02012R1151 — HU — 07.12.2021 — 002.001

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1151/2012/EU RENDELETE

(2012. november 21.)

a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről

(HL L 343, 2012.12.14., 1. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/625 RENDELETE (2017. március 15.)

  L 95

1

7.4.2017

►M2

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/2117 RENDELETE (2021. december 2.)

  L 435

262

6.12.2021


Helyesbítette:

►C1

Helyesbítés, HL L 055, 27.2.2013, o 27 (1151/2012/EU)

►C2

Helyesbítés, HL L 137, 24.5.2017, o 40  (625/2017)

►C3

Helyesbítés, HL L 415, 10.12.2020, o 88  (625/2017)



▼B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1151/2012/EU RENDELETE

(2012. november 21.)

a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről



I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Célkitűzések

(1)  

E rendelet célja a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek előállítói számára segítséget nyújtani abban, hogy a vásárlókat és a fogyasztókat tájékoztassák termékeik és az élelmiszerek jellemzőiről és termelési sajátosságairól, biztosítva ezáltal, hogy:

a) 

az értéknövelő jellemzőkkel és sajátosságokkal rendelkező mezőgazdasági termékek és élelmiszerek termelői és előállítói tisztességes versenyfeltételek mellett tevékenykedhessenek;

b) 

a fogyasztók számára a szóban forgó termékekkel kapcsolatban megbízható információk álljanak rendelkezésre;

c) 

a szellemi tulajdonjog védelmét tiszteletben tartsák; továbbá

d) 

a belső piac integritása ne sérüljön.

Az e rendeletben meghatározott intézkedések célja támogatni a kiváló minőségű termékekkel kapcsolatos mezőgazdasági és feldolgozási tevékenységeket és gazdálkodási rendszereket, és ezáltal hozzájárulni a vidékfejlesztési politika célkitűzéseinek megvalósításához.

(2)  

E rendelet minőségrendszereket hoz létre, amelyek alapul szolgálnak különösen az olyan mezőgazdasági termékek jelölésére vagy leírására szolgáló elnevezések és kifejezések megkülönböztetéséhez és – adott esetben – oltalmához, amelyek:

a) 

értéknövelő jellemzőkkel rendelkeznek; vagy

▼M2

b) 

az előállításuk során alkalmazott termelési vagy feldolgozási módszereknek, illetve előállítási vagy forgalmazási helyüknek vagy a fenntartható fejlődéshez való lehetséges hozzájárulásuknak köszönhetően értéknövelő sajátosságokkal rendelkeznek.

▼B

2. cikk

Hatály

(1)  
E rendelet hatálya a Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékekre, valamint az e rendelet I. mellékletében felsorolt egyéb mezőgazdasági termékekre és élelmiszerekre terjed ki.

A nemzetközi kötelezettségvállalások, illetve az új termelési módszerek és anyagok figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e rendelet I. mellékletében meghatározott termékek jegyzékének kiegészítésére vonatkozóan. E termékeknek szorosan kapcsolódniuk kell a mezőgazdasági termékekhez, illetve a vidéki gazdasághoz.

▼M2

(2)  
Ez a rendelet nem alkalmazandó a szeszes italokra vagy az 1308/2013/EU rendelet VII. mellékletének II. részében meghatározott szőlőből készült termékekre, a borecetek kivételével.
(3)  
Az 52. cikk értelmében végzett bejegyzések nem érintik a termelők azon kötelezettségét, hogy megfeleljenek az egyéb uniós szabályoknak, különösen a termékek forgalomba hozatalára és az élelmiszerek címkézésére vonatkozóaknak.

▼B

(4)  
A műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) az e rendelet által létrehozott minőségrendszerekre nem alkalmazandó.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. 

„minőségrendszerek”: a II., a III. és a IV. címben létrehozott rendszerek;

2. 

„csoportosulás”: az ugyanazon termékkel foglalkozó, főként termelők vagy feldolgozók által alkotott társulás, annak jogi formájától függetlenül;

3. 

„hagyományos”: a hazai piacon a nemzedékek közötti átadást lehetővé tévő időtartam óta bizonyítottan jelen lévő termék; ez az időtartam legalább 30 év;

4. 

„címkézés”: bármilyen szöveg, tulajdonság, védjegy, márkanév, ábra vagy jelzés, amely egy élelmiszerre vonatkozik, és amelyet az élelmiszert kísérő vagy arra vonatkozó csomagoláson, dokumentumban, megjegyzésben, címkén, gyűrűn vagy galléron helyeznek el;

5. 

„különleges tulajdonság”: egy termék kapcsán azon jellemző előállítási sajátosságok, amelyek az adott terméket egyértelműen megkülönböztetik az ugyanazon kategóriába tartozó többi hasonló terméktől;

6. 

„köznevesült kifejezés”: olyan terméknév, amely – bár arra a helyre, régióra vagy országra utal, ahol a terméket eredetileg előállították vagy forgalmazták – az Unióban egy termék általánosan elterjedt elnevezésévé vált;

7. 

„előállítási szakasz”: a termelés, a feldolgozás vagy az előállítás;

8. 

„feldolgozott termékek”: a feldolgozatlan termékek feldolgozásából származó élelmiszerek. A feldolgozott termékek tartalmazhatnak olyan összetevőket, amelyek az előállításukhoz szükségesek, vagy különleges tulajdonságokat adnak nekik.



II. CÍM

OLTALOM ALATT ÁLLÓ EREDETMEGJELÖLÉSEK ÉS OLTALOM ALATT ÁLLÓ FÖLDRAJZI JELZÉSEK

4. cikk

Célkitűzés

Létrehozásra kerül az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések rendszere azzal a céllal, hogy egy adott földrajzi területhez szorosan kapcsolódó termékek előállítóit az alábbiak révén segítse:

a) 

minőségi termékeikért cserébe méltányos jövedelem biztosítása;

b) 

a szellemitulajdon-jogot képező elnevezések egységes oltalmának biztosítása az Unió egész területén;

c) 

a fogyasztók pontos tájékoztatása az egyes termékek értéknövelő tulajdonságairól.

5. cikk

Az eredetmegjelölésekre és a földrajzi jelzésekre vonatkozó követelmények

▼M2

(1)  

E rendelet alkalmazásában az „eredetmegjelölés” olyan elnevezés – amely lehet egy hagyományosan használt elnevezés –, amely egy olyan terméket jelöl:

a) 

amely egy meghatározott helyről, régióból vagy – kivételes esetekben – országból származik;

b) 

amelynek minősége vagy jellemzői lényegében vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetők; és

c) 

amely előállításának valamennyi szakasza a meghatározott földrajzi területen történik.

(2)  

E rendelet alkalmazásában a „földrajzi jelzés” olyan elnevezés – beleértve a hagyományosan használt elnevezést is –, amely egy olyan terméket jelöl:

a) 

amely egy meghatározott helyről, régióból vagy országból származik;

b) 

amelynek adott minősége, hírneve vagy egyéb jellemzői alapvetően földrajzi eredetének tulajdoníthatók; és

c) 

amely előállításának legalább egy szakasza a meghatározott földrajzi területen történik.

▼B

(3)  

Az (1) bekezdésben foglaltak ellenére egyes elnevezéseket akkor is eredetmegjelölésnek kell tekinteni, ha az adott termékek nyersanyagai a meghatározott földrajzi területnél nagyobb vagy attól eltérő földrajzi területről származnak, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a) 

a nyersanyag előállítására szolgáló terület jól körülhatárolt;

b) 

a nyersanyagok előállítására speciális feltételek vonatkoznak;

c) 

ellenőrzési intézkedések biztosítják a b) pontban említett feltételek betartását; továbbá

d) 

a szóban forgó eredetmegjelöléseket a származási országban 2004. május 1-je előtt eredetmegjelölésként elismerték.

E bekezdés alkalmazásában kizárólag az élő állat, a hús és a tej tekinthető nyersanyagnak.

(4)  
Az állati eredetű termékek előállításával kapcsolatos sajátosságok figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az eredetmegjelölések esetében az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a takarmány származásával kapcsolatos korlátozásokra és eltérésekre vonatkozóan.

Ezenkívül az egyes termékek vagy területek sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az élő állatok levágásával vagy a nyersanyagok származásával kapcsolatos korlátozásokra és eltérésekre vonatkozóan.

E korlátozásoknak és eltéréseknek objektív kritériumok alapján figyelembe kell venniük a minőséget, a felhasználást, az elismert know-how-t, valamint a természeti tényezőket.

6. cikk

Köznévi jelleg, összeütközések növényfajták és állatfajták neveivel, azonos alakú szavakkal és védjegyekkel

(1)  
Köznevesült kifejezéseket nem lehet oltalom alatt álló eredetmegjelölésként vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzésként bejegyezni.

▼M2

(2)  
Eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként nem jegyezhető be olyan elnevezés, amely valamely növény- vagy állatfajta nevével ütközik, és valószínűleg megtéveszti a fogyasztókat a termék tényleges származása tekintetében, vagy összetéveszthetővé teszi a bejegyzett jelöléssel ellátott termékeket és a szóban forgó növény- vagy állatfajtát.

Az első albekezdésben említett feltételeket az ütköző elnevezések tényleges használatával kapcsolatban kell értékelni, beleértve a növény- vagy állatfajta nevének a származási területén kívüli használatát, valamint egy másik szellemitulajdon-joggal védett növényfajta nevének használatát is.

▼B

(3)  
A 11. cikk értelmében létrehozott nyilvántartásba már bejegyzett elnevezéssel részben vagy teljesen azonos alakú elnevezések bejegyezésére csak abban az esetben van lehetőség, ha a később bejegyzett azonos alakú elnevezés a helyi és hagyományos használati feltételek és a megjelenítés tekintetében a gyakorlatban megfelelően elkülönül a már bejegyzettől, figyelembe véve azt is, hogy biztosítani kell az érintett termelők közötti egyenlő bánásmódot, valamint a fogyasztók megtévesztésének elkerülését.

Az olyan azonos alakú elnevezés, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a képzetet kelti, hogy a termékek egy másik területről származnak, még akkor sem jegyezhető be, ha az elnevezés az adott termékek származása szerinti terület, régió vagy helység vonatkozásában pontos.

(4)  
Egy eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként bejegyezni javasolt elnevezés nem jegyezhető be, amennyiben – figyelembe véve valamely védjegy jó hírnevét és elismertségét, valamint használatának időtartamát – annak eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként történő bejegyzése a termék tényleges mibenlétét illetően alkalmas lehet a fogyasztók megtévesztésére.

