Az Európai Unió L 167/2013

19.6.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 167/1

A TANÁCS 559/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. június 18.)

a Bissau-guineai Köztársaság békéjét, biztonságát és stabilitását veszélyeztető egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 377/2012/EU rendelet 11. cikke (1) bekezdésének végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Bissau-guineai Köztársaság békéjét, biztonságát és stabilitását veszélyeztető egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló, 2012. május 3-i 377/2012/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 11. cikke (1) bekezdésére, valamint 11. cikke (4) bekezdésére,

mivel:

(1)	A Tanács 2012. május 3-án elfogadta a 377/2012/EU rendeletet.

(2)

A Tanács teljes körűen felülvizsgálta a 377/2012/EU rendelet I. mellékletében szereplő azon személyek jegyzékét, akikre a rendelet 2. cikkének (1) bekezdése és 2. cikkének (2) bekezdése vonatkozik. A Tanács arra a következtetésre jutott, hogy a 377/2012/EU rendelet I. mellékletében felsorolt személyeknek a továbbiakban is a rendeletben foglalt különleges korlátozó intézkedések hatálya alá kell tartozniuk.

(3)

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 2048 (2012) sz. határozata alapján létrehozott bizottsága 2013. március 20-án frissítette a megnevezett személlyel kapcsolatos információkat. A bizottság határozatának végrehajtása érdekében a Tanács elfogadta a Bissau-guineai Köztársaság békéjét, biztonságát és stabilitását veszélyeztető egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 2012/285/KKBP határozat végrehatásáról szóló 2013/293/KKBP végrehajtási határozatát (2).

(4)	A 377/2012/EU rendelet I. mellékletében e személlyel kapcsolatban szereplő bejegyzést ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 377/2012/EU rendelet I. melléklete az e rendelet mellékletében meghatározottak szerint módosul.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 2013. június 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

P. HOGAN

(1) HL L 119., 2012.5.4., 1. o.

(2) Lásd e Hivatalos Lap 39. oldalát.

MELLÉKLET

Az alábbi személyre vonatkozó, a 377/2012/EU rendelet I. mellékletében szereplő bejegyzés helyébe az alábbi bejegyzés lép:

Név

Azonosító információ

(születési idő és hely, útlevél/személyazonosító igazolvány száma stb.)

Indokolás

A jegyzékbe vétel dátuma

„Idrissa DJALÓ őrnagy

Állampolgárság: bissau-guineai

Születési idő: 1954. december 18.

Hivatalos beosztás: a vezérkari főnök, majd ezt követően az ezredes protokolláris tanácsadója és a fegyveres erők parancsnoksága protokollszolgálatának vezetője

Útlevél: AAISO40158

Kiállítás dátuma: 2012.10.2.

Kiállítás helye: Bissau-Guinea

Lejárat dátuma: 2015.10.2.

A 2012. április 12-i államcsínyt magára vállaló »katonai vezetés« kapcsolattartó személye és egyik legaktívabb tagja. Ő volt az egyik első katonatiszt, aki azzal, hogy aláírta a »katonai vezetés« egyik első közleményét (5. sz. közlemény, 2012. április 13.), nyilvánosan elismerte kötődését ahhoz. Djaló őrnagy része a katonai hírszerzésnek is.

2012.7.18.”

19.6.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 167/3

A BIZOTTSÁG 560/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. június 14.)

az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Traditional Grimsby Smoked Fish [OFJ])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 53. cikke (2) bekezdésének második mondatára,

mivel:

(1)

Az 1151/2012/EU rendelet 53. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta az Egyesült Királyság kérelmét, amely a 986/2009/EK bizottsági rendelettel (2) bejegyzett „Traditional Grimsby Smoked Fish” (hagyományos grimsbyi füstölt hal) oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul.

(2)	A kérelem az előállítás módját érintő módosításra vonatkozik, és arra irányul, hogy a friss egész halak mellett halfilék felhasználásával nagyobb rugalmasság legyen biztosítható az alapanyagok beszerzésére vonatkozóan.

(3)	A Bizottság megvizsgálta és indokoltnak találta a szóban forgó módosítást. Mivel a szóban forgó módosítás az 1151/2012/EU rendelet 53. cikkének (2) bekezdése értelmében kisebb jelentőségű, a Bizottság azt az említett rendelet 50. és 52. cikke szerinti eljárás alkalmazása nélkül jóváhagyhatja,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e határozat I. mellékletében szereplő „Traditional Grimsby Smoked Fish” oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás módosítását a Bizottság elfogadja.

2. cikk

Az egységes dokumentumnak a termékleírás főbb elemeit tartalmazó, egységes szerkezetbe foglalt szövege e rendelet II. mellékletében szerepel.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. június 14-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Dacian CIOLOȘ

a Bizottság tagja

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) HL L 277., 2009.10.22., 17. o.

I. MELLÉKLET

A Bizottság a „Traditional Grimsby Smoked Fish” oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez kapcsolódó tartozó termékleírás következő módosítását hagyta jóvá:

A friss egész halak és filék általában Izlandról, a Feröer szigetekről és Norvégiából származnak, azonban más területekről is beszerezhetők.

II. MELLÉKLET

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A Tanács 510/2006/EK rendelete a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (1)

„TRADITIONAL GRIMSBY SMOKED FISH”

EK-szám: UK-PGI-0105-01022-2012.7.23.

OFJ ( X ) OEM ( )

1. Elnevezés

„Traditional Grimsby Smoked Fish”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Egyesült Királyság

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.7. osztály:

Friss hal, puhatestűek és rákfélék, valamint ezekből készült termékek

3.2. A termék leírása, amelyre az 1. pontban található elnevezés vonatkozik

A „Traditional Grimsby Smoked Fish” (hagyományos grimsbyi füstölt hal) közönséges tőkehalból és foltos tőkehalból készült, 200–700 gramm tömegű filé, amelyet a hagyományos módszernek megfelelően hidegen füstölnek a meghatározott földrajzi területen belül. Színe a krémszínű és a bézs között változhat, száraz textúrájú, és enyhén sós, füstölt íz jellemzi. Feldolgozott formában számos kiskereskedelmi üzlet számára értékesítik, e célra szánt (legfeljebb 5 kg tömegű) kartondobozokban vagy egyedi vákuumcsomagolásban.

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetén)

Közönséges tőkehal és foltos tőkehal egészben és az ebből készült, 200–700 gramm tömegű filé

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetén)

N.A.

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell végrehajtani

A filézett hal pácolása és füstölése.

3.6. A szeletelésre, aprításra, csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

A frissesség megőrzése érdekében a füstölt halat e célra szánt, rekeszekre osztott, lapos kartondobozokba vagy egyedi vákuumcsomagolásba helyezik.

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

N.A.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

Grimsby városa, a közigazgatási határnak megfelelően, Északkelet-Lincolnshire körzetben.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1. A földrajzi terület sajátosságai

A „Traditional Grimsby Smoked Fish” jellemzői a földrajzi területhez a hagyomány, a hírnév, a füstölési eljárás és az eljárásban részt vevő személyek készségei okán kötődnek. A készségeket az egyes generációk örökítik át.

Grimsby kikötője egyedülálló Angliában, mivel a Humber torkolatát az Északi-tengertől elválasztó hegyfokon található. Elhelyezkedéséből adódóan a kikötőt átjárják a tenger és a torkolat felől érkező hideg, száraz szelek, és ilyen módon a hagyományos halfüstölési eljárás során a nyári maximális középhőmérséklet 20 Celsius-fok alatt marad, vagyis jóval hűvösebb van, mint a szárazföld belsejében.

Az Egyesült Királyságban Grimsby városának a neve egyet jelent a halfeldolgozással. A kikötő és a város azzal büszkélkedik, hogy számos halkereskedője immár több mint egy évszázada szállítja a legtöbb halfajtát az egész országba, az utóbbi időben pedig Európán belül távolabbra is. A „Traditional Grimsby Smoked Fish” a kikötőhöz kapcsolódó termékek közül az egyik legfontosabb.

A kapcsolódó hagyományok és eljárások a 19. század végétől bizonyíthatók és adatolhatók. Grimsby neve 1850 óta összeforrt a halfüstöléssel az Egyesült Királyságban, ekkor tette ugyanis lehetővé a vasút a füstölt hal Londonba, majd az ország minden zugába történő gyors szállítását. Akkoriban természetesen nem álltak rendelkezésre a ma széles körben elterjedt fagyasztó- és jégkészítő berendezések a hal, valamint más friss és romlandó termékek tartósítására. A romlandó termékek szavatosságának megőrzése és meghosszabbítása érdekében a termékeket sózták, szárították, füstölték vagy mindezeket együtt alkalmazták. Grimsbyben továbbra is megmaradt a hagyományos halfüstölési eljárás annak ellenére, hogy az ország más részeiben a mechanikus kemencéket részesítették előnyben.

Grimsby kikötője a huszadik század első felének túlnyomó részében a világ legnagyobb halászati kikötője volt. Vitathatatlanul ott a helye Vigo, Esbjerg, Boulogne Sur Mer és Bremerhaven mellett, amellyel a város egyébként testvérvárosi kapcsolatban is áll. A város ma továbbra is az Egyesült Királyság legnagyobb halfeldolgozó központja, és jelenleg 106 vállalkozás a tagja a Grimsby Fish Merchants Association (grimsbyi halkereskedők szövetsége) nevű szervezetnek. Mindig is ebben a változatos kereskedelmi bázisban rejlett a kikötő ereje, és ennek eredményeként a grimsbyi halpiacok a friss hal értékesítésében nem csupán az Egyesült Királyságon belül, hanem európai szinten is vezető szerephez jutottak.

5.2. A termék sajátosságai

A „Traditional Grimsby Smoked Fish” közönséges tőkehalból és foltos tőkehalból készült, 200–700 gramm tömegű filé. Színe a krémszínű és a bézs között változhat, száraz textúrájú, és enyhén sós, füstölt íz jellemzi. A halfiléket a generációk óta öröklődő hagyományos módszereknek és szakértelemnek megfelelően hidegen füstölik. Íme ezek közül néhány:

Az egész hal kézzel történő filézése,

A halfilé bepácolása,

A filézett halnak a füstölőhelyiség kéményében lévő rácsra helyezése a hideg füstölési eljárásnak megfelelő magasságban,

A füstölőhelyiség padlójának előkészítése a fűrészporral való beborításra, „tűz” gyújtása, amely után a fűrészpor parázslani kezd. A füstölés gyorsaságának felügyelete, amely függ a hal méretétől, valamint a környezeti hőmérséklettől és nedvességtartalomtól is.

A füstölési eljárás rendszeres ellenőrzése szakképzett füstölők által a hal egyenletes füstölése érdekében, szükség esetén a hal mozgatásával vagy eltávolításával.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti okozati kapcsolat

Grimsby keleti parti elhelyezkedésének másik előnye az, hogy az Egyesült Királyságon belül a legkevésbé van kitéve az esőt hozó nedves délnyugati szeleknek, amelyek az Egyesült Királyság más részein uralkodnak. Éghajlata óceáni, vagyis annak ellenére, hogy az évszaknak megfelelő időjárás egyik napról a másikra csak kismértékben változik, az időjárás változékony lehet.

A megfelelő hagyományos halfüstöléshez szükséges tapasztalat és szakértelem csak évek során sajátítható el, és az ismereteket gyakran az egyes nemzedékek adják tovább. A korszerű mechanikus kemencében történő füstölés ezzel ellentétben áll, ugyanis az egy elektromosan fűtött, lezárt sütő, amelyet pusztán tárcsák tekerésével lehet szabályozni. Az említett fenntartható erőforrásoknak köszönhetően, illetve abból adódóan, hogy a hűtött halakat értékesítő hálózatban Grimsby stratégiai szerepet tölt be, a friss füstölt hal napi szállítása az országban bárhová garantálható.

Grimsby szerencsés helyzetben van, mivel olyan nagy területről szerezhetik be a halat, hogy egy tapasztalt halvásárló az évszaktól függetlenül rendszerint talál füstölésre alkalmas példányt. A hal megfelelő füstöléséhez a halfüstölőnek a halak, az évszak és az időjárás tekintetében számos tényezőt figyelembe kell vennie. Grimsbyben a több nemzedéknyi szakértelem révén a hagyományos halfüstölők pusztán tapintás és szemrevételezés alapján egyenletes minőségű terméket képesek előállítani.

Az élelmiszeriparban a „Traditional Grimsby Smoked Fish” széles körű megbecsülésnek örvend, többek között a Waitrose által, amelynek egyik vásárlója így nyilatkozott: „A korszerű kemencék egyszerűen nem adják át az ízek ilyenfajta mélységét. A hagyományos hallal szemben ez olyan, mintha valami egészen mást ennénk. Az „igazi” egyszerűen csodálatos. Verhetetlen. Füstös. Gazdag. Tökéletes.” A hagyományos halfüstölési módszereket a szakácsok is hasonlóképpen nagyra becsülik. Rick Stein így fogalmaz: „Jártam Grimsbyben, és lenyűgözött a hagyományos halfüstölés során használt szakértelem. Világok választják el a számítógép által vezérelt kemencés szárítástól.”

A hagyományos füstölési módszer Mitch Tonks szakács szerint is valódi különleges ízt biztosít, és növeli a hal érzékszervi minőségét; „Hagyományos módon kezelik a halakat, és régi, fantasztikus illatú füstölőhelyiségekben füstölik; biztos vagyok benne, hogy ez sokat javít az ízén. Kizárólag nagy foltos tőkehalat használnak, az eredmény pedig a füst és az édes hal tökéletes harmóniája.”

A Grimsby füstölt halat az ország számos étkezdéje árusítja, többek között a J Sheekey, a Scott’s és még a Delia Smith’s Norwich City Football Club étterme is. A királyi udvarba is rendszeresen történik szállítás. A legenda szerint a királynő ezt fogyasztotta reggelire Fülöp herceggel 1947-ben kötött házassága másnapján.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

(Az 510/2006/EK rendelet 5. cikkének (7) bekezdése)

http://archive.defra.gov.uk/foodfarm/food/industry/regional/foodname/products/documents/grimsby-fish-spec-120619.pdf

(1) HL L 93., 2006.3.31., 12. o. A rendelet helyébe a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet lépett.

19.6.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 167/8

A BIZOTTSÁG 561/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. június 14.)

az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Schwarzwälder Schinken [OFJ])

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	Az 1151/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezte és felváltotta a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletet (2).

(2)

Az 510/2006/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Németország kérelmét, amely a 123/97/EK bizottsági rendelet (3) alapján bejegyzett „Schwarzwälder Schinken” oltalom alatt álló földrajzi jelzéshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul.

(3)

A szóban forgó módosítás nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, ezért a Bizottság az 510/2006/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdése alapján a módosítás iránti kérelmet (4) közzétette az Európai Unió Hivatalos Lapjában. A Bizottsághoz nem érkezett az említett rendelet 7. cikke szerinti kifogás, ezért a termékleírás módosítását jóvá kell hagyni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közétett módosítása jóváhagyásra kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. június 14-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Dacian CIOLOȘ

a Bizottság tagja

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(3) HL L 22., 1997.1.24., 19. o.

(4) HL C 274., 2012.9.11., 2. o.

MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek:

1.2. osztály: Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.)

NÉMETORSZÁG

Schwarzwälder Schinken (OFJ)

19.6.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 167/10

A BIZOTTSÁG 562/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. június 14.)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	2013. január 3-án hatályba lépett az 1151/2012/EU rendelet. A rendelet hatályon kívül helyezte és felváltotta a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletet (2).

(2)

Az 510/2006/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Portugália kérelmét, amely a 197/2008/EK rendelettel (3) módosított 1107/96/EK bizottsági rendelet (4) alapján bejegyzett „Queijo Serra da Estrela” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul.

(3)

A kérelem célja a termékleírás módosítása. A kérelem arra irányul, hogy a „Queijo Serra da Estrela” kisebb formátumban (0,5 kg) is kereskedelmi forgalomba hozható legyen. A sajt minimális átmérője is ennek megfelelően módosul, 11 cm-ről 9 cm-re. A kérelem tárgya továbbá, hogy a termék könnyebb nyomonkövethetősége érdekében legyen kötelező sorozatszámmal ellátott kazeinjegyet helyezni minden sajtra.

(4)	A Bizottság megvizsgálta és indokoltnak találta a szóban forgó módosítást. Mivel a módosítás kisebb jelentőségű, azt a Bizottság az 1151/2012/EU rendelet 50–52. cikke szerinti eljárás alkalmazása nélkül jóváhagyhatja,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A „Queijo Serra da Estrela” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez tartozó termékleírás e rendelet I. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

A termékleírás fő elemeit tartalmazó egységes dokumentum e rendelet II. mellékletében található.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. június 14-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Dacian CIOLOȘ

a Bizottság tagja

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(3) HL L 59., 2008.3.4., 8. o.

(4) HL L 148., 1996.6.21., 1. o.

I. MELLÉKLET

A Bizottság jóváhagyja a „Queijo Serra da Estrela” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás alábbi módosításait:

Termékleírás: A kérelem arra irányul, hogy a „Queijo Serra da Estrela” sajtot kisebb formátumban (0,5 kg), az egyedi érzékszervi jellemzők megóvásához szükséges legkisebb méretben is kereskedelmi forgalomba lehessen hozni. A sajt minimális átmérője ennek megfelelően módosul, 11 cm-ről 9 cm-re.

A származás igazolása: A kérelem tárgya továbbá, hogy legyen kötelező sorozatszámmal ellátott kazeinjegyet elhelyezni a sajton a termék könnyebb nyomonkövethetősége érdekében és a származási hely igazolására, lehetővé téve a beérkezett – a termékleírás változatlan feltételeinek megfelelő – egyes tejszállítmányok és az előállított „Queijo Serra da Estrela” sajtok közötti kapcsolat megállapítását.

A kazeinjegynek meg kell felelnie a termelői csoport által jóváhagyott mintának; a termelői csoport megkülönböztetés nélkül valamennyi azt igénylő termelő rendelkezésére bocsátja azt oly módon, hogy ne fordulhasson elő sorozatszám vagy sorozat ismétlődése. A jegyek nem helyezhetők át egyik sajtról a másikra, és használhatatlanná kell válniuk, amint a sajtról eltávolították őket.

II. MELLÉKLET

EGYSÉGES DOKUMENTUM

A Tanács 510/2006/EK rendelete a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (1)

„QUEIJO SERRA DA ESTRELA”

EK-szám: PT-PDO-0217-0213 – 2011.1.17

OFJ () OEM (X)

1. Elnevezés

„Queijo Serra da Estrela”

2. Tagállam vagy harmadik ország

Portugália

3. A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1. A termék típusa

1.3. osztály –

Sajtok

3.2. Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Bordaleira Serra da Estrela” vagy „Churra Mondegueira” juhfajta nőstényeitől származó nyers, tiszta tejből kárdi (Cynara cardunculus, L) virágának hozzáadásával történt alvasztási folyamat után, az oltóenzim lassú kivonásával készült sajt. A Queijo Serra da Estrela típus érlelési ideje legalább 30 nap. Amennyiben az érlelés legalább 120 napig tart, a Queijo Serra da Estrela eredetmegjelölés mellett a sajt a Velho (öreg) jelzőt kapja.

A termék legfontosabb jellemzői:

	Queijo Serra da Estrela	Queijo Serra da Estrela Velho (öreg)
Megjelenési forma	Lapos henger alakú (korongszerű), oldalrészén és felül ívelt, határozott élek nélküli, szabályos forma	Lapos henger alakú (korongszerű), oldalrészén enyhén vagy alig ívelt, szabályos, sima forma,
Kéreg	Sima és közepesen lágy	Simától az enyhén kérgesig terjedő felület, mely kemény/extra kemény állagú
Súly	0,5 és 1,7 kg között	0,7–1,2 kg
Átmérő	9–20 cm	11–20 cm
Magasság	4–6 cm	3–6 cm
Állag	Zárt, vajszerűen puha, darabolás közben deformálódó, sima, egyenletes massza, krémes és zsíros, kevés lyukkal vagy anélkül	Zárt vagy kissé lyukacsozott, a sajttészta könnyen törik és száraz, zsíros
Szín	Fehér vagy enyhén sárgás	Sárgástól a narancssárgásig/enyhén barnásig terjedő szín, az elszíneződés kívülről a középső rész felé terjed
Érzékszervi tulajdonságok	Enyhe aromájú, tiszta és kissé savanykás íz	Kellemes és tartós aroma, tiszta, erőstől az enyhén erősig terjedő, kissé csípős/sós íz
Fehérjetartalom	26–33 %	36–43 %
Zsírtartalom	45–60 %	> 60 %
Nedvességtartalom	61–69 %	49–56 %
Hamutartalom	5–6,5 %	7–8 %

3.3. Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termékek esetében)

A sajt kizárólag az alábbi nyersanyagokból készül:

—	a földrajzi területről származó, a „Bordaleira Serra da Estrela” és/vagy „Churra Mondegueira” juhfajta nőstényeinek fejéséből származó nyers, tiszta tej. A tejelő állomány tenyésztésének és takarmányozásának feltételeit pontos előírások szabályozzák,

—	étkezési só,

—	növényi eredetű tejalvasztó, kárdi növényből (Cynara cardunculus, L).

3.4. Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

Kizárólag extenzív vagy félextenzív tartási módok engedélyezettek, amelyek közül a külterjes tartás a leggyakoribb. Az állatok legelési területét jellegzetes, vadon termő, a fenyőerdőtől és cserjéstől a legelőig terjedő vegetáció jellemzi. Gyakori tartási módszer a vándorlegeltetés, amelynek lényege, hogy az állatokat az adott földrajzi területen belül más-más területekre (legelőkre) hajtják ki, az év aktuális időszakának és a legeltetési lehetőségeknek megfelelően. A régióban elterjedt szokás egyéb legelhető és takarmánynövények termesztése, amelyek kiegészítő takarmányként szolgálnak a helyi juhfajták számára az élelemben szűkös időszakokban. Kizárólag rendkívüli éghajlati körülmények és talajviszonyok (például hótakaró vagy szárazság) esetén azonban egynemű vagy összetett takarmányok is adhatók az állatoknak, elsősorban a vemhességi időszak elején és végén, illetve a laktációs csúcsidőszak idején, az állatok étrendjének javítására. E takarmányok használatát a termelői csoport engedélyezheti, mennyiségét és minőségét pedig a tanúsító szervezet ellenőrzi.

3.5. Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

Tekintettel arra, hogy az állatoknak megfelelően tanúsított genetikai és területi származással kell rendelkezniük, hogy étrendjüket a legeltetés tekintetében szigorú mennyiségi és minőségi előírások szabályozzák, hogy a környezet meghatározó jelentőségű az előírt jellemzőket mutató tej, illetve sajt előállítása szempontjából, hogy minden előállítási fázist kötelező felügyelet mellett kell elvégezni a termékek nyomonkövethetősége, illetve a végtermék érzékszervi tulajdonságai érdekében is, és hogy a sajt készítési és érlelési fázisai mind a nyomonkövethetőség, mind az eredetiség, a higiénia és a végtermék érzékszervi jellemzői szempontjából igen kényes műveletek, a „Queijo Serra da Estrela” előállításának valamennyi fázisát a 4. pontban meghatározott földrajzi területen belül kell elvégezni, a tejelő állatok világra jövetelétől a sajt csomagolásáig, a kereskedelmi kiszerelés típusától függetlenül.

3.6. A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

Mivel a „Queijo Serra da Estrela” sajt élő termék, amely még a tartósítási eljárások, a darabolás és a csomagolás után is érik, e folyamatok kizárólag a származás helyén történhetnek, tekintettel arra, hogy:

—	garantálni kell az eredetiséget és a fizikai, kémiai, valamint érzékszervi jellemzők megtartását, amelyek meghatározó elemei e sajtok különleges minőségének – olyan tulajdonságok ezek, amelyeket csak a termelők, a helyi lakosok és a rendszeres fogyasztók képesek felismerni,

—	értékelni kell minden egyes sajt minőségi jellemzőit, mielőtt bármilyen fentebb említett folyamatnak alávetnék,

—	biztosítani kell, hogy a sajt darabolva is megőrizze jellegzetes vajszerű állagát. Ehhez döntő fontosságú olyan sajtokat kiválasztani, amelyek az adott művelet megkezdésekor megfelelő érettségi fokúak,

—	biztosítani kell a „queijo velho” (öreg sajt) esetében, hogy a szeletek a kívánt, morzsolódás nélküli állagot érjék el. Ehhez döntő fontosságú olyan sajtokat kiválasztani, amelyek az érési folyamat azon szakaszában, amikor a darabolást el kell végezni, megfelelő ízűek és állagúak,

—	garantálni kell, hogy a termék évszázados hírneve fennmaradjon, más termék ezt ne bitorolhassa, és elkerülhető legyen a fogyasztók megtévesztése,

—	garantálni kell a termék élelmiszer-higiénés körülményeinek fenntartását hosszú távon és a különféle műveletek során is,

—	biztosítani kell, hogy a műveletek a kötelező előírásoknak megfelelően legyenek ellenőrizve,

—	biztosítani kell a nyomonkövethetőséget minden sajt vagy sajtdarab, a termelőegységek és a mezőgazdasági üzemek között egyaránt, garantálván a termék földrajzi eredetét.

