01999R2157 — HU — 26.06.2023 — 005.001
Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül
|
►B
|
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 2157/1999/EK RENDELETE
(1999. szeptember 23.)
az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről
(EKB/1999/4)
(HL L 264, 1999.10.12., 21. o)
|
Módosította:
Helyesbítette:
▼B
AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK 2157/1999/EK RENDELETE
(1999. szeptember 23.)
az Európai Központi Bank szankciók kirovására vonatkozó hatásköréről
(EKB/1999/4)
▼M3
1. cikk
Fogalommeghatározások
E rendelet alkalmazásában az „illetékes nemzeti központi bank” annak a tagállamnak a nemzeti központi bankja, amelynek joghatósága alá tartozó területen az állítólagos jogsértésre sor került, illetve a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerek területére vonatkozó jogsértések esetén az az eurorendszerhez tartozó központi bank, amelyet a 795/2014/EU európai központi banki rendelet (EKB/2014/28) (
1
) 2. cikkének 5. pontja értelmében vett hatáskörrel rendelkező hatóságként azonosítottak. Az egyéb használt fogalmak a 2532/98/EK rendelet 1. cikkében meghatározott jelentéssel bírnak.
▼C1
1a. cikk
Hatály
Ez a rendelet csak az EKB által a nem felügyeleti vonatkozású központi banki feladatai ellátása során kiróható közigazgatási szankciókra alkalmazandó. Nem alkalmazandó az EKB által a felügyeleti feladatai ellátása során kiróható szankciókra.
▼M2
1b. cikk
Független vizsgálati egység
▼M3
(1)
Annak eldöntése céljára, hogy jogsértési eljárást kezdeményezzen-e a 2. cikk alapján, és gyakorolja-e a 3. cikkben rögzített hatáskörét, az EKB belső független vizsgálati egységet (a továbbiakban: vizsgálati egység) hoz létre, amely vizsgáló tisztviselőkből áll, akik vizsgálati feladataikat az Igazgatóságtól és a Kormányzótanácstól függetlenül látják el, és az Igazgatóság és a Kormányzótanács tanácskozásain nem vesznek részt. A vizsgálati egység a releváns ismeretek, készségek és tapasztalatok széles körével rendelkező vizsgáló tisztviselőkből áll.
▼M3
(1a)
A 795/2014/EU rendelet (EKB/2014/28) megsértése eseteinek kivizsgálására az EKB vizsgáló tisztviselőként az alábbiakat jelölheti ki: i. az EKB alkalmazottait vagy valamely tagállam nemzeti központi bankjának alkalmazottait, amennyiben a kijelölést az érintett nemzeti központi bank elfogadja; vagy ii. megfelelő megbízatás alapján eljáró külső szakértőket. Az EKB vizsgáló tisztviselőként nem jelölheti ki a Piaci Infrastruktúrák és Pénzforgalmi Bizottság tagjait, vagy az EKB vagy valamely tagállam nemzeti központi bankjának azon alkalmazottait, akik közvetlenül részt vettek azon értékelési csoport tevékenységében, amely a jogsértést vagy a jogsértés gyanúját megalapozó okokat azonosító eredi felvigyázási értékelést végezte.
▼C1
(2)
Amennyiben az EKB úgy ítéli meg, hogy okkal feltételezhető, hogy egy vagy több jogsértést követnek vagy követtek el, az ügyet az Igazgatóság elé utalja.
(3)
Amennyiben az Igazgatóság úgy ítéli meg, hogy az alkalmazandó szankció meghaladhatja a 10. cikk (1) bekezdésében előírt határt, a 10. cikkben rögzített egyszerűsített eljárás nem alkalmazandó, és az Igazgatóság az ügyet a vizsgálati egység elé utalja. A vizsgálati egység határoz arról, hogy jogsértési eljárást kezdeményez-e.
(4)
A 2–4. cikkben, az 5. cikk (1)–(3) bekezdésében és a 6. cikkben szereplő, az EKB-ra való hivatkozást az EKB vizsgálati egységére, vagy – amennyiben a 10. cikk szerinti egyszerűsített eljárás alkalmazandó – az Igazgatóságra való hivatkozásként kell értelmezni.