7. cikk

Termékleírás

(1)  

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölésnek vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzésnek meg kell felelnie a legalább a következőket tartalmazó termékleírásnak:

a) 

az eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként oltalomban részesítendő elnevezés a kereskedelmi vagy köznyelvben használatos formájában, kizárólag olyan nyelven, amelyet a meghatározott földrajzi területen az adott termék megnevezésére hagyományosan használtak vagy használnak;

b) 

a termék leírása, beleértve – adott esetben – a nyersanyagokat, valamint a termék főbb fizikai, kémiai, mikrobiológiai vagy érzékszervi jellemzőit;

c) 

az e bekezdés f) pontjának i. vagy ii. alpontjában említett kapcsolatnak megfelelően körülhatárolt földrajzi terület meghatározása és – adott esetben – az 5. cikk (3) bekezdésében szereplő követelmények teljesülését igazoló adatok;

d) 

annak igazolása, hogy a termék az 5. cikk (1) vagy (2) bekezdésében említett földrajzi területről származik;

e) 

a termék előállítási módjának, valamint – adott esetben – az autentikus és egységes helyi előállítási módszereknek a leírása, valamint a csomagolásra vonatkozó adatok feltüntetése, amennyiben a kérelmező csoportosulás – az uniós jogot, különösen az áruk szabad mozgására és a szolgáltatások szabad nyújtására vonatkozó jogszabályokat is figyelembe véve – úgy dönt, és azt a konkrét termékre vonatkozóan megfelelően megindokolja, hogy a minőség megőrzése, a származás garantálása vagy az ellenőrzés biztosítása érdekében a csomagolásnak is a meghatározott földrajzi területen kell történnie;

▼M2

f) 

a következőket alátámasztó adatok:

i. 

az oltalom alatt álló eredetmegjelölést illetően a termék minősége vagy jellemzői és a földrajzi környezet közötti, az 5. cikk (1) bekezdésében említett kapcsolat; az említett földrajzi környezet emberi tényezőire vonatkozó adatok adott esetben a talaj- és tájgazdálkodás, a termesztési gyakorlatok vagy az ugyanazon bekezdésben említett földrajzi környezet természeti tényezőinek megőrzéséhez való egyéb, releváns emberi hozzájárulás ismertetésére korlátozódhatnak;

ii. 

az oltalom alatt álló földrajzi jelzést illetően a termék adott minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője és a földrajzi eredet közötti, az 5. cikk (2) bekezdésében említett kapcsolat;

▼B

g) 

a termékleírásban szereplő előírásoknak a 37. cikk szerinti betartását ellenőrző hatóságok neve és címe, vagy az ezen előírásokat ellenőrző szervek neve és címe – amennyiben a szervek ezen adatai rendelkezésre állnak –, és e hatóságok és szervek konkrét feladatai;

h) 

az érintett termékre vonatkozó bármilyen egyedi címkézési előírás.

▼M2

A termékleírás magában foglalhatja az eredetmegjelölésnek vagy a földrajzi jelzésnek a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulásának ismertetését.

▼B

(2)  
Annak érdekében, hogy a termékleírás releváns és tömör tájékoztatást nyújtson, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett termékleírásban szereplő információk korlátozására vonatkozó szabályok megállapítása céljából, ha erre a korlátozásra túlzott terjedelmű bejegyzési kérelmek benyújtásának elkerülése érdekében szükség van.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a termékleírás formájára vonatkozó szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

8. cikk

A bejegyzés iránti kérelem tartalma

(1)  

Az eredetmegjelölések vagy földrajzi jelzések bejegyzése iránti, a 49. cikk (2) és (5) bekezdése szerinti kérelmeknek legalább a következőket kell tartalmazniuk:

a) 

a kérelmező csoportosulás neve és címe, valamint a termékleírásban szereplő előírások betartását ellenőrző hatóságok neve és címe, vagy az ezen előírások betartását ellenőrző szervek neve és címe, amennyiben a szervek ezen adatai rendelkezésre állnak;

b) 

a 7. cikkben meghatározott termékleírás;

c) 

a következőket tartalmazó egységes dokumentum:

i. 

a termékleírás főbb pontjai: a termék neve, leírása, beleértve adott esetben a csomagolására és a címkézésére vonatkozó külön előírásokat, és a földrajzi terület tömör meghatározása;

ii. 

a termék és földrajzi környezete vagy földrajzi eredete közötti, – az esettől függően – az 5. cikk (1) vagy (2) bekezdésében említett kapcsolat, és ezen belül – adott esetben – a termékleírás vagy az előállítási mód e kapcsolatot alátámasztó elemeinek bemutatása.

A 49. cikk (5) bekezdése szerinti kérelmeknek továbbá bizonyítékot kell tartalmazniuk arra vonatkozóan, hogy a szóban forgó elnevezés a származási országban oltalom alatt áll.

(2)  

A 49. cikk (4) bekezdésében említett kérelmezési dokumentációnak a következőket kell tartalmaznia:

a) 

a kérelmező csoportosulás neve és címe;

b) 

az e cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett egységes dokumentum;

c) 

a tagállam arra vonatkozó nyilatkozata, hogy megítélése szerint a kérelmező csoportosulás által benyújtott kérelem, amely kedvező határozat alapjául szolgálhat, megfelel az e rendeletben és az e rendelet értelmében elfogadott rendelkezésekben szereplő feltételeknek;

d) 

a termékleírás közzétételére való hivatkozás.

9. cikk

Átmeneti nemzeti oltalom

A kérelmek Bizottsághoz történő benyújtásának napjától kezdődő hatállyal a tagállamok – kizárólag átmeneti jelleggel – nemzeti oltalmat biztosíthatnak az elnevezések számára e rendelet alapján.

Ez a nemzeti oltalom az e rendelet szerinti bejegyzésről szóló határozat meghozatalának vagy a kérelem visszavonásának időpontjában szűnik meg.

Amennyiben az elnevezést e rendelet alapján nem jegyzik be, a nemzeti oltalom következményei kizárólag az érintett tagállam felelősségi körébe tartoznak.

A tagállamok által az első bekezdés szerint meghozott intézkedések csak nemzeti szinten járnak joghatással, és nem érintik az Unión belüli és a nemzetközi kereskedelmet.

10. cikk

A felszólalás indokai

(1)  

►M2  Az 51. cikk (1) bekezdésében említett, indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozat csak akkor fogadható el, ha az az említett bekezdésben meghatározott határidőn belül érkezik be a Bizottsághoz, és ha: ◄

a) 

bizonyítják az 5. cikkben, valamint a 7. cikk (1) bekezdésében említett feltételek teljesítésének elmulasztását;

b) 

bizonyítják, hogy a javasolt elnevezés bejegyzése ellentétes lenne a 6. cikk (2), (3) vagy (4) bekezdésével;

c) 

bizonyítják, hogy a javasolt elnevezés bejegyzése veszélyeztetné egy vele részben vagy teljesen azonos elnevezés vagy védjegy létét, vagy az olyan termékek létét, amelyek az 50. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti közzététel időpontját megelőzően már legalább öt éven keresztül jogszerűen forgalomban voltak; vagy

d) 

olyan részletekkel szolgálnak, amelyek arra engednek következtetni, hogy a bejegyzési kérelem tárgyát képező elnevezés köznevesült kifejezés.

(2)  
A felszólalás indokait az Unió területére vonatkozóan kell megvizsgálni.

11. cikk

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések nyilvántartása

(1)  
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján, az 57. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül létrehozza és fenntartja az e rendszer keretében elismert, oltalom alatt álló eredetmegjelölések és oltalom alatt álló földrajzi jelzések nyilvánosan hozzáférhető és naprakész nyilvántartását.
(2)  
A nyilvántartásba bejegyezhetők harmadik országokból származó termékeket jelölő olyan földrajzi jelzések is, amelyek oltalmat élveznek az Unióban valamely olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelynek az Unió szerződő fele. Az ilyen elnevezéseket oltalom alatt álló földrajzi jelzésként kell nyilvántartásba venni, kivéve, ha az érintett megállapodás kifejezetten rögzíti, hogy az e rendelet szerinti oltalom alatt álló eredetmegjelölésről van szó.
(3)  
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a nyilvántartás formájára és tartalmára vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(4)  
A Bizottság közzéteszi és rendszeresen naprakésszé teszi a (2) bekezdésben említett nemzetközi megállapodások jegyzékét, valamint az e megállapodások értelmében oltalom alatt álló földrajzi jelzések jegyzékét.

12. cikk

Elnevezések, szimbólumok és megjelölések

(1)  
Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket és az oltalom alatt álló földrajzi jelzéseket minden olyan gazdasági szereplő használhatja, amely az adott termékleírásnak megfelelő terméket forgalmaz.
(2)  
Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések népszerűsítése céljából uniós szimbólumokat kell kidolgozni.

▼M2

(3)  
Az Unióból származó, az e rendeletben megállapított eljárásoknak megfelelően bejegyzett oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel forgalmazott termékek esetében az ezekhez kapcsolódó uniós szimbólumoknak szerepelniük kell a címkézésben és a reklámanyagokban. A kötelező adatok feltüntetésére vonatkozóan az 1169/2011/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jelölési követelményeket alkalmazni kell a termék bejegyzett elnevezésére. Az „oltalom alatt álló eredetmegjelölés” vagy az „oltalom alatt álló földrajzi jelzés” megjelölés vagy az ezeknek megfelelő „OEM” vagy „OFJ” rövidítés szerepelhet a címkézésben.

▼B

(4)  
Ezenkívül a címkézésben a következők is megjeleníthetők: az 5. cikkben említett származási földrajzi terület képi megjelenítése, és az azon tagállamra és/vagy régióra utaló szövegek, ábrák vagy szimbólumok, amelyben az említett származási földrajzi terület található.
(5)  
A 2000/13/EK irányelv sérelme nélkül, a 2008/95/EK irányelv 15. cikkében említett együttes, földrajzi nevet tartalmazó védjegyeket az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel együtt lehet feltüntetni a címkéken.
(6)  
A nyilvántartásba bejegyzett elnevezéssel forgalomba hozott, harmadik országból származó termékek címkézésében a (3) bekezdésben említett megjelölések, illetve az ezekhez kapcsolódó uniós szimbólumok ugyanígy megjeleníthetők.
(7)  
A fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el uniós szimbólumok létrehozására vonatkozóan.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az uniós szimbólumok és megjelölések technikai jellemzőit, valamint az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel forgalmazott termékeken történő használatukra vonatkozó szabályokat, az alkalmazandó megfelelő nyelvi változatokat is beleértve. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

13. cikk

Oltalom

(1)  

A bejegyzett elnevezések a következőkkel szemben élveznek oltalmat:

▼M2

a) 

a bejegyzett elnevezés bármely közvetlen vagy közvetett kereskedelmi célú felhasználása a bejegyzés hatálya alá nem tartozó termékek esetében, amennyiben az említett termékek az említett elnevezés alatt bejegyzett termékekhez hasonlóak, vagy amennyiben az elnevezés használata az oltalom alatt álló elnevezés hírnevét kihasználja, azt gyengíti vagy csorbítja, többek között, ha az említett termékeket összetevőként használják;

▼B

b) 

bármilyen visszaélés, utánzás vagy félrevezető utalás, még abban az esetben is, ha a termékek vagy szolgáltatások tényleges származása fel van tüntetve, vagy ha a bejegyzett elnevezés fordítását használják, illetve ha azt a „jellegű”, „típusú”, „eljárással készített”, „hasonlóan készített”, „utánzat” vagy ezekhez hasonló kifejezések kísérik, abban az esetben is, ha e termékeket összetevőként használják;

c) 

bármely egyéb, a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó a belső vagy a külső csomagoláson, az adott termékhez kapcsolódó reklámanyagon vagy dokumentumon elhelyezett hamis vagy megtévesztő megjelölés, valamint a termék származását illetően hamis benyomást keltő dobozba történő csomagolás;

d) 

bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék tényleges származása tekintetében a fogyasztó megtévesztéséhez vezethet.

Amennyiben egy oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés egy köznevesült terméknevet foglal magában, e köznevesült elnevezés használata nem minősül az első albekezdés a) vagy b) pontjával ellentétesnek.