3.7. A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

Az általános törvényi szabályozás által kötelezően előírt jelöléseken felül szintén kötelező az alábbi jelölések használata:

—	a „QUEIJO SERRA DA ESTRELA – oltalom alatt álló eredetmegjelölés” megjelölés, vagy – a 120 napnál hosszabb érlelési idejű sajtok esetében – ugyanez a megjelölés a „VELHO” jelzővel kiegészítve,

—	származási igazolás, amely tartalmazza a termék nevét, a felügyeleti és a minősítő szerv nevét, valamint a sorozatszámot, amely lehetővé teszi a termék nyomonkövethetőségét.

4. A földrajzi terület tömör meghatározása

A sajtkészítés földrajzi területe az alábbi körülhatárolt terület: Carregal do Sal, Celorico da Beira, Fornos de Algodres, Gouveia, Mangualde, Manteigas, Nelas, Oliveira do Hospital, Penalva do Castelo és Seia települések és Carapito, Cortiçada, Dornelas, Eirado, Forninhos, Penaverde és Valverde községek, Aguiar da Beira település és Anceriz, Barril do Alva, Cerdeira, Coja, Pomares és Vila Cova do Alva községek, Arganil település és Aldeia de Carvalho, Cortes do Meio, Erada, Paul, Sarzedo, Unhais da Serra és Verdelhos községek, Covilhã település és Aldeia Viçosa, Cavadoude, Corujeira, Fala, Famalicão, Fernão Joanes, Maçainhas de Baixo, Mizarela, Pero Soares, Porto da Carne, São Vicente, Sé Seixo Amarelo, Trinta, Vale de Estrelas, Valhelhas, Videmonte, Vila Cortez do Mondego és Vila Soeiro községek, Guarda település és Midões, Póvoa de Midões és Vila Nova de Oliveirinha községek, Tábua település és Canas de Santa Maria, Ferreirós do Dão, Lobão da Beira, Molelos, Mosteiro de Fráguas, Nandufe, Parada de Gonta, Sabugosa, São Miguel do Outeiro, Tonda és Tondela községek, Tondela település és Aldeia Nova, Carnicães, Feital, Fiães, Freches, Santa Maria, São Pedro, Tamanho, Torres, Vila Franca das Naves és Vilares községek, Trancoso település és Fragosela, Loureiro de Silgueiros, Povolide és São João de Lourosa községek, valamint Viseu település.

5. Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1. A földrajzi terület sajátosságai

Az egész régió a beirai fennsíkon helyezkedik el, amelynek éghajlatára a hosszú, esős, néhol havat hozó, kemény tél és a forró, száraz nyár jellemző.

A régióban a már említett erdős szint mellett cserjeszint és gyepszint is megtalálható, ezekből tevődik össze a legelőre kihajtott állatok étrendje. Az utóbbi szintet elsősorban cserjések [hanga, ulex (sünzanót), cytisus (zanótfélék), genista (hashajtózanót vagy genistas purgans)] alkotják. A természetes legelők az időjárásnak ellenálló, vadon termő pázsitfüvekkel, a megművelt legelők fehér herével és különféle földbentermő herefajokkal borítottak. A virágos növények között uralkodó a savkedvelő növények, főként a pázsitfűfélék és a hüvelyes növények jelenléte, amelyek hideg- és savasság tűrők, és jól alkalmazkodnak a gyengén termő talajhoz. A leggyakrabban ültetett takarmánynövények elsősorban a következők: zab, rozs, kukorica, takarmánycirok és mocsári fű avagy évelő perje.

A régió két, kizárólag a szóban forgó sajt előállítására tenyésztett juhfaj, a „Bordaleira Serra da Estrela” és a „Churra Mondegueira” bölcsője. Ezek a juhfélék évszázadok óta optimálisan hasznosítják a régió sovány legelői nyújtotta lehetőségeket.

5.2. A termék sajátosságai

A termelők szakértelmének gyümölcseként létrejött „Queijo Serra da Estrela” sajtot kizárólag nyers tejből állítják elő, és a kárdi növényt használják hozzá természetes oltóanyagként.

A fent részletezett körülményeknek köszönhetően a „Queijo Serra da Estrela” jól megkülönböztethető tulajdonságokkal rendelkezik. Külső megjelenése lapos korong alakú, oldalrészén és felül enyhén ívelt, határozott élek nélküli, szabályos forma, sima és félpuha kéreggel és zárt, vajszerűen puha, darabolás közben deformálódó, egyenletesen krémes és zsíros masszát alkotó, kevés lyukkal rendelkező vagy lyukak nélküli, fehér vagy halványsárga színű sajttésztával. Enyhe aromájú, tiszta és kissé savanykás ízzel rendelkezik. Az érlelés folyamán ezek a jellemzők fokozottan érvényesülnek, így alakul ki a „Queijo Serra da Estrela” Velho (öreg) változata, amelyet a következők jellemzik: simától az enyhén kérgesig terjedő kéreg, kemény vagy extra kemény állag, zárt vagy kissé lyukacsozott, könnyen törő és száraz, zsíros sajttészta, melynek sötétsárga vagy narancssárgás színe van, kívülről a középső rész felé terjedő elszíneződéssel, kellemes és tartós aroma, tiszta, erőstől az enyhén erősig terjedő, kissé csípős/sós íz.

5.3. A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

A Serra da Estrela régió éghajlati és talajtani viszonyai mindenekelőtt a mezőgazdasági és erdészeti tevékenységeknek kedveznek, ezek közül is az egyik fő tevékenység a helyi „Bordaleira Serra da Estrela” és „Churra Mondegueira” fajokhoz tartozó juhok tartása, amelyek tejét a messze földön híres, egyedi színvilágukról, aromájukról, ízvilágukról és állagukról közismert Serra da Estrela sajtok és krémsajtok (requeijão) előállítására használják fel.

Ez a terület és az itt készített sajtok már a római történetírók beszámolóiban is helyet kaptak. A Serra da Estrela sajt a nagy földrajzi felfedezések korában a vitorlás hajókon is kedvelt élelem volt, és a XVI. századi színdarabok is megemlítik.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

[510/2006/EK rendelet 5. cikk (7) bekezdés]

http://www.dgadr.pt/images/docs/val/dop_igp_etg/Valor/CE_QueijoSE_Versao_Comissao.pdf

(1) A rendeletet felváltotta a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.

19.6.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 167/15

A BIZOTTSÁG 563/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. június 14.)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

mivel:

(1)	Az 1151/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezte és felváltotta a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról szóló, 2006. március 20-i 510/2006/EK tanácsi rendeletet (2).

(2)

Az 510/2006/EK rendelet 9. cikke (1) bekezdésének első albekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta Spanyolország kérelmét, amely az 1059/2008/EK bizottsági rendelet (3) alapján bejegyzett „Arroz del Delta del Ebro”/„Arròs del Delta de l’Ebre” oltalom alatt álló eredetmegjelöléshez kapcsolódó termékleírás módosításának jóváhagyására irányul.

(3)

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az e rendelet mellékletében szereplő elnevezéshez kapcsolódó termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közétett módosítása jóváhagyásra kerül.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. június 14-én.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Dacian CIOLOȘ

a Bizottság tagja

(1) HL L 343., 2012.12.14., 1. o.

(2) HL L 93., 2006.3.31., 12. o.

(3) HL L 283., 2008.10.28., 34. o.

(4) HL C 278., 2012.9.14., 7. o.

MELLÉKLET

A Szerződés I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékek:

1.6. osztály: Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva

SPANYOLORSZÁG

Arroz del Delta del Ebro/Arròs del Delta de l’Ebre (OEM)

19.6.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 167/17

A BIZOTTSÁG 564/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. június 18.)

a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Európai Vegyianyag-ügynökség részére fizetendő díjakról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló, 2012. május 22-i 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 80. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	Meg kell határozni az Európai Vegyianyag-ügynökség (a továbbiakban: az Ügynökség) részére fizetendő díjak összetételét és összegét, valamint a fizetési feltételeket.

(2)

A díjösszetétel kialakításakor és a díjak összegének megállapításakor figyelembe kell venni az 528/2012/EU rendelet értelmében az Ügynökség által elvégzendő munkát. A díjak mértékét úgy kell kiszabni, hogy a díjakból származó bevételek és az Ügynökség egyéb bevételi forrásai együttesen elegendőek legyenek a nyújtott szolgáltatások költségeinek fedezésére.

(3)

Az 528/2012/EU rendelet 80. cikke (3) bekezdésének d) pontja értelmében a díjösszetétel kialakításakor és a díj összegének megállapításakor figyelembe kell venni, hogy az információkat együttesen vagy külön nyújtják-e be. Annak érdekében, hogy a díjak az Ügynökség tényleges munkáját tükrözzék, valamint az információk együttes benyújtásának ösztönzésére abban az esetben, ha több személy együttesen nyújt be hatóanyag jóváhagyására vagy hatóanyag jóváhagyásának megújítására irányuló kérelmet, kérelmenként célszerű csak egy díjat kivetni.

(4)

A mikro-, kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás (2) értelmében figyelembe véve az Unióban székhellyel rendelkező kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: kkv-k) egyedi szükségleteit, e vállalkozások esetében csökkentett díjak alkalmazandók a hatóanyagok jóváhagyására, jóváhagyásának megújítására, illetve az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe történő felvételükre, illetve a biocid termékek engedélyezésére és az engedélyezés megújítására irányuló kérelmeikre. A díjcsökkentés mértékének megállapításakor figyelembe kell venni a kkv-k jelentős számát a biocid ágazatban, ezenkívül az egyéb vállalkozásokra vonatkozó túlzott mértékű díjak elkerülésének fontosságát, de ugyanakkor biztosítani kell az Ügynökség tevékenységének teljes finanszírozását. Amennyiben a kérelem olyan hatóanyagot tartalmazó termékre vagy olyan hatóanyagra vonatkozik, amelyre az 528/2012/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében szereplő helyettesítési kritériumok legalább egyike érvényes, akkor az ilyen kérelmek visszaszorítása érdekében nem alkalmazandó a díjcsökkentés az említett biocid termékekre vagy hatóanyagokra irányuló kérelmek esetében.

(5)

Figyelembe véve az 528/2012/EU rendelet 77. cikkével összhangban benyújtott fellebbezések kezelésével járó, az Ügynökség által elvégzendő munkát, az ilyen fellebbezésekre a rendelet 77. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban célszerű díjat kiszabni. Az indokolt fellebbezést benyújtó személyek szankcionálásának elkerülése érdekében azonban a díjat helyénvaló visszatéríteni jól megalapozott fellebbezések esetén.

(6)	Tekintettel az Ügynökségre háruló munkateher csökkenésére azokban az esetekben, amelyekben a kérelmeket az érvényesség megállapítása előtt vagy annak során elutasítják, vagy az értékelés után visszavonják, célszerű a díj részleges visszatérítéséről rendelkezni.

(7)

Az olyan hatóanyagok jóváhagyására irányuló kérelmek benyújtásának ösztönzése céljából, amelyek megfelelő alternatíváját jelentik az 528/2012/EU rendelet 5. cikke (1) bekezdésében felsorolt kizárási kritériumok legalább egyikének megfelelő jóváhagyott hatóanyagoknak, célszerű rendelkezni az ilyen kérelmekre kiszabott díjak visszatérítéséről.

(8)

Az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe történő felvételre irányuló kérelem díjának kiszabásakor az aggodalomra okot nem adó hatóanyagok esetében figyelembe kell venni az Ügynökség által az ilyen kérelmek kapcsán elvégzendő becsült munkamennyiséget, valamint azt, hogy az ilyen anyagokat tartalmazó termékek engedélyezése közérdeket szolgál.

(9)

Az olyan hatóanyagok jóváhagyására vagy jóváhagyásának megújítására irányuló kérelmekre, amelyekre az 528/2012/EU rendelet 10. cikkének (1) bekezdésében szereplő helyettesítési kritériumok legalább egyike érvényes, valamint az 528/2012/EU rendelet 23. cikkével összhangban összehasonlító értékelésnek alávetendő termékek engedélyezésére vagy engedélyezésének megújítására irányuló kérelmek visszaszorítása céljából, illetve a rendelet által biztosított mentességek és díjcsökkentések finanszírozásához való hozzájárulás érdekében célszerű emelt díjakról rendelkezni az ilyen kérelmek tekintetében.

(10)

Tekintettel, arra, hogy az Ügynökség számára mennyi munkát jelent a változtatásoknak az Európai Parlament és a Tanács 528/2012/EU rendeletének megfelelően engedélyezett biocid termékekkel kapcsolatos változtatásokról szóló, 2013. április 18-i 354/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (3) összhangban történő osztályozására vonatkozó véleménykérelemmel foglalkozni, helyénvaló díjat kiszabni az ilyen kérelmekre. A lehetséges mértékig elkerülendő ugyanakkor azoknak a kérelmezőknek a szankcionálása, akiknek kisebb mértékű vagy adminisztratív változtatásnak minősülő osztályozásra irányuló kérelme megalapozottnak bizonyul, célszerű a következő változtatási kérelemre nézve díjcsökkentést alkalmazni, amennyiben az arra vonatkozó ajánlás értelmében a változtatás kisebb mértékű változtatásként vagy adminisztratív változtatásként osztályozandó.

(11)

Tekintettel az érintett személyek 528/2012/EU rendelet 95. cikkében említett listájába történő felvételre irányuló beadványok kapcsán az Ügynökség által elvégzendő munkára, helyénvaló az ilyen beadványokra díjat kiszabni. Az ezekkel a beadványokkal kapcsolatban elvégzendő munka mennyisége nagyon különböző lehet attól függően, hogy az érintett személy hozzáférési felhatalmazást vagy új dokumentációt nyújt-e be, mivel az utóbbi esetben az Ügynökségnek ellenőriznie kell, hogy a dokumentáció megfelel-e az 528/2012/EU rendelet II. mellékletének vagy adott esetben a biocid termékek forgalomba hozataláról szóló, 1998. február 16-i 98/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv IIA. mellékletének (4). Célszerű ennek megfelelően eltérő díjakat megállapítani.

(12)	Tekintettel az 528/2012/EU rendelet 66. cikkének (4) bekezdésével összhangban a bizalmas kezelésre irányuló kérelmek kapcsán az Ügynökség által elvégzendő munkára, célszerű az ilyen kérelmekre díjat kiszabni.

(13)

Mivel az Ügynökség költségvetését euróban kell kidolgozni és végrehajtani és az elszámolás is euróban történik, az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 19. cikkével, valamint az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. december 23-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelet (6) 17. cikkével és az Európai Vegyianyag-ügynökség 2008. szeptember 24-i költségvetési rendeletének (7) 17. cikkével összhangban, ezért a díjakat célszerű euróban kiszabni.

(14)	Az 528/2012/EU rendelet 80. cikke (3) bekezdésének f) pontjából következik, hogy a díjak megfizetésére vonatkozó határidőket a rendeletben előírt eljárásokra vonatkozó határidőkre figyelemmel kell megállapítani.

(15)

A rendeletben megállapított díjakat megfelelő időközönként felül kell vizsgálni a díjaknak az inflációs rátával és az Ügynökség szolgáltatások kapcsán felmerülő valós költségeivel történő összehangolása céljából. A felülvizsgálatok során figyelembe kell venni az Ügynökségnek a rendelet hatálya alá tartozó kérelmek kezelésére vonatkozóan szerzett tapasztalatait és a tapasztalatok alapján elért hatékonyságjavulást.

(16)

Az 528/2012/EU rendelet 82. cikkének (1) bekezdésében említett biocid termékekkel foglalkozó állandó bizottság nem nyilvánított véleményt az e rendeletben előírt intézkedésekről. Mivel végrehajtási aktust kellett elfogadni, ezért az elnök a végrehajtási aktus tervezetét további megvitatás céljából a fellebbviteli bizottság elé terjesztette. A fellebbviteli bizottság nem nyilvánított véleményt,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

DÍJAK

1. cikk

Hatóanyagokkal kapcsolatos munkákra vonatkozó díjak

Az Ügynökség az I. melléklet 1. táblázatában meghatározott díjakat szabja ki az 528/2012/EU rendelet értelmében a hatóanyagok jóváhagyásával és a jóváhagyás megújításával, valamint a rendelet I. mellékletébe történő felvétellel kapcsolatban elvégzendő munkáért.

2. cikk

A biocid termékek uniós engedélyezésével kapcsolatos munkákra vonatkozó díjak

Az Ügynökség a II. melléklet 1. táblázatában meghatározott díjakat szabja ki az 528/2012/EU rendelet értelmében a biocid termékek uniós engedélyezésével kapcsolatban elvégzendő munkáért.

3. cikk

Egyéb díjak

(1) Az Ügynökség a III. mellékletben meghatározott díjakat szabja ki az 528/2012/EU rendelet értelmében a technikai egyenértékűség megállapításával, a kölcsönös elismerés iránti kérelmekkel, az érintett személyek listájába történő felvétel iránti kérelmekkel és az Ügynökséghez benyújtott információk bizalmas kezelése iránti kérelmekkel kapcsolatban elvégzendő munkáért.

(2) Az Ügynökség az Unió által engedélyezett valamennyi biocid termékre vagy biocid termékcsaládra kiszabja a III. mellékletben meghatározott éves díjakat. Az éves díjat a forgalombahozatali engedély érvénybe lépésének első és minden ezt követő évfordulóján kell megfizetni. Az éves díj mindig az előző évre vonatkozik.

4. cikk

Az Ügynökség határozatai ellen az 528/2012/EU rendelet 77. cikke szerint benyújtott fellebbezések díjai

(1) Az Ügynökség a III. mellékletben meghatározott díjakat szabja ki az Ügynökség határozatai ellen az 528/2012/EU rendelet 77. cikke szerint benyújtott fellebbezésekre nézve.

(2) A fellebbezésnek a fellebbezési tanács általi kézhezvétele akkor valósul meg, ha a vonatkozó díj beérkezett az Ügynökséghez.

(3) Ha a fellebbezési tanács elfogadhatatlannak ítéli a fellebbezést, a díj nem téríthető vissza.

(4) Az Ügynökség visszatéríti az (1) bekezdéssel összhangban kiszabott díjat, ha az Ügynökség ügyvezető igazgatója az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 93. cikkének (1) bekezdésével összhangban helyesbíti a határozatot, vagy ha a fellebbezés sikeres.

5. cikk

A legalább egy kizárási kritériumnak eleget tevő, jóváhagyott hatóanyagok alternatíváira vonatkozó visszatérítési lehetőség

(1) Ha olyan hatóanyag jóváhagyása iránt nyújtanak be kérelmet az Ügynökséghez, amely az 528/2012/EU rendelet 5. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében megfelelő alternatívája lehet egy olyan jóváhagyott hatóanyagnak, amely a rendelet 5. cikkének (1) bekezdésében szereplő kizárási kritériumok legalább egyikének eleget tesz, akkor a kérelmező igényelheti az Ügynökségnek befizetendő díj visszatérítését.

(2) A díj visszafizetéséről a Bizottság dönt, miután az 528/2012/EU rendelet 8. cikkének (4) bekezdésével összhangban megkapta az Ügynökség véleményét, amely arra vonatkozó ajánlást is tartalmaz, hogy az 528/2012/EU rendelet 5. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében a hatóanyag megfelelő alternatívát jelent-e.

(3) Amennyiben a Bizottság úgy dönt, hogy a hatóanyag megfelelő alternatívát jelent, az Ügynökség értesíti erről a kérelmezőt, és teljes mértékben visszatéríti neki az (1) bekezdésben említett díjat.

II. FEJEZET

TÁMOGATÁS KKV-K SZÁMÁRA

6. cikk

Kis- és középvállalkozási jogállás elismerése

(1) Mielőtt az 528/2012/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdésével, 13. cikkének (1) bekezdésével, 28. cikkének (4) bekezdésével, 43. cikkének (1) bekezdésével vagy 45. cikkének (1) bekezdésével összhangban olyan kérelmet nyújtanának be az Ügynökséghez hatóanyag jóváhagyása, jóváhagyásának megújítása, az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe történő felvétele, vagy biocid termék vagy biocid termékcsalád uniós engedélyezése iránt, amely kkv-kra vonatkozó csökkentés iránti kérelmet is tartalmaz, a leendő kérelmezőnek be kell nyújtania az Ügynökségnek az ilyen csökkentésre való jogosultságot igazoló vonatkozó dokumentumokat, azaz igazolnia kell, hogy a 2003/361/EK ajánlás értelmében kis- és középvállalkozási jogállással rendelkezik.

(2) Hatóanyag jóváhagyására, jóváhagyásának megújítására, az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe történő felvételére irányuló kérelem esetén a kérdést a hatóanyag gyártójára vonatkozóan kell megvizsgálni, amelyet a leendő kérelmező képvisel. Termékengedélyezésre vagy annak megújítására irányuló kérelem esetén a kérdést a leendő engedélyesre vonatkozóan kell megvizsgálni.

(3) Az Ügynökségnek közzé kell tennie az (1) bekezdésnek megfelelően benyújtandó vonatkozó dokumentumok listáját.

(4) Az (1) bekezdésben említett vonatkozó dokumentumok beérkezését követő 45 napon belül az Ügynökségnek döntenie kell, hogy elismeri-e a kis- és középvállalkozási jogállást.

(5) Az 528/2012/EU rendelet értelmében benyújtott kérelmek esetében a kis- és középvállalkozási jogállás elismerése két évig érvényes.

(6) Az Ügynökség (4) bekezdés szerinti döntése ellen az 528/2012/EU rendelet 77. cikkével összhangban fellebbezéssel lehet élni.

7. cikk

Díjcsökkentések

(1) Az Unióban székhellyel rendelkező kkv-k számára az Ügynökségnek fizetendő díjakból az I. melléklet 2. táblázata és a II. melléklet 2. táblázata szerinti csökkentést biztosítanak.

(2) Hatóanyag jóváhagyására, jóváhagyásának megújítására, az 528/2012/EU rendelet I. mellékletébe történő felvételére irányuló kérelem esetén csak akkor biztosítanak díjcsökkentést, ha a hatóanyag nem minősül helyettesítendő hatóanyagnak.

(3) Biocid termék engedélyezésére vagy ennek megújítására irányuló kérelem esetén csak akkor biztosítanak díjcsökkentést, ha a termék nem tartalmaz olyan hatóanyagot, amely helyettesítendő hatóanyagnak minősül.

III. FEJEZET

BEFIZETÉSEK

8. cikk

A befizetés módja

(1) A rendelet értelmében kiszabott díjak euróban fizetendők.

(2) A befizetéseket csak azt követően lehet teljesíteni, hogy az Ügynökség kiállította a számlát.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően a 4. cikk szerinti díjak a fellebbezés benyújtásakor fizetendők.

(4) A befizetéseket az Ügynökség bankszámlájára történő átutalással kell teljesíteni.

9. cikk

A befizetés azonosítása

(1) A 8. cikk (3) bekezdésben említett befizetések kivételével minden befizetésnél fel kell tüntetni a számla számát a hivatkozási mezőben.

(2) A 8. cikk (3) bekezdésben említett befizetések esetében a hivatkozási mezőben fel kell tüntetni a fellebbező(k) személyazonosságát, és a fellebbezés tárgyát képező határozat számát, amennyiben ismert.

(3) Ha a befizetés célja nem állapítható meg, az Ügynökség határidőt határoz meg, ameddig a befizetőnek írásban ismertetnie kell a befizetés célját. Ha az Ügynökség e határidő lejártáig nem kapja meg a befizetés céljáról szóló értesítést, akkor a befizetés érvénytelennek minősül, és az érintett összeget vissza kell téríteni a befizető részére.

10. cikk

A befizetés időpontja

(1) Eltérő rendelkezés hiányában a díjakat az attól a naptól számított 30 napon belül kell befizetni, amelyen az Ügynökség a számlát elküldte.

(2) A befizetés teljesítési időpontjának az a nap tekintendő, amelyen a befizetés teljes összegét elhelyezték az Ügynökség bankszámláján.

(3) A befizetés akkor tekintendő időben teljesítettnek, ha iratokkal megfelelően igazolható, hogy a befizető az adott határidő lejárta előtt kiadta a megbízást a számlán szereplő bankszámlára történő átutalásra. Az átutalási megbízásnak a pénzintézet által kiadott megerősítése megfelelő igazoló iratnak minősül.

11. cikk

Nem megfelelő befizetés

(1) A befizetési határidő csak akkor tekinthető betartottnak, ha a díj teljes összegét időben befizették.

(2) Ha egy adott számla több ügyletre vonatkozik, az Ügynökség bármely elégtelen fizetést bármelyik vonatkozó ügylethez hozzárendelheti. A befizetések hozzárendelésének kritériumait az Ügynökség igazgatósága határozza meg.