(5)
E cikk rendelkezései nem érintik az illetékes nemzeti központi bank arra vonatkozó hatáskörét, hogy e rendelettel összhangban jogsértési eljárást kezdeményezzen és vizsgálatot folytasson le.
▼B
2. cikk
Jogsértési eljárás kezdeményezése
▼M2
(1)
Egy bizonyos vállalkozással szemben ugyanazon tényállás alapján csak egy jogsértési eljárás kezdeményezhető. Ennek megfelelően sem az EKB, sem az illetékes nemzeti központi bank nem dönthet jogsértési eljárás kezdeményezéséről, illetve annak mellőzéséről mindaddig, amíg kölcsönösen nem tájékoztatták egymást, illetve nem egyeztettek egymással.
▼B
(2)
A jogsértési eljárás kezdeményezésére vonatkozó határozat meghozatala előtt az EKB és/vagy az illetékes nemzeti központi bank tájékoztatást kérhet az érintett vállalkozástól az állítólagos jogsértéssel kapcsolatban.
▼M2
(3)
Az EKB vagy adott esetben az illetékes nemzeti központi bank megkeresés alapján jogosult segítséget nyújtani egymásnak és együttműködni egymással a jogsértési eljárás lefolytatásában, különös tekintettel a tárgyhoz tartozónak ítélt információk átadására.
▼B
(4)
Amennyiben az érintett felek nem kötnek ettől eltérő megállapodást, az EKB vagy adott esetben az illetékes nemzeti központi bank és az érintett vállalkozás az állítólagos jogsértés helye szerint illetékes tagállamnak a Közösségben hivatalosan elfogadott nyelvén (vagy valamely hivatalos nyelvén) állnak egymással kapcsolatban.
3. cikk
Az EKB és az illetékes nemzeti központi bank hatásköre
(1)
A
►M4
2532/98/EK rendelet
◄ által az EKB és az illetékes nemzeti központi bank számára megállapított vizsgálati jogosítványok körébe az állítólagos jogsértésre vonatkozó adatok gyűjtése érdekében beletartozik az összes kapcsolódó információ felkutatására vonatkozó jog, illetve az érintett vállalkozás előzetes értesítése nélkül végzett adatgyűjtéshez való jog.
(2)
Az EKB munkatársai, illetve adott esetben az illetékes nemzeti központi bank alkalmazottai, akik a vonatkozó belső szabályok értelmében jogosultak adatokat gyűjteni az érintett vállalkozás létesítményeiben, kizárólag a vonatkozó belső szabályokkal összhangban kiállított, hivatalos írásbeli meghatalmazás bemutatását követően gyakorolhatják ezen jogkörüket.
(3)
Az EKB vagy az illetékes nemzeti központi bank jogosítványai alapján az érintett vállalkozáshoz intézett bármely megkeresésben meg kell határozni a vizsgálódás tárgyát és célját.
4. cikk
Segítségnyújtás a tagállamok hatóságai részéről
(1)
Az EKB, illetve adott esetben az illetékes nemzeti központi bank elővigyázatossági intézkedésként igénybe veheti a tagállamok hatóságainak segítségét.
(2)
A vizsgálatok szükségességének felmérése során a tagállam hatóságai nem helyettesíthetik sem az EKB-t, sem az illetékes nemzeti központi bankot.
5. cikk
Kifogásokról szóló értesítések
(1)
Az EKB vagy adott esetben az illetékes nemzeti központi bank a szankció kirovására vonatkozó határozat meghozatalát megelőzően írásban értesíti az érintett vállalkozást a lefolytatott vizsgálat tényszerű eredményeiről, valamint az érintett vállalkozással szemben felmerült kifogásokról.
(2)
Az EKB vagy adott esetben az illetékes nemzeti központi bank kifogásainak bejelentésekor meghatároz egy határidőt, amelyen belül az érintett vállalkozás írásban tájékoztathatja az EKB-t vagy az illetékes nemzeti központi bankot a felmerült kifogásokkal kapcsolatos véleményéről, anélkül, hogy ezzel kizárná ugyanezen álláspontjának egy szóbeli meghallgatás keretében történő kifejtését, amennyiben írásban benyújtott megjegyzéseiben szóbeli meghallgatásért folyamodik. Ez a határidő nem lehet kevesebb 30 munkanapnál, amely időtartam az (1) bekezdésben említett értesítés átvételének időpontjától veszi kezdetét.