(2)  
Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések nem köznevesülhetnek.
(3)  
A tagállamok megteszik a szükséges igazgatási és jogi lépéseket az adott tagállamban előállított vagy forgalmazott termékekre vonatkozó, oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések (1) bekezdésben említett jogszerűtlen használatának megelőzése és megszüntetése érdekében.

Ennek érdekében a tagállamok az egyes tagállamok által meghatározott eljárások alapján kijelölik az ezen intézkedések meghozataláért felelős hatóságokat.

E hatóságoknak megfelelő garanciákat kell biztosítaniuk a tárgyilagosság és a pártatlanság tekintetében, és rendelkezniük kell a feladataik ellátásához szükséges képzett személyzettel és erőforrásokkal.

▼M2

(4)  

Az (1) bekezdésben említett oltalom a következők tekintetében is alkalmazandó:

a) 

az Unió vámterületére belépő, de az Unió vámterületén belül szabad forgalomba nem bocsátott áruk; és

b) 

távértékesítés – így például elektronikus kereskedelem – útján eladott áruk.

Az Unió vámterületére belépő, de az Unió vámterületén belül szabad forgalomba nem bocsátott áruk esetében az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés használatára jogosult csoportosulás vagy gazdasági szereplő jogosult megakadályozni valamennyi harmadik felet abban, hogy kereskedelmi forgalom keretében anélkül hozzanak be árukat az Unióba, hogy ott szabad forgalomba bocsátanák azokat, amennyiben az ilyen áruk, beleértve a csomagolást is, harmadik országokból érkeznek, és engedély nélkül viselik az oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzést.

▼B

14. cikk

A védjegyek, az eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések közötti kapcsolat

(1)  
Ha egy eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés e rendelet értelmében bejegyzésre került, az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel kapcsolatos bejegyzési kérelem Bizottsághoz való benyújtásának időpontját követően benyújtott minden olyan védjegybejelentést el kell utasítani, amelynek tárgya olyan megjelölés, amelynek használata ellentétes lenne a 13. cikk (1) bekezdésével, és ugyanolyan jellegű termékre vonatkozik, mint a már bejegyzett elnevezés.

Az első albekezdésben foglaltak megsértésével lajstromozott védjegyeket érvényteleníteni kell.

E bekezdés rendelkezéseit a 2008/95/EK irányelv rendelkezései ellenére is alkalmazni kell.

(2)  
A 6. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül azok a védjegyek, amelyek használata a 13. cikk (1) bekezdésével ellentétes, és amelyeket az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés bejegyzésére irányuló kérelemnek a Bizottsághoz való benyújtását megelőzően az Unió területén jóhiszeműen jelentettek be lajstromozásra, vagy lajstromoztak, vagy amelyeknek az Unió területén belüli oltalma – feltéve, hogy a vonatkozó jogszabályok biztosítják ezt a lehetőséget – jóhiszemű használat révén keletkezett, az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés bejegyzése ellenére az érintett termékek tekintetében tovább használhatók, illetve oltalmuk megújítható, feltéve, hogy a közösségi védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet ( 2 ) vagy a 2008/95/EK irányelv alapján nem áll fenn ok a védjegy törlésére vagy megszűnése megállapítására. Ilyen esetekben az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés feltüntetése és az érintett védjegy használata egyaránt megengedett

15. cikk

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések használatára vonatkozó átmeneti időszakok

(1)  

A 14. cikk sérelme nélkül legfeljebb öt évig tartó átmeneti időszak biztosítása céljából a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a valamely tagállamból vagy harmadik országból származó olyan termékek esetében, amelyek megnevezése egy, a 13. cikk (1) bekezdésével ellentétes elnevezésből áll vagy azt tartalmazza, annak érdekében, hogy a forgalmazás céljából használt megnevezést továbbra is használni lehessen, azonban csak akkor, ha az 49. cikk (3) bekezdésében vagy az 51. cikkben említett, elfogadható felszólalási nyilatkozat azt bizonyítja, hogy:

a) 

az elnevezés bejegyzése veszélyeztetné egy vele részben vagy egészben azonos elnevezés létét; vagy

b) 

az adott elnevezést viselő termék az érintett területen az 50. cikk (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott közzététel időpontját megelőzően legalább öt éven keresztül jogszerűen forgalomban volt.

▼M2

Az említett végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni, kivéve, ha a 49. cikk (3) bekezdése alapján elfogadható kifogásolási nyilatkozatot nyújtottak be.

▼B

(2)  

►M2  A 14. cikk sérelme nélkül, kellően indokolt esetekben a Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az e cikk (1) bekezdésében említett átmeneti időszak legfeljebb 15 évre való meghosszabbítása céljából, amennyiben bizonyítható, hogy: ◄

a) 

az e cikk (1) bekezdésében említett megnevezést a bejegyzési kérelem Bizottságnak való benyújtását megelőzően legalább 25 éven keresztül jogszerűen, folyamatosan és jóhiszeműen használták;

b) 

az e cikk (1) bekezdésében említett megnevezés használata sohasem irányult a bejegyzett elnevezés hírnevének kihasználására, és bizonyítást nyert, hogy nem tévesztette, de nem is téveszthette meg a fogyasztókat a termék tényleges származását illetően.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3)  
Az (1) és a (2) bekezdésben említett megnevezések használata esetén a címkézésben egyértelműen és jól láthatóan meg kell jeleníteni a termék származási országát.
(4)  
Az azon hosszú távú célkitűzés kapcsán felmerülő átmeneti nehézségek leküzdése érdekében, amely szerint biztosítani kell, hogy az érintett területen valamennyi termelő teljesítse a termékleírásban foglaltakat, a tagállamok – a kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontjától kezdődő hatállyal – akár tízéves átmeneti időszakot is biztosíthatnak, feltéve, hogy az érintett gazdasági szereplők a szóban forgó termékeket az érintett elnevezések használatával folyamatosan és jogszerűen forgalmazták a kérelemnek a tagállami hatóságokhoz történő benyújtását megelőző legalább öt éven keresztül, és erre a 49. cikk (3) bekezdésében említett nemzeti felszólalási eljárás során hivatkoztak.

Az első albekezdés értelemszerűen alkalmazandó a harmadik országban található földrajzi területekre utaló oltalom alatt álló eredetmegjelölésekre és oltalom alatt álló földrajzi jelzésekre, a felszólalási eljárás kivételével.

A szóban forgó átmeneti időszakokat jelezni kell a 8. cikk (2) bekezdésében említett kérelmezési dokumentációban.

16. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  
Azokat az elnevezéseket, amelyek szerepelnek az 510/2006/EK rendelet 7. cikkének (6) bekezdése szerinti nyilvántartásban, automatikusan fel kell venni az e rendelet 11. cikkében említett nyilvántartásba. Az elnevezésekhez kapcsolódó termékleírásokat az e rendelet 7. cikkében említett termékleírásként kell tekinteni. Az ilyen bejegyzésekhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket továbbra is alkalmazni kell.
(2)  
A termelők vagy az egyéb érdekeltek jogainak és jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el további átmeneti rendelkezésekre vonatkozóan.
(3)  
E rendelet az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések, illetve védjegyek párhuzamos használatára vonatkozó, az 510/2006/EK rendeletnek megfelelően elismert jog sérelme nélkül alkalmazandó.

▼M2

16a. cikk

Ízesített borászati termékek meglévő földrajzi jelzései

A 251/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 3 ) 21. cikke alapján létrehozott nyilvántartásba felvett elnevezéseket oltalom alatt álló földrajzi jelzésként automatikusan fel kell venni az e rendelet 11. cikkében említett nyilvántartásba. A kapcsolódó termékleírásokat az e rendelet 7. cikkének alkalmazása szerinti termékleírásoknak kell tekinteni.

▼B



III. CÍM

HAGYOMÁNYOS KÜLÖNLEGES TERMÉKEK

17. cikk

Célkitűzés

Létrehozásra kerül a hagyományos különleges termékek rendszere azzal a céllal, hogy a hagyományos előállítási módszerek és receptek megőrzése érdekében a hagyományos termékek előállítói számára segítséget nyújtson termékeik forgalmazásában és abban, hogy a fogyasztókkal megismertessék hagyományos termékeik és receptjeik értéknövelő tulajdonságait.

18. cikk

Kritériumok

(1)  

Hagyományos különleges termékként való bejegyzésre azok az elnevezések jogosultak, amelyek olyan terméket vagy élelmiszert jelölnek, amely:

a) 

az adott termékre vagy élelmiszerre jellemző hagyományos előállítási vagy feldolgozási módszerrel vagy hagyományos összetétellel készül; vagy

b) 

a hagyományosan használt nyersanyagokból vagy összetevőkből készül.

(2)  

Csak olyan elnevezés jegyezhető be hagyományos különleges termékként, amely:

a) 

az adott termék leírására hagyományosan használt elnevezés; vagy

b) 

jelzi a termék hagyományos jellegét vagy sajátosságát.

(3)  
Amennyiben az 51. cikk szerinti felszólalási eljárás során bebizonyosodik, hogy az elnevezés valamely másik tagállamban vagy egy harmadik országban is használatos, a hasonló termékek, vagy a hasonló vagy azonos elnevezésű termékek egymástól való megkülönböztetése érdekében az 52. cikk (3) bekezdésének megfelelően hozott bejegyzési határozat előírhatja, hogy a hagyományos különleges termék elnevezését a „hagyományok szerint készült” állításnak kell kísérnie, amelyet közvetlenül megelőz az ország vagy annak egy régiója nevére utaló melléknév.
(4)  
Nem jegyezhető be olyan elnevezés, amely kizárólag egy adott termékcsoport általános jellemzőjére, vagy konkrét uniós jogszabályban meghatározott állításokra utal.
(5)  
A rendszer zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a bejegyzésre való jogosultságra vonatkozóan e cikkben megállapított kritériumok további részletei tekintetében.

19. cikk

Termékleírás

(1)  

A hagyományos különleges terméknek meg kell felelnie az alábbiakat tartalmazó termékleírásnak:

a) 

a bejegyzésre javasolt elnevezés a megfelelő nyelve(ke)n;

b) 

a termék leírása, beleértve főbb fizikai, kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi jellemzőit, alátámasztva a termék sajátos jellegét;

c) 

a termelők által betartandó előállítási mód leírása, beleértve adott esetben a felhasznált nyersanyagok vagy az összetevők jellegét és tulajdonságait, valamint a termék elkészítésének módját;

d) 

a termék hagyományos jellegét alátámasztó főbb tényezők.

(2)  
Annak érdekében, hogy a termékleírás releváns és tömör tájékoztatást nyújtson, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett termékleírásban szereplő információk korlátozására vonatkozó szabályok megállapítása céljából, ha erre a korlátozásra túlzott terjedelmű bejegyzési kérelmek benyújtásának elkerülése érdekében szükség van.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a termékleírás formájára vonatkozó szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

20. cikk

A bejegyzés iránti kérelem tartalma

(1)  

Egy elnevezés hagyományos különleges termékként való, a 49. cikk (2) bekezdése vagy (5) bekezdése szerinti bejegyzésére vonatkozó kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a) 

a kérelmező csoportosulás neve és címe;

b) 

a 19. cikkben meghatározott termékleírás.