12. cikk

Túlfizetés visszatérítése

(1) A díjak összegén felül befizetett összegeknek a befizető részére történő visszatérítésére vonatkozó rendelkezéseket az Ügynökség ügyvezető igazgatója határozza meg, és azokat közzéteszik az Ügynökség honlapján.

Ha azonban a túlfizetés mértéke 200 EUR-nál kevesebb, és az érintett fél nem kérte kifejezetten a díj visszatérítését, akkor a túlfizetett összeget nem térítik vissza.

(2) A túlfizetett és vissza nem térített összegek nem számíthatók be az Ügynökség részére a jövőben fizetendő összegekbe.

13. cikk

Az érvényesség megállapítása előtt vagy annak során elutasított vagy az értékelés során visszavont kérelmek díjának visszatérítése

(1) Ha hatóanyag jóváhagyására vagy biocid termék engedélyezésére irányuló, az 528/2012/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdésével vagy 43. cikkének (1) bekezdésével összhangban benyújtott kérelmet, vagy egy termék kisebb vagy nagyobb módosítása iránti kérelmet az érvényesség megállapítása előtt vagy annak során elutasítanak, az Ügynökség a beszedett díj 90 %-át visszatéríti.

(2) Ha hatóanyag jóváhagyására vagy biocid termék engedélyezésére irányuló, az 528/2012/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdésével vagy 43. cikkének (1) bekezdésével összhangban benyújtott kérelmet, vagy egy termék kisebb vagy nagyobb módosítása iránti kérelmet visszavonnak, mielőtt az értékelést végző illetékes hatóság benyújtotta volna értékelő jelentését az Ügynökségnek, az Ügynökség a beszedett díj 75 %-át visszatéríti.

A beszedett díjat nem térítik meg, ha a kérelmet azután vonják vissza, miután az értékelést végző illetékes hatóság benyújtotta értékelő jelentését az Ügynökségnek.

(3) A befizetőnek visszatérítendő egyenleg megtérítésére vonatkozó rendelkezéseket az Ügynökség ügyvezető igazgatója határozza meg, és azokat közzéteszik az Ügynökség honlapján.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. cikk

Az előadók díjazása

A biocid termékekkel foglalkozó bizottság előadóként fellépő tagjainak díját a 80. cikk (2) bekezdésével összhangban a tagállamok értékelést végző illetékes hatóságainak befizetett díjakból kell kifizetni.

15. cikk

Egyéb eljárási díjak

(1) A Bizottság kedvező véleménye esetén az Ügynökség igazgatósági határozat révén egyéb díjakat állapíthat meg az 528/2012/EU rendelettel összhangban valamelyik fél kérelmére nyújtott igazgatási és technikai szolgáltatásokért, a rendelet végrehajtásának előmozdítása érdekében. Az Ügynökség ügyvezető igazgatója dönthet úgy, hogy nem vet ki díjat az Ügynökségtől segítséget kérő nemzetközi szervezetekre vagy tagállamokra.

(2) A díjak mértékét úgy kell meghatározni, hogy fedezzék az Ügynökség által nyújtott szolgáltatások költségeit, de ne haladják meg a költségek fedezéséhez szükséges mértéket.

(3) A díjakat 30 naptári napon belül kell befizetni azt követően, hogy az Ügynökség a számlát megküldte.

16. cikk

Ideiglenes előirányzat

Amikor az 1907/2006/EK rendelet 96. cikkének (5) bekezdésével összhangban az Ügynökség (9) igazgatósága elkészíti a következő évre vonatkozó átfogó kiadási és bevételi előirányzatot, az uniós támogatásból származó bevételektől elkülönítve feltünteti az 528/2012/EU rendelet értelmében az Ügynökség által elvégzendő tevékenységek díjaiból származó bevételekre vonatkozóan külön meghatározott ideiglenes előirányzatot.

17. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság az Eurostat által közzétett európai fogyasztói árindex segítségével meghatározott inflációs ráta alkalmazásával évente felülvizsgálja a rendeletben meghatározott díjakat. Az első felülvizsgálatra legkésőbb 2015. január 1-jéig kerül sor.

A Bizottság ezenkívül folyamatosan felülvizsgálja a rendeletet az Ügynökség várható bevételeire és kiadásaira irányuló feltételezések kapcsán elérhető lényeges információk ismeretében. A Bizottság legkésőbb 2015. január 1-jéig felülvizsgálja a rendeletet annak szükség szerinti módosítása céljából, különös tekintettel az Ügynökség számára szükséges forrásokra, valamint a tagállamok illetékes hatóságai számára a hasonló jellegű szolgáltatások nyújtásával kapcsolatban szükségessé váló forrásokra. A felülvizsgálat során figyelembe kell venni a módosításoknak a kkv-kra gyakorolt hatásait, és szükség esetén felül kell vizsgálni a kkv-kra vonatkozó díjcsökkentés mértékét is.

18. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. június 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 167., 2012.6.27., 1. o.

(2) HL L 124., 2003.5.20., 36. o.

(3) HL L 109., 2013.4.19., 4. o.

(4) HL L 123., 1998.2.24., 1. o.

(5) HL L 298., 2012.10.26., 1. o.

(6) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.

(7) MB/53/2008 final.

(8) HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(9) HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

I. MELLÉKLET

Hatóanyagokkal kapcsolatos díjak

1. táblázat

Szokásos díjak

A feladat általános leírása; az 528/2012/EU rendelet vonatkozó rendelkezése	Konkrét feltételek vagy feladatok leírása	Díj (EUR)
A hatóanyag jóváhagyása; 7. cikk, (2) bekezdés	Az első olyan terméktípusra vonatkozó díj, amelyre a hatóanyagot jóváhagyják.	120 000
	További terméktípusokra vonatkozó kiegészítő díj terméktípusonként.	40 000
	Kiegészítő díj terméktípusonként (mind az első terméktípusra, mind a további terméktípusokra), amennyiben a hatóanyag az 528/2012/EU rendelet 10. cikke szerint helyettesítendő hatóanyagnak minősül.	20 000
	A jóváhagyás módosításának díja, a további terméktípusok felvétele esetén nem fizetendő.	20 000
A jóváhagyás megújítása; 13. cikk, (3) bekezdés	Az első olyan terméktípusra vonatkozó díj, amelyre a hatóanyag jóváhagyásának megújítását kérelmezik.	15 000
	További terméktípusokra vonatkozó kiegészítő díj terméktípusonként.	1 500
	Az első olyan terméktípusra vonatkozó kiegészítő díj, amelyre a hatóanyag jóváhagyásának megújítását kérelmezik, amennyiben az 528/2012/EU rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban teljes körű értékelésre van szükség.	25 000
	További terméktípusokra vonatkozó kiegészítő díj, amennyiben az 528/2012/EU rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban teljes körű értékelésre van szükség.	2 500
	Kiegészítő díj terméktípusonként (mind az első terméktípusra, mind a további terméktípusokra), amennyiben a hatóanyag az 528/2012/EU rendelet 10. cikkével összhangban helyettesítendő hatóanyagnak minősül.	20 000
Hatóanyag felvétele az I. mellékletbe; 28. cikk	A hatóanyag I. mellékletbe történő első felvételének díja.	10 000
Hatóanyag felvétele az I. mellékletbe; 28. cikk	A hatóanyag I. mellékletbe történő felvétele módosításának díja.	2 000
Az 1451/2007/EK rendelet 3. cikkének a) pontja szerinti bejelentés	Díj hatóanyag/terméktípus kombinációnként A bejelentési díjat a következő kérelemből vonják le az 528/2012/EU rendelet 7. cikkével összhangban.	10 000

2. táblázat

Hatóanyag jóváhagyására, jóváhagyásának megújítására, az I. mellékletbe történő felvételére irányuló kérelmekre vonatkozó díjak csökkentésének mértéke, amennyiben a hatóanyag gyártója uniós székhellyel rendelkező kkv; kivéve, ha a hatóanyag helyettesítendő

Vállalkozás típusa	Díjcsökkentés (a szokásos díjak százalékos arányában)
Mikrovállalkozás	60
Kisvállalkozás	40
Középvállalkozás	20

II. MELLÉKLET

Biocid termékek uniós engedélyezésével kapcsolatos díjak

1. táblázat

Szokásos díjak

A feladat általános leírása; az 528/2012/EU rendelet vonatkozó rendelkezése	Konkrét feltételek vagy feladatok leírása	Díj (EUR)
Uniós engedély megadása, egyedi termék; 43. cikk, (2) bekezdés	Díj termékenként, ahol a termék nem azonos a hatóanyag jóváhagyása céljából értékelt valamely jellegzetes termékkel.	80 000
	Díj termékenként, amennyiben a termék azonos a hatóanyag jóváhagyása céljából értékelt valamely jellegzetes termékkel.	40 000
	Kiegészítő díj termékenként, amennyiben az 528/2012/EU rendelet 23. cikke szerint összehasonlító értékelést kell végezni.	40 000
	Kiegészítő díj termékenként, amennyiben az 528/2012/EU rendelet 55. cikkének (2) bekezdése szerint a kérelmezett engedély ideiglenesnek minősül.	10 000
Uniós engedély megadása, biocid termékcsalád; 43. cikk, (2) bekezdés	Termékcsaládonként fizetendő díj.	150 000
	Kiegészítő díj termékcsaládonként, amennyiben az 528/2012/EU rendelet 23. cikke szerint összehasonlító értékelést kell végezni.	60 000
	Kiegészítő díj termékcsaládonként, amennyiben az 528/2012/EU rendelet 55. cikkének (2) bekezdése szerint a kérelmezett engedély ideiglenesnek minősül.	15 000
Az Ügynökség értesítése új terméknek egy biocid termékcsaládba történő felvételéről; 17. cikk, (6) bekezdés	Új termékenként fizetendő díj.	2 000
Azonos biocid termék uniós engedélyezése; 17. cikk, (7) bekezdés	Az 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek megfelelően az azonos biocid termékek engedélyezésére szolgáló eljárás meghatározásáról szóló, 2013. május 6-i 414/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet (1) értelmében „azonos terméknek” minősülő termékenkénti díj.	2 000
Engedélyezett termék vagy termékcsalád jelentős változtatása; 50. cikk, (2) bekezdés	Kérelmenként fizetendő díj.	40 000
Engedélyezett termék vagy termékcsalád kisebb mértékű változtatása; 50. cikk, (2) bekezdés	Kérelmenként fizetendő díj.	15 000
Engedélyezett termék vagy termékcsalád adminisztratív változtatása; 50. cikk, (2) bekezdés	Értesítésenként fizetendő díj.	2 000
Engedélyezett termék vagy termékcsalád változtatásának osztályozására vonatkozó ajánlás; 50. cikk, (2) bekezdés	A 354/2013/EU rendelettel összhangban benyújtott kérelmenkénti díj. Amennyiben az ajánlás értelmében a változtatás kisebb mértékű változtatásként vagy adminisztratív változtatásként osztályozandó, a kérelem díját a 354/2013/EU rendelettel összhangban benyújtott következő kérelemből vagy értesítésből vonják le.	2 000
Uniós engedély megújítása, egyedi termék; 45. cikk, (3) bekezdés	Termékenként fizetendő díj.	5 000
	Kiegészítő díj termékenként, amennyiben az 528/2012/EU rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban teljes körű értékelésre van szükség.	15 000
	Kiegészítő díj termékenként, amennyiben az 528/2012/EU rendelet 23. cikkével összhangban összehasonlító értékelést kell végezni.	40 000
Uniós engedély megújítása, biocid termékcsalád; 45. cikk, (3) bekezdés	Termékcsaládonként fizetendő díj.	7 500
	Kiegészítő díj termékcsaládonként, amennyiben az 528/2012/EU rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban teljes körű értékelésre van szükség.	22 500
	Kiegészítő díj termékcsaládonként, amennyiben az 528/2012/EU rendelet 23. cikke értelmében összehasonlító értékelést kell végezni.	60 000

2. táblázat

Biocid termék vagy biocid termékcsalád uniós engedélyének megadására és megújítására irányuló kérelmekre vonatkozó díjak csökkentésének mértéke, amennyiben a leendő engedélyes uniós székhellyel rendelkező kkv; kivéve, ha a hatóanyag helyettesítendő

Vállalkozás típusa	Díjcsökkentés (a szokásos díjak százalékos arányában)
Mikrovállalkozás	30
Kisvállalkozás	20
Középvállalkozás	10

(1) HL L 125., 2013.5.7., 4. o.

III. MELLÉKLET

Egyéb díjak

A feladat általános leírása; az 528/2012/EU rendelet vonatkozó rendelkezése	Konkrét feltételek vagy feladatok leírása	Díj (EUR)
Technikai egyenértékűség; 54. cikk, (3) bekezdés	A fizetendő díj, amennyiben a hatóanyagok eredete közötti különbségek a gyártási hely változására korlátozódnak, és a kérelem kizárólag analitikus adatokon alapul.	5 000
	A fizetendő díj, amennyiben a hatóanyagok eredete közötti különbségek túlmutatnak a gyártási hely változásán, és a kérelem kizárólag analitikus adatokon alapul.	20 000
	Fizetendő díj, amennyiben az előzetes feltételeknek nem tettek eleget.	40 000
Uniós engedéllyel rendelkező biocid termékek éves díja; 80. cikk, (1) bekezdés, a) pont	A biocid termékre vonatkozó uniós engedélyenkénti díj.	10 000
	Biocid termékcsaládra vonatkozó uniós engedélyenkénti díj.	20 000
Kölcsönös elismerés iránti kérelem díja; 80. cikk, (1) bekezdés, a) pont	Kölcsönös elismerésre benyújtott termékenkénti vagy termékcsaládonkénti díj a kölcsönös elismerést kérő tagállamonként	700
Fellebbezés; 77. cikk, (1) bekezdés	Fellebbezésenként fizetendő díj.	2 500
Az érintett személyek listájára történő felvétel iránti kérelem; 95. cikk	Olyan dokumentációhoz való hozzáférésre vonatkozó felhatalmazás benyújtásának díja, amelyet az Ügynökség vagy az értékelést végző illetékes hatóság már hiánytalannak értékelt.	2 000
	Olyan dokumentáció egy részéhez való hozzáférésre vonatkozó felhatalmazás benyújtásának díja, amelyet az Ügynökség vagy az értékelést végző illetékes hatóság már hiánytalannak értékelt (kiegészítő adatokkal együtt).	20 000
	Új dokumentáció benyújtásának díja.	40 000
Az Ügynökségnek a 66. cikk (4) bekezdése szerint benyújtott kérelmek.	Bizalmas kezelés kérelmének tételenkénti díja.	1 000

19.6.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 167/26

A BIZOTTSÁG 565/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. június 18.)

az 1731/2006/EK, a 273/2008/EK, az 566/2008/EK, a 867/2008/EK, a 606/2009/EK rendeletnek, valamint az 543/2011/EU és az 1333/2011/EU végrehajtási rendeletnek a mezőgazdasági piacok közös szervezése keretében teljesítendő értesítési kötelezettségek tekintetében történő módosításáról, valamint a 491/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 192. cikke (2) bekezdésére, összefüggésben 4. cikkével,

mivel:

(1)

A közös piacszervezésnek, a közvetlen kifizetések rendszerének, a mezőgazdasági termékek promóciójának, valamint a legkülső régiókra és a kisebb égei-tengeri szigetekre alkalmazandó rendszereknek a végrehajtásával összefüggésben a Bizottsághoz eljuttatandó információk és dokumentumok tagállamok általi továbbítására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. augusztus 31-i 792/2009/EK bizottsági rendelet (2) közös szabályokat állapít meg azoknak az információknak és dokumentumoknak a továbbításával kapcsolatban, amelyeket a tagállamoknak kell eljuttatniuk a Bizottsághoz. Az említett szabályok egyebek mellett kötelezővé teszik a tagállamok számára a Bizottság által rendelkezésükre bocsátott információs rendszerek használatát, és szabályozzák az értesítések küldésére jogosult hatóságok vagy személyek hozzáférési jogainak validálását. A 792/2009/EK rendelet ezenkívül közös elveket állapít meg az információs rendszerek tekintetében a dokumentumok mindenkori hitelességének, teljességének és olvashatóságának biztosítására, továbbá rendelkezik a személyes adatok védelméről. Az ezeknek az információs rendszereknek a használatára vonatkozó kötelezettséget minden értesítési kötelezettséget előíró rendeletbe bele kell foglalni.

(2)

A Bizottság olyan információs rendszert fejlesztett ki, amely lehetővé teszi, hogy a dokumentumok kezelése és az eljárások lebonyolítása a Bizottság belső munkafolyamataiban és a közös agrárpolitika végrehajtásában részt vevő hatóságokkal való kapcsolattartásában egyaránt elektronikus úton történjék.

(3)

E rendszeren keresztül számos értesítési kötelezettség teljesíthető, nevezetesen azok, amelyeket a Bizottság következő rendeletei tartalmaznak: a marha- és borjúhúsból készült egyes tartósított termékekre nyújtott export-visszatérítések alkalmazására vonatkozó különös részletes szabályokról szóló, 2006. november 23-i 1731/2006/EK rendelet (3); a tej és tejtermékek elemzési és minőségértékelési módszerei tekintetében az 1255/1999/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. március 5-i 273/2008/EK rendelet (4); az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarhák húsának értékesítése tekintetében történő részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2008. június 18-i 566/2008/EK rendelet (5), az olajbogyó-ágazatban működő piaci szereplők szervezetei, azok munkaprogramjai és finanszírozása tekintetében az 1234/2007/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2008. szeptember 3-i 867/2008/EK rendelet (6); a 479/2008/EK tanácsi rendeletnek a szőlőből készült termékek kategóriái, a borászati eljárások és az azokhoz kapcsolódó korlátozások tekintetében történő végrehajtására vonatkozó egyes szabályok megállapításáról szóló, 2009. július 10-i 606/2009/EK rendelet (7); és az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU végrehajtási rendelet (8).

(4)	A hatékony igazgatás érdekében és az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve egyes értesítéseket a rendeletben indokolt egyszerűsíteni, pontosítani vagy törölni.

(5)

A vetőmagokra vonatkozó adatközlések tekintetében az 1947/2005/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2007. május 3-i 491/2007/EK bizottsági rendeletben (9) előírt értesítések kivétel nélkül okafogyottá váltak, mivel az egyes vetőmagfajtákra nyújtható egyedi támogatás megszűnt.

(6)	Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 135. cikke a reprezentatív piacok szokásos piaci napjaira vonatkozó értesítést ír elő. Mivel az elektronikus bejelentési rendszer lehetővé teszi az árak napi szintű közlését, már nem szükséges bejelenteni a szokásos piaci napokat.

(7)

Az 1333/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (10) 9. cikke előírja a tagállamok számára, hogy lista formájában értesítsék a Bizottságot a banánt értékesítő azon kereskedőkrőlt, akik mentesülnek a forgalmazási előírásoknak való megfelelés ellenőrzésétől. Ez az értesítés a banánágazatra vonatkozó forgalmazási előírások betartásának biztosítása szempontjából nem bizonyult hasznosnak. Ezért indokolt megszüntetni.

(8)	Az 1731/2006/EK, a 273/2008/EK, az 566/2008/EK, a 867/2008/EK, a 606/2009/EK rendeletet, valamint az 543/2011/EU és az 1333/2011/EU végrehajtási rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell. A 491/2007/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(9)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piac közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1731/2006/EK rendelet 5. cikke helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

További ellenőrző intézkedések

(1) A tagállamok meghatározzák a tartósított termékek előállításának ellenőrzésére szolgáló részletesebb intézkedéseket, és értesítik ezekről a Bizottságot. Megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy kizárják a felhasználandó alapanyagok vagy a szóban forgó termékek más anyagokkal vagy termékekkel való helyettesítésének lehetőségét.

(2) Az (1) bekezdésben említett értesítéseket a 792/2009/EK bizottsági rendeletnek (11) megfelelően kell megküldeni.

2. cikk

A 273/2008/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.	A 19. cikket el kell hagyni.

2.	A szöveg a következő 19a. cikkel egészül ki: „19a. cikk Értesítések A 2. cikkben, a 4. cikk (1) bekezdésében és a III. C. mellékletében előírt értesítéseket a 792/2009/EK bizottsági rendeletnek (12) megfelelően kell megküldeni.

3. cikk

Az 566/2008/EK rendelet 9. cikke helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

Értesítések

A 4. cikk (1) és (3) bekezdésében, a 6. cikk (3) bekezdésében, valamint a 8. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt értesítéseket a 792/2009/EK bizottsági rendeletnek (13) megfelelően kell megküldeni.

4. cikk

A 867/2008/EK rendelet 18. cikke (4) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4) Az e cikkben előírt értesítéseket a 792/2009/EK bizottsági rendeletnek (14) megfelelően kell megküldeni.

5. cikk

A 606/2009/EK rendelet a következőképpen módosul:

1.	A 4. cikk szövege az alábbi (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) Az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a (3) és a (4) bekezdésben előírt információkat és dokumentumokat a 792/2009/EK bizottsági rendeletnek (15) megfelelően kell megküldeni a Bizottságnak.

Az I. A. melléklet 3. függelékének 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„(2)

Ha Görögország az (1) bekezdés b) pontjában említett rendelkezéseket módosítani kívánja, arról előre értesíti a Bizottságot. Az értesítést a 792/2009/EK rendeletnek megfelelően kell megküldeni. Ha a Bizottság az értesítést követő két hónapon belül nem válaszol, akkor Görögország végrehajthatja a tervezett módosításokat.”

Az I. B. melléklet A. részének 3. pontjában a második mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A tagállamok a 792/2009/EK rendeletnek megfelelően, előzetesen közlik a Bizottsággal az érintett borokra vonatkozó valamennyi szükséges technikai információt, ideértve a termékleírást és az évente előállított mennyiséget is.”

4.	Az I. C. melléklet 3. pontjában a második bekezdés helyébe a következő szöveg lép: „A tagállamok a 792/2009/EK rendeletnek megfelelően értesítik a szóban forgó eltérésekről a Bizottságot. A Bizottság ezeket a többi tagállam tudomására hozza.”

6. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a következőképpen módosul:

A 134. cikk (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„a)

a harmadik országokból importált és a XVII. mellékletben felsorolt reprezentatív importpiacokon forgalmazott termékek reprezentatív átlagárait, valamint a jelentős mennyiségű importált termékre más piacokon feljegyzett szignifikáns árakat vagy, a reprezentatív piacok árainak hiányában, az importált termékek más piacokon feljegyzett szignifikáns árait; és”.

2.	A 135. cikket el kell hagyni.

A 146. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő bekezdés lép:

„(3) A 9. cikk (2) bekezdésében, a 18. cikk (3) és (4) bekezdésében, a 97. cikkben, a 128. cikkben, a 129. cikk (1) bekezdésében, a 130. cikkben, a 131. cikkben és az ebben a cikkben előírt értesítéseket, valamint a 92. cikk (1) bekezdésében előírt kérelmet a 792/2009/EK rendeletnek megfelelően kell megküldeni.”

4.	A XVII. melléklet címe helyébe a következő szöveg lép: „A 134. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett reprezentatív piacok”.

7. cikk

Az 1333/2011/EU végrehajtási rendelet 9. cikke (3) bekezdésének második albekezdését el kell hagyni.

8. cikk

A 491/2007/EK rendelet hatályát veszti.

9. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2013. július 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. június 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 228., 2009.9.1., 3. o.

(3) HL L 325., 2006.11.24., 12. o.

(4) HL L 88., 2008.3.29., 1. o.

(5) HL L 160., 2008.6.19., 22. o.

(6) HL L 237., 2008.9.4., 5. o.

(7) HL L 193., 2009.7.24., 1. o.

(8) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.

(9) HL L 116., 2007.5.4., 3. o.

(10) HL L 336., 2011.12.20., 23. o.

(11) HL L 228., 2009.9.1., 3. o.”

(12) HL L 228., 2009.9.1., 3. o.”

(13) HL L 228., 2009.9.1., 3. o.”

(14) HL L 228., 2009.9.1., 3. o.”

(15) HL L 228., 2009.9.1., 3. o.”

19.6.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 167/29

A BIZOTTSÁG 566/2013/EU RENDELETE

(2013. június 18.)

a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22-i 44/2001/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 74. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)	A 44/2001/EK rendelet I. melléklete felsorolja a rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében, valamint 4. cikkének (2) bekezdésében említett nemzeti joghatósági szabályokat.

(2)	A nemzeti joghatósági szabályok frissítése érdekében a 44/2001/EK rendelet I. melléklete számos alkalommal – legutóbb a 156/2012/EU bizottsági rendelettel (2) –. módosult.

(3)	Lengyelország az I. mellékletben szereplő lista további módosításáról értesítette a Bizottságot.

(4)

Az Európai Közösség és a Dán Királyság közötti, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló megállapodás (3) 2. cikke értelmében e rendelet a nemzetközi jog szabályai szerint alkalmazandó az Európai Unió és Dánia közötti kapcsolatokra.

