;

i)

az e rendelet szerint oltalom alatt álló földrajzi árujelző termékleírásának módosítására vonatkozó kérelemmel és annak jóváhagyásával kapcsolatos feltételek megállapítása abban az esetben, amikor azok nem vonnak magukkal változtatásokat a 10. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett egységes dokumentumban.

(4)   A megfelelő oltalom biztosítása érdekében, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 33. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az oltalom alatt álló elnevezésre vonatkozó korlátozások tekintetében.

29. cikk

Végrehajtási hatáskörök

(1)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatja az e fejezethez kapcsolódó szükséges intézkedéseket a következők vonatkozásában:

a)

a termékleírásban a földrajzi terület és a végtermék közötti, a 2. cikk (3) bekezdésében említett kapcsolat tekintetében nyújtandó tájékoztatás;

b)

az oltalom megadásáról vagy megtagadásáról szóló, a 16. cikkben említett határozatok közzétételének módja;

c)

a határokon átnyúló kérelmek benyújtása;

d)

a tagállamok által elvégzendő vizsgálatok és ellenőrzések, beleértve a laboratóriumi vizsgálatokat is.

E végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

(2)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatja az e fejezethez kapcsolódó valamennyi szükséges intézkedést a földrajzi árujelző oltalma vagy módosításának jóváhagyása iránti kérelmek vizsgálatára – beleértve e kérelmek elfogadhatóságát is – irányuló eljárás, továbbá a kifogást tartalmazó, valamint a törlés és az átminősítés iránti kérelmekre – beleértve ezek elfogadhatóságát is – irányuló eljárás és a meglévő, oltalom alatt álló földrajzi megjelölésekkel kapcsolatos tájékoztatás vonatkozásában, különös tekintettel az alábbiakra:

a)

dokumentumminták és a továbbítás formátuma;

b)

határidők;

c)

a kérelem, illetve az igénylés alátámasztására benyújtandó adatokkal, bizonyítékokkal és igazoló dokumentumokkal kapcsolatos részletek.

E végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

30. cikk

Elfogadhatatlan kérelem vagy igénylés

Amennyiben az e fejezet értelmében benyújtott valamely kérelem vagy igénylés elfogadhatatlannak minősül, azt a Bizottság a 34. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén elfogadhatatlannak nyilvánítja és elutasítja.

IV.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31. cikk

Az ízesített borászati termékek vizsgálata és ellenőrzése

(1)   A tagállamok felelősek az ízesített borászati termékek vizsgálatáért. A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket az e rendelet rendelkezéseinek való megfelelés biztosítása érdekében, és ezen belül a 882/2004/EK rendelettel összhangban kijelölik az e rendeletben megállapított kötelezettségek tekintetében a vizsgálatért felelős illetékes hatóságot vagy hatóságokat.

(2)   A Bizottság szükség szerint végrehajtási jogi aktusok révén szabályokat fogad el olyan adminisztratív és fizikai ellenőrzésekre vonatkozóan, amelyeket a tagállamoknak kell elvégezniük az e rendelet végrehajtásából származó kötelezettségek betartása tekintetében.

E végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

32. cikk

Információcsere

(1)   A tagállamok és a Bizottság értesítik egymást az e rendelet alkalmazásához és az ízesített borászati termékekre vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásoknak való megfeleléshez szükséges információkról. Ezen információk adott esetben harmadik országok illetékes hatóságai számára is eljuttathatók vagy azok rendelkezésére bocsáthatók, továbbá közzétehetők.

(2)   Annak érdekében, hogy az (1) bekezdésben említett értesítések gyorsak, hatékonyak, pontosak és költséghatékonyak legyenek, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 33. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan:

a)

azon információk jellege és típusa, amelyekről értesítést kell küldeni;

b)

az értesítés módszerei;

c)

a rendelkezésre bocsátott információkhoz vagy információs rendszerekhez való hozzáférés jogára vonatkozó szabályok;

d)

az információk közzétételének feltételei és eszközei.