(2)  

A 49. cikk (4) bekezdésében említett kérelmezési dokumentációnak a következőket kell tartalmaznia:

a) 

az e cikk (1) bekezdésben említett információk; és

b) 

a tagállam arra vonatkozó nyilatkozata, hogy megítélése szerint a csoportosulás által benyújtott kérelem, amely kedvező határozat alapjául szolgálhat, megfelel az e rendeletben és az e rendelet értelmében elfogadott rendelkezésekben szereplő feltételeknek.

21. cikk

A felszólalás indokai

▼M2

(1)  

Az 51. cikk (1) bekezdésében említett, indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozat csak akkor fogadható el, ha az a határidő lejárta előtt érkezik be a Bizottsághoz, és ha:

▼B

a) 

jól megalapozott indokokkal támasztják alá, hogy a javasolt elnevezés bejegyzése nem egyeztethető össze az e rendeletben meghatározott feltételekkel; vagy

b) 

bizonyítják, hogy az elnevezést jogszerűen, elismerten és gazdaságilag jelentős módon hasonló mezőgazdasági termékekre vagy élelmiszerekre használják.

(2)  
Az (1) bekezdés b) pontjában említett kritériumokat az Unió területére vonatkozóan kell megvizsgálni.

22. cikk

A hagyományos különleges termékek nyilvántartása

(1)  
A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján, az 57. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül létrehozza és fenntartja az e rendszer keretében elismert hagyományos különleges termékek nyilvánosan hozzáférhető és naprakész nyilvántartását.
(2)  
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a nyilvántartás formájára és tartalmára vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

23. cikk

Elnevezések, szimbólum és megjelölés

(1)  
A hagyományos különleges termékként bejegyzett elnevezést minden olyan gazdasági szereplő használhatja, amely az adott termékleírásnak megfelelő terméket forgalmaz.
(2)  
Uniós szimbólumot kell létrehozni a hagyományos különleges termékek rendszerének népszerűsítése céljából.

▼M2

(3)  
Az Unióból származó, e rendeletnek megfelelően bejegyzett hagyományos különleges termékként forgalmazott termékek esetében az e cikk (2) bekezdésében említett szimbólumnak – e cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül – szerepelnie kell a címkézésben és a reklámanyagokban. A kötelező adatok feltüntetésére vonatkozóan az 1169/2011/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jelölési követelményeket alkalmazni kell a termék bejegyzett elnevezésére. A „hagyományos különleges termék” megjelölés vagy az ennek megfelelő „HKT” rövidítés szerepelhet a címkézésben.

Az Unió területén kívül előállított hagyományos különleges termékek esetében a szimbólumnak a címkézésben való feltüntetése nem kötelező.

▼B

(4)  
A fogyasztók megfelelő tájékoztatása érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az uniós szimbólum létrehozására vonatkozóan.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja az uniós szimbólum és megjelölés technikai jellemzőit, valamint a hagyományos különleges termék minősítéssel ellátott termékeken történő használatukra vonatkozó szabályokat, az alkalmazandó megfelelő nyelvi változatokat is beleértve. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

24. cikk

A bejegyzett elnevezések használatára vonatkozó korlátozások

▼M2

(1)  
A bejegyzett elnevezések oltalmat élveznek bármely visszaéléssel, utánzással vagy félrevezető utalással szemben, többek között az összetevőként felhasznált termékek tekintetében, vagy a fogyasztók megtévesztésére alkalmas bármely egyéb gyakorlattal szemben.

▼B

(2)  
A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti szinten használatos kereskedelmi megnevezéseket ne lehessen összetéveszteni a nyilvántartásba vett elnevezésekkel.
(3)  
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a hagyományos különleges termékek védelmére szolgáló szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

▼M2

(4)  
Az (1) bekezdésben említett oltalom a távértékesítés – így például elektronikus kereskedelem – útján értékesített árukra is alkalmazandó.

24a. cikk

A hagyományos különleges termékekre alkalmazandó átmeneti időszakok

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el legfeljebb öt évig tartó átmeneti időszak biztosítása céljából, hogy lehetővé tegye olyan termékek számára, amelyek megnevezése egy, a 24. cikk (1) bekezdésével ellentétes elnevezésből áll vagy ilyet tartalmaz, hogy továbbra is használják a megnevezést, amellyel forgalmazták, azzal a feltétellel, hogy egy, a 49. cikk (3) bekezdése vagy az 51. cikk szerinti elfogadható kifogásolási nyilatkozat bizonyítja, hogy az ilyen elnevezés az 50. cikk (2) bekezdésének b) pontjában előírt közzétételi időpontot megelőzően legalább öt éven keresztül jogszerűen használatban volt az uniós piacon.

Az említett végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni, kivéve, ha a 49. cikk (3) bekezdése alapján elfogadható kifogásolási nyilatkozatot nyújtottak be.

▼B

25. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)  
Az 509/2006/EK rendelet 13. cikkének (2) bekezdése szerint bejegyzett elnevezéseket automatikusan fel kell venni az e rendelet 22. cikkében említett nyilvántartásba. A vonatkozó termékleírásokat az e rendelet 19. cikkében említett termékleírásként kell tekinteni. Az ilyen bejegyzésekhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket továbbra is alkalmazni kell.
(2)  
Azok az elnevezések, amelyeket az 509/2006/EK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében szereplő követelményekkel összhangban jegyeztek be, ideértve az e rendelet 58. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett kérelmek alapján bejegyzett elnevezéseket is, az 509/2006/EK rendeletben megállapított feltételek mellett 2023. január 4-ig továbbra is használhatók, kivéve, ha a tagállamok az e rendelet 26. cikkében foglalt eljáráshoz folyamodnak.
(3)  
A termelők vagy az egyéb érdekeltek jogainak és jogos érdekeinek védelme érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el további átmeneti rendelkezések megállapítás céljából.

26. cikk

Egyszerűsített eljárás

(1)  
Valamely csoportosulás kérésére a tagállamok ►C1  2016. január 4-ig ◄ benyújthatják a Bizottsághoz hagyományos különleges termékek olyan elnevezéseit, amelyek az 509/2006/EK rendelet 13. cikke (1) bekezdésének megfelelően bejegyzésre kerültek, és amelyek megfelelnek e rendelet előírásainak.

Egy elnevezés benyújtását megelőzően a tagállam felszólalási eljárást indít a 49. cikk (3) és (4) bekezdése alapján.

Amennyiben ezen eljárás során bebizonyosodik, hogy az elnevezés hasonló termékek, vagy hasonló vagy azonos elnevezésű termékek vonatkozásában is használatos, az elnevezést olyan kifejezéssel lehet kiegészíteni, amely jelzi annak hagyományos vagy sajátos jellegét.

Harmadik országokban található csoportosulások ilyen elnevezéseket közvetlenül vagy a harmadik ország hatóságain keresztül nyújthatnak be a Bizottsághoz.

(2)  
A Bizottság az (1) bekezdésben említett elnevezéseket a vonatkozó termékleírásokkal együtt a kézhezvételtől számított 2 hónapon belül közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.
(3)  
Az 51. és az 52. cikk ez esetben is alkalmazandó.
(4)  
A Bizottság a felszólalási eljárás lezárulását követően adott esetben kiigazítja a 22. cikkben említett nyilvántartásban szereplő bejegyzéseket. Az elnevezésekhez kapcsolódó termékleírásokat a 19. cikkben említett termékleírásként kell tekinteni.



IV. CÍM

A MINŐSÉGRE UTALÓ VÁLASZTHATÓ KIFEJEZÉSEK

27. cikk

Célkitűzés

Létrehozásra kerül a minőségre utaló választható kifejezések rendszere azzal a céllal, hogy az értéknövelő sajátosságokkal és jellemzőkkel rendelkező mezőgazdasági termékek termelői és előállítói számára megkönnyítse e jellemzőknek és sajátosságoknak a belső piacon való megismertetését.

28. cikk

Nemzeti szabályok

A tagállamok fenntarthatják a minőségre utaló olyan választható kifejezésekkel kapcsolatos nemzeti szabályaikat, amelyek nem tartoznak e rendelet hatálya alá, feltéve, hogy e szabályok összhangban vannak az uniós jogszabályokkal.

29. cikk

A minőségre utaló választható kifejezések

(1)  

A minőségre utaló választható kifejezéseknek teljesíteniük kell a következő kritériumokat:

a) 

a kifejezés egy vagy több termékkategória valamely tulajdonságára, illetve a mezőgazdasági gazdálkodáshoz vagy a feldolgozáshoz kötődő, egyes területeken jellemző sajátosságára utal;

b) 

a kifejezés használata növeli a termék értékét a hasonló típusú termékekhez képest; és

c) 

a kifejezés európai dimenzióval bír.

(2)  
E rendszerből ki kell zárni a minőségre utaló olyan választható kifejezéseket, amelyek egy adott termék technikai jellegű, a kötelező forgalmazási előírások végrehajtására szolgáló tulajdonságát írják le, és amelyek célja nem az, hogy a fogyasztókat tájékoztassák a termék ezen tulajdonságairól.
(3)  
A minőségre utaló választható kifejezések közé nem vehetők fel a választható fenntartott kifejezések, amelyek az ágazatok vagy termékkategóriák alapján meghatározott konkrét forgalmazási előírásokat támogatják és egészítik ki.
(4)  
Bizonyos ágazatok sajátos jellegének és a fogyasztói elvárásoknak a figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett kritériumokkal kapcsolatos részletes szabályok megállapítása céljából.
(5)  
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el valamennyi, az alakiságokkal, eljárásokkal és egyéb technikai részletekkel kapcsolatos, e cím alkalmazásához szükséges intézkedés megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(6)  
A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási jogi aktusok e cikk (4) és (5) bekezdésének megfelelően történő elfogadása során figyelembe vesz minden vonatkozó nemzetközi előírást.

30. cikk

Fenntartás és módosítás

(1)  
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a fogyasztók elvárásainak, a tudományos és műszaki ismeretek fejlődésének, a piaci helyzetnek, valamint a forgalmazási és a nemzetközi előírások alakulásának a figyelembevétele érdekében az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a minőségre utaló további választható kifejezés kizárólagos használatának fenntartása céljából, és meghatározza e kifejezés használatának a feltételeit.
(2)  
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy kellően indokolt esetekben, a minőségre utaló további választható kifejezés megfelelő használatának figyelembevétele céljából az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett használati feltételek módosítása érdekében.

31. cikk

Hegyvidéki termék

(1)  
Minőségre utaló választható kifejezésként bevezetésre kerül a „hegyvidéki termék” kifejezés.

A kifejezés csak a Szerződés I. mellékletében felsorolt olyan, emberi fogyasztásra szánt termékek jelölésére használható, amelyek:

a) 

mind a nyersanyaga, mind a tenyésztett állatok takarmánya alapvetően hegyvidéki térségekből származik;

b) 

feldolgozására – feldolgozott termékek esetében – szintén hegyvidéki térségekben kerül sor.