(3)
Az érintett vállalkozás válaszának átvételét követően az EKB vagy az illetékes nemzeti központi bank határoz további vizsgálatok szükségességéről az esetleg függőben maradt kérdések megválaszolása végett. Az érintett vállalkozás csak abban az esetben kap újabb, a kifogásokat tartalmazó értesítést az (1) bekezdés szerint, ha az EKB vagy az illetékes nemzeti központi bank által lefolytatott további vizsgálatok során az érintett vállalkozás ellen új tények figyelembe vétele válik szükségessé, vagy változás következik be a vitatott jogsértést alátámasztó bizonyítékokat illetően.
(4)
Az EKB a szankciók kirovásáról szóló határozatában csak azokat a kifogásokat veheti figyelembe, amelyeket az (1) bekezdésben meghatározott módon jelentettek be, és amelyek tekintetében az érintett vállalkozás lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.
6. cikk
Az érintett vállalkozás jogai és kötelezettségei
(1)
Az érintett vállalkozás a jogsértési eljárás vizsgálati szakaszában együttműködik az EKB-val, illetve az illetékes nemzeti központi bankkal. Az érintett vállalkozás nevezetesen jogosult bármely dokumentum, könyv vagy nyilvántartás, illetve ezek másolatai vagy kivonatai benyújtására, továbbá azok írásbeli vagy szóbeli értelmezésére.
(2)
Amennyiben az érintett vállalkozás figyelmen kívül hagyja az EKB vagy az illetékes nemzeti központi bank által a jogsértési eljárás során, jogosítványaik gyakorlása révén az érintett vállalkozás számára megállapított kötelezettségeket, azoknak nem tesz eleget, illetőleg azokat nem teljesíti, az kellő alapot szolgáltathat ahhoz, hogy ennek a rendeletnek megfelelően jogsértési eljárást kezdeményezzenek ellene, és adott időszakra vonatkozó bírság megfizetésére kötelezzék.
(3)
Az érintett vállalkozás a jogsértési eljárás során jogi képviseletre jogosult.
(4)
Az érintett vállalkozás, miután átvette az 5. cikk (1) bekezdésében említett értesítést, betekinthet azokba az EKB vagy az illetékes nemzeti központi bank által összeállított és összegyűjtött dokumentumokba és egyéb anyagokba, amelyek megalapozzák az állítólagos jogsértés bizonyítását.
(5)
Amennyiben az érintett vállalkozás írásbeli beadványaiban szóbeli meghallgatásért folyamodik, az EKB vagy az illetékes nemzeti központi bank által erre a célra kijelölt személyek egy előre meghatározott időpontban lefolytatják a meghallgatást. A szóbeli meghallgatásra az EKB, illetve az illetékes nemzeti központi bank hivatalos helyiségeiben kerül sor. A szóbeli meghallgatás nem nyilvános. A személyeket külön-külön vagy a megidézett más személyek jelenlétében hallgatják meg. Az érintett vállalkozás bizonyos ésszerű korlátozásokkal javasolhatja, hogy az EKB vagy az illetékes hatóság meghallgasson olyan személyeket, akik bármilyen vonatkozásban megerősíthetik írásban beadott észrevételeit.
(6)
A meghallgatott személyek nyilatkozatának lényegét jegyzőkönyvben rögzítik, amelyet az egyes meghallgatott személyek kötelesek elolvasni és – kizárólag saját kijelentéseik vonatkozásában – jóváhagyólag aláírni.
(7)
Az EKB, illetve az illetékes nemzeti központi bank tértivevényes ajánlott postai küldeményként vagy személyre szóló kézbesítés esetén átvételi elismervény kíséretében továbbítja a bejelentett címekre az összes információt és a szóbeli meghallgatásokra történő meghívásokat.
7. cikk
A jogsértési eljárás bizalmas jellege
(1)
A jogsértési eljárások során tiszteletben kell tartani a bizalmas kezelésre és a szakmai titoktartásra vonatkozó elveket.