(5)	A 44/2001/EK rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 44/2001/EK rendelet I. mellékletében a Lengyelországra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő lép:

„—

Lengyelországban: A polgári perrendtartás (Kodeksu postępowania cywilnego) 1103. cikkének (4) bekezdése, valamint 1110. cikke, amennyiben ez utóbbi a joghatóság fennállását kizárólag az alábbi körülmények egyikének megvalósulása esetén állapítja meg: a kérelmező lengyel állampolgár, vagy szokásos tartózkodási helye, állandó lakhelye vagy székhelye Lengyelországban van.”

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Brüsszelben, 2013. június 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 12., 2001.1.16., 1. o.

(2) HL L 50., 2012.2.23., 3. o.

(3) HL L 299., 2005.11.16., 62. o.

19.6.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 167/30

A BIZOTTSÁG 567/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. június 18.)

a 834/2007/EK tanácsi rendeletben az ökológiai termékek harmadik országból származó behozatalára előírt szabályozás végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló 1235/2008/EK rendelet helyesbítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 33. cikke (2) és (3) bekezdésére, valamint 38. cikke d) pontjára,

mivel:

(1)

Az 1235/2008/EK rendelet (2) III. melléklete meghatározza azon harmadik országok jegyzékét, amelyek a mezőgazdasági termékek ökológiai termelése tekintetében a 834/2007/EK rendeletben meghatározott termelési rendszerekkel és ellenőrzési intézkedésekkel egyenértékűnek elismert termelési rendszereket és ellenőrzési intézkedéseket alkalmaznak. Az 508/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (3) módosított melléklet egyes országok ellenőrző szervei esetében helytelen vagy időközben megváltozott internetcímeket tartalmaz.

(2)

Az 1235/2008/EK rendelet IV. melléklete meghatározza azon illetékes ellenőrző szervek és ellenőrző hatóságok jegyzékét, amelyek az egyenértékűség tekintetében harmadik országokban ellenőrzéseket végezhetnek és tanúsítványokat állíthatnak ki. Az 508/2012/EU végrehajtási rendelettel és a 125/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelettel (4) módosított melléklet egyes ellenőrző szervek, illetve ellenőrző hatóságok esetében hibákat tartalmaz, melyek bizonyos harmadik országoknál feltüntetett termékkategóriákat érintenek.

(3)	Ezenkívül az egyik ellenőrző szerv internetcíme az 1235/2008/EK rendelet III. és IV. mellékletében is helytelenül szerepel.

(4)	Az 1235/2008/EK rendelet III. és IV. mellékletét ezért ennek megfelelően helyesbíteni kell.

(5)

A jogbiztonság érdekében az AGRECO R.F. GÖDERZ GmbH szervezetre vonatkozó helyesbített rendelkezéseket az 508/2012/EU végrehajtási rendelet II. melléklete alkalmazásának kezdő időpontjától, az IMO-Control Sertifikasyon Tic. Ltd Ști és az Organización Internacional Agropecuaria szervezetekre vonatkozó helyesbített rendelkezéseket pedig a 125/2013/EU végrehajtási rendelet II. melléklete alkalmazásának kezdő időpontjától kell alkalmazni.

(6)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az ökológiai termeléssel foglalkozó szabályozási bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1235/2008/EK rendeletet a következőképpen kell helyesbíteni:

1.	A III. mellékletet e rendelet I. mellékletének megfelelően kell helyesbíteni.

2.	A IV. mellékletet e rendelet II. mellékletének megfelelően kell helyesbíteni.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

A II. melléklet 1. pontját azonban 2012. július 1-jétől, 3. és 4. pontját pedig 2013. április 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. június 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 189., 2007.7.20., 1. o.

(2) HL L 334., 2008.12.12., 25. o.

(3) HL L 162., 2012.6.21., 1. o.

(4) HL L 43., 2013.2.14., 1. o.

I. MELLÉKLET

Az 1235/2008/EK rendelet III. mellékletét a következőképpen kell helyesbíteni:

A Kanadára vonatkozó szövegrész 5. pontjában szereplő, a CA-ORG-002 kódra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„CA-ORG-002

British Columbia Association for Regenerative Agriculture (BCARA)

www.certifiedorganic.bc.ca”

A Costa Ricára vonatkozó szövegrész 4. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„4.	Illetékes hatóság: Servicio Fitosanitario del Estado, Ministerio de Agricultura y Ganadería, www.sfe.go.cr”.

Az Indiára vonatkozó szövegrészt a következőképpen kell helyesbíteni:

a 4. pont helyébe a következő szöveg lép:

„4.	Illetékes hatóság: Agricultural and Processed Food Export Development Authority APEDA, http://www.apeda.gov.in/apedawebsite/index.asp”.

az 5. pontban szereplő IN-ORG-009, IN-ORG-011, IN-ORG-016, IN-ORG-019 és IN-ORG-021 kódokra vonatkozó bejegyzések helyébe a következő szövegek lépnek:

„IN-ORG-009	ISCOP (Indian Society for Certification of Organic products)	www.iscoporganiccertification.org
IN-ORG-011	Natural Organic Certification Agro Pvt. Ltd. (NOCA Pvt. Ltd)	www.nocaagro.com
IN-ORG-016	Rajasthan Organic Certification Agency (ROCA)	www.krishi.rajasthan.gov.in
IN-ORG-019	TUV India Pvt. Ltd	www.tuvindia.co.in
IN-ORG-021	Madhya Pradesh State Organic Certification Agency (MPSOCA)	www.mpkrishi.org”

A Japánra vonatkozó szövegrész 5. pontjában szereplő, JP-BIO-005 kódra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„JP-BIO-005

Japan Organic & Natural Foods Association

http://jona-japan.org/english/”

A Tunéziára vonatkozó szövegrész 5. pontjában szereplő, TN-BIO-004 kódra vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„TN-BIO-004

Lacon

www.lacon-institut.com”

Az Egyesült Államokra vonatkozó szövegrész 5. pontjában szereplő, US-ORG-005, US-ORG-023, US-ORG-028 és US-ORG-055 kódokra vonatkozó bejegyzések helyébe a következő szövegek lépnek:

„US-ORG-005	BioAgriCert	http://www.bioagricert.org/english
US-ORG-023	Maryland Department of Agriculture	http://mda.maryland.gov/foodfeedquality/Pages/certified_md_organic_farms.aspx
US-ORG-028	Montana Department of Agriculture	http://agr.mt.gov/agr/Producer/Organic/Info/index.html
US-ORG-055	Texas Department of Agriculture	http://www.texasagriculture.gov/regulatoryprograms/organics.aspx”

II. MELLÉKLET

Az 1235/2008/EK rendelet IV. mellékletét a következőképpen kell helyesbíteni:

Az „AGRECO R.F. GÖDERZ GmbH” szervezetre vonatkozó szövegrész 3. pontjában szereplő, Ghánára vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„Ghána

GH-BIO-151

—

—”

A „BioAgriCert S.r.l.” szervezetre vonatkozó szövegrész 2. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„2.	Internetcím: http://www.bioagricert.org/english/”.

Az „IMO-Control Sertifikasyon Tic. Ltd Ști” szervezetre vonatkozó szövegrész 3. pontja helyébe a következő szöveg lép:

„3.

Az érintett harmadik országok, kódszámok és termékkategóriák:

Harmadik ország	Kódszám	Termékkategória
		A	B	C	D	E	F
Törökország	TR-BIO-158	x	—	—	x	—	—”

Az „Organización Internacional Agropecuaria” szervezetre vonatkozó szövegrész 3. pontjában szereplő, Argentínára vonatkozó bejegyzés helyébe a következő szöveg lép:

„Argentína

AR-BIO-110

—

—”

19.6.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 167/33

A BIZOTTSÁG 568/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. június 18.)

a timol hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyásáról, továbbá az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a növényvédő szerek forgalomba hozataláról, valamint a 79/117/EGK és a 91/414/EGK tanácsi irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. október 21-i 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (2) bekezdésére és 78. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az 1107/2009/EK rendelet 80. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerint a 91/414/EGK irányelvet (2) a jóváhagyási eljárás és feltételek tekintetében továbbra is alkalmazni kell azon hatóanyagokra, amelyekről az említett irányelv 6. cikkének (3) bekezdésében foglaltak szerint 2011. június 14. előtt határozatot fogadtak el. A timol esetében az 1107/2009/EK rendelet 80. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak a 2011/266/EU bizottsági végrehajtási határozattal (3) teljesültek.

(2)

A 91/414/EGK irányelv 6. cikkének (2) bekezdésével összhangban 2008. március 7-én az Egyesült Királysághoz kérelem érkezett az Eden Research részvénytársaságtól a timol hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételére vonatkozóan. A 2011/266/EU végrehajtási határozat megerősítette, hogy a dosszié hiánytalan abban az értelemben, hogy elvben megfelel a 91/414/EGK irányelv II. és III. mellékletében foglalt adat- és információszolgáltatási követelményeknek.

(3)

A kérelmező által javasolt felhasználási célok tekintetében e hatóanyagnak az emberek és az állatok egészségére, valamint a környezetre gyakorolt hatását a 91/414/EGK irányelv 6. cikke (2) és (4) bekezdésének rendelkezései szerint megvizsgálták. A kijelölt referens tagállam 2011. június 30-án a Bizottság elé terjesztette az értékelő jelentés tervezetét.

(4)

A tagállamok és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (a továbbiakban: a Hatóság) megvizsgálták az értékelő jelentés tervezetét. A Hatóság 2012. október 15-én ismertette a Bizottsággal a timol hatóanyagú növényvédő szerek kockázatértékelésének szakmai vizsgálata alapján levont következtetését (4). Az értékelő jelentés tervezetét és a Hatóság következtetését a tagállamok és a Bizottság az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság keretében közösen megvizsgálták, majd az értékelő jelentés tervezetét a timolról szóló bizottsági vizsgálati jelentés formájában 2013. május 17-én véglegesítették.

(5)

A különböző vizsgálatok azt mutatták, hogy a timolt tartalmazó növényvédő szerek várhatóan általában megfelelnek a 91/414/EGK irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint 5. cikke (3) bekezdésében megállapított követelményeknek, különösen a Bizottság vizsgálati jelentésében megvizsgált és részletezett alkalmazások tekintetében. Ezért a timol jóváhagyása indokolt.

(6)	Az 1107/2009/EK rendelet 6. cikkével összefüggésben értelmezett 13. cikkének (2) bekezdése alapján, valamint a jelenlegi tudományos és műszaki ismeretek fényében azonban szükség van bizonyos feltételek és korlátozások előírására. Különösen további megerősítő információk kérése indokolt.

(7)	A jóváhagyás előtt megfelelő időt kell biztosítani arra, hogy a tagállamok és az érdekelt felek felkészülhessenek a hatóanyag jóváhagyásából fakadó új követelmények teljesítésére.

(8)

Ugyanakkor az 1107/2009/EK rendeletben előírt, a jóváhagyásból fakadó kötelezettségek sérelme nélkül, és figyelemmel a 91/414/EGK irányelvről az 1107/2009/EK rendeletre való áttérés következtében előállt különleges helyzetre, be kell tartani a következőket. A jóváhagyást követően a tagállamok számára hat hónapot kell biztosítani a timolt tartalmazó növényvédő szerekre vonatkozó engedélyek felülvizsgálatára. Az engedélyek a tagállamok által szükség szerint módosítandók, újakkal helyettesítendők vagy visszavonandók. A 91/414/EGK irányelvnek megfelelő, az egyes növényvédő szerek egyes felhasználási módjaira vonatkozó, teljes, aktualizált, III. melléklet szerinti dossziénak az egységes elvek szerint történő benyújtására és értékelésére az említett határidőtől eltérve hosszabb időt kell biztosítani.

(9)

A növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 91/414/EGK tanácsi irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében említett munkaprogram első szakaszának végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1992. december 11-i 3600/92/EGK bizottsági rendelet (5) keretében értékelt hatóanyagoknak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételével kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy értelmezési nehézségek léphetnek fel a hatályos engedélyek jogosultjainak az adathozzáférésre vonatkozó kötelezettségei tekintetében. A további nehézségek elkerülése érdekében szükségesnek mutatkozik a tagállamok kötelezettségeinek egyértelműsítése, különösen azon kötelezettség vonatkozásában, amely szerint meggyőződnek arról, hogy az engedély jogosultja hozzáféréssel rendelkezik egy, az irányelv II. mellékletének megfelelő dossziéhoz. Ez az egyértelműsítés azonban az említett irányelv I. mellékletét azóta módosító irányelvekhez, illetve a hatóanyagokat jóváhagyó rendeletekhez képest nem ró új kötelezettségeket a tagállamokra és az engedélyek jogosultjaira.

(10)

Az 1107/2009/EK rendelet 13. cikkének (4) bekezdése szerint az 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a jóváhagyott hatóanyagok jegyzéke tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2011. május 25-i 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet (6) mellékletét ennek megfelelően módosítani kell.

(11)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Hatóanyag jóváhagyása

Az I. mellékletben meghatározott timol hatóanyag a szóban forgó mellékletben foglalt feltételekkel jóváhagyásra kerül.

2. cikk

Növényvédő szerek újraértékelése

(1) A tagállamok a timol hatóanyagú növényvédő szerekre kiadott engedélyeket az 1107/2009/EK rendeletnek megfelelően 2014. május 31-ig szükség szerint módosítják vagy visszavonják.

Az említett időpontig különösen azt kell ellenőrizniük, hogy teljesülnek-e az e rendelet I. mellékletében meghatározott feltételek az egyedi rendelkezéseket tartalmazó oszlopban foglaltak kivételével, és az engedély jogosultja rendelkezik-e a 91/414/EGK irányelv 13. cikkének (1)–(4) bekezdésében, valamint az 1107/2009/EK rendelet 62. cikkében meghatározottakkal összhangban a 91/414/EGK irányelv II. mellékletében foglalt követelményeknek megfelelő dossziéval, illetve ilyen dossziéhoz való hozzáféréssel.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az olyan engedélyezett növényvédő szerek esetében, amelyek timolt tartalmaznak egyedüli hatóanyagként vagy több olyan hatóanyag egyikeként, amelyek mindegyike legkésőbb 2013. november 30-ig felkerült az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletében lévő jegyzékre, a tagállamok az 1107/2009/EK rendelet 29. cikkének (6) bekezdésében említett egységes elvek szerint a 91/414/EGK irányelv III. mellékletében meghatározott követelményeknek megfelelő dosszié alapján és az e rendelet I. mellékletének az egyedi rendelkezéseket tartalmazó oszlopában foglaltak figyelembevételével újból elvégzik a szer értékelését. A szóban forgó értékelés alapján a tagállamok meghatározzák, hogy a szer megfelel-e az 1107/2009/EK rendelet 29. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

Ezt követően a tagállamok:

a)	a timolt egyedüli hatóanyagként tartalmazó szer esetében legkésőbb 2015. május 31-ig szükség szerint módosítják vagy visszavonják az engedélyt; vagy

a timolt több hatóanyag egyikeként tartalmazó szer esetében 2015. május 31-ig, vagy ha a többi hatóanyagnak a 91/414/EGK irányelv I. mellékletébe történő felvételéről vagy azok jóváhagyásáról rendelkező adott jogszabályban későbbi időpont van megszabva a módosításra vagy visszavonásra, akkor az ott megjelölt határidőig szükség szerint módosítják vagy visszavonják az engedélyt.

3. cikk

Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet módosításai

Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet melléklete e rendelet II. mellékletének megfelelően módosul.

4. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2013. december 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. június 18-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 309., 2009.11.24., 1. o.

(2) HL L 230., 1991.8.19., 1. o.

(3) HL L 114., 2011.5.4., 3. o.

(4) EFSA Journal (2012); 10(11):2916. Online elérhető a következő címen: www.efsa.europa.eu

(5) HL L 366., 1992.12.15., 10. o.

(6) HL L 153., 2011.6.11., 1. o.

I. MELLÉKLET

Közhasználatú név, azonosító szám

IUPAC-név

Tisztaság (1)

Jóváhagyás dátuma

Jóváhagyás lejárta

Egyedi rendelkezések

Timol

CAS-szám: 89-83-8

CIPAC-szám: 969

5-metil-2-propán-2-il-fenol

≥ 990 g/kg

2013. december 1.

2023. november 30.

Az 1107/2009/EK rendelet 29. cikkének (6) bekezdésében említett egységes alapelvek érvényesítése érdekében figyelembe kell venni az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottságban 2013. május 17-én véglegesített, a timolról szóló vizsgálati jelentésben és különösen annak I. és II. függelékében található megállapításokat.

Az átfogó értékelésben a tagállamoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a következőkre:

—	a szerrel foglalkozók, a dolgozók, az alkalmazási környezetében tartózkodók és a helyi lakosok védelme; gondoskodni kell arról, hogy – amennyiben arra szükség van – a felhasználás feltételei között szerepeljen a megfelelő egyéni védőfelszerelés használata,

—	a felszín alatti vizek védelme, ha az anyagot érzékeny talajú és/vagy érzékeny éghajlati adottságú régiókban alkalmazzák,

—	a vízi szervezeteket érintő kockázatok,

—	a madarakat és emlősöket érintő kockázatok.

Az alkalmazás feltételei között szükség esetén kockázatcsökkentő intézkedéseknek is szerepelniük kell.

A kérelmezőnek megerősítő információkat kell benyújtania az alábbiakról:

a természetben előforduló timolnak való kitettséggel és a növényvédő szerként felhasznált timolnak való kitettséggel kapcsolatos összehasonlító adatok. Ezen adatoknak magukban kell foglalniuk mind az emberekre, mind pedig a madarakra, emlősökre és vízi szervezetekre gyakorolt hatásra vonatkozó információkat;

b)	hosszú távú vagy reprodukciós toxicitás: ehhez teljes körű (angol nyelvű) jelentést kell benyújtani a timol orális úton, ismételt dózisban való bejuttatásával fellépő toxicitás és a reprodukciós toxicitás kombinált vizsgálatáról;

c)	a felszín alatti vizek kitettsége.

Ezen információkat a kérelmezőnek 2015. november 30-ig kell benyújtania a Bizottságnak, a tagállamoknak és a Hatóságnak.

(1) A hatóanyag pontos azonosítása és részletes specifikációja a vizsgálati jelentésben található.

II. MELLÉKLET

Az 540/2011/EU végrehajtási rendelet mellékletének B. része a következő bejegyzéssel egészül ki:

Sorszám

Közhasználatú név, azonosító számok

IUPAC-név

Tisztaság (1)

Jóváhagyás dátuma

Jóváhagyás lejárta

Egyedi rendelkezések

„47.

Timol

CAS-szám:

89-83-8

CIPAC-szám:

969

5-metil-2-propán-2-il-fenol

≥ 990 g/kg

2013. december 1.

2023. november 30.

Az átfogó értékelésben a tagállamoknak fokozott figyelmet kell fordítaniuk a következőkre:

—	a szerrel foglalkozók, a dolgozók, az alkalmazási környezetében tartózkodók és a helyi lakosok védelme; gondoskodni kell arról, hogy – amennyiben arra szükség van – a felhasználás feltételei között szerepeljen a megfelelő egyéni védőfelszerelés használata,

—	a felszín alatti vizek védelme, ha az anyagot érzékeny talajú és/vagy érzékeny éghajlati adottságú régiókban alkalmazzák,

—	a vízi szervezeteket érintő kockázatok,

—	a madarakat és emlősöket érintő kockázatok.

Az alkalmazás feltételei között szükség esetén kockázatcsökkentő intézkedéseknek is szerepelniük kell.

A kérelmezőnek megerősítő információkat kell benyújtania az alábbiakról:

b)	hosszú távú vagy reprodukciós toxicitás: ehhez teljes körű (angol nyelvű) jelentést kell benyújtani a timol orális úton, ismételt dózisban való bejuttatásával fellépő toxicitás és a reprodukciós toxicitás kombinált vizsgálatáról;

c)	a felszín alatti vizek kitettsége.

Ezen információkat a kérelmezőnek 2015. november 30-ig kell benyújtania a Bizottságnak, a tagállamoknak és a Hatóságnak.”

(1) A hatóanyag pontos azonosítása és részletes specifikációja a vizsgálati jelentésben található.

19.6.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 167/37

A BIZOTTSÁG 569/2013/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2013. június 18.)

az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a gyümölcs- és zöldség-, valamint a feldolgozottgyümölcs- és feldolgozottzöldség-ágazatra alkalmazandó részletes szabályainak a megállapításáról szóló, 2011. június 7-i 543/2011/EU bizottsági végrehajtási rendeletre (2) és különösen annak 136. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

Az Uruguayi Forduló többoldalú kereskedelmi tárgyalásai eredményeinek megfelelően az 543/2011/EU végrehajtási rendelet a XVI. mellékletének A. részében szereplő termékek és időszakok tekintetében meghatározza azokat a szempontokat, amelyek alapján a Bizottság rögzíti a harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó átalányértékeket.

(2)	Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikke (1) bekezdése alapján a behozatali átalányérték számítására munkanaponként, változó napi adatok figyelembevételével kerül sor. Ezért helyénvaló előírni, hogy e rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lépjen hatályba,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 543/2011/EU végrehajtási rendelet 136. cikkében említett behozatali átalányértékeket e rendelet melléklete határozza meg.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. június 18-án.

a Bizottság részéről, az elnök nevében,

Jerzy PLEWA

mezőgazdasági és vidékfejlesztési főigazgató

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 157., 2011.6.15., 1. o.

MELLÉKLET

Az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek

(EUR/100 kg)
KN-kód	Országkód (1)	Behozatali átalányérték
0702 00 00	MK	56,9
	TR	74,3
	ZZ	65,6
0707 00 05	MK	27,2
	TR	139,4
	ZZ	83,3
0709 93 10	TR	141,1
0709 93 10	ZZ	141,1
0805 50 10	AR	100,0
	TR	102,5
	ZA	110,2
	ZZ	104,2
0808 10 80	AR	170,8
	BR	97,0
	CL	134,6
	CN	95,8
	NZ	141,7
	US	145,5
	UY	165,4
	ZA	108,2
	ZZ	132,4
0809 10 00	IL	342,4
	TR	236,5
	ZZ	289,5
0809 29 00	TR	382,4
	US	660,1
	ZZ	521,3
0809 30	IL	214,0
	MA	207,9
	TR	174,9
	ZZ	198,9
0809 40 05	CL	149,1
	IL	308,9
	ZA	117,4
	ZZ	191,8

(1) Az országoknak az 1833/2006/EK bizottsági rendeletben (HL L 354., 2006.12.14., 19. o.) meghatározott nómenklatúrája szerint. A „ZZ” jelentése „egyéb származás”.

19.6.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 167/39

A TANÁCS 2013/293/KKBP VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2013. június 18.)

a Bissau-guineai Köztársaság békéjét, biztonságát és stabilitását veszélyeztető egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2012/285/KKBP határozat végrehajtásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre,

tekintettel a Bissau-guineai Köztársaság békéjét, biztonságát és stabilitását veszélyeztető egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2012. május 31-i 2012/285/KKBP tanácsi határozatra (1) és különösen annak 3. cikke (1) bekezdésére, valamint 5. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)	A Tanács 2012. május 31-én elfogadta a 2012/285/KKBP határozatot.

(2)

A Tanács teljes körűen felülvizsgálta a 2012/285/KKBP határozat II. és III. mellékletében szereplő azon személyek jegyzékét, akikre a határozat 1. cikke (1) bekezdésének b) pontja, 2. cikkének (1) bekezdése és 2. cikkének (2) bekezdése vonatkozik. A Tanács arra a következtetésre jutott, hogy a 2012/285/KKBP határozat II. és III. mellékletében felsorolt személyeknek a továbbiakban is a határozatban foglalt különös korlátozó intézkedések hatálya alá kell tartozniuk.

(3)	Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának 2048 (2012) sz. határozata alapján létrehozott bizottsága 2013. március 20-án frissítette a 2048 (2012) sz. határozat értelmében utazási tilalommal szankcionált egy személlyel kapcsolatos információkat.

(4)	A 2012/285/KKBP határozat I. és III. mellékletében e személlyel kapcsolatban szereplő bejegyzéseket ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2012/285/KKBP határozat I. és III. melléklete az e határozat mellékletében meghatározottak szerint módosul.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2013. június 18-án.

a Tanács részéről

az elnök

P. HOGAN

(1) HL L 142., 2012.6.1., 36. o.

MELLÉKLET

Az alábbi személyre vonatkozó, a 2012/285/KKBP határozat I. és III. mellékletében szereplő bejegyzések helyébe az alábbi bejegyzések lépnek:

Név

Azonosító információ

(születési idő és hely, útlevél/személyazonosító igazolvány száma stb.)

Indokolás

A jegyzékbe vétel dátuma

„Idrissa DJALÓ őrnagy

Állampolgárság: bissau-guineai

Születési idő: 1954. december 18.

Hivatalos beosztás: a vezérkari főnök, majd ezt követően az ezredes protokolláris tanácsadója és a fegyveres erők parancsnoksága protokollszolgálatának vezetője

Útlevél: AAISO40158

Kiállítás dátuma: 2012.10.2.