(2)  
E cikk alkalmazásában az Unión belüli „hegyvidéki térségek” alatt az 1257/1999/EK rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelő térségek értendők. Harmadik országokból származó termékek esetében a hegyvidéki térségek magukban foglalnak a harmadik ország által hivatalosan ilyenként megjelölt térségeket, valamint olyanokat is, amelyek esetében az 1257/1999/EK rendelet 18. cikkének (1) bekezdésében foglaltakkal egyenértékű kritériumok teljesülnek.
(3)  
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy kellően indokolt esetekben, a hegyvidéki térségekben a mezőgazdasági termelést hátrányosan befolyásoló természeti adottságok figyelembevétele céljából az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett használati feltételektől való eltérés megállapítása érdekében. A Bizottság felhatalmazást kap különösen arra, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el azon feltételek megállapítása céljából, amelyek mellett nyersanyag vagy takarmány a hegyvidéki térségeken kívülről is származhat, illetve a termékek feldolgozása egy meghatározandó hegyvidéki térségen kívül is történhet, továbbá az érintett földrajzi terület meghatározása céljából.
(4)  
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a hegyvidéki térségekben a mezőgazdasági termelést hátrányosan befolyásoló természeti adottságok figyelembevétele céljából az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a termelési módszerek megállapítására és egyéb, az e cikk (1) bekezdésében létrehozott, minőségre utaló választható kifejezés használata szempontjából releváns kritériumokra vonatkozóan.

32. cikk

Szigeten folytatott gazdálkodásból származó termék

A Bizottság 2014. január 4-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a „szigeten folytatott gazdálkodásból származó termék” mint új kifejezés helyzetéről. A kifejezés csak a Szerződés I. mellékletében felsorolt olyan, emberi fogyasztásra szánt termékek jelölésére szolgál, amelyek nyersanyagai szigetekről származnak. Emellett ahhoz, hogy a kifejezést feldolgozott termékekre lehessen alkalmazni, a feldolgozásnak is szigeteken kell történnie, amennyiben az alapvetően befolyásolja a végtermék sajátos jellemzőit.

A jelentést szükség esetén a „szigeten folytatott gazdálkodásból származó termék” minőségre utaló választható kifejezés kizárólagos használatának fenntartására irányuló megfelelő jogalkotási javaslatoknak kell kísérniük.

33. cikk

A használatra vonatkozó korlátozások

(1)  
A minőségre utaló választható kifejezések kizárólag a hozzájuk kapcsoló használati feltételeknek megfelelő termékek jelölésére használhatók.
(2)  
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a minőségre utaló választható kifejezések használatára vonatkozó szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

34. cikk

Monitoring

A tagállamok az e címben foglalt követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében kockázatelemzésen alapuló ellenőrzéseket hajtanak végre, és a követelmények nem teljesítése esetén megfelelő adminisztratív szankciókat alkalmaznak.



V. CÍM

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK



I. FEJEZET

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel, az oltalom alatt álló földrajzi jelzésekkel és a hagyományos különleges termékekkel kapcsolatos hatósági ellenőrzések

35. cikk

Hatály

E fejezet rendelkezései a II. és a III. címben foglalt minőségrendszerekre vonatkoznak.

36. cikk

▼M1

A hatósági ellenőrzések tartalma

(3)  

Az ►C2  (EU) 2017/625 ◄ európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 4 ) összhangban végzett hatósági ellenőrzések a következőkre terjednek ki:

▼B

a) 

annak ellenőrzése, hogy egy adott termék megfelel-e a vonatkozó termékleírásnak; és

b) 

a bejegyzett elnevezések forgalomba hozott termékeken való használatának nyomon követése, a II. cím értelmében bejegyzett elnevezések esetében a 13. cikkben, a III. cím értelmében bejegyzett elnevezések esetében pedig a 24. cikkben foglaltaknak megfelelően.

37. cikk

A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzése

▼M1

(1)  

Az Unión belülről származó termékek jelölésére szolgáló, oltalom alatt álló eredetmegjelölések, oltalom alatt álló földrajzi jelzések és hagyományos különleges termékek vonatkozásában a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzését a termék forgalomba hozatalát megelőzően az alábbiak kell, hogy elvégezzék:

a) 

az ►C2  (EU) 2017/625 ◄ rendelet 4. cikkével összhangban kijelölt illetékes hatóságok; vagy

►C2  

▼C3

b) 

az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikkének 5. pontjában meghatározott, átruházott feladatot ellátó szervezetek.

 ◄

▼B

A termékleírásoknak való megfelelés ellenőrzésének költségeit az említett ellenőrzéseknek alávetett gazdasági szereplők is viselhetik. A költségekhez a tagállamok is hozzájárulhatnak.

(2)  

A harmadik országból származó termékek jelölésére szolgáló eredetmegjelölések, földrajzi jelzések és hagyományos különleges termékek vonatkozásában a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzését a termék forgalomba hozatalát megelőzően az alábbiak biztosítják:

a) 

a harmadik ország által kijelölt egy vagy több hatóság; és/vagy

b) 

egy vagy több terméktanúsító szerv.

(3)  
►M1  ————— ◄

A Bizottság közzéteszi az e cikk (2) bekezdésben említett hatóságok és szervek nevét és címét, és ezen adatokat rendszeresen naprakésszé teszi.

(4)  
A Bizottság az 57. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el annak meghatározása céljából, hogy az e cikk ►M1  (2) bekezdésében ◄ említett terméktanúsító szervek nevét és címét milyen eszközök révén kell közzétenni.

▼M1 —————

▼C3

39. cikk

Harmadik országokban ellenőrzést végző, átruházott feladatot ellátó szervezetek

A harmadik országokban ellenőrzést végző, a 37. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett, átruházott feladatot ellátó szervezeteket a „Megfelelőségértékelés: Termékek, folyamatok és szolgáltatások tanúsítását végző szervezetekre vonatkozó követelmények” elnevezésű, vonatkozó harmonizált szabvány alapján kell akkreditálni. Az említett, átruházott feladatot ellátó szervezeteket egy, az Unión belüli nemzeti akkreditáló testület akkreditálhatja a 765/2008/EK rendeletnek megfelelően, vagy egy, az Unión kívüli olyan akkreditáló testület akkreditálhatja, amely a Nemzetközi Akkreditálási Fórum égisze alatt létrejött többoldalú elismerési megállapodás aláíró fele.

▼B

40. cikk

Az ellenőrzési tevékenységek tervezése és jelentése

(1)  
A tagállamok biztosítják, hogy az e fejezetben előírt követelmények ellenőrzése külön szakaszban szerepeljen a 882/2004/EK rendelet 41., 42. és 43. cikke szerinti többéves nemzeti ellenőrzési tervekben.
(2)  
Az e rendeletben megállapított követelmények ellenőrzésére vonatkozó éves jelentésekben külön szakasznak kell tartalmaznia a 882/2004/EK rendelet 44. cikkében szereplő információkat.



II. FEJEZET

Bizonyos korábban használatos elnevezések számára biztosított mentességek

41. cikk

Köznevesült kifejezések

(1)  
A 13. cikk sérelme nélkül, e rendelet nem érinti az Unióban köznevesült kifejezések használatát, még az olyan köznevesült kifejezésekét sem, amelyek a minőségrendszerek valamelyikének keretében oltalmat élvező elnevezés részét képezik.
(2)  

Annak megállapítása érdekében, hogy egy elnevezés köznevesültnek minősül-e vagy sem, minden releváns tényezőt figyelembe kell venni, különösen:

a) 

a fogyasztási területeken fennálló helyzetet;

b) 

a vonatkozó nemzeti és uniós jogi aktusokat.

(3)  
Az érdekelt felek jogainak teljes körű védelme érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett kifejezések köznévi státusának meghatározására vonatkozó további szabályok megállapítása céljából.

42. cikk

Növény- és állatfajták

(1)  

E rendelet nem akadályozza meg az olyan termékek forgalomba hozatalát, amelyek címkézése egy a II., a III. vagy a IV. címben leírt minőségrendszer keretében oltalmat élvező vagy kizárólagos használatra fenntartott olyan elnevezést vagy kifejezést tartalmaz, amelyben egy növény- vagy állatfajta neve szerepel, az alábbi feltételek teljesülése esetén:

a) 

a szóban forgó termék tartalmazza a feltüntetett fajtát, illetve abból származik/készül;

b) 

a fogyasztókat nem vezeti félre;

c) 

a fajtanév használata nem sérti a tisztességes versenyt;

d) 

a használat nem jelenti az oltalom alatt álló kifejezés hírnevének kihasználását; és

e) 

a II. címben leírt minőségrendszer esetében a terméket már a földrajzi jelzés bejegyzése iránti kérelem benyújtásának időpontját megelőzően termelték és forgalmazták az adott elnevezéssel a származási területen kívül.

(2)  
Azon jogok és szabadságok mértékének további pontosítása érdekében, amelyek az élelmiszeriparban működő gazdasági szereplőket az e cikk (1) bekezdésben említett növény- vagy állatfajtanevek használata kapcsán megilletik, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az ilyen elnevezések használatát meghatározó szabályokat illetően.

43. cikk

A szellemi tulajdonnal való kapcsolat

A III. és a IV. címben leírt minőségrendszereket a szellemi tulajdonra és különösen az eredetmegjelölésekre és földrajzi jelzésekre, valamint a védjegyekre vonatkozó uniós vagy tagállami szabályozások, és az e szabályozások keretében biztosított jogok sérelme nélkül kell alkalmazni.



III. FEJEZET

A minőségrendszerekhez kapcsolódó megjelölések és szimbólumok, valamint a termelők szerepe

44. cikk

A megjelölések és szimbólumok oltalma

(1)  

A minőségrendszerekre utaló megjelölések, rövidítések és szimbólumok kizárólag olyan termékek vonatkozásában használhatók, amelyeket az adott minőségrendszer előírásaival összhangban állítottak elő. Ez különösen az alábbi megjelölésekre, rövidítésekre és szimbólumokra vonatkozik:

a) 

„oltalom alatt álló eredetmegjelölés”, „oltalom alatt álló földrajzi jelzés”, „földrajzi jelzés”, „OEM”, „OFJ” és a hozzájuk kapcsolódó szimbólumok a II. címben foglaltak szerint;

b) 

„hagyományos különleges termék”, „HKT” és a kapcsolódó szimbólum a III. címben foglaltak szerint;

c) 

„hegyvidéki termék” a IV. címben foglaltak szerint.

(2)  
Az 1290/2005/EK rendelet 5. cikkében foglaltaknak megfelelően, a Bizottság kezdeményezésére vagy annak nevében, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) központosított módon finanszírozás nyújtható olyan fejlesztési, előkészítési, nyomonkövetési, igazgatási, jogi támogatási és jogi védelmi tevékenységekhez, valamint bejelentési, megújítási és védjegyfigyelési díjak és perköltségek megfizetéséhez, továbbá bármilyen egyéb olyan intézkedéshez, amely a minőségrendszerekre utaló megjelöléseknek, rövidítéseknek és szimbólumoknak a visszaélésszerű használattal, utánzással, félrevezető utalással vagy a fogyasztók megtévesztésére alkalmas gyakorlattal szembeni védelméhez az Unió és harmadik országok területén szükségesek.
(3)  
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az e cikk (1) bekezdésében említett megjelölések, rövidítések és szimbólumok egységes oltalmára vonatkozó szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

45. cikk

A csoportosulások szerepe

(1)  

A termelői szervezetekre és a szakmaközi szervezetekre vonatkozóan az 1234/2007/EK rendeletben megállapított különös rendelkezések sérelme nélkül, a csoportosulások az alábbiakra jogosultak:

a) 

részvétel annak biztosításában, hogy az általuk előállított termékek minősége, hírneve és hitelessége az adott elnevezés kereskedelemben való használatának nyomon követése és – szükség esetén – a 36. cikkben említett illetékes hatóságok, vagy bármely más illetékes hatóság részére a 13. cikk (3) bekezdésének keretében történő bejelentés révén garantált a piacon;

b) 

fellépés az oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzés, illetve a hozzájuk közvetlenül kapcsolódó, szellemi tulajdonhoz fűződő jogok megfelelő jogi védelmének biztosítása érdekében;

c) 

tájékoztatási és promóciós tevékenységek kidolgozása az egyes termékek értéknövelő tulajdonságainak a fogyasztókkal való megismertetésére;

d) 

tevékenységek kidolgozása annak biztosítására, hogy egy adott termék megfeleljen a termékleírásában foglaltaknak;

e) 

az egyes rendszerek teljesítményének javítását célzó intézkedések végrehajtása, ezen belül a gazdasági szakértelem fejlesztése, gazdasági elemzések készítése, a rendszerrel kapcsolatos gazdasági információk terjesztése és tanácsadás a termelők részére;

f) 

intézkedések hozatala a termékek értékének növelése érdekében, és szükséges esetén lépések megtétele olyan intézkedések elkerülésére vagy megakadályozására, amelyek veszélyeztetik vagy veszélyeztethetik az e termékekről kialakult képet.