(3)   A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja a következőket:

a)

az e cikk alkalmazásához szükséges információk szolgáltatására vonatkozó szabályok;

b)

a közlendő információk kezelésére vonatkozó rendelkezések, valamint az értesítések tartalmával, formájával, ütemezésével, gyakoriságával és határidejével kapcsolatos szabályok;

c)

az információknak, illetve dokumentumoknak a tagállamok, a harmadik országbeli illetékes hatóságok vagy a nyilvánosság számára történő eljuttatására vagy azok rendelkezésére bocsátására vonatkozó rendelkezések.

E végrehajtási jogi aktusokat a 34. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

33. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottságnak a 4. cikk (2) bekezdésében, a, 28. cikkben, a 32. cikk (2) bekezdésében és a 36. cikk (1) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2014. március 27-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az 5 éves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (2) bekezdésében, a, 28. cikkben, a 32. cikk (2) bekezdésében és a 36. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 4. cikk (2) bekezdése, a 28. cikk, a 32. cikk (2) bekezdése és a 36. cikk (1) bekezdésese alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

34. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottság munkáját az ízesített borászati termékekkel foglalkozó bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Amennyiben a bizottság a 4. cikk (3) bekezdése első albekezdésében és 29. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említett végrehajtási jogi aktusok esetében nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni.

35. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1601/91/EGK rendelet 2015. március 28-án hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásként kell értelmezni és az e rendelet III. mellékletében meghatározott megfelelési táblázattal összhangban kell olvasni.

36. cikk

Átmeneti intézkedések

(1)   Az 1601/91/EGK rendeletben előírt szabályokról az e rendeletben előírt szabályokra történő áttérés elősegítése érdekében a Bizottságot 2018. március 28-ig adott esetben a 33. cikkel összhangban fel kell hatalmazni felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására az e rendelet módosítására vagy az e rendelettől való eltérésre irányuló intézkedések elfogadása tekintetében.

(2)   A rendelet követelményeinek meg nem felelő, de az 1601/91/EGK rendelettel összhangban, 2014. március 27-ig megelőzően előállított ízesített borászati termékeket a készletek erejéig továbbra is forgalomba lehet hozni.

(3)   z e rendelet 1–6. és 9. cikkének megfelelő és 2014. március 27-ét megelőzően előállított ízesített borászati termékeket a készletek erejéig forgalomba lehet hozni, feltéve, hogy ezek a termékek megfelelnek a 1601/91/EGK rendeletnek minden olyan szempont tekintetében, amelyet e rendelet 1–6. és 9. cikke nem szabályoz..

37. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2015. március 28-tól kell alkalmazni. A 36. cikk (1) és (3) bekezdését azonban 2014. március 27-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2014. február 26-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS


(1)  HL C 43., 2012.2.15., 67. o.

(2)  Az Európai Parlament 2014. január 14-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. február 17-i határozata.

(3)  A Tanács 1991. június 10-i 1601/91/EGK rendelete az ízesített bor, az ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok megállapításáról (HL L 149., 1991.6.14., 1. o.).

(4)  A Bizottság 1994. január 25-i 122/94/EK rendelete az ízesített bor, az ízesített boralapú italok és az ízesített boralapú koktélok meghatározására, megnevezésére és kiszerelésére vonatkozó általános szabályok megállapításáról szóló 1601/91/EGK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó egyes részletes szabályok megállapításáról (HL L 21., 1994.1.26., 7. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 1169/2011/EU rendelete a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 18. o.)

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1333/2008/EK rendelete az élelmiszer-adalékanyagokról (HL L 354., 2008.12.31., 16. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. december 16-i 1334/2008/EK rendelete az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról (HL L 354., 2008.12.31., 34. o.).

(8)  A Tanács 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelete az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2007.7.20., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. január 15-i 110/2008/EK rendelete a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 39., 2008.2.13., 16. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. november 21-i 1151/2012/EU rendelete a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).

(11)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1308/2013/EU rendelete a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendeletek hatályon kívül helyezéséről(HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2008. október 22-i 95/2008/EK irányelve a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 299., 2008.11.8., 25. o.).

(14)  A Tanács 2009. február 26-i 207/2009/EK rendelete a közösségi védjegyről (HL L 78., 2009.3.24., 1. o.).