(2)
A 6. cikk (4) bekezdésének sérelme nélkül, az érintett vállalkozás nem férhet hozzá az EKB, illetve az illetékes nemzeti központi bank birtokában lévő olyan dokumentumokhoz vagy más anyagokhoz, amelyek harmadik személyek vagy az EKB, illetve az illetékes nemzeti központi bank vonatkozásában bizalmas természetűnek minősülnek. Ezek különösen az egyéb vállalkozások üzleti érdekeire vonatkozó dokumentumok vagy egyéb anyagok, vagy az EKB, az illetékes nemzeti központi bank, egyéb közösségi intézmények és testületek vagy más nemzeti központi bankok belső dokumentumai, többek között feljegyzések, tervezetek vagy egyéb munkairatok lehetnek.
▼M2
7a. cikk
Javaslat benyújtása az Igazgatósághoz
(1)
Ha a vizsgálati egység vagy adott esetben az illetékes nemzeti központi bank a jogsértési eljárás befejezése után úgy ítéli meg, hogy szankciót kell kiróni az érintett vállalkozásra, javaslatot nyújt be az Igazgatósághoz, amelyben megállapítja, hogy az érintett vállalkozás jogsértést követett el, és meghatározza a kiróható szankció összegét.
▼M5
Ha a vizsgálati egység vagy az illetékes nemzeti központi bank úgy ítéli meg, hogy a 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott egy vagy több kivétel alkalmazandó, javaslatában ezt feltünteti.
▼C1
(2)
A vizsgálati egység vagy adott esetben az illetékes nemzeti központi bank a javaslatát csak olyan tényekre és kifogásokra alapozza, amelyek vonatkozásában az érintett vállalkozásnak lehetősége volt észrevételek megtételére.
(3)
Ha az Igazgatóság úgy ítéli meg, hogy a vizsgálati egység vagy adott esetben az illetékes nemzeti központi bank által benyújtott ügyirat hiányos, indokolt hiánypótlási kérelem kíséretében visszaküldheti az ügyiratot a vizsgálati egységhez vagy az illetékes nemzeti központi bankhoz.
(4)
Ha az Igazgatóság a teljes ügyirat alapján egyetért a vizsgálati egységnek vagy adott esetben az illetékes nemzeti központi banknak az érintett vállalkozásra szankció kirovására irányuló javaslatával, úgy a vizsgálati egység vagy az illetékes nemzeti központi bank által benyújtott javaslattal összhangban álló határozatot hoz.
(5)
Ha az Igazgatóság a teljes ügyirat alapján úgy ítéli meg, hogy a vizsgálati egység vagy adott esetben az illetékes nemzeti központi bank javaslatában ismertetett tényállás nem jelent elegendő bizonyítékot a jogsértésre vonatkozóan, az Igazgatóság az ügyet lezáró határozatot hozhat.
(6)
Ha az Igazgatóság a teljes ügyirat alapján egyetért a vizsgálati egység vagy adott esetben az illetékes nemzeti központi bank javaslatában szereplő azon megállapítással, hogy az érintett vállalkozás jogsértést követett el, de nem ért egyet a javasolt szankcióval, határozatot hoz, amelyben meghatározza az általa helyénvalónak tekintett szankciót.
(7)
Ha az Igazgatóság a teljes ügyirat alapján nem ért egyet a vizsgálati egység vagy adott esetben az illetékes nemzeti központi bank javaslatával, de megállapítja, hogy az érintett vállalkozás egy másik jogsértést követett el vagy a vizsgálati egység vagy adott esetben az illetékes nemzeti központi bank javaslata más tényálláson alapul, írásban értesíti az érintett vállalkozást megállapításairól és az érintett vállalkozással szemben felhozott kifogásokról.
▼M5
(7a)
Ha az Igazgatóság a teljes ügyirat alapján úgy ítéli meg, hogy szankciót kell kiróni, de a 9. cikk (1) bekezdésében meghatározott egy vagy több kivétel alkalmazandó, határoz arról, hogy a szankciót közzé kell-e tenni, és ha igen, milyen mértékben.
▼C1
(8)
Az Igazgatóság határozatot hoz, amelyben megállapítja, hogy az érintett vállalkozás elkövette-e a jogsértést és meghatározza az esetlegesen kirovandó szankciót. Az Igazgatóság által hozott határozat csak olyan tényekre és kifogásokra alapítható, amelyek vonatkozásában az érintett vállalkozásnak lehetősége volt észrevételek megtételére.