Kiállítás helye: Bissau-Guinea

Lejárat dátuma: 2015.10.2.

2012.7.18.”

19.6.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 167/41

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2012. december 19.)

az SA 26374 (C 49/08) (ex N 402/08) számú, Lengyelország által a PZL Dębica S.A. javára végrehajtott állami támogatásról

(az értesítés a C(2012) 9464. számú dokumentummal történt)

(Csak a lengyel nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

(2013/294/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

miután felhívta az érdekelteket, hogy a fenti rendelkezéseknek megfelelően tegyék meg észrevételeiket (1),

mivel:

I. AZ ELJÁRÁS

(1)

2008. augusztus 13-i levelével Lengyelország tájékoztatta a Bizottságot a PZL Dębica S.A. (a továbbiakban: PZL Dębica vagy a társaság) szerkezetátalakításának támogatása érdekében tervezett intézkedésekről. 2008. október 3-i levelével a Bizottság bizonyos hiányzó dokumentumok benyújtására kérte Lengyelországot. Ennek Lengyelország 2008. október 20-án eleget tett.

(2)

2008. december 19-i levelével a Bizottság tájékoztatta Lengyelországot arról, hogy az intézkedésekkel kapcsolatosan az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat).

(3)	Az eljárás megindításáról szóló határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétették (2). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket észrevételeik megtételére. Az eljárás megindításáról szóló határozatra egy érdekelt fél sem nyújtott be észrevételt.

(4)	A lengyel hatóságok az eljárás megindításáról szóló határozatra válaszul 2009. február 12-én, 2010. július 9-én, 2011. május 16-án, 2011. június 7-én és 2011. június 8-án további információkat nyújtottak be.

(5)

2011. augusztus 18-án Lengyelország felkérte a Bizottságot, hogy 2011. október 31-ig ne értékelje a bejelentett támogatást. 2011. október 10-én Lengyelország visszavont egyes bejelentett intézkedéseket, nevezetesen egy tőkeinjekciót és egy kedvezményes hitelt, amelyeket az állami tulajdonú Iparfejlesztési Ügynökség nyújtotta volna.

(6)	2011. november 2-án Lengyelország benyújtott egy jelentést, amellyel azt kívánta alátámasztani, hogy a bejelentés fennmaradó része, azaz a társadalombiztosítási tartozásra vonatkozó fizetési halasztás, eleget tesz a magánhitelezői tesztnek és így nem minősül állami támogatásnak.

(7)

2012. július 26-i levelével a Bizottság felkérte Lengyelországot, hogy szolgáljon további magyarázattal egyes kérdésekről. Lengyelország 2012. augusztus 31-i levelével válaszolt, amelyben tájékoztatta a Bizottságot, hogy 2012. március 1-jén megállapodás megkötésére került sor a társadalombiztosítási tartozásra vonatkozó fizetési halasztás tárgyában, továbbá a helyi marsalli hivatal felé fennálló tartozás 2012. augusztus 14-én visszafizetésre került.

(8)	A lengyel hatóságok legutóbb 2012. december 6-án szolgáltak információkkal.

II. A KEDVEZMÉNYEZETT ÉS A SZERKEZETÁTALAKÍTÁSI TERVEK

1. A kedvezményezett

(9)

A PZL Dębica 212 munkavállalóval rendelkezik. Közepes méretű társaság, amely elsősorban hűtőberendezések gyártása területén folytat tevékenységet, így kompresszorokat, jeges vízhez való egységeket és hűtőberendezéseket, léghűtőket és folyadékhűtőket, párologtató kondenzátorokat, függőleges és vízszintes csőköteges kondenzátorokat, tartályberendezéseket: folyadékszeparátorokat, vízszintes tartályokat, közbenső hűtőket, hűtőközeg-hőcserélőket, olajszeparátorokat és hűtőrendszerekhez való szelepeket gyárt.

(10)

A társaság Podkarpackie tartományban található, amely a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének a) pontja hatálya alá tartozó régió. A társaságot 1938-ban alapították, és 1995 óta részvénytársaság formában működik. 1999-ben a társaság részvényei az államkincstár (25,08 %) és a munkavállalók (74,92 %) tulajdonában álltak. 2006-ban a társaságot teljes mértékben privatizálták: részvényei túlnyomó részben a társaság akkori és volt munkavállalói és örököseik tulajdonában álltak. 2010-ben egy magánbefektető, az Eurotech 16,7 %-os részesedést szerzett a PZL Dębicában.

(11)

A társaság a hűtőgépek lengyel piacán kis mértékű (2006-ban 1 %-nál kevesebb) piaci részesedéssel rendelkezik. A kivitel 2006-ban az összes értékesítés 15,6 %-át tette ki, ebből 6,8 % az Európai Unión kívülre irányult. A társaság a lengyel piacon erős versenynek van kitéve több más társaság, például a York International, a GEA GRASSO Refrigeration Division, a Mycom International Refrigeration (Ltd), a MOSTOSTAL Wrocław S.A., az Aerzen Maschinenfabrik GmbH és a Zakład Metalowy PILZNO részéről.

2. Az első szerkezetátalakítási terv

(12)

A lengyel hatóságok szerint a társaság pénzügyi nehézségei 2002-ben kezdődtek. Ekkor a 2002–2007 közötti időszakra szóló szerkezetátalakítási tervet fogadtak el. A tervet 2003 októberében aktualizálták, és a következő intézkedéseket tartalmazta:

a)	leírás a Fogyatékossággal Élő Személyek Állami Rehabilitációs Alapja részéről 2 358 689,41 PLN összegben;

b)	leírás a dębicai városi tanács részéről 1 063 790,45 PLN összegben;

c)	kedvezményes kölcsön a Vállalkozások Szerkezetátalakítási Alapjából 2 890 000 PLN összegben a Társadalombiztosítási Hivatal felé fennálló társadalombiztosítási tartozás egy részének visszafizetésére;

d)	a Társadalombiztosítási Hivatal által biztosított fizetési halasztás 1 364 600 PLN névértékű tartozásra;

e)	leírás a dębicai adóhivatal részéről 914 522,15 PLN összegben;

f)	csekély összegű támogatásként azonosított négy intézkedés összesen 17 055,81 PLN értékben.

(13)

Költségvetési megszorítások miatt a Vállalkozások Szerkezetátalakítási Alapja nem tudta nyújtani a PZL Dębica részére a megígért kölcsönt (a (12) preambulumbekezdés c) pontja). Ennek következtében a Társadalombiztosítási Hivatal úgy döntött, hogy nem biztosít fizetési halasztást az irányában fennálló tartozás fennmaradó részére (a (12) preambulumbekezdés d) pontja). Így a PZL Dębica nem érte el a terv lényegét képező pénzügyi szerkezetátalakítást.

(14)

Ennek ellenére a társaságnak sikerül a szerkezetátalakítási terv egyéb elemeit végrehajtania, aminek eredményeként már 2006-ban szerény nyereséget könyvelhetett el. A társaság 2002 és 2011 közötti pénzügyi eredményeit az alábbi 1. táblázat foglalja össze.

1. táblázat

A PZL Dębica pénzügyi eredményei 2002 és 2011 között (millió PLN)

	2002	2003	2004	2005	2006	2007	2008	2009	2010	2011	2012 (3)
Nettó értékesítés	11,5	13,1	15	11,6	15,9	14	15	15,2	14	15,9	21,5
Kamatfizetés és adózás előtti eredmény (EBIT)	–0,7	0,3	–0,2	–2	1,6	2	1,3	1,9	1,1	1,5	3,5
Nettó nyereség	–2,1	–0,9	–1,2	–3	0,5	1	0,01	0,5	0,01	0,2	2,7
1 EUR = körülbelül 4 PLN

3. A második szerkezetátalakítási terv

(15)

Az első szerkezetátalakítási tervben előirányzott pénzügyi szerkezetátalakítás végre nem hajtását követően a lengyel hatóságok 2008 augusztusában második szerkezetátalakítási tervet jelentettek be a Bizottsághoz. E második terv nagy részben arra irányult, hogy végrehajtsa a társaság pénzügyi szerkezetátalakítását. A következő intézkedésekről rendelkezett:

a)	tőkeinjekció az Iparfejlesztési Ügynökségtől 4 965 800 PLN összegben;

b)	kedvezményes kölcsön az Iparfejlesztési Ügynökségtől 5 534 200 PLN összegben a Társadalombiztosítási Hivatal felé fennálló tartozás egy részének visszafizetésére;

c)	fizetési halasztás a Társadalombiztosítási Hivatal felé fennálló 3 millió PLN névértékű további társadalombiztosítási tartozásra;

d)	leírás a helyi marsalli hivatal részéről 101 600 PLN összegben.

III. AZ ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ HATÁROZAT

(16)

Az eljárás megindításáról szóló határozat kétségeket fogalmazott meg az első szerkezetátalakítási terv részét képező alábbi támogatási intézkedések belső piaccal való összeegyeztethetőségét illetően:

a)	a dębicai városi tanács által biztosított fizetési halasztás 1 164 900 PLN névértékű tartozásra;

b)	leírás a dębicai adóhivatal részéről 914 522,15 PLN összegben;

c)	a Társadalombiztosítási Hivatal által biztosított fizetési halasztás 1 364 600 PLN névértékű tartozásra.

A Bizottság megkérdőjelezte továbbá az alábbi 2. táblázatban felsorolt intézkedések csekély összegű támogatásként történő besorolását.

(17)

Emellett a Bizottság kétségeit fejezte ki a tekintetben, hogy a szerkezetátalakítási terv a PZL Dębica életképességének helyreállításához szükséges valamennyi elemet tartalmazta-e, valamint, hogy nem túl hosszú-e a 12 éves szerkezetátalakítási időszak a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (4) (a továbbiakban: megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás) 35. pontjára tekintettel.

(18)

Az első terv keretében már odaítélt támogatásra (a (12) preambulumbekezdés a) és b) pontja) tekintettel a Bizottság az „először és utoljára” elv fényében (amelyet az iránymutatás 3.3 szakasza rögzít) megkérdőjelezte a társaság új szerkezetátalakítási támogatásra való jogosultságát is (lásd a (15) preambulumbekezdést).

(19)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság megállapította, hogy a Lengyelország által csatlakozás előtti intézkedésnek minősített intézkedések (a (16) preambulumbekezdés a)–c) pontja) tekintetében nem mutattak be jogilag kötelező erejű dokumentumot, amelyben az illetékes nemzeti hatóságok vállalták a támogatás nyújtását.

(20)

A társaságnak már odaítélt támogatás tényleges összegét illetően a Bizottság szintén kétségeit fejezte ki a tekintetben, hogy a 2006-ban odaítélt csekély összegű támogatás valóban ennek tekinthető-e, figyelemmel arra, hogy nehéz helyzetben levő vállalkozásnak ítélték oda, amely a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (5) 1. cikke (1) bekezdésének h) pontja alapján nem volt jogosult ilyen támogatásra.

(21)

Végül a Bizottság kétségbe vonta a javasolt kompenzációs intézkedések elfogadhatóságát, mivel az intézkedések a társaság hosszú távú életképességének helyreállításához kapcsolódtak, és így nem lehetett azokat kompenzációs intézkedésnek tekinteni. A Bizottság továbbá azt állította, Lengyelország nem igazolta, hogy a beszüntetett tevékenységek nem voltak veszteségesek.

IV. A TAGÁLLAM ÉSZREVÉTELEI

(22)	E fejezet a lengyel hatóságoknak csak azokat az észrevételeit tartalmazza, amelyek a vizsgálat során vissza nem vont intézkedésekre vonatkoznak.

1. A szerkezetátalakítás időtartama

(23)

A szerkezetátalakítási folyamat időtartamát illetően a lengyel hatóságok azt állították, hogy a két szerkezetátalakítási tervet egyetlen tervként kell kezelni, mivel az első terv kudarca nem a társaság hibájából következett be, és a második szerkezetátalakítási terv lényegében az első tervben előirányzott, azonban nem teljes mértékben megvalósított pénzügyi szerkezetátalakítást folytatta.

2. Az „először és utoljára” elve

(24)

Lengyelország visszavonta a (15) preambulumbekezdés a) és b) pontjában felsorolt támogatási intézkedéseket, mivel ezen intézkedések odaítélése az eljárás megindításáról szóló határozat értelmében potenciálisan összeegyeztethetetlennek minősülhetett az „először és utoljára” elvvel. A lengyel hatóságok kifejtették, hogy a visszavonás annak a következménye volt, hogy a PZL Dębica elvesztette nagyvállalati jogállását. 250-nél kevesebb alkalmazottal rendelkező társaságként a PZL Dębica már nem volt jogosult az Iparfejlesztési Ügynökség általi finanszírozásra, mivel az Iparfejlesztési Ügynökség csak nagyvállalatoknak nyújt finanszírozást. A Társadalombiztosítási Hivatallal szembeni tartozásra vonatkozó fizetési halasztást és a marsalli hivatallal szembeni tartozás leírását nem vonták vissza. A Lengyelország által ezekre az intézkedésekre vonatkozóan előadott évek az alábbiakban kerülnek bemutatásra.

3. A csatlakozás előtt ígért támogatás

(25)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban az Európai Unióhoz történő csatlakozás előtt ígért támogatást (e határozat (16) a)–c) preambulumbekezdése) illetően Lengyelország okirati bizonyítékot szolgáltatott azon állítása alátámasztására, hogy a támogatást a csatlakozás előtt ítélték oda, így nem jelent új támogatást.

(26)

A dębicai városi tanáccsal szemben fennálló tartozás tekintetében Lengyelország benyújtott egy közjegyzői okiratot, amely alátámasztotta, hogy a tartozást 2004. május 31-én a dębicai városi tanácsra történő vagyonátruházás útján rendezték. A közjegyzői okirat 1 116 788,60 PLN összegű tőke és 592 669,80 PLN összegű kamat (6) rendezését rögzítette.

(27)	Lengyelország kifejtette továbbá, hogy ez az intézkedés nem szerepelt az első szerkezetátalakítási tervben, mivel a PZL Dębica által a dębicai városi tanácshoz benyújtott támogatás iránti kérelmet elutasították.

(28)

Az adóhivatallal szemben fennálló, 914 552,15 PLN összegű tartozás tekintetében Lengyelország benyújtott egy 2003. október 20-án kelt határozatot a szerkezetátalakítás feltételeiről, amelyet a helyi adóhivatal elnöke írt alá. E határozat értelmében 636 729,85 PLN, valamint 277 822,30 PLN összegű kamat leírásra kerül.

(29)	Lengyelország előadta, hogy az eljárás megindításáról szóló határozatban szereplő azon állítás, amely szerint ezt a támogatást a csatlakozás előtt ígérték oda, azonban nem került odaítélésre, több okból is téves.

(30)

Először is, Lengyelország magyarázattal szolgált a 2002. augusztus 30-i, a vállalkozások köztartozásainak szerkezetátalakításáról szóló törvényben (7) (a továbbiakban: a 2002. évi törvény) előírt, a támogatások odaítélésére vonatkozó mechanizmusról. E törvény értelmében egy nehéz helyzetben levő vállalkozás kérelmére a támogatást odaítélő hatóság (például az adóhivatal) határozatot hozhat a szerkezetátalakítás feltételeiről (a továbbiakban: szerkezetátalakításról szóló határozat). E határozat feljogosítja a kedvezményezettet arra, hogy támogatást kapjon. A tényleges kifizetésre vagy leírásra (az intézkedéstől függően) végrehajtási határozat alapján kerül sor, amelyben a támogatást odaítélő hatóság elismeri, hogy a szerkezetátalakítás befejeződött (a továbbiakban: végrehajtási határozat). A lengyel hatóságok szerint e végrehajtási határozat annak megerősítésére szolgál, hogy a kedvezményezett i. aktualizált szerkezetátalakítási programot nyújtott be, a társaság pénzügyi helyzetére vonatkozó információkkal együtt, ii. megfizette a szerkezetátalakítási díjat, és iii. a támogatást odaítélő hatósággal szemben nem halmozott fel újabb tartozást. A végrehajtási határozat pusztán igazgatási dokumentum, amely megerősíti, hogy a szerkezetátalakításról szóló határozat feltételeit teljesítették. A 2002. évi törvény alapján a támogatást odaítélő hatóság legkorábban a szerkezetátalakításról szóló határozat meghozatalát követő 15 hónap elteltével ellenőrzi a szerkezetátalakítási feltételeknek való megfelelést.

(31)

Másodszor, Lengyelország tájékoztatta a Bizottságot, hogy az adóhivatal nem bocsátott ki végrehajtási határozatot a PZL Dębica részére. Lengyelország szerint ez az egyes állami szervek részéről a 2004. május 1-jétől alkalmazandó állami támogatási szabályok értelmezésére vonatkozó bizonytalanságnak volt betudható. Ennek következtében egyes hatóságok úgy döntöttek, megvárják, amíg a Bizottság állást foglal ezekre az intézkedésekre vonatkozóan. Lengyelország benyújtotta az érintett adóhivatal elnökének nyilatkozatát, amely szerint a PZL Dębica esetében ez volt a helyzet.

(32)

Harmadszor, Lengyelország jelezte, hogy az adóhivatal 2003. október 20-i határozata biztosította a leíráshoz való jogot a PZL Dębicának. Lengyelország a Bizottság 2008. november 6-i, a gdyniai hajógyárra vonatkozó határozatára (8) hivatkozott azon állítása alátámasztására, hogy a nemzeti jogrendet kell alkalmazni annak megállapítása érdekében, hogy a szóban forgó dokumentum támogatáshoz való jogot biztosít-e. Lengyelország ezenkívül a támogatások kedvezményezettjeinek jogos elvárásaira is utalt, és jelezte, hogy amennyiben a támogatást odaítélő hatóság nem hoz végrehajtási határozatot, e mulasztással szemben a PZL Dębica bírósághoz fordulhat. Ezzel összefüggésben Lengyelország a Legfelsőbb Bíróság és a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság ítéleteire hivatkozott, amelyek megerősítették, hogy a szerkezetátalakításról szóló határozatok kötelezettséget rónak az államra, és a végrehajtási határozatok nem érinthetik ezt a kötelezettséget, mivel kötelező jellegűek, azaz nem tartoznak a közigazgatás mérlegelési jogkörébe (9).

(33)

Lengyelország emellett benyújtotta a helyi adóhivatal elnökének nyilatkozatát, amely megerősítette, hogy a PZL Dębica eleget tett a végrehajtási határozat kibocsátásához szükséges (a (30) preambulumbekezdésben említett) jogi feltételeknek, azonban kijelentette, hogy az adóhivatal a Bizottság vizsgálatának eredményére várt.

(34)	A (16) preambulumbekezdés c) pontjában említett intézkedéssel az alábbi, a Társadalombiztosítási Hivatallal szembeni tartozásra vonatkozó fizetési halasztásról szóló 5. cím alatt foglalkozunk.

4. Csekély összegű támogatás

(35)

A lengyel hatóságok tájékoztatták a Bizottságot, hogy valamennyi csekély összegű támogatási intézkedést 2006-ban ítélték oda a társaságnak, amikor az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2001. január 12-i 69/2001/EK bizottsági rendelet (10) volt hatályban (az 1998/2006/EK rendelet csak 2007. január 1-jén lépett hatályba), és a 69/2001/EK rendelet nem tiltotta csekély összegű támogatás nyújtását nehéz helyzetben levő vállalkozásoknak.

(36)

A Bizottság által a kiszámítás módszerére vonatkozóan felvetett aggályokra válaszolva a lengyel hatóság elmagyarázták a támogatási elemek kiszámításához használt, a 2004. augusztus 11-i lengyel rendeletben (11) rögzített képletet. A képlet figyelembe veszi a referencia-kamatláb és a késedelmi kötbér kiszámításához használt kamatláb közötti különbséget. A csekély összegű támogatási elem összegére vonatkozóan aktualizált számítást nyújtottak be (lásd a 2. táblázatot).

2. táblázat

Csekély összegű támogatás – Lengyelország szerint

Odaítélő hatóság	Intézkedés típusa és határozat kelte		Időtartam
Dębicai polgármester	Halasztásról szóló 2006.4.7-i határozat	264 186 PLN	84 nap	35,00 PLN
Dębicai polgármester	Halasztásról szóló 2006.4.7-i határozat	264 186 PLN	14 nap	52,84 PLN
Dębicai adóhivatal elnöke	Halasztásról szóló 2006.9.8-i határozat	614 520 PLN	7 nap	6,06 PLN
Dębicai polgármester	Leírásról szóló 2006.10.5-i határozat	20 772 PLN	—	20 772 PLN
Dębicai polgármester	Halasztásról szóló 2006.10.5-i határozat	83 704 PLN	72 nap	7,75 PLN
ÖSSZESEN:				20 873,65

(37)

Lengyelország tájékoztatta a Bizottságot, hogy csak az adóhivatal nyújtott biztosítékot a fizetési halasztás céljára. Ez a fizetési halasztással érintett összeg névértékének 100 %-át fedezte. Lengyelország rámutatott továbbá, hogy még ha 600 bázispontot hozzá is adnak a kamatlábhoz a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapításának módjáról szóló 1997. évi bizottsági közleménnyel (12) összhangban, a csekély összegű támogatás értéke még mindig jóval a 100 000 EUR összegnek megfelelő értékhatár alatt maradna.

5. A Társadalombiztosítási Hivatallal szembeni tartozásra vonatkozó fizetési halasztás

(38)

A társadalombiztosítási kötelezettségek formájában fennálló tartozásra vonatkozó fizetési halasztást illetően a lengyel hatóságok először felidézték, hogy e tartozás összege az első szerkezetátalakítási tervben előirányzott pénzügyi szerkezetátalakítás kudarca következtében nőtt. Az első terv értelmében a Társadalombiztosítási Hivatal felé fennálló tartozás a következő formában került volna rendezésre: i. 3 890 000 PLN visszafizetése a Vállalkozások Szerkezetátalakítási Alapja által biztosított kölcsön felhasználásával, és ii. további 1 364 600 PLN összegre vonatkozó fizetési halasztás. Mint azt a fentiekben leírtuk (lásd a (13) preambulumbekezdést) az erre a tartozásra vonatkozó pénzügyi szerkezetátalakítás kudarcot vallott.

(39)

Ezenkívül a lengyel hatóságok megjegyezték, hogy a Társadalombiztosítási Hivatal úgy döntött, részt vesz a második szerkezetátalakítási tervben, amely i. 5,5 millió PLN visszafizetéséről rendelkezett az Iparfejlesztési Ügynökség által nyújtandó kölcsönből, és ii. további 3 millió PLN összegre vonatkozó fizetési halasztásról. Mint azt feljebb jeleztük (lásd az (5) preambulumbekezdést) a PZL Dębica nem kapta meg az ígért kölcsönt, és Lengyelország visszavonta a bejelentés megfelelő részét.

(40)

Lengyelország tájékoztatta a Bizottságot, hogy a PZL Dębica Társadalombiztosítási Hivatallal szembeni tartozását, mint minden köztartozást, kamat terhelte, amely az 1997. augusztus 29-i lengyel adójogi törvénykönyv (13) 56. cikkében rögzített képlet alapján került kiszámításra. A kamatláb mértéke a lengyel Nemzeti Bank által közzétett alapkamat 200 %-a plusz 2 %-nak (200 bázispont) felelt meg (lásd alább a 3. táblázatot). A kamatláb nem lehetett 8 %-nál alacsonyabb, és a jelen esetben 10 % és 46 % között alakult.