(15)  Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 882/2004/EK rendelete a takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről (HL L 165., 2004.4.30., 1. o.).


I. MELLÉKLET

TECHNIKAI MEGHATÁROZÁSOK, KÖVETELMÉNYEK ÉS KORLÁTOZÁSOK

1.   Ízesítés

a)

A következő termékek használata engedélyezett ízesített borászati termékek ízesítéséhez:

i.

az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének c) és d) pontjában meghatározott természetes aromaanyagok és/vagy aromakészítmények;

ii.

az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott aromák, amelyek:

megegyeznek a vanillinnal,

mandulaillatúak és/vagy -ízűek,

sárgabarack-illatúak és/vagy -ízűek,

tojásillatúak és/vagy -ízűek, és

iii.

fűszernövények és/vagy fűszerek és/vagy ízesítő élelmiszerek.

b)

A következő termékek használata engedélyezett ízesített boralapú italok és ízesített boralapú koktélok ízesítéséhez:

i.

az 1334/2008/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) és d) pontjában meghatározott aromaanyagok és/vagy aromakészítmények; és

ii.

fűszernövények és/vagy fűszerek és/vagy ízesítő élelmiszerek.

Az ilyen anyagok hozzáadása a bortól különböző érzékszervi jellemzőket ruház a késztermékre.

2.   Édesítés

A következő termékek használata engedélyezett ízesített borászati termékek édesítéséhez:

a)

félfehér cukor, fehér cukor, extrafehér cukor, dextróz, fruktóz, glükózszirup, cukoroldat, invertcukoroldat, invertcukorszirup a 2001/111/EK tanácsi irányelvben (1) meghatározottak szerint;

b)

szőlőmust, sűrített szőlőmust és finomított szőlőmustsűrítmény, az 1308/2013/EU rendelet VII mellékleteII. részének 10., 13. és 14. pontjában meghatározottak szerint;

c)

égetett cukor, amelyet kizárólag szacharóz szabályozott hevítésével állítanak elő, bázisok, ásványi sók vagy más kémiai adalékanyagok hozzáadása nélkül;

d)

méz a 2001/110/EK tanácsi irányelvben (2) meghatározottak szerint;

e)

szentjánoskenyér-szirup;

f)

bármely más, természetes szénhidráttartalmú, az előzőekben említett termékekhez hasonló hatású anyag.

3.   Alkohol hozzáadása

Az alábbi termékek engedélyezett egyes ízesített borok, illetve egyes ízesített boralapú italok készítése során:

a)

mezőgazdasági, többek között szőlészeti eredetű etil-alkohol a 110/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. pontjában meghatározottak szerint;

b)

borból vagy aszalt szőlőből előállított alkohol;

c)

borból vagy aszalt szőlőből előállított párlat;

d)

mezőgazdasági eredetű párlat a 110/2008/EK rendelet I. mellékletének 2. pontjában meghatározottak szerint;

e)

borpárlat a 110/2008/EK rendelet II. mellékletének 4. pontjában meghatározottak szerint;

f)

törkölypárlat a 110/2008/EK rendelet II. mellékletének 6. pontjában meghatározottak szerint;

g)

erjedt aszalt szőlőből előállított szeszes italok.

Az ízesített borászati termékek készítése során használt színezékek, aromák vagy más engedélyezett adalékanyagok hígításához vagy feloldásához használt etil-alkoholnak mezőgazdasági eredetűnek kell lennie és csak a feltétlenül szükséges adagban lehet felhasználni, és az ilyen használat nem minősül ízesített borászati termék előállítása céljából történő alkohol-hozzáadásnak.

4.   Adalékanyagok és színezőanyagok

Az 1333/2008/EK rendeletben megállapított, élelmiszer-adalékanyagokra – ideértve a színezőanyagokat is – vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az ízesített borászati termékekre.

5.   Víz hozzáadása

Az ízesített borászati termékek előállítása során történő vízhozzáadás engedélyezett, amennyiben a szükséges adagban használják:

ízesítő esszencia előállításához,

színezékek és édesítőszerek feloldásához,

a termék végső összetételének kiigazításához.