▼B
8. cikk
A határozatok felülvizsgálata az EKB Kormányzótanácsa által
(1)
Az EKB Kormányzótanácsa felkérheti az érintett vállalkozást, az EKB Igazgatóságát és/vagy az illetékes nemzeti központi bankot, hogy szolgáltassanak további információkat az EKB Igazgatósága által hozott határozat felülvizsgálatához.
(2)
Az EKB Kormányzótanácsa rögzít egy határidőt, amelyen belül meg kell küldeni az említett információkat, ez azonban nem lehet kevesebb 10 munkanapnál.
▼M3
(3)
A felülvizsgálat eredményeként a Kormányzótanács:
a)
helyben hagyhatja az Igazgatóság határozatát;
▼M5
b)
módosíthatja az Igazgatóság határozatát az alábbiak bármelyikének módosítása révén:
i.
a kiszabandó szankció összege;
ii.
a jogsértést megalapozó okok;
iii.
a szankció közzététele és a közzététel mértéke;
▼M3
c)
hatályon kívül helyezheti az Igazgatóság határozatát.
▼B
9. cikk
A határozat végrehajtása
▼M5
(1)
Az EKB a határozat 2532/98/EK rendelet 3. cikkének (8) bekezdésével összhangban történő jogerőre emelkedését követően indokolatlan késedelem nélkül közzéteszi hivatalos honlapján az EKB valamely rendeletének vagy határozatának megsértése miatt szankciót kirovó határozatot.
A közzétételnek tartalmaznia kell a jogsértés típusára és jellegére és az érintett vállalkozás kilétére vonatkozó információt, valamint a szankció összegét és jellegét, kivéve, ha az Igazgatóság úgy ítéli meg, hogy a közzététel:
a)
veszélyeztetné a pénzügyi piacok vagy a pénzügyi rendszer stabilitását vagy valamely folyamatban lévő bűnügyi nyomozást;
b)
amennyire megállapítható, aránytalan kárt okozna az érintett vállalkozásnak; vagy
c)
bizalmas információk közzétételéhez vezetne, ami a biztonsághoz fűződő olyan jogos közérdeket veszélyeztetne, mint például az eurobankjegyek sértetlensége vagy a rendszerszempontból jelentős fizetési rendszerek kiberkockázatainak vagy működési kockázatainak biztos kezelése.
A második albekezdés a)–c) pontjában említett körülmények fennállása esetén a szankciókra vonatkozó határozatokat anonimizálva kell közzétenni. Alternatív megoldásként, amennyiben az említett körülmények észszerű időtartamon belül várhatóan meg fognak szűnni, az e bekezdés szerinti közzététel arra az időtartamra elhalasztható.
A második albekezdés c) pontjának alkalmazásában az EKB dönthet úgy, hogy nem teszi közzé a szankciót kirovó határozatot, ha úgy ítéli meg, hogy a biztonsághoz fűződő jogos közérdeket fenyegető kockázat nem mérsékelhető a határozat előző albekezdés szerinti anonimizált közzétételével vagy közzétételének elhalasztásával.
Amennyiben a szankciót kirovó határozat ellen fellebbezés van folyamatban az Európai Unió Bírósága előtt, az EKB indokolatlan késedelem nélkül közzéteszi hivatalos honlapján a szóban forgó fellebbezés státuszára és eredményére vonatkozó információkat is.
Az e bekezdés szerint közzétett információ legalább öt évig elérhető marad az EKB hivatalos honlapján.
▼B
(2)
Az EKB határozatában meghatározza a kiszabott pénzbírság megfizetésének módját.
(3)
Az EKB felkérheti a szankciók végrehajtása tekintetében hatáskörrel rendelkező tagállam nemzeti központi bankját, hogy hozza meg az ehhez szükséges intézkedéseket.
(4)
A nemzeti központi bankok jelentik az EKB-nak a szankció végrehajtását.