3. táblázat

A kamatlábak alakulása 2000-től 2012-ig

Kamatláb	Alkalmazási időszak	Kamatláb	Alkalmazási időszak	Kamatláb	Alkalmazási időszak	Kamatláb	Alkalmazási időszak
41%	1999.11.18-tól2000.02.23-ig	20%	2002.09.26-tól2002.10.23-ig	13%	2005.06.30-tól2005.07.27-ig	13%	2008.12.24-től2009.01.28-ig
43%	2000.02.24-től2000.08.30-ig	18%	2002.10.24-től2002.11.27-ig	12,5%	2005.07.28-tól2005.08.31-ig	11,5%	2009.01.28-tól2009.02.26-ig
46%	2000.08.31-től2001.02.28-ig	17,5%	2002.11.28-tól2003.01.29-ig	12%	2005.09.01-től2006.01.31-ig	11%	2009.02.26-tól2009.03.26-ig
44%	2001.03.01-től2001.03.28-ig	17%	2003.01.30-tól2003.02.26-ig	11,5%	2006.02.01-től2006.02.28-ig	10,5%	2009.03.26-tól2009.06.25-ig
42%	2001.03.29-től2001.06.27-ig	16%	2003.02.27-től2003.03.26-ig	11%	2006.03.01-től2007.04.25-ig	10%	2009.06.25-től2010.11.09-ig
39%	2001.06.28-tól2001.08.22-ig	15,5%	2003.03.27-től2003.04.24-ig	11,5%	2007.04.27-től2007.06.26-ig	12%	2010.11.09-től2011.01.20-ig
37%	2001.08.23-tól2001.10.25-ig	14,5%	2003.04.25-től2003.05.28-ig	12%	2007.06.28-tól2007.08.29-ig	12,5%	2011.01.20-tól2011.04.06-ig
34%	2001.10.26-tól2001.11.28-ig	14%	2003.05.29-től2003.06.25-ig	12,5%	2007.08.30-tól2007.11.28-ig	13%	2011.04.06-tól2011.05.12-ig
31%	2001.11.29-től2002.01.30-ig	13,5%	2003.06.26-tól2004.06.30-ig	13%	2007.01.29-től2008.01.31-ig	13,5%	2011.05.12-től2011.06.09-ig
27%	2002.01.31-től2002.04.25-ig	14,5%	2004.07.01-től2004.07.28-ig	13,5%	2008.01.31-től2008.02.28-ig	14%	2011.06.09-től2012.05.10-ig
25%	2002.04.26-tól2002.05.29-ig	15%	2004.07.29-től2004.08.25-ig	14%	2008.02.28-től2008.03.27-ig	14,5%	2012.05.10-től
24%	2002.05.30-tól2002.06.26-ig	16%	2004.08.26-tól2005.03.30-ig	14,5%	2008.03.27-től2008.06.26-ig
23%	2002.06.27-től2002.08.28-ig	15%	2005.03.31-től2005.04.27-ig	15%	2008.06.26-tól2008.11.27-ig
21%	2002.08.29-től2002.09.25-ig	14%	2005.04.28-tól2005.06.29-ig	14,5%	2008.11.27-től2008.12.24-ig

(41)

Lengyelország a Társadalombiztosítási Hivatallal szemben fennálló tartozás alakulását bemutató részletes táblázatokat nyújtott be. A 2012. augusztus 31-ig bekövetkezett változások összefoglalását a 4. táblázat tartalmazza. Lengyelország jelezte, hogy a tartozás ellenére, amely nagy részben 2000 és 2005 között halmozódott fel, a társaság jelentős mértékű folyó befizetéseket teljesített a Társadalombiztosítási Hivatal felé, így több mint 16 millió PLN-t fizetett be 2000 és 2012 augusztusa között.

4. táblázat

A Társadalombiztosítási Hivatallal szemben fennálló tartozás alakulása

Társadalombiztosítási Hivatal
Tartozás keletkezésének éve	Tartozás összege	Az összeg fizetési halasztásig felhalmozódott kamata	Visszafizetett tartozás (eszközök értékesítése, lefoglalás, egyéb)	Folyó befizetések
2000	858 316,96	1 620 527		716 640,45
2001	316 419	459 493		1 488 486,33
2002	865 163	1 047 139		660 324,32
2003	895 884	934 062	85 778,2	605 518,54
2004	901 451	811 765	1 693 035,91	746 285,3
2005	864 702,91	649 609	359 747,06	434 477,93
2006				1 296 650,17
2007	52 576,90	28 202	2 143 961,82	1 537 920,23
2008	733,03	262	860 347,5	2 173 711,58
2009	605,51	159	61 677,5	1 709 954,28
2010	585,2	104	1 943 231,85	1 933 300,65
2011			1 281 171,85	1 998 651,89
2012			996 249,84	1 229 480,82
Összesen 2012.8.15-én	4 756 437,51	5 551 322	9 425 201,53	16 531 402,49

(42)

A lengyel hatóságok a Társadalombiztosítási Hivatal által a tartozás biztosítása és behajtása érdekében hozott egyéb intézkedésekről is szolgáltak információkkal.

a)	Először is, 2001 és 2007 között a Társadalombiztosítási Hivatal a tartozás értékének 100 %-át fedező jelzáloggal rendelkezett. Ahogy a tartozás összege nőtt, újabb eszközöket vontak jelzálog alá, hogy a jelzálog fedezze az új tartozást.

Másodszor, 2003-ban a Társadalombiztosítási Hivatal lépéseket tett a tartozás behajtása érdekében, amelynek eredményeként közel 9 millió PLN folyt be a társaság eszközeinek ellenőrzött értékesítéséből és a PZL Dębica számláira foganatosított lefoglalásból. Lengyelország részletes információkkal szolgált a PZL Dębica eszközeinek értékesítéséről, amelynek eredményeként a társaság 2004 és 2008 között körülbelül 7 millió PLN összeggel tudta csökkenteni a Társadalombiztosítási Hivatal felé fennálló tartozását (lásd az 5. táblázatot). Lengyelország kifejtette, hogy a PZL Dębica folytatni kívánta eszközeinek értékesítését, azonban a gazdasági válság következtében 2009 óta nem tudott olyan vevőt találni, aki piaci árat kínált volna.

Harmadszor, Lengyelország az ebből az időszakból származó bizonyítékokat nyújtott be, amelyek azt mutatják, hogy a Társadalombiztosítási Hivatal fontolóra vette a PZL Dębicával szemben csődeljárás kezdeményezését. Lengyelország benyújtott egy 2006. november 20-i levelet, amelyben a Társadalombiztosítási Hivatal tájékoztatja a társaságot azon szándékáról, hogy csődeljárást kezdeményez a PZL Dębicával szemben. Erre válaszul a PZL Dębica 2006. december 12-én az első szerkezetátalakítási tervre, pénzügyi helyzetére és jövőbeli kilátására vonatkozó részletes adatokat bocsátott a Társadalombiztosítási Hivatal rendelkezésére, amely adatok többek között azt mutatták, hogy a társaság 2006-ban először nyereséget könyvelhet majd el. A PZL Dębica kérte a Társadalombiztosítási Hivatalt, hogy ne kezdeményezzen csődeljárást és ne foglalja le több eszközét, mivel érvelése szerint ez akadályozza a folyamatban levő szerkezetátalakítási folyamatot. 2007. január 16-i válaszában a Társadalombiztosítási Hivatal tájékoztatta a PZL Dębicát, hogy úgy döntött, nem kezdeményez csődeljárást, azonban folytatja a társaság eszközeinek lefoglalását és értékesítését.

Végül Lengyelország kifejtette, hogy a 9 millió PLN, amely a tartozásból 2003 és 2012 között befolyt a Társadalombiztosítási Hivatalhoz, tartalmazta a társaság által teljesített önkéntes fizetéseket, amelyeket a 2006 óta elért nyereség, valamint egy magánbefektető által 2010-ben biztosított tőkeinjekció tett lehetővé.

5. táblázat

A PZL Dębica eszközeinek értékesítése

Helyrajzi szám	Eszköz típusa	Értékesítés időpontja	Eladási ár (PLN)
430/51 430/52 430/14	galvanizáló sor	2004.02.17.	[…] (14)
430/144	közművesítetlen telek	2006.10.19.	[…]
430/104	közművesítetlen telek	2007.01.31.	[…]
430/141	kompresszor épület	2007.07.05.	[…]
430/44	közművesített telek	2007.11.15.	[…]
430/10	ipari épület	2007.12.12.	[…]
430/113	közművesített telek
430/114	közművesített telek
430/115	közművesített telek
430/156	út
430/49 430/140 430/155 430/157 430/159	közművesített és közművesítetlen telkek, út	2008.01.16.	[…]
430/162	raktárépület	2008.07.09.	[…]
430/164 430/166	közművesítetlen telkek	2008.12.16.	[…]
Összesen:			7 171 500

(43)

2011 októberében egyes bejelentett intézkedések, nevezetesen a tőkeinjekció és a kedvezményes kölcsön visszavonását követően Lengyelország tájékoztatta a Bizottságot, hogy értékelése szerint a társadalombiztosítási tartozásra biztosított fizetési halasztás (lásd a (15) preambulumbekezdés c) pontját, a bejelentett szerkezetátalakítási terv részeként) eleget tesz a magánhitelezői tesztnek és így nem minősül állami támogatásnak.

(44)

E célra a PZL Dębica 2011-ben tanulmányt rendelt meg a Consultingtól, egy katowicei székhelyű független társaságtól. A jelentés a magánhitelezői tesztre vonatkozó elemzést a következő két forgatókönyv összehasonlítása alapján mutatta be:

1. lehetőség – a Társadalombiztosítási Hivatal az összes pénzügyi követelését érvényesíti. A tanulmány szerint ebben az esetben a PZL Dębicának csődeljárást kellene kezdeményeznie. E forgatókönyv keretében a Társadalombiztosítási Hivatal 3–4 év alatt a tartozás 60 % és 70 % közötti részét tudná behajtani.

2. lehetőség – a Társadalombiztosítási Hivatallal szembeni tartozás rendezése a tartozás teljes összegére biztosított fizetési halasztás útján. E forgatókönyv keretében a Társadalombiztosítási Hivatal részére – 96 részletben – visszafizetésre kerülne a tartozás teljes összege, valamint 1,6 millió PLN összegű halasztási díj. Emellett a Társadalombiztosítási Hivatal évi 2 millió PLN-t kapna folyó befizetésként, a társaság működése folytatásának következtében.

(45)

2012 augusztusában Lengyelország tájékoztatta a Bizottságot, hogy 2012. március 1-jén a PZL Dębica és a Társadalombiztosítási Hivatal között a magánhitelezői teszten alapuló, a tartozásra vonatkozó fizetési halasztás biztosításáról szóló megállapodás került megkötésre. Lengyelország kifejtette, hogy a Társadalombiztosítási Hivatal mindkét lehetőség előnyeit mérlegelte a tartozás lehető legnagyobb arányú visszafizettetése szempontjából. A megállapodás a tartozás adott napon fennálló összegére terjed ki, amely [7-13 millió] PLN-t tett ki, amelyből [3,5-6,5 millió] PLN tőke és [3,5-6,5 millió] PLN kamatok. Ezt az összeget növelték a halasztási díjjal, amely [1-1,7 millió] PLN-t tett ki. A megállapodás 96 havi részletben történő visszafizetésről rendelkezik, amelyből 9 részletet a PZL Dębica már kifizetett. Lengyelország az alábbi összehasonlítást nyújtotta be a 2012-ben a Társadalombiztosítási Hivatal rendelkezésére álló lehetőségekről (6. táblázat).

6. táblázat

A PZL Dębica Társadalombiztosítási Hivatallal szembeni tartozásának visszafizetésére vonatkozó lehetőségek összehasonlítása (PLN)

	1. lehetőség - fizetési halasztás	2. lehetőség - felszámolás
A tartozás visszafizetett része	[7-13 millió]	[4-8 millió]
(tőke + kamat)	100 %	60 % és 70 % között
További összegek	[1-1,7 millió] halasztási díj	A felszámolás időpontjától nem keletkezik kamat.
Folyó befizetések a tartozás teljes kifizetéséig	15,2 millió	2,9 millió
Teljes befolyt összeg	[23,2 - 29,9 millió]	[6,9 - 10,9 millió]
Esedékesség időpontja	2020-ig Korábbi visszafizetés lehetséges, amennyiben további jelzálog alá vont eszközök piaci áron történő értékesítésére kerül sor 2020 előtt	2016 után

(46)

Lengyelország rámutatott, hogy a Társadalombiztosítási Hivatal még rendelkezik a társaság eszközeit terhelő jelzáloggal, összesen 6 243 002,55 PLN értékben. A megállapodás alapján bármely eszközértékesítés automatikusan csökkenti a fizetési halasztással érintett összeget, lehetővé téve, hogy a visszafizetésre az előírt 96 hónapnál hamarabb sor kerüljön.

6. A marsalli hivatallal szembeni tartozás

(47)

Lengyelország megerősítette a Bizottság felé, hogy a második szerkezetátalakítási tervben említett, a helyi marsalli hivatallal szembeni tartozást 2012. augusztus 14-én rendezték. Ez 61 104,97 PLN összegű, 1999 és 2001 között keletkezett tartozást és az azóta felhalmozódott 103 566,29 PLN összegű kamatokat foglalta magában.

V. ÉRTÉKELÉS

(48)

A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatás a valamely tagállam által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(49)	A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében rögzített feltételek kumulatívak, így ahhoz, hogy egy intézkedés állami támogatásnak minősüljön, valamennyi feltételnek teljesülnie kell.

(50)

Az eljárás megindításáról szóló határozat alapján a Bizottság a következő intézkedéseket fogja értékelni:

a)	a visszavont intézkedések;

b)	a csatlakozás előtti intézkedések;

c)	a PZL Dębica által rendezett tartozások;

a Lengyelország Európai Unióhoz történő csatlakozása után odaítélt intézkedések:

(i)	csekély összegű támogatás;

(ii)	a Társadalombiztosítási Hivatallal szembeni tartozásra vonatkozó fizetési halasztás.

1. A visszavont intézkedések

(51)

Az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (15) 8. cikke értelmében a tagállam a hivatalos vizsgálati eljárás megindítását követően megfelelő határidőn belül visszavonhatja bejelentését, mielőtt a Bizottság meghozná határozatát a bejelentett intézkedés támogatás jellegéről és az eljárást ennek megfelelően lezárná.

(52)

A lengyel hatóságok visszavontak két, a második szerkezetátalakítási terv keretében végrehajtandó intézkedést, nevezetesen egy tőkeinjekciót és egy kedvezményes kölcsönt, összesen 10,5 millió PLN összegben (lásd a (15) preambulumbekezdés a) és b) pontját). Így a 659/1999/EK tanácsi rendelet 8. cikke alapján a Bizottságnak le kell zárnia az ezekre az intézkedésekre vonatkozó vizsgálatot.

2. A csatlakozás előtti intézkedések

(53)

A Lengyelország Európai Unióhoz történő csatlakozását megelőzően odaítélt és a csatlakozást követően nem alkalmazandó támogatási intézkedéseket a Bizottság a Szerződés 108. cikkében rögzített eljárások keretében és az átmeneti mechanizmus alapján sem vizsgálhatja. Az átmeneti mechanizmus nem kötelezi és nem is jogosítja fel a Bizottságot a csatlakozás után nem alkalmazandó támogatási intézkedések felülvizsgálatára.

(54)

A Lengyelország által odaítélt támogatás akkor minősül a csatlakozás előtt odaítéltnek, ha a hatáskörrel rendelkező hatóság 2004. május 1-jét megelőzően jogilag kötelező erejű okiratot fogadott el, amelyben vállalta a támogatás odaítélését. Az egyéni támogatás nem alkalmazandó a csatlakozás után, ha az állam gazdasági kitettségének pontos mértéke ismert volt, amikor a támogatást odaítélték.

(55)	Ha azonban az intézkedéseket a csatlakozást követően ítélték oda, azok új támogatásnak minősülnének, és összeegyeztethetőségüket a Bizottság a Szerződés 108. cikkében rögzített eljárásnak megfelelően értékelné.

(56)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban csatlakozás előtti intézkedésként említett két intézkedés (lásd a (12) preambulumbekezdés a) és b) pontját) mellett Lengyelország azt állítja, hogy a helyi adóhivatal által 2003-ban kibocsátott, 914 522,15 PLN összegre vonatkozó leírásról szóló határozatot is csatlakozás előtti támogatásként kell kezelni.

(57)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság által a támogatás odaítéléséről szóló okirat benyújtásának elmaradását illetően felvetett aggályokra válaszolva Lengyelország benyújtott egy 2003. október 20-i, a támogatás odaítéléséről szóló okiratot, és magyarázattal szolgált a 2002. évi törvény szerinti, a támogatások odaítélésére vonatkozó mechanizmusról (lásd a (30) preambulumbekezdést).

(58)

A lengyel hatóságok a Bizottság rendelkezésére bocsátották a lengyel jog elemzését, amely azt mutatta, hogy a szerkezetátalakításról szóló 2003. évi határozat jogilag kötelező erejű dokumentumnak minősül, amelynek alapján az adóhivatal köteles leírni az adóhátralékot. A szerkezetátalakításról szóló határozathoz egy sor objektív módon ellenőrizhető feltétel kapcsolódott (lásd a (28) preambulumbekezdést). A lengyel hatóságok megerősítették, hogy PZL Dębica eleget tesz e feltételeknek. Az ellenkezőjére utaló körülmények hiányában a Bizottság ezért úgy tekinti, hogy a leírást Lengyelország Európai Unióhoz történő csatlakozását megelőzően nyújtották.

3. A pzl dębica által rendezett tartozások

(59)

A vizsgálat során Lengyelország tájékoztatta a Bizottságot, hogy a PZL Dębica rendezte a következő tartozásokat:

a)	a dębicai városi tanáccsal szembeni, 1 116 788,60 PLN névértékű tartozás, valamint 592 669,80 PLN kamat, amelyet a PZL Dębica 2004. május 31-én rendezett;

b)	a helyi marsalli hivatallal szembeni, 61 104,97 PLN névértékű tartozás, valamint 103 566,29 PLN kamat, amelyet a PZL Dębica 2012. augusztus 14-én rendezett.

(60)	Lengyelország megerősítéssel szolgált a tekintetben, hogy ezeket a tartozásokat rendezték.

(61)

Lengyelország tájékoztatta a Bizottságot, hogy az állami hitelezőkkel folytatott, az első szerkezetátalakítási terv 2003. októberi aktualizálásához vezető szerkezetátalakítási tárgyalások részeként a PZL Dębica kérte a dębicai városi tanácsot, hogy vonjanak be a szerkezetátalakítási tervbe egy 1 116 788,60 PLN összegű tartozást, amely a dębicai városi tanáccsal szemben állt fenn. A dębicai városi tanács ezt elutasította, és a társaságnak 2004. május 31-én, egy hónappal Lengyelország Európai Unióhoz történő csatlakozását követően, sikerült rendeznie a tartozást.

(62)	A Bizottság megjegyzi, hogy a tartozást magas, 44 % és 13,5 % közötti mértékű kamatos kamat terhelte (lásd a 3. táblázatot). A PZL Dębica által 2004. május 31-én kifizetett felhalmozódott kamat 592 669,80 PLN-t tett ki.

(63)	A visszatérítési kamatláb, amelyet a Bizottság alkalmazott volna egy Lengyelországban 2004. május 1. és 31. között jogellenesen valamely társaság rendelkezésre bocsátott támogatásra, 7,62 %-ot tett ki (16). Ez sokkal alacsonyabb, mint a Lengyelország által a tartozásra alkalmazott kamatláb.

(64)

Annak alapján, hogy a tartozás teljes mértékben visszafizetésre került és a tartozásra 2004. május 1. és 31. között alkalmazott 13,5 %-os kamatláb sokkal magasabb, mint a Bizottság által alkalmazott 7,62 %-os visszatérítési kamatláb, a Bizottság megállapítja, hogy a visszafizettetést a tagállamokat a jogellenes és összeegyeztethetetlen állami támogatások visszafizettetésére felszólító bizottsági határozatok hatékony végrehajtásáról szóló bizottsági közleménnyel (17) (a továbbiakban: a visszafizettetésről szóló közlemény) összhangban végrehajtották. A ténylegesen visszafizetett kamat összege meghaladja annak a kamatnak az összegét, amely elutasító határozat esetén visszafizetendő lett volna, és amely az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló, 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet (18) alapján kerül kiszámításra. A Bizottság ezért pusztán tudomásul veszi a tartozás rendezését, az intézkedésnek az „először és utoljára” elv alkalmazásával összefüggésben történő jövőbeli minősítésének sérelme nélkül.

(65)	A Bizottság megjegyzi, hogy a helyi marsalli hivatal 2007-ben úgy határozott, leírja a tartozást, amelyet ezért felvettek a második szerkezetátalakítási tervbe. A szerkezetátalakítási tervet bejelentették a Bizottságnak.

(66)	Ugyanakkor a Bizottság megjegyzi, hogy a tartozást 46 % és 10 % közötti mértékű kamatos kamat terhelte (lásd a 3. táblázatot). A PZL Dębica által 2012. augusztus 14-én kifizetett teljes kamat 103 566,29 PLN-t tett ki, ami közel kétszerese a 61 104,97 PLN összegű eredeti tartozásnak.

(67)

A Bizottság véleménye szerint 1999 (amikor a tartozás első része keletkezett) és 2012 (amikor a tartozást visszafizették) között de facto halasztásra került sor, és a helyi marsalli hivatal ezzel előnyt biztosított az akkor már súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdő társaságnak, mivel enyhítette a rendes üzleti tevékenységgel együtt járó terheket, amelyek magukban foglalják a hatóságok felé fennálló tartozások visszafizetését.

(68)

A kamatláb, amelyet Bizottság alkalmazott volna a Lengyelország Európai Unióhoz történő csatlakozását követően Lengyelországban jogellenesen valamely társaság rendelkezésére bocsátott támogatásra a tartozás rendezéséig, 5,26 % és 7,62 % között volt (19). Ez sokkal alacsonyabb, mint a Lengyelország által a tartozásra ténylegesen alkalmazott kamatláb.

(69)

Annak alapján, hogy a tartozást teljes mértékben visszafizették, és a PZL Dębica tartozására 2004. május 1. és 2012. augusztus 14. között alkalmazott, 10 % és 16 % közötti kamatláb sokkal magasabb volt, mint a Bizottság által alkalmazott, 5,26 % és 7,62 % közötti visszatérítési kamatláb, a Bizottság megállapítja, hogy – tekintet nélkül a támogatás jogszerűségére – a visszafizettetést a visszafizettetésről szóló bizottsági közleménynek megfelelően végrehajtották. A ténylegesen kifizetett kamat összege meghaladja annak a kamatnak az összegét, amely a 794/2004/EK rendelet alapján fizetendő lett volna.

4. A Lengyelország Európai Unióhoz történő csatlakozása után odaítélt intézkedések

4.1. Csekély összegű támogatás

(70)	Lengyelország öt olyan, összesen 20 873,65 PLN értékű intézkedésről tájékoztatta a Bizottságot, amelyet véleménye szerint csekély összegű támogatásként kell kezelni (ezeket a 2. táblázat tartalmazza). Ezek az intézkedések a 69/2001/EK rendelet hatálya alá tartoznak.

(71)

A Bizottság elismeri, hogy a 69/2001/EK rendelet, amely 100 000 EUR-ig (körülbelül 400 000 PLN) terjedő összeg odaítélését engedte meg, nem zárta ki kifejezetten a nehéz helyzetben levő vállalkozásokat. Ugyanakkor a rendelet kölcsönök esetében, amelyek a fizetési halasztáshoz hasonlíthatóak, kifejezetten előirányozza, hogy „a kölcsönt a szokásos biztosítékokkal [fedezzék], és a kölcsön [ne legyen] a szokásostól eltérő kockázatú” (a (6) preambulumbekezdés). A jelen esetben a Bizottság álláspontja szerint csak az adóhivatal 2006. szeptember 8-i fizetési halasztásról szóló határozata felel meg ennek a követelménynek.

(72)

Először is, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Lengyelország nem szolgált elegendő információval, amely lehetővé tette volna a csekély összegű támogatás és a Lengyelország által a 2. táblázatban a „támogatás összegeként” leírt támogatási összeg kiszámítási módjának ellenőrzését. Így különösen nem szolgált részletes információkkal az alkalmazandó referencia-kamatlábakról és a késedelmi kötbér kiszámításához használt kamatlábakról, amely lehetővé tette volna a Lengyelország által alkalmazott képlet alapján végzett számítások ellenőrzését (lásd a (36) preambulumbekezdést). Ezért a Bizottság a dębicai polgármester által biztosított három – a 2006. április 7-i, a július 28-i és az október 5-i – fizetési halasztás esetében, amelyekre vonatkozóan nem nyújtottak biztosítékot, ezek névleges összegét tekinti a csekély összegű támogatás értékelése céljából figyelembe veendő összegnek. A dębicai polgármester halasztásról szóló két határozatának 264 186 PLN összeg képezte a tárgyát. Mivel e határozatok ugyanazon tárgyra vonatkoztak, az összeget a Bizottság csak egyszer veszi figyelembe.

(73)

Az adóhivatal által 2006. szeptember 8-án biztosított 7 napos fizetési halasztás esetében, amelyre vonatkozóan a halasztással érintett 614 550 PLN összeg 100 %-át fedező biztosítékot nyújtottak, a Bizottság a támogatási elemet oly módon számította ki, hogy 400 bázispontot hozzáadott az alkalmazandó 5,56 %-os referencia-kamatlábhoz a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapításának módjáról szóló 1997. évi bizottsági közleményben (20) foglaltaknak megfelelően. A támogatás ebben az esetben 1 126 PLN-t tesz ki.

(74)	A dębicai polgármester 2006. október 5-i, leírásról szóló határozata készpénzben folyósított támogatásnak minősül, ezért teljes összegét figyelembe kell venni.

(75)

A fentiek fényében a támogatás teljes értéke 369 788 PLN (körülbelül 93 437 EUR (21)) (lásd a 7. táblázatot). Mivel a teljes összeg kevesebb, mint 100 000 EUR, ezek az intézkedések a 69/2001/EK rendelet hatálya alá tartoznak. Lengyelország megerősítette, hogy a PZL Dębica nem részesült más csekély összegű támogatásban.