A hozzáadott víz minőségének meg kell felelnie a 2009/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (3) és a 98/83/EK tanácsi irányelvnek (4), és az nem változtathatja meg a termék jellegét.

A víz lehet desztillált, ásványi anyag tartalmától megtisztított, ioncserélt vagy lágyított.

6.   Az ízesített borászati termékek előállításánál szén-dioxid hozzáadása engedélyezett.

7.   Alkoholtartalom

„Alkoholtartalom térfogatszázalékban kifejezve”: az adott termékben 20 °C hőmérsékleten jelen lévő tiszta alkohol térfogatának aránya az ugyanolyan hőmérsékletű termék teljes térfogatához viszonyítva.

„Tényleges alkoholtartalom térfogatszázalékban”: annak a tiszta alkoholnak a térfogategységei, amelyek 20 °C-os hőmérsékleten a termék 100 térfogategységében találhatók.

„Térfogatban számított potenciális alkoholtartalom”:annak a tiszta alkoholnak a térfogategységei 20 °C-os hőmérsékleten, amelyek az ugyanolyan hőmérsékletű termék 100 térfogategységében található cukor teljes kierjedésével keletkezhetnek;

„Összes alkoholtartalom térfogatszázalékban”: a tényleges és a potenciális alkoholtartalom összege térfogatszázalékban.


(1)  A Tanács 2001. december 20-i 2001/111/EK irányelve az emberi fogyasztásra szánt egyes cukorfajtákról (HL L 10., 2002.1.12., 53. o.).

(2)  A Tanács 2001. december 20-i 2001/110/EK irányelve a mézről (HL L 10., 2002.1.12., 47. o.).

(3)  A Tanács 2009. június 18-i 2009/54/EK irányelve a természetes ásványvizek kinyeréséről és forgalmazásáról (HL L 164., 2009.6.26., 45. o.).

(4)  A Tanács 1998. november 3-i 98/83/EK irányelve az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről (HL L 330., 1998.12.5., 32. o.).


II. MELLÉKLET

AZ ÍZESÍTETT BORÁSZATI TERMÉKEK KERESKEDELMI MEGNEVEZÉSEI ÉS LEÍRÁSAI

A.   AZ ÍZESÍTETT BOROK KERESKEDELMI MEGNEVEZÉSEI ÉS LEÍRÁSAI

1.   Ízesített bor

A 3. cikk (2) bekezdésében foglalt fogalommeghatározásnak megfelelő termékek.

2.   Boraperitif

Olyan ízesített bor, amelyet alkohol hozzáadásával készíthetnek.

Az „aperitif” kifejezés használata ebben az összefüggésben nem érinti a kifejezés olyan termékek meghatározására történő használatát, amelyek nem tartoznak e rendelet hatálya alá.

3.   Vermut

Olyan ízesített bor,

amelyhez alkoholt adnak,

amely jellemző ízét az Artemisia fajokból előállított megfelelő anyagok használata adja,

4.   Keserű ízesített bor

Olyan jellegzetes keserű ízű bor, amelyhez alkoholt adnak.

A „keserű ízesített bor” kereskedelmi megnevezés után a keserű ízt adó fő aromaanyag neve szerepel.

A „keserű ízesített bor” kereskedelmi megnevezés a következő kifejezésekkel egészíthető ki vagy cserélhető fel:

„Kínafakéreggel készített bor”, ha a fő aromaanyag természetes kínakéreg-aroma,

Bitter vino”, ha a fő aromaanyag természetes enciánaroma, és az italt engedélyezett sárga, illetve vörös színnel színezték; a „bitter” kifejezés használata ebben az összefüggésben nem érinti a kifejezés olyan termékek meghatározására történő használatát, amelyek nem tartoznak e rendelet hatálya alá,

Americano”, ha az íz ürömből vagy enciánból származó természetes aromaanyagok jelenlétének tulajdonítható, és az italt engedélyezett sárga, illetve vörös színezőanyaggal színezték.

5.   Tojás alapú ízesített bor

Olyan ízesített bor,

amelyhez alkoholt adnak,

amelyhez jó minőségű tojássárgáját vagy ilyen kivonatot adnak,

amelynek cukortartalma invertcukorban kifejezve több mint 200 gramm, és

amelynek előállítása során a keverékben használt minimális tojássárga-tartalom literként legalább 10 gramm.