▼M1
(5)
Az érintett nemzeti központi bank, illetve adott esetben az EKB a szankció alkalmazásával és foganatosításával kapcsolatos összes információt egy aktában köteles tárolni, amelyet a szankció alkalmazására vonatkozó határozat jogerőssé válását követően legalább öt éven keresztül köteles megőrizni. Az illetékes nemzeti központi bank továbbítja az EKB részére a birtokában lévő és a jogsértéssel kapcsolatos eljárásra vonatkozó összes eredeti dokumentáció és anyag másolatát.
▼B
10. cikk
Kisebb jelentőségű jogsértések esetén alkalmazandó egyszerűsített eljárás
(1)
Kisebb jelentőségű jogsértés esetében az EKB Igazgatósága határozhat úgy, hogy egyszerűsített jogsértési eljárást alkalmaz. Az ilyen eljárás során kiszabásra kerülő pénzbírság összege nem haladhatja meg a 25 000 eurót.
(2)
Az egyszerűsített eljárás az alábbi lépésekből áll:
a)
az EKB Igazgatósága értesíti az érintett vállalkozást az állítólagos jogsértésről;
b)
az értesítésnek tartalmaznia kell az állítólagos jogsértés összes bizonyítékát és a vonatkozó szankciót;
c)
az értesítésnek tájékoztatnia kell az érintett vállalkozást arról a tényről, hogy egyszerűsített eljárás alkalmazására kerül sor, és hogy a vállalkozás az értesítés átvételét követően 10 munkanapon belül emelhet kifogást az eljárással szemben; továbbá
d)
amennyiben a fenti c) pontban meghatározott határidő lejárta előtt kifogást emelnek, a jogsértési eljárást megkezdettnek kell tekinteni, és a meghallgatási jog érvényesítésére megállapított 30 munkanapos határidő a fenti c) bekezdésben említett határidő lejártával veszi kezdetét. Amennyiben a fenti c) bekezdésben említett határidő lejárta előtt nem emelnek kifogást, az EKB Igazgatóságának a szankció kirovására vonatkozó határozata jogerőssé válik.
(3)
Ezt a cikket a rendelet 11. cikkében szereplő, a kötelezőtartalék-képzési követelmények nem teljesítése esetén alkalmazandó eljárásra vonatkozó rendelkezések sérelme nélkül kell alkalmazni.
▼M3
(4)
Ez a cikk nem alkalmazandó az EKB rendszerszempontból jelentős fizetési rendszer felvigyázása területén elfogadott rendeleteinek és határozatainak megsértéséért kirótt szankciókra.
▼B
11. cikk
A kötelezőtartalék-képzési követelmények nem teljesítése esetén alkalmazandó eljárás
(1)
A
►M4
2531/98/EK rendelet
◄ 7. cikke (1) bekezdésében tárgyalt nem teljesítés esetében e rendelet 2. cikke (1) és (3) bekezdése, valamint 3., 4., 5. és 6. cikke – a (3) bekezdés kivételével – nem alkalmazandó. A 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott határidőt öt munkanapra kell csökkenteni.
▼M4
(2)
Amennyiben az EKB a 2531/98/EK rendelet 7. cikkének (1) bekezdése alapján szankciót ró ki, az alkalmazandó szankció az (EU) 2021/1815 európai központi banki határozatban (EKB/2021/45) (
2
) megjelölt képlet és módszer szerint kerül kiszámításra.
▼B
(3)
A
►M4
2531/98/EK rendelet
◄ 7. cikke (1) bekezdésével összhangban kezdeményezett bármilyen szankció kirovását megelőzően az EKB Igazgatósága, vagy az utóbbi nevében az illetékes nemzeti központi bank értesíti az érintett vállalkozást az állítólagos jogsértésről és az ennek megfelelő szankcióról. Az értesítésnek tartalmaznia kell az állítólagos jogsértésre vonatkozó összes tényt, valamint tájékoztatnia kell az érintett vállalkozást, hogy amennyiben nem nyújt be kifogást, az EKB Igazgatóságának határozata alapján a szankció kirovásra kerül.