(2)  
A tagállamok a területükön igazgatási eszközökkel ösztönzik csoportosulások megalakulását és működését. A tagállamok ezenkívül közlik a Bizottsággal a 3. cikk 2. pontjában említett csoportosulások nevét és címét. A Bizottság ezeket az információkat közzéteszi.

46. cikk

A rendszerek igénybevételéhez való jog

(1)  
A tagállamok biztosítják, hogy minden olyan gazdasági szereplő, aki/amely a II. és a III. cím szerinti minőségrendszerek szabályait betartja, jogosult legyen egy, a 37. cikk alapján létrejött megfelelés-ellenőrzés hatálya alá tartozni.
(2)  
Azok a gazdasági szereplők, akik/amelyek hagyományos különleges termék jelzéssel, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel forgalmazott terméket készítenek és tárolnak, vagy ilyen terméket hoznak forgalomba, szintén az e cím I. fejezetében meghatározott ellenőrzés hatálya alá tartoznak.
(3)  
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy azok a gazdasági szereplők, akik/amelyek hajlandóak a III. és a IV. cím szerinti minőségrendszerek szabályait betartani, ezt meg is tudják tenni, és a részvétel kapcsán ne kelljen megkülönböztető jellegű vagy egyéb, objektív módon nem megalapozott akadályokkal szembesülniük.

47. cikk

Díjak

A 882/2004/EK rendelet és különösen a II. címének VI. fejezetében szereplő rendelkezések sérelme nélkül, a tagállamok a minőségrendszerek igazgatása során felmerülő költségeik, így az e rendelet alapján benyújtott bejegyzés iránti kérelmek, felszólalási nyilatkozatok, módosítási és törlési kérelmek feldolgozása során felmerült költségeik fedezésére díjat állapíthatnak meg.



IV. FEJEZET

Az eredetmegjelölések, a földrajzi jelzések és a hagyományos különleges termékek kérelmezési és bejegyzési folyamata

48. cikk

A kérelmezési folyamatok alkalmazási köre

E fejezet rendelkezései a II. és a III. címben foglalt minőségrendszerek tekintetében alkalmazandók.

49. cikk

Elnevezések bejegyzése iránti kérelem

(1)  
Elnevezéseknek a 48. cikkben említett minőségrendszerek keretében való bejegyzése iránti kérelmet kizárólag olyan csoportosulások nyújthatnak be, amelyek a bejegyeztetni kívánt elnevezésű termékekkel dolgoznak. „Oltalom alatt álló eredetmegjelölések” vagy „oltalom alatt álló földrajzi jelzések” határokon átnyúló földrajzi területet tartalmazó elnevezései esetében, vagy egy „hagyományos különleges terméket” jelölő elnevezés esetében több, különböző tagállamból vagy harmadik országokból származó csoportosulás közös bejegyzés iránti kérelmet nyújthat be.

Egyetlen természetes vagy jogi személy is csoportosulásnak tekinthető, amennyiben igazolja, hogy mindkét alábbi feltétel teljesül:

a) 

az érintett személy az egyetlen olyan termelő, aki kérelmet szándékozik benyújtani;

b) 

az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések esetében a meghatározott földrajzi terület olyan jellemzőkkel rendelkezik, amelyek jelentősen eltérnek a szomszédos területekéitől, vagy a termék jellemzői eltérnek a szomszédos területeken előállított termékek jellemzőitől.

(2)  
Ha a II. cím szerinti rendszer keretében benyújtott kérelem egy adott tagállam földrajzi területére vonatkozik, vagy ha a III. cím szerinti rendszer keretében benyújtott kérelmet egy adott tagállamban székhellyel rendelkező csoportosulás nyújtja be, a kérelmet az adott tagállam hatóságaihoz kell benyújtani.

A tagállam a megfelelő eszközökkel megvizsgálja a kérelmet annak ellenőrzése céljából, hogy az indokolt-e és megfelel-e az adott rendszer feltételeinek.

(3)  
Az e cikk (2) bekezdésének második albekezdésében említett vizsgálat során a tagállam nemzeti felszólalási eljárást indít, ami biztosítja a kérelem megfelelő közzétételét, és ésszerű határidőt állapít meg, amelyen belül minden, jogos érdekkel rendelkező és a tagállam területén székhellyel vagy lakóhellyel rendelkező természetes vagy jogi személy felszólalással élhet a kérelemmel szemben.

A tagállam a II. címben meghatározott rendszer keretében beérkezett felszólalások elfogadhatóságáról a 10. cikk (1) bekezdésében említett kritériumok alapján, a III. címben meghatározott rendszer keretében beérkezett felszólalások elfogadhatóságáról pedig a 21. cikk (1) bekezdésében említett kritériumok alapján dönt.

(4)  
Amennyiben a tagállam a beérkezett felszólalások vizsgálatát követően úgy ítéli meg, hogy az e rendeletben foglalt követelmények teljesültek, kedvező határozatot hozhat, és benyújthatja a Bizottsághoz a kérelmezési dokumentációt. Ilyen esetben értesíti a Bizottságot az olyan természetes vagy jogi személyektől érkezett elfogadható felszólalásokról, akik vagy amelyek a (3) bekezdésben említett közzététel időpontját megelőzően legalább öt évig folyamatosan jogszerűen forgalmazták a szóban forgó termékeket és használták az érintett elnevezéseket.

A tagállam gondoskodik a kedvező határozat közzétételéről, továbbá arról, hogy minden olyan természetes vagy jogi személy, akinek ahhoz jogos érdeke fűződik, jogorvoslati lehetőséggel élhessen.

A tagállam biztosítja a kedvező határozat alapjául szolgáló termékleírás-változat közzétételét, és elektronikus hozzáférést biztosít a termékleíráshoz.

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések tekintetében a tagállamok gondoskodnak továbbá a termékleírás azon változatának közzétételéről, amelynek alapján a Bizottság az 50. cikk (2) bekezdése értelmében meghozza a határozatát.

(5)  
Ha a II. cím szerinti rendszer keretében benyújtott kérelem egy harmadik ország földrajzi területére vonatkozik, vagy ha a III. cím szerinti rendszer keretében benyújtott kérelmet egy harmadik országban székhellyel rendelkező csoportosulás nyújtja be, a kérelmet – közvetlenül vagy az érintett harmadik ország hatóságain keresztül – a Bizottsághoz kell benyújtani.
(6)  
Az e cikkben említett és a Bizottságnak megküldött dokumentumokat az Unió hivatalos nyelveinek egyikén kell elkészíteni.
(7)  
A kérelmezési folyamat megkönnyítése érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek meghatározzák az egynél több ország területét érintő közös kérelmekre vonatkozó nemzeti felszólalási eljárás végrehajtásának a szabályait, valamint kiegészítik a kérelmezési folyamat szabályait.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az eljárásokra, valamint a kérelmek formájára és benyújtására vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából, beleértve az egynél több ország területét érintő kérelmeket is. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

▼M2

(8)  
A tagállam haladéktalanul értesíti a Bizottságot, ha valamely nemzeti bíróság vagy egyéb nemzeti szerv előtt eljárás indul egy, a Bizottsághoz a (4) bekezdésnek megfelelően benyújtott kérelemre vonatkozóan, és ha a kérelmet nemzeti szinten egy azonnal alkalmazandó, de nem jogerős bírósági határozattal érvénytelenítették.

▼M2

50. cikk

A Bizottság általi vizsgálat és a kifogásolás céljából történő közzététel

(1)  
A Bizottság megvizsgálja a 49. cikk (4) és (5) bekezdésének megfelelően hozzá beérkezett bejegyzés iránti kérelmeket. A Bizottság ellenőrzi, hogy a kérelmek tartalmazzák-e az előírt információkat, és hogy azok nem tartalmaznak-e nyilvánvaló hibákat, figyelembe véve a vizsgálat és az érintett tagállam által lefolytatott kifogásolási eljárás eredményeit.

A Bizottság általi vizsgálat nem haladhatja meg a kérelemnek a tagállamtól való beérkezése időpontjától számított hat hónapos időtartamot. Ezen időtartam túllépése esetén a Bizottság írásban tájékoztatja a kérelmezőt a késedelem okairól.

A Bizottság legalább havonta közzéteszi azon elnevezések listáját, amelyekre vonatkozóan bejegyzés iránti kérelmeket nyújtottak be hozzá, valamint a benyújtásuk időpontját.

(2)  

Amennyiben az e cikk (1) bekezdése értelmében elvégzett vizsgálat nyomán a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a II. címben meghatározott rendszer keretében benyújtott, bejegyzés iránti kérelmek tekintetében teljesülnek az 5. és a 6. cikkben megállapított feltételek, vagy hogy a III. címben meghatározott rendszer keretében benyújtott kérelmek tekintetében teljesülnek a 18. cikk (1) és (2) bekezdésében megállapított feltételek, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi:

a) 

a II. címben meghatározott rendszer keretében benyújtott kérelmek esetében az egységes dokumentumot és a termékleírás közzétételére való hivatkozást;

b) 

a III. címben meghatározott rendszer keretében benyújtott kérelmek esetében a termékleírást.

(3)  

A Bizottság mentesül az (1) bekezdésben említett vizsgálat elvégzésére megszabott határidő betartásának és annak kötelezettsége alól, hogy tájékoztassa a kérelmezőt a késedelem okáról, amennyiben valamely tagállamtól a 49. cikk (4) bekezdésével összhangban a Bizottsághoz benyújtott bejegyzési kérelemre vonatkozó közlést kap, amely vagy:

a) 

tájékoztatja a Bizottságot, hogy a kérelmet nemzeti szinten egy azonnal alkalmazandó, de nem jogerős bírósági határozattal érvénytelenítették; vagy

b) 

az (1) bekezdésben említett vizsgálat felfüggesztésére kéri a Bizottságot, mivel nemzeti bírósági eljárást indítottak a kérelem érvényességének megtámadása céljából, és a tagállam úgy ítéli meg, hogy az említett eljárás megalapozott indokokon alapul.

A mentesség addig hatályos, amíg a tagállam arról nem tájékoztatja a Bizottságot, hogy visszaállításra került az eredeti kérelem, vagy arról, hogy a tagállam visszavonja a felfüggesztésre irányuló kérelmét.