7. táblázat

Csekély összegű támogatás

Odaítélő hatóság	Intézkedés típusa és határozat kelte	Névérték	Időtartam	A támogatás összege
Dębicai polgármester	Halasztásról szóló 2006.4.7-i határozat	264 186 PLN 66 604 EUR	84 nap	264 186 PLN 66 604 EUR
Dębicai polgármester	Halasztásról szóló 2006.7.28-i határozat	264 186 PLN 66 604 EUR	14 nap	264 186 PLN 66 604 EUR
Dębicai adóhivatal elnöke	Halasztásról szóló 2006.9.8-i határozat	614 520 PLN 154 236 EUR	7 nap	1 126 PLN 282 EUR
Dębicai polgármester	Leírásról szóló 2006.10.5-i határozat	20 772 PLN 5 279 EUR	—	20 772 PLN 5 279 EUR
Dębicai polgármester	Halasztásról szóló 2006.10.5-i határozat	83 704 PLN 21 272 EUR	72 nap	83 704 PLN 21 272 EUR
ÖSSZESEN				369 788 PLN 93 437 EUR

4.2. A Társadalombiztosítási Hivatallal szembeni tartozásra vonatkozó fizetési halasztás

(76)

A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése kiterjed olyan különféle formában megvalósuló beavatkozásokra, amelyek csökkentik egy vállalkozás rendes költségeit és amelyek – bár a szó szűk értelmében véve nem jelentenek támogatást – hasonló jellegűek és azonos hatással járnak. Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében, ha a társadalombiztosítási járulékok beszedésére felhatalmazott valamely állami szerv eltűri, hogy e járulékokat késedelmesen fizessék meg, akkor ezzel a magatartásával a kedvezményezett vállalkozást üzleti előnyhöz juttatja, mivel enyhíti a társadalombiztosítási rendszer rendes alkalmazásából adódó terheit, és ezt az előnyt a késedelmes fizetést terhelő késedelmi pótlék és kamat sem küszöböli ki teljes mértékben (22).

(77)	A jelen ügyben a Társadalombiztosítási Hivatal eltűrte, hogy 2000 és 2005 között a PZL Dębica jelentős mértékű tartozást halmozzon fel. A tartozás kamatokat is tartalmazó teljes összegének alakulását a 4. táblázat mutatja be.

(78)	Előzetes megjegyzésként a Bizottság rámutat, hogy a PZL Dębica részére állami támogatás nyújtására kerülhetett sor annak révén, hogy a PZL Dębica Társadalombiztosítási Hivatallal szembeni köztartozását nem hajtották be teljes mértékben (23).

(79)

Lengyelország véleménye szerint a Társadalombiztosítási Hivatallal szembeni tartozásra biztosított fizetési halasztás nem jár állami támogatással, mivel a Társadalombiztosítási Hivatal magánhitelezőnek megfelelő módon járt el, amikor 2012 márciusában beleegyezett a tartozás összegére vonatkozó fizetési halasztásba, amelynek alapján a visszafizetésre így 96 részletből álló ütemezésnek megfelelően került volna sor. Lengyelország benyújtott egy a magánhitelezői tesztre vonatkozó, 2011 októberében elvégzett elemzést, amely véleménye szerint alátámasztja, hogy a Társadalombiztosítási Hivatal jobban jár, ha halasztást biztosít a PZL Dębicával szembeni követeléseire, mint ha behajtja azokat. Lengyelország továbbá azt állítja, hogy a Társadalombiztosítási Hivatal, amely mindkét szerkezetátalakítási tervben részt vett, mindig részletes információkkal rendelkezett a PZL Dębica pénzügyi helyzetéről és kilátásairól, és mindig a társaság helyzetének teljes ismeretében járt el. Végül Lengyelország a Társadalombiztosítási Hivatal által a tartozás biztosítása és behajtása érdekében hozott különböző intézkedésekre hivatkozik. Lengyelország szerint ez alátámasztja, hogy a Társadalombiztosítási Hivatal magánhitelezőnek megfelelő módon járt el és törekedett követelése érvényesítésére.

(80)

Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében azok a feltételek, amelyeknek valamely intézkedésnek meg kell felelnie ahhoz, hogy a Szerződés 107. cikk szerinti „támogatás” fogalma alá tartozzon, nem teljesülnek, ha a kedvezményezett állami vállalkozás az állami források felhasználásával rendelkezésére bocsátott előnnyel azonos előnyhöz a rendes piaci feltételeknek megfelelő körülmények között is hozzájuthatott volna. E mérlegelést az állami vállalkozások esetében főszabály szerint a magánbefektetői teszt (a jelen ügyben a magánhitelezői teszt) alkalmazásával kell lefolytatni (24). Ha valamely tagállam a közigazgatási eljárás során az említett kritériumra hivatkozik, kétség esetén az ő feladata egyértelműen, objektív és ellenőrizhető szempontok alapján bizonyítani, hogy az intézkedés valóban eleget tesz e tesztnek (25). Annak megállapítása érdekében, hogy a nyújtott előny a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak tekinthető-e, Lengyelországnak tehát olyan bizonyítékkal kell szolgálnia, amely alátámasztja, hogy a hatóságok ugyanúgy jártak el, mint egy feltételezett magánhitelező, aki nem tűrné el a nem fizetést és tényleges lépéseket tenne a tartozás behajtása érdekében, akkor is, ha ez fizetésképtelenségi eljáráshoz vezetne.

(81)	A feltételezett magánhitelező szorosan figyelemmel kísérné az adós gazdasági helyzetét, és a szerkezetátalakítási terv hiánya és az életképesség helyreállításával kapcsolatos kedvezőtlen kilátások siettetnék az adósság behajtását.

(82)

Ebből következik, hogy annak eldöntéséhez, nyújtottak-e a hatóságok állami támogatást, meg kell állapítani, hogy a jelen ügyben a Társadalombiztosítási Hivatal arra törekedett-e, hogy a vele szemben fennálló tartozás teljes összegét pénzügyi veszteség nélkül visszaszerezze, és azon döntésével, hogy nem kezdeményez csődeljárást a társasággal szemben, a vele szemben fennálló tartozás visszafizetését kívánta-e maximalizálni, amint azt a feltételezett magánhitelező is tenné (26).

(83)

A Bizottság elemezni fogja a Lengyelország által benyújtott jelentést a halasztásról szóló megállapodás aláírásáról 2012-ben hozott határozatról. A Bizottság megjegyzi azonban, hogy a Társadalombiztosítási Hivatal több évig eltűrte, hogy tartozás halmozódjon fel. A Lengyelország által szolgáltatott információk az első szerkezetátalakítási időszak végétől (sőt, még korábbtól) a tanulmány 2011 októberében a halasztásról szóló megállapodás megkötése céljából történő megrendeléséig tartó teljes időszakra vonatkoznak. A második szerkezetátalakítási tervre vonatkozó 2008. évi bejelentést illetően a társaság nem törekedett tevékeny módon arra, hogy hitelezőivel megállapodásra jusson. A Bizottságnak ezért azt is meg kell vizsgálnia, hogy a Társadalombiztosítási Hivatal magatartása az első szerkezetátalakítási időszak vége és halasztásról szóló megállapodás megkötése között megfelel-e a magánhitelezői tesztnek.

(84)

Az alábbi preambulumbekezdésekben a Bizottság i. a Társadalombiztosítási Hivatal első szerkezetátalakítási tervben való részvételét, ii. az első szerkezetátalakítási terv kudarcát követően a tartozás Társadalombiztosítási Hivatal általi 2007 és 2012 közötti részleges behajtását, és iii. a 2012. március 1-jei, a halasztásról szóló megállapodást fogja vizsgálni. Az első szerkezetátalakítási tervet Lengyelország Európai Unióhoz történő csatlakozása előtt az illetékes versenyhatóság jóváhagyta, és az főként a csatlakozást megelőző időszakra vonatkozik. A Társadalombiztosítási Hivatal magatartásáról levonandó következtetés szempontjából a ii. és a iii. pont értékelése a döntő. Ugyanakkor a Bizottság értékelésében újból foglalkozni fog a PZL Dębica helyzetében az első szerkezetátalakítási terv alapján bekövetkezett változásokkal, mivel ez elengedhetetlen annak megértéséhez, hogyan alakult ez a helyzet.

(85)

Mint azt a fentiekben említettük, a Társadalombiztosítási Hivatal úgy határozott, hogy részt vesz az első, 2002-ben – azaz Lengyelország Európai Unióhoz történő csatlakozása előtt – előkészített és jóváhagyott szerkezetátalakítási tervben. A terv a Társadalombiztosítási Hivatallal szembeni tartozásra vonatkozó szerkezetátalakítást tartalmazott. E szerkezetátalakítási terv alapján a Társadalombiztosítási Hivatal beleegyezett, hogy fizetési halasztást biztosít 1 364 600 PLN összegű tartozásra, míg egy nagyobb, 3 890 000 PLN összegű tartozást a Vállalkozások Szerkezetátalakítási Alapja által nyújtott kölcsön útján terveztek rendezni. Mint azt a fentiekben kifejtettük (lásd a (13) preambulumbekezdést), a PZL Dębica nem részesült finanszírozásban az Alapból. Ennek következtében a Társadalombiztosítási Hivatal úgy határozott, nem biztosít fizetési halasztást a tartozás fennmaradó összegére, és 2006-ban csődeljárás kezdeményezésével fenyegette a társaságot.

(86)

A Bizottság megjegyzi, hogy a pénzügyi szerkezetátalakítás kudarca és az első szerkezetátalakítási időszak végén fennálló pénzügyi hátralék ellenére a PZL Dębicának 2006-ban sikerült szerény nyereséget elkönyvelnie (lásd az 1. táblázatot). Ez megerősíti, hogy a társaság szervezeti és műszaki szerkezetátalakítási erőfeszítései eredményt hoztak.

(87)	Emellett 2001-től kezdődően a Társadalombiztosítási Hivatal jelzálogot létesített a PZL Dębica számos eszközén a növekvő tartozás fedezése érdekében. A jelzálog értéke 2007-ben elérte a 11,6 millió PLN-t, ami a tartozás 100 %-át fedezte.

(88)

Végül a Bizottság megjegyzi, hogy 2003 végén a Társadalombiztosítási Hivatal elkezdte behajtani a tartozást a PZL Dębica eszközeinek értékesítése útján (mint azt az 5. táblázat mutatja). A Társadalombiztosítási Hivatal azonban úgy határozott, hogy nem folytatja az eszközök kényszerértékesítését, amelyből általában kevesebb összeg folyik be, mint rendes értékesítés esetén. A jelenlegi gazdasági környezetben jellemző, az ipari eszközök iránti csökkent keresletre tekintettel ez a jelenség csak súlyosbodhatott. Ehelyett a Társadalombiztosítási Hivatal beleegyezett a társaság által szervezett ellenőrzött értékesítésbe. A Társadalombiztosítási Hivatalnak egy harmadik féltől érkezett ajánlat alapján hozzá kellett járulnia az értékesítéshez, és az értékesítésből származó nettó nyereséget ezt követően átutalták a Társadalombiztosítási Hivatalnak. A Lengyelország által szolgáltatott bizonyítékok arra engednek következtetni, hogy bár a PZL Dębica által végrehajtott értékesítés piaci értéket biztosított, az értékesítési folyamat lassabb volt, mint a kényszerértékesítés. 2004 és 2006 között a Társadalombiztosítási Hivatal részére1,6 millió PLN került visszafizetésre a PZL Dębica eszközeinek ellenőrzött értékesítéséből.

(89)

Az első szerkezetátalakítási terv pénzügyi szerkezetátalakításának kudarca és a PZL Dębica növekvő tartozása ahhoz vezetett, hogy a Társadalombiztosítási Hivatal 2006 végén komolyan fontolóra vette a csődeljárásra vonatkozó forgatókönyvet. Mint azt a fentiekben kifejtettük (lásd a (42) preambulumbekezdés c) pontját), 2006. november 20-án a Társadalombiztosítási Hivatal a PZL Dębicával szembeni csődeljárás kezdeményezésére vonatkozó szándékáról tájékoztatta a társaságot. A PZL Dębica által 2006. december 12-én a Társadalombiztosítási Hivatal rendelkezésére bocsátott információk nyomán ezt a fenyegetést nem valósították meg. A Bizottság értékelte, hogy a Társadalombiztosítási Hivatal 2007 (az első szerkezetátalakítási időszak vége) és 2012 (a halasztásról szóló megállapodás megkötése) között úgy járt-e el, mint azt egy feltételezett magánhitelező tette volna.

(90)

A Bizottság először a PZL Dębica által 2006. december 12-én a Társadalombiztosítási Hivatal rendelkezésére bocsátott információkat értékelte. A társaság gazdasági és pénzügyi helyzetének részletes elemzésével, valamint jövőbeli kilátásaira vonatkozó részletes adatokkal szolgált. A Bizottság megjegyzi, hogy a társaság által a Társadalombiztosítási Hivatal rendelkezésére bocsátott következő pontok fontosak lennének egy feltételezett magánhitelező számára az adós helyzetének felmérése és annak eldöntése szempontjából, hogyan járjon el a tartozás visszafizettetésének maximalizálása érdekében, ezért ezeket a hitelező figyelemmel kísérné:

a)	a társaság növekvő értékesítései és csökkent gyártási költségei, amelyeket az első szerkezetátalakítási terv keretében a PZL Dębica által megvalósított szerkezetátalakítási intézkedések eredményeként értek el;

b)	a 2006-ra vonatkozóan előrejelzett nyereség és az a magyarázat, hogy 2006 előtt a nyereség elérésének hiánya vezetett a tartozás növekedéséhez és ahhoz, hogy a PZL Dębica nem tudta azt gyorsabban visszafizetni;

c)	a következő évekre a bevételekre vonatkozóan előrejelzett általában véve kedvező tendencia, ami a tartozás folyamatos visszafizetését tenné lehetővé, és biztosítaná, hogy új tartozás ne halmozódjon fel;

d)	a társaság marketing és innovációs törekvései, és az új piacok, ahol a társaság új marketingstratégiájának köszönhetően elkezdte értékesíteni termékeit (szén- és rézbányászat, valamint új szerződések ukrajnai és kínai partnerekkel);

e)	bármely más hatósággal vagy magánhitelezővel szembeni egyéb jelentős tartozások hiánya;

f)	a társaság kötelezettségvállalása, hogy jelenlegi és jövőbeli társadalombiztosítási befizetéseit időben teljesíti.

(91)

A Bizottság megjegyzi, hogy a fentiekben leírt átfogó információk alapján, amelyek a PZL Dębica számára növekedési pályát és a Társadalombiztosítási Hivatal számára kézzelfogható bevételt jeleznek, ésszerűen lehetett feltételezni, hogy a tartozásból nagyobb összeget lehet visszafizettetni, ha engedik, hogy a társaság folytassa működését, mint ha felszámolásba kényszerítik. Ugyanakkor a Bizottság megjegyzi, hogy a Társadalombiztosítási Hivatal elővigyázatosságból nem egyezett bele a végrehajtási eljárás felfüggesztésébe, amely pedig a PZL Dębica állítása szerint akadályozta a szerkezetátalakítási folyamatot. A Társadalombiztosítási Hivatal tehát magánhitelezőként járt el, aki azt az eljárást választja, amelyik lehetővé teszi számára a tartozás visszafizettetésének maximalizálását.

(92)

A Bizottság megjegyzi, hogy 2008-ban a Társadalombiztosítási Hivatal betartotta a második szerkezetátalakítási tervben foglaltakat, és így fizetési halasztást biztosított a tartozás egy részére vonatkozóan. A tartozás fennmaradó részét az állami tulajdonban álló Iparfejlesztési Ügynökség által juttatott forrásokból fedezték volna. A felfüggesztési kötelezettséget azonban tiszteletben tartották, és az intézkedéseket nem hajtották végre. A Bizottság megjegyzi, hogy a Társadalombiztosítási Hivatal nem hagyatkozott a második szerkezetátalakítási tervre a még fennálló tartozásra vonatkozó megoldásként, hanem folytatta a 2007-ben kezdett, a fentiekben leírt eljárását.

(93)

2007-ben és 2008-ban a PZL Dębica eszközei ellenőrzött értékesítésének köszönhetően a (88) preambulumbekezdésben említett pénzösszegeken kívül a Társadalombiztosítási Hivatal részére több mint 5,4 millió PLN került visszafizetésre a tartozásból (lásd az 5. táblázatot). Lengyelország szerint a társaság eszközei értékesítésének 2008 utáni elmaradását – annak ellenére, hogy a Társadalombiztosítási Hivatal három, összesen több mint 6 millió PLN értékű ingatlant terhelő jelzáloggal rendelkezett –, a gazdasági környezetre figyelemmel kell tekinteni, amelyben a PZL Dębica eszközeinek értékesítésére sor került. Lengyelország azt állította, hogy a gazdasági válság és a régióban a gazdasági tevékenység csökkent mértéke hozzájárult a PZL Dębica eszközei iránti érdeklődés hiányához és megnehezítette azok értékesítését a Társadalombiztosítási Hivatal által elfogadhatónak ítélt áron.

(94)	Másrészt, mint azt a fentiekben megállapítottuk, a Társadalombiztosítási Hivatal fenntartotta a PZL Dębica számlájára foganatosított lefoglalást, aminek köszönhetően 2007 és 2010 között további 475 369 PLN folyt be hozzá.

(95)

A vizsgált időszakban a végrehajtás folytatása alapján több mint 7 millió PLN folyt be a Társadalombiztosítási Hivatalhoz (lásd a (96) preambulumbekezdés b) pontját). A tény, hogy a tartozás behajtásának folyamata tovább tartott, a tartozásra alkalmazott kamatos kamat formájában került figyelembevételre.

(96)

A Bizottság azt is elemezte, hogy 2007 és 2012 között a PZL Dębica teljesítette-e azokat a kötelezettségvállalásokat, amelyeket akkor tett, amikor a Társadalombiztosítási Hivatal 2007 januárjában úgy határozott, nem kezdeményez csődeljárást vele szemben. A Bizottság megállapítja, hogy:

a)	a PZL Dębica 2006 óta nyereséges volt, és 2010-ben sikerült magánbefektetőt bevonzania (lásd a (10) preambulumbekezdést), ugyanakkor azonban nettó eredményeit visszafogta, hogy fennálló tartozása következtében nem vehetett részt közbeszerzési eljárásokban és nem tudott hitelt szerezni a piacon;

A társaságnak 2006 óta 7 millió PLN összeggel sikerült csökkentenie tartozását. A fentiekben említett ellenőrzött eszközértékesítés és a foglalás mellett a társaság minden évben eleget tett visszafizetési kötelezettségének, és a 2010-ben egy magánbefektető által biztosított tőkeinjekciót tartozásának csökkentésére használta fel;

c)	A társaság 2006 óta teljesítette a Társadalombiztosítási Hivatal és más hatóságok felé fennálló folyó befizetési kötelezettségeit, így – egy 1 900 PLN összegű kis mértékű tartozástól eltekintve – új tartozás azóta nem keletkezett.

(97)

A Bizottság következésképpen megállapítja, hogy a PZL Dębica nyereségességének helyreállása 2006-ban, a hosszú távú életképességre vonatkozó kedvező kilátások és folyó pénzügyi kötelezettségeinek folyamatos teljesítése 2006 óta, valamint a magánbefektető 2010-ben történt belépése mind olyan fontos tényezőt jelent, amelyet egy magánhitelező figyelembe venne annak eldöntése során, hogy a 2007-ben választott eljárása továbbra is a legjobb módja-e annak, hogy maximalizálja a tartozás behajtását.

(98)

Lengyelország benyújtott egy elemzést a magánhitelezői tesztről, amelyet egy külső tanácsadó készített 2011 októberében, azaz a 2012. március 1-jei fizetési halasztás előtt. A jelentés két lehetőséget hasonlít össze: i. a Társadalombiztosítási Hivatal az összes pénzügyi követelését érvényesíti, és ii. a Társadalombiztosítási Hivatallal szembeni tartozás rendezése a tartozás teljes összegére biztosított fizetési halasztás útján. A teszt arra a következtetésre jut, hogy a Társadalombiztosítási Hivatalnak a halasztást kell választania, mivel ez biztosítja a tartozás teljes összegének visszafizetését, míg a felszámolásra vonatkozó forgatókönyv a tartozás körülbelül 60–70 %-ának visszafizetéséhez vezetne.

(99)	A Bizottság kritikusan elemezte a jelentést és az abban érvényesített előfeltételezéseket.

(100)

Először is, a Bizottság megjegyzi, hogy a teszt következtetései i. a PZL Dębica tényleges gazdasági és pénzügyi helyzetének, ii. a társaság eszközeinek és összes kötelezettségeinek, iii. a társaság piaci helyzetének, iv. a szerkezetátalakítás eredményeinek és v. a Lengyelországban a fizetésképtelenségi eljárásokra alkalmazandó jogi szabályozás és gyakorlat elemzésén alapulnak.

(101)

A felszámolási forgatókönyv szerint a Társadalombiztosítási Hivatal a tartozásnak csupán 60–70 % közötti részét tudná behajtani 3 vagy 4 év alatt (27). A behajtható összeg csökkenése főként a felszámolás magas költségeiből és a társaság eszközeinek alacsony felszámolási értékéből ered. A felszámolási értéket illetően a Bizottság megjegyzi, hogy a csődre vonatkozó forgatókönyv szerint ezen eszközök értéke kényszerértékesítés esetén körülbelül 50 %-kal csökken arra a tényre tekintettel, hogy az eszközöket külön értékesítenék, és azok nem a vállalkozás folytatása keretében kerülnének felhasználásra. Ezt az adatot befolyásolja továbbá a reálgazdaság válságával összefüggésben az ipari létesítmények iránti csökkent kereslet, azonban továbbra is meghaladja a Lengyelországban az eszközök csődeljárás során történő értékesítéséből eredő átlagos bevételt, amely a valós érték 26,86 %-nak felel meg.

(102)

A (44) preambulumbekezdésben leírt, fizetési halasztásra vonatkozó forgatókönyv keretében a jelentés a következő elemeket ítéli fontosnak a magánhitelező szempontjából, aki a vele szemben fennálló tartozás behajtásának maximalizálására törekszik:

—	a PZL Dębica nyereségességének helyreállása 2006-ban a szerkezetátalakítás eredményeként;

—	a PZL Dębica folyó megrendeléseinek portfóliója és értékesítési hálózata Lengyelországban és külföldön;

—	egy magánbefektető – az Eurotech – belépése 2010-ben, aki a PZL Dębica újonnan kibocsátott részvényeinek 16,7%-át szerezte meg;

—	az Eurotech által 2011-ben kiadott szándéknyilatkozat, amelyben kijelenti, hogy – a Bizottság határozatától függően – további tőkét kíván biztosítani és a társaság részvényeinek további 15 %-át kívánja megszerezni;

—	a lényegesen jobb pénzügyi eredményekre való kilátás, amint a társaság újból részt vehet közbeszerzési eljárásokban és külső finanszírozáshoz juthat, ami a halasztásról szóló megállapodás aláírásától függ;

—	a tény, hogy 2006 és 2011 között a PZL Dębica minden hatósággal szemben határidőben befizette folyó járulékait (évente átlagosan 5 millió PLN-t), és

—	a tény, hogy a fizetési halasztásnak köszönhetően a Társadalombiztosítási Hivatal részére további 18 millió PLN kerül befizetésre folyó társadalombiztosítási járulékként azon nyolc év alatt, amíg a tartozást visszafizetik.

(103)

A Bizottság a legutolsó elem figyelembevételét nem tudja elfogadni, mivel a kötelező jövőbeli befizetések nem hasonlíthatók össze egy magántársaság által valamely gazdasági tevékenységből elvárható bevétellel. A kötelező társadalombiztosítási befizetések beszedése valójában nem gazdasági tevékenység.

(104)

A Bizottság megjegyzi, hogy az aláírt megállapodás a tartozás 2012. március 1-jén fennálló teljes összegének, azaz [7-13 millió] PLN összegnek, amelyből [3,5-6,5 millió] PLN tartozás és [3,5-6,5 millió] PLN kamat, visszafizetéséről rendelkezik. Ezt az összeget növelték a halasztási díjjal, amely [1-1,7 millió] PLN-t tesz ki. A tartozást 96 havi részletben kell visszafizetni.

(105)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a Társadalombiztosítási Hivatal fenntartotta a PZL Dębica 6 243 002,55 PLN értékű eszközeit terhelő jelzálogot, amely eszközöket a korábbi eszközök esetén alkalmazotthoz hasonló ellenőrzött eljárás során kívánja értékesíteni. Az ezen eszközök értékesítéséből eredő bármely bevételt a PZL Dębica Társadalombiztosítási Hivatallal szembeni tartozásának csökkentésére használják fel.