(4)
Az értesítés átvételét követően az érintett vállalkozásnak öt munkanap áll a rendelkezésére ahhoz, hogy:
—
vagy elfogadja az állítólagos jogsértés tényét és vállalja a kiszabott pénzbírság megfizetését, amely esetben a jogsértési eljárást lezártnak kell tekinteni,
vagy
—
benyújtsa azokat az írásba foglalt információkat, magyarázatokat vagy kifogásokat, amelyek a megítélése szerint a szankció kirovására vonatkozó határozathoz lényegesek. Az érintett vállalkozás a válaszában megfogalmazottak alátámasztása végett további dokumentumokat is csatolhat. Az illetékes nemzeti központi bank indokolatlan késedelem nélkül továbbítja az aktát az EKB Igazgatóságának, amely dönt a szankció kirovásáról vagy a kezdeményezés elvetéséről.
(5)
Amennyiben az érintett vállalkozás a megállapított határidőn belül nem emel írásbeli kifogást, az EKB Igazgatóságának határozata nyomán a szankció kirovásra kerül. Miután a határozat a
►M4
2532/98/EK rendelet
◄ rendelkezéseivel összhangban jogerőssé vált, az érintett vállalkozásra kiróják az értesítésben meghatározott szankciót.
(6)
A (4) bekezdés első francia bekezdésében és az (5) bekezdésben említett helyzetekben az EKB vagy az EKB nevében az illetékes nemzeti központi bank írásban értesíti az illetékes felügyeleti hatóságokat.
▼M5
(7)
A (4) bekezdés első franciabekezdésében és az (5) bekezdésben említett helyzetekben az EKB a 9. cikk (1) bekezdésével összhangban közzéteszi a kirótt szankciót. Amennyiben az Igazgatóság elfogadja az illetékes nemzeti központi bank javaslatát, amely megállapítja, hogy a 9. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében meghatározott egy vagy több kivétel alkalmazandó, határozhat úgy, hogy a határozatot anonimizált módon teszi közzé vagy elhalasztja a közzétételt. Amennyiben a 9. cikk (1) bekezdése második albekezdésének c) pontjában foglalt kivétel alkalmazandó, az Igazgatóság határozhat úgy, hogy nem teszi közzé a kirótt szankciót.
▼B
12. cikk
Határidők
(1)
A
►M4
2532/98/EK rendelet
◄ 4. cikkének sérelme nélkül, az ebben a rendeletben szereplő határidőket az értesítés átvételét vagy a személyre szóló kézbesítés napját követő naptól kell számítani. Az érintett vállalkozásnak minden közlését úgy kell elküldenie, hogy az a meghatározott határidő lejárta előtt érkezzen meg a címzetthez, vagy ajánlott postai küldeményként az adott határidőn belül kerüljön feladásra a címzett részére.
(2)
Amennyiben a határidő szombaton, vasárnap vagy hivatalos állami ünnepnapon járna le, a következő munkanap végéig automatikusan meghosszabbításra kerül.
(3)
Ennek a rendeletnek az alkalmazásában az EKB által hivatalos állami ünnepként elfogadott ünnepek listáját a rendelet melléklete tartalmazza, míg az illetékes nemzeti központi bankok által hivatalos ünnepnapként számon tartott ünnepek az érintett vállalkozás székhelye szerint illetékes tagállam törvényeinek megfelelően megállapított ünnepnapok. A „munkanap” fogalmát ennek megfelelően kell értelmezni. Az EKB szükség esetén frissíti a rendelet mellékletében szereplő információkat.
MELLÉKLET (tájékoztató jelleggel)
Hivatalos ünnepek jegyzéke (a 12. cikk (3) bekezdése értelmében)
|
Újév
|
január 1.
|
|
Húshagyókedd (félnap)
|
változó időpontban
|
|
Nagypéntek
|
változó időpontban
|
|
Húsvéthétfő
|
változó időpontban
|
|
A munka ünnepe
|
május 1.
|
|
A Robert Schuman nyilatkozatának évfordulója
|
május 9.
|
|
Áldozócsütörtök
|
változó időpontban
|
|
Pünkösdhétfő
|
változó időpontban
|
|
Úrnap
|
változó időpontban
|
|
A német újraegyesítés napja
|
október 3.
|
|
Mindenszentek
|
november 1.
|
|
Karácsonyeste
|
december 24.
|
|
Karácsony napja
|
december 25.
|
|
Karácsony másodnapja
|
december 26.
|
|
Szilveszter
|
december 31.
|