▼B

51. cikk

Felszólalási eljárás

▼M2

(1)  
Az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététel időpontjától számított három hónapon belül egy tagállam vagy egy harmadik ország hatóságai vagy bármely olyan, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely egy harmadik országban rendelkezik lakóhellyel vagy telepedett le, indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozatot nyújthat be a Bizottsághoz.

Bármely olyan, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy, aki, illetve amely olyan tagállamban rendelkezik lakóhellyel vagy telepedett le, amely nem azonos azzal a tagállammal, ahonnan a kérelmet benyújtották, a lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállamban indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozatot nyújthat be olyan határidőn belül, amely lehetővé teszi az első albekezdés alapján kifogásolás benyújtását.

(2)  
A Bizottság megvizsgálja az indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozat elfogadhatóságát az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések tekintetében a 10. cikkben megállapított kifogásolási indokok alapján, és a hagyományos különleges termékek tekintetében a 21. cikkben megállapított kifogásolási indokok alapján.
(3)  
Ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozat elfogadható, a kérelemnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított öt hónapon belül felkéri az indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozatot benyújtó hatóságot vagy személyt és a kérelmet a Bizottsághoz benyújtó hatóságot vagy szervet, hogy három hónapot meg nem haladó, észszerű időszakon át folytassanak megfelelő konzultációkat.

Az indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozatot benyújtó hatóság vagy személy és a kérelmet benyújtó hatóság vagy szerv indokolatlan késedelem nélkül ilyen megfelelő konzultációkat kezd. Átadják egymásnak az annak értékeléséhez releváns információkat, hogy a bejegyzési kérelem megfelel-e az e rendeletben megállapított feltételeknek. Ha nem sikerül megállapodásra jutni, ezen információkat át kell adni a Bizottságnak.

A Bizottság a kérelmező kérésére a konzultációs időszakon belül bármikor legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja a konzultációkra vonatkozó határidőt.

▼B

(4)  
Amennyiben az e cikk (3) bekezdésében említett szükséges konzultációk eredményeképpen az 50. cikk (2) bekezdése szerint közzétett információk jelentős mértékben módosulnak, a Bizottság újra elvégzi az 50. cikkben említett vizsgálatot.

▼M2

(5)  
A Bizottság részére az (1), (2) és (3) bekezdésnek megfelelően megküldött, indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozatot és egyéb dokumentumokat az Unió hivatalos nyelveinek egyikén kell elkészíteni.

▼B

(6)  
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a felszólalásra vonatkozó egyértelmű eljárások és határidők megállapítása céljából, kiegészítendő a felszólalási eljárásra vonatkozó szabályokat.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a felszólalási eljárásra, valamint a felszólalás formájára és előterjesztésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

52. cikk

A bejegyzésről szóló határozat

▼M2

(1)  
Amennyiben az 50. cikk (1) bekezdésének első albekezdése értelmében elvégzett vizsgálat nyomán a Bizottság rendelkezésére álló információk alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy nem teljesülnek a II. címben meghatározott minőségrendszerek tekintetében az 5. és a 6. cikkben megállapított feltételek, vagy a III. címben meghatározott minőségrendszerek tekintetében a 18. cikkben megállapított feltételek, a kérelmet elutasító végrehajtási jogi aktusokat fogad el. Az említett végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(2)  
Ha a Bizottsághoz nem érkezik az 51. cikk alapján elfogadható, indokolással ellátott kifogásolási nyilatkozat, az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazása nélkül fogad el végrehajtási jogi aktusokat az elnevezés bejegyzése céljából.

▼B

(3)  

Ha a Bizottsághoz indokolással ellátott, elfogadható felszólalási nyilatkozat érkezik, akkor az 51. cikk (3) bekezdésében említett szükséges konzultációkat követően, és azok eredményének figyelembevételével:

a) 

amennyiben a konzultáció során megállapodás született, az 57. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül elfogadott végrehajtási jogi aktusok útján bejegyzi az elnevezést, és szükség esetén módosítja az 50. cikk (2) bekezdésének megfelelően közzétett információkat, feltéve, hogy a szóban forgó módosítás nem lényegi jellegű; vagy

b) 

amennyiben nem született megállapodás, végrehajtási jogi aktusok útján határoz a bejegyzésről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)  
A bejegyzési aktusokat és az elutasítási határozatokat közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

▼M2

53. cikk

A termékleírások módosításai

▼B

(1)  
Bármely, jogos érdekkel rendelkező csoportosulás kérelmezheti a termékleírás módosításának jóváhagyását.

A kérelemben ismertetni és indokolni kell a kért módosításokat.

(2)  
Ha a módosítás a termékleírás egy vagy több ponton történő, nem kisebb jelentőségű módosítását vonja maga után, a módosítási kérelmet a 49–52. cikkben meghatározott eljárás alapján kell elbírálni.

Amennyiben azonban a javasolt módosítások kisebb jelentőségűek, a Bizottság dönt a kérelem jóváhagyásáról vagy elutasításáról. Olyan módosítások jóváhagyása esetén, amelyek szükségessé teszik az 50. cikk (2) bekezdésében említett dokumentumok módosítását, a Bizottság e dokumentumokat közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

A II. címben leírt minőségrendszer esetében egy módosítás akkor tekinthető kisebb jelentőségűnek, ha az:

a) 

nem érinti a termék alapvető jellemzőit;

b) 

nem módosítja a 7. cikk (1) bekezdése f) pontjának i. vagy ii. alpontjában említett kapcsolatot;

c) 

nem módosítja a termék elnevezését vagy az elnevezés egy részét;

d) 

nem érinti a meghatározott földrajzi területet; vagy

e) 

nem növeli a termékre vagy a termék nyersanyagaira vonatkozó kereskedelmi korlátozásokat.

A III. címben leírt minőségrendszer esetében egy módosítás akkor tekinthető kisebb jelentőségűnek, ha az:

a) 

nem érinti a termék alapvető jellemzőit;

b) 

nem vezet be lényeges módosításokat az előállítási mód tekintetében; vagy

c) 

nem módosítja a termék elnevezését vagy az elnevezés egy részét.

A kérelem vizsgálata során a javasolt módosításra kell összpontosítani.

▼M2

(3)  
A termékleírásokat érintő uniós és standard módosításokkal kapcsolatos igazgatási eljárás megkönnyítése érdekében – beleértve azon esetet is, amikor a módosítás nem jár az egységes dokumentum megváltoztatásával – a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a módosításokra vonatkozó kérelmezési eljárás szabályainak kiegészítése céljából.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az uniós módosításokra vonatkozó módosítási kérelemre irányuló eljárásokra, a módosítási kérelem formájára és előterjesztésére, valamint a standard módosításokra irányuló eljárásokra és a standard módosítások formájára és a Bizottsággal való közlésükre vonatkozó részletes szabályok megállapítása céljából. Az említett végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

▼B

54. cikk

Törlés

(1)  

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölésként, az oltalom alatt álló földrajzi jelzésként vagy hagyományos különleges termékként bejegyzett elnevezéseket a Bizottság – saját kezdeményezésére vagy bármely, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy kérésére – végrehajtási jogi aktusok elfogadása útján törölheti az alábbi esetekben:

a) 

ha a termékleírásában szereplő feltételeknek való megfelelés nem biztosított;

b) 

ha az érintett hagyományos különleges termék megjelöléssel, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott terméket legalább hét éve nem hoztak forgalomba.

A Bizottság a bejegyzett elnevezéssel forgalmazott termék előállítóinak kérésére törölheti az adott bejegyzést.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2)  
Az azzal kapcsolatos jogbiztonság garantálása érdekében, hogy valamennyi érdekelt félnek lehetősége legyen jogainak és jogos érdekeinek védelmére, a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 56. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a törlési eljárásra vonatkozó szabályok kiegészítése céljából.

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el magára a törlési eljárásra, valamint annak formájára, illetve az e cikk (1) bekezdésében említett kérelmek előterjesztésére vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 57. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.



VI. CÍM

ELJÁRÁSI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK



I. FEJEZET

Helyi termelés és közvetlen értékesítés

55. cikk

Jelentéstétel a helyi termelésről és a közvetlen értékesítésről

A Bizottság 2014. január 4-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egy új, a helyi termelés és közvetlen értékesítés címkézésére szolgáló új rendszer helyzetéről, amely rendszer célja segíteni a termelőket termékeik helyi értékesítésében. A jelentés elsősorban arra összpontosít, hogy az új címke jelent-e hozzáadott értéket a gazdálkodó termékei számára, és figyelembe vesz olyan más szempontokat is, mint a szén-dioxid-kibocsátás és a hulladék csökkentésének lehetőségei a rövid előállítási és értékesítési lánc révén.

A jelentést szükség esetén a helyi termelés és közvetlen értékesítés címkézési rendszer létrehozásáról szóló megfelelő jogalkotási javaslatoknak kell kísérniük.



II. FEJEZET

Eljárási szabályok

56. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  
A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.
(2)  
A Bizottságnak a 2. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében, az 5. cikk (4) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében, a 12. cikk (5) bekezdésének első albekezdésében, a 16. cikk (2) bekezdésében, a 18. cikk (5) bekezdésében, a 19. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében, a 23. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében, a 25. cikk (3) bekezdésében, a 29. cikk (4) bekezdésében, a 30. cikkben, a 31. cikk (3) és (4) bekezdésében, a 41. cikk (3) bekezdésében, a 42. cikk (2) bekezdésében, a 49. cikk (7) bekezdésének első albekezdésében, az 51. cikk (6) bekezdésének első albekezdésében, az 53. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében, valamint az 54. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2013. január 3-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.
(3)  
Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 2. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében, az 5. cikk (4) bekezdésében, a 7. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében, a 12. cikk (5) bekezdésének első albekezdésében, a 16. cikk (2) bekezdésében, a 18. cikk (5) bekezdésében, a 19. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében, a 23. cikk (4) bekezdésének első albekezdésében, a 25. cikk (3) bekezdésében, a 29. cikk (4) bekezdésében, a 30. cikkben, a 31. cikk (3) és (4) bekezdésében, a 41. cikk (3) bekezdésében, a 42. cikk (2) bekezdésében, a 49. cikk (7) bekezdésének első albekezdésében, az 51. cikk (6) bekezdésének első albekezdésében, az 53. cikk (3) bekezdésének első albekezdésében, valamint az 54. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon vagy a határozatban megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4)  
A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.
(5)  
A 2. cikk (1) bekezdése második albekezdésének, az 5. cikk (4) bekezdésének, a 7. cikk (2) bekezdése első albekezdésének, a 12. cikk (5) bekezdése első albekezdésének, a 16. cikk (2) bekezdésének, a 18. cikk (5) bekezdésének, a 19. cikk (2) bekezdése első albekezdésének, a 23. cikk (4) bekezdése első albekezdésének, a 25. cikk (3) bekezdésének, a 29. cikk (4) bekezdésének, a 30. cikknek, a 31. cikk (3) és (4) bekezdésének, a 41. cikk (3) bekezdésének, a 42. cikk (2) bekezdésének, a 49. cikk (7) bekezdése első albekezdésének, az 51. cikk (6) bekezdése első albekezdésének, az 53. cikk (3) bekezdése első albekezdésének, valamint az 54. cikk (2) bekezdése első albekezdésének értelmében elfogadott valamennyi felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

57. cikk

Bizottsági eljárás

(1)  
A Bizottság munkáját a mezőgazdasági termékek minőségpolitikájával foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2)  
Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Amennyiben a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni.