(106)

A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a jelentés nem tartalmazza az 1. és a 2. lehetőségből befolyó összegek jelenértékének összehasonlítását, amely lehetővé tenné a magánhitelező számára annak megállapítását, hogy a két lehetőség közül melyik a kedvezőbb. A Bizottság különböző leszámítolási kamatlábak alkalmazásával óvatos feltételezések, nevezetesen a társaság felszámolása esetén 3 év és fizetési halasztás esetén 8 év alapján kiszámította ezeket a jelenértékeket. A Bizottság számításaiban nem szerepeltek a Társadalombiztosítási Hivatal által a folyó befizetésekből elért jövőbeli előnyök. A magánbefektető valamennyi ésszerű leszámítolási kamatláb alkalmazásával jobban jár a halasztási forgatókönyv szerint, mint felszámolás esetén.

(107)

Végül a Bizottság megjegyzi, hogy 2012 novemberéig a PZL Dębica időben kifizette a halasztásról szóló megállapodásban előírt kilenc részletet.

(108)

Ennek alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a fizetési halasztáshoz 2012 márciusában történő hozzájárulással a Társadalombiztosítási Hivatal olyan magánhitelezőnek megfelelő magatartást tanúsított, aki a vele szembeni tartozás visszafizettetésére törekszik a pénzügyi nehézségekkel küzdő adósával szemben. Az állami hitelező tehát nem biztosított előnyt a PZL Dębica számára. Ennek megfelelően a fennálló tartozásnak a társaság és a Társadalombiztosítási Hivatal között 2012 márciusában aláírt megállapodásban rögzített fizetési halasztás alapján történő rendezése nem minősül a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak.

VI. KÖVETKEZTETÉS

(109)

A Bizottság az (52) preambulumbekezdésben említett támogatási intézkedéseket visszavontnak tekinti. Így a 659/1999/EK tanácsi rendelet 8. cikke alapján a Bizottságnak le kell zárnia az ezekre az intézkedésekre vonatkozó vizsgálatot.

(110)

A Bizottság az (56) preambulumbekezdésben említett támogatási intézkedéseket úgy tekinti, hogy azokat Lengyelország Európai Unióhoz történő csatlakozását megelőzően nyújtották, és a csatlakozást követően nem alkalmazandóak. Ezeket a Bizottság a Szerződés 108. cikkében rögzített eljárás, valamint az átmeneti mechanizmus keretében nem vizsgálhatja.

(111)

Az (59) preambulumbekezdésben említett intézkedéseket illetően a Bizottság megjegyzi, hogy az esetleges jogellenesen nyújtott támogatást a visszafizettetésről szóló közleménnyel összhangban visszafizettetettnek kellene tekinteni.

(112)

A 7. táblázatban megjelölt támogatási intézkedések a 69/2001/EK rendelet hatálya alá tartoznak, és nem haladják meg az e rendeletben rögzített küszöböt.

(113)

Végül a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a (76)–(108) preambulumbekezdésben említett intézkedés nem minősül a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatásnak,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A Szerződés 108. cikkének (2) bekezdése szerinti, a Bizottság által a 2008. december 19-i határozattal a C 49/08 (ex N 402/08) sz. állami támogatás – a PZL Dębica számára nyújtott szerkezetátalakítási támogatásra vonatkozóan indított eljárás a PZL Dębica javára nyújtott következő intézkedések tekintetében lezárásra kerül:

a)	a 4 965 800 PLN, illetve 5 534 200 PLN összegű két intézkedés, amelyeket Lengyelország 2008. augusztus 13-án, illetve 2011. október 10-én jelentett be az eljárási rendelet 8. cikkének megfelelően;

b)	a 914 522,15 PLN összegű intézkedés, amelynek tekintetében 2003. október 20-án az adóhivatal határozatot hozott, annak alapján, hogy azt Lengyelországnak az Európai Unióhoz történő csatlakozását megelőzően nyújtották, és azt követően nem alkalmazandó;

a 61 104,97 PLN névértékű intézkedés, valamint 103 566,29 PLN összegű kamatok, amelyet 2012. augusztus 14-én rendeztek, amely a 659/1999/EK rendelet 7. cikkének (5) bekezdése értelmében jogellenes támogatásnak minősül. A támogatást Lengyelország 2012. augusztus 14-én a visszafizettetésről szóló közleménnyel (28) összhangban visszafizettette;

d)	a 7. táblázatban felsorolt, a PZL Dębica javára hozott öt intézkedés, annak alapján, hogy azok a 69/2001/EK rendelet 2. cikke értelmében csekély összegű támogatásnak minősülnek;

a PZL Dębica számára [7-13 millió] PLN összegre vonatkozóan a Társadalombiztosítási Hivatallal kötött, 2012. március 1-jei halasztásról szóló megállapodás alapján biztosított fizetési halasztás, a 659/1999/EK rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében, annak alapján, hogy az intézkedés nem minősül a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett támogatásnak.

2. cikk

Ennek a határozatnak a Lengyel Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2012. december 19-én.

a Bizottság részéről

Joaquín ALMUNIA

alelnök

(1) HL C 53., 2009.3.6., 17. o.

(2) HL C 53., 2009.3.6., 17. o.

(3) 2012. augusztusi előrejelzés 2012 egészére, a 2012. első és második negyedéves adatok alapján.

(4) HL C 244., 2004.10.1., 2. o.

(5) HL L 379., 2006.12.28., 5. o.

(6) Ezen 2001–2002 között felgyülemlett tartozás esetében a kamat mértéke 14 % és 31 % között alakult a fizetési halasztás 2001–2004 közötti időtartama alatt. Lásd a 3. táblázatot. A tartozás eljárás megindításáról szóló határozatban feltüntetett összegét (1 164 900 PLN) Lengyelország 1 116 788,60 PLN-re javította ki.

(7) Törvények Közlönye 155. szám, a módosított 1287. tétel.

(8) A Bizottság 2008. november 6-i határozata a Lengyelország által a Stocznia Gdynia javára nyújtott C 17/05. (korábbi N 194/05. és PL 34/04.) sz. állami támogatásról (HL L 33., 2010.2.4., 1. o.).

(9) A Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság 2005. február 22.-i ítélete az I FSK 630/05 ügyben és a Legfelsőbb Bíróság 2007. március 12-i ítélete az I UK 288/06 ügyben.

(10) HL L 10., 2001.1.13., 30. o.

(11) 2004. augusztus 11-i kormányrendelet a különböző formában nyújtott állami támogatások értékének kiszámításához alkalmazandó módszerről (Törvények Közlönye 194. szám, 1983. tétel).

(12) HL C 273., 1997.9.9., 3. o.

(13) Törvények Közlönye 137. szám, a módosított 926. tétel.

(14) Bizalmas információk

(15) HL L 83., 1999.3.27., 1. o.

(16) Az alkalmazandó visszatérítési kamatlábért lásd: http://ec.europa.eu/competition/state_aid/legislation/reference_rates.html

(17) HL C 272., 2007.11.15., 4. o.

(18) HL L 140., 2004.4.30., 1. o.; lásd különösen a 9. és 11. cikket.

(19) Lásd a 14. lábjegyzetet.

(20) HL C 273., 1997.9.9., 3. o.

(21) Az átváltáshoz a Bizottság a lengyel Nemzeti Banknak a támogatás odaítéléséről szóló határozat napján érvényes átlagárfolyamát alkalmazta. Lásd http://www.nbp.pl/home.aspx?c=/ascx/archa.ascx

(22) A C-256/97. sz. DMT-ügyben hozott ítélet (EBHT 1999., I-3913. o.) 30. pontja; a T-36/99. sz., Lenzing kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2004., II-3597. o.) 137. pontja.

(23) Lásd a C-342/96. sz. Tubacex-ügyben hozott ítélet (EBHT 1999., I-2459. o.) 46. pontját, a C-256/97. sz. DMT-ügyben hozott ítélet (EBHT 1999., I-3913. o.) 21. pontját, a C-480/98. sz. Magefesa-ügyben hozott ítéletet (EBHT 2000., I-8717. o.) és a T-152/99. sz. HAMSA-ügyben hozott ítélet (EBHT 2002., II-3049. o.) 167. pontját.

(24) A C-124/10. sz., Électricité de France kontra Bizottság ügyben 2012. július 5-én hozott ítélet (az EBHT-ban még nem tették közzé) 78. pontja, hivatkozásokkal (lásd e tekintetben a C-303/88. sz., Olaszország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 1991., I-1433. o.) 20. pontját; a C-482/99. sz., Franciaország kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (EBHT 2002., I-4397. o.) 68-70. pontját és a Comitato „Venezia vuole vivere” és társai kontra Bizottság ügyben hozott ítélet (az EBHT-ban még nem tették közzé) 91. pontját és a hivatkozott ítélkezési gyakorlatot.

(25) A C-124/10. sz., Électricité de France kontra Bizottság ügyben 2012. július 5-én hozott ítélet (az EBHT-ban még nem tették közzé).

(26) A C-256/97. sz. DM Transports ügyben hozott ítélet (EBHT 1999., I-3913. o.) 30. pontja.

(27) A Legfőbb Számvevőszék által szolgáltatott, a fizetésképtelenségi eljárások hosszára vonatkozó adatok alapján.

(28) HL C 272., 2007.11.15., 4. o.

19.6.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 167/57

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2013. június 17.)

a 2006/799/EK, a 2007/64/EK, a 2009/300/EK, a 2009/543/EK, a 2009/544/EK, a 2009/563/EK, a 2009/564/EK, a 2009/567/EK, a 2009/568/EK, a 2009/578/EK, a 2009/598/EK, a 2009/607/EK, a 2009/894/EK, a 2009/967/EK, a 2010/18/EK és a 2011/331/EU határozatnak az egyes termékekre vonatkozó uniós ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok érvényességének meghosszabbítása céljából történő módosításáról

(az értesítés a C(2013) 3550. számú dokumentummal történt)

(2013/295/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az uniós ökocímkéről szóló, 2009. november 25-i 66/2010/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 8. cikke (3) bekezdésének c) pontjára,

az Európai Unió ökocímke-bizottságával folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1)	A közösségi ökocímke talajjavítóknak történő odaítélésével kapcsolatban felülvizsgált ökológiai kritériumok és a vonatkozó értékelési és ellenőrzési követelmények megállapításáról szóló, 2006. november 3-i 2006/799/EK bizottsági határozat (2)2013. december 31-án hatályát veszti.

(2)	A közösségi ökocímke táptalajoknak történő odaítélésével kapcsolatban felülvizsgált ökológiai kritériumok és a vonatkozó értékelési és ellenőrzési követelmények megállapításáról szóló, 2006. december 15-i 2007/64/EK bizottsági határozat (3)2013. december 31-én hatályát veszti.

(3)	A televíziókészülékekre vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos módosított ökológiai kritériumok meghatározásáról szóló, 2009. március 12-i 2009/300/EK bizottsági határozat (4)2013. október 31-én hatályát veszti.

(4)	A kültéri festékekre és lakkokra vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok meghatározásáról szóló, 2008. augusztus 13-i 2009/543/EK bizottsági határozat (5)2013. június 30-án hatályát veszti.

(5)	A beltéri festékekre és lakkokra vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok meghatározásáról szóló, 2008. augusztus 13-i 2009/544/EK bizottsági határozat (6)2013. június 30-án hatályát veszti.

(6)	A lábbelikre vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok megállapításáról szóló, 2009. július 9-i 2009/563/EK bizottsági határozat (7)2013. július 10-én hatályát veszti.

(7)	A kempingszolgáltatásokra vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok meghatározásáról szóló, 2009. július 9-i 2009/564/EK bizottsági határozat (8)2013. július 10-én hatályát veszti.

(8)	A textilárukra vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok megállapításáról szóló, 2009. július 9-i 2009/567/EK bizottsági határozat (9)2013. július 10-én hatályát veszti.

(9)	Az egészségügyi és háztartási papírtermékekre vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok meghatározásáról szóló, 2009. július 9-i 2009/568/EK bizottsági határozat (10)2013. július 10-én hatályát veszti.

(10)	A turistaszállás-szolgáltatásra vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok megállapításáról szóló, 2009. július 9-i 2009/578/EK bizottsági határozat (11)2013. július 10-án hatályát veszti.

(11)	Az ágybetétekre vonatkozó közösségi ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok meghatározásáról szóló, 2009. július 9-i 2009/598/EK bizottsági határozat (12)2013. július 10-én hatályát veszti.

(12)	A kemény burkolatok közösségi ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó ökológiai kritériumok megállapításáról szóló, 2009. július 9-i 2009/607/EK bizottsági határozat (13)2013. július 10-én hatályát veszti.

(13)	A fabútorok közösségi ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó ökológiai kritériumok megállapításáról szóló, 2009. november 30-i 2009/894/EK bizottsági határozat (14)2013. december 1-jén hatályát veszti.

(14)	A textil padlóborítók közösségi ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó ökológiai kritériumok megállapításáról szóló, 2009. november 30-i 2009/967/EK bizottsági határozat (15)2013. december 1-jén hatályát veszti.

(15)	A fa padlóburkolatok közösségi ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó ökológiai kritériumok megállapításáról szóló, 2009. november 26-i 2010/18/EK bizottsági határozat (16)2013. november 27-én hatályát veszti.

(16)	A fényforrások uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó ökológiai kritériumok megállapításáról szóló, 2011. június 6-i 2011/331/EU bizottsági határozat (17)2013. június 6-án hatályát veszti.

(17)

Az említett határozatokban rögzített, jelenleg hatályos ökológiai kritériumok, valamint a kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények relevanciájának és megfelelőségének felmérése céljából felülvizsgálatra került sor. Tekintettel arra, hogy a fenti határozatok felülvizsgálati folyamatai különböző szakaszokban vannak, indokolt meghosszabbítani az e határozatokban megállapított ökológiai kritériumok és kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények érvényességének időtartamát. A 2009/567/EK, a 2009/543/EK, a 2009/544/EK és a 2009/598/EK határozatban megállapított ökológiai kritériumok és kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények érvényességének időtartamát 2014. június 30-ig indokolt meghosszabbítani. A 2009/300/EK határozatban megállapított ökológiai kritériumok és kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények érvényességének időtartamát 2014. október 31-ig indokolt meghosszabbítani. A 2006/799/EK, a 2007/64/EK, a 2009/894/EK és a 2011/331/EU határozatban megállapított ökológiai kritériumok és kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények érvényességének időtartamát 2014. december 31-ig indokolt meghosszabbítani. A 2009/563/EK és a 2009/568/EK határozatban megállapított ökológiai kritériumok és kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények érvényességének időtartamát 2015. június 30-ig indokolt meghosszabbítani. A 2009/564/EK és a 2009/578/EK határozatban megállapított ökológiai kritériumok és kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények érvényességének időtartamát 2015. november 30-ig indokolt meghosszabbítani. A 2009/967/EK és a 2010/18/EK határozatban megállapított ökológiai kritériumok és kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények érvényességének időtartamát 2015. december 31-ig, a 2009/607/EK határozatban megállapított ökológiai kritériumok és kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények érvényességének időtartamát pedig 2017. november 30-ig indokolt meghosszabbítani.

(18)	A 2006/799/EK, a 2007/64/EK, a 2009/300/EK, a 2009/543/EK, a 2009/544/EK, a 2009/563/EK, a 2009/564/EK, a 2009/567/EK, a 2009/568/EK, a 2009/578/EK, a 2009/598/EK, a 2009/607/EK, a 2009/894/EK, a 2009/967/EK, a 2010/18/EK és a 2011/331/EU határozatot ennek megfelelően módosítani szükséges.

(19)	Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak a 66/2010/EK rendelet 16. cikke alapján létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2006/799/EK határozat 6. cikkének helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

A »talajjavítók« termékcsoportra vonatkozó ökológiai kritériumok, valamint az ezekhez kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények 2014. december 31-ig érvényesek.”

2. cikk

A 2007/64/EK határozat 5. cikkének helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

A »táptalajok« termékcsoportra vonatkozó ökológiai kritériumok, valamint az ezekhez kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények 2014. december 31-ig érvényesek.”

3. cikk

A 2009/300/EK határozat 3. cikkének helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

A »televíziók« termékcsoportra vonatkozó ökológiai kritériumok, valamint az ezekhez kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények 2014. október 31-ig érvényesek.”

4. cikk

A 2009/543/EK határozat 3. cikkének helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

A »kültéri festékek és lakkok« termékcsoportra vonatkozó ökológiai kritériumok, valamint az ezekhez kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények 2014. június 30-ig érvényesek.”

5. cikk

A 2009/544/EK határozat 3. cikkének helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

A »beltéri festékek és lakkok« termékcsoportra vonatkozó ökológiai kritériumok, valamint az ezekhez kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények 2014. június 30-ig érvényesek.”

6. cikk

A 2009/563/EK határozat 3. cikkének helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

A »lábbelik« termékcsoportra vonatkozó ökológiai kritériumok, valamint az ezekhez kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények 2015. június 30-ig érvényesek.”

7. cikk

A 2009/564/EK határozat 4. cikkének helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

A »kempingszolgáltatások« termékcsoportra vonatkozó ökológiai kritériumok, valamint az ezekhez kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények 2015. november 30-ig érvényesek.”

8. cikk

A 2009/567/EK határozat 3. cikkének helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

A »textiltermékek« termékcsoportra vonatkozó ökológiai kritériumok, valamint az ezekhez kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények 2014. június 30-ig érvényesek.”

9. cikk

A 2009/568/EK határozat 3. cikkének helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

Az »egészségügyi és háztartási papírtermékek« termékcsoportra vonatkozó ökológiai kritériumok, valamint az ezekhez kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények 2015. június 30-ig érvényesek.”

10. cikk

A 2009/578/EK határozat 4. cikkének helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

A »turistaszállás-szolgáltatás« termékcsoportra vonatkozó ökológiai kritériumok, valamint az ezekhez kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények 2015. november 30-ig érvényesek.”

11. cikk

A 2009/598/EK határozat 3. cikkének helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

Az »ágybetétek« termékcsoportra vonatkozó ökológiai kritériumok, valamint az ezekhez kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények 2014. június 30-ig érvényesek.”

12. cikk

A 2009/607/EK határozat 3. cikkének helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

A »kemény burkolatok« termékcsoportra vonatkozó ökológiai kritériumok, valamint az ezekhez kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények 2017. november 30-ig érvényesek.”

13. cikk

A 2009/894/EK határozat 3. cikkének helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

A »fabútorok« termékcsoportra vonatkozó ökológiai kritériumok, valamint az ezekhez kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények 2014. december 31-ig érvényesek.”

14. cikk

A 2009/967/EK határozat 3. cikkének helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

A »textil padlóborítók« termékcsoportra vonatkozó ökológiai kritériumok, valamint az ezekhez kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények 2015. december 31-ig érvényesek.”

15. cikk

A 2010/18/EK határozat 3. cikkének helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

A »fa padlóburkolatok« termékcsoportra vonatkozó ökológiai kritériumok, valamint az ezekhez kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények 2015. december 31-ig érvényesek.”

16. cikk

A 2011/331/EU határozat 3. cikkének helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

A »fényforrások« termékcsoportra vonatkozó ökológiai kritériumok, valamint az ezekhez kapcsolódó értékelési és ellenőrzési követelmények 2014. december 31-ig érvényesek.”

17. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2013. június 17-én.

a Bizottság részéről

Janez POTOČNIK

a Bizottság tagja

(1) HL L 27., 2010.1.30., 1. o.

(2) HL L 325., 2006.11.24., 28. o.

(3) HL L 32., 2007.2.6., 137. o.

(4) HL L 82., 2009.3.28., 3. o.

(5) HL L 181., 2009.7.14., 27. o.

(6) HL L 181., 2009.7.14., 39. o.

(7) HL L 196., 2009.7.28., 27. o.

(8) HL L 196., 2009.7.28., 36. o.

(9) HL L 197., 2009.7.29., 70. o.

(10) HL L 197., 2009.7.29., 87. o.

(11) HL L 198., 2009.7.30., 57. o.

(12) HL L 203., 2009.8.5., 65. o.

(13) HL L 208., 2009.8.12., 21. o.

(14) HL L 320., 2009.12.5., 23. o.

(15) HL L 332., 2009.12.17., 1. o.

(16) HL L 8., 2010.1.13., 32. o.

(17) HL L 148., 2011.6.7., 13. o.

19.6.2013

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 167/s3

AZ OLVASÓHOZ

Az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus közzétételéről szóló, 2013. március 7-i 216/2013/EU tanácsi rendelet

Az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus közzétételéről szóló, 2013. március 7-i 216/2013/EU tanácsi rendelet (HL L 69., 2013.3.13., 1. o.) értelmében 2013. július 1-jétől kizárólag a Hivatalos Lap elektronikus kiadása tekinthető hitelesnek és vált ki joghatást.

Amikor előre nem látható vagy kivételes körülmények miatt a Hivatalos Lap elektronikus kiadásának közzététele nem lehetséges, a nyomtatott kiadás hiteles és vált ki joghatást a 216/2013/EU rendelet 3. cikkében meghatározott feltételek szerint.

		ISSN 1977-0731 doi:10.3000/19770731.L_2013.167.hun
Az Európai Unió Hivatalos Lapja		L 167

Magyar nyelvű kiadás	Jogszabályok	56. évfolyam 2013. június 19.

Tartalom		II Nem jogalkotási aktusok	Oldal
		RENDELETEK
	*	A Tanács 559/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. június 18.) a Bissau-guineai Köztársaság békéjét, biztonságát és stabilitását veszélyeztető egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szemben hozott korlátozó intézkedésekről szóló 377/2012/EU rendelet 11. cikke (1) bekezdésének végrehajtásáról	1
	*	A Bizottság 560/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. június 14.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Traditional Grimsby Smoked Fish [OFJ])	3
	*	A Bizottság 561/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. június 14.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Schwarzwälder Schinken [OFJ])	8
	*	A Bizottság 562/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. június 14.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Queijo Serra da Estrela [OEM])	10
	*	A Bizottság 563/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. június 14.) az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába bejegyzett egyik elnevezés termékleírását érintő nem kisebb jelentőségű módosítás jóváhagyásáról (Arroz del Delta del Ebro/Arròs del Delta de l’Ebre [OEM])	15
	*	A Bizottság 564/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. június 18.) a biocid termékek forgalmazásáról és felhasználásáról szóló 528/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján az Európai Vegyianyag-ügynökség részére fizetendő díjakról ( 1 )	17
	*	A Bizottság 565/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. június 18.) az 1731/2006/EK, a 273/2008/EK, az 566/2008/EK, a 867/2008/EK, a 606/2009/EK rendeletnek, valamint az 543/2011/EU és az 1333/2011/EU végrehajtási rendeletnek a mezőgazdasági piacok közös szervezése keretében teljesítendő értesítési kötelezettségek tekintetében történő módosításáról, valamint a 491/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről	26
	*	A Bizottság 566/2013/EU rendelete (2013. június 18.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló 44/2001/EK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról	29
	*	A Bizottság 567/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. június 18.) a 834/2007/EK tanácsi rendeletben az ökológiai termékek harmadik országból származó behozatalára előírt szabályozás végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló 1235/2008/EK rendelet helyesbítéséről ( 1 )	30
	*	A Bizottság 568/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. június 18.) a timol hatóanyagnak a növényvédő szerek forgalomba hozataláról szóló 1107/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti jóváhagyásáról, továbbá az 540/2011/EU bizottsági végrehajtási rendelet mellékletének módosításáról ( 1 )	33
		A Bizottság 569/2013/EU végrehajtási rendelete (2013. június 18.) az egyes gyümölcs- és zöldségfélék behozatali árának meghatározására szolgáló behozatali átalányértékek megállapításáról	37
		HATÁROZATOK
	*	A Tanács 2013/293/KKBP végrehajtási határozata (2013. június 18.) a Bissau-guineai Köztársaság békéjét, biztonságát és stabilitását veszélyeztető egyes személyekkel, szervezetekkel és szervekkel szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 2012/285/KKBP határozat végrehajtásáról	39
		2013/294/EU
	*	A Bizottság határozata (2012. december 19.) az SA 26374 (C 49/08) (ex N 402/08) számú, Lengyelország által a PZL Dębica S.A. javára végrehajtott állami támogatásról (az értesítés a C(2012) 9464. számú dokumentummal történt) ( 1 )	41
		2013/295/EU
	*	A Bizottság határozata (2013. június 17.) a 2006/799/EK, a 2007/64/EK, a 2009/300/EK, a 2009/543/EK, a 2009/544/EK, a 2009/563/EK, a 2009/564/EK, a 2009/567/EK, a 2009/568/EK, a 2009/578/EK, a 2009/598/EK, a 2009/607/EK, a 2009/894/EK, a 2009/967/EK, a 2010/18/EK és a 2011/331/EU határozatnak az egyes termékekre vonatkozó uniós ökocímke odaítélésével kapcsolatos ökológiai kritériumok érvényességének meghosszabbítása céljából történő módosításáról (az értesítés a C(2013) 3550. számú dokumentummal történt)	57


	*	Az olvasóhoz – Az Európai Unió Hivatalos Lapjának elektronikus közzétételéről szóló, 2013. március 7-i 216/2013/EU tanácsi rendelet (lásd a hátsó borító belső oldalán)	s3