A „tojás alapú ízesített bor” kifejezést a „cremovo” kereskedelmi megnevezés követheti, ha ez a termék legalább 80 %-ban oltalom alatt álló eredetmegjelölésű Marsala bort tartalmaz.

A „tojás alapú ízesített bor” kereskedelmi megnevezést a „cremovo zabaione” kifejezés követheti, ha ez a termék legalább 80 %-ban oltalom alatt álló eredetmegjelölésű Marsala bort tartalmaz, és a tojássárgája-tartalom literenként legalább 60 gramm.

6.   Väkevä viiniglögi/Starkvinsglögg

Olyan ízesített bor,

amelyhez alkoholt adnak, és

amely jellemző ízét a szegfűszeg és/vagy fahéj használata adja.

B.   AZ ÍZESÍTETT BORALAPÚ ITALOK KERESKEDELMI MEGNEVEZÉSEI ÉS LEÍRÁSAI

1.   Ízesített boralapú italok

A 3. cikk 3. pontjában foglalt fogalommeghatározásnak megfelelő termékek.

2.   Ízesített szeszezett boralapú ital

amelyhez alkoholt adnak,

amelynek tényleges alkoholtartalma nem kevesebb, mint 7 térfogatszázalék,

amelyet édesítenek,

amelyet fehérborból állítanak elő,

amelyhez aszalt szőlőből előállított párlatot adnak, és

amelyet kizárólag kardamon-kivonat felhasználásával ízesítenek,

vagy

amelyhez alkoholt adnak,

amelynek tényleges alkoholtartalma nem kevesebb, mint 7 térfogatszázalék,

amelyet édesítenek,

amelyet vörösborból állítanak elő, és

amelyhez kizárólag fűszerekből, ginzengből, dióból, citrusnövény-kivonatokból és fűszernövényekből előállított aromakészítményeket adnak.

3.   Sangría/Sangria

Olyan ízesített boralapú ital,

amelyet borból állítanak elő,

amelyet természetes citrusgyümölcs-kivonatok vagy eszenciák hozzáadásával, az adott gyümölcs levének hozzáadásával vagy anélkül ízesítenek,

amelyhez fűszereket adnak,

amelyhez szén-dioxidot adhatnak,

amelyet nem színeznek,

amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 4,5 térfogatszázalék és kevesebb mint 12 térfogatszázalék, és

amely a citrusgyümölcs húsának vagy héjának szilárd részeit tartalmazhatja, és színe kizárólag a felhasznált alapanyagokból származik.

A „Sangría” vagy „Sangria” kereskedelmi megnevezést csak abban az esetben lehet használni, ha az ital Spanyolországban vagy Portugáliában készült. Amennyiben az ital egy másik tagállamban készült, a „Sangría” vagy „Sangria” megnevezést csak az „ízesített boralapú ital” kereskedelmi megnevezés kiegészítéseként lehet használni és azt az alábbi meghatározásnak kell követnie: „készült ….-ban”, amelybe az előállító tagállam, illetve szűkebb régió nevét kell írni.

4.   Clarea

Olyan ízesített boralapú ital, amelyet a Sangría/Sangria esetében meghatározottakkal megegyező körülmények között, fehérborból állítanak elő.

A „Clarea” kereskedelmi megnevezést csak abban az esetben lehet használni, ha az ital Spanyolországban készült. Amennyiben az ital egy másik tagállamban készült, a „Clarea” megnevezést csak az „ízesített boralapú ital” kereskedelmi megnevezés kiegészítéseként lehet használni és azt az alábbi meghatározásnak kell követnie: „készült ….-ban”, amelybe az előállító tagállam, illetve szűkebb régió nevét kell írni.

5.   Zurra

Olyan ízesített boralapú ital, amelyet a 110/2008/EK rendeletben meghatározott brandy vagy borpárlat és esetleg gyümölcsdarabok Sangríához/Sangriához vagy Clareához való hozzáadásával állítanak elő. A tényleges alkoholtartalma legalább 9 térfogatszázalék és kevesebb mint 14 térfogatszázalék.