III. FEJEZET

Hatályon kívül helyezés és záró rendelkezések

58. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)  
Az 509/2006/EK és az 510/2006/EK rendelet hatályát veszti.

A Bizottsághoz az e rendelet hatálybalépését megelőzően beérkezett, az e rendelet III. címének hatályán kívül eső termékekre vonatkozó kérelmek tekintetében az 509/2006/EK rendelet 13. cikkét azonban továbbra is alkalmazni kell.

(2)  
A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásként kell értelmezni, az e rendelet II. mellékletében foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

59. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

A 12. cikk (3) bekezdése és a 23. cikk (3) bekezdése azonban 2016. január 4-től alkalmazandó az ezen időpontot megelőzően már forgalomba hozott termékek sérelme nélkül.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.



I. MELLÉKLET

A 2. CIKK (1) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT MEZŐGAZDASÁGI TERMÉKEK ÉS ÉLELMISZEREK

I. Eredetmegjelölések és földrajzi jelzések

— 
sör,
— 
csokoládé és abból készült termékek,
— 
kenyér, péksütemények, cukrászsütemények, édesipari termékek, kekszek és egyéb pékáru,
— 
növényi kivonatokból készített italok,
— 
tészta,
— 
só,
— 
természetes mézgák és gyanták,
— 
mustárpép,
— 
széna,
— 
illóolajok,
— 
parafa,
— 
kármin,
— 
virágok és dísznövények,
— 
gyapot,
— 
gyapjú,
— 
fűzfavessző,
— 
tilolt len,
— 
bőr,
— 
prém,
— 
toll,

▼M2

— 
a 251/2014/EU rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott ízesített borok,
— 
egyéb alkoholtartalmú italok, a szeszes italok és az 1308/2013/EU rendelet VII. mellékletének II. részében meghatározott, szőlőből készült termékek kivételével,
— 
méhviasz.

▼B

II. Hagyományos különleges termékek

— 
készételek,
— 
sör,
— 
csokoládé és abból készült termékek,
— 
kenyér, péksütemények, cukrászsütemények, édesipari termékek, kekszek és egyéb pékáru,
— 
növényi kivonatokból készített italok,
— 
tészta,
— 
só.



II. MELLÉKLET



AZ 58. CIKK (2) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

Az 509/2006/EK rendelet

Ez a rendelet

1. cikk, (1) bekezdés

2. cikk, (1) bekezdés

1. cikk, (2) bekezdés

2. cikk, (3) bekezdés

1. cikk, (3) bekezdés

2. cikk, (4) bekezdés

2. cikk, (1) bekezdés, a) pont

3. cikk, 5. pont

2. cikk, (1) bekezdés, b) pont

3. cikk, 3. pont

2. cikk, (1) bekezdés, c) pont

—

2. cikk, (1) bekezdés, d) pont

3. cikk, 2. pont

2. cikk, (2) bekezdés, első–harmadik albekezdés

—

2. cikk, (2) bekezdés, negyedik albekezdés

—

3. cikk

22. cikk, (1) bekezdés

4. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

18. cikk, (1) bekezdés

4. cikk, (2) bekezdés

18. cikk, (2) bekezdés

4. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés

—

4. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés

18. cikk, (4) bekezdés

5. cikk, (1) bekezdés

43. cikk

5. cikk, (2) bekezdés

42. cikk, (1) bekezdés

6. cikk, (1) bekezdés

19. cikk, (1) bekezdés

6. cikk, (1) bekezdés, a) pont

19. cikk, (1) bekezdés, a) pont

6. cikk, (1) bekezdés, b) pont

19. cikk, (1) bekezdés, b) pont

6. cikk, (1) bekezdés, c) pont

19. cikk, (1) bekezdés, c) pont

6. cikk, (1) bekezdés, d) pont

—

6. cikk, (1) bekezdés, e) pont

19. cikk, (1) bekezdés, d) pont

6. cikk, (1) bekezdés, f) pont

—

7. cikk, (1) és (2) bekezdés

49. cikk, (1) bekezdés

7. cikk, (3) bekezdés, a) és b) pont

20. cikk, (1) bekezdés, a) és b) pont

7. cikk, (3) bekezdés, c) pont

—

7. cikk, (3) bekezdés, d) pont

—

7. cikk, (4) bekezdés

49. cikk, (2) bekezdés

7. cikk, (5) bekezdés

49. cikk, (3) bekezdés

7. cikk, (6) bekezdés, a), b) és c) pont

49. cikk, (4) bekezdés

7. cikk, (6) bekezdés, d) pont

20. cikk, (2) bekezdés

7. cikk, (7) bekezdés

49. cikk, (5) bekezdés

7. cikk, (8) bekezdés

49. cikk, (6) bekezdés

8. cikk, (1) bekezdés

50. cikk, (1) bekezdés

8. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

50. cikk, (2) bekezdés, b) pont

8. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

52. cikk, (1) bekezdés

9. cikk, (1) és (2) bekezdés

51. cikk, (1) bekezdés

9. cikk, (3) bekezdés

21. cikk, (1) és (2) bekezdés

9. cikk, (4) bekezdés

52. cikk, (2) bekezdés

9. cikk, (5) bekezdés

52. cikk, (3) és (4) bekezdés

9. cikk, (6) bekezdés

51. cikk, (5) bekezdés

10. cikk

54. cikk

11. cikk

53. cikk

12. cikk

23. cikk

13. cikk, (1) bekezdés

—

13. cikk, (2) bekezdés

—

13. cikk, (3) bekezdés

—

14. cikk, (1) bekezdés

36. cikk, (1) bekezdés

14. cikk, (2) bekezdés

46. cikk, (1) bekezdés

14. cikk, (3) bekezdés

37. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés

15. cikk, (1) bekezdés

37. cikk, (1) bekezdés,

15. cikk, (2) bekezdés

37. cikk, (2) bekezdés

15. cikk, (3) bekezdés

39. cikk, (2) bekezdés

15. cikk, (4) bekezdés

36. cikk, (2) bekezdés

16. cikk

—

17. cikk, (1) és (2) bekezdés

24. cikk, (1) bekezdés

17. cikk, (3) bekezdés

24. cikk, (2) bekezdés

18. cikk

57. cikk

19. cikk, (1) bekezdés, a) pont

—

19. cikk, (1) bekezdés, b) pont

49. cikk, (7) bekezdés, második albekezdés

19. cikk, (1) bekezdés, c) pont

49. cikk, (7) bekezdés, első albekezdés

19. cikk, (1) bekezdés, d) pont

22. cikk, (2) bekezdés

19. cikk, (1) bekezdés, e) pont

51. cikk, (6) bekezdés

19. cikk, (1) bekezdés, f) pont

54. cikk, (1) bekezdés

19. cikk, (1) bekezdés, g) pont

23. cikk, (4) bekezdés

19. cikk, (1) bekezdés, h) pont

—

19. cikk, (1) bekezdés, i) pont

—

19. cikk, (2) bekezdés

25. cikk, (1) bekezdés

19. cikk, (3) bekezdés, a) pont

—

19. cikk, (3) bekezdés, b) pont

25. cikk, (2) bekezdés

20. cikk

47. cikk

21. cikk

58. cikk

22. cikk

59. cikk

I. melléklet

I. melléklet (II. rész)



Az 510/2006/EK rendelet

Ez a rendelet

1. cikk, (1) bekezdés

2. cikk, (1) és (2) bekezdés

1. cikk, (2) bekezdés

2. cikk, (3) bekezdés

1. cikk, (3) bekezdés

2. cikk, (4) bekezdés

2. cikk

5. cikk

3. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

6. cikk, (1) bekezdés

3. cikk, (1) bekezdés, második és harmadik albekezdés

41. cikk, (1), (2) és (3) bekezdése

3. cikk, (2), (3) és (4) bekezdés

6. cikk, (2), (3) és (4) bekezdés

4. cikk

7. cikk

5. cikk, (1) bekezdés

3. cikk, 2. pont és 49. cikke (1) bekezdés

5. cikk, (2) bekezdés

49. cikk, (1) bekezdés

5. cikk, (3) bekezdés

8. cikk, (1) bekezdés

5. cikk, (4) bekezdés

49. cikk, (2) bekezdés

5. cikk, (5) bekezdés

49. cikk, (3) bekezdés

5. cikk, (6) bekezdés

9. cikk

5. cikk, (7) bekezdés

8. cikk, (2) bekezdés

5. cikk, (8) bekezdés

—

5. cikk, (9) bekezdés, első albekezdés

—

5. cikk, (9) bekezdés, második albekezdés

49. cikk, (5) bekezdés

5. cikk, (10) bekezdés

49. cikk, (6) bekezdés

5. cikk, (11) bekezdés

—

6. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

50. cikk, (1) bekezdés

6. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

50. cikk, (2) bekezdés, a) pont

6. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

52. cikk, (1) bekezdés

7. cikk, (1) bekezdés

51. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

7. cikk, (2) bekezdés

51. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

7. cikk, (3) bekezdés

10. cikk

7. cikk, (4) bekezdés

52. cikk, (2) és (4) bekezdés

7. cikk, (5) bekezdés

51. cikk, (3) bekezdés és 52. cikk, (3) és (4) bekezdés

7. cikk, (6) bekezdés

11. cikk

7. cikk, (7) bekezdés

51. cikk, (5) bekezdés

8. cikk

12. cikk

9. cikk

53. cikk

10. cikk, (1) bekezdés

36. cikk, (1) bekezdés

10. cikk, (2) bekezdés

46. cikk, (1) bekezdés

10. cikk, (3) bekezdés

37. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés

11. cikk, (1) bekezdése

37. cikk (1) bekezdés

11. cikk, (2) bekezdés

37. cikk, (2) bekezdés

11. cikk, (3) bekezdés

39. cikk, (2) bekezdés

11. cikk, (4) bekezdés

36. cikk, (2) bekezdés

12. cikk

54. cikk

13. cikk, (1) bekezdés

13. cikk, (1) bekezdés

13. cikk, (2) bekezdés

13. cikk, (2) bekezdés

13. cikk, (3) bekezdés

15. cikk, (1) bekezdés

13. cikk, (4) bekezdés

15. cikk, (2) bekezdés

14. cikk

14. cikk

15. cikk

57. cikk

16. cikk, a) pont

5. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés

16. cikk, b) pont

—

16. cikk, c) pont

—

16. cikk, d) pont

49. cikk, (7) bekezdés

16. cikk, e) pont

—

16. cikk, f) pont

51. cikk, (6) bekezdés

16. cikk, g) pont

12. cikk, (7) bekezdés

16. cikk, h) pont

—

16. cikk, i) pont

11. cikk, (3) bekezdés

16. cikk, j) pont

—

16. cikk, k) pont

54. cikk, (2) bekezdés

17. cikk

16. cikk

18. cikk

47. cikk

19. cikk

58. cikk

20. cikk

59. cikk

I. melléklet és II. melléklet

I. melléklet (I. rész)


( 1 ) HL L 204., 1998.7.21., 37. o.

( 2 ) HL L 78., 2009.3.24., 1. o.

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 251/2014/EU rendelete (2014. február 26.) az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról és az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 84., 2014.3.20., 14. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács ►C2  (EU) 2017/625 ◄ rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) ( ►C2  HL L 95., 2017.4.7., 1. o. ◄ ).