6.   Bitter soda

Olyan ízesített boralapú ital,

amelynek alapanyaga a „bitter vino”, amelynek részaránya a késztermékben nem kevesebb 50 térfogatszázaléknál,

amelyhez szén-dioxidot vagy szénsavval dúsított vizet adnak, és

amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 8 térfogatszázalék és kevesebb, mint 10,5 térfogatszázalék.

A „bitter” kifejezés használata ebben az összefüggésben nem érinti a kifejezés olyan termékek meghatározására történő használatát, amelyek nem tartoznak a rendelet hatálya alá.

7.   Kalte Ente

Olyan ízesített boralapú ital,

amelyet bor, gyöngyözőbor vagy szén-dioxid hozzáadásával készült gyöngyözőbor, valamint pezsgő vagy habzóbor elegyítésével állítanak elő,

amelyhez természetes citrom-anyagokat vagy azok kivonatát adják hozzá,

amelynek tényleges alkoholtartalma nem kevesebb, mint 7 térfogatszázalék.

A készterméknek legalább 25 térfogatszázalékban kell pezsgőt vagy habzóbort tartalmaznia.

8.   Glühwein

Olyan ízesített boralapú ital,

amelyet kizárólag vörös- vagy fehérborból állítanak elő,

amelyet főleg fahéjjal és/vagy szegfűszeggel ízesítenek, és

amelynek tényleges alkoholtartalma nem kevesebb, mint 7 térfogatszázalék.

Az I. melléklet 2. pontjának alkalmazásából eredően hozzáadott víz mennyiségét kivéve víz hozzáadása tilos.

Ha az ital fehérborból készült, a „Glühwein” kereskedelmi megnevezést a fehér borra utaló kifejezéssel, például a „fehér ” szóval kell kiegészíteni.

9.   Viiniglögi/Vinglögg/Karštas vynas

Olyan ízesített boralapú ital,

amelyet kizárólag vörös- vagy fehérborból állítanak elő,

amelyet főleg fahéjjal és/vagy szegfűszeggel ízesítenek, és

amelynek tényleges alkoholtartalma nem kevesebb, mint 7 térfogatszázalék.

Ha az ital fehérborból készült, a „Viiniglögi/Vinglögg/Karštas vynas” kereskedelmi megnevezést fehérborra utaló szóval, például „fehér ” szóval kell kiegészíteni;

10.   Maiwein

Olyan ízesített boralapú ital,

amelyet a Galium odoratum (L.) Scop (Asperula odorata L.) domináns ízének biztosítása érdekében Galium odoratum (L.) Scop (Asperula odorata L.) növényt vagy annak kivonatát tartalmazó borból készítenek, és

amelynek tényleges alkoholtartalma nem kevesebb, mint 7 térfogatszázalék.

11.   Maitrank

Olyan ízesített boralapú ital,

amelyet olyan fehérborból készítenek, amelyben Galium odoratum (L.) Scop. (Asperula odorata L.) növényeket áztatnak, vagy amelyhez kivonatot adnak, valamint narancsot, és/vagy más gyümölcsöt adnak, lehetőség szerint lé, sűrítmény vagy kivonat formájában, és legfeljebb 5 %-os cukorral édesítik, és

amelynek tényleges alkoholtartalma nem kevesebb, mint 7 térfogatszázalék.

12.   Pelin

Olyan ízesített boralapú ital,

amelyet vörös- vagy fehérborból, és meghatározott gyógynövénykeverékből készítenek,

amelynek tényleges alkoholtartalma nem kevesebb, mint 8,5 térfogatszázalék és

amelynek cukortartalma invertcukorban kifejezve literenként 45–50 gramm és összes savtartalma – borkősavban kifejezve – legalább 3 gramm/liter.

13.   Aromatizovaný dezert

Olyan ízesített boralapú ital,

amelyet fehér- vagy vörösborból, cukorból és desszertekhez használt fűszerkeverékből készítenek,

amelynek tényleges alkoholtartalma legalább 9 térfogatszázalék és kevesebb, mint 12 térfogatszázalék,

amelynek cukortartalma invertcukorban kifejezve literenként 90–130 gramm és összes savtartalma – borkősavban kifejezve – legalább 2,5 gramm/liter.

Az „Aromatizovaný dezert” kereskedelmi megnevezést csak abban az esetben lehet használni, ha a termék a Cseh Köztársaságban készült. Amennyiben az ital más tagállamban készült, az „Aromatizovaný dezert” megnevezést csak az „ízesített boralapú ital” kereskedelmi megnevezés kiegészítéseként lehet használni és azt az alábbi meghatározásnak kell követnie: „készült ….-ban”, amelybe az előállító tagállam, illetve szűkebb régió nevét kell írni.

C.   AZ ÍZESÍTETT BORALAPÚ KOKTÉLOK KERESKEDELMI MEGNEVEZÉSEI ÉS LEÍRÁSAI

1.   Ízesített boralapú koktél

A 3. cikk 4. pontjában foglalt meghatározásnak megfelelő termék.

A „koktél” kifejezés használata ebben az összefüggésben nem érinti a kifejezés olyan termékek meghatározására történő használatát, amelyek nem tartoznak e rendelet hatálya alá.

2.   Boralapú koktél

Olyan ízesített boralapú koktél,

amelyben a sűrített szőlőmust aránya nem éri el a késztermék össztérfogatának 10 %-át,

amely tényleges alkoholtartalma kevesebb, mint 7 térfogatszázalék, és

amelyben az invertcukorban kifejezett literenkénti cukortartalom 80 grammnál kevesebb.

3.   Ízesített gyöngyöző szőlőmust alapú koktél

Olyan ízesített boralapú koktél,

amelyet kizárólag szőlőmustból állítanak elő,

amely tényleges alkoholtartalma kevesebb, mint 4 térfogatszázalék, és

amely kizárólag a felhasznált termékek erjedéséből származó szén-dioxidot tartalmaz.

4.   Pezsgőkoktél

Olyan ízesített boralapú koktél, amelyet pezsgővel kevernek.


III. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

1601/91/EGK rendelet

E rendelet

1. cikk

1. cikk

2. cikk, (1)–(4) bekezdés

3. cikk és II. melléklet

2. cikk, (5) bekezdés

6. cikk, (1) bekezdés

2. cikk, (6) bekezdés

6. cikk, (2) bekezdés

2. cikk, (7) bekezdés

3. cikk

4. cikk, (1) bekezdés és I. melléklet

4. cikk (1)-(3) bekezdés

4. cikk, (1) bekezdés és I. melléklet

4. cikk, (4) bekezdés

4. cikk, (3) bekezdés

5. cikk

4. cikk, (2) bekezdés

6. cikk, (1) bekezdés

5. cikk, (1) és (2) bekezdés

6. cikk, (2) bekezdés, a) pont

5. cikk, (4) bekezdés

6. cikk, (2) bekezdés, b) pont

20. cikk (1) bekezdés

6. cikk, (3) bekezdés

45. cikk, (5) bekezdés

6. cikk, (4) bekezdés

9. cikk

7. cikk, (1) és (3) bekezdés

7. cikk, (2) bekezdés

5. cikk, (3) bekezdés

8. cikk, (1) bekezdés

8. cikk, (2) bekezdés

5. cikk, (1) és (2) bekezdés

8. cikk, (3) bekezdés

6. cikk, (3) bekezdés

7. cikk

8. cikk, (4) bekezdés, első és második albekezdés

8. cikk, (4) bekezdés, harmadik albekezdés

I. melléklet, 3. pont, második bekezdés

8. cikk, (4a) bekezdés

8. cikk, (5)–(8) bekezdés

8. cikk

8. cikk, (9) bekezdés

9. cikk (1)–(3) bekezdés

9. cikk (4) bekezdés

31. cikk

32. cikk

10. cikk

11. cikk

10a. cikk

2. cikk, 3. pont és 10–30. cikk

11. cikk

1. cikk, (3) bekezdés

12–15. cikk

33. és34. cikk

35. cikk

16. cikk

36. cikk

17. cikk

37. cikk

I. melléklet

I. melléklet, (3) bekezdés, a) pont

II. melléklet